Operabemutatók
Csodálatos, hogy Kolonits Klára számára nem létezik kis hely és kis feladat, művészetét elviszi vidéki városokba, gyakran misszióként egészen apró termekbe is, ha kell és hívják. És a gyémánt ragyog, mindenütt!
Budapesten
A budapesti közönség nem adta könnyen magát, csak az előadás utolsó harmadában szakadt át a gát, de akkor nagyon. Egészen pontosan a tenorária után, amit Luciano Ganci valami elképesztő színesen tálalt. Puhán, melegen, csengő hangon, hatalmas legátókkal, elképesztő fermátákkal és olvadó líraisággal egyszerre...
Budapesten
Győztest semmiképp sem szeretnék hirdetni. Részint azért, mert a zenekar és a szólista értelmezését is elképzelhetőnek tartom, részint pedig azért, mert az eltérések ellenére élvezetes volt az előadás.
Budapesten
A szerelmi halál, a wertheri szenvedések azt hiszem mostanra végleg kimentek a divatból. A mai fiatalok sokkal reálisabban nézik a világot, mint annak idején apáik, nagyapáik. A farmeros srácok önfeledt örömmel ünnepelték Petrenkót, a zenekart és a holnapot, ahol új s még újabb kalandok várnak rájuk.
Budapesten
Rohmann Dittának sikerült lehetővé tennie, hogy betekinthessünk abba a bachi univerzumba, ahol a szervezőerő maga a zene, hogy ezek a nagy művekhez képest szerényebb eszközökkel operáló szvitek abszolút igazságú megnyilvánulásai a bachi szándéknak, Isten jelenlétét igazolni a hétköznapi valóság felett.
Operabemutatók
A zeneszerzőnő legfontosabb szándéka az lehetett, hogy mindenki legyen valamilyen. Pontos karakterrajzok és vidám kabinetalakítások teszik a Leánder és Lenszirmot minden szempontból szórakoztató előadássá. A szituációkat hangulatfestő elemekkel ábrázolta, s alázattal kísérte cselekményt.
Operabemutatók
Botha óriási meglepetést okozott, mert lírai tenorokat megszégyenítő finomságokat és rendkívül összetett hangi ábrázolást mutatott fel. Ennek a Radamesnek tényleg minden gondolatát Aida jelenti.
Budapesten
Egy valamit viszont nagyon sajnálok, sőt sérelmezek, a két hetes csúszás miatt idén elmaradt a szokásos Bartók születésnapi hangverseny az NFZ-vel, Kocsissal, pedig azt évről-évre vártam, számoltam vele, készültem rá.
Operabemutatók
Az Aida premierje előtt a rendező, Mohácsi János több interjút is adott, melyek közül az egyikben kijelentette, hogy Aida feketére festését elutasítja, mert idejétmúltnak tartja. [...] Ezzel jelezte, hogy a valósággal, Egyiptom és Verdi művének valóságával nem szándékozik különösebben foglalkozni.
Operabemutatók
Magas színvonalú előadás volt ez a fesztiválAida. Lehetett benne gyönyörködni. csak épp nem rendített meg, a szívemhez nem hatolt. Aida hercegnővel ebben a keretben bizonyára számtalanszor találkozhatunk még a következő évadokban. Hátha egyszer majd igazán meg is szeretjük...
Operabemutatók
A szegediek legutóbbi operapremierjéről négy kritikát és több olvasói levelet találtam - nem hinném, hogy ha bármelyik kerül a rendező Anger Ferenc kezébe, úgy érezhetné, hájjal kenegetik a hátát.
Operabemutatók
Az új Rajna kincse produkció a revelatív színpadi és zenei indulásával ugyan némiképp adósunk maradt, de látok még esély arra, hogy A Nibelung gyűrűje egészében kifuthasson, s akkor talán többet látunk bele a mostani előadásba is.
Operabemutatók
M. Tóth Géza nem elégedett meg pusztán A Rajna kincse színre vitelével, úgy vélhette, hogy szükséges lenne valami mélyebb filozófiai többletet is odatenni a darab mellé és nem jutott jobb eszébe annál, mint amit már nagynevű elődje, a szintén nem operarendezői múlttal Bayreuthba érkező Patrice Chéreau majd négy évtizede kitalált.
Operabemutatók
Általában nincs ellenemre az unortodox rendezés. Lehet modern, minimalista, vagy aktualizáló, ha a drámát erősíti, vagy értelmezi. Jó Don Giovannit például már láttam ilyet, de Toscát még nem - és nem ez lett az első alkalom.
Operabemutatók
Hónapok óta nem tudnak napirendre térni a rendszeres operalátogatók azon a megmagyarázhatatlan tényen, hogy az idei sorozatból kihagyták Melinda szerepének legjobb alakítóját, a már a múlt évben is csodálatos produkciót nyújtó Kolonits Klárát.
Operabemutatók
Több megoldás, elsősorban Manon és Des Grieux I. felvonásbeli pas de deux-je, olyan érzetet keltett bennem, mintha egy, az 1960-as, ’70-es évek páros műkorcsolya-bajnokságainak gálaműsorához készült koreográfiát látnék, amelynek célja a közönség elkápráztatása, amolyan üdvözlet a balett világából az élvezkedni vágyó sportközönségnek.
Operabemutatók
A Nabucco második szereposztásának kiemelkedően legjobb alakításával Rácz István érdemelte ki, hogy jelen recenzió „címszereplője” legyen. Januári csodálatos hangon énekelt Timurjai már jelezték, hogy Zakariásában is nagy élménynek leszünk részesei, és várakozásomban nem is kellett csalódnom.
Budapesten
A Csajkovszkij ötödiket nem csak mi hallottuk sokszor, hanem bizonyára Christopher Seaman is vezényelte már néhányszor! Mi különösebb kockázat nélkül meghallgathattuk volna a Prokofjevet is, de a Carlo Rizzi betegsége miatt beugró karmester nem vállalta a számára teljesen új mű dirigálását.
Operabemutatók
Agache művészetéről az elmúlt hónapokban jószerivel elhangzott már minden, a hang szépségét, kifejező erejét, volumenét dicsérni csak ismétlés lenne. Arra a hallatlan profizmusra hívnám fel a figyelmet mindenekelőtt, amellyel alakítását felépíti. A figura és a szólam ívére, amelyben minden pillanatban megtalálja az adekvát színt és dinamikai árnyalatot. Végig döbbenetes erővel uralja a színpadot.
Operabemutatók
Az előadás hőse szememben a Desdemonaként tavaly debütáló Pasztircsák Polina volt, aki a rendelkezésére álló keretet maximálisan kitágítva igazi aurát teremtett hősnője köré. Az előadás csúcspontja így a Fűzfadal és Ave Maria lett.
