Izgalmas oknyomozás – Geyer Stefi életútja és levelezése Bartókkal

A Balassi Kiadó és a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet közös és igazán terjedelmes kötetben mutatja be Bartók és Geyer Stefi nemcsak 1907/08-as, rendkívüli levelezését (összesen 63 levél), hanem olvasható az a 23 levél is, ami 1928-tól Bartók haláláig született. A fiatalkori levelek döbbenetesen érzékenyek és mélyek. Irodalmi értékűek mindkét fél részéről. És ahogy olvassuk, nyomban világossá válik, miért döntött úgy majd fél évszázadon át Geyer Stefi, hogy maradjon előadatlan a mű. Az utóbbi évtized messze legizgalmasabb zenei publikációja.

Ferencsik Emlékkönyv

Nemrégiben jelent meg ez a kötet, In memoriam Ferencsik János címmel a Papirusz Book Kiadó rendkívül színvonalas és gyönyörű kivitelezésű munkája Kemény Tamás igényes szerkesztésében. Aki bármi okból kifolyólag nem lehetett Ferencsik közelében, megismerheti, milyen volt emberként, karmesterként, barátként, főnökként.

Bede-Fazekas Csaba 90 éve – Werner Krisztina könyvéről széljegyzetben

Karácsonykor született, messziről indult és ritka göröngyös utat járt be, amíg meglelte a célját. De végig egyenesen tartotta magát, elveiből és hitéből jottányit sem engedett. Végül nem is Ő fedezte fel a művészetet, hanem a Művészet bukkant rá erre a kincsre. Ma 90 esztendős Bede-Fazekas Csaba, akit egy igazán illusztris könyv köszönt ebből az alkalomból.

A lendületesen gördülékeny krónikás – Bartha Dénes zenekritikái

Bartha Dénes a nem egészen öt év alatt bizonyítottan 465 kritikát alkotott, ami évadonként közel 100 terjedelmes cikket jelent. Nyelvezete, stílusérzéke lenyűgözően választékos, mentes minden tudományosságtól és mégis rendkívül alapos. Ha egy szóval kéne jellemeznem írásait, az a gördülékeny lenne.

Főhajtás – A nagy Richter János-könyv

Ha végigolvassuk ezt a sokszor száz oldalt Richter Jánosról, megerősíthetjük, hogy a sikeres karrierhez elsősorban végtelen szorgalom vezet. Nem mintha Richter nem lett volna tehetséges, de a kötet egyértelműen bizonyítja, hogy a sikerhez a szívós kitartás legalább olyan fontos (volt), mint az alaptehetség.

„Hol a színpad: kint-e vagy bent?” – Birgit Nilsson könyvéről

Végre megjelent magyarul Birgit Nilsson önéletrajza. Érdemes minden pályakezdőnek végigolvasnia annak ellenére, hogy aligha talál benne olyan receptet, amit egy az egyben adaptálhat majd saját karrierjére. Ugyanis a dél-svédországi falucska parasztlány szülöttjének útja a világ vezető operaházaiba egyszerűen utánozhatatlan.

A muzsika valódi hangja... - Székely György könyve

A szerzőnek minden bizonnyal ez a kötet eddigi zenei írói munkásságának, legszívesebben a koronája kifejezést használnám, ha ennek a szónak napjainkban nem lenne negatív csengése, tehát csúcsa.

… és kora – Karczag Márton könyve Tóth Aladárról

Az Operaház főemléktárosa, Karczag Márton pazar kiállítású és lenyűgözően aprólékos könyvet írt az intézmény kiadásában a néhai igazgatóról, Tóth Aladárról. Az alcímben még ott van a direktor neve után az „és kora” kitétel is, ami jelentősen kitágította Szerző lehetőségeit. Persze, ahogy lenni szokott, amit nyertünk a réven, elvesztettük a vámon…

A nagy Berczelly-sejtés – Spangel Péter könyvéről

Különös könyv jelent meg Berczelly Istvánról, az Operaház örökös tagjáról, a kollégák és a közönség által egyaránt szeretett és kedvelt basszbaritonról. Arról a művészről, aki szinte már remetei magányba húzódva töltötte operai évtizedeit (azt a majd fél évszázadot), melyben a rivaldafényt egyedül az operaszínpad deszkáin fogadta el (ott is kelletlenül).

Liszt előtt, alatt, után és nélkül – Kenneth Hamilton könyve a romantikus zongorajáték ürügyén

A szóló zongorakoncertek rajongói izgalmas kötettel gazdagodhattak a Rózsavölgyi és Társa Kiadó jóvoltából. A neves skót pianista és muzikológus, Kenneth Hamilton mintegy évtizeddel ezelőtti munkája, Az aranykor után immár magyar nyelven is olvasható. A téma – egyben a könyv alcíme is erre utal – a romantikus zongorajáték és a modern előadás viszonya.