Szimfonikus művek
Amikor megkaptam ezt a CD-t, szabadulni igyekeztem tőle. Nem mintha bármi gondom lett volna vele, de kicsit riasztott a feladat, a várható tökéletesség nehézkes megfogalmazhatósága.
Hangszeres művek
Horowitznak még ezen a koncerten is elhitte a közönség, hogy a Mozart-szonátában ott és akkor lehet lassítani, ahol és amikor ő akar. (Hogy az átírt hangokat meg se említsük.)
Hangszeres művek
A szvit hagyományos tételei közé modern táncok vegyülnek, de cseppet sem meglepő, amikor a Courante után valcert hallunk, a Sarabande-ból pedig egy charlestonra vált a zongora.
Filmek
Az 1969-es operafilm talán a legkomplexebb interpretációja e remekműnek. A címszereplő Peter Pears olyan mélységig átéli a szerepet, hogy szinte feloldódik benne, döbbenetes erejű monológokat hagyva maga mögött, ráadásul pusztán az arcán lejátszódó kifejezésekből összerakható lenne az egész történet.
Filmek
A Karajan-évfordulóra újra megjelentetett felvételeken látható operaelőadások nem egyformán jók. Akad köztük ötletesen megrendezett és izgalmas (A rózsalovag), kissé érdektelen, ám az énekesek szempontjából figyelemreméltó (Don Carlos), és bizony fáradt, avíttnak tűnő is (Don Giovanni).
Opera
Bár az aktuális álompár hallható a lemezen, a produkcióban csak ritkán adódnak olyan pillanatok, amikor azt érezni, többet kapunk egy szokásos repertoár-előadásnál.
Vokális művek
Michael Haydn mesterségbéli tudása felől semmi kétségünk sem lehet, muzsikája valóban nagyszerű. Az előadás azonban a bíztató kezdet után tartogat néhány kellemetlen pillanatot is.
Egyéb
A magyar népi énekstílusban is jelen lévő torokhangot a spanyol cigányzene előadói mesterfokon alkalmazzák. Nem szabnak gátat érzelmeiknek. Legalább itt, a zenében nem.
Filmek
Ha azt mondom, hogy ez a régi felvétel mindenkinek ajánlható, aki szereti a csúcsformában éneklő Pavarottit, Verdit kiteljesedett alkotói korszakában, és úgy általában az átlagosan jó operaelőadásokat, akkor elég sok mindent máris elárultam. Profi munka, igazi olasz arcélű karmesterrel, rátermett énekesekkel.
Filmek
A film azt mutatja be, milyen módon alakul át Velence az évszakok változásaival. Az épületek, terek, utcák, műemlékek mellett a városban élő, vagy éppen odalátogató embereket is kameravégre kapták, s miközben mindezt végignézzük, az Il Giardino játssza nekünk – professzionálisan – Vivaldi zenéjét.
Könyvek
Kaposi Gergely nem tesz mást, mint rendszerezve felsorolja azokat a körülményeket, tényezőket, problémákat, amelyekkel egy műkedvelő kórus és annak vezetője találkozhat. Élvezhető és hasznos olvasmány, de az első laptól kezdve van valami diszkomfort érzésem. Mintha egy sokat ígérő, de félkész dolgozatot olvasnék.
Filmek
Ül a zongoránál egy élete 88. évében járó úr, szálfaegyenes tartással – és zongorázik. Nem ugrál, nem hajladozik, felsőteste alig mozdul, karja is épphogy mozog – de zongorázik. Hófehér haja koronázza arcát, mely szinte rezdületlen, nem grimaszol, nem ráncolja a homlokát, nem vigyorog – ő zongorázik. Erre született.
Filmek
Mindkét főszereplőnél remek hangi és színészi alakítással találkozni, David McVicar rendező végiggondolt realizmusa és az ehhez társuló, a drámai indulatokra, olthatatlan szenvedélyekre és nem utolsósorban a leplezetlen testiségre építő kifejezéskészlete pedig ebben a barcelonai Manonban is remekül helytáll.
Hangszeres művek
A XIX. század egyik könnyen hozzáférhető „kulturális intézményében”, a polgári otthonok szalonjában járunk, ahol elsősorban nem művelték, hanem sokkal inkább szerették és élvezték a zenét.
Könyvek
Bár nem mondható, hogy a majd négyszáz oldal mindegyike soha nem hallott dolgokról értesít minket, David Cairns könyve újdonságot is tud hozni az agyontárgyalt témában, mellette olvasmányos, nem terheli túl az olvasókat zenei szakkifejezésekkel, ugyanakkor hozzáértő, a lényegre koncentráló megállapításokat tartalmaz.
Hangszeres művek
Eldar Nebolsin szépen játszik. De – tiszteletben tartva azt a rengeteg munkát, ami hallhatóan meghúzódik az előadás mögött, csak csöndesen súgom – meglehetősen unalmasan.
Filmek
A 83-as felvétel az egyik utolsó képviselője egy, a főként Karajan nevéhez köthető sajátos műfajnak, az „álkoncertnek”. Az előadás mindenestől a karajani rendszer része és hordozója, és tulajdonképpen annyira kiszámítható, hogy egy idő után epekedve várunk – hiába – valami váratlanra, meglepőre.
Vokális művek
Rost Andrea perfekt lemezt készített, technikai és művészi értelemben egyaránt. A CD programja a kötelező Bartók- és Kodály-népdalfeldolgozások mellett korai Ligeti-darabokat is felvonultat.
Könyvek
Amikor Palánkay Klára elérte a negyedszázados jubileumát, nyugdíjba ment, a csúcsról, fiatalon, és onnantól még egy C-dúr skálát sem énekelt. Viszont boldogan és kiegyensúlyozottan járkált be tavaly bekövetkezett haláláig az operaházi premierekre. Tüske nélkül. Ez a boldog tüskenélküliség süt át a most megjelent életrajz minden során.
Könyvek
A belga írónő ütős meséjéhez Orbán György írt zenét, mely jóval több mint egyszerű illusztráció vagy kíséret. A könyvben egy CD is található, melyen az NFZ és Mácsai Pál előadásában hallgathatjuk meg a művet.
