Kommentár
Kovács János karmester az alábbi nyílt levél közzétételére kérte szerkesztőségünket, melynek örömmel teszünk eleget. Mivel az írás egy adott előadáson túli kérdéseket feszeget, örömmel adnánk teret mások véleményének is.
Interjúk
Budapesten beszélgettünk egy idehaza rég látott vendéggel, Supala Kolossal, a Magyar Állami Operaház egykori magánénekesével, aki a 60-as évek második felében országos ismeretségnek örvendett.
Interjúk
Egy rádiós szerkesztő-műsorvezető általában nem kerül reflektorfénybe, megmarad a műfaj szürke eminenciásának, pedig elképesztő idők tanúja lehet. Boros Attilával életéről, munkásságáról beszélgettünk, kitérve az operarendezésről nemrégiben írt, s nagy port kavart esszéjére is.
Interjúk
Évtizedek óta a Győri Nemzeti Színház oszlopa, immár sok esztendeje a magyar énekesek doyen-je. Tavaly Germont György és Tiborc jelmezében vendégszerepelt az Erkel Színházban. Bede-Fazekas Csaba Kossuth-díjas művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja hosszú és kanyargós pályájáról mesélt a vele készített interjúban.
Interjúk
Mert az őzeket egészen sohasem lehet megszelídíteni” – interjú Kovács Eszter operaénekessel II. rész
Régóta eltűnt, pedig itt él köztünk – szinte inkognitóban – egy nagyon jelentős énekesnő. Kovács Eszterrel zajló kétrészes beszélgetésünk kiindulópontja nemrégiben megjelent Wagner-lemeze volt. Az interjú első részében a pályakezdés időszakáig jutottunk el.
Interjúk
„Mert az őzeket egészen sohasem lehet megszelídíteni” – interjú Kovács Eszter operaénekessel I. rész
Régóta eltűnt, pedig itt él köztünk – szinte inkognitóban – egy nagyon jelentős énekesnő. Kovács Eszterrel zajló kétrészes beszélgetésünk kiindulópontja nemrégiben megjelent Wagner-lemeze volt. A walkür koncertszerű előadása, melyet nemrégiben olvasóinknak is bemutattunk.
Főtéma
A legérdekesebbek talán a 3. és 5. szoba kihúzható fiókjai, számos rendkívül értékes eredeti dokumentummal, többek között Puccini-levelekkel. Természetes, hogy Toscaninivel kapcsolatos anyagokkal is találkozunk, hiszen a két zenészt ugyan váltakozó emocionális hullámzású, de közel három évtizedes barátság kötötte össze.
Interjúk
Ha az elmúlt évszázad színházi krónikáit végiglapozzuk, azt olvashatjuk, hogy a bel canto csúcsának nevezett operát, a Normát egyetlen kivétellel csak és kizárólag Budapesten játszották. Az egyetlen kivétel sem mostanában történt, Vaszy Viktor 1965-ben mutatta be Szegeden. Most pedig Debrecenben a Csokonai Színház eredt Vaszyék nyomába. Az előadás karmesterével, Szabó Sípos Mátéval beszélgettünk
Főtéma
A megoldás a szívben van édes Öcsém, hidd el, ez ma is így van. Aki szereti a színházát és az operát, a falut és a közösséget, akinek minden megnyilvánulását a szeretet hatja át, az sikeres. Ez lebegjen szemed előtt a második igazgatói időszakod alatt!
Főtéma
Régen történt meg velem, hogy a tévécsatornákon és/vagy a rádión keresztül egész nyár folyamán figyelemmel tudtam kísérni a legnevesebb nyári játékokat, ezért úgy gondoltam, a teljesség igényét félretéve kalandozok az előadások között.
Főtéma
Néhány héttel ezelőtt a fórumokban merült föl az igény egy "kimernya" statisztika készítésére, de az olvasók az előzményekből nem látnak annyit, mint én a teljes archívumból, így magam láttam neki az adatbázis-feltúrásának.
Főtéma
S amikor az ember ehhez hasonló eseményekkel, jelenségekkel találkozik, akkor elefelejtve a hírekben röpködő milliárdokat, a reklámokból ránk ömlő fejfájás-csillapítókat és társait, egy picit megnyugszik
Kommentár
Talán nem kellően értékeljük Pál Tamás kutatókedvét, aki egy kisgyerek kíváncsiságával veti be magát az újba, az ismeretlenbe, az újrafelfedezendőbe. Gondoljunk számos ritkaság hangfelvételére, vagy arra, hogy az ismertet, a megszokottat is hányszor tudta új fényben megmutatni!
Kommentár
Ma lenne 90 esztendős Ilosfalvy Róbert. Emlékezzünk a jeles tenoristára a pályájára vetett húsz pillantással. Húsz kép egy majd fél évszázados művészpályáról.
Főtéma
Az opera nehéz műfaj, de legnehezebb talán, amikor fiatal énekesek vizsgáznak. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának év végi operavizsgája egyszerre volt költői, hasznos és mélyen elgondolkodtató.
Főtéma
„De van-e nekünk (vö: az utca embere, magyarok, anblokk, cuzámen) BARTÓKBÉLÁNK? És ha nem, az baj-e? És ha baj, ki tehet róla? (Sz.J.)”
Interjúk
Egyszer már beszélgettünk egy jót Oláh Vilmos hegedűművésszel, a Rádiózenekar koncertmesterével. Mostani találkozónk apropóját az adta, hogy nemrégiben az amerikai Montana államban mutatták be azt a róla szóló filmet, amely egy különleges kortárs hegedűdarab születésén és bemutatóján vezeti végig a nézőt.
Főtéma
A Szegedi Nemzeti Színház jegyeket értékesít a Café Momus olvasói részére a március 14-i, 19 órakor kezdődő Bánk bán előadására. Megfelelő számú érdeklődés esetén különbuszt indítana Budapestről (16 órai indulással, az előadás utáni visszaindulással).
Főtéma
Brünnben számos, Janáčekkel kapcsolatos emlékhelyet lehet látogatni, az én választásom most a Janáček emlékházra esett. Itt születtek az olyan mesterművek, mint A ravasz rókácska, A Makropoulos-ügy, A holtak házából, vagy a Taras bulba, a Sinfonietta, a Glagolita mise.
Kommentár
Pontosan úgy távozott, azzal a kicsit hűvös, de végtelenül nemes és távolságtartó eleganciával, ahogyan egész életét intézte. Mire a zajos nagyvilág tudomást szerezhetett haláláról, már el is temették. Mindig visszavonultan élte életét, sohasem magamagát tolta előtérbe.
