Könnyen felejtünk – Lamberto Gardelli születésének 100. évfordulójára

35 évig volt jelen a magyar zenei életben és mondhatjuk: meghatározta operajátszásunk karakterét és minőségét is. Ez pedig nem kis dolog, és nem sok zenésznek sikerült. Ma lenne 100 esztendős Lamberto Gardelli.

„Az énekes a lelkéből él…” – Interjú Lukács Gyöngyivel, a Magyar Állami Operaház örökös tagjával, Kossuth-díjas énekművésszel

Szinte a kezdetektől figyeljük karrierjét, mára a hazai operajátszás megkerülhetetlen oszlopa lett, aki ugyanakkor ritka sikeres nemzetközi pályát futott be. Lukács Gyöngyivel erről a nehéz, de mégis szeretni való pályáról beszélgettünk.

Salzburger Festspiele, 2015

Két hetet szándékoztam eltölteni az idei Salzburgi Ünnepi Játékokon, szűk hét lett belőle.
Úgy gondoltam, hogy részletesen beszámolok valamennyi, általam látott előadásról – most örülök, hogy (jókora késéssel) legalább egy összefoglalót tudok írni...

Egy ária arcai

A Youtube-on számtalan olyan felvétel van, amit jó lenne megmutatni, de talán elég a Rózsalovag nevezetes „olasz áriája”, hogy lássuk-halljuk, milyen sokféle lehet a tökéletesség

A Sudlik Mari

Már megint temetünk. Egy besorolhatatlan és nagy művész kéredzkedett föl a Mennyei Operaházba, s nagy sokára felengedték. Akire bármely szólamot ki lehetett osztani, örömmel kapott rajta, boldogan repesve vitte haza a kottát, s vált eggyé a hősnővel.Ha szóba került, Ő nem művésznő volt, nem primadonna, mégcsak nem is énekesnő, hanem Ő volt: A Sudlik Mari.

A balettszínpad tragikus sorsú komédiása – Emlékezés Sipeki Leventére, halálának 30. évfordulóján

Remek szerepeit Sipeki Levente briliáns tehetséggel, tökéllyel formálta meg. Pl. Stréber Józsit a Furfangos diákokban, az egyik Csavargót A csodálatos mandarinban, Mercutiót a Rómeó és Júliában, a Kék madárt a Csipkerózsikában, Alaint A rosszul őrzött lányban, Gád, a júdeai alakját a Spartacusban.

Az énekes – Alexandru Agache születésnapi köszöntése

Emlékeztetni kell rá, hogy Alexandru Agachéhez fogható bariton-nagyság, az övéhez mérhető nemzetközi karrierrel és reputációval, Svéd Sándor óta nem állt folyamatosan a magyar operaszínpad rendelkezésére. Írásunk Őt köszönti születésnapján.

75 Éve született Gregor József

Itt van minden, és semmi sincs itt. Semmi sem képes teljességében visszaadni „a” Gregort. Egyetlen, vele készült hang-, vagy videofelvétel, egyetlen riport sem...

Az MDM-jelenség – Mario Del Monaco 100

Talán a hangadása volt a legjellegzetesebb. Magyarul is megjelent könyvében hosszan ecseteli fiatalkori tétovázásait a különböző énekmesterek útvesztőjében. Majd egy látványos kudarcsorozat után saját kezébe vette a sorsát és kitalálta saját magát. Mario Del Monaco ma lenne 100 esztendős.

Nicolai Gedda 90

Nicolai Gedda egyszerűen mindent tudott, de nemcsak technikai értelemben, hanem kifejezésben. A rútat éppúgy ki tudta fejezni, mint a gyönyörűségeset, a lágyságot pontosan ugyanúgy, mint a durvaságot. Tudott magasztos, pátosszal telt lenni, de mókás, nevetséges is. A pityókás alakot éppoly természetességgel jelenítette meg, mint mulyát, a kérkedőt vagy a daliást, a hőst éppúgy, mint az esendőt.

75 éve született B. Nagy János

B. Nagy János hangja fölvillanyozóan szép volt. Ugyanakkor olyan intenzitással és vakító fénnyel szólt, hogy mindig a tenorlét legmélyebb titkaiba világított.

Operavizsga névvel, név nélkül

A vizsgaelőadás két részből állt, mindkettő Almási-Tóth András rendezésében került a lelkes publikum elé. Az első félidőben Goldmark Károly mára teljesen feledésbe merült operájának, a Téli regének érdekesen zanzásított kivonatát láthattuk bő egy órában, az eredeti német nyelven. A komor, filozofikus és súlyos opera után a második félidőben „lazulásként” operett-egyveleget kaptunk Lehár Ferenc műveiből.

Zenekarral, színpadon, jelmezben – operavizsga Szegeden

A főiskolai-egyetemi tehetségmutató csak hozzávetőlegesen jelzi a később befutott karriert. Az is fontos, hogy egy vizsgakoncert elsősorban tanulmányi esemény, és csak bizonyos korlátozásokkal hallgatható igazi hangversenyként.

Technika nélkül nem megy – avagy a hibás énektanítás veszedelmei

A Zeneakadémia operatanszakosaival most volt alkalmam negyedszerre találkozni. A négy alkalom alapján már láthatók a legfontosabb jelenségek és tendenciák, és ezekből már nemcsak ítéletet mondhatunk az énekes növendékek pillanatnyi vokális állapotáról, képességéről, hanem távlati következtetéseket is levonhatunk róluk és tanáraik munkájáról egyaránt.

Jó és rossz énjeink, életünk helyzeteinek és szereplőinek metamorfózisai a színpadon – Gondolatok A hattyúk tava új verziójára várva – III.

A hattyúk tava, ősbemutatója után nem aratott tartós sikert, csak a XX. század közepén jutott el olyan változatig, amely a világ minden táján rajongott, egyetemes kultúrkinccsé avatta.

Jó és rossz énjeink, életünk helyzeteinek és szereplőinek metamorfózisai a színpadon – Gondolatok A hattyúk tava új verziójára várva – II.

Az ember úgy gondolta, aki Lakatos Gabriellával nézi meg a Hattyúk tavát, annak van esélye az „eredetire”. Mint ahogy Shakespeare Hamletje is ahhoz jut el, aki Gábor Miklóssal nézi meg a Madách Színházban, A csárdáskirálynőt is az látta, aki Honthyval és Felekivel...

Jó és rossz énjeink, életünk helyzeteinek és szereplőinek metamorfózisai a színpadon – Gondolatok A hattyúk tava új verziójára várva – I.

Az előadás, a szereposztás egyes elemeiben tehát ma is megszokott és természetes a művészek akár többszöri átalakulása. A műfajtól, az előadás stílusától és igényességétől, a szerepek jelentőségétől függ, hogy a színház látványeszközeivel milyen mértékben álcázzák e metamorfózisokat, milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a közönség illúziója erős legyen.

„Amit eljátszunk, azt játsszuk el tisztességesen” – interjú Ókovács Szilveszterrel, a Magyar Állami Operaház főigazgatójával

Néhány hete múlt két éve, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatójává nevezték ki Ókovács Szilvesztert, aki azt megelőzően másfél évig kormánybiztosként irányította az intézményt. A félidőhöz közeledve úgy láttuk, elérkezett az ideje némi áttekintésnek, a tapasztalatok leszűrésének.

Andrejcsik István 60

Ma hatvan esztendős az utóbbi három évtized szegedi zenei életének egyik meghatározó egyénisége, Andrejcsik István. A „száraz” életrajzi adatok, benne az elektroműszerészeti tanonckodás, a Néphadsereg Művészegyüttesében eltöltött évek a világhálón mind megtalálhatóak.

Tosca-előzetes Szegedről

Van-e még egy vidéki magyar város, ahol, Szegedhez hasonlóan, létezik egy operabarát-egyesület? Melynek legutóbbi „szeánszára” március 9-én került sor - az apropót a Tosca közelgő (március 20.) premierje szolgáltatta.