Bejelentkezés Regisztráció

Szimfonikus művek

Beethoven for ever

2001-03-05 00:00:00 -T.P.-
Beethoven for ever Beethoven szimfóniák I-IX.
Magyar Állami Hangversenyzenekar
Budapesti Kórus (karigazgató: Forrai Miklós)
Andor Éva, Szirmay Márta, Korondi György, Sólyom-Nagy Sándor
Vezényel: Ferencsik János
ADD 1969-1976
HUNGAROTON CLASSIC 1996 4013-18

Ferencsik János kilenc szimfóniája

Úgy vagyok vele, mint öreg ember az első szerelmével. Akadt később jobb is, szebb is, talán nagyobb hőfokon izzó is, de mégiscsak ez volt az első, a mindent meghatározó, a felejthetetlen. A felfedezés örömével, a titkok ízével ajándékozott meg és ilyenkor ne legyen kicsinyes az ember. Ne a hibákat keressük az első randevún, az később úgyis kiderül. S bár csak fokról fokra hosszú önmarcangoló várakozás után évek hosszú során lett az enyém, rövid idő alatt megismertem minden szeszélyes rezdülését, kiismertem végeláthatatlan reccsenését. Emlékeim szerint mindig a legrosszabb pillanatban kellett megszakítani az együttlétünket. Letenni a partitúrát, fölállni a fotelből, megfordítani a bakelit korongot, ráhuppantani a barázdabillegetőt, visszatalálni a közben becsukódott kottába és visszasüppedni a műélvezetbe. Ez a már-már szertartásos áhítatos tisztelet határozta meg viszonyunkat. Minimális dinamikai skála és méteres elő-visszhang jellemezte. A zenei együtt játékról, a pontatlanságról és az „igazi” vonóshangzásról pedig egész más elképzelésünk volt. Illetve nem nagyon volt semmilyen. A stúdióban rögzített zene és a koncerten hallható produkció harminc éve sem állt közelebb egymáshoz, mint ma. Legfeljebb a kettő szintje együtt nőtt. (Ez utóbbi kijelentés nem biztos, hogy helytálló, de hadd legyen ez egy pozitív írás!)

Ma nincs olyan magára valamit is adó karmester, illetve kiadó aki ne rögzítette volna „a” kilenc szimfóniát. Kapható a világ valamennyi zenekarával és konduktorával. Volt aki többször is elkövette. Van aki Karajanra esküszik, mások a kissé gramofonszagú Toscanini felvételre, akad aki Vásáryra, és megint mások Bernsteinre. Ízlések és pofonok… Kinek a szőke, kinek a barna. Kinek a bakelit, kinek a CD.

Az első szerelemből ritkán lesz házasság. De az emlékét érdemes megőrizni, és ha már eltelt vagy harminc év, fölösleges a fényképet a fiók mélyére dugdosni.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.