Budapesten
Az idén 100 éves Nemzeti Filharmonikusok kezdte meg most az új évadot. Jó lenne, ha most egy szép összefoglalóval tudnám köszönteni őket, de ekkora áttekintésem sajnos nincs, ahhoz túl fiatal vagyok. Habár, ha jobban belegondolok, amikor kiskamasz koromban a fővárosba költöztem, hogy megkezdjem középiskolai tanulmányaimat - szinte napra pontosan ötven évvel ezelőtt – hallottam először őket egy Zeneakadémiai koncerten
Operabemutatók
A Pelléas és Mélisandét színpadra álmodni különleges feladat, mert el kell engedni a szüzsé megszokott értelmezéseit. Fischer Ivánék a MÜPA nagyszínpadát rendezték, nyugodtan mondhatjuk, hogy álmodták be. A zenekar a színpadon egy díszleterdőben ül, barna-barnászöld leplekkel borítva, miként a karmester is.
Vidéken
Az idei immár a 14. augusztusi fesztivál Kaposváron, hagyományosan a nyolcadik hónap 13. napján kezdődik és 19-én fejeződik be. A vírusidőszak óta, tavaly és idén rövidebbre sikerült, négy napot lehetett tartalmas programmal megtölteni.
Operabemutatók
Végre eljutott hozzánk a XX. század emblematikus darabja, a nálunk feltűnően keveset játszott Karol Szymanowski operája, a Roger király. Az előadás a Kassai Állami Színház produkciója volt, ami kimagasló művészi színvonalon valósult meg.
Operabemutatók
Szinetár Miklós és Harangi Mária lassan két évtizedes Rigoletto-rendezése korrekt és pontos, a darabbéli viszonyokat remekül tükrözi. Beállítása alapjaiban klasszikus, de egyes megközelítései határozottan modernek voltak. Méltán ünnepelte a zömében külföldiekből álló publikum a produkciót az előadás végén felállva.
Budapesten
Ez az este úgy kezdődött, hogy ennyi ismeretlen komponistára én nem vagyok kíváncsi. Miért menjek el egy olyan operaestre, amiből mindössze egyetlen Gounod-részletet ismertem korábban, Júlia áriáját? Hát tán pont ezért! Mert utána jöttek a hírek, milyen remek koncert készülődik. Éppen ráértem és legyőztem azt a fránya előítéletet – és milyen jól tettem.
Operabemutatók
Az öregurak egyikének a személye érdektelen, legfeljebb annyit, hogy ő jegyzi e beszámolót. Másikuk viszont az operairodalom egyik legundokabb, legsajnálatraméltóbb, legszerethetőbb alakja, Verdi utolsó operájának főhőse, Falstaff
Az opera, mely számomra minden operák legkedvesebbje, életem második operai élménye
Operabemutatók
Ha első látásra egyetlen jelzőt lehetne csak ráaggatnom a kényszerűen leköszönő operaházi triumvirátus utolsó premierjére, az a hivalkodó lenne. Pedig nem létezik operakomponista, akitől ez a tulajdonság távolabb állna, mint Mozart, akinek Idomeneóját tekinthettük meg ezen az esős májusi napon.
Operabemutatók
Ha megkérdeznek, ki a legkedvesebb zeneszerzőm, a válaszom a következő szokott lenni: Haydn, Verdi és Mahler. Aztán ha nagyon sarokba szorítanak, és a kérdező egyetlen névhez ragaszkodik, akkor Verdié ez a név.
Operabemutatók
Volt valami különös, várakozással teli, fojtott ünnepélyesség a levegőben a Szegedi Nemzeti Színház nézőterén. Hát igen, nem minden este lehetünk tanúi egy 175 évvel elkésett magyarországi Verdi-bemutatónak! Az előadás folyamán ez a kezdeti visszafogott feszültség lelkesedésként robbant ki a publikumból, minden zárt számot ütemes taps és bravózás fogadott, s az előadás végén pedig amolyan igazi békebeli ünneplésnek lehettünk részesei.
Operabemutatók
Operabemutatók
Némi hezitálás után, sok év várakozást követve újra elmentem az Operaház Otello-előadására. Amiért most mégis inkább a produkció megtekintése mellett döntöttem, az a mű aktuális szereposztása miatt történt. A hét és fél évvel ezelőtti stáb mindössze két fontos ponton változott és ezúttal más a dirigens is. De micsoda különbség!
Budapesten
Operabemutatók
Ifjabb Johann Strauss Denevérjét átlengte egy különös ensemble-érzés, a szereplők jól összecsiszolódott fogaskerekekként kapcsolódtak egymáshoz. A közönség pedig örömmel vett részt ebben a derűs, közös játékban. Kicsit elhittük, hogy ott vagyunk a XIX. század picit szegényes, de mégis sok boldogságot hozó bálján, kikapcsolva a mindennapok zaklatottságát. Akarhat-e színház ennél többet?
Operabemutatók
Gianni Schicchi az Operakalandon! Toronykőy Attila érti az ifjúság nyelvét, pörgős, mai rendezést konstruált, néhány eredeti poénnal. (De hát oly sok újat nem lehet már kitalálni.) Itt mindenesetre szerepelt Buoso Donati is, aki ott hal meg a szemünk láttára, majd utána néhány poén erejéig fel is támad.
Budapesten
Az év zenekarának választott együttes bő negyven évvel ezelőtti létrejöttének pillanataira is jól emlékszem. Az eltelt évek alatt soha nem jutott eszembe, hogy írásban reagáljak, vagy akárcsak beszámoljak az együttes bármely produkciójáról. Most öregedvén gyakran jönnek elő az ifjúkori koncertélmények, részben ez válthatta ki belőlem, hogy erről a koncertről írjak...
Budapesten
Tudjuk, Richard Wagner már életében megosztó figura volt. De azt még a szép számban lévő ellenségei is elismerték, hogy jelentős személyiség. Nem véletlen, hogy már életében szekértáborok szerveződtek mellette és ellene. Nálunk 1872-ben alakult meg a Magyar Richard Wagner Társaság (akkor még Pesti Wagner Egylet néven), amely onnantól tevékenyen vállalt részt a Mester munkáinak magyarországi terjesztésében, népszerűsítésében. Ezt ünnepeltük ezen a koncerten.
Operabemutatók
Tosca a színpad szélén, leroskadva egy padszerűségre. Tekintete fásult és elgyötört, ahogy belekezd a ’Vissi d’arte’-ba. Az esélytelenek fájdalma süt arcáról. Közben a háta mögött vetítés indul: Rákosi Mátyás születésnapjára ünnepi díszbe öltözött Operaházat látjuk, fekete-fehéren, sok sejthetően vörös drapériával. Jönnek a lelkesen ünneplő (s mi már tudjuk: megtévesztett) tömegek, figyelhetjük, amint a korabeli filmhíradós kamera pásztázza őket. Tosca mindezt nem észleli (szerencséjére), mert ha felnézne, nem értené, hogy is került ide.
Vidéken
Nincs KaposFest Sárköziék nélkül. Minden nap játszanak a Kapos szálló teraszán, a zárónapon pedig pódiumra lépnek. Így történt idén is
Vidéken
Bősze Ádám, a fesztivál örök műsorvezetőja abban az esetben is képes hangulat teremtésre, ha a zenetörténetnek nem legelmélyültebb alkotásai hangzanak el. A koncert első részében nem is voltak azok. A műsorszerkesztők célja inkább az lehetett, hogy rögtön találkozzunk a négy nap fellépőinek a többségével. Az persze vitathatatlan, hogy e művek alkalmasak voltak arra, hogy az előadói képességek láthatóak - hallhatóak legyenek.