És még egyszer Sopron - úgy véltük, ha már a városban jártunk, beszámolunk arról is, mi történik itt, amikor éppen nem a régi zenei fesztivál zajlik. Kóczán Péter, a Pro Kultúra Sopron Kht. kulturális menedzsere számos fontos gondolatot osztott meg velünk.

Liszkay Máriával, a Régi Zenei Napok fesztiválmenedzserével többször is találkoztunk Sopronban, és mindig az volt az érzésünk (talán az interjú fotóiról is lejön), hogy nem dolgozik. Ugyanis úgy tűnik, ez neki nem munka, nem kényszerű kötelezettség - valami más.

A karmesterrel múlt szerdán, a Máté-passió előadásának napján beszélgettünk Sopronban. Az interjú koncerttel kapcsolatos részei így persze már múlt idejűek. A régi zenét érintő kérdések azonban - mint ez kiderült - nagyon is aktuálisak.

Sopronban jártunk, a hűséges Zahnarztok városában. Persze nem tömetni jöttünk cézárt, hanem húzatni. Mármint régi zenét a fülünkbe. Ugyanis most zajlik a Régi Zenei Napok eseménysorozata.

Május 31-én mutatta be az Operaház Csajkovszkij operáját, a Pikk dámát. Hermann szerepében Bándi János mutatkozott be átütő sikert aratva, s bár eredetileg csak négyszer kellett volna Hermann jelmezébe bújnia, a június 7-i előadáson az orosz tenor indiszponáltsága miatt a második felvonástól Bándi János folytatta az előadást, majd a további előadásokat is ő énekelte el.

Június 20-án rendezett klubunk témája eléggé szerteágazónak bizonyult. Meghívott vendégeink (Hollós Máté, Wilpert Imre, Simon Géza Gábor, Betlehem Csaba) sokszor egymásnak adták a szót - már, amikor hagytuk. A másolásról, recesszióról, minőségről, jogvédelemről folyó beszélgetés igazából nem is ért véget. De azért futottunk egy nagyon nagy kört.

A júniusban döntő fordulat előtt álló berlini operareform ügyében nyilatkozó közszereplők tábora új személlyel bővült: immár színre lépett Hans Dietrich Genscher, korábbi külügyminiszter, a Staatsoper baráti körének elnöke is.

Nem mutatják be december 8-án a Magyar Állami Operaházban Petrovics Emil X. kantáta című művét. Erről maga a zeneszerző döntött. A jelzett időpontra egy már nagyon régen játszott Kodály-mű premierjét tűzték ki.

Ami itt következik, az eredetileg a hírrovatunkba került volna. Csakhogy egyrészt heveny fórumozás figyelhető meg a témában, másrészt a hírnek némileg köze van holnapi klubunkhoz (ha vendégeinket közvetlenül nem is érinti).

21-én szombaton este hétkor hangzik fel először Görgey Gábor és Madarász Iván operája az Utolsó keringő.

Június 14-én mutatták be a Pécsi Bazilikában Kovács Zoltán Amor Sanctus című új művét. A zeneszerzővel a premier után beszélgettünk.

Ünnep ez a hónap. A zongoramuzsika imádói számára különösen. A világ 5 legnagyobb zongoragyártója közül három júniusban ünnepli 150. születésnapját. (A Bösendorfer pedig idén lesz 175 éves.)

A kiadók döntéshozói hümmögtek, vakargatták a fejüket, aztán az egyik helyen csak kibökték, hogy az illető művész elég hamisan énekel.
- Nem hamis, -mondta a producer - csak melléintonál.

Laptársunk, a Zenefórum fórum rovatában megjelent információ szerint az Operából Győriványiékkal egy időben menesztett Abrudbányay Zoltán művészeti titkárt a munkaügyi bíróság visszahelyezte állásába.

A szórólapok, műsorfüzetek lassan eljutnak a jegyirodákba, volt már néhány sajtótájékoztató, és az óriásplakátokon a müzliszeletek, lakáshitelek és ásványvizek között már Mozart és Bartók neve is megjelent. Indulnak a nyári fesztiválok.

Bartók, bejgli, Maneken Pis

\"Imázs? Az idén megint a magyaroké volt legsiralmasabb pavilon. Három négyzetméteren szaloncukrot, gyertyát, bort meg szőttest árult egy szakadt pasas.\"
Brüsszeli körkép.

Sajtótájékoztatón mutatta be új nyári zenei fesztiválját a Budafest.

Közgyűlést tartott szombaton a Magyar Zeneszerzők Egyesülete. Az ülés végére a tagok megállapították, hogy nehéz helyzetben van a hazai ének-zene oktatás, tehát több pénz kell a Magyar Rádió zenei együtteseinek. Az összefüggést mi sem értettük, ezért megpróbáltuk a dolgot lépésről lépésre végiggondolni.

A május 17-én, Szegeden megtartott klubunk témája a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok helyzete volt, tágabban pedig a szegedi zenei élet alakulásának feltérképezésére tettünk kísérletet. Vendégünk Oberfrank Péter távozó, és Molnár László hivatalba lépő zenei igazgató volt.

Arról, hogy a tévéreklámokban időnként klasszikus zene szól, csak felsőfokban beszélhetünk. Igaz (hallván és látván a végeredményt), negatív értelemben. Mondhatjuk: az egyik szemünk sír, a másik üveges.