Budapesten
Csajkovszkij Negyedikjének első tíz perce még a YouTube kézikamerával felvett youth orchestrás felvételeire emlékeztetett, lelkes karmesterrel és a rokonokból, ismerősökből álló közönséggel. Aztán Kobayashi rendező elve szerint kezdett összeállni valami forma, minek csúcspontját a szimfónia harmadik tétele rajzolta meg.
Közvetítések
Nincs szükség nagy hangokra, hogy ez a pompás darab valóban „működni”, élni, hatni tudjon – elég az avatott rendezés és a dirigens-zeneszerző kiváló zenei irányítása, hisz ennél autentikusabb előadás soha sehol nem készülhet a darabból.
Operabemutatók
A bolygó hollandi két szereposztásában összesen három külhoni művész vett részt, a karmester Ralf Weikerten kívül két jelentősnek mondott énekes. Ha egy mondatban sommásan kéne értékelni mindhármójuk teljesítményét, azt mondhatnánk: lám, odakint sincs kolbászból a kerítés.
Operabemutatók
Szikora János rendezőként a hatásos tablók és szimbólumok embere, ami A bolygó hollandi esetében sokszor segítség. A mű színpadra állításakor kínálják magukat a látványos megoldások, s a darabban számos olyan helyzet és viszony van, ami lehetőséget ad a szimbolikus értelmezésre. Itt van mindjárt Senta és Hollandi figurája. Mindketten magányosak, de persze nem egyformán.
Operabemutatók
Kivételesen ritkán lehet oly szórakoztató és egyúttal elgondolkodtató produkciót látni, mint ezt a szegedit. Ahogyan egy barátom nagyon szellemesen megjegyezte: Toronykői nem a szöveget rendezte meg. Hanem a zenét.
Budapesten
A két ifjú hölgy azt tette, amit jól tudnak, és ezért tán kötelességük is csinálni; zongorakíséretes dalokat adtak elő. Öt zeneszerzőt választottak ki, az ő műveiken keresztül engedtek bepillantást hazájuk zenei világába.
Budapesten
A műsor-összeállítók sokszor elegendőnek gondolják, ha a felcsendülő művek nem taszítják egymást, barátsággal megférnek az adott koncert keretei között. Ez alkalommal a tudatos összeállításhoz kétség sem férhet, a kérdés csupán az, hogy jó volt-e ez így.
Budapesten
Egy éve nem tartottam kizártnak, hogy ha abban a tempóban fejlődnek tovább, ahogyan akkortájt tették, pillanatok alatt a vezető zenekarok sorában találhatják magukat. Péntek esti koncertjük után viszont némi csalódottsággal hagytam el a koncerttermet.
Budapesten
Továbbra is úgy gondolom, hogy ez az a program, amire legalább életében egyszer-kétszer mindenkinek el kellene jönnie a Művészetek Palotájába. Kezdődjön mindenkinek így az év, legyen mód és alkalom átgondolni, mit értünk el, mi vár ránk, és mi fontos számunkra.
Budapesten
Ez a rendezés csapongó, itt-ott szürreális álomképet állít színpadra, és ezzel hirtelen fejéről a talpára áll az egész. Most nem egy (nyomasztó) mesét kísér a zene, hanem sziporkázó zenét illusztrál a látvány.
Budapesten
Azt meg mondanom sem kell, az öreg Matula mennyire örült volna, hogy itt egy rakás kisgyerek, akik igaz ugyan, hogy hamarosan olyasmiket mondanak majd anyanyelvi szinten, hogy A2DP Bluetooth támogatás, meg senior key account manager, de most még tudják, vagy inkább megérzik, mi volt olyan varázslatos a Kis-Balatonnál.
Budapesten
Tyemirkanov hetvennégy éves, Virszaladze csak néggyel fiatalabb nála, de az a helyzet, hogy kevés ilyen szenvedélyes, energikus, hogy úgy mondjam, fiatalos koncertnek voltam tanúja életem során, mint amilyet ők és a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar adtak.
Budapesten
Kesselyák Gergely azzal a jó hírrel szolgált, hogy a következő szezon műsorával már azoknak szeretnének kedveskedni, akik inkább a „hagyományosabb komolyzenét”, a klasszikus slágereket szeretik.
Budapesten
Egy olyan, idehaza ritkán hallható vokális kultúra hatása alá kerültünk, ami alapvetően az egész este minőségét meghatározta. A műsor operai része a legnemesebb bel canto jegyében zajlott, majd a Bartók Béla Hangversenyterem gyorsan átalakult Közép-Amerikává, hála a jó hangulatú mexikói zenének és az előadóknak.
Külföldön
Az együttes 1991-ben alakult, jelenleg harmincnégy tagot számlál. A zenészek karmesterük iránti szeretete egyértelműen érezhető – s nem csak olyan külsőségekben nyilvánult meg, mint a bejövetele alatti lábdobogás, hanem az igen magas szintű, koncentrált játékban is.
Budapesten
Mit jelent nekünk Bécs világa, a „bécsi iskola”? Tananyag, vagy zenei életünk és hagyományunk szerves része? Illendő, vagy valódi viszonyulás? Lassan száz év múltán értjük-e már, hogy miben rejlik e zene forradalmisága? – Ezeket kérdezte meghívójában az együttes.
Budapesten
Kifejezetten örültem, hogy a Concertósok olyan műveket választottak aláfestésül, amiket – az egy Pizzicato-polka kivételével – nemhogy gyerekek nem hallhatnak túl sűrűn, de a felnőtteknek szóló koncertprogramokban sem a „Közönségcsalogató” kategóriában találhatunk meg.
Budapesten
Az úgy kezdődött, hogy jól éreztem magam, mert a zenekar jól szólt, a nyitány kellemesen betöltötte a termet. Csak hát, öt perccel később jött Beethoven Hegedűversenye, és sajnos elég hamar elkezdtem unatkozni.
Budapesten
Ha magukat komolyan veszik, és szemmel láthatóan (füllel hallhatóan) komolyan is dolgoznak, akkor a nemzetközi jelentőségbe vetett hitük könnyen lehet a további fejlődéshez szükséges inspiráció forrása, afféle önbeteljesítő jóslat.
Budapesten
Egyszer csak azon vettem észre magam, hogy minden nehézség nélkül bele tudok helyezkedni a koncert azon hallgatóinak helyzetébe, akiknek ez az egész nem mondott semmit. Akiknek nem volt kapcsolódási pontjuk. Akiknek Bruckner zenéje, és pláne az 5. szimfónia ismeretlen világ, és biztos, hogy nem ezen az estén fognak komolyabban megismerkedni vele. Ők türelmesen ültek, fészkelődtek, beszélgettek, vagy kimentek a templomból.
