Külföldön
A szegedi színházhoz hasonlóan a Szlovák Nemzeti Színházat is Fellner és Helmer tervezte (meglehetősen nehéz „kapásból” olyan, XIX. századi színházat találni környezetünkben, amit nem ők). A szegedi „kisöccse” (de elegánsabb a temesvárinál).
Közvetítések
Megadjuk a konzervatívoknak, ami az övék, s közben úgy hozunk létre egy forradalmian modern Traviatata-előadást, hogy az ellendrukkerek észre sem veszik. Az alkotók azzal a magabiztossággal dolgoztak, hogy Verdi a felhők fölött hamiskásan, ám egyetértően mosolyog.
Budapesten
A megértéshez biztosan segítség volt, hogy ott, élőben egy idő után kezdtem nem úgy hallani, mint oratóriumot, mint más ismert vokális műveket, mint egy rekviemet. Kezdtem nem úgy hallani, mint zenét.
Operabemutatók
Az előadást Kolonits Klára Luisája miatt kellett létrehozni. Hang és szerep, figura és alakítás gyönyörű és ritka nemes egységét csodálhatta ezen az estén az Erkel Színházat többé-kevésbé megtöltő publikum. Ez a Luisa nemcsak szenvedő, de szenvedélyes is, nemcsak önfeláldozó, hanem harcos is.
Operabemutatók
Talán nem is baj, hogy így megkésett ez a beszámoló. Az Erkel Színház újranyitása volt az igazi esemény, ez a tény vet fel kérdéseket, azóta is ezen jártatjuk az agyunk. Maga az előadás inkább csak ürügy, de azért ejtsünk szót arról is.
Vidéken
„Jó Verdiből sosem elég!” – szűrte le a tanulságot tudósítónk szegedi és szombathelyi előadások hallatán.
Külföldön
Nem tudok arról, hogy ezt a Rota-kompozíciót valaha is színpadon lehetett volna látni Magyarországon. Pedig megérdemelné. A zeneszerző neve garancia lenne arra, hogy a „klasszikus” opera műfaja iránt kevesebb affinitást mutató publikumot is megnyerje. Remek lehetőség énekeseknek, rendezőnek, díszlet- és jelmeztervezőnek.
Vidéken
A négy csodálatos főszereplő mellett mindenki művészete és képességei legjavát nyújtotta. Kovács János a Trubadúrral most debütált,ehhez képest lenyűgöző ismerettel és biztonsággal vezette együttesét, nem hiányzott belőle, ahogy az tőle már-már evidencia, az érzékeny líra, de a kirobbanó energia se.
Budapesten
A tökéletes megtervezettség nemcsak megjelenésben és eszközrendszerben volt jelen, hanem Joyce DiDonato énekesi tevékenységére is rányomta bélyegét. Minden hang kiszámítottan, a hatáskeltés lehető legmagasabb fokán szólalt meg. Majdnem mint egy tökéletes gép, úgy énekelt DiDonato ezen az estén.
Budapesten
Dátum szerint nem tudnám megmondani, mikor ment végbe az ő személyes rendszerváltása – a monográfiákat máris író zenetudósok bizonyára majd egy partitúrában is meg tudják jelölni azt a pillanatot, amikor a szerző radikálisan szakított saját radikalizmusával.
Budapesten
Azt hiszem, ez a zeneakadémiai hangverseny pontosan azért keltett nosztalgikus érzéseket bennem, mert nem az eltelt évtizedek munkáját, hanem eredményét tudta felmutatni. Azokat a műveket amelyekhez páratlan tapasztalatai Jeneyt elvezették.
Operabemutatók
Az előadás Pál Tamás féltőn óvó pálcája nyomán maximális stílusbiztonsággal, mediterrán szenvedéllyel szárnyalt föl, biztosan megteremtve, felidézve egy igazi békebeli, ötnegyed évszázaddal ezelőtti nagy előadás ethoszát.
Budapesten
A megnyitó tulajdonképpen három felvonásban bonyolódik le: az első vasárnap este lezajlott, meghívottjai az intézmény volt és jelenlegi alkalmazottjai, diákjai, és a zenei élet jelentősebb személyei voltak, azaz a szakma. Ez az este technikai értelemben főpróbája a kedd esti protokoll hangversenynek, amely elsősorban politikusoknak, diplomatáknak, szól. És lesz még egy hangverseny 26-án is azok számára, akik a felújítást végezték.
Operabemutatók
Meglehet, Strauss mindezt gyanúsan könnyen rázza ki az ujjából. Nem vív meg mindenért a múzsával és nem izzad meg egy remekműért. De hát miféle irigység hánytorgat föl ilyesmit: „persze, könnyű annak, aki ért hozzá”.
Operabemutatók
Kodály-dalművel nyitott a megújult Erkel Színház! Ezen a kellemes őszi késő délutánon a helyzetet egyedül a Zene mentette. Kocsár Balázs avatott vezetésével biztos produkció született, melyben mindazt hiánytalanul megtaláltuk, amit a dramaturgia és a rendezés esetleg hiányosan tálalt: a humort, a bölcsességet és még a pátoszt is.
Budapesten
Az idei ünnepen színházunk vezetése úgy döntött, hogy az életmű minden darabjából csippent egy kicsit, és egyetlen nagy gálakoncerten végigmegy a teljes életművön. A koncepció abszolút legitim, legfeljebb a megvalósításon lehet vitatkozni, itt-ott fájlalva a darabválasztást, nevezetesen, hogy biztosan a legjobb számot választották-e a legjobb énekesnek. És legfőképpen: biztos-e, hogy jól választottak-e sztárvendéget?
Budapesten
Gruberova egyszerűen a „csoda” kategóriába tartozik, lehet analizálni a teljesítményt, lehet egy–egy hangot, frázist dicsérni, esetleg kritizálni, de ő azon kevesek egyike, akiknél az ember nem tud igazán a cortexével gondolkodni, csak belefeledkezni tud nagyságába.
Operabemutatók
A Falstaff az a remekmű, amit tökéletesen csak tíz igazi egyéniség tud megszólaltatni. Nincsenek szürke átlagarcok, tömegbe belesimuló figurák, itt mindenki VALAKI. Nem feltétlenül hangfenoménok kellenek (ha van, azért nem baj), hanem zeneileg tökéletesen egymáshoz illeszkedő, de ugyanakkor nagyban különböző karakterek.
Operabemutatók
Még a rendezőknek is tudomásul kell(ene) venniük, hogy egy ez olyan műfaj, ahol az igazi egyéniség olykor fontosabb kelléke az előadásnak, mint a mégoly fontos rendezés. Így most nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezt a produkciót Alexandru Agache miatt kellett létrehozni, az ő beállása adott az előadásnak értelmet.
Budapesten
A végképp szkeptikusok is észre kell vegyék, a régi zene már nem azt jelenti, hogy néhány mérsékelten sikeres muzsikus kisszekunddal mélyebben játszik – ugyanolyan hamisan, mintha 440 herzre hangoltak volna
