79 év múltán – Az új Bohémélet az Erkel Színházban

Ismét kettős kritikát olvashat az Olvasó. Szerzőink ezúttal nem beszéltek össze, bár egymástól független írásaik nagyon sok ponton egyeznek, s meglepően hasonló következtetésekre is jutottak. A Bohémélet 2.0 előadásról IVA és ppp tudósít.

Nincs semmi baja - (A Nemzeti Filharmonikusok Smetana Dvořák és Holst hangversenye)

Kellemes kihívásnak ígérkezett ez a hangverseny. Három nagyon népszerű kompozíció, koncerten mégis csak az egyik, a csellóverseny hallható viszonylagos rendszerességgel. A Moldvát és a Bolygókat talán éppen a népszerűség teszi gyanússá?

Az elveszett gyermek újratalálásának misztériuma – Aribert Reimann operája a MÁO-ban

A Magyar Állami Operaház szokatlan, de a mű ismeretében a legtökéletesebb megoldást választotta, egyszerűen megvette a 38 esztendővel ezelőtti Ponnelle-rendezés jogait, pontosabban a rekonstrukció lehetőségét. Erre azért volt szükség, mert az eredeti előadásból két videofelvételen kívül alig maradt valami, így ebből kellett a felújítást megvalósítani. És az eredmény lenyűgöző: az Ókovács-éra legmeggyőzőbb produkciója lett.

A szerelem, mint a fantasztikum és a realitás találkozása – Edita Gruberova dalestje az Operaházban

Egyértelmű, hogy Edita Gruberova pillanatnyi átalakulásait a dalok irányítják. Ha olykor azt érezzük, hogy mintha csomó ülne a torkán, azt éppúgy a művek indukálják, mint amikor fergetegesen sziporkázva, szinte gyermekhangon csilingel.

Szerepgondolatok a Falstaff kapcsán – Férfi/női test, és lélek, és hangjátszmák

A Falstaff január 23-i, operaházi előadásának második szünetében –zéta– és Operatikus Urak összetalálkozván galád tervet szőttek a Nyájas Olvasó szíves tájékoztatására/bosszantására, s az iménti (a második) felvonás személyes elemzésére.

Habemus Calaf! – Puccini Turandotja az Erkel Színházban

Chanev nem az az olasz hőstenor, amelynek Puccini a szerepet írta, ehhez hiányzik hangjából a mély és alsó középregiszter súlya, de ezt bőségesen kárpótolja spinto tenorjában a felső régió biztonsága, fénye és ereje. És ez egy olyan magas szerepben, mint Calaf, döntő jelentőségű.

Rachmanyinov, Muszorgszkij, Furlanetto és a Halál – Ferruccio Furlanetto dalestje a MÜPÁ-ban

Ferruccio Furlanetto régi, visszatérő és szeretett vendég Budapesten, számos operaszerepben aratott már megérdemelt sikert. A 67. életévében járó basszista most tovább lépett: egész estés orosz dalesttel jelentkezett be. Az elhatározás merész, a tett bátor, a kivitelezés pazar volt.

Nem tiszta barokk (Tiszta barokk I. - Spányi Miklós és a Concerto Armonico Budapest)

A csata a barokk zenei praxis követői és ellenzői között valaha szinte vérre ment. A résztvevők mára sokat szelídültek, Spányi Miklós saját bevallása szerint is sokkal megengedőbb bizonyos kérdésekben. Legutóbbi hangversenye is ezt bizonyította.

Párizs és Firenze - A köpeny és a Gianni Schicchi az Erkel Színházban

Puccini partitúrái rendezői példányként is értelmezhetők, csak tudni kell olvasni hozzájuk. Anger Ferenc rendező most tudott, A köpenyben különösen.

A határok feszegetése persze az előítéletek letörésére is alkalmas, illetve félre kell tennünk azokat, hiszen tudjuk, aki ma érvényesülni akar az erős versenyben, annak lehet, tényleg meg kell tudnia egyetlen estén birkóznia a teljes Bach sorozattal, és miért ne következhetne Beethoven szonáta, tangó, Beethoven szonáta egymás után? Főleg, ha a zongorista argentin (bár ma Németországban él és dolgozik)

Végleges változatok a próbateremben – Próbatermi vendégség I.

Folyik a harc a közönségért, és sokan talán még nemtelennek nevezhető eszközöket is hajlandóak bevetni. De a legjobb, ha a zenéért maga a legnemesebb zene áll ki: Kocsis – és akikkel együttműködik – ebben nem ismernek megalkuvást.

Gregor József születésének 75. és a Szegedi Operabarátok Egyesülete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából operagála volt Szegeden. Hangverseny, számos kitüntetéssel...

Langsam, langsam - Günter Neuhold és a Mahler harmadik

Előítéletnek nem nevezném, de valamelyest gyanakodtam. Neuhold sokat foglalkoztatott karmester, nagyon szép repertoárral és korábban járt már nálunk is, de én nem ismertem. Természetesen ez még nem jelent semmit, csak szeretném azt hinni, hogy legalább hallomásból ismerem azt a néhány karmester nagyságot, aki tud igazán lassú és szép hatodik tételt vezényelni - mert az az igazi feladat!

Az utolsó asszony – Mozart Don Giovannijáról Erwin Schrott és Kolonits Klára kapcsán sok-sok kanyargós gondolattársítással

Erwin Schrott és Kolonits Klára külön játéka bizonyította, hogy Don Giovanni most, talán először akadt méltó ellenfelére, s hogy bukását pontosan az okozza, hogy úgy jutott el az utolsó asszonyig, hogy azt nem, vagy csak későn ismerte fel.

A kérdések operája - Monteverdi: Poppea megkoronázása

A Poppea – a többi korszakos Monteverdi műhöz hasonlóan – ritka vendég hangversenytermeinkben, színházainkban. A MűPa három estés szériája komoly erőket tudott felvonultatni azért, hogy egy olyan operát élvezhessünk a színpadon is, amely a műfaj egyik alapdarabja.

Abszurditáson túl, evidencián innen – Kérdések és gondolatok A diótörő új operaházi előadása láttán

Pjotr Iljics Csajkovszkij kifogyhatatlanul invenciózus, szellemes, hol derűs, hol drámai balettzenéje a romantikus zeneirodalom egyik csúcsa, hangversenyen vagy lemezről hallgatva is élvezetes szórakozás. Értékével adekvát előadásban – egy európai főváros nagy múltú operaházában ez jogos igény – katartikus élmény lehetősége.

Darabtemetés két hangra – Puccini: Tosca

Lukács Gyöngyi, ha jól emlékszem, 1989/90 táján állt be a címszerepbe, s eszerint – bármily meghökkentő is – cirka negyedszázada viseli Floria Tosca varázslatos kosztümjeit, ami már önmagában is meggyőző teljesítmény.

A kitaposott út jelentősége – Még néhány gondolat a Sába királynőjéről

Káel Csaba rendezése nem okoz nagy lelki megrázkódtatást, de sajnos bosszantóan elmegy bizonyos lehetőségek mellett. Elsősorban a jellemek pontos kibontását hiányolom. Hősei túlságosan hétköznapiak, nincs meg a bibliai történet által viselt súlyuk, látszólag céltalanul lebegnek az űrben.

Az első sci-fi opera? - A Vec Makropulos premierje Pozsonyban

Čapek drámájának megzenésítése, színpadra állítása nem könnyű feladat. Úgy érzem, ez Pozsonyban Peter Konwitschnynak maradéktalanul sikerült – modern felfogásban, de tartózkodva a rá időnként jellemző excentritástól...

Fellebbentve a fátyolt, nem a címhősnőről, hanem az operáról – Sába királynője az Erkel Színházban

Sajnos (immár az Operaház hagyománya jegyében) az opera nyitánya szcenírozott. Nem a darab zenei világába és atmoszférájába vezeti be a nézőt, hanem a cselekménybe. Sába királynője és Asszád első találkozását, mintegy titokzatos és mágikus élményt, a mű alkotói valószínűleg nem a hasukra ütve, hanem dramaturgiai megfontolásból és érzékkel bízták Asszád elbeszélésére.