1713 Búbánat 2016-08-29 08:31:07 [Válasz erre: 1712 Búbánat 2016-08-29 08:30:02]
Ezt inkább a másik operett-topicba kellett volna belinkelnem...
Ezt inkább a másik operett-topicba kellett volna belinkelnem...
1712 Búbánat 2016-08-29 08:30:02
[url] http://www.getlinkyoutube.com/watch?v=uMkoNpC-zCQ; Ábrahám Pál dalrészletek_ Egyveleg archív filmekből [/url] Bársony Rózsi, Dénes Oszkár… Maga Ábrahám Pál is feltűnik a filmösszeállításban
[url] http://www.getlinkyoutube.com/watch?v=uMkoNpC-zCQ; Ábrahám Pál dalrészletek_ Egyveleg archív filmekből [/url] Bársony Rózsi, Dénes Oszkár… Maga Ábrahám Pál is feltűnik a filmösszeállításban
1711 Búbánat 2016-08-29 08:29:10 [Válasz erre: 1710 zenebaratmonika 2016-08-28 00:51:33]
A Színház és Filmművészeti Főiskola végzős növendékei vitték színre a Hawaii rózsáját Pesten, az Ódry Színpadon. Kazán István tanár rendezésében Ábrahám Pál operettjének az 1985. október 18-i bemutató előadásán voltam jelen. Úgy emlékszem a partitúra jócskán meglett húzva, és ezt a zenei anyagot is jelentősen áthangszerelt változatban szólaltatta meg egy kislétszámú zenekar, de a tehetséges énekes-színművészek jóvoltából mindenesetre voltak szép pillanatai az estének. Több fiatal, kitűnő művész produkciójának tapsolhattunk: Szegedi Dóra, Vásári Mónika, Réti László, Harmath Imre, Makai Ágnes, Baráth Attila, Détár Enikő, Farkasinszky Edit Ugyanakkor sajnálom, hogy nem utaztam le a következő évben Pécsre, ahol a Pécsi Nemzeti Színház 1986-ban mutatta be Ábrahám operettjét. Olvastam, hogy kedvező kritikákat kapott a darab kiállítása. Szerepkettőzésben, sőt hármas szereposztásban játszották, sőt, maga a rendező,Tímár Béla egy alkalommal beugrott Lilo Táro herceg szerepébe; a nézők e szerepkörben láthatták Harmath Albertet, Laczó Andrást és Meszter Ervint, míg Liliát, Hawaii hercegnőjét és Susanne Provance énekesnőt felváltva Bukszár Márta és Dankó Klára alakította. Bessy szerepében Krasznói Klára és Lang Györgyi lépett fel. Buffy, a kormányzó tikára Moravetz Levente volt, Jim Boy, jazz-énekes megformálója Gergely Róbert, Latabár Árpád, N. Szabó Sándor. Harold Stone kapitány figuráját Mester István és Németh János kapta meg. Szóval, érdekes, jó előadás-sorozat lehetett ez a pécsi Hawaii rózsája, tehetséges, jó hangú közreműködő művészekkel. Kár, hogy nem hozták fel Pestre a produkciót, vagy nem készült televíziós felvétel valamelyik előadásáról!
A Színház és Filmművészeti Főiskola végzős növendékei vitték színre a Hawaii rózsáját Pesten, az Ódry Színpadon. Kazán István tanár rendezésében Ábrahám Pál operettjének az 1985. október 18-i bemutató előadásán voltam jelen. Úgy emlékszem a partitúra jócskán meglett húzva, és ezt a zenei anyagot is jelentősen áthangszerelt változatban szólaltatta meg egy kislétszámú zenekar, de a tehetséges énekes-színművészek jóvoltából mindenesetre voltak szép pillanatai az estének. Több fiatal, kitűnő művész produkciójának tapsolhattunk: Szegedi Dóra, Vásári Mónika, Réti László, Harmath Imre, Makai Ágnes, Baráth Attila, Détár Enikő, Farkasinszky Edit Ugyanakkor sajnálom, hogy nem utaztam le a következő évben Pécsre, ahol a Pécsi Nemzeti Színház 1986-ban mutatta be Ábrahám operettjét. Olvastam, hogy kedvező kritikákat kapott a darab kiállítása. Szerepkettőzésben, sőt hármas szereposztásban játszották, sőt, maga a rendező,Tímár Béla egy alkalommal beugrott Lilo Táro herceg szerepébe; a nézők e szerepkörben láthatták Harmath Albertet, Laczó Andrást és Meszter Ervint, míg Liliát, Hawaii hercegnőjét és Susanne Provance énekesnőt felváltva Bukszár Márta és Dankó Klára alakította. Bessy szerepében Krasznói Klára és Lang Györgyi lépett fel. Buffy, a kormányzó tikára Moravetz Levente volt, Jim Boy, jazz-énekes megformálója Gergely Róbert, Latabár Árpád, N. Szabó Sándor. Harold Stone kapitány figuráját Mester István és Németh János kapta meg. Szóval, érdekes, jó előadás-sorozat lehetett ez a pécsi Hawaii rózsája, tehetséges, jó hangú közreműködő művészekkel. Kár, hogy nem hozták fel Pestre a produkciót, vagy nem készült televíziós felvétel valamelyik előadásáról!
1710 zenebaratmonika 2016-08-28 00:51:33 [Válasz erre: 1707 Búbánat 2016-08-26 17:49:22]
Magyar színpadon mikor láttad a Hawaii rózsáját? Mert már nagyon rég nem ment sehol se. Bécsben a Wolksoperben viszont ment 2010-ben ha jól néztem, de sajna nincs róla felvétel a youtuben.
Magyar színpadon mikor láttad a Hawaii rózsáját? Mert már nagyon rég nem ment sehol se. Bécsben a Wolksoperben viszont ment 2010-ben ha jól néztem, de sajna nincs róla felvétel a youtuben.
1709 zenebaratmonika 2016-08-27 23:45:48 [Válasz erre: 1707 Búbánat 2016-08-26 17:49:22]
Hát nem tudom, bár elvileg a Bársony Rózsi féle változata meg van a dalnak, de németül. Kár érte, mert két jó dal, bár még most is fel lehetne venni, most Dortmundi Operaház műsorra tűzte 2017. januárban a Hawaii rózsája operettet, és fel lesz újítva, jó lenne itthon is elővenni, már csak azért is mert 2017. november 2-n lenne a zeneszerző 125 éves. Úgy nézem, hogy Földes Imre librettóját is újítani fogják, mert az már kissé aktualitását vesztette.
Hát nem tudom, bár elvileg a Bársony Rózsi féle változata meg van a dalnak, de németül. Kár érte, mert két jó dal, bár még most is fel lehetne venni, most Dortmundi Operaház műsorra tűzte 2017. januárban a Hawaii rózsája operettet, és fel lesz újítva, jó lenne itthon is elővenni, már csak azért is mert 2017. november 2-n lenne a zeneszerző 125 éves. Úgy nézem, hogy Földes Imre librettóját is újítani fogják, mert az már kissé aktualitását vesztette.
1708 zenebaratmonika 2016-08-27 23:45:44 [Válasz erre: 1707 Búbánat 2016-08-26 17:49:22]
Hát nem tudom, bár elvileg a Bársony Rózsi féle változata meg van a dalnak, de németül. Kár érte, mert két jó dal, bár még most is fel lehetne venni, most Dortmundi Operaház műsorra tűzte 2017. januárban a Hawaii rózsája operettet, és fel lesz újítva, jó lenne itthon is elővenni, már csak azért is mert 2017. november 2-n lenne a zeneszerző 125 éves. Úgy nézem, hogy Földes Imre librettóját is újítani fogják, mert az már kissé aktualitását vesztette.
Hát nem tudom, bár elvileg a Bársony Rózsi féle változata meg van a dalnak, de németül. Kár érte, mert két jó dal, bár még most is fel lehetne venni, most Dortmundi Operaház műsorra tűzte 2017. januárban a Hawaii rózsája operettet, és fel lesz újítva, jó lenne itthon is elővenni, már csak azért is mert 2017. november 2-n lenne a zeneszerző 125 éves. Úgy nézem, hogy Földes Imre librettóját is újítani fogják, mert az már kissé aktualitását vesztette.
1707 Búbánat 2016-08-26 17:49:22 [Válasz erre: 1700 zenebaratmonika 2016-08-20 22:48:44]
A feltett linkekről a német nyelven énekelt Ábrahám-dalok magyar megfelelője lehet hogy nincs; ismerem a Hawaii rózsája operettet, magyar színpadról, rádióból és hanglemezekről, de a youtube-ra kitett két Ábrahám-részlet nem ismerős számomra. Talán nincs is magyar változatuk... nem tudom.
A feltett linkekről a német nyelven énekelt Ábrahám-dalok magyar megfelelője lehet hogy nincs; ismerem a Hawaii rózsája operettet, magyar színpadról, rádióból és hanglemezekről, de a youtube-ra kitett két Ábrahám-részlet nem ismerős számomra. Talán nincs is magyar változatuk... nem tudom.
1706 Búbánat 2016-08-22 18:25:35 [Válasz erre: 1703 smaragd 2016-08-21 15:46:41]
Andor Éva operaénekesnő (1939-2014) eredeti neve Prácser Éva volt. Művésznevét Andor Ilona karvezetőtől és zenepedagógustól "kölcsönözte", aki tanára volt: tagja volt az Andor Ilona vezette rádió gyermekkarának, szinte naponta hallható volt a rádió különféle gyermekműsoraiban. Ezek a közül a legismertebb címe: Miska bácsi levelesládája. Volt egy kis prózai szerepe Németh László drámájának rádiós hangfelvételén: a Szolgáló volt a „Petőfi Mezőberényben” rádiójátékban. Ekkor 15 éves volt, a műsorlapon még Prácser Éva néven szerepelt: Szereposztás: Petőfi Sándor - Ladányi Ferenc, Szendrey Júlia - Váradi Hédi, Orlai Petrich Sámuel - Kőmíves Sándor, Orlai Petrichné - Peéry Piri, Orlai Petrich Soma - Horváth Ferenc, Egressy Gábor - Bessenyei Ferenc, Kiss Sándor, ezredes - Deák Sándor, Bonyhainé - Sándor Iza, Csipkár - Győző László, Dajka - Kátai Vanda, Csizmadialegény - Juhász Tóth Frigyes, Szolgáló - Prácser Éva. Rendező: Török Tamás (1954) Bizonyára ennél régebbi adatokra is bukkanhatunk Andor Éva első rádiós korszakából, amikor még Prácser Éva néven ismerték őt és hívták meg különféle zenés és prózai darabok rádiósfelvételére gyermekszereplőnek, hogy akkori (ének)hangját kölcsönözze egy-egy karakternek. Kíváncsi vagyok, mely gyermekeknek írt Kemény Egon-kompozícióban énekelt szólót rádiófelvételen. Operett rádiófelvételen „Andor Éva” néven az említett 1962-es Csínom Palkó daljátékban tűnt fel. A korábbi, Prácser Éva néven bizonyára találni több felvételt a rádió hangarchívumában. Érdekesség, hogy a rádióban 1958-ban először felvett Rip van Winkle-operett két kis gyermekszereplője egyike, és Prácser Évaként van feltüntetve a neve a műsorlapon. (A másik gyermekhang: Hegyi Ágnes.) Aztán ugyanezen operett későbbi, Breitner Tamás vezényletével készült rádiófelvételen (1968-ban) már Andor Éva néven énekel: Jácint, a konyhalány énekhangja.
Andor Éva operaénekesnő (1939-2014) eredeti neve Prácser Éva volt. Művésznevét Andor Ilona karvezetőtől és zenepedagógustól "kölcsönözte", aki tanára volt: tagja volt az Andor Ilona vezette rádió gyermekkarának, szinte naponta hallható volt a rádió különféle gyermekműsoraiban. Ezek a közül a legismertebb címe: Miska bácsi levelesládája. Volt egy kis prózai szerepe Németh László drámájának rádiós hangfelvételén: a Szolgáló volt a „Petőfi Mezőberényben” rádiójátékban. Ekkor 15 éves volt, a műsorlapon még Prácser Éva néven szerepelt: Szereposztás: Petőfi Sándor - Ladányi Ferenc, Szendrey Júlia - Váradi Hédi, Orlai Petrich Sámuel - Kőmíves Sándor, Orlai Petrichné - Peéry Piri, Orlai Petrich Soma - Horváth Ferenc, Egressy Gábor - Bessenyei Ferenc, Kiss Sándor, ezredes - Deák Sándor, Bonyhainé - Sándor Iza, Csipkár - Győző László, Dajka - Kátai Vanda, Csizmadialegény - Juhász Tóth Frigyes, Szolgáló - Prácser Éva. Rendező: Török Tamás (1954) Bizonyára ennél régebbi adatokra is bukkanhatunk Andor Éva első rádiós korszakából, amikor még Prácser Éva néven ismerték őt és hívták meg különféle zenés és prózai darabok rádiósfelvételére gyermekszereplőnek, hogy akkori (ének)hangját kölcsönözze egy-egy karakternek. Kíváncsi vagyok, mely gyermekeknek írt Kemény Egon-kompozícióban énekelt szólót rádiófelvételen. Operett rádiófelvételen „Andor Éva” néven az említett 1962-es Csínom Palkó daljátékban tűnt fel. A korábbi, Prácser Éva néven bizonyára találni több felvételt a rádió hangarchívumában. Érdekesség, hogy a rádióban 1958-ban először felvett Rip van Winkle-operett két kis gyermekszereplője egyike, és Prácser Évaként van feltüntetve a neve a műsorlapon. (A másik gyermekhang: Hegyi Ágnes.) Aztán ugyanezen operett későbbi, Breitner Tamás vezényletével készült rádiófelvételen (1968-ban) már Andor Éva néven énekel: Jácint, a konyhalány énekhangja.
1705 zenebaratmonika 2016-08-21 15:51:29 [Válasz erre: 1703 smaragd 2016-08-21 15:46:41]
Egon az meddig volt Berlinben? Ő is 1933. februárjáig? Úgy tudom akkor mindenki hazament. Mik voltak azok a Gulyáspartik, amik Ábrahám villájában voltak?
Egon az meddig volt Berlinben? Ő is 1933. februárjáig? Úgy tudom akkor mindenki hazament. Mik voltak azok a Gulyáspartik, amik Ábrahám villájában voltak?
1704 zenebaratmonika 2016-08-21 15:51:21 [Válasz erre: 1703 smaragd 2016-08-21 15:46:41]
Egon az meddig volt Berlinben? Ő is 1933. februárjáig? Úgy tudom akkor mindenki hazament. Mik voltak azok a Gulyáspartik, amik Ábrahám villájában voltak?
Egon az meddig volt Berlinben? Ő is 1933. februárjáig? Úgy tudom akkor mindenki hazament. Mik voltak azok a Gulyáspartik, amik Ábrahám villájában voltak?
1703 smaragd 2016-08-21 15:46:41 [Válasz erre: 1702 Búbánat 2016-08-21 13:45:45]
A kicsi Andor Évike Kemény Egon egyik gyermekeknek írt kompozíciójában is szólót énekelt rádiófelvételen, már sokkal korábban. Andor Ilona gyermekkórusának volt tagja.. Az alábbiak szerint első felnőttkori felvétele volt az említett. (Majd bejegyzem, ha pontosan le tudom írni, melyik volt az, mindenesetre nevezetes története ez is az akkor rádiózásnak...)
A kicsi Andor Évike Kemény Egon egyik gyermekeknek írt kompozíciójában is szólót énekelt rádiófelvételen, már sokkal korábban. Andor Ilona gyermekkórusának volt tagja.. Az alábbiak szerint első felnőttkori felvétele volt az említett. (Majd bejegyzem, ha pontosan le tudom írni, melyik volt az, mindenesetre nevezetes története ez is az akkor rádiózásnak...)
1702 Búbánat 2016-08-21 13:45:45 [Válasz erre: 1701 Búbánat 2016-08-21 13:38:40]
Hozzáteszem, a Kati szólamát éneklő Andor Éva operaénekesnő e stúdiófelvétel idején (1962. december) még nem volt a Magyar Állami Operaház tagja: a Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt 1958–1964 között. A Csínom Palkó volt a legelső rádiófelvétele – 23 éves korában; aztán egymás után kapta a felkérést a rádióban operettszerepek feléneklésére: Mágnás Miska (Szirmai Albert) , Rip van Winkle (Robert Planqiette), Mézeskalács (Szirmai Albert), A babavásár (Nádor Mihály), Legénybúcsú (Oscar Straus), Szép a világ (Lehár Ferenc), Tavasz (Lehár Ferenc), Friderika (Lehár Ferenc), Pacsirta (Lehár Ferenc), A férj kopogtat (Jacques Offenbach), Piaci dámák (Jacques Offenbach), Cseberből – vederbe (Vincze Ottó), Rákóczi (Kacsóh Pongrác), A diadalmas asszony (Csajkovszkij – Klein) stb.
Hozzáteszem, a Kati szólamát éneklő Andor Éva operaénekesnő e stúdiófelvétel idején (1962. december) még nem volt a Magyar Állami Operaház tagja: a Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt 1958–1964 között. A Csínom Palkó volt a legelső rádiófelvétele – 23 éves korában; aztán egymás után kapta a felkérést a rádióban operettszerepek feléneklésére: Mágnás Miska (Szirmai Albert) , Rip van Winkle (Robert Planqiette), Mézeskalács (Szirmai Albert), A babavásár (Nádor Mihály), Legénybúcsú (Oscar Straus), Szép a világ (Lehár Ferenc), Tavasz (Lehár Ferenc), Friderika (Lehár Ferenc), Pacsirta (Lehár Ferenc), A férj kopogtat (Jacques Offenbach), Piaci dámák (Jacques Offenbach), Cseberből – vederbe (Vincze Ottó), Rákóczi (Kacsóh Pongrác), A diadalmas asszony (Csajkovszkij – Klein) stb.
1701 Búbánat 2016-08-21 13:38:40
Örültem, hogy délelőtt, a Dankó rádió operettműsorában sok idő után újra felcsendültek Farkas Ferenc Csínom Palkó című nagyszerű daljátékának 1962-es rádiófelvételéről rég nem hallott, általam igen kedvelt dalok, együttesek – nagyszerű előadók tolmácsolásában. (A daljáték a rádió számára készült, 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel - az átdolgozott művet.) A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. január 24.-én sugározta: Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – 3 felvonásos daljáték Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Szereposztás: Csínom Palkó – Simándy József Csínom Jankó – Palócz László Balogh Ádám, kapitány – Melis György Zsuzsika – Gyurkovics Mária Rosta Márton – Szabó Ernő Éduska, a leánya – Házy Erzsébet Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László Förgeteg, betyár – Radnay György Örzse – Komlóssy Erzsébet Kati – Andor Éva Koháry gróf – Deák Sándor Koháry grófné – Neményi Lili Ideírom a daljáték ismert számait: - Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György) - Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László) - Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László) - Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar) - Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László) - Balogh Ádám dala „Ahol te jársz” (Melis György) - Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar) - Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György) - Prózai jelenet, I. felv. „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet, Sándor Judit, Radnay György, Szabó Ernő) - Zsuzsika dala „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária) - Jelenet és Palkó dala, I. felv. „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ Próza (Ének és próza: Simándy József, Sándor Judit, Házy Erzsébet). - Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójcakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza) - I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) - Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József) - Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv. „ Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet) - Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György) - Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv. „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György) - Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv. „Kapitány uram, szolgálatára” ( Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György) - Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József) - Koháry grófné és Rosta Márton kettőse „ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő) - Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar) A Dankó rádió Túl az Óperencián című műsorában a következő részleteket hallhattuk: - Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László) - Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar) - I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) - Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József) - A III. felv. fináléja: : „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar) Az adás ismétlését a 18 órai hírek után ismét meghallgathatjuk a Dankó rádióban.
Örültem, hogy délelőtt, a Dankó rádió operettműsorában sok idő után újra felcsendültek Farkas Ferenc Csínom Palkó című nagyszerű daljátékának 1962-es rádiófelvételéről rég nem hallott, általam igen kedvelt dalok, együttesek – nagyszerű előadók tolmácsolásában. (A daljáték a rádió számára készült, 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel - az átdolgozott művet.) A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. január 24.-én sugározta: Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – 3 felvonásos daljáték Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Szereposztás: Csínom Palkó – Simándy József Csínom Jankó – Palócz László Balogh Ádám, kapitány – Melis György Zsuzsika – Gyurkovics Mária Rosta Márton – Szabó Ernő Éduska, a leánya – Házy Erzsébet Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László Förgeteg, betyár – Radnay György Örzse – Komlóssy Erzsébet Kati – Andor Éva Koháry gróf – Deák Sándor Koháry grófné – Neményi Lili Ideírom a daljáték ismert számait: - Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György) - Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László) - Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László) - Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar) - Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László) - Balogh Ádám dala „Ahol te jársz” (Melis György) - Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar) - Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György) - Prózai jelenet, I. felv. „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet, Sándor Judit, Radnay György, Szabó Ernő) - Zsuzsika dala „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária) - Jelenet és Palkó dala, I. felv. „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ Próza (Ének és próza: Simándy József, Sándor Judit, Házy Erzsébet). - Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójcakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza) - I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) - Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József) - Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv. „ Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet) - Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György) - Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv. „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György) - Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv. „Kapitány uram, szolgálatára” ( Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György) - Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József) - Koháry grófné és Rosta Márton kettőse „ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő) - Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar) A Dankó rádió Túl az Óperencián című műsorában a következő részleteket hallhattuk: - Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László) - Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar) - I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) - Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József) - A III. felv. fináléja: : „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar) Az adás ismétlését a 18 órai hírek után ismét meghallgathatjuk a Dankó rádióban.
1700 zenebaratmonika 2016-08-20 22:48:44
https://www.youtube.com/watch?v=mnIJxfl9jAo https://www.youtube.com/watch?v=d3Y2C1B-Ue0 Bocsi, az lenne a kérdésem, hogy az alábbi két operett dalból mely Ábrahám Hawaii rózsája c. világsikerű művében található van e magyar verzió. Sajna sehol se találtam meg, illetve ott lenne még a Jungel dal is.
https://www.youtube.com/watch?v=mnIJxfl9jAo https://www.youtube.com/watch?v=d3Y2C1B-Ue0 Bocsi, az lenne a kérdésem, hogy az alábbi két operett dalból mely Ábrahám Hawaii rózsája c. világsikerű művében található van e magyar verzió. Sajna sehol se találtam meg, illetve ott lenne még a Jungel dal is.
1699 Búbánat 2016-08-19 14:47:18
A Dankó Rádió mai operettműsorának zenei részéből kiemelem Kálmán Imre A montmartre-i ibolya című darabjának rádiófelvételéről elhangzott II. felvonás finálét (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Póka Balázs); szinte egyveleget hallunk: a teljes operett összes ismert betétszámának zenéje, éneke, dallammotívuma visszatér ebben a mintegy 12 percnyi fináléban. Szabó P. Szilveszter, az Operettszínház művésze a vendég ezen a héten a rádió stúdiójában, akinek beszélgető partnere a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A délelőtti adás - melyben még Huszka-dalok is felcsendültek (az "Erzsébet" daljátékból) - ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió mai operettműsorának zenei részéből kiemelem Kálmán Imre A montmartre-i ibolya című darabjának rádiófelvételéről elhangzott II. felvonás finálét (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Póka Balázs); szinte egyveleget hallunk: a teljes operett összes ismert betétszámának zenéje, éneke, dallammotívuma visszatér ebben a mintegy 12 percnyi fináléban. Szabó P. Szilveszter, az Operettszínház művésze a vendég ezen a héten a rádió stúdiójában, akinek beszélgető partnere a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A délelőtti adás - melyben még Huszka-dalok is felcsendültek (az "Erzsébet" daljátékból) - ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
1698 Búbánat 2016-08-19 14:16:09 [Válasz erre: 1697 smaragd 2016-08-19 14:08:16]
Ebből is látszik, hogy van mit itt visszakeresnünk még.
Ebből is látszik, hogy van mit itt visszakeresnünk még.
1697 smaragd 2016-08-19 14:08:16 [Válasz erre: 1696 Búbánat 2016-08-19 12:50:08]
Az én bejegyzéseim Kemény Egon:"Májusfa", rádióoperett, történetével kapcsolatosan többek között: 1466, 1468, 1469, 1478.
Az én bejegyzéseim Kemény Egon:"Májusfa", rádióoperett, történetével kapcsolatosan többek között: 1466, 1468, 1469, 1478.
1696 Búbánat 2016-08-19 12:50:08 [Válasz erre: 1693 Ardelao 2016-08-17 11:28:37]
Köszönet ezért az adalékért, megjegyzem, hogy a témával kapcsolatban előzőleg már több bejegyzést (linket is) elolvashatsz itt a topicban, érdemes még visszaolvasni akár a 432. és a 431. sorszámok alatt beírtakat is.
Köszönet ezért az adalékért, megjegyzem, hogy a témával kapcsolatban előzőleg már több bejegyzést (linket is) elolvashatsz itt a topicban, érdemes még visszaolvasni akár a 432. és a 431. sorszámok alatt beírtakat is.
1695 smaragd 2016-08-18 05:01:58 [Válasz erre: 1694 smaragd 2016-08-18 05:00:17]
[url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok;Kemény Egon daljátékok, részletek[/url]
[url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok;Kemény Egon daljátékok, részletek[/url]
1694 smaragd 2016-08-18 05:00:17 [Válasz erre: 1693 Ardelao 2016-08-17 11:28:37]
Az alábbi oldalon néhány részletet hallhatunk azokból a rádiófelvételekből, amelyek az elmúlt években a "Túl az Óperencián" c. műsorban is többször szerepeltek már. Ezek a Kemény Egon komponálta zeneművek mind a rádióoperett különleges műfajában születtek: [ur]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok ; Kemény Egon daljátékok, részletek[/url]
Az alábbi oldalon néhány részletet hallhatunk azokból a rádiófelvételekből, amelyek az elmúlt években a "Túl az Óperencián" c. műsorban is többször szerepeltek már. Ezek a Kemény Egon komponálta zeneművek mind a rádióoperett különleges műfajában születtek: [ur]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok ; Kemény Egon daljátékok, részletek[/url]
1693 Ardelao 2016-08-17 11:28:37 [Válasz erre: 1649 smaragd 2016-05-01 19:52:49]
[url] http://epa.oszk.hu/00900/00995/00003/pdf/kovagos.pdf; Kôvágó Sarolta | A Magyar Rádió és a műsorpolitika… [/url] „1949 januárjától, Schöpflin távozása után Grandpierre-re kettős feladat hárult. Schöpflinhez 1949 tavaszán írott levelében érzékeltette, milyen terheket kell elviselnie, de azt, hogy milyen súlyosabb változások mennek végbe a Rádió Irodalmi Osztályán, még 1949 áprilisában sem érezte igazán. A Stockholmba küldött levélben arról panaszkodott, hogy pályatársa „slamasztikában hagyta”, mert a rádió vezetése hosszú idő után sem talált új műsorigazgatót. Ugyanakkor örömmel újságolta, hogy Mesterházy Lajos és Szász Péter személyében új, tehetséges munkatársak léptek be az osztályra. (Mint fentebb utaltam rá, Mesterházy korábban az MTI-nél dolgozott, és „megbízható” volt.) Az új értelmiségi gárda felemelésének programja keretében kerültek új munkatársak a rádió különböző osztályaira is. Ez időben lépett be az Irodalmi Osztályra lektornak Szűcs Andor, volt Györffy-kollégista, aki népi kádernek számított. Grandpierre levelet írt Kuczka Péternek, az Írószövetség titkárának, ajánljon néhány tehetséges munkás- vagy paraszt származású írópalántát, hogy a rádió „rádió-írókat” neveljen belőlük. Hasonló kéréssel fordult Szántó Miklóshoz, a Szakszervezeti Tanács kultúrosztálya vezetőjéhez: a József Attila-pályázatra jelentkező kezdő írók és az esetleges sikeres pályázatok közül juttasson el műveket és neveket a rádióhoz. Révai József ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponálta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgynevezett rádióoperettek. Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon zenéjével az első rádióoperettet „Májusfa” címmel, s ezzel megindították a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádióoperettekből nem egy később színházi produkció is lett.”
[url] http://epa.oszk.hu/00900/00995/00003/pdf/kovagos.pdf; Kôvágó Sarolta | A Magyar Rádió és a műsorpolitika… [/url] „1949 januárjától, Schöpflin távozása után Grandpierre-re kettős feladat hárult. Schöpflinhez 1949 tavaszán írott levelében érzékeltette, milyen terheket kell elviselnie, de azt, hogy milyen súlyosabb változások mennek végbe a Rádió Irodalmi Osztályán, még 1949 áprilisában sem érezte igazán. A Stockholmba küldött levélben arról panaszkodott, hogy pályatársa „slamasztikában hagyta”, mert a rádió vezetése hosszú idő után sem talált új műsorigazgatót. Ugyanakkor örömmel újságolta, hogy Mesterházy Lajos és Szász Péter személyében új, tehetséges munkatársak léptek be az osztályra. (Mint fentebb utaltam rá, Mesterházy korábban az MTI-nél dolgozott, és „megbízható” volt.) Az új értelmiségi gárda felemelésének programja keretében kerültek új munkatársak a rádió különböző osztályaira is. Ez időben lépett be az Irodalmi Osztályra lektornak Szűcs Andor, volt Györffy-kollégista, aki népi kádernek számított. Grandpierre levelet írt Kuczka Péternek, az Írószövetség titkárának, ajánljon néhány tehetséges munkás- vagy paraszt származású írópalántát, hogy a rádió „rádió-írókat” neveljen belőlük. Hasonló kéréssel fordult Szántó Miklóshoz, a Szakszervezeti Tanács kultúrosztálya vezetőjéhez: a József Attila-pályázatra jelentkező kezdő írók és az esetleges sikeres pályázatok közül juttasson el műveket és neveket a rádióhoz. Révai József ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponálta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgynevezett rádióoperettek. Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon zenéjével az első rádióoperettet „Májusfa” címmel, s ezzel megindították a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádióoperettekből nem egy később színházi produkció is lett.”
1692 Búbánat 2016-08-10 11:04:36
A Debreceni Csokonai Színház operaénekesnője, művésztanár [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/08/07/tul-az-operencian-32-het/; Ujvárosi Andrea[/url] a vendége ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget az MTVA Nagymező utcai „látványstúdiójában”. A mai nap beszélgetésében a Művésznő nagy szeretettel emlékezett meg egykori kollégájáról, Tréfás György basszistáról, aki élete 85. évében, július 2-án örökre lehunyta a szemét. Ujvárosi még a gyerekkorában baráti kapcsolatba került Tréfással, akivel később egy színpadon is játszhatott. Nagyon szépen emlékezett meg a műsorban szeretve tisztelt pályatársáról, kollégájáról, színpadi partneréről, egykori mentoráról. Az Ő emlékét idézte egy bejátszott operarészlet: Mozart „Szöktetés a szerájból” Osmin híres akasztófaáriája Tréfás György előadásában. Ami az operett-vonalat illeti: Lehár Giudittájából hallottunk néhány szép részletet a rádió teljes felvételéről. Énekelt: Kalmár Magda, Molnár András, Zempléni Mária és Korcsmáros Péter. Még Fényes Szabolcs zenés játékának, a Rigó Jancsinak a részletei is felcsendültek Németh Marika, Korondy György és Rátonyi Róbert rádiófelvételéről. A délelőtti adás ismétlés 18 órától hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Debreceni Csokonai Színház operaénekesnője, művésztanár [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/08/07/tul-az-operencian-32-het/; Ujvárosi Andrea[/url] a vendége ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget az MTVA Nagymező utcai „látványstúdiójában”. A mai nap beszélgetésében a Művésznő nagy szeretettel emlékezett meg egykori kollégájáról, Tréfás György basszistáról, aki élete 85. évében, július 2-án örökre lehunyta a szemét. Ujvárosi még a gyerekkorában baráti kapcsolatba került Tréfással, akivel később egy színpadon is játszhatott. Nagyon szépen emlékezett meg a műsorban szeretve tisztelt pályatársáról, kollégájáról, színpadi partneréről, egykori mentoráról. Az Ő emlékét idézte egy bejátszott operarészlet: Mozart „Szöktetés a szerájból” Osmin híres akasztófaáriája Tréfás György előadásában. Ami az operett-vonalat illeti: Lehár Giudittájából hallottunk néhány szép részletet a rádió teljes felvételéről. Énekelt: Kalmár Magda, Molnár András, Zempléni Mária és Korcsmáros Péter. Még Fényes Szabolcs zenés játékának, a Rigó Jancsinak a részletei is felcsendültek Németh Marika, Korondy György és Rátonyi Róbert rádiófelvételéről. A délelőtti adás ismétlés 18 órától hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1691 Búbánat 2016-08-07 13:51:59 [Válasz erre: 1690 Búbánat 2016-08-07 13:47:43]
Pontosítás: a "Zig-zig-zig... /Fehér virág..." duett nem az első, hanem a harmadik felvonásból való.
Pontosítás: a "Zig-zig-zig... /Fehér virág..." duett nem az első, hanem a harmadik felvonásból való.
1690 Búbánat 2016-08-07 13:47:43
Lehár: A mosoly országa Ebből az operettből hallottunk ma délelőtt a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában három részletet. Ideírom, hátha valaki a műsor 18 órakor kezdő ismétlésére is kíváncsi és hallgatni szeretné újra ezeket az énekszámokat: - Mi belépője, 1. felvonás: „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés…” (Házy Erzsébet - Km.: a Fővárosi Operettszínház zenekara. Vezényel: Bródy Tamás - 1960. évi rádió stúdiófelvételről) - Szu-Csong áriája, 2. felvonás: „Vágyom egy nő után…” (Simándy József – km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás - rádiós bemutató: 1971. november 11., melyen Házy Erzsébet már nem Mi-t énekli, hanem Lisát.) - Mi és Guszti kettőse, 1. felvonás: „Zig-zig-zig…./ Fehér virág, kavér virág…” (HÁzy Erzsébet és Melis György - km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Rubányi Vilmos – az 1957. március 14-én bemutatott, a Kossuth adón 19:10 órától sugárzott rádiófelvételről) Ez a egyik kedves duettem a darabból, íme, a teljes szöveg Harsányi Zsolt versével: Zig-Zig-duett („Fehér virág”) Mi: Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig…. Feri: Fehér virág, kacér virág, Idegen mezőkön termettél, Fehér virág, kacér virág, Miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, De kár hogy nem otthon termettél! Mi: Piros virág, tilos világ, Idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, De kár hogy virágom nem lettél?! Feri: Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Együtt: Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, De kár hogy nem otthon termettél!
Lehár: A mosoly országa Ebből az operettből hallottunk ma délelőtt a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában három részletet. Ideírom, hátha valaki a műsor 18 órakor kezdő ismétlésére is kíváncsi és hallgatni szeretné újra ezeket az énekszámokat: - Mi belépője, 1. felvonás: „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés…” (Házy Erzsébet - Km.: a Fővárosi Operettszínház zenekara. Vezényel: Bródy Tamás - 1960. évi rádió stúdiófelvételről) - Szu-Csong áriája, 2. felvonás: „Vágyom egy nő után…” (Simándy József – km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás - rádiós bemutató: 1971. november 11., melyen Házy Erzsébet már nem Mi-t énekli, hanem Lisát.) - Mi és Guszti kettőse, 1. felvonás: „Zig-zig-zig…./ Fehér virág, kavér virág…” (HÁzy Erzsébet és Melis György - km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Rubányi Vilmos – az 1957. március 14-én bemutatott, a Kossuth adón 19:10 órától sugárzott rádiófelvételről) Ez a egyik kedves duettem a darabból, íme, a teljes szöveg Harsányi Zsolt versével: Zig-Zig-duett („Fehér virág”) Mi: Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig…. Feri: Fehér virág, kacér virág, Idegen mezőkön termettél, Fehér virág, kacér virág, Miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, De kár hogy nem otthon termettél! Mi: Piros virág, tilos világ, Idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, De kár hogy virágom nem lettél?! Feri: Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Együtt: Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, De kár hogy nem otthon termettél!
1689 Búbánat 2016-08-03 10:56:50 [Válasz erre: 1645 Búbánat 2016-04-20 10:07:38]
Az 1.645. sorszám alatt ismertettem Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston szerzőpárosnak a rádió számára írt zenés játékának „színlapját”. Egy pontosítás: a Rádió Dalszínháza újdonságának bemutatója 1972. augusztus 19. – tehát nem 13-a, mint ott jelöltem - 19.55 – 21.15 órakor hangzott el a Kossuth adón. Akkor nem írtam le a „szinopszist”, ezt most pótolom: Két hozományvadász rokonvőlegény praktikáiból a „jó partie” kislány és az „aranyhalacska” vígözvegy manipulációiból — felsüléseken és szerencsés fordulatokon keresztül — egyetlen mozgalmas nap alatt miképpen kereskedik kettős kézfogó és hármas lakodalom? — erről szól a darab. Mondanivalója egy mondatban: az igazi rokonság a szerelem. A szerzőpár csak a derűs hangulatot, meg a remek figurákat vette át Jókai Kedves atyafiak c. elbeszéléséből, s Jókai más írásaiból és saját motívumaiból kerekítette ki a vígjáték cselekményt, amelyben mai életünk mindig aktuális rokonság-komaság komplexumai is felismerhetők. A Dankó Rádió mai operettműsorában ismét felhangzottak kedves dalok a a zeneszerző saját szavai szerint „rádiódaljátéknak” nevezett művéből: - No. 13. Csalavári Júlia, víg özvegy és Sándor, jurátus kettőse: „Mennyből pottyant vőlegény” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - No. 8. Zsófi és Lizi kettőse (Kalmár Magda és Ercse Margit) - No.11. Zsófi és Károly, jurátus kettőse (Kalmár Magda és Korondi György) - No.12. Sós Jenő /alias: Kálmán/, poéta, ex jurátus második dala: „Ideál” (Kishegyi Árpád) A délelőtti adás vendége a stúdióban Sasvári Sándor énekes-színész, aki egész héten át Nagy Ibolya beszélgetőtársa. Az operettműsor - melyben még részletek csendülnek fel a Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjéből is - ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
Az 1.645. sorszám alatt ismertettem Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston szerzőpárosnak a rádió számára írt zenés játékának „színlapját”. Egy pontosítás: a Rádió Dalszínháza újdonságának bemutatója 1972. augusztus 19. – tehát nem 13-a, mint ott jelöltem - 19.55 – 21.15 órakor hangzott el a Kossuth adón. Akkor nem írtam le a „szinopszist”, ezt most pótolom: Két hozományvadász rokonvőlegény praktikáiból a „jó partie” kislány és az „aranyhalacska” vígözvegy manipulációiból — felsüléseken és szerencsés fordulatokon keresztül — egyetlen mozgalmas nap alatt miképpen kereskedik kettős kézfogó és hármas lakodalom? — erről szól a darab. Mondanivalója egy mondatban: az igazi rokonság a szerelem. A szerzőpár csak a derűs hangulatot, meg a remek figurákat vette át Jókai Kedves atyafiak c. elbeszéléséből, s Jókai más írásaiból és saját motívumaiból kerekítette ki a vígjáték cselekményt, amelyben mai életünk mindig aktuális rokonság-komaság komplexumai is felismerhetők. A Dankó Rádió mai operettműsorában ismét felhangzottak kedves dalok a a zeneszerző saját szavai szerint „rádiódaljátéknak” nevezett művéből: - No. 13. Csalavári Júlia, víg özvegy és Sándor, jurátus kettőse: „Mennyből pottyant vőlegény” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - No. 8. Zsófi és Lizi kettőse (Kalmár Magda és Ercse Margit) - No.11. Zsófi és Károly, jurátus kettőse (Kalmár Magda és Korondi György) - No.12. Sós Jenő /alias: Kálmán/, poéta, ex jurátus második dala: „Ideál” (Kishegyi Árpád) A délelőtti adás vendége a stúdióban Sasvári Sándor énekes-színész, aki egész héten át Nagy Ibolya beszélgetőtársa. Az operettműsor - melyben még részletek csendülnek fel a Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjéből is - ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
1688 Búbánat 2016-07-25 11:06:45
Új hét - új vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában: [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/24/tul-az-operencian-30-het/; Vágó Bernadett-tel [/url] - az Operettszínház művészével beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A zenei kínálatból megemlítem először Suppé Boccacciójának részleteit. A klasszikus operett négy különböző hazai felvételéről szólalt meg a rádióban Palcsó Sándor; László Margit, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt; Kincses Veronika és Molnár András; Tiboldi Mária énekhangja. Megemlítem, hogy Palcsó Sándor a most hallott részletet (a kádár dala: „Hordó-dal”) nem egy stúdiófelvételen, hanem a Csepeli Munkásotthonban énekli egy Franz von Suppé-esten! Ezen az 1978. január 16-i koncerten partnerei voltak Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc, vezényelt Breitner Tamás. A Boccaccio mellett még részletek hangzottak el A szép Galatheából is. A Petőfi rádió akkor helyszíni közvetítést sugárzott 19.00 -21.36 óra között, erről a hangfelvételről hallottuk most az említett dalt Palcsótól (a nevezetes „Hordó-dal”-t stúdiófelvételekről ismerjük Külkey László és Melis György tolmácsolásában is.) Palcsó Sándort a mai operettadásban egy másik operett részletében is hallhattuk énekelni: Szirmai Albert Alexandra című darabjából a Király dalát énekelte, elragadóan: „Kicsi feleség, aranyos kispárom, a te csókod várom…”. A további részletekben Palcsó mellett Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Oszvald Marika, és egy kettősben - régebbi rádiófelvételről - Osváth Júlia és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel a varázslatos Szirmai-dallamok. Az adás meghallgatható újra ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és online a www.dankoradio.hu internetes oldalán.
Új hét - új vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában: [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/24/tul-az-operencian-30-het/; Vágó Bernadett-tel [/url] - az Operettszínház művészével beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A zenei kínálatból megemlítem először Suppé Boccacciójának részleteit. A klasszikus operett négy különböző hazai felvételéről szólalt meg a rádióban Palcsó Sándor; László Margit, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt; Kincses Veronika és Molnár András; Tiboldi Mária énekhangja. Megemlítem, hogy Palcsó Sándor a most hallott részletet (a kádár dala: „Hordó-dal”) nem egy stúdiófelvételen, hanem a Csepeli Munkásotthonban énekli egy Franz von Suppé-esten! Ezen az 1978. január 16-i koncerten partnerei voltak Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc, vezényelt Breitner Tamás. A Boccaccio mellett még részletek hangzottak el A szép Galatheából is. A Petőfi rádió akkor helyszíni közvetítést sugárzott 19.00 -21.36 óra között, erről a hangfelvételről hallottuk most az említett dalt Palcsótól (a nevezetes „Hordó-dal”-t stúdiófelvételekről ismerjük Külkey László és Melis György tolmácsolásában is.) Palcsó Sándort a mai operettadásban egy másik operett részletében is hallhattuk énekelni: Szirmai Albert Alexandra című darabjából a Király dalát énekelte, elragadóan: „Kicsi feleség, aranyos kispárom, a te csókod várom…”. A további részletekben Palcsó mellett Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Oszvald Marika, és egy kettősben - régebbi rádiófelvételről - Osváth Júlia és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel a varázslatos Szirmai-dallamok. Az adás meghallgatható újra ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és online a www.dankoradio.hu internetes oldalán.
1687 Búbánat 2016-07-21 10:45:31 [Válasz erre: 1686 Búbánat 2016-07-18 11:11:04]
A Dankó Rádió mai operett-adásában Lehár Víg özvegyéből az I. finálé részlete hangzott el Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara előadásában. A rádió teljes, 1962-es stúdiófelvételének karmestere: Sebestyén András. A másik Lehár-operett, amiből részleteket hallhattunk: Luxemburg grófja (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Honty Hanna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás. Várady László karmester itt csak a Basil belépője felvételén működött közre. Az adásnak továbbra is Gál Róbert életrajzíró a vendége, aki Kálmán, Huszka, Fényes, Zerkovitz mellett Lehár életregényét is megírta. A Túl az Óperencián című operettműsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, ami a rádió internetes portáljáról is elérhető.
A Dankó Rádió mai operett-adásában Lehár Víg özvegyéből az I. finálé részlete hangzott el Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara előadásában. A rádió teljes, 1962-es stúdiófelvételének karmestere: Sebestyén András. A másik Lehár-operett, amiből részleteket hallhattunk: Luxemburg grófja (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Honty Hanna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás. Várady László karmester itt csak a Basil belépője felvételén működött közre. Az adásnak továbbra is Gál Róbert életrajzíró a vendége, aki Kálmán, Huszka, Fényes, Zerkovitz mellett Lehár életregényét is megírta. A Túl az Óperencián című operettműsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, ami a rádió internetes portáljáról is elérhető.
1686 Búbánat 2016-07-18 11:11:04
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában egész héten át a szociológus, újságíró, zeneszerző-életrajzkönyvek szerzője, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/17/tul-az-operencian-29-het/; Gál Róbert [/url] a meghívott vendég, akivel a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Az ismert író többek között Huszka, Kálmán, Lehár, Latabár Kálmán, Fényes Szabolcs, Seress Rezső és Zerkovitz Béla világába vezet el bennünket megjelent köteteiben. Gál Róbert a mai adásban szólott arról, milyen munkakörökben dolgozott, honnan ered írói vénája, kiktől merített ihletett feldolgozott témáihoz, így említette Bókay János, Harsányi Zsolt , Gál György Sándor kedvenc életrajz-, és szövegkönyvszerzőket, akiknek munkái meghatározóak voltak az indulásnál, és töltekezett, merített munkásságukból; hangsúlyozta: nem a zeneszerzők művei állnak könyvei középpontjában, hanem az alkotók személye, a kor, melyben éltek és működtek; előadók, művészek, akik nevére tódult a publikum a zenés teátrumokba; Honthy Hanna személye vagy a Latabárok korszaka megkerülhetetlen számára, amikor zeneszerzők életútjának felvázolására törekedett. A zenei illusztrációkat a mai adásban Kálmán Imre művei szolgáltatták: Először a Csárdáskirálynő 1955-ös élő színházi produkciójából hallottunk részleteket Németh Marika, Koszó István, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Homm Pál és Feleki Kamill előadásában, majd Honthy Hanna énekelt egyveleget a Bajadérból, ezt követte a Marica grófnő dalai, ezúttal Fischl Mónika, Peller Károly, Domoszlai Sándor és Szeredy Krisztina felvételeiről. A délelőtti műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami meghallgathatunk az internetes elérhetőségeken, a www.dankoradio.hu oldalon is.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában egész héten át a szociológus, újságíró, zeneszerző-életrajzkönyvek szerzője, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/17/tul-az-operencian-29-het/; Gál Róbert [/url] a meghívott vendég, akivel a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Az ismert író többek között Huszka, Kálmán, Lehár, Latabár Kálmán, Fényes Szabolcs, Seress Rezső és Zerkovitz Béla világába vezet el bennünket megjelent köteteiben. Gál Róbert a mai adásban szólott arról, milyen munkakörökben dolgozott, honnan ered írói vénája, kiktől merített ihletett feldolgozott témáihoz, így említette Bókay János, Harsányi Zsolt , Gál György Sándor kedvenc életrajz-, és szövegkönyvszerzőket, akiknek munkái meghatározóak voltak az indulásnál, és töltekezett, merített munkásságukból; hangsúlyozta: nem a zeneszerzők művei állnak könyvei középpontjában, hanem az alkotók személye, a kor, melyben éltek és működtek; előadók, művészek, akik nevére tódult a publikum a zenés teátrumokba; Honthy Hanna személye vagy a Latabárok korszaka megkerülhetetlen számára, amikor zeneszerzők életútjának felvázolására törekedett. A zenei illusztrációkat a mai adásban Kálmán Imre művei szolgáltatták: Először a Csárdáskirálynő 1955-ös élő színházi produkciójából hallottunk részleteket Németh Marika, Koszó István, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Homm Pál és Feleki Kamill előadásában, majd Honthy Hanna énekelt egyveleget a Bajadérból, ezt követte a Marica grófnő dalai, ezúttal Fischl Mónika, Peller Károly, Domoszlai Sándor és Szeredy Krisztina felvételeiről. A délelőtti műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami meghallgathatunk az internetes elérhetőségeken, a www.dankoradio.hu oldalon is.
1685 Búbánat 2016-07-10 13:12:22
Felhívom a figyelmet a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának 18 órakor kezdődő ismétlő adására, a benne hallható alábbi két operett részleteire és azok előadóira: I. Sidney Jones: A gésák (1896) A Rádió Dalszínház bemutatója: 1970. február 14., Kossuth Rádió 19.25 -20.37. Owen Hall szövegét Fáy Jakab Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brandt István írta Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Matz László Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Az öreg Vuncsi – Feleki Kamill A fiatal Vuncsi – Kibédy Ervin Mimóza – László Margit (Domján Edit) Fairfax – Bende Zsolt (Mécs Károly) Molly – Petress Zsuzsa Cunningham – Reményi Sándor (Csanaki József) Katána – Bartha Alfonz (Verdes Tamás) Lady Constance - Simor Erzsi Juliette – Csala Zsuzsa Imári márki – Csákányi László Részletek: - Papagájdal: „Egy vén mogorva papagájról szól e kis regény, rudacskán pihent épp a kalitka szegletén…” (Petress Zsuzsa) - Tea-dal: „Ha nő csak könnyet lát, egy csésze jó teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát…/ Ez kedves teaház, ma lesz itt mulatás…” (MRT Énekkara) - Csók-kettős: „Tudjuk Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá… /úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés?...” (László Margit, Bende Zsolt) - Tengerészdal: „Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán…” (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának Férfikara) II. Jacobi Viktor: Leányvásár (1911) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió Szövegét Martos Ferenc és Bródy Miksa írta. Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Harrison – Csákányi László Harrisonné – Olty Magda Lucy, a leányuk – Németh Marika Bessy, Lucy társalkodónője – Házy Erzsébet Tom Miggles – Udvardy Tibor Gróf Rottemberger – Bilicsi Tivadar Fritz, a fia – Palcsó Sándor Jefferson, Harrison titkára – Szuhay Balázs Kocsmáros – Szendrő József Simpson, börtönőr – Basilides Zoltán Hajóskapitány – Zentay Ferenc Mary – Seress Erzsi Cowboyok, Beggardale lakói, matrózok, táncos lányok. Részletek: - Vásári kar a 3. felvonásból (MRT Énekkara) - Lucy belépője „De nagyot iramodtam, amíg idejutottam…” (Németh Marika) - Bessy és Fritz kettőse: Yenki-dal „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - Lucy és Tom szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén..” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Bessy és Fritz kettőse „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) A műsor vendége - ezen a héten, ma utoljára - Andrejcsik István, a Szegedi Nemzeti Színház baritonistája, akivel a rádió stúdiójában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
Felhívom a figyelmet a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának 18 órakor kezdődő ismétlő adására, a benne hallható alábbi két operett részleteire és azok előadóira: I. Sidney Jones: A gésák (1896) A Rádió Dalszínház bemutatója: 1970. február 14., Kossuth Rádió 19.25 -20.37. Owen Hall szövegét Fáy Jakab Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brandt István írta Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Matz László Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Az öreg Vuncsi – Feleki Kamill A fiatal Vuncsi – Kibédy Ervin Mimóza – László Margit (Domján Edit) Fairfax – Bende Zsolt (Mécs Károly) Molly – Petress Zsuzsa Cunningham – Reményi Sándor (Csanaki József) Katána – Bartha Alfonz (Verdes Tamás) Lady Constance - Simor Erzsi Juliette – Csala Zsuzsa Imári márki – Csákányi László Részletek: - Papagájdal: „Egy vén mogorva papagájról szól e kis regény, rudacskán pihent épp a kalitka szegletén…” (Petress Zsuzsa) - Tea-dal: „Ha nő csak könnyet lát, egy csésze jó teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát…/ Ez kedves teaház, ma lesz itt mulatás…” (MRT Énekkara) - Csók-kettős: „Tudjuk Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá… /úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés?...” (László Margit, Bende Zsolt) - Tengerészdal: „Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán…” (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának Férfikara) II. Jacobi Viktor: Leányvásár (1911) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió Szövegét Martos Ferenc és Bródy Miksa írta. Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Harrison – Csákányi László Harrisonné – Olty Magda Lucy, a leányuk – Németh Marika Bessy, Lucy társalkodónője – Házy Erzsébet Tom Miggles – Udvardy Tibor Gróf Rottemberger – Bilicsi Tivadar Fritz, a fia – Palcsó Sándor Jefferson, Harrison titkára – Szuhay Balázs Kocsmáros – Szendrő József Simpson, börtönőr – Basilides Zoltán Hajóskapitány – Zentay Ferenc Mary – Seress Erzsi Cowboyok, Beggardale lakói, matrózok, táncos lányok. Részletek: - Vásári kar a 3. felvonásból (MRT Énekkara) - Lucy belépője „De nagyot iramodtam, amíg idejutottam…” (Németh Marika) - Bessy és Fritz kettőse: Yenki-dal „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - Lucy és Tom szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén..” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Bessy és Fritz kettőse „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) A műsor vendége - ezen a héten, ma utoljára - Andrejcsik István, a Szegedi Nemzeti Színház baritonistája, akivel a rádió stúdiójában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
1684 Búbánat 2016-07-08 12:53:29
A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának csengő szopránját is hallhattuk ma délelőtt a Dankó Rádióban! Nyári Zoltánnal egy szerelmi kettősük csendült fel a Lili bárónőből - arról a stúdiófelvételről, melyen Huszka operettjeinek a részletei is hallhatóak. Kovács János dirigálta a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát. Az Operaház és az Operettszínház művészei éneklik Huszka válogatott operettjeinek népszerű dalait, kettőseit (2015-ben hangzott el először a rádióban az MTVA-Dankó Rádió közös, új operettfelvétele). A Lili bárónő mellett (a bejátszott további részletekben Dancs Annamarit és Kerényi Miklós Mátét; Fischl Mónikát; Benedekffy Katalint; Szendy Szilvit és Kerényi Miklós Mátét is hallhattuk énekelni) ugyancsak szép részletek hangzottak fel Franz von Suppé híres művéből, a Szép Galatheából is („vidám mitológiai játék”). Ennek az operettnek a rádióból három változata ismert, ezúttal két stúdiófelvételéről kaptunk zenei ízelítőt: I. Az egyik rádiós bemutató – ez csak keresztmetszet – időpontja az ötvenes évek vége. Én először - a saját feljegyzéseim alapján - 1963. február 20-án hallgattam meg a Petőfi adón, a 19.20 – 20.25 órai adásban. Szövegét Franz von Suppé írta. Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak most meg: - Galathea áriája (Lehoczky Éva) - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád és a Földényi-kórus) II. A másik ismert – már teljes - stúdiófelvétel 1964-ben készült, amit a Rádió Dalszínháza a következő évben mutatott be. Szövegét Franz von Suppé írta, fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő. Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Lehel György Zenei rendező: Járfás Tamás (egyik utolsó munkája volt ez, mert 1966-ban, 33 éves korában elhunyt). Rendezte: Horváth Ádám Szereposztás: Galathea, szobor - László Margit( Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász - Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga - Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló - Palcsó Sándor (Garas Dezső) (A Zenés TV Színház 1976-os, Szép Galathea produkciójában a játszó színészek ez utóbbi rádiós zenei felvétel énekhangjait használták fel a play back során.) Erről a rádiófelvételről az adásban az alábbi részletek hangzottak el: - Mydas dala (No.2.) „Kedves atyám borbélyos, kedves anyám…” (Palcsó Sándor) - Hármas és Mydas dala (No.3.) „Mars ki, hogy merészel bánni vélem, hallatlan, hogy mit, merészel… mars, kinn tágasabb…./- Hej, azt a teremburáját, milyen méreg…Jaj, nekem… Atyám neve… anyám neve…” (Palcsó Sándor, Réti József, Melis György) - Hármas és Mydas dala (No.7.) „Nézd, csak mennyi kincs… Ime, az ékszer, mit Önnek hoztam…” (László Margit, Palcsó Sándor, Melis György) Egy harmadik rádiófelvételről is tudok: csak néhány dalt vettek fel a Szép Galatheából, ismereteim szerint 1957-ben (Km.: Fábri Edit, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós). Erről a hangfelvételről most nem kaptunk bejátszást. Amint korábban említettem, a Túl az Óperencián című adássorozat e heti kedves vendége a Szegedi Nemzeti Színház népszerű baritonistája, Andrejcsik István, akivel Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Két zenei bejátszást kaptunk: - Andrejcsik előadásában hallhattuk Petúr bordalát a Bánk bánból (az élő, koncertfelvételen zongorán kísérte Harazdy Miklós). - Sir Arthur Sullivan híres operettje a „The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty”, ami a magyar rádiófelvételen a „Cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja” fordításban ismeretes. A Szegedi Nemzeti Színház 2009-ben mutatta be az operettet Kalózkaland címen (amit a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra is elhozott a társulat). Hangfelvételről most az Ellentengernagy hadaró dalát hallottuk Andrejcsik István kiváló tolmácsolásában. A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlése 18 órakor kezdődik a megszokott elérhetőségeken.
A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának csengő szopránját is hallhattuk ma délelőtt a Dankó Rádióban! Nyári Zoltánnal egy szerelmi kettősük csendült fel a Lili bárónőből - arról a stúdiófelvételről, melyen Huszka operettjeinek a részletei is hallhatóak. Kovács János dirigálta a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát. Az Operaház és az Operettszínház művészei éneklik Huszka válogatott operettjeinek népszerű dalait, kettőseit (2015-ben hangzott el először a rádióban az MTVA-Dankó Rádió közös, új operettfelvétele). A Lili bárónő mellett (a bejátszott további részletekben Dancs Annamarit és Kerényi Miklós Mátét; Fischl Mónikát; Benedekffy Katalint; Szendy Szilvit és Kerényi Miklós Mátét is hallhattuk énekelni) ugyancsak szép részletek hangzottak fel Franz von Suppé híres művéből, a Szép Galatheából is („vidám mitológiai játék”). Ennek az operettnek a rádióból három változata ismert, ezúttal két stúdiófelvételéről kaptunk zenei ízelítőt: I. Az egyik rádiós bemutató – ez csak keresztmetszet – időpontja az ötvenes évek vége. Én először - a saját feljegyzéseim alapján - 1963. február 20-án hallgattam meg a Petőfi adón, a 19.20 – 20.25 órai adásban. Szövegét Franz von Suppé írta. Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak most meg: - Galathea áriája (Lehoczky Éva) - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád és a Földényi-kórus) II. A másik ismert – már teljes - stúdiófelvétel 1964-ben készült, amit a Rádió Dalszínháza a következő évben mutatott be. Szövegét Franz von Suppé írta, fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő. Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Lehel György Zenei rendező: Járfás Tamás (egyik utolsó munkája volt ez, mert 1966-ban, 33 éves korában elhunyt). Rendezte: Horváth Ádám Szereposztás: Galathea, szobor - László Margit( Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász - Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga - Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló - Palcsó Sándor (Garas Dezső) (A Zenés TV Színház 1976-os, Szép Galathea produkciójában a játszó színészek ez utóbbi rádiós zenei felvétel énekhangjait használták fel a play back során.) Erről a rádiófelvételről az adásban az alábbi részletek hangzottak el: - Mydas dala (No.2.) „Kedves atyám borbélyos, kedves anyám…” (Palcsó Sándor) - Hármas és Mydas dala (No.3.) „Mars ki, hogy merészel bánni vélem, hallatlan, hogy mit, merészel… mars, kinn tágasabb…./- Hej, azt a teremburáját, milyen méreg…Jaj, nekem… Atyám neve… anyám neve…” (Palcsó Sándor, Réti József, Melis György) - Hármas és Mydas dala (No.7.) „Nézd, csak mennyi kincs… Ime, az ékszer, mit Önnek hoztam…” (László Margit, Palcsó Sándor, Melis György) Egy harmadik rádiófelvételről is tudok: csak néhány dalt vettek fel a Szép Galatheából, ismereteim szerint 1957-ben (Km.: Fábri Edit, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós). Erről a hangfelvételről most nem kaptunk bejátszást. Amint korábban említettem, a Túl az Óperencián című adássorozat e heti kedves vendége a Szegedi Nemzeti Színház népszerű baritonistája, Andrejcsik István, akivel Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Két zenei bejátszást kaptunk: - Andrejcsik előadásában hallhattuk Petúr bordalát a Bánk bánból (az élő, koncertfelvételen zongorán kísérte Harazdy Miklós). - Sir Arthur Sullivan híres operettje a „The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty”, ami a magyar rádiófelvételen a „Cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja” fordításban ismeretes. A Szegedi Nemzeti Színház 2009-ben mutatta be az operettet Kalózkaland címen (amit a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra is elhozott a társulat). Hangfelvételről most az Ellentengernagy hadaró dalát hallottuk Andrejcsik István kiváló tolmácsolásában. A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlése 18 órakor kezdődik a megszokott elérhetőségeken.
1683 Búbánat 2016-07-04 10:17:28
Mától egy héten át ismét egy népszerű művész, operaénekes köszönti a rádióhallgatókat a Nagymező utcai stúdióból: a Szegedi Nemzeti Színház ismert baritonja és énektanár [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/03/tul-az-operencian-andrejcsik-istvan/; Andrejcsik István [/url] a vendége a Dankó Rádió operettműsorának. A művésszel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Ami a zenei programot illeti, a délelőtti adásban részletek szólaltak meg különféle hangzófelvételekről a Marica grófnőből (Udvarhelyi Boglárka, Pitti Katalin és Berkes János, Vadász Zsolt, Tiboldi Mária és Németh Sándor) és a Háry Jánosból (Gregor József; Marton Éva és Melis György; Házy Erzsébet; Sudlik Mária és Mészöly Katalin; Melis György.) Andrejcsik István előadásában egy zenei különlegesség hangfelvételének részletét is megismerhettük: egy jelenet hangzott fel Király László - Polner Zoltán Katyn Requiem c. művéből (Km. Vaszy Viktor Kórus, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Gyüdi Sándor) A Túl az Óperencián című műsor ismétlése 18 órától újra meghallgatható a rádióban és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
Mától egy héten át ismét egy népszerű művész, operaénekes köszönti a rádióhallgatókat a Nagymező utcai stúdióból: a Szegedi Nemzeti Színház ismert baritonja és énektanár [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/03/tul-az-operencian-andrejcsik-istvan/; Andrejcsik István [/url] a vendége a Dankó Rádió operettműsorának. A művésszel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Ami a zenei programot illeti, a délelőtti adásban részletek szólaltak meg különféle hangzófelvételekről a Marica grófnőből (Udvarhelyi Boglárka, Pitti Katalin és Berkes János, Vadász Zsolt, Tiboldi Mária és Németh Sándor) és a Háry Jánosból (Gregor József; Marton Éva és Melis György; Házy Erzsébet; Sudlik Mária és Mészöly Katalin; Melis György.) Andrejcsik István előadásában egy zenei különlegesség hangfelvételének részletét is megismerhettük: egy jelenet hangzott fel Király László - Polner Zoltán Katyn Requiem c. művéből (Km. Vaszy Viktor Kórus, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Gyüdi Sándor) A Túl az Óperencián című műsor ismétlése 18 órától újra meghallgatható a rádióban és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
1682 Búbánat 2016-06-23 11:06:34 [Válasz erre: 1681 Búbánat 2016-06-23 11:01:37]
Megjegyzem, A madarász felvétele az ötvenes évek végén volt a rádióban, amit több ismétlőadás követett. Ezek egyike volt az 1962. január 21-i rádiós sugárzása Zeller operettjének.
Megjegyzem, A madarász felvétele az ötvenes évek végén volt a rádióban, amit több ismétlőadás követett. Ezek egyike volt az 1962. január 21-i rádiós sugárzása Zeller operettjének.
1681 Búbánat 2016-06-23 11:01:37 [Válasz erre: 44 Búbánat 2008-03-16 23:43:44]
Kiegészítés a 44. sorszám alatti bejegyzéshez: Karl Zeller: A madarász Az operett rádióváltozata A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 21. Petőfi Rádió Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta Vezényel: Polgár Tibor Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Solymosi Ottó Szereposztás: Ádám, madarász – Szabó Miklós Postás Milka – Petress Zsuzsa Mária hercegnő – Fábry Edit Theodor, választófejedelem – Kemény László Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit Haskó, professzor – Kazal László Mim, udvarhölgy – Gyimesi Pálma Schneck báró – Maleczky Oszkár
Kiegészítés a 44. sorszám alatti bejegyzéshez: Karl Zeller: A madarász Az operett rádióváltozata A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 21. Petőfi Rádió Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta Vezényel: Polgár Tibor Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Solymosi Ottó Szereposztás: Ádám, madarász – Szabó Miklós Postás Milka – Petress Zsuzsa Mária hercegnő – Fábry Edit Theodor, választófejedelem – Kemény László Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit Haskó, professzor – Kazal László Mim, udvarhölgy – Gyimesi Pálma Schneck báró – Maleczky Oszkár
1680 Búbánat 2016-06-23 10:59:55 [Válasz erre: 83 Búbánat 2008-04-02 00:18:09]
Kiegészítés a 83. sorszám Jacques Offenbach: A varázshegedű Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió Szövegét Métespés és Chevalet írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter)
Kiegészítés a 83. sorszám Jacques Offenbach: A varázshegedű Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió Szövegét Métespés és Chevalet írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter)
1679 Búbánat 2016-06-22 13:28:12
Egy magyar és egy külföldi „klasszikus” operett részletei csendültek fel a Dankó Rádió mai operettműsorában: I. Lehár utolsó operettjének, a Giudittának, 1934. január 20-án volt a bemutatója Bécsben, a Staatsoperben, az operett magyarországi bemutatójára nem sokkal rá, 1934. április 8-án a Magyar Királyi Operaházban került sor! Az itthoni bemutatóra a szövegkönyvet és a verseket Harsányi Zsolt fordította le. Több jeles hazai énekművészünkkel vett fel részleteket a rádió (pl. Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Neményi Lili, Vámos Ágnes, Moldován Stefánia, Kincses Veronika, Tokody Ilona, illetve Szabó Miklós, Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert. A Magyar Rádió a mű részleteiből készített 1968-as felvétele (keresztmetszet) számára Erdődy János új fordítást készített (ezen a felvételen Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor mellett közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényelt).Erről a felvételről szólalt meg most a: - Bevezető, Anita és Pierrino kettõse (No.7) : „Na, de mire vársz? Csengess be már!.../Édes, a két szív csak egymásra vár…” (Koltay Valéria és Palcsó Sándor) Később is, az Erdődy János-féle szövegváltozattal készítette el a rádió a Giuditta teljes stúdiófelvételét 1982-ben, mely a Rádió Dalszínháza bemutatójaként 1982. szeptember 13-án hangzott el. Ezen felvétel főszerepeiben közreműködött Kalmár Magda, Zempléni Mária, Molnár András, Korcsmáros Péter, Mersei Miklós, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényelte. Erről a felvételről hallhattuk ma: - Octavio belépője: „Barátaim, élni jó!... /Óh signora, signorina…” (Molnár András és az MRT Énekkarának Férfikara) - Anita és Pierrino vidám kettőse, I. kép: „Egy barna fiú s barna lányka…/Mindig minden egyre megy…” (Zempléni Mária, Korcsmáros Péter) Ugyancsak Erdődy János szövegét használta fel Giuditta dalához (3. kép) az 1974. évi stúdiófelvételén Sass Sylvia , mely dal szintén elhangzott a ma délelőtti operettadásban: - „Ki tudja, miért van ez?..../ Más nem csókol oly forrón, mint én” (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András) - viszont ugyanennek a dalnak a refrénje Harsányi Zsolt fordításában az ismertebb: "Olyan forró ajkamról a csók…” (Megjegyzem, Házy Erzsébet mindkét szövegváltozattal felénekelte a rádióban illetve hanglemezen is.) II: Johann Strauss: Egy éj Velencében. Az operett bemutatójának helye és ideje: Berlin, Neues Friedrich-WilhelmStädtisches Theater, 1883. október 3. ( és nem 1881. november 25. , Bécs, Theater an der Wien – mint ahogy Nagy Ibolya felkonferálásában elhangzott az adásban; ez a helyszín és dátum J. Strauss előző operettjének bemutatójára igaz: Der lustige Krier /”Furcsa háború”/) Az operettnek három részletét hallhattuk: - Gondoladal: „Hó-hahó! Hó-hahó! /Jöjj vélem édes…” - ezt a dalt most német nyelven énekelte Fekete Attila egy élő, koncertfelvételéről (Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, Török Géza vezényelt) A Magyar Rádió Dalszínháza az operett teljes stúdiófelvételét először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió adásában sugározta, 20.28 – 22.00 óra között. Magyar szöveg: Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta Vezényel: Bródy Tamás. Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám. Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztás ez volt: Annina – Házy Erzsébet (Váradi Hédi) Ciboletta – Zentay Anna (Gombos Katalin) Barbara – Sándor Judit (Kállai Ilona) Caramello – Ilosfalvy Róbert (Zenthe Ferenc) Herceg – Udvardy Tibor (Horváth Tivadar) Pappacoda – Kishegyi Árpád (Márkus László) Delaqua szenátor – Maleczky Oszkár (Sinkovits Imre) Enrico, Delaqua unokaöccse- próza A Dankó Rádió operettműsorában ezúttal két részlet csendült fel erről a remek felvételről: - Négyes a III. felvonásból, No.6. (Házy Erzsébet, Zentai Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „ Álarc mögé, maszkok közé…/ - Imádok mindent látni álarcok mögül; - férfiakkal táncot járni ismeretlenül; - Édes titkot mind kilesni láthatatlanul…./ -Hogy ha eltakarja álarc, akkor minden férfit választhat; - akkor ennél többé már nem érhet nagy csalódás már; és ha férfi asszony hálójában fennakad, akkor végül álarc nélkül hosszú orral távozhat…/Táncra mostan, táncra mostan, rajta hát!... Álarc mögé, maszkok közé!...” - Kórus és Caramello belépõje (No.4.) (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): „ Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra! Mind üdvözöllek ma! És téged is szép Velence városa!.,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi… /Tarantella tánca kellene még, nem járja senki még…. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lásd ő példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...” A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya ezen a héten, továbbra is, Eperjesi Erikával, a Miskolci Nemzeti Színház énekművészével beszélget, kinek operafelvételei közül két részlet hangzott el az adásban: a Szerelmi bájitalból Adina kavatinája; Adina és Dulcamara kettőse a II. felvonásból. Az operettkedvelőknek szóló „Túl az Óperencián” délelőtti adását újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlés során a Dankó Rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Egy magyar és egy külföldi „klasszikus” operett részletei csendültek fel a Dankó Rádió mai operettműsorában: I. Lehár utolsó operettjének, a Giudittának, 1934. január 20-án volt a bemutatója Bécsben, a Staatsoperben, az operett magyarországi bemutatójára nem sokkal rá, 1934. április 8-án a Magyar Királyi Operaházban került sor! Az itthoni bemutatóra a szövegkönyvet és a verseket Harsányi Zsolt fordította le. Több jeles hazai énekművészünkkel vett fel részleteket a rádió (pl. Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Neményi Lili, Vámos Ágnes, Moldován Stefánia, Kincses Veronika, Tokody Ilona, illetve Szabó Miklós, Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert. A Magyar Rádió a mű részleteiből készített 1968-as felvétele (keresztmetszet) számára Erdődy János új fordítást készített (ezen a felvételen Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor mellett közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényelt).Erről a felvételről szólalt meg most a: - Bevezető, Anita és Pierrino kettõse (No.7) : „Na, de mire vársz? Csengess be már!.../Édes, a két szív csak egymásra vár…” (Koltay Valéria és Palcsó Sándor) Később is, az Erdődy János-féle szövegváltozattal készítette el a rádió a Giuditta teljes stúdiófelvételét 1982-ben, mely a Rádió Dalszínháza bemutatójaként 1982. szeptember 13-án hangzott el. Ezen felvétel főszerepeiben közreműködött Kalmár Magda, Zempléni Mária, Molnár András, Korcsmáros Péter, Mersei Miklós, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényelte. Erről a felvételről hallhattuk ma: - Octavio belépője: „Barátaim, élni jó!... /Óh signora, signorina…” (Molnár András és az MRT Énekkarának Férfikara) - Anita és Pierrino vidám kettőse, I. kép: „Egy barna fiú s barna lányka…/Mindig minden egyre megy…” (Zempléni Mária, Korcsmáros Péter) Ugyancsak Erdődy János szövegét használta fel Giuditta dalához (3. kép) az 1974. évi stúdiófelvételén Sass Sylvia , mely dal szintén elhangzott a ma délelőtti operettadásban: - „Ki tudja, miért van ez?..../ Más nem csókol oly forrón, mint én” (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András) - viszont ugyanennek a dalnak a refrénje Harsányi Zsolt fordításában az ismertebb: "Olyan forró ajkamról a csók…” (Megjegyzem, Házy Erzsébet mindkét szövegváltozattal felénekelte a rádióban illetve hanglemezen is.) II: Johann Strauss: Egy éj Velencében. Az operett bemutatójának helye és ideje: Berlin, Neues Friedrich-WilhelmStädtisches Theater, 1883. október 3. ( és nem 1881. november 25. , Bécs, Theater an der Wien – mint ahogy Nagy Ibolya felkonferálásában elhangzott az adásban; ez a helyszín és dátum J. Strauss előző operettjének bemutatójára igaz: Der lustige Krier /”Furcsa háború”/) Az operettnek három részletét hallhattuk: - Gondoladal: „Hó-hahó! Hó-hahó! /Jöjj vélem édes…” - ezt a dalt most német nyelven énekelte Fekete Attila egy élő, koncertfelvételéről (Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, Török Géza vezényelt) A Magyar Rádió Dalszínháza az operett teljes stúdiófelvételét először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió adásában sugározta, 20.28 – 22.00 óra között. Magyar szöveg: Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta Vezényel: Bródy Tamás. Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám. Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztás ez volt: Annina – Házy Erzsébet (Váradi Hédi) Ciboletta – Zentay Anna (Gombos Katalin) Barbara – Sándor Judit (Kállai Ilona) Caramello – Ilosfalvy Róbert (Zenthe Ferenc) Herceg – Udvardy Tibor (Horváth Tivadar) Pappacoda – Kishegyi Árpád (Márkus László) Delaqua szenátor – Maleczky Oszkár (Sinkovits Imre) Enrico, Delaqua unokaöccse- próza A Dankó Rádió operettműsorában ezúttal két részlet csendült fel erről a remek felvételről: - Négyes a III. felvonásból, No.6. (Házy Erzsébet, Zentai Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „ Álarc mögé, maszkok közé…/ - Imádok mindent látni álarcok mögül; - férfiakkal táncot járni ismeretlenül; - Édes titkot mind kilesni láthatatlanul…./ -Hogy ha eltakarja álarc, akkor minden férfit választhat; - akkor ennél többé már nem érhet nagy csalódás már; és ha férfi asszony hálójában fennakad, akkor végül álarc nélkül hosszú orral távozhat…/Táncra mostan, táncra mostan, rajta hát!... Álarc mögé, maszkok közé!...” - Kórus és Caramello belépõje (No.4.) (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): „ Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra! Mind üdvözöllek ma! És téged is szép Velence városa!.,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi… /Tarantella tánca kellene még, nem járja senki még…. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lásd ő példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...” A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya ezen a héten, továbbra is, Eperjesi Erikával, a Miskolci Nemzeti Színház énekművészével beszélget, kinek operafelvételei közül két részlet hangzott el az adásban: a Szerelmi bájitalból Adina kavatinája; Adina és Dulcamara kettőse a II. felvonásból. Az operettkedvelőknek szóló „Túl az Óperencián” délelőtti adását újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlés során a Dankó Rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
1678 Búbánat 2016-06-21 11:47:25
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának első felében részleteket hallhattunk „A diadalmas asszony” operettből. Ennél a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya felkonferálását ki kell igazítanom: szavai szerint ezt az operettet Csajkovszkij komponálta; röviden felvázolta az orosz zeneszerző életútját és sorolta műveit, és közéjük vette A diadalmas asszonyt! Pedig Csajkovszkij nem írt operettet. A zeneszerző Josef Klein (1870-1933), aki Csajkovszkij főleg balettzenéiből állította össze és hangszerelte a zenét! A darab 1922-ben, Bécsben került bemutatásra. Bár a muzsika döntő részét a „Hattyúk tava” részletei képezik, Klein a szerző más műveiből is vett át részleteket, amelyeket maga hangszerelt és egészített ki. A darab eredeti német címe: Die Siegerin. Operett három felvonásban. Szövegkönyv: Oscar Friedmann-Lunzer és Béla Jenbach. Magyar szöveg: Harsányi Zsolt. Az operett cselekménye az 1700-as évek elején történik, Menysikov tábornagy katonai táborában Marienburgnál (I. felv.), Menysikov moszkvai palotájában (II. felv.) és a cári palota egy termében (III. felv.) (Megjegyzem, a Bécsben, 1916-ban bemutatott „A három a kislány” sem Schubert műve, hanem az osztrák komponista műveinek dallamtöredékeiből állította össze zenéjét a magyar származású, elosztrákosodott Berté Henrik (Heinrich – 1857-1924)) A Magyar Rádió Csajkovszkij-Klein operettjének több részletét felvette, előbb az ötvenes-hatvanas évek fordulóján (Neményi Lili, Szabó Miklós, Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József, a Földényi Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában, vezényelt Bródy Tamás), Márta románcát külön is felvették sok nagyszerű szopránnal: Házy Erzsébettel, Moldován Stefániával vagy Sass Sylviával; ahogy Márta és Menysikov kettősét Moldován Stefánia és Udvardy Tibor előadásában is ismerhetjük; Menysikov dalát („Hol az az asszony, akire vágyom…” Szabó Miklós mellett Udvardy Tibor is énekli az egyik felvételen. Az 1980-as évek végén elkészült a mű keresztmetszetének új rádiófelvétele, ezen Gulyás Dénes énekelte Menysikovot, Tokody Ilona Mártát, Zempléni Mária Szonyát, Rozsos István Vaszilijt. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte. A délelőtti operettműsorban bejátszott „Diadalmas asszony”-részletek a fent felsorolt felvételek közül hangzottak el: - Menysikov dala, I. felv. „Hol az az asszony, akire vágyom…” (Gulyás Dénes és az MRT Énekkara, vezényel: Breitner Tamás) - Márta románca, I. felv. „Rózsák, bíborszínű rózsák” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás) - Szonya és Vaszilij vidám kettőse, I. felv. „ Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár” (Zempléni Mária és Rozsos István, vezényel: Breitner Tamás). A Dankó Rádió operettműsorának második felében három részlet szólalt meg Nádor Mihály operettjéből (dalszöveg: Kulinyi Ernő), a Babavásárból. Az igen igényes operettdalok nagyszerű rádiófelvételéről Andor Éva, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor és Udvardy Tibor énekét hallhattuk, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András. Ezen a héten minden nap a Miskolci Nemzeti Színház művésze, primadonnája, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/06/19/tul-az-operencian-eperjesi-erika/; Eperjesi Erika [/url] a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, kivel Nagy Ibolya beszélget. Eperjesi Erika felvételei közül is hallhattunk két operettrészletet a miskolci Csárdáskirálynő egyik előadása felvételéről. A duettekben partnere Buch Tibor volt. A délelőtti adás ismétlését meghallgathatjuk délután 6 órától a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának első felében részleteket hallhattunk „A diadalmas asszony” operettből. Ennél a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya felkonferálását ki kell igazítanom: szavai szerint ezt az operettet Csajkovszkij komponálta; röviden felvázolta az orosz zeneszerző életútját és sorolta műveit, és közéjük vette A diadalmas asszonyt! Pedig Csajkovszkij nem írt operettet. A zeneszerző Josef Klein (1870-1933), aki Csajkovszkij főleg balettzenéiből állította össze és hangszerelte a zenét! A darab 1922-ben, Bécsben került bemutatásra. Bár a muzsika döntő részét a „Hattyúk tava” részletei képezik, Klein a szerző más műveiből is vett át részleteket, amelyeket maga hangszerelt és egészített ki. A darab eredeti német címe: Die Siegerin. Operett három felvonásban. Szövegkönyv: Oscar Friedmann-Lunzer és Béla Jenbach. Magyar szöveg: Harsányi Zsolt. Az operett cselekménye az 1700-as évek elején történik, Menysikov tábornagy katonai táborában Marienburgnál (I. felv.), Menysikov moszkvai palotájában (II. felv.) és a cári palota egy termében (III. felv.) (Megjegyzem, a Bécsben, 1916-ban bemutatott „A három a kislány” sem Schubert műve, hanem az osztrák komponista műveinek dallamtöredékeiből állította össze zenéjét a magyar származású, elosztrákosodott Berté Henrik (Heinrich – 1857-1924)) A Magyar Rádió Csajkovszkij-Klein operettjének több részletét felvette, előbb az ötvenes-hatvanas évek fordulóján (Neményi Lili, Szabó Miklós, Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József, a Földényi Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában, vezényelt Bródy Tamás), Márta románcát külön is felvették sok nagyszerű szopránnal: Házy Erzsébettel, Moldován Stefániával vagy Sass Sylviával; ahogy Márta és Menysikov kettősét Moldován Stefánia és Udvardy Tibor előadásában is ismerhetjük; Menysikov dalát („Hol az az asszony, akire vágyom…” Szabó Miklós mellett Udvardy Tibor is énekli az egyik felvételen. Az 1980-as évek végén elkészült a mű keresztmetszetének új rádiófelvétele, ezen Gulyás Dénes énekelte Menysikovot, Tokody Ilona Mártát, Zempléni Mária Szonyát, Rozsos István Vaszilijt. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte. A délelőtti operettműsorban bejátszott „Diadalmas asszony”-részletek a fent felsorolt felvételek közül hangzottak el: - Menysikov dala, I. felv. „Hol az az asszony, akire vágyom…” (Gulyás Dénes és az MRT Énekkara, vezényel: Breitner Tamás) - Márta románca, I. felv. „Rózsák, bíborszínű rózsák” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás) - Szonya és Vaszilij vidám kettőse, I. felv. „ Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár” (Zempléni Mária és Rozsos István, vezényel: Breitner Tamás). A Dankó Rádió operettműsorának második felében három részlet szólalt meg Nádor Mihály operettjéből (dalszöveg: Kulinyi Ernő), a Babavásárból. Az igen igényes operettdalok nagyszerű rádiófelvételéről Andor Éva, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor és Udvardy Tibor énekét hallhattuk, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András. Ezen a héten minden nap a Miskolci Nemzeti Színház művésze, primadonnája, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/06/19/tul-az-operencian-eperjesi-erika/; Eperjesi Erika [/url] a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, kivel Nagy Ibolya beszélget. Eperjesi Erika felvételei közül is hallhattunk két operettrészletet a miskolci Csárdáskirálynő egyik előadása felvételéről. A duettekben partnere Buch Tibor volt. A délelőtti adás ismétlését meghallgathatjuk délután 6 órától a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1677 Búbánat 2016-06-20 11:52:22
Budapest Főváros közgyűlése döntött arról, hogy díszpolgárrá választja Bogányi Gergely zongoraművészt, Dózsa László színművész, rendezőt, Dr. Freund Tamás neurobiológus, agykutatót, Dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, edzőt, Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert, Dr. Varga Péter Pált, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatóját. [url] http://www.minalunk.hu/szekesfehervar/index.php?n=5&tartalom_id=20110&area=562; Posztumusz díszpolgárrá választották Szabó Miklós operaénekest [/url] és Török Bódog kézilabdaedző, szövetségi kapitányt. Az elismeréseket tegnap, június 19-én, a szabadság napján adta át Tarlós István, főpolgármester és Szalay-Bobrovniczky Alexandra. Ebből az alkalomból a kiváló tenorista emlékére szólaljon meg most nemes tenorja az alábbi két link elérhetőségről: [url] https://www.youtube.com/watch?v=UeEtnUWP2Hw; Szabó Miklós - Santa Lucia [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=wAbJYoo6MjY; Szabó Miklós - Funiculi, funicula [/url] Magánszorgalomból kigyűjtöttem Szabó Miklós operett- és daljáték-felvételeit, amelyeket a rádióban és/vagy a hanglemezen készítettek vele. (Nem teljes körű, de így is tekintélyes a lista.) Zeller: A madarász - teljes Suppé: A szép Galathea - teljes Szirmai: Mágnás Miska - teljes Szirmai: Alexandra – keresztmetszet Lecocq: Angot asszony lánya - teljes Lehár: Paganini - teljes Lehár: Éva - keresztmetszet Lehár: Szép a világ Lehár: Cigányszerelem Lehár: A víg özvegy Lehár: Giuditta Lehár: Luxemburg grófja Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél - teljes Offenbach: Brabanti Genovéva Huszka: Gül baba Huszka: Lili bárónő Huszka: Bob herceg Huszka: Erzsébet Fall: Az elvált asszony - teljes Kálmán: Ördöglovas Kálmán: Marica grófnő Kálmán: Cigányprímás Kálmán: Csárdáskirálynő Johann Strauss: Egy éj Velencében - teljes Johann Strauss: A denevér Johann Strauss: A cigánybáró Kemény Egon: Valahol délen Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság - teljes Polgár Tibor: A furfangos özvegy - teljes Planquette: Rip van Winkle - teljes Scserbacsov: Dohányon vett kapitány Oscar Straus: Varázskeringő Oscar Straus: Legénybúcsú Jacobi: Leányvásár Kacsóh: Rákóczi Kacsóh: János vitéz Farkas Ferenc: Csínom Palkó Fényes Szabolcs, Gyöngy Pál. Buday Dénes, Harmath Imre, Diószegi Sándor stb. dalai Olasz (nápolyi) dalok Szerencsére, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya rendszeresen beszerkeszt operettműsorába Szabó Miklós máig remek felvételei közül néhányat, így időről-időre felcsendülnek a nagy magyar énekművész kiváló előadásában a szebbnél-szebb operettdallamok!
Budapest Főváros közgyűlése döntött arról, hogy díszpolgárrá választja Bogányi Gergely zongoraművészt, Dózsa László színművész, rendezőt, Dr. Freund Tamás neurobiológus, agykutatót, Dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, edzőt, Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert, Dr. Varga Péter Pált, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatóját. [url] http://www.minalunk.hu/szekesfehervar/index.php?n=5&tartalom_id=20110&area=562; Posztumusz díszpolgárrá választották Szabó Miklós operaénekest [/url] és Török Bódog kézilabdaedző, szövetségi kapitányt. Az elismeréseket tegnap, június 19-én, a szabadság napján adta át Tarlós István, főpolgármester és Szalay-Bobrovniczky Alexandra. Ebből az alkalomból a kiváló tenorista emlékére szólaljon meg most nemes tenorja az alábbi két link elérhetőségről: [url] https://www.youtube.com/watch?v=UeEtnUWP2Hw; Szabó Miklós - Santa Lucia [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=wAbJYoo6MjY; Szabó Miklós - Funiculi, funicula [/url] Magánszorgalomból kigyűjtöttem Szabó Miklós operett- és daljáték-felvételeit, amelyeket a rádióban és/vagy a hanglemezen készítettek vele. (Nem teljes körű, de így is tekintélyes a lista.) Zeller: A madarász - teljes Suppé: A szép Galathea - teljes Szirmai: Mágnás Miska - teljes Szirmai: Alexandra – keresztmetszet Lecocq: Angot asszony lánya - teljes Lehár: Paganini - teljes Lehár: Éva - keresztmetszet Lehár: Szép a világ Lehár: Cigányszerelem Lehár: A víg özvegy Lehár: Giuditta Lehár: Luxemburg grófja Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél - teljes Offenbach: Brabanti Genovéva Huszka: Gül baba Huszka: Lili bárónő Huszka: Bob herceg Huszka: Erzsébet Fall: Az elvált asszony - teljes Kálmán: Ördöglovas Kálmán: Marica grófnő Kálmán: Cigányprímás Kálmán: Csárdáskirálynő Johann Strauss: Egy éj Velencében - teljes Johann Strauss: A denevér Johann Strauss: A cigánybáró Kemény Egon: Valahol délen Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság - teljes Polgár Tibor: A furfangos özvegy - teljes Planquette: Rip van Winkle - teljes Scserbacsov: Dohányon vett kapitány Oscar Straus: Varázskeringő Oscar Straus: Legénybúcsú Jacobi: Leányvásár Kacsóh: Rákóczi Kacsóh: János vitéz Farkas Ferenc: Csínom Palkó Fényes Szabolcs, Gyöngy Pál. Buday Dénes, Harmath Imre, Diószegi Sándor stb. dalai Olasz (nápolyi) dalok Szerencsére, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya rendszeresen beszerkeszt operettműsorába Szabó Miklós máig remek felvételei közül néhányat, így időről-időre felcsendülnek a nagy magyar énekművész kiváló előadásában a szebbnél-szebb operettdallamok!
1676 Búbánat 2016-06-14 11:37:40
Dankó Rádió/Túl az Óperencián/Csárdáskirálynő - részletek: Németh Marika, Gyenes Magda, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Bende Zsolt, MRT Énekkara /A koldusdiák-részletek - Melis György, Kalmár Magda, Molnár András; Palcsó Sándor és Bende Zsolt A Dankó Rádióban ezen a héten Nagy Ibolya Szervét Tibor színművésszel beszélget az operettműsorban. A délelőtti műsor ismétlése 18 órától hallgatható meg.
Dankó Rádió/Túl az Óperencián/Csárdáskirálynő - részletek: Németh Marika, Gyenes Magda, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Bende Zsolt, MRT Énekkara /A koldusdiák-részletek - Melis György, Kalmár Magda, Molnár András; Palcsó Sándor és Bende Zsolt A Dankó Rádióban ezen a héten Nagy Ibolya Szervét Tibor színművésszel beszélget az operettműsorban. A délelőtti műsor ismétlése 18 órától hallgatható meg.
1675 Búbánat 2016-06-12 10:39:03 [Válasz erre: 1674 Andante Spianato 2016-06-11 20:13:19]
Ez így igaz, gyönyörű szopránhang az övé. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának ezen a héten Bellai Eszter operaénekesnő volt a vendége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a rádió Nagymező utcai stúdiójában. A mai beszélgetés benne a zenékkel ismét meghallgatható 18 órától a rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon. Ami az operettvonalat illeti részleteket hallhattunk Fall Pompadourjából (Moldován Stefánia), Lehár két híres operettjének többféle hangfelvételéről: - Cigányszerelem (Koltay Valéria, Gyenes Magda, Külkey László; Molnár András; Dal Decsi Ágnes, Takács Tamara, Fülöp Attila és Mersei Miklós) - A mosoly országa (Berkes János; Phóly Boglárka; Vadász Zsolt és Lukács Anita; Kalmár Magda és Bende Zsolt) És Ferencsik János halála évfordulóján, Rá emlékezve a legendás karmesterünk két felvétele is megszólalt az adásban: -Jakab Pazeller: Herkulesfürdői emlék - keringő -Franz von Suppé: Könnyű lovasság - nyitány Bellai Eszter húsz éve készült ária-lemezfelvételéről ma is meghallgathattunk egyet: Tosca imáját énekelte. Tőle búcsúzóul pedig az adásban lejátszásra került egy musical-különlegesség részlete is, melyben Zárdafőnöknő dalát énekli az amerikai szerzőpáros, Goggin - Dan Apácák című darabjából (km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Bíró Péter)
Ez így igaz, gyönyörű szopránhang az övé. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának ezen a héten Bellai Eszter operaénekesnő volt a vendége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a rádió Nagymező utcai stúdiójában. A mai beszélgetés benne a zenékkel ismét meghallgatható 18 órától a rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon. Ami az operettvonalat illeti részleteket hallhattunk Fall Pompadourjából (Moldován Stefánia), Lehár két híres operettjének többféle hangfelvételéről: - Cigányszerelem (Koltay Valéria, Gyenes Magda, Külkey László; Molnár András; Dal Decsi Ágnes, Takács Tamara, Fülöp Attila és Mersei Miklós) - A mosoly országa (Berkes János; Phóly Boglárka; Vadász Zsolt és Lukács Anita; Kalmár Magda és Bende Zsolt) És Ferencsik János halála évfordulóján, Rá emlékezve a legendás karmesterünk két felvétele is megszólalt az adásban: -Jakab Pazeller: Herkulesfürdői emlék - keringő -Franz von Suppé: Könnyű lovasság - nyitány Bellai Eszter húsz éve készült ária-lemezfelvételéről ma is meghallgathattunk egyet: Tosca imáját énekelte. Tőle búcsúzóul pedig az adásban lejátszásra került egy musical-különlegesség részlete is, melyben Zárdafőnöknő dalát énekli az amerikai szerzőpáros, Goggin - Dan Apácák című darabjából (km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Bíró Péter)
1674 Andante Spianato 2016-06-11 20:13:19 [Válasz erre: 1673 Búbánat 2016-06-10 12:56:07]
Bellai Eszter - egy csodálatos hang, muzikális, tele valódi érzelemmmel, minden sallang nélküli..... Valaki aki nem csak énekel.
Bellai Eszter - egy csodálatos hang, muzikális, tele valódi érzelemmmel, minden sallang nélküli..... Valaki aki nem csak énekel.
1673 Búbánat 2016-06-10 12:56:07
Ma tizenhat évvel ezelőtt hunyt el a kiváló karmester-zeneszerző, [url] http://www.nevpont.hu/view/1665; Bródy Tamás [/url] - 1913. január 24. Kolozsvár - 1990. június 10. Budapest A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Bródy Tamás az Opera és Operettszínházi működése mellett a rádióban - és hanglemezen is - számtalan operett stúdiófelvételén működött közre karmesterként, de mint komponista is számos művét maga vezényelte hangszalagra. Az előbbi, művészi-karmesteri tevékenységét illetően itt van néhány operettcím: Lehár: A mosoly országa, Luxemburg grófja, Cigányszerelem, Kék mazúr, Frasquita, Paganini, Szép a világ, Giuditta, A vándordiák; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, A bajadér, Josephine császárné; Offenbach: Szép Heléna, A sóhajok hídja, A gerolsteini nagyhercegnő, A varázshegedű, Banditák, Kékszakáll; Millöcker: Dubarry, Szegény Jonathán, Gasparone; Fall: Spanyol csalogány, Az elvált asszony, Pompadour; Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban, Viktória; Jones: A gésák; Oscar Straus: Legénybúcsú; Johann Strauss: Egy éj Velencében, A királyné csipkekendője; Hervé: Nebáncsvirág; Szirmai Albert: Táncos huszárok, Alexandra, Tabáni legenda; Jean Gilbert: Marinka a táncosnő; A bíborruhás asszony, A hermelines nő; Miljutyin: Nyugtalan boldogság; Zeller: A bányamester Most a rádióban Bródy Tamás előbb mint karmester vezényelt: Millöcker Szegény Jonathán című operettjéből csendültek fel részletek Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának tolmácsolásában. Ezt követte már mint komponistának három szerzeménye – de ezúttal nem saját operettjeiből, zenés játékaiból hallottunk, hanem egy-egy dala szólalt meg: - Szenes Iván szövegére: Emlékszel (Simándy József, Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez. Bródy Tamás) - Kristóf Károly szövegére: Rózsaág (Házy Erzsébet, Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vez. Bródy Tamás) - G. Dénes György szövegére: Jó éjt, Budapest (Karády Katalin) A műsor vendége - ezen a héten továbbra is - Bellai Eszter, a Győri Nemzeti Színház opera-énekesnője, kinek felvételei közül két ária hangzott el: Leonóra áriája A trubadúrból és Tosca imája (km. a Győri Filharmónikus Zenekar, vezényel: Koncz Tamás) A délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.
Ma tizenhat évvel ezelőtt hunyt el a kiváló karmester-zeneszerző, [url] http://www.nevpont.hu/view/1665; Bródy Tamás [/url] - 1913. január 24. Kolozsvár - 1990. június 10. Budapest A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Bródy Tamás az Opera és Operettszínházi működése mellett a rádióban - és hanglemezen is - számtalan operett stúdiófelvételén működött közre karmesterként, de mint komponista is számos művét maga vezényelte hangszalagra. Az előbbi, művészi-karmesteri tevékenységét illetően itt van néhány operettcím: Lehár: A mosoly országa, Luxemburg grófja, Cigányszerelem, Kék mazúr, Frasquita, Paganini, Szép a világ, Giuditta, A vándordiák; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, A bajadér, Josephine császárné; Offenbach: Szép Heléna, A sóhajok hídja, A gerolsteini nagyhercegnő, A varázshegedű, Banditák, Kékszakáll; Millöcker: Dubarry, Szegény Jonathán, Gasparone; Fall: Spanyol csalogány, Az elvált asszony, Pompadour; Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban, Viktória; Jones: A gésák; Oscar Straus: Legénybúcsú; Johann Strauss: Egy éj Velencében, A királyné csipkekendője; Hervé: Nebáncsvirág; Szirmai Albert: Táncos huszárok, Alexandra, Tabáni legenda; Jean Gilbert: Marinka a táncosnő; A bíborruhás asszony, A hermelines nő; Miljutyin: Nyugtalan boldogság; Zeller: A bányamester Most a rádióban Bródy Tamás előbb mint karmester vezényelt: Millöcker Szegény Jonathán című operettjéből csendültek fel részletek Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának tolmácsolásában. Ezt követte már mint komponistának három szerzeménye – de ezúttal nem saját operettjeiből, zenés játékaiból hallottunk, hanem egy-egy dala szólalt meg: - Szenes Iván szövegére: Emlékszel (Simándy József, Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez. Bródy Tamás) - Kristóf Károly szövegére: Rózsaág (Házy Erzsébet, Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vez. Bródy Tamás) - G. Dénes György szövegére: Jó éjt, Budapest (Karády Katalin) A műsor vendége - ezen a héten továbbra is - Bellai Eszter, a Győri Nemzeti Színház opera-énekesnője, kinek felvételei közül két ária hangzott el: Leonóra áriája A trubadúrból és Tosca imája (km. a Győri Filharmónikus Zenekar, vezényel: Koncz Tamás) A délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.
1672 Búbánat 2016-06-08 11:06:55
Egy kis-nagy baki becsúszott a Dankó Rádió délelőtt sugárzott, Túl az Óperencián című adásába: mind a rádió Facebook oldalán részletezett műsora, mind a felkonferálás – tévesen – Mozart Requiemjét jelöli meg Verdié helyett; az olasz zeneköltő gyászmiséjéből szólalt meg a „Libera me” tétel: a Győri Filharmónia zenekarát és énekkarát Medveczky Ádám vezényelte, a szoprán szólót a Győri Nemzeti Színház művésze, az a [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/06/05/tul-az-operencian-bellai-eszter/; Bellai Eszter operaénekesnő [/url] énekelte, aki ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a rádió stúdiójában. Bellai Eszter sokoldalú énekesnő: énekel(t) operát, operettet, musicalt, oratóriumot. Fellépett itthon és külföldön sok helyütt. Egyebek közt mesélt az anno brüsszeli bemutatkozásáról: egy énekverseny megnyerésével lehetősége volt Montserrat Caballéval énekelni egy duettet Rossini Szemiramiszából, akivel később jó barátságba került. Bellai fellépett a pesti Operában is: Pillangókisasszony, Aida, Traviata, Turandot (Liu). Megtudtuk tőle, hogy első férje nevét vette fel és használja máig (lánykori neve: Horváth Eszter). A mai műsorban Liu áriája is megszólalt vele (I. felv.; a Győri Filharmonikus Zenekart Koncz Tamás vezényli.) Az operett vonalon pedig részleteket hallhattunk Huszka Jenő Szabadság, szerelem című daljátékából (Zentai Anna, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád) és Lehár Luxemburg grófjából (Honthy Hanna, Feleky Kamill, Baksay Árpád; egy élő, koncertfelvételről Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor énekelte Juliette és Brissard kettősét. A délutáni ismétlés 6 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
Egy kis-nagy baki becsúszott a Dankó Rádió délelőtt sugárzott, Túl az Óperencián című adásába: mind a rádió Facebook oldalán részletezett műsora, mind a felkonferálás – tévesen – Mozart Requiemjét jelöli meg Verdié helyett; az olasz zeneköltő gyászmiséjéből szólalt meg a „Libera me” tétel: a Győri Filharmónia zenekarát és énekkarát Medveczky Ádám vezényelte, a szoprán szólót a Győri Nemzeti Színház művésze, az a [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/06/05/tul-az-operencian-bellai-eszter/; Bellai Eszter operaénekesnő [/url] énekelte, aki ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a rádió stúdiójában. Bellai Eszter sokoldalú énekesnő: énekel(t) operát, operettet, musicalt, oratóriumot. Fellépett itthon és külföldön sok helyütt. Egyebek közt mesélt az anno brüsszeli bemutatkozásáról: egy énekverseny megnyerésével lehetősége volt Montserrat Caballéval énekelni egy duettet Rossini Szemiramiszából, akivel később jó barátságba került. Bellai fellépett a pesti Operában is: Pillangókisasszony, Aida, Traviata, Turandot (Liu). Megtudtuk tőle, hogy első férje nevét vette fel és használja máig (lánykori neve: Horváth Eszter). A mai műsorban Liu áriája is megszólalt vele (I. felv.; a Győri Filharmonikus Zenekart Koncz Tamás vezényli.) Az operett vonalon pedig részleteket hallhattunk Huszka Jenő Szabadság, szerelem című daljátékából (Zentai Anna, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád) és Lehár Luxemburg grófjából (Honthy Hanna, Feleky Kamill, Baksay Árpád; egy élő, koncertfelvételről Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor énekelte Juliette és Brissard kettősét. A délutáni ismétlés 6 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
1671 Búbánat 2016-06-03 12:58:41
Ifj. Johann Strauss ma 117 esztendeje hunyt el, 1899. június 3-án. Utolsó operettjét, a háromfelvonásos „Bécsi vér”-t (Wiener Blut), posztumusz-szerzeménynek könyveli el a zenetörténet, hiszen bemutatóját - 1899. október 26., Bécs, Carltheater - már nem érte meg Strauss. Ezzel az operettel kapcsolatban azt is tudni kell, hogy ifjabb Adolf Müller, a Theater an der Wien karmestere, maga is zeneszerző, fejezte be a komponálását; Strauss a felkérés idején már beteg volt, de a darab címét ő javasolta korábban keletkezett „Bécsi vér” keringője nyomán s feltehetően el is készült az operett néhány számával. Végül is, Müller a zene nagy részét Johann Strauss egyéb szerzeményeiből állította össze, a hangszerelést is ő végezte el. Egyes vélemények szerint a Bécsi vér-operett akár pasticcio-darabnak is tekinthető (meglévő zenei részletekből utólag összeállított mű); az utókor mindenesetre Johann Strauss utolsó műveként, hattyúdalaként tartja számon. Az operett legismertebb részlete az itt énekszámmá lényegülő „Bécsi vér” keringő: „Bécsi vér! Bécsi vér! Ég a szánk, ha e láng, tüze ér! Bécsi vér! Víg kedély, lelkesült, felhevült szenvedély!” (Fischer Sándor fordítása) A magyar rádió a jelentősebb Johann Strauss-operettek teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét elkészítette a hatvanas években (A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében, A királyné csipkekendője), mintegy évtizeddel későbbre, utoljára maradt a „Bécsi vér” operettnek a rádiós változata: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30-21.40 Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnay György (Tánczos Tibor) Gróf Zedlau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila) Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona) Joseph, a gróf lakája – Melis György (Sinkovits Imre) Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika) Kegler, Franciska apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György) Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre) Gróf Bitowski – Márkus László: csak próza Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva) Anna, szobalány – Csongrádi Katalin: csak próza Fiákkerkocsis – Váradi Balogh László: csak próza Pincér – Fellegi István: csak próza Udvarmester – Jávor Alfréd: csak próza A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, ma délelőtti adásában – ifj. Johann Strauss halála évfordulóján – műsorára tűzte ennek a posztumusz-műnek egy nagyszabású részletét: - a II. felvonás fináléjában a felvételen közreműködött Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György és Radnay György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényletével. ifj. Johann Strauss ugyancsak népszerű zeneművének, a Császárkeringőnek a részletével zárult a mai operettműsor a rádióban. Az „operettkedvelőknek” szóló rádióműsorban hallhattunk még részleteket Kálmán Imre két operettjéből: Cirkuszhercegnő (Dániel Gábor és Oszvald Marika); A montmartre-i ibolya (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Palcsó Sándor, Póka Balázs, Rozsos István) Meg kell még említenem a mai operettösszeállítás nyitó zenéjét is: A Közzene csendült fel Jacques Offenbach „Dunanan apó és fia utazása” művéből - km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Erdélyi Miklós. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádió frekvenciáin és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
Ifj. Johann Strauss ma 117 esztendeje hunyt el, 1899. június 3-án. Utolsó operettjét, a háromfelvonásos „Bécsi vér”-t (Wiener Blut), posztumusz-szerzeménynek könyveli el a zenetörténet, hiszen bemutatóját - 1899. október 26., Bécs, Carltheater - már nem érte meg Strauss. Ezzel az operettel kapcsolatban azt is tudni kell, hogy ifjabb Adolf Müller, a Theater an der Wien karmestere, maga is zeneszerző, fejezte be a komponálását; Strauss a felkérés idején már beteg volt, de a darab címét ő javasolta korábban keletkezett „Bécsi vér” keringője nyomán s feltehetően el is készült az operett néhány számával. Végül is, Müller a zene nagy részét Johann Strauss egyéb szerzeményeiből állította össze, a hangszerelést is ő végezte el. Egyes vélemények szerint a Bécsi vér-operett akár pasticcio-darabnak is tekinthető (meglévő zenei részletekből utólag összeállított mű); az utókor mindenesetre Johann Strauss utolsó műveként, hattyúdalaként tartja számon. Az operett legismertebb részlete az itt énekszámmá lényegülő „Bécsi vér” keringő: „Bécsi vér! Bécsi vér! Ég a szánk, ha e láng, tüze ér! Bécsi vér! Víg kedély, lelkesült, felhevült szenvedély!” (Fischer Sándor fordítása) A magyar rádió a jelentősebb Johann Strauss-operettek teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét elkészítette a hatvanas években (A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében, A királyné csipkekendője), mintegy évtizeddel későbbre, utoljára maradt a „Bécsi vér” operettnek a rádiós változata: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30-21.40 Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnay György (Tánczos Tibor) Gróf Zedlau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila) Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona) Joseph, a gróf lakája – Melis György (Sinkovits Imre) Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika) Kegler, Franciska apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György) Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre) Gróf Bitowski – Márkus László: csak próza Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva) Anna, szobalány – Csongrádi Katalin: csak próza Fiákkerkocsis – Váradi Balogh László: csak próza Pincér – Fellegi István: csak próza Udvarmester – Jávor Alfréd: csak próza A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, ma délelőtti adásában – ifj. Johann Strauss halála évfordulóján – műsorára tűzte ennek a posztumusz-műnek egy nagyszabású részletét: - a II. felvonás fináléjában a felvételen közreműködött Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György és Radnay György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényletével. ifj. Johann Strauss ugyancsak népszerű zeneművének, a Császárkeringőnek a részletével zárult a mai operettműsor a rádióban. Az „operettkedvelőknek” szóló rádióműsorban hallhattunk még részleteket Kálmán Imre két operettjéből: Cirkuszhercegnő (Dániel Gábor és Oszvald Marika); A montmartre-i ibolya (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Palcsó Sándor, Póka Balázs, Rozsos István) Meg kell még említenem a mai operettösszeállítás nyitó zenéjét is: A Közzene csendült fel Jacques Offenbach „Dunanan apó és fia utazása” művéből - km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Erdélyi Miklós. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádió frekvenciáin és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
1670 Búbánat 2016-05-31 12:25:57 [Válasz erre: 1669 Búbánat 2016-05-31 12:14:46]
Lemaradt: a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
Lemaradt: a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
1669 Búbánat 2016-05-31 12:14:46
Ma délelőtt újra klasszikus operettekből hangzottak fel részletek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló adásában! Előtte még Ábrahám Pál operettjének zenekari feldolgozásában hallhattuk a „My Golden baby” slágert Gyulai Gaál János hangszerelésében és vezényletében (Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara.) 1.) Leo Fall: Sztambul rózsája A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. szeptember 11. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00. Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szereposztás: Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Kemál pasa – Zách János Kondzsa Gül, a leánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor Erről a rádiófelvételről ma három részlet csendült fel: - Midili és Flórián vidám kettőse, II. felv. No.15. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád): „ Mondd azt, hogy kis bocikám…” - Midili és Flórián vidám kettőse, III. felv. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád): „ Flórián! A bajszod, jaj de szúr!...” - Midili, Flórián és Müller hármasa, III. felv. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre): Ennek a hármasnak is olyan kedves a versszövege, nem tudom megállni, hogy ide ne másoljam: „- Papa, de papa! - Nézd, csak papa, bosszankodni kár! - Bizony, bizony, bosszankodni kár! - Rossz kedéllyel minden oly sivár…- Rossz kedéllyel minden oly sivár - Végül is, de majd nagyon... - Végül is, de majd nagyon, hogyha majd egy szép babácska, mint nagyapja pont olyan, cérnavékony gyermekhangon így szól hozzád komolyan: /”- Nagypapám, én édes nagypapám, ilyen kis sarjadékot minden ember nem kap ám! - Nagypapám, én édes nagypapám, ne légy oly morcos, inkább csókold meg kis maszatos pofám…”/ - Jól van hát így már kiegyezem! – Bár segítni úgy sem tudsz nekem! – Egy a fontos énnekem: hogy fiú és ne lány legyen! - Ó, a lányka mily csinoska, szép szerencse, szép leány…. – Persze mind-mind fényes fruska, jobb a fiú, mint a lány… / - Nagypapám, én édes nagypapám…” - Ahmed bey híres keingő-dalát („Seherezádom csak te légy!”) ezúttal nem Ilosfalvy – de nem is Réti József vagy Szabó Miklós - , hanem egy további, másik felvételről Kovács József énekében hallhattuk. 2.) Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő A háromfelvonásos operett Rádió Dalszínházi bemutatója: 1970. augusztus 19., Kossuth Rádió 20.07 – 23.04 Megjegyzem, hogy a teljes, prózával és dialógusokkal kiegészítve felvett operettnek a zenei hanganyaga korábban elkészült a stúdióban, ezeket a részleteket már 1965-től hallhattuk a rádió hullámhosszán! Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztás volt: A nagyhercegnő – Házy Erzsébet Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond) Bumm tábornok – Melis György Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János) Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László) Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László) Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván) Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin) Olga – Koltay Valéria Ida – Svéd Nóra Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta) Gyerek – Olasz György Andie – Orczy Teréz Most a következő részletek szólaltak meg erről a stúdiófelvételről: - Bevezető jelenet; Fritz dala és Bumm tábornok dala _ No. 1/a-b-c. (Németh Marika, Réti József, Melis György és az MRT Énekkara) - A nagyhercegnő dala, nagyhercegnő és Fritz kettőse (HÁZY ERZSÉBET, Réti József) - Parasztdal _ No. 21. (HÁZY ERZSÉBET Németh Marika, Réti József) - A III. felvonás fináléja_No.22. (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Bartha Alfonz, Réti József, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János, MRT Énekkara) Meg kell még említenem, hogy ezen a héten minden nap, a szerkesztő-műsorvezető beszélgető társa az Operettszínház volt bonvivánja, operett-és operaénekes, [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=artist&szId=17631; Dániel Gábor! [/url] A délelőtti operettadást ismét meghallgathatjuk a rádióban 18 órától, és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Ma délelőtt újra klasszikus operettekből hangzottak fel részletek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló adásában! Előtte még Ábrahám Pál operettjének zenekari feldolgozásában hallhattuk a „My Golden baby” slágert Gyulai Gaál János hangszerelésében és vezényletében (Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara.) 1.) Leo Fall: Sztambul rózsája A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. szeptember 11. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00. Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szereposztás: Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Kemál pasa – Zách János Kondzsa Gül, a leánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor Erről a rádiófelvételről ma három részlet csendült fel: - Midili és Flórián vidám kettőse, II. felv. No.15. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád): „ Mondd azt, hogy kis bocikám…” - Midili és Flórián vidám kettőse, III. felv. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád): „ Flórián! A bajszod, jaj de szúr!...” - Midili, Flórián és Müller hármasa, III. felv. (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre): Ennek a hármasnak is olyan kedves a versszövege, nem tudom megállni, hogy ide ne másoljam: „- Papa, de papa! - Nézd, csak papa, bosszankodni kár! - Bizony, bizony, bosszankodni kár! - Rossz kedéllyel minden oly sivár…- Rossz kedéllyel minden oly sivár - Végül is, de majd nagyon... - Végül is, de majd nagyon, hogyha majd egy szép babácska, mint nagyapja pont olyan, cérnavékony gyermekhangon így szól hozzád komolyan: /”- Nagypapám, én édes nagypapám, ilyen kis sarjadékot minden ember nem kap ám! - Nagypapám, én édes nagypapám, ne légy oly morcos, inkább csókold meg kis maszatos pofám…”/ - Jól van hát így már kiegyezem! – Bár segítni úgy sem tudsz nekem! – Egy a fontos énnekem: hogy fiú és ne lány legyen! - Ó, a lányka mily csinoska, szép szerencse, szép leány…. – Persze mind-mind fényes fruska, jobb a fiú, mint a lány… / - Nagypapám, én édes nagypapám…” - Ahmed bey híres keingő-dalát („Seherezádom csak te légy!”) ezúttal nem Ilosfalvy – de nem is Réti József vagy Szabó Miklós - , hanem egy további, másik felvételről Kovács József énekében hallhattuk. 2.) Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő A háromfelvonásos operett Rádió Dalszínházi bemutatója: 1970. augusztus 19., Kossuth Rádió 20.07 – 23.04 Megjegyzem, hogy a teljes, prózával és dialógusokkal kiegészítve felvett operettnek a zenei hanganyaga korábban elkészült a stúdióban, ezeket a részleteket már 1965-től hallhattuk a rádió hullámhosszán! Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztás volt: A nagyhercegnő – Házy Erzsébet Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond) Bumm tábornok – Melis György Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János) Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László) Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László) Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván) Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin) Olga – Koltay Valéria Ida – Svéd Nóra Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta) Gyerek – Olasz György Andie – Orczy Teréz Most a következő részletek szólaltak meg erről a stúdiófelvételről: - Bevezető jelenet; Fritz dala és Bumm tábornok dala _ No. 1/a-b-c. (Németh Marika, Réti József, Melis György és az MRT Énekkara) - A nagyhercegnő dala, nagyhercegnő és Fritz kettőse (HÁZY ERZSÉBET, Réti József) - Parasztdal _ No. 21. (HÁZY ERZSÉBET Németh Marika, Réti József) - A III. felvonás fináléja_No.22. (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Bartha Alfonz, Réti József, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János, MRT Énekkara) Meg kell még említenem, hogy ezen a héten minden nap, a szerkesztő-műsorvezető beszélgető társa az Operettszínház volt bonvivánja, operett-és operaénekes, [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=artist&szId=17631; Dániel Gábor! [/url] A délelőtti operettadást ismét meghallgathatjuk a rádióban 18 órától, és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1668 Ardelao 2016-05-29 14:57:58 [Válasz erre: 1667 Ardelao 2016-05-29 14:45:52]
Most vettem észre, hogy ez a beírásom az „Operett, mint színpadi műfaj” című topicba illett volna. Elnézést!
Most vettem észre, hogy ez a beírásom az „Operett, mint színpadi műfaj” című topicba illett volna. Elnézést!
1667 Ardelao 2016-05-29 14:45:52
56 évvel ezelőtt, 1960. május 6-án hunyt el Ábrahám Pál (1892.XI.2. Apatin – 1960.V.6. Hamburg), kiváló zeneszerző és karmester. Hajnali interjú Ábrahám Pállal a „Hawaii” premierje után — Álmos januári hajnal. Az első néhány villamos fogcsikorgatva fúrja be magát a derengésbe. A Royal szálló portáján még az éjszakai inspekciós bóbiskol. A nagy szőnyegen a porszívó búg és néhány szobalány a lépcsőház korlátjának rézrúdjait fényesíti. — Egy csomó lappéldánnyal a hónunk alatt bekopogtatunk a második emelet 205. számú szobájába. — „Tessék!” — kiáltja egy kissé rekedt, világos színezetű hang. — Ábrahám Pál ül az ágyban. Az egyik karosszék támlájára dobva hever a frakkja. A frakk tetején a híres fehér kesztyű, amely a karmesteri pálcát helyettesíti. A mutató ujja most is mereven kinyúlik, mintha a pozannak intene. Egyébként a szokásos reggeli rendetlenség, szétnyitott bőröndök, földre dobált esti lapok. Az éjjeli szekrényen füstölgő cigaretta, bizonyosságul annak, hogy nem mi keltettük föl a Hawaii zeneszerzőjét. — „Egy szikrát sem tudtam aludni az éjjel” — mondja Ábrahám Pál és mind a két kezét üdvözlésre nyújtja. — „Még most is a fülembe dübörög az a spontán üdvözlés, amivel a főpróba és a premier publikuma fogadott. Berlinben is lelkes a premier-publikum, ott is tudnak szeretni és ünnepelni, de ahogy itt csinálják, azt nem tudja a világ egyetlen publikuma sem.” — Nem gondolod, hogy ez a speciális ünneplés egyenesen neked szólt? — kérdezi a riporter. — „Lehet” — mondja elgondolkozva. — „Itt nagyon sok testvéri barátom van, aki mind magának vindikálja, — és talán némi joggal, — hogy ő fedezett fel. Annyian bíztak bennem, annyian propagáltak, hogy mielőtt még az első dolgommal kijöttem, népszerű ember voltam Pesten.” — Tulajdonképpen mégis ki fedezett fel? — kérdezi a riporter. — „Oh, ez nagyon régen volt, hét éves koromban. Apatini ebédlőnk zongorájánál ültem, tavasz volt és a nyitott ablakon át beharsogott az utcán menetelő tűzoltózenekar indulója. Leültem a zongorához és dübörögve kísérni kezdtem a zenekart. Egyszer csak kinyílt az ajtó és belépett rajta egy úr, ezzel a kérdéssel:” — „Ki zongorázik itt?” — „Schiffer Adolf volt, a budapesti Zeneakadémia cselló tanára. Az ő ajánlatára iratkoztam be tizenegy éves koromban a Zeneakadémiára kultuszminiszteri engedéllyel. Később, 1919-ben a klasszikus muzsika szeretetétől átitatva filharmonikus zenét írtam. Megjelent egy cselló koncertem, egy szerenádom és négy vonósnégyesre írt művem. A komoly kritika elhalmozott dicséretekkel és én roppant büszke voltam. Akkor egyszer bevetődtem a Fészekbe kártyázni. Néhai Beöthy László, Weisz Rudi és Halápi Frigyes, a gyógyszerész voltak a partnereim. Vesztettem. Egyszer csak Beöthy megszólalt:” — „Miért kártyázik egy ilyen tehetséges ember? Miért nem ír operettet?” — „Én? Operettet? — feleltem sértett büszkeséggel.” — „Adok ötvenezer korona előleget — mondta a vezér.” — „Nem is feleltem ajánlatára. Tovább vesztettem. Egy nagyobb coup után Beöthy odasúgta: Százezer!” — „ Rettenetes nagy pénz volt az akkor, de engem még ez sem tudott leszédíteni a filharmonikus muzsika havas csúcsairól. Elmentem egy vas nélkül, de klasszikus maradtam! Első kacérkodásom a könnyebb műfajjal egy sanzon volt, amelyet Szép Ernőnek egy kis darabjához írtam. A siker végkép elcsábított. A többit már tudod. Jött a Zenebona, a Viktória, a Privatsekretärin és a Hawaii. Legnagyobb kuplésikeremet a Harminckettes bakadal és a Szalmaszállal arattam.” — Van kabalád? — kérdezem. — „Van. Mindig jobb lábbal lépek a zenekarba és ráütök pozanista térdére.” — Mondj egy pár statisztikai adatot a Hawaii-ról. — „Eddig 67 színpadon játszották, 108 színházban folynak az előkészületek és a világ minden kultúrnyelvére lefordították. Ez természetesen azt jelenti. hogy a premierek kedvéért rövidesen körülutazom a világot.” — Mi a legközelebbi programod? — „Az >Üzlet Amerikában< című film zenéjén dolgozom, amelyben Bársony Rózsi játssza majd a főszerepet. Kolosszális sikere lesz annak a gyereknek. Ilyen tánc zseni talán még sohasem volt operettszínpadon és filmen.” A Németországból befutott távirati üdvözletek garmadájából kikeresi Bársony Rózsiét. Aztán elveszi a pesti lapokat és belemerül a kritikába. Felsóhajt: „Soha nem féltem, mint a Hawaii pesti premierjén! Ezt akár írásba is adhatom!” — Add! — „Tessék!” (És itt két sorban sajátkezű leírása látható. Aláírás: Ábrahám Pál) Félt a pestektől, akik abban pillanatban amint karcsú alakja feltűnt a karmesteri emelvényen, tízperces ujjongó feledhetetlen ovációban részesítették. A riporter nem írta alá a nevét. Megjegyzés: A riport 1932.január 23-án készülhetett. A Király Színházban 1932.január 22-én bemutatott „Hawaii rózsája” című Ábrahám operett premierje után. Feltételezem, hogy a Színházi Élet szerkesztője Incze Sándor készíthette a riportot. SZINHÁZI ÉLET XXII. évfolyam, 1932.január 31-február 6.
56 évvel ezelőtt, 1960. május 6-án hunyt el Ábrahám Pál (1892.XI.2. Apatin – 1960.V.6. Hamburg), kiváló zeneszerző és karmester. Hajnali interjú Ábrahám Pállal a „Hawaii” premierje után — Álmos januári hajnal. Az első néhány villamos fogcsikorgatva fúrja be magát a derengésbe. A Royal szálló portáján még az éjszakai inspekciós bóbiskol. A nagy szőnyegen a porszívó búg és néhány szobalány a lépcsőház korlátjának rézrúdjait fényesíti. — Egy csomó lappéldánnyal a hónunk alatt bekopogtatunk a második emelet 205. számú szobájába. — „Tessék!” — kiáltja egy kissé rekedt, világos színezetű hang. — Ábrahám Pál ül az ágyban. Az egyik karosszék támlájára dobva hever a frakkja. A frakk tetején a híres fehér kesztyű, amely a karmesteri pálcát helyettesíti. A mutató ujja most is mereven kinyúlik, mintha a pozannak intene. Egyébként a szokásos reggeli rendetlenség, szétnyitott bőröndök, földre dobált esti lapok. Az éjjeli szekrényen füstölgő cigaretta, bizonyosságul annak, hogy nem mi keltettük föl a Hawaii zeneszerzőjét. — „Egy szikrát sem tudtam aludni az éjjel” — mondja Ábrahám Pál és mind a két kezét üdvözlésre nyújtja. — „Még most is a fülembe dübörög az a spontán üdvözlés, amivel a főpróba és a premier publikuma fogadott. Berlinben is lelkes a premier-publikum, ott is tudnak szeretni és ünnepelni, de ahogy itt csinálják, azt nem tudja a világ egyetlen publikuma sem.” — Nem gondolod, hogy ez a speciális ünneplés egyenesen neked szólt? — kérdezi a riporter. — „Lehet” — mondja elgondolkozva. — „Itt nagyon sok testvéri barátom van, aki mind magának vindikálja, — és talán némi joggal, — hogy ő fedezett fel. Annyian bíztak bennem, annyian propagáltak, hogy mielőtt még az első dolgommal kijöttem, népszerű ember voltam Pesten.” — Tulajdonképpen mégis ki fedezett fel? — kérdezi a riporter. — „Oh, ez nagyon régen volt, hét éves koromban. Apatini ebédlőnk zongorájánál ültem, tavasz volt és a nyitott ablakon át beharsogott az utcán menetelő tűzoltózenekar indulója. Leültem a zongorához és dübörögve kísérni kezdtem a zenekart. Egyszer csak kinyílt az ajtó és belépett rajta egy úr, ezzel a kérdéssel:” — „Ki zongorázik itt?” — „Schiffer Adolf volt, a budapesti Zeneakadémia cselló tanára. Az ő ajánlatára iratkoztam be tizenegy éves koromban a Zeneakadémiára kultuszminiszteri engedéllyel. Később, 1919-ben a klasszikus muzsika szeretetétől átitatva filharmonikus zenét írtam. Megjelent egy cselló koncertem, egy szerenádom és négy vonósnégyesre írt művem. A komoly kritika elhalmozott dicséretekkel és én roppant büszke voltam. Akkor egyszer bevetődtem a Fészekbe kártyázni. Néhai Beöthy László, Weisz Rudi és Halápi Frigyes, a gyógyszerész voltak a partnereim. Vesztettem. Egyszer csak Beöthy megszólalt:” — „Miért kártyázik egy ilyen tehetséges ember? Miért nem ír operettet?” — „Én? Operettet? — feleltem sértett büszkeséggel.” — „Adok ötvenezer korona előleget — mondta a vezér.” — „Nem is feleltem ajánlatára. Tovább vesztettem. Egy nagyobb coup után Beöthy odasúgta: Százezer!” — „ Rettenetes nagy pénz volt az akkor, de engem még ez sem tudott leszédíteni a filharmonikus muzsika havas csúcsairól. Elmentem egy vas nélkül, de klasszikus maradtam! Első kacérkodásom a könnyebb műfajjal egy sanzon volt, amelyet Szép Ernőnek egy kis darabjához írtam. A siker végkép elcsábított. A többit már tudod. Jött a Zenebona, a Viktória, a Privatsekretärin és a Hawaii. Legnagyobb kuplésikeremet a Harminckettes bakadal és a Szalmaszállal arattam.” — Van kabalád? — kérdezem. — „Van. Mindig jobb lábbal lépek a zenekarba és ráütök pozanista térdére.” — Mondj egy pár statisztikai adatot a Hawaii-ról. — „Eddig 67 színpadon játszották, 108 színházban folynak az előkészületek és a világ minden kultúrnyelvére lefordították. Ez természetesen azt jelenti. hogy a premierek kedvéért rövidesen körülutazom a világot.” — Mi a legközelebbi programod? — „Az >Üzlet Amerikában< című film zenéjén dolgozom, amelyben Bársony Rózsi játssza majd a főszerepet. Kolosszális sikere lesz annak a gyereknek. Ilyen tánc zseni talán még sohasem volt operettszínpadon és filmen.” A Németországból befutott távirati üdvözletek garmadájából kikeresi Bársony Rózsiét. Aztán elveszi a pesti lapokat és belemerül a kritikába. Felsóhajt: „Soha nem féltem, mint a Hawaii pesti premierjén! Ezt akár írásba is adhatom!” — Add! — „Tessék!” (És itt két sorban sajátkezű leírása látható. Aláírás: Ábrahám Pál) Félt a pestektől, akik abban pillanatban amint karcsú alakja feltűnt a karmesteri emelvényen, tízperces ujjongó feledhetetlen ovációban részesítették. A riporter nem írta alá a nevét. Megjegyzés: A riport 1932.január 23-án készülhetett. A Király Színházban 1932.január 22-én bemutatott „Hawaii rózsája” című Ábrahám operett premierje után. Feltételezem, hogy a Színházi Élet szerkesztője Incze Sándor készíthette a riportot. SZINHÁZI ÉLET XXII. évfolyam, 1932.január 31-február 6.
1666 Búbánat 2016-05-28 09:03:04
„TÚL AZ ÓPERENCIÁN!” Dankó Rádió most délelőtt 9 órakor kezdődő adása zenei kínálatában megemlékezik a 110 éve született SVÉD SÁNDORRÓL! 1906. május 28.-án született Budapesten, a XX. századi operajátszás egyik óriása, egy igazi világklasszis, korának egyik legjelentősebb baritonja. 09:28:41 - Bizet: Carmen - Torreádor dal a II. felvonásból (Svéd Sándor & Prágai Nemzeti Színház zenekara & vez.: Sip, Ladislav ) 09:33:23 - Szabadi Frank Ignác/Csapó Dániel, K. - Nagy a feje, búsuljon a ló - Dal (Svéd Sándor & Ifj. Magyari Imre Népi Zenekara) 09:35:08 Kálmán Imre/Harsányi Zsolt: Marica grófnő - dal (Svéd Sándor & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Török Emil) 09:40:28 Kálmán Imre/Harsányi Zsolt: Marica grófnő - Lisa és Tasziló kettőse (Gencsy Sári & Svéd Sándor & Magyar Néphadsereg Központi Zenekara) 09:45:04 Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő: Vándordiák - Deres már a határ (Svéd Sándor & Budapest Zenekar & Vincze Ottó) A délelőtti adás ismétlése meghallgatható 18 órától a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon Ezen a héten minden nap Kútvölgyi Erzsébet színművésszel beszélget a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
„TÚL AZ ÓPERENCIÁN!” Dankó Rádió most délelőtt 9 órakor kezdődő adása zenei kínálatában megemlékezik a 110 éve született SVÉD SÁNDORRÓL! 1906. május 28.-án született Budapesten, a XX. századi operajátszás egyik óriása, egy igazi világklasszis, korának egyik legjelentősebb baritonja. 09:28:41 - Bizet: Carmen - Torreádor dal a II. felvonásból (Svéd Sándor & Prágai Nemzeti Színház zenekara & vez.: Sip, Ladislav ) 09:33:23 - Szabadi Frank Ignác/Csapó Dániel, K. - Nagy a feje, búsuljon a ló - Dal (Svéd Sándor & Ifj. Magyari Imre Népi Zenekara) 09:35:08 Kálmán Imre/Harsányi Zsolt: Marica grófnő - dal (Svéd Sándor & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Török Emil) 09:40:28 Kálmán Imre/Harsányi Zsolt: Marica grófnő - Lisa és Tasziló kettőse (Gencsy Sári & Svéd Sándor & Magyar Néphadsereg Központi Zenekara) 09:45:04 Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő: Vándordiák - Deres már a határ (Svéd Sándor & Budapest Zenekar & Vincze Ottó) A délelőtti adás ismétlése meghallgatható 18 órától a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon Ezen a héten minden nap Kútvölgyi Erzsébet színművésszel beszélget a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
1665 Búbánat 2016-05-20 11:43:39
Szirmai Albert egyik legbájosabb és zeneileg az egyik leginvenciózusabb daljátéka a Mézeskalács. Az Emőd Tamás szövegére és verseire írt háromfelvonásos daljátékot (előjátékkal) 1923. december 15-én mutatta be Budapesten, a Király Színház. A Magyar Rádió az ötvenes évek végén részleteket vett fel a darabból: Lorenz Kornélia, Rafael Márta, MelisGyörgy, Nagypál László énekelt, az MRT szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. De a legteljesebb változat az az új stúdiófelvétel - keresztmetszet -, melyet 1977. január 21-én, a Kossuth Rádió mutatott be 17.19 – 18.04 óra között. A felvételen közreműködött Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével. Erről az utóbbi felvételről hallhattuk ma az alábbi részleteket a Dankó Rádió operettkedvelőknek szóló adásában: - Az udvar bevonulása a 3. felvonásból (Énekkar, Zenekar) - Jóska dala a 3. felvonásból: „Ott, ahol egy kútgém látszik” (Melis) - Örzse és Buhu, az udvari bolond kettőse: „ Édes-kedves krumplileves” (Házy, Palcsó) - Örzse és Jóska kettőse a 3 felvonásból: „Szív küldi szívnek szívesen (Házy, Melis) - A királynő és Buhu udvari bolond kettőse a 2. felvonásból „Fordulj ügyesen!” (Andor,Palcsó) A Túl az Óperencián című műsor második felében részletek szólaltak meg Kálmán Imre A bajadér című operettjéből, mégpedig az Operettszínház 2009-es élő előadásáról készült felvételről. A délelőtti adásban elhangzott részletekben hallhattuk Miklósa Erikát, Szendy Szilvit, Dolhai Attilát, Csere Lászlót és Kerényi Miklós Mátét, az Operettszínház énekkarát és zenekarát Makláry László dirigálta. A Dankó Rádió operettadását 18 órától hallgathatjuk meg újra, az internetes elérhető helyeken online is.
Szirmai Albert egyik legbájosabb és zeneileg az egyik leginvenciózusabb daljátéka a Mézeskalács. Az Emőd Tamás szövegére és verseire írt háromfelvonásos daljátékot (előjátékkal) 1923. december 15-én mutatta be Budapesten, a Király Színház. A Magyar Rádió az ötvenes évek végén részleteket vett fel a darabból: Lorenz Kornélia, Rafael Márta, MelisGyörgy, Nagypál László énekelt, az MRT szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. De a legteljesebb változat az az új stúdiófelvétel - keresztmetszet -, melyet 1977. január 21-én, a Kossuth Rádió mutatott be 17.19 – 18.04 óra között. A felvételen közreműködött Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével. Erről az utóbbi felvételről hallhattuk ma az alábbi részleteket a Dankó Rádió operettkedvelőknek szóló adásában: - Az udvar bevonulása a 3. felvonásból (Énekkar, Zenekar) - Jóska dala a 3. felvonásból: „Ott, ahol egy kútgém látszik” (Melis) - Örzse és Buhu, az udvari bolond kettőse: „ Édes-kedves krumplileves” (Házy, Palcsó) - Örzse és Jóska kettőse a 3 felvonásból: „Szív küldi szívnek szívesen (Házy, Melis) - A királynő és Buhu udvari bolond kettőse a 2. felvonásból „Fordulj ügyesen!” (Andor,Palcsó) A Túl az Óperencián című műsor második felében részletek szólaltak meg Kálmán Imre A bajadér című operettjéből, mégpedig az Operettszínház 2009-es élő előadásáról készült felvételről. A délelőtti adásban elhangzott részletekben hallhattuk Miklósa Erikát, Szendy Szilvit, Dolhai Attilát, Csere Lászlót és Kerényi Miklós Mátét, az Operettszínház énekkarát és zenekarát Makláry László dirigálta. A Dankó Rádió operettadását 18 órától hallgathatjuk meg újra, az internetes elérhető helyeken online is.
1664 Búbánat 2016-05-18 11:06:56
A Dankó Rádió operettkedvelőknek szóló adásának mai zenei összeállításában helyet kapott Johann Strauss Egy éj Velencében című művének részletei (Házy Erzsébet, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós és Udvardy Tibor felvételeiből) mellett az operettirodalom „csúcsdarabja”-ként számon tartott A víg özvegy című Lehár-operett kedvelt melódiái (Kincses Veronika, Tiboldy Mária, Berkes János és Vadász Zsolt felvételeiről). A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban Szente Vajk, aki a beszélgetésük során sok érdekes információt oszt meg a rádióhallgatóval; feltárja „nem titkos” gondolatait a zenés színházi műfajokról, darabokról, rendezéseiről, szerepeiről; erről a szép-nehéz pályáról közvetlen stílusban fogalmazza meg fontosnak tartott észrevételeit. Nagyon megható szavakban fogalmazta meg azt is, milyen szerető és szeretett kapcsolatban áll ma is szüleivel. A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban: „Túl az Óperencián”.
A Dankó Rádió operettkedvelőknek szóló adásának mai zenei összeállításában helyet kapott Johann Strauss Egy éj Velencében című művének részletei (Házy Erzsébet, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós és Udvardy Tibor felvételeiből) mellett az operettirodalom „csúcsdarabja”-ként számon tartott A víg özvegy című Lehár-operett kedvelt melódiái (Kincses Veronika, Tiboldy Mária, Berkes János és Vadász Zsolt felvételeiről). A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban Szente Vajk, aki a beszélgetésük során sok érdekes információt oszt meg a rádióhallgatóval; feltárja „nem titkos” gondolatait a zenés színházi műfajokról, darabokról, rendezéseiről, szerepeiről; erről a szép-nehéz pályáról közvetlen stílusban fogalmazza meg fontosnak tartott észrevételeit. Nagyon megható szavakban fogalmazta meg azt is, milyen szerető és szeretett kapcsolatban áll ma is szüleivel. A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban: „Túl az Óperencián”.
