Barokk zenekarként határozza meg magát a wroclawi együttes, noha Chopin estjükből kiderült (és ahogy honlapjukon isjelzik), jóval későbbre, egészen a romantika kezdetéig is elmerészkednek a zenetörténetben - ami több kérdést is felvet...

Halottak Napja után, Karácsony előtt - Verdi Requiemje három koncerten

Ahogy öregszik az ember, a két karácsony közötti idő úgy tűnik egyre rövidebbnek. De bármennyire is rövid lett egy év, így november felé már lemerülnek az akkumulátorok, fogytán az energia, testi és lelki egyaránt, és nincs jobb alkalom legalább időleges feltöltésükre, mint részt venni egy nagy zeneszerző gyászmiséjének misztériumában.

Poulenc opera repertoáron? Kassán lehetséges.

Nemrég mindenféle egyéb okból jártam Kassán, szóval teljesen véletlenül tudtam meg, hogy az ottani Nemzeti Színház társulata - a többé kevésbé szokásos Verdi és Puccini repertoár mellett - játssza a Karmeliták párbeszédeit…
Szerintem nem is tudják elképzelni, hogy mennyi fejtörést okoztak nekem ezzel

Elsősorban fiataloknak - Bernstein: West Side Story

Sokat gondolkodtam azon, hogyan alakul át egy-egy zene elfogadottsága, értékrendje.
Mozart divertimentói a maguk korában igazi „szórakoztatózenék” voltak, ma a Bécsi, vagy Berlini Filharmonikusok játsszák őket.

SWOT analízis – (Mozart: Figaro 2.0)

Az énekesek remekül, operai sablonok nélkül mozognak az előadásban. Nagypocakú férfi nincs benne, az egyetlen termetesebb hölgy alkata teljes mértékig a dráma szolgálatába van fogva.

A béke és Pasztircsák Polina napja - Richard Strauss két egyfelvonásosa a MűPában

Amikor először hallhattunk a MűPában hangversenyeket, kezdett elterjedni az a szóbeszéd, hogy tényleg jó a hangversenyterem akusztikája, minden pianisszimó szépen érvényesül, de a fortisszimó „nem az igazi”, ezt a hatalmas légteret egyszerűen nem lehet elegendő hanggal megtölteni. Azóta elég tapasztalatot gyűjthettem, és állítom, hogy a csúcs-együttesek azért boldogulnak a feladattal.

Kukkolás, minőségi gondolat híján – Néhány gondolat az új Otellóról

A díszlettel csak egy bajom van igazán, de az nagy. Szinte bármely komorabb operát előadhatjuk benne, az Orfeusz és Euridikétől a Rigolettóig, A walkűrtől a Manon Lescautig, a Wozzecktől A kékszakállú herceg váráig. Nincs benne semmi, ami kizárólag az Otellóé lenne.

A fuvola elvesztett varázsa – Mozart Varázsfuvolája Szegeden

Alföldi Róbert Varázsfuvolája a tavaszi Armel Fesztiválon, a Thália Színházban hatalmas sikert aratott. Előtte Szegeden, a főpróbán engem is magával ragadott, majd lelkesen megtapsolták Plzenben, Európa kulturális fővárosában. Most meg a szegedi Nagyszínházban kínosan feszengve hallgatjuk, unalom és elutasítás környékez.

Otello - Gyulaháza és Lacháza között

Semmi nem maradt a mű alapkérdéséből, egy nagy személyiség tündökléséből és bukásából. Abból, hogy válik egy nemes szív és egy tiszta nő az emberi irigység és gonoszság áldozatává, megmutatva eközben az emberi természet egyik legszörnyűbb betegségének, a féltékenységnek pszichológiai pontosságú természetrajzát is. Az Operaház új Otellója is kétségtelenül be fog kerülni a magyar operajátszás történetébe, de egészen más értelemben: mint annak minden szempontból egyik legsikerületlenebb vállalkozása.

Nem mind így csinálják – Mozart: Così fan tutte

Az idei hat Cosi-előadást egy csapat csinálja végig, köztük ketten eredetileg nem is vettek részt az egy évvel ezelőtti premieren. Az idei összeállítás közös pontjának tűnhet, hogy egységesen nagyon fiatal csapat került színre, átlagéletkoruk úgy harminc körül lehet. Halász Péter fő-zeneigazgató törekvése, egy alapjaiban friss és lendületes, ugyanakkor kellően kifinomult előadás létrehozása, alapjaiban sikerült.

Egyszerre mindkettő… - Concerto Budapest és Rozsgyesztvenszkij a MűPában

Csak csodálkozunk és azon törjük a fejünket, hogy a kor egyik legnagyobb muzsikusa vezényel nekünk, vagy ő a világ legnagyobb zenebohóca és sármőr szemfényveszője?

Évadzáró évadkezdő – Az Augsburger Domsingknaben a Mátyás templomban

Az Augsburger Domsingknaben nem gyermekkar, hanem igazi, klasszikus fiú-vegyeskar. Sokat utaznak és elég érdekes, gazdag programokon vesznek részt és Budapestre is nagyon komoly műsort ígértek.

Muskotályünnep – Donizetti: L’elisir d’amore

Lassan már hagyomány lesz, hogy -zéta- és -zsoly- közösen írnak cikket a kirchstetteni kastélyban látott/hallott operaelőadásról. Ezúttal A szerelmi bájital ment, ráadásul mindketten ugyanazon az előadáson voltak.

Puccini zenéje még mindig szép – Giacomo Puccini: Tosca

Nem volt elsöprő élmény, ha ezt vártuk volna egyáltalán. De nem vártuk. Viszont volt egy kellemes esténk a Margitszigeten. A varázslatos Puccini-zenét pedig ráadásba kaptuk.

Feljegyzések a hűtőházból – Az első Vivaldi-opera a Magyar Állami Operaházban

Németh Pál nemcsak anyanyelvi szinten beszéli Vivaldi ékes nyelvét, de az Operaház – barokkhoz érthetően nemigen szokott – zenekarát is kellően inspirálni tudta. Jó érzés tudni, hogy idehaza is stabil kézben van a barokk opera ügye. Jó lenne, ha Némethet ezt követően rendszeresen köszönthetnénk az Operaház zenekari árkában.

A bolygó hollandi, Richard Wagner kísérőzenéjével

Ha a mai világban nincs is megváltás, nincs is remény, mentsvárnak kell lenni. Elefántcsont-toronynak, ahova elbújhatunk, ahol menedéket kereshetünk. Egy ilyen van: a zene. De rendezői színház nélkül.

Részben szcenírozott vagy túlszcenírozott? – Annál is szubjektívebb gondolatok a Budapesti Wagner Napok Ring-előadásáról – III.

A Ring átélhető történetével, húsbavágó, születése óta aktuális (most úgy érezzük, napról napra aktuálisabb) gondolatkörével való négynapos együttélést nehezítette a túl sokat és szertelen sokféleséggel magyarázó látvány – de korántsem rontotta el.

Részben szcenírozott vagy túlszcenírozott? – Annál is szubjektívebb gondolatok a Budapesti Wagner Napok Ring-előadásáról – II.

Hartmut Schörghofer rendezésében már azért sem szerencsés félig szcenírozásról beszélni, mert a lehetséges technikák olyan arzenálját vonultatja fel, amely a teljesnél is több. Mennyiségben mindenesetre. Már csak az a kérdés (a hangsúly ezen a szón van), hogy megemelt vagy zavaró élmény-e a választék ily szertelen tobzódása, s ha hozama van is ennyi ötletnek, segíti-e a befogadást egy rendszer.

Részben szcenírozott vagy túlszcenírozott? – Annál is szubjektívebb gondolatok a Budapesti Wagner Napok Ring-előadásáról – I.

Sosem tetszett a pontatlan „félig szcenírozott” meghatározás, pontosabbnak találom a „részben szcenírozott” kifejezést, és ebben Hartmut Schörghofer rendezése meg is erősített. Hiszen a színpadra állításnak oly sok eszköze van, mit értsünk ezek fele alatt?

Z mrtvého domu - Hatalmas sikerű Janáček-premier a Prágai Tavasz keretében

Óriási siker tehát a prágaiak új Janaček-produkciója. És ha arra gondolok, hogy Budapestnek vagy egy évtized kellett, hogy a Jenufa 2004-es premierjének langyos fogadtatása diadalmenetté váljon, abban bízom, hogy talán egyszer A holtak házából is színre kerül.