A fuvola elvesztett varázsa – Mozart Varázsfuvolája Szegeden

Alföldi Róbert Varázsfuvolája a tavaszi Armel Fesztiválon, a Thália Színházban hatalmas sikert aratott. Előtte Szegeden, a főpróbán engem is magával ragadott, majd lelkesen megtapsolták Plzenben, Európa kulturális fővárosában. Most meg a szegedi Nagyszínházban kínosan feszengve hallgatjuk, unalom és elutasítás környékez.

Otello - Gyulaháza és Lacháza között

Semmi nem maradt a mű alapkérdéséből, egy nagy személyiség tündökléséből és bukásából. Abból, hogy válik egy nemes szív és egy tiszta nő az emberi irigység és gonoszság áldozatává, megmutatva eközben az emberi természet egyik legszörnyűbb betegségének, a féltékenységnek pszichológiai pontosságú természetrajzát is. Az Operaház új Otellója is kétségtelenül be fog kerülni a magyar operajátszás történetébe, de egészen más értelemben: mint annak minden szempontból egyik legsikerületlenebb vállalkozása.

Nem mind így csinálják – Mozart: Così fan tutte

Az idei hat Cosi-előadást egy csapat csinálja végig, köztük ketten eredetileg nem is vettek részt az egy évvel ezelőtti premieren. Az idei összeállítás közös pontjának tűnhet, hogy egységesen nagyon fiatal csapat került színre, átlagéletkoruk úgy harminc körül lehet. Halász Péter fő-zeneigazgató törekvése, egy alapjaiban friss és lendületes, ugyanakkor kellően kifinomult előadás létrehozása, alapjaiban sikerült.

Egyszerre mindkettő… - Concerto Budapest és Rozsgyesztvenszkij a MűPában

Csak csodálkozunk és azon törjük a fejünket, hogy a kor egyik legnagyobb muzsikusa vezényel nekünk, vagy ő a világ legnagyobb zenebohóca és sármőr szemfényveszője?

Évadzáró évadkezdő – Az Augsburger Domsingknaben a Mátyás templomban

Az Augsburger Domsingknaben nem gyermekkar, hanem igazi, klasszikus fiú-vegyeskar. Sokat utaznak és elég érdekes, gazdag programokon vesznek részt és Budapestre is nagyon komoly műsort ígértek.

Muskotályünnep – Donizetti: L’elisir d’amore

Lassan már hagyomány lesz, hogy -zéta- és -zsoly- közösen írnak cikket a kirchstetteni kastélyban látott/hallott operaelőadásról. Ezúttal A szerelmi bájital ment, ráadásul mindketten ugyanazon az előadáson voltak.

Puccini zenéje még mindig szép – Giacomo Puccini: Tosca

Nem volt elsöprő élmény, ha ezt vártuk volna egyáltalán. De nem vártuk. Viszont volt egy kellemes esténk a Margitszigeten. A varázslatos Puccini-zenét pedig ráadásba kaptuk.

Feljegyzések a hűtőházból – Az első Vivaldi-opera a Magyar Állami Operaházban

Németh Pál nemcsak anyanyelvi szinten beszéli Vivaldi ékes nyelvét, de az Operaház – barokkhoz érthetően nemigen szokott – zenekarát is kellően inspirálni tudta. Jó érzés tudni, hogy idehaza is stabil kézben van a barokk opera ügye. Jó lenne, ha Némethet ezt követően rendszeresen köszönthetnénk az Operaház zenekari árkában.

A bolygó hollandi, Richard Wagner kísérőzenéjével

Ha a mai világban nincs is megváltás, nincs is remény, mentsvárnak kell lenni. Elefántcsont-toronynak, ahova elbújhatunk, ahol menedéket kereshetünk. Egy ilyen van: a zene. De rendezői színház nélkül.

Részben szcenírozott vagy túlszcenírozott? – Annál is szubjektívebb gondolatok a Budapesti Wagner Napok Ring-előadásáról – III.

A Ring átélhető történetével, húsbavágó, születése óta aktuális (most úgy érezzük, napról napra aktuálisabb) gondolatkörével való négynapos együttélést nehezítette a túl sokat és szertelen sokféleséggel magyarázó látvány – de korántsem rontotta el.

Részben szcenírozott vagy túlszcenírozott? – Annál is szubjektívebb gondolatok a Budapesti Wagner Napok Ring-előadásáról – II.

Hartmut Schörghofer rendezésében már azért sem szerencsés félig szcenírozásról beszélni, mert a lehetséges technikák olyan arzenálját vonultatja fel, amely a teljesnél is több. Mennyiségben mindenesetre. Már csak az a kérdés (a hangsúly ezen a szón van), hogy megemelt vagy zavaró élmény-e a választék ily szertelen tobzódása, s ha hozama van is ennyi ötletnek, segíti-e a befogadást egy rendszer.

Részben szcenírozott vagy túlszcenírozott? – Annál is szubjektívebb gondolatok a Budapesti Wagner Napok Ring-előadásáról – I.

Sosem tetszett a pontatlan „félig szcenírozott” meghatározás, pontosabbnak találom a „részben szcenírozott” kifejezést, és ebben Hartmut Schörghofer rendezése meg is erősített. Hiszen a színpadra állításnak oly sok eszköze van, mit értsünk ezek fele alatt?

Z mrtvého domu - Hatalmas sikerű Janáček-premier a Prágai Tavasz keretében

Óriási siker tehát a prágaiak új Janaček-produkciója. És ha arra gondolok, hogy Budapestnek vagy egy évtized kellett, hogy a Jenufa 2004-es premierjének langyos fogadtatása diadalmenetté váljon, abban bízom, hogy talán egyszer A holtak házából is színre kerül.

Hänsel und Gretel, azazhogy Jancsi és Juliska - de leginkább Jeniček a Mařenka

A muzsikán érződik a Wagnerrel való munkakapcsolat, a Bayreuthban eltöltött évek – de, inter nos, ez a zene másodrangú, sokszor az volt az érzésem, a promenádon játszik a helyi tűzoltózenekar. De úgy gondolom, ez az opus leginkább a Grimm-testvéreknek köszönheti sikerét

Játék és muzsika Juan Diegóval? – J.D. Flórez zenekari áriaestje az Operaházban

A szünetben fölidéztem néhai operarajongó ismerősömet, akinek még volt szerencséje a Városi Színházban Fjodor Saljapinhoz is. Ő mesélte, hogy az orosz óriás zongorakísérője egy bőröndnyi kottával érkezett. Minden elhangzott műsorszám után Saljapin előhalászott zsebéből egy papírost (melynek másolatát a közönség is megkapta), no meg egy lornyont és némi tipródás után bemondta a következő mű sorszámát. Majdnem így jártunk mi is Juan Diego Flórezzel.

Tanmese arról, hogyan lehet elhagyni a rokkát a Faustból II. – Gounod operája az Operaházban

Az izgalmas és minőségi színpadi megvalósítás kiemelkedő zenei partnerre akadt a karmester, Maurizio Benini személyében. Lendületes tempókkal éppúgy szolgált, mint végtelenül lelassított pillanatokkal, brutálisan grandiózus fortékkal ugyanúgy, mint pókháló-finomságú pianissimókkal. Jó lenne minél gyakrabban találkozni vele idehaza.

Nem félünk... (Poulenc és Fauré a Mátyás templomban)

A Mátyás templom teljességgel alkalmatlan hangversenyek rendezésére. A megállapítás nem új – és szerintem nem is túlzó. Ha nem is gyakran, valahogy mégis rászánjuk magunkat néha egy-egy közreműködő vagy mű kedvéért.

Tanmese arról, hogyan lehet elhagyni a rokkát a Faustból I. – Gounod operája az Operaházban

Hogy milyen Znaniecki rendezése? Először is modern környezetbe helyezi a darabot, de ezzel egyetlen ponton sem sérti a mű cselekményét, mondanivalóját és szellemiségét. A korszerű eszközök nem nyomják rá bántóan, és főleg nem öncélúan a bélyegüket a darabra.

Ritka csemege, minőségi tálalás – Busoni Faustja az Operaházban

Lassan két évtizede figyelve Vajda Gergely tevékenységét, megállapíthatjuk, hogy amibe belekezd, azt egyenletesen magas színvonalon teljesíti is. Busoni muzsikájához értő kézzel nyúlt, ügyelve arra, hogy a zenei szövet legjellemzőbb sajátosságát, az elmélyült, aprólékos építkezést pontosan közvetítse.

Orpheus az újvilágból - Az Orpheus Kamarazenekar koncertje a Tavaszi Fesztiválon

Ennek az együttesnek nincs se karmestere, se művészeti vezetője. Az aktuális produkcióért persze nyilván nagyobb felelősséget vállal az a muzsikus, akit az adott mű az első pultnál talál, de a koncertmesteri feladat ellátása után a legkiválóbb hegedűs is, a legnagyobb természetességgel ül át (vagy vissza), mondjuk a szekund harmadik pultjához. Megtehetik: kivétel nélkül szólista színvonalú zenészek.