Bejelentkezés Regisztráció

Könyvek

Tovább is van? (Kaposi Gergely: Kórusépítés – karvezetés)

2008-07-03 06:58:00 - dni -

\"Kaposi: KAPOSI GERGELY:
Kórusépítés – karvezetés
Gondolatok karvezetőknek, kórustagoknak
142 oldal
2500 Ft
Alterra Kiadó

Kodály, és ezzel együtt persze a kórusok országa vagyunk. Ehhez képest kevés olyan könyvről van tudomásom, mely a karvezetés gyakorlatával foglalkozik.
Párkai Istvántól A kórusvezénylés alapjai évtizedekkel ezelőtt jelent meg, és Vásárhelyi Zoltán írása is legfeljebb antikváriumban bukkan fel időnként. Magától értetődik, hogy a mai karnagy számára legfontosabb aktuális kérdésekben (pl. a menedzsment, pályázati lehetőségek stb.) semmilyen segítséget nem adhatnak, és nem nagyon szólnak az „egyszerű” kórustaghoz sem.
Kardos Pál tiszta intonációval foglalkozó jelentős munkája (Kórusnevelés, kórushangzás) pedig végképp csak egy szűk, szakmai közönséget céloz.

A kórusok országában ennél nyilván sokkal több hasonló munka lenne indokolt, ám úgy gondolom, sok szakember eleve elhárítja magától az ilyen jellegű feladatot, mondván: könyvből úgysem lehet biciklizni tanulni...

Nem tudom, mire lehetne menni egy karvezetés-tankönyvvel, de Kaposi Gergely könyve nem is tanít. Nem tesz mást, mint rendszerezve, didaktikusan felsorolja azokat a körülményeket, tényezőket, problémákat, amelyekkel egy műkedvelő kórus és annak vezetője találkozhat. Biztosan élvezhető és hasznos olvasmány bármely kórustagnak is, hiszen ha az ember időt és energiát szán valamely kedvtelésére, szereti mélyebben tudni, átlátni, miről is van szó.

De karvezető múlttal és jelennel is érdemes elolvasni. Főleg módszeressége hasznos, a gyakori déjà vu érzés pedig kifejezetten szórakoztató. Igen, mi is ismerjük a túlbuzgó tagot, találkoztunk az örök elégedetlenkedővel, és persze a notórius késővel is...

De az első laptól kezdve van valami diszkomfort érzésem. Nincs egyensúlyban a tartalom és a forma, sőt, valószínűleg éppen a részletező kategorizálás és módszeresség az, ami sokkal többet mutat és igényel, mint amennyi olvasnivaló ténylegesen belekerült a könyvbe.

Mintha egy sokat ígérő, de félkész dolgozatot olvasnék. Sok sarokba bevilágít, de nem kúszik oda. Legszívesebben arra biztatnám a szerzőt, hogy ő is tekintse első, nyilvános vázlatnak ezt a művet, és ne hagyja abba a munkát.

Viszont akkor egészen biztosan döntenie kellene, merre indul tovább.

A legkézenfekvőbb (egyben a legtöbb sikert valószínűsítő) irány az lenne, ha a műkedvelő kórustagot jelölné ki célközönségnek. Tulajdonképpen akkor nem is kellene mást tennie, csak a kijelölt rubrikákat fellazítani, és írását színesebb, olvasmányosabb részletekkel kiegészíteni. Példaként megtörtént eseteket, sztorikat, poénokat olvasnánk szívesen. Nem hiszem, hogy Kaposi Gergelynek ez megoldhatatlan feladat lenne, a sok tapasztalaton és szereteten kívül a humorérzék is érzékelhetően jelen van a könyvben. A tárgyilagos és tudományos pontokról és alpontokról pedig le lehetne mondani. Nem hiszem, hogy ezzel elveszítené a karnagy olvasókat, szerintem ők is szívesen olvasnának munkájukról színesebb és főleg gyakorlatiasabb leírást.

Más út is lehetséges, de az biztosan sokkal nehezebben járható. Szakmai közönség számára sokkal részletesebben kellene elemezni például a szervezési, menedzselési (pályázási) lehetőségeket, de gyakorlatilag az összes területen – a beénekléstől kezdve a vezényléstechnikán keresztül a próbák módszertanáig – ráférne a szövegre az igen alapos bővítés.

Ismétlem: érdekes és értékes ez a könyv, éppen ezért volna kár, ha így maradna. Komolyan szurkolok a szerzőnek, legyen kedve és ereje folytatáshoz.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.