Budapesten
És valami mégis működik náluk, mert a zenei életben ma is fontos szerepet tudnak betölteni. Prominens helyeken - legtöbbször a Zeneakadémián és a Müpában - koncerteznek és figyelemre méltó a műsorpolitikájuk. Előfordulhat, hogy az alapműveket nem velük akarom legelőször meghallgatni, mégis magukra tudják terelni a figyelmem. Fontos vendégekkel játszanak izgalmas repertoárt, és van, amikor a program egyszerűen kihagyhatatlan...
Vidéken
Az idei évadtól Rajna Martin a Győri Fiharmonikus Zenekar vezető karmestere. Már önmagában az is meglepő, hogy valaki már 27 évesen egy jelentős vidéki együttest irányíthat, amikor még az 50-es generációból is többen vannak zenekar nélkül. Rajna korábbi fellépései is ígéretesek voltak, de az ez az előadás revelációszámba ment.
Operabemutatók
Domingo távozásával Alexandu Agache vette át a címszerepet, amelynek három évtizede birtokosa. Az egész világon énekelte, a legnagyobb házakban volt Boccanegra, alakítását számos hangfelvétel és videó is őrzi. Míg korábban egyértelműen éppen itt, a békére szólító, de a bűnöst irgalmatlanul büntetni tudó uralkodó pillanatai voltak a leghatásosabbak Agache alakításában, most a II-III. felvonás bensőséges, gyönyörű piano tónusokkal éneklő apafigurája volt a legmegindítóbb.
Vidéken
Ramon Vargas egy művésztől elvárható legnagyobb dolgot művelte: derűt varázsolt az arcokra. Bizonyára jó pár év el fog most telni, amíg újra ilyen közösségteremtő élményben lesz része a debreceni publikumnak.
Operabemutatók
És énekel: kétségtelenül tenor hangon, olykor elfogyó levegővel, de ugyanazon a nemes hangon, amivel mindig is. Ez pedig kérem szépen a maga nemében csoda. Már első megszólalása is mellbevágó volt, alig akartam hinni a fülemnek: ez ugyanaz a szín, amivel 35 éve az Aidában hallottam!
Operabemutatók
Szeged megint szintet lépett. Már az évad nehezen induló operaszezonjában is feltűnt, hogy míg a vidéki operatársulatok, s a zászlóshajónak tekinthető Operaház is egyre másra kivárják a coviddal vívott harc lecsengését, a Szegedi Nemzeti Színház folyamatosan újabb és újabb produkciókkal rukkol elő. Áprilisra került az évad nagy dobása, Donizetti Maria Stuardá-ja, ami magyarországi bemutatóként csendült fel a Tisza-parton.
Operabemutatók
Hosszú vajúdás után végre elkészült az Operaház. A direkció azt találta, hogy erre a jelentős eseményre egyik nemzeti operánkat újítja fel, s ebben feltétlenül igazat kell adni nekik. A Hunyadi László bármikor elővehető, kellően népszerű, mi több: kellően időszerű.
Operabemutatók
Tizenkét éves voltam 1972-ben, mikor az Erkel Színházban először és utoljára láttam Benjamin Britten operáját. A most fellépő gárda összességében hangilag össze se hasonlítható az egykorival, viszont azt el kell ismerni, hogy zeneileg nagyon ütőképes és professzionális.
Operabemutatók
Az előadás Polgár Csaba rendezésében került színre. Polgár nem járatos az opera világában, ennek ellenére megtalálta a darab legfőbb kapaszkodóit. Egyetlen pillanatig nem veszi komolyan az alaptörténetet (ezzel valószínűleg maga Donizetti is így volt), így a legfőbb terep a paródiának jutott.
Budapesten
Az korábban is előfordult, hogy Kovács János kibújt a zenekari árokból, most viszont, - bizonyára hetvenedik születésnapja alkalmából - éppen a karmesteri szempontból legproblémásabb darabokban kezdte megmutatni magát!
Még ősszel a Rádiózenekarral csinált egy nagyon szép Brucknert – akkor is az életmű utolsó szimfóniája, a Kilencedik volt műsoron, most pedig a Nemzeti Filharmonikusoknak dirigált egy Mahler Kilencediket.
Külföldön
Rijeka "lánykori" nevét szinte mindenütt feltüntetik, együtt a maival. A jelenlegi színház már a harmadik a városban. Az elsőt 1765-ben (!) emelték. A jelenlegi épület, természetesen, Fellner és Helmer műve, mint a Monarchia majd' összes színházáé.
Bevallom, azért vettem jegyet, hogy láthassam az épület belsejét is. Hiszen egy - Szegednél kevesebb számú lakosú - ötvenvalahány tagú zenekarától túl sokat nem vártam.
S egyfajta csoda történt...
Operabemutatók
Az előadás tehát úgy-ahogy kikerült Székely Kriszta kezéből, s már csak az előadókon múlt, mi és hogyan jut el a nagyközönséghez. Az eredmény érdekes: ha valami a rendezői munkán túl megjelent, az feltétlenül az énekes szereplők jóvoltából következhetett be, s helyenként azt is éreztük, másról is szól az előadás, mint amit a rendező beleképzelt.
Operabemutatók
25 év után az Operaház előállt egy új Hoffmann meséivel. Székely Kriszta nagy vonalakban lekopírozta saját Kékszakáll-rendezését. Igen ám, de amíg a Kékszakáll egyenes szálon futó cselekmény, addig Hoffmann sokkal összetettebb, áthallásoktól és elvonatkoztatásoktól hemzsegő remekmű. Ezeregy olvasata/változata van, pont ez teszi izgalmassá. Ehhez képest a rendező kevésbé bontott ki fontos gondolatokat.
Operabemutatók
A Lucrezia Borgia a MÜPA történetében nem először kerül színre, alig egy héttel múlt tíz esztendeje, hogy Donizetti remeke feltűnően zajos sikert aratott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az akkori és a mostani előadás között mindössze egy közreműködő átfedés van, Andrij Jurkevics karmesteré, aki most is pontosan hozza a formáját, a stílus tökéletes ismeretében. Minden megtehetőt megtett, ami nem úgy sikerült, arról nem ő tehetett.
Operabemutatók
Szegeden Bohémélet megy. Göttinger Pál gyakorlatilag szó szerint vette Puccinit és rettentő feszesre húzva dolgozta ki a színpadi játékot. Azt érzem, a szereplők minden lépését patikamérlegen porciózta ki, hogy minél hatásosabb legyen. Göttinger pontosan érezhette, hogy egyetlen nem odaillő mozdulat, vagy gesztus ront a komponista által felvázolt szituáción, szereplői nagy érdeme, hogy alkotó módon vettek részt ebben az igazi ensemble-produkcióban.
Operabemutatók
Az Ensemble Les Arts Florissants legutóbbi koncertje újra ünnep lehetett. Georg Friedrich Händel eleddig nálunk nem játszott operáját, a Partenopét hozták el ritka pazar előadásban.
Budapesten
Az ember nem akar még egy teljes szezont koncertmentes karanténban tölteni! Ezért sorbaáll az „emlékeztető” harmadik oltásért és tömegközlekedve annak ellenére maszkot vesz fel, hogy még nem ért véget a Vadászati Világkiállítás. Azért, hogy be ne lobbanjon a negyedik hullám, már koncertre se mer menni. - Paradox helyzet!
Operabemutatók
Nem nagyon volt kedvem ehhez a Saloméhez, de megtörtént a csoda: kifejezetten lelkesen, sőt felvillanyozva álltam fel a székemből. Sőt, még ennél is nagyobb csoda történt: úgy döntöttem, hogy Annemarie Kremer alakítását még egyszer látnom kell.
Operabemutatók
Azt gondolom, azért esett a választás Calixto Bieito már-már elavultnak számító, kerek negyedszázados feldolgozására, mert az egész világon bizonyított produkció. A katalán rendező előadása azért tűnik elsősorban újszerűnek, mert megfordította a nézőpontokat. Nem előadást láttunk, hanem szinte benne éltünk.
Operabemutatók
Attól tartok, hogy majd ötven vagy száz év múlva, ha szóba kerül Anna Netrebko, az emlékező összehúzza majd a szemét, és azt mondja: „Netrebko… ja, igen… az a szép hangú szoprán, aki azzal a borzasztó tenorral énekelt.” De ez már legyen Anna problémája, nem a miénk. Mi annak örüljünk, hogy Ő énekelt nekünk.