Izgalmas kiváltság (Amadinda / Cage 4.)

JOHN CAGE:
Works For Percussion Vol. 4. (1940-1956)

Amadinda Ütőegyüttes
Kocsis Zoltán - zongora
Gavodi Zoltán - ének
Hungaroroton
HCD 31847

Dicséretes szívóssággal küzdi napvilágra Cage-lemezeit a Hungaroton és az Amadinda Ütőegyüttes. Nem csökkenti érdemüket, hogy jelen kiadványukat - a sorozat negyedik darabját - az illetékes minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és egy nagyobb pénzintézet is támogatja. Mert ugyan mit is támogatnának, ha ezt nem? Az amerikai zene örök fenegyereke, John Cage több mint félévszázados munkáinak megismerése ugyanis mind a mai napig csak a szűkebb elit izgalmas kiváltsága maradt.

A CD a 27’ 10.554 for a Percussionist című, meglehetősen rendhagyó darabbal indul. A huszonhét perc az időtartamot jelöli, a művet egyébként maga Cage is \"tízezer dolog\"-ként emlegeti írásaiban. A szilaj komponista közzétett naplóival, gondolataival jelentősen elősegítette munkáinak megértését. A mű első hallgatása után én is ezekhez menekültem - sikerrel.

Cage A csend címen magyarul is megjelent gyűjteményes könyvében (Jelenkor 1994) így fogalmazza meg saját ars poeticáját: \"Akárhol legyünk is, javarészt zajokat hallunk. Ha nem figyelünk oda, akkor zavaróak. De ha fülelünk, akkor izgalmasak is lehetnek…\" Másutt meg ezt írja: \"Amennyiben a zene szó szent és csak a tizennyolcadik és tizenkilencedik századi hangszerekre van fenntartva, akkor használjunk egy találóbb elnevezést: hangszervezés.\" Hát igen, itt is erről lehet szó.

Maga a mű, a \"tízezer dolog\" meglehetősen elméleti munka. A felvételen egyetlen előadó (Rácz Zoltán) működik közre, a soksávos magnószalag hatékony segítségével. Zajok és zörejek, szinte abszolút ritmustalan egymásutánban. De ha fülelünk, ahogy a Szerző kérte, mindez váratlanul összeáll rendszerré. Nincs rá magyarázat, ha csak maga Cage egész életműve nem az.

Szellemes segítséget nyújt az Alkotó a következő műhöz. A Hóbortok és Divatok az Akadémián c. darab eredetileg pantomimprodukció koreográfiájára készült, még 1940-ben. A tételcímek nemcsak eligazítani segítenek, de értelmezik is az összetett művet: pl. A diák tanulni vágyik, A diák alkatánál fogva lusta, Jövőképek (a./ Pesszimista, b./ Optimista) stb. A bő negyedórás alkotás valódi programzene, a tételcímek után sok magyarázkodásra nincs szükség. A darab igazán virtuóz módon szólal meg, az Amadinda Ütőegyüttes és Kocsis Zoltán avatott tolmácsolásában.

Cage legnépszerűbb arculatát mutatja be a Négy tánc című alkotás. Itt Cage jazzelemekkel tarkított zenéjét hallhatjuk. A mű egyébként szintén táncprodukció része volt, Hanya Holm és legendás társulata részére készült. Az Amadinda és Kocsis produkcióját énekhang egészíti ki. Gavodi Zoltán friss kontratenorja akkor is meglepetés, ha már évek óta szemmel kísérhetjük a fiatal művész pályájának alakulását. És, hogy Kocsis így tud jazzt játszani, az is három évtized után derülhetett ki! Vannak még tartalékok.

Fontos, ezért említsük meg a lemez gazdájaként s a kísérőfüzet írójaként egyaránt remeklő Wilheim András nevét is, akinek - nem újdonság - hallhatóan szívügye az amerikai komponista életműve.