Kapcs. 3103., 3095., 2164. 1879. sorszám

Kiegészítés

Farkas Ferenc: Vidróczki

Történelmi daljáték (zenés ballada) a Mátra betyárjáról - két részben.

Írta: Innocent-Vincze Ernő.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: Cserés Miklós dr.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. május 30., Kossuth Rádió 20.30 - 22.00

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint Magyari Imre zenekara.

Vezényel: Lehel György.

Szereposztás:

Vidróczki Márton, mátrai betyár - Ladányi Ferenc (énekhangja: Radnay György)

Harkányi Erzsébet, nemeskisasszony - Rafael Márta

Kiss Anna, Harkányi Erzsébet cselédlánya - Petress Zsuzsa

Eszter, Márton édesanyja -Tőkés Anna (énekhangja: Budanovits Mária)

Marsó Lenci, pandúrparancsnok - Major Tamás

Zsupi, cigánykovács - Maleczky Oszkár

Teca - Zentai Anna

Sisa Pisti, betyár - Pagonyi János (énekhangja: Bende Zsolt)

Füzes, betyár - Basilides Zoltán

Von Huntsch Konrád, báró - Greguss Zoltán

Betyárok - Tekeres Sándor, Almási József, Bikádi György, Balázs István

Kisasszonyok - Deák Rózsi, Csűrös Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica

Sárai Tibor kritikájában többek között ezt írta a rádióbemutató után:

„Farkas Ferenc kulturált ízlése, kitűnő színpadi rutinja a különböző műfaji elemek (opera, operett, melodráma stb.) keveredéséből végül is egészében egységes művet volt képes teremteni. A Vidróczki zenéjének vannak olyan drámai megoldásai, melyek Farkas eddigi színpadi művészetének legérettebb kifejezői.”

Új kompozíciójáról a zeneszerző így beszélt:

„A történet a 19. század második felében játszódik és Vidróczkiról, a Mátra híres, népballadában is megörökített betyárjáról szól. Innocent -Vincze Ernő szövegkönyve igen érdekes feladat elé állított. Nemcsak népi figurát kellett – népzenei hagyományok alapján, népi környezetben ábrázolni, hanem a korabeli úri világot, a cigányos mulatásokat, a zongorázó kisasszonyokat is. A darab zenei felvételeinek munkája közben valami eddig nem tapasztalt segítséget, mondhatnám együttérzést éreztem a mű iránt a Rádió és az előadásban részvevő minden szereplő részéről.”

 A rádió operett- és daljátékműsoraiban anno rendszeresen felcsendültek a Vidróczkiból ezek a dalbetétek is:

- Jelenet és Anna balladája (Petress Zsuzsa és Rafael Márta)

- Anna és Vidróczki kettőse (Petress Zsuzsa és Radnay György)

- Csárdai hármas (Zentai Anna, Maleczky Oszkár és Bende Zsolt)

- Erzsébet dala (Rafael Márta)

- Vidróczki dala (Radnay György)

A rádiódaljáték alapján Farkas Ferenc háromfelvonásossá átírt „népoperájának” ősbemutatója a Szegedi Szabadtéri Játékokon volt, 1964-ben.

A zeneileg roppant gazdag, sokszínű darab cselekménye a XIX. század közepén, a Mátra hegyes-völgyes vidékein játszódik. Itt él Vidróczki Márton, a Mátra bécsi terror ellen küzdő betyárja, annak a bandának a vezéreként, mely a szabadságharc bukása után bujdosókból, szökevényekből, lázadókból alakult. Itt él Harkányi Erzsébet nemeskisasszony is, aki szerelmes lesz Vidróczkiba. A betyár azonban Kiss Annát, Harkányi Erzsébet cselédlányát szereti. A nemeskisasszony, amikor tudomást szerez erről a szerelemről, tömlöcbe záratja Annát.

Közben Esztert, Vidróczki édesanyját a pandúrok el akarják hurcolni, mert az asszony korábban elhitette velük, hogy a fia, Márton meghalt. Erre a betyár, hogy megmentse anyját, saját magát viteti el. Annát a betyárok kilopják a tömlöcből és fiát már szabadon, Eszternél szülheti meg. Vidróczki is megszökik. Amikor Anna, akit a fogság alatt átélt gyötrelmek tönkretettek, meghal, a betyár bosszút esküszik. Az opera befejező részében végre is hajtja bosszúját.

 A mozgalmas, látványos operát színpompás előadásban vitték színre a szabadtérin. Az előadást Mikó András rendezte, Vaszy Viktor vezényelte. A címszerepet Ütő Endre, az anyját Palánkay Klára játszotta. Harkányi Erzsébet nemeskisasszonyt Mátyás Mária alakította.  Kiss Anna szerepében Berdál Valéria, a pandúrparancsnokként Domahidy László, Harkányi Erzsébet vőlegényeként Horváth József mutatkozott be. Közreműködött még az operában többek között Mére Ottilia, Mucsi Sándor, Katona András és a Szegedi Nemzeti Színház több más művésze. Az előadás díszleteit Varga Mátyás, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Koreográfus Barkóczy Sándor volt.

 A tatabányai Népházban 1982 februárján a Magyar Állami Operaház és a Fővárosi Operettszínház tagjaiból alakult művészegyüttes Csemer Géza rendezésében mutatta be a Vidróczkit. A Népház ének- és zenekarát Dénes István vezényelte.

A képen balról jobbra Domahidy László, Csemer Géza rendező, Ifj. Palcsó Sándor, Pitti Katalin, Lukács László, Farkas Ferenc zeneszerző, Dénes István karmester, Kukely Júlia, Maros Gábor, Mucsi Sándor, Farkas Éva látható. 

Fotó: Mezey Béla

Kapcs. 3443 és 3442. sorszámok

A YouTube-ra felkerült az alábbi daljáték rádiófelvétele (részletek) – dialógusokkal és énekszámokkal! – Ez az először 1952-ben bemutatott rádiódaljáték második, 1965-ös változata.  (55:30 perc)

Mind a dialógusok, mind az énekszámok track-bontásban, egyenként is visszahallgathatók itt:

Farkas Ferenc – Dékány András – Baróti Géza – Dalos László: Zeng az erdő

„Bemutatjuk új rádiófelvételünket” - 1965. augusztus 21., Kossuth Rádió 14.45 - 15.40

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara,

Vezényel: Lehel György

Az 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György
Szerkesztő: Bitó Pál

A szereposztásból:

Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi
Marci, a fia, erdész – Palcsó Sándor
Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet

Nemes Bori – László Margit
Kernács professzor: Csákányi László
Parádi Pál – Palócz László

Zeneszámok:

- Nyitány

- Marci belépője: „Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor)

- Nemes Bori dala – Mókus-dal: „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e vajon ide, jópajtásom…/Hallod-e, csiribiri mókus pajtás…” (László Margit)

- Holdas éjjel – duett: „Hidd el nekem édes kincsem, csak te vagy, más senki sincsen, téged adott nékem a világ...” (László Margit és Palcsó Sándor)

- Mozdony-dal (Komlóssy Erzsébet és Palócz László)

- Parádi Pál dala: „Nékem a tudomány” (Palócz László)

- Bözsi dala: „A férfiaknak hinni kell, még akkor is ha nem hiszel, hadd higgye, igaza van néki...” (Komlóssy Erzsébet)

- Szív-dal – duett: „Csupa finom szerkezet, mely a szívhez elvezet...-  Jöjj hát ketyegő szívemhez közelebb...” (Komlóssy Erzsébet és Palócz László)

- Marci és Bori szerelmi duettje: „Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!...” (László Margit és Palcsó Sándor)

- Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse: „Hogyha egyszer ketten öregek, táncra perdülünk, erre mind a ketten csuda jókedvre derülünk…” (Kiss Manyi és Csákányi László)

- Bori dala: „Árva a madár párja, ha elszáll...” (László Margit

- Marci dala - Búcsúlevél: „Búcsúlevél ez mit írók néked, elmegyek, bár úgy fáj a szívem. Nem panaszlom el, hogy megbántottál. Bánatomat magammal viszem… Megőrzöm az édes szép emléket, most örökre búcsúzom...” (Palcsó Sándor)

- Duett: „Két kicsi kéz...” (Komlóssy Erzsébet és Palócz László)

- Fütty-dal: „Ha vénül a szíved, de kedved vidám.../ Csupa virág ez a világ, jó barátaim a füvek, a fák. Cserfalevél, tölgyfalevél, vidáman susog a szél!...” (Csákányi László)

- Dal és kórus: „Mifelénk a leány egy csöppet sem halovány...” (Komlóssy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)

Megjegyzem, a rádiódaljáték 1952. évi bemutatója után - utólag - új dalokat írtak a szerzők a színházak számára háromfelvonásossá bővített darabhoz. Ilyen új dal volt például:

- Vidorka Mátyás bujdosó-dala az 1965-ös rádióváltozat sugárzott részletei közül hiányzik. Ugyanakkor  a rádió önálló stúdiófelvételt készített ebből a „balladá”-ból: „Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!..” (Melis György, km. a Földényi-kórus Férfikara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

A rádiódaljáték színpadi változatát Farkas Ferenc zenéje és Dékány András szövege mellé Baróti Géza és Dalos László újraírt librettója jelenti. A háromfelvonásos darabot Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1955-ben, majd ezt a kecskeméti színházi bemutató követte.  A darab ismertetése:

Három szerelmespár fordulatos, kedves cselekménye a Bükkben, a természet igen pazar gazdagságú vidékén játszódik. Romantikus, szép erdészéletbe vezet a daljáték, amelynek hőse Balla Marci, az iharosi erdő főerdésze, aki erdőt ültet a Rózsakunyhónál, hogy a távolban tanuló szerelmesét, Nemes Borit, a soproni erdészeti iskola növendékét, megörvendeztesse ha hazatér. A bonyodalom abból pattan ki, hogy Marci ellenzi, hogy az iskola-erdőből a tanulmányútra odaérkezett erdésznövendékek és vezetőjük, Kernács professzor kísérleti telepet létesítsenek. A bonyodalmat Marci konoksága okozza, amely így hátráltatja az erdő fejlődését. Ez a konokság megzavarja a fiatalok szerelmét. Második szerelmespárként Marci húgát, Bözsit és az erdésznövendékek konyhafőnökét, Parádi Palit ismerjük meg, míg özvegy Balla Mártonné is szerelemre lobban Vidorka Mátyás iránt, aki egy mord, emberektől távol élő, de azért nem elvadult nyugdíjas erdész. Ők ketten, életük alkonyán, készülnek csendben esküvőjükre. Tehát hat ember szerelme szővi át a fordulatos, ötletes mesének cselekményét. Ehhez írt igényes, változatos muzsikát Farkas Ferenc. Széles ívelésű énekszámok mellett bőven szerepelnek a daljátékban könnyű táncok, keringők, polkák stb. 

A verbunkos cigány

78 perc

1950. december 11. :

Magyar Rádió

Zenés rádiójáték Bihari János életéből.

Írta Dékány András. Zenéjét korabeli muzsika felhasználásával szerezte Farkas Ferenc, Kossuth-díjas zeneszerző. 

Közreműködik: Tóth Lajos (ének), Ney Tibor (hegedű) és Gáspár Zsigmond zenekara.

Rendezte: Szécsi Ferenc.

Szereposztás:

 Bihari János — Rajczy Lajos; Éva, a felesége — Tolnay Klári; Banyák Simon, Bihari apósa — Győző László; Csóka Dudus, bandacigány — Tapolczai Gyula; Batsányi (Bacsányi) János — Básti Lajos; Fazekas Mihály — Pécsi Sándor; Csokonai — Sárdy János; Lavotta — Somogyvári Rudolf; Thugut gróf, Ferenc császár kegyence — Uray Tivadar; Titkára — Tallós Endre; Idneczki, renegát magyar — Lengyel Vilmos; Baldacci báró, besúgó — Zátony Kálmán; Beethoven — Somlay Artúr;  Kreutzer, muzsikus — Z. Molnár László; Vay báró — Pethes Sándor; Eszterházy gróf — Lázár Gida; Hakker, szállodatulajdonos — Salamon Béla; Bakter — Képessy József; Utcai énekesnő — Török Erzsébet; Hadnagy — Turgonyi Pál; Rendőrinspektor — Szegedi Szabó István; Kisbíró — Bársony István; öregasszony — Batizfalvy Elza; Morózus férfi — Koltai Gyula; Lelkes honfi — Szabados Lehel; I. pincér — Gulyás Mennyhért; II. pincér — Heltai Andor

Korabeli ajánlószöveg

Bihari János, a „Verbunkos cigány”, a magyar zenekultúra egyik legjelentősebb előfutára. 1801. körül alapított öttagú cigányzenekarával Bihari csakhamar országos hírűvé vált. 80 és egynéhány szerzeménye lelkesítője lett a szabadságharcot megelőző reform-korszak nemzeti mozgalmának. Bihari érdeme, hogy  a verbunkos  zenébe bevonta a népi és régebbi magyar melódiákat, a kuruc-dallamvilágot is. A császári kormányzat rebellisként kezelte, de a nép szívébe zárta. Nem véletlen, hogy az ő nevéhez fűzik a Rákóczi-indulót is, habár erre komoly alap nincs. A verbunkos zene később Liszt és Erkel művészetében csúcsosodott ki. (1951)

Szomorúan konstatáltam, hogy egyik napról a másikra a YouTube-ról levették az összes videót, a Rádió Dalszínháza archív felvételeit. (Azokat, amiket Gardi Tamás tett fel az internetre.)

De én előzőleg többségüket meghallgattam és kiírtam magamnak, mit hallunk (opera és/vagy operettrészletek, illetve teljes rádiódaljátékok).

https://www.youtube.com/watch?v=aR_G20yZa0Y&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

Előadják a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói: Vásári Mónika, Réti Andrea, Zentai Lilla, Zsila Judit, Miklósi Anna, Réti László, Gardi Tamás, Kocsis György, Pál Attila, Laklóth Aladár.

Az Ódry Színpad zenekarát Fekete Mari vezényli. Az előadást Kazán István rendezte.

A Rádió Dalszínháza 21. – Németh Marika énekel

https://www.youtube.com/watch?v=iVRF79bI5F0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

 Kálmán Imre: Marica grófnő

 – Bevezető kórus és Marica belépője  „Húzd, mint régen!.../De jó is lenne boldognak lenni, egy édes csókért bolondat tenni...” (km. Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. február 2.

 – Marica és Tasziló kettőse „Vedd fel a szép ruhát ma, kicsikém.../ Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj...” (km. Simándy József)

 Leo Fall: Az elvált asszony

– Jana dala: „Igen, az élet egyszerű és korántsem talányos..../Illanó, villanó, mégis kincset ér...”

 – Jana és Karel kettőse „Ugye, drágám, engeded: én is táncolnék veled! Úgy táncolsz, drágám, mint az uram. Oly szépnek látszol, mint az uram... keringve szépen, mint az uram...” (km. Kövecses Béla, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. január 1., Kossuth Rádió, 13.30 - 15.00

Lehár Ferenc: Pacsirta

– Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok erdő sűrűjében, tarka réten. A rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár.…/Kis pacsirta víg dala ég felé száll… én is, én is szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel...” Rádiófelvétel bemutatója - részletek: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40

– Juliska és Sándor szerelmi kettőse „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, te drága nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem, feltámad a csodás varázs! Oly szerelem ébredezve száz üdvöt ád, és virul a rózsa szirma, és süt le rá!.../A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég!…” (km. Udvardy Tibor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 Lehár Ferenc: Szép a világ – „Rio de Janeiro, a napfény ragyogó! Riado de Janeiro, szenvedély ott lobogó! Szerenád, te vagy az ő dallama, gyere hát, ha átfogod a lánynak derekát, nevet a szeme rád...” (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1974. május 1., Petőfi Rádió, 14.29 – 15.00

 Jacobi Viktor: Sybill

– Bevezető kórus és Sybill dala a hercegnőről, II. felv.: „Hé, emberek, bűbájos emberek! Királyi termet, karcsú, mint a nád. Hisz párja nincs sehol... /- Mert a hercegnő a hadra szörnyen hajlamos, kétesztendős volt s ezredtulajdonos! Hadvezér volt ott náluk ifjú és sok vén..." (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. január 10., Petőfi Rádió, 20.15 – 22.00

 – Sybill levele; Sybill és Petrov kettőse: „- Kis Petrovom, remélem, megbocsátja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát… /- Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, esküvőre lépünk... - Hangod hallom, arcod látom, mégis, mégis álom, csak álom!..” (km. Ilosfalvy Róbert).”  

Fényes Szabolcs: A királynő csókja – Dal: „Száz vágy, muzsikálj most az éjben…” (km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) – rádiófelvétel-részletek, 1958

 Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi – kettős „Nincsen egyebem, csak egy szívem, szívemnek egy dalom! Nincsen egyebem, de ezt a dalt csak néked adhatom!...” (km. Ilosfalvy Róbert, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara)

 Fényes Szabolcs: Maya – Madeleine és Dixi kettőse „Tudom, hogy van neki, na mije van neki, szöszi haja van a fején...” (km. Korda György, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 12., Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

A Rádió Dalszínháza 20.- Mátyás Mária

https://www.youtube.com/watch?v=2qfzCZ7Wpg4&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Szőkefalvi-Nagy Katalin

Mozart: Don Giovanni – Donna Anna áriája, I. felv.

Verdi: A végzet hatalma – Leonóra áriája, II. felv. (km. az MRT Énekkara)

Verdi: A végzet hatalma – Leonóra és a Gvárdián kettőse, II. felv. (km. Mészáros Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)

Gounod: Faust – Ballada és Ékszerária (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

Erkel Ferenc: Brankovics György – Mara és Murat kettőse (km. Szabó Miklós)

Csajkovszkij: A pikk dáma – Liza áriája, III. felv.

Puccini: Tosca – Jelenet Tosca és Scarpia kettőse, Tosca imája, II. felv. (km. Simándy József, Radnay György, valamint Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

A Rádió Dalszínháza 19. – Lehár Ferenc: A víg özvegy - részletek

 https://www.youtube.com/watch?v=6JEk4ct4VtA&ab_channel=GardiTam%C3%

 Közreműködik: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Maleczky Oszkár, Palócz László, Kenéz Ernő, kishegyi árpád, A Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara Vezényel: Kerekes János (1959)

A Rádió Dalszínháza 18. – Kövecses Béla énekel

https://www.youtube.com/watch?v=Fy_5eKTb2xg&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Haydn: Orlando lovag – Recitativo és Orlando áriája, II. felv.

Verdi: Traviata – Jelenet és kórusrészlet, II. felv. (km. Sándor Judit, Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Simon Albert)

Erkel Ferenc: Hunyadi László – Az I. felvonás fináléja (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Kórodi András)

Offenbach: Hoffmann meséi – Giulietta és Hoffmann kettőse (km. Vámos Ágnes)

Ránki György: A Pomádé király új ruhája – Szövőkettős (km. Radnay György)

A Rádió Dalszínháza 17. – Szőnyi Olga énekel

https://www.youtube.com/watch?v=hwNWpIhZxh0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Gluck: Iphigenia Aulisban – Klytamnestra áriája, II. felv.

Donizetti: Lammermoori Lucia – Hatos, II. felv. (km. Ágai Karola, Réti József, Simándy József, Jámbor László, Veress Gyula, valamint a Magyar Állami Operaház Énekkara és a Budapesti Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kórodi András))

Wagner: A bolygó hollandi - Fonókórus (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Verdi: Don Carlos – Eboli áriája, III. felv.

Offenbach: Hoffmann meséi – Jelenet és Miklós dala (km. Ilosfalvy Róbert, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Offenbach: Hoffmann meséi – Barcarola (km. Déry Gabriella, valamint az MRT Énekkara)

Borogyin: Igor herceg – Polovec lányok dala (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara)

Kodály Zoltán: Háry János

– Örzse dala

- Jelenet (km. László Margit, az Edinburgh Fesztivál vegyes kórusa, valamint a Londoni Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kertész István)

- „Szegény vagyok, szegénynek születtem.”

Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond – Hármas és az olasz nők tánca (km. Házy Erzsébet, Szabó Miklós, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - operakeresztmetszet, 1955

Szenkár Dezső: A maláji lány – Nonni dala (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, vezényel: Vaszy Viktor) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1955. május 7., Kossuth Rádió, 20.20 - 22.00 

A Rádió Dalszínháza 16. – Rösler Endre énekel

 https://www.youtube.com/watch?v=JEqQ0tzSFUs&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

 „Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Szőkefalvi-Nagy Katalin

Mozart: Idomeneo – Viharkórus (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Fischer Sándor)

Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.

Erkel: Hunyadi László – A II. felvonás fináléja (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

Bizet: Carmen – Virágária

Puccini: Tosca – Levélária

Leoncavallo: Bajazzók – Canio áriája, I. felv.

Kodály Zoltán: Czinka Panna – Labanc gúnydal a kurucról

Kodály Zoltán: Székely fonó – két dal: „El kéne indulni”; „Napot látok az ég alatt”

Schubert - Berté: Három a kislány  –„ Lelkem boldog../Ó, drága szép muzsika, drága hang...”  (km. Gyurkovics Mária)

Johann Strauss: A denevér –Rosalinda, Adél és Eisenstein hármasa, I. felv.  (km. Orosz Júlia, Szilvássy Margit)

 Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Dal „Nem akartam rád gondolni, bárhogy vágytam csók után.../Csend, bohó szívem, álmodj tovább...”

Lehár Ferenc: Cárevics – Volga-dal

A Rádió Dalszínháza 15. – Neményi Lili énekel

https://www.youtube.com/watch?v=ZOB5bY8N69A&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Puccini: Pillangókisasszony – Nagyária

Puccini: Bohémélet – Musette keringője, II. felv.

Gershwin: Porgy és Bess

–  Serena dala

– Szerelmi kettős, II. felv. (km. Melis György)

– Hármas, III. felv. (km. Sándor Judit, Melis György)

Szirmai Albert: Táncos huszárok – kettős (km. Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - Az operett részleteinek felvételét először  1959. október 1-jén a Kossuth Rádió mutatta be.

Szirmai Albert: Táncos huszárok – Búcsúkettős „Ó, mondd, miért neheztelsz mostanában rám?” (km. Szabó Miklós)

Szirmai Albert: Alexandra – A grófnő dala és hármas „El ne fuss, légy diplomatikus, ha udvarlóid udvarlással üldöznek” (km. Fekete Pál, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A rádióbemutató ideje: 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40.

Szirmai Albert: Alexandra – A grófnő dala és jelenet „Kisleányka voltam én, iskolába jártam...” (km. Fekete Pál, Szabó Miklós)

Szirmai Albert: Alexandra – kettős „Tele vagyok én a női nemmel.../Add csöpp kis ajkad, angyalom...” (km. Fekete Pál)

Hervé: Nebáncsvirág – Klastrom-dal „Klastrom édes otthonunk, jó nekünk, hogy itt lakunk...” (km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1958. február 2,. Kossuth Rádió, 20.10 – 22.20

Hervé: Nebáncsvirág – Gránátos-dal (km. Ráday Imre)

Offenbach: Brabanti Genovéva – A tyúk kupléja „Egy kis jérce pelyhes még…” (km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – az 1950-es évek végi rádiófelvételről

Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedő-kettős (km. Szilvássy Margit és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Fischer Sándor) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1956. január 8., Kossuth Rádió, 19.00 – 19.54)

A Rádió Dalszínháza 14. – Kónya Sándor énekel 

https://www.youtube.com/watch?v=H-ay_SUDelY&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Johann Strauss: Egy éj Velencében – Gondoladal (német nyelven)

Carl Millöcker: Dubarry – René dala - „Mily szép az élet!” (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1972

Carl Zeller: A madarász – Ádám dala - „Nagyapám húszéves volt... Muzsikálj! Muzsikálj!...” (km.  az MRT Énekkara) – 1972

Carl Zeller: A madarász – Kettős - Rózsadal „Tudod-e azt Tirolban, lent...” (km. Házy Erzsébet, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1972 

Lehár Ferenc: A cárevics – Volga-dal (német nyelven)

Puccini: A Nyugat lánya – Ramerrez áriája, II. felv. (olasz nyelven)

Puccini: Tosca – Levélária (olasz nyelven)

Bizet: Carmen – Virágária (német nyelven)

Wagner: Lohengrin – Grál-elbeszélés (német nyelven)

Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Walter mesterdala (német nyelven)

Verdi: Aida –A IV. felvonás fináléja (km. Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, valamint a Magyar Állami Operaház Énekkara és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Kórodi András) 

A Rádió Dalszínháza 13.- Gyurkovics Mária énekel 

https://www.youtube.com/watch?v=mA3Iu2bbdWY&ab_channel=GardiTam%C3%A1s 

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Bellini: Norma – Norma kavatinája és jelenet, I. felv. (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara)

Donizetti: Don Pasquale – Norina áriája, I. felv.

Weber: A bűvös vadász – Annuska áriája, II. felv.

Meyerbeer: Dinorah – Árnyéktánc

Verdi: Rigoletto – Gilda és Rigoletto kettőse, II. felv. (km. Svéd Sándor)

Verdi: Rigoletto – Gilda és Rigoletto kettőse, I. felv. (km. Szőnyi Olga és Svéd Sándor)

Erkel Ferenc: Hunyadi László – Esküvői jelenet és cabaletta (km. Joviczky József, valamint a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

Kacsóh Pongrác: János vitéz – A francia királyleány dala (km. a Forrai-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pogány László) – a daljáték rádiófelvétele 1956 táján készült.

Szirmai Albert: Mágnás Miska – Rolla és Marcsa kettőse - „Ó suhogó selyemszálak, csipkeruhácska, csodás...” (km. Zentay Anna és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet: 1961. május 30., Kossuth Rádió, 20.25 - 21.30

Huszka Jenő: Gül baba – Bordal (km. Sárdy János és a Földényi-kórus) - 1952. december 7., Kossuth Rádió 14.00 – 15.00; más Huszka-operettek részleteivel

A Rádió Dalszínháza 11.- Bende Zsolt énekel

https://www.youtube.com/watch?v=8K-cIgClU4s&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Mozart: A varázsfuvola – Papageno dala, I. felv.

Bellini: A puritánok – Négyes, III. felv. (km. Házy Erzsébet, Mátray Ferenc, Molnár Miklós, valamint az MRT Énekara és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Fischer Sándor)

Verdi: A végzet hatalma – Melitone jelenete, III. felv. (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)

Gounod: Faust – Valentin imája

Bizet: Dzsamilé – Splendiano áriája

Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – Szvidrigaljov kocsmai monológja, I. felv. (km. Karizs Béla, Polgár László, Horváth Péter)

Ránki György: A Pomádé király új ruhája – jelenet és Garda Roberto áriája, I. felv. (km. Herczku Annamária, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)

Lendvay Kamilló: A Bűvös szék –Titkárnő és Géniusz kettőse (km. Sudlik Mária)

Szirmai Albert: Rinaldo – „Kalifornai dal” (A közreműködő Magyar Állami Hangversenyzenekart Breitner Tamás vezényli) – részletek. Rádiófelvétel bemutatója 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 -)

Fényes Szabolcs: Maya – Szerelmi kettős „My sweetheart” (km. Házy Erzsébet, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Gyulai Gaál Ferenc) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 12., Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Gershwin: Porgy és Bess – Bendzsódal, II. felv. (km. az MRT Énekkara)

A Rádió Dalszínháza 10. – Gencsy Sári énekel 

https://www.youtube.com/watch?v=JMQUtll2kjM&ab_channel=GardiTam%C3%A1sű

"Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Goldmark Károly: Téli rege – Tavaszi dal (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara)

Goldmark Károly: Téli rege – Perdita és Florizel kettőse (km. Kövecses Béla)

Léo Delibes: Lakmé – Lakmé áriája, I. felv.

Léo Delibes: Lakmé – Lakmé és Gérard kettőse, I. felv. (km. Mátray Ferenc)

Otto Nicolai: A windsori víg nők – Anna áriája, III. felv.

Johann Strauss: Bécsi vér – Dal - „Szerelmes levél”

Karl Millöcker: A koldusdiák – Laura dala (km. a Földényi-kórus)

Lehár Ferenc: Friderika – Friderika dala -  „Miért fáj úgy az ébredés”

Huszka Jenő: Lili bárónő – Lili és gróf Illésházy László kettőse - „Tündérkirálynő légy a párom” (km. Szabó Miklós)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Zsokéinduló (km. az MRT Énekkara)

Ábrahám Pál: Viktória – Szerelmi kettős - „Pardon, Madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (km. Svéd Sándor, valamint az MN Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Szomorúan konstatáltam, hogy a YouTube-ról levették a teljes video-sorozatot: a Rádió Dalszínháza archív felvételeit. (Azokat Gardi Tamás tette fel az internetre.)

De én előzőleg többségüket meghallgattam és kiírtam magamnak, mit hallunk (opera és/vagy operettrészletek, illetve teljes rádiódaljátékok).

Ezeket visszamenőleg megosztom itt - legalább a címeket és előadókat illetően részletezem: 

A Rádió Dalszínháza 08.- Szilvássy Margit énekel

https://www.youtube.com/watch?v=8BVlCg3gFoQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

 „Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Glavari Hanna belépője

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Zórika dala

Leo Fall: Sztambul rózsája – Kettős a házasságról (km. Szabó Miklós)

Leo Fall: Pompadour – Pompadour belépője

Leo Fall: Pompadour – Kettős: „Ó, József...” (km. Kishegyi Árpád)

Johann Strauss: A denevér – Rosalinda, Adél és Eisenstein hármasa (km. Orosz Júlia és Rösler Endre)

Johann Strauss: A cigánybáró – Saffi dala

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedőkettős (km. Neményi Lili)

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Giulietta és Hoffmann kettőse, II. felv. (km. Fehér Pál)

Goldmark Károly: Téli rege – Hermione és Paulina kettőse, I. felv. (km. Lorenz Kornélia)

Goldmark Károly: Téli rege – Az I. felvonás fináléja (km. Lorenz Kornélia és Nagy Pál László, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Polgár Tibor)

Szomorúan konstatáltam, hogy egyik napról a másikra a YouTube-ról levették az összes videót, a Rádió Dalszínháza archív felvételeit. (Azokat, amiket Gardi Tamás tett fel az internetre.)

De én előzőleg többségüket meghallgattam és kiírtam magamnak, mit hallunk (opera és/vagy operettrészletek, illetve teljes rádiódaljátékok).

Ezeket visszamenőleg megosztom itt - legalább a címeket és előadókat illetően részletezem: 

A Rádió Dalszínháza 01. – Farkas Ferenc: Csínom Palkó - korábban belinkeltem a topikba

https://www.youtube.com/watch?v=Jabx74Q_BXM&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 03 – Tamássy Zdenkó: Barbara tejbár

https://www.youtube.com/watch?v=TuTcEe4u7kQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 04.- Carl Millöcker: A koldusdiák - korábban belinkeltem a topikba

https://www.youtube.com/watch?v=TRuzACFwNaQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 05.- Jacobi Viktor: Leányvásár

https://www.youtube.com/watch?v=4XWHPvS8QA4&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 06.- Farkas Ferenc: Zeng az erdő

https://www.youtube.com/watch?v=SW28YKL0zGE&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 09. – Fodor János énekel  „Egy énekes, több szerep...”

https://www.youtube.com/watch?v=UIiC6hRiDKM&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 12. – Delly Rózsi énekel  „Egy énekes, több szerep...”

https://www.youtube.com/watch?v=XQT0JAY233Y&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 22. – Dalok Budapestről

https://www.youtube.com/watch?v=VOlopctREM0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 24. - Kókai Rezső: Lészen ágyú!

https://www.youtube.com/watch?v=lKI3cagCBc0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 25. - Vincze Ottó: A szüzek városa

https://www.youtube.com/watch?v=Kdeti3MxkHA&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 26. - Farkas Ferenc: Vidróczki
https://www.youtube.com/watch?v=rPfIfFTyOu8&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
https://www.youtube.com/watch?v=tRvS6hOcqzQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 27. - Polgár Tibor: A lepecsételt asszony

https://www.youtube.com/watch?v=KgVhQ7iZX8Y&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 28. - Mátray Ferenc énekel  „Egy énekes, több szerep...”

https://www.youtube.com/watch?v=tRvS6hOcqzQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 29. - Sándor Judit énekel  „Egy énekes, több szerep...”

https://www.youtube.com/watch?v=0cgmZ2dlQAY&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 30. - Palló Imre énekel  „Egy énekes, több szerep...”

https://www.youtube.com/watch?v=P7owD1Y5hys&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

Színészmúzeum 24. – Zentai Anna

https://www.youtube.com/watch?v=SuafGaRA2vI&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből: Zentai Anna. Ruitner Sándor összeállítása

Színészmúzeum 46. – Németh Marika 2/1.

https://www.youtube.com/watch?v=lmkNsK9kPDE&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

Beszélgetés Németh Marikával (1979) A beszélgetőtárs: Boros Attila

Színészmúzeum 47. – Németh Marika 2/2.

https://www.youtube.com/watch?v=7CkXUHNLSEw&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

Beszélgetés Németh Marikával (1995) A beszélgetőtárs: Nemes András

 (Folytatni fogom a felsorolást az általam kijegyzetelt részek közlésével)

A YouTube-on fenn volt a link, de már nem elérhető, törölték a zenei videót, amiben Bende Zsolt énekli a tengerészdalt A gésákból.  (Korábban betettem itt a fórumon, Bende topikjába is.):

 Fairfax dala:

 - Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán, és ha partra léphetünk, úgy örülnek nekünk, összecsődül annyi asszony és leány, minden ember arca víg, sorra mind kezet szorít és távozáshoz hívnak ám a nők! Járva messzi tájakat, ennyi kedvesünk akadt, egyre csak visszavárnak ők /- Víg a tengerész! Bátor és merész! Lángra gyúl, ha lányra néz és átölelni kész! Hej, nincs időnk, hahó! Lányka, vár hajónk! Egy búcsúcsók, s az ég megáld! Az ég megáld, az ám!….

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1970. február 14., Kossuth Rádió, 19.25 - 20.37. A főbb szerepekben: László Margit, Petress Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Reményi Sándor, Feleki Kamill, Kibédy Ervin, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.  Zenei rendező: Matz László. Rendező: Cserés Miklós dr.

Angol hajó vesztegel egy japán kikötőben, ahol „A tízezer gyönyörűséghez” címzett teaházat sűrűn látogatja Fairfax angol hajóstiszt, aki – bár vőlegény – nem tud ellenállni a bájos gésa, Mimóza táncának. Ebből számos bonyodalom származik...

Találtam egy ausztrál színházi Gésa-előadást a neten, a videón csak a teljes I. felvonás található. Az időskálán az 56:33 -tól 59:52 ig visszakereshető Fairfax és az énekkar tengerészdala. Hozzáteszem, Bende Zsolt rádiófelvételén elhangzó dal sokkal karakteresebb, a hangzás ,a Férfikart is hallgatva, dinamikusabb.

Sidney Jones: The Geisha – Act 1 – Jelenet és Tengerész-dal

A magyar rádiófelvételről pedig ízelítőként itt van két más bejátszás: 

Sidney Jones: A gésák – I. finálé – Petress Zsuzsa, László Margit, Reményi Sándor, Bartha Alfonz

 Egy másik rádiófelvételről:

Sidney Jones: A gésák - Molly dala - "Lolo, a papagáj" – Németh Marika

(km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) -  részletek, 1953

A Zentay Anna énekfelvétele is jó, ám az eredeti változatban, a Rádió Dalszínháza teljes felvételén is, a Tengerészindulót három szereplő énekli a kórussal:

Jacobi Viktor: Leányvásár – Tengerész-dal – Bessy, Fritz, Harrison hármasa a II. felvonásból – Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel. Sebestyén András

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.30

Sullivan operettjéből a Tengerészdal a Rádió Dalszínházának „A fruska” felvételéről (1973) nem elérhető a YouTube-on.

Férfikar: „A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút…”  

Legyen itt három változat, angol nyelvű bejátszások: 

Sullivan: H.M.S. Pinafore – Act 1 – „We shall sail the ocean blue”

Sullivan: H.M.S. Pinafore – Act 1 – „We shall sail the ocean blue”

Sullivan: H.M.S. Pinafore – Act 1 – „We shall sail the ocean blue”

A „Rádió Dalszínháza” címszó alatt a YouTube-ra sorban kerülnek fel régi rádiófelvételek (teljes operett, daljáték, zenés játék, keresztmetszet és/vagy részletek).  A koldusdiák és a Csínom Palkó linkjeit korábban betettem ide, sorra jönnek a következők...

Kapcs. 4083. sorszámhoz

Carl Millöcker: A koldusdiák – teljes rádiófelvétel, 1964

Vélhetően a korábban itt jelzett észrevételem nyomán, a YouTube-ra nemrég ismét felrakott link A koldusdiák rádiófelvételéről már a javított, helyes információs adatokat tünteti fel (tartalmazza).

Kedves Beaumont!

Idebeírásoddal sokat segítettél, hogy megfejtsük a nekem is fejtörést okozó, a többszöri hallgatásra sem igazán értett szavakat, amiket Palcsó Sándor a rádiófelvételen énekel Mydas műkereskedő belépő dalában Franz von Suppé A szép Galathea c., az antik görög világban játszódó egyfelvonásos operettjéből. (és a helyén kipontoztam a dalszöveg ismertetésekor).

Ismert, hogy a szerzők a görög mítosz világából merítették a cselekmény fonalát, a szereplők neve is arra hajaz: Galathea, Pygmalion, Ganymes, Mydas

Innocent-Vincze Ernő „ráutaló” magyar fordítását tekintve is, most rávezettél, hogy kiket említ Mydas szüleinek: megnevezted a „Gordillon”  és a „Sibylline” neveket. Ezek alapján újra meghallgattam a youtube-ról a nevezetes dalt, odafigyelve a szövegre és valóban, csaknem szó szerint ezek a szavak szerepelnek az énekelt dalszövegben.

Talán akkor már kissé pontosíthatom is, hogyan hallom Palcsó Sándor énekében Mydas belépőjének versszövegét:

Franz von Suppé – A szép Galathea – Palcsó Sándor

Km. az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 (a rádiófelvételen további szereplők: László Margit, Réti József és Melis György)

„Kedves papa, Gordilon (vagy Gordio), kedves mama, Cybelé (kiejtve: Szibelé)  jóvoltukból lett belőlem ilyen finom úr! Kedves atyám, Gordilon (vagy Gordio), kedves anyám, Cybelé (kiejtve: Szibelé), kiskoromtól ők neveltek ilyen finomul...”

 Megerősítésként, utánakerestem, „ki kicsoda az antik mítoszokban”?

„Midasz – phrügiai király, Gordiosz király és (egyes szerzők szerint) Kübelé istennő fia.” (a görög Kübelét a mitológiában Cybele-ként is írják)

„A mesés jellegű történetek hőse valódi történelmi személy volt, asszír feliratok tanúsága szerint a Kr. e. VIII. században élt mint Gordion királya. Legendáját Ovidius Átváltozások c. költeménye dolgozta fel.”

Most jut eszembe, Palcsó Sándorral életében többször találkoztam, beszélgetéseink során erre a felvételére és a dalszövegben keresett szavakra, igazán rákérdezhettem volna...

Kapcs. 5264. sorszám

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – Rádiódaljáték teljes stúdiófelvétele!

(1:45:07)   a YouTube-on már elérhető.

Az adatbázisomból néhány információt megosztok erről a csodaszép daljáték rádiófelvételéről, a kor nagyszerű operaénekes-generációjának avatott képviselőivel rögzített dalszámokról is:

 Farkas Ferenc Dékány András szövegére komponált Csínom Palkó című daljátékát a rádió megrendelésére készítette, melynek 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel Színház - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili

Tájékoztatásul ideírom a stúdiófelvételen található főbb betétszámok megnevezését és előadóit:

- Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György)

- Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse: „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László)

- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László)

- Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar)

- Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László)

- Balogh Ádám dala: „Ahol te jársz” (Melis György)

- Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar)

- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)

- Prózai jelenet, I. felv.: „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet,  Radnay György, Szabó Ernő)

- Zsuzsika dala: „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária)

- Jelenet és Palkó dala, I. felv.: „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ - Próza (Ének és próza: Simándy József, km. Házy Erzsébet).

- Éduska és Palkó kettőse, I. felv.: „Éduska, te volnál”; „jójszakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)

- I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) 

- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)

- Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv.: „Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet)

- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból: „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György)

- Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv.: „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György)

- Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv.: „Kapitány uram, szolgálatára” (Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György)

- Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József)

- Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „Ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő)

- Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)

Csínom Palkó

Új magyar daljáték

Szabad Nép, 1951. március 4.

 Új színműirodalmunk az évadban már a második magyar zenés színjátékkal lép a nyilvánosság elé. A néhány hónappal ezelőtt színre került „Aranycsillag” az új magyar operettnek mutatta meg egyik típusát, a most bemutatott „Csínom Palkó” pedig a népies daljáték még ki nem taposott útját járja.

 A XVIII. század eleje a magyar nép szabadságmozgalmainak felejthetetlen korszaka. Rákóczi Ferenc felkelő serege ezekben az esztendőkben csapást csapásra mérve a sokszoros túlerőben lévő császári hadakra, sorra szabadítja fel a városok, a megyék népét az idegen elnyomás alól. A kuruc-kor nemzeti felszabadító harcainak a hősi világát kelti életre zenéjében, cselekményében a „Csinom Palkó”.

A daljáték cselekménye Érsekújvárnak, a labancok akkori erős várának felszabadításához kapcsolódik. Bottyán János, a jobbágyi sorból tábornoki rangra emelt legendáshírű „Vak Bottyán” és vitéz kapitánya, Balogh Ádám vezetik a vár ostromát; s köröttük ott vannak, akiket a történelemírás ugyan nem jegyzett fel, de akiknek neve, emléke a kuruc dalokban két és fél évszázad távolából is elevenen él a magyar nép ajkán: Tyukodi pajtás,  Csinom Palkó, Csinom Jankó… A szabadsághősök mellett bemutatja a cselekmény az ellenséget is, a magyar népet sanyargató császári udvaroncokat és egyik labanc-talpnyalójukat, a népét, hazáját eláruló feudális nagyurat, Koháry grófot.

A témaválasztás tehát igen dicséretes: a daljáték szövegírói, Dékány András és Bálint Lajos a magyar történelmi múlt egyik dicsőséges szakaszát dolgozták fel. A „Csinom Palkó” témája valóban alkalmas arra, hogy felelevenítse a kuruc-kor minden hősiességét, s hogy a nagy elődök példájával a mához szóljon. Nem mindennapi művészi feladat e nagy idők hős alakjait úgy megformálni, hogy a színpadon valóban Csinom Palkó, Vak Bottyán, Balogh Ádám és szabadságharcos társaik keljenek életre. Az ábrázolt alakok közül különösen Tyukodi pajtás jellemzése sikerült. A mindig jókedvű, nagyokat kurjantó, ízesen káromkodó strázsamester derűs, lendületes alakja jól kifejezi a kuruc tábor harci szellemét, katonáinak jövőbe vetett hitét. Eredetien rajzolták meg Rosta Márton pozsonyi mézeskalácsos mester (és kuruc hírszerző) vonásait, s hitelesen ábrázolták leányának, a lelkes Éduskának vonzó egyéniségét. Ugyancsak meggyőzően jellemezték az ellenséget — Koháry grófot, Piperec bárót, s általában az újvári grófi palota rizsporos, parókás, léha udvari népségét. Komoly gyengéje azonban a szövegnek, hogy éppen a daljáték főhősei, Csinom Palkó,Vak Bottyán, Balogh Adám alakjai nincsenek elég határozott formába öntve, túlságosan vázlatosak.
Ehhez a vázlatossághoz járul, hogy a daljáték szerkezete, meséjének a felépítése sem elég tömör, az írók a történetet nem a legdrámaibb ütközőpontoknál ragadták meg. A szerkesztésmód hiányosságai főként Csinom Palkó szerepeltetésénél mutatkoznak meg: a legfőbb tettei nem a színpadon zajlanak le. Mennyivel meggyőzőbb lett volna például, ha a színpadon látjuk, s nem egy elbeszélésből tudjuk meg, miért és miként száll szembe Csinom Palkó a jobbágyait a császári seregbe hajszoló edelényi hűbérúr erőszakával, fenyegetéseivel, s hogyan indul el testvérével a kurucok táborába. És mennyivel lelkesítőbb lelt volna, ha Koháry grófnak Palkó által való elfogatását szintén nem a színfalak mögött bonyolítják le, hanem a színpadon mutatják be a szerzők. Másik fogyatékossága a szövegkönyvnek, hogy nem tudja kellően érzékeltetni a Rákóczi-szabadságharc forradalmi lendületét. Erre mód lett volna a cselekmény regényessége, könnyedsége mellett is.

A kuruc harcok célja, jelentősége, máig mutató tartalma a darabban a nézők számára nem elég világos és nem is elég vonzó. Sokkal hitelesebben szemlélteti a szövegkönyv Koháry, a hazaáruló császári marsall palotáját, környezetét, annak fényét, csillogását.

 A daljáték gazdag áradású zenéje bőven kárpótol a szövegkönyvnek ezekért a hiányosságaiért. A kuruc-kor dallamkincse a régi magyar népzene legjavához tartozik. Nem egykorú kótákból maradt ránk, hanem évszázados késedelemmel jegyezték fel, elsősorban Pálóczi Horváth Ádám, akinek „ötödfélszáz énekek” című gyűjteménye ma is a legértékesebb forrása a kuruckor népdalköltészetének. Ez a száz évvel későbbi zenei visszapillantás a Thököly- és Rákóczi-kor emlékei felé, jellemzően mutatja az első népdalgyűjtők kuruc-érzelmeit is. Hogy milyen élő, gazdag ez a dallamkincs, azt gyönyörűen szemlélteti a „Csinom Palkó”-nak a kuruc szabadságharc zenéjén alapuló muzsikája. Farkas Ferenc zeneszerző művét egy évvel ezelőtt rádióoperettként mutatták be. A zenét Kossuth-díjal tüntették ki. Szép dallamai azóta széles körben népszerűsödtek.

A „Csinom Palkó" zenéje értékes példája a népi zene haladó hagyományaiból merítő, s azt eredményesen továbbfejlesztő zeneszerzői alkotómunkának. Színpadi változatában a nagy sikerű rádióoperett további zenével bővült. A szívet-lelket gyönyörködtető népdalfeldolgozások, a „Csinom Palkó”, a „Törökbársony süvegem”, a „Pajtás, gyere hát”, a „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás”, s az egy év alatt oly népszerűvé vált „Jóéjszakát” kezdetű kettős, továbbá Balogh Adám és Zsuzsi szép duettje 17 új számmal, változatosan hangszerelt közzenékkel, együttesekkel, recitativókkal (opera-szerű énekbeszéddel), új tánczenével, hatásosan felépített finálékkal gazdagodott.
Az így megújított „Csinom Palkó”-zenét ugyanaz a keresetlenség jellemzi, mint első formáját. Ez a zene nemcsak szervesen összefügg a történettel, hanem újabb és újabb hajtóereje is a cselekménynek. A szerző sehol sem tévesztette szem elől, hogy a zene alapvető követelménye a dallam és Farkas Ferencben megvan a gazdag lelemény, hogy szépen ívelő dallamokat formáljon. Milyen megkapó szépséggel és nemes pátosszal bontja ki például Balogh Adám és Zsuzsi kettősét és milyen őszinte érzelmességgel Csinom Palkó és Éduska „Jóéjszakát”-duettjét. Zenéje jól is jellemez (példa erre Piperec báró kupléja), s határozott légkört is teremt (a grófi udvar gavottos-menüettes barokk pompája, a harmadik felvonás első és második részét összekötő, csatajelenetet érzékeltető, lüktető ritmusú, mozgalmas közzenéje).
A „Csinom Palkó” zenéjének legfőbb eleme a líraiság. Ez igen örvendetes, mert példamutatás a múlt burzsoá-formalista béklyóitól most szabaduló zeneszerzőink egy része számára, akik még mindig lebecsülik a lírát. Ezúttal azonban mégis több drámai erőre lett volna szükség. A szövegkönyvben nagyrészt elsikkadt a forradalmi lendület és ennek következtében nincs meg eléggé a zenében sem az a hősi sodrás, amely a kuruc-kor nagyszerű tetteit jellemezte. A rádiójáték kibővítése egészében igen szépen sikerült, de egyik-másik zenei bővítést nem tartjuk szerencsésnek, így főként az I. felvonásban előforduló opera-szerű énekbeszédet, amely többször is fékezi a játék lendületét
 

Az új magyar daljátékot az Operaház mutatta be a Városi Színházban. Az énekes játék műfaja színpadi beszéd és mozgás dolgában elég távol esik az operától: az igényes énekszerepek egyúttal komoly prózai feladatot is rónak a művészekre. Az Operaház tagjai pedig elsősorban énekesek. Amíg énekelnek, nincs is semmi nehézség, de amikor szövegmondásra kerül sor, nyomban kiderül az operai munka egyik hiányossága, az, hogy operaénekeseink javarésze mennyire nem ismeri a színpadi beszéd és mozgás alapvető szabályait. Az együttes tagjait így is elismerés illeti, mert a számukra idegen területen is lelkes művészi munkával szolgálják az előadás sikerét. A címszerepet Sárdy János énekli. Könnyed játékkal, lendülettel formálja meg a szerzők által kissé túlkönnyűnek megrajzolt alakot. Az előadás színészileg legjobban megoldott figurája Éduska lelkes leányalakja. Az Operettszínház vendégként fellépő tehetséges, fiatal tagja, Zentay Anna játssza és énekli keresetlen eszközökkel, vonzó, egyéni színekkel. Balogh Ádám szerepét Losonczy György játssza. Igen hatásosan énekel, a szokatlan műfaj szövegnehézségei azonban a kitűnő opera-színész számára is komoly próbát jelentenek. Fodor János, a népköztársaság érdemes művésze Förgeteg betyár dalait rendíti meg. Rosta mézeskalácsost Maleczky Oszkár játssza meleg kedéllyel. Domahidy László Tyukodi pajtásból lendületes figurát formál, de sok benne a műnépieskedés. Birkás Lilian őszinte lírával énekli Zsuzsika szólamát. Az újvári grófi palota udvari népségének mintatípusát, az üresfejű nőcsábász Piperec báró figuráját Fekete Pál alakítja remek jellemzéssel.

A rendezés a fiatal Mikó András munkája. Az együttes beállításában, mozgatásában, láthatóan a realista színpadi követelmények vezették. A zenei részeknél általában megoldotta a feladatát, amikor azonban prózára kerül sor, kitűnik, hogy ezen a területen már nem tudott segítségére lenni az énekeseknek. A szerzők túlságosan is vonzóan rajzolták meg a Koháry-palota udvari környezetét és Mikó András rendezése is - helytelenül - mintha erre a felvonásra fektette volna a fősúlyt. Az  előadás legjobb elemei: a leghatásosabb díszlet, s a táncok közül a sikerültebb koreográfia is a II. felvonásra jutottak. (Mennyivel kifejezéstelenebb például a III. felvonás kuruc kardtánca, mint az udvari táncok.) A díszletek Fülöp Zoltán, a koreográfia Vashegyi Ernő, a jelmezek Márk Tivadar tervei. Az előadást Kerekes János vezényli.

A daljáték harmadik előadása a bemutatóhoz viszonyítva máris fejlődést mutatott. A szereplők otthonosabban mozognak a műfajban, játékuk felszabadultabb. A további előadások bizonyára még inkább megérlelik majd a játékot. A dramaturgiai hibák egy részét pedig érdemes volna és lehetséges is „menetközben” kiküszöbölni.

A „Csinom Palkó” bemutatója jelentős állomása színházi művelődésünknek. Nemcsak, mert fontos lépés előre a daljáték-műfaj múltbeli csökevényeinek elvetésében, hanem azért is, mert egészséges hangjával, főként pedig zenéjének sajátos népi légkörével a műfajnak azt a jó hagyományát folytatja - és fejleszti eredményesen tovább -, amelyet Kacsóh Pongrác a János vitézzel alapozott meg.

/Lózsy János/

Kapcs. 5261. sorszám

Az előbbiekhez hozzáteszem: 2012 és 2022 közötti időszakban a Dankó Rádió munkatársai: Nagy Ibolya énekművész hét évig, majd őt követte Erdélyi Claudia és Tölgyi Krisztina, szerkesztő-műsorvezetők, akik jegyezték itt az operettműfajt. Mint említettem, egy éve Czikora István László (tenor), a Budapesti Operettszínház művésze, vezeti az operettadást a Dankó Rádió stúdiójából.

Abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy a jelzett tíz évben, amig rendszeresen hallgattam a csatorna hullámhosszán operettet a kazettásrádióm mellől, üres magnókazettákra több száz operettmelódia felvételét rögzítettem. Ezáltal megörökítettem saját céljaimra a Magyar Rádió zenei hangarchívumából értékes, engem érdeklő operettrészleteket, azokkal az opera-énekművészekkel, akik közel álltak/állnak hozzám. Kezdetben azokra a stúdiófelvételekre fókuszálltam, amiken kedvenc operaénekesnőm, Házy Erzsébet szopránja hallható illetve vele a részletekben ismert, neves operaházi kollégák a partnerek: Udvardy Tibor, Sárdy János, Kelen Tibor, Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Szabó Miklós, Kövecses Béla, Bartha Alfonz, Réti József, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Külkey László, Fülöp Attila, Kónya Sándor, Radnay György, Melis György, Palócz László, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár, Várhelyi Endre, Begányi Ferenc. De Baksay Árpád, Rátonyi Róbert operetténekes-művészekkel vagy Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő színművészekkel együtt is énekelt operettslágereket a rádió stúdiójában teljes- vagy keresztmetszetfelvételeken. Házy Erzsébet számos, operaénekesnővel és operetténekesnővel közös jelenetekben is hallható az operettfelvételein, pld.: Neményi Lili, Osváth Júlia, Gyurkovics Mária, Gencsy Sári,  Ágai Karola, Lehoczky Éva, László Margit, Koltay Valéria, Kalmár Magda, Andor Éva, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kiss Manyi,  Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Palánkay Klára, Sándor Judit... Később pedig más énekművészekkel készített operettrészletek kerültek érdeklődésem fókuszába, az ő hangjukat is megörökítettem a rádióból felvett operettrészletekben: pld. Gyenes Magda, Déry Gabriella, Kincses Veronika, Tokody Ilona, Pitti Katalin, Pászthy Júlia, Kertesi Ingrid, Zempléni Mária, Csonka Zsuzsanna, Decsi Ágnes, Oszvald Marika, Zsadon Andrea, Teremi Trixi, Dancs Annamari, Kalocsai Zsuzsa, Mezei Mária, Takács Tamara, Mátray Ferenc, Gulyás Dénes, Molnár András, B. Nagy János, Korcsmáros Péter, Rozsos István, Leblanc Győző, Maros Gábor, Kovács József, Nyári Zoltán, Balczó Péter, Boncsér Gergely,  Peller András, Dolhai Attila, Miller Lajos, Kovács Péter, Gáti István, Kováts Kolos, Gregor József...

Több mint 80 darab teljes 90 perces kazettám volt teli operettrészletekkel, melyeket aztán CD-re mentettem át: mintegy 180 lemezre. Úgyhogy elmondhatom, az operettirodalom színe-java a rendelkezésemre áll magyar nyelvű felvételeken a Magyar Rádió hangarchívumából kijátszva. Költségem „mindössze” a kazetta meg a CD ára, és a kazettáról CD-re átírás volt. Igen megérte. Viszont a tíz év alatt végig kellett ülnöm a Dankó Rádió napi, heti rendszerességgel leadott operettadásait,  időt szentelnem a zenehallgatásra, és közben a magnót időnként felvétel állapotába hozni, majd a számok végén a készüléket leállítani, mindez nagy figyelmet követelt a részemről. Később a magnókazettákat egyenként visszahallgattam és kijegyzeteltem a rajta lévő énekszámok címét, az előadókat, énekkar, zenekar, karmester, a felvétel időpontja stb adatokat, melyeket aztán az elhangzás sorrendjében a CD-tasakoknál mint kísérőjegyzék állítottam össze.  

Még annyit: a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetői feladatát közel egy esztendeje Czikora István László látja el. Róla amit tudni lehet erről a linkről elolvasható:

https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2023/10/elonyt-lehet-kovacsolni-a-hatranyunkbol-czikora-istvan-laszlo-tenor-operaenekes-az-orsegbol-indult

Czikora István László tenor operaénekes és okleveles énekművész-tanár. A Budapesti Operettszínház művésze, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa, a Dankó Rádió szerkesztője, műsorvezetője. Az Őrségből indult, és amikor teheti, visszajár Vasba. Fontos ügyet képvisel: az állami gondozásban élő gyermekek társadalomba való integrálását.

A Dankó Rádió műsorsugárzása kezdetétől több mint tíz éven át (2012 és 2022 között) napi, heti rendszerességgel beszámoltam itt a topikban a rádió operettadásaiban (Túl az Óperencián; Az a szép) elhangzott ének-, zeneszámokról.  Részleteztem, az adott operettmelódiákról érdemes tudnivalókat: ismertettem a szerzők, a címek, az előadók (énekes, zenekar, karmester), az archív stúdió- vagy koncertfelvételekről bejátszott operettrészletek helyének és idejének adatait, utaltam a cselekményre, idéztem a dalszövegekből, továbbá megosztottam a műsorokba alkalmanként meghívott énekművészek, alkotó személyiségek műfajjal kapcsolatos gondolatait.

Egy idő után leálltam ezzel, abbahagytam, tekintve, hogy az adások ideje rendszertelenné, a műsorok némelyikének zenei összetétele számomra „vegyesfelvágottá” és emiatt hallgatásuk fárasztóvá, olykor érdektelenné vált. Idővel az ismétlések követték/követik egymást...Úgyhogy már csak nagy ritkán kerestem (és keresek) rá a rádiócsatornára.

Tudom, közel egy éve szerkezetében megújult a Dankó Rádió és benne az operettadás is: maradva a régi műsorcímnél, a „Túl az Óperencián” minden nap (a hétvégén is) du. hat és hét óra között mintegy 55 percben Szikora László műsorvezetésével ad operettet. Műsorába néhányszor belehallgattam, de továbbra is fenntartásaim vannak, hiszen a legtöbbször két interjú között felcsendülő operettslágereket egyáltalán nem konferálja fel, csak úgy elindul egy-egy dal, egy operettrészlet anélkül, hogy ismertetné kitől mit hallunk, nem tudunk meg arról semmi információt. (Én felismerem, de feltehetően sokan vannak rádióhallgatók, akiket azért érdekelné, hogy mégis mi szólal meg, ki a zeneszerző, melyik operettjéből halljuk a dalt, a kettőst, kik adják elő a felvételen, s a jelenetben kik a közreműködők stb.)

A másik szempont:  bárki rákattinthat a Dankó Rádió internetes oldalára és online meghallgathatja az adást, sőt, itt vissza tudja hallgatni azt. (Rákeresni a csatornára, kiválasztva a műsor megnevezését és kezdési időpontját).  De rám már ne várjon senki, hogy „helyre tegyem”, pótoljam mindazt, amit a zenei csatorna operettadásának felelős szerkesztője és műsorvezetője „elmulaszt(ott)” – tekintve, hogy amit akartam, azt tíz éven át megtettem a műfaj szerelmeseinek, ide leírtam, ami visszakereshető.

 Az érdeklődő rádióhallgató, ha késztetést érez rá, kapcsoljon oda az adáshoz, és csak úgy önmagában szeresse meg élvezze a felhangzó, többségében ismert operettmuzsikát; vagy felismeri azt a többféle rádiófelvétel közül, és örülhet ennek, vagy nem ismeri fel és bosszankodhat miatta...

 Mintaképpen, a mai operettadás erre a linkre kattintva érhető el és hallgatható vissza: 

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-danko/?date=2023-12-03_18-04-00+0100&enddate=2023-12-03_18-59-58+0100&ch=mr7

A műsorban egyebek közt részletek hangzottak el Huszka Jenő Bob herceg (Palócz László), Lehár Ferenc Paganini (Kalmár Magda), Luxemburg grófja (Baksay Árpád), Cigányszerelem, Kálmán Imre Tatárjárás, Ábrahám Pál Bál a Savoyban, Robert Planquette: Rip van Winkle (Melis György), Jacques Offenbach Párizsi élet című operettjeiből és Frederick Loewe My Fair Lady  (Lehoczky Zsuzsa) című musicaljéből. 

Időnként azért belehallgatok a Dankó Rádió  operettadásába, és továbbra is bejegyezni fogok ide a Magyar Rádióban felvett, archív  operettfelvételekről megtudható ismereteket, illusztrálva akár a YouTube oldalán megtalálható hangzó (ének) anyagokkal. 

Jacques Offenbach: A 66-os szám

Operett egy felvonásban

A Magyar Rádió Dalszínházának bemutatója: 1990. április 16., Kossuth Rádió, 10.05 - 11.00

Az internetre felkerült a Rádió archívumából a teljes operett magyar nyelvű felvétele!!

Pittaud de Forges (szövegkönyvíró) és Paul-Aime Chapelle (költő) librettóját Innocent-Vincze Ernő fordította magyarra

Az 1850-es évek elején, osztrák és német tájakon játszódó történet szereplői – az eredeti, francia verzió alapján:

Piccolo - Gulyás Dénes (tenor)
Suzon- Kertesi Ingrid (szoprán)
Francois, vándor házaló - Melis György (bariton)

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pál Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Avanesian Alex.

Duration 30:57

1.   Nyitány

2.   Madárdal (No.1) (Suzon és Piccolo kettőse) Erdőkön, mezőkön végig...  (5:22-től)

3.   Románc (No.2) (Suzon és Piccolo románca) A posta hozta ezt a pár sort   (7:16-tól)

4.   Dudadal (No.3) (Suzon és Piccolo kettőse) Ó szép Tirol, hol a jódli szól...(9:21-től)

5.   Házalódal (No.4) (Francois dala) Hej, itt a házaló! Vegye meg, vegye meg, vegye meg, ami kéne... (12:53-tól)

6.   Sorszámjelenet (No.5) Tercett (16:47-től)

7.   Bordal (No.6) (Francois dala és együttes) Szerencse fel, ifjú úr, teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká! Soká! Soká! Igyunk egyet rá... (20:55-től)

8.   Mandolindal (No.7) (Suzon románca) Hozzád fűzött minden régi szép emlék...(25:00-tól)

9.   Hármas (No.8) Nagy ég! Nagy ég! Ki hitte volna!.. (28:04-től)

10.Finálé (No.9) Együttes (29:30-től) 

Megemlítem, hogy ezt megelőzően huszonöt évvel korábban már bemutatta a Rádió Dalszínháza Offenbach egyfelvonásosát: A 66-os szám - 1964. december 27., Kossuth Rádió, 17.00 – 18.00

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli.

Suzon – László Margit; Piccolo – Palcsó Sándor; Francois, vándor házaló – Radnay György

 Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc

Kapcs.: 3899- sorszám

1928-ban mutatták be Lehár új operettjét, a Friderikát, amelynek hőse a fiatal Goethe,  egyes szövegrészleteit pedig a nagy költő művei alapján írták. Lehár a Friderikát daljátéknak tartotta, amely a ballad operához hasonlóan színpadi műfaj, szövegét mondják, zeneileg pedig meglehetősen egyszerű. A Friderika cselekménye 1771-ben játszódik Sessenheim faluban, A libretto Goethe-ről szól, aki beleszeretett a lelkész Friderika nevű lányába, és el is jegyezte őt, a lány azonban, hogy ne ártson szerelme karrierjének, okos cselszövéseknek köszönhetően szakít a költővel. A mű zenéje a lehári operettek legtöbbjéhez hasonlóan, igen drámai.

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner-Beda: Friderika

Magyar dalszöveg: Harsányi Zsolt és Szenes Andor

A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet):1972. április 3., Kossuth Rádió, 19.20 - 20.10 

A rádiófelvételen énekel: Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

Az operett néhány részlete a YouTube-ra is felkerült:

Lehár Ferenc: Friderika – A költő dala, I. felv. – „Ó de szép, de csodaszép egy kis ház a vén diófa mellett” – Simándy József

Lehár Ferenc: Friderika – A költő dala, II. felv. – „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én” – Simándy József (A filmrészletben feltűnik Andor Éva is.)

Lehár Ferenc: Friderika – A költő, Goethe búcsúdala, III. felv. –„Látod, herceg... Itt jártam én, a kert ölén...” – Simándy József

Lehár Ferenc: Friderika – Friderika belépője: „Szép napom lesz, érzem már, hát köszöntölek, boldog nyár!” – Andor Éva

Lehár Ferenc: Friderika – „Báránykám, báránykám, csalfa lelkű mind a lány” – Bende Zsolt

Egy másik, televíziós felvételről:

Lehár Ferenc: Friderika – Friderika dala – „Miért is fáj úgy az ébredés, feledni mindent érte én” – Morvay Pálma

Robert Planquette: A corneville-i harangok 

Operett (eredetileg „opera comique”) három felvonásban, 1877

Librettó: Charles Gabet azonos című színdarabja nyomán Louis-Francois Clairville (eredeti nevén: Nicolaie, 1811-1879) és Charles Gabet

Részletek az operett magyar nyelvű stúdiófelvételeiről – amelyek rákerültek a YouTube oldalára:

1. Házy Erzsébet archív, fiatalkori televíziós operettfelvételéről – Fekete-fehér filmen részlet (1960-as évek eleje, MTV):

Robert Planquette: A corneville-i harangok – Germaine Harangdala, I. felv. – Házy Erzsébet és az MRT Énekkara

A film ének-zenei hanganyaga az alábbi rádiófelvételről való:

Robert Planquette: A corneville-i harangok - keresztmetszet, 1960. január 13., Petőfi Rádió, 20:30 – 21.45 ; a Rádió Dalszínházának bemutatója

Vezényel: Erdélyi Miklós -  Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. 

Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó. 

Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.

Megemlítem, hogy Házy Erzsébet Germaine énekszólamát újra hangszalagra énekelte fel tizenegy évvel később, már az operett teljes rádiófelvételén!

Rádió Dalszínháza teljes felvétele, magyar nyelven:

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00

Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Gaspard, a kastély gondnoka „Gáspár apó” – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Germaine, Gaspard unokahúga – Házy Erzsébet
Serpolette, Gaspard szolgálólánya – Kalmár Magda (Lehoczky Zsuzsa)
Henri de Corneville márki – Melis György (Sinkovits Imre)
Jean Grenicheux, parasztlegény – Korondy György (Zenthe Ferenc)
A bíró – Sólyom-Nagy Sándor (Kovács Károly)
Kormányos – Szirmay Jenő
Matróz – Hága József
Vásárbiztos – Michels János (Galgóczy Imre)
Corneville-i lányok – Arányi Adrienne, Barlay Vali, Encsi Katalin,
Hódy Gitta, Kéry Edit, Mátrai Zsuzsa, Létay Klári, Takács Judit,
Szatmári Liza, Zsombor Klára

2. Robert Planquette: A corneville-i harangok - Germaine és Grenischeux kettőse, I. felv.: - Házy Erzsébet és Korondy György

3. Robert Planquette: A corneville-i harangok - Henri márki belépője: „Bejártam kétszer a világot” - Melis György

4. Robert Planquette: A corneville-i harangok - Serpolette dala - Kalmár Magda

5. Robert Planquette: A corneville-i harangok - Gáspár apó dala - Várhelyi Endre

6. Korondy György énekével felvett dal nem került fel a YouTube-ra, ezért helyébe egy másik előadó stúdiófelvételéről linkelem be: 

Robert Planquette: A corneville-i harangok - „Szállj, ifjú bátran.../ Szállj szellő szárnyán...” - Baksay Árpád - Grenicheux belépője az I. felvonásból. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László - Qualiton, 1954

Egyébként a teljes rádiófelvételen a következő részletek ismeretesek:

Kapcs: 4164. sorszám

A fent hivatkozott sorszámra utalok - hiszen ami operettzene felcsendült és a műsorvezető felkonferált, eszembe juttatta három évvel ezelőtti emlékeimet: egy régi adás  ismétlését hallottam október 25-én a Magyar Katolikus Rádió hullámhosszán;  Kálmán Imre legnépszerűbb operettjeiből - a szerző születési évfordulója alkalmából sugározta a rádió akkor és most újra.

A Magyar Kornél szerkesztette és vezette rádióadás műsoráról már három éve beszámoltam és részleteztem amit hallunk. 

A megismételt adás visszahallgatható: itt.

Újra ideírom a zenei bejátszásokat: 

Tatárjárás (1908) -Lassú keringő részlet

Az ördöglovas – Palotás (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László)

 A csárdáskirálynő (1916) - Gábor Andor magyar dalszövegével – részletek

A Magyar Rádió stúdiófelvételéről (1962):

Németh Marika, Gyenes Magda, Honthy Hanna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill és Homm Pál énekel , km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara, vezényel: Bródy Tamás)

 Marica grófnő (1924) – Harsányi Zsolt magyar dalszövegével – részletek

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat stúdiófelvételéről (Hungaroton) -1965

Németh Marika, Zentay Anna, Szőnyi Olga, Ilosfalvy Róbert, Melis György és Csajányi György énekel, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Kapcs. 5255. sorszám

Az RTV Újság korabeli lapszámában volt olvasható az alábbi ajánló cikk a Sztambul rózsája rádiófelvételének bemutatója elé:

„Negvyenhárom éves volt Leo Fall, amikor megkomponálta ezt az – ötödik – operettjét. Már túl volt Az elvált asszony világsikerén, de még előtte mesterművének, a Pompadournak. Az olmützi származású bécsi operettszerző nemcsak dallaminvenciójával tűnt fel, hanem komponálási technikai biztonságával, zenekari hozzáértésével is, amit a bécsi konzervatórium elvégzése után a berlini, hamburgi, kölni karmesteri múltja alapozott meg.  Kivételes egyéni teljesítménye például a kétszemélyes operettfinálé, amelyből kettőt is találhatunk a Sztambul rózsájában. Ez még ritka volt az operettszínpadokon 1916-ban, amikor Fall operettje Bécsben premierre került. Rövidesen nálunk is bemutatták  a nagy operett-négyessel: Kosáry Emmivel, Lábass Jucival, Király Ernővel és Rátkai Mártonnal a főszerepben, hatalmas sikerrel, a hajdani Király Színházban.”

Pótlásként még megnevezem Járfás Tamást és László Endrét, valamint Bitó Pált, a rádiófelvétel zenei rendezőjét és rendezőjét, illetve szerkesztőjét. (A Rádió új stúdiófelvételének bemutatója: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00)

Leo Fall: Die Rose von Stambul (Sztambul rózsája)

Operett három felvonásban

Bemutató:1916. december 2., Bécs, Theater an der Wien

Nálunk a Király Színház 1917. június 27-én mutatta be Fall új operettjét, a Sztambul rózsáját. Julius Brammer és Alfred Grünwald szövegkönyvét Gábor Andor fordította magyarra.

A Magyar Rádió Dalszínháza 1965. szeptember 11-én mutatta be az operett rádióváltozatát (Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00). A verseket Szabó Miklós dolgozta át. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta.

Vezényel: Sebestyén András. Közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara

Főbb szereplők:

Kemál pasa - Zách János (próza)

Kondzsa Gül, a leánya - László Margit (szoprán) – Domján Edit (próza)

Midili Hanum - Koltay Valéria (könnyű szoprán, szubrett) - Örkényi Éva (próza)

Ahmed bej – Ilosfalvy Róbert (tenor) – Körmendi János (próza)

Id. Müller úr Hamburgból – Várhelyi Endre (basszus),

Müller Flórián – Kishegyi Árpád (tenor buffo) – Márkus László (próza)

Madame Desirée, társalkodónő – Kiss Manyi (próza)

Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (próza)

Kondzsa barátnői – a pasa háremhölgyei: Güzela, Fatime, Durlane, Emine és Sobejde (szopránok); Bül-bül (mezzoszoprán), Dzsamileh (alt) . a magyar rádióváltozatban szerepeik beépültek az MRT Énekkarának Női Kar szólamába.

 Az első két felvonás Konstantinápolyban (Törökország), a harmadik felvonás Svájcban játszódik.

I. felvonás: A női szalon Kemál pasa házában

II. felvonás: Díszszoba Ahmed bej palotájában

III. felvonás: „A három mézeshéthez” címzett szálloda terasza egy svájci gyógyhelyen

Idő: 1914 előtt

Rövid tartalom

Ahmed bég felvilágosult fiatal török és nagyon nyugati gondolkodású. A feje tele van a török társadalmi rend megreformálásának terveivel. Mivel azonban édesapja tekintélyes államminiszter, nem merik valódi nevén publikálni elképzeléseit. Irodalmi tehetségének és jó francia nyelvtudásának köszönhetően az a gondolata támadt, hogy írjon egy izgalmas  regényt és abban fejtse ki a gondolatait. Szerzőként az André Léry álnevet használja. A könyv gyorsan bestseller lett, amely különösen népszerű volt a modern török nők körében.

Kamek pasa az egyik legelismertebb török úr, és még mindig mélyen gyökerezik az oszmán családi hagyományban. Lánya, Kondzsa Gül egészen más. Nála André Léry szinte forradalmi elképzelései termékeny talajra hullanak. Kettejük között kiterjedt levelezés alakul ki, amelyben megtanulják egymást egyre jobban becsülni.

Kondzsa Gül még gyermeklány volt, amikor apja Ahmed bég feleségének szánta. Most, hogy férjhez menő korban van, hamarosan meg kell kötnie a házasságot. Kondzsát ez mélyen elszomorítja; de tudja, hogy hiábavaló lázadni ez ellen a hagyomány ellen. Azt is megtiltották neki, hogy az esküvő előtt találkozzon leendő férjével. Még ha eljegyezték is egymást, a pár csak paravánon keresztül beszélgethet egymással. Ahmed tudja, ki a menyasszonya. Ő is őszintén szerelmes belé, de nem mondja el neki, hogy ő André Léry.

A nászéjszaka botrányhoz vezet: Kondzsa Gül bevallja férjének, hogy a családi hagyomány miatt ment hozzá, de nem érez iránta semmit és elárulja, hogy igaz szerelme André Léry francia író, aki után fog menni ismeretlen tartózkodási helyére. Amikor Ahmed bevallja, hogy ő maga a szerző, egy szavát sem hiszi el.

Kondzsa Gül, miután – egymástól elválasztott fal mögött eltöltött – nászéjszakájukon meghallotta férjétől, hogy André Lérynek Svájcban kell lennie, török barátnőjével, Midilivel és a már „európai módon” megismert és megszeretett vőlegényével, a női ruhába öltöztetett Müller Flóriánnal ( aki német nagykereskedő fia és éppen európai körúton volt, hogy menyasszonyt keressen), másnap együtt mindhárman megszöknek és Svájcba tartanak; ott abban a fogadóban találnak menedéket, ahol a Kondzsával folytatott levelezés szerint az író korábban többször is megfordult. Kondzsa lázasan keresi Léryt. A szálló recepcióján érdeklődik az író felől, megtudja, hogy egy Léry-házaspárt várnak lefoglalt lakosztályba. Ez a hír szinte összetöri a szívét.  Azonnal távozni akar, de hirtelen megpillantja Ahmedet, aki feléje tart. Most lehull a fátyol a szeméről: boldog meglepetéssel ismeri fel, hogy férje és az író egy és ugyanaz a személy.  A fiút az adott szó köti: négy hétig nem gyakorolhatja a házastársi jogokat. Ezen a találékony asszony könnyen segít: maga tépkedi le a naptár lapjait, s gyorsan betuszkolja a meglepett fiatalembert a hálószobába...

Flórián is révbe jut. Az öreg Müller, aki hogy a cégének örököse legyen, saját jelöltjét, egy csúnyácska, de gazdag hölgyet tukmálna fiára, ezért mindenhová követi, ám amikor rátalál és felelősségre vonná, meglátja Midilit: a fiataloktól ígéretet kap, hogy hamarosan nagypapa lehet és egy helyes fiúunokát dajkálhat majd, megbékél...

Leo Fall, a hírneves osztrák zeneszerző, kapellmeister (Olmütz, 1873. február 2 – Bécs, 1925. szeptember 16.), az „ezüst operettek kora egyik legfontosabb képviselője (tbk. a Dollárkirálynő, Az elvált asszony; A császárnő; A spanyol csalogány és a Pompadour szerzője) ebben az operettjében is ötletes, szebbnél szebb, fülbemászó, vérpezsdítő, magával ragadó zenéket komponált.

Érdekesség, hogy a Sztambul rózsája talán leghíresebb betétszáma – Ahmed bej dala (keringő) -  mindhárom felvonásban felhangzik: először szólóban, azután a mű zenei tetőpontjának számító esküvői jelenetben, majd a darab végén, Ahmed és Kondzsa duettjében. 

Az operett főbb betétszámai:

- Kondzsa belépője – „Rózsák, viruljatok az arcomon, ébredj örömre egy szép napon...” (László Margit, Női Kar)

- Együttes (László Margit, Koltay Valéria)

- Midili és Flórián vidám kettőse – „Az életben minden csak fátum/dátum...” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

- Ahmed bej keringődala, I. felv.: „Ezt mondják mindenütt a nagy világban.../ Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom te légy, te légy...” (Ilosfalvy Róbert)

„Ezt mondják mindenütt a nagy világban.../ Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét!... Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl! S reá kívül csak ez kerül: két szív és ezer gyönyör!...”

- Esküvői jelenet – „Kondzsa Gül Ahmed házába érkezik” (László Margit, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

- Midili és Flórián Csókkettőse – „Flórián, a bajszod jaj de szúr” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

- Kondzsa és Ahmed kettőse – „Járjunk a szerelem útján” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)

- Midili és Flórián vidám kettőse – „Mondd azt, hogy kis bocikám” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

- Kondzsa és Ahmed kettőse, III. felv.: „- Vágysz-e néha messze szállni, csillagodra rátalálni, tűzzel ég a láng! Vidd a táncba ifjú párod, s minden álmod megtalálod, véle mennyben jársz! Ámde egyet tudni illik, hogyha bár a menny kinyílik, téged Ahmed táncba hoz, míg a szíved földobog, egy a fődolog, - egy a fődolog, - egy a fődolog! /- Csak valcert járj, csak azt, mert a valcer hoz tavaszt, mert a valcer a lélekben, pezsgő véredben száz vidám/mámoros nótát fakaszt!  A valcer kincset ér, … /de csakis a valcer, de csakis a valcer, de csakis a valcer, semmi más!..../- Mennybe visz, ha úgy kívánod, megmutatja majd a párod, mindig néki élj...”  (László Margit, Ilosfalvy Róbert)

- Midili, Flórián, öreg Müller hármasa – „Nagypapám, én édes nagypapám” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre)

Egy archív felvételről:

- Nádor Jenő, Favorite nagyzenekar – „Csak valzert járj, csak azt, mert a valcer hoz tavaszt...” a Sztambul rózsája című· operettből, 1917.

- Ahmed keringődalát mások mellett (Ilosfalvy Róbert, Szabó Miklós, Kovács József) 1976-ban Réti Józseffel is felvette a rádió: 

- Ahmed dala, I. felv.: „Ezt mondják mindenütt a nagy világban.../ Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom te légy, te légy! Szívedbe végy! ...”(Réti József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)

Magyarországon emlékezetes Sztambul rózsája-bemutatók voltak (pld.: Kecskeméti Katona József Színház, 1959; Miskolci Nemzeti Színház, 1965; Pécsi Nemzeti Színház, 1969; Szolnoki Szigligeti Színház, 1970;  Szegedi Nemzeti Színház, 1982;  A Fővárosi (Budapesti)  Operettszínházban utoljára valamikor az 1940-es években adták elő Leo Fall operettjét. Sajnos, az utóbbi évtizedekben ezt a bécsi operettet nem játszották nálunk a színházak. Nagy hiánya ez is, a mai operettjátszásnak!

Magyar Katolikus Rádió – Dallamív  - "Szépség-szalon"

Bordalban az igazság. 1. rész

Elhangzott: 2023.09.12. 16:30 - 17.00

Felcsendül az adás végén - az időskálán az 52:20 – 54:46 perc között hallgatható meg:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba  - Gábor diák  bordala: „A kulacsom kotyogós…/ Borban az igazság, borban a vigasz…”

Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus és a  Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Kerekes János 

(Magyar Rádió felvétele, 1962) – Hungaroton, LP, 1964 (A Mária főhadnagy és a Gül baba részletei) 

A YouTube-on már megtalálható a Gül babából a bordal, ugyanerről a hanglemezfelvételről: itt.

Hosszú idő után - az elmúlt hétvégén: szombaton és vasárnap - ismét belehallgattam a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorába. Emlékeztetőleg: az adás úgy 2012 táján indult, és Nagy Ibolya operettprimadonna szerkesztette és vezette hét éven keresztül, napi rendszerességgel. Meglepő távozását követően rövid ideig Erdélyi Claudia vette át tőle a „stafétabotot” (más időpontban, más időhosszban), majd Tölgyi Krisztinát hallhattuk, aki más cím alatt és később valamiféle zenei „egyveleg” műsorba „keverve”  szólaltatott meg operettrészleteket a Magyar Rádió hangarchívumából. Aztán utóbb ő is „eltűnt”... Végül - immár egy esztendeje - Szikora László, az Operettszínház művésze szerkesztésében és műsorvezetésével szól újra régi időpontban mintegy 55 percben operettmuzsika a rádió hullámhosszán. A Dankó Rádióban az elmúlt három év során számos szerkezeti változáson ment át maga a Túl az Óperencián...” is, az időpontját is ide-oda rakosgatták, míg mostanra megállapodott 18 és 19 óra között – és ami a fő, a hét minden napján, tehát a hétvégén is hallható operett – és egyedül a Dankó Rádióban!  Hozzáteszem, csakúgy, mint egykor Nagy Ibolya szerkesztésében valósult meg, Szikora László is ismert művészeket hív és lát vendégül tematikus műsorába, akiket egy-egy héten át pályájuk alakulásáról és aktuális feladataikról kérdez, miközben sorra játssza be a zenei műfaj klasszikus, népszerű darabjainak részleteit.

Ízelítő, milyen operettrészletek szólaltak meg a hétvégén az adásban – Szikora felkonferálása elég hiányos, így a saját adatbázisomból egészítem ki, mit hallunk, kik az előadók, közreműködők, a felvétel idejét, előfordulását:

Szombaton hangzott el:

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angèle belépője (az eredetiben Juliette sanzonja a kis Katóról): „Mindegy, mindegy akármi, oly édes, mint a méz...” (Petress Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – Hungaroton felvétel, keresztmetszet, 1964

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – Panni és Tóbiás vidám kettőse, II. felv.: „A bugaci határon van nékem egy cigányom...” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – „Bemutatjuk új felvételünket” – 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió, 19.32 – 20.12 (Huszka: Erzsébet; Huszka: Mária főhadnagy – részletek)

Kálmán Imre: A bajadér – Radzsami herceg dala: „Szerelmes álmaimban látlak, én bajadérem...” (Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója – keresztmetszet, 1962. augusztus 8., Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10

Lehár Ferenc: Paganini - Bella Giretti és Giacomo Pimpinelli vidám kettőse: „Szép művészet, fütyülök terád, és nem vonz a tudomány!.../Könnyű pille, mint a lány, kapható is mindahány. Mint a lámpafényre szállnak rám, így él egy Don Juan!...”(Lehoczky Éva és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1981. március 14., Kossuth Rádió, 19.15 – 20.35

Lehár Ferenc: Friderika – A költő (Goethe) dala: „Ó, lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!...” (Vadász Zsolt, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara) – koncertfelvétel

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Szilvia belépője: „Haj-hó! Haj-hó!...” (Lévai Enikő, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara) – koncertfelvétel

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly - Heltai Jenő: János vitéz – Jancsi dala: „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam.../Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János!” (György- Rózsa Sándor, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara) – koncertfelvétel

Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok – Nyitány

Vasárnap hangzott el:

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - Madeleine és Aristid szerelmi kettőse „A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell..."  (Házy Erzsébet és Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekaram vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből  - (Ez a kettős a Viktória című Ábrahám-operettben is felhangzik betétként)

Lehár Ferenc: Giuditta - Katonakórus, Antonio és Octavio kettőse, 3. kép: „- …Nem segít a zúgolódás,  panaszkodni kár… /- Nem részegség, nem forróláz, nem álom ez, nem: szerelem….- Úgy szereti, mint ahogyan Te szereted őt!…-  Úgy szeret, mint ahogyan én szeretem őt! Csak ez a forró vér!…Mert hogyha el mégy, mit tehetne, jön helyedre más….- ne képzelődj! Lásd, nekem is van otthon hagyott menyasszonyom….hát ne keseredj, nem hagy el ő, szíve tiéd!  - Úgy szeretem őt, meghalok érte!... A csókot készítsd elő!”  (Póka Balázs és Molnár András, km. az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió, 20.19 – 22.00

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal, II. felv.  (Lukács Anita, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara – koncertfelvétel)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő – Lili és Illésházy gróf szerelmi kettőse: „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintem hófehér kezét.../ Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem...” (Geszthy Veronika és Boncsér Gergely, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – Bemutató: 2015. – „Huszka-operettek részletei” – MTVA-Dankó Rádió

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba - Leila belépője: „Valahol messze, nem tudom hol...” (Bordás Barbara, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara – koncertfelvétel)

Kálmán Imre: A chicagói hercegnő – „Szebb volt itt régen...” (Dolhai Attila, km. az Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – Dolhai Attila Mi muzsikus lelkek című lemezéről – Kiadó: Carnet-csoport, 2019, 1 CD)

Franz von Suppé: Boccaccio – Fiametta románca, I. felv.: „Egy szó csupán a hűség… Ha rám borul az alkony.../ Úgy szeret a párom, hogy mindig hű maradt...” (Osváth Júlia, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet - „Szeptember végén...” – Petőfi Sándor költeményének megzenésítése (Balczó Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – Bemutató: 2015. – „Huszka-operettek részletei” – MTVA-Dankó Rádió

Ifj.  Johann Strauss: A denevér – Adél kacagódala: „Ej, márki úr...”

Huszka Jenő - Jókai Mór - Háy Gyula - Fischer Sándor: Szabadság, szerelem – Palotás 

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Aranyvirág

 háromfelvonásos, "kalandos" nagyoperett, aminek bemutatója a Bob herceget követő évben, 1903. november 6-án volt a Király Színházban; a színház ezzel a darabbal nyitotta meg a kapuit. Megjegyzem azt is, hogy az ősbemutatón egy fontos szerepben (Ellen Stone, amerikai milliomosnő) fellépett Szamosi Elza, a későbbi híres operaházi Puccini hősnő. Fedák Sári pedig a címszerepet formálta meg. Konti József vezényelt.

 Mivel ez a szép Huszka-operett már nagyon régen – szerintem méltatlanul – nincs műsoron a zenés színházakban, sokan nem is ismerik a darab cselekményét, ezért úgy gondoltam, ideírom és aztán kitérek még a muzsikára is, zenei illusztrációkat belinkelve.

 Aranyvirágnak egy nápolyi utcai énekesnőt hívnak, aki elragadó dalaival meghódít mindenkit, meghódította a halászlegény Beppót is, akivel együtt jár házról-házra és szebbnél szebb nótákat énekel. Aranyvirág és Beppo már gyűrűt is váltottak, az esküvőjük hát küszöbön áll. De ekkor az operettek fátuma eléri őket. Egy amerikai milliárdos (Mr. Harry Gould) jachtja köt ki a nápolyi kikötőben, és egy másik, amely jegyesét (lady Ellen Stone) hozza. Fáradtan és feneketlen unalomban hajókázzák be a világot és most, hogy partra szálltak, ásítoznak kedvetlenül. Ekkor megismerik Aranyvirágot és Beppót, akik dalolva, táncolva járják végig ezt a cudar életet. Az ő szavuk hallatára a két unott amerikai hirtelen más színben látja a világot, és elképzelik azt a gyönyörűséget, ha csak egy napra lehetnének az ő helyükön.

A ladynek jeles ötlete támad. Megkéri Aranyvirágot, cseréljen vele ruhát, vagyont és vőlegényt, legyen az övé egy napra minden aranya, ékszere, bársonya, legyen parancsolója jachtjának és mindezért cserébe adja csak neki azt az ócska ruhát, melyet ismer egész Nápoly és melyben meghódít mindenkit dalaival. Aranyvirág elfogadja az ajánlatot, a jachtra megy, ahonnan a lady toalettjében és annak allűrjeivel tér vissza. És megtagadja Beppót. Ez nem akar belemenni a komédiába, de végre is kénytelen vele. Elviszi a ladyt és ezentúl, úgy gondolja, vele fog járni házról-házra és vele fog énekelni. És míg Aranyvirág tréfájának súlyára ébred, Beppo már messzi bandukol és éneke fájdalmasan hallatszik a nápolyi öböl kék vize felől.

 A második felvonásban Aranyvirág pompásan beleélte magát egynapos tündérországába. Pajkoskodik udvarlóival, szívesen veszi ajándékaikat és mulat velük. Ám egyszerre megjelenik Beppo. Az Aranyvirág dala van ajakán, az ő régi csókjának mámorát érzi, amint eljött azokba a fényes termekbe, melyeket szerelmese ural. De a kegyetlen tréfa tart tovább. Aranyvirág még most sem akarja felismerni Beppót, aki ezért örökre távozni készül. Az utcai énekesnő most eszméletre kap. A tréfája, belátja, túlbolond volt és Beppo elé állva, követeli szerelmét. De most amaz ellenkezik. Visszadobja Aranyvirágnak az elébe tartott mátkagyűrűt; sokkal többet szenvedett, mint amennyit most egyszeriben megbocsáthatna. Persze a környezet megdöbben, megtudva, hogy e milliomosnak vélt lány nem egyéb koldus utcai énekesnőnél... Ezen közben Beppo elment a gazdag leánnyal, Aranyvirág pedig itt áll selyemben, gyémántban, elhagyva az egész világtól, boldogtalanul. Ekkor Harry feltárja előtte szívét és kéri, legyen az övé. Mit tehetne a szegény leány? Elfogadja az ajánlatot, e perctől az amerikai jegyese. 

 A helyzet azonban mégis – deux ex machina – kedvezőre fordul: Huszka Jenő az ő édes melódiáival csalja vissza egymáshoz a szerelmeseket és amikor a két jacht a kikötőbe jön utasaiért, Beppo és Aranyvirág a régi dalnak imádatában borulnak egymás nyakába. Az amerikai jegyespár pedig a nápolyi kalandok által egyebet is megtanult a pénz imádatánál, s ők is boldogan, egymás oldalán visszavitorláznak Amerikába.

Nagyjából ez Martos Ferenc librettója, melynek hangulatos, színes meseszövését - a dalszövegben a csengő-bongó rímeket is – az ősbemutatón a  Király Színházban jól fogadta a közönség. A Huszka Jenő muzsikája ugyanaz a behízelgő, bájos zene, mint az előző évben bemutatott Bob hercegé, kellemes, fülbemászó, melodikus, a hangszerelése finom, érdekes, franciás zsáner. A korabeli zenekritika is elismeri a fiatal zeneszerző talentumát és az eddigi sikereit is túlszárnyaló operetteket vár tőle, s további ambíciókkal teli, nagy művészi jövőt jósolnak neki – hiszen még csak az 1903. esztendőt írják ekkor... Huszka indította el a magyar operettet a világhír felé vezető úton; ne feledjük, Lehár, Kacsóh, Jacobi, Kálmán, Szirmai, Ábrahám és mások csak évekkel később indultak el ugyanezen, a műfajt már előttük kitaposott úton! Úgyhogy ekkortájt egyedüli jelentős alkotóként Huszka Jenő jelentette a „magyar operettet”!    

A Magyar Rádió stúdiófelvételén (1957) részletek szólalnak meg az operettből. Ennek érdekessége, hogy a Magyar Állami Hangversenyzenekart ketten is vezénylik: Vincze Ottó és Bánfalvy Miklós, sőt a közreműködő énekkar is két néven szerepel a műsorújságban: Szekeres-Kórus illetve Budapesti Madrigálkórus.

 Az Aranyvirág szólama Petress Zsuzsáé, ám a zenei szerkesztő talán a partitúrából kiindulva és bizonyos énektechnikai kívánalmakat is szem előtt tartva – sőt, a „csereberés” történetmesélési szálat érzékeltetni szándékozva – Lehoczky Évára bízta ugyancsak a címszereplő egyik-másik dalának a tolmácsolását.  A koloratúrszopránunk persze elénekli a saját, Ellen Stone szólamának virtuóz dalait is, tehát ezen a rádiófelvételen két szereplőnek is „kölcsönzi” énekhangját - ezzel együtt a történet mindkét karaktere dalszövegeiben való más-más kifejezést nyújtva.    

 Az operett 1957-es rádiófelvételén ezek a részletek hallhatók (amire találtam zenei illusztrációt, belinkelem):

1. Huszka Jenő: Aranyvirág - Nyitány (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó)

2. Huszka Jenő: Aranyvirág - Barcarola: „Édes, bűvös, alkonyi szellő szárnya hajtja csónakomat...” (Szekeres-Kórus & Magyar Állami Hangversenyzenekar & Bánfalvy Miklós)

3. Huszka Jenő: Aranyvirág - Beppo dala, Aranyvirág és Beppo kettőse - Csalogató dal: „Az én szeretőm haja ében, a nap maga ég a szemében…/Kék tenger partjain aranyfövényen, sugárzó nappalon ezüstös éjen.../Hej, egy nápolyi leány, egy nápolyi leány, az én galambom….”  (Petress Zsuzsa, Palócz László, kórus)

4. Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág és Beppo szerelmi kettőse: „Szívem szívednek örökös rabja lett, ujjadra húzom karikagyűrűmet.../Ragyog a napfény, kék az ég, mosolygóbb nem volt soh’ se még...” (Petress Zsuzsa, Palócz László)

5. Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág dala – Tarantella: „Vállam, állam, mint a márvány, nincsen párja Carrarán.../Simogatni, hízelegni, tudnak jól e kis kacsók...” (Lehoczky Éva, km.: Budapesti Madrigálkórus, Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Bánfalvy Miklós)

6. Huszka Jenő: Aranyvirág - Az 1. felvonás fináléjának részlete: „Az ajkam kláris, szemem ragyog, Nápolynak gyöngye az én vagyok, Aranyvirág az én nevem, s Beppo az én szerelmesem!... ” (Lehoczky Éva, km. a Szekeres-kórus)

7. Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág dala, 2. felv. - Cake walk - „Furcsa nékem itt a módi, de fura figura mindenki!.../Hej, bezzeg nálunk, nem így csinálunk! Egymást megérti a nő, a férfi...” (Lehoczky Éva, énekkar)

8. Huszka Jenő: Aranyvirág - Beppo dala, 2. felv.: „Mikor leszáll a hold sugára Aranyvirágnak ablakára...” (Palócz László)

9. Huszka Jenő: Aranyvirág - Ellen dala, 3. felv.: „Kibontva szárnyunk, hajóra szállunk...” (Lehoczky Éva)

10. Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág dala, 3. felv. – A szív dala: „Élt egyszer egy kicsi leány, sötét szemű és halovány...” (Petress Zsuzsa)

11. Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág dala - Induló: „Csodavilágból jöttem én, csuhaj!.../Bár meg sem állunk, járunk, járunk, még sincsen illő párunk…./ Szállj, nóta szállj!...” (Petress Zsuzsa és a Szekeres Kórus, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó) 

 Más stúdiófelvételeket is megnevezek:

- Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág és Beppo szerelmi kettőse: „Szívem szívednek örökös rabja lett, ujjadra húzom karikagyűrűmet.../Ragyog a napfény, kék az ég, mosolygóbb nem volt soh’ se még...” (Kincses Veronika és Miller Lajos, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) - Hungaroton, 1977; Petőfi Rádió, 1979. február 24., 21.20 - 22.00

- Huszka Jenő: Aranyvirág - Beppo dala - Csalogató dal  (részlete): „Az én szeretőm haja ében…/ - A kék tenger partjain a nap aranyfövényen…. /- Hej, egy nápolyi leány, egy nápolyi leány az én galambom….” (Sárdy János) - 1943.  Bokréta I-II. Egyveleg Huszka Jenő operettjeiből (Hungaroton Record - 1977)

Megemlítem továbbá Farkas Katalin és Póka Balázs két duettjét az Aranyvirág egy későbbi rádiófelvételéről (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - részletek, 1988. október 27., Petőfi Rádió 19.05 – 19.45):

- Aranyvirág és Beppo szerelmi kettőse: „Szívem szívednek örökös rabja lett, ujjadra húzom karikagyűrűmet.../Ragyog a napfény, kék az ég, mosolygóbb nem volt soh’ se még...”

- Aranyvirág - "Tarantella": “…Fürge tánca hogyha járja, nincs a földön néki párja, sok legény él-hal érte, ily bolondul csókja után. Simogatni, hízelegni tudnak jól e kis kacsók, ámde jobban lángolóbban izgat ajkadon a csók… de lépre nem megy a csábító, a kis hamis madár!'

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (18)

Az egy éj Velencében c. Johann Strauss operett /három felvonásban - bemutató: 1883. október 3., Berlin, Neues Friedrich-Wilhelmstädtisches Theater/ részleteit, keresztmetszetét  eredeti (német) nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.

Erre példák

·       Német nyelvű változat – három stúdiófelvételről (+ koncertközvetítés)

I.

1959. március 24., Petőfi Rádió, 16.05 – 16.45  - Johann Strauss: Egy éj Velencében  („Eine Nacht in Venedig" - Querschnitt)

- Dorothea Siebert, Ruthlide Boesch, Valerie Zörner, Elisabeth Fahsl, Waldemar Kmentt, Rudolf Christ, Kurt Preger, Roman Henzl, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Bécsi Kamarakórus, vezényel: Rudolf Moralt. (keresztmetszet – 1959 Philips)

 Válogatás a rádióadások közül:

1959. március 24., Petőfi Rádió, 16.05 – 16.45

1959. június 4., Kossuth Rádió, 22.23 – 23.03 

1961. február 13., Kossuth Rádió, 9.20 – 10.00

1961. május 16., Petőfi Rádió, 19.05 – 19.45

1961. június 22., Kossuth Rádió, 18.00 – 18.40

1963. november 19., Kossuth Rádió, 10.10 – 10.52

1964. február 27., URH Rádió, 18.40 – 19.20

1964. március 17., Kossuth Rádió, 16.45 – 17.23 

1964. június 26., Kossuth Rádió, 11.17 – 12.00 

1965. február 11., Kossuth Rádió, 15.02 – 15.40

1966. május 22., URH Rádió, 19.30 – 20.09

1967. május 10., Petőfi Rádió, 22.18 – 22.56 

1974. október 13., Petőfi Rádió, 23.10 – 24.00

1978. június 11., Petőfi Rádió, 15.33 – 16.10

1978. október 20., Patőfi Rádió, 18.33 – 19.10

1978. november 16., Petőfi Rádió, 9.23 – 10.00

1980. augusztus 1., Petőfi Rádió, 22.23 – 23.00

1981. május 23., Petőfi Rádió, 8.38 – 9.15

1981. június 29., Petőfi Rádió, 8.33 – 9.10

1996. szeptember 9., Petőfi Rádió, 11.20 – 11.57

II.

1962. március 1., Kossuth Rádió, 10.10 – 11.00  - Johann Strauss: Egy éj Velencében  („Eine Nacht in Venedig" - Querschnitt)

- Elisabeth Schwarzkopf, Emmy Loose, Hanna Ludwig, Nicolai Gedda, Peter Klein, Erich Kunz, Karl Dönch, a Philharmonia Ének- és Zenekara, vezényel: Otto Ackermann

Válogatás a rádióadások közül:

1962. március 1., Kossuth Rádió, 10.10 – 11.00

1962. június 4., Petőfi Rádió, 15.00 – 16.00 

1962. augusztus 30., Petőfi Rádió, 16.05 – 16.50

1962. december 30., Petőfi Rádió, 19.05 – 19.40

1963. szeptember 2., Petőfi Rádió, 20.00 – 20.55

1964. július 29., Kossuth Rádió, 14.55 – 15.40

1965. január 17., Petőfi Rádió, 15.10 – 16.10

1965. március 6., Kossuth Rádió, 14.10 – 14.45

1965. április 10., Petőfi Rádió, 20.35 – 21.00

1965. május 20., URH Rádió, 18.35 – 19.00

1965. július 25. Petőfi Rádió, 23.28 – 24.00

1965. december 29., Petőfi Rádió, 19.05 – 19.37

1966. szeptember 28., Kossuth Rádió, 22.55 – 23.21

1966. november 22., Kossuth Rádió, 22.25 – 23.15

1967. március 6., Kossuth Rádió, 22.30 – 23.00

1967. március 31., Kossuth Rádió, 9.30 – 10.00

1968. július 16., Kossuth Rádió, 22.25 – 22.49

1968. október 3., Kossuth Rádió, 18.28 – 18.58

1969. május 8., Kossuth Rádió, 23.05 – 24.00

1969. december 25., Kossuth Rádió, 8.31 – 8.54

1972. augusztus 11., Kossuth Rádió, 23.08 – 23.00

1973. május 2., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00

1973. december 20., Petőfi Rádió, 8.05 – 9.00

1974. április 8., Kossuth Rádió, 22.50 – 24.00

1975. január 24., Kossuth, 23.05 – 24.00

1975. július 6., Petőfi Rádió, 23.10 – 24.00

1976. június 15., Petőfi Rádió, 8.33 – 9.13

1976. szeptember 9., Petőfi Rádió, 21.50 – 22.30

1977. február 11., Kossuth Rádió, 20.54 – 21.54

1977. április 17., Petőfi Rádió, 16.10 – 16.30

1978. április 23., Kossuth Rádió, 23.20 – 24.00

1979. január 13., Kossuth Rádió, 18.45 – 19.15

1979. július 6., Kossuth Rádió, 8.37 – 9.33 

1979. december 4., Petőfi Rádió, 23.10 – 24.00 

1981. augusztus 30., Petőfi Rádió, 23.10 – 24.00 

1982. január 25., Petőfi Rádió, 9.18 – 10.00 

1982. október 13., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.01 

1983. február 1., Petőfi Rádió, 18.35 – 19.25

1983. március 20., Petőfi Rádió, 22.05 – 23.00 

1983. október 26., Petőfi Rádió, 22.23 – 23.00 

III.

1966. március 3., Kossuth Rádió, 19.10 – 20.25  - Johann Strauss: Egy éj Velencében  („Eine Nacht in Venedig" - Querschnitt)

- Erika Köth, Anne Döring, Ursula Schirmacher, Cesare Curzi, Rudolf Schock, Heinz Stoll, Ernst Pauly, a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara és RIAS-Chor, vezényel: Werner Schmidt-Boelcke  - 1963

Válogatás a rádióadások közül:

1966. március 3., Kossuth Rádió, 19.10 – 20.25

1969. október 12., Kossuth Rádió, 22.41 – 22.00 

1974. szeptember 27., Kossuth Rádió, 20.53 – 21.11

1975. március 28., Petőfi Rádió, 22.25 – 23.00 

1977. május 14., Petőfi Rádió, 9.33 – 10.15

1978. május 17., Petőfi Rádió, 14.00 – 14.25

1981. október 15., Kossuth Rádió, 10.50 – 11.25

1982. augusztus 15., Petőfi Rádió, 13.00 – 13.45 

IV.

2023. május 16., Bartók Rádió, 19.35 – 20.40  - Johann Strauss: Egy éj Velencében  („Eine Nacht in Venedig" - Querschnitt)

Szövegét Friedrich Zell és Richard Genée írta

-  Bregenzi Fesztiválkórus, Bécsi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Anton Paulik   (1951 – élő koncertelőadás felvétele)

Szereposztás:

Guido herceg - Karl Friedrich (tenor),

Bartolomeo Delacqua - Alfred Jerger (basszbariton),

Caramello - Kurt Preger (tenor),

Ciboletta - Ruthilde Boesch (szoprán),

Annina - Réthy Eszter (szoprán),

Barbara - Maria Schober (mezzoszoprán),

Pappacoda - Hugo Mayer-Gänsbacher (bariton),

Stefano Barbaruccio - Erich Kaufmann (próza) 

·       Magyar nyelvű változatok – két stúdiófelvételről

I.

Johann Strauss: Egy éj Velencében

Rádiófelvétel - keresztmetszet

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957. február 13., Kossuth Rádió, 15.10 – 15.45

Szövegét Friedrich Zell és Richard Genée írta

A verseket Szabó Miklós fordította.

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus 

Rendező: Solymosi Ottó

Szereplők:

Annina, haláruslány – Fábry Edit (Gyurkovics Zsuzsa)

Urbino hercege – Mátray Ferenc (Nagy István)

Caramello, a herceg borbélya – Szabó Miklós (Bodrogi Gyula)

Barbara, Delaqua szenátor felesége – Weszeley Mária

Ciboletta, Delaquáék szobalánya – Zentai Anna

Pappacoda, makaróni szakács – Kishegyi Árpád (Márkus László)

Filippo – Sebestyén Mihály

Válogatás a rádióadások közül:

1957. február 13., Kossuth Rádió, 15.10 – 15.45

1957. március 8., Kossuth Rádió, 20.23 – 21.00 

1957. november 19., Kossuth Rádió, 19.25 – 19.54

1958. július 26., Kossuth Rádió, 10.20 – 11.00

1958. október 13., Kossuth Rádió, 19.10 – 19.40

1960. február 27., Kossuth Rádió, 19.20 – 19.50 

1960. május 10., Kossuth Rádió, 23.30 – 24.00 

1960. augusztus 25., Kossuth, Rádió 20.25 – 21.35 

1961. július 28., Kossuth Rádió, 18.20 – 19.05  

II.

Johann Strauss: Egy éj Velencében

Az operett rádióváltozata – teljes felvétel
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. július 16., Kossuth Rádió, 20.28 – 22.00

Szövegét Friedrich Zell és Richard Genée írta

Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kristóf Károly

A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta.

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Annina, haláruslány – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)

Urbino hercege – Udvardy Tibor (Horváth Tivadar)

Caramello, a herceg borbélya – Ilosfalvy Róbert (Zenthe Ferenc)

Delaqua szenátor – Maleczky Oszkár (Sinkovits Imre)

Barbara, a szenátor felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona)

Ciboletta, Delaquáék szobalánya – Zentai Anna (Gombos Katalin)

Pappacoda, makaróni szakács – Kishegyi Árpád (Márkus László)

Egy lány – Páva ibolya

Válogatás a rádióadások közül:

1966. július 16., Kossuth Rádió, 20.28 – 22.00 Teljes felvétel

1966. szeptember 4., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.00

1966. október 16., Kossuth Rádió, 14.00 – 14.45 

1966. december 20., Kossuth Rádió, 22.25 - 23.13

1967. január 9., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.06  Teljes felvétel

1967. július 10., Kossuth Rádió, 23.15 – 24.00

1967. december 2., Kossuth Rádió, 12.15 – 13.00

1968. április 11., Petőfi Rádió, 20.30 – 21.08

1969. február 7., Petőfi Rádió, 10.00 – 11.32  Teljes felvétel

1969. április 3., Petőfi Rádió, 23.10 – 24.00

1970. március 11., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00

1970. július 9., Kossuth Rádió, 22.20 – 22.50 

1970. július 28., Petőfi Rádió, 20.25 – 21.56  Teljes felvétel

1971. június 8., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00 

1971. július 14., Petőfi Rádió, 18.15 – 19.48  Teljes felvétel

1972. február 11., URH Rádió, 16.05 – 17.38  Teljes felvétel

1972. december 15., Kossuth Rádió, 23.15 – 24.00  

1973. augusztus 2., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.12  Teljes felvétel

1973. augusztus 27., Kossuth Rádió, 22.30 – 22.45 Az I. felv. fináléja  

1974. február 22., Petőfi Rádió, 20.28 – 22.02  Teljes felvétel

1974. szeptember 2., Kossuth Rádió, 22.20 – 23.00 

1975. október 26., Petőfi Rádió, 19.53 – 21.27 Teljes felvétel

1976. május 23., Petőfi Rádió, 19.48 – 21.22  Teljes felvétel

1976. december 19., Petőfi Rádió, 21.33 – 22.00

1977. január 14., Petőfi Rádió, 20.33 – 22.08  Teljes felvétel

1977. december 25., Kossuth Rádió, 8.21 – 9.00

1978. július 23., Petőfi Rádió, 19.53 – 21.27  Teljes felvétel

1979. január 30., Kossuth Rádió, 12.50 – 14.24  Teljes felvétel

1979. szeptember 26., Petőf Rádió  8.05 – 8.20 Az I. felvonás fináléja

1980. január 29., Kossuth Rádió, 12.50 – 14.23  Teljes felvétel

1981. február 23., Petőfi Rádió, 8.05 – 8.20  Az I. felvonás fináléja 

1981. április 27., Kossuth Rádió, 12.50 – 14.24  Teljes felvétel

1982. január 15., Kossuth Rádió, 18.00 – 18.15 Az I. felvonás fináléja

1982. július 13., Kossuth Rádió, 13.00 – 14.33  Teljes felvétel

1983. március 22., Kossuth Rádió, 13.00 – 14.33  Teljes felvétel

1984. április 10., Kossuth Rádió, 13.00 – 14.40  Teljes felvétel

1984. december 15., Petőfi Rádió, 19.05 – 20.39 Teljes felvétel

1985. október 12., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00 Teljes felvétel

1986. július 23., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.40 Teljes felvétel

1986. október 16., Petőfi Rádió, 19.05 – 20.00 

1987. augusztus 4., Kossuth Rádió, 15.20 – 15.50

1987. október 31., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00 Teljes felvétel

1988. június 25., Kossuth Rádió, 20.05 – 21.39 Teljes felvétel

1988. december 17., Kossuth Rádió, 20.05 – 21.39 Teljes felvétel

1990. február 12., Petőfi Rádió, 9.05 – 10.39 Teljes felvétel

1991. szeptember 14., Petőfi Rádió, 21.03 – 22.37 Teljes felvétel

1992. március 22., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.39 Teljes felvétel

1993. május 10., Petőfi Rádió, 21.10 – 22.44 Teljes felvétel

1994. november 6., Petőfi Rádió, 21.10 – 22.44 Teljes felvétel

1995. szeptember 18., Petőfi Rádió, 21.10 – 22.44 Teljes felvétel