1691 Búbánat 2016-08-07 13:51:59 [Válasz erre: 1690 Búbánat 2016-08-07 13:47:43]
Pontosítás: a "Zig-zig-zig... /Fehér virág..." duett nem az első, hanem a harmadik felvonásból való.
Pontosítás: a "Zig-zig-zig... /Fehér virág..." duett nem az első, hanem a harmadik felvonásból való.
1690 Búbánat 2016-08-07 13:47:43
Lehár: A mosoly országa Ebből az operettből hallottunk ma délelőtt a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában három részletet. Ideírom, hátha valaki a műsor 18 órakor kezdő ismétlésére is kíváncsi és hallgatni szeretné újra ezeket az énekszámokat: - Mi belépője, 1. felvonás: „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés…” (Házy Erzsébet - Km.: a Fővárosi Operettszínház zenekara. Vezényel: Bródy Tamás - 1960. évi rádió stúdiófelvételről) - Szu-Csong áriája, 2. felvonás: „Vágyom egy nő után…” (Simándy József – km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás - rádiós bemutató: 1971. november 11., melyen Házy Erzsébet már nem Mi-t énekli, hanem Lisát.) - Mi és Guszti kettőse, 1. felvonás: „Zig-zig-zig…./ Fehér virág, kavér virág…” (HÁzy Erzsébet és Melis György - km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Rubányi Vilmos – az 1957. március 14-én bemutatott, a Kossuth adón 19:10 órától sugárzott rádiófelvételről) Ez a egyik kedves duettem a darabból, íme, a teljes szöveg Harsányi Zsolt versével: Zig-Zig-duett („Fehér virág”) Mi: Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig…. Feri: Fehér virág, kacér virág, Idegen mezőkön termettél, Fehér virág, kacér virág, Miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, De kár hogy nem otthon termettél! Mi: Piros virág, tilos világ, Idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, De kár hogy virágom nem lettél?! Feri: Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Együtt: Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, De kár hogy nem otthon termettél!
Lehár: A mosoly országa Ebből az operettből hallottunk ma délelőtt a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában három részletet. Ideírom, hátha valaki a műsor 18 órakor kezdő ismétlésére is kíváncsi és hallgatni szeretné újra ezeket az énekszámokat: - Mi belépője, 1. felvonás: „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés…” (Házy Erzsébet - Km.: a Fővárosi Operettszínház zenekara. Vezényel: Bródy Tamás - 1960. évi rádió stúdiófelvételről) - Szu-Csong áriája, 2. felvonás: „Vágyom egy nő után…” (Simándy József – km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás - rádiós bemutató: 1971. november 11., melyen Házy Erzsébet már nem Mi-t énekli, hanem Lisát.) - Mi és Guszti kettőse, 1. felvonás: „Zig-zig-zig…./ Fehér virág, kavér virág…” (HÁzy Erzsébet és Melis György - km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Rubányi Vilmos – az 1957. március 14-én bemutatott, a Kossuth adón 19:10 órától sugárzott rádiófelvételről) Ez a egyik kedves duettem a darabból, íme, a teljes szöveg Harsányi Zsolt versével: Zig-Zig-duett („Fehér virág”) Mi: Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig…. Feri: Fehér virág, kacér virág, Idegen mezőkön termettél, Fehér virág, kacér virág, Miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, De kár hogy nem otthon termettél! Mi: Piros virág, tilos világ, Idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, De kár hogy virágom nem lettél?! Feri: Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Együtt: Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, De kár hogy nem otthon termettél!
1689 Búbánat 2016-08-03 10:56:50 [Válasz erre: 1645 Búbánat 2016-04-20 10:07:38]
Az 1.645. sorszám alatt ismertettem Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston szerzőpárosnak a rádió számára írt zenés játékának „színlapját”. Egy pontosítás: a Rádió Dalszínháza újdonságának bemutatója 1972. augusztus 19. – tehát nem 13-a, mint ott jelöltem - 19.55 – 21.15 órakor hangzott el a Kossuth adón. Akkor nem írtam le a „szinopszist”, ezt most pótolom: Két hozományvadász rokonvőlegény praktikáiból a „jó partie” kislány és az „aranyhalacska” vígözvegy manipulációiból — felsüléseken és szerencsés fordulatokon keresztül — egyetlen mozgalmas nap alatt miképpen kereskedik kettős kézfogó és hármas lakodalom? — erről szól a darab. Mondanivalója egy mondatban: az igazi rokonság a szerelem. A szerzőpár csak a derűs hangulatot, meg a remek figurákat vette át Jókai Kedves atyafiak c. elbeszéléséből, s Jókai más írásaiból és saját motívumaiból kerekítette ki a vígjáték cselekményt, amelyben mai életünk mindig aktuális rokonság-komaság komplexumai is felismerhetők. A Dankó Rádió mai operettműsorában ismét felhangzottak kedves dalok a a zeneszerző saját szavai szerint „rádiódaljátéknak” nevezett művéből: - No. 13. Csalavári Júlia, víg özvegy és Sándor, jurátus kettőse: „Mennyből pottyant vőlegény” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - No. 8. Zsófi és Lizi kettőse (Kalmár Magda és Ercse Margit) - No.11. Zsófi és Károly, jurátus kettőse (Kalmár Magda és Korondi György) - No.12. Sós Jenő /alias: Kálmán/, poéta, ex jurátus második dala: „Ideál” (Kishegyi Árpád) A délelőtti adás vendége a stúdióban Sasvári Sándor énekes-színész, aki egész héten át Nagy Ibolya beszélgetőtársa. Az operettműsor - melyben még részletek csendülnek fel a Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjéből is - ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
Az 1.645. sorszám alatt ismertettem Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston szerzőpárosnak a rádió számára írt zenés játékának „színlapját”. Egy pontosítás: a Rádió Dalszínháza újdonságának bemutatója 1972. augusztus 19. – tehát nem 13-a, mint ott jelöltem - 19.55 – 21.15 órakor hangzott el a Kossuth adón. Akkor nem írtam le a „szinopszist”, ezt most pótolom: Két hozományvadász rokonvőlegény praktikáiból a „jó partie” kislány és az „aranyhalacska” vígözvegy manipulációiból — felsüléseken és szerencsés fordulatokon keresztül — egyetlen mozgalmas nap alatt miképpen kereskedik kettős kézfogó és hármas lakodalom? — erről szól a darab. Mondanivalója egy mondatban: az igazi rokonság a szerelem. A szerzőpár csak a derűs hangulatot, meg a remek figurákat vette át Jókai Kedves atyafiak c. elbeszéléséből, s Jókai más írásaiból és saját motívumaiból kerekítette ki a vígjáték cselekményt, amelyben mai életünk mindig aktuális rokonság-komaság komplexumai is felismerhetők. A Dankó Rádió mai operettműsorában ismét felhangzottak kedves dalok a a zeneszerző saját szavai szerint „rádiódaljátéknak” nevezett művéből: - No. 13. Csalavári Júlia, víg özvegy és Sándor, jurátus kettőse: „Mennyből pottyant vőlegény” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - No. 8. Zsófi és Lizi kettőse (Kalmár Magda és Ercse Margit) - No.11. Zsófi és Károly, jurátus kettőse (Kalmár Magda és Korondi György) - No.12. Sós Jenő /alias: Kálmán/, poéta, ex jurátus második dala: „Ideál” (Kishegyi Árpád) A délelőtti adás vendége a stúdióban Sasvári Sándor énekes-színész, aki egész héten át Nagy Ibolya beszélgetőtársa. Az operettműsor - melyben még részletek csendülnek fel a Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjéből is - ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
1688 Búbánat 2016-07-25 11:06:45
Új hét - új vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában: [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/24/tul-az-operencian-30-het/; Vágó Bernadett-tel [/url] - az Operettszínház művészével beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A zenei kínálatból megemlítem először Suppé Boccacciójának részleteit. A klasszikus operett négy különböző hazai felvételéről szólalt meg a rádióban Palcsó Sándor; László Margit, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt; Kincses Veronika és Molnár András; Tiboldi Mária énekhangja. Megemlítem, hogy Palcsó Sándor a most hallott részletet (a kádár dala: „Hordó-dal”) nem egy stúdiófelvételen, hanem a Csepeli Munkásotthonban énekli egy Franz von Suppé-esten! Ezen az 1978. január 16-i koncerten partnerei voltak Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc, vezényelt Breitner Tamás. A Boccaccio mellett még részletek hangzottak el A szép Galatheából is. A Petőfi rádió akkor helyszíni közvetítést sugárzott 19.00 -21.36 óra között, erről a hangfelvételről hallottuk most az említett dalt Palcsótól (a nevezetes „Hordó-dal”-t stúdiófelvételekről ismerjük Külkey László és Melis György tolmácsolásában is.) Palcsó Sándort a mai operettadásban egy másik operett részletében is hallhattuk énekelni: Szirmai Albert Alexandra című darabjából a Király dalát énekelte, elragadóan: „Kicsi feleség, aranyos kispárom, a te csókod várom…”. A további részletekben Palcsó mellett Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Oszvald Marika, és egy kettősben - régebbi rádiófelvételről - Osváth Júlia és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel a varázslatos Szirmai-dallamok. Az adás meghallgatható újra ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és online a www.dankoradio.hu internetes oldalán.
Új hét - új vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában: [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/24/tul-az-operencian-30-het/; Vágó Bernadett-tel [/url] - az Operettszínház művészével beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A zenei kínálatból megemlítem először Suppé Boccacciójának részleteit. A klasszikus operett négy különböző hazai felvételéről szólalt meg a rádióban Palcsó Sándor; László Margit, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt; Kincses Veronika és Molnár András; Tiboldi Mária énekhangja. Megemlítem, hogy Palcsó Sándor a most hallott részletet (a kádár dala: „Hordó-dal”) nem egy stúdiófelvételen, hanem a Csepeli Munkásotthonban énekli egy Franz von Suppé-esten! Ezen az 1978. január 16-i koncerten partnerei voltak Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc, vezényelt Breitner Tamás. A Boccaccio mellett még részletek hangzottak el A szép Galatheából is. A Petőfi rádió akkor helyszíni közvetítést sugárzott 19.00 -21.36 óra között, erről a hangfelvételről hallottuk most az említett dalt Palcsótól (a nevezetes „Hordó-dal”-t stúdiófelvételekről ismerjük Külkey László és Melis György tolmácsolásában is.) Palcsó Sándort a mai operettadásban egy másik operett részletében is hallhattuk énekelni: Szirmai Albert Alexandra című darabjából a Király dalát énekelte, elragadóan: „Kicsi feleség, aranyos kispárom, a te csókod várom…”. A további részletekben Palcsó mellett Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Oszvald Marika, és egy kettősben - régebbi rádiófelvételről - Osváth Júlia és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel a varázslatos Szirmai-dallamok. Az adás meghallgatható újra ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és online a www.dankoradio.hu internetes oldalán.
1687 Búbánat 2016-07-21 10:45:31 [Válasz erre: 1686 Búbánat 2016-07-18 11:11:04]
A Dankó Rádió mai operett-adásában Lehár Víg özvegyéből az I. finálé részlete hangzott el Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara előadásában. A rádió teljes, 1962-es stúdiófelvételének karmestere: Sebestyén András. A másik Lehár-operett, amiből részleteket hallhattunk: Luxemburg grófja (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Honty Hanna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás. Várady László karmester itt csak a Basil belépője felvételén működött közre. Az adásnak továbbra is Gál Róbert életrajzíró a vendége, aki Kálmán, Huszka, Fényes, Zerkovitz mellett Lehár életregényét is megírta. A Túl az Óperencián című operettműsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, ami a rádió internetes portáljáról is elérhető.
A Dankó Rádió mai operett-adásában Lehár Víg özvegyéből az I. finálé részlete hangzott el Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara előadásában. A rádió teljes, 1962-es stúdiófelvételének karmestere: Sebestyén András. A másik Lehár-operett, amiből részleteket hallhattunk: Luxemburg grófja (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Honty Hanna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás. Várady László karmester itt csak a Basil belépője felvételén működött közre. Az adásnak továbbra is Gál Róbert életrajzíró a vendége, aki Kálmán, Huszka, Fényes, Zerkovitz mellett Lehár életregényét is megírta. A Túl az Óperencián című operettműsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, ami a rádió internetes portáljáról is elérhető.
1686 Búbánat 2016-07-18 11:11:04
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában egész héten át a szociológus, újságíró, zeneszerző-életrajzkönyvek szerzője, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/17/tul-az-operencian-29-het/; Gál Róbert [/url] a meghívott vendég, akivel a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Az ismert író többek között Huszka, Kálmán, Lehár, Latabár Kálmán, Fényes Szabolcs, Seress Rezső és Zerkovitz Béla világába vezet el bennünket megjelent köteteiben. Gál Róbert a mai adásban szólott arról, milyen munkakörökben dolgozott, honnan ered írói vénája, kiktől merített ihletett feldolgozott témáihoz, így említette Bókay János, Harsányi Zsolt , Gál György Sándor kedvenc életrajz-, és szövegkönyvszerzőket, akiknek munkái meghatározóak voltak az indulásnál, és töltekezett, merített munkásságukból; hangsúlyozta: nem a zeneszerzők művei állnak könyvei középpontjában, hanem az alkotók személye, a kor, melyben éltek és működtek; előadók, művészek, akik nevére tódult a publikum a zenés teátrumokba; Honthy Hanna személye vagy a Latabárok korszaka megkerülhetetlen számára, amikor zeneszerzők életútjának felvázolására törekedett. A zenei illusztrációkat a mai adásban Kálmán Imre művei szolgáltatták: Először a Csárdáskirálynő 1955-ös élő színházi produkciójából hallottunk részleteket Németh Marika, Koszó István, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Homm Pál és Feleki Kamill előadásában, majd Honthy Hanna énekelt egyveleget a Bajadérból, ezt követte a Marica grófnő dalai, ezúttal Fischl Mónika, Peller Károly, Domoszlai Sándor és Szeredy Krisztina felvételeiről. A délelőtti műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami meghallgathatunk az internetes elérhetőségeken, a www.dankoradio.hu oldalon is.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában egész héten át a szociológus, újságíró, zeneszerző-életrajzkönyvek szerzője, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/17/tul-az-operencian-29-het/; Gál Róbert [/url] a meghívott vendég, akivel a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Az ismert író többek között Huszka, Kálmán, Lehár, Latabár Kálmán, Fényes Szabolcs, Seress Rezső és Zerkovitz Béla világába vezet el bennünket megjelent köteteiben. Gál Róbert a mai adásban szólott arról, milyen munkakörökben dolgozott, honnan ered írói vénája, kiktől merített ihletett feldolgozott témáihoz, így említette Bókay János, Harsányi Zsolt , Gál György Sándor kedvenc életrajz-, és szövegkönyvszerzőket, akiknek munkái meghatározóak voltak az indulásnál, és töltekezett, merített munkásságukból; hangsúlyozta: nem a zeneszerzők művei állnak könyvei középpontjában, hanem az alkotók személye, a kor, melyben éltek és működtek; előadók, művészek, akik nevére tódult a publikum a zenés teátrumokba; Honthy Hanna személye vagy a Latabárok korszaka megkerülhetetlen számára, amikor zeneszerzők életútjának felvázolására törekedett. A zenei illusztrációkat a mai adásban Kálmán Imre művei szolgáltatták: Először a Csárdáskirálynő 1955-ös élő színházi produkciójából hallottunk részleteket Németh Marika, Koszó István, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Homm Pál és Feleki Kamill előadásában, majd Honthy Hanna énekelt egyveleget a Bajadérból, ezt követte a Marica grófnő dalai, ezúttal Fischl Mónika, Peller Károly, Domoszlai Sándor és Szeredy Krisztina felvételeiről. A délelőtti műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami meghallgathatunk az internetes elérhetőségeken, a www.dankoradio.hu oldalon is.
1685 Búbánat 2016-07-10 13:12:22
Felhívom a figyelmet a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának 18 órakor kezdődő ismétlő adására, a benne hallható alábbi két operett részleteire és azok előadóira: I. Sidney Jones: A gésák (1896) A Rádió Dalszínház bemutatója: 1970. február 14., Kossuth Rádió 19.25 -20.37. Owen Hall szövegét Fáy Jakab Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brandt István írta Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Matz László Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Az öreg Vuncsi – Feleki Kamill A fiatal Vuncsi – Kibédy Ervin Mimóza – László Margit (Domján Edit) Fairfax – Bende Zsolt (Mécs Károly) Molly – Petress Zsuzsa Cunningham – Reményi Sándor (Csanaki József) Katána – Bartha Alfonz (Verdes Tamás) Lady Constance - Simor Erzsi Juliette – Csala Zsuzsa Imári márki – Csákányi László Részletek: - Papagájdal: „Egy vén mogorva papagájról szól e kis regény, rudacskán pihent épp a kalitka szegletén…” (Petress Zsuzsa) - Tea-dal: „Ha nő csak könnyet lát, egy csésze jó teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát…/ Ez kedves teaház, ma lesz itt mulatás…” (MRT Énekkara) - Csók-kettős: „Tudjuk Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá… /úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés?...” (László Margit, Bende Zsolt) - Tengerészdal: „Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán…” (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának Férfikara) II. Jacobi Viktor: Leányvásár (1911) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió Szövegét Martos Ferenc és Bródy Miksa írta. Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Harrison – Csákányi László Harrisonné – Olty Magda Lucy, a leányuk – Németh Marika Bessy, Lucy társalkodónője – Házy Erzsébet Tom Miggles – Udvardy Tibor Gróf Rottemberger – Bilicsi Tivadar Fritz, a fia – Palcsó Sándor Jefferson, Harrison titkára – Szuhay Balázs Kocsmáros – Szendrő József Simpson, börtönőr – Basilides Zoltán Hajóskapitány – Zentay Ferenc Mary – Seress Erzsi Cowboyok, Beggardale lakói, matrózok, táncos lányok. Részletek: - Vásári kar a 3. felvonásból (MRT Énekkara) - Lucy belépője „De nagyot iramodtam, amíg idejutottam…” (Németh Marika) - Bessy és Fritz kettőse: Yenki-dal „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - Lucy és Tom szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén..” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Bessy és Fritz kettőse „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) A műsor vendége - ezen a héten, ma utoljára - Andrejcsik István, a Szegedi Nemzeti Színház baritonistája, akivel a rádió stúdiójában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
Felhívom a figyelmet a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának 18 órakor kezdődő ismétlő adására, a benne hallható alábbi két operett részleteire és azok előadóira: I. Sidney Jones: A gésák (1896) A Rádió Dalszínház bemutatója: 1970. február 14., Kossuth Rádió 19.25 -20.37. Owen Hall szövegét Fáy Jakab Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brandt István írta Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Matz László Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Az öreg Vuncsi – Feleki Kamill A fiatal Vuncsi – Kibédy Ervin Mimóza – László Margit (Domján Edit) Fairfax – Bende Zsolt (Mécs Károly) Molly – Petress Zsuzsa Cunningham – Reményi Sándor (Csanaki József) Katána – Bartha Alfonz (Verdes Tamás) Lady Constance - Simor Erzsi Juliette – Csala Zsuzsa Imári márki – Csákányi László Részletek: - Papagájdal: „Egy vén mogorva papagájról szól e kis regény, rudacskán pihent épp a kalitka szegletén…” (Petress Zsuzsa) - Tea-dal: „Ha nő csak könnyet lát, egy csésze jó teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát…/ Ez kedves teaház, ma lesz itt mulatás…” (MRT Énekkara) - Csók-kettős: „Tudjuk Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá… /úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés?...” (László Margit, Bende Zsolt) - Tengerészdal: „Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán…” (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának Férfikara) II. Jacobi Viktor: Leányvásár (1911) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió Szövegét Martos Ferenc és Bródy Miksa írta. Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Harrison – Csákányi László Harrisonné – Olty Magda Lucy, a leányuk – Németh Marika Bessy, Lucy társalkodónője – Házy Erzsébet Tom Miggles – Udvardy Tibor Gróf Rottemberger – Bilicsi Tivadar Fritz, a fia – Palcsó Sándor Jefferson, Harrison titkára – Szuhay Balázs Kocsmáros – Szendrő József Simpson, börtönőr – Basilides Zoltán Hajóskapitány – Zentay Ferenc Mary – Seress Erzsi Cowboyok, Beggardale lakói, matrózok, táncos lányok. Részletek: - Vásári kar a 3. felvonásból (MRT Énekkara) - Lucy belépője „De nagyot iramodtam, amíg idejutottam…” (Németh Marika) - Bessy és Fritz kettőse: Yenki-dal „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - Lucy és Tom szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén..” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Bessy és Fritz kettőse „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) A műsor vendége - ezen a héten, ma utoljára - Andrejcsik István, a Szegedi Nemzeti Színház baritonistája, akivel a rádió stúdiójában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
1684 Búbánat 2016-07-08 12:53:29
A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának csengő szopránját is hallhattuk ma délelőtt a Dankó Rádióban! Nyári Zoltánnal egy szerelmi kettősük csendült fel a Lili bárónőből - arról a stúdiófelvételről, melyen Huszka operettjeinek a részletei is hallhatóak. Kovács János dirigálta a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát. Az Operaház és az Operettszínház művészei éneklik Huszka válogatott operettjeinek népszerű dalait, kettőseit (2015-ben hangzott el először a rádióban az MTVA-Dankó Rádió közös, új operettfelvétele). A Lili bárónő mellett (a bejátszott további részletekben Dancs Annamarit és Kerényi Miklós Mátét; Fischl Mónikát; Benedekffy Katalint; Szendy Szilvit és Kerényi Miklós Mátét is hallhattuk énekelni) ugyancsak szép részletek hangzottak fel Franz von Suppé híres művéből, a Szép Galatheából is („vidám mitológiai játék”). Ennek az operettnek a rádióból három változata ismert, ezúttal két stúdiófelvételéről kaptunk zenei ízelítőt: I. Az egyik rádiós bemutató – ez csak keresztmetszet – időpontja az ötvenes évek vége. Én először - a saját feljegyzéseim alapján - 1963. február 20-án hallgattam meg a Petőfi adón, a 19.20 – 20.25 órai adásban. Szövegét Franz von Suppé írta. Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak most meg: - Galathea áriája (Lehoczky Éva) - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád és a Földényi-kórus) II. A másik ismert – már teljes - stúdiófelvétel 1964-ben készült, amit a Rádió Dalszínháza a következő évben mutatott be. Szövegét Franz von Suppé írta, fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő. Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Lehel György Zenei rendező: Járfás Tamás (egyik utolsó munkája volt ez, mert 1966-ban, 33 éves korában elhunyt). Rendezte: Horváth Ádám Szereposztás: Galathea, szobor - László Margit( Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász - Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga - Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló - Palcsó Sándor (Garas Dezső) (A Zenés TV Színház 1976-os, Szép Galathea produkciójában a játszó színészek ez utóbbi rádiós zenei felvétel énekhangjait használták fel a play back során.) Erről a rádiófelvételről az adásban az alábbi részletek hangzottak el: - Mydas dala (No.2.) „Kedves atyám borbélyos, kedves anyám…” (Palcsó Sándor) - Hármas és Mydas dala (No.3.) „Mars ki, hogy merészel bánni vélem, hallatlan, hogy mit, merészel… mars, kinn tágasabb…./- Hej, azt a teremburáját, milyen méreg…Jaj, nekem… Atyám neve… anyám neve…” (Palcsó Sándor, Réti József, Melis György) - Hármas és Mydas dala (No.7.) „Nézd, csak mennyi kincs… Ime, az ékszer, mit Önnek hoztam…” (László Margit, Palcsó Sándor, Melis György) Egy harmadik rádiófelvételről is tudok: csak néhány dalt vettek fel a Szép Galatheából, ismereteim szerint 1957-ben (Km.: Fábri Edit, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós). Erről a hangfelvételről most nem kaptunk bejátszást. Amint korábban említettem, a Túl az Óperencián című adássorozat e heti kedves vendége a Szegedi Nemzeti Színház népszerű baritonistája, Andrejcsik István, akivel Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Két zenei bejátszást kaptunk: - Andrejcsik előadásában hallhattuk Petúr bordalát a Bánk bánból (az élő, koncertfelvételen zongorán kísérte Harazdy Miklós). - Sir Arthur Sullivan híres operettje a „The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty”, ami a magyar rádiófelvételen a „Cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja” fordításban ismeretes. A Szegedi Nemzeti Színház 2009-ben mutatta be az operettet Kalózkaland címen (amit a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra is elhozott a társulat). Hangfelvételről most az Ellentengernagy hadaró dalát hallottuk Andrejcsik István kiváló tolmácsolásában. A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlése 18 órakor kezdődik a megszokott elérhetőségeken.
A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának csengő szopránját is hallhattuk ma délelőtt a Dankó Rádióban! Nyári Zoltánnal egy szerelmi kettősük csendült fel a Lili bárónőből - arról a stúdiófelvételről, melyen Huszka operettjeinek a részletei is hallhatóak. Kovács János dirigálta a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát. Az Operaház és az Operettszínház művészei éneklik Huszka válogatott operettjeinek népszerű dalait, kettőseit (2015-ben hangzott el először a rádióban az MTVA-Dankó Rádió közös, új operettfelvétele). A Lili bárónő mellett (a bejátszott további részletekben Dancs Annamarit és Kerényi Miklós Mátét; Fischl Mónikát; Benedekffy Katalint; Szendy Szilvit és Kerényi Miklós Mátét is hallhattuk énekelni) ugyancsak szép részletek hangzottak fel Franz von Suppé híres művéből, a Szép Galatheából is („vidám mitológiai játék”). Ennek az operettnek a rádióból három változata ismert, ezúttal két stúdiófelvételéről kaptunk zenei ízelítőt: I. Az egyik rádiós bemutató – ez csak keresztmetszet – időpontja az ötvenes évek vége. Én először - a saját feljegyzéseim alapján - 1963. február 20-án hallgattam meg a Petőfi adón, a 19.20 – 20.25 órai adásban. Szövegét Franz von Suppé írta. Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak most meg: - Galathea áriája (Lehoczky Éva) - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád és a Földényi-kórus) II. A másik ismert – már teljes - stúdiófelvétel 1964-ben készült, amit a Rádió Dalszínháza a következő évben mutatott be. Szövegét Franz von Suppé írta, fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő. Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Lehel György Zenei rendező: Járfás Tamás (egyik utolsó munkája volt ez, mert 1966-ban, 33 éves korában elhunyt). Rendezte: Horváth Ádám Szereposztás: Galathea, szobor - László Margit( Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász - Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga - Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló - Palcsó Sándor (Garas Dezső) (A Zenés TV Színház 1976-os, Szép Galathea produkciójában a játszó színészek ez utóbbi rádiós zenei felvétel énekhangjait használták fel a play back során.) Erről a rádiófelvételről az adásban az alábbi részletek hangzottak el: - Mydas dala (No.2.) „Kedves atyám borbélyos, kedves anyám…” (Palcsó Sándor) - Hármas és Mydas dala (No.3.) „Mars ki, hogy merészel bánni vélem, hallatlan, hogy mit, merészel… mars, kinn tágasabb…./- Hej, azt a teremburáját, milyen méreg…Jaj, nekem… Atyám neve… anyám neve…” (Palcsó Sándor, Réti József, Melis György) - Hármas és Mydas dala (No.7.) „Nézd, csak mennyi kincs… Ime, az ékszer, mit Önnek hoztam…” (László Margit, Palcsó Sándor, Melis György) Egy harmadik rádiófelvételről is tudok: csak néhány dalt vettek fel a Szép Galatheából, ismereteim szerint 1957-ben (Km.: Fábri Edit, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós). Erről a hangfelvételről most nem kaptunk bejátszást. Amint korábban említettem, a Túl az Óperencián című adássorozat e heti kedves vendége a Szegedi Nemzeti Színház népszerű baritonistája, Andrejcsik István, akivel Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Két zenei bejátszást kaptunk: - Andrejcsik előadásában hallhattuk Petúr bordalát a Bánk bánból (az élő, koncertfelvételen zongorán kísérte Harazdy Miklós). - Sir Arthur Sullivan híres operettje a „The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty”, ami a magyar rádiófelvételen a „Cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja” fordításban ismeretes. A Szegedi Nemzeti Színház 2009-ben mutatta be az operettet Kalózkaland címen (amit a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra is elhozott a társulat). Hangfelvételről most az Ellentengernagy hadaró dalát hallottuk Andrejcsik István kiváló tolmácsolásában. A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlése 18 órakor kezdődik a megszokott elérhetőségeken.
1683 Búbánat 2016-07-04 10:17:28
Mától egy héten át ismét egy népszerű művész, operaénekes köszönti a rádióhallgatókat a Nagymező utcai stúdióból: a Szegedi Nemzeti Színház ismert baritonja és énektanár [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/03/tul-az-operencian-andrejcsik-istvan/; Andrejcsik István [/url] a vendége a Dankó Rádió operettműsorának. A művésszel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Ami a zenei programot illeti, a délelőtti adásban részletek szólaltak meg különféle hangzófelvételekről a Marica grófnőből (Udvarhelyi Boglárka, Pitti Katalin és Berkes János, Vadász Zsolt, Tiboldi Mária és Németh Sándor) és a Háry Jánosból (Gregor József; Marton Éva és Melis György; Házy Erzsébet; Sudlik Mária és Mészöly Katalin; Melis György.) Andrejcsik István előadásában egy zenei különlegesség hangfelvételének részletét is megismerhettük: egy jelenet hangzott fel Király László - Polner Zoltán Katyn Requiem c. művéből (Km. Vaszy Viktor Kórus, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Gyüdi Sándor) A Túl az Óperencián című műsor ismétlése 18 órától újra meghallgatható a rádióban és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
Mától egy héten át ismét egy népszerű művész, operaénekes köszönti a rádióhallgatókat a Nagymező utcai stúdióból: a Szegedi Nemzeti Színház ismert baritonja és énektanár [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/03/tul-az-operencian-andrejcsik-istvan/; Andrejcsik István [/url] a vendége a Dankó Rádió operettműsorának. A művésszel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Ami a zenei programot illeti, a délelőtti adásban részletek szólaltak meg különféle hangzófelvételekről a Marica grófnőből (Udvarhelyi Boglárka, Pitti Katalin és Berkes János, Vadász Zsolt, Tiboldi Mária és Németh Sándor) és a Háry Jánosból (Gregor József; Marton Éva és Melis György; Házy Erzsébet; Sudlik Mária és Mészöly Katalin; Melis György.) Andrejcsik István előadásában egy zenei különlegesség hangfelvételének részletét is megismerhettük: egy jelenet hangzott fel Király László - Polner Zoltán Katyn Requiem c. művéből (Km. Vaszy Viktor Kórus, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Gyüdi Sándor) A Túl az Óperencián című műsor ismétlése 18 órától újra meghallgatható a rádióban és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
1682 Búbánat 2016-06-23 11:06:34 [Válasz erre: 1681 Búbánat 2016-06-23 11:01:37]
Megjegyzem, A madarász felvétele az ötvenes évek végén volt a rádióban, amit több ismétlőadás követett. Ezek egyike volt az 1962. január 21-i rádiós sugárzása Zeller operettjének.
Megjegyzem, A madarász felvétele az ötvenes évek végén volt a rádióban, amit több ismétlőadás követett. Ezek egyike volt az 1962. január 21-i rádiós sugárzása Zeller operettjének.
1681 Búbánat 2016-06-23 11:01:37 [Válasz erre: 44 Búbánat 2008-03-16 23:43:44]
Kiegészítés a 44. sorszám alatti bejegyzéshez: Karl Zeller: A madarász Az operett rádióváltozata A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 21. Petőfi Rádió Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta Vezényel: Polgár Tibor Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Solymosi Ottó Szereposztás: Ádám, madarász – Szabó Miklós Postás Milka – Petress Zsuzsa Mária hercegnő – Fábry Edit Theodor, választófejedelem – Kemény László Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit Haskó, professzor – Kazal László Mim, udvarhölgy – Gyimesi Pálma Schneck báró – Maleczky Oszkár
Kiegészítés a 44. sorszám alatti bejegyzéshez: Karl Zeller: A madarász Az operett rádióváltozata A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 21. Petőfi Rádió Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta Vezényel: Polgár Tibor Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Solymosi Ottó Szereposztás: Ádám, madarász – Szabó Miklós Postás Milka – Petress Zsuzsa Mária hercegnő – Fábry Edit Theodor, választófejedelem – Kemény László Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit Haskó, professzor – Kazal László Mim, udvarhölgy – Gyimesi Pálma Schneck báró – Maleczky Oszkár
1680 Búbánat 2016-06-23 10:59:55 [Válasz erre: 83 Búbánat 2008-04-02 00:18:09]
Kiegészítés a 83. sorszám Jacques Offenbach: A varázshegedű Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió Szövegét Métespés és Chevalet írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter)
Kiegészítés a 83. sorszám Jacques Offenbach: A varázshegedű Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió Szövegét Métespés és Chevalet írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter)
1679 Búbánat 2016-06-22 13:28:12
Egy magyar és egy külföldi „klasszikus” operett részletei csendültek fel a Dankó Rádió mai operettműsorában: I. Lehár utolsó operettjének, a Giudittának, 1934. január 20-án volt a bemutatója Bécsben, a Staatsoperben, az operett magyarországi bemutatójára nem sokkal rá, 1934. április 8-án a Magyar Királyi Operaházban került sor! Az itthoni bemutatóra a szövegkönyvet és a verseket Harsányi Zsolt fordította le. Több jeles hazai énekművészünkkel vett fel részleteket a rádió (pl. Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Neményi Lili, Vámos Ágnes, Moldován Stefánia, Kincses Veronika, Tokody Ilona, illetve Szabó Miklós, Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert. A Magyar Rádió a mű részleteiből készített 1968-as felvétele (keresztmetszet) számára Erdődy János új fordítást készített (ezen a felvételen Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor mellett közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényelt).Erről a felvételről szólalt meg most a: - Bevezető, Anita és Pierrino kettõse (No.7) : „Na, de mire vársz? Csengess be már!.../Édes, a két szív csak egymásra vár…” (Koltay Valéria és Palcsó Sándor) Később is, az Erdődy János-féle szövegváltozattal készítette el a rádió a Giuditta teljes stúdiófelvételét 1982-ben, mely a Rádió Dalszínháza bemutatójaként 1982. szeptember 13-án hangzott el. Ezen felvétel főszerepeiben közreműködött Kalmár Magda, Zempléni Mária, Molnár András, Korcsmáros Péter, Mersei Miklós, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényelte. Erről a felvételről hallhattuk ma: - Octavio belépője: „Barátaim, élni jó!... /Óh signora, signorina…” (Molnár András és az MRT Énekkarának Férfikara) - Anita és Pierrino vidám kettőse, I. kép: „Egy barna fiú s barna lányka…/Mindig minden egyre megy…” (Zempléni Mária, Korcsmáros Péter) Ugyancsak Erdődy János szövegét használta fel Giuditta dalához (3. kép) az 1974. évi stúdiófelvételén Sass Sylvia , mely dal szintén elhangzott a ma délelőtti operettadásban: - „Ki tudja, miért van ez?..../ Más nem csókol oly forrón, mint én” (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András) - viszont ugyanennek a dalnak a refrénje Harsányi Zsolt fordításában az ismertebb: "Olyan forró ajkamról a csók…” (Megjegyzem, Házy Erzsébet mindkét szövegváltozattal felénekelte a rádióban illetve hanglemezen is.) II: Johann Strauss: Egy éj Velencében. Az operett bemutatójának helye és ideje: Berlin, Neues Friedrich-WilhelmStädtisches Theater, 1883. október 3. ( és nem 1881. november 25. , Bécs, Theater an der Wien – mint ahogy Nagy Ibolya felkonferálásában elhangzott az adásban; ez a helyszín és dátum J. Strauss előző operettjének bemutatójára igaz: Der lustige Krier /”Furcsa háború”/) Az operettnek három részletét hallhattuk: - Gondoladal: „Hó-hahó! Hó-hahó! /Jöjj vélem édes…” - ezt a dalt most német nyelven énekelte Fekete Attila egy élő, koncertfelvételéről (Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, Török Géza vezényelt) A Magyar Rádió Dalszínháza az operett teljes stúdiófelvételét először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió adásában sugározta, 20.28 – 22.00 óra között. Magyar szöveg: Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta Vezényel: Bródy Tamás. Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám. Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztás ez volt: Annina – Házy Erzsébet (Váradi Hédi) Ciboletta – Zentay Anna (Gombos Katalin) Barbara – Sándor Judit (Kállai Ilona) Caramello – Ilosfalvy Róbert (Zenthe Ferenc) Herceg – Udvardy Tibor (Horváth Tivadar) Pappacoda – Kishegyi Árpád (Márkus László) Delaqua szenátor – Maleczky Oszkár (Sinkovits Imre) Enrico, Delaqua unokaöccse- próza A Dankó Rádió operettműsorában ezúttal két részlet csendült fel erről a remek felvételről: - Négyes a III. felvonásból, No.6. (Házy Erzsébet, Zentai Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „ Álarc mögé, maszkok közé…/ - Imádok mindent látni álarcok mögül; - férfiakkal táncot járni ismeretlenül; - Édes titkot mind kilesni láthatatlanul…./ -Hogy ha eltakarja álarc, akkor minden férfit választhat; - akkor ennél többé már nem érhet nagy csalódás már; és ha férfi asszony hálójában fennakad, akkor végül álarc nélkül hosszú orral távozhat…/Táncra mostan, táncra mostan, rajta hát!... Álarc mögé, maszkok közé!...” - Kórus és Caramello belépõje (No.4.) (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): „ Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra! Mind üdvözöllek ma! És téged is szép Velence városa!.,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi… /Tarantella tánca kellene még, nem járja senki még…. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lásd ő példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...” A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya ezen a héten, továbbra is, Eperjesi Erikával, a Miskolci Nemzeti Színház énekművészével beszélget, kinek operafelvételei közül két részlet hangzott el az adásban: a Szerelmi bájitalból Adina kavatinája; Adina és Dulcamara kettőse a II. felvonásból. Az operettkedvelőknek szóló „Túl az Óperencián” délelőtti adását újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlés során a Dankó Rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Egy magyar és egy külföldi „klasszikus” operett részletei csendültek fel a Dankó Rádió mai operettműsorában: I. Lehár utolsó operettjének, a Giudittának, 1934. január 20-án volt a bemutatója Bécsben, a Staatsoperben, az operett magyarországi bemutatójára nem sokkal rá, 1934. április 8-án a Magyar Királyi Operaházban került sor! Az itthoni bemutatóra a szövegkönyvet és a verseket Harsányi Zsolt fordította le. Több jeles hazai énekművészünkkel vett fel részleteket a rádió (pl. Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Neményi Lili, Vámos Ágnes, Moldován Stefánia, Kincses Veronika, Tokody Ilona, illetve Szabó Miklós, Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert. A Magyar Rádió a mű részleteiből készített 1968-as felvétele (keresztmetszet) számára Erdődy János új fordítást készített (ezen a felvételen Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor mellett közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényelt).Erről a felvételről szólalt meg most a: - Bevezető, Anita és Pierrino kettõse (No.7) : „Na, de mire vársz? Csengess be már!.../Édes, a két szív csak egymásra vár…” (Koltay Valéria és Palcsó Sándor) Később is, az Erdődy János-féle szövegváltozattal készítette el a rádió a Giuditta teljes stúdiófelvételét 1982-ben, mely a Rádió Dalszínháza bemutatójaként 1982. szeptember 13-án hangzott el. Ezen felvétel főszerepeiben közreműködött Kalmár Magda, Zempléni Mária, Molnár András, Korcsmáros Péter, Mersei Miklós, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényelte. Erről a felvételről hallhattuk ma: - Octavio belépője: „Barátaim, élni jó!... /Óh signora, signorina…” (Molnár András és az MRT Énekkarának Férfikara) - Anita és Pierrino vidám kettőse, I. kép: „Egy barna fiú s barna lányka…/Mindig minden egyre megy…” (Zempléni Mária, Korcsmáros Péter) Ugyancsak Erdődy János szövegét használta fel Giuditta dalához (3. kép) az 1974. évi stúdiófelvételén Sass Sylvia , mely dal szintén elhangzott a ma délelőtti operettadásban: - „Ki tudja, miért van ez?..../ Más nem csókol oly forrón, mint én” (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András) - viszont ugyanennek a dalnak a refrénje Harsányi Zsolt fordításában az ismertebb: "Olyan forró ajkamról a csók…” (Megjegyzem, Házy Erzsébet mindkét szövegváltozattal felénekelte a rádióban illetve hanglemezen is.) II: Johann Strauss: Egy éj Velencében. Az operett bemutatójának helye és ideje: Berlin, Neues Friedrich-WilhelmStädtisches Theater, 1883. október 3. ( és nem 1881. november 25. , Bécs, Theater an der Wien – mint ahogy Nagy Ibolya felkonferálásában elhangzott az adásban; ez a helyszín és dátum J. Strauss előző operettjének bemutatójára igaz: Der lustige Krier /”Furcsa háború”/) Az operettnek három részletét hallhattuk: - Gondoladal: „Hó-hahó! Hó-hahó! /Jöjj vélem édes…” - ezt a dalt most német nyelven énekelte Fekete Attila egy élő, koncertfelvételéről (Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, Török Géza vezényelt) A Magyar Rádió Dalszínháza az operett teljes stúdiófelvételét először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió adásában sugározta, 20.28 – 22.00 óra között. Magyar szöveg: Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta Vezényel: Bródy Tamás. Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám. Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztás ez volt: Annina – Házy Erzsébet (Váradi Hédi) Ciboletta – Zentay Anna (Gombos Katalin) Barbara – Sándor Judit (Kállai Ilona) Caramello – Ilosfalvy Róbert (Zenthe Ferenc) Herceg – Udvardy Tibor (Horváth Tivadar) Pappacoda – Kishegyi Árpád (Márkus László) Delaqua szenátor – Maleczky Oszkár (Sinkovits Imre) Enrico, Delaqua unokaöccse- próza A Dankó Rádió operettműsorában ezúttal két részlet csendült fel erről a remek felvételről: - Négyes a III. felvonásból, No.6. (Házy Erzsébet, Zentai Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „ Álarc mögé, maszkok közé…/ - Imádok mindent látni álarcok mögül; - férfiakkal táncot járni ismeretlenül; - Édes titkot mind kilesni láthatatlanul…./ -Hogy ha eltakarja álarc, akkor minden férfit választhat; - akkor ennél többé már nem érhet nagy csalódás már; és ha férfi asszony hálójában fennakad, akkor végül álarc nélkül hosszú orral távozhat…/Táncra mostan, táncra mostan, rajta hát!... Álarc mögé, maszkok közé!...” - Kórus és Caramello belépõje (No.4.) (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): „ Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra! Mind üdvözöllek ma! És téged is szép Velence városa!.,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi… /Tarantella tánca kellene még, nem járja senki még…. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lásd ő példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...” A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya ezen a héten, továbbra is, Eperjesi Erikával, a Miskolci Nemzeti Színház énekművészével beszélget, kinek operafelvételei közül két részlet hangzott el az adásban: a Szerelmi bájitalból Adina kavatinája; Adina és Dulcamara kettőse a II. felvonásból. Az operettkedvelőknek szóló „Túl az Óperencián” délelőtti adását újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlés során a Dankó Rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
1678 Búbánat 2016-06-21 11:47:25
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának első felében részleteket hallhattunk „A diadalmas asszony” operettből. Ennél a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya felkonferálását ki kell igazítanom: szavai szerint ezt az operettet Csajkovszkij komponálta; röviden felvázolta az orosz zeneszerző életútját és sorolta műveit, és közéjük vette A diadalmas asszonyt! Pedig Csajkovszkij nem írt operettet. A zeneszerző Josef Klein (1870-1933), aki Csajkovszkij főleg balettzenéiből állította össze és hangszerelte a zenét! A darab 1922-ben, Bécsben került bemutatásra. Bár a muzsika döntő részét a „Hattyúk tava” részletei képezik, Klein a szerző más műveiből is vett át részleteket, amelyeket maga hangszerelt és egészített ki. A darab eredeti német címe: Die Siegerin. Operett három felvonásban. Szövegkönyv: Oscar Friedmann-Lunzer és Béla Jenbach. Magyar szöveg: Harsányi Zsolt. Az operett cselekménye az 1700-as évek elején történik, Menysikov tábornagy katonai táborában Marienburgnál (I. felv.), Menysikov moszkvai palotájában (II. felv.) és a cári palota egy termében (III. felv.) (Megjegyzem, a Bécsben, 1916-ban bemutatott „A három a kislány” sem Schubert műve, hanem az osztrák komponista műveinek dallamtöredékeiből állította össze zenéjét a magyar származású, elosztrákosodott Berté Henrik (Heinrich – 1857-1924)) A Magyar Rádió Csajkovszkij-Klein operettjének több részletét felvette, előbb az ötvenes-hatvanas évek fordulóján (Neményi Lili, Szabó Miklós, Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József, a Földényi Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában, vezényelt Bródy Tamás), Márta románcát külön is felvették sok nagyszerű szopránnal: Házy Erzsébettel, Moldován Stefániával vagy Sass Sylviával; ahogy Márta és Menysikov kettősét Moldován Stefánia és Udvardy Tibor előadásában is ismerhetjük; Menysikov dalát („Hol az az asszony, akire vágyom…” Szabó Miklós mellett Udvardy Tibor is énekli az egyik felvételen. Az 1980-as évek végén elkészült a mű keresztmetszetének új rádiófelvétele, ezen Gulyás Dénes énekelte Menysikovot, Tokody Ilona Mártát, Zempléni Mária Szonyát, Rozsos István Vaszilijt. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte. A délelőtti operettműsorban bejátszott „Diadalmas asszony”-részletek a fent felsorolt felvételek közül hangzottak el: - Menysikov dala, I. felv. „Hol az az asszony, akire vágyom…” (Gulyás Dénes és az MRT Énekkara, vezényel: Breitner Tamás) - Márta románca, I. felv. „Rózsák, bíborszínű rózsák” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás) - Szonya és Vaszilij vidám kettőse, I. felv. „ Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár” (Zempléni Mária és Rozsos István, vezényel: Breitner Tamás). A Dankó Rádió operettműsorának második felében három részlet szólalt meg Nádor Mihály operettjéből (dalszöveg: Kulinyi Ernő), a Babavásárból. Az igen igényes operettdalok nagyszerű rádiófelvételéről Andor Éva, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor és Udvardy Tibor énekét hallhattuk, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András. Ezen a héten minden nap a Miskolci Nemzeti Színház művésze, primadonnája, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/06/19/tul-az-operencian-eperjesi-erika/; Eperjesi Erika [/url] a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, kivel Nagy Ibolya beszélget. Eperjesi Erika felvételei közül is hallhattunk két operettrészletet a miskolci Csárdáskirálynő egyik előadása felvételéről. A duettekben partnere Buch Tibor volt. A délelőtti adás ismétlését meghallgathatjuk délután 6 órától a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának első felében részleteket hallhattunk „A diadalmas asszony” operettből. Ennél a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya felkonferálását ki kell igazítanom: szavai szerint ezt az operettet Csajkovszkij komponálta; röviden felvázolta az orosz zeneszerző életútját és sorolta műveit, és közéjük vette A diadalmas asszonyt! Pedig Csajkovszkij nem írt operettet. A zeneszerző Josef Klein (1870-1933), aki Csajkovszkij főleg balettzenéiből állította össze és hangszerelte a zenét! A darab 1922-ben, Bécsben került bemutatásra. Bár a muzsika döntő részét a „Hattyúk tava” részletei képezik, Klein a szerző más műveiből is vett át részleteket, amelyeket maga hangszerelt és egészített ki. A darab eredeti német címe: Die Siegerin. Operett három felvonásban. Szövegkönyv: Oscar Friedmann-Lunzer és Béla Jenbach. Magyar szöveg: Harsányi Zsolt. Az operett cselekménye az 1700-as évek elején történik, Menysikov tábornagy katonai táborában Marienburgnál (I. felv.), Menysikov moszkvai palotájában (II. felv.) és a cári palota egy termében (III. felv.) (Megjegyzem, a Bécsben, 1916-ban bemutatott „A három a kislány” sem Schubert műve, hanem az osztrák komponista műveinek dallamtöredékeiből állította össze zenéjét a magyar származású, elosztrákosodott Berté Henrik (Heinrich – 1857-1924)) A Magyar Rádió Csajkovszkij-Klein operettjének több részletét felvette, előbb az ötvenes-hatvanas évek fordulóján (Neményi Lili, Szabó Miklós, Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József, a Földényi Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában, vezényelt Bródy Tamás), Márta románcát külön is felvették sok nagyszerű szopránnal: Házy Erzsébettel, Moldován Stefániával vagy Sass Sylviával; ahogy Márta és Menysikov kettősét Moldován Stefánia és Udvardy Tibor előadásában is ismerhetjük; Menysikov dalát („Hol az az asszony, akire vágyom…” Szabó Miklós mellett Udvardy Tibor is énekli az egyik felvételen. Az 1980-as évek végén elkészült a mű keresztmetszetének új rádiófelvétele, ezen Gulyás Dénes énekelte Menysikovot, Tokody Ilona Mártát, Zempléni Mária Szonyát, Rozsos István Vaszilijt. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte. A délelőtti operettműsorban bejátszott „Diadalmas asszony”-részletek a fent felsorolt felvételek közül hangzottak el: - Menysikov dala, I. felv. „Hol az az asszony, akire vágyom…” (Gulyás Dénes és az MRT Énekkara, vezényel: Breitner Tamás) - Márta románca, I. felv. „Rózsák, bíborszínű rózsák” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás) - Szonya és Vaszilij vidám kettőse, I. felv. „ Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár” (Zempléni Mária és Rozsos István, vezényel: Breitner Tamás). A Dankó Rádió operettműsorának második felében három részlet szólalt meg Nádor Mihály operettjéből (dalszöveg: Kulinyi Ernő), a Babavásárból. Az igen igényes operettdalok nagyszerű rádiófelvételéről Andor Éva, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor és Udvardy Tibor énekét hallhattuk, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András. Ezen a héten minden nap a Miskolci Nemzeti Színház művésze, primadonnája, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/06/19/tul-az-operencian-eperjesi-erika/; Eperjesi Erika [/url] a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, kivel Nagy Ibolya beszélget. Eperjesi Erika felvételei közül is hallhattunk két operettrészletet a miskolci Csárdáskirálynő egyik előadása felvételéről. A duettekben partnere Buch Tibor volt. A délelőtti adás ismétlését meghallgathatjuk délután 6 órától a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1677 Búbánat 2016-06-20 11:52:22
Budapest Főváros közgyűlése döntött arról, hogy díszpolgárrá választja Bogányi Gergely zongoraművészt, Dózsa László színművész, rendezőt, Dr. Freund Tamás neurobiológus, agykutatót, Dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, edzőt, Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert, Dr. Varga Péter Pált, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatóját. [url] http://www.minalunk.hu/szekesfehervar/index.php?n=5&tartalom_id=20110&area=562; Posztumusz díszpolgárrá választották Szabó Miklós operaénekest [/url] és Török Bódog kézilabdaedző, szövetségi kapitányt. Az elismeréseket tegnap, június 19-én, a szabadság napján adta át Tarlós István, főpolgármester és Szalay-Bobrovniczky Alexandra. Ebből az alkalomból a kiváló tenorista emlékére szólaljon meg most nemes tenorja az alábbi két link elérhetőségről: [url] https://www.youtube.com/watch?v=UeEtnUWP2Hw; Szabó Miklós - Santa Lucia [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=wAbJYoo6MjY; Szabó Miklós - Funiculi, funicula [/url] Magánszorgalomból kigyűjtöttem Szabó Miklós operett- és daljáték-felvételeit, amelyeket a rádióban és/vagy a hanglemezen készítettek vele. (Nem teljes körű, de így is tekintélyes a lista.) Zeller: A madarász - teljes Suppé: A szép Galathea - teljes Szirmai: Mágnás Miska - teljes Szirmai: Alexandra – keresztmetszet Lecocq: Angot asszony lánya - teljes Lehár: Paganini - teljes Lehár: Éva - keresztmetszet Lehár: Szép a világ Lehár: Cigányszerelem Lehár: A víg özvegy Lehár: Giuditta Lehár: Luxemburg grófja Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél - teljes Offenbach: Brabanti Genovéva Huszka: Gül baba Huszka: Lili bárónő Huszka: Bob herceg Huszka: Erzsébet Fall: Az elvált asszony - teljes Kálmán: Ördöglovas Kálmán: Marica grófnő Kálmán: Cigányprímás Kálmán: Csárdáskirálynő Johann Strauss: Egy éj Velencében - teljes Johann Strauss: A denevér Johann Strauss: A cigánybáró Kemény Egon: Valahol délen Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság - teljes Polgár Tibor: A furfangos özvegy - teljes Planquette: Rip van Winkle - teljes Scserbacsov: Dohányon vett kapitány Oscar Straus: Varázskeringő Oscar Straus: Legénybúcsú Jacobi: Leányvásár Kacsóh: Rákóczi Kacsóh: János vitéz Farkas Ferenc: Csínom Palkó Fényes Szabolcs, Gyöngy Pál. Buday Dénes, Harmath Imre, Diószegi Sándor stb. dalai Olasz (nápolyi) dalok Szerencsére, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya rendszeresen beszerkeszt operettműsorába Szabó Miklós máig remek felvételei közül néhányat, így időről-időre felcsendülnek a nagy magyar énekművész kiváló előadásában a szebbnél-szebb operettdallamok!
Budapest Főváros közgyűlése döntött arról, hogy díszpolgárrá választja Bogányi Gergely zongoraművészt, Dózsa László színművész, rendezőt, Dr. Freund Tamás neurobiológus, agykutatót, Dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, edzőt, Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert, Dr. Varga Péter Pált, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatóját. [url] http://www.minalunk.hu/szekesfehervar/index.php?n=5&tartalom_id=20110&area=562; Posztumusz díszpolgárrá választották Szabó Miklós operaénekest [/url] és Török Bódog kézilabdaedző, szövetségi kapitányt. Az elismeréseket tegnap, június 19-én, a szabadság napján adta át Tarlós István, főpolgármester és Szalay-Bobrovniczky Alexandra. Ebből az alkalomból a kiváló tenorista emlékére szólaljon meg most nemes tenorja az alábbi két link elérhetőségről: [url] https://www.youtube.com/watch?v=UeEtnUWP2Hw; Szabó Miklós - Santa Lucia [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=wAbJYoo6MjY; Szabó Miklós - Funiculi, funicula [/url] Magánszorgalomból kigyűjtöttem Szabó Miklós operett- és daljáték-felvételeit, amelyeket a rádióban és/vagy a hanglemezen készítettek vele. (Nem teljes körű, de így is tekintélyes a lista.) Zeller: A madarász - teljes Suppé: A szép Galathea - teljes Szirmai: Mágnás Miska - teljes Szirmai: Alexandra – keresztmetszet Lecocq: Angot asszony lánya - teljes Lehár: Paganini - teljes Lehár: Éva - keresztmetszet Lehár: Szép a világ Lehár: Cigányszerelem Lehár: A víg özvegy Lehár: Giuditta Lehár: Luxemburg grófja Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél - teljes Offenbach: Brabanti Genovéva Huszka: Gül baba Huszka: Lili bárónő Huszka: Bob herceg Huszka: Erzsébet Fall: Az elvált asszony - teljes Kálmán: Ördöglovas Kálmán: Marica grófnő Kálmán: Cigányprímás Kálmán: Csárdáskirálynő Johann Strauss: Egy éj Velencében - teljes Johann Strauss: A denevér Johann Strauss: A cigánybáró Kemény Egon: Valahol délen Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság - teljes Polgár Tibor: A furfangos özvegy - teljes Planquette: Rip van Winkle - teljes Scserbacsov: Dohányon vett kapitány Oscar Straus: Varázskeringő Oscar Straus: Legénybúcsú Jacobi: Leányvásár Kacsóh: Rákóczi Kacsóh: János vitéz Farkas Ferenc: Csínom Palkó Fényes Szabolcs, Gyöngy Pál. Buday Dénes, Harmath Imre, Diószegi Sándor stb. dalai Olasz (nápolyi) dalok Szerencsére, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya rendszeresen beszerkeszt operettműsorába Szabó Miklós máig remek felvételei közül néhányat, így időről-időre felcsendülnek a nagy magyar énekművész kiváló előadásában a szebbnél-szebb operettdallamok!
1676 Búbánat 2016-06-14 11:37:40
Dankó Rádió/Túl az Óperencián/Csárdáskirálynő - részletek: Németh Marika, Gyenes Magda, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Bende Zsolt, MRT Énekkara /A koldusdiák-részletek - Melis György, Kalmár Magda, Molnár András; Palcsó Sándor és Bende Zsolt A Dankó Rádióban ezen a héten Nagy Ibolya Szervét Tibor színművésszel beszélget az operettműsorban. A délelőtti műsor ismétlése 18 órától hallgatható meg.
Dankó Rádió/Túl az Óperencián/Csárdáskirálynő - részletek: Németh Marika, Gyenes Magda, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Bende Zsolt, MRT Énekkara /A koldusdiák-részletek - Melis György, Kalmár Magda, Molnár András; Palcsó Sándor és Bende Zsolt A Dankó Rádióban ezen a héten Nagy Ibolya Szervét Tibor színművésszel beszélget az operettműsorban. A délelőtti műsor ismétlése 18 órától hallgatható meg.
1675 Búbánat 2016-06-12 10:39:03 [Válasz erre: 1674 Andante Spianato 2016-06-11 20:13:19]
Ez így igaz, gyönyörű szopránhang az övé. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának ezen a héten Bellai Eszter operaénekesnő volt a vendége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a rádió Nagymező utcai stúdiójában. A mai beszélgetés benne a zenékkel ismét meghallgatható 18 órától a rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon. Ami az operettvonalat illeti részleteket hallhattunk Fall Pompadourjából (Moldován Stefánia), Lehár két híres operettjének többféle hangfelvételéről: - Cigányszerelem (Koltay Valéria, Gyenes Magda, Külkey László; Molnár András; Dal Decsi Ágnes, Takács Tamara, Fülöp Attila és Mersei Miklós) - A mosoly országa (Berkes János; Phóly Boglárka; Vadász Zsolt és Lukács Anita; Kalmár Magda és Bende Zsolt) És Ferencsik János halála évfordulóján, Rá emlékezve a legendás karmesterünk két felvétele is megszólalt az adásban: -Jakab Pazeller: Herkulesfürdői emlék - keringő -Franz von Suppé: Könnyű lovasság - nyitány Bellai Eszter húsz éve készült ária-lemezfelvételéről ma is meghallgathattunk egyet: Tosca imáját énekelte. Tőle búcsúzóul pedig az adásban lejátszásra került egy musical-különlegesség részlete is, melyben Zárdafőnöknő dalát énekli az amerikai szerzőpáros, Goggin - Dan Apácák című darabjából (km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Bíró Péter)
Ez így igaz, gyönyörű szopránhang az övé. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának ezen a héten Bellai Eszter operaénekesnő volt a vendége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a rádió Nagymező utcai stúdiójában. A mai beszélgetés benne a zenékkel ismét meghallgatható 18 órától a rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon. Ami az operettvonalat illeti részleteket hallhattunk Fall Pompadourjából (Moldován Stefánia), Lehár két híres operettjének többféle hangfelvételéről: - Cigányszerelem (Koltay Valéria, Gyenes Magda, Külkey László; Molnár András; Dal Decsi Ágnes, Takács Tamara, Fülöp Attila és Mersei Miklós) - A mosoly országa (Berkes János; Phóly Boglárka; Vadász Zsolt és Lukács Anita; Kalmár Magda és Bende Zsolt) És Ferencsik János halála évfordulóján, Rá emlékezve a legendás karmesterünk két felvétele is megszólalt az adásban: -Jakab Pazeller: Herkulesfürdői emlék - keringő -Franz von Suppé: Könnyű lovasság - nyitány Bellai Eszter húsz éve készült ária-lemezfelvételéről ma is meghallgathattunk egyet: Tosca imáját énekelte. Tőle búcsúzóul pedig az adásban lejátszásra került egy musical-különlegesség részlete is, melyben Zárdafőnöknő dalát énekli az amerikai szerzőpáros, Goggin - Dan Apácák című darabjából (km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Bíró Péter)
1674 Andante Spianato 2016-06-11 20:13:19 [Válasz erre: 1673 Búbánat 2016-06-10 12:56:07]
Bellai Eszter - egy csodálatos hang, muzikális, tele valódi érzelemmmel, minden sallang nélküli..... Valaki aki nem csak énekel.
Bellai Eszter - egy csodálatos hang, muzikális, tele valódi érzelemmmel, minden sallang nélküli..... Valaki aki nem csak énekel.
1673 Búbánat 2016-06-10 12:56:07
Ma tizenhat évvel ezelőtt hunyt el a kiváló karmester-zeneszerző, [url] http://www.nevpont.hu/view/1665; Bródy Tamás [/url] - 1913. január 24. Kolozsvár - 1990. június 10. Budapest A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Bródy Tamás az Opera és Operettszínházi működése mellett a rádióban - és hanglemezen is - számtalan operett stúdiófelvételén működött közre karmesterként, de mint komponista is számos művét maga vezényelte hangszalagra. Az előbbi, művészi-karmesteri tevékenységét illetően itt van néhány operettcím: Lehár: A mosoly országa, Luxemburg grófja, Cigányszerelem, Kék mazúr, Frasquita, Paganini, Szép a világ, Giuditta, A vándordiák; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, A bajadér, Josephine császárné; Offenbach: Szép Heléna, A sóhajok hídja, A gerolsteini nagyhercegnő, A varázshegedű, Banditák, Kékszakáll; Millöcker: Dubarry, Szegény Jonathán, Gasparone; Fall: Spanyol csalogány, Az elvált asszony, Pompadour; Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban, Viktória; Jones: A gésák; Oscar Straus: Legénybúcsú; Johann Strauss: Egy éj Velencében, A királyné csipkekendője; Hervé: Nebáncsvirág; Szirmai Albert: Táncos huszárok, Alexandra, Tabáni legenda; Jean Gilbert: Marinka a táncosnő; A bíborruhás asszony, A hermelines nő; Miljutyin: Nyugtalan boldogság; Zeller: A bányamester Most a rádióban Bródy Tamás előbb mint karmester vezényelt: Millöcker Szegény Jonathán című operettjéből csendültek fel részletek Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának tolmácsolásában. Ezt követte már mint komponistának három szerzeménye – de ezúttal nem saját operettjeiből, zenés játékaiból hallottunk, hanem egy-egy dala szólalt meg: - Szenes Iván szövegére: Emlékszel (Simándy József, Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez. Bródy Tamás) - Kristóf Károly szövegére: Rózsaág (Házy Erzsébet, Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vez. Bródy Tamás) - G. Dénes György szövegére: Jó éjt, Budapest (Karády Katalin) A műsor vendége - ezen a héten továbbra is - Bellai Eszter, a Győri Nemzeti Színház opera-énekesnője, kinek felvételei közül két ária hangzott el: Leonóra áriája A trubadúrból és Tosca imája (km. a Győri Filharmónikus Zenekar, vezényel: Koncz Tamás) A délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.
Ma tizenhat évvel ezelőtt hunyt el a kiváló karmester-zeneszerző, [url] http://www.nevpont.hu/view/1665; Bródy Tamás [/url] - 1913. január 24. Kolozsvár - 1990. június 10. Budapest A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Bródy Tamás az Opera és Operettszínházi működése mellett a rádióban - és hanglemezen is - számtalan operett stúdiófelvételén működött közre karmesterként, de mint komponista is számos művét maga vezényelte hangszalagra. Az előbbi, művészi-karmesteri tevékenységét illetően itt van néhány operettcím: Lehár: A mosoly országa, Luxemburg grófja, Cigányszerelem, Kék mazúr, Frasquita, Paganini, Szép a világ, Giuditta, A vándordiák; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, A bajadér, Josephine császárné; Offenbach: Szép Heléna, A sóhajok hídja, A gerolsteini nagyhercegnő, A varázshegedű, Banditák, Kékszakáll; Millöcker: Dubarry, Szegény Jonathán, Gasparone; Fall: Spanyol csalogány, Az elvált asszony, Pompadour; Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban, Viktória; Jones: A gésák; Oscar Straus: Legénybúcsú; Johann Strauss: Egy éj Velencében, A királyné csipkekendője; Hervé: Nebáncsvirág; Szirmai Albert: Táncos huszárok, Alexandra, Tabáni legenda; Jean Gilbert: Marinka a táncosnő; A bíborruhás asszony, A hermelines nő; Miljutyin: Nyugtalan boldogság; Zeller: A bányamester Most a rádióban Bródy Tamás előbb mint karmester vezényelt: Millöcker Szegény Jonathán című operettjéből csendültek fel részletek Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának tolmácsolásában. Ezt követte már mint komponistának három szerzeménye – de ezúttal nem saját operettjeiből, zenés játékaiból hallottunk, hanem egy-egy dala szólalt meg: - Szenes Iván szövegére: Emlékszel (Simándy József, Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez. Bródy Tamás) - Kristóf Károly szövegére: Rózsaág (Házy Erzsébet, Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vez. Bródy Tamás) - G. Dénes György szövegére: Jó éjt, Budapest (Karády Katalin) A műsor vendége - ezen a héten továbbra is - Bellai Eszter, a Győri Nemzeti Színház opera-énekesnője, kinek felvételei közül két ária hangzott el: Leonóra áriája A trubadúrból és Tosca imája (km. a Győri Filharmónikus Zenekar, vezényel: Koncz Tamás) A délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.
1672 Búbánat 2016-06-08 11:06:55
Egy kis-nagy baki becsúszott a Dankó Rádió délelőtt sugárzott, Túl az Óperencián című adásába: mind a rádió Facebook oldalán részletezett műsora, mind a felkonferálás – tévesen – Mozart Requiemjét jelöli meg Verdié helyett; az olasz zeneköltő gyászmiséjéből szólalt meg a „Libera me” tétel: a Győri Filharmónia zenekarát és énekkarát Medveczky Ádám vezényelte, a szoprán szólót a Győri Nemzeti Színház művésze, az a [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/06/05/tul-az-operencian-bellai-eszter/; Bellai Eszter operaénekesnő [/url] énekelte, aki ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a rádió stúdiójában. Bellai Eszter sokoldalú énekesnő: énekel(t) operát, operettet, musicalt, oratóriumot. Fellépett itthon és külföldön sok helyütt. Egyebek közt mesélt az anno brüsszeli bemutatkozásáról: egy énekverseny megnyerésével lehetősége volt Montserrat Caballéval énekelni egy duettet Rossini Szemiramiszából, akivel később jó barátságba került. Bellai fellépett a pesti Operában is: Pillangókisasszony, Aida, Traviata, Turandot (Liu). Megtudtuk tőle, hogy első férje nevét vette fel és használja máig (lánykori neve: Horváth Eszter). A mai műsorban Liu áriája is megszólalt vele (I. felv.; a Győri Filharmonikus Zenekart Koncz Tamás vezényli.) Az operett vonalon pedig részleteket hallhattunk Huszka Jenő Szabadság, szerelem című daljátékából (Zentai Anna, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád) és Lehár Luxemburg grófjából (Honthy Hanna, Feleky Kamill, Baksay Árpád; egy élő, koncertfelvételről Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor énekelte Juliette és Brissard kettősét. A délutáni ismétlés 6 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
Egy kis-nagy baki becsúszott a Dankó Rádió délelőtt sugárzott, Túl az Óperencián című adásába: mind a rádió Facebook oldalán részletezett műsora, mind a felkonferálás – tévesen – Mozart Requiemjét jelöli meg Verdié helyett; az olasz zeneköltő gyászmiséjéből szólalt meg a „Libera me” tétel: a Győri Filharmónia zenekarát és énekkarát Medveczky Ádám vezényelte, a szoprán szólót a Győri Nemzeti Színház művésze, az a [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/06/05/tul-az-operencian-bellai-eszter/; Bellai Eszter operaénekesnő [/url] énekelte, aki ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a rádió stúdiójában. Bellai Eszter sokoldalú énekesnő: énekel(t) operát, operettet, musicalt, oratóriumot. Fellépett itthon és külföldön sok helyütt. Egyebek közt mesélt az anno brüsszeli bemutatkozásáról: egy énekverseny megnyerésével lehetősége volt Montserrat Caballéval énekelni egy duettet Rossini Szemiramiszából, akivel később jó barátságba került. Bellai fellépett a pesti Operában is: Pillangókisasszony, Aida, Traviata, Turandot (Liu). Megtudtuk tőle, hogy első férje nevét vette fel és használja máig (lánykori neve: Horváth Eszter). A mai műsorban Liu áriája is megszólalt vele (I. felv.; a Győri Filharmonikus Zenekart Koncz Tamás vezényli.) Az operett vonalon pedig részleteket hallhattunk Huszka Jenő Szabadság, szerelem című daljátékából (Zentai Anna, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád) és Lehár Luxemburg grófjából (Honthy Hanna, Feleky Kamill, Baksay Árpád; egy élő, koncertfelvételről Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor énekelte Juliette és Brissard kettősét. A délutáni ismétlés 6 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
1671 Búbánat 2016-06-03 12:58:41
Ifj. Johann Strauss ma 117 esztendeje hunyt el, 1899. június 3-án. Utolsó operettjét, a háromfelvonásos „Bécsi vér”-t (Wiener Blut), posztumusz-szerzeménynek könyveli el a zenetörténet, hiszen bemutatóját - 1899. október 26., Bécs, Carltheater - már nem érte meg Strauss. Ezzel az operettel kapcsolatban azt is tudni kell, hogy ifjabb Adolf Müller, a Theater an der Wien karmestere, maga is zeneszerző, fejezte be a komponálását; Strauss a felkérés idején már beteg volt, de a darab címét ő javasolta korábban keletkezett „Bécsi vér” keringője nyomán s feltehetően el is készült az operett néhány számával. Végül is, Müller a zene nagy részét Johann Strauss egyéb szerzeményeiből állította össze, a hangszerelést is ő végezte el. Egyes vélemények szerint a Bécsi vér-operett akár pasticcio-darabnak is tekinthető (meglévő zenei részletekből utólag összeállított mű); az utókor mindenesetre Johann Strauss utolsó műveként, hattyúdalaként tartja számon. Az operett legismertebb részlete az itt énekszámmá lényegülő „Bécsi vér” keringő: „Bécsi vér! Bécsi vér! Ég a szánk, ha e láng, tüze ér! Bécsi vér! Víg kedély, lelkesült, felhevült szenvedély!” (Fischer Sándor fordítása) A magyar rádió a jelentősebb Johann Strauss-operettek teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét elkészítette a hatvanas években (A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében, A királyné csipkekendője), mintegy évtizeddel későbbre, utoljára maradt a „Bécsi vér” operettnek a rádiós változata: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30-21.40 Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnay György (Tánczos Tibor) Gróf Zedlau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila) Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona) Joseph, a gróf lakája – Melis György (Sinkovits Imre) Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika) Kegler, Franciska apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György) Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre) Gróf Bitowski – Márkus László: csak próza Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva) Anna, szobalány – Csongrádi Katalin: csak próza Fiákkerkocsis – Váradi Balogh László: csak próza Pincér – Fellegi István: csak próza Udvarmester – Jávor Alfréd: csak próza A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, ma délelőtti adásában – ifj. Johann Strauss halála évfordulóján – műsorára tűzte ennek a posztumusz-műnek egy nagyszabású részletét: - a II. felvonás fináléjában a felvételen közreműködött Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György és Radnay György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényletével. ifj. Johann Strauss ugyancsak népszerű zeneművének, a Császárkeringőnek a részletével zárult a mai operettműsor a rádióban. Az „operettkedvelőknek” szóló rádióműsorban hallhattunk még részleteket Kálmán Imre két operettjéből: Cirkuszhercegnő (Dániel Gábor és Oszvald Marika); A montmartre-i ibolya (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Palcsó Sándor, Póka Balázs, Rozsos István) Meg kell még említenem a mai operettösszeállítás nyitó zenéjét is: A Közzene csendült fel Jacques Offenbach „Dunanan apó és fia utazása” művéből - km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Erdélyi Miklós. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádió frekvenciáin és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
Ifj. Johann Strauss ma 117 esztendeje hunyt el, 1899. június 3-án. Utolsó operettjét, a háromfelvonásos „Bécsi vér”-t (Wiener Blut), posztumusz-szerzeménynek könyveli el a zenetörténet, hiszen bemutatóját - 1899. október 26., Bécs, Carltheater - már nem érte meg Strauss. Ezzel az operettel kapcsolatban azt is tudni kell, hogy ifjabb Adolf Müller, a Theater an der Wien karmestere, maga is zeneszerző, fejezte be a komponálását; Strauss a felkérés idején már beteg volt, de a darab címét ő javasolta korábban keletkezett „Bécsi vér” keringője nyomán s feltehetően el is készült az operett néhány számával. Végül is, Müller a zene nagy részét Johann Strauss egyéb szerzeményeiből állította össze, a hangszerelést is ő végezte el. Egyes vélemények szerint a Bécsi vér-operett akár pasticcio-darabnak is tekinthető (meglévő zenei részletekből utólag összeállított mű); az utókor mindenesetre Johann Strauss utolsó műveként, hattyúdalaként tartja számon. Az operett legismertebb részlete az itt énekszámmá lényegülő „Bécsi vér” keringő: „Bécsi vér! Bécsi vér! Ég a szánk, ha e láng, tüze ér! Bécsi vér! Víg kedély, lelkesült, felhevült szenvedély!” (Fischer Sándor fordítása) A magyar rádió a jelentősebb Johann Strauss-operettek teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét elkészítette a hatvanas években (A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében, A királyné csipkekendője), mintegy évtizeddel későbbre, utoljára maradt a „Bécsi vér” operettnek a rádiós változata: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30-21.40 Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnay György (Tánczos Tibor) Gróf Zedlau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila) Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona) Joseph, a gróf lakája – Melis György (Sinkovits Imre) Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika) Kegler, Franciska apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György) Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre) Gróf Bitowski – Márkus László: csak próza Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva) Anna, szobalány – Csongrádi Katalin: csak próza Fiákkerkocsis – Váradi Balogh László: csak próza Pincér – Fellegi István: csak próza Udvarmester – Jávor Alfréd: csak próza A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, ma délelőtti adásában – ifj. Johann Strauss halála évfordulóján – műsorára tűzte ennek a posztumusz-műnek egy nagyszabású részletét: - a II. felvonás fináléjában a felvételen közreműködött Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György és Radnay György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényletével. ifj. Johann Strauss ugyancsak népszerű zeneművének, a Császárkeringőnek a részletével zárult a mai operettműsor a rádióban. Az „operettkedvelőknek” szóló rádióműsorban hallhattunk még részleteket Kálmán Imre két operettjéből: Cirkuszhercegnő (Dániel Gábor és Oszvald Marika); A montmartre-i ibolya (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Palcsó Sándor, Póka Balázs, Rozsos István) Meg kell még említenem a mai operettösszeállítás nyitó zenéjét is: A Közzene csendült fel Jacques Offenbach „Dunanan apó és fia utazása” művéből - km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Erdélyi Miklós. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádió frekvenciáin és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
1670 Búbánat 2016-05-31 12:25:57 [Válasz erre: 1669 Búbánat 2016-05-31 12:14:46]
Lemaradt: a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
Lemaradt: a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
1669 Búbánat 2016-05-31 12:14:46
Ma délelőtt újra klasszikus operettekből hangzottak fel részletek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló adásában! Előtte még Ábrahám Pál operettjének zenekari feldolgozásában hallhattuk a „My Golden baby” slágert Gyulai Gaál János hangszerelésében és vezényletében (Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara.) 1.) Leo Fall: Sztambul rózsája A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. szeptember 11. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00. Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szereposztás: Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Kemál pasa – Zách János Kondzsa Gül, a leánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor Erről a rádiófelvételről ma három részlet csendült fel: - Midili és Flórián vidám kettőse, II. felv. No.15. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád): „ Mondd azt, hogy kis bocikám…” - Midili és Flórián vidám kettőse, III. felv. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád): „ Flórián! A bajszod, jaj de szúr!...” - Midili, Flórián és Müller hármasa, III. felv. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre): Ennek a hármasnak is olyan kedves a versszövege, nem tudom megállni, hogy ide ne másoljam: „- Papa, de papa! - Nézd, csak papa, bosszankodni kár! - Bizony, bizony, bosszankodni kár! - Rossz kedéllyel minden oly sivár…- Rossz kedéllyel minden oly sivár - Végül is, de majd nagyon... - Végül is, de majd nagyon, hogyha majd egy szép babácska, mint nagyapja pont olyan, cérnavékony gyermekhangon így szól hozzád komolyan: /”- Nagypapám, én édes nagypapám, ilyen kis sarjadékot minden ember nem kap ám! - Nagypapám, én édes nagypapám, ne légy oly morcos, inkább csókold meg kis maszatos pofám…”/ - Jól van hát így már kiegyezem! – Bár segítni úgy sem tudsz nekem! – Egy a fontos énnekem: hogy fiú és ne lány legyen! - Ó, a lányka mily csinoska, szép szerencse, szép leány…. – Persze mind-mind fényes fruska, jobb a fiú, mint a lány… / - Nagypapám, én édes nagypapám…” - Ahmed bey híres keingő-dalát („Seherezádom csak te légy!”) ezúttal nem Ilosfalvy – de nem is Réti József vagy Szabó Miklós - , hanem egy további, másik felvételről Kovács József énekében hallhattuk. 2.) Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő A háromfelvonásos operett Rádió Dalszínházi bemutatója: 1970. augusztus 19., Kossuth Rádió 20.07 – 23.04 Megjegyzem, hogy a teljes, prózával és dialógusokkal kiegészítve felvett operettnek a zenei hanganyaga korábban elkészült a stúdióban, ezeket a részleteket már 1965-től hallhattuk a rádió hullámhosszán! Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztás volt: A nagyhercegnő – Házy Erzsébet Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond) Bumm tábornok – Melis György Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János) Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László) Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László) Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván) Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin) Olga – Koltay Valéria Ida – Svéd Nóra Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta) Gyerek – Olasz György Andie – Orczy Teréz Most a következő részletek szólaltak meg erről a stúdiófelvételről: - Bevezető jelenet; Fritz dala és Bumm tábornok dala _ No. 1/a-b-c. (Németh Marika, Réti József, Melis György és az MRT Énekkara) - A nagyhercegnő dala, nagyhercegnő és Fritz kettőse (HÁZY ERZSÉBET, Réti József) - Parasztdal _ No. 21. (HÁZY ERZSÉBET Németh Marika, Réti József) - A III. felvonás fináléja_No.22. (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Bartha Alfonz, Réti József, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János, MRT Énekkara) Meg kell még említenem, hogy ezen a héten minden nap, a szerkesztő-műsorvezető beszélgető társa az Operettszínház volt bonvivánja, operett-és operaénekes, [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=artist&szId=17631; Dániel Gábor! [/url] A délelőtti operettadást ismét meghallgathatjuk a rádióban 18 órától, és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Ma délelőtt újra klasszikus operettekből hangzottak fel részletek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló adásában! Előtte még Ábrahám Pál operettjének zenekari feldolgozásában hallhattuk a „My Golden baby” slágert Gyulai Gaál János hangszerelésében és vezényletében (Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara.) 1.) Leo Fall: Sztambul rózsája A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. szeptember 11. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00. Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szereposztás: Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Kemál pasa – Zách János Kondzsa Gül, a leánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor Erről a rádiófelvételről ma három részlet csendült fel: - Midili és Flórián vidám kettőse, II. felv. No.15. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád): „ Mondd azt, hogy kis bocikám…” - Midili és Flórián vidám kettőse, III. felv. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád): „ Flórián! A bajszod, jaj de szúr!...” - Midili, Flórián és Müller hármasa, III. felv. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre): Ennek a hármasnak is olyan kedves a versszövege, nem tudom megállni, hogy ide ne másoljam: „- Papa, de papa! - Nézd, csak papa, bosszankodni kár! - Bizony, bizony, bosszankodni kár! - Rossz kedéllyel minden oly sivár…- Rossz kedéllyel minden oly sivár - Végül is, de majd nagyon... - Végül is, de majd nagyon, hogyha majd egy szép babácska, mint nagyapja pont olyan, cérnavékony gyermekhangon így szól hozzád komolyan: /”- Nagypapám, én édes nagypapám, ilyen kis sarjadékot minden ember nem kap ám! - Nagypapám, én édes nagypapám, ne légy oly morcos, inkább csókold meg kis maszatos pofám…”/ - Jól van hát így már kiegyezem! – Bár segítni úgy sem tudsz nekem! – Egy a fontos énnekem: hogy fiú és ne lány legyen! - Ó, a lányka mily csinoska, szép szerencse, szép leány…. – Persze mind-mind fényes fruska, jobb a fiú, mint a lány… / - Nagypapám, én édes nagypapám…” - Ahmed bey híres keingő-dalát („Seherezádom csak te légy!”) ezúttal nem Ilosfalvy – de nem is Réti József vagy Szabó Miklós - , hanem egy további, másik felvételről Kovács József énekében hallhattuk. 2.) Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő A háromfelvonásos operett Rádió Dalszínházi bemutatója: 1970. augusztus 19., Kossuth Rádió 20.07 – 23.04 Megjegyzem, hogy a teljes, prózával és dialógusokkal kiegészítve felvett operettnek a zenei hanganyaga korábban elkészült a stúdióban, ezeket a részleteket már 1965-től hallhattuk a rádió hullámhosszán! Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztás volt: A nagyhercegnő – Házy Erzsébet Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond) Bumm tábornok – Melis György Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János) Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László) Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László) Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván) Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin) Olga – Koltay Valéria Ida – Svéd Nóra Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta) Gyerek – Olasz György Andie – Orczy Teréz Most a következő részletek szólaltak meg erről a stúdiófelvételről: - Bevezető jelenet; Fritz dala és Bumm tábornok dala _ No. 1/a-b-c. (Németh Marika, Réti József, Melis György és az MRT Énekkara) - A nagyhercegnő dala, nagyhercegnő és Fritz kettőse (HÁZY ERZSÉBET, Réti József) - Parasztdal _ No. 21. (HÁZY ERZSÉBET Németh Marika, Réti József) - A III. felvonás fináléja_No.22. (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Bartha Alfonz, Réti József, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János, MRT Énekkara) Meg kell még említenem, hogy ezen a héten minden nap, a szerkesztő-műsorvezető beszélgető társa az Operettszínház volt bonvivánja, operett-és operaénekes, [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=artist&szId=17631; Dániel Gábor! [/url] A délelőtti operettadást ismét meghallgathatjuk a rádióban 18 órától, és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1668 Ardelao 2016-05-29 14:57:58 [Válasz erre: 1667 Ardelao 2016-05-29 14:45:52]
Most vettem észre, hogy ez a beírásom az „Operett, mint színpadi műfaj” című topicba illett volna. Elnézést!
Most vettem észre, hogy ez a beírásom az „Operett, mint színpadi műfaj” című topicba illett volna. Elnézést!
1667 Ardelao 2016-05-29 14:45:52
56 évvel ezelőtt, 1960. május 6-án hunyt el Ábrahám Pál (1892.XI.2. Apatin – 1960.V.6. Hamburg), kiváló zeneszerző és karmester. Hajnali interjú Ábrahám Pállal a „Hawaii” premierje után — Álmos januári hajnal. Az első néhány villamos fogcsikorgatva fúrja be magát a derengésbe. A Royal szálló portáján még az éjszakai inspekciós bóbiskol. A nagy szőnyegen a porszívó búg és néhány szobalány a lépcsőház korlátjának rézrúdjait fényesíti. — Egy csomó lappéldánnyal a hónunk alatt bekopogtatunk a második emelet 205. számú szobájába. — „Tessék!” — kiáltja egy kissé rekedt, világos színezetű hang. — Ábrahám Pál ül az ágyban. Az egyik karosszék támlájára dobva hever a frakkja. A frakk tetején a híres fehér kesztyű, amely a karmesteri pálcát helyettesíti. A mutató ujja most is mereven kinyúlik, mintha a pozannak intene. Egyébként a szokásos reggeli rendetlenség, szétnyitott bőröndök, földre dobált esti lapok. Az éjjeli szekrényen füstölgő cigaretta, bizonyosságul annak, hogy nem mi keltettük föl a Hawaii zeneszerzőjét. — „Egy szikrát sem tudtam aludni az éjjel” — mondja Ábrahám Pál és mind a két kezét üdvözlésre nyújtja. — „Még most is a fülembe dübörög az a spontán üdvözlés, amivel a főpróba és a premier publikuma fogadott. Berlinben is lelkes a premier-publikum, ott is tudnak szeretni és ünnepelni, de ahogy itt csinálják, azt nem tudja a világ egyetlen publikuma sem.” — Nem gondolod, hogy ez a speciális ünneplés egyenesen neked szólt? — kérdezi a riporter. — „Lehet” — mondja elgondolkozva. — „Itt nagyon sok testvéri barátom van, aki mind magának vindikálja, — és talán némi joggal, — hogy ő fedezett fel. Annyian bíztak bennem, annyian propagáltak, hogy mielőtt még az első dolgommal kijöttem, népszerű ember voltam Pesten.” — Tulajdonképpen mégis ki fedezett fel? — kérdezi a riporter. — „Oh, ez nagyon régen volt, hét éves koromban. Apatini ebédlőnk zongorájánál ültem, tavasz volt és a nyitott ablakon át beharsogott az utcán menetelő tűzoltózenekar indulója. Leültem a zongorához és dübörögve kísérni kezdtem a zenekart. Egyszer csak kinyílt az ajtó és belépett rajta egy úr, ezzel a kérdéssel:” — „Ki zongorázik itt?” — „Schiffer Adolf volt, a budapesti Zeneakadémia cselló tanára. Az ő ajánlatára iratkoztam be tizenegy éves koromban a Zeneakadémiára kultuszminiszteri engedéllyel. Később, 1919-ben a klasszikus muzsika szeretetétől átitatva filharmonikus zenét írtam. Megjelent egy cselló koncertem, egy szerenádom és négy vonósnégyesre írt művem. A komoly kritika elhalmozott dicséretekkel és én roppant büszke voltam. Akkor egyszer bevetődtem a Fészekbe kártyázni. Néhai Beöthy László, Weisz Rudi és Halápi Frigyes, a gyógyszerész voltak a partnereim. Vesztettem. Egyszer csak Beöthy megszólalt:” — „Miért kártyázik egy ilyen tehetséges ember? Miért nem ír operettet?” — „Én? Operettet? — feleltem sértett büszkeséggel.” — „Adok ötvenezer korona előleget — mondta a vezér.” — „Nem is feleltem ajánlatára. Tovább vesztettem. Egy nagyobb coup után Beöthy odasúgta: Százezer!” — „ Rettenetes nagy pénz volt az akkor, de engem még ez sem tudott leszédíteni a filharmonikus muzsika havas csúcsairól. Elmentem egy vas nélkül, de klasszikus maradtam! Első kacérkodásom a könnyebb műfajjal egy sanzon volt, amelyet Szép Ernőnek egy kis darabjához írtam. A siker végkép elcsábított. A többit már tudod. Jött a Zenebona, a Viktória, a Privatsekretärin és a Hawaii. Legnagyobb kuplésikeremet a Harminckettes bakadal és a Szalmaszállal arattam.” — Van kabalád? — kérdezem. — „Van. Mindig jobb lábbal lépek a zenekarba és ráütök pozanista térdére.” — Mondj egy pár statisztikai adatot a Hawaii-ról. — „Eddig 67 színpadon játszották, 108 színházban folynak az előkészületek és a világ minden kultúrnyelvére lefordították. Ez természetesen azt jelenti. hogy a premierek kedvéért rövidesen körülutazom a világot.” — Mi a legközelebbi programod? — „Az >Üzlet Amerikában< című film zenéjén dolgozom, amelyben Bársony Rózsi játssza majd a főszerepet. Kolosszális sikere lesz annak a gyereknek. Ilyen tánc zseni talán még sohasem volt operettszínpadon és filmen.” A Németországból befutott távirati üdvözletek garmadájából kikeresi Bársony Rózsiét. Aztán elveszi a pesti lapokat és belemerül a kritikába. Felsóhajt: „Soha nem féltem, mint a Hawaii pesti premierjén! Ezt akár írásba is adhatom!” — Add! — „Tessék!” (És itt két sorban sajátkezű leírása látható. Aláírás: Ábrahám Pál) Félt a pestektől, akik abban pillanatban amint karcsú alakja feltűnt a karmesteri emelvényen, tízperces ujjongó feledhetetlen ovációban részesítették. A riporter nem írta alá a nevét. Megjegyzés: A riport 1932.január 23-án készülhetett. A Király Színházban 1932.január 22-én bemutatott „Hawaii rózsája” című Ábrahám operett premierje után. Feltételezem, hogy a Színházi Élet szerkesztője Incze Sándor készíthette a riportot. SZINHÁZI ÉLET XXII. évfolyam, 1932.január 31-február 6.
56 évvel ezelőtt, 1960. május 6-án hunyt el Ábrahám Pál (1892.XI.2. Apatin – 1960.V.6. Hamburg), kiváló zeneszerző és karmester. Hajnali interjú Ábrahám Pállal a „Hawaii” premierje után — Álmos januári hajnal. Az első néhány villamos fogcsikorgatva fúrja be magát a derengésbe. A Royal szálló portáján még az éjszakai inspekciós bóbiskol. A nagy szőnyegen a porszívó búg és néhány szobalány a lépcsőház korlátjának rézrúdjait fényesíti. — Egy csomó lappéldánnyal a hónunk alatt bekopogtatunk a második emelet 205. számú szobájába. — „Tessék!” — kiáltja egy kissé rekedt, világos színezetű hang. — Ábrahám Pál ül az ágyban. Az egyik karosszék támlájára dobva hever a frakkja. A frakk tetején a híres fehér kesztyű, amely a karmesteri pálcát helyettesíti. A mutató ujja most is mereven kinyúlik, mintha a pozannak intene. Egyébként a szokásos reggeli rendetlenség, szétnyitott bőröndök, földre dobált esti lapok. Az éjjeli szekrényen füstölgő cigaretta, bizonyosságul annak, hogy nem mi keltettük föl a Hawaii zeneszerzőjét. — „Egy szikrát sem tudtam aludni az éjjel” — mondja Ábrahám Pál és mind a két kezét üdvözlésre nyújtja. — „Még most is a fülembe dübörög az a spontán üdvözlés, amivel a főpróba és a premier publikuma fogadott. Berlinben is lelkes a premier-publikum, ott is tudnak szeretni és ünnepelni, de ahogy itt csinálják, azt nem tudja a világ egyetlen publikuma sem.” — Nem gondolod, hogy ez a speciális ünneplés egyenesen neked szólt? — kérdezi a riporter. — „Lehet” — mondja elgondolkozva. — „Itt nagyon sok testvéri barátom van, aki mind magának vindikálja, — és talán némi joggal, — hogy ő fedezett fel. Annyian bíztak bennem, annyian propagáltak, hogy mielőtt még az első dolgommal kijöttem, népszerű ember voltam Pesten.” — Tulajdonképpen mégis ki fedezett fel? — kérdezi a riporter. — „Oh, ez nagyon régen volt, hét éves koromban. Apatini ebédlőnk zongorájánál ültem, tavasz volt és a nyitott ablakon át beharsogott az utcán menetelő tűzoltózenekar indulója. Leültem a zongorához és dübörögve kísérni kezdtem a zenekart. Egyszer csak kinyílt az ajtó és belépett rajta egy úr, ezzel a kérdéssel:” — „Ki zongorázik itt?” — „Schiffer Adolf volt, a budapesti Zeneakadémia cselló tanára. Az ő ajánlatára iratkoztam be tizenegy éves koromban a Zeneakadémiára kultuszminiszteri engedéllyel. Később, 1919-ben a klasszikus muzsika szeretetétől átitatva filharmonikus zenét írtam. Megjelent egy cselló koncertem, egy szerenádom és négy vonósnégyesre írt művem. A komoly kritika elhalmozott dicséretekkel és én roppant büszke voltam. Akkor egyszer bevetődtem a Fészekbe kártyázni. Néhai Beöthy László, Weisz Rudi és Halápi Frigyes, a gyógyszerész voltak a partnereim. Vesztettem. Egyszer csak Beöthy megszólalt:” — „Miért kártyázik egy ilyen tehetséges ember? Miért nem ír operettet?” — „Én? Operettet? — feleltem sértett büszkeséggel.” — „Adok ötvenezer korona előleget — mondta a vezér.” — „Nem is feleltem ajánlatára. Tovább vesztettem. Egy nagyobb coup után Beöthy odasúgta: Százezer!” — „ Rettenetes nagy pénz volt az akkor, de engem még ez sem tudott leszédíteni a filharmonikus muzsika havas csúcsairól. Elmentem egy vas nélkül, de klasszikus maradtam! Első kacérkodásom a könnyebb műfajjal egy sanzon volt, amelyet Szép Ernőnek egy kis darabjához írtam. A siker végkép elcsábított. A többit már tudod. Jött a Zenebona, a Viktória, a Privatsekretärin és a Hawaii. Legnagyobb kuplésikeremet a Harminckettes bakadal és a Szalmaszállal arattam.” — Van kabalád? — kérdezem. — „Van. Mindig jobb lábbal lépek a zenekarba és ráütök pozanista térdére.” — Mondj egy pár statisztikai adatot a Hawaii-ról. — „Eddig 67 színpadon játszották, 108 színházban folynak az előkészületek és a világ minden kultúrnyelvére lefordították. Ez természetesen azt jelenti. hogy a premierek kedvéért rövidesen körülutazom a világot.” — Mi a legközelebbi programod? — „Az >Üzlet Amerikában< című film zenéjén dolgozom, amelyben Bársony Rózsi játssza majd a főszerepet. Kolosszális sikere lesz annak a gyereknek. Ilyen tánc zseni talán még sohasem volt operettszínpadon és filmen.” A Németországból befutott távirati üdvözletek garmadájából kikeresi Bársony Rózsiét. Aztán elveszi a pesti lapokat és belemerül a kritikába. Felsóhajt: „Soha nem féltem, mint a Hawaii pesti premierjén! Ezt akár írásba is adhatom!” — Add! — „Tessék!” (És itt két sorban sajátkezű leírása látható. Aláírás: Ábrahám Pál) Félt a pestektől, akik abban pillanatban amint karcsú alakja feltűnt a karmesteri emelvényen, tízperces ujjongó feledhetetlen ovációban részesítették. A riporter nem írta alá a nevét. Megjegyzés: A riport 1932.január 23-án készülhetett. A Király Színházban 1932.január 22-én bemutatott „Hawaii rózsája” című Ábrahám operett premierje után. Feltételezem, hogy a Színházi Élet szerkesztője Incze Sándor készíthette a riportot. SZINHÁZI ÉLET XXII. évfolyam, 1932.január 31-február 6.
1666 Búbánat 2016-05-28 09:03:04
„TÚL AZ ÓPERENCIÁN!” Dankó Rádió most délelőtt 9 órakor kezdődő adása zenei kínálatában megemlékezik a 110 éve született SVÉD SÁNDORRÓL! 1906. május 28.-án született Budapesten, a XX. századi operajátszás egyik óriása, egy igazi világklasszis, korának egyik legjelentősebb baritonja. 09:28:41 - Bizet: Carmen - Torreádor dal a II. felvonásból (Svéd Sándor & Prágai Nemzeti Színház zenekara & vez.: Sip, Ladislav ) 09:33:23 - Szabadi Frank Ignác/Csapó Dániel, K. - Nagy a feje, búsuljon a ló - Dal (Svéd Sándor & Ifj. Magyari Imre Népi Zenekara) 09:35:08 Kálmán Imre/Harsányi Zsolt: Marica grófnő - dal (Svéd Sándor & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Török Emil) 09:40:28 Kálmán Imre/Harsányi Zsolt: Marica grófnő - Lisa és Tasziló kettőse (Gencsy Sári & Svéd Sándor & Magyar Néphadsereg Központi Zenekara) 09:45:04 Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő: Vándordiák - Deres már a határ (Svéd Sándor & Budapest Zenekar & Vincze Ottó) A délelőtti adás ismétlése meghallgatható 18 órától a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon Ezen a héten minden nap Kútvölgyi Erzsébet színművésszel beszélget a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
„TÚL AZ ÓPERENCIÁN!” Dankó Rádió most délelőtt 9 órakor kezdődő adása zenei kínálatában megemlékezik a 110 éve született SVÉD SÁNDORRÓL! 1906. május 28.-án született Budapesten, a XX. századi operajátszás egyik óriása, egy igazi világklasszis, korának egyik legjelentősebb baritonja. 09:28:41 - Bizet: Carmen - Torreádor dal a II. felvonásból (Svéd Sándor & Prágai Nemzeti Színház zenekara & vez.: Sip, Ladislav ) 09:33:23 - Szabadi Frank Ignác/Csapó Dániel, K. - Nagy a feje, búsuljon a ló - Dal (Svéd Sándor & Ifj. Magyari Imre Népi Zenekara) 09:35:08 Kálmán Imre/Harsányi Zsolt: Marica grófnő - dal (Svéd Sándor & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Török Emil) 09:40:28 Kálmán Imre/Harsányi Zsolt: Marica grófnő - Lisa és Tasziló kettőse (Gencsy Sári & Svéd Sándor & Magyar Néphadsereg Központi Zenekara) 09:45:04 Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő: Vándordiák - Deres már a határ (Svéd Sándor & Budapest Zenekar & Vincze Ottó) A délelőtti adás ismétlése meghallgatható 18 órától a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon Ezen a héten minden nap Kútvölgyi Erzsébet színművésszel beszélget a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
1665 Búbánat 2016-05-20 11:43:39
Szirmai Albert egyik legbájosabb és zeneileg az egyik leginvenciózusabb daljátéka a Mézeskalács. Az Emőd Tamás szövegére és verseire írt háromfelvonásos daljátékot (előjátékkal) 1923. december 15-én mutatta be Budapesten, a Király Színház. A Magyar Rádió az ötvenes évek végén részleteket vett fel a darabból: Lorenz Kornélia, Rafael Márta, MelisGyörgy, Nagypál László énekelt, az MRT szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. De a legteljesebb változat az az új stúdiófelvétel - keresztmetszet -, melyet 1977. január 21-én, a Kossuth Rádió mutatott be 17.19 – 18.04 óra között. A felvételen közreműködött Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével. Erről az utóbbi felvételről hallhattuk ma az alábbi részleteket a Dankó Rádió operettkedvelőknek szóló adásában: - Az udvar bevonulása a 3. felvonásból (Énekkar, Zenekar) - Jóska dala a 3. felvonásból: „Ott, ahol egy kútgém látszik” (Melis) - Örzse és Buhu, az udvari bolond kettőse: „ Édes-kedves krumplileves” (Házy, Palcsó) - Örzse és Jóska kettőse a 3 felvonásból: „Szív küldi szívnek szívesen (Házy, Melis) - A királynő és Buhu udvari bolond kettőse a 2. felvonásból „Fordulj ügyesen!” (Andor,Palcsó) A Túl az Óperencián című műsor második felében részletek szólaltak meg Kálmán Imre A bajadér című operettjéből, mégpedig az Operettszínház 2009-es élő előadásáról készült felvételről. A délelőtti adásban elhangzott részletekben hallhattuk Miklósa Erikát, Szendy Szilvit, Dolhai Attilát, Csere Lászlót és Kerényi Miklós Mátét, az Operettszínház énekkarát és zenekarát Makláry László dirigálta. A Dankó Rádió operettadását 18 órától hallgathatjuk meg újra, az internetes elérhető helyeken online is.
Szirmai Albert egyik legbájosabb és zeneileg az egyik leginvenciózusabb daljátéka a Mézeskalács. Az Emőd Tamás szövegére és verseire írt háromfelvonásos daljátékot (előjátékkal) 1923. december 15-én mutatta be Budapesten, a Király Színház. A Magyar Rádió az ötvenes évek végén részleteket vett fel a darabból: Lorenz Kornélia, Rafael Márta, MelisGyörgy, Nagypál László énekelt, az MRT szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. De a legteljesebb változat az az új stúdiófelvétel - keresztmetszet -, melyet 1977. január 21-én, a Kossuth Rádió mutatott be 17.19 – 18.04 óra között. A felvételen közreműködött Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével. Erről az utóbbi felvételről hallhattuk ma az alábbi részleteket a Dankó Rádió operettkedvelőknek szóló adásában: - Az udvar bevonulása a 3. felvonásból (Énekkar, Zenekar) - Jóska dala a 3. felvonásból: „Ott, ahol egy kútgém látszik” (Melis) - Örzse és Buhu, az udvari bolond kettőse: „ Édes-kedves krumplileves” (Házy, Palcsó) - Örzse és Jóska kettőse a 3 felvonásból: „Szív küldi szívnek szívesen (Házy, Melis) - A királynő és Buhu udvari bolond kettőse a 2. felvonásból „Fordulj ügyesen!” (Andor,Palcsó) A Túl az Óperencián című műsor második felében részletek szólaltak meg Kálmán Imre A bajadér című operettjéből, mégpedig az Operettszínház 2009-es élő előadásáról készült felvételről. A délelőtti adásban elhangzott részletekben hallhattuk Miklósa Erikát, Szendy Szilvit, Dolhai Attilát, Csere Lászlót és Kerényi Miklós Mátét, az Operettszínház énekkarát és zenekarát Makláry László dirigálta. A Dankó Rádió operettadását 18 órától hallgathatjuk meg újra, az internetes elérhető helyeken online is.
1664 Búbánat 2016-05-18 11:06:56
A Dankó Rádió operettkedvelőknek szóló adásának mai zenei összeállításában helyet kapott Johann Strauss Egy éj Velencében című művének részletei (Házy Erzsébet, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós és Udvardy Tibor felvételeiből) mellett az operettirodalom „csúcsdarabja”-ként számon tartott A víg özvegy című Lehár-operett kedvelt melódiái (Kincses Veronika, Tiboldy Mária, Berkes János és Vadász Zsolt felvételeiről). A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban Szente Vajk, aki a beszélgetésük során sok érdekes információt oszt meg a rádióhallgatóval; feltárja „nem titkos” gondolatait a zenés színházi műfajokról, darabokról, rendezéseiről, szerepeiről; erről a szép-nehéz pályáról közvetlen stílusban fogalmazza meg fontosnak tartott észrevételeit. Nagyon megható szavakban fogalmazta meg azt is, milyen szerető és szeretett kapcsolatban áll ma is szüleivel. A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban: „Túl az Óperencián”.
A Dankó Rádió operettkedvelőknek szóló adásának mai zenei összeállításában helyet kapott Johann Strauss Egy éj Velencében című művének részletei (Házy Erzsébet, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós és Udvardy Tibor felvételeiből) mellett az operettirodalom „csúcsdarabja”-ként számon tartott A víg özvegy című Lehár-operett kedvelt melódiái (Kincses Veronika, Tiboldy Mária, Berkes János és Vadász Zsolt felvételeiről). A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban Szente Vajk, aki a beszélgetésük során sok érdekes információt oszt meg a rádióhallgatóval; feltárja „nem titkos” gondolatait a zenés színházi műfajokról, darabokról, rendezéseiről, szerepeiről; erről a szép-nehéz pályáról közvetlen stílusban fogalmazza meg fontosnak tartott észrevételeit. Nagyon megható szavakban fogalmazta meg azt is, milyen szerető és szeretett kapcsolatban áll ma is szüleivel. A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban: „Túl az Óperencián”.
1663 Búbánat 2016-05-16 12:58:19 [Válasz erre: 761 Búbánat 2014-12-22 13:56:12]
A Dankó Rádióban ha új hét kezdődik, akkor az operettműsorában új vendéget is köszönthetünk: mától egész héten át a színész, rendező és műsorvezető [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/05/13/tul-az-operencian-szente-vajk/; Szente Vajk [/url] a beszélgetőpartnere Nagy Ibolyának, a Nagymező utcai Thália-látványstúdióban. Többször említettem itt Offenbach egyfelvonásos remekét - „ A 66-os szám”-ot - , mely daljáték részleteit a Dankó Rádió is időnként a műsorára tűzi; a ma délelőtti, operettkedvelőknek szóló adásában megint hallgathattunk pár számot ebből, mégpedig három különböző stúdiófelvételéről: - A „Házaló-dal”-t Miller Lajos énekelte (a felvétel a hetvenes évek végén készült. Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Sebestyén András). - A rádió dalszínháza teljes felvételéről (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23.) = Suson dala, Suson és Piccolo kettőse - előadja Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes = François, vándor házaló bordala – előadja Melis György - A rádió dalszínháza teljes felvételéről (A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli. Km. László Margit, Palcsó Sándor, Radnay György; rendezte: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961). = Sirató-hármas (László Margit, Palcsó Sándor, Radnay György) A mai műsorból kiemelem még az utolsóként elhangzott részletet, Kemény Egontól a „Szerencsés utazás” előjátékát (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) A Túl az Óperencián című operettműsor ismétlése a szokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az internetes oldaláról is.
A Dankó Rádióban ha új hét kezdődik, akkor az operettműsorában új vendéget is köszönthetünk: mától egész héten át a színész, rendező és műsorvezető [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/05/13/tul-az-operencian-szente-vajk/; Szente Vajk [/url] a beszélgetőpartnere Nagy Ibolyának, a Nagymező utcai Thália-látványstúdióban. Többször említettem itt Offenbach egyfelvonásos remekét - „ A 66-os szám”-ot - , mely daljáték részleteit a Dankó Rádió is időnként a műsorára tűzi; a ma délelőtti, operettkedvelőknek szóló adásában megint hallgathattunk pár számot ebből, mégpedig három különböző stúdiófelvételéről: - A „Házaló-dal”-t Miller Lajos énekelte (a felvétel a hetvenes évek végén készült. Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Sebestyén András). - A rádió dalszínháza teljes felvételéről (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23.) = Suson dala, Suson és Piccolo kettőse - előadja Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes = François, vándor házaló bordala – előadja Melis György - A rádió dalszínháza teljes felvételéről (A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli. Km. László Margit, Palcsó Sándor, Radnay György; rendezte: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961). = Sirató-hármas (László Margit, Palcsó Sándor, Radnay György) A mai műsorból kiemelem még az utolsóként elhangzott részletet, Kemény Egontól a „Szerencsés utazás” előjátékát (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) A Túl az Óperencián című operettműsor ismétlése a szokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az internetes oldaláról is.
1662 Búbánat 2016-05-15 11:10:19
Dankó Rádió- „Túl az Óperencián” Benne hallhattuk, az adás elején Kacsoh Pongrác/Bakonyi Károly/Heltai Jenő János vitézéből az 1. felvonás fináléját: a Polgár Tibor vezényelte rádiózenekar és a Földényi-kórus közreműködésével felvett 1959-es rádiófelvételről Házy Erzsébet, Sárdy János, Gobbi Hilda, Pethes Ferenc, Göndöcs József, Molnár Miklós énekelt. Huszkától a Mária főhadnagy című operett dalait, kettőseit Nyári Zoltán, Kékkovács Mara és Kerényi Miklós Máté, Kalocsai Zsuzsa és Nyári Zoltán, Geszthy Veronika és Boncsér Gergely, valamint Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté szólaltatta meg arról a stúdiófelvételről, mely tavaly készült a Magyar Rádió stúdiójában a Huszka-év jegyében. Kovács János vezényelte a rádió énekkarát és szimfonikus zenekarát. A délelőtti műsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon. Ezen a héten, ma utoljára beszélgetett a szerkesztő-műsorvezető a stúdióba hívott művészvendégével, a színész-rendező Molnár Lászlóval.
Dankó Rádió- „Túl az Óperencián” Benne hallhattuk, az adás elején Kacsoh Pongrác/Bakonyi Károly/Heltai Jenő János vitézéből az 1. felvonás fináléját: a Polgár Tibor vezényelte rádiózenekar és a Földényi-kórus közreműködésével felvett 1959-es rádiófelvételről Házy Erzsébet, Sárdy János, Gobbi Hilda, Pethes Ferenc, Göndöcs József, Molnár Miklós énekelt. Huszkától a Mária főhadnagy című operett dalait, kettőseit Nyári Zoltán, Kékkovács Mara és Kerényi Miklós Máté, Kalocsai Zsuzsa és Nyári Zoltán, Geszthy Veronika és Boncsér Gergely, valamint Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté szólaltatta meg arról a stúdiófelvételről, mely tavaly készült a Magyar Rádió stúdiójában a Huszka-év jegyében. Kovács János vezényelte a rádió énekkarát és szimfonikus zenekarát. A délelőtti műsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon. Ezen a héten, ma utoljára beszélgetett a szerkesztő-műsorvezető a stúdióba hívott művészvendégével, a színész-rendező Molnár Lászlóval.
1660 Búbánat 2016-05-14 15:06:35
Egy kis múltidézés a rádió hangarchívuma segítségével: 1982. július 1., Petőfi Rádió: 20.35 – 22.02 "30 ÉV A RÁDIÓOPERETT TÖRTÉNETÉBŐL" Rácz György műsora Közreműködik: Apáthi Imre, Bende Zsolt, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Külkey László. Lukács Margit, Medgyaszay Vilma. Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Rátonyi Róbert, Réti József, Sárdy János, Sennyei Vera, Szabó Miklós Tompa Sándor, Zentai Anna, valamint a Forrni- és Földényi-kórus. Vezényel: Bródy Tamás, Fischer Sándor, Lehel György, Majorossy Aladár és Polgár Tibor. Szerkesztő: László György
Egy kis múltidézés a rádió hangarchívuma segítségével: 1982. július 1., Petőfi Rádió: 20.35 – 22.02 "30 ÉV A RÁDIÓOPERETT TÖRTÉNETÉBŐL" Rácz György műsora Közreműködik: Apáthi Imre, Bende Zsolt, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Külkey László. Lukács Margit, Medgyaszay Vilma. Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Rátonyi Róbert, Réti József, Sárdy János, Sennyei Vera, Szabó Miklós Tompa Sándor, Zentai Anna, valamint a Forrni- és Földényi-kórus. Vezényel: Bródy Tamás, Fischer Sándor, Lehel György, Majorossy Aladár és Polgár Tibor. Szerkesztő: László György
1659 Búbánat 2016-05-13 10:28:43
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorban ma két daljátékból szólaltak meg részletek: 1.) Farkas Ferenc: Csínom Palkó A Rádió Dalszínháza 1963. május 1.-jén, a Kossuth rádióban, 20.10 – 22.10 óra között mutatta be a daljátéknak azt a rádiós változatát (a rádió számára készült darabot először 1950-ben hallhatta a rádióhallgató; színpadon 1951. február 22-én az Erkel Színházban került bemutatásra), melyben Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Neményi Lili, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő énekeltek, de a dialógusokban a prózát mondva is jeleskedtek. Ahogyan az első változat készítése idején, ezúttal is Lehel György vezényelt: km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Erről a jól ismert rádiófelvételről hallottunk szép részleteket, megjegyezve, hogy az Éduska és Palkó, illetve Éduska és Rosta Márton énekelt kettőseit egyaránt felvezető hosszabb dialógusokban Házy Erzsébet Simándy József illetve Szabó Ernő oldalán „prózáját” hallva is elbűvöli az érte rajongóit… 2. ) Egy rádióoperettből, Kerekes János Sárgarigó és az alkirály című darabjából is hallhattunk néhány dalt/kettőst Kalmár Magda és Palcsó Sándor tolmácsolásában. A zeneszerző-karmester új zenés darabját először 1971. augusztus 10-én sugározta a Kossuth Rádió. A felvétel rendezője Solymosi Ottó volt. Továbbra is Molnár László színész-rendező a vendége a rádióműsornak, kivel Nagy Ibolya beszélget, s ezeket a beszélgetéseket is hallgathatjuk a hét minden napján a felhangzó zenék között. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik, melyet az interneten is meghallgathatunk a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorban ma két daljátékból szólaltak meg részletek: 1.) Farkas Ferenc: Csínom Palkó A Rádió Dalszínháza 1963. május 1.-jén, a Kossuth rádióban, 20.10 – 22.10 óra között mutatta be a daljátéknak azt a rádiós változatát (a rádió számára készült darabot először 1950-ben hallhatta a rádióhallgató; színpadon 1951. február 22-én az Erkel Színházban került bemutatásra), melyben Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Neményi Lili, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő énekeltek, de a dialógusokban a prózát mondva is jeleskedtek. Ahogyan az első változat készítése idején, ezúttal is Lehel György vezényelt: km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Erről a jól ismert rádiófelvételről hallottunk szép részleteket, megjegyezve, hogy az Éduska és Palkó, illetve Éduska és Rosta Márton énekelt kettőseit egyaránt felvezető hosszabb dialógusokban Házy Erzsébet Simándy József illetve Szabó Ernő oldalán „prózáját” hallva is elbűvöli az érte rajongóit… 2. ) Egy rádióoperettből, Kerekes János Sárgarigó és az alkirály című darabjából is hallhattunk néhány dalt/kettőst Kalmár Magda és Palcsó Sándor tolmácsolásában. A zeneszerző-karmester új zenés darabját először 1971. augusztus 10-én sugározta a Kossuth Rádió. A felvétel rendezője Solymosi Ottó volt. Továbbra is Molnár László színész-rendező a vendége a rádióműsornak, kivel Nagy Ibolya beszélget, s ezeket a beszélgetéseket is hallgathatjuk a hét minden napján a felhangzó zenék között. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik, melyet az interneten is meghallgathatunk a www.dankoradio.hu oldalon.
1658 Búbánat 2016-05-10 11:04:18
Szirmai Albert egy időskori interjújában arra a kérdésre, hogy a sok népszerű operettje-daljátéka közül (Mágnás Miska, Mézeskalács, Rinaldó, Táncos huszárok, Mexikói legények stb.) melyiket tekinti szívéhez legközelebb állónak, úgy válaszolt, hogy bár mindegyik az ő édes „gyermeke” és ezért nem szívesen választana közülük, de talán az „Alexandra” volna az, amihez mégis a legtöbb érzelem fűzi. A rádióban két felvétel is készült Szirmai Albert-Martos Ferenc eme dalművéből: előbb egy keresztmetszetét vették fel, még az ötvenes évek végén, a stúdiófelvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Bródy Tamás vezényelt. Az újabb rádiófelvétel a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából, 1980. július 2-án hangzott fel először, a Petőfi rádióban, 18.35-19.25 között. Km.: Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor, Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. A Dankó Rádió operettműsorában (is) már mindkét rádiós változatból – többször is – megszólaltak szép dalok –kettősök. A ma délelőtt megint műsorra tűzött részletek ezúttal a daljáték 1980. évben készült és bemutatott felvételéről hangzottak el: - „Túl az üveghegyek kék ködén” - „Rózsák közt járunk” - „Szép leány, nagyon vigyázz!; jól vigyázz ha férfi jő” - „El ne fuss, légy diplomatikus” - Hidd el, jó lesz nekünk…” A Túl az Óperencián című adásban – melynek ismétlése 18 órakor kezdődik – még Buday Dénes szerzeményeiből hallottunk néhányat: a dalfelvételekről Lehoczky Évát, Felföldy Anikót és Haumann Pétert, Szabó Miklóst és Feleki Kamill énekét hallhattuk.
Szirmai Albert egy időskori interjújában arra a kérdésre, hogy a sok népszerű operettje-daljátéka közül (Mágnás Miska, Mézeskalács, Rinaldó, Táncos huszárok, Mexikói legények stb.) melyiket tekinti szívéhez legközelebb állónak, úgy válaszolt, hogy bár mindegyik az ő édes „gyermeke” és ezért nem szívesen választana közülük, de talán az „Alexandra” volna az, amihez mégis a legtöbb érzelem fűzi. A rádióban két felvétel is készült Szirmai Albert-Martos Ferenc eme dalművéből: előbb egy keresztmetszetét vették fel, még az ötvenes évek végén, a stúdiófelvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Bródy Tamás vezényelt. Az újabb rádiófelvétel a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából, 1980. július 2-án hangzott fel először, a Petőfi rádióban, 18.35-19.25 között. Km.: Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor, Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. A Dankó Rádió operettműsorában (is) már mindkét rádiós változatból – többször is – megszólaltak szép dalok –kettősök. A ma délelőtt megint műsorra tűzött részletek ezúttal a daljáték 1980. évben készült és bemutatott felvételéről hangzottak el: - „Túl az üveghegyek kék ködén” - „Rózsák közt járunk” - „Szép leány, nagyon vigyázz!; jól vigyázz ha férfi jő” - „El ne fuss, légy diplomatikus” - Hidd el, jó lesz nekünk…” A Túl az Óperencián című adásban – melynek ismétlése 18 órakor kezdődik – még Buday Dénes szerzeményeiből hallottunk néhányat: a dalfelvételekről Lehoczky Évát, Felföldy Anikót és Haumann Pétert, Szabó Miklóst és Feleki Kamill énekét hallhattuk.
1657 Búbánat 2016-05-09 12:25:29
Ezen a héten, mától [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/05/07/tul-az-operencian-molnar-laszlo/; Molnár László musicalszínész [/url] a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, kivel Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő beszélget. A zenei kínálatból kiemelem a Csárdáskirálynő I. felvonásbeli fináléját (Ének és próza: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Feleki kamill, Rátonyi Róbert, Nádas Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Bródy Tamás – Rádióstúdiófelvétel bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00) Zerkovitz Béla melódiáiból is kaptunk egy válogatott csokrot: a dalok előadói voltak Pápai Erika és Darvas Iván, Zentai Anna és Rátonyi Róbert, továbbá Bilicsi Tivadar, valamint Udvardy Tibor gyönyörű, érzelmekkel telített, utánozhatatlan énektolmácsolásában felhangzott a Csókos asszonyból a „Hulló falevél”: „Nagy árnyas kert közepében áll ott egy sötét platán, Alatta sok álmot szőttünk, szép tavaszi éjszakán Szerelemről, boldogságról ábrándozánk kiskerti padunkon ülve, rózsanyílás idején…. /Hulló falevél, suttogva beszél, a szép tavasznak már vége, S a nyárnak, mely lelkünkben égett, már csak az emléke él… Hulló falevél, sárgult falevél…” Ismétlés délután a megszokott időben, hat órától hallgatható meg a rádióban és az online internetes elérhetőségeken.
Ezen a héten, mától [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/05/07/tul-az-operencian-molnar-laszlo/; Molnár László musicalszínész [/url] a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, kivel Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő beszélget. A zenei kínálatból kiemelem a Csárdáskirálynő I. felvonásbeli fináléját (Ének és próza: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Feleki kamill, Rátonyi Róbert, Nádas Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Bródy Tamás – Rádióstúdiófelvétel bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00) Zerkovitz Béla melódiáiból is kaptunk egy válogatott csokrot: a dalok előadói voltak Pápai Erika és Darvas Iván, Zentai Anna és Rátonyi Róbert, továbbá Bilicsi Tivadar, valamint Udvardy Tibor gyönyörű, érzelmekkel telített, utánozhatatlan énektolmácsolásában felhangzott a Csókos asszonyból a „Hulló falevél”: „Nagy árnyas kert közepében áll ott egy sötét platán, Alatta sok álmot szőttünk, szép tavaszi éjszakán Szerelemről, boldogságról ábrándozánk kiskerti padunkon ülve, rózsanyílás idején…. /Hulló falevél, suttogva beszél, a szép tavasznak már vége, S a nyárnak, mely lelkünkben égett, már csak az emléke él… Hulló falevél, sárgult falevél…” Ismétlés délután a megszokott időben, hat órától hallgatható meg a rádióban és az online internetes elérhetőségeken.
1656 Búbánat 2016-05-08 10:46:13
Huszka Jenő – Petőfi Sándor: Szeptember végén (Balczó Péter, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – 2015. új Huszka-felvételek a rádióban, MTVA - Dankó Rádió Ez a gyönyörű dal (az Erzsébet című művébe illesztette be a komponista) is elhangzott ma a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, amelyben a daljáték részletei mellett helyet kaptak Johann Strauss Cigánybárójának népszerű melódiái is Molnár András, Melis György, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa és Berkes János előadásában. Az operettműsorban befejezését hallgathattuk meg Szinetár Dóra és a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya egész héten át tartó beszélgetés-sorozatának. Ismétlés délután ha órától a rádió hullámhosszán és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
Huszka Jenő – Petőfi Sándor: Szeptember végén (Balczó Péter, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – 2015. új Huszka-felvételek a rádióban, MTVA - Dankó Rádió Ez a gyönyörű dal (az Erzsébet című művébe illesztette be a komponista) is elhangzott ma a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, amelyben a daljáték részletei mellett helyet kaptak Johann Strauss Cigánybárójának népszerű melódiái is Molnár András, Melis György, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa és Berkes János előadásában. Az operettműsorban befejezését hallgathattuk meg Szinetár Dóra és a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya egész héten át tartó beszélgetés-sorozatának. Ismétlés délután ha órától a rádió hullámhosszán és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
1655 Búbánat 2016-05-07 15:40:38
Aki szereti az operettzenét, Szirmai Albert vagy Offenbach muzsikáját, annak ajánlom figyelmébe a Dankó Rádióban hat órakor kezdődő zenei összeállítást, a délelőtti operettműsor ismétlését: Részletek csendülnek fel a Mágnás Miskából (Andor Éva és mások felvételei); a Szép Heléna több rádiófelvételéről hallunk részleteket: Kelen Péter, Sass Sylvia, Bende Zsolt és Maleczky Oszkár énekel, km. az MRT Énekkara.
Aki szereti az operettzenét, Szirmai Albert vagy Offenbach muzsikáját, annak ajánlom figyelmébe a Dankó Rádióban hat órakor kezdődő zenei összeállítást, a délelőtti operettműsor ismétlését: Részletek csendülnek fel a Mágnás Miskából (Andor Éva és mások felvételei); a Szép Heléna több rádiófelvételéről hallunk részleteket: Kelen Péter, Sass Sylvia, Bende Zsolt és Maleczky Oszkár énekel, km. az MRT Énekkara.
1654 Búbánat 2016-05-06 15:50:23
Két művészre emlékezem egyszerre ezzel az operettfelvétellel: Gencsy Sári operaénekesnőre, aki ezen a napon hunyt el (Debrecen, 1924. augusztus 16. – 2008. május 6.) És Ábrahám Pál zeneszerzőre, akinek ugyancsak ma van a halála évfordulója (1892. november 2. Apatin - 1960. május 6. Hamburg) [url] https://www.youtube.com/watch?v=nqo58DizICs; Ábrahám Pál: Viktória – Pardon madame – Gencsy Sári, Svéd Sándor [/url] Km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Zenekara -- Pardon madame (Szerző: Ábrahám Pál/Harmath Imre A Dankó Rádió mai operettműsorában is Ábrahám Pál melódiák csendültek fel: a Hawaii rózsájából hallottunk részleteket Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Melis György és Rátonyi Róbert énekében Előtte még Jean Gilbert két operettjéből (Marinka a táncosnő; A bíborruhás asszony) hangzott el két-két duett Gyenes Magda, Zentai Anna, Kishegyi Árpád és Rátonyi Róbert rádiófelvételéről. Ezen kissé meglepődtem, hiszen alig múlt két hete, amikor ugyanezt a négy számot bekonferálta Nagy Ibolya. (Erről bővebben az 1.643 sorszám alatt írtam) A mai adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségeken.
Két művészre emlékezem egyszerre ezzel az operettfelvétellel: Gencsy Sári operaénekesnőre, aki ezen a napon hunyt el (Debrecen, 1924. augusztus 16. – 2008. május 6.) És Ábrahám Pál zeneszerzőre, akinek ugyancsak ma van a halála évfordulója (1892. november 2. Apatin - 1960. május 6. Hamburg) [url] https://www.youtube.com/watch?v=nqo58DizICs; Ábrahám Pál: Viktória – Pardon madame – Gencsy Sári, Svéd Sándor [/url] Km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Zenekara -- Pardon madame (Szerző: Ábrahám Pál/Harmath Imre A Dankó Rádió mai operettműsorában is Ábrahám Pál melódiák csendültek fel: a Hawaii rózsájából hallottunk részleteket Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Melis György és Rátonyi Róbert énekében Előtte még Jean Gilbert két operettjéből (Marinka a táncosnő; A bíborruhás asszony) hangzott el két-két duett Gyenes Magda, Zentai Anna, Kishegyi Árpád és Rátonyi Róbert rádiófelvételéről. Ezen kissé meglepődtem, hiszen alig múlt két hete, amikor ugyanezt a négy számot bekonferálta Nagy Ibolya. (Erről bővebben az 1.643 sorszám alatt írtam) A mai adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségeken.
1653 Búbánat 2016-05-05 17:30:11 [Válasz erre: 1652 Búbánat 2016-05-05 17:29:00]
A műsor e heti vendége, Szinetár Dóra, ma is sok érdekeset mesél el magáról, a pályájának alakulásáról, szerepekről, partnerekről…
A műsor e heti vendége, Szinetár Dóra, ma is sok érdekeset mesél el magáról, a pályájának alakulásáról, szerepekről, partnerekről…
1652 Búbánat 2016-05-05 17:29:00
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti operettadását hamarosan megismétli a rádió (18 órától). A műsorban más zeneszámok mellett részletek hallhatók Dunajevszkij Szabad szél című operettjéből (két rádiófelvételről válogatott a szerkesztő, Nagy Ibolya): - Matrózinduló (No.8) Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - Klementin első dala (No.2) (Szőnyi Olga) - Stella és Markó kettőse (Gencsy Sári és Melis György) - A márkinő sanzonja (No.13) (Neményi Lili) - Hármas és Pepita dala (Koltay Valéria, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa) Az adás az interneten, a www.dankoradio.hu oldalon is elérhető.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti operettadását hamarosan megismétli a rádió (18 órától). A műsorban más zeneszámok mellett részletek hallhatók Dunajevszkij Szabad szél című operettjéből (két rádiófelvételről válogatott a szerkesztő, Nagy Ibolya): - Matrózinduló (No.8) Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - Klementin első dala (No.2) (Szőnyi Olga) - Stella és Markó kettőse (Gencsy Sári és Melis György) - A márkinő sanzonja (No.13) (Neményi Lili) - Hármas és Pepita dala (Koltay Valéria, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa) Az adás az interneten, a www.dankoradio.hu oldalon is elérhető.
1651 Búbánat 2016-05-03 12:11:40
Összefoglalom, kiegészítem és helyesbítem az 591., 579., 224., 182., 181., 180. és 179. sorszámokon beírt Lehár-operett, az ÉVA, rádiófelvételeiről adott ismertető adataimat. Az alábbi rádiófelvételekről tudok: 1.) Lehár Ferenc - Gábor Andor: Éva – részletek Rádiófelvétel: 1957. Km.: Szilvássy Margit, Szabó Miklós, az Állami Színházak Zenekara, Vezényel: Vincze Ottó 2.) Lehár Ferenc - Gábor Andor: Éva – részletek Rádióadás bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20 Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil 3.) Lehár Ferenc - Gábor Andor: Éva - keresztmetszet Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965 Km.: Házy Erzsébet, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor, valamint MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás 4.) Lehár Ferenc - Gábor Andor: Éva – Teljes felvétel Willner és Bodanszky szövegét Gábor Andor fordította. Rádióra átdolgozta Semsei Jenő és Szabó Miklós. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 A keretjátékot Romhányi József írta Km.: az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Sebestyén András Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Éva – Lehoczky Éva Oktav – Korondy György Larousse – Palcsó Sándor Pipszi – Németh Marika Dagobert – Bende Zsolt Prunelles – Sólyom Nagy Sándor Inas – Bíró József Átíró – Körmendi János Igazgató – Balázs Samu Továbbá énekhang: Ambrus Mihály Az operett dalai: - Nyitány - Larousse dala, No.1. ’Üdv Éva! Ünnepre vár szép születésnap , boldog légy”…” (Palcsó Sándor, énekkar) - Éva belépője „Az én anyám szép volt…” (Lehoczky Éva) - Oktav dala „Éva” (Korondy György) - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, No.4. „Pipsi, drága, Pipsi” (Németh Marika, Bende Zsolt) - Pipsi és Oktav kettőse, No.5. „Az óra éjfélt üt, ha csend van mindenütt…./Kit Párizs éjszakája csak egyszer megfogott...Ki látta egyszer Párizst,az álmok városát, az visszavárja egyre az élet mámorát” (Németh Marika, Korondy György) - Éva és Oktav szerelmi kettőse „Éva, akár egy látomás… /Szőkém, kicsi hamupipőkém …. /Hogyha csak egy perc a boldogság…” (Lehoczky Éva, Korondy György) - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, II. felv., No. 7. „Úgyis egy a fő a férfinépnek…” (Németh Marika, Bende Zsolt, énekkar) - Éva és Oktáv kettőse, valamint az Éva-keringőjelenet a II. felvonásból: „Szőkém, kicsi hamupipőkém, lásd, pompás e mesebeli változás….S hogyha csak egy percig volnál szép, és aztán köddé omolnál szét…Ó, boldogság, jöjj!” (Lehoczky Éva) - Hármas, No.9. „A válás ma már divatba jó, mint régen a házasság…” (Németh Marika, Bende Zsolt, Sólyom-Nagy Sándor) - A II. felvonás fináléja „A nő aki szép… Szőkém, kicsi hamupipőkém, lásd…(Lehoczky Éva, Németh Marika, Korondy Gyorgy, Bende Zsolt, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és szimfonikus Zenekara) - Oktav dala, No. 11. „Éva” (Korondy György) - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, III. felv. No. 12. „Válni kell, hát válni kellett… /Jaj de kár, vége már, boldogság, vége már, várni kell, semmi sincs, hogyha nincs némi kincs, hordd el hát sátorfád, fel is út, le is út, búcsút ints, ….volt de nincs.” (Németh Marika, Bende Zsolt) - Hármas: Oktav dala és jelenet „A sorsunk, hidd el, ellene tenni nem lehet… /Tessék belenézni, revideálni, és aztán nevével szignálni… /Hát, pajtás, jól vigyázz! …/Boldogság, csingilingilingili, vágyom rád, csingilingilingili…” (Sólyom- Nagy Sándor, Korondy György, Ambrus Mihály) - Éva dala „Dal a szélről” (Lehoczky Éva - Éva és Pipsi kettőse, No.15. „….Így él egy diszkrét nő, mindet csak sejtet, nem mutat ő, mert ami titkos, mindig izgató….” (Lehoczky Éva, Németh Marika) - Induló-dal a III. felvonásból „ Szajna parti placcon… én sosem felejtem el, mily boldog voltam én…” (Lehoczky Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, énekkar) - Éva és Larousse kettőse „Könnyű pille mind a nő…” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor) - A III. felvonás fináléja (Lehoczky Éva, Bende Zsolt, Korondy György)
Összefoglalom, kiegészítem és helyesbítem az 591., 579., 224., 182., 181., 180. és 179. sorszámokon beírt Lehár-operett, az ÉVA, rádiófelvételeiről adott ismertető adataimat. Az alábbi rádiófelvételekről tudok: 1.) Lehár Ferenc - Gábor Andor: Éva – részletek Rádiófelvétel: 1957. Km.: Szilvássy Margit, Szabó Miklós, az Állami Színházak Zenekara, Vezényel: Vincze Ottó 2.) Lehár Ferenc - Gábor Andor: Éva – részletek Rádióadás bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20 Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil 3.) Lehár Ferenc - Gábor Andor: Éva - keresztmetszet Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965 Km.: Házy Erzsébet, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor, valamint MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás 4.) Lehár Ferenc - Gábor Andor: Éva – Teljes felvétel Willner és Bodanszky szövegét Gábor Andor fordította. Rádióra átdolgozta Semsei Jenő és Szabó Miklós. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 A keretjátékot Romhányi József írta Km.: az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Sebestyén András Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Éva – Lehoczky Éva Oktav – Korondy György Larousse – Palcsó Sándor Pipszi – Németh Marika Dagobert – Bende Zsolt Prunelles – Sólyom Nagy Sándor Inas – Bíró József Átíró – Körmendi János Igazgató – Balázs Samu Továbbá énekhang: Ambrus Mihály Az operett dalai: - Nyitány - Larousse dala, No.1. ’Üdv Éva! Ünnepre vár szép születésnap , boldog légy”…” (Palcsó Sándor, énekkar) - Éva belépője „Az én anyám szép volt…” (Lehoczky Éva) - Oktav dala „Éva” (Korondy György) - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, No.4. „Pipsi, drága, Pipsi” (Németh Marika, Bende Zsolt) - Pipsi és Oktav kettőse, No.5. „Az óra éjfélt üt, ha csend van mindenütt…./Kit Párizs éjszakája csak egyszer megfogott...Ki látta egyszer Párizst,az álmok városát, az visszavárja egyre az élet mámorát” (Németh Marika, Korondy György) - Éva és Oktav szerelmi kettőse „Éva, akár egy látomás… /Szőkém, kicsi hamupipőkém …. /Hogyha csak egy perc a boldogság…” (Lehoczky Éva, Korondy György) - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, II. felv., No. 7. „Úgyis egy a fő a férfinépnek…” (Németh Marika, Bende Zsolt, énekkar) - Éva és Oktáv kettőse, valamint az Éva-keringőjelenet a II. felvonásból: „Szőkém, kicsi hamupipőkém, lásd, pompás e mesebeli változás….S hogyha csak egy percig volnál szép, és aztán köddé omolnál szét…Ó, boldogság, jöjj!” (Lehoczky Éva) - Hármas, No.9. „A válás ma már divatba jó, mint régen a házasság…” (Németh Marika, Bende Zsolt, Sólyom-Nagy Sándor) - A II. felvonás fináléja „A nő aki szép… Szőkém, kicsi hamupipőkém, lásd…(Lehoczky Éva, Németh Marika, Korondy Gyorgy, Bende Zsolt, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és szimfonikus Zenekara) - Oktav dala, No. 11. „Éva” (Korondy György) - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, III. felv. No. 12. „Válni kell, hát válni kellett… /Jaj de kár, vége már, boldogság, vége már, várni kell, semmi sincs, hogyha nincs némi kincs, hordd el hát sátorfád, fel is út, le is út, búcsút ints, ….volt de nincs.” (Németh Marika, Bende Zsolt) - Hármas: Oktav dala és jelenet „A sorsunk, hidd el, ellene tenni nem lehet… /Tessék belenézni, revideálni, és aztán nevével szignálni… /Hát, pajtás, jól vigyázz! …/Boldogság, csingilingilingili, vágyom rád, csingilingilingili…” (Sólyom- Nagy Sándor, Korondy György, Ambrus Mihály) - Éva dala „Dal a szélről” (Lehoczky Éva - Éva és Pipsi kettőse, No.15. „….Így él egy diszkrét nő, mindet csak sejtet, nem mutat ő, mert ami titkos, mindig izgató….” (Lehoczky Éva, Németh Marika) - Induló-dal a III. felvonásból „ Szajna parti placcon… én sosem felejtem el, mily boldog voltam én…” (Lehoczky Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, énekkar) - Éva és Larousse kettőse „Könnyű pille mind a nő…” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor) - A III. felvonás fináléja (Lehoczky Éva, Bende Zsolt, Korondy György)
1650 Búbánat 2016-05-02 10:31:33
Egy szép, ritkán hallható zenével kezdődött el a Túl az Óperencián című operettműsor a hét első napján a Dankó Rádióban: Julius Fučík: Gladiátotok bevonulása - induló (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar FERENCSIK JÁNOS vezényletével) Julius Fučík (Julius Arnošt Vilém Fučík), (Prága, 1872. július 18. - Berlin, 1916. szeptember 25.), cseh zeneszerző és katonazenekari karmester, a világon legismertebb cirkuszi bevonulási induló, a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů) szerzője. Fučík Dvořák tanítványa volt. Osztrák-magyar katonazenekar vezetőjeként mintegy 240 szórakoztató-zenei darabot írt. Zömük közismertté és -kedveltté vált. A rádió stúdiójában mától [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/04/29/tul-az-operencian-szinetar-dora/; Szinetár Dóra [/url] vette át a képletesen helyét Kautzky Armandnak; ezen héten a Jászai Mari-díjas színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A délelőtti adásban egy magyar és egy osztrák szerző kevésbé ismert és játszott zenés darabjából hallhattunk részleteket: Vincze Ottó: Cseberből-vederbe Obernyik Károly Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban című vígjátéka nyomán szövegét és verseit Ambrózy Ágoston írta. A rádiófelvétel bemutatója 1964-ben volt. Vezényel: Tóth Péter. Közreműködik: azt MRT kamarazenekara és a Földényi-kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Az operett négy részletében felcsendülő dalokat László Margit (Jódli-dal), Palcsó Sándor (Sándor dala; Levél-dal) és Kishegyi Árpád énekhangján élvezhettük. A műsor másik felében Leo Fall Spanyol csalogány című operettjéből csendültek fel kedves dalok: a rádiófelvételen Orosz Júlia, Gyenes Magda, Kishegyi Árpád és Kövecses Béla énekel, az Állami Hangversenyzenekart, az Magyar Rádió Énekkarának Férfikarát Bródy Tamás vezényli. A rádiós bemutató időpontja: 1957. Ez a darab legalább olyan invenciózus, mint a zeneszerző ismertebb és játszottabb Pompadour, Az elvált asszony vagy a Sztambul rózsája darabjai. A Spanyol csalogány remek felvétele ez, nagyszerű énekesekkel, és ennek az operettnek is négy nagyszerű részlete került az adásba, különösen Dolores két dalában hallható Orosz Júlia énekére kell "odafigyelni". A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
Egy szép, ritkán hallható zenével kezdődött el a Túl az Óperencián című operettműsor a hét első napján a Dankó Rádióban: Julius Fučík: Gladiátotok bevonulása - induló (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar FERENCSIK JÁNOS vezényletével) Julius Fučík (Julius Arnošt Vilém Fučík), (Prága, 1872. július 18. - Berlin, 1916. szeptember 25.), cseh zeneszerző és katonazenekari karmester, a világon legismertebb cirkuszi bevonulási induló, a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů) szerzője. Fučík Dvořák tanítványa volt. Osztrák-magyar katonazenekar vezetőjeként mintegy 240 szórakoztató-zenei darabot írt. Zömük közismertté és -kedveltté vált. A rádió stúdiójában mától [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/04/29/tul-az-operencian-szinetar-dora/; Szinetár Dóra [/url] vette át a képletesen helyét Kautzky Armandnak; ezen héten a Jászai Mari-díjas színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A délelőtti adásban egy magyar és egy osztrák szerző kevésbé ismert és játszott zenés darabjából hallhattunk részleteket: Vincze Ottó: Cseberből-vederbe Obernyik Károly Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban című vígjátéka nyomán szövegét és verseit Ambrózy Ágoston írta. A rádiófelvétel bemutatója 1964-ben volt. Vezényel: Tóth Péter. Közreműködik: azt MRT kamarazenekara és a Földényi-kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Az operett négy részletében felcsendülő dalokat László Margit (Jódli-dal), Palcsó Sándor (Sándor dala; Levél-dal) és Kishegyi Árpád énekhangján élvezhettük. A műsor másik felében Leo Fall Spanyol csalogány című operettjéből csendültek fel kedves dalok: a rádiófelvételen Orosz Júlia, Gyenes Magda, Kishegyi Árpád és Kövecses Béla énekel, az Állami Hangversenyzenekart, az Magyar Rádió Énekkarának Férfikarát Bródy Tamás vezényli. A rádiós bemutató időpontja: 1957. Ez a darab legalább olyan invenciózus, mint a zeneszerző ismertebb és játszottabb Pompadour, Az elvált asszony vagy a Sztambul rózsája darabjai. A Spanyol csalogány remek felvétele ez, nagyszerű énekesekkel, és ennek az operettnek is négy nagyszerű részlete került az adásba, különösen Dolores két dalában hallható Orosz Júlia énekére kell "odafigyelni". A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
1649 smaragd 2016-05-01 19:52:49
Május elsején emlékezzünk arra a zenés rádiójátékra, amely a Magyar Rádió első "rádióoperett"-jeként rádiótörténeti jelentőségű: Kemény Egon-Mesterházi Lajos-Szász Péter-Romhányi József: "Májusfa" 1949.május 1-én, este, főműsorként sugározta akkor még élő adásban a Magyar Rádió a Kossuth adón. Az új rádiós műfaj első darabjáról, az új zenei, rádiós, technikai feladatokról és a már a próbák alatt a Pagoda környékén slágerré vált Májusfa-keringőről korábban már többször írtunk a fórumon. Az évtizedekig - akik még emlékeznek rá, azok számára mindmáig - igen népszerű Májusfa-keringőt a felvételen Gyurkovics Mária énekelte, korábban számtalanszor sugározta a Magyar Rádió.
Május elsején emlékezzünk arra a zenés rádiójátékra, amely a Magyar Rádió első "rádióoperett"-jeként rádiótörténeti jelentőségű: Kemény Egon-Mesterházi Lajos-Szász Péter-Romhányi József: "Májusfa" 1949.május 1-én, este, főműsorként sugározta akkor még élő adásban a Magyar Rádió a Kossuth adón. Az új rádiós műfaj első darabjáról, az új zenei, rádiós, technikai feladatokról és a már a próbák alatt a Pagoda környékén slágerré vált Májusfa-keringőről korábban már többször írtunk a fórumon. Az évtizedekig - akik még emlékeznek rá, azok számára mindmáig - igen népszerű Májusfa-keringőt a felvételen Gyurkovics Mária énekelte, korábban számtalanszor sugározta a Magyar Rádió.
1648 Búbánat 2016-05-01 11:16:17
A Dankó Rádióban nemrég a Szép a világ című Lehár-operettből hangzott el néhány kitűnő részlet, a mai operettműsorban ismét egy viszonylag ritkán hallható művéből, a Tavaszból csendültek fel ugyancsak szép melódiák! Lehár Ferenc: Tavasz („Frühling” – 1922. január 20., Bécs, Cabaret Hölle) Egyfelvonásos operett (Singspiel) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23., (Húsvét hétfő), Kossuth Rádió, 17.58 órakor Szövegét Rudolf Eger írta. Rádióra alkalmazta Semsei Jenő. A verseket Dalos László fordította. Vezényel Sebestyén András. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Hedvig, a lány - Andor Éva Toni, Hedvig barátnője – Németh Marika Lorenz, zeneszerző, zongorista - Korondy György Ewald, költő - Bende Zsolt (Megjegyzendő, hogy a „Frühling”” bécsi bemutatójának hatalmas sikere arra késztette Lehárt, hogy háromfelvonásossá bővítse művét; az új változat a „Frühlingsmädel” („Tavaszi álom”) címet kapta, amely ugyancsak kedvező fogadtatásban részesült: felülmúlt minden várakozást. Ezt a változatot mutatták be Budapesten 1932. szeptember 15-én a Magyar Királyi Operaházban.) A Dankó Rádióban most az eredeti, kis operettnek a magyar rádióban készült stúdiófelvételéről hangzott el négy részlet a négy kitűnő operaénekesünk tolmácsolásában, és újra gyönyörködhettem a pompás, invenciózus Lehár-dallamokban, belefeledkezve az elbájoló, mesteri partitúra, az énekhangok, a zenekari kíséret szépségeibe, amihez hozzájárul Dalos László ihletett versfordításai is. - Hedvig és Lorenz kettőse: „Május rózsái nyílnak…” (Andor Éva, Korondy György) - Lorenz dala: „Oly mindegy már, olyan mindegy ma már…. Én bennem úgy él, hogy szőke a drága, a két szeme kék és karcsú a lába…./”Én bennem ez a lány maga a szépség…./Randevún várták a tündért, a drágát, egy dús lombú erdő ölén….” (Korondy György) - Lorenz és Ewald kettőse: „De szeretném, ha ez a szekrény tenne róla vallomást….” /”Kicsi könnyű cipő, ha elindul a nő, ugyanúgy szaporán, vele tart a bokám, hol a drága cípő, sohase hűtelen ő, ha szép bokát öleli lágyan át…” (Korondy György, Bende Zsolt) - Toni és Ewald kettőse: „Minden este nyolckor már, mikor a sok bolt bezár, megy a kicsi varró lány…/- Úgy szeretem a színes szerelmet, mely ha nincsen, üresen áll a világ…” (Németh Marika, Bende Zsolt) A délelőtti adás elején Nagy Ibolya kedves szavakkal megemlékezett az „Anyák napjáról”, majd Honthy Hanna énekében hallhattuk Lajtai Lajos – Békeffy István ismert dalát: „Az én mamám…” (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a karmester: Vincze Ottó ). A nemrég örökre eltávozott Psota Irénre emlékezve szólalt meg előadásában az a dal, amit Tiszai Márton szövegére és Kemény Egon zenéjére vettek fel vele a rádióban: „A néma asszony” (km. a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara). A Túl az Óperencián című műsorban egész héten át Kautczky Armand színművésszel beszélgetett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A délelőtti adást ismét meghallgathatjuk a rádióban és a www.dankoradio.hu internetes oldalon, 18 órától.
A Dankó Rádióban nemrég a Szép a világ című Lehár-operettből hangzott el néhány kitűnő részlet, a mai operettműsorban ismét egy viszonylag ritkán hallható művéből, a Tavaszból csendültek fel ugyancsak szép melódiák! Lehár Ferenc: Tavasz („Frühling” – 1922. január 20., Bécs, Cabaret Hölle) Egyfelvonásos operett (Singspiel) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23., (Húsvét hétfő), Kossuth Rádió, 17.58 órakor Szövegét Rudolf Eger írta. Rádióra alkalmazta Semsei Jenő. A verseket Dalos László fordította. Vezényel Sebestyén András. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Hedvig, a lány - Andor Éva Toni, Hedvig barátnője – Németh Marika Lorenz, zeneszerző, zongorista - Korondy György Ewald, költő - Bende Zsolt (Megjegyzendő, hogy a „Frühling”” bécsi bemutatójának hatalmas sikere arra késztette Lehárt, hogy háromfelvonásossá bővítse művét; az új változat a „Frühlingsmädel” („Tavaszi álom”) címet kapta, amely ugyancsak kedvező fogadtatásban részesült: felülmúlt minden várakozást. Ezt a változatot mutatták be Budapesten 1932. szeptember 15-én a Magyar Királyi Operaházban.) A Dankó Rádióban most az eredeti, kis operettnek a magyar rádióban készült stúdiófelvételéről hangzott el négy részlet a négy kitűnő operaénekesünk tolmácsolásában, és újra gyönyörködhettem a pompás, invenciózus Lehár-dallamokban, belefeledkezve az elbájoló, mesteri partitúra, az énekhangok, a zenekari kíséret szépségeibe, amihez hozzájárul Dalos László ihletett versfordításai is. - Hedvig és Lorenz kettőse: „Május rózsái nyílnak…” (Andor Éva, Korondy György) - Lorenz dala: „Oly mindegy már, olyan mindegy ma már…. Én bennem úgy él, hogy szőke a drága, a két szeme kék és karcsú a lába…./”Én bennem ez a lány maga a szépség…./Randevún várták a tündért, a drágát, egy dús lombú erdő ölén….” (Korondy György) - Lorenz és Ewald kettőse: „De szeretném, ha ez a szekrény tenne róla vallomást….” /”Kicsi könnyű cipő, ha elindul a nő, ugyanúgy szaporán, vele tart a bokám, hol a drága cípő, sohase hűtelen ő, ha szép bokát öleli lágyan át…” (Korondy György, Bende Zsolt) - Toni és Ewald kettőse: „Minden este nyolckor már, mikor a sok bolt bezár, megy a kicsi varró lány…/- Úgy szeretem a színes szerelmet, mely ha nincsen, üresen áll a világ…” (Németh Marika, Bende Zsolt) A délelőtti adás elején Nagy Ibolya kedves szavakkal megemlékezett az „Anyák napjáról”, majd Honthy Hanna énekében hallhattuk Lajtai Lajos – Békeffy István ismert dalát: „Az én mamám…” (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a karmester: Vincze Ottó ). A nemrég örökre eltávozott Psota Irénre emlékezve szólalt meg előadásában az a dal, amit Tiszai Márton szövegére és Kemény Egon zenéjére vettek fel vele a rádióban: „A néma asszony” (km. a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara). A Túl az Óperencián című műsorban egész héten át Kautczky Armand színművésszel beszélgetett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A délelőtti adást ismét meghallgathatjuk a rádióban és a www.dankoradio.hu internetes oldalon, 18 órától.
1647 Búbánat 2016-04-25 14:31:54 [Válasz erre: 1646 Búbánat 2016-04-25 14:29:30]
"Még gyermek volt a kis Frederic…”)
"Még gyermek volt a kis Frederic…”)
1646 Búbánat 2016-04-25 14:29:30
A Dankó Rádió délelőtti, Túl az Óperencián című adásának első részében a Bob hercegből csendültek fel részletek (Ágay Karola énekelt egy dalt a Rádió dalszínháza 1965-ös felvételéről, illetve további részletek csendültek fel az MTVA tavaly elkészült új stúdiófelvételéről is) - a Huszka-évforduló jegyében tegnap, április 24-én már hallhattuk az operett nyitányát a régebbi ’klasszikus” rádiófelvételről. Az operettműsor második részében egy angol klasszikus nagyoperett dalai szólaltak meg: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok- avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35 A verseket fordította: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és a Magyar Állami Hangversenyzenekar Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás ez volt: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – B. Nagy János (a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa Ebből az operettből négy részletet hallhattunk: - Ruth vallomása (No.2.) - Barlay Zsuzsa („Mégy gyermek volt a kis Frederic…”) - A kalózkirály dala (No.3.) – Melis György és az MRT Énekkarának Férfikara („Jobb élni, halni lázadón…/Igazért azért ha kell, kiáll…”) - Lányok panasza és Mabel dala (No.11.) – Kalmár Magda és az MRT Énekkarának Nőikara - Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse – Kalmár Magda, B. Nagy János és az MRT Énekkarának Nőikara („- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…/- Mily tündöklően ünneplően kék az ég… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!...”) - Az I. felvonás fináléja (No. 10.) - Kalmár Magda, B. Nagy János, Gregor József, Miller Lajos, Melis György és az MRT Énekkara („Ó gyászos sorsú férfiak….nem szánjátok sorsomat, én árva vagyok…”) Érdekesség: egyes zenei elemzések kiemelik, Sullivan e darabjában fellelhetők bizonyos, jól azonosítható utalások (paródia-elemek) egyes operák jeleneteire vonatkoztatva: = a kalózok kórusa pl. jól felismerhető utalás Verdi Trubadúrjának katonakórusára = az I. felvonás „Hail, poetry” kezdetű része A végzet hatalma „La vergine degli angeli” kórusára = Mabel I. felvonásbeli „Poor vend’ring one” kezdetű dalának futamai pedig Gounod Rómeó és Júlia c. operája Júlia-áriájánal koloratúráira. A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, és az interneten is online: www.damkoradio.hu A műsor e heti vendége a stúdióban ismét egy színművész: a múlt héten hallott Xantus Barbarát most [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/04/23/tul-az-operencian-kautzky-armand/; Kautczky Armand [/url] követi, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget
A Dankó Rádió délelőtti, Túl az Óperencián című adásának első részében a Bob hercegből csendültek fel részletek (Ágay Karola énekelt egy dalt a Rádió dalszínháza 1965-ös felvételéről, illetve további részletek csendültek fel az MTVA tavaly elkészült új stúdiófelvételéről is) - a Huszka-évforduló jegyében tegnap, április 24-én már hallhattuk az operett nyitányát a régebbi ’klasszikus” rádiófelvételről. Az operettműsor második részében egy angol klasszikus nagyoperett dalai szólaltak meg: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok- avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35 A verseket fordította: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és a Magyar Állami Hangversenyzenekar Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás ez volt: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – B. Nagy János (a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa Ebből az operettből négy részletet hallhattunk: - Ruth vallomása (No.2.) - Barlay Zsuzsa („Mégy gyermek volt a kis Frederic…”) - A kalózkirály dala (No.3.) – Melis György és az MRT Énekkarának Férfikara („Jobb élni, halni lázadón…/Igazért azért ha kell, kiáll…”) - Lányok panasza és Mabel dala (No.11.) – Kalmár Magda és az MRT Énekkarának Nőikara - Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse – Kalmár Magda, B. Nagy János és az MRT Énekkarának Nőikara („- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…/- Mily tündöklően ünneplően kék az ég… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!...”) - Az I. felvonás fináléja (No. 10.) - Kalmár Magda, B. Nagy János, Gregor József, Miller Lajos, Melis György és az MRT Énekkara („Ó gyászos sorsú férfiak….nem szánjátok sorsomat, én árva vagyok…”) Érdekesség: egyes zenei elemzések kiemelik, Sullivan e darabjában fellelhetők bizonyos, jól azonosítható utalások (paródia-elemek) egyes operák jeleneteire vonatkoztatva: = a kalózok kórusa pl. jól felismerhető utalás Verdi Trubadúrjának katonakórusára = az I. felvonás „Hail, poetry” kezdetű része A végzet hatalma „La vergine degli angeli” kórusára = Mabel I. felvonásbeli „Poor vend’ring one” kezdetű dalának futamai pedig Gounod Rómeó és Júlia c. operája Júlia-áriájánal koloratúráira. A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, és az interneten is online: www.damkoradio.hu A műsor e heti vendége a stúdióban ismét egy színművész: a múlt héten hallott Xantus Barbarát most [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/04/23/tul-az-operencian-kautzky-armand/; Kautczky Armand [/url] követi, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget
1645 Búbánat 2016-04-20 10:07:38
Egy ritkán hallható,a magyar rádió számára írt zenés darabból csendültek fel részletek a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: Vincze Ottó Kedves rokonok című zenés játékát a rádió felkérésére komponálta; a zeneszerző saját szavai szerint „rádiódaljátéknak” nevezte el, és sorolta be ezt a szerzeményét a többi azon dalszínházi alkotása közé, melyek csak a rádióban hangoztak fel. Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Kedves rokonok (zenés játék) Jókai Mór: Kedves Atyafiak c. elbeszélése nyomán A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. augusztus 13., Kossuth adó 19.55 – 21.14 (Tudok még egy ismétlésről: Kossuth, 1973. június 8. péntek 8:20 – 9:40) Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és kamarakórusa Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Ez volt a szereposztás: Berkes Gábor, megyei főjegyző - Bessenyei Ferenc (próza) Zsófi, a lánya - Kalmár Magda (próza: Szegedi Erika) Gyulássy Menyhért - Agárdi Gábor (próza) Zsuzsanna a felesége - Orsolya Erzsi (próza) Sándor, jurátus, a fiuk - Palcsó Sándor (próza: Körmendi János) Károly, jurátus - Korondy György (próza: Fülöp Zsigmond) Sós Jenő, poéta, ex jurátus - Kishegyi Árpád (próza: Tahi Tóth László) Tinka, az édesanyja - Keresztessy Mária (próza) Lizi, Károly húga - Ercse Margit (próza: Pécsi Ildikó) Csalavári Júlia, víg özvegy – Petress Zsuzsa Nánási bácsi, a gyámja – Kovács Károly (próza) Bábi, cigányasszony - Barlay Zsuzsa (próza: Tábori Nóra) Örzse, öreg dajka - Szögi Arany (próza) Marci, öreg szolgalegény - Bányai János (próza) Három részlet csendült fel a zenés darabból a délelőtti, Túl az Óperencián adásban: - Kálmán második dala (Ideál) (No.12.) - Kishegyi Árpád - Zsófi és Károly kettőse (No.11.) - Kalmár Magda és Korondy György - Júlia és Sándor kettőse (No.13.) „Mennyből pottyant vőlegény” – Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor A rádió zenei összeállításában helyet kapott még Márkus Alfréd dalai közül néhány ismeretes szerzemény (pl. Balázs Péter előadásában „Az én babám egy fekete nő”) - Kazal László, Tahi Tóth László, Németh Sándor énekhangján is. Lehár Ferenc Báli szirének című (főleg A víg özvegy zenei motivumaira épülő) keringőegyvelegének dallamaival zárult a mai műsor. A Dankó Rádió imént véget ért operettműsorát – melyben Xantus Barbara színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő reprízadásban (az interneten is elérhető, a www.dankoradio.hu oldalán).
Egy ritkán hallható,a magyar rádió számára írt zenés darabból csendültek fel részletek a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: Vincze Ottó Kedves rokonok című zenés játékát a rádió felkérésére komponálta; a zeneszerző saját szavai szerint „rádiódaljátéknak” nevezte el, és sorolta be ezt a szerzeményét a többi azon dalszínházi alkotása közé, melyek csak a rádióban hangoztak fel. Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Kedves rokonok (zenés játék) Jókai Mór: Kedves Atyafiak c. elbeszélése nyomán A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. augusztus 13., Kossuth adó 19.55 – 21.14 (Tudok még egy ismétlésről: Kossuth, 1973. június 8. péntek 8:20 – 9:40) Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és kamarakórusa Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Ez volt a szereposztás: Berkes Gábor, megyei főjegyző - Bessenyei Ferenc (próza) Zsófi, a lánya - Kalmár Magda (próza: Szegedi Erika) Gyulássy Menyhért - Agárdi Gábor (próza) Zsuzsanna a felesége - Orsolya Erzsi (próza) Sándor, jurátus, a fiuk - Palcsó Sándor (próza: Körmendi János) Károly, jurátus - Korondy György (próza: Fülöp Zsigmond) Sós Jenő, poéta, ex jurátus - Kishegyi Árpád (próza: Tahi Tóth László) Tinka, az édesanyja - Keresztessy Mária (próza) Lizi, Károly húga - Ercse Margit (próza: Pécsi Ildikó) Csalavári Júlia, víg özvegy – Petress Zsuzsa Nánási bácsi, a gyámja – Kovács Károly (próza) Bábi, cigányasszony - Barlay Zsuzsa (próza: Tábori Nóra) Örzse, öreg dajka - Szögi Arany (próza) Marci, öreg szolgalegény - Bányai János (próza) Három részlet csendült fel a zenés darabból a délelőtti, Túl az Óperencián adásban: - Kálmán második dala (Ideál) (No.12.) - Kishegyi Árpád - Zsófi és Károly kettőse (No.11.) - Kalmár Magda és Korondy György - Júlia és Sándor kettőse (No.13.) „Mennyből pottyant vőlegény” – Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor A rádió zenei összeállításában helyet kapott még Márkus Alfréd dalai közül néhány ismeretes szerzemény (pl. Balázs Péter előadásában „Az én babám egy fekete nő”) - Kazal László, Tahi Tóth László, Németh Sándor énekhangján is. Lehár Ferenc Báli szirének című (főleg A víg özvegy zenei motivumaira épülő) keringőegyvelegének dallamaival zárult a mai műsor. A Dankó Rádió imént véget ért operettműsorát – melyben Xantus Barbara színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő reprízadásban (az interneten is elérhető, a www.dankoradio.hu oldalán).
1644 Búbánat 2016-04-19 14:54:31
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában délelőtt egy-egy Millöcker és Kemény Egon-operettből csendültek fel szép részletek: 1.) Karl Millöcker: A koldusdiák Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00 Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György. A verseket Blum Tamás fordította. Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Békés András. Vezényel: Kerekes János - Simon és Jan kettőse, I. felv, (No.3) (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara): „…- Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - Mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető…” - Palmatica, Laura és Bronislawa hármasa az I. felvonásból (No.5) (Neményi Lili, Vámos Ágnes és Svéd Nóra): „Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! Semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. – Úgy teszünk. Ám semmit nem veszünk! – Nem veszünk. Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!” Ollendorf belépőjét (No.2) Gáti István énekli – önálló stúdiófelvételéről (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás.): „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem! Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! …/Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! … /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, Hófehér hattyú vállát csókoltam én! Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! …” Egy másik teljes rádiófelvétel is készült A koldusdiákból a nyolcvanas évek elején: László Margit, Kalmár Magda, Sánta Jolán, Molnár András, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, Szüle Tamás énekelt, km. a MR Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás. - Együttes és a III. felvonás fináléja (No. 17.) 2. Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen - részletek: Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1957) - előjáték - Péteri dala, (No.4.) (Melis György) „Valahol Délen, idegen tájon, rideg a föld, hideg az ég…. Hazavisz álmom, hazai tájon ragyog-e még a kék ég rám?” - Anna kettőse és Bodzás kettőse, (No.8.) (Petress Zsuzsa és Melis György) „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?… /Egy szót se szólj, a szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” - Rodrigo dala: Kandúr-szerenád, (No.2.) (Rátonyi Róbert) „ Ha az este leszáll, párjával táncol a lány…” Egy másik rádiófelvételről Gyurkovics Mária és Szabó Miklós énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara): „- Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág! /- Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág!...” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) – a szövegkönyv ismeretében szerintem ez a részlet nem a Valahol Délen c. operettből való; vélhetően egy másik Kemény Egon-darab duettjének felvétele szólalt meg. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában délelőtt egy-egy Millöcker és Kemény Egon-operettből csendültek fel szép részletek: 1.) Karl Millöcker: A koldusdiák Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00 Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György. A verseket Blum Tamás fordította. Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Békés András. Vezényel: Kerekes János - Simon és Jan kettőse, I. felv, (No.3) (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara): „…- Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - Mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető…” - Palmatica, Laura és Bronislawa hármasa az I. felvonásból (No.5) (Neményi Lili, Vámos Ágnes és Svéd Nóra): „Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! Semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. – Úgy teszünk. Ám semmit nem veszünk! – Nem veszünk. Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!” Ollendorf belépőjét (No.2) Gáti István énekli – önálló stúdiófelvételéről (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás.): „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem! Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! …/Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! … /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, Hófehér hattyú vállát csókoltam én! Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! …” Egy másik teljes rádiófelvétel is készült A koldusdiákból a nyolcvanas évek elején: László Margit, Kalmár Magda, Sánta Jolán, Molnár András, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, Szüle Tamás énekelt, km. a MR Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás. - Együttes és a III. felvonás fináléja (No. 17.) 2. Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen - részletek: Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1957) - előjáték - Péteri dala, (No.4.) (Melis György) „Valahol Délen, idegen tájon, rideg a föld, hideg az ég…. Hazavisz álmom, hazai tájon ragyog-e még a kék ég rám?” - Anna kettőse és Bodzás kettőse, (No.8.) (Petress Zsuzsa és Melis György) „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?… /Egy szót se szólj, a szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” - Rodrigo dala: Kandúr-szerenád, (No.2.) (Rátonyi Róbert) „ Ha az este leszáll, párjával táncol a lány…” Egy másik rádiófelvételről Gyurkovics Mária és Szabó Miklós énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara): „- Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág! /- Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág!...” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) – a szövegkönyv ismeretében szerintem ez a részlet nem a Valahol Délen c. operettből való; vélhetően egy másik Kemény Egon-darab duettjének felvétele szólalt meg. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
1643 Búbánat 2016-04-18 14:54:48
Minél többször hallom a rádióban Jean Gilbert operettjeinek részleteit, annál inkább arra kell gondolnom, hogy mennyire méltatlanul felejtődött el neve ennek a Berlinben alkotott komponistának (Hamburg, 1879 - Buenos Aires, 1942) – akit eredetileg Max Winterfeldnek anyakönyveztek, de ezen a franciás hangzású művésznéven vált ismertté hazájában és a nagyvilágban. Rendkívül termékeny szerző volt, alkotói pályája huszonegy éve alatt 39 operettet írt, ez olyan rekord, amelyet egyetlen operett-komponista sem szárnyalt túl! Életrajzi adatokból tudhatjuk, hogy egészen fiatal korától kezdve színházi karmesterként működött, s csak később állt át színpadi zene komponálására. Volt idő, hogy hallatlanul nagyra tartották, a „modern operett királya”, a „berlini énekes bohózat korlátlan ura”, a „gramofonlemezek Napóleonja” és hasonló jelzőkkel illették. Csengő francia neve csak használt forgalmi értékének. Csak az első világháború ideje alatt öltötte fel ismét a Max Winterfeld nevet. Ám volt olyan szakasza is berlini éveinek, amikor a közönség elfordult tőle. Chemnitzben, 1914-ben, nem sokkal a háború előtt, egyik burleszk-operettje bemutatóját nem lehetett befejezni: az izgatott publikum "erkölcsi okokból" tüntetett ellene. A sikereit egyes kritikusok nem nézték jó szemmel. Egyik legsúlyosabb bírálatot Otto Keller fogalmazta meg: "...Slágereit énekelték, de csak hetekig, aztán eltűntek, és soha senki sem hallotta többé. Ilyen zenei tömegtermelés mellett a legjobb akarattal sem lehet jót produkálni, és Gilbert tollát nyilván csak az anyagiak utáni mohó vágy vezette." A háború kitörésekor Gilbert is "hadioperetteket" írt, amelyek közül az egyik több mint 150 előadást ért meg. Átütő sikert, olyan szabásút, mint Lehár, Huszka, Kálmán,– azonban nem aratott nálunk. Gilbertet 1933 után elüldözték Németországból, és 1942. december 20-án, emigrációban, Buenos Airesben, eléggé ismeretlen emberként halt meg az első háború előtti és utáni idők oly népszerű német szerzője. Talán legsikeresebb három operettjének a részleteit 1957-ben felvette a Magyar Rádió, az elmúlt években a Dankó Rádió többször is sugározta ezeket: Az operettrészletekben hallhatjuk Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert énekét, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényletével. - Marinka, a táncosnő (1923) - A bíborruhás asszony (1927) - A hermelines nő (1920) A mai operettadásban ezúttal a komponista két operettjéből hallhattunk könnyed, szép, invenciós muzsikájú részleteket: 1.) Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő - Kettős a II. felvonásból: „Jöjj, sétálj velem… /Csókolj, ha szeretsz, mert így boldog lehetsz…” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) - Kettős az I. felvonásból: „…A titkos, kis bútorozott szoba vár, titok, hogy az én kicsikém oda jár….” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) 2.) Jean Gilbert: A bíborruhás asszony - Kettős: „Némely férj nem szól, pedig tudja jól… /Mókus, te hallgatsz, mindig csak hallgatsz, te nem szeretsz már engem. Mókus, ha megcsalsz… „ (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) - Kettős: „Jő, a szép idő…. /Május elsején az ember csókra ébred, május elsején új kalandot vár…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád) A Túl az Óperencián c. műsor másik blokkjában Fényes Szabolcs műveiből hallottunk néhány dalt, melyek Rátonyi Róbert; Zentai Anna és Kishegyi Árpád; Petress Zsuzsa; Tolnay Klári; Petress Zsuzsa, Andor Éva és Melis György előadásában szólaltak meg. Új vendéget köszönthettünk az adásban: mától ezen a héten minden nap [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/04/15/tul-az-operencian-xantus-barbara/; Xantus Barbara színésznővel [/url] beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A délelőtti adás ismétlése du. 6 órától hangzik fel a rádióban, amit az interneten is elérhetünk a www.dankoradio.hu oldalról.
Minél többször hallom a rádióban Jean Gilbert operettjeinek részleteit, annál inkább arra kell gondolnom, hogy mennyire méltatlanul felejtődött el neve ennek a Berlinben alkotott komponistának (Hamburg, 1879 - Buenos Aires, 1942) – akit eredetileg Max Winterfeldnek anyakönyveztek, de ezen a franciás hangzású művésznéven vált ismertté hazájában és a nagyvilágban. Rendkívül termékeny szerző volt, alkotói pályája huszonegy éve alatt 39 operettet írt, ez olyan rekord, amelyet egyetlen operett-komponista sem szárnyalt túl! Életrajzi adatokból tudhatjuk, hogy egészen fiatal korától kezdve színházi karmesterként működött, s csak később állt át színpadi zene komponálására. Volt idő, hogy hallatlanul nagyra tartották, a „modern operett királya”, a „berlini énekes bohózat korlátlan ura”, a „gramofonlemezek Napóleonja” és hasonló jelzőkkel illették. Csengő francia neve csak használt forgalmi értékének. Csak az első világháború ideje alatt öltötte fel ismét a Max Winterfeld nevet. Ám volt olyan szakasza is berlini éveinek, amikor a közönség elfordult tőle. Chemnitzben, 1914-ben, nem sokkal a háború előtt, egyik burleszk-operettje bemutatóját nem lehetett befejezni: az izgatott publikum "erkölcsi okokból" tüntetett ellene. A sikereit egyes kritikusok nem nézték jó szemmel. Egyik legsúlyosabb bírálatot Otto Keller fogalmazta meg: "...Slágereit énekelték, de csak hetekig, aztán eltűntek, és soha senki sem hallotta többé. Ilyen zenei tömegtermelés mellett a legjobb akarattal sem lehet jót produkálni, és Gilbert tollát nyilván csak az anyagiak utáni mohó vágy vezette." A háború kitörésekor Gilbert is "hadioperetteket" írt, amelyek közül az egyik több mint 150 előadást ért meg. Átütő sikert, olyan szabásút, mint Lehár, Huszka, Kálmán,– azonban nem aratott nálunk. Gilbertet 1933 után elüldözték Németországból, és 1942. december 20-án, emigrációban, Buenos Airesben, eléggé ismeretlen emberként halt meg az első háború előtti és utáni idők oly népszerű német szerzője. Talán legsikeresebb három operettjének a részleteit 1957-ben felvette a Magyar Rádió, az elmúlt években a Dankó Rádió többször is sugározta ezeket: Az operettrészletekben hallhatjuk Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert énekét, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényletével. - Marinka, a táncosnő (1923) - A bíborruhás asszony (1927) - A hermelines nő (1920) A mai operettadásban ezúttal a komponista két operettjéből hallhattunk könnyed, szép, invenciós muzsikájú részleteket: 1.) Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő - Kettős a II. felvonásból: „Jöjj, sétálj velem… /Csókolj, ha szeretsz, mert így boldog lehetsz…” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) - Kettős az I. felvonásból: „…A titkos, kis bútorozott szoba vár, titok, hogy az én kicsikém oda jár….” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) 2.) Jean Gilbert: A bíborruhás asszony - Kettős: „Némely férj nem szól, pedig tudja jól… /Mókus, te hallgatsz, mindig csak hallgatsz, te nem szeretsz már engem. Mókus, ha megcsalsz… „ (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) - Kettős: „Jő, a szép idő…. /Május elsején az ember csókra ébred, május elsején új kalandot vár…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád) A Túl az Óperencián c. műsor másik blokkjában Fényes Szabolcs műveiből hallottunk néhány dalt, melyek Rátonyi Róbert; Zentai Anna és Kishegyi Árpád; Petress Zsuzsa; Tolnay Klári; Petress Zsuzsa, Andor Éva és Melis György előadásában szólaltak meg. Új vendéget köszönthettünk az adásban: mától ezen a héten minden nap [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/04/15/tul-az-operencian-xantus-barbara/; Xantus Barbara színésznővel [/url] beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A délelőtti adás ismétlése du. 6 órától hangzik fel a rádióban, amit az interneten is elérhetünk a www.dankoradio.hu oldalról.
1642 Búbánat 2016-04-14 13:13:04 [Válasz erre: 1641 Búbánat 2016-04-14 13:04:02]
Lemaradt, pótolom: Az Angot asszony lánya részlete, a "Politikai dal" - No.16.
Lemaradt, pótolom: Az Angot asszony lánya részlete, a "Politikai dal" - No.16.
