1563 Búbánat 2015-12-03 11:27:06
A már 84 éves Bolba Lajos karmester, tanár, rádiós és színházi zenei szerkesztő, a Magyar Rádió Szórakoztatózenei Osztályának egykori vezetője, számtalan könnyűzenei műsor (mint a Tessék választani!, a Made in Hungary, a Slágerbarátság), valamint hanglemezek, filmek, színdarabok zenei rendezője volt a mai vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, kivel a Nagymező utcai stúdióban Nagy Ibolya beszélgetett; annak kapcsán is, hogy ezen a héten 90 éves a Magyar Rádió: december 1-jén indult el hivatalosan az első adása. Bolba Lajos Fényes Szabolcshoz fűződő emlékeiről is szólott a délelőtti adásban, melyet 18 órától ismét meghallgathatunk. A zenei kínálatból: Simándy József énekelt egy szép Bródy Tamás-dalt, de Ábrahám Pál melódiák éppúgy felcsendültek, mint musicalek részletei (pl. a Macskákból.) Bolba Lajos, aki 20 éven át a József Attila Színház karnagya, majd 23 évig a Madách Színház, a Nemzeti Színház, az Irodalmi Színpad és a Városmajori Színház munkatársa volt, a 2000-es évektől a budapesti Felvonulási téren megrendezett Borfalu rendezvénysorozat szervezője és programigazgatója. Az általa alapított Ripacsok Társulattal 2014-ben készítette rendezőként Házaspárbaj c. színházi műsort. Bolba Lajos még ma is aktív, dolgozik.
A már 84 éves Bolba Lajos karmester, tanár, rádiós és színházi zenei szerkesztő, a Magyar Rádió Szórakoztatózenei Osztályának egykori vezetője, számtalan könnyűzenei műsor (mint a Tessék választani!, a Made in Hungary, a Slágerbarátság), valamint hanglemezek, filmek, színdarabok zenei rendezője volt a mai vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, kivel a Nagymező utcai stúdióban Nagy Ibolya beszélgetett; annak kapcsán is, hogy ezen a héten 90 éves a Magyar Rádió: december 1-jén indult el hivatalosan az első adása. Bolba Lajos Fényes Szabolcshoz fűződő emlékeiről is szólott a délelőtti adásban, melyet 18 órától ismét meghallgathatunk. A zenei kínálatból: Simándy József énekelt egy szép Bródy Tamás-dalt, de Ábrahám Pál melódiák éppúgy felcsendültek, mint musicalek részletei (pl. a Macskákból.) Bolba Lajos, aki 20 éven át a József Attila Színház karnagya, majd 23 évig a Madách Színház, a Nemzeti Színház, az Irodalmi Színpad és a Városmajori Színház munkatársa volt, a 2000-es évektől a budapesti Felvonulási téren megrendezett Borfalu rendezvénysorozat szervezője és programigazgatója. Az általa alapított Ripacsok Társulattal 2014-ben készítette rendezőként Házaspárbaj c. színházi műsort. Bolba Lajos még ma is aktív, dolgozik.
1562 telramund 2015-12-02 12:39:44
Nem tudom miért erőltetik Frankó Tündét primadonna szerepekben.Sem habitusa,sem éneklésmódja nem predesztinálja a szerepkörre!Valahol a vezérelvek és hatalmak mintha az operaházból költöztek volna át.
Nem tudom miért erőltetik Frankó Tündét primadonna szerepekben.Sem habitusa,sem éneklésmódja nem predesztinálja a szerepkörre!Valahol a vezérelvek és hatalmak mintha az operaházból költöztek volna át.
1561 Búbánat 2015-12-02 11:05:27 [Válasz erre: 1560 Búbánat 2015-12-01 10:50:02]
A Dankó rádió mai operettműsorában - felidézve a rádió elmúlt 90 éves korszakát - ezúttal Solymosi Ottó rendező emlékezett a régi rádiós évekre, rendezői korszakára, felelevenítve emlékeket, történeteket az ő aktív, hivatásában eltöltött időszakából; Eisemann Mihályt agitálta operettkomponálásra a rádióhoz: Bástyasétány '77; Füredi Annabál. Az ő rendezése volt a rádióban Hervé Nebáncsvirága is. Ezeknek a műveknek a rádiófelvételeiről is felcsendültek dalok, részletek az adásban. Emellett mulatságos hangbejátszásokban részesültünk a rádió hangarchívumából: az egykori rádióbemondók bakijaiból kaptunk egy csokorra valót... Ismétlés 6 órakor.
A Dankó rádió mai operettműsorában - felidézve a rádió elmúlt 90 éves korszakát - ezúttal Solymosi Ottó rendező emlékezett a régi rádiós évekre, rendezői korszakára, felelevenítve emlékeket, történeteket az ő aktív, hivatásában eltöltött időszakából; Eisemann Mihályt agitálta operettkomponálásra a rádióhoz: Bástyasétány '77; Füredi Annabál. Az ő rendezése volt a rádióban Hervé Nebáncsvirága is. Ezeknek a műveknek a rádiófelvételeiről is felcsendültek dalok, részletek az adásban. Emellett mulatságos hangbejátszásokban részesültünk a rádió hangarchívumából: az egykori rádióbemondók bakijaiból kaptunk egy csokorra valót... Ismétlés 6 órakor.
1560 Búbánat 2015-12-01 10:50:02 [Válasz erre: 1558 Búbánat 2015-11-30 10:41:56]
Ma Boros Attilával, a rádió egykori zenei szerkesztőjével, riporterével és műsorvezetőjével beszélgetett Nagy Ibolya a Dankó Rádióban; a rádió legendás zenei szerkesztői, rendezői, műsorvezetői közül páran itt lesznek a hét minden napján a stúdióban, és emlékeznek a rádió elmúlt évtizedeinek emlékezetes műsoraira – ma 90 éve, 1925. december 1-én indult hivatalosan a magyar rádiózás. Boros Attila elárulta, hogy pályája elején karmesterként tevékenykedett a szolnoki színházban, egyebek közt operetteket is vezényelt. Beszélt a rádióban egykor meglévő, rendszeres élő operaközvetítések gyakorlatáról. Példaként említette: 1932-ben 52 élő operaközvetítést sugárzott a rádió, külföldről is; 1934-ben 120 rádió, közte a magyar s, élőben közvetítette a Bécs Operából a Giudittát, amit maga a szerző, Lehár vezényelt. Nagy szeretettel beszélt Lehárról, ő is hangoztatva a zenés színpadra vonatkoztató mondást: „Opera, operett – és Lehár”! Mint Wagner-rajongó, Meixner Mihállyal együtt kint voltak Bayreuthban, honnét a rádió élőben adta a Tristánt, a szünet valami technikai okból a szokásos egyórai szünet negyven perccel hosszabb ideig tartott; vállalták, hogy végigbeszélik ezt is, és mindent, ami csak eszükbe jutott a Tristanról, Wagnerről, az énekesekről, Bayreuthról, meséltek és csak meséltek rendületlenül a mikrofon előtt, és a rádióhallgatók naprakész ismeretekkel gazdagodtak. (Állítólag a rádió őrzi ezt a 100 percnyi beszélgetős anyagot az archívumban.) Természetesen a Túl az Óperencián című operettműsor mai adásában a szerkesztő úgy válogatta össze a bejátszott zenéket, mely Boros Attila mondanivalójához kapcsolódott: Volt Huszkától Gül baba-részletek (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert); Lehár Giuditta-részletek az élő, bécsi operaközvetítésből, Lehár vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat (Jarmila Novotna, Richard Tauber); Lehár vezényelte A víg özvegyének nyitányát az 1942-es stúdiófelvételről; ugyancsak Lehár vezényletével, a bécsi szimfonikusokkal, és Réthy Eszter énekében Zórika dala következett Cigányszerelemből. Bilicsi Tivadar – akinek műsorát a rádióban maga Boros Attila szerkesztette, énekelt egy dalt Zerkovits Béla Csókos asszonyából. Elhangzott még egy-egy részlet Bach V. Brandenburgi versenyéből ( Ney Tibor & Szebenyi János & Fischer Annie), valamint A denevérből Orlovsky kupléja Wolfgang Windgassen előadásában egy archív felvételről (a Bécsi Filharmonikus Zenekart Karl Böhm dirigálja) Tehát a mai műsor zenei kínálatában ezúttal inkább a külföldi előadók archív felvételei közül válogatott a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Ismétlés du. 6-kor.
Ma Boros Attilával, a rádió egykori zenei szerkesztőjével, riporterével és műsorvezetőjével beszélgetett Nagy Ibolya a Dankó Rádióban; a rádió legendás zenei szerkesztői, rendezői, műsorvezetői közül páran itt lesznek a hét minden napján a stúdióban, és emlékeznek a rádió elmúlt évtizedeinek emlékezetes műsoraira – ma 90 éve, 1925. december 1-én indult hivatalosan a magyar rádiózás. Boros Attila elárulta, hogy pályája elején karmesterként tevékenykedett a szolnoki színházban, egyebek közt operetteket is vezényelt. Beszélt a rádióban egykor meglévő, rendszeres élő operaközvetítések gyakorlatáról. Példaként említette: 1932-ben 52 élő operaközvetítést sugárzott a rádió, külföldről is; 1934-ben 120 rádió, közte a magyar s, élőben közvetítette a Bécs Operából a Giudittát, amit maga a szerző, Lehár vezényelt. Nagy szeretettel beszélt Lehárról, ő is hangoztatva a zenés színpadra vonatkoztató mondást: „Opera, operett – és Lehár”! Mint Wagner-rajongó, Meixner Mihállyal együtt kint voltak Bayreuthban, honnét a rádió élőben adta a Tristánt, a szünet valami technikai okból a szokásos egyórai szünet negyven perccel hosszabb ideig tartott; vállalták, hogy végigbeszélik ezt is, és mindent, ami csak eszükbe jutott a Tristanról, Wagnerről, az énekesekről, Bayreuthról, meséltek és csak meséltek rendületlenül a mikrofon előtt, és a rádióhallgatók naprakész ismeretekkel gazdagodtak. (Állítólag a rádió őrzi ezt a 100 percnyi beszélgetős anyagot az archívumban.) Természetesen a Túl az Óperencián című operettműsor mai adásában a szerkesztő úgy válogatta össze a bejátszott zenéket, mely Boros Attila mondanivalójához kapcsolódott: Volt Huszkától Gül baba-részletek (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert); Lehár Giuditta-részletek az élő, bécsi operaközvetítésből, Lehár vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat (Jarmila Novotna, Richard Tauber); Lehár vezényelte A víg özvegyének nyitányát az 1942-es stúdiófelvételről; ugyancsak Lehár vezényletével, a bécsi szimfonikusokkal, és Réthy Eszter énekében Zórika dala következett Cigányszerelemből. Bilicsi Tivadar – akinek műsorát a rádióban maga Boros Attila szerkesztette, énekelt egy dalt Zerkovits Béla Csókos asszonyából. Elhangzott még egy-egy részlet Bach V. Brandenburgi versenyéből ( Ney Tibor & Szebenyi János & Fischer Annie), valamint A denevérből Orlovsky kupléja Wolfgang Windgassen előadásában egy archív felvételről (a Bécsi Filharmonikus Zenekart Karl Böhm dirigálja) Tehát a mai műsor zenei kínálatában ezúttal inkább a külföldi előadók archív felvételei közül válogatott a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Ismétlés du. 6-kor.
1559 Búbánat 2015-11-30 10:44:51 [Válasz erre: 1558 Búbánat 2015-11-30 10:41:56]
Az e heti operettműsor mottója a Dankó Rádióban: "90 éve szól a Rádió"
Az e heti operettműsor mottója a Dankó Rádióban: "90 éve szól a Rádió"
1558 Búbánat 2015-11-30 10:41:56
Az alábbi előzetes olvasható az RTV Részletes e heti számában, a Dankó Rádió honlapján és az MTVA internetes oldalán: DANKÓ RÁDIÓ – 2015. NOVEMBER 30 - DECEMBER 6. DE.. 9 ÉS DU. 18 ÓRA „Üdvözöljük Budapest lakosságát! Üdvözöljük, olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.” Ezekkel a szavakkal kezdte meg adását 1893. február 15 én, Budapesten a telefonhírmondó, a magyar mérnök, Puskás Tivadar világhírű találmánya. Naponta tizenkét részletes hírközlés, hat tőzsdei bejelentés volt az alapszolgáltatás. A műsor azonban gyorsan bővült, és már az első napokban a hírek mellett interjúra, később hangversenyekre, koncertekre, sőt nyelvtanfolyamokra is sor került. 1925-ben aztán felgyorsultak az események, megjelent a Rádió rendelet, amely a rádiózást egyértelműen állami monopóliummá tette. 1925. december 1-én indult hivatalosan a magyar rádiózás, melyben eleinte nem sokan hittek, de az emberek körében olyan népszerűségre tett szert, hogy a hallgatottsága évről évre nőtt. A héten olyan rádiós személyiségek mesélnek a rádióról és ezen belül saját élményeikről, akik 40-50 évig voltak szerelmesei ennek a csodálatos műfajnak. Vendégeink: Boross Attila, Solymosi Ottó, Rékai Gábor, Nemes András, Bolba Lajos és Czigány György. Ünnepeljenek velünk! Várja Önöket a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya! A mai adásban archív felvételről „megszólalt” Blaha Lujza is (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.[1]) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”!) – pontosabban dalra fakadt: „A szomszédban van egy öreg eperfa”; „Egy cica, két cica, száz cica, jaj! Kergeti az ic-pici egeret.” – énekelte zongorakísérettel). Kíváncsian várom a következő adásnapokat is!
Az alábbi előzetes olvasható az RTV Részletes e heti számában, a Dankó Rádió honlapján és az MTVA internetes oldalán: DANKÓ RÁDIÓ – 2015. NOVEMBER 30 - DECEMBER 6. DE.. 9 ÉS DU. 18 ÓRA „Üdvözöljük Budapest lakosságát! Üdvözöljük, olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.” Ezekkel a szavakkal kezdte meg adását 1893. február 15 én, Budapesten a telefonhírmondó, a magyar mérnök, Puskás Tivadar világhírű találmánya. Naponta tizenkét részletes hírközlés, hat tőzsdei bejelentés volt az alapszolgáltatás. A műsor azonban gyorsan bővült, és már az első napokban a hírek mellett interjúra, később hangversenyekre, koncertekre, sőt nyelvtanfolyamokra is sor került. 1925-ben aztán felgyorsultak az események, megjelent a Rádió rendelet, amely a rádiózást egyértelműen állami monopóliummá tette. 1925. december 1-én indult hivatalosan a magyar rádiózás, melyben eleinte nem sokan hittek, de az emberek körében olyan népszerűségre tett szert, hogy a hallgatottsága évről évre nőtt. A héten olyan rádiós személyiségek mesélnek a rádióról és ezen belül saját élményeikről, akik 40-50 évig voltak szerelmesei ennek a csodálatos műfajnak. Vendégeink: Boross Attila, Solymosi Ottó, Rékai Gábor, Nemes András, Bolba Lajos és Czigány György. Ünnepeljenek velünk! Várja Önöket a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya! A mai adásban archív felvételről „megszólalt” Blaha Lujza is (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.[1]) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”!) – pontosabban dalra fakadt: „A szomszédban van egy öreg eperfa”; „Egy cica, két cica, száz cica, jaj! Kergeti az ic-pici egeret.” – énekelte zongorakísérettel). Kíváncsian várom a következő adásnapokat is!
1557 Búbánat 2015-11-27 10:08:42
A Dankó Rádióban most véget ért operettműsor Kemény Egon "Tangó" című szerzeményének részletével fejeződött be (Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Kerekes János). Ezt megelőzően két klasszikus operett részletei szólaltak meg: Offenbach: Szép Heléna Johann Strauss: A cigánybáró Nagy operaénekeseink operettfelvételeiről szólaltak meg az ismert dalok, együttesek (Házy, Sass, Barlay, Berkes, Ilosfalvy, Kelen P., Simándy, Bende, Melis, Palócz, Palcsó, Kishegyi, Külkey, Maleczky...) A délután 6 órai ismétlést figyelembe ajánlom.
A Dankó Rádióban most véget ért operettműsor Kemény Egon "Tangó" című szerzeményének részletével fejeződött be (Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Kerekes János). Ezt megelőzően két klasszikus operett részletei szólaltak meg: Offenbach: Szép Heléna Johann Strauss: A cigánybáró Nagy operaénekeseink operettfelvételeiről szólaltak meg az ismert dalok, együttesek (Házy, Sass, Barlay, Berkes, Ilosfalvy, Kelen P., Simándy, Bende, Melis, Palócz, Palcsó, Kishegyi, Külkey, Maleczky...) A délután 6 órai ismétlést figyelembe ajánlom.
1556 Búbánat 2015-11-26 11:16:19
Egyik kedvenc Lehár-operettem – persze sok-sok mással együtt – A három grácia, melynek a legismertebb részlete az ún. Apacs-kettős. Ez is elhangzott a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában; de Koltay Valéria és Külkey László kettősében nemcsak ez a bohém dal csendült fel, hanem a másik Toutou - Bouquet vidám duett is elhangzott előadásukban („A tapasztalat kimutatta már, hogy a női szív milyen sivár…Pityke gombot sem ér az életem…”). Németh Marika és Udvardy Tibor énekében is gyönyörködhettünk – ismét - a következett szép részletekben. Az operett 1923-as bécsi bemutatóját még ugyanabban az évben követte a budapestié is az Operettszínházban: a librettó átdolgozása és fordítása Harsányi Zsolt munkája. A rádió 1965-ben készített egy keresztmetszetet, erről a stúdiófelvételről hangzott fel most néhány részlet, de egy korábbi, az ötvenes években a rádió stúdiójában rögzített kettős is helyet kapott ebben a Lehár-blokkban: a „Hinta-kettős”-ben Orosz Júlia és Fehér Pál énekét hallhattuk. A műsor másik részében Zerkovitz-melódiák hangoztak el. Hétfőn ünnepelte 80. születésnapját [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/11/21/tul-az-operencian-torocsik-mari/; Törőcsik Mari [/url], akinek dalfelvételei a hét minden napján ott szerepelnek a rádió Túl az Óperencián című műsorában – ezen a héten a kétszeres Kossuth-díjas színművésznő művészete áll a zenei blokk középpontjában és a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya szavaival „80. születésnapján köszöntjük és alig várjuk, hogy meséljen nekünk, mert az élete maga a XX. század történelme, munkái pedig a színház és filmtörténet nagy-nagy szelete.” A délelőtti adás elején Nagy Ibolya is hírt adott arról, hogy gálával ünnepelte Törőcsik Mari Kossuth-díjas színésznőt 80. születésnapján hétfőn a Nemzeti Színház. Az esten színészek, zenészek, énekesek és rendezők köszöntötték a művészt. De kiderült az ünnepségen az is, hogy megalapították a Törőcsik Mari-ösztöndíjat, amelyet egy fiatal színésznövendéknek adományoznak. A Dankó Rádió műsorának ismétlése du. 6 órától hallgatható meg ismét.
Egyik kedvenc Lehár-operettem – persze sok-sok mással együtt – A három grácia, melynek a legismertebb részlete az ún. Apacs-kettős. Ez is elhangzott a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában; de Koltay Valéria és Külkey László kettősében nemcsak ez a bohém dal csendült fel, hanem a másik Toutou - Bouquet vidám duett is elhangzott előadásukban („A tapasztalat kimutatta már, hogy a női szív milyen sivár…Pityke gombot sem ér az életem…”). Németh Marika és Udvardy Tibor énekében is gyönyörködhettünk – ismét - a következett szép részletekben. Az operett 1923-as bécsi bemutatóját még ugyanabban az évben követte a budapestié is az Operettszínházban: a librettó átdolgozása és fordítása Harsányi Zsolt munkája. A rádió 1965-ben készített egy keresztmetszetet, erről a stúdiófelvételről hangzott fel most néhány részlet, de egy korábbi, az ötvenes években a rádió stúdiójában rögzített kettős is helyet kapott ebben a Lehár-blokkban: a „Hinta-kettős”-ben Orosz Júlia és Fehér Pál énekét hallhattuk. A műsor másik részében Zerkovitz-melódiák hangoztak el. Hétfőn ünnepelte 80. születésnapját [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/11/21/tul-az-operencian-torocsik-mari/; Törőcsik Mari [/url], akinek dalfelvételei a hét minden napján ott szerepelnek a rádió Túl az Óperencián című műsorában – ezen a héten a kétszeres Kossuth-díjas színművésznő művészete áll a zenei blokk középpontjában és a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya szavaival „80. születésnapján köszöntjük és alig várjuk, hogy meséljen nekünk, mert az élete maga a XX. század történelme, munkái pedig a színház és filmtörténet nagy-nagy szelete.” A délelőtti adás elején Nagy Ibolya is hírt adott arról, hogy gálával ünnepelte Törőcsik Mari Kossuth-díjas színésznőt 80. születésnapján hétfőn a Nemzeti Színház. Az esten színészek, zenészek, énekesek és rendezők köszöntötték a művészt. De kiderült az ünnepségen az is, hogy megalapították a Törőcsik Mari-ösztöndíjat, amelyet egy fiatal színésznövendéknek adományoznak. A Dankó Rádió műsorának ismétlése du. 6 órától hallgatható meg ismét.
1555 Búbánat 2015-11-21 10:55:33
A Dankó rádió délelőtti operettműsorában egy-egy „klasszikus” daljáték illetve operett szebbnél szebb dallamai csendültek fel: Schubert – Berté: Három a kislány - részletek László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva, Melis György, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, Palánkay Klára, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor (A rádió teljes stúdiófelvételéről - 1963) Lehár: Paganini - részletek - Orosz Júlia, Szabó Miklós, Zentay Anna és Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás (A rádió stúdiófelvételéről – keresztmetszet - 1962) - Paganini belépője - Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András (A rádió teljes stúdiófelvételéről - 1981) - Liza dala - „Szép álom, szállj…” (Szilágyi Olga) Aki lemaradt volna az adásról, délután 6 órától pótolhatja az operettműsor sugárzásának ismétlésekor.
A Dankó rádió délelőtti operettműsorában egy-egy „klasszikus” daljáték illetve operett szebbnél szebb dallamai csendültek fel: Schubert – Berté: Három a kislány - részletek László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva, Melis György, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, Palánkay Klára, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor (A rádió teljes stúdiófelvételéről - 1963) Lehár: Paganini - részletek - Orosz Júlia, Szabó Miklós, Zentay Anna és Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás (A rádió stúdiófelvételéről – keresztmetszet - 1962) - Paganini belépője - Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András (A rádió teljes stúdiófelvételéről - 1981) - Liza dala - „Szép álom, szállj…” (Szilágyi Olga) Aki lemaradt volna az adásról, délután 6 órától pótolhatja az operettműsor sugárzásának ismétlésekor.
1554 Búbánat 2015-11-17 00:06:09 [Válasz erre: 1553 bermuda 2015-11-16 23:33:06]
Ezzel nem vagy egyedül!...
Ezzel nem vagy egyedül!...
1553 bermuda 2015-11-16 23:33:06
Geddáékkal már rég megszereztem a teljes operettet németül, remek, csak ott Caramellót bariton énekli, én meg tenorhoz szoktam.(Ilos) Gedda ott Udvardy szerepét énekli csodálatosan. De a magyart nagyon szeretném....
Geddáékkal már rég megszereztem a teljes operettet németül, remek, csak ott Caramellót bariton énekli, én meg tenorhoz szoktam.(Ilos) Gedda ott Udvardy szerepét énekli csodálatosan. De a magyart nagyon szeretném....
1552 bermuda 2015-11-16 23:25:31 [Válasz erre: 1550 Búbánat 2015-11-16 13:07:52]
Ezt a teljes felvételt képtelen vagyok megszerezni. Annina - Házy Erzsébet és Váradi Hédi Ciboletta - Zentai Anna és Gombos Katalin Barbara - Sándor Judit és Kállai Ilona Caramello - Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc Urbinói herceg - Udvardy Tibor és Horváth Tivadar Pappacoda, szakács - Kishegyi Árpád és Márkus László Delaqua szenátor - Maleczky Oszkár és Sinkovits Imre
Ezt a teljes felvételt képtelen vagyok megszerezni. Annina - Házy Erzsébet és Váradi Hédi Ciboletta - Zentai Anna és Gombos Katalin Barbara - Sándor Judit és Kállai Ilona Caramello - Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc Urbinói herceg - Udvardy Tibor és Horváth Tivadar Pappacoda, szakács - Kishegyi Árpád és Márkus László Delaqua szenátor - Maleczky Oszkár és Sinkovits Imre
1551 Ardelao 2015-11-16 14:33:35 [Válasz erre: 1548 smaragd 2015-11-09 17:39:30]
Nagyon szépen fogalmaztál ezekről a régi emlékekről. Csak örülni lehet, ha ilyenekről olvashatunk. Felejthetetlenek! Az a baj, hogy már emlékek!
Nagyon szépen fogalmaztál ezekről a régi emlékekről. Csak örülni lehet, ha ilyenekről olvashatunk. Felejthetetlenek! Az a baj, hogy már emlékek!
1550 Búbánat 2015-11-16 13:07:52
Ifj. Johann Strauss Egy éj Velencében című híres operettjének magyar nyelvű teljes stúdiófelvételét 1966. július 16-án mutatta be a Rádió Dalszínháza. Ezen a kiváló felvételen olyan nagyszerű művészeket hallunk énekelni, mint Házy Erzsébet, Zentai Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád és Maleczky Oszkár. Az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) Bródy Tamás vezényelte. Zenei rendező: Járfás Tamás volt. A rádiófelvételen a dalszövegek Gáspár Margit és Kristóf Károly fordításában hangzottak el, amihez a keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta. Horváth Ádám, az ismert televíziós és rádiós rendező – szokásához híven – a dialógusokban színművészeinkkel mondatta el a prózát: Így, a főszerepekben hallhattuk: Annina - Házy Erzsébet és Váradi Hédi Ciboletta - Zentai Anna és Gombos Katalin Barbara - Sándor Judit és Kállai Ilona Caramello - Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc Urbinói herceg - Udvardy Tibor és Horváth Tivadar Pappacoda, szakács - Kishegyi Árpád és Márkus László Delaqua szenátor - Maleczky Oszkár és Sinkovits Imre A rádióhallgatóság körében olyan sikere volt ennek az 1966-os Egy éj Velencében –felvételnek, hogy több mint húsz éven át ismételte a rádió - volt év, amikor többször is az adásba került -, összesen 23 alkalommal! Utoljára 1988. december 7-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a teljes operettnek ez a stúdiófelvétele. Persze az operett részletei külön is megszólaltak sokszor a rádióban, aztán volt sok év, amikor szinte alig volt operett a rádió műsorán, de most örülhetünk a Dankó Rádiónak, mely felkarolta az operettet is, és műsorpolitikájában kötelességének érzi ápolni ezt a műfajt is, sok-sok zenei kincsünk (újra)bemutatásával – még ha csak részleteket is tűzve műsorára. A magyar rádió gazdag zenei archívumából válogatva, immár három éve rendszeresen felcsendülnek Johann Strauss Egy éj Velencéjének válogatott dalbetétszámai is. De nemcsak az említett teljes felvétel részleteit kaptuk - kapjuk, mert az operett zenei keresztmetszetét, mintegy órányi időtartamban, már korábban felvette a rádió, és annak részleteit is időnként hallani lehetett- lehet az operett-műsorokban: 1960. augusztus 25-én a Kossuth Rádióban, 20.23 – 21.3 között csendültek fel először a jól ismert dalok Szabó Miklós (a verseket is ő fordította!), Fábry Edit, Zentay Anna, Weszeley Mária, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád előadásában. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényelte. A rádiós rendező Solymosi Ottó volt. Mint látható, Zentai Anna és Kishegyi Árpád már ezen a hat évvel korábbi felvételen is énekelték Ciboletta és Pappacoda énekszólamát - a Dankó Rádió mai operett-összeállításában hallható Egy éj Velencében részleteiben mindkét, említett rádiófelvételükről felhangoztak kettőseik. De Udvardy Tibor sem csak az 1966-os rádiófelvételen énekelte először az Egy éj Velencéből a Herceg szólamát: a Magyar Hanglemezgyár 1955-ben sok operett (Lehár-, Kálmán-, Huszka-, Szirmai-, Johann Strauss-, Fall-, Zeller-mű stb.) részleteit rögzítette az Állami Hangversenyzenekarral, mely együttest Pogány László vezényelte. Udvardy énekében most a „Gondola-dal”-t erről a régebbi stúdiófelvételéről válogatta be a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Tehát, az alábbi részletek csendültek fel ebből a Johann Strauss-operettből a ma délelőtti adásban: - Ciboletta és Pappacoda kettőse: „- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? Jaj, de jó lesz a házasság!....- A csókokból nem élünk meg. Így hát, korai még….- Igaz, nem vagyok, de mégsem buta éppen! És férjuramnak, nem jogos, hogy engem így lenézzen! Mi ketten sosem válunk el, ezt én is belül érzem….Ezennel mondd meg hát…” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - Vacsora ötös és szakács-dal „- Ketten borulnak vállamra, trallalala, de szívem vágya csak Barbara…- Őfensége, megbocsát, vállalom, hogy felszolgálok, új személyzet, jót nem állok… - Ne menj el, maradj itt!... – Én vagyok a szakács… Nini, Ciboletta?!... Ciboletta! Hűtlenkedel! - Felséges úr, egy jó tanács! Tán, nótaszó és a tánc….de csakis az nyer, aki mer! Csiribiri, bumm, a konyhakés, csiribiri, bumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem, csiribiri bumm, most hozzá mész, csiribiri, finom töltelék, köréje barna lé, titok mi kell belé, így idekeverem- odakavarom majd, hamarosan… a fogás most kész. Csiribiri, bumm, most sütök mást, csiribiri, bumm, egy főtt tojást… ez a dal most kész. ” (No.13) (Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Zentai Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Annina belépője, No.2. (Házy Erzsébet és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Ciboletta és Pappacoda kettőse: „- Nos, jó! Én okos nem vagyok, de mégis, annyit mondok: a női szívnek… búsulni úgysem jó, a férjünk, mint a pillangó, a vágyban mind forró, de holnap elfogy, mint a hó…” (Zenta Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Gondola-dal (Udvardy Tibor, km. az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pogány László A mai rádiós műsor első részében összeállítás hangzott el Ábrahám Pál műveiből – a sok énekművész közül Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Melis György nevét emelem ki. A „Túl az Óperencián” című adássorozat e heti vendége a stúdióban Tahi Tóth László színművész, akivel Nagy Ibolya beszélget. A délelőtt elhangzott operettműsor ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is a rádió online oldalán: www.dankoradio.hu
Ifj. Johann Strauss Egy éj Velencében című híres operettjének magyar nyelvű teljes stúdiófelvételét 1966. július 16-án mutatta be a Rádió Dalszínháza. Ezen a kiváló felvételen olyan nagyszerű művészeket hallunk énekelni, mint Házy Erzsébet, Zentai Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád és Maleczky Oszkár. Az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) Bródy Tamás vezényelte. Zenei rendező: Járfás Tamás volt. A rádiófelvételen a dalszövegek Gáspár Margit és Kristóf Károly fordításában hangzottak el, amihez a keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta. Horváth Ádám, az ismert televíziós és rádiós rendező – szokásához híven – a dialógusokban színművészeinkkel mondatta el a prózát: Így, a főszerepekben hallhattuk: Annina - Házy Erzsébet és Váradi Hédi Ciboletta - Zentai Anna és Gombos Katalin Barbara - Sándor Judit és Kállai Ilona Caramello - Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc Urbinói herceg - Udvardy Tibor és Horváth Tivadar Pappacoda, szakács - Kishegyi Árpád és Márkus László Delaqua szenátor - Maleczky Oszkár és Sinkovits Imre A rádióhallgatóság körében olyan sikere volt ennek az 1966-os Egy éj Velencében –felvételnek, hogy több mint húsz éven át ismételte a rádió - volt év, amikor többször is az adásba került -, összesen 23 alkalommal! Utoljára 1988. december 7-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a teljes operettnek ez a stúdiófelvétele. Persze az operett részletei külön is megszólaltak sokszor a rádióban, aztán volt sok év, amikor szinte alig volt operett a rádió műsorán, de most örülhetünk a Dankó Rádiónak, mely felkarolta az operettet is, és műsorpolitikájában kötelességének érzi ápolni ezt a műfajt is, sok-sok zenei kincsünk (újra)bemutatásával – még ha csak részleteket is tűzve műsorára. A magyar rádió gazdag zenei archívumából válogatva, immár három éve rendszeresen felcsendülnek Johann Strauss Egy éj Velencéjének válogatott dalbetétszámai is. De nemcsak az említett teljes felvétel részleteit kaptuk - kapjuk, mert az operett zenei keresztmetszetét, mintegy órányi időtartamban, már korábban felvette a rádió, és annak részleteit is időnként hallani lehetett- lehet az operett-műsorokban: 1960. augusztus 25-én a Kossuth Rádióban, 20.23 – 21.3 között csendültek fel először a jól ismert dalok Szabó Miklós (a verseket is ő fordította!), Fábry Edit, Zentay Anna, Weszeley Mária, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád előadásában. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényelte. A rádiós rendező Solymosi Ottó volt. Mint látható, Zentai Anna és Kishegyi Árpád már ezen a hat évvel korábbi felvételen is énekelték Ciboletta és Pappacoda énekszólamát - a Dankó Rádió mai operett-összeállításában hallható Egy éj Velencében részleteiben mindkét, említett rádiófelvételükről felhangoztak kettőseik. De Udvardy Tibor sem csak az 1966-os rádiófelvételen énekelte először az Egy éj Velencéből a Herceg szólamát: a Magyar Hanglemezgyár 1955-ben sok operett (Lehár-, Kálmán-, Huszka-, Szirmai-, Johann Strauss-, Fall-, Zeller-mű stb.) részleteit rögzítette az Állami Hangversenyzenekarral, mely együttest Pogány László vezényelte. Udvardy énekében most a „Gondola-dal”-t erről a régebbi stúdiófelvételéről válogatta be a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Tehát, az alábbi részletek csendültek fel ebből a Johann Strauss-operettből a ma délelőtti adásban: - Ciboletta és Pappacoda kettőse: „- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? Jaj, de jó lesz a házasság!....- A csókokból nem élünk meg. Így hát, korai még….- Igaz, nem vagyok, de mégsem buta éppen! És férjuramnak, nem jogos, hogy engem így lenézzen! Mi ketten sosem válunk el, ezt én is belül érzem….Ezennel mondd meg hát…” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - Vacsora ötös és szakács-dal „- Ketten borulnak vállamra, trallalala, de szívem vágya csak Barbara…- Őfensége, megbocsát, vállalom, hogy felszolgálok, új személyzet, jót nem állok… - Ne menj el, maradj itt!... – Én vagyok a szakács… Nini, Ciboletta?!... Ciboletta! Hűtlenkedel! - Felséges úr, egy jó tanács! Tán, nótaszó és a tánc….de csakis az nyer, aki mer! Csiribiri, bumm, a konyhakés, csiribiri, bumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem, csiribiri bumm, most hozzá mész, csiribiri, finom töltelék, köréje barna lé, titok mi kell belé, így idekeverem- odakavarom majd, hamarosan… a fogás most kész. Csiribiri, bumm, most sütök mást, csiribiri, bumm, egy főtt tojást… ez a dal most kész. ” (No.13) (Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Zentai Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Annina belépője, No.2. (Házy Erzsébet és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Ciboletta és Pappacoda kettőse: „- Nos, jó! Én okos nem vagyok, de mégis, annyit mondok: a női szívnek… búsulni úgysem jó, a férjünk, mint a pillangó, a vágyban mind forró, de holnap elfogy, mint a hó…” (Zenta Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Gondola-dal (Udvardy Tibor, km. az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pogány László A mai rádiós műsor első részében összeállítás hangzott el Ábrahám Pál műveiből – a sok énekművész közül Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Melis György nevét emelem ki. A „Túl az Óperencián” című adássorozat e heti vendége a stúdióban Tahi Tóth László színművész, akivel Nagy Ibolya beszélget. A délelőtt elhangzott operettműsor ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is a rádió online oldalán: www.dankoradio.hu
1549 Búbánat 2015-11-09 18:28:12 [Válasz erre: 1548 smaragd 2015-11-09 17:39:30]
Megállapításaiddal csak egyetérteni lehet!
Megállapításaiddal csak egyetérteni lehet!
1548 smaragd 2015-11-09 17:39:30 [Válasz erre: 1547 Búbánat 2015-11-09 09:15:27]
Ez a személyes vallomásod már nem először jelenik meg itt a fórumon és az én szívemet mindig megmelengeti, ma is. Különleges ez a rádióoperett, mert a hallgató olyan hatásban részesül, mintha a nézőtéren ülne, és szinte felugrana a színpadra együtt énekelni, táncolni az énekesekkel,éneklő színészekkel. Épp itt lenne az ideje Kemény Egon zenéjének értő, szakmai méltatásának is, bár ez az akkori zenei szaklapokban részben megtörtént. Most kicsit máshogy hallunk mindent, mert ilyen veretes művek már nem születnek. Akkor ott a stúdióban, a mikrofon előtt állva, énekelve, a szünetben gyakorolva csodálatos alkotó hangulatban csendült fel Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert dala: "....szép szerelmünk hajnalán...Lilla szívemet ne vesd meg....szívem nem maradhat árván..." Többször említettük már ezt a történetet, de máig élő "szép legenda". Akárcsak a sikerért, a tökéletes hangzásért végig aggódó zeneszerző, Kemény Egon alakja, szolid, szerény személye. Még az is lehet, hogy neveltetése mellett Franz Schmidt sajátos tanítási módszere miatt lett ilyen feltűnően visszahúzódó, ezt nem tudom, Schmidt módszereiről említést tesznek egykori tanítványai... Nagy Ibolya nemrég a Bilicsi Tivadar-emlékhéten is játszott részleteket a "Komáromi farsangból". Akkor tudtam meg, amit az elmúlt évtizedekben soha nem értettem, hogy volt képes Bilicsi ilyen remekül imitálni a bécsies kiejtést. Nem imitálta ugyanis, hanem tudta, édesapjától tanulta. A versszövegekre is érdemes figyelni, ahogy Gózon Gyula "száraz szövegmondással", de tisztán énekelve szomorkás hangulatban búsulva ironikus mondatokat énekel, egyenesen óriási! Minden alkalommal kicsit fáj a szívem az elmúlt idő után..., ha hallom a részleteket, de majd kiugrom a bőrömből is,hallva a nagyszerű muzsika ritmusát. Nagy Ibolya újra örömet szerzett nekünk, a hallgatóknak ezzel a ritka élménnyel.
Ez a személyes vallomásod már nem először jelenik meg itt a fórumon és az én szívemet mindig megmelengeti, ma is. Különleges ez a rádióoperett, mert a hallgató olyan hatásban részesül, mintha a nézőtéren ülne, és szinte felugrana a színpadra együtt énekelni, táncolni az énekesekkel,éneklő színészekkel. Épp itt lenne az ideje Kemény Egon zenéjének értő, szakmai méltatásának is, bár ez az akkori zenei szaklapokban részben megtörtént. Most kicsit máshogy hallunk mindent, mert ilyen veretes művek már nem születnek. Akkor ott a stúdióban, a mikrofon előtt állva, énekelve, a szünetben gyakorolva csodálatos alkotó hangulatban csendült fel Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert dala: "....szép szerelmünk hajnalán...Lilla szívemet ne vesd meg....szívem nem maradhat árván..." Többször említettük már ezt a történetet, de máig élő "szép legenda". Akárcsak a sikerért, a tökéletes hangzásért végig aggódó zeneszerző, Kemény Egon alakja, szolid, szerény személye. Még az is lehet, hogy neveltetése mellett Franz Schmidt sajátos tanítási módszere miatt lett ilyen feltűnően visszahúzódó, ezt nem tudom, Schmidt módszereiről említést tesznek egykori tanítványai... Nagy Ibolya nemrég a Bilicsi Tivadar-emlékhéten is játszott részleteket a "Komáromi farsangból". Akkor tudtam meg, amit az elmúlt évtizedekben soha nem értettem, hogy volt képes Bilicsi ilyen remekül imitálni a bécsies kiejtést. Nem imitálta ugyanis, hanem tudta, édesapjától tanulta. A versszövegekre is érdemes figyelni, ahogy Gózon Gyula "száraz szövegmondással", de tisztán énekelve szomorkás hangulatban búsulva ironikus mondatokat énekel, egyenesen óriási! Minden alkalommal kicsit fáj a szívem az elmúlt idő után..., ha hallom a részleteket, de majd kiugrom a bőrömből is,hallva a nagyszerű muzsika ritmusát. Nagy Ibolya újra örömet szerzett nekünk, a hallgatóknak ezzel a ritka élménnyel.
1547 Búbánat 2015-11-09 09:15:27
Számomra a legkedvesebb Kemény Egon-operettből felcsendülnek fel hamarosan részletek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című most 9 órakor kezdődött adásában: 09:34:34 Dal Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Komáromi farsang - Nyitány (Szerző: Kemény Egon) 09:38:02 Dal Bilicsi Tivadar & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Komáromi farsang - Dal (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) 09:40:31 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Komáromi farsang - Lilla, Csokonai kettőse (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) 09:43:25 Dal Gózon Gyula & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Komáromi farsang - A korcsmáros dala (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) 09:48:07 Dal Bilicsi Tivadar & Göndöcs József & Hlatky László -- Komáromi farsang - Üldözők kara (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) Ezen a héten minden nap Hűvösvölgyi Ildikóval beszélget a rádió stúdiójában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A műsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, ahogy a www.dankoradio.hu internetes oldalán is.
Számomra a legkedvesebb Kemény Egon-operettből felcsendülnek fel hamarosan részletek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című most 9 órakor kezdődött adásában: 09:34:34 Dal Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Komáromi farsang - Nyitány (Szerző: Kemény Egon) 09:38:02 Dal Bilicsi Tivadar & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Komáromi farsang - Dal (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) 09:40:31 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Komáromi farsang - Lilla, Csokonai kettőse (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) 09:43:25 Dal Gózon Gyula & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Komáromi farsang - A korcsmáros dala (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) 09:48:07 Dal Bilicsi Tivadar & Göndöcs József & Hlatky László -- Komáromi farsang - Üldözők kara (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) Ezen a héten minden nap Hűvösvölgyi Ildikóval beszélget a rádió stúdiójában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A műsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, ahogy a www.dankoradio.hu internetes oldalán is.
1546 Búbánat 2015-11-06 13:02:18 [Válasz erre: 1545 smaragd 2015-11-06 12:37:01]
A Csákányi László-emlékhét keretében hallhattunk ma is olyan kevéssé ismert magyar dalművekből részleteket, melyek figyelmünkre érdemesek: 09:05:57 Dal Csákányi László & Magyar Állami Hangversenyzenekar & Vincze Ottó -- Az új Lady - John dala (No.6) (Szerző: Vincze Ottó/Ambrózy Ágoston (ifj.)) 09:25:26 Dal Csákányi László & Fővárosi Operettszínház Zenekara & Török Emil -- Szeresd az életet (Szerző: Polgár Tibor/Beste, R. Vernon/Darvas Szilárd) 09:47:10 Dal Csákányi László & Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara & Nagy Ferenc -- A becsületes megtaláló - Íme, itt a becsületes megtaláló (No.4) (Szerző: Darvas Ferenc/Hajnal István/Bitó Pál) 09:48:53 Dal Csákányi László & Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara & Nagy Ferenc -- A becsületes megtaláló - Zárva a pénztár (No.1) (Szerző: Darvas Ferenc/Hajnal István/Bitó Pál) Bevallom, ezeket a zenés darabokat nem ismertem eddig, részleteit sem hallottam még. Ezért is köszönetet érdemel Nagy Ibolya, hogy nemcsak klasszikus külföldi és hazai szerzők műveiből szerkeszt be részleteket, hanem a szívügyének tekinti a magyar operett azon túli, későbbi irányzatának jellegzetes zenés darabjaival is megismertetni a rádióhallgatókat. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a 18 órakor kezdődő ismétlésben Huszka Lili bárónőjének szerelmi kettősében magát Nagy Ibolyát is hallhatjuk énekelni Nyári Zoltánnal, a tavaly elkészült, rádió új Huszka-felvételéről.
A Csákányi László-emlékhét keretében hallhattunk ma is olyan kevéssé ismert magyar dalművekből részleteket, melyek figyelmünkre érdemesek: 09:05:57 Dal Csákányi László & Magyar Állami Hangversenyzenekar & Vincze Ottó -- Az új Lady - John dala (No.6) (Szerző: Vincze Ottó/Ambrózy Ágoston (ifj.)) 09:25:26 Dal Csákányi László & Fővárosi Operettszínház Zenekara & Török Emil -- Szeresd az életet (Szerző: Polgár Tibor/Beste, R. Vernon/Darvas Szilárd) 09:47:10 Dal Csákányi László & Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara & Nagy Ferenc -- A becsületes megtaláló - Íme, itt a becsületes megtaláló (No.4) (Szerző: Darvas Ferenc/Hajnal István/Bitó Pál) 09:48:53 Dal Csákányi László & Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara & Nagy Ferenc -- A becsületes megtaláló - Zárva a pénztár (No.1) (Szerző: Darvas Ferenc/Hajnal István/Bitó Pál) Bevallom, ezeket a zenés darabokat nem ismertem eddig, részleteit sem hallottam még. Ezért is köszönetet érdemel Nagy Ibolya, hogy nemcsak klasszikus külföldi és hazai szerzők műveiből szerkeszt be részleteket, hanem a szívügyének tekinti a magyar operett azon túli, későbbi irányzatának jellegzetes zenés darabjaival is megismertetni a rádióhallgatókat. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a 18 órakor kezdődő ismétlésben Huszka Lili bárónőjének szerelmi kettősében magát Nagy Ibolyát is hallhatjuk énekelni Nyári Zoltánnal, a tavaly elkészült, rádió új Huszka-felvételéről.
1545 smaragd 2015-11-06 12:37:01 [Válasz erre: 1535 Búbánat 2015-11-05 10:02:33]
Reszegi pedellus szerepében Csákányi László! Igy illeszkedik Kemény Egon: "Hatvani diákjai" c. daljátéka a Csákányi László emlékhéthez...gondolom, hogy a szerkesztő, Nagy Ibolya felfedezte ezt a régi szerepét is. A "Hatvani diákjai" ismétlése Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 110. évében további szép megemlékezés lehetett volna és lehetne még most is a zeneszerzőről, Nagy Ibolya október 13-i műsora mellett. Lehetőséget kellene teremteni arra, hogy a hallgatóság megismerje, felismerje a rég nem sugárzott nagy sikerű rádióoperetteket!
Reszegi pedellus szerepében Csákányi László! Igy illeszkedik Kemény Egon: "Hatvani diákjai" c. daljátéka a Csákányi László emlékhéthez...gondolom, hogy a szerkesztő, Nagy Ibolya felfedezte ezt a régi szerepét is. A "Hatvani diákjai" ismétlése Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 110. évében további szép megemlékezés lehetett volna és lehetne még most is a zeneszerzőről, Nagy Ibolya október 13-i műsora mellett. Lehetőséget kellene teremteni arra, hogy a hallgatóság megismerje, felismerje a rég nem sugárzott nagy sikerű rádióoperetteket!
1544 Búbánat 2015-11-06 12:26:48 [Válasz erre: 1543 smaragd 2015-11-06 12:24:19]
Megpróbálkozom ezzel magam is - érdekel.
Megpróbálkozom ezzel magam is - érdekel.
1543 smaragd 2015-11-06 12:24:19 [Válasz erre: 1541 Búbánat 2015-11-06 11:52:43]
A Rádióban a helyén vannak. Én is így jutottam a tényekhez, utánajártam.
A Rádióban a helyén vannak. Én is így jutottam a tényekhez, utánajártam.
1542 Búbánat 2015-11-06 12:04:04 [Válasz erre: 1531 Búbánat 2015-11-04 13:06:31]
Visszatérve az 1.531. sorszám alatt beírtakra: Anno, a rádióban Schubert Ferenc szerkesztésében került először így együtt sugárzásra ez az öt betétszám, "Régi magyar operettekből" címmel. Talán idővel bekerülhetnek Nagy Ibolya szerkesztette Túl az Óperencián című operettadásába is - érdemes megismerni ezeket a mára szinte elfeledett szerzőknek (Konti József, Bokor József, Barna Izsó, Czobor Károly, Verő György) operettjeiből felvett részleteket is - ha már létezik belőlük stúdiófelvétel!
Visszatérve az 1.531. sorszám alatt beírtakra: Anno, a rádióban Schubert Ferenc szerkesztésében került először így együtt sugárzásra ez az öt betétszám, "Régi magyar operettekből" címmel. Talán idővel bekerülhetnek Nagy Ibolya szerkesztette Túl az Óperencián című operettadásába is - érdemes megismerni ezeket a mára szinte elfeledett szerzőknek (Konti József, Bokor József, Barna Izsó, Czobor Károly, Verő György) operettjeiből felvett részleteket is - ha már létezik belőlük stúdiófelvétel!
1541 Búbánat 2015-11-06 11:52:43 [Válasz erre: 1540 smaragd 2015-11-06 11:43:46]
Kedves "smaragd"! Én felvállalom, ha valamiben tévedek. Pontosan ezért megyek utána ennek, mivel szükségét érzem annak, hogy helyére kerüljenek a dolgok, a rádióban és a "fejemben" egyaránt. A témára én a magam részéről vissza fogok térni - remélem egyszer s mindenkorra tisztázva a tényeket.
Kedves "smaragd"! Én felvállalom, ha valamiben tévedek. Pontosan ezért megyek utána ennek, mivel szükségét érzem annak, hogy helyére kerüljenek a dolgok, a rádióban és a "fejemben" egyaránt. A témára én a magam részéről vissza fogok térni - remélem egyszer s mindenkorra tisztázva a tényeket.
1540 smaragd 2015-11-06 11:43:46 [Válasz erre: 1539 Búbánat 2015-11-06 09:29:59]
Kedves "Búbánat"! Én azt javaslom Neked, hogy Nagy Ibolyával vedd fel a kapcsolatot. Ő szerkesztette ezeket a műsorokat, amiben hibát vélsz találni. Továbbra sem nevezted meg azt a hiteles forrást, ami szerint a "Valahol Délen" nagyoperett itt szerinted szóba jöhetne. Lehet, hogy a vers, a dalszöveg, visz Téged téves irányba. A "Valahol Délen" tartalma az emigrációba vándorolt magyarok hazahívása (nem az 1956-ban kivándoroltaké...) végtelenül leegyszerűsítve. Ez az internetes fórum mindenki által olvasható, ezért ideírom, hogy a Magyar Rádió Zenei Archívumában nagy és komoly munka folyik, nekem ez a megnyugtató tapasztalatom. Amennyiben nem ismered Ruitner Sándornak általam említett adását, most már nehéz pótolni. Ezzel részemről ezt a témát szeretném lezárni, a tényeket megírtam, az előzményekben olvasható: smaragd/1528,1529,1534,1536,1538. Szeretettel:smaragd
Kedves "Búbánat"! Én azt javaslom Neked, hogy Nagy Ibolyával vedd fel a kapcsolatot. Ő szerkesztette ezeket a műsorokat, amiben hibát vélsz találni. Továbbra sem nevezted meg azt a hiteles forrást, ami szerint a "Valahol Délen" nagyoperett itt szerinted szóba jöhetne. Lehet, hogy a vers, a dalszöveg, visz Téged téves irányba. A "Valahol Délen" tartalma az emigrációba vándorolt magyarok hazahívása (nem az 1956-ban kivándoroltaké...) végtelenül leegyszerűsítve. Ez az internetes fórum mindenki által olvasható, ezért ideírom, hogy a Magyar Rádió Zenei Archívumában nagy és komoly munka folyik, nekem ez a megnyugtató tapasztalatom. Amennyiben nem ismered Ruitner Sándornak általam említett adását, most már nehéz pótolni. Ezzel részemről ezt a témát szeretném lezárni, a tényeket megírtam, az előzményekben olvasható: smaragd/1528,1529,1534,1536,1538. Szeretettel:smaragd
1539 Búbánat 2015-11-06 09:29:59 [Válasz erre: 1538 smaragd 2015-11-06 04:19:24]
Sajnos, már az akkori rádiósleadásban is ugyanez a probléma vetődött fel bennem, de akkor nem poentíroztam itt ki, gondolván, egyszeri baklövés történt a szerkesztésben, egy következő adásban már "nevén nevezi" Nagy Ibolya ezt a duettet, helyesen. De nem így történt, ezért muszáj volt most már ezt itt szóvá tennem. Az a helyzet - és erre már többször adódott példa - , hogy a dokumentálás már bent a rádió adattárásában sokszor csapnivaló. Így nemcsoda, ha az adott műsorszámot más operett részleteként ismertetik. Volt már erre példa, mikor szembesültem ezzel többször a Dankó Rádió operettadását hallgatva - akkor még nem írtál ide. Amikor a rádió Bródy Sándor utcai stúdiójában kutattam a Házy Erzsébet hangfelvételeinek dokumentációját, ugyancsak találkoztam ilyen és hasonló elírásokkal, keveredésekkel. Ebbe a sorba illeszkedik a mostani polémia tárgya. De amint látom, nem jutunk dűlőre ebben a kérdésben, pedig Benned reménykedtem mint aki - eddigi hozzászólásaidban erősen képviseled Kemény Egon életművét itt a fórumon. Az én korábbi bejegyzéseim azt tanúsítják, hogy magam is félrevezettettem a Hatvani diákjai és a Valahol délen zenéinek és a dalszövegeinek hallgatása közben. Ha Neked nem sikerül, én vállalom, hogy utána megyek ennek a problémának. Melis György nem szerepel a Hatvani diákjaiban, később sem énekelte fel ezt a kettőst Petress Zsuzsával.. Sem Ruitner Sándor, sem a Bessenyei rádiósadásban erről nem esett szó. „Nem születtünk kóbor madárnak. Hiába űznek itt… hiába várnak. Magyarnak születtünk, itthon maradónak….Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától….elbúcsúzik a hazai tájtól. Fájó szívét, hogy csitítja, árva szárnya meddig bírja. Messze földön idegenben… hazájától távol….” Szerintem, ez a szöveg – korábbi írásomat korrigálva – a Valahol délen c. mű dalszövege. Bemegyek a Széchenyi Könyvtár Zeneműtárába, kikérem olvasásra a két Kemény Egon-rádióoperett szövegkönyvét (remélhetőleg megvan ott, vagy tanácsot kapok, hol találom meg), szeretném végre tisztázni a kérdést, mert látom, itt a fórumon erre már nincs esélyem.
Sajnos, már az akkori rádiósleadásban is ugyanez a probléma vetődött fel bennem, de akkor nem poentíroztam itt ki, gondolván, egyszeri baklövés történt a szerkesztésben, egy következő adásban már "nevén nevezi" Nagy Ibolya ezt a duettet, helyesen. De nem így történt, ezért muszáj volt most már ezt itt szóvá tennem. Az a helyzet - és erre már többször adódott példa - , hogy a dokumentálás már bent a rádió adattárásában sokszor csapnivaló. Így nemcsoda, ha az adott műsorszámot más operett részleteként ismertetik. Volt már erre példa, mikor szembesültem ezzel többször a Dankó Rádió operettadását hallgatva - akkor még nem írtál ide. Amikor a rádió Bródy Sándor utcai stúdiójában kutattam a Házy Erzsébet hangfelvételeinek dokumentációját, ugyancsak találkoztam ilyen és hasonló elírásokkal, keveredésekkel. Ebbe a sorba illeszkedik a mostani polémia tárgya. De amint látom, nem jutunk dűlőre ebben a kérdésben, pedig Benned reménykedtem mint aki - eddigi hozzászólásaidban erősen képviseled Kemény Egon életművét itt a fórumon. Az én korábbi bejegyzéseim azt tanúsítják, hogy magam is félrevezettettem a Hatvani diákjai és a Valahol délen zenéinek és a dalszövegeinek hallgatása közben. Ha Neked nem sikerül, én vállalom, hogy utána megyek ennek a problémának. Melis György nem szerepel a Hatvani diákjaiban, később sem énekelte fel ezt a kettőst Petress Zsuzsával.. Sem Ruitner Sándor, sem a Bessenyei rádiósadásban erről nem esett szó. „Nem születtünk kóbor madárnak. Hiába űznek itt… hiába várnak. Magyarnak születtünk, itthon maradónak….Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától….elbúcsúzik a hazai tájtól. Fájó szívét, hogy csitítja, árva szárnya meddig bírja. Messze földön idegenben… hazájától távol….” Szerintem, ez a szöveg – korábbi írásomat korrigálva – a Valahol délen c. mű dalszövege. Bemegyek a Széchenyi Könyvtár Zeneműtárába, kikérem olvasásra a két Kemény Egon-rádióoperett szövegkönyvét (remélhetőleg megvan ott, vagy tanácsot kapok, hol találom meg), szeretném végre tisztázni a kérdést, mert látom, itt a fórumon erre már nincs esélyem.
1538 smaragd 2015-11-06 04:19:24 [Válasz erre: 1537 Búbánat 2015-11-05 23:36:23]
Hiteles forrásként hallhattuk ezt a duettet 2015. július elején, csütörtöki napon (9.42.24-től), Nagy Ibolya műsorában, a Hamari Júlia - héten, több más részlettel együtt az eredeti "Hatvani diákjai" felvételen Bessenyei Ferenc énekelt. Az akkori műsorban is pontosan jelentek meg az adatok. Logikusan is következtethetünk, hogy a Melis Györggyel készült felvétel ezt követte, tehát későbbi. Egyébként több hiteles forrás is van még. Ezek közül legkönnyebben, akár e-mailen keresztül a Magyar Rádió Zenei Archívuma érhető el. Fórumtársként engem is érdekel, milyen hiteles forrás alapján állítottad, hogy ez a duett a "Valahol Délen" része? Visszatérve a rádióoperettre/daljáték, Bessenyei Ferenc honlapján is szerepelt, ha még megvan ez a lap(?) a "Hatvani diákjai" felvételének érdekességei. ( 1535. bejegyzésedhez pontosan: ) "Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak, Hiába űznek itt, ott hiába várnak. Magyarnak születtünk,itthon maradónak, Télben is hűséges, fekete rigónak" Ezek a sorok 1955-ben mélyen érintették a hallgatókat, ahogy későbbi műsorai egyikében Ruitner Sándor említette, a történelmi kort idéző szövegben a politikai aktualitást hallották meg.
Hiteles forrásként hallhattuk ezt a duettet 2015. július elején, csütörtöki napon (9.42.24-től), Nagy Ibolya műsorában, a Hamari Júlia - héten, több más részlettel együtt az eredeti "Hatvani diákjai" felvételen Bessenyei Ferenc énekelt. Az akkori műsorban is pontosan jelentek meg az adatok. Logikusan is következtethetünk, hogy a Melis Györggyel készült felvétel ezt követte, tehát későbbi. Egyébként több hiteles forrás is van még. Ezek közül legkönnyebben, akár e-mailen keresztül a Magyar Rádió Zenei Archívuma érhető el. Fórumtársként engem is érdekel, milyen hiteles forrás alapján állítottad, hogy ez a duett a "Valahol Délen" része? Visszatérve a rádióoperettre/daljáték, Bessenyei Ferenc honlapján is szerepelt, ha még megvan ez a lap(?) a "Hatvani diákjai" felvételének érdekességei. ( 1535. bejegyzésedhez pontosan: ) "Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak, Hiába űznek itt, ott hiába várnak. Magyarnak születtünk,itthon maradónak, Télben is hűséges, fekete rigónak" Ezek a sorok 1955-ben mélyen érintették a hallgatókat, ahogy későbbi műsorai egyikében Ruitner Sándor említette, a történelmi kort idéző szövegben a politikai aktualitást hallották meg.
1537 Búbánat 2015-11-05 23:36:23 [Válasz erre: 1536 smaragd 2015-11-05 10:39:32]
Kérlek, ezt a forrást nevezd meg: mármint, hogy Melist felkérték a Hatvani egyes jelenetei későbbi rádiófelvételeire. Nekem erről nincs tudomásom. Ha valóban létezik ilyen, akkor annak minden vonatkozása érdekel. Addig azonban, kétségeimet kell továbbra is fenntartanom, hogy a Petress Zsuzsával énekelt kettőse valóban abból a Kemény Egon-operettből való volna. Én több évtizede hallgatom a rádióban az operetteket, Kemény Egon műveit is jól ismerem, de szívesen veszem, ha valami új, eddig még nem ismert adatokhoz jutok - hiteles forrásból.
Kérlek, ezt a forrást nevezd meg: mármint, hogy Melist felkérték a Hatvani egyes jelenetei későbbi rádiófelvételeire. Nekem erről nincs tudomásom. Ha valóban létezik ilyen, akkor annak minden vonatkozása érdekel. Addig azonban, kétségeimet kell továbbra is fenntartanom, hogy a Petress Zsuzsával énekelt kettőse valóban abból a Kemény Egon-operettből való volna. Én több évtizede hallgatom a rádióban az operetteket, Kemény Egon műveit is jól ismerem, de szívesen veszem, ha valami új, eddig még nem ismert adatokhoz jutok - hiteles forrásból.
1536 smaragd 2015-11-05 10:39:32 [Válasz erre: 1535 Búbánat 2015-11-05 10:02:33]
1528-ban leírtam, hogy az eredeti nagyoperettben - Valahol Délen - az Operettszínházban (1956) és az eredeti rádióoperett-felvételen - Hatvani diákjai(1955) - Melis György nem énekelt. Ezeket követően a Kemény Egon művek nehézsége miatt kértek fel operaénekeseket a rádiófelvételekre. Melist is ezért, a "Hatvani" egyes dalai későbbi rádiófelvételeire. Az elhangzott dalok a "Hatvani diákjai"-ból valók. (Egyetlen hiba a facebook-műsorban az ifj, ill. id. megjelölés a verseknél) Jó, hogy ilyen sokat foglalkoztunk ezzel a két részlettel, legjobb az, hogy Nagy Ibolya ismét műsorba szerkesztette Kemény Egon műveit.
1528-ban leírtam, hogy az eredeti nagyoperettben - Valahol Délen - az Operettszínházban (1956) és az eredeti rádióoperett-felvételen - Hatvani diákjai(1955) - Melis György nem énekelt. Ezeket követően a Kemény Egon művek nehézsége miatt kértek fel operaénekeseket a rádiófelvételekre. Melist is ezért, a "Hatvani" egyes dalai későbbi rádiófelvételeire. Az elhangzott dalok a "Hatvani diákjai"-ból valók. (Egyetlen hiba a facebook-műsorban az ifj, ill. id. megjelölés a verseknél) Jó, hogy ilyen sokat foglalkoztunk ezzel a két részlettel, legjobb az, hogy Nagy Ibolya ismét műsorba szerkesztette Kemény Egon műveit.
1535 Búbánat 2015-11-05 10:02:33 [Válasz erre: 1534 smaragd 2015-11-04 15:12:33]
Igazad van a „Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok” idézett dalt illetően. Ha van a félreértés köztünk, csak az lehet, hogy tovább kell hallgatni ezt a részletet, mert Petress Zuzsa dala után egyből Melis György és Petress Zsuzsa kettőse következik: Ez a második részlet az, amit Petress Zsuzsa és Melis György énekelt nem a Hatvani diákjai részlete, Felvettem kazettára az adást. Ha tovább hallgatjuk a „Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok" kezdetű, Petress Zsuzsa énekében előadott dal (mely valóban a Hatvani diákjai részlete) után azonnal következő kettőst (Melis-Petress), vált nyilvánvalóvá számomra, hogy az már egy másik Kemény-operett, mégpedig a „Valahol délen” részlete. Ez „sikkadt” el a fel- és lekonferálásban: Idézek a duett szövegéből: „Nem születtünk kóbor madárnak. Hiába űznek itt… hiába várnak. Magyarnak születtünk, itthon maradónak….Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától….elbúcsúzik a hazai tájtól. Fájó szívét, hogy csitítja, árva szárnya meddig bírja. Messze földön idegenben… hazájától távol….” Stb. A rádió Facebook oldalán ez áll: 09:44:36 Dal Mezei Mária & Tompa Sándor & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Hatvani diákjai - Dal a bon ton-ról (Szerző: Kemény Egon/Ambrózy Ágoston (ifj.)) 09:47:42 Dal Petress Zsuzsa & Melis György & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Kettős (Szerző: Kemény Egon/Ambrózy Ágoston (id.)) A második részletnél már nem került feltüntetésre, hogy ez másik Kemény-szerzeményből való. Megismétlem: Melis György nem énekel a Hatvani diákjaiban, ez a részlet nem a Hatvani diákjaiból való. Melis György nincs a közreműködők között! Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték két részben) A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.) Rádió Dalszínháza bemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 Kossuth Rádió Vezényel: Lehel György Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő. Szereposztás: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc Bankós professzor –Kovács Károly Domokos professzor – Bárdy György Kerekes Máté – Simándy József Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre Naszályossy – Zenthe Ferenc Kapocs – Hadics László Csukás – Suka Sándor Füzesséry Kristóf – Horváth Tivadar Kocsondi – Lázár Gedeon Reszegi pedellus – Csákányi László Bule, volt pedellus – Gózon Gyula Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa Czibljavzek, császári biztos – Dénes György Elmira – Mezei Mária Pfutscher – Pethes Sándor
Igazad van a „Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok” idézett dalt illetően. Ha van a félreértés köztünk, csak az lehet, hogy tovább kell hallgatni ezt a részletet, mert Petress Zuzsa dala után egyből Melis György és Petress Zsuzsa kettőse következik: Ez a második részlet az, amit Petress Zsuzsa és Melis György énekelt nem a Hatvani diákjai részlete, Felvettem kazettára az adást. Ha tovább hallgatjuk a „Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok" kezdetű, Petress Zsuzsa énekében előadott dal (mely valóban a Hatvani diákjai részlete) után azonnal következő kettőst (Melis-Petress), vált nyilvánvalóvá számomra, hogy az már egy másik Kemény-operett, mégpedig a „Valahol délen” részlete. Ez „sikkadt” el a fel- és lekonferálásban: Idézek a duett szövegéből: „Nem születtünk kóbor madárnak. Hiába űznek itt… hiába várnak. Magyarnak születtünk, itthon maradónak….Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától….elbúcsúzik a hazai tájtól. Fájó szívét, hogy csitítja, árva szárnya meddig bírja. Messze földön idegenben… hazájától távol….” Stb. A rádió Facebook oldalán ez áll: 09:44:36 Dal Mezei Mária & Tompa Sándor & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Hatvani diákjai - Dal a bon ton-ról (Szerző: Kemény Egon/Ambrózy Ágoston (ifj.)) 09:47:42 Dal Petress Zsuzsa & Melis György & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Kettős (Szerző: Kemény Egon/Ambrózy Ágoston (id.)) A második részletnél már nem került feltüntetésre, hogy ez másik Kemény-szerzeményből való. Megismétlem: Melis György nem énekel a Hatvani diákjaiban, ez a részlet nem a Hatvani diákjaiból való. Melis György nincs a közreműködők között! Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték két részben) A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.) Rádió Dalszínháza bemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 Kossuth Rádió Vezényel: Lehel György Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő. Szereposztás: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc Bankós professzor –Kovács Károly Domokos professzor – Bárdy György Kerekes Máté – Simándy József Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre Naszályossy – Zenthe Ferenc Kapocs – Hadics László Csukás – Suka Sándor Füzesséry Kristóf – Horváth Tivadar Kocsondi – Lázár Gedeon Reszegi pedellus – Csákányi László Bule, volt pedellus – Gózon Gyula Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa Czibljavzek, császári biztos – Dénes György Elmira – Mezei Mária Pfutscher – Pethes Sándor
1534 smaragd 2015-11-04 15:12:33 [Válasz erre: 1530 Búbánat 2015-11-04 10:13:50]
Minden rendben volt a tegnapi műsorban: Nagy Ibolya két részletet konferált fel Kemény Egon "Hatvani diákjai" c. művéből, és azok hangzottak el. Most meg tudtam hallgatni a tegnapi műsort és még tegnap kinyomtattam az aznapi programot, abban is helyesen van megadva. (Sehol nem említették a "Valahol Délen"-t a tegnapi műsorral kapcsolatban és nem is sugároztak belőle részletet. Lehet, hogy a félreértést részedről a Valahol Délenből az "Árván vártam" c. dalkeringő asszociációja okozta,- árva/árva -vagy egy másik hetet néztél véletlenül a műsorban?)
Minden rendben volt a tegnapi műsorban: Nagy Ibolya két részletet konferált fel Kemény Egon "Hatvani diákjai" c. művéből, és azok hangzottak el. Most meg tudtam hallgatni a tegnapi műsort és még tegnap kinyomtattam az aznapi programot, abban is helyesen van megadva. (Sehol nem említették a "Valahol Délen"-t a tegnapi műsorral kapcsolatban és nem is sugároztak belőle részletet. Lehet, hogy a félreértést részedről a Valahol Délenből az "Árván vártam" c. dalkeringő asszociációja okozta,- árva/árva -vagy egy másik hetet néztél véletlenül a műsorban?)
1533 Búbánat 2015-11-04 13:31:39 [Válasz erre: 1531 Búbánat 2015-11-04 13:06:31]
A leírt "aranykor" talán félreérthető - ezalatt nem általában az operett aranykorszakát értettem (Hervé, Offenbach, Sullivan, Suppé, J. Strauss stb.), hanem a magyar operett aranykorát éltetem, mely Huszkával, Lehárral, Kacsóh-val kezdődött, majd folytatódott Kálmánnal, Jacobival, Szirmaival...
A leírt "aranykor" talán félreérthető - ezalatt nem általában az operett aranykorszakát értettem (Hervé, Offenbach, Sullivan, Suppé, J. Strauss stb.), hanem a magyar operett aranykorát éltetem, mely Huszkával, Lehárral, Kacsóh-val kezdődött, majd folytatódott Kálmánnal, Jacobival, Szirmaival...
1532 Búbánat 2015-11-04 13:25:15 [Válasz erre: 1531 Búbánat 2015-11-04 13:06:31]
Pontosítás: Konti József: Királyfogás (1886) - részlet. Az előadók felsorolásakor említett "Réti" mellől lemaradt a "József".
Pontosítás: Konti József: Királyfogás (1886) - részlet. Az előadók felsorolásakor említett "Réti" mellől lemaradt a "József".
1531 Búbánat 2015-11-04 13:06:31
Eszembe jutott egy ötlet, egyben javaslat, amiről talán már korábban itt szót ejtettem, de úgy gondolom, érdemes ezzel a gondolattal tovább foglalkozni: Mi lenne, ha a Dankó Rádió operettműsora - zenei kínálatát tovább bővítve – visszanyúlna a magyar operett kezdeteihez, a hőskorhoz. A magyar operett nem az általam is sokat hangoztatott komponista Huszka Jenő (Tilos a bemenet – 1899; Bob herceg – 1902) és Lehár Ferenc (A bécsi asszonyok; A drótostót – 1902) zenés színpadi alkotásaival indult, bár kétségtelen, az ő műveikkel kezdődött el és hozzájuk köthető a műfaj „aranykora”, amit nevük fémjelez, és ami operettjeik maradandóságát is jelenti. A magyar operettirodalom kezdete egészen a XIX. század közepére nyúlik vissza, a népszínművek világából bontakozott ki. Innen eredeztethető. Csak néhány cím és évszám, melyek a magyar operett indulásához kapcsolhatók: 1863 – Huber Károly: A víg cimborák 1880 – Erkel Elek: Székely Katalin 1882 – Serly Lajos: Ingyenélők – Nőemancipáció 1883 – Konti József: Eleven ördög 1885 – Barna Izsó: A szoknyás hadnagy 1887 – Hegyi Béla: Uff király 1888 – Hegyi Béla: Titkos csók 1888 – Sztojanovits Jenő: Peking rózsája 1890 – Erkel Elek: A kassai diák 1891 – Konti József: A kópé 1892 – Verő György: A szultán 1892 – Serly Lajos: Titilla hadnagy 1893 – Barna Izsó: A paradicsom 1894 – Barna Izsó: Huszárosan 1894 – Szabados Béla: Három Kázmér 1894 – Konti József: A citerás 1895 – Szabados Béla: Rika 1896 – Verő György: Oroszlánvadász 1897 – Konti József: A gyimesi vadvirág 1897 – Szabados Béla: Kukta kisasszony 1898 – Konti József: A talmi hercegné 1898 - Sztojanovits Jenő: Lengyel légionárius 1899 – Hegyi Béla: Pepita – Liliputi hercegnő 1900 – Barna Izsó: Asszonyháború 1900 – Verő György: Kleopátra 1902 – Barna Izsó: Casanova 1904 – Czobor Károly Hajdúk hadnagya 1905 – Butykay Ákos: A bolygó görög A Magyar rádióban nemcsak Huszka, Lehár, Jacobi, Szirmai, Kacsóh, Kálmán, Ábrahám, Nádor, Zerkovitz, Eisemann, Fényes, Buday, Kemény, Farkas és a többi kiváló magyar komponista operettfelvételei készültek el. A rádióban - úgy az ötvenes évektől kezdve – számos részletet vettek fel az ún. „régi magyar operettekből” is, a fent megnevezett szerzőktől. Ideírok néhány címet: 1. Konti József: Királyfogás (1886) - részlet (előadja: Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti, Raggambi Zoltán, a MR Szimfonikus Zenekara.) 2. Bokor József: A kis alamuszi (1894) - Nincs nékem párom ha jó a szerelem (előadja: Mátray Ferenc, a MR Szimfonikus Zenekara.) 3. Barna Izsó: Casanova (1902) - Karnevál-jelenet (előadja: Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, Földényi-kórus, a MR Szimfonikus Zenekara.) 4. Czobor Károly: Hajdúk hadnagya (1904) - Férfikettős előadja: (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, a MR Szimfonikus Zenekara.) 5. Verő György: Virágcsata (1894) - Vidám induló (előadja: Gyenes Magda, Kaposy Andor, a MR Szimfonikus Zenekara.) A MR Szimfonikus Zenekarát vezényli: Török Emil Nagy Ibolya, a Dankó Rádió operettműsorának kedves, nagy tudású, a műfajért - maga mint énekművész is – elkötelezett szerkesztője és műsorvezetője, talán olykor-olykor „becsempészhetné” ezeket a részleteket is műsoraiba. Minden bizonnyal nem maradnának visszhangtalanul…
Eszembe jutott egy ötlet, egyben javaslat, amiről talán már korábban itt szót ejtettem, de úgy gondolom, érdemes ezzel a gondolattal tovább foglalkozni: Mi lenne, ha a Dankó Rádió operettműsora - zenei kínálatát tovább bővítve – visszanyúlna a magyar operett kezdeteihez, a hőskorhoz. A magyar operett nem az általam is sokat hangoztatott komponista Huszka Jenő (Tilos a bemenet – 1899; Bob herceg – 1902) és Lehár Ferenc (A bécsi asszonyok; A drótostót – 1902) zenés színpadi alkotásaival indult, bár kétségtelen, az ő műveikkel kezdődött el és hozzájuk köthető a műfaj „aranykora”, amit nevük fémjelez, és ami operettjeik maradandóságát is jelenti. A magyar operettirodalom kezdete egészen a XIX. század közepére nyúlik vissza, a népszínművek világából bontakozott ki. Innen eredeztethető. Csak néhány cím és évszám, melyek a magyar operett indulásához kapcsolhatók: 1863 – Huber Károly: A víg cimborák 1880 – Erkel Elek: Székely Katalin 1882 – Serly Lajos: Ingyenélők – Nőemancipáció 1883 – Konti József: Eleven ördög 1885 – Barna Izsó: A szoknyás hadnagy 1887 – Hegyi Béla: Uff király 1888 – Hegyi Béla: Titkos csók 1888 – Sztojanovits Jenő: Peking rózsája 1890 – Erkel Elek: A kassai diák 1891 – Konti József: A kópé 1892 – Verő György: A szultán 1892 – Serly Lajos: Titilla hadnagy 1893 – Barna Izsó: A paradicsom 1894 – Barna Izsó: Huszárosan 1894 – Szabados Béla: Három Kázmér 1894 – Konti József: A citerás 1895 – Szabados Béla: Rika 1896 – Verő György: Oroszlánvadász 1897 – Konti József: A gyimesi vadvirág 1897 – Szabados Béla: Kukta kisasszony 1898 – Konti József: A talmi hercegné 1898 - Sztojanovits Jenő: Lengyel légionárius 1899 – Hegyi Béla: Pepita – Liliputi hercegnő 1900 – Barna Izsó: Asszonyháború 1900 – Verő György: Kleopátra 1902 – Barna Izsó: Casanova 1904 – Czobor Károly Hajdúk hadnagya 1905 – Butykay Ákos: A bolygó görög A Magyar rádióban nemcsak Huszka, Lehár, Jacobi, Szirmai, Kacsóh, Kálmán, Ábrahám, Nádor, Zerkovitz, Eisemann, Fényes, Buday, Kemény, Farkas és a többi kiváló magyar komponista operettfelvételei készültek el. A rádióban - úgy az ötvenes évektől kezdve – számos részletet vettek fel az ún. „régi magyar operettekből” is, a fent megnevezett szerzőktől. Ideírok néhány címet: 1. Konti József: Királyfogás (1886) - részlet (előadja: Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti, Raggambi Zoltán, a MR Szimfonikus Zenekara.) 2. Bokor József: A kis alamuszi (1894) - Nincs nékem párom ha jó a szerelem (előadja: Mátray Ferenc, a MR Szimfonikus Zenekara.) 3. Barna Izsó: Casanova (1902) - Karnevál-jelenet (előadja: Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, Földényi-kórus, a MR Szimfonikus Zenekara.) 4. Czobor Károly: Hajdúk hadnagya (1904) - Férfikettős előadja: (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, a MR Szimfonikus Zenekara.) 5. Verő György: Virágcsata (1894) - Vidám induló (előadja: Gyenes Magda, Kaposy Andor, a MR Szimfonikus Zenekara.) A MR Szimfonikus Zenekarát vezényli: Török Emil Nagy Ibolya, a Dankó Rádió operettműsorának kedves, nagy tudású, a műfajért - maga mint énekművész is – elkötelezett szerkesztője és műsorvezetője, talán olykor-olykor „becsempészhetné” ezeket a részleteket is műsoraiba. Minden bizonnyal nem maradnának visszhangtalanul…
1530 Búbánat 2015-11-04 10:13:50 [Válasz erre: 1528 smaragd 2015-11-03 20:37:03]
A sorrend volt helyes. A cím bekonferálása nem: csak a Hatvani diákjait említette - mintha mindkét elhangzó szám ebből a rádióoperettből való lenne. Nem rádióújságot, hanem a rádió Facebook oldalát akartam írni (ott helyesen nevezi meg második részletként a Valahol délen c. operettet.)
A sorrend volt helyes. A cím bekonferálása nem: csak a Hatvani diákjait említette - mintha mindkét elhangzó szám ebből a rádióoperettből való lenne. Nem rádióújságot, hanem a rádió Facebook oldalát akartam írni (ott helyesen nevezi meg második részletként a Valahol délen c. operettet.)
1529 smaragd 2015-11-03 21:05:31 [Válasz erre: 1528 smaragd 2015-11-03 20:37:03]
"Megkérdeztem a madártól" a duett címe, első sora így kezdődik:"Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok".
"Megkérdeztem a madártól" a duett címe, első sora így kezdődik:"Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok".
1528 smaragd 2015-11-03 20:37:03 [Válasz erre: 1526 Búbánat 2015-11-03 17:51:09]
Nagy Ibolya műsorában helyesen hangzottak el az adatok, ezek szerint a daljáték/rádióoperett szerzői és címe: Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai Petress Zsuzsa és Melis György énekelte a "Megkérdeztem a madártól..."kezdetű duettet. Ez egy másik rádiófelvétel, Melis Györggyel. A nagy sikerű "Hatvani diákjai" eredeti felvételén Bessenyei Ferenc énekelt, ez volt az első alkalom, amikor prózai szerepei mellé énekesi feladatot is elvállalt, azaz szerepét elmondta és elénekelte. Annak idején ez nagy szenzáció volt, mindmáig emlegetik. Kemény Egon-Tabi László-Erdődy János:Valahol Délen nagyoperett 3 felvonásban A Valahol Délen rádiófelvételei is Petress Zsuzsával és Melis Györggyel készültek. Petress Zsuzsa primadonna a színpadon is játszotta a szerepet, a rádiófelvételhez partnereként Melis Györgyöt kérték fel. (Melyik rádióújságban láttál részletes műsort?)
Nagy Ibolya műsorában helyesen hangzottak el az adatok, ezek szerint a daljáték/rádióoperett szerzői és címe: Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai Petress Zsuzsa és Melis György énekelte a "Megkérdeztem a madártól..."kezdetű duettet. Ez egy másik rádiófelvétel, Melis Györggyel. A nagy sikerű "Hatvani diákjai" eredeti felvételén Bessenyei Ferenc énekelt, ez volt az első alkalom, amikor prózai szerepei mellé énekesi feladatot is elvállalt, azaz szerepét elmondta és elénekelte. Annak idején ez nagy szenzáció volt, mindmáig emlegetik. Kemény Egon-Tabi László-Erdődy János:Valahol Délen nagyoperett 3 felvonásban A Valahol Délen rádiófelvételei is Petress Zsuzsával és Melis Györggyel készültek. Petress Zsuzsa primadonna a színpadon is játszotta a szerepet, a rádiófelvételhez partnereként Melis Györgyöt kérték fel. (Melyik rádióújságban láttál részletes műsort?)
1527 Búbánat 2015-11-03 17:53:49 [Válasz erre: 1526 Búbánat 2015-11-03 17:51:09]
Javítás: értelemzavaró az alábbi mondattöredék. Ez törlendő a bejegyzésemben. , nem e szerkesztő-műsorvezető felkonferálásában Kemény Egon Hatvani diákjai című rádióoperettjéből hangzanak el részletek
Javítás: értelemzavaró az alábbi mondattöredék. Ez törlendő a bejegyzésemben. , nem e szerkesztő-műsorvezető felkonferálásában Kemény Egon Hatvani diákjai című rádióoperettjéből hangzanak el részletek
1526 Búbánat 2015-11-03 17:51:09
A Dankó Rádió délelőtti, Túl az Óperencián című műsorához teszek egy apró észrevételt. Az operettprogramban Kemény Egon-melódiák is megszólaltak: két duettet hallhattunk; a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, ismertette, hogy a Hatvani diákjai című rádióoperettből következnek részletek, nem e szerkesztő-műsorvezető felkonferálásában Kemény Egon Hatvani diákjai című rádióoperettjéből hangzanak el részletek: „Dal a bon ton”-ról Mezei Mária és Tompa Sándor kettősében, illetve egy másik kettős Petress Zsuzsa és Melis György előadásban. Legalább most, utólag felhívom arra a figyelmet, hogy a másodikként bejátszott kettős („Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok”) nem a Hatvani diákjaiból való, hanem a zeneszerző Valahol délen (így is írják: ’Délen’) című darabjából. A rádióújságban is így szerepel. Más kérdés, hogy a rádió Facebook oldalán ez utóbbi mű szövegírójának miért Ambrózy Ágoston (id.) van feltüntetve: a rádiófelvétel dokumentációs adatainál az áll, hogy a szövegíró: Tabi László, versek szerzője: Erdődy János. (A Hatvani diákjai librettóját jegyzik: Ambrózy Ágoston (ifj.), Ignácz Rózsa és Soós László). Az adás Kéler Béla „Magyar vígjáték” Nyitányának rövid részletével zárult (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli.) Ezen a héten a ma 23 éve elhunyt kiváló énekes-színészre, [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/10/30/tul-az-operencian-csakanyi-laszlo-emlekhet/; Csákányi Lászlóra [/url] emlékezik a Dankó Rádió és benne Nagy Ibolya. Mindjárt kezdődik a délelőtti adás ismétlése a rádió frekvenciáin és online, az internetes elérhetőségeken. (18-19 óra)
A Dankó Rádió délelőtti, Túl az Óperencián című műsorához teszek egy apró észrevételt. Az operettprogramban Kemény Egon-melódiák is megszólaltak: két duettet hallhattunk; a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, ismertette, hogy a Hatvani diákjai című rádióoperettből következnek részletek, nem e szerkesztő-műsorvezető felkonferálásában Kemény Egon Hatvani diákjai című rádióoperettjéből hangzanak el részletek: „Dal a bon ton”-ról Mezei Mária és Tompa Sándor kettősében, illetve egy másik kettős Petress Zsuzsa és Melis György előadásban. Legalább most, utólag felhívom arra a figyelmet, hogy a másodikként bejátszott kettős („Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok”) nem a Hatvani diákjaiból való, hanem a zeneszerző Valahol délen (így is írják: ’Délen’) című darabjából. A rádióújságban is így szerepel. Más kérdés, hogy a rádió Facebook oldalán ez utóbbi mű szövegírójának miért Ambrózy Ágoston (id.) van feltüntetve: a rádiófelvétel dokumentációs adatainál az áll, hogy a szövegíró: Tabi László, versek szerzője: Erdődy János. (A Hatvani diákjai librettóját jegyzik: Ambrózy Ágoston (ifj.), Ignácz Rózsa és Soós László). Az adás Kéler Béla „Magyar vígjáték” Nyitányának rövid részletével zárult (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli.) Ezen a héten a ma 23 éve elhunyt kiváló énekes-színészre, [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/10/30/tul-az-operencian-csakanyi-laszlo-emlekhet/; Csákányi Lászlóra [/url] emlékezik a Dankó Rádió és benne Nagy Ibolya. Mindjárt kezdődik a délelőtti adás ismétlése a rádió frekvenciáin és online, az internetes elérhetőségeken. (18-19 óra)
1525 Búbánat 2015-10-31 11:40:55
Leo Fall, a neves osztrák komponista, a bécsi operett aranykora (Franz von Suppé, Johann Strauss, Karl Millöcker, Karl Zeller) után következő - Lehár, Kálmán, Oscar Straus, Ziehrer, Heuberger nevével fémjelzett ún. „ezüstkor” – másik jeles képviselője. Fall viszonylag rövid élete (1873-1925) során 25 operettet írt. Ezek közül a legismertebbek: Az elvált asszony, a Sztambul rózsája és a Madame Pompadour. Még A kedélyes paraszt, a Kedves Augustin vagy A császárnő című operettjei is kiemelkednek színpadi alkotásai sorából, ahogyan az a műve is, melyből ma részleteket sugárzott a Dankó Rádió: Leo Fall: Spanyol csalogány (Die Spanische Nachtigall – operett három felvonásban, Berlin, 1920. november 19. ) A Magyar Rádió Fallnak - az említett három legnépszerűbb műve mellett - ebből az operettjéből is magyar nyelvű stúdiófelvételt készített (de itt csak egy keresztmetszetet), amit 1957-ben mutatott be: A felvételen közreműködött Gyenes Magda, Orosz Júlia, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió énekkara. Bródy Tamás vezényelt. Erről a felvételről hallottuk most délelőtt az alábbi három részletet: - Vidám kettős (Gyenes Magda és Kishegyi Árpád) - Dolores dala (Orosz Júlia) - Kettős (Orosz Júlia és Kövecses Béla) A már említett Zeller leghíresebb művéből, A madarászból is felcsendültek dalok, jelenetek a rádió több felvételéről: Kovács József, Gregor József; Kertesi Ingrid; Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József; Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar és Magyar Rádió Énekkara. A délutáni ismétlés a megszokott időben kezdődik: 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is.
Leo Fall, a neves osztrák komponista, a bécsi operett aranykora (Franz von Suppé, Johann Strauss, Karl Millöcker, Karl Zeller) után következő - Lehár, Kálmán, Oscar Straus, Ziehrer, Heuberger nevével fémjelzett ún. „ezüstkor” – másik jeles képviselője. Fall viszonylag rövid élete (1873-1925) során 25 operettet írt. Ezek közül a legismertebbek: Az elvált asszony, a Sztambul rózsája és a Madame Pompadour. Még A kedélyes paraszt, a Kedves Augustin vagy A császárnő című operettjei is kiemelkednek színpadi alkotásai sorából, ahogyan az a műve is, melyből ma részleteket sugárzott a Dankó Rádió: Leo Fall: Spanyol csalogány (Die Spanische Nachtigall – operett három felvonásban, Berlin, 1920. november 19. ) A Magyar Rádió Fallnak - az említett három legnépszerűbb műve mellett - ebből az operettjéből is magyar nyelvű stúdiófelvételt készített (de itt csak egy keresztmetszetet), amit 1957-ben mutatott be: A felvételen közreműködött Gyenes Magda, Orosz Júlia, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió énekkara. Bródy Tamás vezényelt. Erről a felvételről hallottuk most délelőtt az alábbi három részletet: - Vidám kettős (Gyenes Magda és Kishegyi Árpád) - Dolores dala (Orosz Júlia) - Kettős (Orosz Júlia és Kövecses Béla) A már említett Zeller leghíresebb művéből, A madarászból is felcsendültek dalok, jelenetek a rádió több felvételéről: Kovács József, Gregor József; Kertesi Ingrid; Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József; Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar és Magyar Rádió Énekkara. A délutáni ismétlés a megszokott időben kezdődik: 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is.
1524 Búbánat 2015-10-31 11:40:23 [Válasz erre: 1523 smaragd 2015-10-31 08:51:11]
Hogyne: lesz Kemény Egon-darab is...
Hogyne: lesz Kemény Egon-darab is...
1523 smaragd 2015-10-31 08:51:11 [Válasz erre: 1522 Búbánat 2015-10-30 17:46:36]
Remekebbnél remekebb :-) felvételekkel szórakoztat Nagy Ibolya ezen a héten is minket. Már olvasható a hétvégi műsor is a facebook oldalon, az ember előre örülhet...!
Remekebbnél remekebb :-) felvételekkel szórakoztat Nagy Ibolya ezen a héten is minket. Már olvasható a hétvégi műsor is a facebook oldalon, az ember előre örülhet...!
1522 Búbánat 2015-10-30 17:46:36 [Válasz erre: 1520 Búbánat 2015-10-30 17:33:26]
Suppé Banditák nyitánya is remek!...
Suppé Banditák nyitánya is remek!...
1521 Búbánat 2015-10-30 17:37:47 [Válasz erre: 1520 Búbánat 2015-10-30 17:33:26]
Bocs: elírtam. Nem Vadász Dániel, hanem Vadász Zsolt Lukács Anita párja...
Bocs: elírtam. Nem Vadász Dániel, hanem Vadász Zsolt Lukács Anita párja...
1520 Búbánat 2015-10-30 17:33:26
Nagyon örültem annak, hogy végre Franz von Suppé Pajkos diákok (Flotte Bursche – bemutó: 1863. április 18., Bécs, Theater am Franz-Josefs-Kai) című művének részletei is helyet kaptak ma a Dankó Rádió operettadásában! Más operettek részletei gyakran elhangzanak a Túl az Óperencián című műsorban, de ebből a Suppé-operettből az elmúlt közel három évben jó, ha egyszer-kétszer felcsendült valami dal, kettős. A Magyar Rádió a hatvanas években Suppénak négy zenés színpadi művét rögzítette magyar nyelven: Boccaccio, A szép Galathea, az Esküdtszéki tárgyalás és a Pajkos diákok. Ezek teljes stúdiófelvételek, míg a zeneszerző többi operettjéből csak a nyitányok váltak közkinccsé: Költő és paraszt, Könnyű lovasság, Reggel, délben és este Bécsben, Fatinitza, A pikk dáma, Tantaluszi kínok. (Suppé ennél jóval több operettet írt, de közülük a felsoroltak a legismertebbek, legnépszerűbbek.) A Pajkos diákok (Flotte Bursche – 1863. Bécs, Theater am Franz-Josefs-Kai) helyszíne Heidelberg, a Tevéhez címzett fogadó, a cselekmény ideje valamikor a XIX. század közepén. A fiatalok – mind a Pajkos Diákok Egyesületének tagjai – szívük választottjaival mulatoznak. Tehetik, mert Léni, a jószívű pincérlány, gazdája tilalma ellenére hitelben viszi a bort nekik. Nemcsak nekik, de a kocsmárosnak és az egész városnak is üres a zsebe, hiszen mindenki a szemérmetlen uzsorás: Geiger markában van. Léni húga, Lizi és annak vőlegénye, Anton is, akik az uzsorás kezére jutott elveszett örökség miatt nem lehetnek boldogok. A pajkos diákok tervet eszelnek ki, hogyan szerezzék vissza Anton örökségét, hogyan leckéztessék meg a kapzsi uzsorást… Ebben a mulatságos, és pompás hangszerelésű, nagyszerű jelenetekben bővelkedő egyfelvonásosban énekelnek - a szerzők „találmánya” – olaszul (Brand halandzsa- szövegű olasz dala), a franciát is belecsempészve (Bordal és Frincke belépője) és angolul (Frincke és Fleck angol kettőse). A magyar változatban is! Sőt, a zeneszerző beleszőtte – már a nyitányba és később az uzsorás házát „megkopogtató” diákkarba, szövegesen is – a nálunk ballagási énekként ismert - latin nyelvű diáknótát: „Gaudeamus igitur”. Franz von Suppé: Pajkos diákok Egyfelvonásos operett. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39 Szöveg: Joseph Braun Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Breitner Tamás Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Geiger (eredetiben: Geyer, uzsorás), tőkepénzes – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Léni (eredetiben: Frincke) pincérlány – Szirmay Márta (Béres Ilona) Anton, asztaloslegény – Bartha Alfonz (Somogyvári Pál) Lizi (eredetiben: Lieschen), a szerelmese – Erdész Zsuzsa (Sólyom Ildikó) Brand (eredetiben: Brandt), diák – Bende Zsolt (Mécs Károly) Fleck, diák – Palcsó Sándor (Márkus László) Kocsmáros – Csákányi László Három néni – Bakó Márta, Kőműves Erzsi, Vándory Margit Két diák – Verdes Tamás, Verebély Iván Most a következő részleteket kerültek adásba: - Olasz dal ( Bende Zsolt) - Bordal és Frincke (Léni) belépője (MRT Énekkara és Szirmay Márta): „…Várjunk még a teltkancsóval…. Ugye mindegyiktek várja… Olyan fennkölt, mint egy bálvány… Bölcsen kezd analizálni… olyan lelkes, szinte lángol…. uram, Isten, uram, Isten, hogy mily félreismert zseni!… Csakis egy professzor tudja jól a geometriát… Neki minden olyan szabályos, minden sarkot szöggel mér…”. - Közzene (MRT Szimfonikus Zenekar) - Angol kettős (Szirmay Márta és Palcsó Sándor) - Előzene és Geier kupléja (Várhelyi Endre) Megjegyzem, hogy a rádiófelvétel teljes ének-zenei anyagára épülve a Televízió Zenés Színháza 1970-ben Seregi László rendezésében elkészítette a Pajkos diákok televíziós változatát, amit a nyáron (júliusban) újra láthattunk az M3 csatornán. A délelőtti adás – melyben Hervé Nebáncsvirágjából is hallottunk jól ismert dalokat Neményi Lili, Németh Marika, Baksay Árpád és Fekete Pál tolmácsolásában (a felvételeken km. a Földényi- kórus, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara Bródy Tamás illetve Polgár Tibor vezényletével)- rövidesen, most 18 órától, újra felcsendül a rádió hullámhosszán, ami az internetet is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon. És még valami. A Túl az Óperencián c. műsor vendége, Lukács Anita operetténekesnő, elmesélte Nagy Ibolya mikrofonja előtt ugyanazt a sztorit, amit korábban ugyanebben a műsorban férjétől, Vadász Dániel (tenor-bonviván) már hallhattunk: hogyan jöttek össze, majd egy Mágnás Miska előadása alatt/közben megtörtént az eljegyzésük, később, egy Csárdáskirálynő előadást követően, ott a színpadon pedig megtartották a polgári esküvőt is…
Nagyon örültem annak, hogy végre Franz von Suppé Pajkos diákok (Flotte Bursche – bemutó: 1863. április 18., Bécs, Theater am Franz-Josefs-Kai) című művének részletei is helyet kaptak ma a Dankó Rádió operettadásában! Más operettek részletei gyakran elhangzanak a Túl az Óperencián című műsorban, de ebből a Suppé-operettből az elmúlt közel három évben jó, ha egyszer-kétszer felcsendült valami dal, kettős. A Magyar Rádió a hatvanas években Suppénak négy zenés színpadi művét rögzítette magyar nyelven: Boccaccio, A szép Galathea, az Esküdtszéki tárgyalás és a Pajkos diákok. Ezek teljes stúdiófelvételek, míg a zeneszerző többi operettjéből csak a nyitányok váltak közkinccsé: Költő és paraszt, Könnyű lovasság, Reggel, délben és este Bécsben, Fatinitza, A pikk dáma, Tantaluszi kínok. (Suppé ennél jóval több operettet írt, de közülük a felsoroltak a legismertebbek, legnépszerűbbek.) A Pajkos diákok (Flotte Bursche – 1863. Bécs, Theater am Franz-Josefs-Kai) helyszíne Heidelberg, a Tevéhez címzett fogadó, a cselekmény ideje valamikor a XIX. század közepén. A fiatalok – mind a Pajkos Diákok Egyesületének tagjai – szívük választottjaival mulatoznak. Tehetik, mert Léni, a jószívű pincérlány, gazdája tilalma ellenére hitelben viszi a bort nekik. Nemcsak nekik, de a kocsmárosnak és az egész városnak is üres a zsebe, hiszen mindenki a szemérmetlen uzsorás: Geiger markában van. Léni húga, Lizi és annak vőlegénye, Anton is, akik az uzsorás kezére jutott elveszett örökség miatt nem lehetnek boldogok. A pajkos diákok tervet eszelnek ki, hogyan szerezzék vissza Anton örökségét, hogyan leckéztessék meg a kapzsi uzsorást… Ebben a mulatságos, és pompás hangszerelésű, nagyszerű jelenetekben bővelkedő egyfelvonásosban énekelnek - a szerzők „találmánya” – olaszul (Brand halandzsa- szövegű olasz dala), a franciát is belecsempészve (Bordal és Frincke belépője) és angolul (Frincke és Fleck angol kettőse). A magyar változatban is! Sőt, a zeneszerző beleszőtte – már a nyitányba és később az uzsorás házát „megkopogtató” diákkarba, szövegesen is – a nálunk ballagási énekként ismert - latin nyelvű diáknótát: „Gaudeamus igitur”. Franz von Suppé: Pajkos diákok Egyfelvonásos operett. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39 Szöveg: Joseph Braun Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Breitner Tamás Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Geiger (eredetiben: Geyer, uzsorás), tőkepénzes – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Léni (eredetiben: Frincke) pincérlány – Szirmay Márta (Béres Ilona) Anton, asztaloslegény – Bartha Alfonz (Somogyvári Pál) Lizi (eredetiben: Lieschen), a szerelmese – Erdész Zsuzsa (Sólyom Ildikó) Brand (eredetiben: Brandt), diák – Bende Zsolt (Mécs Károly) Fleck, diák – Palcsó Sándor (Márkus László) Kocsmáros – Csákányi László Három néni – Bakó Márta, Kőműves Erzsi, Vándory Margit Két diák – Verdes Tamás, Verebély Iván Most a következő részleteket kerültek adásba: - Olasz dal ( Bende Zsolt) - Bordal és Frincke (Léni) belépője (MRT Énekkara és Szirmay Márta): „…Várjunk még a teltkancsóval…. Ugye mindegyiktek várja… Olyan fennkölt, mint egy bálvány… Bölcsen kezd analizálni… olyan lelkes, szinte lángol…. uram, Isten, uram, Isten, hogy mily félreismert zseni!… Csakis egy professzor tudja jól a geometriát… Neki minden olyan szabályos, minden sarkot szöggel mér…”. - Közzene (MRT Szimfonikus Zenekar) - Angol kettős (Szirmay Márta és Palcsó Sándor) - Előzene és Geier kupléja (Várhelyi Endre) Megjegyzem, hogy a rádiófelvétel teljes ének-zenei anyagára épülve a Televízió Zenés Színháza 1970-ben Seregi László rendezésében elkészítette a Pajkos diákok televíziós változatát, amit a nyáron (júliusban) újra láthattunk az M3 csatornán. A délelőtti adás – melyben Hervé Nebáncsvirágjából is hallottunk jól ismert dalokat Neményi Lili, Németh Marika, Baksay Árpád és Fekete Pál tolmácsolásában (a felvételeken km. a Földényi- kórus, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara Bródy Tamás illetve Polgár Tibor vezényletével)- rövidesen, most 18 órától, újra felcsendül a rádió hullámhosszán, ami az internetet is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon. És még valami. A Túl az Óperencián c. műsor vendége, Lukács Anita operetténekesnő, elmesélte Nagy Ibolya mikrofonja előtt ugyanazt a sztorit, amit korábban ugyanebben a műsorban férjétől, Vadász Dániel (tenor-bonviván) már hallhattunk: hogyan jöttek össze, majd egy Mágnás Miska előadása alatt/közben megtörtént az eljegyzésük, később, egy Csárdáskirálynő előadást követően, ott a színpadon pedig megtartották a polgári esküvőt is…
1518 Búbánat 2015-10-26 11:46:09
Ma megint Kálmán- és Lehár- művek részletei szólaltak meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában. Nagy Ibolya kiváló érzékkel talál rá és hívja be az adásba egy-egy művészvendégét, minden héten más valakit, akiről a beszélgetésük kapcsán igen sok ismeretet szerezhet a rádióhallgató. Ezen a héten Lukács Anita szoprán énekesnő, a Budapesti Operettszínház - egyik - jeles primadonnája "jelentkezik be" Nagy Ibolya mikrofonja előtt; könnyű dolga van, csak át kell sétálnia Nagymező utca másik oldalára, az "anyaszínházával szemben lévő épületben található Thália látványstúdióba. Pár méter mindössze... A délelőtti adásban először az Operettszínházban 2009-ben bemutatott A bajadér egyik előadásának hangfelvételéről hangzottak el részletek Miklósa Erika, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Csere László, Dolhai Attila és Kerényi Miklós Máté előadásába. Ezt követte Lehár világsikere, a Friderika részletei Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt és Simándy József rádiófelvételéről (km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel: Sebestyén András) - ez a felvétel csak a teljes ének-zenei anyagot tartalmazza, a dialógusokat nem. (A Rádió dalszínházi bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10) Lukács Anitát is hallottuk felvételéről énekelni, férje, az Operettszínház bonvivánja, Vadász Zsolt oldalán: egy-egy duettet adnak elő A csárdáskirálynőből és A víg özvegyből. A részletes műsor megtalálható a Dankó Rádió Facebook oldalán. Ismétlés délután hat órától.
Ma megint Kálmán- és Lehár- művek részletei szólaltak meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában. Nagy Ibolya kiváló érzékkel talál rá és hívja be az adásba egy-egy művészvendégét, minden héten más valakit, akiről a beszélgetésük kapcsán igen sok ismeretet szerezhet a rádióhallgató. Ezen a héten Lukács Anita szoprán énekesnő, a Budapesti Operettszínház - egyik - jeles primadonnája "jelentkezik be" Nagy Ibolya mikrofonja előtt; könnyű dolga van, csak át kell sétálnia Nagymező utca másik oldalára, az "anyaszínházával szemben lévő épületben található Thália látványstúdióba. Pár méter mindössze... A délelőtti adásban először az Operettszínházban 2009-ben bemutatott A bajadér egyik előadásának hangfelvételéről hangzottak el részletek Miklósa Erika, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Csere László, Dolhai Attila és Kerényi Miklós Máté előadásába. Ezt követte Lehár világsikere, a Friderika részletei Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt és Simándy József rádiófelvételéről (km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel: Sebestyén András) - ez a felvétel csak a teljes ének-zenei anyagot tartalmazza, a dialógusokat nem. (A Rádió dalszínházi bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10) Lukács Anitát is hallottuk felvételéről énekelni, férje, az Operettszínház bonvivánja, Vadász Zsolt oldalán: egy-egy duettet adnak elő A csárdáskirálynőből és A víg özvegyből. A részletes műsor megtalálható a Dankó Rádió Facebook oldalán. Ismétlés délután hat órától.
1517 Búbánat 2015-10-24 15:04:18
A Magyar Operett Napján, a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában Lehár és Kálmán operettjeiből, mindenekelőtt a Cigányszerelemből illetve a Cirkuszhercegnőből kaptunk egy-egy dalcsokorra való szép részletet: A Cigányszerelem több rádiófelvételéről hangzottak el a következő betétszámok: - Sárdy János & Zenekar - "Útam muzsikálva járom" (ez a Garabonciásból való dal a Cigányszerelem átdolgozása) - Dal és csárdás a III. felvonásból (Németh Marika & Fővárosi Operettszínház Zenekara & Makláry László) - Ilona és Dragutin kettőse (Zentai Anna & Fekete Pál & Állami Színházak Szimfonikus zenekara) - Dal: "Zórika, Zórika, jöjj vissza már" (Réti József & Magyar Állami Operaház Zenekara & Kerekes János) - Négyes- No.3. (Kukely Júlia & Takács Tamara & Fülöp Attila & Bende Zsolt) A víg özvegyből Daniló belépője, A mosoly országából pedig Szu-Csong belépője is elhangzott a műsorban a stúdió e heti vendége, Leblanc Győző tolmácsolásában. Kálmán Imre melódiái is felcsendültek az adásban: ezúttal a Cirkuszhercegnő művéből szólaltak meg részletek Leblanc Győző; Oszvald Marika & Dániel Gábor; Dézsy Szabó Gábor; Jankovits József & Kalocsai Zsuzsa Domonkos Zsuzsa & Palcsó Sándor előadásában, felvételeikről. A Túl az Óperencián című adás délelőtti műsorát ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
A Magyar Operett Napján, a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában Lehár és Kálmán operettjeiből, mindenekelőtt a Cigányszerelemből illetve a Cirkuszhercegnőből kaptunk egy-egy dalcsokorra való szép részletet: A Cigányszerelem több rádiófelvételéről hangzottak el a következő betétszámok: - Sárdy János & Zenekar - "Útam muzsikálva járom" (ez a Garabonciásból való dal a Cigányszerelem átdolgozása) - Dal és csárdás a III. felvonásból (Németh Marika & Fővárosi Operettszínház Zenekara & Makláry László) - Ilona és Dragutin kettőse (Zentai Anna & Fekete Pál & Állami Színházak Szimfonikus zenekara) - Dal: "Zórika, Zórika, jöjj vissza már" (Réti József & Magyar Állami Operaház Zenekara & Kerekes János) - Négyes- No.3. (Kukely Júlia & Takács Tamara & Fülöp Attila & Bende Zsolt) A víg özvegyből Daniló belépője, A mosoly országából pedig Szu-Csong belépője is elhangzott a műsorban a stúdió e heti vendége, Leblanc Győző tolmácsolásában. Kálmán Imre melódiái is felcsendültek az adásban: ezúttal a Cirkuszhercegnő művéből szólaltak meg részletek Leblanc Győző; Oszvald Marika & Dániel Gábor; Dézsy Szabó Gábor; Jankovits József & Kalocsai Zsuzsa Domonkos Zsuzsa & Palcsó Sándor előadásában, felvételeikről. A Túl az Óperencián című adás délelőtti műsorát ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
1516 Búbánat 2015-10-23 15:00:38
A Dankó Rádió mai operettműsorában - az ünnepnapon-, a magyar daljáték-irodalom egy-egy nevezetes alkotása kapott helyet. Huszkától a Szép Juhászné részletei (Petress Zsuzsa, Sárdy János, Zentay Anna, Rátonyi Róbert), Kacsóhtól pedig a János vitéz dalai meg az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Sárdy János, Gobbi Hilda, Pethes Ferenc, a Földényi Kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara Polgár Tibor vezénylésével) szólaltak meg, továbbá a rádió e heti vendége, Leblanc Győző énekében a „Hazám, hazám…”-ot a Bánk bánból, valamint két palotást (Kálmán Tatárjárásából és Erkel Hunyadijából) hallhattunk a délelőtti adásban. Ismétlés délután 6 órától a Dankó rádió műsorán.
A Dankó Rádió mai operettműsorában - az ünnepnapon-, a magyar daljáték-irodalom egy-egy nevezetes alkotása kapott helyet. Huszkától a Szép Juhászné részletei (Petress Zsuzsa, Sárdy János, Zentay Anna, Rátonyi Róbert), Kacsóhtól pedig a János vitéz dalai meg az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Sárdy János, Gobbi Hilda, Pethes Ferenc, a Földényi Kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara Polgár Tibor vezénylésével) szólaltak meg, továbbá a rádió e heti vendége, Leblanc Győző énekében a „Hazám, hazám…”-ot a Bánk bánból, valamint két palotást (Kálmán Tatárjárásából és Erkel Hunyadijából) hallhattunk a délelőtti adásban. Ismétlés délután 6 órától a Dankó rádió műsorán.
1515 Búbánat 2015-10-22 11:51:48
Jacobi Viktor születése napján (1883. október 22. Budapest - †1921. december 10. New York) a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában a Sybillből csendültek fel részletek. Dal és kettős: Pitti Katalin – Leblanc Győző; Négyes: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád; Kettős: Lehoczky Éva – Sólyom-Nagy Sándor; Az I. felvonás fináléja: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Petri Miklós és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – 1962 Az adás zárásaként a Miami című darabból a Keringő részletét hallhattuk. Ezen a rádiófelvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli. A Miami nem önálló színpadi mű, hanem egy ún. pasticcio-operett, amelynek zenéjét Jacobi halála után műveiből állította össze Vincze Zsigmond – részben a szerzőre való emlékezés, részben a divatos nosztalgiahullám kihasználásának céljából. A hangszerelést és a szükséges mértékű zenei kiegészítést is ő végezte el. A többségében Amerikában komponált művek dallamaira épülő darabot a Fővárosi Operettszínház mutatta be 1925. november 27-én. Az operett szövegkönyvét Bródy István és Vajda László írták. A feljegyzések szerint a darab fogadtatása elmaradt a várttól, hiába lépett fel benne Honthy Hanna, Fejes Teri és Petráss Sári is. Az operettműsor első felében Kálmán-melódiákat hallhattunk Kalmár Magda, Kincses Veronika, Leblanc Győző és Molnár András operettfelvételeiről (A montmartre-i bolya; Marica grófnő; Az ördöglovas). Ismétlés du. 6 órától a Dankó Rádióban.
Jacobi Viktor születése napján (1883. október 22. Budapest - †1921. december 10. New York) a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában a Sybillből csendültek fel részletek. Dal és kettős: Pitti Katalin – Leblanc Győző; Négyes: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád; Kettős: Lehoczky Éva – Sólyom-Nagy Sándor; Az I. felvonás fináléja: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Petri Miklós és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – 1962 Az adás zárásaként a Miami című darabból a Keringő részletét hallhattuk. Ezen a rádiófelvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli. A Miami nem önálló színpadi mű, hanem egy ún. pasticcio-operett, amelynek zenéjét Jacobi halála után műveiből állította össze Vincze Zsigmond – részben a szerzőre való emlékezés, részben a divatos nosztalgiahullám kihasználásának céljából. A hangszerelést és a szükséges mértékű zenei kiegészítést is ő végezte el. A többségében Amerikában komponált művek dallamaira épülő darabot a Fővárosi Operettszínház mutatta be 1925. november 27-én. Az operett szövegkönyvét Bródy István és Vajda László írták. A feljegyzések szerint a darab fogadtatása elmaradt a várttól, hiába lépett fel benne Honthy Hanna, Fejes Teri és Petráss Sári is. Az operettműsor első felében Kálmán-melódiákat hallhattunk Kalmár Magda, Kincses Veronika, Leblanc Győző és Molnár András operettfelvételeiről (A montmartre-i bolya; Marica grófnő; Az ördöglovas). Ismétlés du. 6 órától a Dankó Rádióban.
1514 smaragd 2015-10-22 11:09:27 [Válasz erre: 1513 Búbánat 2015-10-22 10:00:58]
...amik itt zengenek...:-) operettmelódiákat!
...amik itt zengenek...:-) operettmelódiákat!
