Interjúk
Németh Judittal volt már egy interjúnk 18 esztendővel ezelőtt. Akkor Bayreuthban futottunk össze, s elsősorban az akkori időszakról, az ottani feladatairól beszélgettünk, nem kerültek szóba a pályakezdés rögös évei. Annak a beszélgetésnek a végkicsengése az volt, hogy kezdenek a dolgok összerázódni. Ennyi idő elteltével nemcsak a pályakezdést érintettük, hanem az azóta eltelt eseményeket is. S volt az interjúnak apropója is.
Kommentár
Elhunyt Németh József. A végső, keserű pohár egy gazdag élet végén jött el, amely meg volt rakodva sikerrel és örömmel. Mi, akik közel álltunk hozzá, nem csak egy nagyszerű énekest veszítettünk, hanem egy nyíltszívű, őrökké derűs barátot is.
Főtéma
Rados Ferencet csak a tehetség érdekelte, de az rettentően. Amolyan szürke eminenciása lett a magyar zenei életnek, mint előtte volt a legendás Simon Albert vagy még korábban Weiner Leó. Akiknek a nagyságát legpontosabban a következő muzsikusnemzedék teljesítménye tud jellemezni.
Főtéma
2025 márciusától az Erkel Színházat a kormányzati döntés következtében elveszti operai játszóhelyként a magyar nagyközönség. A döntés nem meglepő, hiszen az operai direkció már évek óta, ahogy egyik fórumtársunk frappánsan megfogalmazta, „szezonálisan váltakozó magyarázkodásaival” előkészítette azt. Volt covid, volt orosz-ukrán háború, volt energiaválság. Az érvrendszer most szintet lépett. A felelősök mi vagyunk: nézők, akik nem jártunk elegen az Erkel előadásaira.
Főtéma
Rendhagyó direktori pályaképek nagyon szubjektíven megfogalmazva: ahogyan én láttam őket, a nézőtérről. Rendhagyó abban az értelemben is, hogy időben visszafelé haladunk. Egyfajta időutazás, aminek a végére érve az Olvasó egy folyamaton tekinthet végig. Egy folyamaton, ami nemcsak a rendszerváltás előre kiszámíthatatlan operai útvesztőin vezeti végig, hanem a műfaj strukturális és művészeti változásain is. Látni fogjuk, mi változott meg visszavonhatatlanul és mi csak átmenetileg. A mai írás hőse Vámos László.
Kommentár
A buffához mindig is hozzátartozott az improvizáció. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy mindenki nagyon alaposan tudja a szerepét, sőt a partnerének a szerepét is, a váratlan megoldás ne zökkentse ki, esetleg őt is serkentse rögtönzésre.
Főtéma
Rendhagyó direktori pályaképek nagyon szubjektíven megfogalmazva: ahogyan én láttam őket, a nézőtérről. Rendhagyó abban az értelemben is, hogy időben visszafelé haladunk. Egyfajta időutazás, aminek a végére érve az Olvasó egy folyamaton tekinthet végig. Egy folyamaton, ami nemcsak a rendszerváltás előre kiszámíthatatlan operai útvesztőin vezeti végig, hanem a műfaj strukturális és művészeti változásain is. Látni fogjuk, mi változott meg visszavonhatatlanul és mi csak átmenetileg. A mai írás hőse Szinetár Miklós.
Főtéma
113 esztendővel ezelőtt, épp a mai napon avatták fel a Népoperát, a későbbi Városi Színházat, a még későbbi Erkel Színházat, s alig pár napja söpört végig a médián: megszűnik a budapesti operajátszás alaphelyszíneként, visszaveszik azt az eddig – úgy ahogy – kezelő Operaháztól. Ugye, tudjuk kérdés nélkül is, hogy a döntés egy az egyben kivégzi a magyarországi operajátszást?
Kommentár
213 éve született Liszt Ferenc. Nevezhetjük akár különcnek is azt a társadalmi normákat oly látványosan figyelmen kívül hagyó akaratot, mely csak és kizárólag a saját maga által fontosnak érzett irányt tekintette egyedül mérvadónak. Lehetett volna másképp is, de utólag csak rögzíthetjük, hogy a fiatal pianista fölrúgott minden addigi szabályt és etikettet, a nagyvilág pedig kábán és rajongva követte.
Esszék és tanulmányok
Ha valaki azt kérdezi – nem sokan, de azért vannak ilyenek! –, hogy melyik szimfóniával érdemes kezdeni az ismerkedést, ha Bruckner zenéjéről van szó, akkor a legtöbben a negyediket ajánlják, merthogy ez a legnépszerűbb. Ezen kívül a hetedik az, amelyikre ugyanezt szokták mondani, nem csoda, hogy ezt a kettőt adják elő a legtöbbször.
Kommentár
Ma temetjük Berczelly Istvánt, az utolsó mohikánt. Volt valami eredendő szemérmesség benne, ami tiltotta, hogy egy mondatnál többet mondjon magáról. Amikor ezt először sikerült magamban megfogalmazni, akkor eszméltem rá, hogy változatos szerepeinek közös együtthatója, Valentintől Wotanig ez a bizonyos szemérmesség, még a nagyszájú Háry Jánost is áthatotta.
Esszék és tanulmányok
Azt gondolom, hogy Anton Bruckner felnőtt, sőt idős korában is valahol megmaradt gyermeknek. Nagy-nagy tehetsége ellenére többek között ezért nem tudott betagozódni az elismert komponisták közé, ezért vannak pl. üres fanfárok a szimfóniáiban, ezért mozgott idegenül, félszegen, naivan a világban, és ezért van az, hogy a fanfárokon túl is vannak néha megütközést keltő zenei témái. De akkor mi végre az egész? Miért figyelünk rá, és tartjuk egyre többen kiemelkedő mesternek?
Esszék és tanulmányok
Épp ezek a kis írások adnak, adtak alkalmat arra, hogy kicsit erőteljesebb, tudatosabb fókuszt irányítsak az életmű első szakaszára. A múltkor azt írtam, hogy a nulladik szimfóniát jobban kedvelem, mint az elsőt. Ám, mint tudjuk, egy bármilyen zenével való összebarátkozás javarészt csak meghallgatási mennyiség kérdése. A Beatles régi új számát, a Now and then-t is csak a második meghallgatásnál kezdtem kapizsgálni, és csak negyedikre esett le, hogy milyen szép... Mit várunk hát egy 50 perces szimfonikus mű esetében?
Főtéma
Rendhagyó direktori pályaképek nagyon szubjektíven megfogalmazva: ahogyan én láttam őket, a nézőtérről. Rendhagyó abban az értelemben is, hogy időben visszafelé haladunk. Egyfajta időutazás, aminek a végére érve az Olvasó egy folyamaton tekinthet végig. Egy folyamaton, ami nemcsak a rendszerváltás előre kiszámíthatatlan operai útvesztőin vezeti végig, hanem a műfaj strukturális és művészeti változásain is. Látni fogjuk, mi változott meg visszavonhatatlanul és mi csak átmenetileg. A mai írás hőse Locsmándi Miklós.
Esszék és tanulmányok
A minap a gyermekeimet elkísértem a közeli könyvtárba. Amíg keresgéltek, kiszúrtam egy gyermekeknek szóló képes zenetörténet könyvet. Nem emlékszem a szerzőre, nem is néztem meg igazán, egy nem túl régi külföldi kiadvány magyar kiadása volt. Belenéztem, persze a bruckneriánusok cinikusan kétkedő alapállásával: benne van-e?
Főtéma
A halál az operaszínpadon mindennapos dolog. Ráadásul gyakori az erőszakos halál, a különféle gyilkosság, a párbaj, és az öngyilkosság. Persze ez a prózai tragédiákban se ritka, Shakespeare különös előszeretettel irtja ki főszereplőinek többségét.
Az operai halálestek leggyakoribb velejárója, hogy egy lelövés, leszúrás, súlyos mérgezés után valaki még hosszú percekig énekel. Ezen gyakran gúnyolódnak a műfaj kritikusai, de a lassú haldoklás legtöbbször nemcsak művészi, de orvosi szempontból is indokolt.
Esszék és tanulmányok
Szóval, magától nem megy, hogy egyszerűen elfogadott szerző legyen Anton Bruckner? Miért van az, hogy egy jól sikerült előadás után gyakran csak halovány udvarias taps a jutalom? Vagy az, hogy vannak, akik kisétálnak az előadás közepén, mások pedig atrocitásnak élik meg ezt a zenét? De főképp: miért ekkora kérdés ez?
Interjúk
Egy jó ideje eltűnt a hazai koncertéletből Verebics Ibolya, aki üstökösszerű feltűnése és az első évtized tündöklése után visszavonult az operaszínpadtól, s később csak koncertfellépéseket vállalt. Így, amikor 2023 nyarán Győrött összefutottunk, rákérdezhettünk a pálya alakulására.
Kommentár
Az Ostravai Opera a kettős Smetana-évforduló kapcsán nagy fába vágja a fejszéjét: a komponista mind a nyolc befejezett operáját színpadra állítja.
Magyarországon csak Az eladott menyasszonyt játsszák, azt is sajnálatosan ritkán...
Interjúk
Hosszú évekig nem állt kötélnek, hogy interjút adjon Misura Zsuzsa, az Operaház örökös tagja. Végül sikerült, s ezzel az izgalmas, öniróniától sem mentes beszélgetésben mutathatjuk be kalandos életútját, tanulságos életfilozófiáját. Szeretettel köszöntjük 80. születésnapján.
