Budapesten
Nem hiszem, hogy személyes tapasztalataim, pláne következtetéseim bárki számára kötelezőek lennének, de a magam részéről hajlandó vagyok öreg fejjel belátni, hogy pusztán egy-egy hangfelvétel alapján semmilyen darabról nem szabad végérvényes ítéletet mondanom.
Operabemutatók
Lassan hagyománnyá válik, hogy így, nyár végére, közvetlen a szabadtéri szezon után, de az operai évad megkezdése előtt a Zsidó Nyári Fesztivál valami ritka operai ínyencfalattal kedveskedik vendégeinek. Az idén Gioacchino Rossini operájára, a Mózes Egyiptomban című alkotásra került sor.
Vidéken
Idén tizedszer rendezték meg az Arcus Temporum Művészeti Fesztivált. Augusztus utolsó hétvégéjén rendszerint a kezdődő tanév köt le, már otthon van sok tennivalónk. Így utólag viszont megbocsájthatatlannak tűnik, hogy Korábban nem sikerült eljutnunk Pannonhalmára. Azt hiszem jövőre jöhet akármilyen tanév és lehet akármikor, a tizenegyediken mindenképpen ott akarunk lenni.
Külföldön
A Café Momus régi jó szokása egy-egy érdekesebb produkció több előadásáról több olvasatban beszámolni. Így az Olvasó nemcsak egy nézőpontot ismerhet meg, s akár ellentétes értelmezésekkel is szembesülhet. Szerzőink ezúttal az ausztriai Kirchstettenbe látogattak el, Rigoletto-nézőbe.
Vidéken
Az gyorsan megállapítható volt, hogy az egyes produkciók értéke nem mozog túl változatos skálán. Hallhattunk nagyon jó előadást és hallhattunk egészen kiváló előadást. Persze a részletes beszámoló majd árnyalja a képet, de azért gondoltam ezt leszögezni, mert ha valakiről lentebb „rosszat” merészelek írni, az még mindig elég magas színvonalon nem volt nagyon jó.
Külföldön
A Giovanna d'Arco Verdi legkevésbé ismert darabjai közé tartozik, de ő maga többre tartotta, mint bármelyik korábbi operáját, beleértve a Nabuccót is. Anna Netrebko szerint pedig „A zene csodálatos – ez egy fantasztikus opera.”
Operabemutatók
Jelenleg nem sok esély van arra, hogy különböző színrevitelek egymással versengve tegyék hitelesebbé, tartalmasabbá a Porgy és Bessről kialakult képünket, de hogy egyáltalán beszélgethetünk róla, hogy a darab kapcsán az előadás után jót vitatkozhatunk egy közeli sörözőben, az egyértelműen a Szabadtéri Fesztivál érdeme.
Vidéken
Nem tudom, hogy milyen mértékben haladja meg egy koncertbeszámoló kereteit az a néhány mondat, mellyel méltatni szeretném a karmester eddigi pályáját. Ne ijedjen meg a kedves olvasó, nincs szó itt életrajzról, vagy annak rezüméjétől. Nyilván ezekben a napokban számos interjú megjelenik vele, sőt a Mester háromezer oldalas önéletrajzi írásából 1500 oldalnyi hamarosan kikerül a nyomdából.
Vidéken
Nem voltam jelen a délutáni kamarakoncerten, így arról nem tudok beszámolni, hogy az előadók, vagy a kíváncsiskodók közül kapott-e valaki napszúrást. A Beethoven sziget ősfái alatt, este 7 órakor még legalább 36 fokot mutatott a hőmérő.
Operabemutatók
Az Aida újdonság Szombathelyen, és azt hiszem, kitűnő választás, mert ezen a helyen a darab kivételes szuggesztivitással működik. A háttér adott, az Ízisz szentély homlokzatát csak pár apróbb díszletelemmel kell kiegészíteni, keresni kell jó énekeseket a fontosabb szerepekre, továbbá egy rendezőt, aki az egészet értő módon egységgé rendezi színpadilag, és egy karmestert, aki zeneileg megteszi ugyanezt.
Vidéken
Az idei évben Wagner-bicentenárium van, a beszámoló alapjául szolgáló hangverseny másnapja pedig Liszt halálának évfordulója, és akkor arról még nem is szóltunk, hogy hány szállal kötődik egymáshoz e két szerző.
Vidéken
Talán valóban nem teljesen normális, aki az év legmelegebb napjának még mindig igen forró estéjén egy a kinti hőmérséklettel vetekedő klímájú teremben három órát áldoz a zenének, ahelyett, hogy valami jobb dolga akadna. Szerencsére voltunk egy páran odabent.
Vidéken
Manapság kulturális uborkaszezonról nem beszélhetünk, mi több, nyaranta fesztiváldömping van. Az NFZ is évek óta fesztiválszerűen, három egymást követő szombaton, délutáni kedvcsináló kamarakoncerttel rendezi meg a martonvásári hangversenysorozatot.
Közvetítések
Münchenben gondoltak egy merészet és nagyot, és mostantól fogva minden bemutatójukat szép sorban tévén mutatják meg a világnak. Az operaház honlapján már most is láthatók a futó produkciók 7-10 perces trailerei, a közreműködők nyilatkozataival, előadásrészletekkel. Jó kis összefoglalók, képet lehet alkotni belőlük a produkciókról.
Budapesten
Sokáig úgy nézett ki, hogy beválik a műsorterv, Trifonov, a fiatal zongoraversenyző mindent megcsinált, amit meg kellett csinálni. Tudott gyorsan és hangosan zongorázni, és a pianisszimókat is megtanulta, gyanítom, hogy a gesztusokkal és az arckifejezéssel együtt...
Operabemutatók
Újabb opera került fel a Wagner Napok egyre szélesebb repertoárjára. Hogy a dolgok elébe vágjak, szerintem ez A nürnbergi mesterdalnokok előadás sem fogja visszavetni a mi Wagner-fesztiválunk egyre növekvő ázsióját. Nagyszerű a rendezés, tökéleteshez közeli a zenei megvalósítás, világnagyság énekesek.
Operabemutatók
A MÜPA vasárnapi Lohengrin előadásának végén a színpadra lépő rendezőt búzással fogadták. Néhányan búztak csak, de elég hangosan, mire néhányan hangosan bravózni kezdtek, ilyen értelemben tehát a meccs állása 1:1...
Operabemutatók
A címben szereplő mondat a mellettem ülő 9 éves Kiskorú szájából hangzott el az előadás végén. Lelkes, kipirult arcát nézve (ekkor már) biztos lehettem az ítéletben: jó ötlet volt elhozni a Hunyadi Lászlóra.
Külföldön
Mostani látogatásom előtt vagy hat éve jártam utoljára Krakkóban. Azóta megszépült ez a város – a főtér, a Rynek telis-tele teraszokkal, turisták tízezrei a belvárosban, nyüzsög-pezseg minden – Prága, avagy talán Tallin hangulata „ugrik be”.
Budapesten
Ligeti operája önmagában is tökéletesen ura a térnek és a cselekménynek. Sőt, még ennél is továbbmennék: így sokkal hatásosabban, sokkal többet tudtunk meg a darabról, mintha bármely tehetséges rendező lila gondolatait kellett volna csodálni. A remekbe sikerült előadás után meggyőződésem, hogy a mű összetettségéből jócskán levett volna bárminemű színpadi adaptáció.
