Bejelentkezés Regisztráció

Magazin

Esszék és tanulmányok

2010-10-14
-Balázs Miklós-

Mindenekelőtt finom modorú, megfontolt, józan karmester hírében állt. Produkciói többnyire kiszámítottak, tartózkodóak, s bár sokszor kissé nehézkesek és talán problémátlannak tűnnek, mindig nobilis tartást, tisztes egyszerűséget kölcsönöznek a zeneműveknek.

Főtéma

2010-10-11
-Heiner Lajos-

A múzeumban Max Ernst lázálmai és Erwin Wurm uborkái, Claus Guth "erdős" Don Giovannijában Maltman, Schrott és Röschmann, a szenzációs felfedezés azonban a dirigens: Yannick Nézet-Séguin.

Főtéma

2010-10-07
-Heiner Lajos-

A fesztivált először 2008-ban rendezték meg, "fő célja, hogy olyan újabb komolyzenei eseményre hívja a szegedi és a szélesebb közönséget, amely a vallás, a zene és a spiritualitás szoros kapcsolatát is kifejezi".

Főtéma

2010-10-01
-- dni --

Háborúban elhallgathat sok minden, lehet, hogy nem ott és nem annyi zene szól, mint békeidőben, de a múzsák egyáltalán nem hallgatnak, sőt, a legzordabb időkben születnek a legnagyobb ötletek, legfeljebb később, már békeidőben öltenek testet.

Főtéma

2010-09-29
-Heiner Lajos-

A koncerteken túl idei látogatásom egyik nagy élménye egy kiállítás volt - A nagy világszínház. Több helyszínen emlékeztek meg a Salzburgi Ünnepi Játékok születésének 90. évfordulójáról, a fő attrakció azonban a Salzburg Museum - október 26-ig látható - összeállítása...

Főtéma

2010-09-24
-Heiner Lajos-

A matinén Bernard Haitink dirigálta a Bécsi Filharmonikusokat, a programban egyetlen mű, Bruckner Ötödikje. Korai vacsora a Zum wilden Mannban, este a Felsenreitschuléban Gounod Rómeó és Júliája. A szünet előtt távoztam...

Főtéma

2010-09-20
-- zéta --

Utoljára bő két esztendeje hallottam. Örömmel konstatáltam, hogy bár hangja némileg megszálkásodott, de kifejezőereje nem csökkent. Megint olyan méltóságteljesen szelíd volt, mint a kezdetek kezdetén.

Interjúk

2010-09-14
-- zéta --

Harminchat esztendős. Járja a világot, magasan rangsorolt operaházakban és koncerttermekben lép fel, nagyszerű partnerekkel, Kékszakállút már a Scalában is bemutatta. Ma énekel először főszerepet az Operaház premierjén. Bretz Gáborral a Mefistofele főpróbája előtt beszélgettünk pályája alakulásáról, új szerepéről és a társulati tagságról.

Főtéma

2010-09-13
-szerk.-

Ki vagy mi volt érdemes arra az előző évadban, hogy egy „közönségdíjjal” jutalmazzuk? Melyik volt a legemlékezetesebb koncert, és ki domborított legnagyobbat? Melyik lemezt kellene mindenkinek megvásárolnia és melyik operafilmet kötelező megnézni? Kinek adnának inkább citromdíjat? Kicsoda és micsoda szégyellje magát inkább?

Esszék és tanulmányok

2010-09-09
-Balázs Miklós-

Ormándy hangzó hagyatéka a XX. század egyik legterjedelmesebb ilyen jellegű teljesítménye. A magyar származású dirigens közel ötven év munkájaként mintegy négyszáz hanglemezt hagyott maga után, nagy részük a Philadelphia Zenekar közreműködésével készült el.

Interjúk

2010-09-08
-Spangel Péter-

Szeptember 6-án Szőcs Géza kulturális államtitkár beiktatta hivatalába a Magyar Állami Operaház kormánybiztosát, Horváth Ádámot, akit az elmúlt években több szerepben is láthatott a közönség a Házban. Új feladatkörében első interjúját a Café Momusnak adta.

Kommentár

2010-09-07
-- zéta --

Az évadnyitó legfőbb eseménye: a Nemzeti Erőforrás Minisztere szeptember 1-jei hatállyal hat hónapra Horváth Ádámot nevezte ki a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosává. Feladata az Operaház pénzügyi-gazdasági átvilágítása lesz, s várhatóan javaslatot tesz majd az Operaház működését leghatékonyabban biztosító közjogi formára, és előkészíti az átalakulást.

Kommentár

2010-09-06
--krl-/kobzos55-

Új módszerekkel segítheti a zeneszerzőket a tudomány: egy svájci intézetben a protonnyalábok ütköztetésénél nyert mérési eredményeket alakítják át hangokká, egy angol komponista pedig genetikai kódok alapján írt zenét.

Esszék és tanulmányok

2010-09-03
-- zéta --

Budapest, Bécs, Salzburg és Milánó sztárja volt, vezényelte őt mások mellett Karl Böhm, Wilhelm Furtwängler, Erich Kleiber, Otto Klemperer, Hans Knappertsbusch, Ormándy Jenő, Tullio Serafin és Bruno Walter is. Tutsek Piroska ma lenne 105 esztendős.

Főtéma

2010-08-27
-kobzos55-

A két és fél napos fesztivál öt hangversenyén Furrer kilenc művével ismerkedhettünk meg, s ezek a darabok a szerző kamarazene-termésének mind időben, mind hangszer-összeállításban széles spektrumát tárták elénk.

Főtéma

2010-08-26
-- dni --

Úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk "súlyozni". Ha kicsit nehezebben is, mint tavaly, ha lényegesen rövidebb időre is, de idén ismét megszálltuk a Zemplént! Mindössze három teljes nap (19-21) és négy éjszaka állt rendelkezésünkre, de az volt annyira tartalmas és élménydús, hogy érdemes legyen beszámolnunk róla.

Esszék és tanulmányok

2010-08-25
-Balázs Miklós-

Angolszász kritikusok akként méltatták Koussevitzky bostoni tevékenységét, mint aki sikerrel vegyíti Stokowski színgazdagságát és hajlékonyságát Toscanini rigorózus és szárazan precíz hangzásképével. Európaiként hozzátehetjük: van benne valami Furtwängler csalhatatlan drámai érzékéből is.

Kommentár

2010-08-18
-Siklódi Csilla-

Már Bartók is panaszkodott egyik levelében, hogy gyergyói gyűjtőútján milyen nehezen talált autentikus népzenét, mert mindenhol a divatos műdalokba, slágerekbe botlott. Felmerül tehát a kérdés, mit lehet most, pontosan száz évvel később még egyáltalán menteni?

Esszék és tanulmányok

2010-08-17
-Balázs Miklós-

Mitropoulos nem sokat adott a zenekari játék tökéletességére, kicsiszoltságára, interpretációira inkább a spontaneitás kalandja, vagy ha tetszik, a zaklatottság jellemző, s kétségkívül hiányzik belőle a könnyedség, az elegancia.

Esszék és tanulmányok

2010-08-02
-Varga Péter-

Nem utal semmi nyom arra, hogy a reneszánsz korban lett volna Magyarországon fafúvós hangszerkészítés, és mindezidáig korunkban sem készültek olyan furulyák, amelyek megfelelők lennének koncerten való megszólaltatásra. Így zenei interpretációtörténeti pillanatra került sor a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének olvasótermében 2010. június 15-én.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.