Fél-klasszikusok Karajantól (Der Rosenkavalier, Don Carlo, Don Giovanni)

VERDI: Don Carlo Jose Carreras, Fiamma Izzo d\'Amico, Ferruccio Furlanetto, Piero Cappuccilli, Agnes Baltsa
Berliner Philharmoniker
Herbert von Karajan
Sony BMG / 88697296019

MOZART: Don Giovanni
Samuel Ramey, Anna Tomowa-Sintow, Julia Varady, Ferruccio Furlanetto, Gösta Winbergh
Wiener Philharmoniker
Herbert von Karajan
Sony BMG / 88697296049

Mennyit változott a világ kicsit több mint két évtized alatt: a Salzburgi Ünnepi Játékok méregdrága nagyestélyiben és szmokingban feszülő, pacsuliillatú közönsége a 80-as évek közepén vörösre tapsolta a tenyerét a helyi félisten, Herbert von Karajan és gondosan válogatott csapata által eléjük varázsolt klasszikus operaelőadásokon, ma pedig erőteljes Regietheater dívik ugyanott, Martin Kusej, Claus Guth vagy éppen Philip Stölzl irányításával (csak hogy a közelmúltból hozzunk példát). Persze lehet ezt is, azt is jól csinálni, csak nagyon nem mindegy, hogyan.

Karajan saját ízlésvilágát nem csupán a zenekar (leggyakrabban persze a Bécsi és a Berlini Filharmonikusok) betanításával, hanem az énekesek kiválasztásával, valamint a rendezés macerás feladatának \"átvállalásával\" is érvényre kívánta juttatni, éppen ezért sokszor maga rendezte az előadásokat, vagy ha nem, akkor is erőteljes beleszólása lehetett a dolgok menetébe. A polírozott zenekari hangzáshoz minden esetben tradicionális, a szó jó értelmében vett konzervatív színrevitel, látványos díszletek és jelmezek társultak.

A Sony által a Karajan-évfordulóra újra megjelentetett felvételeken látható operaelőadások nem egyformán jók. Akad köztük ötletesen megrendezett és izgalmas (A rózsalovag), kissé érdektelen, ám az énekesek szempontjából figyelemreméltó (Don Carlos), és bizony fáradt, avíttnak tűnő is (Don Giovanni). Persze ez utóbbi sem megy egy bizonyos - sok operaház számára elérhetetlenül magas - színvonal alá, csak az összkép nem oly fényes.

Karajan leginkább A rózsalovagban van elemében, és színészi játék szempontjából is ez a produkció emelkedik ki igazán (köszönjük, Herr Hofmannsthal!).
Szinte mindenki remekel, a dirigens nagy elánnal és biztos kézzel vezeti végig a zenekart a nagyigényű partitúrán, az énekesek pedig egyszerűen bámulnivalók: elsősorban is Agnes Baltsa tökéletesen hihető és persze vokálisan is nagyszerű Octavianja, valamint Kurt Moll nagyszabású, sokszínű Ochs bárója emelhető ki.
Nem sokkal marad el tőlük a Tábornagynét megformáló Anna Tomowa-Sintow sem. Vele a Don Giovanniban is találkozhatunk, ott nem ennyire meggyőző.

A Don Carlos közel sem ilyen varázslatos előadás, csak egy igen tisztességesen színpadra állított produkció. Karajan sajnos önkényes módon húzott a darabból, a drámai igazság (vagy amit ő annak vélt) oltárán lényegében minden ismétlés áldozatul esett: elhagyták a Fátyol-dalnak, Posa márki 1. felvonásbeli románcának, Erzsébet ugyanezen felvonásbeli áriájának, valamint barbár módon a 4. felvonásbeli Erzsébet-Carlos kettős második részét egyaránt.
Ami megmarad, az persze magas nívón szólal meg, köszönhetően José Carreras eszményi Don Carlosának, Piero Cappuccilli vokálisan példaértékű Posa márkijának, és az igen fiatal, ám azóta már az énekesi pályát is elhagyó Fiamma Izzo d\'Amico törékeny Erzsébetének.

A Don Giovanni már zenei szempontból sem makulátlan produkció, az egész előadás nehézkesnek hat. Pedig a zenekari játék lendületes, a hangzás azonban jóval vaskosabb az általánosan megszokottnál. Súlyos, sötét előadás ez.
A női szerepek kiosztása nem túl ideális, Anna Tomowa-Sintow Donna Annaként nem igazán hiteles, hangja szétfeszíti a szólam kereteit, és bármennyire nem illendő leírni, de megjelenése sem illúziókeltő ebben a szerepben.
Várady Júlia megfelelő Donna Elvira, ám - miként a címszerepet éneklő Samuel Ramey is - kissé egysíkú figurát formál.
A fiatal Ferruccio Furlanetto hangja ekkor sokkal jobban illett Leporello szólamához, mint néhány éve, amikor Budapesten búcsúzott a szereptől (és úgy hírlik, Mozarttól is).
Gösta Winbergh sem a szokványos Don Ottavio: jelentős hang, markánsabb alakítás.

Három lemez, három estére: a Karajan-évforduló kiadványai - minden hibájukkal együtt - értékes nézni- és hallgatnivalók.