A boldog Idő fogságában – Elhunyt Déry Gabriella

Ma reggelre váratlanul elhuny Déry Gabriella, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas Örökös Tagja, Mesterművésze. A 85. életévében járt.

Operarelikviák VI. – Lendvay Andor: Két felvonás közt

Nem emlékszem még önéletrajzra, amiből ennyire hiányzik a dicsekvés, mint Lendvay Andor könyvéből. Jóval többet írt arról, mikor Debrecenben előadás előtt lerekedt és következésképp Scarpiáját kifütyülte a cívisváros indulatosan operarajongó ifjúsága, mint amikor ugyanebben a szerepben ugyanott pár évvel később hatalmas sikert aratott.

„Csak 52 éve rontom Szegeden a városképet és a közhangulatot” – Interjú Gyimesi Kálmánnal

Már vagy két éve terveztünk egy nagy beszélgetést Gyimesi Kálmánnal, de a tavalyi kerek évszámot lekéstem. Amikor októberben fölhívtam, hogy nemsokára Szegedre visz az utam, rá jellemző hangsúllyal azon nyomban emlékeztetett is erre. Magától értetődött, hogy az egyetlen szabad estét a Simon Boccanegra után egy üveg villányival és éjszakába nyúló beszélgetéssel ünnepeltük. Sok zenével, amit mind az interjúalany szolgáltatott.

Claudio Abbado (1933-2014)

Abbado nagysága talán abban rejlik, hogy koncertjei, operaelőadásai közben nem őt, hanem a műveket csodáljuk. No persze őt is, mert azért dirigálni is nagyon tudott. Pedig attitűdjétől mi sem állt távolabb, mint a szokványos karmesteri imperatívusz.

Baljós-szép évünk

Utólag persze könnyű okosan számba venni az „ugye megmondtam” bajokat, de ha végignézünk a jegyzéken, akkor eszünkbe jutnak a szép pillanatok is.
És idén – akarom mondani, most már tavaly – kijutott mindkettőből, már ahogy az általában lenni szokott.

A 200 éves ifjú - Verdi-konferencia egy felvonásban, két képben

Születésem óta Szegeden élek (na jó, néha pár évet Bécsben, vagy Belgiumban, esetleg néhány hónapot Svédországban), de újra és újra elbűvöl és megragad a Tisza-parti város sokszínűsége, kulturális pezsgése.

Maria Callas 90

Díva volt, operaszínpadok ünnepelt királynője, akiért világszerte rajongói klubok létesültek, akinek lemezei minden elképzelhető példányszámot meghaladtak. De mégis többnyire szomorú volt és magányos. Ezernyi fényképéről süt a félelem, a bizonytalanság és a dermesztő szeretetéhség.

Alkan 200 – a rejtőzködő géniusz

Életét és halálát kecsesen kígyózó, vadabb-szelídebb legendák ölelik, melyeket élénk képzelőerővel megáldott kortársak és hálás-háládatlan utódok költenek és terjesztenek. De szinte semmi nem úgy volt, ahogyan ezen színes adomák elbeszélik. Egyáltalán: az éppen kétszáz esztendeje született Charles-Valentin Alkan különös életében semmi nem úgy volt.

Salzburgi impressziók, 2013/3

Jövőre, Richard Strauss születésének 150. évfordulója kapcsán Alexander Pereira a Rószalovagot harangozta be, persze számos szimfonikus költemény is felcsendül majd. Műsoron lesz még Bruckner összes szimfóniája, folytatódik a Da Ponte-ciklus (Don Giovanni). Fierrabras és Cenerentola, de a legkeresettebb előadás minden bizonnyal a Trubadúr lesz...

Karmesterportrék LVII. – Lovro von Matačić

Közmondásos szorgalmáról, fölényes mesterségbeli tudásáról és áldott jó természetéről életében is legendák szóltak; az ’50-es évektől kezdve sorra hódította meg a világ nagy operaházait, sztárzenekarait és rangos fesztiváljait, ám ő folyvást hazavágyott. Haza Zágrábba, vagy a dalmát tengerpartra

„Most Budapesten vagyok igazán otthon” – Alexandru Agache

Kolozsváron született, nagyszülei magyarok voltak, bejárta a világot, a legnevesebb operaszínpadok ünnepelt csillaga. Néhány éve Budapesten él, s nemrégiben nagy sikerrel debütált a Falstaff címszerepében. E fellépés adta az apropót beszélgetésünkhöz.

„Nem hegedülni , hanem énekelni próbálok a hangszeren” – (Oláh Vilmos, az MR Szinfonikus Zenekar Lajtha és Dohnányi-díjas koncertmeste)

A Rádiózenekar titkos szavazással az Év Zenekari Művészének választotta Oláh Vilmost.
A kitüntetés jó alkalom volt megkérdezni a fiatal hegedűművészt pályája kezdetéről, sikereiről, kudarcairól, kacskaringóiról és a magyar zenei életről alkotott véleményéről.

Verdi 200

28 opera, ami megrengette az operairodalmat, ami után más lett a zenedráma, mint előtte, ami után már egyetlen dallamot sem lehetett felelőtlenül leírni. 200 éve született GiuseppeVerdi.

Skrowaczewski 90

Ma tölti be kilencvenedik életévét korunk egyik legtekintélyesebb karmestere, Stanisław Skrowaczewski. Jóllehet nem vállal már fárasztó szervezői-menedzseri munkával járó titulust, s dobogóra lépni is csak alkalmanként, jó okkal szokott, de nincs szó róla, hogy visszavonulna. Sőt, ha fogyatkozó fizikai ereje engedi, vállal fellépést, s mikor dobogóra lép, még izzik a szemében a régi, az eleven parázs. És ott lohol a nyomában a hétévtizedes pálya minden kiérlelt tapasztalata.

Megint eltelt egy év, ezúttal kerek évfordulóhoz érkezett a Zene Világnapján alapított Café Momus. Még néhány év a fiatalkorúak társaságában, de már majdnem felnőttek vagyunk, s már büntethetők.

Vendég: a házigazda - A Szegedi Operabarátok Egyesületének rendezvénye

Lukácsházi Győző lett a Szegedi Szimfonikus Zenekar új igazgatója, azé a zenekaré, mely a Szegedi Nemzeti Színház produkcióiban is közreműködik – nem véletlen hát, hogy a helyi Operabarátok a színházi szezon kezdetén először őt látták vendégül.

Salzburgi impressziók - 2013 / II.

Salzburgi háztetők, kiállítások és sörök, valamint egy megkísérelt hangversenylátogatás.

Rövid addenda a Porgy és Bess beszámolóhoz

Úgy gondolom, hogy DNI-vel nagyon „egyívásúak” vagyunk. Ugyanazon évben születtünk, a világ rengeteg dolgáról hasonlóképpen gondolkozunk. Az előadás után sörözgetve is nagyjából egyezett a véleményünk az idei szegedi nyári Porgy és Bessről, de engedtessék meg néhány további gondolat.

Egy ismeretlen kulturális központ a Balatonnál

Amikor hallván-halljuk, hogy a Balaton közelségében hiányoznak olyan programok, melyek vonzhatnák az elő- és utószezonban is a turistákat, rendre az is elhangzik, hogy nincsenek meg a feltételek. Kétségtelen, egy új koncertterem, egy új létesítmény mindig esemény, dicsőség. A meglevővel élni kevésbé hangzatos.

Kultúrafogyasztás, kulturális preferenciák a Café Momus olvasói körében

Fekete Mariann szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának doktorandusza kutatási témájául a digitális kor kultúrafogyasztás szerkezetének változását választotta. Célja volt annak kimutatása, hogy a klasszikus kultúra fogyasztása hogyan alakult az internet és az infokommunikációs eszközök elterjedésével és általánossá válásával, az ingyenes zeneletöltések elterjedésével. A Café Momus olvasói által kitöltött kérdőívet számunkra külön dolgozta fel.