1997-ben minden előzmény nélkül jelent meg Szolomon Volkov tollából, Dmitrij Sosztakovics szokatlanul nyílt és őszinte szavaival a Testamentum, idén pedig, a zeneszerző születésének centenáriumán - mintegy a Testamentum kommentárjaként - a Sosztakovics és Sztálin. A két könyvet immár együtt kell olvasnunk.

Itzhak Perlman és Vladimir Ashkenazy 1973-ban vette lemezre Beethoven Kreutzer szonátáját, egy évre rá a Tavaszi szonátát, s az eredménnyel elkápráztatták az akkori kritikusokat.

A felvétel 1996-ban, a Magyar Televízió stúdiójában készült. A csődközeli állapotban leledző intézményben fontosnak tartották megörökíteni ezt a produkciót, és ezért - noha a képi megvalósítás nem a legtökéletesebb - még dicséret is illetheti az alkotókat. Nem is annyira Bach, hanem inkább az előadó, Perényi Miklós miatt.

Sosztakovics, Tyemirkanov és a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar triumvirátusa lenyűgöző szimbiózist alkot. Az V. és VI. szimfónia e felvételét nyugodtan tekinthetjük etalonnak.

Kivételesen azzal kezdeném, amivel általában zárni szokás egy lemezajánlatot: Thomas Hampson Schumann-lemeze csodálatos, hallgassa meg mindenki, aki csak teheti.

A Szovjet Zeneszerzők Egyesülete egykori elnökének művei nemcsak a "formalista, dekadens, kozmopolita" elemeket nélkülözik, hanem a szellemi sziporkákat is.

A szólisták megteszik, amit kell, de azon a minden hitet - zenébe vetett hitet - nélkülöző, lélektelen, élettelen muzsikáláson, ami karmesterből és zenekarából árad, képtelenek segíteni.

Többször el kellett gondolkodnom, biztosan csak három hangszert hallok-e. A felvételeken Itzhak Perlman, Pinchas Zukerman és Lynn Harrell játszik - kamarazenélés ez a javából.

Dicséretes szívóssággal küzdi napvilágra Cage-lemezeit a Hungaroton és az Amadinda Ütőegyüttes. A sorozat negyedik darabján az 1940 és 1956 között készült művek kerültek sorra.

Szabó Sándor lemezei 6 - A 16 húros gitár művészete I.

A \"sokhúrú\" gitárok talán egyik legkülönlegesebb darabja a 16 húros gitár. A hangszer bonyolultsága ellenére (vagy talán éppen amiatt) a hangzásban van valami ősi egyszerűség, valami erő, ami lenyűgöz.

Ezek a kis dalocskák valószínűleg már rég bekerültek volna a magyarországi koncertélet vérkeringésébe, ha nem lenne kis hazánkban ilyen csekély érdeklődés a műfaj iránt.

A hangzás súlyos, érces, de az már első hallásra is érződik, mennyire átgondolt ez az előadás. S ami szintén azonnal feltűnik, az a ritmikai pontosság, a fegyelmezettség.

Nigel Kennedy, Vernon Handley és a Londoni Filharmonikusok igényes előadása révén fültanúi lehetünk a XX. században végbemenő lassú stílusváltás egy lépcsőfokának.

A csoport jelentősége ma még talán felmérhetetlen. Ez a kiadvány nélkülözhetetlen kordokumentum, ami nélkül még csak felületes képünk sem lehet a XX. század magyar zenéjéről.

A hallgató figyelme egyetlen pillanatra sem lankad, mindig akad egy-egy meglepő hangzás, vagy dinamikabeli finomság, amely érdekessé, és tulajdonképpen megunhatatlanná teszi az előadást.

Sir Simon pompás színeket, árnyalatokat, lenyűgöző dinamikai palettát kever ki boszorkánykonyhájában, zenekara minden mozzanatban, karakterben megtalálja a saját hangját.

Szabó Sándor lemezei 5 - A fa lelke (In memoriam Bartók)

Nem másolatokról, vagy hasonló zenékről van szó: Szabó nem átiratokat akart készíteni, de abba a csapdába sem lépett bele, hogy idézgessen és átdolgozzon darabokat, vagy részleteket.

Van az úgy, hogy egy mű nehezen adja magát. Ilyenkor vagy a kitartás hoz sikert, vagy egy véletlen, nem várt történés révén válik személyes ügyünkké az adott alkotás.

Képtelen vagyok szabadulni a kérdéstől: ugyan minek venné meg valaki ezt a lemezt? A Sacre vagy a Mavra miatt? Az előadók miatt? Aligha. Talán. Vagy mindkettő.

Azoknak, akik már vágják a centit, és alig tudják kivárni a hátralévő időt a budapesti Mesterdalnokok-premierig, biztosan jó szolgálatot tesz ez a lemez. Persze a DVD-n látható remek, 1984-es bayreuthi előadás legkevésbé sem csupán a hiánytünetek enyhítésére alkalmas. Mestermű, mesteri rendezésben.