„Urak hallyatok szép csuda dolgot…” (A Concerto Budapest családi koncertje az Egri csillagok alapján)

2012. október 14.
Nemzeti Múzeum

Egri csillagok – hősiesség és a forró szurok
(Dzsopatán és Gásztonfild – I. előadás)
Családi koncert a Concerto Budapest szervezésében

*

Summáját írom a dicső egri viadalra történt megemléközésnek, mely megtartaték Helén valamint Heléna napján, jó Lakatos György vezetésivel, ki ha mikor nem dzsopatánkodik, hírneves fagottosaként a hazának keresi meg a nádravalót. Magános harcosként beszédmondás közepette viaskodott ugyan végig a rettentő akusztikával, ám egyebekben bajtársiasságra számíthatott a Concerto Budapest egynémely muzsikusától s nemkülönben az Excanto historikus kompániától teljes valójában, s említett segedelmekkel megerősödve jó bő órás produktummal kápráztatta el mind, ki egybegyűlt.

Ezen idő alatt kerítettek sort nem egy kiváló zeneszó előadására, mellyek között találtaték népi dana, a lófarkas pogányok kélgyóbővölő sípszója, renaissance együttjáték, valamint számos hírös muzsika neves kompozítoroktól, kiknek sora Tinódi L. Sebestyéntől Wolfgang Amadén kersztül egész Lajta Lászlóig s Kodáli Zoltánig terjed.

Ne de nékik is megvolt az a gondolatjuk mindemellett, hogy nem csak zenével él az ember, s bizony szimplán muzsikával nem bírható maradásra a repke hajlamú figyelem. Íppeg ezért jó Lakatos urunk talányos kérdésekkel álgyúzta a tátiszájú aprónépet s kisérőiket, gondolatiságban megtapintva a fényesen ragyogó csillagokat, azok constellatióit, a félholdas népség emlékinek megtapadásit a magyar nyelvben, s számtalan egyebet, mi eszünkbe idézé a dicső egri vitézek tettét s idejét.

A helyes feleletek akceptálásai ajándékozásokkal társulódtak vala, ám a publicum java része nem csak cukorkákkal gazdagodott, de szétosztaték közöttük oly szuvenírek is, melyek in concreto fűződtek a kérdésekhez. Példajegyzés kedvéért: tengeri csillag s Csillag vízlágyító, majd a csillag-képek mián palack bak sör s Egri Bikavér, s jutott még tábla (török)mogyorós csokoládé, cső kukorica (alias törökbúza), Mátyás király ásványvíz, s – jóindulatúlag, az élvezetek fokozásaképp – törökverő Hunyadi Jánosunk nevét őrző glaubersós gyógyvíz…

A még nagyobb tréfálkodás kedviért Gárdonyi Gejza örökbecsü passzusai nyomdokán haladva zenekíséretes színi játékokba invitálták gyermekek közül ki kapható volt. Legelébb elmímelték, miképp szökött meg Gergely és Vicuska a setétlelkületű Iumurdzsák fogságából, elorozva ezenközben annak talizmán-gyűrüjét. Majdeztán, átszökellve terebélyes időn, s a terem karzatát alkalmazván ostromlott várként, a gyereksereg egy része védőként, más egyébje oszmáni harcosként pattantyúzta-nyilazta egymást. A tusának a pokolbéli tüzet köpő kerék vetett véget, s már csak néminemű epilogikus lecsengés volt hátra.

Délidő múltánra mindenki győztesnek mondhatta magát – már megint diadalt arattunk a törökön.