Szent Gellért Fesztivál, Szeged

Szeged komolyzenei életét leginkább a Szabadtéri Játékok - sajnos, szezononként immár csak egy produkcióra fogyatkozó - operaelőadásaival asszociálják. És persze a helyi operatársulat sokszor országos visszhangot kiváltó előadásaival, a Szimfonikusok koncertjeivel, egy ideje pedig az Operaversennyel is.
A szegedi Szent Gellért Fesztivált először 2008-ban rendezték meg. Mint Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök írja az idei programfüzet bevezetőjében, a fesztivál "fő célja, hogy olyan újabb komolyzenei eseményre hívja a szegedi és a szélesebb közönséget, amely a vallás, a zene és a spiritualitás szoros kapcsolatát is kifejezi".
Nagyon sajnálom, hogy csak két programot tudtam meglátogatni.

Szeptember 23-án délután ismert orvosprofesszorok tartottak egy-egy zseniális előadást, angol nyelven, a medicina és a zene kapcsolódásáról.
Prof. dr. Szirmai István (Budapest) How does the brain create rhytm címmel nagyszerűen vegyítette a tudományt - ezen belül is saját kutatásait és szakirodalmi hivatkozásokat egyaránt - zenei példákkal.
Bemutatta, hogyan dolgozik agyunk bizonyos ritmusok lejátszásánál, négy, egyre bonyolultabb példát hozott, három vizsgálati csoportnál: hivatásos zongoristáknál, muzsikálni nem tudó laikusoknál és Parkinson-kórban szenvedő betegeknél.
Tanulságos volt rövid kitérője a zenészek agyának "feltérképezése" kapcsán, funkcionális mágneses magrezonanciás vizsgálatokat bemutatva.
De sokat megtudhattunk Bach csembalójátékáról, szó esett Albert Schweitzerről, és hosszasan gyönyörködhettünk - videóról - Martha Argerich játékában is.

Prof. dr. Janka Zoltán (Szeged) előadása a Why is biorhytm so important to us? címet viselte.
Az Ószövetségből idézte a Genezist, persze hozzá Haydn Teremtése szólt aláfestésként. Szellemesen kombinálta az ember napi bioritmusának biokémiai formulákat is felsorakoztató bemutatását Haydn "Napszak"-szimfóniáival, de életritmusunk kapcsán felhozta Széll György riportját is Richard Strauss zsebórájának és tempóinak kapcsolatáról - persze videobejátszással színesítve.

Sajnos, másnap, szeptember 24-én délután nem hallgattam meg Benjamin-Gunnar Cohrs előadását (Schubert Befejezetlen szimfóniája: Tények a legenda hátterében), az esti koncerten viszont alkalmam volt pár percet beszélgetni vele. Kérdeztem például arról a "kalóz" LP-ről (HRE 285-1), mely, legalábbis a rajta lévő információ szerint, Schubert "Gasteini" szimfóniáját tartalmazza Toscanini egy koncertfelvételéről. (A lemez érdekessége, hogy a másik oldalon a Petruska két tétele szerepel, tudomásom szerint Toscanini ekkor dirigálta életében először és utoljára Sztravinszkij muzsikáját).

Cohrs 2004-ben befejezte a szimfóniát, négytételesre, ezt most - magyarországi bemutatóként - meg is hallgathattuk ezen a koncerten.
A III. tétel vázlata, zongorára írva, létezett, ezt meghangszerelte, illetve a hiányzó triórészt - Schubert stílusában - megkomponálta. A IV. tétel pedig a Rosamunda-kísérőzene egyik részlete lett, Cohrs szerint a komponista azt ide szánta eredetileg (néhány perc alatt egyébként özönvíznyi információt zúdított rám, a "Nagy" C-dúr szimfónia partitúrájának címlapján az 5-ös szám feltehetően Schubert általi 8-asra javításától kezdődően kottapapírjai vízjelzéséig).

A pauza előtt ősbemutatót hallhattunk: az est dirigensének, Yoon Kuk Lee-nek az átiratát Mozart K. 516-os vonósnégyeséből (g-moll Sinfonia Concertante fúvós kvintettre és zenekarra).
A parafrázis kifejezés erre a tizenegynéhány perces darabra találóbb lenne, kellemes, könnyed, hangulatos muzsika, arra gondoltam, hogy a folyamatosan fejlődő Szegedi Szimfonikus Zenekar is előadhatná, az orkeszter művészeivel mint szólistákkal - oboa, klarinét, fagott, kürt a négy fúvós hangszer.

És tovább vissza az időben, Mozart-opussal, az Exultate, Jubilate-val indult az este, a főleg Bécsben éneklő Lydia Rathkolb meggyőző szopránján.
Az estén a Szent Gellért Zenekar működött közre, melyet Robert Christian Bachmann, a fesztivál megalapítója és művészeti vezetője irányított, aki az Esztergomi és Szegedi Hittudományi Főiskolán is tanít.
Ő dirigálta el a vatikáni és a magyar himnuszt, majd Yoon Kuk Lee vette át a helyét a pódiumon.

Az orkeszter teljesítményéről nem lenne fair beszámolni. A Szegedi Fogadalmi Templomban zajlott a hangverseny, emlékszem, jó huszonéve a Cseh Filharmonikusokkal itt fellépett Václav Neumann hitetlenkedve csóválta a fejét, amikor minden hang többszörösen verődött vissza a Dóm falairól. Néhány szép szóló alapján jó az együttes, számomra Lee dirigálása kissé loholós és agresszív volt.

A bő egyhetes rendezvénysorozat programján szerepelt gitáros és sztepptáncos közös fellépése, a záróestén klasszikus, jazz, crossover és népzenei művek egyvelege, a szombati zenekari koncerten operaáriák is felcsendültek, s volt olyan este is, amikor Haydn A Megváltó hét szava a keresztfán című művét a budapesti Liszt Akadémia zeneszerző hallgatóinak hét olyan tanulmánya követte, melyeket az osztrák komponista zenéje ihletett.

Első alkalommal látogattam el a szegedi Szent Gellért Fesztiválra - de bizonyosan nem utoljára.

*

Köszönetünket fejezzük ki Fogas Katalinnak és Széllné Fodor Edinának (C&T Hungary Kft. Kongresszusi Iroda) a beszámoló létrejöttét lehetővé tevő segítségéért.