2041 Búbánat 2017-04-22 10:48:54
Hiányzik a mai „Túl az Óperencián” operettműsor részletezése a Dankó Rádió Facebook oldaláról, illetve amit feltettek szombatra, az a tegnapi műsortartalom átmásolása. Úgyhogy ideírom, amit most délelőtt hallhattunk az adásban. Elsőként egy Johann Strauss-polka hangzott fel. Nemrég volt a bemutatója az Operettszínházban Lehár Víg özvegyének. A Magyar Rádió 1962-es-stúdiófelvételéről most két olyan ismert, eredeti részlet szólalt meg, amiket nem hallhattunk a színház új produkcióból, mert számomra érthetetlen módon, valamiért nem tették be a darabba: - Valencienne és Camille Rosillon kettőse az első felvonásból, No.5. „Az otthon édes varázsa leng körül” (Koltay Valéria, Kövecses Béla) - Hanna és Danilo kettőse a második felvonásból, No.10. „Bamba, bamba gyászvitéz” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) Két másik részlet is felcsendült A víg özvegyből: - Melis György egyik rádiófelvételéről, melyen operettrészleteket énekel, hangzott el Danilo belépője („Az orfeum tanyán”) - A Grisette-dal Oszvald Marika előadásában szólalt most meg CD-felvételéről. Szirmai Albert Mézeskalács című daljátékából három részletet szerkesztett be Nagy Ibolya a műsorába: - Jóska dala „Ott ahol egy kútgém látszik” (Melis György) - Kórusjelenet (Km. a MRT Énekkara, vezényel Sebestyén András) - A királynő és Buhú kettőse „Fordulj ügyesen” (Andor Éva, Palcsó Sándor) E héten naponta Tokody Ilonával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Az operaénekesnő mai mondandója a „mulandóság” témája körül forgott: Tiszavirághoz hasonlította az élő előadást, ami múlandó: egyszeri, egyedi és megismételhetetlen; minden elmúlik – csak az emberek szívében-lelkületében él tovább, a jó esetben átélt katarzis élménye által. Tokody Ilona mesélt a népdalhoz (Bartók: „Csak tiszta forrásból”) és a nótához fűződő vonzalmáról is, mely zenék, dalok szeretetét már gyermekkorában, édesapja jóvoltából is, beléplántálták, magába szívta: „művészet ez is ha szépen, stílusosan, őszintén éneklik”. A könnyűzene sem idegen, nem áll távol tőle, több muzsikus-barátja koncertjén-előadásán léphetett fel ilyen, neki írt dalokkal (Presser Gábor, Zorán, Balázs Feco, Szarka Tamás). Tokody Ilona felvételei közül a következőket hallhattuk a rádióműsorban: - Puccini: Tosca – Tosa imája (Masahiro Saito zongorakíséretében) - Két népdal á capella előadásában (csak énekhang) szólalt meg – az egyik dal címe: „Elindultam szép hazámbul” - Wolf Péter – Vörösmarty Mihály: Ábránd (Tokody Ilona, a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vásáry Tamás) Az adás Kálmán Imre Ördöglovasából a Palotás részletével zárult. A délelőtti operettműsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
Hiányzik a mai „Túl az Óperencián” operettműsor részletezése a Dankó Rádió Facebook oldaláról, illetve amit feltettek szombatra, az a tegnapi műsortartalom átmásolása. Úgyhogy ideírom, amit most délelőtt hallhattunk az adásban. Elsőként egy Johann Strauss-polka hangzott fel. Nemrég volt a bemutatója az Operettszínházban Lehár Víg özvegyének. A Magyar Rádió 1962-es-stúdiófelvételéről most két olyan ismert, eredeti részlet szólalt meg, amiket nem hallhattunk a színház új produkcióból, mert számomra érthetetlen módon, valamiért nem tették be a darabba: - Valencienne és Camille Rosillon kettőse az első felvonásból, No.5. „Az otthon édes varázsa leng körül” (Koltay Valéria, Kövecses Béla) - Hanna és Danilo kettőse a második felvonásból, No.10. „Bamba, bamba gyászvitéz” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) Két másik részlet is felcsendült A víg özvegyből: - Melis György egyik rádiófelvételéről, melyen operettrészleteket énekel, hangzott el Danilo belépője („Az orfeum tanyán”) - A Grisette-dal Oszvald Marika előadásában szólalt most meg CD-felvételéről. Szirmai Albert Mézeskalács című daljátékából három részletet szerkesztett be Nagy Ibolya a műsorába: - Jóska dala „Ott ahol egy kútgém látszik” (Melis György) - Kórusjelenet (Km. a MRT Énekkara, vezényel Sebestyén András) - A királynő és Buhú kettőse „Fordulj ügyesen” (Andor Éva, Palcsó Sándor) E héten naponta Tokody Ilonával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Az operaénekesnő mai mondandója a „mulandóság” témája körül forgott: Tiszavirághoz hasonlította az élő előadást, ami múlandó: egyszeri, egyedi és megismételhetetlen; minden elmúlik – csak az emberek szívében-lelkületében él tovább, a jó esetben átélt katarzis élménye által. Tokody Ilona mesélt a népdalhoz (Bartók: „Csak tiszta forrásból”) és a nótához fűződő vonzalmáról is, mely zenék, dalok szeretetét már gyermekkorában, édesapja jóvoltából is, beléplántálták, magába szívta: „művészet ez is ha szépen, stílusosan, őszintén éneklik”. A könnyűzene sem idegen, nem áll távol tőle, több muzsikus-barátja koncertjén-előadásán léphetett fel ilyen, neki írt dalokkal (Presser Gábor, Zorán, Balázs Feco, Szarka Tamás). Tokody Ilona felvételei közül a következőket hallhattuk a rádióműsorban: - Puccini: Tosca – Tosa imája (Masahiro Saito zongorakíséretében) - Két népdal á capella előadásában (csak énekhang) szólalt meg – az egyik dal címe: „Elindultam szép hazámbul” - Wolf Péter – Vörösmarty Mihály: Ábránd (Tokody Ilona, a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vásáry Tamás) Az adás Kálmán Imre Ördöglovasából a Palotás részletével zárult. A délelőtti operettműsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
2040 Búbánat 2017-04-20 11:42:40
Tokody Ilona énekfelvételei közül egy operettdal is elhangzott ma a Dankó Rádióban, a "Túl az Óperencián" adásában - igaz, nem zenekaros stúdiófelvételről, hanem egy élő koncertjén énekelte Lehár Paganinijából Lisa dalát, zongorán egy japán művész kísérte: Masahiro Saitoh. Örültem a bejátszott Bánk bán-részletnek: Melinda áriája a II. felvonásból (Kórodi András vezényli a zenekart). És még egy dalt hallhattunk Tokodytól – aki ezen a héten minden nap „vendégeskedik” a rádió stúdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt - Bartók Bélától (Jandó Jenő zongorakíséretében). Tokody Ilona a beszélgetés során kitért televíziós és rádiós fellépéseire, a televíziós Kodály-énekversenyre, amit megnyert. Nem sokkal ezután kapott felkérést Kodály Budavári Te Deumában énekelni egy Filharmóniai-koncerten –beugrással Sziklay Erika helyett; Ferencsik Jánossal próbált, a koncerten Simándy József, Komlóssy Erzsébet és Gregor József volt a partnere. Számára hasznosak a rádiós, televíziós felvételek, mert visszahallgathatja-visszanézheti önmagát, és felvétel közben és utána kontrollálhatja milyen volt, legközelebb hol, miben kell valamit változtatni, hogy még jobb legyen előadása. Előbb a francia operett első mesterének tekintett, August Hervé „Nebáncsvirágá”-nak rádiófelvételéről hangzottak el részletek: Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20 Fordította: Zágon István. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Vezényel: Bródy Tamás. Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Zenei rendező: Beck László. Rendező: Solymosi Ottó (Km. Neményi Lili, Baksay Árpád, Ráday Imre). Kalmár Magdának is van egy felvétele a rádióban ebből az operettből: a „Nagydob-kuplé”, a közreműködő Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.) A műsor második részében az angol operett Sir Arthur Sullivan utáni jeles képviselője, a 19. század végén alkotott Sidney Jones híres dalművéből, a „Gésák”-ból csendültek fel a jól ismert dalok: A Rádió Dalszínház bemutatója: 1969. Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brand István írta. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Vezényel: Bródy Tamás. Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara .Zenei rendező: Matz László. Rendező: Cserés Miklós dr. (Km. László Margit, Petress Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt és Reményi Sándor) A Dankó Rádió délelőtti operettadását 18 órától hallgathatjuk meg újra a rádió hullámhosszán és online a rádió internetes elérhetőségén.
Tokody Ilona énekfelvételei közül egy operettdal is elhangzott ma a Dankó Rádióban, a "Túl az Óperencián" adásában - igaz, nem zenekaros stúdiófelvételről, hanem egy élő koncertjén énekelte Lehár Paganinijából Lisa dalát, zongorán egy japán művész kísérte: Masahiro Saitoh. Örültem a bejátszott Bánk bán-részletnek: Melinda áriája a II. felvonásból (Kórodi András vezényli a zenekart). És még egy dalt hallhattunk Tokodytól – aki ezen a héten minden nap „vendégeskedik” a rádió stúdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt - Bartók Bélától (Jandó Jenő zongorakíséretében). Tokody Ilona a beszélgetés során kitért televíziós és rádiós fellépéseire, a televíziós Kodály-énekversenyre, amit megnyert. Nem sokkal ezután kapott felkérést Kodály Budavári Te Deumában énekelni egy Filharmóniai-koncerten –beugrással Sziklay Erika helyett; Ferencsik Jánossal próbált, a koncerten Simándy József, Komlóssy Erzsébet és Gregor József volt a partnere. Számára hasznosak a rádiós, televíziós felvételek, mert visszahallgathatja-visszanézheti önmagát, és felvétel közben és utána kontrollálhatja milyen volt, legközelebb hol, miben kell valamit változtatni, hogy még jobb legyen előadása. Előbb a francia operett első mesterének tekintett, August Hervé „Nebáncsvirágá”-nak rádiófelvételéről hangzottak el részletek: Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20 Fordította: Zágon István. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Vezényel: Bródy Tamás. Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Zenei rendező: Beck László. Rendező: Solymosi Ottó (Km. Neményi Lili, Baksay Árpád, Ráday Imre). Kalmár Magdának is van egy felvétele a rádióban ebből az operettből: a „Nagydob-kuplé”, a közreműködő Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.) A műsor második részében az angol operett Sir Arthur Sullivan utáni jeles képviselője, a 19. század végén alkotott Sidney Jones híres dalművéből, a „Gésák”-ból csendültek fel a jól ismert dalok: A Rádió Dalszínház bemutatója: 1969. Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brand István írta. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Vezényel: Bródy Tamás. Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara .Zenei rendező: Matz László. Rendező: Cserés Miklós dr. (Km. László Margit, Petress Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt és Reményi Sándor) A Dankó Rádió délelőtti operettadását 18 órától hallgathatjuk meg újra a rádió hullámhosszán és online a rádió internetes elérhetőségén.
2039 Búbánat 2017-04-19 14:27:19 [Válasz erre: 2037 Búbánat 2017-04-19 11:28:47]
Mint említettem, ezen a héten a Dankó Rádió mikrofonja előtt - Nagy Ibolya vendégeként - Tokody Ilona vall művészi hitvallásáról, életéről, mesél a több évtizedes énekművészi pályája alakulásáról, a „szakmáról”, szerepeiről, hazai és külföldi fellépéseiről, pályatársakról, a zene szépségéről- milyenségéről - befogadásáról, az ének tanítványairól, a tanítás öröméről stb Érdekes módon, míg pálya- és szólamtársaival aránylag sok operettfelvételt készített a rádió, Tokody Ilonával csak nagyon keveset… pedig koncerteken énekelt operettrészleteket is, nem is keveset. A rádióban néhány Huszka-, Kálmán-,Szirmai- operettdal készült vele, a Hungarotonnál pedig Lehár Cárevicséből egy-két részlet. Szóval, nem sok… A rádióban felvették Tokodyval is Márta románcát Csajkovszkij-Klein A diadalmas asszony című daljátékából (rajta kívül Neményi Lili, Moldován Stefánia, Házy Erzsébet és Sass Sylvia is felénekelte ezt a dalt a stúdióban). Ezért lepődtem meg, hogy a mai adásban, mikor elhangzottak részletek ebből az operettből, nem Tokody Ilona előadásában, énekfelvételéről szólalt meg most ez a gyönyörű románc. Szóval ezen kissé értetlenkedek…
Mint említettem, ezen a héten a Dankó Rádió mikrofonja előtt - Nagy Ibolya vendégeként - Tokody Ilona vall művészi hitvallásáról, életéről, mesél a több évtizedes énekművészi pályája alakulásáról, a „szakmáról”, szerepeiről, hazai és külföldi fellépéseiről, pályatársakról, a zene szépségéről- milyenségéről - befogadásáról, az ének tanítványairól, a tanítás öröméről stb Érdekes módon, míg pálya- és szólamtársaival aránylag sok operettfelvételt készített a rádió, Tokody Ilonával csak nagyon keveset… pedig koncerteken énekelt operettrészleteket is, nem is keveset. A rádióban néhány Huszka-, Kálmán-,Szirmai- operettdal készült vele, a Hungarotonnál pedig Lehár Cárevicséből egy-két részlet. Szóval, nem sok… A rádióban felvették Tokodyval is Márta románcát Csajkovszkij-Klein A diadalmas asszony című daljátékából (rajta kívül Neményi Lili, Moldován Stefánia, Házy Erzsébet és Sass Sylvia is felénekelte ezt a dalt a stúdióban). Ezért lepődtem meg, hogy a mai adásban, mikor elhangzottak részletek ebből az operettből, nem Tokody Ilona előadásában, énekfelvételéről szólalt meg most ez a gyönyörű románc. Szóval ezen kissé értetlenkedek…
2038 smaragd 2017-04-19 13:25:46 [Válasz erre: 2036 Búbánat 2017-04-18 11:15:33]
Tokody Ilona operaénekesnő emlékei és Nagy Ibolya szerkesztése révén összecsengett a tegnapi műsor Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert és Kemény Egon művészete bizonyos vonatkozásaiban. Tegnap a "Komáromi farsang" kapcsán, amelynek főszereplőit ma magánszemélyi viszonylatban említette Tokody Ilona, aki most többek között moszkvai és leningrádi sikereit idézte fel, kitért a nagyszerű orosz közönségre, érzékletesen adta vissza az ottani színházi atmoszférát, az óriási siker milyenségét... - amelynek elbeszélését itt a fórumon már korábban Szinetár Miklóstól is reméltük...vártuk, a "Valahol Délen" szovjetunióbeli bemutatói utáni emlékeit. Tokody Ilona művésznő egyebek mellett az énekversenyek során szinte minden egyes zeneszerzővel, aki dalokat is komponált zenei ismeretségbe került, ahogyan közvetlen, érdekes és tanulságos elbeszéléséből ma megtudhattuk. Hozzáteszem, hogy ez így van Kemény Egon esetében is, a [url]https://youtu.be/ZpHuJytmRrw;"Balaton-keringő"[/url]-t (Májusfa, 1949) énekelte Tokody Ilona és Gulyás Dénes CD-re. (Sajnos, erre csak a zeneszerző elhunyta után került sor,ezen a felvételen nem az eredeti hangszerelésben halljuk.)
Tokody Ilona operaénekesnő emlékei és Nagy Ibolya szerkesztése révén összecsengett a tegnapi műsor Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert és Kemény Egon művészete bizonyos vonatkozásaiban. Tegnap a "Komáromi farsang" kapcsán, amelynek főszereplőit ma magánszemélyi viszonylatban említette Tokody Ilona, aki most többek között moszkvai és leningrádi sikereit idézte fel, kitért a nagyszerű orosz közönségre, érzékletesen adta vissza az ottani színházi atmoszférát, az óriási siker milyenségét... - amelynek elbeszélését itt a fórumon már korábban Szinetár Miklóstól is reméltük...vártuk, a "Valahol Délen" szovjetunióbeli bemutatói utáni emlékeit. Tokody Ilona művésznő egyebek mellett az énekversenyek során szinte minden egyes zeneszerzővel, aki dalokat is komponált zenei ismeretségbe került, ahogyan közvetlen, érdekes és tanulságos elbeszéléséből ma megtudhattuk. Hozzáteszem, hogy ez így van Kemény Egon esetében is, a [url]https://youtu.be/ZpHuJytmRrw;"Balaton-keringő"[/url]-t (Májusfa, 1949) énekelte Tokody Ilona és Gulyás Dénes CD-re. (Sajnos, erre csak a zeneszerző elhunyta után került sor,ezen a felvételen nem az eredeti hangszerelésben halljuk.)
2037 Búbánat 2017-04-19 11:28:47 [Válasz erre: 2036 Búbánat 2017-04-18 11:15:33]
A Dankó Rádió Túl az Óperencián mai adásában két, számomra igen élvezetes operettfelvétel részletei szólaltak meg Előbb Offenbach Párizsi élet című, az első nem ókori témát feldolgozó egész estés nagyoperettjének rádiófelvételéről hallottunk pompás részleteket, ezúttal Lehoczky Éva, Mohácsy Judit, Németh Mária, Ötvös Csilla, Bordás György, Fülöp Attila és Miller Lajos, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara tolmácsolásában, vezényel Breitner Tamás (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 A másik dalmű, amiből ismert melódiák csendültek fel, Csajkovszki – Josef Klein A diadalmas asszony című operett. (Csajkovszkij dalaiból, és a Hattyúk tava c. balett zenei motívumaiból összeállított és meghangszerelt darab, olyasféle, mint Schubert - Berté Három a kislány c. daljáték). - Menysikov dala, I, felv.”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más? (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel Breitner Tamás) - Szonya és Vaszilij vidám kettőse, I. felv. „ Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár” (Zempléni Mária és Rozsos István, vezényel: Breitner Tamás). - Márta románca, I. felv. „Rózsák, bíborszínű rózsák” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás) A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban a héten Tokody Ilona operaénekesnő , aki a beszélgetés során körbejárta azt a témát, mely egyik mottója: „zene az, ami életet ad, szeretetet sugároz”. Beszélt a zenei- énekversenyek fontosságáról, azokon indulni – nem is csak az eredmény(esség) miatt, hanem mert rengeteg tapasztalatot szerezhet a fiatal, pályakezdő művész a megmérettetéskor, amit később hasznosítani tud. Példaként említette saját magát, mikor még zeneakadémista korában „kötelezték” a moszkvai Csajkovszkij-énekversenyen való részvételre… Első sikerét említette, mikor itthon még nem „fedezte fel” az Opera a fiatal énekest, de már Bécsben felfigyeltek tehetségére Mimi szerepében; Giuseppe Patané karmester megkérte Mihály András igazgatót, hogy itthon is foglalkoztassák őt a Bohéméletben, ha Bécsben bevált, akkor garantálja az Operában is a hasonló sikerét. Így is történt, és Seregi László is elismerését fejezte ki neki: így kezdődött a több évtizedig tartó sikersorozata itthon és külföldön egyaránt; Kelen Péterrel végig úgy összetartoztak, „olyan álompár voltak együtt, mint egykor Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert” - tette hozzá Tokody Ilona. Zenei bejátszások: - Puccini: Manon Lescaut – kettős (Tokody Ilona-Kelen Péter – egy brazíliai fellépésükön rögzített, élő felvételről) - Kodály: „A csitári hegyek alat”t (Tokody Ilona, Simándy József - zenekari kísérettel) A délelőtti adás ismétlése a megszokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió operettműsorában.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián mai adásában két, számomra igen élvezetes operettfelvétel részletei szólaltak meg Előbb Offenbach Párizsi élet című, az első nem ókori témát feldolgozó egész estés nagyoperettjének rádiófelvételéről hallottunk pompás részleteket, ezúttal Lehoczky Éva, Mohácsy Judit, Németh Mária, Ötvös Csilla, Bordás György, Fülöp Attila és Miller Lajos, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara tolmácsolásában, vezényel Breitner Tamás (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 A másik dalmű, amiből ismert melódiák csendültek fel, Csajkovszki – Josef Klein A diadalmas asszony című operett. (Csajkovszkij dalaiból, és a Hattyúk tava c. balett zenei motívumaiból összeállított és meghangszerelt darab, olyasféle, mint Schubert - Berté Három a kislány c. daljáték). - Menysikov dala, I, felv.”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más? (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel Breitner Tamás) - Szonya és Vaszilij vidám kettőse, I. felv. „ Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár” (Zempléni Mária és Rozsos István, vezényel: Breitner Tamás). - Márta románca, I. felv. „Rózsák, bíborszínű rózsák” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás) A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban a héten Tokody Ilona operaénekesnő , aki a beszélgetés során körbejárta azt a témát, mely egyik mottója: „zene az, ami életet ad, szeretetet sugároz”. Beszélt a zenei- énekversenyek fontosságáról, azokon indulni – nem is csak az eredmény(esség) miatt, hanem mert rengeteg tapasztalatot szerezhet a fiatal, pályakezdő művész a megmérettetéskor, amit később hasznosítani tud. Példaként említette saját magát, mikor még zeneakadémista korában „kötelezték” a moszkvai Csajkovszkij-énekversenyen való részvételre… Első sikerét említette, mikor itthon még nem „fedezte fel” az Opera a fiatal énekest, de már Bécsben felfigyeltek tehetségére Mimi szerepében; Giuseppe Patané karmester megkérte Mihály András igazgatót, hogy itthon is foglalkoztassák őt a Bohéméletben, ha Bécsben bevált, akkor garantálja az Operában is a hasonló sikerét. Így is történt, és Seregi László is elismerését fejezte ki neki: így kezdődött a több évtizedig tartó sikersorozata itthon és külföldön egyaránt; Kelen Péterrel végig úgy összetartoztak, „olyan álompár voltak együtt, mint egykor Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert” - tette hozzá Tokody Ilona. Zenei bejátszások: - Puccini: Manon Lescaut – kettős (Tokody Ilona-Kelen Péter – egy brazíliai fellépésükön rögzített, élő felvételről) - Kodály: „A csitári hegyek alat”t (Tokody Ilona, Simándy József - zenekari kísérettel) A délelőtti adás ismétlése a megszokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió operettműsorában.
2036 Búbánat 2017-04-18 11:15:33 [Válasz erre: 2035 Búbánat 2017-04-17 17:29:22]
Tokody Ilona a „főszereplő” ma is a Dankó Rádió operettműsorában: Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető vendége a stúdióban; beszélgetésük ott folytatódott, ahol tegnap abbamaradt. Tokody megfogalmazta hitvallását: „hit, remény, szeretet – hinni kell egymásban és a szeretetben” – ezek egysége nélkül nem létezhetünk, kell a „házi áldás”: az imával, a művészettel és a zenével együtt ez jelenti számára a „szent háromságot” - mondotta. Szóba került pályafutásának negyvenedik évfordulóján adott jubileumi koncertje az Operában. Nagy szeretettel beszélt erről, és a próbaidőszakról, hiszen előtte öt évig nem lépett fel a „HÁZ”-ban. És számára milyen izgalmas időszak volt ez, hiszen az eltelt évek alatt máshol, itthon és külföldön sokat énekelt, de nagyon hiányzott neki a Magyar Állami Operaház színpada, úgyhogy a rákészülés, ráhangolódás, a műsor összeállítása, mind, a márciusi gálakoncertjét megelőző nagyon örömteli állapota volt életének. Külön kitért a bariton Agache-ra, akit sok-sok éve tisztel, de eddig elkerülték egymást, és most itt volt a lehetőség, hogy együtt énekeljenek, s ő örömmel mondott igent a felkérésének. Ugyancsak szólott Ács Jánosról , a koncert kiváló, világhírű karmesteréről, akivel régóta tartja a kapcsolatot, korábban többször kísérte zongorán, például Verdi- dalokból összeállított dalestjén, de Pavarottira emlékező műsorban is együtt szerepeltek az Olasz Kultúrintézetben. Már most felhívta a rádióhallgatók figyelmét az október 30-án sorra kerülő bel canto-estjére a Pesti Vigadó Nagytermében, hol férjével, Muskát Andrással fog Rossini-Bellini-Donizetti dalokat előadni, Ács János zongorakíséretében. A zenei kínálatban Tokody Ilona énekhangján felcsendült Mimi első felvonásbeli áriája a Bohémélet felvételéről (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara & Mihály András), továbbá Violetta és Alfredo kettőse a Traviata harmadik felvonásából (Km. Muskát András, a zongoránál: Ács János). Az operettet Kemény Egon Komáromi farsang című darabjának rádiófelvételéről elhangzott öt részlet képviselte: Csokonai dala; Üldözők kara; Lilla és Csokonai szerelmi kettőse; a Korcsmáros dala; Vidám együttes: „egy-kettő, egy-kettő…” . Énekelt Házy Erzsébet, llosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar, Göndöcs József és Gózon Gyula, az MR Zenekarát Vincze Ottó vezényli. Két Robert Stolz –melódiát is hallhattunk, Ötvös Csilla, Csonka Zsuzsanna és Leblanc Győző énekelt. A délelőtti adást 18 órától ismétli meg a Dankó Rádió: „Túl az Óperencián”.
Tokody Ilona a „főszereplő” ma is a Dankó Rádió operettműsorában: Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető vendége a stúdióban; beszélgetésük ott folytatódott, ahol tegnap abbamaradt. Tokody megfogalmazta hitvallását: „hit, remény, szeretet – hinni kell egymásban és a szeretetben” – ezek egysége nélkül nem létezhetünk, kell a „házi áldás”: az imával, a művészettel és a zenével együtt ez jelenti számára a „szent háromságot” - mondotta. Szóba került pályafutásának negyvenedik évfordulóján adott jubileumi koncertje az Operában. Nagy szeretettel beszélt erről, és a próbaidőszakról, hiszen előtte öt évig nem lépett fel a „HÁZ”-ban. És számára milyen izgalmas időszak volt ez, hiszen az eltelt évek alatt máshol, itthon és külföldön sokat énekelt, de nagyon hiányzott neki a Magyar Állami Operaház színpada, úgyhogy a rákészülés, ráhangolódás, a műsor összeállítása, mind, a márciusi gálakoncertjét megelőző nagyon örömteli állapota volt életének. Külön kitért a bariton Agache-ra, akit sok-sok éve tisztel, de eddig elkerülték egymást, és most itt volt a lehetőség, hogy együtt énekeljenek, s ő örömmel mondott igent a felkérésének. Ugyancsak szólott Ács Jánosról , a koncert kiváló, világhírű karmesteréről, akivel régóta tartja a kapcsolatot, korábban többször kísérte zongorán, például Verdi- dalokból összeállított dalestjén, de Pavarottira emlékező műsorban is együtt szerepeltek az Olasz Kultúrintézetben. Már most felhívta a rádióhallgatók figyelmét az október 30-án sorra kerülő bel canto-estjére a Pesti Vigadó Nagytermében, hol férjével, Muskát Andrással fog Rossini-Bellini-Donizetti dalokat előadni, Ács János zongorakíséretében. A zenei kínálatban Tokody Ilona énekhangján felcsendült Mimi első felvonásbeli áriája a Bohémélet felvételéről (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara & Mihály András), továbbá Violetta és Alfredo kettőse a Traviata harmadik felvonásából (Km. Muskát András, a zongoránál: Ács János). Az operettet Kemény Egon Komáromi farsang című darabjának rádiófelvételéről elhangzott öt részlet képviselte: Csokonai dala; Üldözők kara; Lilla és Csokonai szerelmi kettőse; a Korcsmáros dala; Vidám együttes: „egy-kettő, egy-kettő…” . Énekelt Házy Erzsébet, llosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar, Göndöcs József és Gózon Gyula, az MR Zenekarát Vincze Ottó vezényli. Két Robert Stolz –melódiát is hallhattunk, Ötvös Csilla, Csonka Zsuzsanna és Leblanc Győző énekelt. A délelőtti adást 18 órától ismétli meg a Dankó Rádió: „Túl az Óperencián”.
2035 Búbánat 2017-04-17 17:29:22
Tokody Ilona operaénekesnő a vendége Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorának, akit egész héten át minden nap hallhatunk – ezúttal „prózában” is – a rádió mikrofonja előtt, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a Nagymező utcai Thália „látványstúdióban”. A mai nyitó adás témaköréből kiemelem Tokody megnyilatkozásai közül az erős hitbéli-lelki kitárulkozását, a spiritualitás felé hajló érzésvilágáról vallott nézeteit a szeretet, a megbocsátás parancsáról; ahogy szólott származásáról, a családi háttérről, ifjúkori tanulmányairól, szülei áldozatos segítségével hozzájutott első zongorája (pianínó) beszerzése körülményeiről, az énekművészi pálya iránti kezdeti elköteleződéséről; a beszélgetésben külön kitért diákkorából rádióhallgatási szokására: milyen örömet és hasznot jelentett neki az a tény, hogy abban az időben a rádió rendszeresen közvetített az Operából, de a jelentős vidéki színházakból is, a kor meghatározó énekművészeivel a szerepekben jó operaelőadásokat, melyek közel hozták hozzá e zenei műfaj szépségeit, értékeit – mint fogalmazott: a fül szerepét kell kiemelnie az ember fontos érzékszervei közül, hiszen primer szerepe van a zene befogadásában; erősebben hat a szívre-lélekre a szemnél is - persze a meglévő tehetség kibontakozásához sok tanulás járul, és munka kell, míg jönnek az eredmények... Tokody Ilonának ebben a műsorban három énekfelvétele hangzott el: - Mascagni: Parasztbecsület - Húsvéti kórus (km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének férfikara & Magyar Állami Operaház énekkara, vezényel: Nagy Ferenc) - Puccini: Gianni Schicchi - Lauretta áriája (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Mihály András) - Wolf Péter - Fülöp Kálmán: Ave Maria (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Vásáry Tamás) A Tokody Ilonával folytatott beszélgetés következő részét holnap hallgathatjuk meg a rádióban de. 9 órától. Az operett vonalát ezúttal Lehár Ferenc Goethe életét feldolgozó Friderika - az ún. „Richard Tauber-operettek” egyike - részletei képviselték. A Magyar Rádió 1972. évi, magyar nyelvű (Szenes Andor fordításában) kitűnő stúdiófelvételéről a következő részletek szólaltak meg (km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkarának női kara, vezényel: Sebestyén András): - No. 6. Dal: „Báránykám, báránykám…” (Bende Zsolt) - No. 10. Kettős: „Elzászi lány” (Kalmár Magda, Bende Zsolt) - No. 17. Jelenet, dal: „Várunk Friderika rád” (Andor Éva és a Női kar) - No.18. Kettős és tánc: „Járd velem, babám a hopszasszát!” (Kalmár Magda, Bende Zsolt) Még egy dal hangzott el ebből az operettből, Kovács József CD-felvételéről, a Költő dala a II. felvonásból: „Óh lányka, óh lánykám, imádlak én” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Pál Tamás) A délelőtti adást a hamarosan kezdődő – 18 és 19 óra között elhangzó – ismétlésben újra meghallgathatjuk a rádióban és az interneten ism a www.dankoradio.hu oldalról.
Tokody Ilona operaénekesnő a vendége Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorának, akit egész héten át minden nap hallhatunk – ezúttal „prózában” is – a rádió mikrofonja előtt, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a Nagymező utcai Thália „látványstúdióban”. A mai nyitó adás témaköréből kiemelem Tokody megnyilatkozásai közül az erős hitbéli-lelki kitárulkozását, a spiritualitás felé hajló érzésvilágáról vallott nézeteit a szeretet, a megbocsátás parancsáról; ahogy szólott származásáról, a családi háttérről, ifjúkori tanulmányairól, szülei áldozatos segítségével hozzájutott első zongorája (pianínó) beszerzése körülményeiről, az énekművészi pálya iránti kezdeti elköteleződéséről; a beszélgetésben külön kitért diákkorából rádióhallgatási szokására: milyen örömet és hasznot jelentett neki az a tény, hogy abban az időben a rádió rendszeresen közvetített az Operából, de a jelentős vidéki színházakból is, a kor meghatározó énekművészeivel a szerepekben jó operaelőadásokat, melyek közel hozták hozzá e zenei műfaj szépségeit, értékeit – mint fogalmazott: a fül szerepét kell kiemelnie az ember fontos érzékszervei közül, hiszen primer szerepe van a zene befogadásában; erősebben hat a szívre-lélekre a szemnél is - persze a meglévő tehetség kibontakozásához sok tanulás járul, és munka kell, míg jönnek az eredmények... Tokody Ilonának ebben a műsorban három énekfelvétele hangzott el: - Mascagni: Parasztbecsület - Húsvéti kórus (km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének férfikara & Magyar Állami Operaház énekkara, vezényel: Nagy Ferenc) - Puccini: Gianni Schicchi - Lauretta áriája (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Mihály András) - Wolf Péter - Fülöp Kálmán: Ave Maria (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Vásáry Tamás) A Tokody Ilonával folytatott beszélgetés következő részét holnap hallgathatjuk meg a rádióban de. 9 órától. Az operett vonalát ezúttal Lehár Ferenc Goethe életét feldolgozó Friderika - az ún. „Richard Tauber-operettek” egyike - részletei képviselték. A Magyar Rádió 1972. évi, magyar nyelvű (Szenes Andor fordításában) kitűnő stúdiófelvételéről a következő részletek szólaltak meg (km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkarának női kara, vezényel: Sebestyén András): - No. 6. Dal: „Báránykám, báránykám…” (Bende Zsolt) - No. 10. Kettős: „Elzászi lány” (Kalmár Magda, Bende Zsolt) - No. 17. Jelenet, dal: „Várunk Friderika rád” (Andor Éva és a Női kar) - No.18. Kettős és tánc: „Járd velem, babám a hopszasszát!” (Kalmár Magda, Bende Zsolt) Még egy dal hangzott el ebből az operettből, Kovács József CD-felvételéről, a Költő dala a II. felvonásból: „Óh lányka, óh lánykám, imádlak én” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Pál Tamás) A délelőtti adást a hamarosan kezdődő – 18 és 19 óra között elhangzó – ismétlésben újra meghallgathatjuk a rádióban és az interneten ism a www.dankoradio.hu oldalról.
2033 Búbánat 2017-04-16 21:39:06 [Válasz erre: 1735 Búbánat 2016-09-17 11:05:32]
Kapcs.: 1735., 942., 28. sz. sorszámokhoz Amíg 1964-ben nem bemutatták a „Rákóczi” teljes stúdiófelvételét, addig korábban (1957) csak részleteket rögzített rádiófelvételről szólaltak meg Kacsóh daljátékának szép dalai: Polgár Tibor vezényelte a Magyar Rádió szimfonikus zenekarát, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Palló Imre, Déri Pál énekelt. Kacsóh Pongrác: Rákóczi - Történelmi daljáték Teljes felvétel. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00 Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor Reutheim Magda – Sándor Judit Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor Katica – Andor Éva Kuczug Balázs – Palócz László Sienowski hercegnő – Neményi Lili Amália, Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György) Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András Esze Tamás – Zenthe Ferenc Andris apja – Márkus Ferenc Gránátos Mihály – Rajz János Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál Inas a hercegnőnél – Dózsa István I. hang – Zoltai Miklós II. hang – Szoó György A cselekmény helyszíne és ideje: a bécsi Hofburg (I. felv.), a nagyszombati kuruc tábor (II. felv.), a trencséni vár (III. felv. 1. kép), a Vereckei- szoros (III. felv. 2. kép), 1711-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején A daljáték legnépszerűbb dala Rákóczi I. felvonásbeli „megtérése” („Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég, a dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél.”), az a dal, amelyet a címszereplő anyja levelének elolvasását követően énekel. Ruitner Sándor zenei szerkesztő az alábbi gondolatokat fogalmazta meg és írta le a Rádióújságban, a daljáték rádiós bemutatója elé: „December 15-én múlt 90 esztendeje, hogy megszületett Kacsoh Pongrác, a magyar daljátékirodalom kimagasló egyénisége, az a ’magányos csillag’, akinek pályája üstökösként ragyogott fel a hazai zeneirodalom egén. Az ő ’hangján’ sem előtte, sem utána nem beszélt senki, zenéjének őszinte bája, megnyerő varázsa, amely lázba hozta a századeleje színházi szakembereit és közönségét, ma is töretlen erővel hat. A népmesék hitető varázsa árad dalaiból és e dalok formálta színpadi alakokból. Zenei ábrázolása sohasem öncélú, mindig a dráma hű szolgája, sőt néha az az érzésünk, azért a színpadi játék, hogy e kitűnő muzsikusnak alkalma nyíljon a zenélésre. Pedig ez korántsem igaz. Hiszen ma is legnépszerűbb János vitézére a kész darabhoz fedezte fel Beöthy László , a Király Színház igazgatója. S amikor a János vitéz sikerén felbuzdulva Bakonyi Károllyal Rákóczi alakját formázták daljátékba, mást, újat tudtak nyújtani. Ez már nem a népmesék világa. Ez már dráma, a színpad szigorú törvényei szerint is. A Rákóczi 1906-os bemutatóján a címszerepet az akkori idők kimagasló énekes egyénisége, Környei Béla alakította, és úgy gondoljuk, a Magyar Rádió úgy áldoz méltó módon a zeneköltő emlékének, ha mostani felújításán a Magyar Állami Operaház kitűnő énekesgárdájával mutatja be a daljátékot.”
Kapcs.: 1735., 942., 28. sz. sorszámokhoz Amíg 1964-ben nem bemutatták a „Rákóczi” teljes stúdiófelvételét, addig korábban (1957) csak részleteket rögzített rádiófelvételről szólaltak meg Kacsóh daljátékának szép dalai: Polgár Tibor vezényelte a Magyar Rádió szimfonikus zenekarát, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Palló Imre, Déri Pál énekelt. Kacsóh Pongrác: Rákóczi - Történelmi daljáték Teljes felvétel. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00 Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor Reutheim Magda – Sándor Judit Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor Katica – Andor Éva Kuczug Balázs – Palócz László Sienowski hercegnő – Neményi Lili Amália, Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György) Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András Esze Tamás – Zenthe Ferenc Andris apja – Márkus Ferenc Gránátos Mihály – Rajz János Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál Inas a hercegnőnél – Dózsa István I. hang – Zoltai Miklós II. hang – Szoó György A cselekmény helyszíne és ideje: a bécsi Hofburg (I. felv.), a nagyszombati kuruc tábor (II. felv.), a trencséni vár (III. felv. 1. kép), a Vereckei- szoros (III. felv. 2. kép), 1711-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején A daljáték legnépszerűbb dala Rákóczi I. felvonásbeli „megtérése” („Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég, a dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél.”), az a dal, amelyet a címszereplő anyja levelének elolvasását követően énekel. Ruitner Sándor zenei szerkesztő az alábbi gondolatokat fogalmazta meg és írta le a Rádióújságban, a daljáték rádiós bemutatója elé: „December 15-én múlt 90 esztendeje, hogy megszületett Kacsoh Pongrác, a magyar daljátékirodalom kimagasló egyénisége, az a ’magányos csillag’, akinek pályája üstökösként ragyogott fel a hazai zeneirodalom egén. Az ő ’hangján’ sem előtte, sem utána nem beszélt senki, zenéjének őszinte bája, megnyerő varázsa, amely lázba hozta a századeleje színházi szakembereit és közönségét, ma is töretlen erővel hat. A népmesék hitető varázsa árad dalaiból és e dalok formálta színpadi alakokból. Zenei ábrázolása sohasem öncélú, mindig a dráma hű szolgája, sőt néha az az érzésünk, azért a színpadi játék, hogy e kitűnő muzsikusnak alkalma nyíljon a zenélésre. Pedig ez korántsem igaz. Hiszen ma is legnépszerűbb János vitézére a kész darabhoz fedezte fel Beöthy László , a Király Színház igazgatója. S amikor a János vitéz sikerén felbuzdulva Bakonyi Károllyal Rákóczi alakját formázták daljátékba, mást, újat tudtak nyújtani. Ez már nem a népmesék világa. Ez már dráma, a színpad szigorú törvényei szerint is. A Rákóczi 1906-os bemutatóján a címszerepet az akkori idők kimagasló énekes egyénisége, Környei Béla alakította, és úgy gondoljuk, a Magyar Rádió úgy áldoz méltó módon a zeneköltő emlékének, ha mostani felújításán a Magyar Állami Operaház kitűnő énekesgárdájával mutatja be a daljátékot.”
2032 Búbánat 2017-04-15 09:23:31
Házy Erzsébet két részletet énekel a Mayából a Dankó Rádióban, a Fényes Szabolcs-operett 1971-es stúdiófelvételéről: 09:37:27 Dal Házy Erzsébet & Galambos Erzsi & Rátonyi Róbert -- Odavagyok magáért (Szerző: Fényes Szabolcs/Harmath Imre) 09:40:17 Dal Radnai György & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Induló (Szerző: Fényes Szabolcs/Harmath Imre) 09:42:39 Dal Házy Erzsébet & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Maya - Szeretnék egyszer (Szerző: Fényes Szabolcs/Harmath Imre) Huszka Mária főhadnagy című operettjéből hallható részletekben énekel: Geszthy Veronika, Tiboldi Mária, Zentai Anna, Berkes János, Boncsér Gergely, Kishegyi Árpád, Külkey László. Az adás ismétlése: 18 és 19 óra között.
Házy Erzsébet két részletet énekel a Mayából a Dankó Rádióban, a Fényes Szabolcs-operett 1971-es stúdiófelvételéről: 09:37:27 Dal Házy Erzsébet & Galambos Erzsi & Rátonyi Róbert -- Odavagyok magáért (Szerző: Fényes Szabolcs/Harmath Imre) 09:40:17 Dal Radnai György & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Induló (Szerző: Fényes Szabolcs/Harmath Imre) 09:42:39 Dal Házy Erzsébet & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Maya - Szeretnék egyszer (Szerző: Fényes Szabolcs/Harmath Imre) Huszka Mária főhadnagy című operettjéből hallható részletekben énekel: Geszthy Veronika, Tiboldi Mária, Zentai Anna, Berkes János, Boncsér Gergely, Kishegyi Árpád, Külkey László. Az adás ismétlése: 18 és 19 óra között.
2031 smaragd 2017-04-14 19:15:27 [Válasz erre: 2030 smaragd 2017-04-14 18:23:53]
Nagy Ibolya most elhangzott műsorának végén heti vendége, Tunyogi Bernadett művésznővel beszélgetett, aki az anyaság adta érzelmi gazdagodásáról tett említést és színművészi pályája kiteljesedését említve mindketten édesanyaként tűntek fel hirtelen. Nekem nagyon tetszett és nagyon meg is lepett, hogy a szerkesztésben milyen művészi módon illesztette az adás végére a primadonna Nagy Ibolya Kemény Egon nyitányát, amelyben én most nem a "Krisztina kisasszonyt"-t hallottam, hanem az ő gondolataikat éreztem, a szülővé válás katartikus máskor harmonikus élményét, a játékos perceket, amelyeket gyermekeink szereznek nekünk, a felelősség feszítő voltát, fokozódó, rejtett aggodalmat és a mindent átitató szeretet feloldását.
Nagy Ibolya most elhangzott műsorának végén heti vendége, Tunyogi Bernadett művésznővel beszélgetett, aki az anyaság adta érzelmi gazdagodásáról tett említést és színművészi pályája kiteljesedését említve mindketten édesanyaként tűntek fel hirtelen. Nekem nagyon tetszett és nagyon meg is lepett, hogy a szerkesztésben milyen művészi módon illesztette az adás végére a primadonna Nagy Ibolya Kemény Egon nyitányát, amelyben én most nem a "Krisztina kisasszonyt"-t hallottam, hanem az ő gondolataikat éreztem, a szülővé válás katartikus máskor harmonikus élményét, a játékos perceket, amelyeket gyermekeink szereznek nekünk, a felelősség feszítő voltát, fokozódó, rejtett aggodalmat és a mindent átitató szeretet feloldását.
2030 smaragd 2017-04-14 18:23:53
MA! Dankó Rádió: 09. 52 ismétlés 18.52 KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959) Daljáték Magyar Rádió A felvételen a "Nyitányt" halljuk, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. Kemény Egon közvetlenül a "Krisztina kisasszony" bemutatója előtti években a "Hatvani diákjai" (1955) a "Komáromi farsang" (1957) című daljátékaival a Magyar Rádióban, 1956-ban a "Valahol Délen" , Fővárosi Operettszínház bemutatójával aratott sikert. "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
MA! Dankó Rádió: 09. 52 ismétlés 18.52 KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959) Daljáték Magyar Rádió A felvételen a "Nyitányt" halljuk, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. Kemény Egon közvetlenül a "Krisztina kisasszony" bemutatója előtti években a "Hatvani diákjai" (1955) a "Komáromi farsang" (1957) című daljátékaival a Magyar Rádióban, 1956-ban a "Valahol Délen" , Fővárosi Operettszínház bemutatójával aratott sikert. "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
2029 Búbánat 2017-04-13 12:02:31 [Válasz erre: 581 Búbánat 2014-02-27 19:56:19]
Kapcs. 581. és 104. sorszámokhoz „Bemutatjuk új operettfelvételünket” Leo Fall: Az elvált asszony Az operett rádióváltozata. (keresztmetszet) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1., Kossuth Rádió 13.30 – 14.50 Szövegét írta: Victor Léon Fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vince Ernő. A dalszövegeket Szabó Miklós írta. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara. Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Solymosi Ottó Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Scrop, hálókocsi-kalauz - Rátonyi Róbert Gonda - Zentai Anna Karel, udvari tanácsos - Kövecses Béla Jana, a felesége - Németh Marika A papa (Jana apja) - Bilicsi Tivadar Ügyvéd - Kishegyi Árpád A bíróság elnöke - Nádas Tibor Kalauz - Horkai János „A bonyodalmak egy vasúti hálókocsi-ügy körül szövődnek, amely egykor egy divatos téma volt s amelyből olykor botrány keletkezett, olykor válás lett a vége, máskor újabb házasság, a színpadon pedig – ha komolyan vette az író a kialakult helyzetet – dráma, ha derűsen fogta fel: o p e r e t t, mint e kitűnő muzsikájú műben…” (RTV Újság/
Kapcs. 581. és 104. sorszámokhoz „Bemutatjuk új operettfelvételünket” Leo Fall: Az elvált asszony Az operett rádióváltozata. (keresztmetszet) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1., Kossuth Rádió 13.30 – 14.50 Szövegét írta: Victor Léon Fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vince Ernő. A dalszövegeket Szabó Miklós írta. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara. Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Solymosi Ottó Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Scrop, hálókocsi-kalauz - Rátonyi Róbert Gonda - Zentai Anna Karel, udvari tanácsos - Kövecses Béla Jana, a felesége - Németh Marika A papa (Jana apja) - Bilicsi Tivadar Ügyvéd - Kishegyi Árpád A bíróság elnöke - Nádas Tibor Kalauz - Horkai János „A bonyodalmak egy vasúti hálókocsi-ügy körül szövődnek, amely egykor egy divatos téma volt s amelyből olykor botrány keletkezett, olykor válás lett a vége, máskor újabb házasság, a színpadon pedig – ha komolyan vette az író a kialakult helyzetet – dráma, ha derűsen fogta fel: o p e r e t t, mint e kitűnő muzsikájú műben…” (RTV Újság/
2028 Búbánat 2017-04-13 11:03:05
Valami szerkesztői malőr következtében a Dankó Rádió Facebook oldalán tévesen van kitéve a mai operettműsor tartalma: pontosabban, a szerdai műsort másolták át csütörtökhöz. Ideírom, mit hallottunk a délelőtti adásban: Előbb Lehár Évájából a Közzene hangzott fel, majd Kálmán Imre – Bródy Miksa – Martos Ferenc Zsuzsi kisasszony című operettjéből három részlet csendült fel más-más stúdiófelvételről: - „Rózsákat himbál a szél, szívem csak téged remél” (Kövecses Béla) - „Sétál a korzón a szende kislány…/Légy az ici-pici párocskám! Páratlannál szebb a páros szám!” (Koltay Valéria) - „Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám olyan régen…/Hej, cicám…./Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám, egy kicsi csók, ellene állj…” (Peller Károly) A "Túl az Óperencián” operettműsor ma is, 18 és 19 óra között ismét meghallgatható a rádióban és az internetes elérhetőségeken.
Valami szerkesztői malőr következtében a Dankó Rádió Facebook oldalán tévesen van kitéve a mai operettműsor tartalma: pontosabban, a szerdai műsort másolták át csütörtökhöz. Ideírom, mit hallottunk a délelőtti adásban: Előbb Lehár Évájából a Közzene hangzott fel, majd Kálmán Imre – Bródy Miksa – Martos Ferenc Zsuzsi kisasszony című operettjéből három részlet csendült fel más-más stúdiófelvételről: - „Rózsákat himbál a szél, szívem csak téged remél” (Kövecses Béla) - „Sétál a korzón a szende kislány…/Légy az ici-pici párocskám! Páratlannál szebb a páros szám!” (Koltay Valéria) - „Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám olyan régen…/Hej, cicám…./Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám, egy kicsi csók, ellene állj…” (Peller Károly) A "Túl az Óperencián” operettműsor ma is, 18 és 19 óra között ismét meghallgatható a rádióban és az internetes elérhetőségeken.
2027 smaragd 2017-04-12 16:41:13 [Válasz erre: 2026 Búbánat 2017-04-12 14:00:34]
Nagy fába vágtad a fejszédet, írásod vitaindítónak is alkalmas. Be lehet kapcsolódni, sokrétű a téma, hónapokig írhatnánk ide véleményeket és idézhetnénk régi szövegeket az operett múltjáról és történetéről. Vajon mi az indítéka ennek? Véleményem szerint az a hiányérzet, amelyet rajtam kívül többen érzünk és néhányan írunk is itt róla, az operett hiányzik nekünk, a - in lustiger Form -, vidám formába öntött társadalomkritika, amely az operettet útjára indította, ezen belül elsősorban a vidámság megjelenítése. A rádiódaljáték és a rádióoperett zenei elindításával Kemény Egont bízta meg a Magyar Rádió, a felsorolásokat ezekben a műfajokban kezdjük tehát vele, aki személyében és tudásában hordozott bécsi zenei emlékeket, ez lehetett az oka annak, hogy 1937-ben felkérést kapott és megszületett az első rádiódaljáték, a "Schönbrunni orgonák", majd hasonlóképpen a "Májusfa"(1949), az első rádióoperett. Kérdésem, hogy vajon nem a "Valahol Délen" (1956) volt-e az utolsó nagyoperett, amely a műfaj klasszikus elemeit hordozta és "mai magyar operett"- ként került színre a Fővárosi Operettszínházban? Megváltozott a világ, zenei felkérések a rádió vezetésétől nem érkeznek, a kutatások mindenhol nehézkesek, a kutatható anyagok részben hozzáférhetetlenek, a kutatók specializálódtak érdeklődésük szerinti témákra, a rádió nem sugározza az évtizedekig sikeresen játszott remek rádióoperetteket és a rádiódaljátékokat sem, Nagy Ibolya nélkül már ez a rádiós műfaj talán ki is halt volna... Hálásak vagyunk neki, remélem, hogy nem bánt senkit most a többesszám, Nagy Ibolya és a Dankó Rádió vezetősége lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy azt hallgassák, amit kedvelnek.... Hamvába hullt a Budapesti Operettszínház kezdeményezése is, amit a Színház és Filmművészeti Egyetemmel - vagy fordítva volt talán a kezdeményezés - elindított, "Élő hagyomány" , 2015-ben két napos tudományos és szakmai konferencia, amely nyíltan beszélt a problémákról és a helyzetről, de írásban mégsem jelent meg az ígért könyv minderről. A szakemberek között is vita volt sok kérdésben, a néző és a hallgató pedig nélkülözi az operettet, a klasszikus színrevitelt rádióban és színpadi formában is. Miután "Csínom Palkó" előadásán a fiatal generációk is jelen voltak, tapsoltak, - nyilvánvaló, hogy ez nem egyedi példa -, kitűnt, hogy van igény az eredetire, eltekintve a teljesen felesleges kerettörténettől, olybá tűnt, hogy elindul egy folyamat, miszerint dalban, táncban, színpadképben és kosztümben a klasszikus igényéket is ki fogják elégíteni....
Nagy fába vágtad a fejszédet, írásod vitaindítónak is alkalmas. Be lehet kapcsolódni, sokrétű a téma, hónapokig írhatnánk ide véleményeket és idézhetnénk régi szövegeket az operett múltjáról és történetéről. Vajon mi az indítéka ennek? Véleményem szerint az a hiányérzet, amelyet rajtam kívül többen érzünk és néhányan írunk is itt róla, az operett hiányzik nekünk, a - in lustiger Form -, vidám formába öntött társadalomkritika, amely az operettet útjára indította, ezen belül elsősorban a vidámság megjelenítése. A rádiódaljáték és a rádióoperett zenei elindításával Kemény Egont bízta meg a Magyar Rádió, a felsorolásokat ezekben a műfajokban kezdjük tehát vele, aki személyében és tudásában hordozott bécsi zenei emlékeket, ez lehetett az oka annak, hogy 1937-ben felkérést kapott és megszületett az első rádiódaljáték, a "Schönbrunni orgonák", majd hasonlóképpen a "Májusfa"(1949), az első rádióoperett. Kérdésem, hogy vajon nem a "Valahol Délen" (1956) volt-e az utolsó nagyoperett, amely a műfaj klasszikus elemeit hordozta és "mai magyar operett"- ként került színre a Fővárosi Operettszínházban? Megváltozott a világ, zenei felkérések a rádió vezetésétől nem érkeznek, a kutatások mindenhol nehézkesek, a kutatható anyagok részben hozzáférhetetlenek, a kutatók specializálódtak érdeklődésük szerinti témákra, a rádió nem sugározza az évtizedekig sikeresen játszott remek rádióoperetteket és a rádiódaljátékokat sem, Nagy Ibolya nélkül már ez a rádiós műfaj talán ki is halt volna... Hálásak vagyunk neki, remélem, hogy nem bánt senkit most a többesszám, Nagy Ibolya és a Dankó Rádió vezetősége lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy azt hallgassák, amit kedvelnek.... Hamvába hullt a Budapesti Operettszínház kezdeményezése is, amit a Színház és Filmművészeti Egyetemmel - vagy fordítva volt talán a kezdeményezés - elindított, "Élő hagyomány" , 2015-ben két napos tudományos és szakmai konferencia, amely nyíltan beszélt a problémákról és a helyzetről, de írásban mégsem jelent meg az ígért könyv minderről. A szakemberek között is vita volt sok kérdésben, a néző és a hallgató pedig nélkülözi az operettet, a klasszikus színrevitelt rádióban és színpadi formában is. Miután "Csínom Palkó" előadásán a fiatal generációk is jelen voltak, tapsoltak, - nyilvánvaló, hogy ez nem egyedi példa -, kitűnt, hogy van igény az eredetire, eltekintve a teljesen felesleges kerettörténettől, olybá tűnt, hogy elindul egy folyamat, miszerint dalban, táncban, színpadképben és kosztümben a klasszikus igényéket is ki fogják elégíteni....
2026 Búbánat 2017-04-12 14:00:34
Most, hogy túl vagyunk az Erkel Színházban A cigánybáró és az Operettszínházban A víg özvegy bemutatóján, szükségét érzem újra az operettről mint zenés színpadi műfajról kifejteni meglátásomat. Az operett meghatározás mögött igen sokféle zenés játék rejlik. Például a klasszikus francia operett, III. Napóleon korának oly népszerű művei, Offenbach, Hervé alkotásai, utóbb Planquette és Lecocq. Vagy a sajátos angol operett, Sullivanék munkássága. Vagy a bécsiek, a ferencjózsefi idők osztrák operett fénykora: Suppé, Strauss, Millöcker, Zeller. Aztán az ő tevékenységüket folytató századeleji osztrák (Heuberger, Fall, Oscar Straus, Ziehrer stb) és magyar szerzők (Huszka, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Kacsóh, Zerkovitz..!) Később a 30-as évek jazz-operettjei (Ábrahám), a szovjet nagyoperettek (Dunajevszkij, Miljutyin, Szolovjev-Szedoj…) és az 1945 utáni évek magyar rádióoperettjei (Buday Dénes, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc, Kemény Egon, Gyöngy Pál, Ránki György, Eisemann Mihály, Szervánszky Endre, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Vincze Ottó, Kerekes János, Behár György…) Mindezek operettek-daljátékok, s azért van akkora különbség közöttük, mert mindegyik egy-egy kor sajátos terméke, mindegyik más politikai-társadalmi éghajlat alatt jött létre. Hiszen éppen azért váltották olyan sűrűn egymást, mert gyorsan elvesztették talajukat. A műfaj, a zenés színpadi játék azonban mindig virágzott: amikor az egyik irányzat, stílus hanyatlásnak indult, más helyen és más köntösben megújult. Ma már nincs új operett. Ma már nem írnak operettet. (Maradandó „operettet” legalábbis.) Talán megkockáztathatom ezért a megállapítást: az operett a múlt (a XIX. század második és a XX. század első felének) sikeres, népszerű, zenés színpadi terméke. Persze lehetne ma is írni operettet akár Offenbach, akár Strauss, Lehár, Kálmán, vagy Ábrahám Pál stílusában, de ez csak talajtalan utánzás lenne. (Mint ahogy nem lenne más bármelyik régi előirányzat stílusában írt opera vagy szimfónia sem. A klasszikusokénál jobb klasszikus, a romantikusokénál jobb romantikus művet ma nem lehet írni…) Vagy hogy a korhoz jobban kötött műveknél maradjak: akármilyen jó népszínművet írna valaki, hatástalan lenne. A „zenés játék” azonban „örök” ma is létezik, nálunk a hatvanas évektől születtek az első ilyen alkotások, a rádió felkérésére is, ilyen volt a rádióbeli sikeres Jonny Bumm (Hidas Frigyes) vagy a Joe bácsi (Tamássy Zdenkó) – más mondanivalójú és más stílusú, musical comedy-nek, vagy csak musical-nek nevezett darabok. Azóta, máig sok-sok, ezen stílusban fogant zenés darabot írtak a szerzők, állítottak színpadra is. Persze az operettirodalom legkülönbözőbb korszakainak – túlnyomórészt kizárólag zenéjükben – értékes alkotásai kellenek a mai közönségnek is. Egy más kor – a mai kor – gyermekeként szívesen – olykor szíves elnézéssel – hallgatom dédapáim, nagyapáim korának kedves, szentimentális, behízelgő zenéit, dúdolom – a rádiót hallgatva is - édes-bús melódiáit, dallamait, átadva magam a sajátos mókáknak, a sok, számomra komikus érzelgés mögül ki-kicsillanó igaz érzelmeknek. Az sem mindegy , ki énekli és hogyan, milyen hangon, érzelmi hőfokon, milyen színvonalon. Az operett korántsem könnyű műfaj… Túl azon, hogy az értékes zenéjű, megfelelően portalanított és rádiószerűsített operetteknek helyük volt/van a stúdióban, elő is kell tudni adni őket. S ehhez nem „közönséges” képességű előadók kellenek. Az értékes művek zenéje igényes. A szereplőknek tehát nemcsak jó színészeknek, de jó énekeseknek is kell lenniük. S itt van a problémák gyökere. Mindkét szempontból megfelelő képességű művész ugyanis kevés van. (A színpadon ellenkező előjellel: sokszor megvan hozzá az énekhang, de kevés színpadi érzék; vagy van színpadra termettség, játék, tánc – kevéske énekhanggal megtámasztva. Egyik sem ideális állapot.) És még egy fontos körülmény: a prózai szövegmondást, a dialógust, de a dalszöveget is érteni, érthetően hallani szeretné a közönség a szereplő művész ajkából… Mert igaz – a rádióra meg a színpadra egyaránt - hogy akad(t) operaénekeseink között néhány, aki prózában is megállja – megállta a helyét, s találunk megfelelő hangon, kulturáltan éneklő –beszélő – játszó – táncoló művészeket az operettszínpadon is. De sajnos keveset, aki mindegyik szempontnak eleget tud tenni. A dalszínházaink egykor elsősorban énekeseket neveltek; mára – a rendezők primer helyzetbe jutása következtében – ez a tendencia szerencsére oldódik, már énekes-színészeket ill. színészetet is elsajátító énekművészeket is kezdenek képezni (e mellett észrevehetjük: több vidéki színházban a jelen levő prózai társulat jó hatással van az énekesek színészi játékára). Ami az Operettszínház utóbbi egy-két évtizedben örvendetesen fejlődő előadásait illeti, már sok művészének éneke behunyt szemmel hallgatva is, olykor-olykor már maradéktalanul élvezhető. (De ha kinyitom a szemem, más, a rendezésből fakadó tényezők rontják/ronthatják az összbenyomást.) Az Operában pedig az operaénekes ha operettet nemcsak énekek, hanem „játszik” is, közelebb kerül a zenés színpad – és a közönség –jogos elvárásaihoz. Bizonyára ezek következtében alakult ki a rádióban a hatvanas, de főleg a hetvenes évektől alkalmazott gyakorlat stúdiófelvételek készítésénél – szükségmegoldásként -, a kettős szereposztással kísérletezni. Ezért fordult elő gyakran (hogy csak két példát mondjak: az 1962-ben bemutatott Víg özvegy (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó) vagy az 1963-ban felvett Marica grófnő (Németh Marika, Andor Éva, Simándy József, Külkey László, Kishegyi Árpád), hogy más mondja és más énekli ugyanazt a szerepet. Leszögezem: művészi szempontból érthető szükségmegoldás ez (ami viszont sokat rontott a darab hatásán), de akkor ez még elkerülhetetlen volt. Ez volt néhány évtizeddel ezelőtt. Azóta sok minden megváltozott: már nem írnak operettet a rádiónak, egyáltalán, új operett nem születik; de még hódít a musical, a zenés játék a színpadokon. Az operettre azonban tovább is szükség van. Ezt igazolja az Operettszínház állandóan teltházas előadásai. A Dankó Rádió meg naponta sugároz operettmuzsikát és a Facebook oldalán olvasható visszajelzések a rádióhallgató-közönség ilyen igényét tanúsítják. Az Operettszínház jó úton halad, de több gondot kellene fordítania a „hagyományokra” (szövegben, zenékben; a felesleges, erőltetett „trendik” elhagyásával – legalább: csökkentenie - visszakanyarodnia a komponisták és szövegíróik megálmodta szellemiséghez. Az Operaházunknak pedig, ha operettet tűz a műsorára – mint most A cigánybárót - , ezen zenés színpadi műfajhoz akkor szabad(na) csak nyúlni ha a korszerű és kifogástalan előadás létrejöttét segíteni tudják felkészült, értelmes mondanivalóval rendelkező rendezők. Az Operában az operett- játék színvonala sem lehet közömbös szempont; tervszerűen törődniük kell a művészek sokoldalú fejlődésével, mert nem elég csak kiállni a színpadra és énekelni; A cigánybáró próbál kilépni a „begyepesedett” formákból, ezt láttam-láttuk: több-kevesebb sikerrel. Az Operának ugyanakkor nem feladata az operettjátszás, a palettát színesíti. Ennek pedig nemcsak az operalátogatók, de az operettrajongók is örülhetnek – különösen, ha a művészi törekvések ápolják a hagyományt, akár korszerű köntösben, de minden szempontból, az elvárásoknak megfelelő színvonalon kapják.
Most, hogy túl vagyunk az Erkel Színházban A cigánybáró és az Operettszínházban A víg özvegy bemutatóján, szükségét érzem újra az operettről mint zenés színpadi műfajról kifejteni meglátásomat. Az operett meghatározás mögött igen sokféle zenés játék rejlik. Például a klasszikus francia operett, III. Napóleon korának oly népszerű művei, Offenbach, Hervé alkotásai, utóbb Planquette és Lecocq. Vagy a sajátos angol operett, Sullivanék munkássága. Vagy a bécsiek, a ferencjózsefi idők osztrák operett fénykora: Suppé, Strauss, Millöcker, Zeller. Aztán az ő tevékenységüket folytató századeleji osztrák (Heuberger, Fall, Oscar Straus, Ziehrer stb) és magyar szerzők (Huszka, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Kacsóh, Zerkovitz..!) Később a 30-as évek jazz-operettjei (Ábrahám), a szovjet nagyoperettek (Dunajevszkij, Miljutyin, Szolovjev-Szedoj…) és az 1945 utáni évek magyar rádióoperettjei (Buday Dénes, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc, Kemény Egon, Gyöngy Pál, Ránki György, Eisemann Mihály, Szervánszky Endre, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Vincze Ottó, Kerekes János, Behár György…) Mindezek operettek-daljátékok, s azért van akkora különbség közöttük, mert mindegyik egy-egy kor sajátos terméke, mindegyik más politikai-társadalmi éghajlat alatt jött létre. Hiszen éppen azért váltották olyan sűrűn egymást, mert gyorsan elvesztették talajukat. A műfaj, a zenés színpadi játék azonban mindig virágzott: amikor az egyik irányzat, stílus hanyatlásnak indult, más helyen és más köntösben megújult. Ma már nincs új operett. Ma már nem írnak operettet. (Maradandó „operettet” legalábbis.) Talán megkockáztathatom ezért a megállapítást: az operett a múlt (a XIX. század második és a XX. század első felének) sikeres, népszerű, zenés színpadi terméke. Persze lehetne ma is írni operettet akár Offenbach, akár Strauss, Lehár, Kálmán, vagy Ábrahám Pál stílusában, de ez csak talajtalan utánzás lenne. (Mint ahogy nem lenne más bármelyik régi előirányzat stílusában írt opera vagy szimfónia sem. A klasszikusokénál jobb klasszikus, a romantikusokénál jobb romantikus művet ma nem lehet írni…) Vagy hogy a korhoz jobban kötött műveknél maradjak: akármilyen jó népszínművet írna valaki, hatástalan lenne. A „zenés játék” azonban „örök” ma is létezik, nálunk a hatvanas évektől születtek az első ilyen alkotások, a rádió felkérésére is, ilyen volt a rádióbeli sikeres Jonny Bumm (Hidas Frigyes) vagy a Joe bácsi (Tamássy Zdenkó) – más mondanivalójú és más stílusú, musical comedy-nek, vagy csak musical-nek nevezett darabok. Azóta, máig sok-sok, ezen stílusban fogant zenés darabot írtak a szerzők, állítottak színpadra is. Persze az operettirodalom legkülönbözőbb korszakainak – túlnyomórészt kizárólag zenéjükben – értékes alkotásai kellenek a mai közönségnek is. Egy más kor – a mai kor – gyermekeként szívesen – olykor szíves elnézéssel – hallgatom dédapáim, nagyapáim korának kedves, szentimentális, behízelgő zenéit, dúdolom – a rádiót hallgatva is - édes-bús melódiáit, dallamait, átadva magam a sajátos mókáknak, a sok, számomra komikus érzelgés mögül ki-kicsillanó igaz érzelmeknek. Az sem mindegy , ki énekli és hogyan, milyen hangon, érzelmi hőfokon, milyen színvonalon. Az operett korántsem könnyű műfaj… Túl azon, hogy az értékes zenéjű, megfelelően portalanított és rádiószerűsített operetteknek helyük volt/van a stúdióban, elő is kell tudni adni őket. S ehhez nem „közönséges” képességű előadók kellenek. Az értékes művek zenéje igényes. A szereplőknek tehát nemcsak jó színészeknek, de jó énekeseknek is kell lenniük. S itt van a problémák gyökere. Mindkét szempontból megfelelő képességű művész ugyanis kevés van. (A színpadon ellenkező előjellel: sokszor megvan hozzá az énekhang, de kevés színpadi érzék; vagy van színpadra termettség, játék, tánc – kevéske énekhanggal megtámasztva. Egyik sem ideális állapot.) És még egy fontos körülmény: a prózai szövegmondást, a dialógust, de a dalszöveget is érteni, érthetően hallani szeretné a közönség a szereplő művész ajkából… Mert igaz – a rádióra meg a színpadra egyaránt - hogy akad(t) operaénekeseink között néhány, aki prózában is megállja – megállta a helyét, s találunk megfelelő hangon, kulturáltan éneklő –beszélő – játszó – táncoló művészeket az operettszínpadon is. De sajnos keveset, aki mindegyik szempontnak eleget tud tenni. A dalszínházaink egykor elsősorban énekeseket neveltek; mára – a rendezők primer helyzetbe jutása következtében – ez a tendencia szerencsére oldódik, már énekes-színészeket ill. színészetet is elsajátító énekművészeket is kezdenek képezni (e mellett észrevehetjük: több vidéki színházban a jelen levő prózai társulat jó hatással van az énekesek színészi játékára). Ami az Operettszínház utóbbi egy-két évtizedben örvendetesen fejlődő előadásait illeti, már sok művészének éneke behunyt szemmel hallgatva is, olykor-olykor már maradéktalanul élvezhető. (De ha kinyitom a szemem, más, a rendezésből fakadó tényezők rontják/ronthatják az összbenyomást.) Az Operában pedig az operaénekes ha operettet nemcsak énekek, hanem „játszik” is, közelebb kerül a zenés színpad – és a közönség –jogos elvárásaihoz. Bizonyára ezek következtében alakult ki a rádióban a hatvanas, de főleg a hetvenes évektől alkalmazott gyakorlat stúdiófelvételek készítésénél – szükségmegoldásként -, a kettős szereposztással kísérletezni. Ezért fordult elő gyakran (hogy csak két példát mondjak: az 1962-ben bemutatott Víg özvegy (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó) vagy az 1963-ban felvett Marica grófnő (Németh Marika, Andor Éva, Simándy József, Külkey László, Kishegyi Árpád), hogy más mondja és más énekli ugyanazt a szerepet. Leszögezem: művészi szempontból érthető szükségmegoldás ez (ami viszont sokat rontott a darab hatásán), de akkor ez még elkerülhetetlen volt. Ez volt néhány évtizeddel ezelőtt. Azóta sok minden megváltozott: már nem írnak operettet a rádiónak, egyáltalán, új operett nem születik; de még hódít a musical, a zenés játék a színpadokon. Az operettre azonban tovább is szükség van. Ezt igazolja az Operettszínház állandóan teltházas előadásai. A Dankó Rádió meg naponta sugároz operettmuzsikát és a Facebook oldalán olvasható visszajelzések a rádióhallgató-közönség ilyen igényét tanúsítják. Az Operettszínház jó úton halad, de több gondot kellene fordítania a „hagyományokra” (szövegben, zenékben; a felesleges, erőltetett „trendik” elhagyásával – legalább: csökkentenie - visszakanyarodnia a komponisták és szövegíróik megálmodta szellemiséghez. Az Operaházunknak pedig, ha operettet tűz a műsorára – mint most A cigánybárót - , ezen zenés színpadi műfajhoz akkor szabad(na) csak nyúlni ha a korszerű és kifogástalan előadás létrejöttét segíteni tudják felkészült, értelmes mondanivalóval rendelkező rendezők. Az Operában az operett- játék színvonala sem lehet közömbös szempont; tervszerűen törődniük kell a művészek sokoldalú fejlődésével, mert nem elég csak kiállni a színpadra és énekelni; A cigánybáró próbál kilépni a „begyepesedett” formákból, ezt láttam-láttuk: több-kevesebb sikerrel. Az Operának ugyanakkor nem feladata az operettjátszás, a palettát színesíti. Ennek pedig nemcsak az operalátogatók, de az operettrajongók is örülhetnek – különösen, ha a művészi törekvések ápolják a hagyományt, akár korszerű köntösben, de minden szempontból, az elvárásoknak megfelelő színvonalon kapják.
2025 Búbánat 2017-04-11 11:45:20
Ma 150 éve, 1867. április 12-én mutatták be Párizsban, a Théâtre des Variétés-ben Jacques Offenbach 67. darabját: A gerolsteini nagyhercegnő (La Grande-Duchesse de Gérolstein) című háromfelvonásos operettjét . A Rádió Dalszínháza a centenárium évében - 1967-ben - előbb keresztmetszet formájában felvette az ének-zenei anyagot (az összekötő szöveget Albert István írta hozzá), így került adásba először 1968. november 20-án, a Petőfi Rádióban 10.00 és 11.17 óra között. A stúdiófelvétel sugárzott részleteit követően még két évet kellett várni, míg a dialógusokkal kiegészített teljes operett a rádióban bemutatásra került: 1970. augusztus 19., Kossuth Rádió 20.07 – 23.04. Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. E klasszikus francia nagyoperett címszerepét Házy Erzsébet énekelte, továbbá olyan nagyszerű énekművészek hallhatóak a többi főbb szerepben, mint Németh Marika, Réti József, Melis György, Kishegyi Árpád és Bartha Alfonz. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában a másfélszáz éves évforduló jegyében csendültek fel most részletek Offenbach e remekéből: - Bevezető jelenet, Fritz dala, és Bumm tábornok dala, I. felv. - No.1a,b,c.: „Jertek, szép leányok… /Piff, paff, puff, tarapapabumm” (Németh Marika, Réti József, Melis György és az MRT Énekkara) - Az I. felvonás fináléja - No.6. (Házy Erzsébet, Németh Marika, Réti József, Bartha Alfonz Kishegyi Árpád, Melis György, valamint az MRT Énekkara) - Nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból: ”Mondd el azt, hogy…” (Házy Erzsébet, Réti József) A másik operett, melyből ugyancsak szép részleteket hallhattunk a Nagy Ibolya szerkesztette adásban, Huszka Jenő – Martos Ferenc alkotása, az Aranyvirág, amelynek 1957-es rádiófelvételéről szólaltak meg dalok Lehoczky Éva, Petress Zsuzsa, Palócz László előadásában, valamint még egy részlet került adásba ebből az operettből: Aranyvirág és Beppo kettőse, Kincses Veronika és Miller Lajos tolmácsolásában – egy későbbi, Kincses Veronika Hungarotonnál megjelent CD-lemezéről (HCD 16890: a felvételen km. a MÁV Szimfonikus Zenekar). A délelőtti operettműsor ismétlését meghallgathatjuk 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
Ma 150 éve, 1867. április 12-én mutatták be Párizsban, a Théâtre des Variétés-ben Jacques Offenbach 67. darabját: A gerolsteini nagyhercegnő (La Grande-Duchesse de Gérolstein) című háromfelvonásos operettjét . A Rádió Dalszínháza a centenárium évében - 1967-ben - előbb keresztmetszet formájában felvette az ének-zenei anyagot (az összekötő szöveget Albert István írta hozzá), így került adásba először 1968. november 20-án, a Petőfi Rádióban 10.00 és 11.17 óra között. A stúdiófelvétel sugárzott részleteit követően még két évet kellett várni, míg a dialógusokkal kiegészített teljes operett a rádióban bemutatásra került: 1970. augusztus 19., Kossuth Rádió 20.07 – 23.04. Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. E klasszikus francia nagyoperett címszerepét Házy Erzsébet énekelte, továbbá olyan nagyszerű énekművészek hallhatóak a többi főbb szerepben, mint Németh Marika, Réti József, Melis György, Kishegyi Árpád és Bartha Alfonz. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában a másfélszáz éves évforduló jegyében csendültek fel most részletek Offenbach e remekéből: - Bevezető jelenet, Fritz dala, és Bumm tábornok dala, I. felv. - No.1a,b,c.: „Jertek, szép leányok… /Piff, paff, puff, tarapapabumm” (Németh Marika, Réti József, Melis György és az MRT Énekkara) - Az I. felvonás fináléja - No.6. (Házy Erzsébet, Németh Marika, Réti József, Bartha Alfonz Kishegyi Árpád, Melis György, valamint az MRT Énekkara) - Nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból: ”Mondd el azt, hogy…” (Házy Erzsébet, Réti József) A másik operett, melyből ugyancsak szép részleteket hallhattunk a Nagy Ibolya szerkesztette adásban, Huszka Jenő – Martos Ferenc alkotása, az Aranyvirág, amelynek 1957-es rádiófelvételéről szólaltak meg dalok Lehoczky Éva, Petress Zsuzsa, Palócz László előadásában, valamint még egy részlet került adásba ebből az operettből: Aranyvirág és Beppo kettőse, Kincses Veronika és Miller Lajos tolmácsolásában – egy későbbi, Kincses Veronika Hungarotonnál megjelent CD-lemezéről (HCD 16890: a felvételen km. a MÁV Szimfonikus Zenekar). A délelőtti operettműsor ismétlését meghallgathatjuk 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
2024 Búbánat 2017-04-10 20:49:57 [Válasz erre: 249 Búbánat 2008-04-28 00:55:52]
Kapcs. 249. sorszámhoz Kiegészítés Lendvay Kamilló – Erdődy János: A három testőr - a zenés játék keresztmetszete A Rádió új felvételének bemutatója: 1963. szeptember 29., Kossuth rádió, 13.00 – 13.48. A rádiófelvétel szereplői: Lády Zsuzsa, Lehoczky Éva, Petress Zsuzsa, Tarnay Éva, Bende Zsolt, Katona Lajos, Kishegyi Árpád, Kövesdy Károly, Maleczky Oszkár, Máhr Ottó, Palcsó Sándor, Palócz László, Sebestyén Sándor, Szalma Ferenc, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Breitner Tamás Lendvay Kamilló összekötőszövegét elmondja: Sinkovits Imre Zenei rendező: Rónay István Szerkesztő: Bitó Pál
Kapcs. 249. sorszámhoz Kiegészítés Lendvay Kamilló – Erdődy János: A három testőr - a zenés játék keresztmetszete A Rádió új felvételének bemutatója: 1963. szeptember 29., Kossuth rádió, 13.00 – 13.48. A rádiófelvétel szereplői: Lády Zsuzsa, Lehoczky Éva, Petress Zsuzsa, Tarnay Éva, Bende Zsolt, Katona Lajos, Kishegyi Árpád, Kövesdy Károly, Maleczky Oszkár, Máhr Ottó, Palcsó Sándor, Palócz László, Sebestyén Sándor, Szalma Ferenc, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Breitner Tamás Lendvay Kamilló összekötőszövegét elmondja: Sinkovits Imre Zenei rendező: Rónay István Szerkesztő: Bitó Pál
2023 Búbánat 2017-04-10 20:48:01
Tamássy Zdenkó: Joe bácsi - Zenés színjáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. november 11., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00 Szövegét írta: Baróti Géza és Garai Tamás A dalszövegeket írta: Dalos László km. A Magyar Rádió szimfonikus zenekara és a Stúdió vokál. Vezényel: Hidas Frigyes. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Horváth Tivadar Szereposztás: Kéri Károly, a papa - Kazal László, Kériné, a mama - Sennyei Vera, Klári, a lányuk - Psota Irén, Sándor, a vejük - Angyal Sándor, Belluska - Kiss Manyi, Jenő - Márkus László A zenés játék egyik legnépszerűbb részlete a „levél-kettős” - Ez a jelenet arról szól, hogy a ház asszonya (Sennyei Vera) és a házvezetőnő (Kiss Manyi) panaszkodó levelet írnak a dúsgazdagnak hitt amerikai nagybácsinak, abban a reményben, hogy egy kis támogatásban részesülnek csomag vagy dollár formájában.
Tamássy Zdenkó: Joe bácsi - Zenés színjáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. november 11., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00 Szövegét írta: Baróti Géza és Garai Tamás A dalszövegeket írta: Dalos László km. A Magyar Rádió szimfonikus zenekara és a Stúdió vokál. Vezényel: Hidas Frigyes. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Horváth Tivadar Szereposztás: Kéri Károly, a papa - Kazal László, Kériné, a mama - Sennyei Vera, Klári, a lányuk - Psota Irén, Sándor, a vejük - Angyal Sándor, Belluska - Kiss Manyi, Jenő - Márkus László A zenés játék egyik legnépszerűbb részlete a „levél-kettős” - Ez a jelenet arról szól, hogy a ház asszonya (Sennyei Vera) és a házvezetőnő (Kiss Manyi) panaszkodó levelet írnak a dúsgazdagnak hitt amerikai nagybácsinak, abban a reményben, hogy egy kis támogatásban részesülnek csomag vagy dollár formájában.
2022 Búbánat 2017-04-10 12:32:26
Tegnap Lehár: Cigányszerelem, ma Lehár: Giuditta; - a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásaiban hallhattunk részleteket belőlük, több magyar rádiófelvételról; a mai műsorban Lehár utolsó, 1933-ban, a Bécsi Állami Operában bemutatott remekművéből a következő dalok szólaltak meg Harsányi Zsolt-Erdődy János fordításában: - Octavio dala (No.11) – „Életemnek fénye, te vagy csupán a szív reménye” (Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1968-as rádiófelvétel) - Anita és Pierrino kettőse – „Egy barna fiú s barna lányka…/Mindig minden egyre megy…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter, km. az MRT az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza – 1982-es rádiófelvétel - Giuditta dala – „Oly forró ajkamról a csók” (Tiboldi Mária és énekkar) Zerkovitz Béla Csókos asszony című művéből is felhangzott néhány dal. A mai adás a Garabonciás nyitányával fejeződött be: a Cigányszerelem átdolgozásának bemutatója 1943-ban, a Magyar Állami Operaházban volt, maga a szerző, Lehár Ferenc vezényelt – ez a zenei részlet csendült most fel az előadásból. Mától egész héten át a rádióban https://www.facebook.com/TunyogiBernadett/photos/a.405242162835586.113778.405201666172969/1684907301535726/?type=3&theater; Tunyogi Bernadett musical-énekesnővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
Tegnap Lehár: Cigányszerelem, ma Lehár: Giuditta; - a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásaiban hallhattunk részleteket belőlük, több magyar rádiófelvételról; a mai műsorban Lehár utolsó, 1933-ban, a Bécsi Állami Operában bemutatott remekművéből a következő dalok szólaltak meg Harsányi Zsolt-Erdődy János fordításában: - Octavio dala (No.11) – „Életemnek fénye, te vagy csupán a szív reménye” (Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1968-as rádiófelvétel) - Anita és Pierrino kettőse – „Egy barna fiú s barna lányka…/Mindig minden egyre megy…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter, km. az MRT az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza – 1982-es rádiófelvétel - Giuditta dala – „Oly forró ajkamról a csók” (Tiboldi Mária és énekkar) Zerkovitz Béla Csókos asszony című művéből is felhangzott néhány dal. A mai adás a Garabonciás nyitányával fejeződött be: a Cigányszerelem átdolgozásának bemutatója 1943-ban, a Magyar Állami Operaházban volt, maga a szerző, Lehár Ferenc vezényelt – ez a zenei részlet csendült most fel az előadásból. Mától egész héten át a rádióban https://www.facebook.com/TunyogiBernadett/photos/a.405242162835586.113778.405201666172969/1684907301535726/?type=3&theater; Tunyogi Bernadett musical-énekesnővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
2021 Búbánat 2017-04-10 00:30:42 [Válasz erre: 1732 Búbánat 2016-09-15 13:35:45]
Kapcs. 1.732. és 202. sorszámokhoz Pontosítás Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba A daljáték keresztmetszete „Bemutatjuk új operettfelvételünket” 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57 Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Kardos György és Gál Zsuzsa szövegét elmondja: Berek Kati Szereplők: Németh Marika (Leila), Ilosfalvy Róbert (Gábor diák), Palócz László (Mujkó), Palcsó Sándor (Kucsuk Ali), Várhelyi Endre (Gül baba), Bende Zsolt, Kovács Péter
Kapcs. 1.732. és 202. sorszámokhoz Pontosítás Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba A daljáték keresztmetszete „Bemutatjuk új operettfelvételünket” 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57 Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Kardos György és Gál Zsuzsa szövegét elmondja: Berek Kati Szereplők: Németh Marika (Leila), Ilosfalvy Róbert (Gábor diák), Palócz László (Mujkó), Palcsó Sándor (Kucsuk Ali), Várhelyi Endre (Gül baba), Bende Zsolt, Kovács Péter
2020 Búbánat 2017-04-10 00:17:14 [Válasz erre: 42 Búbánat 2008-03-16 23:42:10]
Kapcs. 42. sorszámhoz Fő a vendég Zenés játék-két részben Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth rádió 18.50 - 21.33 (Közben 19.52 - 20.25 szünet: esti mese, hírek) Írta: Baróti Géza és Garai Tamás Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó A verseket Dalos László írta Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Rácz György Szereplők: Mike Bálint - Bilicsi Tivadar Jerry, a leánya - Psota Irén Franciska - Zentai Anna Feri - Sárdy János Tibor - Rátonyi Róbert Sándor - Márkus László Klári - Galambos Erzsi Döme - Csákányi László Döméné - Fónay Márta Dr. Varjú - Mányai Lajos Ruitner Sándor írja a zenés játék bemutatója elé a korabeli rádióújságban: „Tavaly nyáron a Kulich Gyula Szabadtéri Színpadon mutatták be Tamássy Zdenkó-Baróti Géza-Garai Tamás-Dalos László zenés vígjátékát. Akkor Álomkastély volt a címe, ám a szerzők a rádióhallgatók igénye szerint átalakították a darabot, ’újjáépítették’, amint a darab hősei a régi Wittelspach kastélyt, hogy most a rádiószínpadon nyíljon meg az új balatoni luxusszálloda, amelyben nem a bevétel, nem is a személyzet, hanem egyedül a vendég a legfőbb tényező. Jelen esetben a rádióhallgató, akinek hétvégi pihenőjéről kellemes muzsikával, sok vidámsággal igyekszik gondoskodni a szerzők és a szereplők népes tábora. S ha a ’kedves vendégek’ jól érezték magukat, kellemes hétvégét töltöttek a rádiókészülék mellett, akkor a rádió dalszínháza teljesítette ’vendéglátóipari tervét’.”
Kapcs. 42. sorszámhoz Fő a vendég Zenés játék-két részben Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth rádió 18.50 - 21.33 (Közben 19.52 - 20.25 szünet: esti mese, hírek) Írta: Baróti Géza és Garai Tamás Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó A verseket Dalos László írta Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Rácz György Szereplők: Mike Bálint - Bilicsi Tivadar Jerry, a leánya - Psota Irén Franciska - Zentai Anna Feri - Sárdy János Tibor - Rátonyi Róbert Sándor - Márkus László Klári - Galambos Erzsi Döme - Csákányi László Döméné - Fónay Márta Dr. Varjú - Mányai Lajos Ruitner Sándor írja a zenés játék bemutatója elé a korabeli rádióújságban: „Tavaly nyáron a Kulich Gyula Szabadtéri Színpadon mutatták be Tamássy Zdenkó-Baróti Géza-Garai Tamás-Dalos László zenés vígjátékát. Akkor Álomkastély volt a címe, ám a szerzők a rádióhallgatók igénye szerint átalakították a darabot, ’újjáépítették’, amint a darab hősei a régi Wittelspach kastélyt, hogy most a rádiószínpadon nyíljon meg az új balatoni luxusszálloda, amelyben nem a bevétel, nem is a személyzet, hanem egyedül a vendég a legfőbb tényező. Jelen esetben a rádióhallgató, akinek hétvégi pihenőjéről kellemes muzsikával, sok vidámsággal igyekszik gondoskodni a szerzők és a szereplők népes tábora. S ha a ’kedves vendégek’ jól érezték magukat, kellemes hétvégét töltöttek a rádiókészülék mellett, akkor a rádió dalszínháza teljesítette ’vendéglátóipari tervét’.”
2019 Búbánat 2017-04-08 22:26:32 [Válasz erre: 30 Búbánat 2008-03-09 14:45:59]
Kapcs.: 30., 137. sorszámok Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban A Rádió Dalszínháza stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport) Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József Vezényel: Blum Tamás Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília) Hegedűszóló: Hidy Péter Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Szereposztás: Orfeusz – Bartha Alfonz (Márkus László) Euridike – László Margit (Váradi Hédi) Közvélemény – Barlay Zsuzsa (Kohut Magda) Jupiter – Melis György (Ráday Imre) Juno – Tolnay Klári Pluto (Ariszteusz) – Réti József (Kaló Flórián) Styx Jankó – Maleczky Oszkár Diana – Ágai Karola (Gombos Katalin) Vénusz – Szőnyi Olga (Gordon Zsuzsa) Cupido – Szabó Anita (Csűrös Karola) Minerva – Dunszt Mária Merkur – Külkey László (Velenczei István) Mars – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Morfeusz – Pálfy Endre Ruitner Sándor írása az operettfelvétel rádiós bemutatója elé a Rádióújságból: „A Rádió Dalszínháza az ’új’ alkotások bemutatása mellett arra is gondot fordít, hogy időnként felelevenítse a klasszikus operettek, daljátékok kimagasló darabjait. Lecocq, Hervé, J. Strauss után most ismét Offenbach műre esett a választás, a 102 színpadi mű közül arra, amelyet – ha operettről van szó – a klasszikusok klasszikusaként emlegetnek. Az ’Orfeusz az alvilágban’ bemutatóját nem kis munka előzte meg. Romhányi József újrafordította a darabot (nem mintha a régi fordítás már elavult volna, de legutóbbi felújításán erősen átdolgozott formában került a közönség elé s most Halévy és Cremieux szövegét eredeti alakjában kívántuk megszólaltatni.) Operaénekesek kitűnő gárdája dolgozott Blum Tamás irányítása mellett, hogy az ’opera-igényes’ zenei anyag a maga szépségében kerüljön hangszalagra. A sort kiváló prózai színészgárda egészítette ki, élvezettel formálva a szellemes jelenetek egész sorát, felelevenítve a III. Napóleon koráról készült remek szatíra sorait. S ha ezt a sok kiváló tényezőt a rendezők ügyes kézzel fogták össze, építették eggyé, ez részben azért van, mert az Orfeuszt ’csinálni’ nagyon jó dolog. Ennél talán csak egy lehet jobb: kényelmesen elhelyezkedni szombat este a rádiókészülék mellett és m e g h a l l g a t n i.”
Kapcs.: 30., 137. sorszámok Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban A Rádió Dalszínháza stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport) Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József Vezényel: Blum Tamás Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília) Hegedűszóló: Hidy Péter Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Szereposztás: Orfeusz – Bartha Alfonz (Márkus László) Euridike – László Margit (Váradi Hédi) Közvélemény – Barlay Zsuzsa (Kohut Magda) Jupiter – Melis György (Ráday Imre) Juno – Tolnay Klári Pluto (Ariszteusz) – Réti József (Kaló Flórián) Styx Jankó – Maleczky Oszkár Diana – Ágai Karola (Gombos Katalin) Vénusz – Szőnyi Olga (Gordon Zsuzsa) Cupido – Szabó Anita (Csűrös Karola) Minerva – Dunszt Mária Merkur – Külkey László (Velenczei István) Mars – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Morfeusz – Pálfy Endre Ruitner Sándor írása az operettfelvétel rádiós bemutatója elé a Rádióújságból: „A Rádió Dalszínháza az ’új’ alkotások bemutatása mellett arra is gondot fordít, hogy időnként felelevenítse a klasszikus operettek, daljátékok kimagasló darabjait. Lecocq, Hervé, J. Strauss után most ismét Offenbach műre esett a választás, a 102 színpadi mű közül arra, amelyet – ha operettről van szó – a klasszikusok klasszikusaként emlegetnek. Az ’Orfeusz az alvilágban’ bemutatóját nem kis munka előzte meg. Romhányi József újrafordította a darabot (nem mintha a régi fordítás már elavult volna, de legutóbbi felújításán erősen átdolgozott formában került a közönség elé s most Halévy és Cremieux szövegét eredeti alakjában kívántuk megszólaltatni.) Operaénekesek kitűnő gárdája dolgozott Blum Tamás irányítása mellett, hogy az ’opera-igényes’ zenei anyag a maga szépségében kerüljön hangszalagra. A sort kiváló prózai színészgárda egészítette ki, élvezettel formálva a szellemes jelenetek egész sorát, felelevenítve a III. Napóleon koráról készült remek szatíra sorait. S ha ezt a sok kiváló tényezőt a rendezők ügyes kézzel fogták össze, építették eggyé, ez részben azért van, mert az Orfeuszt ’csinálni’ nagyon jó dolog. Ennél talán csak egy lehet jobb: kényelmesen elhelyezkedni szombat este a rádiókészülék mellett és m e g h a l l g a t n i.”
2018 Búbánat 2017-04-07 18:11:52 [Válasz erre: 1853 Búbánat 2017-01-08 17:29:03]
Kapcs. az 1853., 208., 446. sorszámú bejegyzésekhez: Kiegészítés Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini - keresztmetszet A rádió dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50 Km.: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint Ney Tibor – hegedű és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás A zenei anyag felvétele az alábbi részleteket tartalmazza: 1. Bevezető (km. Ney Tibor) 2. „Déli vér, csupa izzó szenvedély” (Orosz Júlia) 3. „Bűvös Itáliám, te drága táj” (Szabó Miklós) 4. „Ha este nyit a színház” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 5. „Szép álom, szállj a szívemre” (Orosz Júlia) 6. „Könnyű pille mind a nő” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 7. „Mint réti vadvirág” (Orosz Júlia) 8. „Volt nékem már száz babám” (Szabó Miklós) 9. „Nem szeret így téged más” (Orosz Júlia, Szabó Miklós) 10. „Egy kis bolondos mulatós éj” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 11. „Piros ajkad bársonyán” (Orosz Júlia, Szabó Miklós)
Kapcs. az 1853., 208., 446. sorszámú bejegyzésekhez: Kiegészítés Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini - keresztmetszet A rádió dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50 Km.: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint Ney Tibor – hegedű és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás A zenei anyag felvétele az alábbi részleteket tartalmazza: 1. Bevezető (km. Ney Tibor) 2. „Déli vér, csupa izzó szenvedély” (Orosz Júlia) 3. „Bűvös Itáliám, te drága táj” (Szabó Miklós) 4. „Ha este nyit a színház” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 5. „Szép álom, szállj a szívemre” (Orosz Júlia) 6. „Könnyű pille mind a nő” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 7. „Mint réti vadvirág” (Orosz Júlia) 8. „Volt nékem már száz babám” (Szabó Miklós) 9. „Nem szeret így téged más” (Orosz Júlia, Szabó Miklós) 10. „Egy kis bolondos mulatós éj” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 11. „Piros ajkad bársonyán” (Orosz Júlia, Szabó Miklós)
2017 Búbánat 2017-04-06 11:10:47
Ajánlom figyelembe a Lehár-kedvelőknek a Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettadásának 18 órakor kezdődő ismétlését („Túl az Óperencián”): Benne Jenbach Béla – Kulinyi Ernő verseire: A cárevics című operettből hallhatunk néhány részletet más-más hangfelvételről: - A Volga-dal (Aljosa áriája): „Egyedül, újra egyedül... A Volga vizénél őrszem áll... Nézz rám az égből, teremtő atyám!...” (Kovács József. Km. az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Lukács Ervin) - Mása és Iván vidám kettőse, I. felv.: „Jaj, de jó, hogy itt vársz…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1966) - Szonja és Aljosa szerelmi kettőse: „„Légy a mindenem, vigasztalóm, szerelmesem...,Tiéd az életem, őrangyalom, szerelmesem” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1966) - Mása és Iván vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád babám, ha este várnál rám! Nem bánod meg, figyelj, cicám, ma éppen szomjas szám! Amikor a két szemedet látom, csókjaidra egyre jobban vágyom! Nem bánod meg, figyelj, cicám, csak egyszer várj még rám!” (Élő koncertfelvételről - Bódi Barbara és Szabó Dávid, valamint a Budapesti Operettszínház Zenekara)
Ajánlom figyelembe a Lehár-kedvelőknek a Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettadásának 18 órakor kezdődő ismétlését („Túl az Óperencián”): Benne Jenbach Béla – Kulinyi Ernő verseire: A cárevics című operettből hallhatunk néhány részletet más-más hangfelvételről: - A Volga-dal (Aljosa áriája): „Egyedül, újra egyedül... A Volga vizénél őrszem áll... Nézz rám az égből, teremtő atyám!...” (Kovács József. Km. az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Lukács Ervin) - Mása és Iván vidám kettőse, I. felv.: „Jaj, de jó, hogy itt vársz…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1966) - Szonja és Aljosa szerelmi kettőse: „„Légy a mindenem, vigasztalóm, szerelmesem...,Tiéd az életem, őrangyalom, szerelmesem” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1966) - Mása és Iván vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád babám, ha este várnál rám! Nem bánod meg, figyelj, cicám, ma éppen szomjas szám! Amikor a két szemedet látom, csókjaidra egyre jobban vágyom! Nem bánod meg, figyelj, cicám, csak egyszer várj még rám!” (Élő koncertfelvételről - Bódi Barbara és Szabó Dávid, valamint a Budapesti Operettszínház Zenekara)
2016 Búbánat 2017-04-05 21:51:36 [Válasz erre: 1993 Búbánat 2017-03-27 10:50:24]
Kapcs.: 1993. sorszámhoz 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink” Km. Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Külkey László, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner - Heinz Reichert - Martos Ferenc: Pacsirta – részletek - Juliska és Sándor keringő-kettőse: „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő…”/” Rózsa tudja, senki más” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok…” (Németh Marika) - Juliska és Sándor kettőse: „Más a szerelem a tanyán” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…” /”Kis pacsirta, kis Juliska” (Németh Marika és Udvardy Tibor) Lehár Ferenc – Carlo Lombardo – Harsányi Zsolt: Három grácia - részletek - Helen és Charles kettőse: „Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… /Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Koltay Valéria és Külkey László) - Hélène dala: „Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutattam már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Koltay Valéria és Külkey László)
Kapcs.: 1993. sorszámhoz 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink” Km. Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Külkey László, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner - Heinz Reichert - Martos Ferenc: Pacsirta – részletek - Juliska és Sándor keringő-kettőse: „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő…”/” Rózsa tudja, senki más” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok…” (Németh Marika) - Juliska és Sándor kettőse: „Más a szerelem a tanyán” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…” /”Kis pacsirta, kis Juliska” (Németh Marika és Udvardy Tibor) Lehár Ferenc – Carlo Lombardo – Harsányi Zsolt: Három grácia - részletek - Helen és Charles kettőse: „Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… /Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Koltay Valéria és Külkey László) - Hélène dala: „Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutattam már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Koltay Valéria és Külkey László)
2015 Búbánat 2017-04-05 13:44:39
Szirmai Albert-Emőd Tamás: Mézeskalács A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában ismét hallhattunk néhány dalt ebből a daljátékból, melynek stúdiófelvétele (keresztmetszet) 1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg először 17.19 – 18.04 között ( „Bemutatjuk új felvételünket”). Itt is megemlítem, és pontosítom, a korábban beírtakat, Házy Erzsébet az alábbi részletekben énekel ezen a felvételen: - No.3. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Kívül piros, belül édes” (Házy Erzsébet, Melis György) - No.7. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Tücskök között nem köll ehhöz semmi figura!” (Házy Erzsébet, Melis György) - No. 8. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Szív küldi szívnek szívesen, Szív a szívtől kapja szívből kedvesen” (Házy Erzsébet, Melis György) - No.13. Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - No.15. A II. felvonás fináléja (Andor Éva, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - No. 17. Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv.: „Hála néked mindenható, ejje-hujja, hm!...” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - No.18. A III. felvonás fináléja (Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) A Túl az Óperencián című adásban ma a következő számok csendültek fel: No.8. (Házy-Melis), No.13. (Házy-Palcsó), No.7. (Házy-Melis), továbbá a No.2. Jóska dala, I. felv. „Ibolyák, violák” (Melis György). A rádió – Andor Éva után – később külön Pitti Katalinnal készített egy dalfelvételt a daljátékból. A királynő dalát énekli az I. felvonásból: „A kis királykisasszonyoknak, azoknak jó dolguk van ám…./Mégis, mégis, furcsa egy dolog! Szegény királynők mégse boldogok, egy kis cseléd higgyétek nékem el, az nem cserélne őfelségével!” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) A délelőtti operettadást – melynek vendége ezen a héten mindennap Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgató-főrendezője, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban – 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten elérhetőségeken.
Szirmai Albert-Emőd Tamás: Mézeskalács A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában ismét hallhattunk néhány dalt ebből a daljátékból, melynek stúdiófelvétele (keresztmetszet) 1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg először 17.19 – 18.04 között ( „Bemutatjuk új felvételünket”). Itt is megemlítem, és pontosítom, a korábban beírtakat, Házy Erzsébet az alábbi részletekben énekel ezen a felvételen: - No.3. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Kívül piros, belül édes” (Házy Erzsébet, Melis György) - No.7. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Tücskök között nem köll ehhöz semmi figura!” (Házy Erzsébet, Melis György) - No. 8. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Szív küldi szívnek szívesen, Szív a szívtől kapja szívből kedvesen” (Házy Erzsébet, Melis György) - No.13. Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - No.15. A II. felvonás fináléja (Andor Éva, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - No. 17. Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv.: „Hála néked mindenható, ejje-hujja, hm!...” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - No.18. A III. felvonás fináléja (Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) A Túl az Óperencián című adásban ma a következő számok csendültek fel: No.8. (Házy-Melis), No.13. (Házy-Palcsó), No.7. (Házy-Melis), továbbá a No.2. Jóska dala, I. felv. „Ibolyák, violák” (Melis György). A rádió – Andor Éva után – később külön Pitti Katalinnal készített egy dalfelvételt a daljátékból. A királynő dalát énekli az I. felvonásból: „A kis királykisasszonyoknak, azoknak jó dolguk van ám…./Mégis, mégis, furcsa egy dolog! Szegény királynők mégse boldogok, egy kis cseléd higgyétek nékem el, az nem cserélne őfelségével!” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) A délelőtti operettadást – melynek vendége ezen a héten mindennap Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgató-főrendezője, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban – 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten elérhetőségeken.
2014 Búbánat 2017-04-04 23:45:47 [Válasz erre: 251 Búbánat 2008-04-28 00:56:52]
Kapcs.: 251. sorszám Kiegészítés Gyöngy Pál – Boros Elemér: Romantika pedig nincs! - Zenés játék A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. június 22., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00 Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás Dr. Urbányi Pál – Horváth Tivadar Ágnes – Lehoczky Zsuzsa Garda Balázs – Agárdi Gábor Gardáné – Mészáros Ági dr. Bogner – Csákányi László Tatár Mihály – Benkő Gyula Tatárné – Feleki Sári Gerébné – Gyenes Magda dr. Szabó – Kőmíves Sándor Pincér – Angyal Sándor Az új rádiófelvétel bemutatójához fűz gondolatokat a rendező, Rácz György (RTV Újságban): „A Rádió új zenés darabjának címe nem tévesztheti meg a hallgatót, hiszen az adás ideje – szombat este – és a darab műfaja – vidám, zenés játék – már eleve valami mást sejtet. Azt, hogy 1963-ban Budapesten, a rohanó nagyváros zajos forgatagában, a napsütéses nyári Duna-parton, a kis budai cukrászdában, sőt uram bocsá’ még egyes munkahelyeken is igenis van romantika, hiába igyekszik tagadni és védekezni ellene a tudományos kutató, s a ’dühöngő öregek’ hiába állítják, hogy a fiatalság szerelme csupán ’szia… csao… uszoda… kirándulás… Lenin körút… válóper…’ A zenés játékban mindezek az elemek felvonulnak, romantikus hátteret adva a kedves-vidám történetnek. Ezt szolgálja a darab zenei anyaga is: vidám dalok, finom sanzonok, - mai táncritmusok a fiatal szíveknek s keringők az idősebbeknek… A zeneszerző Gyöngy Pál ezt mondja az új darabról: - Amikor Boros Elemér barátom darabját a rádió ideadta megzenésítésre, én is kicsit meghökkenve olvastam a címét. Már-már azt hittem: újra kitaláltuk valamire, hogy a mai modern korszakban fölösleges, idejétmúlt… No de aztán gyorsan rájöttem, hogy itt nincs semmi baj, örömmel láttam neki a kedvemre való munkának, melyet az író kitűnő versei különösen élvezetessé tettek. Úgy érzem, a szívem szerinti dalolás eredménye az, hogy a romantikus, tiszta szerelmet igazi, mai értelmezésében tudom megszólaltatni. Még csak annyit, hogy a szereplőgárda tagjai mind szeretettel, jókedvűen és kitűnően formálták meg a hús-vérből való, nagyon is emberi figurákat.”
Kapcs.: 251. sorszám Kiegészítés Gyöngy Pál – Boros Elemér: Romantika pedig nincs! - Zenés játék A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. június 22., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00 Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás Dr. Urbányi Pál – Horváth Tivadar Ágnes – Lehoczky Zsuzsa Garda Balázs – Agárdi Gábor Gardáné – Mészáros Ági dr. Bogner – Csákányi László Tatár Mihály – Benkő Gyula Tatárné – Feleki Sári Gerébné – Gyenes Magda dr. Szabó – Kőmíves Sándor Pincér – Angyal Sándor Az új rádiófelvétel bemutatójához fűz gondolatokat a rendező, Rácz György (RTV Újságban): „A Rádió új zenés darabjának címe nem tévesztheti meg a hallgatót, hiszen az adás ideje – szombat este – és a darab műfaja – vidám, zenés játék – már eleve valami mást sejtet. Azt, hogy 1963-ban Budapesten, a rohanó nagyváros zajos forgatagában, a napsütéses nyári Duna-parton, a kis budai cukrászdában, sőt uram bocsá’ még egyes munkahelyeken is igenis van romantika, hiába igyekszik tagadni és védekezni ellene a tudományos kutató, s a ’dühöngő öregek’ hiába állítják, hogy a fiatalság szerelme csupán ’szia… csao… uszoda… kirándulás… Lenin körút… válóper…’ A zenés játékban mindezek az elemek felvonulnak, romantikus hátteret adva a kedves-vidám történetnek. Ezt szolgálja a darab zenei anyaga is: vidám dalok, finom sanzonok, - mai táncritmusok a fiatal szíveknek s keringők az idősebbeknek… A zeneszerző Gyöngy Pál ezt mondja az új darabról: - Amikor Boros Elemér barátom darabját a rádió ideadta megzenésítésre, én is kicsit meghökkenve olvastam a címét. Már-már azt hittem: újra kitaláltuk valamire, hogy a mai modern korszakban fölösleges, idejétmúlt… No de aztán gyorsan rájöttem, hogy itt nincs semmi baj, örömmel láttam neki a kedvemre való munkának, melyet az író kitűnő versei különösen élvezetessé tettek. Úgy érzem, a szívem szerinti dalolás eredménye az, hogy a romantikus, tiszta szerelmet igazi, mai értelmezésében tudom megszólaltatni. Még csak annyit, hogy a szereplőgárda tagjai mind szeretettel, jókedvűen és kitűnően formálták meg a hús-vérből való, nagyon is emberi figurákat.”
2013 smaragd 2017-04-04 14:59:48
Rádióműsor, 1987 MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZIÓ Petőfi Rádió 8.05: Kemény Egon műveiből 1. Szerencsés utazás - előjáték (MRT szimfonikus zenekara, vez. Lehel György), 2. - Erdődy János: A messzetűnt kedves - a) Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József), b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus), c) Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) 3. Valahol délen a) - Valahol délen (Melis György), b) Bolero (Mezei Mária), c) Egy szót se szólj (Petress Zsuzsa, Melis György), 4. - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - a) Elmira sanzonja (Mezei Mária), b) Dal a bontonról ( Mezei Mária, Tompa Sándor), c) Óh, miért vagy ilyen édes-kedves (Petress Zsuzsa, Simándy József), 5. - Szász Péter: Talán a csillagok - Balatonkeringő ( Gyurkovics Mária, km. Földényi-kórus) (Monó) (RTV műsorújság)
Rádióműsor, 1987 MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZIÓ Petőfi Rádió 8.05: Kemény Egon műveiből 1. Szerencsés utazás - előjáték (MRT szimfonikus zenekara, vez. Lehel György), 2. - Erdődy János: A messzetűnt kedves - a) Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József), b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus), c) Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) 3. Valahol délen a) - Valahol délen (Melis György), b) Bolero (Mezei Mária), c) Egy szót se szólj (Petress Zsuzsa, Melis György), 4. - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - a) Elmira sanzonja (Mezei Mária), b) Dal a bontonról ( Mezei Mária, Tompa Sándor), c) Óh, miért vagy ilyen édes-kedves (Petress Zsuzsa, Simándy József), 5. - Szász Péter: Talán a csillagok - Balatonkeringő ( Gyurkovics Mária, km. Földényi-kórus) (Monó) (RTV műsorújság)
2012 Búbánat 2017-04-03 22:50:38 [Válasz erre: 513 Búbánat 2011-12-28 20:32:20]
Kapcs. 513. és 36. sorszámokhoz Dávid Gyula: Egy éj az Aranybogárban – zenés játék A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. április 4.,Kossuth Rádió 20.10 – 21.20 Mikszáth Kálmán műve nyomán a szövegkönyvet és a verseket írta: Benedek András Vezényel: Hidas Frigyes Km.: MRT szimfonikus zenekara és női kara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Mária – Sándor Judit Miki – Palócz László Zsuzsa – Andor Éva Matykó – Palcsó Sándor Huszákné – Komlóssy Erzsébet Kozsibrovszky gróf – Radnay György Hajdu – Sebestyén Sándor Kristóf Károly zenekritikája a rádiófelvétel sugárzása utáni héten jelent meg az RTV Újságban, amit alábbiakban idemásolok: „Formás, ízléses, szórakoztató – ezt a három jelzőt érdemli meg mindenekelőtt az új daljáték, amelyet Benedek András gyakorlott dramatizáló érzékkel írt Mikszáth elbeszéléséből, minél több alkalmat nyújtva a zenei szerzőtársnak, Dávid Gyulának. A szövegkönyv kerek egysége, a bő dallam-anyag, az alakok ’zenére termett’, világos jelleme felveti a kérdést: miért nem lett ebből vígopera? Dávid gazdag zenéjében kettős hangvételt alkalmazott. Jórészt magyar dallamvilágát (Vízen úszik, Nesze-nesze, Szerelem, te rózsaszál, Szegény lovas katonának) másfajta zenei szövettel keverte, persze az előző javára. Éppen a zenei túlzsúfoltság, a zene feszítő ereje kívánja a darab egyfelvonásos dalművé való kiterebélyesítését. Nem annak az asszociációja ez a megállapítás, hogy a daljátékot operai művészekkel tolmácsoltatták. Régi rádiós probléma, miképpen lehet a stúdióban felvett operettet (mondjuk elegánsabb és tetszetősebb nevén: daljátékot úgy játszani, hogy a prózai és igényes énekes szerepeket azonos művészek adják elő. Ismeretes, hogy nem mindig sikerül helyes, százszázalékosan kielégítő megoldást megtalálni. Solymosi Ottó rendező, valamint Ruitner Sándor zenei rendező ezúttal bátran választotta ki a szereplőket operaénekesek közül, s szerencsés volt a ’fogásuk’. Sándor Judit, Palócz László, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Radnai György, Sebestyén Sándor, Andor Éva egyaránt megállták a helyüket a mikrofon előtt, prózai és énekhang-alakításukkal. Alig-alig volt néhány apró részlet, amikor erőteljesebben éreztették Benedek verses szövegének ritmusát, amit prózai művész könnyedébben áthidalt volna. Hidas Frigyes játékos kedvteléssel vezényelt a zenekar élén, s szépen énekelt a női kórus. (Szövegmondásuk közérthetőségére még fokozottabban kellene törekedniük.) A hetvenperces daljáték frissen, tempósan pergett, egyetlen unalmas mozzanat nélkül. (Illetve az unalmat egy mulatságos dal képviselte, ám szerencsére csak témájában és kezdő mondatában: ’Unalmas volt az életem’ – dalolta Kozsibrovszky gróf úr, azaz a kitűnő Radnai György…).”
Kapcs. 513. és 36. sorszámokhoz Dávid Gyula: Egy éj az Aranybogárban – zenés játék A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. április 4.,Kossuth Rádió 20.10 – 21.20 Mikszáth Kálmán műve nyomán a szövegkönyvet és a verseket írta: Benedek András Vezényel: Hidas Frigyes Km.: MRT szimfonikus zenekara és női kara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Mária – Sándor Judit Miki – Palócz László Zsuzsa – Andor Éva Matykó – Palcsó Sándor Huszákné – Komlóssy Erzsébet Kozsibrovszky gróf – Radnay György Hajdu – Sebestyén Sándor Kristóf Károly zenekritikája a rádiófelvétel sugárzása utáni héten jelent meg az RTV Újságban, amit alábbiakban idemásolok: „Formás, ízléses, szórakoztató – ezt a három jelzőt érdemli meg mindenekelőtt az új daljáték, amelyet Benedek András gyakorlott dramatizáló érzékkel írt Mikszáth elbeszéléséből, minél több alkalmat nyújtva a zenei szerzőtársnak, Dávid Gyulának. A szövegkönyv kerek egysége, a bő dallam-anyag, az alakok ’zenére termett’, világos jelleme felveti a kérdést: miért nem lett ebből vígopera? Dávid gazdag zenéjében kettős hangvételt alkalmazott. Jórészt magyar dallamvilágát (Vízen úszik, Nesze-nesze, Szerelem, te rózsaszál, Szegény lovas katonának) másfajta zenei szövettel keverte, persze az előző javára. Éppen a zenei túlzsúfoltság, a zene feszítő ereje kívánja a darab egyfelvonásos dalművé való kiterebélyesítését. Nem annak az asszociációja ez a megállapítás, hogy a daljátékot operai művészekkel tolmácsoltatták. Régi rádiós probléma, miképpen lehet a stúdióban felvett operettet (mondjuk elegánsabb és tetszetősebb nevén: daljátékot úgy játszani, hogy a prózai és igényes énekes szerepeket azonos művészek adják elő. Ismeretes, hogy nem mindig sikerül helyes, százszázalékosan kielégítő megoldást megtalálni. Solymosi Ottó rendező, valamint Ruitner Sándor zenei rendező ezúttal bátran választotta ki a szereplőket operaénekesek közül, s szerencsés volt a ’fogásuk’. Sándor Judit, Palócz László, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Radnai György, Sebestyén Sándor, Andor Éva egyaránt megállták a helyüket a mikrofon előtt, prózai és énekhang-alakításukkal. Alig-alig volt néhány apró részlet, amikor erőteljesebben éreztették Benedek verses szövegének ritmusát, amit prózai művész könnyedébben áthidalt volna. Hidas Frigyes játékos kedvteléssel vezényelt a zenekar élén, s szépen énekelt a női kórus. (Szövegmondásuk közérthetőségére még fokozottabban kellene törekedniük.) A hetvenperces daljáték frissen, tempósan pergett, egyetlen unalmas mozzanat nélkül. (Illetve az unalmat egy mulatságos dal képviselte, ám szerencsére csak témájában és kezdő mondatában: ’Unalmas volt az életem’ – dalolta Kozsibrovszky gróf úr, azaz a kitűnő Radnai György…).”
2011 smaragd 2017-04-03 13:06:36 [Válasz erre: 2010 smaragd 2017-04-03 13:05:43]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet (1955) Csobádi Péter, - részlet - : "Molnár Mihály és Szécsi Ferenc rendezte a "Hatvani diákjai"-t. Jó tempójú, lendületes előadást teremtettek, amely mind színészi játék - tehát érzelmi, eszmei hitelesség -, mind pedig rádiószerűség - tehát a láthatatlan színpadot láttató erő - dolgában szilárdan állt a lábán. Különösen a Hatvani professzor lakásán kezdődő jelenetsor megoldása sikerült művészi módon. A tömegjelenetek ( a vásári és kocsmai szín) mozgalmasság , "tágasság" tekintetében felülemelkedett a rádióban megszokott színvonalon."
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet (1955) Csobádi Péter, - részlet - : "Molnár Mihály és Szécsi Ferenc rendezte a "Hatvani diákjai"-t. Jó tempójú, lendületes előadást teremtettek, amely mind színészi játék - tehát érzelmi, eszmei hitelesség -, mind pedig rádiószerűség - tehát a láthatatlan színpadot láttató erő - dolgában szilárdan állt a lábán. Különösen a Hatvani professzor lakásán kezdődő jelenetsor megoldása sikerült művészi módon. A tömegjelenetek ( a vásári és kocsmai szín) mozgalmasság , "tágasság" tekintetében felülemelkedett a rádióban megszokott színvonalon."
2010 smaragd 2017-04-03 13:05:43 [Válasz erre: 2004 smaragd 2017-03-31 00:05:25]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet 1955 Csobádi Péter - részlet - : "A történet hősei: a híres debreceni tudósprofesszor, Hatvani s tanítványainak csapata. A nemzeti függetlenségi törekvések itt a tudomány szabadságáért és a felvilágosodásért vívott küzdelemmel járnak váll-váll mellett. Az osztrák helytartótanács Hatvaniban egyszerre üldözi a rebellist és a gyanús mágiával foglakozó boszorkánymestert. A szövegkönyv egyik fő erénye Hatvani professzor egy tömbből mintázott, tömör, erőteljes és rokonszenves alakja: melegszívű, de szigorú arcú humanista, akit mi sem rettent vissza eszméinek és felismeréseinek hirdetésétől. .... A két fő komikus-intrikus alak Fodoritó csizmadia céhmester, ez a debreceni "úrhatnám polgár" , másfelől a külföldi módit propagáló, eladósodott, cselszövő, szélhámos, arisztokratahölgy, Elmira."
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet 1955 Csobádi Péter - részlet - : "A történet hősei: a híres debreceni tudósprofesszor, Hatvani s tanítványainak csapata. A nemzeti függetlenségi törekvések itt a tudomány szabadságáért és a felvilágosodásért vívott küzdelemmel járnak váll-váll mellett. Az osztrák helytartótanács Hatvaniban egyszerre üldözi a rebellist és a gyanús mágiával foglakozó boszorkánymestert. A szövegkönyv egyik fő erénye Hatvani professzor egy tömbből mintázott, tömör, erőteljes és rokonszenves alakja: melegszívű, de szigorú arcú humanista, akit mi sem rettent vissza eszméinek és felismeréseinek hirdetésétől. .... A két fő komikus-intrikus alak Fodoritó csizmadia céhmester, ez a debreceni "úrhatnám polgár" , másfelől a külföldi módit propagáló, eladósodott, cselszövő, szélhámos, arisztokratahölgy, Elmira."
2009 Búbánat 2017-04-03 10:38:17
Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekével indított a Fényes Szabolcs-blokk a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: „Fekete csillagok” – énekelték Ilonka és Péter kettősében az operett címadó slágerét az ötvenes évek végén készült stúdiófelvételről (Km. Magyar Állami Hangversenyzenekar). Még egy dal hangzott el ebből az operettből Petress Zsuzsa előadásában. A másik Fényes-operett, melynek nemrég digitalizált rádiófelvételéről szólaltak meg részletek: „Az első pillanat”. A felvételen Bán Klári, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Vámosi János énekelt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. A továbbiakban felcsendültek Sir Arthur Sullivan operettjének „A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja” részletei Kalmár Magda, Gregor József, Miller Lajos, Németh Sándor énekhangján. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkarának Nő-i és Férfikara, vezényel: Breitner Tamás. A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35. Ideírom a teljes színlapot: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A verseket fordította: Fischer Sándor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A Dankó Rádió e heti vendége a stúdióban a Madách Színház igazgató-rendezője, Szirtes Tamás, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami a www.dankoradio.hu internetes elérhetőségről is meghallgatható újra.
Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekével indított a Fényes Szabolcs-blokk a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: „Fekete csillagok” – énekelték Ilonka és Péter kettősében az operett címadó slágerét az ötvenes évek végén készült stúdiófelvételről (Km. Magyar Állami Hangversenyzenekar). Még egy dal hangzott el ebből az operettből Petress Zsuzsa előadásában. A másik Fényes-operett, melynek nemrég digitalizált rádiófelvételéről szólaltak meg részletek: „Az első pillanat”. A felvételen Bán Klári, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Vámosi János énekelt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. A továbbiakban felcsendültek Sir Arthur Sullivan operettjének „A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja” részletei Kalmár Magda, Gregor József, Miller Lajos, Németh Sándor énekhangján. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkarának Nő-i és Férfikara, vezényel: Breitner Tamás. A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35. Ideírom a teljes színlapot: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A verseket fordította: Fischer Sándor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A Dankó Rádió e heti vendége a stúdióban a Madách Színház igazgató-rendezője, Szirtes Tamás, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami a www.dankoradio.hu internetes elérhetőségről is meghallgatható újra.
2008 smaragd 2017-04-02 17:07:24 [Válasz erre: 2004 smaragd 2017-03-31 00:05:25]
Most már a teljes heti program megtekinthető a "Túl az Óperencián" Facebook oldalán, Nagy Ibolya műsorának egész héten Pál Atilla volt a vendége. A Prima díjas művész ma Bessenyei Ferencet is közénk idézi, utolsó, közös színpadi emlékeit, szép szavakkal, érdekesen. Így mintha a csütörtökön hallott "Hatvani diákjai" - részletek is felelevenednének...amelyben Hatvani professzort Bessenyei Ferenc alakította.
Most már a teljes heti program megtekinthető a "Túl az Óperencián" Facebook oldalán, Nagy Ibolya műsorának egész héten Pál Atilla volt a vendége. A Prima díjas művész ma Bessenyei Ferencet is közénk idézi, utolsó, közös színpadi emlékeit, szép szavakkal, érdekesen. Így mintha a csütörtökön hallott "Hatvani diákjai" - részletek is felelevenednének...amelyben Hatvani professzort Bessenyei Ferenc alakította.
2007 Búbánat 2017-04-02 12:33:09
A Dankó Rádió Facebook oldaláról ma is hiányzik a délelőtt sugárzott operettadás tartalma, így ideírom, mit hallhattunk a hét utolsó napján a műsorban: Az operett vonalat Johann Strauss „Egy éj Velencében” részletei képezték: Előbb a teljes stúdiófelvételről Annina és Caramello kettőse hangzott fel az I. felvonásból: „Pellegrina, rondinella, rondinella, pellegrina” Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert kettősében, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Rendező: Horváth Ádám. Következett két jelenet egy másik rádiófelvételről: - Annina belépője és kórus (Fábry Edit és a Földényi-kórus) - Gondola-dal és jelenet, tarantella a II. felvonásból: „Hó-hahó! Hó-hahó!” /”Jöjj velem édes…” - Szabó Miklós és a Földényi-kórus előadásában ( az operett keresztmetszet felvételéről ), bemutatója 1960. augusztus 25., Kossuth Rádió 20.23- 21.35. Rendező: Solymosi Ottó. A továbbiakban Bessenyei Ferenc énekelt egy dalt, majd Szentirmai Ákos dalaiból csendült fel néhány, Ruttkai Éva, Mikó István, Tolnay Klári és Bencze Ilona tolmácsolásában. A „Túl az Óperencián” operettműsor Johann Strauss Déli rózsák c. keringőjével ért véget. A délelőtti adás ma 18 órától hallgatható meg újra a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.
A Dankó Rádió Facebook oldaláról ma is hiányzik a délelőtt sugárzott operettadás tartalma, így ideírom, mit hallhattunk a hét utolsó napján a műsorban: Az operett vonalat Johann Strauss „Egy éj Velencében” részletei képezték: Előbb a teljes stúdiófelvételről Annina és Caramello kettőse hangzott fel az I. felvonásból: „Pellegrina, rondinella, rondinella, pellegrina” Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert kettősében, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Rendező: Horváth Ádám. Következett két jelenet egy másik rádiófelvételről: - Annina belépője és kórus (Fábry Edit és a Földényi-kórus) - Gondola-dal és jelenet, tarantella a II. felvonásból: „Hó-hahó! Hó-hahó!” /”Jöjj velem édes…” - Szabó Miklós és a Földényi-kórus előadásában ( az operett keresztmetszet felvételéről ), bemutatója 1960. augusztus 25., Kossuth Rádió 20.23- 21.35. Rendező: Solymosi Ottó. A továbbiakban Bessenyei Ferenc énekelt egy dalt, majd Szentirmai Ákos dalaiból csendült fel néhány, Ruttkai Éva, Mikó István, Tolnay Klári és Bencze Ilona tolmácsolásában. A „Túl az Óperencián” operettműsor Johann Strauss Déli rózsák c. keringőjével ért véget. A délelőtti adás ma 18 órától hallgatható meg újra a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.
2006 Búbánat 2017-04-01 10:17:39
A Dankó Rádió Facebook oldalára még nem tették ki a most lejátszott operettrészleteket: Ideírom, mit hallhattunk a „Túl az Óperencián”: Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő - Romhányi József: Budai Kaland (Rádiófelvétel: 1962. december) A most hallott részletekben Petress Zsuzsa, Németh Marika, Szabó Miklós énekelt, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Lehár Ferenc-Gábor Andor- Semsei Jenő- Szabó Miklós: Éva A rádiófelvétel bemutatója 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 - Prunelles dala és jelenet:” Hát, pajtás, jól vigyázz! „(Sólyom-Nagy Sándor, km.: Korondy György, Ambrus Mihály) - Finálé (Lehoczky Éva, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió Facebook oldalára még nem tették ki a most lejátszott operettrészleteket: Ideírom, mit hallhattunk a „Túl az Óperencián”: Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő - Romhányi József: Budai Kaland (Rádiófelvétel: 1962. december) A most hallott részletekben Petress Zsuzsa, Németh Marika, Szabó Miklós énekelt, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Lehár Ferenc-Gábor Andor- Semsei Jenő- Szabó Miklós: Éva A rádiófelvétel bemutatója 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 - Prunelles dala és jelenet:” Hát, pajtás, jól vigyázz! „(Sólyom-Nagy Sándor, km.: Korondy György, Ambrus Mihály) - Finálé (Lehoczky Éva, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a Dankó Rádióban.
2005 Búbánat 2017-03-31 10:33:32
Ma is két népszerű operettből csendültek fel részletek a Dankó Rádióban; nem először szólaltak meg a Túl az Óperencián c., naponta jelentkező operettadásban Charles Lecocq nevezetes operettjének az "Angot asszony lánya" részletei és Leo Fall Pompadour -jának fülbemászó dallamai! Most a francia komponista művének 1960-ban felvett teljes rádiófelvételéről a következő dalok kerültek ismét adásba: - Amaranthe dala: Angot asszony legendája „A vásárcsarnok standján….Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható…” (Kiss Manyi, km. az MRT Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) - Pomponnet dala „Miért éppen engem ért a szégyen?” (Rátonyi Róbert) - Hortensie Langé dala „Csak a férfi való katonának, katonának…” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - Jelenet és keringő ( No.14.) „ Vendégünk felvette szép ruháját…” (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós) – a jelenet végén nagyszabású, csak zenekar játszotta „francia keringő” (balettzene). - Ange-Pitou belépője „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani…") A Pompadour részletei több stúdiófelvételről valók: énekelt Moldován Stefánia; egy kettősben („Drága kincsem…”) Domonkos Zsuzsa és Molnár András; egy „férfi-hármasban” Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szénássy Imre és az MRT Énekkara; PALCSÓ SÁNDOR előbb Kalmár Magdával énekelte Calicot és Pompadour kettősét („Óh, Jozef, óh, Jozef, no, gyere, ne félj…”) – ezt a duettet Házy Erzsébettel együtt énekli egy korábbi, a rádió 1967-es teljes felvételén; majd erről a stúdiófelvételről hallhattuk ugyancsak Palcsó Sándort, ezúttal Koltay Valéria partnereként a Calicot és Belotte vidám duettjében „”Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem…”/”Lángra gyúlt a vén bakkecske…”) Az operettműsor vendége továbbra is a kecskeméti Katona József Színház művésze, [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/27/tul-az-operencian-pal-attila-13-het/; Pál Attila [/url] Az ismertetett délelőtti adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió délután 6 órakor kezdődő ismétlésekor.
Ma is két népszerű operettből csendültek fel részletek a Dankó Rádióban; nem először szólaltak meg a Túl az Óperencián c., naponta jelentkező operettadásban Charles Lecocq nevezetes operettjének az "Angot asszony lánya" részletei és Leo Fall Pompadour -jának fülbemászó dallamai! Most a francia komponista művének 1960-ban felvett teljes rádiófelvételéről a következő dalok kerültek ismét adásba: - Amaranthe dala: Angot asszony legendája „A vásárcsarnok standján….Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható…” (Kiss Manyi, km. az MRT Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) - Pomponnet dala „Miért éppen engem ért a szégyen?” (Rátonyi Róbert) - Hortensie Langé dala „Csak a férfi való katonának, katonának…” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - Jelenet és keringő ( No.14.) „ Vendégünk felvette szép ruháját…” (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós) – a jelenet végén nagyszabású, csak zenekar játszotta „francia keringő” (balettzene). - Ange-Pitou belépője „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani…") A Pompadour részletei több stúdiófelvételről valók: énekelt Moldován Stefánia; egy kettősben („Drága kincsem…”) Domonkos Zsuzsa és Molnár András; egy „férfi-hármasban” Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szénássy Imre és az MRT Énekkara; PALCSÓ SÁNDOR előbb Kalmár Magdával énekelte Calicot és Pompadour kettősét („Óh, Jozef, óh, Jozef, no, gyere, ne félj…”) – ezt a duettet Házy Erzsébettel együtt énekli egy korábbi, a rádió 1967-es teljes felvételén; majd erről a stúdiófelvételről hallhattuk ugyancsak Palcsó Sándort, ezúttal Koltay Valéria partnereként a Calicot és Belotte vidám duettjében „”Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem…”/”Lángra gyúlt a vén bakkecske…”) Az operettműsor vendége továbbra is a kecskeméti Katona József Színház művésze, [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/27/tul-az-operencian-pal-attila-13-het/; Pál Attila [/url] Az ismertetett délelőtti adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió délután 6 órakor kezdődő ismétlésekor.
2004 smaragd 2017-03-31 00:05:25 [Válasz erre: 1998 smaragd 2017-03-29 12:05:05]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) daljáték Magyar Rádió Színház és Filmművészet 1955 Cs.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" műfaját tekintve daljáték. Jellem- és társadalomrajza ebből eredően magasabb fokú konkrétságra törekszik, hangvétele komolyabb. A "Hatvani diákjai" főszerepét Bessenyei Ferenc játszotta. ...Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes értékű helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, s ami ennél több: énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval.
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) daljáték Magyar Rádió Színház és Filmművészet 1955 Cs.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" műfaját tekintve daljáték. Jellem- és társadalomrajza ebből eredően magasabb fokú konkrétságra törekszik, hangvétele komolyabb. A "Hatvani diákjai" főszerepét Bessenyei Ferenc játszotta. ...Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes értékű helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, s ami ennél több: énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval.
2003 Búbánat 2017-03-30 10:59:24 [Válasz erre: 2002 Búbánat 2017-03-30 10:44:39]
Megjegyzem, a hivatkozott Pálóczy Horváth Ádám-dalt "Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” a rádiófelvételen "Kapocs" énekli: (Hadics László, valamint a Földényi-kórus Férfikara)
Megjegyzem, a hivatkozott Pálóczy Horváth Ádám-dalt "Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” a rádiófelvételen "Kapocs" énekli: (Hadics László, valamint a Földényi-kórus Férfikara)
2002 Búbánat 2017-03-30 10:44:39 [Válasz erre: 1891 Búbánat 2017-02-01 12:44:14]
A Dankó Rádióban nemrég véget ért operettműsorának első részében Kemény Egon Hatvani diákjai című darabjából (1955) hangzottak el részletek: - Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról (Mezei Mária, Tompa Sándor) - Karjelenet (Földényi-kórus) - Amálka és Máté kettőse: „- Jaj, Istenkém, engedj el már…/…Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…” (Petress Zsuzsa, Simándy József) - Pálóczy Horváth dala: „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” (Hadics László és a Földényi-kórus) Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekera. Vezényel: Lehel György. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beolvasta Tamássy Zdenkó méltató írását Kemény Egonról és operettjéről (ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal) – melyet itt az 1891. sorszám alatt másoltam be. A műsor másik felében Jacobi Viktor-Bródy Miksa-Martos Ferenc :Leányvásár című operettjéből hangzott el néhány részlet, Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor 1964-es operettfelvételéről, valamint utolsóként egy vidám hármast Kékkovács Mara, Szendy Szilvi és Peller Károly énektolmácsolásában ebből az operettből. A Túl az Óperencián című adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban, ami elérhető az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádióban nemrég véget ért operettműsorának első részében Kemény Egon Hatvani diákjai című darabjából (1955) hangzottak el részletek: - Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról (Mezei Mária, Tompa Sándor) - Karjelenet (Földényi-kórus) - Amálka és Máté kettőse: „- Jaj, Istenkém, engedj el már…/…Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…” (Petress Zsuzsa, Simándy József) - Pálóczy Horváth dala: „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” (Hadics László és a Földényi-kórus) Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekera. Vezényel: Lehel György. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beolvasta Tamássy Zdenkó méltató írását Kemény Egonról és operettjéről (ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal) – melyet itt az 1891. sorszám alatt másoltam be. A műsor másik felében Jacobi Viktor-Bródy Miksa-Martos Ferenc :Leányvásár című operettjéből hangzott el néhány részlet, Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor 1964-es operettfelvételéről, valamint utolsóként egy vidám hármast Kékkovács Mara, Szendy Szilvi és Peller Károly énektolmácsolásában ebből az operettből. A Túl az Óperencián című adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban, ami elérhető az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon.
2001 Búbánat 2017-03-29 20:48:55 [Válasz erre: 1999 Búbánat 2017-03-29 20:44:44]
Egy fotót is közölt a rádióújság a Schubert-Berté - daljáték bemutatója hetében - Réti József és Melis György a felvétel próbáján a rádió stúdiójában.
Egy fotót is közölt a rádióújság a Schubert-Berté - daljáték bemutatója hetében - Réti József és Melis György a felvétel próbáján a rádió stúdiójában.
2000 macskás 2017-03-29 20:47:12
2000
2000
1999 Búbánat 2017-03-29 20:44:44 [Válasz erre: 20 Búbánat 2008-03-06 23:23:41]
Kapcs. 20. sorszám Kiegészítés Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963, január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30) Fordította: Harsányi Zsolt Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Franz Schubert, zeneszerző – Ilosfalvy Róbert Tschöll Keresztély, üvegfestő mester – Maleczky Oszkár Tschöllné, a felesége – Palánkay Klára A Tschöll leányok: Édi – Hankiss Ilona Hédi – Andor Éva Médi – László Margit Franz Schober báró, költő – Melis György Grisi Lucia, énekesnő – Neményi Lili Vogl, operaénekes – Réti József Schwind, festő – Bende Zsolt Gumpelwieser, rajzoló – Várhelyi Endre Binder Nándor, postahivatalnok – Külkey László Bruneder Antal, nyergesmester – Nádas Tibor Scharntorff, dán követ - Ajtay Andor Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill Házmesterné – Somogyi Nusi Kocsmáros – Keleti László Seiler, karmester – Tomanek Nándor Cukrászné – Máté Eta Sáni, pikkolófiú – Kern András Wéberné – Verbőczy Ila Kocsis – Gonda György Az RTV Újságban olvasható a daljáték bemutató előzeteseként: „Az új év szombatján ismét klasszikus értékű operett bemutatójával jelentkezik a Rádió Dalszínháza. Schubert-Berté Három a kislány című operettjét – ha nem is olyan sűrűn, mint néhány évvel ezelőtt – játssza az Erkel Színház, de felfrissített szereposztású új felvétele bizonyára kellemes szórakozást jelent a Schubert-melódiák kedvelőinek. A darab mostani szereposztása nem ismeretlen a rádióhallgatók előtt, hiszen néhány éve műsoron van az operett keresztmetszete, csak nem ezzel az előadógárdával. S az új felvétel, a teljes operett ’közkívánatra’, az operett-hallgatók meg-megújuló kívánságára készült a már ismert, az Operaház élvonalába tartozó művészekkel.” Megjegyzés: az említett rádiós keresztmetszet bemutatójáról a Házy Erzsébet (3.783. sz.) és az Ilosfalvy Róbert (705. sz.) topicjában, a jelzett sorszámok alatt tettem említést: „Tavaszi felhők az égen” – Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor - 1959. március 30. Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.
Kapcs. 20. sorszám Kiegészítés Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963, január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30) Fordította: Harsányi Zsolt Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Franz Schubert, zeneszerző – Ilosfalvy Róbert Tschöll Keresztély, üvegfestő mester – Maleczky Oszkár Tschöllné, a felesége – Palánkay Klára A Tschöll leányok: Édi – Hankiss Ilona Hédi – Andor Éva Médi – László Margit Franz Schober báró, költő – Melis György Grisi Lucia, énekesnő – Neményi Lili Vogl, operaénekes – Réti József Schwind, festő – Bende Zsolt Gumpelwieser, rajzoló – Várhelyi Endre Binder Nándor, postahivatalnok – Külkey László Bruneder Antal, nyergesmester – Nádas Tibor Scharntorff, dán követ - Ajtay Andor Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill Házmesterné – Somogyi Nusi Kocsmáros – Keleti László Seiler, karmester – Tomanek Nándor Cukrászné – Máté Eta Sáni, pikkolófiú – Kern András Wéberné – Verbőczy Ila Kocsis – Gonda György Az RTV Újságban olvasható a daljáték bemutató előzeteseként: „Az új év szombatján ismét klasszikus értékű operett bemutatójával jelentkezik a Rádió Dalszínháza. Schubert-Berté Három a kislány című operettjét – ha nem is olyan sűrűn, mint néhány évvel ezelőtt – játssza az Erkel Színház, de felfrissített szereposztású új felvétele bizonyára kellemes szórakozást jelent a Schubert-melódiák kedvelőinek. A darab mostani szereposztása nem ismeretlen a rádióhallgatók előtt, hiszen néhány éve műsoron van az operett keresztmetszete, csak nem ezzel az előadógárdával. S az új felvétel, a teljes operett ’közkívánatra’, az operett-hallgatók meg-megújuló kívánságára készült a már ismert, az Operaház élvonalába tartozó művészekkel.” Megjegyzés: az említett rádiós keresztmetszet bemutatójáról a Házy Erzsébet (3.783. sz.) és az Ilosfalvy Róbert (705. sz.) topicjában, a jelzett sorszámok alatt tettem említést: „Tavaszi felhők az égen” – Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor - 1959. március 30. Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.
1998 smaragd 2017-03-29 12:05:05 [Válasz erre: 1891 Búbánat 2017-02-01 12:44:14]
KEMÉNY EGON-Soós László-Ignácz Rózsa-Ambrózy Ágoston:"Hatvani diákjai" Daljáték Magyar Rádió, 1955 Színház és Filmművészet, 1955/3 Két új operett a Rádióban CS.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" zenéjét Kemény Egon szerzette. A rendkívüli tehetségű zeneszerző magyar alaphangú muzsikáját romantikus színekkel szövi át: hangszerelése finom, áttetsző, árnyalatos. A XVIII. századi civis város diákéletének hangulatát idézik a diák-kántus kórusszámai. A bemutató zenei anyaga alkalmas és méltó arra, hogy önálló szvitként is feldolgozódjék, de főképpen arra, hogy a látható színpadon is átmelegítse a játékot és a közönség szívét.
KEMÉNY EGON-Soós László-Ignácz Rózsa-Ambrózy Ágoston:"Hatvani diákjai" Daljáték Magyar Rádió, 1955 Színház és Filmművészet, 1955/3 Két új operett a Rádióban CS.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" zenéjét Kemény Egon szerzette. A rendkívüli tehetségű zeneszerző magyar alaphangú muzsikáját romantikus színekkel szövi át: hangszerelése finom, áttetsző, árnyalatos. A XVIII. századi civis város diákéletének hangulatát idézik a diák-kántus kórusszámai. A bemutató zenei anyaga alkalmas és méltó arra, hogy önálló szvitként is feldolgozódjék, de főképpen arra, hogy a látható színpadon is átmelegítse a játékot és a közönség szívét.
1997 Búbánat 2017-03-29 10:58:52
A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorának („Túl az Óperencián”) 18 órakor kezdődő ismétlésére hívom fel a figyelmet: benne Szirmai Albert Mágnás Miska és Millöcker Dubarry című operettjeiből szólalnak meg dalok, kettősök. A hatvanas-hetvenes években készült rádiófelvételekről hallhatjuk Andor Éva, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László, Korondy György, Palcsó Sándor, Szabó Miklós illetve Sass Sylvia, Petress Zsuzsa, Molnár András és ugyancsak Palcsó Sándor énekét.
A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorának („Túl az Óperencián”) 18 órakor kezdődő ismétlésére hívom fel a figyelmet: benne Szirmai Albert Mágnás Miska és Millöcker Dubarry című operettjeiből szólalnak meg dalok, kettősök. A hatvanas-hetvenes években készült rádiófelvételekről hallhatjuk Andor Éva, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László, Korondy György, Palcsó Sándor, Szabó Miklós illetve Sass Sylvia, Petress Zsuzsa, Molnár András és ugyancsak Palcsó Sándor énekét.
1996 Búbánat 2017-03-28 10:40:37 [Válasz erre: 1856 Búbánat 2017-01-08 17:47:48]
Kapcs.: az 1856. és 119. sz. beírásokhoz További pontosítás A „Szovjet Zenei Hét” alkalmával mutatta be a Rádió Dalszínháza Miljutyin A cirkusz csillagai című operettjét – két részben. A bemutató ideje: 1962. november 10., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.46. A Rádió és Televízió Újságban az alábbi ismertető-ajánlás olvasható a darab sugárzása elé: „A Cirkusz csillagai - egy Párizsban vendégszereplő szovjet cirkusz és egy olasz cirkusz két fiatal művészének szerelméről. Egy hónappal ezelőtt még mikrofilm őrizte a több mint kétórás nagyoperett hangjegyeit: partitúráját és zongorakivonatát. Ez alatt a lehetetlenül rövid idő alatt lett a kis filmtekercsből kotta, a kottából élő zene, szöveg, és ebből ismét felvétel: hangfelvétel a rádióban. Fordítók, rendezők, színészek, énekesek, muzsikusok fáradtságot nem ismerő munkája futott versenyt az idővel – hogy a Kedves Hallgató kellemes szombat estét tölthessen készüléke mellett.” Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Verseket Raics István fordította Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Marton Frigyes Szereposztás: Andrej Baklanov – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Gloria – Németh Marika Galina – Lehoczky Zsuzsa Kosztya – Bodrogi Gyula Voroncova – Olty Magda Rosetti – Mányai Lajos Mortimer – Radnay György (Greguss Zoltán) Valdemar – Feleki Kamill Lolita – Gyenes Magda Odüsszeusz – Pagonyi János Pizsama – Kibédy Ervin Abdul – Nádas Tibor (Hlatky László) Rendőrtiszt – Kamarás Gyula Újságárus – Árosi Aladár
Kapcs.: az 1856. és 119. sz. beírásokhoz További pontosítás A „Szovjet Zenei Hét” alkalmával mutatta be a Rádió Dalszínháza Miljutyin A cirkusz csillagai című operettjét – két részben. A bemutató ideje: 1962. november 10., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.46. A Rádió és Televízió Újságban az alábbi ismertető-ajánlás olvasható a darab sugárzása elé: „A Cirkusz csillagai - egy Párizsban vendégszereplő szovjet cirkusz és egy olasz cirkusz két fiatal művészének szerelméről. Egy hónappal ezelőtt még mikrofilm őrizte a több mint kétórás nagyoperett hangjegyeit: partitúráját és zongorakivonatát. Ez alatt a lehetetlenül rövid idő alatt lett a kis filmtekercsből kotta, a kottából élő zene, szöveg, és ebből ismét felvétel: hangfelvétel a rádióban. Fordítók, rendezők, színészek, énekesek, muzsikusok fáradtságot nem ismerő munkája futott versenyt az idővel – hogy a Kedves Hallgató kellemes szombat estét tölthessen készüléke mellett.” Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Verseket Raics István fordította Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Marton Frigyes Szereposztás: Andrej Baklanov – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Gloria – Németh Marika Galina – Lehoczky Zsuzsa Kosztya – Bodrogi Gyula Voroncova – Olty Magda Rosetti – Mányai Lajos Mortimer – Radnay György (Greguss Zoltán) Valdemar – Feleki Kamill Lolita – Gyenes Magda Odüsszeusz – Pagonyi János Pizsama – Kibédy Ervin Abdul – Nádas Tibor (Hlatky László) Rendőrtiszt – Kamarás Gyula Újságárus – Árosi Aladár
1995 Búbánat 2017-03-27 21:49:20 [Válasz erre: 1994 Búbánat 2017-03-27 21:04:11]
A zeneszerző másik dalműve, amiből a rádió felvételt készített: rádióopera, amit a Rádió Dalszínháza mutatott be 1962. augusztus 22-én a Kossuth Rádióban (21.30-23.22) Székely Endre: Vízirózsa A 20. századi magyar zeneszerzők között az egyik legellentmondásosabb pályafutás Székely Endréé. Tekintsük át életét 1962-ig. 1912-ben született Budapesten, először zongorázni tanult, majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1937-ben kapott zeneszerzői diplomát. Fiatalkora a mozgalmi munka jegyében zajlott, annak minden szépségével és negatívumával együtt. 1945 után különféle kulturális szervezetek vezetője. 1950-ben alapító karnagya a Magyar Rádió énekkarának. Mint zeneszerző – a „tömegdal és kantáta” korszakban ő is főleg e műfajokat művelte. Egy zenei vita során Székely Endre erős pártkritikában részesült. Ez fordulópontot hozott azéletében: felhagyott minden politikai-közéleti tevékenységgel és vidékre költözött. A visszavonultság évei meghozták számára azt a nyugalmat, amely szükséges volt továbbfejlődéséhez. Addigi zeneszerzői munkásságát átértékelte és elkezdte tanulmányozni a modern muzsika mestereinek alkotásait. Az új bécsi iskola komponistáinak művei felfedezés erejével hatottak rá. Úgy érezte, számára is a 12 fokú hangrendszer alkalmazása ad lehetőséget kifejezőeszközeinek korszerűsítésére. Székely Endre új alkotókorszakából két mű hangzott el a Rádióban 1962-ben: júliusban a Képes Géza szövegére komponált Dózsa György c. oratóriuma, augusztus 22-én pedig a Rádió Dalszínházának bemutatójaként a Vízirózsa c. 3 felvonásos operája. Várnai Péter zenetörténész az operáról így írt: „Székely Endre Vízirózsa c. operájának első verziója 1958-ban készült el, de a szerző 1961-ben átdolgozta, illetve néhány jelenethez új zenét komponált. Romhányi József szövegkönyve az ősi Undine történet alapján készült: az apja akarata ellenére földi férfihez feleségül menő vízi-tündér tragikus története. A darabot egy öreg halász prológusa és epilógusa keretezi. Az opera muzsikája az átdolgozás folytán érezhetően két világra bomlik. Az eredeti verzióhoz tartozó nagyobb részben Székelyt a vízcsobogás, a tündérek tánca és a vihar hangfestése köti le. Ezzel szemben az 1961-ben komponált szakaszok már többnyire a stílusváltás utáni hangot képviselik és technikájukban a tizenkét-fokú szerkesztésmódot követik. Bár Székely Endre első operájában a sikerültebb és a gyengébb pillanatok váltakoznak, mégis operaszerzői képességeit bizonyítják.” /http://fonix-sarok.hu./ A rádiófelvétel szereposztása: Vízirózsa - László Margit Halászlegény - Réti József Öreghalász – Székely Mihály Vízikirály – Palócz László Harangozó – Rösler Endre A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor Ruitner Sándor az új rádiós bemutató elé a következő gondolatokat fűzte a Rádió és Televízió Újság aktuális számában: „A Rádió Dalszínháza, tradícióihoz híven, igyekszik teret adni zeneszerzőink új alkotásainak és megszólaltatni minél több új magyar dalművet, - amint ezt a hallgatók az utóbbi években gyakran tapasztalhatták. (Egy esztendővel ezelőtt Petrovics Emil – Hubay Miklós C’est la guerre című operáját mutatta be.) A sort szerda este Székely Endre – Romhányi József Vízirózsa című alkotása folytatja. Az opera stílusjegyeiben – a szereplők ábrázolásának dramatikus követelményei szerint – a modern és népzenei elemek ötvözete. Az öreg halász elbeszélése foglalja keretbe a Vízirózsa és a halászlegény tragikus sorsú szerelmének történetét. Az öreg halász mondja el, hogy a mese szimbólum csupán és hősei élő alakok is lehettek volna itt a Balaton partján a földesúri elnyomás korában, amikor a Vízikirály volt az úr ’föld és víz felett’. A Vízikirály, akinek legkedvesebb lányát szereti el tündértársnői közül a szegény halászlegény és ezért a tettéért az egész halászfalut sújtja a félelmetes hatalom bosszúja. S amikor véget ér Rózsa és a halászlegény szomorú históriája, szinte a mi gondolataink szólalnak meg az öreg halász ajkán: ’Mese volt, de a valónál igazabb…’ „ Várnai Péter fentebb idézett írását az operafelvétel bírálatával zárja. Kifejti: „Az előadás minden dicséretet megérdemel. Erdélyi Miklós teljes átéléssel vezényli a darabot, a mű lírai és drámai szépségei egyaránt kellő kifejezéshez jutnak. S ebben nem kis érdeme van a munkáját mintaszerűen végző zenei rendezőnek, Ruitner Sándornak is. Énekkar és zenekar, valamint a szólisták hangzási egyensúlya igen jó, legfeljebb a szólisták hangja néha túlságosan is előtérbe kerül, ’fedi a zenekart’. Ez különösen az új kompozíciójú részeknél tűnik fel, mert itt a zenei anyag erősen polifonikus – szükséges lenne minden szólam önálló életének hangzásbeli kidomborítása. A Rádiózenekar egyébként bravúrosan győzte le a nehéz intonációs és ritmikai problémákat. A szólisták közül Székely Mihály gyönyörűen zengő hangjával, László Margit és Réti József lírikus kifejezőkészségével és biztos muzikalitásával, Palócz László drámai erővel, Rösler Endre pedig kiélezett jellemábrázolással szolgálja az új magyar mű megszólaltatását.”
A zeneszerző másik dalműve, amiből a rádió felvételt készített: rádióopera, amit a Rádió Dalszínháza mutatott be 1962. augusztus 22-én a Kossuth Rádióban (21.30-23.22) Székely Endre: Vízirózsa A 20. századi magyar zeneszerzők között az egyik legellentmondásosabb pályafutás Székely Endréé. Tekintsük át életét 1962-ig. 1912-ben született Budapesten, először zongorázni tanult, majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1937-ben kapott zeneszerzői diplomát. Fiatalkora a mozgalmi munka jegyében zajlott, annak minden szépségével és negatívumával együtt. 1945 után különféle kulturális szervezetek vezetője. 1950-ben alapító karnagya a Magyar Rádió énekkarának. Mint zeneszerző – a „tömegdal és kantáta” korszakban ő is főleg e műfajokat művelte. Egy zenei vita során Székely Endre erős pártkritikában részesült. Ez fordulópontot hozott azéletében: felhagyott minden politikai-közéleti tevékenységgel és vidékre költözött. A visszavonultság évei meghozták számára azt a nyugalmat, amely szükséges volt továbbfejlődéséhez. Addigi zeneszerzői munkásságát átértékelte és elkezdte tanulmányozni a modern muzsika mestereinek alkotásait. Az új bécsi iskola komponistáinak művei felfedezés erejével hatottak rá. Úgy érezte, számára is a 12 fokú hangrendszer alkalmazása ad lehetőséget kifejezőeszközeinek korszerűsítésére. Székely Endre új alkotókorszakából két mű hangzott el a Rádióban 1962-ben: júliusban a Képes Géza szövegére komponált Dózsa György c. oratóriuma, augusztus 22-én pedig a Rádió Dalszínházának bemutatójaként a Vízirózsa c. 3 felvonásos operája. Várnai Péter zenetörténész az operáról így írt: „Székely Endre Vízirózsa c. operájának első verziója 1958-ban készült el, de a szerző 1961-ben átdolgozta, illetve néhány jelenethez új zenét komponált. Romhányi József szövegkönyve az ősi Undine történet alapján készült: az apja akarata ellenére földi férfihez feleségül menő vízi-tündér tragikus története. A darabot egy öreg halász prológusa és epilógusa keretezi. Az opera muzsikája az átdolgozás folytán érezhetően két világra bomlik. Az eredeti verzióhoz tartozó nagyobb részben Székelyt a vízcsobogás, a tündérek tánca és a vihar hangfestése köti le. Ezzel szemben az 1961-ben komponált szakaszok már többnyire a stílusváltás utáni hangot képviselik és technikájukban a tizenkét-fokú szerkesztésmódot követik. Bár Székely Endre első operájában a sikerültebb és a gyengébb pillanatok váltakoznak, mégis operaszerzői képességeit bizonyítják.” /http://fonix-sarok.hu./ A rádiófelvétel szereposztása: Vízirózsa - László Margit Halászlegény - Réti József Öreghalász – Székely Mihály Vízikirály – Palócz László Harangozó – Rösler Endre A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor Ruitner Sándor az új rádiós bemutató elé a következő gondolatokat fűzte a Rádió és Televízió Újság aktuális számában: „A Rádió Dalszínháza, tradícióihoz híven, igyekszik teret adni zeneszerzőink új alkotásainak és megszólaltatni minél több új magyar dalművet, - amint ezt a hallgatók az utóbbi években gyakran tapasztalhatták. (Egy esztendővel ezelőtt Petrovics Emil – Hubay Miklós C’est la guerre című operáját mutatta be.) A sort szerda este Székely Endre – Romhányi József Vízirózsa című alkotása folytatja. Az opera stílusjegyeiben – a szereplők ábrázolásának dramatikus követelményei szerint – a modern és népzenei elemek ötvözete. Az öreg halász elbeszélése foglalja keretbe a Vízirózsa és a halászlegény tragikus sorsú szerelmének történetét. Az öreg halász mondja el, hogy a mese szimbólum csupán és hősei élő alakok is lehettek volna itt a Balaton partján a földesúri elnyomás korában, amikor a Vízikirály volt az úr ’föld és víz felett’. A Vízikirály, akinek legkedvesebb lányát szereti el tündértársnői közül a szegény halászlegény és ezért a tettéért az egész halászfalut sújtja a félelmetes hatalom bosszúja. S amikor véget ér Rózsa és a halászlegény szomorú históriája, szinte a mi gondolataink szólalnak meg az öreg halász ajkán: ’Mese volt, de a valónál igazabb…’ „ Várnai Péter fentebb idézett írását az operafelvétel bírálatával zárja. Kifejti: „Az előadás minden dicséretet megérdemel. Erdélyi Miklós teljes átéléssel vezényli a darabot, a mű lírai és drámai szépségei egyaránt kellő kifejezéshez jutnak. S ebben nem kis érdeme van a munkáját mintaszerűen végző zenei rendezőnek, Ruitner Sándornak is. Énekkar és zenekar, valamint a szólisták hangzási egyensúlya igen jó, legfeljebb a szólisták hangja néha túlságosan is előtérbe kerül, ’fedi a zenekart’. Ez különösen az új kompozíciójú részeknél tűnik fel, mert itt a zenei anyag erősen polifonikus – szükséges lenne minden szólam önálló életének hangzásbeli kidomborítása. A Rádiózenekar egyébként bravúrosan győzte le a nehéz intonációs és ritmikai problémákat. A szólisták közül Székely Mihály gyönyörűen zengő hangjával, László Margit és Réti József lírikus kifejezőkészségével és biztos muzikalitásával, Palócz László drámai erővel, Rösler Endre pedig kiélezett jellemábrázolással szolgálja az új magyar mű megszólaltatását.”
1994 Búbánat 2017-03-27 21:04:11 [Válasz erre: 423 Búbánat 2008-07-13 01:17:48]
Székely Endre (Bp., 1912. ápr. 6. – Bp., 1989. ápr. 14.): zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár, Erkel-díjas (1954, 1980) 1950-ben írt operettjét – Aranycsillag a 423. sorszám alatt említettem. Találtam egy terjedelmes elemzést a kor első „szocreál” operettjéről. Érdemes elolvasni a tanulmányt: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Jymg5C4ccIkJ:www.dunamuzeum.hu/public/imre/operett.doc+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; “Árvíz az operett-színpadon” [/url]
Székely Endre (Bp., 1912. ápr. 6. – Bp., 1989. ápr. 14.): zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár, Erkel-díjas (1954, 1980) 1950-ben írt operettjét – Aranycsillag a 423. sorszám alatt említettem. Találtam egy terjedelmes elemzést a kor első „szocreál” operettjéről. Érdemes elolvasni a tanulmányt: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Jymg5C4ccIkJ:www.dunamuzeum.hu/public/imre/operett.doc+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; “Árvíz az operett-színpadon” [/url]
1993 Búbánat 2017-03-27 10:50:24
A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában ezúttal Lehár Ferenc két operettjéből hallhattunk részleteket: 1.) Szép a világ - két különböző rádiófelvételről (1974. május 1.; 1957. év) hangzottak el a dalok: - „Szeretni jó, ó, de jó, oly izgató” (Andor Éva, km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Induló: „A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás…” /” Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég…” (Németh Marika és Palcsó Sándor) - „Rio de Janeiro” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - „Ugye, gondolsz rám” (Korondy György) - „Oly szép a világ” (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) 2.) A három grácia - az alább megnevezett két operettdal először 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40: „Új Lehár felvételeink” - Pacsirta, A három grácia, A drótostót; A bécsi asszonyok – részletek; a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli): - Szerelmi kettős: „Angyalkám, kicsikém, hallgass rám” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár.” /”Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen” (Koltay Valéria és Külkey László) - Egy másik, későbbi felvételről felcsendült a nevezetes „Apacs-kettős” is az operettből: „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/ Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kállay Bori és Németh Sándor, valamint a Fővárosi Operettszínház Zenekara) Megemlítem még az elhangzott gyönyörű Kodály-dalt: ( „A csitári hegyek alatt” Andor Éva és Simándy József szépséges tolmácsolásában! A "Túl az Óperencián" operettműsor - a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége ma és egész héten át Pál Attila, a Kecskeméti Katona József Színház művésze – Franz von Suppé Pikk dáma című operettjének pompás nyitányával ért véget (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara Sándor János vezényletével). A délelőtti rádióadás meghallgatható újra az ismétlésben, 18 és 19 óra között az ismert elérhetőségeken.
A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában ezúttal Lehár Ferenc két operettjéből hallhattunk részleteket: 1.) Szép a világ - két különböző rádiófelvételről (1974. május 1.; 1957. év) hangzottak el a dalok: - „Szeretni jó, ó, de jó, oly izgató” (Andor Éva, km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Induló: „A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás…” /” Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég…” (Németh Marika és Palcsó Sándor) - „Rio de Janeiro” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - „Ugye, gondolsz rám” (Korondy György) - „Oly szép a világ” (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) 2.) A három grácia - az alább megnevezett két operettdal először 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40: „Új Lehár felvételeink” - Pacsirta, A három grácia, A drótostót; A bécsi asszonyok – részletek; a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli): - Szerelmi kettős: „Angyalkám, kicsikém, hallgass rám” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár.” /”Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen” (Koltay Valéria és Külkey László) - Egy másik, későbbi felvételről felcsendült a nevezetes „Apacs-kettős” is az operettből: „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/ Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kállay Bori és Németh Sándor, valamint a Fővárosi Operettszínház Zenekara) Megemlítem még az elhangzott gyönyörű Kodály-dalt: ( „A csitári hegyek alatt” Andor Éva és Simándy József szépséges tolmácsolásában! A "Túl az Óperencián" operettműsor - a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége ma és egész héten át Pál Attila, a Kecskeméti Katona József Színház művésze – Franz von Suppé Pikk dáma című operettjének pompás nyitányával ért véget (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara Sándor János vezényletével). A délelőtti rádióadás meghallgatható újra az ismétlésben, 18 és 19 óra között az ismert elérhetőségeken.
1992 Búbánat 2017-03-23 00:16:57 [Válasz erre: 181 Búbánat 2008-04-20 02:17:25]
Kapcs. 181. sorszám Pontosítás. Kálmán Imre: A bajadér című operettjének keresztmetszetét (részletek) – új rádiófelvétel bemutatóként - 1962. augusztus 8-án sugározta a Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10 órakor. A dalszövegek Kulinyi Ernő magyar fordítása. Az összekötőszöveget Innocent-Vincze Ernő írta. Rendező: Rácz György Zenei rendező: Fejes Cecília Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás Szereposztás: Odette, operettprimadonna – Vámos Ágnes (Gordon Zsuzsa) Radjami , Lahore hercege – Udvardy Tibor (Bitskey Tibor) Marietta – Zentai Anna Lajos Fülöp – Árossy Aladár (próza) Napóleon – Kishegyi Árpád (Szoó György) Parker ezredes – Balázs István (próza) Pimprinette, reklámfőnök – Csákányi László (próza)
Kapcs. 181. sorszám Pontosítás. Kálmán Imre: A bajadér című operettjének keresztmetszetét (részletek) – új rádiófelvétel bemutatóként - 1962. augusztus 8-án sugározta a Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10 órakor. A dalszövegek Kulinyi Ernő magyar fordítása. Az összekötőszöveget Innocent-Vincze Ernő írta. Rendező: Rácz György Zenei rendező: Fejes Cecília Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás Szereposztás: Odette, operettprimadonna – Vámos Ágnes (Gordon Zsuzsa) Radjami , Lahore hercege – Udvardy Tibor (Bitskey Tibor) Marietta – Zentai Anna Lajos Fülöp – Árossy Aladár (próza) Napóleon – Kishegyi Árpád (Szoó György) Parker ezredes – Balázs István (próza) Pimprinette, reklámfőnök – Csákányi László (próza)
