1741 zenebaratmonika 2016-09-20 13:00:49 [Válasz erre: 1739 Búbánat 2016-09-20 10:06:44]
Mikor lesz a Hungarikumok hete? Vajon az osztrákok is nemzeti kincsként tekintik a műfajt, hisz a legtöbb neves szerzőt talán ők adták, vagy a franciák, akik létrehozták a vígoperából?
Mikor lesz a Hungarikumok hete? Vajon az osztrákok is nemzeti kincsként tekintik a műfajt, hisz a legtöbb neves szerzőt talán ők adták, vagy a franciák, akik létrehozták a vígoperából?
1740 Búbánat 2016-09-20 11:16:07 [Válasz erre: 1736 Búbánat 2016-09-19 08:51:48]
Mint tegnap jeleztem: a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora ezen a héten a világhírű baritonistánkra, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/09/18/tul-az-operencian-38-het/; Svéd Sándorra [/url] emlékezik, aki idén lenne 110 éves. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a tegnapi adásban Bende Zsolt operaénekestől játszott be egy interjúrészletet: Bende felelevenítette a szeretett-tisztelt pályatárshoz, kollégához kapcsolódó emlékeit. A másik emlékező – már a Dankó Rádió stúdiójában -: Dr. Szomolányi Gy. György, aki egész héten át Nagy Ibolya mikrofonja előtt beszél Svéd Sándorhoz fűződő emlékeiről, a nagy énekes felvételeiről, szerepeiről,művész-partnereiről; megismerteti a rádióhallgatókat egy nagy magyar énekes életútjával, a szerkesztő pedig bejátszik Svéd archív rádió- és lemezfelvételeiből „gyöngyszemeket”: operaáriákból, operettrészletek vagy dalai közül válogatva. Hétfőn a következő műsorszámok hangoztak el Svéd Sándortól: 1. Bizet: Carmen – Torreádor-dal (Svéd Sándor, km. a Prágai Nemzeti Színház zenekara, vezényel: Ladislav Sip) - Csehszlovák Supraphon lemezről, az ötvenes évekből 2. Lehár Ferenc-Innocent Vincze Ernő: Vándordiák (A garabonciás) – „Deres már a határ” (Svéd Sándor, km. a Budapest Zenekar, vezényel: Vincze Ottó) 3. Huszka Jenő-Martos Ferenc: Lili bárónő – Szerelmi kettős „Szellő szárnyán (Gyurkovics Mária és Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) A ma (kedd) délelőtti adásban Svéd Sándor felvételei közül hallhattuk: 1. Mozart: Figaro házassága – Figaro C-dúr áriája (Svéd Sándor - a felvételen Pless László vezényli a Magyar Állami Operaház Zenekarát) – olasz nyelven, 1954. december 9. 2. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Cárevics – Volga-dal (Svéd Sándor, km. a Honvéd Központi Zenekar, vezényel: Sebestyén András) 3. Kálmán Imre-Bakonyi Károly-Gábor Andor: Tatárjárás – kettős: „Ó holdas est…/Ne mondd, hogy a szíved már halott…” (Gencsy Sári és Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András) 4. Eduardo Di Capua – Giovanni Capurro: O Sole Mio (Svéd Sándor- km. zongorakísérettel) Kezdés minden nap de. 10 órakor, az ismétlés pedig du. 6 órakor. A rádióműsor az interneten is, online meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
Mint tegnap jeleztem: a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora ezen a héten a világhírű baritonistánkra, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/09/18/tul-az-operencian-38-het/; Svéd Sándorra [/url] emlékezik, aki idén lenne 110 éves. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a tegnapi adásban Bende Zsolt operaénekestől játszott be egy interjúrészletet: Bende felelevenítette a szeretett-tisztelt pályatárshoz, kollégához kapcsolódó emlékeit. A másik emlékező – már a Dankó Rádió stúdiójában -: Dr. Szomolányi Gy. György, aki egész héten át Nagy Ibolya mikrofonja előtt beszél Svéd Sándorhoz fűződő emlékeiről, a nagy énekes felvételeiről, szerepeiről,művész-partnereiről; megismerteti a rádióhallgatókat egy nagy magyar énekes életútjával, a szerkesztő pedig bejátszik Svéd archív rádió- és lemezfelvételeiből „gyöngyszemeket”: operaáriákból, operettrészletek vagy dalai közül válogatva. Hétfőn a következő műsorszámok hangoztak el Svéd Sándortól: 1. Bizet: Carmen – Torreádor-dal (Svéd Sándor, km. a Prágai Nemzeti Színház zenekara, vezényel: Ladislav Sip) - Csehszlovák Supraphon lemezről, az ötvenes évekből 2. Lehár Ferenc-Innocent Vincze Ernő: Vándordiák (A garabonciás) – „Deres már a határ” (Svéd Sándor, km. a Budapest Zenekar, vezényel: Vincze Ottó) 3. Huszka Jenő-Martos Ferenc: Lili bárónő – Szerelmi kettős „Szellő szárnyán (Gyurkovics Mária és Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) A ma (kedd) délelőtti adásban Svéd Sándor felvételei közül hallhattuk: 1. Mozart: Figaro házassága – Figaro C-dúr áriája (Svéd Sándor - a felvételen Pless László vezényli a Magyar Állami Operaház Zenekarát) – olasz nyelven, 1954. december 9. 2. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Cárevics – Volga-dal (Svéd Sándor, km. a Honvéd Központi Zenekar, vezényel: Sebestyén András) 3. Kálmán Imre-Bakonyi Károly-Gábor Andor: Tatárjárás – kettős: „Ó holdas est…/Ne mondd, hogy a szíved már halott…” (Gencsy Sári és Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András) 4. Eduardo Di Capua – Giovanni Capurro: O Sole Mio (Svéd Sándor- km. zongorakísérettel) Kezdés minden nap de. 10 órakor, az ismétlés pedig du. 6 órakor. A rádióműsor az interneten is, online meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
1739 Búbánat 2016-09-20 10:06:44
A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya énekművész (szoprán) vallomása a műfajról: Az operett műfaja HUNGARIKUM. Nem titkolt szándékunk az sem, hogy a zenés és színházi műfaj jeles képviselőit személyes vallomásra késztessük, hogy életútjukat, céljaikat, gondolataikat a hallgatók elé tárják, mindeközben bepillantást engedve a színházak kulisszatitkaiba is. Az operett jövőjét sokan próbálták megkérdőjelezni, de vitathatatlan, hogy múltját senki nem meri kétségbe vonni. A jelene? A jelen is sokszor kétséges, pedig a mai napig általunk, magyarok által közkedvelt a műfaj az egész világon! Műsorvezetőként szándékom, hogy megmutassam azt a sok fénylő vidámságot és szépséget, amely az operett zenékből és a szövegekből árad, mert ahol fény van, ott eltűnik a sötétség. A Dankó Rádió műsoroldalán olvasható: A HUNGARIKUMOK hete keretében, minden nap az operettről, mint HUNGARIKUMRÓL is szó esik, hiszen 2013-ban a műfaj elfoglalta méltó helyét az ország dicsőségei között. A HUNGARIKUM nem más, mint megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon.
A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya énekművész (szoprán) vallomása a műfajról: Az operett műfaja HUNGARIKUM. Nem titkolt szándékunk az sem, hogy a zenés és színházi műfaj jeles képviselőit személyes vallomásra késztessük, hogy életútjukat, céljaikat, gondolataikat a hallgatók elé tárják, mindeközben bepillantást engedve a színházak kulisszatitkaiba is. Az operett jövőjét sokan próbálták megkérdőjelezni, de vitathatatlan, hogy múltját senki nem meri kétségbe vonni. A jelene? A jelen is sokszor kétséges, pedig a mai napig általunk, magyarok által közkedvelt a műfaj az egész világon! Műsorvezetőként szándékom, hogy megmutassam azt a sok fénylő vidámságot és szépséget, amely az operett zenékből és a szövegekből árad, mert ahol fény van, ott eltűnik a sötétség. A Dankó Rádió műsoroldalán olvasható: A HUNGARIKUMOK hete keretében, minden nap az operettről, mint HUNGARIKUMRÓL is szó esik, hiszen 2013-ban a műfaj elfoglalta méltó helyét az ország dicsőségei között. A HUNGARIKUM nem más, mint megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon.
1738 Búbánat 2016-09-19 16:05:14 [Válasz erre: 1737 zenebaratmonika 2016-09-19 13:45:10]
[url] http://operett.network.hu/video/vincze_otto__cseberbol_vederbe/laszlo_margit__jodlidal; Vincze Ottó: Cseberből-vederbe – Jódli-dal – László Margit [/url]
[url] http://operett.network.hu/video/vincze_otto__cseberbol_vederbe/laszlo_margit__jodlidal; Vincze Ottó: Cseberből-vederbe – Jódli-dal – László Margit [/url]
1737 zenebaratmonika 2016-09-19 13:45:10 [Válasz erre: 1736 Búbánat 2016-09-19 08:51:48]
Sőt nem is egy magyar operettszerző írt jódli dalokat, Bilicsi Tivadar imádta énekelni ezt a stílust: https://www.youtube.com/watch?v=cPCh3nF5rFg Tamássy Zdenko Darvas Szilárd szerzeménye Próbálok párat keresni még. https://www.youtube.com/watch?v=7lovhJ3apo0 Fényes Szabolcs dala És hát a kedvenc: Gyöngy Pál -Békeffi István dala https://www.youtube.com/watch?v=9uPxh-ii168 Ez aztán tipikus jódli dal. Sőt Ábrahám Pál Történnek még csodák c. darabjában is van jódli dal, sajna azt nem találom
Sőt nem is egy magyar operettszerző írt jódli dalokat, Bilicsi Tivadar imádta énekelni ezt a stílust: https://www.youtube.com/watch?v=cPCh3nF5rFg Tamássy Zdenko Darvas Szilárd szerzeménye Próbálok párat keresni még. https://www.youtube.com/watch?v=7lovhJ3apo0 Fényes Szabolcs dala És hát a kedvenc: Gyöngy Pál -Békeffi István dala https://www.youtube.com/watch?v=9uPxh-ii168 Ez aztán tipikus jódli dal. Sőt Ábrahám Pál Történnek még csodák c. darabjában is van jódli dal, sajna azt nem találom
1736 Búbánat 2016-09-19 08:51:48
Svéd Sándor-emlékhét kezdődik a Dankó Rádióban! A 110 éve (1906. május 28.) született nagy baritonistánknak a Magyar Rádió archívuma számos opera-és operettfelvételét őrzi. A „Túl az Óperencián” adása mától vasárnapig ezekből a felvételekből válogat, miközben archív és élő riportbejátszásokat, visszaemlékezéseket hallunk a műsorvezető, Nagy Ibolya szerkesztésében. Kezdés: naponta 9 órakor, az ismétlés pedig 18 órától.
Svéd Sándor-emlékhét kezdődik a Dankó Rádióban! A 110 éve (1906. május 28.) született nagy baritonistánknak a Magyar Rádió archívuma számos opera-és operettfelvételét őrzi. A „Túl az Óperencián” adása mától vasárnapig ezekből a felvételekből válogat, miközben archív és élő riportbejátszásokat, visszaemlékezéseket hallunk a műsorvezető, Nagy Ibolya szerkesztésében. Kezdés: naponta 9 órakor, az ismétlés pedig 18 órától.
1735 Búbánat 2016-09-17 11:05:32
A Dankó Rádióban délelőtti operett adásában egyebek közt részleteket hallhattunk Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című művéből, mely a zeneszerzőnek a János vitéz mellett mindmáig a legismertebb zenés színpadi alkotása. A „történelmi daljáték” teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza bemutatójaként először 1964. január 4-én a Kossuth adón hangzott el 20.25 – 22.00 óra között. Kerekes János vezényelte a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (Karigazgató: Vajda Cecília). Zenei rendező: Ruitner Sándor- Rendező: László Endre Igazán impozáns névsor illusztrálja a szerepkiosztást: II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor Reuthreim Magda – Sándor Judit Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor Katica – Andor Éva Kuczug Balázs – Palócz László Sienowski hercegnő – Neményi Lili Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György) Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András Esze Tamás – Zenthe Ferenc Andris apja – Márkus Ferenc Gránátos Mihály – Rajz János Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál Inas a hercegnőnél – Dózsa István I. hang – Zoltai Miklós II. hang – Szoó György A Dankó Rádióban - a közel négyéves fennállása alatt – már többször felcsendültek a daljáték szépséges dallamai, a ma sugárzott három részlet a következő volt: - Rákóczi és Amália búcsúkettőse: „- Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…” (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor) - Jelenet és dalcsokor (próza és ének) - Katica, Andris tárogatós és a kuruc kar jelenete (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, valamint Újlaky Gábor, Ambrus András, Zenthe Ferenc, Turgonyi Pál, továbbá az Énekkar) „- Ne bántsátok, korán még, ő a legnagyobb vitéz, ha megcsókol…/- összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen…./ - Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz… Kuczug Balázs a csatában mindig első…/- Duna-Tisza…” Egy másik rádiófelvételről hangzott el a daljáték legismertebb részlete: „Rákóczi megtérése” Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így konferálta be az elsőként elhangzó ismert, gyönyörű dalt: „Az egyik legszebb magyar tenorária vagy mondhatjuk úgyis, hitvallás Simándy József tolmácsolásában, akinek éppen holnap fogjuk ünnepelni születésének 100. évfordulóját:” (Simándy József felvételén közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Bolberitz Tamás vezényel) Az operett adás ismétlését 18 órától sugározza a Dankó Rádió
A Dankó Rádióban délelőtti operett adásában egyebek közt részleteket hallhattunk Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című művéből, mely a zeneszerzőnek a János vitéz mellett mindmáig a legismertebb zenés színpadi alkotása. A „történelmi daljáték” teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza bemutatójaként először 1964. január 4-én a Kossuth adón hangzott el 20.25 – 22.00 óra között. Kerekes János vezényelte a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (Karigazgató: Vajda Cecília). Zenei rendező: Ruitner Sándor- Rendező: László Endre Igazán impozáns névsor illusztrálja a szerepkiosztást: II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor Reuthreim Magda – Sándor Judit Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor Katica – Andor Éva Kuczug Balázs – Palócz László Sienowski hercegnő – Neményi Lili Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György) Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András Esze Tamás – Zenthe Ferenc Andris apja – Márkus Ferenc Gránátos Mihály – Rajz János Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál Inas a hercegnőnél – Dózsa István I. hang – Zoltai Miklós II. hang – Szoó György A Dankó Rádióban - a közel négyéves fennállása alatt – már többször felcsendültek a daljáték szépséges dallamai, a ma sugárzott három részlet a következő volt: - Rákóczi és Amália búcsúkettőse: „- Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…” (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor) - Jelenet és dalcsokor (próza és ének) - Katica, Andris tárogatós és a kuruc kar jelenete (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, valamint Újlaky Gábor, Ambrus András, Zenthe Ferenc, Turgonyi Pál, továbbá az Énekkar) „- Ne bántsátok, korán még, ő a legnagyobb vitéz, ha megcsókol…/- összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen…./ - Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz… Kuczug Balázs a csatában mindig első…/- Duna-Tisza…” Egy másik rádiófelvételről hangzott el a daljáték legismertebb részlete: „Rákóczi megtérése” Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így konferálta be az elsőként elhangzó ismert, gyönyörű dalt: „Az egyik legszebb magyar tenorária vagy mondhatjuk úgyis, hitvallás Simándy József tolmácsolásában, akinek éppen holnap fogjuk ünnepelni születésének 100. évfordulóját:” (Simándy József felvételén közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Bolberitz Tamás vezényel) Az operett adás ismétlését 18 órától sugározza a Dankó Rádió
1734 Búbánat 2016-09-16 11:36:04 [Válasz erre: 1733 Búbánat 2016-09-16 10:13:43]
Az említett Yum-Yum szép lírai dalának kezdősorai A mikádóból, amit László Margit énekel a felvételen: "Ragyogva tündököl az öröktüzű nap az égen, a magas egek felett uralkodik dicsőségben..."
Az említett Yum-Yum szép lírai dalának kezdősorai A mikádóból, amit László Margit énekel a felvételen: "Ragyogva tündököl az öröktüzű nap az égen, a magas egek felett uralkodik dicsőségben..."
1733 Búbánat 2016-09-16 10:13:43
Yum-yum dalát énekelte A mikádóból László Margit (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényelt, Breitner Tamás) a Dankó Rádió nemrég véget ért, Túl az Óperencián című operettadásában. Nagyon örültem ennek az egyetlen részletnek is, mely most elhangzott Sullivan operettjéből; amúgy elég ritkán hallunk itt a rádióban valamit a komponistának ebből a talán legismertebb művéből, várom a folytatást, amikor a rádió további részleteket sugároz majd ebből a klasszikus angol operettből, melynek igazán nagyszerű, teljes stúdiófelvételét rögzítették a hatvanas években, s László Margit mellett ott találjuk az Operaház más jeles művészeit is: Rádió Dalszínháza bemutatójának ideje: az 1968. január 27., Kossuth Rádió 19.30 – 21.26 Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Békés András Szereposztás: A mikádó – Kovács Péter (Mensáros László) Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián) Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György) Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László) Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József) Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi) Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona) Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit) Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta) Meg kell még említenem egy másik, egy francia operettszerző operettjét is, akinek művéből a délelőtti rádióadásban viszont már öt részlet hangzott el: Lecocq Angot asszony című híres darabjából - nem úgy, mint A mikádóból - gyakran csendülnek fel dalok, többek között Házy Erzsébet ragyogó szopránján is, ezúttal Németh Marika, Kiss Manyi, Szabó Miklós és Rátonyi Róbert énekelt arról a teljes rádiófelvételről (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor), melynek bemutatója 1960. augusztus 21-én volt a Kossuth Rádióban, 20.15 – 22.00 óra között. A Dankó rádió operettadása szokás szerint 18 és 19 óra között ismétlésre kerül.
Yum-yum dalát énekelte A mikádóból László Margit (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényelt, Breitner Tamás) a Dankó Rádió nemrég véget ért, Túl az Óperencián című operettadásában. Nagyon örültem ennek az egyetlen részletnek is, mely most elhangzott Sullivan operettjéből; amúgy elég ritkán hallunk itt a rádióban valamit a komponistának ebből a talán legismertebb művéből, várom a folytatást, amikor a rádió további részleteket sugároz majd ebből a klasszikus angol operettből, melynek igazán nagyszerű, teljes stúdiófelvételét rögzítették a hatvanas években, s László Margit mellett ott találjuk az Operaház más jeles művészeit is: Rádió Dalszínháza bemutatójának ideje: az 1968. január 27., Kossuth Rádió 19.30 – 21.26 Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Békés András Szereposztás: A mikádó – Kovács Péter (Mensáros László) Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián) Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György) Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László) Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József) Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi) Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona) Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit) Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta) Meg kell még említenem egy másik, egy francia operettszerző operettjét is, akinek művéből a délelőtti rádióadásban viszont már öt részlet hangzott el: Lecocq Angot asszony című híres darabjából - nem úgy, mint A mikádóból - gyakran csendülnek fel dalok, többek között Házy Erzsébet ragyogó szopránján is, ezúttal Németh Marika, Kiss Manyi, Szabó Miklós és Rátonyi Róbert énekelt arról a teljes rádiófelvételről (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor), melynek bemutatója 1960. augusztus 21-én volt a Kossuth Rádióban, 20.15 – 22.00 óra között. A Dankó rádió operettadása szokás szerint 18 és 19 óra között ismétlésre kerül.
1732 Búbánat 2016-09-15 13:35:45
Szóltunk arról, hogy nem igen játsszák Huszka Jenőnek, a magyar operett mondhatni első igazán jeles képviselőjének - a klasszikus magyar operett megteremtőjének – darabjait; különösen az 1905-ben írt Gül babát hiányolom, mely darab régóta hiányzik a zenés színházak – mindenekelőtt a Budapesti Operettszínház - repertoárjáról! De legalább a Dankó Rádióban időnként felcsendülnek Huszka megunhatatlan, felséges melódiái, mint ahogyan ma is, amikor az említett Gül babából szólaltak meg szép részletek - ezúttal négy különböző stúdiófelvételről: I. Gül Baba Magyar Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962 Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Szereplők: Németh Marika (Leila), Ilosfalvy Róbert (Gábor diák), Palócz László (Mujkó), Palcsó Sándor (Kucsuk Ali), Várhelyi Endre (Gül baba), Bende Zsolt, Kovács Péter - No.4. Melodráma - jelenet az I. felvonásból (Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kovács Péter, MRT énekkara) „…- Kutya van a kertben, hamar ide, hamar oda… /- Borzalom, szörnyűség…../- Miért ez a zaj? nos, mi baj? - loptak a zsiványok… - Vasbilincset rájuk…. /- Ez ő, mily boldog álom, szép rózsaszál…. /- Szálljon átkok átka rád!…..” II. Gül Baba –részletek Qaliton, 1986 Vezényel: Makláry László Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Szereplők: Farkas Katalin (Leila), Gulyás Dénes (Gábor diák), Gáti István (Mujkó), Korcsmáros Péter (Kucsuk Ali), Orbán László (Müezzin) - Az I. felvonás fináléja (Gulyás Dénes, valamint az MRT Énekkara) „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek! A haláltól én nem félek,a bakóval szembe nézek! De azt megkövetelem, megkövetelem, hogy utolsó kívánságom, amint mondom, úgy legyen! / Ott, túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát. Ott, túl a rácson virulnak a rózsák, melyeknek kelyhe édes mézet ád. Ott, túl a rácson van a mennyország, minőt nem látott senki még soha! Ott, túl a rácson tündérek élnek, oda kívánok menni, én oda! / - Rabbilincsem levegyétek, adjatok rám díszruhát, csillogjon a sujtás rajta, ragyogjon a paszománt. Aranyszögek a csizmámon, drága kövek a dolmányon! Kócsagtoll a süvegen, a süvegemen! Az utolsó kívánságom, amint mondom, úgy legyen! …/Ott, túl a rácson…” III. Gül Baba –részlet „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – Sass Sylvia és Miller Lajos énekel 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05 Vezényel: Sebestyén András Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara - Mujkó dala (Miller Lajos) „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál. Vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll. Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet. Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson, felejtsen el engemet….” IV. Gül Baba – részletek A 2015-ös Huszka év (140 éve született a zeneszerző) méltó megünneplésére a Dankó Rádió az MTVA megbízásából 32 népszerű Huszka operett melódiát (csaknem valamennyi operettjéből, daljátékából) rögzített a Magyar Rádió 6-os stúdiójában – még 2014 decemberében. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényelt Kovács János. A felvételen hallható énekművészek: Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, és Peller Károly. Erről a stúdiófelvételről most két részlet került adásba: - Gábor diák bordala a II. felvonásból (Nyári Zoltán és az MRT Énekkara) „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz… „ - Szerelmi kettős a II. felvonásból (Fischl Mónika, Balczó Péter és a Magyar Rádió Énekkara) „Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. /Jer, vélem, édes, szökjünk el együtt…” A Túl az Óperencián című operettműsort – melyben a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársaként ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/09/11/tul-az-operencian-37-het/; Mihályi Győző színművész [/url] a vendégeskedik a Thália látványstúdióban – ma 18 órától újra meghallgathatjuk a rádióban.
Szóltunk arról, hogy nem igen játsszák Huszka Jenőnek, a magyar operett mondhatni első igazán jeles képviselőjének - a klasszikus magyar operett megteremtőjének – darabjait; különösen az 1905-ben írt Gül babát hiányolom, mely darab régóta hiányzik a zenés színházak – mindenekelőtt a Budapesti Operettszínház - repertoárjáról! De legalább a Dankó Rádióban időnként felcsendülnek Huszka megunhatatlan, felséges melódiái, mint ahogyan ma is, amikor az említett Gül babából szólaltak meg szép részletek - ezúttal négy különböző stúdiófelvételről: I. Gül Baba Magyar Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962 Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Szereplők: Németh Marika (Leila), Ilosfalvy Róbert (Gábor diák), Palócz László (Mujkó), Palcsó Sándor (Kucsuk Ali), Várhelyi Endre (Gül baba), Bende Zsolt, Kovács Péter - No.4. Melodráma - jelenet az I. felvonásból (Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kovács Péter, MRT énekkara) „…- Kutya van a kertben, hamar ide, hamar oda… /- Borzalom, szörnyűség…../- Miért ez a zaj? nos, mi baj? - loptak a zsiványok… - Vasbilincset rájuk…. /- Ez ő, mily boldog álom, szép rózsaszál…. /- Szálljon átkok átka rád!…..” II. Gül Baba –részletek Qaliton, 1986 Vezényel: Makláry László Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Szereplők: Farkas Katalin (Leila), Gulyás Dénes (Gábor diák), Gáti István (Mujkó), Korcsmáros Péter (Kucsuk Ali), Orbán László (Müezzin) - Az I. felvonás fináléja (Gulyás Dénes, valamint az MRT Énekkara) „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek! A haláltól én nem félek,a bakóval szembe nézek! De azt megkövetelem, megkövetelem, hogy utolsó kívánságom, amint mondom, úgy legyen! / Ott, túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát. Ott, túl a rácson virulnak a rózsák, melyeknek kelyhe édes mézet ád. Ott, túl a rácson van a mennyország, minőt nem látott senki még soha! Ott, túl a rácson tündérek élnek, oda kívánok menni, én oda! / - Rabbilincsem levegyétek, adjatok rám díszruhát, csillogjon a sujtás rajta, ragyogjon a paszománt. Aranyszögek a csizmámon, drága kövek a dolmányon! Kócsagtoll a süvegen, a süvegemen! Az utolsó kívánságom, amint mondom, úgy legyen! …/Ott, túl a rácson…” III. Gül Baba –részlet „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – Sass Sylvia és Miller Lajos énekel 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05 Vezényel: Sebestyén András Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara - Mujkó dala (Miller Lajos) „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál. Vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll. Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet. Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson, felejtsen el engemet….” IV. Gül Baba – részletek A 2015-ös Huszka év (140 éve született a zeneszerző) méltó megünneplésére a Dankó Rádió az MTVA megbízásából 32 népszerű Huszka operett melódiát (csaknem valamennyi operettjéből, daljátékából) rögzített a Magyar Rádió 6-os stúdiójában – még 2014 decemberében. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényelt Kovács János. A felvételen hallható énekművészek: Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, és Peller Károly. Erről a stúdiófelvételről most két részlet került adásba: - Gábor diák bordala a II. felvonásból (Nyári Zoltán és az MRT Énekkara) „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz… „ - Szerelmi kettős a II. felvonásból (Fischl Mónika, Balczó Péter és a Magyar Rádió Énekkara) „Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. /Jer, vélem, édes, szökjünk el együtt…” A Túl az Óperencián című operettműsort – melyben a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársaként ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/09/11/tul-az-operencian-37-het/; Mihályi Győző színművész [/url] a vendégeskedik a Thália látványstúdióban – ma 18 órától újra meghallgathatjuk a rádióban.
1731 Búbánat 2016-09-13 22:52:02 [Válasz erre: 1531 Búbánat 2015-11-04 13:06:31]
Kiegészítés az 1.531. sorszámhoz Az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból a 2730. és 2729. sorszám alatti bejegyzéseimet áthozom ide, mert kapcsolódnak az e topicba korábban beírt felsoroláshoz: régi magyar operettszerzők és a ritkaságnak számító operettjeikből a magyar rádióban felvett részletek megnevezése: 2730 • Búbánat Előzmény 2729 • Válasz erre 2016-08-19 12:59:39 Az előbbieket kiegészítem még ezekkel: Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány - Endre dala: Ilosfalvy Róbert - Annie dala: Vámos Ágnes Stephanides Károly – Kótzián Géza – Vitéz Tibor: Mátyás király szerelme (Km.: Fábry Edit, László Margit, Bende Zsolt, Réti József, valamint az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - Nevezetes részlete a darabnak: a „Medvetánc” – zenekari részlet Vincze Zsigmond- Martos Ferenc – Kulinyi Ernő: Az Anna-bál (Zentay Anna, Szabó Miklós) Verő György: Szultán A szöveget is a zeneszerző írta. (Egy részletéről tudok, amelyet Vámos Ágnes énekel) 2729 • Búbánat Előzmény 2727 • Válasz erre 2016-08-19 12:23:54 A magyar rádió jó pár részletet felvett ezeknek az elfeledett operettkomponistáknak a műveiből. Konti József - Csiky Gergely: Királyfogás - részlet (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Bokor József: A kis alamuszi – „Nincs nékem párom, ha jó a szerelem” (Mátray Ferenc, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Czobor Károly – Rajna András: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes Magda, Kaposy Andor, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil); Verő György: Leányka – részlet (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc) Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – részletek (Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Tekeres Sándor, Baksay Árpád, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás) Szabados Béla: Rika – dal (Gyenes Magda) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – „Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” ( Palócz László.) - „Egy régi csók” (Romváry Gertrúd, Melis György - Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfi Sándor: Lili-keringő – részletek (Raskó Magda, Neményi Lili)
Kiegészítés az 1.531. sorszámhoz Az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból a 2730. és 2729. sorszám alatti bejegyzéseimet áthozom ide, mert kapcsolódnak az e topicba korábban beírt felsoroláshoz: régi magyar operettszerzők és a ritkaságnak számító operettjeikből a magyar rádióban felvett részletek megnevezése: 2730 • Búbánat Előzmény 2729 • Válasz erre 2016-08-19 12:59:39 Az előbbieket kiegészítem még ezekkel: Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány - Endre dala: Ilosfalvy Róbert - Annie dala: Vámos Ágnes Stephanides Károly – Kótzián Géza – Vitéz Tibor: Mátyás király szerelme (Km.: Fábry Edit, László Margit, Bende Zsolt, Réti József, valamint az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - Nevezetes részlete a darabnak: a „Medvetánc” – zenekari részlet Vincze Zsigmond- Martos Ferenc – Kulinyi Ernő: Az Anna-bál (Zentay Anna, Szabó Miklós) Verő György: Szultán A szöveget is a zeneszerző írta. (Egy részletéről tudok, amelyet Vámos Ágnes énekel) 2729 • Búbánat Előzmény 2727 • Válasz erre 2016-08-19 12:23:54 A magyar rádió jó pár részletet felvett ezeknek az elfeledett operettkomponistáknak a műveiből. Konti József - Csiky Gergely: Királyfogás - részlet (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Bokor József: A kis alamuszi – „Nincs nékem párom, ha jó a szerelem” (Mátray Ferenc, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Czobor Károly – Rajna András: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes Magda, Kaposy Andor, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil); Verő György: Leányka – részlet (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc) Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – részletek (Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Tekeres Sándor, Baksay Árpád, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás) Szabados Béla: Rika – dal (Gyenes Magda) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – „Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” ( Palócz László.) - „Egy régi csók” (Romváry Gertrúd, Melis György - Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfi Sándor: Lili-keringő – részletek (Raskó Magda, Neményi Lili)
1730 Búbánat 2016-09-05 16:34:08 [Válasz erre: 1729 smaragd 2016-09-05 15:46:19]
Pontosan, Nagy Ibolya egyhetes "vendégségét" saját műsorában kellene "kitalálnia".
Pontosan, Nagy Ibolya egyhetes "vendégségét" saját műsorában kellene "kitalálnia".
1729 smaragd 2016-09-05 15:46:19 [Válasz erre: 1728 Búbánat 2016-09-05 14:47:18]
Úgy tudom, ez már megtörtént, mégpedig egy Dankó Klub Est keretében, amiről hangfelvétel is készült és mintha egy rövid videót is feltettek volna annak idején a Facebookra. Ezt jó lenne újra látni, mert azóta a Facebook oldaluk is átformálódott, talán most már az egész est látható lenne. Havonta egyszer, vasárnaponként kerül adásba az új Dankó Klub Est felvételének sugárzása, ezt is meghallgathatnánk, azóta egészen biztosan tovább gyarapodott a hallgatók köre. Ami még nem volt, az az egész hetes műsor, ahol sztárvendég lenne Nagy Ibolya primadonna, a "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője. Ennek a remélhetőleg leendő műsorhétnek - ,mint sok korábbinak is - a sikere garantált!
Úgy tudom, ez már megtörtént, mégpedig egy Dankó Klub Est keretében, amiről hangfelvétel is készült és mintha egy rövid videót is feltettek volna annak idején a Facebookra. Ezt jó lenne újra látni, mert azóta a Facebook oldaluk is átformálódott, talán most már az egész est látható lenne. Havonta egyszer, vasárnaponként kerül adásba az új Dankó Klub Est felvételének sugárzása, ezt is meghallgathatnánk, azóta egészen biztosan tovább gyarapodott a hallgatók köre. Ami még nem volt, az az egész hetes műsor, ahol sztárvendég lenne Nagy Ibolya primadonna, a "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője. Ennek a remélhetőleg leendő műsorhétnek - ,mint sok korábbinak is - a sikere garantált!
1728 Búbánat 2016-09-05 14:47:18
Napi rendszerességgel, már a negyedik éve hallható a Dankó Rádió hullámhosszán - és az internetes oldalán is - a Túl az Óperencián című operettműsor, melyet Nagy Ibolya szerkeszt és vezet - aki nemcsak pusztán a zenéket konferálja fel és le, hanem a műsorába az ismeretterjesztő információk mellé érdekes, „folytatásos” beszélgetéseket is beiktat: hetente újabb és újabb vendégeket (ismert művészeket - alkotókat) hív meg a Nagymező utcai stúdióba beszélgetni; a szűk egy órai adásidő alatt pályájukról, munkásságukról, terveikről, magánéletükről s persze az operetthez (is) való kötődésükről kérdezi őket. (Olykor általa tematikus blokkok készülnek már elhunyt legendás személyiségekre emlékezve.) Tehát egy-egy héten át, naponta, sok érdekes beszélgetésnek is részese lehet az a rádióhallgató, aki a Dankó Rádiónak erre a műsorsorozatára délelőtt vagy a délutáni ismétléskor a készülékén odakapcsol. Már régóta felmerült bennem, foglalkoztat egy gondolat, és kikívánkozik belőlem a kíváncsisággal vegyes óhaj: miért ne készülhetne beszélgetés magával a szerkesztő-műsorvezetővel, Nagy Ibolyával is???!!! Hadd kerüljön most ő át a mikrofon másik oldalára! Bizonyára sokan érdeklődnek iránta – magamat is beleértve -, kinek művészi hivatásáról tudni lehet, hogy népszerű operetténekesnő (operettprimadonna); most nem ő kérdezne, hanem őt kérdeznék… A Dankó Rádió egyéb zenei műsorainak szerkesztői közül minden bizonnyal rá lehetne venni egy kollégát erre a fordított „szereposztású” rádiós szereplésre. Szerintem, sokan örülnének egy adott műsorhéten egy ilyen „rendbontó” beszélgetős-zenés hetet Nagy Ibolyával a rádió mellett eltölteni, és ezúttal róla és tőle olyan ismeretekhez jutni, ami sokunkat Vele kapcsolatban érdekelhet, s emellett olyan operett- és egyéb zenéket hallgatni, melyek a művésznő kedvencei, amely színházi darabok (a koncertfellépései is) számára valamiért emlékezetesek, melyekben fellépett, kedves partnerekről is, amihez és valakihez valami különleges élmény, kapcsolat is fűzi - lehet humorban vagy búban bővelkedő, de azok legyenek személyesek, Őhozzá köthetők. Talán a fenti gondolatomhoz mások is örömest csatlakoznak, és így a közös „hívó” szavaink eljutnak a Művésznő-szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyához. És engedd a szíves invitálásunknak, a kérő szavú rábeszélésnek…
Napi rendszerességgel, már a negyedik éve hallható a Dankó Rádió hullámhosszán - és az internetes oldalán is - a Túl az Óperencián című operettműsor, melyet Nagy Ibolya szerkeszt és vezet - aki nemcsak pusztán a zenéket konferálja fel és le, hanem a műsorába az ismeretterjesztő információk mellé érdekes, „folytatásos” beszélgetéseket is beiktat: hetente újabb és újabb vendégeket (ismert művészeket - alkotókat) hív meg a Nagymező utcai stúdióba beszélgetni; a szűk egy órai adásidő alatt pályájukról, munkásságukról, terveikről, magánéletükről s persze az operetthez (is) való kötődésükről kérdezi őket. (Olykor általa tematikus blokkok készülnek már elhunyt legendás személyiségekre emlékezve.) Tehát egy-egy héten át, naponta, sok érdekes beszélgetésnek is részese lehet az a rádióhallgató, aki a Dankó Rádiónak erre a műsorsorozatára délelőtt vagy a délutáni ismétléskor a készülékén odakapcsol. Már régóta felmerült bennem, foglalkoztat egy gondolat, és kikívánkozik belőlem a kíváncsisággal vegyes óhaj: miért ne készülhetne beszélgetés magával a szerkesztő-műsorvezetővel, Nagy Ibolyával is???!!! Hadd kerüljön most ő át a mikrofon másik oldalára! Bizonyára sokan érdeklődnek iránta – magamat is beleértve -, kinek művészi hivatásáról tudni lehet, hogy népszerű operetténekesnő (operettprimadonna); most nem ő kérdezne, hanem őt kérdeznék… A Dankó Rádió egyéb zenei műsorainak szerkesztői közül minden bizonnyal rá lehetne venni egy kollégát erre a fordított „szereposztású” rádiós szereplésre. Szerintem, sokan örülnének egy adott műsorhéten egy ilyen „rendbontó” beszélgetős-zenés hetet Nagy Ibolyával a rádió mellett eltölteni, és ezúttal róla és tőle olyan ismeretekhez jutni, ami sokunkat Vele kapcsolatban érdekelhet, s emellett olyan operett- és egyéb zenéket hallgatni, melyek a művésznő kedvencei, amely színházi darabok (a koncertfellépései is) számára valamiért emlékezetesek, melyekben fellépett, kedves partnerekről is, amihez és valakihez valami különleges élmény, kapcsolat is fűzi - lehet humorban vagy búban bővelkedő, de azok legyenek személyesek, Őhozzá köthetők. Talán a fenti gondolatomhoz mások is örömest csatlakoznak, és így a közös „hívó” szavaink eljutnak a Művésznő-szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyához. És engedd a szíves invitálásunknak, a kérő szavú rábeszélésnek…
1727 Búbánat 2016-09-04 17:53:33
Korábban szó volt itt és a másik operett topicban is, Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéről, említettem a rádiófelvételét is, amelyről ma délelőtt részletek szólaltak meg a Dankó Rádió operettműsorában. Ezt az adást – benne az Ábrahám-operett néhány dalával - most 18 órától újra meghallgathatjuk a csatorna hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken is. 18:34:51 Hawaii rózsája - My golden baby (Teremi Trixi & Bozsó József & Fővárosi Operettszínház Zenekara) 18:37:46 Hawai rózsája – Hawaii keringő (Petress Zsuzsa & Melis György & Magyar Rádió és Televízió Énekkara) 18:42:39 Hawai rózsája - Néger dal (Szolnoki Tibor & Stúdió 11 & Sipos Endre) 18:45:43 Hawaii rózsája - Ittam egy kis pityókát (Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara & Bágya András) Az adás első részében több részlet elhangzik Lehár Luxemburg grófjából is: Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, Tiboldi Mária, Bódy Barbara és Peller Károly énekfelvételeiből válogat a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
Korábban szó volt itt és a másik operett topicban is, Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéről, említettem a rádiófelvételét is, amelyről ma délelőtt részletek szólaltak meg a Dankó Rádió operettműsorában. Ezt az adást – benne az Ábrahám-operett néhány dalával - most 18 órától újra meghallgathatjuk a csatorna hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken is. 18:34:51 Hawaii rózsája - My golden baby (Teremi Trixi & Bozsó József & Fővárosi Operettszínház Zenekara) 18:37:46 Hawai rózsája – Hawaii keringő (Petress Zsuzsa & Melis György & Magyar Rádió és Televízió Énekkara) 18:42:39 Hawai rózsája - Néger dal (Szolnoki Tibor & Stúdió 11 & Sipos Endre) 18:45:43 Hawaii rózsája - Ittam egy kis pityókát (Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara & Bágya András) Az adás első részében több részlet elhangzik Lehár Luxemburg grófjából is: Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, Tiboldi Mária, Bódy Barbara és Peller Károly énekfelvételeiből válogat a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
1726 Búbánat 2016-09-03 19:19:13 [Válasz erre: 1724 smaragd 2016-09-03 17:58:35]
Örülök, hogy választ kaptam a kérdésemre. Köszönöm.
Örülök, hogy választ kaptam a kérdésemre. Köszönöm.
1725 smaragd 2016-09-03 18:11:30 [Válasz erre: 1724 smaragd 2016-09-03 17:58:35]
Ennél is korábban pedig Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező idézte fel ezt régi zenei eseményt, műsorában, amelynek szerkesztője Schubert Ferenc volt. Lehet, hogy más archív anyagokban is megtalálható.
Ennél is korábban pedig Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező idézte fel ezt régi zenei eseményt, műsorában, amelynek szerkesztője Schubert Ferenc volt. Lehet, hogy más archív anyagokban is megtalálható.
1724 smaragd 2016-09-03 17:58:35 [Válasz erre: 1723 Búbánat 2016-09-03 15:24:42]
Ezt a tényt és rövid zenei ismertetőt a zeneszerző pályájáról Nagy Ibolya is említette tegnapelőtti műsorában, mielőtt a "Hatvani diákjaiból sugárzott a Dankó Rádió részleteket. Korábban 2013-ban hallhattuk, szintén az ő programjában, a "Kemény Egon emlékhét" keretében. Olvasni is lehetett a facebookon, rövid keresgélés után még megtalálható a 2014-es Kemény Egon-műsor fényképpel ellátott oldala is. Kemény Egon: Fantázia "Hullámzó Balaton" c. népdalra Nagyzenekari átirat, hangulatkép Magyar Rádió, 1934 élő előadásban sugározták, az Operaházi zenekart Zsolt Nándor vezényelte.
Ezt a tényt és rövid zenei ismertetőt a zeneszerző pályájáról Nagy Ibolya is említette tegnapelőtti műsorában, mielőtt a "Hatvani diákjaiból sugárzott a Dankó Rádió részleteket. Korábban 2013-ban hallhattuk, szintén az ő programjában, a "Kemény Egon emlékhét" keretében. Olvasni is lehetett a facebookon, rövid keresgélés után még megtalálható a 2014-es Kemény Egon-műsor fényképpel ellátott oldala is. Kemény Egon: Fantázia "Hullámzó Balaton" c. népdalra Nagyzenekari átirat, hangulatkép Magyar Rádió, 1934 élő előadásban sugározták, az Operaházi zenekart Zsolt Nándor vezényelte.
1723 Búbánat 2016-09-03 15:24:42 [Válasz erre: 1694 smaragd 2016-08-18 05:00:17]
Valahol olvastam, hogy a magyar rádióban először 1934-ben csendült fel Kemény Egon szerzemény. (A közlemény nem írja, hogy mi lehetett az a mű, darab vagy részlet.)
Valahol olvastam, hogy a magyar rádióban először 1934-ben csendült fel Kemény Egon szerzemény. (A közlemény nem írja, hogy mi lehetett az a mű, darab vagy részlet.)
1722 Búbánat 2016-09-01 21:51:54 [Válasz erre: 1714 zenebaratmonika 2016-08-29 21:39:44]
Az Ódry Színházban Kazán István rendezésében bemutatott Hawaii rózsája vizsgaelőadásról nem találtam a neten archív filmrészletet, viszont rábukkantam Lehár Éva című operettjének egyféle keresztmetszetére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=NBRlOgueLRY; Lehár Ferenc: Éva című nagyoperett (1.) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=fKqoUxDrtf0; Lehár Ferenc: Éva című nagyoperett (2.) [/url] Részletek Kazán István utolsó nagyoperett rendezéséből, 1992. Főbb szerepekben: Szilágyi Olga, Dániel Gábor, Ferenczy Éva, Zsuzsa Mihály, Kriszt László
Az Ódry Színházban Kazán István rendezésében bemutatott Hawaii rózsája vizsgaelőadásról nem találtam a neten archív filmrészletet, viszont rábukkantam Lehár Éva című operettjének egyféle keresztmetszetére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=NBRlOgueLRY; Lehár Ferenc: Éva című nagyoperett (1.) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=fKqoUxDrtf0; Lehár Ferenc: Éva című nagyoperett (2.) [/url] Részletek Kazán István utolsó nagyoperett rendezéséből, 1992. Főbb szerepekben: Szilágyi Olga, Dániel Gábor, Ferenczy Éva, Zsuzsa Mihály, Kriszt László
1721 Ardelao 2016-09-01 14:55:37 [Válasz erre: 1720 Ardelao 2016-09-01 14:52:24]
[url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/mezei_mariatompa_sandor__a_bonton__hatvani_diakjai; Mezei Mária-Tompa Sándor - A bonton - Hatvani diákjai [/url]
[url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/mezei_mariatompa_sandor__a_bonton__hatvani_diakjai; Mezei Mária-Tompa Sándor - A bonton - Hatvani diákjai [/url]
1720 Ardelao 2016-09-01 14:52:24 [Válasz erre: 1719 Búbánat 2016-09-01 08:49:10]
[url] http://radiojatek.elte.hu/index.php/Hatvani_di%C3%A1kjai; Hatvani diájai [/url] Daljáték Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László Zenéjét szerezte: Kemény Egon Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc A szereposztásból: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Bankós professzor – Kovács Károly, Domokos professzor – Bárdi Ödön, Varja rektor – Kővári Gyula, diákok: Kerekes Máté – Simándy József, Pálóczi H. Ádám – Sinkovits Imre, Naszályossy – Zenthe Ferenc, Kapocs – Hadics László, Csukás – Suka Sándor, Szilvássi – Dékány László, Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar és Kocsondi – Lázár Gida, Reszegi pedellus – Csákányi László, Bule, volt pedellus – Gózon Gyula, Fodorító – Tompa Sándor, Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa, Czibljavzek – Dénes György, Elmira – Mezei Mária, Pfutsch – Pethes Sándor Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezényletével A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő. 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés) Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi (143 perc) Kossuth Rádió
[url] http://radiojatek.elte.hu/index.php/Hatvani_di%C3%A1kjai; Hatvani diájai [/url] Daljáték Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László Zenéjét szerezte: Kemény Egon Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc A szereposztásból: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Bankós professzor – Kovács Károly, Domokos professzor – Bárdi Ödön, Varja rektor – Kővári Gyula, diákok: Kerekes Máté – Simándy József, Pálóczi H. Ádám – Sinkovits Imre, Naszályossy – Zenthe Ferenc, Kapocs – Hadics László, Csukás – Suka Sándor, Szilvássi – Dékány László, Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar és Kocsondi – Lázár Gida, Reszegi pedellus – Csákányi László, Bule, volt pedellus – Gózon Gyula, Fodorító – Tompa Sándor, Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa, Czibljavzek – Dénes György, Elmira – Mezei Mária, Pfutsch – Pethes Sándor Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezényletével A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő. 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés) Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi (143 perc) Kossuth Rádió
1719 Búbánat 2016-09-01 08:49:10 [Válasz erre: 1717 smaragd 2016-09-01 08:07:52]
1955-01-29 / 24. szám Népszava A rádió mellett Kellemes estét szerzett a Rádió vasárnap egy új magyar daljáték, a »Hatvani diákjai« bemutatásával. Kedves és érdekes történet keretében ismerkedünk meg a XVIII. század magyar városának, Debrecennek akkori arculatával, egy haladó természettudóssal, Hatvani professzorral és diákjaival. A daljáték meséje arról szól, milyen csellel és ravaszsággal akarják eltávolítani a természettudóst Debrecenből, s Hatvani professzor és diákjai hogyan akadályozzák meg ezt. Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Sós László meseszövése jól jellemzi a korabeli debreceni diákéletet. A két legélőbb figura Hatvani professzor és Bule Lajos, a pedellus. A meseszövés fordulatosabb, helyenként humorosabb is lehetett volna, néhány helyen a szerzők sokszor megirt sablonokat alkalmaztak. Így például túl naiv, ahogyan a császári hivatalnok megvesztegeti az egyik professzort. A két fiatal szerelmes ábrázolása is elég szokványos. Kemény Egon zenéjének fő erőssége, hogy a diákéletet megelevenítő jelenetekben jó magyar muzsikát ad. A dalok kedvesek, színvonalasak, bár nem jellegzetesen operettdalok. A debreceni bálról szóló sanzon azonban Mezei Mária szellemes tolmácsolásában bizonyára hamarosan széles körben ismertté válik. Az előadás érdekessége volt még, hogy Bessenyei Ferenc, a nyári sikeres operettszereplés után most is megmutatta: lehet elmélyült alakítást nyújtani egy daljáték szerepében is. Ugyanakkor Simándy József, Operaházunk neves művésze, a számára szokatlan műfajban is megállta helyét. Gózon Gyula ezernyi derűt és színt vitt az öreg pedellus figurájába. /Kisbán/
1955-01-29 / 24. szám Népszava A rádió mellett Kellemes estét szerzett a Rádió vasárnap egy új magyar daljáték, a »Hatvani diákjai« bemutatásával. Kedves és érdekes történet keretében ismerkedünk meg a XVIII. század magyar városának, Debrecennek akkori arculatával, egy haladó természettudóssal, Hatvani professzorral és diákjaival. A daljáték meséje arról szól, milyen csellel és ravaszsággal akarják eltávolítani a természettudóst Debrecenből, s Hatvani professzor és diákjai hogyan akadályozzák meg ezt. Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Sós László meseszövése jól jellemzi a korabeli debreceni diákéletet. A két legélőbb figura Hatvani professzor és Bule Lajos, a pedellus. A meseszövés fordulatosabb, helyenként humorosabb is lehetett volna, néhány helyen a szerzők sokszor megirt sablonokat alkalmaztak. Így például túl naiv, ahogyan a császári hivatalnok megvesztegeti az egyik professzort. A két fiatal szerelmes ábrázolása is elég szokványos. Kemény Egon zenéjének fő erőssége, hogy a diákéletet megelevenítő jelenetekben jó magyar muzsikát ad. A dalok kedvesek, színvonalasak, bár nem jellegzetesen operettdalok. A debreceni bálról szóló sanzon azonban Mezei Mária szellemes tolmácsolásában bizonyára hamarosan széles körben ismertté válik. Az előadás érdekessége volt még, hogy Bessenyei Ferenc, a nyári sikeres operettszereplés után most is megmutatta: lehet elmélyült alakítást nyújtani egy daljáték szerepében is. Ugyanakkor Simándy József, Operaházunk neves művésze, a számára szokatlan műfajban is megállta helyét. Gózon Gyula ezernyi derűt és színt vitt az öreg pedellus figurájába. /Kisbán/
1718 smaragd 2016-09-01 08:24:56 [Válasz erre: 1717 smaragd 2016-09-01 08:07:52]
Ismétlés ma: 18:13:58 kezdettel.
Ismétlés ma: 18:13:58 kezdettel.
1717 smaragd 2016-09-01 08:07:52
Kemény Egon: "Hatvani diákjai" című daljátékából - amely a rádióoperett műfaj zenei úttörőjének egyik kiemelkedő darabja - hallhatunk ma öt részletet Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" című műsorában, a szerkesztő műsorvezető vendége ezen a héten Süvegjártó Áron színművész. A mai műsor már olvasható a program facebook oldalán, a fenti részletek 9:13:58 kezdettel indulnak. A "Hatvani diákjai" verseit Ambrózy Ágoston írta.
Kemény Egon: "Hatvani diákjai" című daljátékából - amely a rádióoperett műfaj zenei úttörőjének egyik kiemelkedő darabja - hallhatunk ma öt részletet Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" című műsorában, a szerkesztő műsorvezető vendége ezen a héten Süvegjártó Áron színművész. A mai műsor már olvasható a program facebook oldalán, a fenti részletek 9:13:58 kezdettel indulnak. A "Hatvani diákjai" verseit Ambrózy Ágoston írta.
1716 Búbánat 2016-08-30 11:58:50
A Dankó Rádió Facebook oldalán még nincs fenn a műsor részletezés, ezért ideírom, mit hallhattunk a délelőtti operettműsorban, amit délután hat órától megismétel a csatorna. Ezúttal Huszka-, Kálmán- és Lehár operettmelóadiákat hallhattunk. Az adás elején Huszka Jenő daljátékából, a „Szabadság, szerelem”-ből a Palotás hangzott fel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Várady László vezényelt. Ezt néhány részlet követte Kálmán Imre-Bakonyi Károly-Gábor Andor Tatárjárás című operettjéből: Zentay Anna („Adj egy édes csókot…”); László Margit és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara előadásában (vez. Vincze Ottó) Riza dala; Svéd Sándor énekhangján egy korábbi, ötvenes években rögzített stúdiófelvételről is megszólalt egy szép dal. Az operettműsor második felében egyik kedvenc Lehár-operettemből – persze melyik nem az?... –, az Évából csendültek fel pompás részletek az alábbi stúdiófelvételről: Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 A keretjátékot Romhányi József írta Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Éva – Lehoczky Éva Oktáv – Korondy György Larousse – Kishegyi Árpád Pipszi – Németh Marika Dagobert – Bende Zsolt Prunelles – Sólyom Nagy Sándor Inas – Bíró József Átíró – Körmendi János Igazgató – Balázs Samu - Éva és Pipszi vidám kettőse (Lehoczky Éva és Németh Marika): „- A Párizs lánya sétatérre ér, valódi éden ott a sétatér! Kocsik, előkelő nők, kitudná jobban, körül a férfiszív gyors ütemre dobban…/ - Ruhája sikkes és alakja fess, szemével egyre jobbra-balra les. Az ajka édes, és kacér ha szót se szól, de látni rajta ezt…/ - Mert kell hogy mind a férfi égjen, ha a férfi lánggal is de égjen…. /- Így él egy diszkrét nő, mindet csak sejtet, nem mutat ő, mert ami titkos, mindig izgató, ez a módszer ez megbízható….” - Éva és Oktáv szerelmi kettőse, valamint az Éva-keringőjelenet a II. felvonásból (Lehoczky Éva és Korondy György): „- Éva! Akár egy látomás! Oly szép, mint senki más!.../ Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd e bűvös, e mesebeli változást. Jöjj vélem, jöjj a királyi várba, jöttöd meghódolt száz szolgád várja…/ - S hogy ha csak egy perc a boldogság és aztán mint álom él tovább. Mint röpke tavasz elillannál, és aztán köddé omolnál szét, ha elhervadnál, mint egy rózsaszál. Ha jönnél, hogy vággyal meggyötörj, Ha jönnél, hogy kínozz, összetörj. Hogy életemre csalárd fátylat szőj, Ó boldogság, jöjj, jöjj! Ha jönnél, hogy forró csókkal megölj, Ó boldogság, jöjj, jöjj!...” Pipsi és Dagobert kettőse (Németh Marika és Bende Zsolt): „- Csak nyugalom! Itt semmi baj se lesz; egy jóbarátom biztos otthona!.../ Pipszi, kicsi drága Pipszi, úgy imádom én magát!.../ - E mámor bennem is csak őrületté vált ma át…” - Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból - jelenet és kórusinduló: Németh Marika, Bende Zsolt és az MRT Énekkara: „ –Védjetek meg már Dagobert-től!. Szemtelen ő! /- Uraim, ez nem lehet! Kérem, menjenek! Ez a hölgy oly ifjú még! Rémíti a férfinép. Oly riadt az ő szíve, mint egy űzött őzike. Látja, pici angyalkám!? Minden férfi gaz zsivány! …./- No, szép kis filozófia! A férfi, mind haramia! A női szív rossz, ha jó, a csókra mindig hajlandó! /- Ez ám az ötlet! Kitűnő. …/ - De fontos: asszony vagy leány! Úgyis egy a fő a férfinépnek, ha csupa tűz a nő, mert ez a lényeg. És lehet bármi nő, és hogyha van még ilyen, fontos csak az, hogy: nő! …”
A Dankó Rádió Facebook oldalán még nincs fenn a műsor részletezés, ezért ideírom, mit hallhattunk a délelőtti operettműsorban, amit délután hat órától megismétel a csatorna. Ezúttal Huszka-, Kálmán- és Lehár operettmelóadiákat hallhattunk. Az adás elején Huszka Jenő daljátékából, a „Szabadság, szerelem”-ből a Palotás hangzott fel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Várady László vezényelt. Ezt néhány részlet követte Kálmán Imre-Bakonyi Károly-Gábor Andor Tatárjárás című operettjéből: Zentay Anna („Adj egy édes csókot…”); László Margit és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara előadásában (vez. Vincze Ottó) Riza dala; Svéd Sándor énekhangján egy korábbi, ötvenes években rögzített stúdiófelvételről is megszólalt egy szép dal. Az operettműsor második felében egyik kedvenc Lehár-operettemből – persze melyik nem az?... –, az Évából csendültek fel pompás részletek az alábbi stúdiófelvételről: Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 A keretjátékot Romhányi József írta Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Éva – Lehoczky Éva Oktáv – Korondy György Larousse – Kishegyi Árpád Pipszi – Németh Marika Dagobert – Bende Zsolt Prunelles – Sólyom Nagy Sándor Inas – Bíró József Átíró – Körmendi János Igazgató – Balázs Samu - Éva és Pipszi vidám kettőse (Lehoczky Éva és Németh Marika): „- A Párizs lánya sétatérre ér, valódi éden ott a sétatér! Kocsik, előkelő nők, kitudná jobban, körül a férfiszív gyors ütemre dobban…/ - Ruhája sikkes és alakja fess, szemével egyre jobbra-balra les. Az ajka édes, és kacér ha szót se szól, de látni rajta ezt…/ - Mert kell hogy mind a férfi égjen, ha a férfi lánggal is de égjen…. /- Így él egy diszkrét nő, mindet csak sejtet, nem mutat ő, mert ami titkos, mindig izgató, ez a módszer ez megbízható….” - Éva és Oktáv szerelmi kettőse, valamint az Éva-keringőjelenet a II. felvonásból (Lehoczky Éva és Korondy György): „- Éva! Akár egy látomás! Oly szép, mint senki más!.../ Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd e bűvös, e mesebeli változást. Jöjj vélem, jöjj a királyi várba, jöttöd meghódolt száz szolgád várja…/ - S hogy ha csak egy perc a boldogság és aztán mint álom él tovább. Mint röpke tavasz elillannál, és aztán köddé omolnál szét, ha elhervadnál, mint egy rózsaszál. Ha jönnél, hogy vággyal meggyötörj, Ha jönnél, hogy kínozz, összetörj. Hogy életemre csalárd fátylat szőj, Ó boldogság, jöjj, jöjj! Ha jönnél, hogy forró csókkal megölj, Ó boldogság, jöjj, jöjj!...” Pipsi és Dagobert kettőse (Németh Marika és Bende Zsolt): „- Csak nyugalom! Itt semmi baj se lesz; egy jóbarátom biztos otthona!.../ Pipszi, kicsi drága Pipszi, úgy imádom én magát!.../ - E mámor bennem is csak őrületté vált ma át…” - Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból - jelenet és kórusinduló: Németh Marika, Bende Zsolt és az MRT Énekkara: „ –Védjetek meg már Dagobert-től!. Szemtelen ő! /- Uraim, ez nem lehet! Kérem, menjenek! Ez a hölgy oly ifjú még! Rémíti a férfinép. Oly riadt az ő szíve, mint egy űzött őzike. Látja, pici angyalkám!? Minden férfi gaz zsivány! …./- No, szép kis filozófia! A férfi, mind haramia! A női szív rossz, ha jó, a csókra mindig hajlandó! /- Ez ám az ötlet! Kitűnő. …/ - De fontos: asszony vagy leány! Úgyis egy a fő a férfinépnek, ha csupa tűz a nő, mert ez a lényeg. És lehet bármi nő, és hogyha van még ilyen, fontos csak az, hogy: nő! …”
1715 zenebaratmonika 2016-08-30 09:56:21 [Válasz erre: 1711 Búbánat 2016-08-29 08:29:10]
http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.08.php?bm=&kr=A_10_%3D%22Hawaii%20r%C3%B3zs%C3%A1ja%22 A Színházi Adattárban van egy kritika az Ódry Szinpadon előadott Hawaii rózsájáról, jó lenne, ha meg lehetne nézni a videót. A dallamról dallamra c. műsor egyik adásában viszont játszottak 2 dalt a Csókolj meg Katám c. musicalból, és Baráth Attila is énekelt benne ha jól emlékszem.
http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.08.php?bm=&kr=A_10_%3D%22Hawaii%20r%C3%B3zs%C3%A1ja%22 A Színházi Adattárban van egy kritika az Ódry Szinpadon előadott Hawaii rózsájáról, jó lenne, ha meg lehetne nézni a videót. A dallamról dallamra c. műsor egyik adásában viszont játszottak 2 dalt a Csókolj meg Katám c. musicalból, és Baráth Attila is énekelt benne ha jól emlékszem.
1714 zenebaratmonika 2016-08-29 21:39:44 [Válasz erre: 1711 Búbánat 2016-08-29 08:29:10]
Köszi. Ez a szereposztás csupa csupa később sztárrá vált színészből állt. Az Ódry vizsgaelőadásról állítólag készült filmanyag, de sajna eddig nem tették nyilvánossá, ezt egyik színész egy fórumon írta, és hát ő próbálta kérni az anyagot, de nem adta neki oda a főiskola. Sajna a Pécsi volt az utolsó Hawaii rózsája, azóta sehol se ment, nem tudom miért. Úgyanúgy jó lenne elővenni, mint pl. Cole Porter Kiss me Kate c. világsikerű musicaljét ami mindenhol népszerű ma is, de valahogy hazánban sehol se megtekinthető, fogalmam sincs miért.
Köszi. Ez a szereposztás csupa csupa később sztárrá vált színészből állt. Az Ódry vizsgaelőadásról állítólag készült filmanyag, de sajna eddig nem tették nyilvánossá, ezt egyik színész egy fórumon írta, és hát ő próbálta kérni az anyagot, de nem adta neki oda a főiskola. Sajna a Pécsi volt az utolsó Hawaii rózsája, azóta sehol se ment, nem tudom miért. Úgyanúgy jó lenne elővenni, mint pl. Cole Porter Kiss me Kate c. világsikerű musicaljét ami mindenhol népszerű ma is, de valahogy hazánban sehol se megtekinthető, fogalmam sincs miért.
1713 Búbánat 2016-08-29 08:31:07 [Válasz erre: 1712 Búbánat 2016-08-29 08:30:02]
Ezt inkább a másik operett-topicba kellett volna belinkelnem...
Ezt inkább a másik operett-topicba kellett volna belinkelnem...
1712 Búbánat 2016-08-29 08:30:02
[url] http://www.getlinkyoutube.com/watch?v=uMkoNpC-zCQ; Ábrahám Pál dalrészletek_ Egyveleg archív filmekből [/url] Bársony Rózsi, Dénes Oszkár… Maga Ábrahám Pál is feltűnik a filmösszeállításban
[url] http://www.getlinkyoutube.com/watch?v=uMkoNpC-zCQ; Ábrahám Pál dalrészletek_ Egyveleg archív filmekből [/url] Bársony Rózsi, Dénes Oszkár… Maga Ábrahám Pál is feltűnik a filmösszeállításban
1711 Búbánat 2016-08-29 08:29:10 [Válasz erre: 1710 zenebaratmonika 2016-08-28 00:51:33]
A Színház és Filmművészeti Főiskola végzős növendékei vitték színre a Hawaii rózsáját Pesten, az Ódry Színpadon. Kazán István tanár rendezésében Ábrahám Pál operettjének az 1985. október 18-i bemutató előadásán voltam jelen. Úgy emlékszem a partitúra jócskán meglett húzva, és ezt a zenei anyagot is jelentősen áthangszerelt változatban szólaltatta meg egy kislétszámú zenekar, de a tehetséges énekes-színművészek jóvoltából mindenesetre voltak szép pillanatai az estének. Több fiatal, kitűnő művész produkciójának tapsolhattunk: Szegedi Dóra, Vásári Mónika, Réti László, Harmath Imre, Makai Ágnes, Baráth Attila, Détár Enikő, Farkasinszky Edit Ugyanakkor sajnálom, hogy nem utaztam le a következő évben Pécsre, ahol a Pécsi Nemzeti Színház 1986-ban mutatta be Ábrahám operettjét. Olvastam, hogy kedvező kritikákat kapott a darab kiállítása. Szerepkettőzésben, sőt hármas szereposztásban játszották, sőt, maga a rendező,Tímár Béla egy alkalommal beugrott Lilo Táro herceg szerepébe; a nézők e szerepkörben láthatták Harmath Albertet, Laczó Andrást és Meszter Ervint, míg Liliát, Hawaii hercegnőjét és Susanne Provance énekesnőt felváltva Bukszár Márta és Dankó Klára alakította. Bessy szerepében Krasznói Klára és Lang Györgyi lépett fel. Buffy, a kormányzó tikára Moravetz Levente volt, Jim Boy, jazz-énekes megformálója Gergely Róbert, Latabár Árpád, N. Szabó Sándor. Harold Stone kapitány figuráját Mester István és Németh János kapta meg. Szóval, érdekes, jó előadás-sorozat lehetett ez a pécsi Hawaii rózsája, tehetséges, jó hangú közreműködő művészekkel. Kár, hogy nem hozták fel Pestre a produkciót, vagy nem készült televíziós felvétel valamelyik előadásáról!
A Színház és Filmművészeti Főiskola végzős növendékei vitték színre a Hawaii rózsáját Pesten, az Ódry Színpadon. Kazán István tanár rendezésében Ábrahám Pál operettjének az 1985. október 18-i bemutató előadásán voltam jelen. Úgy emlékszem a partitúra jócskán meglett húzva, és ezt a zenei anyagot is jelentősen áthangszerelt változatban szólaltatta meg egy kislétszámú zenekar, de a tehetséges énekes-színművészek jóvoltából mindenesetre voltak szép pillanatai az estének. Több fiatal, kitűnő művész produkciójának tapsolhattunk: Szegedi Dóra, Vásári Mónika, Réti László, Harmath Imre, Makai Ágnes, Baráth Attila, Détár Enikő, Farkasinszky Edit Ugyanakkor sajnálom, hogy nem utaztam le a következő évben Pécsre, ahol a Pécsi Nemzeti Színház 1986-ban mutatta be Ábrahám operettjét. Olvastam, hogy kedvező kritikákat kapott a darab kiállítása. Szerepkettőzésben, sőt hármas szereposztásban játszották, sőt, maga a rendező,Tímár Béla egy alkalommal beugrott Lilo Táro herceg szerepébe; a nézők e szerepkörben láthatták Harmath Albertet, Laczó Andrást és Meszter Ervint, míg Liliát, Hawaii hercegnőjét és Susanne Provance énekesnőt felváltva Bukszár Márta és Dankó Klára alakította. Bessy szerepében Krasznói Klára és Lang Györgyi lépett fel. Buffy, a kormányzó tikára Moravetz Levente volt, Jim Boy, jazz-énekes megformálója Gergely Róbert, Latabár Árpád, N. Szabó Sándor. Harold Stone kapitány figuráját Mester István és Németh János kapta meg. Szóval, érdekes, jó előadás-sorozat lehetett ez a pécsi Hawaii rózsája, tehetséges, jó hangú közreműködő művészekkel. Kár, hogy nem hozták fel Pestre a produkciót, vagy nem készült televíziós felvétel valamelyik előadásáról!
1710 zenebaratmonika 2016-08-28 00:51:33 [Válasz erre: 1707 Búbánat 2016-08-26 17:49:22]
Magyar színpadon mikor láttad a Hawaii rózsáját? Mert már nagyon rég nem ment sehol se. Bécsben a Wolksoperben viszont ment 2010-ben ha jól néztem, de sajna nincs róla felvétel a youtuben.
Magyar színpadon mikor láttad a Hawaii rózsáját? Mert már nagyon rég nem ment sehol se. Bécsben a Wolksoperben viszont ment 2010-ben ha jól néztem, de sajna nincs róla felvétel a youtuben.
1709 zenebaratmonika 2016-08-27 23:45:48 [Válasz erre: 1707 Búbánat 2016-08-26 17:49:22]
Hát nem tudom, bár elvileg a Bársony Rózsi féle változata meg van a dalnak, de németül. Kár érte, mert két jó dal, bár még most is fel lehetne venni, most Dortmundi Operaház műsorra tűzte 2017. januárban a Hawaii rózsája operettet, és fel lesz újítva, jó lenne itthon is elővenni, már csak azért is mert 2017. november 2-n lenne a zeneszerző 125 éves. Úgy nézem, hogy Földes Imre librettóját is újítani fogják, mert az már kissé aktualitását vesztette.
Hát nem tudom, bár elvileg a Bársony Rózsi féle változata meg van a dalnak, de németül. Kár érte, mert két jó dal, bár még most is fel lehetne venni, most Dortmundi Operaház műsorra tűzte 2017. januárban a Hawaii rózsája operettet, és fel lesz újítva, jó lenne itthon is elővenni, már csak azért is mert 2017. november 2-n lenne a zeneszerző 125 éves. Úgy nézem, hogy Földes Imre librettóját is újítani fogják, mert az már kissé aktualitását vesztette.
1708 zenebaratmonika 2016-08-27 23:45:44 [Válasz erre: 1707 Búbánat 2016-08-26 17:49:22]
Hát nem tudom, bár elvileg a Bársony Rózsi féle változata meg van a dalnak, de németül. Kár érte, mert két jó dal, bár még most is fel lehetne venni, most Dortmundi Operaház műsorra tűzte 2017. januárban a Hawaii rózsája operettet, és fel lesz újítva, jó lenne itthon is elővenni, már csak azért is mert 2017. november 2-n lenne a zeneszerző 125 éves. Úgy nézem, hogy Földes Imre librettóját is újítani fogják, mert az már kissé aktualitását vesztette.
Hát nem tudom, bár elvileg a Bársony Rózsi féle változata meg van a dalnak, de németül. Kár érte, mert két jó dal, bár még most is fel lehetne venni, most Dortmundi Operaház műsorra tűzte 2017. januárban a Hawaii rózsája operettet, és fel lesz újítva, jó lenne itthon is elővenni, már csak azért is mert 2017. november 2-n lenne a zeneszerző 125 éves. Úgy nézem, hogy Földes Imre librettóját is újítani fogják, mert az már kissé aktualitását vesztette.
1707 Búbánat 2016-08-26 17:49:22 [Válasz erre: 1700 zenebaratmonika 2016-08-20 22:48:44]
A feltett linkekről a német nyelven énekelt Ábrahám-dalok magyar megfelelője lehet hogy nincs; ismerem a Hawaii rózsája operettet, magyar színpadról, rádióból és hanglemezekről, de a youtube-ra kitett két Ábrahám-részlet nem ismerős számomra. Talán nincs is magyar változatuk... nem tudom.
A feltett linkekről a német nyelven énekelt Ábrahám-dalok magyar megfelelője lehet hogy nincs; ismerem a Hawaii rózsája operettet, magyar színpadról, rádióból és hanglemezekről, de a youtube-ra kitett két Ábrahám-részlet nem ismerős számomra. Talán nincs is magyar változatuk... nem tudom.
1706 Búbánat 2016-08-22 18:25:35 [Válasz erre: 1703 smaragd 2016-08-21 15:46:41]
Andor Éva operaénekesnő (1939-2014) eredeti neve Prácser Éva volt. Művésznevét Andor Ilona karvezetőtől és zenepedagógustól "kölcsönözte", aki tanára volt: tagja volt az Andor Ilona vezette rádió gyermekkarának, szinte naponta hallható volt a rádió különféle gyermekműsoraiban. Ezek a közül a legismertebb címe: Miska bácsi levelesládája. Volt egy kis prózai szerepe Németh László drámájának rádiós hangfelvételén: a Szolgáló volt a „Petőfi Mezőberényben” rádiójátékban. Ekkor 15 éves volt, a műsorlapon még Prácser Éva néven szerepelt: Szereposztás: Petőfi Sándor - Ladányi Ferenc, Szendrey Júlia - Váradi Hédi, Orlai Petrich Sámuel - Kőmíves Sándor, Orlai Petrichné - Peéry Piri, Orlai Petrich Soma - Horváth Ferenc, Egressy Gábor - Bessenyei Ferenc, Kiss Sándor, ezredes - Deák Sándor, Bonyhainé - Sándor Iza, Csipkár - Győző László, Dajka - Kátai Vanda, Csizmadialegény - Juhász Tóth Frigyes, Szolgáló - Prácser Éva. Rendező: Török Tamás (1954) Bizonyára ennél régebbi adatokra is bukkanhatunk Andor Éva első rádiós korszakából, amikor még Prácser Éva néven ismerték őt és hívták meg különféle zenés és prózai darabok rádiósfelvételére gyermekszereplőnek, hogy akkori (ének)hangját kölcsönözze egy-egy karakternek. Kíváncsi vagyok, mely gyermekeknek írt Kemény Egon-kompozícióban énekelt szólót rádiófelvételen. Operett rádiófelvételen „Andor Éva” néven az említett 1962-es Csínom Palkó daljátékban tűnt fel. A korábbi, Prácser Éva néven bizonyára találni több felvételt a rádió hangarchívumában. Érdekesség, hogy a rádióban 1958-ban először felvett Rip van Winkle-operett két kis gyermekszereplője egyike, és Prácser Évaként van feltüntetve a neve a műsorlapon. (A másik gyermekhang: Hegyi Ágnes.) Aztán ugyanezen operett későbbi, Breitner Tamás vezényletével készült rádiófelvételen (1968-ban) már Andor Éva néven énekel: Jácint, a konyhalány énekhangja.
Andor Éva operaénekesnő (1939-2014) eredeti neve Prácser Éva volt. Művésznevét Andor Ilona karvezetőtől és zenepedagógustól "kölcsönözte", aki tanára volt: tagja volt az Andor Ilona vezette rádió gyermekkarának, szinte naponta hallható volt a rádió különféle gyermekműsoraiban. Ezek a közül a legismertebb címe: Miska bácsi levelesládája. Volt egy kis prózai szerepe Németh László drámájának rádiós hangfelvételén: a Szolgáló volt a „Petőfi Mezőberényben” rádiójátékban. Ekkor 15 éves volt, a műsorlapon még Prácser Éva néven szerepelt: Szereposztás: Petőfi Sándor - Ladányi Ferenc, Szendrey Júlia - Váradi Hédi, Orlai Petrich Sámuel - Kőmíves Sándor, Orlai Petrichné - Peéry Piri, Orlai Petrich Soma - Horváth Ferenc, Egressy Gábor - Bessenyei Ferenc, Kiss Sándor, ezredes - Deák Sándor, Bonyhainé - Sándor Iza, Csipkár - Győző László, Dajka - Kátai Vanda, Csizmadialegény - Juhász Tóth Frigyes, Szolgáló - Prácser Éva. Rendező: Török Tamás (1954) Bizonyára ennél régebbi adatokra is bukkanhatunk Andor Éva első rádiós korszakából, amikor még Prácser Éva néven ismerték őt és hívták meg különféle zenés és prózai darabok rádiósfelvételére gyermekszereplőnek, hogy akkori (ének)hangját kölcsönözze egy-egy karakternek. Kíváncsi vagyok, mely gyermekeknek írt Kemény Egon-kompozícióban énekelt szólót rádiófelvételen. Operett rádiófelvételen „Andor Éva” néven az említett 1962-es Csínom Palkó daljátékban tűnt fel. A korábbi, Prácser Éva néven bizonyára találni több felvételt a rádió hangarchívumában. Érdekesség, hogy a rádióban 1958-ban először felvett Rip van Winkle-operett két kis gyermekszereplője egyike, és Prácser Évaként van feltüntetve a neve a műsorlapon. (A másik gyermekhang: Hegyi Ágnes.) Aztán ugyanezen operett későbbi, Breitner Tamás vezényletével készült rádiófelvételen (1968-ban) már Andor Éva néven énekel: Jácint, a konyhalány énekhangja.
1705 zenebaratmonika 2016-08-21 15:51:29 [Válasz erre: 1703 smaragd 2016-08-21 15:46:41]
Egon az meddig volt Berlinben? Ő is 1933. februárjáig? Úgy tudom akkor mindenki hazament. Mik voltak azok a Gulyáspartik, amik Ábrahám villájában voltak?
Egon az meddig volt Berlinben? Ő is 1933. februárjáig? Úgy tudom akkor mindenki hazament. Mik voltak azok a Gulyáspartik, amik Ábrahám villájában voltak?
1704 zenebaratmonika 2016-08-21 15:51:21 [Válasz erre: 1703 smaragd 2016-08-21 15:46:41]
Egon az meddig volt Berlinben? Ő is 1933. februárjáig? Úgy tudom akkor mindenki hazament. Mik voltak azok a Gulyáspartik, amik Ábrahám villájában voltak?
Egon az meddig volt Berlinben? Ő is 1933. februárjáig? Úgy tudom akkor mindenki hazament. Mik voltak azok a Gulyáspartik, amik Ábrahám villájában voltak?
1703 smaragd 2016-08-21 15:46:41 [Válasz erre: 1702 Búbánat 2016-08-21 13:45:45]
A kicsi Andor Évike Kemény Egon egyik gyermekeknek írt kompozíciójában is szólót énekelt rádiófelvételen, már sokkal korábban. Andor Ilona gyermekkórusának volt tagja.. Az alábbiak szerint első felnőttkori felvétele volt az említett. (Majd bejegyzem, ha pontosan le tudom írni, melyik volt az, mindenesetre nevezetes története ez is az akkor rádiózásnak...)
A kicsi Andor Évike Kemény Egon egyik gyermekeknek írt kompozíciójában is szólót énekelt rádiófelvételen, már sokkal korábban. Andor Ilona gyermekkórusának volt tagja.. Az alábbiak szerint első felnőttkori felvétele volt az említett. (Majd bejegyzem, ha pontosan le tudom írni, melyik volt az, mindenesetre nevezetes története ez is az akkor rádiózásnak...)
1702 Búbánat 2016-08-21 13:45:45 [Válasz erre: 1701 Búbánat 2016-08-21 13:38:40]
Hozzáteszem, a Kati szólamát éneklő Andor Éva operaénekesnő e stúdiófelvétel idején (1962. december) még nem volt a Magyar Állami Operaház tagja: a Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt 1958–1964 között. A Csínom Palkó volt a legelső rádiófelvétele – 23 éves korában; aztán egymás után kapta a felkérést a rádióban operettszerepek feléneklésére: Mágnás Miska (Szirmai Albert) , Rip van Winkle (Robert Planqiette), Mézeskalács (Szirmai Albert), A babavásár (Nádor Mihály), Legénybúcsú (Oscar Straus), Szép a világ (Lehár Ferenc), Tavasz (Lehár Ferenc), Friderika (Lehár Ferenc), Pacsirta (Lehár Ferenc), A férj kopogtat (Jacques Offenbach), Piaci dámák (Jacques Offenbach), Cseberből – vederbe (Vincze Ottó), Rákóczi (Kacsóh Pongrác), A diadalmas asszony (Csajkovszkij – Klein) stb.
Hozzáteszem, a Kati szólamát éneklő Andor Éva operaénekesnő e stúdiófelvétel idején (1962. december) még nem volt a Magyar Állami Operaház tagja: a Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt 1958–1964 között. A Csínom Palkó volt a legelső rádiófelvétele – 23 éves korában; aztán egymás után kapta a felkérést a rádióban operettszerepek feléneklésére: Mágnás Miska (Szirmai Albert) , Rip van Winkle (Robert Planqiette), Mézeskalács (Szirmai Albert), A babavásár (Nádor Mihály), Legénybúcsú (Oscar Straus), Szép a világ (Lehár Ferenc), Tavasz (Lehár Ferenc), Friderika (Lehár Ferenc), Pacsirta (Lehár Ferenc), A férj kopogtat (Jacques Offenbach), Piaci dámák (Jacques Offenbach), Cseberből – vederbe (Vincze Ottó), Rákóczi (Kacsóh Pongrác), A diadalmas asszony (Csajkovszkij – Klein) stb.
1701 Búbánat 2016-08-21 13:38:40
Örültem, hogy délelőtt, a Dankó rádió operettműsorában sok idő után újra felcsendültek Farkas Ferenc Csínom Palkó című nagyszerű daljátékának 1962-es rádiófelvételéről rég nem hallott, általam igen kedvelt dalok, együttesek – nagyszerű előadók tolmácsolásában. (A daljáték a rádió számára készült, 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel - az átdolgozott művet.) A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. január 24.-én sugározta: Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – 3 felvonásos daljáték Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Szereposztás: Csínom Palkó – Simándy József Csínom Jankó – Palócz László Balogh Ádám, kapitány – Melis György Zsuzsika – Gyurkovics Mária Rosta Márton – Szabó Ernő Éduska, a leánya – Házy Erzsébet Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László Förgeteg, betyár – Radnay György Örzse – Komlóssy Erzsébet Kati – Andor Éva Koháry gróf – Deák Sándor Koháry grófné – Neményi Lili Ideírom a daljáték ismert számait: - Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György) - Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László) - Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László) - Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar) - Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László) - Balogh Ádám dala „Ahol te jársz” (Melis György) - Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar) - Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György) - Prózai jelenet, I. felv. „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet, Sándor Judit, Radnay György, Szabó Ernő) - Zsuzsika dala „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária) - Jelenet és Palkó dala, I. felv. „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ Próza (Ének és próza: Simándy József, Sándor Judit, Házy Erzsébet). - Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójcakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza) - I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) - Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József) - Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv. „ Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet) - Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György) - Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv. „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György) - Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv. „Kapitány uram, szolgálatára” ( Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György) - Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József) - Koháry grófné és Rosta Márton kettőse „ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő) - Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar) A Dankó rádió Túl az Óperencián című műsorában a következő részleteket hallhattuk: - Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László) - Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar) - I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) - Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József) - A III. felv. fináléja: : „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar) Az adás ismétlését a 18 órai hírek után ismét meghallgathatjuk a Dankó rádióban.
Örültem, hogy délelőtt, a Dankó rádió operettműsorában sok idő után újra felcsendültek Farkas Ferenc Csínom Palkó című nagyszerű daljátékának 1962-es rádiófelvételéről rég nem hallott, általam igen kedvelt dalok, együttesek – nagyszerű előadók tolmácsolásában. (A daljáték a rádió számára készült, 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel - az átdolgozott művet.) A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. január 24.-én sugározta: Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – 3 felvonásos daljáték Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Szereposztás: Csínom Palkó – Simándy József Csínom Jankó – Palócz László Balogh Ádám, kapitány – Melis György Zsuzsika – Gyurkovics Mária Rosta Márton – Szabó Ernő Éduska, a leánya – Házy Erzsébet Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László Förgeteg, betyár – Radnay György Örzse – Komlóssy Erzsébet Kati – Andor Éva Koháry gróf – Deák Sándor Koháry grófné – Neményi Lili Ideírom a daljáték ismert számait: - Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György) - Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László) - Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László) - Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar) - Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László) - Balogh Ádám dala „Ahol te jársz” (Melis György) - Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar) - Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György) - Prózai jelenet, I. felv. „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet, Sándor Judit, Radnay György, Szabó Ernő) - Zsuzsika dala „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária) - Jelenet és Palkó dala, I. felv. „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ Próza (Ének és próza: Simándy József, Sándor Judit, Házy Erzsébet). - Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójcakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza) - I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) - Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József) - Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv. „ Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet) - Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György) - Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv. „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György) - Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv. „Kapitány uram, szolgálatára” ( Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György) - Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József) - Koháry grófné és Rosta Márton kettőse „ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő) - Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar) A Dankó rádió Túl az Óperencián című műsorában a következő részleteket hallhattuk: - Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László) - Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar) - I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) - Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József) - A III. felv. fináléja: : „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar) Az adás ismétlését a 18 órai hírek után ismét meghallgathatjuk a Dankó rádióban.
1700 zenebaratmonika 2016-08-20 22:48:44
https://www.youtube.com/watch?v=mnIJxfl9jAo https://www.youtube.com/watch?v=d3Y2C1B-Ue0 Bocsi, az lenne a kérdésem, hogy az alábbi két operett dalból mely Ábrahám Hawaii rózsája c. világsikerű művében található van e magyar verzió. Sajna sehol se találtam meg, illetve ott lenne még a Jungel dal is.
https://www.youtube.com/watch?v=mnIJxfl9jAo https://www.youtube.com/watch?v=d3Y2C1B-Ue0 Bocsi, az lenne a kérdésem, hogy az alábbi két operett dalból mely Ábrahám Hawaii rózsája c. világsikerű művében található van e magyar verzió. Sajna sehol se találtam meg, illetve ott lenne még a Jungel dal is.
1699 Búbánat 2016-08-19 14:47:18
A Dankó Rádió mai operettműsorának zenei részéből kiemelem Kálmán Imre A montmartre-i ibolya című darabjának rádiófelvételéről elhangzott II. felvonás finálét (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Póka Balázs); szinte egyveleget hallunk: a teljes operett összes ismert betétszámának zenéje, éneke, dallammotívuma visszatér ebben a mintegy 12 percnyi fináléban. Szabó P. Szilveszter, az Operettszínház művésze a vendég ezen a héten a rádió stúdiójában, akinek beszélgető partnere a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A délelőtti adás - melyben még Huszka-dalok is felcsendültek (az "Erzsébet" daljátékból) - ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió mai operettműsorának zenei részéből kiemelem Kálmán Imre A montmartre-i ibolya című darabjának rádiófelvételéről elhangzott II. felvonás finálét (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Póka Balázs); szinte egyveleget hallunk: a teljes operett összes ismert betétszámának zenéje, éneke, dallammotívuma visszatér ebben a mintegy 12 percnyi fináléban. Szabó P. Szilveszter, az Operettszínház művésze a vendég ezen a héten a rádió stúdiójában, akinek beszélgető partnere a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A délelőtti adás - melyben még Huszka-dalok is felcsendültek (az "Erzsébet" daljátékból) - ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
1698 Búbánat 2016-08-19 14:16:09 [Válasz erre: 1697 smaragd 2016-08-19 14:08:16]
Ebből is látszik, hogy van mit itt visszakeresnünk még.
Ebből is látszik, hogy van mit itt visszakeresnünk még.
1697 smaragd 2016-08-19 14:08:16 [Válasz erre: 1696 Búbánat 2016-08-19 12:50:08]
Az én bejegyzéseim Kemény Egon:"Májusfa", rádióoperett, történetével kapcsolatosan többek között: 1466, 1468, 1469, 1478.
Az én bejegyzéseim Kemény Egon:"Májusfa", rádióoperett, történetével kapcsolatosan többek között: 1466, 1468, 1469, 1478.
1696 Búbánat 2016-08-19 12:50:08 [Válasz erre: 1693 Ardelao 2016-08-17 11:28:37]
Köszönet ezért az adalékért, megjegyzem, hogy a témával kapcsolatban előzőleg már több bejegyzést (linket is) elolvashatsz itt a topicban, érdemes még visszaolvasni akár a 432. és a 431. sorszámok alatt beírtakat is.
Köszönet ezért az adalékért, megjegyzem, hogy a témával kapcsolatban előzőleg már több bejegyzést (linket is) elolvashatsz itt a topicban, érdemes még visszaolvasni akár a 432. és a 431. sorszámok alatt beírtakat is.
1695 smaragd 2016-08-18 05:01:58 [Válasz erre: 1694 smaragd 2016-08-18 05:00:17]
[url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok;Kemény Egon daljátékok, részletek[/url]
[url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok;Kemény Egon daljátékok, részletek[/url]
1694 smaragd 2016-08-18 05:00:17 [Válasz erre: 1693 Ardelao 2016-08-17 11:28:37]
Az alábbi oldalon néhány részletet hallhatunk azokból a rádiófelvételekből, amelyek az elmúlt években a "Túl az Óperencián" c. műsorban is többször szerepeltek már. Ezek a Kemény Egon komponálta zeneművek mind a rádióoperett különleges műfajában születtek: [ur]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok ; Kemény Egon daljátékok, részletek[/url]
Az alábbi oldalon néhány részletet hallhatunk azokból a rádiófelvételekből, amelyek az elmúlt években a "Túl az Óperencián" c. műsorban is többször szerepeltek már. Ezek a Kemény Egon komponálta zeneművek mind a rádióoperett különleges műfajában születtek: [ur]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok ; Kemény Egon daljátékok, részletek[/url]
1693 Ardelao 2016-08-17 11:28:37 [Válasz erre: 1649 smaragd 2016-05-01 19:52:49]
[url] http://epa.oszk.hu/00900/00995/00003/pdf/kovagos.pdf; Kôvágó Sarolta | A Magyar Rádió és a műsorpolitika… [/url] „1949 januárjától, Schöpflin távozása után Grandpierre-re kettős feladat hárult. Schöpflinhez 1949 tavaszán írott levelében érzékeltette, milyen terheket kell elviselnie, de azt, hogy milyen súlyosabb változások mennek végbe a Rádió Irodalmi Osztályán, még 1949 áprilisában sem érezte igazán. A Stockholmba küldött levélben arról panaszkodott, hogy pályatársa „slamasztikában hagyta”, mert a rádió vezetése hosszú idő után sem talált új műsorigazgatót. Ugyanakkor örömmel újságolta, hogy Mesterházy Lajos és Szász Péter személyében új, tehetséges munkatársak léptek be az osztályra. (Mint fentebb utaltam rá, Mesterházy korábban az MTI-nél dolgozott, és „megbízható” volt.) Az új értelmiségi gárda felemelésének programja keretében kerültek új munkatársak a rádió különböző osztályaira is. Ez időben lépett be az Irodalmi Osztályra lektornak Szűcs Andor, volt Györffy-kollégista, aki népi kádernek számított. Grandpierre levelet írt Kuczka Péternek, az Írószövetség titkárának, ajánljon néhány tehetséges munkás- vagy paraszt származású írópalántát, hogy a rádió „rádió-írókat” neveljen belőlük. Hasonló kéréssel fordult Szántó Miklóshoz, a Szakszervezeti Tanács kultúrosztálya vezetőjéhez: a József Attila-pályázatra jelentkező kezdő írók és az esetleges sikeres pályázatok közül juttasson el műveket és neveket a rádióhoz. Révai József ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponálta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgynevezett rádióoperettek. Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon zenéjével az első rádióoperettet „Májusfa” címmel, s ezzel megindították a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádióoperettekből nem egy később színházi produkció is lett.”
[url] http://epa.oszk.hu/00900/00995/00003/pdf/kovagos.pdf; Kôvágó Sarolta | A Magyar Rádió és a műsorpolitika… [/url] „1949 januárjától, Schöpflin távozása után Grandpierre-re kettős feladat hárult. Schöpflinhez 1949 tavaszán írott levelében érzékeltette, milyen terheket kell elviselnie, de azt, hogy milyen súlyosabb változások mennek végbe a Rádió Irodalmi Osztályán, még 1949 áprilisában sem érezte igazán. A Stockholmba küldött levélben arról panaszkodott, hogy pályatársa „slamasztikában hagyta”, mert a rádió vezetése hosszú idő után sem talált új műsorigazgatót. Ugyanakkor örömmel újságolta, hogy Mesterházy Lajos és Szász Péter személyében új, tehetséges munkatársak léptek be az osztályra. (Mint fentebb utaltam rá, Mesterházy korábban az MTI-nél dolgozott, és „megbízható” volt.) Az új értelmiségi gárda felemelésének programja keretében kerültek új munkatársak a rádió különböző osztályaira is. Ez időben lépett be az Irodalmi Osztályra lektornak Szűcs Andor, volt Györffy-kollégista, aki népi kádernek számított. Grandpierre levelet írt Kuczka Péternek, az Írószövetség titkárának, ajánljon néhány tehetséges munkás- vagy paraszt származású írópalántát, hogy a rádió „rádió-írókat” neveljen belőlük. Hasonló kéréssel fordult Szántó Miklóshoz, a Szakszervezeti Tanács kultúrosztálya vezetőjéhez: a József Attila-pályázatra jelentkező kezdő írók és az esetleges sikeres pályázatok közül juttasson el műveket és neveket a rádióhoz. Révai József ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponálta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgynevezett rádióoperettek. Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon zenéjével az első rádióoperettet „Májusfa” címmel, s ezzel megindították a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádióoperettekből nem egy később színházi produkció is lett.”
1692 Búbánat 2016-08-10 11:04:36
A Debreceni Csokonai Színház operaénekesnője, művésztanár [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/08/07/tul-az-operencian-32-het/; Ujvárosi Andrea[/url] a vendége ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget az MTVA Nagymező utcai „látványstúdiójában”. A mai nap beszélgetésében a Művésznő nagy szeretettel emlékezett meg egykori kollégájáról, Tréfás György basszistáról, aki élete 85. évében, július 2-án örökre lehunyta a szemét. Ujvárosi még a gyerekkorában baráti kapcsolatba került Tréfással, akivel később egy színpadon is játszhatott. Nagyon szépen emlékezett meg a műsorban szeretve tisztelt pályatársáról, kollégájáról, színpadi partneréről, egykori mentoráról. Az Ő emlékét idézte egy bejátszott operarészlet: Mozart „Szöktetés a szerájból” Osmin híres akasztófaáriája Tréfás György előadásában. Ami az operett-vonalat illeti: Lehár Giudittájából hallottunk néhány szép részletet a rádió teljes felvételéről. Énekelt: Kalmár Magda, Molnár András, Zempléni Mária és Korcsmáros Péter. Még Fényes Szabolcs zenés játékának, a Rigó Jancsinak a részletei is felcsendültek Németh Marika, Korondy György és Rátonyi Róbert rádiófelvételéről. A délelőtti adás ismétlés 18 órától hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Debreceni Csokonai Színház operaénekesnője, művésztanár [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/08/07/tul-az-operencian-32-het/; Ujvárosi Andrea[/url] a vendége ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget az MTVA Nagymező utcai „látványstúdiójában”. A mai nap beszélgetésében a Művésznő nagy szeretettel emlékezett meg egykori kollégájáról, Tréfás György basszistáról, aki élete 85. évében, július 2-án örökre lehunyta a szemét. Ujvárosi még a gyerekkorában baráti kapcsolatba került Tréfással, akivel később egy színpadon is játszhatott. Nagyon szépen emlékezett meg a műsorban szeretve tisztelt pályatársáról, kollégájáról, színpadi partneréről, egykori mentoráról. Az Ő emlékét idézte egy bejátszott operarészlet: Mozart „Szöktetés a szerájból” Osmin híres akasztófaáriája Tréfás György előadásában. Ami az operett-vonalat illeti: Lehár Giudittájából hallottunk néhány szép részletet a rádió teljes felvételéről. Énekelt: Kalmár Magda, Molnár András, Zempléni Mária és Korcsmáros Péter. Még Fényes Szabolcs zenés játékának, a Rigó Jancsinak a részletei is felcsendültek Németh Marika, Korondy György és Rátonyi Róbert rádiófelvételéről. A délelőtti adás ismétlés 18 órától hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
