Budapesten
Uchida nem hazudtolta meg saját stílusát és habitusát, hanem egyszerűen visszakérdezett: tényleg Richter sziklazúzó ereje az egyetlen lehetőség e szonáták megszólaltatására?
Budapesten
A nagyhírű zenekart eddig háromszor hallottam élőben, mindegyik koncertjük szép volt, de mindháromszor maradt egy kis hiányérzetem. Most végre az a New York-i Filharmonikus Zenekar ült a pódiumon, amit mindig is reméltem hallani.
Operabemutatók
Az idei fesztivál harmadik produkciójánál sikerült minden eddigi Májusünnepek abszolút mélypontját elérni. Hangját vesztett szopránt és színpadképtelen tenort hallhattunk emelt helyáron. Ezért nem érdemes fesztivált rendezni, hiszen bármely hazai énekverseny középdöntőjéből jobb párost mazsolázhatunk ki. Az áraikról nem is szólva.
Budapesten
Ezen az estén Douglas Hannant ruháit viselte, ékszerei Ann Ziff Tamsen Z kollekciójából kerültek ki. Van saját parfümmárkája, neveztek el róla már virágfajtát és édességet is, sőt, a közönségét kiadványokkal nem nagyon kényeztető Magyar Állami Operaház a tegnapi fellépésére saját kiadásában jelentette meg könyvét. Renée Fleming – mert róla van szó – egy koncert erejéig Budapest vendége volt.
Operabemutatók
A várakozások ellenére az Otello egyértelmű csalódást okozott, méghozzá az énekes főszereplők miatt, akik – mindegyik másképp és különféle mértékben, de – nem tudtak megfelelni a szerepeik támasztotta követelményeknek.
Budapesten
10 év csönd volt. Prunyi Ilona várta, hogy eljöjjön az ideje. Az előadóművészi ideje. S el ne felejtsem: gyakorolt szorgalmasan. Tanulta a szakmát és hitt önmagában, ha már más nem hitt benne. A szokatlan pauza még egy sor fontos dologra megtaníthatta. Elfogadni, hogy nem az Én a fontos, hanem a Zene. És hogy előadói manírok nélkül is lehet muzsikálni, sőt úgy az igazi. És tényleg, mi sem áll tőle távolabb, mint az üres pózok, a hamis gesztusok. Leülni és játszani, valami ilyesmi lehet az ars poeticája. Tényleg ilyen egyszerű lenne?
Budapesten
Alighanem tudta, vagy legalábbis megsejthette a programszerkesztő, hogy erre a dolgos, "ünnepi hétköznapra" nem okvetlenül kell aktuálisan tematikus hangversenyműsort kreálnia, sőt, akár a szokásosnál szűkebbre is szabhatja műsoridőt. Jól tette. Az este így inkább sűrű volt, mintsem elegánsan rövid, s egyszersmind tömör és tartalmas. Bizony, tartalmas.
Budapesten
Mit tud egy másik drezdai zenekar, mire marad egy azért nem igazán nagy városban még erő? Sokra. Például egy olyan szimfonikus zenekarra, a Dresdner Philharmonie, amely meg tud szólalni a BBNH nagytermében, teljes egészében képes betölteni a hangterét. Sőt, mi több, nem kell fülelnünk, hogy halljuk a mélyvonósokat.
Budapesten
Három elemből tevődött össze az "új nyelv": két Mozart-mű témáiból, valamint a Csalog komponálta kötőanyagból. De az igazi kérdés nem az, hogy mit halottunk, hanem az, hogy ezen az új nyelven hallottunk-e valami olyat, amit még soha - vagyis újat, eredetit. E kérdés megválaszolásakor szkeptikus vagyok.
Budapesten
A Stuttgarti Kamarakórussal jó lenne még sok mindent meghallgatni (adott esetben kedvezőbb körülmények között), de az a tudat mindenesetre már önmagában vigasztaló, hogy a világranglista dobogós együttesei közül legalább egy itt helyben van. Az elérhető kóruskoncertek figyelését nem fogom abbahagyni, mert van még jó néhány név és program a kívánságlistámon, de a Nemzeti Énekkar kiválóan alkalmas referenciának.
Budapesten
A komolyzene él és élni fog. Aki a vasárnapi koncertnek fültanúja volt, arról is meggyőződhetett, az európai zenekari kultúra jövendője avatott kezekben fekszik. Legalábbis ezt a derűlátó felismerést érlelte meg bennem az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának hangversenye.
Budapesten
Nem gondolnám, hogy Mehtát és a firenzeieket vétkes nemtörődömség jellemezné úgy általában. Egyszerűen részesei egy gépezetnek, amely most éppen Budapestre repítette őket. Itt és most éppen erre voltak képesek, illetve nem gondolták, hogy pont itt kéne többet adniuk.
Budapesten
Te is voltál már úgy, kedves olvasó, hogy gyermekkorod egy régi környezetébe visszatérve minden sokkal kisebbnek látszik, mint amire emlékszel? Persze Zukerman nem ment össze. Mégis furcsa, hogy amikor réges-régen rácsodálkoztunk a tévében, mintha nagyobb lett volna. Akkoriban még nem nagyon hallhattuk élőben, és persze YouTube sem volt.
Budapesten
Szinte hallottam a vájt fülű, sokat látott, agyonművelt hangverseny-látogató fanyalgását a csütörtök esti koncertműsor láttán: "Má' megin' a Beethoven Ötödik? Hallottam számtalanszor" - így kesereg a kényelmes pesti polgár. "És melyik volt ezekből a tökéletes?" - teszem fel a kérdést neki.
Operabemutatók
Sok, az előadás első felében levont következtetésem válik idejétmúlttá a második felvonásban, és ezt a mű legkomolyabb erényei közé sorolom. A zenei ötletek halmazából igazi, működőképes opera válik. Menetközben megpróbálhattam kritikusan elemezgetni, de a végére elég rendesen a hatása alá kerültem.
Budapesten
Számítottam rá, hogy a Vivaldi zenéjében igen járatos Jean Christophe Spinosi és az Ensemble Matheus nem fog csalódást okozni, mégis sikerült olyan teljesítményt nyújtaniuk az est folyamán, amely minden várakozásomat fölülmúlta.
Budapesten
Itt van előtted ez az apró ember, szemmel láthatóan tökéletesen kiegyensúlyozottan, jó kedéllyel, és hamarosan Mozartot fog énekelni. Van ebben valami elképesztő irracionalitás. Ahelyett, hogy haragudna a világra, utálná az emberiség nála egészségesebbik részét, itt van, és még kedvesen ajándékot is hoz neked.
Operabemutatók
Nagyon vártuk ezt a Macbethet. Az idei szezonban se előtte, se utána nem találni olyan eseményt az Operaház műsorában, amely felvehetné a versenyt egy új Verdi-produkcióval, az új vezetés is ezzel tette le névjegyét a pesti operabarátok elé, és különös pikantériája a dolognak, hogy sokak meglepetésére együtt dolgozott a volt direktor az új főzeneigazgatóval, hiszen eddig sokan azt hitték és állították, hogy halálos ellenségek.
Budapesten
Nem vagyok különösebb híve a ráadásoknak, pláne nem akkor, ha üres csinnadratta, a publikum kegyeit kereső táncos ópusz követ egy elmélyült, komoly darabot. Most is ez történt, ám nemhogy nem vagyok morcos emiatt, de úgy érzem, hogy sóval, borssal ízesítette a két bónusz szám a hivatalos programot.
Budapesten
Juan Pons korábban is találkozhatott volna Miklósa Erikával. Behozhatta volna őt zsákban, félholtan, üldözhette volna reménytelenül a bálban egy jelmez színe után kajtatva, bátyjaként belekényszeríthette volna egy érdekházasságba, ám mindez elmaradt. Helyette most Miklósa kergeti őt az őrületbe beláthatatlan magasságú trillázásával.
