Külföldön
Ismét a színpadon, műtétje után, karcsúbban, és dinamikusabban játszva, mint januárban a Metropolitanben. Ami pedig maga a csoda: a voce állapota. Ez a hang egy harmincéves ember hangja. Valóban természeti csoda, hiszen Domingo "hivatalosan" is 70. életévében jár, de müncheni barátom (is) mondta, hogy valójában 75.
Budapesten
Utolsó budapesti koncertjét tartotta a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban. A Peskó Zoltán irányításával működő zenekar Mozart Haffner-szimfóniáját, egy kortársnak nevezhető zongoraversenyt és Brahms II. szimfóniáját játszotta.
Budapesten
A Strauss-szonáta második tételében a szólista hegedűhangjának uralkodása, szárnyalása már egyértelműen igazolta a hírnevet. Ez a Midori tényleg az a Midori, aki villámgyorsan lett világhírű, miután tizenegy éves korában a New York Philharmonic és Mehta előtt debütált.
Budapesten
A zenekar igazi éledését az Egy varsói túlélő című kantáta hozta meg. Azt kell mondanom, maradéktalanul megállták a helyüket Schönberg rideg, a valóságot kendőzetlenül megmutató zenéjében.
Operabemutatók
Sosem gondoltam volna, hogy az Operaházban jelenleg futó Don Carlos-rendezés, a maga tökéletes természetellenességével és játszhatatlanságával egyszer még igazi érzelmeknek, színészi játéknak, sőt nagybetűs színháznak válik keretévé. Márpedig a 2010-es Májusünnep utolsó előadásán pontosan ez történt, szerencsére nem csupán a vendégművész(ek)nek köszönhetően.
Budapesten
A hang kész, teljes egész, megfelelően mozgékony, s az idővel érik, alig fárad, nemes tartása és "krémes zamata" ugyanaz. Kétségünk nincs, a kontratenorok, vagy ha tetszik férfialtok legjobbja áll előttünk; ezt aligha kell az orrára kötni bárkinek.
Operabemutatók
Ha a két vendég teljesítményét értékeljük, érdemes azon elgondolkodnunk, külföldi "sztárok" felléptetése nélkül is lehetne megfelelő májusünnepi előadásokat tartani, főleg akkor, ha a két főszerepre kiemelkedő képességű magyar művészek is rendelkezésre állnak.
Budapesten
A BFZ játékmódja számomra leginkább attól különleges, hogy nem összepróbált, hanem "összeérzett" egységben szólnak. Úgy is mondhatnám: nem egymást "lesik" játék közben, hanem - bízva abban, hogy valamennyi társuk ott lesz és úgy, ahol, és ahogy kell - felszabadultan muzsikálnak.
Operabemutatók
Vidnyánszky Attila rendezése alapvetően a helyi viszonyok és lehetőségek kiaknázására épült, korrekt és jól felépített munka, bár néhol túlzásoktól sem mentes. A produkció zenei megvalósításának színvonala jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat.
Budapesten
A kínálat azonnal felkeltette a figyelmemet, de a műsorszerkezet rengeteg kérdőjelet is generált. Például úgy éreztem, a Don Juan kissé kilóg a sorból. Drámaisága egészen más jellegű, mint a Sosztkovics-hegedűversenyé, romantikája pedig nem Rahmanyinov nyelvén beszél.
Külföldön
Már a program is sokat ígért: Lisa Batiashvili szólója Sosztakovics 1. hegedűversenyében, az általam élőben eddig mindössze egyszer látott, de akkor csodálattal hallgatott Esa-Pekka Salonen vezénylése, s Ligeti György Requiemje, mind-mind rendkívüli élménnyel kecsegtetett.
Operabemutatók
Lukács Gyöngyi szinte minden alkalommal tehetségének, képességeinek új oldalával örvendezteti meg a közönséget. Hangjának érzelemgazdagsága, drámai ereje, magával ragadó, mélyen átélt hiteles alakítása és grúz partnerével való összjátéka szavakkal ki nem fejezhető élményt jelentett az őket nagy ovációval ünneplő közönségnek.
Operabemutatók
Ezen az estén is bebizonyosodott, hogy professzionális előkészítés mellett mindössze néhány próba beiktatásával is lehet kiemelkedő produkciót létrehozni, s a vendégszólisták meghívásával elérni azt az igen értékelendő célt, hogy dalszínházunk mihamarabb tevékeny részesévé váljék a nemzetközi operavilágnak.
Budapesten
A brügge-i Concertgebouw rezidens zenekara az Anima Eterna. A középkorból itt maradt belgiumi kisváros valóban mesés környezet egy régihangszeres együttes számára, és modern koncertpalotája bizonyára kiválóan szolgálja a hangversenyeket előkészítő munkát is.
Operabemutatók
Alig több mint egy hónap alatt "lefutott" az idei évadra előirányzott nyolc Rózsalovag-előadás Operaházunkban. Az április 25-i estén - néhány kivételtől eltekintve - a másodpremier szereplői léptek színpadra. Nem szeretem a második szereposztás meghatározást, annak rossz felhangja van, mintegy másodrangúnak minősíti az abban színpadra lépőket.
Budapesten
Nekem úgy tűnt, nemcsak a közönség kapott "szárnyakat" Kovács Zoltán zenéjétől, hanem a zenekar is. Rég nem hallottam őket ilyen jól muzsikálni. Teljesítményük korántsem volt hibátlan, de annyi bizonyos, hogy megértették, átérezték a Szent Ágnes történetét megidéző mű minden hangját.
Budapesten
Kissé profánul hangzik, de mintha Szokolov egységnyi idő alatt többet tudna zenélni a szokásosnál. Nem az ujjai zongoráznak, a mentális erő szólal meg, és a hangversenyt ez teszi közvetlen intellektuális élménnyé. Eltart egy ideig, amíg feldolgozom, sokáig kitart a hatás.
Budapesten
A nehezen és fáradtan induló koncert a szünet után váratlanul új lendületet vett és végül Saint-Saëns Orgonaszimfóniájában a Suisse Romande Zenekar hírnevéhez méltó, számomra mindenképpen emlékezetes produkciót nyújtott.
Budapesten
A szimfóniát a koncert elején hallott fiatalkori Strauss-művel egyetemben még hosszasan dicsérhetném. Ragozhatnám a karmester és a zenekar kiemelkedő produkcióját, ha a kettő között nem történt volna még valami, ami felülírt és elhomályosított mindent.
Külföldön
Kaptam privát vonalon már eddig is hideget-meleget, akkor tehát le is írom: Vittorio Grigolo talán Domingo-utód lehet. A Tubuson, vagy a tenorista saját honlapján hallgatható zenei részletek nem tükrözik a voce mai állapotát - erősebb, izmosabb (noha persze még mindig karcsúbb, mint Domingóé), nem véletlenül kacérkodik Pollionéval.
