Momus-bakik 2012

Mindannyian nagyon örülünk annak, hogy állítólag nem jött el a világ vége, így még jó sokáig lehet olvasni, milyen bakik kerültek a Momusnak leadott kéziratokba 2012-ben.

Karmesterportrék LVI. – Karl Richter

Legtöbben csak elkötelezett Bach-specialistaként ismerik, olyan zeneművészként, aki tudós muzikológusként, billentyűs hangszeres művészként, énekkarvezetőként és karmesterként is élete legfőbb céljának tekintette Johann Sebastian Bach életművének zenetudományi feldolgozását, bemutatását és minél szélesebb körű propagálását.

"Én nem az embert szolgáltam, hanem a Zenét” (Hamari Júlia)

Bár eredetileg Budapesten mesterkurzussal tervezte megünnepelni születésnapját, annak érthetetlen elmaradása miatt telefonon készítettünk interjút a Stuttgartban élő, 70 esztendős Hamari Júliával énekesi pályájának szerteágazó kanyarjairól.

Tündérmeseszínház (Látogatás a máltai Teatru Manoelben)

Csipkerózsika-álmában lestem meg, a nyári szünetben mesteremberek fúrtak-faragtak, a gyönyörű üléseket por borította, messze földön híres színházmúzeuma zárva tartott. S mégis, még így is, az általam látogatott egyik leggyönyörűségesebb teátrum ez.

Felhők és harangok – In memoriam Antalffy-Zsíross Dezső

Minden szakmának szüksége van a maga teremtő elméire. De kellenek olyan emberek is, akik nem elsősorban intellektuális termékeik, hanem sokrétű személyiségük révén hagynak maradandó nyomot egy-egy szakmai közösség életében.

A zene, mint csodafegyver?

Ismerősöm Hamburgban egy néhány hónapja bevezetett kísérletnek volt tanúja, mely azt lenne hívatott kipróbálni, hogy a pályaudvar területéről az eleddig hatástalan technikák után vajon a klasszikus zene elűzi-e a csöveseket, drogosokat, akik e feltételezés szerint inkább keresnek majd más helyet, mintsem hallgatnának Mozartot, Csajkovszkijt, Chopint etc.

Screaming Skull – Solti György száz esztendeje

Bartók, Verdi, Wagner, Mozart és Richard Strauss. Lehetne még kisebb-nagyobb szeleteket kihasítani e páratlan lemezéletműből, de az első száz év után talán ennyi is megteszi; a kék-piros Decca-logó ma is ugyanazzal az elegáns póztalansággal és keresetlenséggel üli meg a papírmasé lemezborítók sarkait.

Frivol egy helyzet, majdnem in flagranti, persze nem szó szerint, de lelkileg mindenképpen! Tulajdonképpen az egyik (a fiatalabb) miatt ment oda az idősebb másikhoz, furamód segítséget kérni éppen tőle: az igazi vetélytárstól. S amikor a szerelmese fölbukkan, Évában felébred a lelkiismeret, hogy ő eredetileg Sachsot választotta volna.

Alkalom az önbizalomra, a reményre

Október elseje van, újságunk születésnapja. Ilyenkor szoktuk a Café Momus-díjat felajánlani valakinek, aki különösen nehéz helyzete ellenére az elvárhatónál többet tett a zenéért az elmúlt évben.

„Ha az adaptáció izgalmasnak ígérkezik, jöhet a klasszikus is” (Havas Ágnes, az Armel Operafesztivál igazgatója)

Októberben immár ötödik alkalommal rendezik meg Szegeden az Armel Operafesztivált. A nemzetközi esemény igazgatóját az idei rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón az eddigi tapasztalatokról és a folytatásról kérdeztük.

„Az a jó, ha mindenki aktívan vesz részt a munkában” – beszélgetés Pilz Jánossal, a Budapesti Vonósok koncertmesterével és Sebestyén Kingával, az együttes zenekari titkárával

Egy éve komoly krízisen esett át a Budapesti Vonósok együttese. Az elmúlt évad tapasztalatairól, az idei tervekről kérdeztük Pilz János koncertmestert és Sebestyén Kinga zenekari titkárt.

„Mindig találtunk új feladatokat” (Rolla János)

Ötvenedik évadát kezdi meg a Liszt Ferenc Kamarazenekar, ez alkalomból az együttes történetét bemutató kiállítás nyílt hétfőn az A38 hajón. Itt készítettük villáminterjúnkat a zenekar művészeti vezetőjével, Rolla Jánossal.

Operai kalandvágy, vagy csak egyszerűen tehetséges? (Ramón Vinay 100)

Ma lenne 100 esztendős Ramón Vinay, a neves chilei énekes, tenor és bariton, Otello és Jago, Radames és Amonasro, Trisztán és Kurwenal, Don José és Escamillo, aki Mozarttól Petrovics Emilig gyakorlatilag mindent elénekelt.

Zene a polcról

Miközben -dni- minden igyekezetével azon van, hogy a dróton csorgó zenék valamennyi ágáról és bogáról tájékoztassa a Momus kitartó olvasóit, én valahogy továbbra sem tudom rávenni magam, hogy igazán komolyan vegyek bármely zenei forrást (kivéve persze a hangversenyt, ideértve a rádiós vagy televíziós élő közvetítést), mely mögött nincsen kézzel fogható „fizikai termék”.

Netrebko, az Istennő, és egy csipetnyi Harnoncourt (Salzburg 2012 – I.)

Gatti ezen a salzburgi Bohémélet-előadáson csodát varázsolt, Netrebko viszont maga volt a csoda. A voce izmosodott, változatlanul gyönyörű, immáron inkább Tosca, mint Mimi. És várnám tőle a Carlos-Erzsébetet, a Ballo-Ameliát. Zsebkendőnyi területből képes futballpályát csinálni.

Zene a csapból - újratöltve

Ahol az igényes – „unkáink is hallani fogják” – felvételgyűjtemény az egyik véglet, ott alighanem a YouTube a másik. Keresünk, találunk, megnézzük, meghallgatjuk, használjuk, elfelejtjük.

Hakenkreuz – Bayreuthon innen és túl

Úgy tűnik, noha nagyon is szeretnének megszabadulni a múlt nyomasztó ballasztjától, az efféle botrányok gerjesztésével csakis az ellenkezőjét érhetik el: ez az új keletű tetoválás-botrány is arra irányítja a figyelmet, hogy Bayreuth csak erővel lezárni kívánja, de nem képes valóban feldolgozni saját történetét.

A szegedi Dóm tér idei külföldi sztárjai

A Bajazzók vendégszopránja litván édesanya és örmény apa gyermeke. A Caniót éneklő tenor Kazahsztánból származik, de orosznak tartja magát. Mindketten muzsikuscsaládból származnak, és mindketten énekelték már ezt a szerepet. A próbák közben csíptük el őket.

Egy Bájital, akkoriban a szegedi színház rekonstrukciója zajlott, előadások egy moziban, a dirigens nem látható. Nagyszerű karmester vezette a produkciót, minden „rendben volt” – de kezdődött a II. felvonás, és hátrahőköltem. Kicserélték a zenekart? Nem. Beállt Pál dirigálni.

A tehetség egy aranykapu, de utána ott a nagy sötétség” (Pál Tamás)

Ma ünnepli 75. születésnapját Pál Tamás. A karmestert az apropó kapcsán pályájáról, sikereiről és kudarcairól, valamint a megújulás képességéről faggattuk.