Sólyom György nem sokat foglalkozik a szerző életrajzának részleteivel, legfeljebb utal egy-egy tényre, adatra. A könyv valójában a korszak műveinek átfogó és alapos elemzéseit tartalmazza, ahol szükséges, ott akár kottapéldával.

Fél évszázaddal Bartók halála után Somfai László könyve az első, mely a zeneszerzői módszert a teljes forrásanyagra (három és félezer oldalnyi kompozíció-vázlat, fogalmazvány, szerzői javítás) alapozva tárgyalja.

Norman Lebrecht olyan kérdéseket boncolgat könyvében, melyek gyakran felelősek a tájékozatlan zenebarát rossz szájízéért. Hogy miért érezzük jobbnak a régi koncerteket, régi lemezeket, régi karmestereket?

A Kollár Éva, Párkai István és Sapszon Ferenc vezette szerkesztőbizottság, a millennium tiszteletére reprezentatív kórusmű-antológiát válogatott a 20. század magyar kórusterméséből.

Molnár Gál Péter: Honthy Hanna és kora Avagy hogyan buktatta meg Stein, Jenbach és Kálmán egy Marienbad-i szállodai lakosztályban az osztrák-magyar monarchiát.

A kötet tudományos igénnyel készült. A névmutatók, diszkográfiák, az irodalomjegyzék meg is felelnek a \"tudományosság\" kritériumainak, de így együtt az egész valahogy mégis sokkal több ennél.

Fiatalosan provokatív megállapítások, öregesen bölcs tálalásban. Izgalmas lenne megvitatni őket. Igencsak érdekelne, mit szólnak hozzá az érintett tanárok, zenetudósok, illetve Önök, kedves zenebarát olvasók.

Osztovits Levente, az Európa Könyvkiadó igazgatója egy inkább barátságos és kedélyes, mint hivatalos sajtótájékoztatón bemutatta a karácsonyra szánt könyv-újdonságokat.

Miután a Sony lemezkiadónál kamarazenei és vokális művek publikálása után félbeszakadt Ligeti György életművének 1999-ig nyolc CD-t kihozó összkiadása (György Ligeti Edition), a Teldec vállakozott a folytatásra.

Úgy vagyok vele, mint öreg ember az első szerelmével. Akadt később jobb is, szebb is, talán nagyobb hőfokon izzó is, de mégiscsak ez volt az első, a mindent meghatározó, a felejthetetlen.

Ötven éve rádiójátéknak indult. Néhány év alatt három felvonásos operává duzzadt. Volt aki mesének vette, volt aki politikai szatírának.
A közönségnek tetszett!

Nincs pénz új felvételeket csinálni?
Sebaj, legfeljebb szétnézünk az archívumokban, és keresünk olyan régi mesterszalagokat, melyek közreműködői - holtak lévén - már nem igényelhetik a most szokásos eszelős sztárgázsikat.

Méltatlanul kevéssé ismerjük életművét. Szégyellni valóan keveset tudunk róla. Szervánszky Endre zeneszerző 1911-1977.
Ennyi, vagy még ennyi se!

Ez lesz otthon a következő 30 évben „a” Kiállítás képei. Nem a New-Yorkiak, nem a Berliniek, nem a Londoniak. Még csak nem is Bernstein vagy Karajan.

A Lorin Maazel dirigálta koncertről már beszámoltam - ott és akkor tényleg élmény volt, a zenekar primus inter pares a világ vezető orkeszterei között, ott ült jobbomon az igen dekorativ Viktoria, s egyáltalán, egy Újévi Koncertre eljutni Kunszt

Hajlamosak vagyunk lenézni a sokszínű, idegesítően fiatal és gyakran valóban felületes amerikai kultúrát. Igaz, mi legtöbbször csupán a tömegfogyasztásra szánt termékekkel találkozunk, legyen az hamburger, hollywoodi film, vagy musical!

Weiner Leó zeneszerzői munkássága – már ami a köznapi megítélést illeti – erősen háttérbe szorul zenepedagógusi működése mögött. Több száz, a világon mindenhol jól csengő név nagyobb súllyal esik a latba, mint az az alig ötven ópusz?

Különös dolog egy koncert, vagy operaelőadás élményét összevetni a róla készült lemezfelvétellel vagy videóval. Rendszerint csalódást okoz.

A Camerata Trassylvanica sikere elsősorban a különleges vonóshangzásnak szól. Annak a hangzásnak, amely egyszerre hordozza a Hubay iskola német-magyar és az Enescu-Thibaud iskola francia-román hagyományait.

Nem vagyok hajlandó elfogadni azt, hogy egy zene értékét az a kor határozza meg, amiben született. Az biztos, hogy egy sajátos asszociációkkal operáló mű megértéséhez segítség a miliő alapos ismerete, de az igazi esztétikai minőség kortalan