Árnyékban – Michael Spyres új CD-lemeze

Tegyék szívükre a kezüket: ugye Önök sem a Hans Heilinggel kezdik valamelyik napjukon a zenehallgatást, nem A portici némával folytatják, s feltehetően nem az Agnes von Hohenstaufen lefekvés előtt utolsó zenéjük?

Erkel Ferenc reloaded – Kolonits Klára Erkel lemezéről

Szinte napra pontosan kilenc esztendővel ezelőtt jelent meg Kolonits Klára első magánkiadású önálló lemeze, most itt van a második. Különösen nagy főhajtást érdemel, ha valaki Erkel-mű kiadására vállalkozik, ráadásul úgy, hogy ez egy énekesi szólóalbum. Mert bármily hihetetlenül hangzik is, magyar énekestől önálló Erkel szólólemez még sosem jelent meg.

Phaedra – Egy modern női lélek gyötrelme ókori módra

Janet Baker brit mezzoszoprán a napokban ünnepelte 90. születésnapját. A kerek évforduló apropóján érdemes újrahallgatni egy felvételt, amely a mindig kulturált énektechnikájú, rendkívül muzikális és finom árnyalatokkal ábrázoló, ugyanakkor komoly, a tragédia műfajában remek kifejezőerejű művésznő pályájának fontos állomását jelzi.

Folytatódik a Berlioz csodasorozat

Ha John Nelson életrajzi adatait nézzük, egy átlagos pálya képe bontakozik ki. Ez a karrier a kezdetektől összefonódott Berlioz zenéjével. 1972-ben a New York City Operában A trójaiak húzás nélküli előadásával debütált, és ugyanezzel a művel, egynapos felkészülés után beugróként a Metropolitanben.
Lemezeinek legtöbbje is a francia komponista műveinek felvétele és én két korábbiról dicsérőleg, mi több, elragadtatással írtam.

Itt egy új tenor-boom? - Freddie de Tommaso „Il tenore”

Mintegy másfél év alatt négy tenor CD-ről írtunk. Héctor Sandoval felvételét, melyet – zéta -, noha fenntartásokkal, méltatott, nem hallottam. Nekem tetszett Pene Pati, s főleg Jonathan Tetelman ezüstkorongja.
S íme, ismét itt egy nagyon ajánlható új válogatás.

Az ismeretlen Rossini – Rossini: Messa di Gloria

Magát az opust 1821-ben mutatták be Nápolyban.
A mintegy egyórás mű öt énekes szólistát kíván meg, kórust, és virtuóz hangszereseket, nem véletlen, hogy utóbbiakból a CD – amúgy soványka terjedelmű – kísérőfüzete is feltüntet belőlük kettőt.

Győztes csapaton ne változtass - Berlioz: Les Nuits d’été; Harold Itáliában

Egyre több ismerősömtől hallom, miután már rég túladtak LP-játszójukon, erősítőjükön, immáron CD-játszójuktól is megszabadultak. Egy német barátom mondta, vagy harminc éve, ha CD-t hallgat, pár óra után elfárad, de hagyományos lemezt egész nap képes élvezni.

Itt az új Domingo - Jonathan Tetelman árialemeze

Végy néhány népszerű áriát, a raritás kedvéért egy-két kevésbé ismertet is, meg egy duettet vagy jelenetet. Rögzítsd őket hangfelvételre, dobd be egy képzeletbeli kalapba, és húzgáld ki őket, ahogy esik, úgy puffan, olyan sorrendben tedd őket egy CD-re. Egyetlen dologra nagyon vigyázz: nehogy valami logika legyen a számok egymásutániságában.

Pene Pati, a szamoai tenor bemutatkozó szólóalbuma

Ez a CD, minél többször hallgatom, annál inkább tetszik.
Mindenképp javaslom, ismerkedjenek meg vele. Talán nem az a kiadvány, amit az ember gyakran levesz polcáról, hogy a közel másfél órányi zenét ismét végighallgassa. Ám a ritkaságok, az új énekesek iránti érdeklődőknek feltétlenül a figyelmébe ajánlom.

Jó anyai örökség – Garanča két zenekari dalestje Salzburgban

Emlékszem első élményemre a Salzburgi Ünnepi Játékokon, egy 1990-es matiné volt a Bécsiekkel. Muti vezényletével a Teremtést játszották - én meg folyamatosan szégyelltem magam, a nézőtéren talán egyetlenként, a sötét felsőrész helyett csak egy fehér ing volt rajtam.
Akkoriban persze Jaguárok, Mercedesek, Rolls Royce-ok vártak a Festpielhaus előtt a publikum krémjére.
Aztán lassan minden megváltozott, manapság nyakkendős urat is csak elvétve látni, a luxusautók helyét pedig taxik vették át.