113 Búbánat 2008-04-04 23:32:26
100.) Szőnyi Erzsébet: Száz cifra ködmön (zenés játék) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. december 4. Kossuth Rádió 20.30 22.00 Szövegét Mikszáth Kálmán műve után Benedek András írta Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Balassa báró – Palócz László Krisztina – Neményi Lili Kripuska Dániel – Palcsó Sándor Péri Judit – Andor Éva Fruzsina – Komlóssy Erzsébet Petrás Sámuel – Katona Lajos
100.) Szőnyi Erzsébet: Száz cifra ködmön (zenés játék) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. december 4. Kossuth Rádió 20.30 22.00 Szövegét Mikszáth Kálmán műve után Benedek András írta Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Balassa báró – Palócz László Krisztina – Neményi Lili Kripuska Dániel – Palcsó Sándor Péri Judit – Andor Éva Fruzsina – Komlóssy Erzsébet Petrás Sámuel – Katona Lajos
112 Búbánat 2008-04-04 23:31:37
99.) Jacques Offenbach: A szép Heléna Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52 Fordította: Fischer Sándor Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond) Menelaus – Melis György (Feleki Kamill) Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi) Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc) Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán) Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián) Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád) Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György) Philcomus – Pásztor János Euthycles – Andrecz Vilmos Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza) Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati) Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika) Rabszolga – Árossy Aladár
99.) Jacques Offenbach: A szép Heléna Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52 Fordította: Fischer Sándor Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond) Menelaus – Melis György (Feleki Kamill) Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi) Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc) Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán) Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián) Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád) Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György) Philcomus – Pásztor János Euthycles – Andrecz Vilmos Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza) Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati) Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika) Rabszolga – Árossy Aladár
111 Búbánat 2008-04-04 23:30:39
98.) Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MR szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire – Feleki Kamill A fiatal Poire – Kishegyi Árpád Sybill – Németh Marika Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Gorcsakov – Petri Miklós Lakáj – Regős Péter
98.) Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MR szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire – Feleki Kamill A fiatal Poire – Kishegyi Árpád Sybill – Németh Marika Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Gorcsakov – Petri Miklós Lakáj – Regős Péter
110 Búbánat 2008-04-04 22:41:51 [Válasz erre: 108 bermuda 2008-04-04 17:07:03]
Egyetértek a helyzetértékeléseddel. S ha már szóba hoztad Rátonyit, a következőket írja az 1982-ben írt hatalmas munkája, a két kötetes Operett könyve záró fejezetében: „… Nem írhattam a Rádió felbecsülhetetlen érdemeiről, mely a felszabadulás után számos új magyar operett megszületését tette lehetővé mikrofonja előtt, olyan nagyszerű és lelkes szakemberek munkája eredményeként, mint Kiszely Gyula és Rácz György voltak. Írnom kellett volna arról, hogy, mikor kitalálták: a rádió-operettek szerepeit ’kettősbe’ osztják ki. Más énekelte és más játszotta a szerepeket. Lehetőleg operaénekes énekelte és prózai színész játszotta. Ezeket a ’zenés-hibridkukoricákat’ többnyire a zenei osztályra szerződött másodrangú volt vidéki karmester vezényelte, kisajátítva magának minden jelentős operettfelvételt, elfeledtetni akarván azokat az éveket, amikor a rádióoperettek dirigensi pultjainál olyan művészek álltak, mint Lehel György, Vaszy Viktor, Polgár Tibor és Bródy Tamás. Természetes, hogy az utódnak kellemesebb volt operistákkal és prózai színészekkel dolgoznia, így nem volt kitéve bizonyos bíráló megjegyzéseknek. Nagyon csekély kivételtől eltekintve nem is tette be a lábát ettől kezdve a stúdióba operettszínész. Mindezzel egyetértettek azok a rendezők is, akik statisztáltak ahhoz a lehetetlen munkamódszerhez, hogy előbb felvették a zenét, anélkül, hogy a szereplők ismerték volna a darabot, és sokszor csak jónéhány héttel később a szöveget. Minderről bővebben kellett volna írni és talán ezt a címet adhattam volna az erről szóló fejezetnek: ’Hogyan ne!’…” Van igazság abban, amit Rátonyi mond, de egy jó adag keserűséggel vegyes féltékenység is kitetszik belőle az „operisták” iránt – mivel ő már ekkor kimaradt a stúdiómunkákból. És nincs igaza, amit a ’vidéki’ karmesterről állít: nem nevezi nevén, de tudható, hogy kire gondolt, amikor erről írt: Sebestyén Andrásra. Egyike volt a legjobb karmestereknek, Bródy Tamás mellett a legtöbbet foglalkoztatta a rádió, szinte minden második klasszikus nagyoperett zenéjét vele vette fel a rádió. És komponistaként is letette a névjegyét. Rátonyi többi megállapításait nem cáfolom. Ír az új énekes nemzedékről is. Előbb sajnálattal sorra veszi (1982-t írunk) kik távoztak a színházból, majd sorolja az érkezett új tehetségeket, akikre reményei szerint építeni lehet:: Benkóczy Zoltán, Csongrádi Kata, Domonkos Zsuzsa, Farkas Bálint, Hídvégi Miklós, Kishonti Ildikó, Kovács Zsuzsa, Oszwald Marika, Rózsa Sándor, Udvarias Katalin, Virágh József és Zsadon Andrea. Az említetteken kívül szép reményekre jogosító művészek: Gárday Gábor, Jankovits József, Kincses Károly, Kokas László, Kovács Brigitta… A, színház két legnevesebb férfiművésze jelenleg szerény megítélésem szerint Németh Sándor és Kovács József…” Hát bizony, azóta eltelt 25 év, és döntően kicserélődött ez a gárda is. Ahogyan ők sem kaptak rádiós felkérést, úgy napjainkban, Kalocsay Zsuzsa és művésztársai sem. Az ismert okok miatt. De amikor a csúcson voltak, már nem volt operettfelvétel a rádióban. A Rádió archívuma pedig őrzi a becses darabokat. De kiknek? Mégcsak nem is sugározza ezeket...
Egyetértek a helyzetértékeléseddel. S ha már szóba hoztad Rátonyit, a következőket írja az 1982-ben írt hatalmas munkája, a két kötetes Operett könyve záró fejezetében: „… Nem írhattam a Rádió felbecsülhetetlen érdemeiről, mely a felszabadulás után számos új magyar operett megszületését tette lehetővé mikrofonja előtt, olyan nagyszerű és lelkes szakemberek munkája eredményeként, mint Kiszely Gyula és Rácz György voltak. Írnom kellett volna arról, hogy, mikor kitalálták: a rádió-operettek szerepeit ’kettősbe’ osztják ki. Más énekelte és más játszotta a szerepeket. Lehetőleg operaénekes énekelte és prózai színész játszotta. Ezeket a ’zenés-hibridkukoricákat’ többnyire a zenei osztályra szerződött másodrangú volt vidéki karmester vezényelte, kisajátítva magának minden jelentős operettfelvételt, elfeledtetni akarván azokat az éveket, amikor a rádióoperettek dirigensi pultjainál olyan művészek álltak, mint Lehel György, Vaszy Viktor, Polgár Tibor és Bródy Tamás. Természetes, hogy az utódnak kellemesebb volt operistákkal és prózai színészekkel dolgoznia, így nem volt kitéve bizonyos bíráló megjegyzéseknek. Nagyon csekély kivételtől eltekintve nem is tette be a lábát ettől kezdve a stúdióba operettszínész. Mindezzel egyetértettek azok a rendezők is, akik statisztáltak ahhoz a lehetetlen munkamódszerhez, hogy előbb felvették a zenét, anélkül, hogy a szereplők ismerték volna a darabot, és sokszor csak jónéhány héttel később a szöveget. Minderről bővebben kellett volna írni és talán ezt a címet adhattam volna az erről szóló fejezetnek: ’Hogyan ne!’…” Van igazság abban, amit Rátonyi mond, de egy jó adag keserűséggel vegyes féltékenység is kitetszik belőle az „operisták” iránt – mivel ő már ekkor kimaradt a stúdiómunkákból. És nincs igaza, amit a ’vidéki’ karmesterről állít: nem nevezi nevén, de tudható, hogy kire gondolt, amikor erről írt: Sebestyén Andrásra. Egyike volt a legjobb karmestereknek, Bródy Tamás mellett a legtöbbet foglalkoztatta a rádió, szinte minden második klasszikus nagyoperett zenéjét vele vette fel a rádió. És komponistaként is letette a névjegyét. Rátonyi többi megállapításait nem cáfolom. Ír az új énekes nemzedékről is. Előbb sajnálattal sorra veszi (1982-t írunk) kik távoztak a színházból, majd sorolja az érkezett új tehetségeket, akikre reményei szerint építeni lehet:: Benkóczy Zoltán, Csongrádi Kata, Domonkos Zsuzsa, Farkas Bálint, Hídvégi Miklós, Kishonti Ildikó, Kovács Zsuzsa, Oszwald Marika, Rózsa Sándor, Udvarias Katalin, Virágh József és Zsadon Andrea. Az említetteken kívül szép reményekre jogosító művészek: Gárday Gábor, Jankovits József, Kincses Károly, Kokas László, Kovács Brigitta… A, színház két legnevesebb férfiművésze jelenleg szerény megítélésem szerint Németh Sándor és Kovács József…” Hát bizony, azóta eltelt 25 év, és döntően kicserélődött ez a gárda is. Ahogyan ők sem kaptak rádiós felkérést, úgy napjainkban, Kalocsay Zsuzsa és művésztársai sem. Az ismert okok miatt. De amikor a csúcson voltak, már nem volt operettfelvétel a rádióban. A Rádió archívuma pedig őrzi a becses darabokat. De kiknek? Mégcsak nem is sugározza ezeket...
109 Búbánat 2008-04-04 21:34:56 [Válasz erre: 107 bermuda 2008-04-04 16:44:05]
Kedves Bermuda!Ttermészetesen, Gonda a szerep. Köszönöm a helyesbítésed! Időnként nem engedelmeskednek a billentyűk ezen az új készüléken... A vers idézet abszolut pontos! Kövecses Béla énekli ezt a verssort, Gondához.
Kedves Bermuda!Ttermészetesen, Gonda a szerep. Köszönöm a helyesbítésed! Időnként nem engedelmeskednek a billentyűk ezen az új készüléken... A vers idézet abszolut pontos! Kövecses Béla énekli ezt a verssort, Gondához.
108 bermuda 2008-04-04 17:07:03
Egyébként a 7o-es években már nagyyon kevés teljes operett felvételt készített a rádió:-((én így tapasztalom. Volt a Németh Marika, Petress, László Margit, Házy,Vámos Ágnes, Szabó Miklós,Kövecses, Ilosfalvy, Udvardi(néha), Rátonyi, Kishegyi, Külkei s ezután már az újabb énekes gárdával-mint Gulyás, Kincses,Pitti,Kukely már csak elvétve.Operett énekesekkel meg egyáltalán nem. Azóta meg semmit.... A jelenlegi operett énekeseket meg nem is ismerem, legalábbis pl. KalocsayZsuzsáról hallottam, de semmilyen rádiós felvétele nincs...vagy rosszul tudom? Mivel én jószerivel csak a rádióra támaszkodom, nem is ismerek senkit-az újabbak közül...
Egyébként a 7o-es években már nagyyon kevés teljes operett felvételt készített a rádió:-((én így tapasztalom. Volt a Németh Marika, Petress, László Margit, Házy,Vámos Ágnes, Szabó Miklós,Kövecses, Ilosfalvy, Udvardi(néha), Rátonyi, Kishegyi, Külkei s ezután már az újabb énekes gárdával-mint Gulyás, Kincses,Pitti,Kukely már csak elvétve.Operett énekesekkel meg egyáltalán nem. Azóta meg semmit.... A jelenlegi operett énekeseket meg nem is ismerem, legalábbis pl. KalocsayZsuzsáról hallottam, de semmilyen rádiós felvétele nincs...vagy rosszul tudom? Mivel én jószerivel csak a rádióra támaszkodom, nem is ismerek senkit-az újabbak közül...
107 bermuda 2008-04-04 16:44:05 [Válasz erre: 104 Búbánat 2008-04-04 00:21:59]
Kedves Búbánat, elképesztő amit itt olvasgatok, a gyermekkorom köszön vissza:-)) Bocs csak egy kérdés, az Elvált asszonyban Zentai nem Gonda volt? Ez a Gerub nekem nem ismerős, van viszont egy kettős ami igy kezdödik.\"Gonda édes, Gonda drága, lépjünk ismét házzasságra...\" Világért sem kötözködés, csak furcsállom, bár a memóriám már.....
Kedves Búbánat, elképesztő amit itt olvasgatok, a gyermekkorom köszön vissza:-)) Bocs csak egy kérdés, az Elvált asszonyban Zentai nem Gonda volt? Ez a Gerub nekem nem ismerős, van viszont egy kettős ami igy kezdödik.\"Gonda édes, Gonda drága, lépjünk ismét házzasságra...\" Világért sem kötözködés, csak furcsállom, bár a memóriám már.....
106 Búbánat 2008-04-04 10:23:46
Hubay Miklós tegnap ünnepelte 90. születésnapját! (Nagyvárad, 1918. ápr. 3.– ): drámaíró, műfordító, esszéista. Ránki-Hubay-Vass : Egy szerelem három éjszakája (zenés játék) A színházi bemutató: 1961 A Rádió Dalszínháza 1963-ban mutatta be a darabot. Km.: Bende Zsoltot, Horváth Tivadar, László Margit, Sennyei Vera, Angyal Sándor, Földi Ottó, Boros János, Miklósy György vagy Pagonyi János A Petőfi Színház zenekarát Petrovics Emil vezényli A Hungaroton kiadta a zenei anyagot LP-n, és CD-n is megjelent 1999-ben. Ma délután a Bartók adón (14.50-től) három részletet hallgathatunk meg a zenés játékból: Km.: László Margit, Sennyei Vera, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Petőfi Színház Zenekara, vez.: Petrovics Emil 1. Dal a hűségről (László, Bende), 2. Dal az etikettről (Horváth), 3. Búcsú Budapesttől (Sennyei)
Hubay Miklós tegnap ünnepelte 90. születésnapját! (Nagyvárad, 1918. ápr. 3.– ): drámaíró, műfordító, esszéista. Ránki-Hubay-Vass : Egy szerelem három éjszakája (zenés játék) A színházi bemutató: 1961 A Rádió Dalszínháza 1963-ban mutatta be a darabot. Km.: Bende Zsoltot, Horváth Tivadar, László Margit, Sennyei Vera, Angyal Sándor, Földi Ottó, Boros János, Miklósy György vagy Pagonyi János A Petőfi Színház zenekarát Petrovics Emil vezényli A Hungaroton kiadta a zenei anyagot LP-n, és CD-n is megjelent 1999-ben. Ma délután a Bartók adón (14.50-től) három részletet hallgathatunk meg a zenés játékból: Km.: László Margit, Sennyei Vera, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Petőfi Színház Zenekara, vez.: Petrovics Emil 1. Dal a hűségről (László, Bende), 2. Dal az etikettről (Horváth), 3. Búcsú Budapesttől (Sennyei)
104 Búbánat 2008-04-04 00:21:59
96.) Leo Fall: Az elvált asszony Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1. Kossuth adó 13.30 – 14.50 Fordította és rádióra írta: Innocent Vincze Ernő. A dalszövegeket írta: Szabó Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Solymosi Ottó Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Sorop – Rátonyi Róbert Jana – Németh Marika Gerub – Zentay Anna Karel – Kövecse Béla A papa – Bilicsi Tivadar A bíróság elnöke – Nádas Tibor Ügyvéd – Kishegyi Árpád Kalauz – Horkai János
96.) Leo Fall: Az elvált asszony Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1. Kossuth adó 13.30 – 14.50 Fordította és rádióra írta: Innocent Vincze Ernő. A dalszövegeket írta: Szabó Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Solymosi Ottó Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Sorop – Rátonyi Róbert Jana – Németh Marika Gerub – Zentay Anna Karel – Kövecse Béla A papa – Bilicsi Tivadar A bíróság elnöke – Nádas Tibor Ügyvéd – Kishegyi Árpád Kalauz – Horkai János
103 Búbánat 2008-04-04 00:10:53
95.) Jurij Miljutyin: Juanita csókja - operett két részben A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. április 2. Kossuth adó 20.30 – 22.15 Szövegét Jevgenyij Satunovszkij írta. Magyarra Innocent-Vincze Ernő dolgozta át. Verseit Raics István és Erdődy János írta. Zenéjét Bródy Tamás dolgozta át. Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MR szimfonikus zenekara és énekkara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Juanita – Németh Marika Pablo, diák – Baksay Árpád Wonderwood – Feleki Kamill Angéla, bárénekesnő – Sennyei Vera Cézár, a korbácsos – Palócz László (Ladányi Ferenc) Dolores, kis cseléd – Kovács Ibolya Ramon, diák – Gálcsiki János Diego, diák – Petri Miklós Felipe bácsi – Gózon Gyula Seriff – Ascher Oszkár
95.) Jurij Miljutyin: Juanita csókja - operett két részben A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. április 2. Kossuth adó 20.30 – 22.15 Szövegét Jevgenyij Satunovszkij írta. Magyarra Innocent-Vincze Ernő dolgozta át. Verseit Raics István és Erdődy János írta. Zenéjét Bródy Tamás dolgozta át. Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MR szimfonikus zenekara és énekkara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Juanita – Németh Marika Pablo, diák – Baksay Árpád Wonderwood – Feleki Kamill Angéla, bárénekesnő – Sennyei Vera Cézár, a korbácsos – Palócz László (Ladányi Ferenc) Dolores, kis cseléd – Kovács Ibolya Ramon, diák – Gálcsiki János Diego, diák – Petri Miklós Felipe bácsi – Gózon Gyula Seriff – Ascher Oszkár
102 Búbánat 2008-04-03 23:46:30 [Válasz erre: 99 tukán 2008-04-03 10:05:32]
Köszönöm. Egyébként Kincses Veronikával elég kevés operettfelvételt készített a rádió, a Maricán kívül - szintén a nyolcvanas években -, Offenbach Fortúnió dalának egy új felvételén működött közre, Molnár András partnereként. Szintén Offenbachtól A párizsi élet teljes felvételén hallható szép szopránja. Egy másik teljes operettfelvételét itt már közöltem (16. sorszámnál) a hetvenes évekből: J. Strauss Bécsi vér c. művének rádiós változatát. Részleteket többet is felvettek vele, így pl. a Vilja-dalt A víg özvegyből, vagy a Harang-dalt A corneville-i harangokból, Zeller Bányamesteréből a Grófnő belépőjét. Két duettet énekelt Berkes Jánossal, Huszka Mária főhadnagyában. Ha jól emlékszem, még Kálmán Montmartre-i ibolyájában és Suppé Boccacciojának egy későbbi rádiós felvételén is énekelt.
Köszönöm. Egyébként Kincses Veronikával elég kevés operettfelvételt készített a rádió, a Maricán kívül - szintén a nyolcvanas években -, Offenbach Fortúnió dalának egy új felvételén működött közre, Molnár András partnereként. Szintén Offenbachtól A párizsi élet teljes felvételén hallható szép szopránja. Egy másik teljes operettfelvételét itt már közöltem (16. sorszámnál) a hetvenes évekből: J. Strauss Bécsi vér c. művének rádiós változatát. Részleteket többet is felvettek vele, így pl. a Vilja-dalt A víg özvegyből, vagy a Harang-dalt A corneville-i harangokból, Zeller Bányamesteréből a Grófnő belépőjét. Két duettet énekelt Berkes Jánossal, Huszka Mária főhadnagyában. Ha jól emlékszem, még Kálmán Montmartre-i ibolyájában és Suppé Boccacciojának egy későbbi rádiós felvételén is énekelt.
100 Búbánat 2008-04-03 23:16:39 [Válasz erre: 98 tukán 2008-04-03 10:03:02]
Kedves Tukán! Nem is hallhattad ezt a szót: egy betű elírás volt. Helyesen: ballet, tehát: balett.
Kedves Tukán! Nem is hallhattad ezt a szót: egy betű elírás volt. Helyesen: ballet, tehát: balett.
99 tukán 2008-04-03 10:05:32 [Válasz erre: 86 Búbánat 2008-04-02 21:43:01]
Rádió teljes felvételén Marica grófnőt Kincses Veronika énekli.
Rádió teljes felvételén Marica grófnőt Kincses Veronika énekli.
98 tukán 2008-04-03 10:03:02 [Válasz erre: 96 Búbánat 2008-04-03 00:22:20]
Kedves Búbánat! ..két hallétje...! Sosem hallottam ezt a szót, mit jelent?
Kedves Búbánat! ..két hallétje...! Sosem hallottam ezt a szót, mit jelent?
97 Búbánat 2008-04-03 00:22:54
Most következzenek a magyar operett hőskorából vett szerzők operett-és daljáték-ritkaságainak jegyzéke; részleteket vett fel a rádió ezekből a művekből - igazi kincsek az ötvenes évek rádiós felvételei között.
Most következzenek a magyar operett hőskorából vett szerzők operett-és daljáték-ritkaságainak jegyzéke; részleteket vett fel a rádió ezekből a művekből - igazi kincsek az ötvenes évek rádiós felvételei között.
96 Búbánat 2008-04-03 00:22:20
94.) Bánfi Sándor (Budapest, 1846. október 30. – 1890) zeneszerző, újságíró. Magyar napilapok, folyó¬iratok, a párizsi Archives Israelites, a berlini Allgemeine Deutsche Musikzeitung munkatársa volt. Több zeneesztétikai szakmunkája jelent meg. Kompozíciói közül valcerei, négy operettje, két hallétje és vígoperája, a „Fanchon” nevezetesek. Bánfi Sándor: Lili-keringő – részletek (Raskó Magda, Neményi Lili)
94.) Bánfi Sándor (Budapest, 1846. október 30. – 1890) zeneszerző, újságíró. Magyar napilapok, folyó¬iratok, a párizsi Archives Israelites, a berlini Allgemeine Deutsche Musikzeitung munkatársa volt. Több zeneesztétikai szakmunkája jelent meg. Kompozíciói közül valcerei, négy operettje, két hallétje és vígoperája, a „Fanchon” nevezetesek. Bánfi Sándor: Lili-keringő – részletek (Raskó Magda, Neményi Lili)
95 Búbánat 2008-04-03 00:21:41
93.) Konti József (Varsó, 1852. okt. 24.–Bp., 1905. okt. 23.): karmester, zeneszerző. Szülővárosában, majd Bécsben tanult, és itt kezdte pályafutását is Franz von Suppé asszisztenseként. Később Salzburgban volt első karmester. Vezényelt 1876-ban Debrecenben, 1878-ban Kolozsvárott és Nagyváradon, 1882–83-ban Győrött. Bp.-en először a Várszínházban vezényelt. 1885-től már a Népszínház karmestere, 1903-tól a Király Színház zenei vezetője volt. 1884-ben írta Az eleven ördög c. nagy sikerű operettjét, amely a műfaj első igazán jelentős magyar alkotása. Művei – operettek, népszínművek – jelentősek a m. zenésszínház fejlődésének történetében. F.M. A vadászok (1878); Szeget szeggel (1883. Bp. Népszínház); Királyfogás (1886. Bp.); A suhanc (1888., Bp.); A kópé (1891); A citerás (1894); A gyimesi vadvirág (1897); A talmi hercegné (1898); A fecskék (1904); A zárda titka (1904). Konti József - Csiky Gergely: Királyfogás - részlet (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil)
93.) Konti József (Varsó, 1852. okt. 24.–Bp., 1905. okt. 23.): karmester, zeneszerző. Szülővárosában, majd Bécsben tanult, és itt kezdte pályafutását is Franz von Suppé asszisztenseként. Később Salzburgban volt első karmester. Vezényelt 1876-ban Debrecenben, 1878-ban Kolozsvárott és Nagyváradon, 1882–83-ban Győrött. Bp.-en először a Várszínházban vezényelt. 1885-től már a Népszínház karmestere, 1903-tól a Király Színház zenei vezetője volt. 1884-ben írta Az eleven ördög c. nagy sikerű operettjét, amely a műfaj első igazán jelentős magyar alkotása. Művei – operettek, népszínművek – jelentősek a m. zenésszínház fejlődésének történetében. F.M. A vadászok (1878); Szeget szeggel (1883. Bp. Népszínház); Királyfogás (1886. Bp.); A suhanc (1888., Bp.); A kópé (1891); A citerás (1894); A gyimesi vadvirág (1897); A talmi hercegné (1898); A fecskék (1904); A zárda titka (1904). Konti József - Csiky Gergely: Királyfogás - részlet (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil)
94 Búbánat 2008-04-03 00:20:32
92.) Bokor József (Kolozsvár, 1861. febr. 12. – Bp., 1911. okt. 23.): zeneszerző és színműíró. 1876-tól színházi zenekarokban működött mint hegedűs, majd karmester. Szabadkán zenetanítással foglalkozott. 1893-tól a bp.-i Népszínház karmestere, 1903-10 között a Király Színház főrendezője. Műveivel több pályadíjat nyert. – F. m. operettek: A kis alamuszi (bem. Népszínház, Bp., 1894); Huszárkisasszony (bem. Népszínház, Bp., 1903); népszínművek: Az édes (bem. Népszínház, Bp., 1898); Kurucfurfang (bem. Népszínház, Bp., 1899); vígjátékok: Az almafa (bem. Vígszínház, Bp., 1901). Nyomtatásban csak néhány dalszövege jelent meg. Bokor József: A kis alamuszi - Nincs nékem párom, ha jó a szerelem (Mátray Ferenc, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil)
92.) Bokor József (Kolozsvár, 1861. febr. 12. – Bp., 1911. okt. 23.): zeneszerző és színműíró. 1876-tól színházi zenekarokban működött mint hegedűs, majd karmester. Szabadkán zenetanítással foglalkozott. 1893-tól a bp.-i Népszínház karmestere, 1903-10 között a Király Színház főrendezője. Műveivel több pályadíjat nyert. – F. m. operettek: A kis alamuszi (bem. Népszínház, Bp., 1894); Huszárkisasszony (bem. Népszínház, Bp., 1903); népszínművek: Az édes (bem. Népszínház, Bp., 1898); Kurucfurfang (bem. Népszínház, Bp., 1899); vígjátékok: Az almafa (bem. Vígszínház, Bp., 1901). Nyomtatásban csak néhány dalszövege jelent meg. Bokor József: A kis alamuszi - Nincs nékem párom, ha jó a szerelem (Mátray Ferenc, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil)
93 Búbánat 2008-04-03 00:20:04
91.) Barna Izsó (Pest, 1859 – Budapest,1944?) Zeneszerző, karnagy. Néhány sikerült műve átvezet lassan az európai rangú nagy magyar operettszerzőkhöz. Jelentősebb operettjeinek a címe: A szoknyás hadnagy (1885); Casanova (1902); Négy a kislány, és Blaháné (1926). A XIX. Század utolsó negyedétől a XX. Század első harmadáig terjed Barna alkotómunkássága. Repr ezentatív életmű, kár, hogy alig lelni nyomát. Legsikeresebb operettje a: Senki. Zene és szöveg: Barna Izsó. Versek: Balla Miklós. Ősbemutató: Budapest, Népszínház, 1903. Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil)
91.) Barna Izsó (Pest, 1859 – Budapest,1944?) Zeneszerző, karnagy. Néhány sikerült műve átvezet lassan az európai rangú nagy magyar operettszerzőkhöz. Jelentősebb operettjeinek a címe: A szoknyás hadnagy (1885); Casanova (1902); Négy a kislány, és Blaháné (1926). A XIX. Század utolsó negyedétől a XX. Század első harmadáig terjed Barna alkotómunkássága. Repr ezentatív életmű, kár, hogy alig lelni nyomát. Legsikeresebb operettje a: Senki. Zene és szöveg: Barna Izsó. Versek: Balla Miklós. Ősbemutató: Budapest, Népszínház, 1903. Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil)
92 Búbánat 2008-04-03 00:19:23
90.) Czobor Károly (Pozsony, 1876. ápr. 29.–Bp., 1957. szept. 14.): MÁV főintéző; jeles zeneszerző. Tanulmányait a Zak-n végezte. Elsősorban daljáték- és operettszerzőként vált ismertté. Karen c. daljátékát (szöveg: Kern Aurél és Somogyi Péter) 1896-ban mutatta be az Operaház. Zenepedagógiai tevékenysége is jelentős volt. F.M. Karen (1896); Fő műve: A hajdúk hadnagya (1904 -Magyar Színház); Rab Mátyás (1906); Szépasszony kocsisa (1923); Angéla (1930). Czobor Károly – Rajna András: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil)
90.) Czobor Károly (Pozsony, 1876. ápr. 29.–Bp., 1957. szept. 14.): MÁV főintéző; jeles zeneszerző. Tanulmányait a Zak-n végezte. Elsősorban daljáték- és operettszerzőként vált ismertté. Karen c. daljátékát (szöveg: Kern Aurél és Somogyi Péter) 1896-ban mutatta be az Operaház. Zenepedagógiai tevékenysége is jelentős volt. F.M. Karen (1896); Fő műve: A hajdúk hadnagya (1904 -Magyar Színház); Rab Mátyás (1906); Szépasszony kocsisa (1923); Angéla (1930). Czobor Károly – Rajna András: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil)
91 Búbánat 2008-04-03 00:18:54
89.) Verő György – eredeti neve Hauer Hugó (Igal, 1857 – Budapest, 1941) – sokoldalú művész volt: zeneszerző, szövegíró, kultúrtörténész. Operettjei: A szultán (1892, Bp.,Népszínház); Az oroszlánvadász (Bécs, 1896); Kleopátra (1900), Doktorkisasszony (1903); A bajusz (1903); A falusi madonna (1907); Virágcsata; Leányka ˙(1906, Bp. Népszínház) – ez volt Verő legnagyobb sikerű operettje. Verőnél bontakoztak ki az operett-szereplők kategóriáinak körvonalai: primadonna, bonviván, szubrett és a táncoskomikus, szemben az operai szoprán, alt, tenor, bariton, basszus hangfaji beosztásokkal. Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes Magda, Kaposy Andor, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil); Verő György: Leányka – részlet (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc)
89.) Verő György – eredeti neve Hauer Hugó (Igal, 1857 – Budapest, 1941) – sokoldalú művész volt: zeneszerző, szövegíró, kultúrtörténész. Operettjei: A szultán (1892, Bp.,Népszínház); Az oroszlánvadász (Bécs, 1896); Kleopátra (1900), Doktorkisasszony (1903); A bajusz (1903); A falusi madonna (1907); Virágcsata; Leányka ˙(1906, Bp. Népszínház) – ez volt Verő legnagyobb sikerű operettje. Verőnél bontakoztak ki az operett-szereplők kategóriáinak körvonalai: primadonna, bonviván, szubrett és a táncoskomikus, szemben az operai szoprán, alt, tenor, bariton, basszus hangfaji beosztásokkal. Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes Magda, Kaposy Andor, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil); Verő György: Leányka – részlet (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc)
90 Búbánat 2008-04-03 00:18:24
88.) Vincze Zsigmond (Zombor, 1874. júl. 1. – Bp., 1935. jún. 30.): karmester, zeneszerző. A bp.-i Zenekedvelők Egyesületének iskolájában tanult. Pályáját Debrecenben kezdte. Énekesek zongorakísérőjeként hangversenyezett. 1894-től az Operaház zenekarának koncertmestere volt. 1898-tól Komjáthy János, 1901-től Krecsányi Ignác társ.-ánál karmester. 1903-tól haláláig a Király Színház tagja – kivéve az 1928–1930 közötti szegedi szerződést. Ő vezényelte többek közt Huszka J. Gül Baba c. művének ősbem.-ját. Sikeres operettjeit külföldön – Drezdában, Bécsben is bemutatták. Egyetlen operája Az erősebb (1924) melynek operaházi bem.-ját maga vezényelte – a m. népszínműopera kísérlete. A fővárosi kabarékban sok dalát énekelték. Kővári Gyulával közösen írt kisoperettjei a Terézkörúti Színpadon kerültek színre. Ő hangszerelte Kacsoh P. János vitézét. F.M. Tilos a csók (1909); Limonádé ezredes (1912); Cigánygrófné (1920); A hamburgi menyasszony (1922; benne: „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”); Aranyhattyú (1927); Az aranyszőrű bárány (1929); Huszárfogás (1930). Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – részletek (Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Tekeres Sándor, Baksay Árpád, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás)
88.) Vincze Zsigmond (Zombor, 1874. júl. 1. – Bp., 1935. jún. 30.): karmester, zeneszerző. A bp.-i Zenekedvelők Egyesületének iskolájában tanult. Pályáját Debrecenben kezdte. Énekesek zongorakísérőjeként hangversenyezett. 1894-től az Operaház zenekarának koncertmestere volt. 1898-tól Komjáthy János, 1901-től Krecsányi Ignác társ.-ánál karmester. 1903-tól haláláig a Király Színház tagja – kivéve az 1928–1930 közötti szegedi szerződést. Ő vezényelte többek közt Huszka J. Gül Baba c. művének ősbem.-ját. Sikeres operettjeit külföldön – Drezdában, Bécsben is bemutatták. Egyetlen operája Az erősebb (1924) melynek operaházi bem.-ját maga vezényelte – a m. népszínműopera kísérlete. A fővárosi kabarékban sok dalát énekelték. Kővári Gyulával közösen írt kisoperettjei a Terézkörúti Színpadon kerültek színre. Ő hangszerelte Kacsoh P. János vitézét. F.M. Tilos a csók (1909); Limonádé ezredes (1912); Cigánygrófné (1920); A hamburgi menyasszony (1922; benne: „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”); Aranyhattyú (1927); Az aranyszőrű bárány (1929); Huszárfogás (1930). Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – részletek (Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Tekeres Sándor, Baksay Árpád, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás)
89 Búbánat 2008-04-03 00:17:53
87.) Szabados Béla (Pest, 1867. jún. 3. – Bp., 1936. szept. 15.): zeneszerző. Szabados Károly öccse. Erkel Gyula, Volkmann Róbert, Koessler János tanítványa. 1888-ban a Színészeti Tanoda tanára lett, 1893 – 1933 között a Zeneművészeti Főisk. tanára. 1927-től a Nemzeti Zenede főig.-ja. – F. m. vonósnégyes, operák (Alszik a nagynéni, 1895; Mária, Moravcsik Géza szövegére Szendy Árpáddal, 1905; Fanny 1927); daljátékok (Szép Ilonka, 1906 stb.); operettek (Négy király, 1890; Három Kázmér, 1894; Rika, 1895; Kukta-kisasszony, 1897; Bolond Istók; Menyasszonyháború, 1923.); zenés legenda (A bolond, 1898, később népies dalmű, 1911); színpadi kísérőzene, férfikarok, Magyar Hiszekegy (1921). Tankönyvek: Kariskolai kézikönyv (Bp., 1910); Solfège (Bp., 1921). – Irod. Kereszty István: Sz. B. emléklap (A Zene, 1937. 1. sz.); Gaál Endre: Emlékezés Sz. B.-ra (A Zene, 1941. 3. sz.). Szabados Béla: Rika – dal (Gyenes Magda)
87.) Szabados Béla (Pest, 1867. jún. 3. – Bp., 1936. szept. 15.): zeneszerző. Szabados Károly öccse. Erkel Gyula, Volkmann Róbert, Koessler János tanítványa. 1888-ban a Színészeti Tanoda tanára lett, 1893 – 1933 között a Zeneművészeti Főisk. tanára. 1927-től a Nemzeti Zenede főig.-ja. – F. m. vonósnégyes, operák (Alszik a nagynéni, 1895; Mária, Moravcsik Géza szövegére Szendy Árpáddal, 1905; Fanny 1927); daljátékok (Szép Ilonka, 1906 stb.); operettek (Négy király, 1890; Három Kázmér, 1894; Rika, 1895; Kukta-kisasszony, 1897; Bolond Istók; Menyasszonyháború, 1923.); zenés legenda (A bolond, 1898, később népies dalmű, 1911); színpadi kísérőzene, férfikarok, Magyar Hiszekegy (1921). Tankönyvek: Kariskolai kézikönyv (Bp., 1910); Solfège (Bp., 1921). – Irod. Kereszty István: Sz. B. emléklap (A Zene, 1937. 1. sz.); Gaál Endre: Emlékezés Sz. B.-ra (A Zene, 1941. 3. sz.). Szabados Béla: Rika – dal (Gyenes Magda)
88 Búbánat 2008-04-03 00:16:47
86.) Bánfalvy (Beck) Miklós (Rozsnyó, 1900. okt. 5.–?): karmester. Pályája kezdetén működött Szerencsen, Sopronban, Szombathelyen és a fővárosban. 1928-ban a szegedi Városi Színház karmestere lett. 1941–1942-ben Kőszegi Géza társ.-nál dolgozott. Számos betétdalt, színpadi kísérőzenét komponált. F.M. Pozsonyi lakodalom (1937). Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt)
86.) Bánfalvy (Beck) Miklós (Rozsnyó, 1900. okt. 5.–?): karmester. Pályája kezdetén működött Szerencsen, Sopronban, Szombathelyen és a fővárosban. 1928-ban a szegedi Városi Színház karmestere lett. 1941–1942-ben Kőszegi Géza társ.-nál dolgozott. Számos betétdalt, színpadi kísérőzenét komponált. F.M. Pozsonyi lakodalom (1937). Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt)
87 Búbánat 2008-04-03 00:16:09
86.) Bánfalvy (Beck) Miklós (Rozsnyó, 1900. okt. 5.–?): karmester. Pályája kezdetén működött Szerencsen, Sopronban, Szombathelyen és a fővárosban. 1928-ban a szegedi Városi Színház karmestere lett. 1941–1942-ben Kőszegi Géza társ.-nál dolgozott. Számos betétdalt, színpadi kísérőzenét komponált. F.M. Pozsonyi lakodalom (1937). Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt)
86.) Bánfalvy (Beck) Miklós (Rozsnyó, 1900. okt. 5.–?): karmester. Pályája kezdetén működött Szerencsen, Sopronban, Szombathelyen és a fővárosban. 1928-ban a szegedi Városi Színház karmestere lett. 1941–1942-ben Kőszegi Géza társ.-nál dolgozott. Számos betétdalt, színpadi kísérőzenét komponált. F.M. Pozsonyi lakodalom (1937). Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt)
86 Búbánat 2008-04-02 21:43:01 [Válasz erre: 85 Búbánat 2008-04-02 00:19:39]
Van egy teljes Marica-felvétele a rádiónak, a nyolcvanas évekből. S ha jól emlékszem, akkor Gulyás Dénes, Kukely Júlia, Kalmár Magda? Melis? szerepelnek benne. A nyolcvanas években, még utoljára néhány operettet részben vaqy egészben, újra felvett a rádió, az akkor regnáló legjobbakkal: Giuditta, Marica grófnő, Fortunio dala, Koldusdiák, Lili bárónő, hamarjában ezek ugranak be, melyek felvételén Gulyás, Molnár András, Póka Balázs, Kalmár Magda, Takács Tamara,Korcsmáros Péter, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Gáti István,stb., és az örökifjú Melis tündökölnek. Azért húztam meg a határt 1980-nál, mert igazán érdemben addig készültek sorozatban operett-, daljáték-felvételek a rádióban. A Giuditta, Koldusdiák, Lili bárónő - ezekre a későbbiekben még visszatérek az ötvenes- hatvanas-hetvenes évek krónikáját folytatva.
Van egy teljes Marica-felvétele a rádiónak, a nyolcvanas évekből. S ha jól emlékszem, akkor Gulyás Dénes, Kukely Júlia, Kalmár Magda? Melis? szerepelnek benne. A nyolcvanas években, még utoljára néhány operettet részben vaqy egészben, újra felvett a rádió, az akkor regnáló legjobbakkal: Giuditta, Marica grófnő, Fortunio dala, Koldusdiák, Lili bárónő, hamarjában ezek ugranak be, melyek felvételén Gulyás, Molnár András, Póka Balázs, Kalmár Magda, Takács Tamara,Korcsmáros Péter, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Gáti István,stb., és az örökifjú Melis tündökölnek. Azért húztam meg a határt 1980-nál, mert igazán érdemben addig készültek sorozatban operett-, daljáték-felvételek a rádióban. A Giuditta, Koldusdiák, Lili bárónő - ezekre a későbbiekben még visszatérek az ötvenes- hatvanas-hetvenes évek krónikáját folytatva.
85 Búbánat 2008-04-02 00:19:39
85.) Kálmán Imre: Marica grófnő Rádió Dalszínháza bemutatója (keresztmetszet): 1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00 Fordította és rádiór alkalmazta: Kardos György Verseket Harsányi Zsolt fordította Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Tibor Szereposztás: Marica grófnő – Németh Marika Török Péter – Simándy József (Körmendi János) István – Külkey László (Márkus László) Liza – Andor Éva Móric – Kishegyi Árpád (Rozsos István) Cigánylány – Zsombor Klára (Orczy Terézia)
85.) Kálmán Imre: Marica grófnő Rádió Dalszínháza bemutatója (keresztmetszet): 1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00 Fordította és rádiór alkalmazta: Kardos György Verseket Harsányi Zsolt fordította Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Tibor Szereposztás: Marica grófnő – Németh Marika Török Péter – Simándy József (Körmendi János) István – Külkey László (Márkus László) Liza – Andor Éva Móric – Kishegyi Árpád (Rozsos István) Cigánylány – Zsombor Klára (Orczy Terézia)
84 Búbánat 2008-04-02 00:18:56
84) Florimond Hervé: Nebáncsvirág Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20 Fordította: Zágon István Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Beck László Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Denise de Flavigni – Neményi Lili Celestin, orgonista – Ráday Imre Fernand de Champlatreux – Baksay Árpád Chateau Gibeaux, őrnagy – Egri István A fejedelemasszony – Ladomerszky Margit Corinne – Olty Magda Loriot, őrmester- Fekete Pál Kapusnő – Koloss Margit A részeg – Hlatky László Színigazgató – Zách János Színésznő – Darvas Magda
84) Florimond Hervé: Nebáncsvirág Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20 Fordította: Zágon István Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Beck László Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Denise de Flavigni – Neményi Lili Celestin, orgonista – Ráday Imre Fernand de Champlatreux – Baksay Árpád Chateau Gibeaux, őrnagy – Egri István A fejedelemasszony – Ladomerszky Margit Corinne – Olty Magda Loriot, őrmester- Fekete Pál Kapusnő – Koloss Margit A részeg – Hlatky László Színigazgató – Zách János Színésznő – Darvas Magda
83 Búbánat 2008-04-02 00:18:09
83.) Jacques Offenbach: A varázshegedű Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960-as évek közepe Szövegét Métespés és Chevalet írta. Fordította és rádióra alkalmazta: innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter
83.) Jacques Offenbach: A varázshegedű Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960-as évek közepe Szövegét Métespés és Chevalet írta. Fordította és rádióra alkalmazta: innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter
82 Búbánat 2008-04-02 00:17:25
82.) Sárdy János énekel: 1.) Lehár Ferenc: Friderika - Óh lányka, óh lánykám 2.) Kálmán Imre: A bajadér – Ó, bajadérom 3.) Buday Dénes – Szefket Szeffedin: Kalotaszegi menyasszony - Rózsalevél
82.) Sárdy János énekel: 1.) Lehár Ferenc: Friderika - Óh lányka, óh lánykám 2.) Kálmán Imre: A bajadér – Ó, bajadérom 3.) Buday Dénes – Szefket Szeffedin: Kalotaszegi menyasszony - Rózsalevél
81 Búbánat 2008-04-02 00:16:37
81.) Réti József operettrészleteket énekel: 1.) Jacques Offenbach: A sóhajok hídja – A galamb és a héja 2.) Jacques Offenbach: Kakadu – Barcarola, km.: MRT énekkara 3.) Jacques Offenbach: Brabanti Genoveva – Kereszteslovagok dala, km.: Sólyom Nagy Sándor
81.) Réti József operettrészleteket énekel: 1.) Jacques Offenbach: A sóhajok hídja – A galamb és a héja 2.) Jacques Offenbach: Kakadu – Barcarola, km.: MRT énekkara 3.) Jacques Offenbach: Brabanti Genoveva – Kereszteslovagok dala, km.: Sólyom Nagy Sándor
80 Búbánat 2008-04-02 00:15:49
80.) Svéd Sándor operettdalokat énekel 1.) Kálmán Imre: Cigányprímás – Az ócska Stradivári 2.) Lehár Ferenc: A vándordiák – Deres már a határ 3.) Huszka Jenő: Bob herceg – A holló legendája 4.) Huszka Jenő: Gül baba – Darumadár fenn az égen 5.) Kálmán Imre: Marica grófnő – Mondd meg, hogy imádom 6.) Kálmán Imre: Marica grófnő – Hej, cigány 7.) Kálmán Imre: A kiskirály – Hulló csillagok
80.) Svéd Sándor operettdalokat énekel 1.) Kálmán Imre: Cigányprímás – Az ócska Stradivári 2.) Lehár Ferenc: A vándordiák – Deres már a határ 3.) Huszka Jenő: Bob herceg – A holló legendája 4.) Huszka Jenő: Gül baba – Darumadár fenn az égen 5.) Kálmán Imre: Marica grófnő – Mondd meg, hogy imádom 6.) Kálmán Imre: Marica grófnő – Hej, cigány 7.) Kálmán Imre: A kiskirály – Hulló csillagok
79 Búbánat 2008-04-02 00:15:06
79.) Alpár Gitta operettdalokat énekel: 1.) Lehár Ferenc: Szép a világ – Szerelmes vagyok, oly szerelmes 2.) Lehár Ferenc: Szép a világ – Mondd, szegény 3.) Brodszky Miklós: Szerelmes királynő – Egy zengő keringő 4.) Brodszky Miklós: Szerelmes királynő – Nem tudom (tangó 5.) Kálmán Imre: Montmartre.i ibolya – Esőben és hóban
79.) Alpár Gitta operettdalokat énekel: 1.) Lehár Ferenc: Szép a világ – Szerelmes vagyok, oly szerelmes 2.) Lehár Ferenc: Szép a világ – Mondd, szegény 3.) Brodszky Miklós: Szerelmes királynő – Egy zengő keringő 4.) Brodszky Miklós: Szerelmes királynő – Nem tudom (tangó 5.) Kálmán Imre: Montmartre.i ibolya – Esőben és hóban
78 Búbánat 2008-04-02 00:14:38
78.) Kónya Sándor operettdalokat énekel: 1.) ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Gondola-dal 2.) Lehár Ferenc: Friderika – Óh lányka, óh lánykám 3.) Lehár Ferenc: A cárevics – Volga-dal 4.) Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong belépője 5.) Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala: Vágyom egy nő után
78.) Kónya Sándor operettdalokat énekel: 1.) ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Gondola-dal 2.) Lehár Ferenc: Friderika – Óh lányka, óh lánykám 3.) Lehár Ferenc: A cárevics – Volga-dal 4.) Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong belépője 5.) Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala: Vágyom egy nő után
77 Búbánat 2008-04-02 00:14:09
77.) Pataky Kálmán operettdalokat énekel: 1.) ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Gondola-dal 2.) ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Herceg belépője: Köszöntlek, Velence 3.) ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Herceg dala a hűségről 4.) Jacques Offenbach: A szép Heléna - Páris belépője 5.) Jacques Offenbach: A szép Heléna - Páris ítélete 6.) Schubert – Berté: Három a kislány – Tavaszi felhők 7.) Schubert – Berté: Három a kislány – Ó, drága szép muzsika 8.) ifj. Johann Strauss: A denevér – bordal
77.) Pataky Kálmán operettdalokat énekel: 1.) ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Gondola-dal 2.) ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Herceg belépője: Köszöntlek, Velence 3.) ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Herceg dala a hűségről 4.) Jacques Offenbach: A szép Heléna - Páris belépője 5.) Jacques Offenbach: A szép Heléna - Páris ítélete 6.) Schubert – Berté: Három a kislány – Tavaszi felhők 7.) Schubert – Berté: Három a kislány – Ó, drága szép muzsika 8.) ifj. Johann Strauss: A denevér – bordal
76 Búbánat 2008-04-02 00:13:30
76.) Huszka Jenő – Martos Ferenc: Bob herceg – rádiófelvétel az ötvenes évek végéről Részletek: Km.: Petress Zsuzsa, Sárdy János, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Polgár Tibor Szabó Miklós is énekelt részleteket az operettből rádiófelvételen
76.) Huszka Jenő – Martos Ferenc: Bob herceg – rádiófelvétel az ötvenes évek végéről Részletek: Km.: Petress Zsuzsa, Sárdy János, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Polgár Tibor Szabó Miklós is énekelt részleteket az operettből rádiófelvételen
75 Búbánat 2008-04-02 00:12:16 [Válasz erre: 3 Búbánat 2008-03-06 21:36:02]
75.) Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – rádiófelvétel az ötvenes évek végéről Részletek: Km.: Petress Zsuzsa, Sárdy János, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Polgár Tibor Gyurkovics Mária és Szabó Miklós is énekelt részleteket az operettből a rádiófelvételen.
75.) Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – rádiófelvétel az ötvenes évek végéről Részletek: Km.: Petress Zsuzsa, Sárdy János, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Polgár Tibor Gyurkovics Mária és Szabó Miklós is énekelt részleteket az operettből a rádiófelvételen.
74 Búbánat 2008-04-02 00:10:17 [Válasz erre: 19 Búbánat 2008-03-06 23:23:17]
74.) Egy másik, korabeli változat a daljátékból (hatvanas évek eleje): Kacsoh Pongrácz – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz Zenéjét átdolgozta: Kenessey Jenő Szövegét átdolgozta: Karinthy Ferenc Vezényel: Lukács Ervin Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Antal Istvánné Rendező: Mikó András Szereposztás: Kukorica Jancsi – Ilosfalvy Róbert Iluska – Zentay Anna A gonosz mostoha – Gobbi Hilda - próza Bagó – Melis György Strázsamester – Radnay György A falu csősze – Domahidy László Francia király – Bilicsi Tivadar Francia királylány – Gyurkovics Mária Bartolo – Pethes Sándor – próza A Hungaroton kiadta LP-n majd CD-n is megjelent Kishegyi Árpád és Rátonyi Róbert is szalagra énekelték a francia király dalait. Házy Erzsébettel utóbb a francia királykisasszony dalát is felvette a rádió. Bagó dalát \"Egy rózsaszál\" a rádió felvette még Svéd Sándorral, Palócz Lászlóval, Miller Lajossal, Gáti Istvánnal, Kováts Kolossal... is.
74.) Egy másik, korabeli változat a daljátékból (hatvanas évek eleje): Kacsoh Pongrácz – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz Zenéjét átdolgozta: Kenessey Jenő Szövegét átdolgozta: Karinthy Ferenc Vezényel: Lukács Ervin Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Antal Istvánné Rendező: Mikó András Szereposztás: Kukorica Jancsi – Ilosfalvy Róbert Iluska – Zentay Anna A gonosz mostoha – Gobbi Hilda - próza Bagó – Melis György Strázsamester – Radnay György A falu csősze – Domahidy László Francia király – Bilicsi Tivadar Francia királylány – Gyurkovics Mária Bartolo – Pethes Sándor – próza A Hungaroton kiadta LP-n majd CD-n is megjelent Kishegyi Árpád és Rátonyi Róbert is szalagra énekelték a francia király dalait. Házy Erzsébettel utóbb a francia királykisasszony dalát is felvette a rádió. Bagó dalát \"Egy rózsaszál\" a rádió felvette még Svéd Sándorral, Palócz Lászlóval, Miller Lajossal, Gáti Istvánnal, Kováts Kolossal... is.
73 Búbánat 2008-04-02 00:05:04 [Válasz erre: 57 Búbánat 2008-03-17 23:41:56]
73.) Egy másik, két évvel korábbi változat az operettből: Franz von Suppé: A szép Galathea Bemutató: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László)
73.) Egy másik, két évvel korábbi változat az operettből: Franz von Suppé: A szép Galathea Bemutató: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László)
72 Búbánat 2008-04-02 00:03:28 [Válasz erre: 28 Búbánat 2008-03-09 14:45:01]
Kiegészítés: Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi (Történelmi daljáték) Rádió Dalszínháza bemutatójának ideje: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00
Kiegészítés: Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi (Történelmi daljáték) Rádió Dalszínháza bemutatójának ideje: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00
71 Búbánat 2008-04-02 00:02:17 [Válasz erre: 9 Búbánat 2008-03-06 21:38:20]
Helyesbítés: Vincze Ottó – Vidor Miklós: A szüzek városa Rádió Dalszínháza bemutató: 1964. december 24. , Kossuth adó 20.00 –
Helyesbítés: Vincze Ottó – Vidor Miklós: A szüzek városa Rádió Dalszínháza bemutató: 1964. december 24. , Kossuth adó 20.00 –
70 Búbánat 2008-03-26 00:29:08
72.) Leo Fall: Sztambul rózsája Rádió Dalszínháza bemutatója: az 1960-as évek közepén Szövegét Brammer és Grünwald írta Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szereposztás: Madame Desiré, társalkodónő – Kiss Manyi Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor Kamek pasa – Zách János Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanm – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) (A Kossuth rádió ismételte 1973. május 5., 19.30) Ahmed áriáját – részletet - a rádióban felvették Réti Józseffel is.
72.) Leo Fall: Sztambul rózsája Rádió Dalszínháza bemutatója: az 1960-as évek közepén Szövegét Brammer és Grünwald írta Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szereposztás: Madame Desiré, társalkodónő – Kiss Manyi Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor Kamek pasa – Zách János Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanm – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) (A Kossuth rádió ismételte 1973. május 5., 19.30) Ahmed áriáját – részletet - a rádióban felvették Réti Józseffel is.
69 Búbánat 2008-03-26 00:28:36
71.) Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal (zenés játék) Rádió Dalszínháza bemutatója: az 1970-es évek legeleje Vezényel: Vincze Ottó Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Fajardo kapitány – Bódy József (Básti Lajos) Leonardo, zászlós –Palcsó Sándor (Mécs Károly) Beltran, kadét – Palócz László (Somogyvári Rudolf) Donna Barbez, víg özvegy – Szirmay Márta (Othy Magda) Angéla, a lánya – László Margit (Váradi Hédi) Lucia, a szobalány – Barlay Zsuzsa (Tábori Nóra) Don Alonzo, jogtudós – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Esteban, az unokaöccse – Kishegyi Árpád (Bodrogi Gyula) Concita, kocsmai lány – Koltay Valéria (A rádiófelvétel ismétlése 1973, március 7. Kossuth adó 8,18 – 10,00)
71.) Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal (zenés játék) Rádió Dalszínháza bemutatója: az 1970-es évek legeleje Vezényel: Vincze Ottó Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Fajardo kapitány – Bódy József (Básti Lajos) Leonardo, zászlós –Palcsó Sándor (Mécs Károly) Beltran, kadét – Palócz László (Somogyvári Rudolf) Donna Barbez, víg özvegy – Szirmay Márta (Othy Magda) Angéla, a lánya – László Margit (Váradi Hédi) Lucia, a szobalány – Barlay Zsuzsa (Tábori Nóra) Don Alonzo, jogtudós – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Esteban, az unokaöccse – Kishegyi Árpád (Bodrogi Gyula) Concita, kocsmai lány – Koltay Valéria (A rádiófelvétel ismétlése 1973, március 7. Kossuth adó 8,18 – 10,00)
68 Búbánat 2008-03-26 00:28:01
70.) Sullivan – Gilbert: A Fruska Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 Rádióra alkalmazta: Romhányi József Verseket fordította: Blum Tamás Vezényel: Blum Tamás Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor) Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola) Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János) Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső) Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István) Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári) Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda) Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon
70.) Sullivan – Gilbert: A Fruska Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 Rádióra alkalmazta: Romhányi József Verseket fordította: Blum Tamás Vezényel: Blum Tamás Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor) Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola) Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János) Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső) Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István) Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári) Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda) Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon
67 Búbánat 2008-03-26 00:27:19
69.) Offenbach operáját nem hagyhatom ki, az operettjei mellett itt a helye Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – 3 felvonásos opera elő- és utójátékkal Rádió Operaszínpada bemutatója Szövegét E.T.A. Hoffmann művei nyomán Jules Barbier írta, Innocent Vincze Ernő fordította Vezényel: Erdélyi Miklós Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Szereposztás: Olympia – Ágai Karola Antonia – Orosz Júlia Giulietta és Stella – Déry Gabriella Leindorf, Coppelius, Miracle és Dappertutto – Radnay György András, Cochenille, Ferenc és Pitichinaccio – Kishegyi Árpád Hoffmann – Ilosfalvy Róbert Spalanzani – Bende Zsolt Crespel, Antonia apja – Veress Gyula Miklós – Szőnyi Olga Luther, kocsmáros – Várhelyi Endre Schlemil – Petri Miklós Nathaniel – Palcsó Sándor Hermann – Nádas Tibor Antónia anyjának hangja – Komlóssy Erzsébet A múzsa – Domján Edit
69.) Offenbach operáját nem hagyhatom ki, az operettjei mellett itt a helye Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – 3 felvonásos opera elő- és utójátékkal Rádió Operaszínpada bemutatója Szövegét E.T.A. Hoffmann művei nyomán Jules Barbier írta, Innocent Vincze Ernő fordította Vezényel: Erdélyi Miklós Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Szereposztás: Olympia – Ágai Karola Antonia – Orosz Júlia Giulietta és Stella – Déry Gabriella Leindorf, Coppelius, Miracle és Dappertutto – Radnay György András, Cochenille, Ferenc és Pitichinaccio – Kishegyi Árpád Hoffmann – Ilosfalvy Róbert Spalanzani – Bende Zsolt Crespel, Antonia apja – Veress Gyula Miklós – Szőnyi Olga Luther, kocsmáros – Várhelyi Endre Schlemil – Petri Miklós Nathaniel – Palcsó Sándor Hermann – Nádas Tibor Antónia anyjának hangja – Komlóssy Erzsébet A múzsa – Domján Edit
66 Búbánat 2008-03-26 00:26:49
68.) Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 Egyben magyarországi bemutató. Az eredetileg kisegyüttesre komponált művet nagyzenekarra hangszerelte: Vincze Ottó Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő Verseket fordította: Dalos László Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Ewald, költő – Bende Zsolt Lorenz, muzsikus – Korondy György Hédi – Andor Éva Antoinette – Németh Marika
68.) Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 Egyben magyarországi bemutató. Az eredetileg kisegyüttesre komponált művet nagyzenekarra hangszerelte: Vincze Ottó Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő Verseket fordította: Dalos László Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Ewald, költő – Bende Zsolt Lorenz, muzsikus – Korondy György Hédi – Andor Éva Antoinette – Németh Marika
65 Búbánat 2008-03-26 00:26:08
67.) Váry Ferenc – Fésűs Éva: Macskazene (zenés komédia) Rádió Dalszínháza Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Gyermekkórusa (Karigazgató: Csányi László) Zenei rendező: Rónai István Rendező: Gál István Szereposztás: Franyó – Várhelyi Endre (Gelley Kornél) Sipercki – Külkey László (Rátonyi Róbert) Porzsák – Palcsó Sándor (Velenczei István) Szajko Matyi – Andor Éva (Csűrös Karola) Fülemüle Ferkó – Lehoczky Éva (Örkényi Éva) Csalogány tanár úr – Kishegyi Árpád (Erdődy Kálmán) Fülemüle mama – Kelemen Éva
67.) Váry Ferenc – Fésűs Éva: Macskazene (zenés komédia) Rádió Dalszínháza Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Gyermekkórusa (Karigazgató: Csányi László) Zenei rendező: Rónai István Rendező: Gál István Szereposztás: Franyó – Várhelyi Endre (Gelley Kornél) Sipercki – Külkey László (Rátonyi Róbert) Porzsák – Palcsó Sándor (Velenczei István) Szajko Matyi – Andor Éva (Csűrös Karola) Fülemüle Ferkó – Lehoczky Éva (Örkényi Éva) Csalogány tanár úr – Kishegyi Árpád (Erdődy Kálmán) Fülemüle mama – Kelemen Éva
64 Búbánat 2008-03-26 00:23:57
66.) Jean Gilbert operettjeiből részleteket énekel: Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Marinka, a táncosnő - A bíborruhás asszony - A hermelines nő Jean Gilbert – felvett név: Max Winterfeld néven született Hamburgban, 1817-ben, német zeneszerző
66.) Jean Gilbert operettjeiből részleteket énekel: Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Marinka, a táncosnő - A bíborruhás asszony - A hermelines nő Jean Gilbert – felvett név: Max Winterfeld néven született Hamburgban, 1817-ben, német zeneszerző
