1491 Búbánat 2015-10-17 11:10:35 [Válasz erre: 1490 Búbánat 2015-10-17 10:58:35]
Pontosítás: A montmartre-i ibolyából bejátszott négyes - helyesen - ez volt: - Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese „Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs)
Pontosítás: A montmartre-i ibolyából bejátszott négyes - helyesen - ez volt: - Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese „Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs)
1490 Búbánat 2015-10-17 10:58:35
Ezen a héten Kincses Veronika a Túl az Óperencián cím operettműsor vendége a Dankó Rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban a Művésznő kitért arra, hogy mennyire fontos számára – és általánosságban, az emberek számára – ha megbecsülik, elismerik, méltatják azt a munkát, amit letesz az asztalra; a kitüntetéseire, díjaira is így tekint. Az énekművésznek is mennyire jólesik a taps, melynek erejéből is visszajelzést kap a közönségétől; melyből kihallja a szeretetet, az elismerést is, és ez milyen jóleső érzést jelentett neki a pálya során – és saját magára is vonatkoztatva hozzáteszi: „nem éltünk hiába” – a fiát említi, Vajda Gergelyt, akinek átadhatta a muzsika, a zene szeretetét, aki továbbviszi ezt a művészi vonalat. Mindezt szerényen mondja, de szavaiból természetesen kiérződik a jogos büszkeség, a megelégedettség; azt csinálhatta, amit szeret, amihez ért, szívvel-lélekkel, szeretettel; nemcsak kapni, de adni is öröm. Kincses Veronika a műsorban megemlékezett a nemrég örökre eltávozott Békés András rendezőről, aki nagyon közel állt hozzá, több rendezésében énekelt az Operában. A mai napig kedves partnere Molnár András operaénekes, akivel gyermekkori barátok, egy padban ültek az iskolában, és akivel jóval később már együtt énekelhetett az Ernaniban… A Dankó rádió Facebook oldalán a „technika ördöge” lépett közbe: a tegnapi zeneszámok címlistáját találni meg ismét, ezért ideírom, mit hallhattunk a mai zenei összeállításban: I. Offenbach: A párizsi élet – részletek A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre) A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva) Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond) Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor) Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona) Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc) Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi) Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola) Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla) Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért) Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső Karadek grófnő – Tolnay Klári Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia Erről a teljes rádiófelvételről most megszólalt: - A báróné dala (rondó) No. 20. (Kincses Veronika” - Kórusjelenet - Négyes No.5. „Párizs ezer színben ragyog” (Kincses Veronika, Fülöp Attila, Bordás György, Miller Lajos) - Frick dala No.6: „A pénzkirály, én az vagyok…így mulat egy brazil úr…” (Palcsó Sándor, km. az énekkar) - Kettős No. 8. „Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér.” (Fülöp Attila és Bordás György) II. Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya A Rádió Dalszínháza bemutatója 1983.január 1. 20.30, Kossuth Rádió (90 perc ) Rádióra átdolgozta Szenes Iván Vezényel: Breitner Tamás Közreműködik: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Karigazgató: Sapszon Ferenc Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Bozó László Szereposztás: Violetta – Kincses Veronika Violetta mostoha apja – Bessenyei Ferenc Raoul, festő – Molnár András Henry, költő – Póka Balázs Florimond, zeneszerző – Rozsos István Ninon – Kalmár Magda Spaghetti – Begányi Ferenc Színigazgató – Csákányi László Frascatti, miniszter – Palcsó Sándor Margó, komorna – Bakó Márta Páholynyitogató – Kornai Marianne Leblanc – Sinkó László Erről a teljes rádiófelvételről az alábbi számokat hallhattuk: - Violetta dala a 3. felvonásból „Nem értelek én, szavamra mondom….csak egy, amire kérem, ha szeret kicsikét…” (Kincses Veronika) - Violetta és Raoul kettőse az 1. felvonásból „Az illatos virágos réten a napfény kacagva jár…Te árva kis virágszál…” (Kincses Veronika, Molnár András) - Ninon dala a 2. felvonásból „Jó uraim, vidám az élet… Ninon, Ninon, te mindig búcsúzol…” (Kalmár Magda és a Férfikar) - Négyes és az 1. felvonás fináléja „Vén hold az égen fenn…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs) Ebben a zenei összeállításban Simándy József felvételéről felcsendült a "Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom..." dal is, mely eredetileg az Ördöglovas című Kálmán-operett betétszáma - onnan került át később A montmartre-i ibolyába. A délelőtti adást újra meghallgathatjuk 18 órától a Dankó Rádióban, ami az internetről is elérhető a www.dankoradio.hu oldalán.
Ezen a héten Kincses Veronika a Túl az Óperencián cím operettműsor vendége a Dankó Rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban a Művésznő kitért arra, hogy mennyire fontos számára – és általánosságban, az emberek számára – ha megbecsülik, elismerik, méltatják azt a munkát, amit letesz az asztalra; a kitüntetéseire, díjaira is így tekint. Az énekművésznek is mennyire jólesik a taps, melynek erejéből is visszajelzést kap a közönségétől; melyből kihallja a szeretetet, az elismerést is, és ez milyen jóleső érzést jelentett neki a pálya során – és saját magára is vonatkoztatva hozzáteszi: „nem éltünk hiába” – a fiát említi, Vajda Gergelyt, akinek átadhatta a muzsika, a zene szeretetét, aki továbbviszi ezt a művészi vonalat. Mindezt szerényen mondja, de szavaiból természetesen kiérződik a jogos büszkeség, a megelégedettség; azt csinálhatta, amit szeret, amihez ért, szívvel-lélekkel, szeretettel; nemcsak kapni, de adni is öröm. Kincses Veronika a műsorban megemlékezett a nemrég örökre eltávozott Békés András rendezőről, aki nagyon közel állt hozzá, több rendezésében énekelt az Operában. A mai napig kedves partnere Molnár András operaénekes, akivel gyermekkori barátok, egy padban ültek az iskolában, és akivel jóval később már együtt énekelhetett az Ernaniban… A Dankó rádió Facebook oldalán a „technika ördöge” lépett közbe: a tegnapi zeneszámok címlistáját találni meg ismét, ezért ideírom, mit hallhattunk a mai zenei összeállításban: I. Offenbach: A párizsi élet – részletek A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre) A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva) Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond) Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor) Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona) Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc) Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi) Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola) Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla) Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért) Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső Karadek grófnő – Tolnay Klári Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia Erről a teljes rádiófelvételről most megszólalt: - A báróné dala (rondó) No. 20. (Kincses Veronika” - Kórusjelenet - Négyes No.5. „Párizs ezer színben ragyog” (Kincses Veronika, Fülöp Attila, Bordás György, Miller Lajos) - Frick dala No.6: „A pénzkirály, én az vagyok…így mulat egy brazil úr…” (Palcsó Sándor, km. az énekkar) - Kettős No. 8. „Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér.” (Fülöp Attila és Bordás György) II. Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya A Rádió Dalszínháza bemutatója 1983.január 1. 20.30, Kossuth Rádió (90 perc ) Rádióra átdolgozta Szenes Iván Vezényel: Breitner Tamás Közreműködik: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Karigazgató: Sapszon Ferenc Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Bozó László Szereposztás: Violetta – Kincses Veronika Violetta mostoha apja – Bessenyei Ferenc Raoul, festő – Molnár András Henry, költő – Póka Balázs Florimond, zeneszerző – Rozsos István Ninon – Kalmár Magda Spaghetti – Begányi Ferenc Színigazgató – Csákányi László Frascatti, miniszter – Palcsó Sándor Margó, komorna – Bakó Márta Páholynyitogató – Kornai Marianne Leblanc – Sinkó László Erről a teljes rádiófelvételről az alábbi számokat hallhattuk: - Violetta dala a 3. felvonásból „Nem értelek én, szavamra mondom….csak egy, amire kérem, ha szeret kicsikét…” (Kincses Veronika) - Violetta és Raoul kettőse az 1. felvonásból „Az illatos virágos réten a napfény kacagva jár…Te árva kis virágszál…” (Kincses Veronika, Molnár András) - Ninon dala a 2. felvonásból „Jó uraim, vidám az élet… Ninon, Ninon, te mindig búcsúzol…” (Kalmár Magda és a Férfikar) - Négyes és az 1. felvonás fináléja „Vén hold az égen fenn…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs) Ebben a zenei összeállításban Simándy József felvételéről felcsendült a "Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom..." dal is, mely eredetileg az Ördöglovas című Kálmán-operett betétszáma - onnan került át később A montmartre-i ibolyába. A délelőtti adást újra meghallgathatjuk 18 órától a Dankó Rádióban, ami az internetről is elérhető a www.dankoradio.hu oldalán.
1489 Búbánat 2015-10-16 11:31:35
Kincses Veronika a Dankó Rádióban Nagy Ibolyával beszélgetve részletesen szólott pécsi időszakáról is, hiszen éveken át tanított: a Pécsi Tudományegyetem ének tanszakának alapító professzora. Az operetténeklés szépségeire, mibenlétére is kitért: bár színpadon nem lépett fel operettszerepben, de gálákon, koncerteken sokat énekelt Lehár, Kálmánt, Offenbachot és más operettszerzőktől is; a rádióban több teljes operettfelvételt készítettek vele, külön részleteket is felénekelt szalagra, ezek egy része digitalizálva CD-re került. Felkérésre még nótákat is énekelt: volt a rádiónak egy időszaka, amikor direkt operaénekeseket kértek fel erre a feladatra, így felvettek vele is népdalokat, nótákat. Kincses Veronika énekművészete sokszínű (az oratóriumok, egyházzenei alkotások vagy a könnyűzene más ágairól még nem is esett szó), varázslatos énekhangján bármit is szólaltat meg, értéket közvetít! A Túl az Óperencián című műsor mai adásában Kincses Veronikától az alábbi énekszámokat hallhattuk: - Várady Aladár - Kovács Jenő: Hajlik a jegenye (Kincses Veronika, km. Boross Lajos Népi Zenekara) - Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője; az I. felvonás fináléja (km. Kalmár Magda, Kincses Veronika, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter, Rozsos István, valamit az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényel.) - Robert Planquette: A corneville-i harangok – Harangdal (Kincses Veronika és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara) – ebből az operettből – egy más rádiófelvételről - még egy részletet hallhattunk: Várhelyi Endre énekelte Gáspár apó dalát. A délelőtti operettműsor ismétlését a szokott időben, 18 órától újra sugározza a Dankó Rádió.
Kincses Veronika a Dankó Rádióban Nagy Ibolyával beszélgetve részletesen szólott pécsi időszakáról is, hiszen éveken át tanított: a Pécsi Tudományegyetem ének tanszakának alapító professzora. Az operetténeklés szépségeire, mibenlétére is kitért: bár színpadon nem lépett fel operettszerepben, de gálákon, koncerteken sokat énekelt Lehár, Kálmánt, Offenbachot és más operettszerzőktől is; a rádióban több teljes operettfelvételt készítettek vele, külön részleteket is felénekelt szalagra, ezek egy része digitalizálva CD-re került. Felkérésre még nótákat is énekelt: volt a rádiónak egy időszaka, amikor direkt operaénekeseket kértek fel erre a feladatra, így felvettek vele is népdalokat, nótákat. Kincses Veronika énekművészete sokszínű (az oratóriumok, egyházzenei alkotások vagy a könnyűzene más ágairól még nem is esett szó), varázslatos énekhangján bármit is szólaltat meg, értéket közvetít! A Túl az Óperencián című műsor mai adásában Kincses Veronikától az alábbi énekszámokat hallhattuk: - Várady Aladár - Kovács Jenő: Hajlik a jegenye (Kincses Veronika, km. Boross Lajos Népi Zenekara) - Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője; az I. felvonás fináléja (km. Kalmár Magda, Kincses Veronika, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter, Rozsos István, valamit az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényel.) - Robert Planquette: A corneville-i harangok – Harangdal (Kincses Veronika és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara) – ebből az operettből – egy más rádiófelvételről - még egy részletet hallhattunk: Várhelyi Endre énekelte Gáspár apó dalát. A délelőtti operettműsor ismétlését a szokott időben, 18 órától újra sugározza a Dankó Rádió.
1488 Búbánat 2015-10-15 11:34:51
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti adása Kodály Fölszállott a páva zenekari részletével ért véget: egy élő koncert hangfelvételén a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszott Vajda Gergely vezényletével; ez már a negyedik nap, hogy a kitűnő muzsikus valamelyik felvételét szerkeszti be Nagy Ibolya a műsorában – ez érthető is, hiszen Kincses Veronika a vendég ezen a héten a stúdióban, és megkerülhetetlen, hogy a zene sokféle területén működő fiának művészete is valamelyest „hangot ne kapjon”. Kincses Veronika ma a Bohéméletet és a Pillangókisasszonyt érintve két nagy karmester-egyéniség (Gardelli és Patané) munkamódszeréről mesélt, akikkel együtt dolgozhatott, de szóba került kedves partnere, Luciano Pavarotti is, akivel az Erkel Színházban lépett fel a nevezetes Bohéméletben. A Hungarotonos „Pillangó”fontos lemezsikerét is említette, mely Párizsban a Grand Prix du Disque elismerést érdemelte ki. Zenei illusztrációként ezúttal a Csocsoszán és Pinkerton jelenete csendült fel Puccini operájából Kincses Veronika és Gulyás Dénes kettősében, a Magyar Állami Operaház egyik régi előadása hangfelvételéről. Természetesen egy operettműsorban mégiscsak az operetten van a hangsúly, így Kincses Veronika operettfelvételei közül ma Lehár A víg özvegy című művéből a Bevezetés és a Vilja dal csendült fel (a közreműködő MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte). Ugyanebből az operettből még egy részlet hangzott fel: az 1962-es rádiófelvételről Valencienne és Camille Rosillon első duettjét („A nőben fő az erény”) Koltay Valéria és Kövecses Béla énekelték, az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte. Koltay Valéria énekhangját a következő operett bejátszásban is hallhattuk, még kétszer: Leo Fall Sztambul rózsájából két vidám kettősben énekelt Kishegyi Árpád oldalán. Utolsóként, erről az 1965-ben készült rádiófelvételről, a II. felvonás nagyszabású fináléja szólalt meg László Margit és Ilosfalvy Róbert előadásában. Csak ajánlani tudom most is ezt az operettadást, amit az ismétlés során újra meghallgathatunk 18 órától a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti adása Kodály Fölszállott a páva zenekari részletével ért véget: egy élő koncert hangfelvételén a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszott Vajda Gergely vezényletével; ez már a negyedik nap, hogy a kitűnő muzsikus valamelyik felvételét szerkeszti be Nagy Ibolya a műsorában – ez érthető is, hiszen Kincses Veronika a vendég ezen a héten a stúdióban, és megkerülhetetlen, hogy a zene sokféle területén működő fiának művészete is valamelyest „hangot ne kapjon”. Kincses Veronika ma a Bohéméletet és a Pillangókisasszonyt érintve két nagy karmester-egyéniség (Gardelli és Patané) munkamódszeréről mesélt, akikkel együtt dolgozhatott, de szóba került kedves partnere, Luciano Pavarotti is, akivel az Erkel Színházban lépett fel a nevezetes Bohéméletben. A Hungarotonos „Pillangó”fontos lemezsikerét is említette, mely Párizsban a Grand Prix du Disque elismerést érdemelte ki. Zenei illusztrációként ezúttal a Csocsoszán és Pinkerton jelenete csendült fel Puccini operájából Kincses Veronika és Gulyás Dénes kettősében, a Magyar Állami Operaház egyik régi előadása hangfelvételéről. Természetesen egy operettműsorban mégiscsak az operetten van a hangsúly, így Kincses Veronika operettfelvételei közül ma Lehár A víg özvegy című művéből a Bevezetés és a Vilja dal csendült fel (a közreműködő MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte). Ugyanebből az operettből még egy részlet hangzott fel: az 1962-es rádiófelvételről Valencienne és Camille Rosillon első duettjét („A nőben fő az erény”) Koltay Valéria és Kövecses Béla énekelték, az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte. Koltay Valéria énekhangját a következő operett bejátszásban is hallhattuk, még kétszer: Leo Fall Sztambul rózsájából két vidám kettősben énekelt Kishegyi Árpád oldalán. Utolsóként, erről az 1965-ben készült rádiófelvételről, a II. felvonás nagyszabású fináléja szólalt meg László Margit és Ilosfalvy Róbert előadásában. Csak ajánlani tudom most is ezt az operettadást, amit az ismétlés során újra meghallgathatunk 18 órától a Dankó Rádióban.
1487 Búbánat 2015-10-14 23:59:33 [Válasz erre: 1486 smaragd 2015-10-14 20:03:15]
Persze, a közmédia része a Bartók Rádió is. Elvétve ott is megszólal(t) operett (pár hónapja az Orfeusz az alvilágban volt műsoron - igaz, egy francia lemezről). Miért ne térhetne akár oda vissza a műfaj egy-egy jeles darabja - mégpedig a teljes operettet sugározva. A Kossuth és a Petőfi adók mellett 1960-tól működik, szól a Bartók Rádió, mely kezdetben - 1972-ig – az URH nevet viselte, 1973-tól „3. műsor” néven vált önállóvá és csak 1987-ben vette fel Bartók nevét. A nyolcvanas évek végéig több-kevesebb rendszerességgel operett is szerepelt a rádióadó komolyzenei műsorkínálatában, ami a rendszerváltozást követően megszakadt, és mára szinte teljesen eltűnt a programjából, profiljából. Úgyhogy az MTVA „berkein” belül miért ne születhetne olyan döntés, hogy teljes operett ismét ennél az adónál kapjon helyet. A Dankó Rádió pedig viszi tovább a mára jól bejáratott vonalat – benne a napi egyórás operettrészletek-kínálatával. Ez csak egy felvetés, ötlet a részemről.
Persze, a közmédia része a Bartók Rádió is. Elvétve ott is megszólal(t) operett (pár hónapja az Orfeusz az alvilágban volt műsoron - igaz, egy francia lemezről). Miért ne térhetne akár oda vissza a műfaj egy-egy jeles darabja - mégpedig a teljes operettet sugározva. A Kossuth és a Petőfi adók mellett 1960-tól működik, szól a Bartók Rádió, mely kezdetben - 1972-ig – az URH nevet viselte, 1973-tól „3. műsor” néven vált önállóvá és csak 1987-ben vette fel Bartók nevét. A nyolcvanas évek végéig több-kevesebb rendszerességgel operett is szerepelt a rádióadó komolyzenei műsorkínálatában, ami a rendszerváltozást követően megszakadt, és mára szinte teljesen eltűnt a programjából, profiljából. Úgyhogy az MTVA „berkein” belül miért ne születhetne olyan döntés, hogy teljes operett ismét ennél az adónál kapjon helyet. A Dankó Rádió pedig viszi tovább a mára jól bejáratott vonalat – benne a napi egyórás operettrészletek-kínálatával. Ez csak egy felvetés, ötlet a részemről.
1486 smaragd 2015-10-14 20:03:15 [Válasz erre: 1485 Búbánat 2015-10-14 17:22:03]
Szerintem ezt te nem képzeled be magadnak, hanem egyszerűen így van. Egyetértek soraiddal. Évekig olvastam a bejegyzéseidet, amelyek a Magyar Rádió operettfelvételeit részletesen megismertették azon olvasókkal, akik nem voltak tájékozottak pl. egyes operettek szerzői, szereplői és közreműködői terén, vagy már elfelejtették őket. Bejegyzéseid boldogsággal töltöttek el engem, mert azokban az időkben, néhány évig szívszorítón méltánytalan helyzet uralkodott a Magyar Rádióban. Nekem, mint akkori olvasónak ez a fórum volt a mentsváram...itt legalább olvashattam a rádióoperettekről, a Magyar Rádió egy ideig ugyanis egyáltalán nem sugárzott operettet. A Házy Erzsébet topic/fórum volt a másik kedvencem. A közönség hangját meg kell hallani ezen a téren, ebben a műfajban is. Ennek pont a tegnap említett"Májusfa" c. rádióoperett a példája, amikor a Májusfa-keringő óriási közönség és szakmai sikere alapján szinte kikövetelte a hallgatóság a következő operett bemutatását, 1949. Most ezeket, a Magyar Rádióban több évtized alatt felvett nagyszerű rádiós operettfelvételeket szeretnénk teljes műsoridőben újra meghallgatni. Erre igen türelmesen egy évtizede várunk már.
Szerintem ezt te nem képzeled be magadnak, hanem egyszerűen így van. Egyetértek soraiddal. Évekig olvastam a bejegyzéseidet, amelyek a Magyar Rádió operettfelvételeit részletesen megismertették azon olvasókkal, akik nem voltak tájékozottak pl. egyes operettek szerzői, szereplői és közreműködői terén, vagy már elfelejtették őket. Bejegyzéseid boldogsággal töltöttek el engem, mert azokban az időkben, néhány évig szívszorítón méltánytalan helyzet uralkodott a Magyar Rádióban. Nekem, mint akkori olvasónak ez a fórum volt a mentsváram...itt legalább olvashattam a rádióoperettekről, a Magyar Rádió egy ideig ugyanis egyáltalán nem sugárzott operettet. A Házy Erzsébet topic/fórum volt a másik kedvencem. A közönség hangját meg kell hallani ezen a téren, ebben a műfajban is. Ennek pont a tegnap említett"Májusfa" c. rádióoperett a példája, amikor a Májusfa-keringő óriási közönség és szakmai sikere alapján szinte kikövetelte a hallgatóság a következő operett bemutatását, 1949. Most ezeket, a Magyar Rádióban több évtized alatt felvett nagyszerű rádiós operettfelvételeket szeretnénk teljes műsoridőben újra meghallgatni. Erre igen türelmesen egy évtizede várunk már.
1485 Búbánat 2015-10-14 17:22:03 [Válasz erre: 1481 smaragd 2015-10-14 14:26:36]
Hadd legyek kissé beképzelt: az, hogy a csatorna indulásakor a Dankó Rádió – sokunk örömére - kapott napi egy óra (az ismétléssel együtt két óra) operettsugárzási lehetőséget, ez kicsit a Momusnak és benne az általam indított operett-topicoknak is köszönhető: ez itt, meg a másik, az "Operett, mint színpadi műfaj". Az internetes fórumok megléte, jelenléte, olvasottsága is akár hozzájárulhatott a döntéshozóknál, hogy sok-sok évi pauza után újra szóljon, rendszeresen, az operett az éter hullámhosszán - a magyar operett is, magyar előadóművészek hangján - egy magyar rádióadón! Úgy gondolom, a legjobb döntést hozták meg azzal is, hogy a műsorvezetésre-szerkesztésre felkértek olyan valakit, akiről tudható volt, hogy az operett területén már sokszor és sokoldalúan bizonyított, akiről feltételezhették, hogy e zenés műfaj értékei iránt maximálisan elkötelezett, aki képes a rádió hallgatóságát közvetlen hangon megszólítani, őket napról-napra és hétről-hétre a rádiókészülékek mellé vonzani (vagy a műsor internetes elérésére ösztönözni), hogy beteljenek az operett varázsával, szépséges dallamaival, hogy mind többet - közérthetően - megtudjanak a szerzőkről, alkotókról, előadókról, és hogy mindnyájan örvendezni tudjunk a napi rendszerességgel felcsendülő operettmelódiáknak, sőt, neves művészeket a stúdióba csábítani-invitálni, őket a mikrofon elé ültetni és velük a zenés színpadi műfajról eszmét cserélni-csevegni, mindezt oldott légkörben - erre a feladatra, ez már kiderült az eltelt közel három év alatt, jobb választás nem is eshetett volna Nagy Ibolyánál! Köszönet neki is, hogy az operett – és annak sokszínűsége - mára ismét teljes jogot nyert a rádióban, de az ember telhetetlen: szeretnénk, kívánjuk, kérjük, óhajtjuk, hogy legyenek és hangozzanak el valamely műsorsávban teljes operettek is, több évtized után megint, ne csak részleteket kapjunk belőlük - bár természetesen ezeknek is nagyon örülünk! Csak reménykedni tudok abban, hogy az MTVA talán erre a kérésre is odafigyel, és megoldást keres-talál. Nagy Ibolyán ez biztosan nem fog múlni: érzem, a szívét-lelkét tenné ki, adná oda azért, hogy megvalósuljon az operettbarátoknak ez a vágya, álma is…
Hadd legyek kissé beképzelt: az, hogy a csatorna indulásakor a Dankó Rádió – sokunk örömére - kapott napi egy óra (az ismétléssel együtt két óra) operettsugárzási lehetőséget, ez kicsit a Momusnak és benne az általam indított operett-topicoknak is köszönhető: ez itt, meg a másik, az "Operett, mint színpadi műfaj". Az internetes fórumok megléte, jelenléte, olvasottsága is akár hozzájárulhatott a döntéshozóknál, hogy sok-sok évi pauza után újra szóljon, rendszeresen, az operett az éter hullámhosszán - a magyar operett is, magyar előadóművészek hangján - egy magyar rádióadón! Úgy gondolom, a legjobb döntést hozták meg azzal is, hogy a műsorvezetésre-szerkesztésre felkértek olyan valakit, akiről tudható volt, hogy az operett területén már sokszor és sokoldalúan bizonyított, akiről feltételezhették, hogy e zenés műfaj értékei iránt maximálisan elkötelezett, aki képes a rádió hallgatóságát közvetlen hangon megszólítani, őket napról-napra és hétről-hétre a rádiókészülékek mellé vonzani (vagy a műsor internetes elérésére ösztönözni), hogy beteljenek az operett varázsával, szépséges dallamaival, hogy mind többet - közérthetően - megtudjanak a szerzőkről, alkotókról, előadókról, és hogy mindnyájan örvendezni tudjunk a napi rendszerességgel felcsendülő operettmelódiáknak, sőt, neves művészeket a stúdióba csábítani-invitálni, őket a mikrofon elé ültetni és velük a zenés színpadi műfajról eszmét cserélni-csevegni, mindezt oldott légkörben - erre a feladatra, ez már kiderült az eltelt közel három év alatt, jobb választás nem is eshetett volna Nagy Ibolyánál! Köszönet neki is, hogy az operett – és annak sokszínűsége - mára ismét teljes jogot nyert a rádióban, de az ember telhetetlen: szeretnénk, kívánjuk, kérjük, óhajtjuk, hogy legyenek és hangozzanak el valamely műsorsávban teljes operettek is, több évtized után megint, ne csak részleteket kapjunk belőlük - bár természetesen ezeknek is nagyon örülünk! Csak reménykedni tudok abban, hogy az MTVA talán erre a kérésre is odafigyel, és megoldást keres-talál. Nagy Ibolyán ez biztosan nem fog múlni: érzem, a szívét-lelkét tenné ki, adná oda azért, hogy megvalósuljon az operettbarátoknak ez a vágya, álma is…
1484 Búbánat 2015-10-14 16:10:28 [Válasz erre: 1482 Búbánat 2015-10-14 15:31:08]
Az előzmény pontosítása: az 1479 sorszámra való hivatkozás a jó.
Az előzmény pontosítása: az 1479 sorszámra való hivatkozás a jó.
1483 Búbánat 2015-10-14 15:45:33 [Válasz erre: 1480 Búbánat 2015-10-14 10:39:05]
Egyébként Rácz György nemcsak "rádióoperetteket" rendezett-szerkesztett, mert"rendes" operett, daljáték bemutatása is a nevéhez kötődik. Ő vitte a későbbiekben mikrofon elé Lehár Víg özvegyét (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó), Kálmán Imre Bajadér-ját (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor) vagy Jacobi Sybill-jét (Németh Marika, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Ilosfalvy, Bende, Kishegyi) is. Ugyancsak Rácz György rendezésében mutatta be a Rádió Dalszínháza Lehártól A mosoly országát (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György). A rádióban volt a bemutatója Vincze Ottó "Operát Szmirnába" alkotásának is, aminek hanganyagát aztán a TV Zenés Színháza is átvette: KINCSES VERONIKA, Csengery Adrienne, Gregor József, Begányi Ferenc, Gáti István, Korondy György, Rozsos István előadói apparátussal. Ez is Rácz György rádiós rendezői munkásságának a része volt.
Egyébként Rácz György nemcsak "rádióoperetteket" rendezett-szerkesztett, mert"rendes" operett, daljáték bemutatása is a nevéhez kötődik. Ő vitte a későbbiekben mikrofon elé Lehár Víg özvegyét (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó), Kálmán Imre Bajadér-ját (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor) vagy Jacobi Sybill-jét (Németh Marika, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Ilosfalvy, Bende, Kishegyi) is. Ugyancsak Rácz György rendezésében mutatta be a Rádió Dalszínháza Lehártól A mosoly országát (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György). A rádióban volt a bemutatója Vincze Ottó "Operát Szmirnába" alkotásának is, aminek hanganyagát aztán a TV Zenés Színháza is átvette: KINCSES VERONIKA, Csengery Adrienne, Gregor József, Begányi Ferenc, Gáti István, Korondy György, Rozsos István előadói apparátussal. Ez is Rácz György rádiós rendezői munkásságának a része volt.
1482 Búbánat 2015-10-14 15:31:08 [Válasz erre: 1480 Búbánat 2015-10-14 10:39:05]
Annyi pontosítás teszek a délelőtti operettműsorban Kincses Veronika által elmondottakhoz, hogy a Covent Gardenben nem énekelt, ezt elírtam, viszont a Royal Albert Hallban, igen. Ugyanakkor sok más operaházban megfordult ő, de azokról ebben az adásban nem mindegyikéről tett említést: Ankara, Montpellier, Boston, Denver ,Salzburgi Fesztivál, Teatro La Fenice-Venezia, Nápoly, Ferrara stb. Talán Nagy Ibolyával beszélgetve ezekről is szó esett: majd kiderül a hét további napjain adásba kerülő műsorokból.
Annyi pontosítás teszek a délelőtti operettműsorban Kincses Veronika által elmondottakhoz, hogy a Covent Gardenben nem énekelt, ezt elírtam, viszont a Royal Albert Hallban, igen. Ugyanakkor sok más operaházban megfordult ő, de azokról ebben az adásban nem mindegyikéről tett említést: Ankara, Montpellier, Boston, Denver ,Salzburgi Fesztivál, Teatro La Fenice-Venezia, Nápoly, Ferrara stb. Talán Nagy Ibolyával beszélgetve ezekről is szó esett: majd kiderül a hét további napjain adásba kerülő műsorokból.
1481 smaragd 2015-10-14 14:26:36 [Válasz erre: 1480 Búbánat 2015-10-14 10:39:05]
Hallgatóként ki vagyunk szolgáltatva... Ami a Dankó Rádiót és benne a Túl az Óperencián c. műsort illeti, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető részéről zenei, rádiós igényeink ki is vannak szolgálva...:-) Ez nagy öröm, sokáig vártunk erre a csatornára, programra, műsorra, rá is, a nagyszerű műsorvezető szerkesztő tehetséggel is megáldott művésznőre. Azt hiszem, a műsorvégi bemondások alapján, hogy a gyártás átment az MTVA hatáskörébe. Lehet, hogy ott nem olvasnak minket...? :-) Lehet, hogy ott nem ismerik a rádióoperett műfaját? Lehet, hogy ott nem szeretik az operettet? Az is lehet, hogy nem is tudják mi az tulajdonképpen? Talán túl messzire mentem ebben a ködös, hűvös időben...jó szándékkal írtam, hiszen jöhet még valaki, aki felfedezi a rádiós múlt csodáit, ezeket a megismételhetetlen értékeket felkarolja, sorozatban feldolgozva műsorra tűzi, és megörvendezteti hallgatóit, úgy, mint Nagy Ibolya.
Hallgatóként ki vagyunk szolgáltatva... Ami a Dankó Rádiót és benne a Túl az Óperencián c. műsort illeti, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető részéről zenei, rádiós igényeink ki is vannak szolgálva...:-) Ez nagy öröm, sokáig vártunk erre a csatornára, programra, műsorra, rá is, a nagyszerű műsorvezető szerkesztő tehetséggel is megáldott művésznőre. Azt hiszem, a műsorvégi bemondások alapján, hogy a gyártás átment az MTVA hatáskörébe. Lehet, hogy ott nem olvasnak minket...? :-) Lehet, hogy ott nem ismerik a rádióoperett műfaját? Lehet, hogy ott nem szeretik az operettet? Az is lehet, hogy nem is tudják mi az tulajdonképpen? Talán túl messzire mentem ebben a ködös, hűvös időben...jó szándékkal írtam, hiszen jöhet még valaki, aki felfedezi a rádiós múlt csodáit, ezeket a megismételhetetlen értékeket felkarolja, sorozatban feldolgozva műsorra tűzi, és megörvendezteti hallgatóit, úgy, mint Nagy Ibolya.
1480 Búbánat 2015-10-14 10:39:05 [Válasz erre: 1478 smaragd 2015-10-14 07:21:50]
Lásd például ezt a beírásomat: 742. sorszám alatt. Jó lenne, ha a rádió megismételné ezt a műsort is: 1979. május 10. Petőfi Rádió, 20:33 órakor „30 éves a Rádióoperett” Rendező-műsorvezető: Rácz György A műsorban hangfelvételről bejátszott operettrészletek előadói között volt: HÁZY ERZSÉBET, Gyurkovics Mária, Zentay Anna, Apáthy Imre, Bende Zsolt, Sárdy János. (85 perc) Az adás ismétlései: 1979. július 5. 1982. július 1.
Lásd például ezt a beírásomat: 742. sorszám alatt. Jó lenne, ha a rádió megismételné ezt a műsort is: 1979. május 10. Petőfi Rádió, 20:33 órakor „30 éves a Rádióoperett” Rendező-műsorvezető: Rácz György A műsorban hangfelvételről bejátszott operettrészletek előadói között volt: HÁZY ERZSÉBET, Gyurkovics Mária, Zentay Anna, Apáthy Imre, Bende Zsolt, Sárdy János. (85 perc) Az adás ismétlései: 1979. július 5. 1982. július 1.
1479 Búbánat 2015-10-14 10:18:42
Kincses Veronika a Dankó Rádió mai operettműsorában Nagy Ibolyával való beszélgetése során kitért római élményeire is, ahol pályája elején a Santa Ceciliában képezte tovább hangját. Rátért példaképeire is: Callas, Scotto, Freni. Mint elmondta, utánozni természetesen nem akarta egyiküket sem, nem is lehetett volna őket. Hozzátette, akire felnézett még, akiért ugyancsak rajongott: Házy Erzsébet! Elmesélte, Házy, aki ismeretes volt csípős nyelvéről, egyszer odaszólt hozzá az operabüfében, imigyen: „Úgy vettem észre, mikor énekelsz, engem akarsz utánozni…”, erre így felelt neki: „drága Böbe, bárcsak tudnálak én téged utánozni!” Szó volt még kedvenc operaszerzőiről (Puccini, Mozart), a külföldi vendégfellépéseiről (Scala, Teatro Colon, San Francisco, Montreal, New York Carnegie Hall, London Royal Albert Hall, Covent Garden, a Bécsi Állami Opera stb.), valamint az eredeti és/vagy magyar nyelven történő éneklés előnyeiről-hátrányairól. Kincses Veronika énekfelvételei közül elhangzott a Nagyária a Pillangókisasszonyból (MÁO Zenekara, vez. Rico Saccani), továbbá Suppé Boccacciójából az „Olasz kettős” Molnár András partnerével. A további részletekben, az 1961-es rádiófelvételről, Külkey László, Ilosfalvy Róbert, Réti József és Bende Zsolt énekét hallhattuk még (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Erdélyi Miklós vezényelt). Ezt követően a Bécsi vér című - már ifj. Johann Strauss halála után a tiszteletére műveiből összeszerkesztett - operettből hallottunk két részletet: az előadók Kincses Veronika, Kalmár Magda, Melis György és Fülöp Attila voltak. A rádiófelvétel teljes „színlapja” a következő: ifj. Johann Strauss: A bécsi vér A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40 Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnay György (Tánczos Tibor) Gróf Zediau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila) Gróf Bitowski – Márkus László Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona) Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika) Keglen, az apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György) Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva) Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre) Anna, szobalány – Csongrádi Katalin Fiáker kocsis – Váradi Balogh László Pincér – Fellegi István Udvarmester – Jávor Alfréd A Túl az Óperencián című délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon).
Kincses Veronika a Dankó Rádió mai operettműsorában Nagy Ibolyával való beszélgetése során kitért római élményeire is, ahol pályája elején a Santa Ceciliában képezte tovább hangját. Rátért példaképeire is: Callas, Scotto, Freni. Mint elmondta, utánozni természetesen nem akarta egyiküket sem, nem is lehetett volna őket. Hozzátette, akire felnézett még, akiért ugyancsak rajongott: Házy Erzsébet! Elmesélte, Házy, aki ismeretes volt csípős nyelvéről, egyszer odaszólt hozzá az operabüfében, imigyen: „Úgy vettem észre, mikor énekelsz, engem akarsz utánozni…”, erre így felelt neki: „drága Böbe, bárcsak tudnálak én téged utánozni!” Szó volt még kedvenc operaszerzőiről (Puccini, Mozart), a külföldi vendégfellépéseiről (Scala, Teatro Colon, San Francisco, Montreal, New York Carnegie Hall, London Royal Albert Hall, Covent Garden, a Bécsi Állami Opera stb.), valamint az eredeti és/vagy magyar nyelven történő éneklés előnyeiről-hátrányairól. Kincses Veronika énekfelvételei közül elhangzott a Nagyária a Pillangókisasszonyból (MÁO Zenekara, vez. Rico Saccani), továbbá Suppé Boccacciójából az „Olasz kettős” Molnár András partnerével. A további részletekben, az 1961-es rádiófelvételről, Külkey László, Ilosfalvy Róbert, Réti József és Bende Zsolt énekét hallhattuk még (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Erdélyi Miklós vezényelt). Ezt követően a Bécsi vér című - már ifj. Johann Strauss halála után a tiszteletére műveiből összeszerkesztett - operettből hallottunk két részletet: az előadók Kincses Veronika, Kalmár Magda, Melis György és Fülöp Attila voltak. A rádiófelvétel teljes „színlapja” a következő: ifj. Johann Strauss: A bécsi vér A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40 Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnay György (Tánczos Tibor) Gróf Zediau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila) Gróf Bitowski – Márkus László Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona) Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika) Keglen, az apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György) Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva) Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre) Anna, szobalány – Csongrádi Katalin Fiáker kocsis – Váradi Balogh László Pincér – Fellegi István Udvarmester – Jávor Alfréd A Túl az Óperencián című délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon).
1478 smaragd 2015-10-14 07:21:50 [Válasz erre: 1477 Búbánat 2015-10-13 20:49:53]
Dr. Rácz György visszaemlékezése is kiemeli az első rádióoperett megalkotásának és közönségsikerének jelentőségét, új zenés műfaj született, a rádióoperett. Ne felejtsük el, hogy akkor mindössze négy év telt el 1945 után... Ő maga hangfelvételeken is elmeséli élményeit az új műfaj rádiótörténeti, első darabja kapcsán, talán egyszer még ezt a sorozatot is meghallgathatjuk a rádióban... Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző rádiós munkásságára is emlékeztünk születésének 110. évfordulóján. Ebben a zenei közegben köszöntsük Ruitner Sándort is, aki több évtizeden át a Magyar Rádióban dramaturgként erősítette, majd zenei rendezőként vezette a rádióoperettek gyártását, személyesen is jól ismerte Kemény Egont is. Ruitner Sándor nevéhez több olyan rádiós sorozat is kötődik, amelyekben visszaemlékezik a rádióoperettek világára, a felvételek készítésére. Ő volt az, Schubert Ferenccel együtt, aki Kemény Egon 100. születésnapján műsorra tűzte a "Hatvani diákjai"-t, hosszabb visszaemlékezéssel keretbe foglalva.
Dr. Rácz György visszaemlékezése is kiemeli az első rádióoperett megalkotásának és közönségsikerének jelentőségét, új zenés műfaj született, a rádióoperett. Ne felejtsük el, hogy akkor mindössze négy év telt el 1945 után... Ő maga hangfelvételeken is elmeséli élményeit az új műfaj rádiótörténeti, első darabja kapcsán, talán egyszer még ezt a sorozatot is meghallgathatjuk a rádióban... Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző rádiós munkásságára is emlékeztünk születésének 110. évfordulóján. Ebben a zenei közegben köszöntsük Ruitner Sándort is, aki több évtizeden át a Magyar Rádióban dramaturgként erősítette, majd zenei rendezőként vezette a rádióoperettek gyártását, személyesen is jól ismerte Kemény Egont is. Ruitner Sándor nevéhez több olyan rádiós sorozat is kötődik, amelyekben visszaemlékezik a rádióoperettek világára, a felvételek készítésére. Ő volt az, Schubert Ferenccel együtt, aki Kemény Egon 100. születésnapján műsorra tűzte a "Hatvani diákjai"-t, hosszabb visszaemlékezéssel keretbe foglalva.
1477 Búbánat 2015-10-13 20:49:53 [Válasz erre: 1470 Búbánat 2015-10-13 19:12:00]
Még egy részletet idézek ebből a könyvből: a rádióoperettek kezdeti stúdiómunkáinak időszakára tekint vissza Rácz György - milyen kezdetleges technikai körülmények között vették fel a stúdióban ezeket a zenés darabokat. „[…] zenés játékaink főszereplői hol történelmünk köznapi emberei voltak, hol hétköznapjaink hősei: bányászok, KISZ-esek (akkor még MADISZ-osoknak hívták őket!), néha meg éppen a dolgozó nők. Így volt ez mindjárt első elkészült zenés játékunkkal, a ’Májusfá’-val, amelynek Kemény Egon szerezte a muzsikáját, s amelyet 1949. május elsején mutattunk be. Addig azonban még sok víz folyt le a Dunán, de ami még kínosabb volt, az én homlokomról is, verejték formájában. Szász Péter ugyanis tudta, miféle szövegkönyvet kell íratni, Tamássy Zdenkó is elő tudta írni a korszerű könnyűzene minéműségét, Lehel György pedig már akkor tudta a dirigálás minden csínját-bínját, csak éppen nekem nem volt semmi gyakorlatom, de még jóformán fogalmam sem, miképp kell egy ilyen újonnan kreált műfajt rendezni, Nem ajánlom egyetlen kollégámnak sem, hogy kieszelt módszeremet utánozni próbálja, de mindenesetre leírom, hogy első dolgom volt a VI-os stúdiót kiüríttetni, s az akkori szemléletünkben lovardának ható hodály egyik sarkába betelepítettem a zenekart és énekkart, az azzal ellenkező, attól sok-sok méterre fekvő másik sarokba pedig elhelyeztem a beszélő-éneklő szereplőket. A nagy akusztikai távolság miatt azonban a muzsikusok (és főként a karmester) nem hallhatták, mit tátognak a színészek, s amazok csak némi ciripelésből sejthették, hogy miféle zenére kell nekik ’tátogniok’. Amikor a helyzet így lehetetlenné vált, ’zseniális’ technikai ötletem támadt (a technika mindig erősségem volt; évtizedek alatt sem tudtam megtanulni például, hogy a magnókészüléken melyik gombot kell megnyomni ahhoz, hogy a szerkentyű megálljon, és többször kipróbált erényem az, hogy amennyiben a lakásomban két drótot összekötök, az egész kerületben kiég a villany!): minden közreműködőnek fejhallgatót adattam fejére, s a drótok szövevényében és a kagylók sűrűjében így mindenki hallhatta a másikat. Mondjam, hogy mindebből nem született valamiféle mikrofontiszta produkció? Hát kimondom. De született belőle két haszon is: egyrészt az elnökség annyira becsülte produkciónkban az igyekezetet, és annyira bízott a műfaj jövőjében, hogy szinte elképzelhetetlen gyorsasággal kialakította az I-e stúdiót olyan formában, hogy bár annak alapterülete kisebb volt a VI-osénál, de külön karzattal is rendelkezett a zenekar és énekkar elhelyezésére; a másik haszon pedig az volt, hogy a legjelentősebb zenekarok élvonalbeli tagjaiból összeállt egy alkalmi, de hetente foglalkoztatott együttes, kifejezetten e műfaj céljainak szolgálatában. Forrai Miklós – ugyancsak zenés játékainkhoz – ifjúsági énekkart szervezett, amelynek vezető baritonistája a TV mostani főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédi Ervin fújta, és olyan, ma már híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László. Kétségtelen, hogy ennyiféle segítő szándék közepette sem született valamiféle világrengető produkció, bár a sajtó, s főként a hallgatóság, nagy lelkesedéssel fogadta a ’Májusfá’-t. Mi azonban tudtuk, hogy a dicséret elsősorban az újat akarásnak szól, no meg az alapanyagnak […].”
Még egy részletet idézek ebből a könyvből: a rádióoperettek kezdeti stúdiómunkáinak időszakára tekint vissza Rácz György - milyen kezdetleges technikai körülmények között vették fel a stúdióban ezeket a zenés darabokat. „[…] zenés játékaink főszereplői hol történelmünk köznapi emberei voltak, hol hétköznapjaink hősei: bányászok, KISZ-esek (akkor még MADISZ-osoknak hívták őket!), néha meg éppen a dolgozó nők. Így volt ez mindjárt első elkészült zenés játékunkkal, a ’Májusfá’-val, amelynek Kemény Egon szerezte a muzsikáját, s amelyet 1949. május elsején mutattunk be. Addig azonban még sok víz folyt le a Dunán, de ami még kínosabb volt, az én homlokomról is, verejték formájában. Szász Péter ugyanis tudta, miféle szövegkönyvet kell íratni, Tamássy Zdenkó is elő tudta írni a korszerű könnyűzene minéműségét, Lehel György pedig már akkor tudta a dirigálás minden csínját-bínját, csak éppen nekem nem volt semmi gyakorlatom, de még jóformán fogalmam sem, miképp kell egy ilyen újonnan kreált műfajt rendezni, Nem ajánlom egyetlen kollégámnak sem, hogy kieszelt módszeremet utánozni próbálja, de mindenesetre leírom, hogy első dolgom volt a VI-os stúdiót kiüríttetni, s az akkori szemléletünkben lovardának ható hodály egyik sarkába betelepítettem a zenekart és énekkart, az azzal ellenkező, attól sok-sok méterre fekvő másik sarokba pedig elhelyeztem a beszélő-éneklő szereplőket. A nagy akusztikai távolság miatt azonban a muzsikusok (és főként a karmester) nem hallhatták, mit tátognak a színészek, s amazok csak némi ciripelésből sejthették, hogy miféle zenére kell nekik ’tátogniok’. Amikor a helyzet így lehetetlenné vált, ’zseniális’ technikai ötletem támadt (a technika mindig erősségem volt; évtizedek alatt sem tudtam megtanulni például, hogy a magnókészüléken melyik gombot kell megnyomni ahhoz, hogy a szerkentyű megálljon, és többször kipróbált erényem az, hogy amennyiben a lakásomban két drótot összekötök, az egész kerületben kiég a villany!): minden közreműködőnek fejhallgatót adattam fejére, s a drótok szövevényében és a kagylók sűrűjében így mindenki hallhatta a másikat. Mondjam, hogy mindebből nem született valamiféle mikrofontiszta produkció? Hát kimondom. De született belőle két haszon is: egyrészt az elnökség annyira becsülte produkciónkban az igyekezetet, és annyira bízott a műfaj jövőjében, hogy szinte elképzelhetetlen gyorsasággal kialakította az I-e stúdiót olyan formában, hogy bár annak alapterülete kisebb volt a VI-osénál, de külön karzattal is rendelkezett a zenekar és énekkar elhelyezésére; a másik haszon pedig az volt, hogy a legjelentősebb zenekarok élvonalbeli tagjaiból összeállt egy alkalmi, de hetente foglalkoztatott együttes, kifejezetten e műfaj céljainak szolgálatában. Forrai Miklós – ugyancsak zenés játékainkhoz – ifjúsági énekkart szervezett, amelynek vezető baritonistája a TV mostani főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédi Ervin fújta, és olyan, ma már híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László. Kétségtelen, hogy ennyiféle segítő szándék közepette sem született valamiféle világrengető produkció, bár a sajtó, s főként a hallgatóság, nagy lelkesedéssel fogadta a ’Májusfá’-t. Mi azonban tudtuk, hogy a dicséret elsősorban az újat akarásnak szól, no meg az alapanyagnak […].”
1475 Búbánat 2015-10-13 20:36:20 [Válasz erre: 1473 Búbánat 2015-10-13 20:26:28]
Ez a jó link: [url] https://www.antikvarium.hu/index.php?type=search&ksz=Mesterek%20%C3%A1rny%C3%A9k%C3%A1ban&reszletes=0&newSearch=1&searchstart=ksz&interfaceid=101; Antikvárium.hu [/url]
Ez a jó link: [url] https://www.antikvarium.hu/index.php?type=search&ksz=Mesterek%20%C3%A1rny%C3%A9k%C3%A1ban&reszletes=0&newSearch=1&searchstart=ksz&interfaceid=101; Antikvárium.hu [/url]
1474 Búbánat 2015-10-13 20:27:40 [Válasz erre: 1473 Búbánat 2015-10-13 20:26:28]
Vagy itt is: [url] http://www.libri.hu/konyv/racz_gyorgy.mesterek-arnyekaban.html; Libri hálózatában [/url]
Vagy itt is: [url] http://www.libri.hu/konyv/racz_gyorgy.mesterek-arnyekaban.html; Libri hálózatában [/url]
1473 Búbánat 2015-10-13 20:26:28 [Válasz erre: 1472 smaragd 2015-10-13 20:16:13]
Talán az antikváriumboltokban (a zene-színház tematika fachban) kellene szétnézned, illetve ott érdeklődni. Valamikor én is egy antikváriumból szereztem be a könyvet. De most látom a neten, hogy a [url] http://www.libri.hu/konyv/racz_gyorgy.mesterek-arnyekaban.html; Libri hálózatában [/url] vagy az [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/racz-gyorgy-mesterek-arnyekaban-65098; Antikvarium.hu oldalán [/url] megvásárolható.
Talán az antikváriumboltokban (a zene-színház tematika fachban) kellene szétnézned, illetve ott érdeklődni. Valamikor én is egy antikváriumból szereztem be a könyvet. De most látom a neten, hogy a [url] http://www.libri.hu/konyv/racz_gyorgy.mesterek-arnyekaban.html; Libri hálózatában [/url] vagy az [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/racz-gyorgy-mesterek-arnyekaban-65098; Antikvarium.hu oldalán [/url] megvásárolható.
1472 smaragd 2015-10-13 20:16:13 [Válasz erre: 1470 Búbánat 2015-10-13 19:12:00]
Nem ismertem ezt a könyvet, gondolod, hogy be lehet még valahol szerezni? A "Szerencsés utazás" történetét a tavaly nyári évfordulón Nagy Ibolya bejátszotta a Túl az Óperencián c. műsorában, Tamássy Zdenkó emlékezett Kemény Egonra és hallhattuk a csodálatos keringőt is. Talán nemsokàra újra sorra kerül...:-) Ez a történet igaz, igen jellemző Kemény Egon közismert szorgalmára és finom lelkesültségére, amennyiben megragadta bizonyos dolog alkotói fantáziáját. Talán olvassák írásainkat róla azon olvasóink is, akik még személyesen ismerték őt a Rádióból. Ennek a rádióoperettnek az akkori Zenei Osztályon volt egy "intern munkacíme" is, ugyanis a megrendelés megtörtént, és a felkért szerzők az előleg kiutalását megkapták, ezért egymás között a soha el nem készült darabot "Szerencsés kiutalás"-ként emlegették.
Nem ismertem ezt a könyvet, gondolod, hogy be lehet még valahol szerezni? A "Szerencsés utazás" történetét a tavaly nyári évfordulón Nagy Ibolya bejátszotta a Túl az Óperencián c. műsorában, Tamássy Zdenkó emlékezett Kemény Egonra és hallhattuk a csodálatos keringőt is. Talán nemsokàra újra sorra kerül...:-) Ez a történet igaz, igen jellemző Kemény Egon közismert szorgalmára és finom lelkesültségére, amennyiben megragadta bizonyos dolog alkotói fantáziáját. Talán olvassák írásainkat róla azon olvasóink is, akik még személyesen ismerték őt a Rádióból. Ennek a rádióoperettnek az akkori Zenei Osztályon volt egy "intern munkacíme" is, ugyanis a megrendelés megtörtént, és a felkért szerzők az előleg kiutalását megkapták, ezért egymás között a soha el nem készült darabot "Szerencsés kiutalás"-ként emlegették.
1471 Búbánat 2015-10-13 19:14:23 [Válasz erre: 1470 Búbánat 2015-10-13 19:12:00]
Javítás: "megfordítottuk a sorrendet" - utána nem kérdőjel van, hanem kettőspont.
Javítás: "megfordítottuk a sorrendet" - utána nem kérdőjel van, hanem kettőspont.
1470 Búbánat 2015-10-13 19:12:00 [Válasz erre: 1467 Búbánat 2015-10-13 11:17:22]
Rácz György az említett, Mester árnyéka című könyvében megemlít egy másik Kemény Egon-művet is. Ezt olvashatjuk: „[…] Búcsúzóul két, hogy úgy mondjam, belterjes zenés rádiójátékról kell számot adnom, amelyek még a teljes ’alkotóegyüttes’ működése közben jöttek létre, vagy - nem. Ezt az utóbbi rejtélyt csak a másodikról szólva tudom megmagyarázni. Az első a ’Keleten kél a nap’ című, daljáték igényű rádióoperett volt, Losonczy Dezső kitűnő zenéjével. […] […] Ennél azonban sokkal cifrább a másik belterjes mű sorsa, amellyel a rádió zenés játékai kezdeti időszakának naptárhű krónikáját stílusosan le is zárom. Ennek a darabnak főszámai még ma, több mint húsz év elteltével is (Búbánat megjegyzése: a szerző ezt a könyvét 1984-ben írta és jelentette meg Budapesten, saját kiadásában) fel-felhangzanak a rádióban, annak ellenére, hogy ilyen rádióoperett meg sem született. Szász Péternek támadt ugyan egy jól hangzó címötlete: ’Szerencsés utazás!’; a két szó megragadta Kemény Egon fantáziáját, keringőt kerekített köré, majd (ha már lúd, legyen kövér!) írt egy nyitányt is, később pedig Szász Péter versére egy derűs indulót, Szövegkönyv, sőt meseötlet azonban még mindig nem volt, azóta sem született meg. A három szám közben kedvelt és sikeres sláger lett, a rádióoperettek első periódusának zárásával megismételve az anekdotabeli kisfiú esetét, aki a zsiráf láttán – először járt az Állatkertben – elcsodálkozva kiáltott fel: - Ilyen állat pedig nincs! Nos, mi megfordítottuk a sorrendet? Az állítottuk, hogy van egy bizonyos rádióoperett, csak épp elfelejtettük megalkotni! De hát ezért már fájjon a rádióoperettek későbbi gazdáinak: az osztályvezető Decsényi Jánosnak és a szerkesztő Bitó Pálnak, majd az őt felváltó ifjú Schubert Ferencnek a feje. […]”
Rácz György az említett, Mester árnyéka című könyvében megemlít egy másik Kemény Egon-művet is. Ezt olvashatjuk: „[…] Búcsúzóul két, hogy úgy mondjam, belterjes zenés rádiójátékról kell számot adnom, amelyek még a teljes ’alkotóegyüttes’ működése közben jöttek létre, vagy - nem. Ezt az utóbbi rejtélyt csak a másodikról szólva tudom megmagyarázni. Az első a ’Keleten kél a nap’ című, daljáték igényű rádióoperett volt, Losonczy Dezső kitűnő zenéjével. […] […] Ennél azonban sokkal cifrább a másik belterjes mű sorsa, amellyel a rádió zenés játékai kezdeti időszakának naptárhű krónikáját stílusosan le is zárom. Ennek a darabnak főszámai még ma, több mint húsz év elteltével is (Búbánat megjegyzése: a szerző ezt a könyvét 1984-ben írta és jelentette meg Budapesten, saját kiadásában) fel-felhangzanak a rádióban, annak ellenére, hogy ilyen rádióoperett meg sem született. Szász Péternek támadt ugyan egy jól hangzó címötlete: ’Szerencsés utazás!’; a két szó megragadta Kemény Egon fantáziáját, keringőt kerekített köré, majd (ha már lúd, legyen kövér!) írt egy nyitányt is, később pedig Szász Péter versére egy derűs indulót, Szövegkönyv, sőt meseötlet azonban még mindig nem volt, azóta sem született meg. A három szám közben kedvelt és sikeres sláger lett, a rádióoperettek első periódusának zárásával megismételve az anekdotabeli kisfiú esetét, aki a zsiráf láttán – először járt az Állatkertben – elcsodálkozva kiáltott fel: - Ilyen állat pedig nincs! Nos, mi megfordítottuk a sorrendet? Az állítottuk, hogy van egy bizonyos rádióoperett, csak épp elfelejtettük megalkotni! De hát ezért már fájjon a rádióoperettek későbbi gazdáinak: az osztályvezető Decsényi Jánosnak és a szerkesztő Bitó Pálnak, majd az őt felváltó ifjú Schubert Ferencnek a feje. […]”
1469 smaragd 2015-10-13 12:40:48 [Válasz erre: 1467 Búbánat 2015-10-13 11:17:22]
Egyébként visszaemlékezések is lehetnek részben pontatlanok. Itt ugyanis arról van szó, hogy a "Májusfa-keringő" óriási sikere köré alkottak új szövegkönyvet, ez lett a második rádióoperett, a "Talán a csillagok". Éppen ezért, Májusfa-keringőnek valóban pontos mása a Hópehely-keringő a Talán a csillagokban. A többi dalbetét zenéje nem egyezik meg a két rádióoperettben. Erről már többször megbizonyosodhattunk a Nagy Ibolya szerkesztésében bejátszott részletekből. Ez a hiba a visszaemlékezésben igen sajnálatos, mert tovább mehet olyan adat, ami nem felel meg a valóságnak. Korábbi bejegyzéseinkben erről már részletesebben is írtunk.
Egyébként visszaemlékezések is lehetnek részben pontatlanok. Itt ugyanis arról van szó, hogy a "Májusfa-keringő" óriási sikere köré alkottak új szövegkönyvet, ez lett a második rádióoperett, a "Talán a csillagok". Éppen ezért, Májusfa-keringőnek valóban pontos mása a Hópehely-keringő a Talán a csillagokban. A többi dalbetét zenéje nem egyezik meg a két rádióoperettben. Erről már többször megbizonyosodhattunk a Nagy Ibolya szerkesztésében bejátszott részletekből. Ez a hiba a visszaemlékezésben igen sajnálatos, mert tovább mehet olyan adat, ami nem felel meg a valóságnak. Korábbi bejegyzéseinkben erről már részletesebben is írtunk.
1468 smaragd 2015-10-13 12:24:53 [Válasz erre: 1467 Búbánat 2015-10-13 11:17:22]
Bizony, bizony lehetne kutatni, hogy is volt akkor, s miként ítélnénk meg ma "a torzra sikerült oratórium" zenéjét, feltételezem, hogy Kemény Egon eme műve is megállta a helyét, sajnos ezek a felvételek már nincsenek meg. Megpróbálok én is utánanézni ennek a dolognak, erről eddig nem hallottam. Egy biztos, Kemény Egon, aki gyermekkorában egyházi zenésznek készült és Franz Schmidt tanítványaként minden bizonnyal az egyházi zenéhez is közelített, tehetsége minden eszközével igyekezett ezt a váratlan feladatot teljesíteni. Érdekes a technikai fejlődés említése is ebben a visszaemlékezésben. Amint itt többször megírtuk, 1949. május 1-én mutatta be a Magyar Rádió az első rádióoperettet, Kemény Egon: "Májusfa" címmel, abban az évben következett - "rohamtempóban" az említett szilveszteri bemutató, miközben a Rádióban jelentős műszaki előrelépés zajlott le.
Bizony, bizony lehetne kutatni, hogy is volt akkor, s miként ítélnénk meg ma "a torzra sikerült oratórium" zenéjét, feltételezem, hogy Kemény Egon eme műve is megállta a helyét, sajnos ezek a felvételek már nincsenek meg. Megpróbálok én is utánanézni ennek a dolognak, erről eddig nem hallottam. Egy biztos, Kemény Egon, aki gyermekkorában egyházi zenésznek készült és Franz Schmidt tanítványaként minden bizonnyal az egyházi zenéhez is közelített, tehetsége minden eszközével igyekezett ezt a váratlan feladatot teljesíteni. Érdekes a technikai fejlődés említése is ebben a visszaemlékezésben. Amint itt többször megírtuk, 1949. május 1-én mutatta be a Magyar Rádió az első rádióoperettet, Kemény Egon: "Májusfa" címmel, abban az évben következett - "rohamtempóban" az említett szilveszteri bemutató, miközben a Rádióban jelentős műszaki előrelépés zajlott le.
1467 Búbánat 2015-10-13 11:17:22
Itt egy kis történet Kemény Egon „Talán a csillagok”-ának rádiófelvételéről. Rácz György, a rádió egykori szerkesztője, rendezője így ír erről a Mesterek árnyékában című könyvében: „Talán a csillagok” – nyilván emlékeznek még erre a címre, és nemcsak az idősebbek, hiszen slágerszámait még ma is sokszor sugározza a rádió. Nos, ez a mű a „Májusfa” ikertestvére volt, annak nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét ugyanis elvetettük, ugyanakkor kiderült, hogy a zene időtálló; a technikai körülmények erősen megjavultak, nem volt hát más dolgunk, minthogy a számokhoz új szöveget írassunk, és főként új librettó kerüljön a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban. Egyetlen buktatóz azonban nem tudtunk kikerülni. Azt tudniilik, hogy a kiszabott másfélóra (sosem akartunk ennél hosszabb zenés játékot alkotni, s az nem is lett volna hasznos) nem töltötte ki éjfélig az időt, a darab huszonhárom órára véget ért. Ekkor támadt valamelyikünknek az a nem túlságosan szerencsés ötlete, hogy a darab befejezését fejeljük meg egy oratóriummal, amelyet a zenekar és énekkar, valamint Rafael Márta ad elő. Hát ez bizony a mi kivitelezésünkben meglehetősen szerencsétlen ötlet volt! Kemény Egon fülbemászó keringőket és slágerré váló, játékosan kedves, gyors számokat komponált, de oratórium megírásával még sosem próbálkozott, nem is nagyon fűlt ahhoz foga; a zenekaron kívül az ifjú kórustagoknak és az operett-énekesnői kvalitású Rafael Mártának pedig még akkor sem sikerült volna a feladatot megoldani, ha igazi oratóriuméneklési lehetőséget kapnak. Bizony, verejtékezve hallgattuk szilveszter éjszakáján munkánk eme gyümölcsét; boldogan sóhajtottunk fel, amikor végre felcsendültek az új év kezdetét jelentő harangok, és örömünk akkor vált teljessé, amikor az ismétlés alkalmával már a torzra sikerült oratórium nélkül hallhattuk a „Talán a csillagok”-at.
Itt egy kis történet Kemény Egon „Talán a csillagok”-ának rádiófelvételéről. Rácz György, a rádió egykori szerkesztője, rendezője így ír erről a Mesterek árnyékában című könyvében: „Talán a csillagok” – nyilván emlékeznek még erre a címre, és nemcsak az idősebbek, hiszen slágerszámait még ma is sokszor sugározza a rádió. Nos, ez a mű a „Májusfa” ikertestvére volt, annak nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét ugyanis elvetettük, ugyanakkor kiderült, hogy a zene időtálló; a technikai körülmények erősen megjavultak, nem volt hát más dolgunk, minthogy a számokhoz új szöveget írassunk, és főként új librettó kerüljön a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban. Egyetlen buktatóz azonban nem tudtunk kikerülni. Azt tudniilik, hogy a kiszabott másfélóra (sosem akartunk ennél hosszabb zenés játékot alkotni, s az nem is lett volna hasznos) nem töltötte ki éjfélig az időt, a darab huszonhárom órára véget ért. Ekkor támadt valamelyikünknek az a nem túlságosan szerencsés ötlete, hogy a darab befejezését fejeljük meg egy oratóriummal, amelyet a zenekar és énekkar, valamint Rafael Márta ad elő. Hát ez bizony a mi kivitelezésünkben meglehetősen szerencsétlen ötlet volt! Kemény Egon fülbemászó keringőket és slágerré váló, játékosan kedves, gyors számokat komponált, de oratórium megírásával még sosem próbálkozott, nem is nagyon fűlt ahhoz foga; a zenekaron kívül az ifjú kórustagoknak és az operett-énekesnői kvalitású Rafael Mártának pedig még akkor sem sikerült volna a feladatot megoldani, ha igazi oratóriuméneklési lehetőséget kapnak. Bizony, verejtékezve hallgattuk szilveszter éjszakáján munkánk eme gyümölcsét; boldogan sóhajtottunk fel, amikor végre felcsendültek az új év kezdetét jelentő harangok, és örömünk akkor vált teljessé, amikor az ismétlés alkalmával már a torzra sikerült oratórium nélkül hallhattuk a „Talán a csillagok”-at.
1466 smaragd 2015-10-13 10:39:52 [Válasz erre: 1460 Búbánat 2015-10-13 09:59:45]
Igen, így van :-)! Örülök, hogy már előttem is felhívtad a figyelmet Kemény Egon zenei alkotásaira. Őt méltatva elég annyit írni, minden csodaszép, amit leírt, zenéje megelőzte korát, élen járt. Azt hiszem zenetörténeti jelentősége még csak most van kibontakozóban, bár életében a zenei világ ezzel tisztában volt. Furcsa korokat élt át ő is... Már évekkel ezelőtt is figyeltem azon zeneszerető, zeneismerő írásaidat is, amelyek Kemény Egon műveinek megismertetésével foglalkoztak, gondoskodó, hozzáértő módon. Valahogy úgy adódott, hogy az én itteni megjelenésem is a október 13. köré esett, egy éve történt. Természetesen más zeneszerzők, Franz Schmidt, Liszt és más "kedvenceim " életműve is közel áll hozzám, képességeimhez mérten igyekszem róluk írni. Kincses Veronika művésznőt is csodálom, a mai műsorban is nagy örömmel hallgattam, az "olasz vonal" is érdekesen színesítette az adást. Nagy örömre egyik legkedvesebb Liszt darabomat hallhattuk zárózeneként, köszönöm a mai műsort is kedves Nagy Ibolya!
Igen, így van :-)! Örülök, hogy már előttem is felhívtad a figyelmet Kemény Egon zenei alkotásaira. Őt méltatva elég annyit írni, minden csodaszép, amit leírt, zenéje megelőzte korát, élen járt. Azt hiszem zenetörténeti jelentősége még csak most van kibontakozóban, bár életében a zenei világ ezzel tisztában volt. Furcsa korokat élt át ő is... Már évekkel ezelőtt is figyeltem azon zeneszerető, zeneismerő írásaidat is, amelyek Kemény Egon műveinek megismertetésével foglalkoztak, gondoskodó, hozzáértő módon. Valahogy úgy adódott, hogy az én itteni megjelenésem is a október 13. köré esett, egy éve történt. Természetesen más zeneszerzők, Franz Schmidt, Liszt és más "kedvenceim " életműve is közel áll hozzám, képességeimhez mérten igyekszem róluk írni. Kincses Veronika művésznőt is csodálom, a mai műsorban is nagy örömmel hallgattam, az "olasz vonal" is érdekesen színesítette az adást. Nagy örömre egyik legkedvesebb Liszt darabomat hallhattuk zárózeneként, köszönöm a mai műsort is kedves Nagy Ibolya!
1465 Búbánat 2015-10-13 10:27:57 [Válasz erre: 1464 Búbánat 2015-10-13 10:24:21]
Az Offenbach-darab rádiófelvételén énekelt még Köteles Éva, Mátray Zsuzsa és Szemere Erzsébet is.
Az Offenbach-darab rádiófelvételén énekelt még Köteles Éva, Mátray Zsuzsa és Szemere Erzsébet is.
1464 Búbánat 2015-10-13 10:24:21 [Válasz erre: 1459 Búbánat 2015-10-13 09:09:42]
Jacques Offenbach: Piaci dámák A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50 Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Hidas Frigyes Km.: a MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Kofák: Poiretapée – Forgács Júlia Modou – Barlay Zsuzsa Beurrefondu – Andor Éva Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor Ciboulette – KINCSES VERONIKA Croute – Fülöp Attila Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán) Csapos – Képessy József
Jacques Offenbach: Piaci dámák A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50 Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Hidas Frigyes Km.: a MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Kofák: Poiretapée – Forgács Júlia Modou – Barlay Zsuzsa Beurrefondu – Andor Éva Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor Ciboulette – KINCSES VERONIKA Croute – Fülöp Attila Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán) Csapos – Képessy József
1463 Búbánat 2015-10-13 10:08:09 [Válasz erre: 1460 Búbánat 2015-10-13 09:59:45]
Az 1106-os sorszám alatt írtam. Megpróbálom azt a linket ide újra betenni: [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=409&follow=1106; Valahol délen (1956) [/url]
Az 1106-os sorszám alatt írtam. Megpróbálom azt a linket ide újra betenni: [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=409&follow=1106; Valahol délen (1956) [/url]
1462 Búbánat 2015-10-13 10:04:39 [Válasz erre: 1461 Búbánat 2015-10-13 10:02:13]
Ez cikk nyáron, a komponista halála évfordulójára időzítve került fel a világhálóra. A mai operettműsorban Nagy Ibolya műsorvezető megint szépen emlékezett a kitűnő zeneszerzőre, születésének évfordulóján.
Ez cikk nyáron, a komponista halála évfordulójára időzítve került fel a világhálóra. A mai operettműsorban Nagy Ibolya műsorvezető megint szépen emlékezett a kitűnő zeneszerzőre, születésének évfordulóján.
1461 Búbánat 2015-10-13 10:02:13 [Válasz erre: 1460 Búbánat 2015-10-13 09:59:45]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/; cikk [/url]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/; cikk [/url]
1460 Búbánat 2015-10-13 09:59:45 [Válasz erre: 1106 Búbánat 2015-05-08 14:44:42]
Smaragd fórumtárshoz - tudjuk – igen közel áll Kemény Egon életműve. Kemény Egon ma 110 éve született. Ez a [url] http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/; cikk [/url] nyáron, a komponista halála évfordulójára időzítve került fel a világhálóra. A mai operettműsorban Nagy Ibolya műsorvezető megint szépen emlékezett a kitűnő zeneszerzőre. Emlékére ezúttal a [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=409&follow=1106; Valahol délen (1956) [/url] című operettjének dallamai csendültek fel a rádióban: Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós énekét hallgathattuk. A 18 órakor kezdődő ismétlő-adás első részében pedig Kincses Veronikával és más énekművészekkel a rádióban felvett A piaci dámák című Offenbach-operett részleteit élvezhetjük újra.
Smaragd fórumtárshoz - tudjuk – igen közel áll Kemény Egon életműve. Kemény Egon ma 110 éve született. Ez a [url] http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/; cikk [/url] nyáron, a komponista halála évfordulójára időzítve került fel a világhálóra. A mai operettműsorban Nagy Ibolya műsorvezető megint szépen emlékezett a kitűnő zeneszerzőre. Emlékére ezúttal a [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=409&follow=1106; Valahol délen (1956) [/url] című operettjének dallamai csendültek fel a rádióban: Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós énekét hallgathattuk. A 18 órakor kezdődő ismétlő-adás első részében pedig Kincses Veronikával és más énekművészekkel a rádióban felvett A piaci dámák című Offenbach-operett részleteit élvezhetjük újra.
1459 Búbánat 2015-10-13 09:09:42 [Válasz erre: 1458 Búbánat 2015-10-12 08:58:54]
[url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.911746435539264/911745412206033/?type=3&theater; Kincses Veronika - képek [/url] - épp most folyik a beszélgetés a Művésznővel a Dankó Rádióban. Tegnap után ma újra Offenbachot (is) énekel…
[url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.911746435539264/911745412206033/?type=3&theater; Kincses Veronika - képek [/url] - épp most folyik a beszélgetés a Művésznővel a Dankó Rádióban. Tegnap után ma újra Offenbachot (is) énekel…
1458 Búbánat 2015-10-12 08:58:54 [Válasz erre: 1457 Búbánat 2015-10-12 08:57:56]
Kincses Veronika A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, opera-énekesnő. 1973-ban végezte el a Zeneakadémiát, majd a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. 1974-ben ösztöndíjasként egy évet töltött Rómában, a Santa Cecilia Akadémián. Több mint harmincöt esztendeig tartó pályafutása alatt a világ számos híres operaházában is megfordult. Énekelte Puccini Pillangókisasszonyát, a Bohémélet Mimijét, Mozart Don Giovannijának Zerlináját és Donna Elviráját, a Figaro házassága Susannáját, Bellini Normáját, de még Nyilas Misit is megformálta a Légy jó mindhalálig című operában. Karrierje során több lemeze is megjelent, ezek közül néhány nemzetközi díjat is nyert Párizsban és New Yorkban. 1997 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Pécsi Tudományegyetem ének tanszakának alapító professzora. 2009-ben az Operaház mesterművészévé és örökös tagjává választották. Fia, Vajda Gergely ismert karmester és zeneszerző. "Kedves hallgatóink! Ha tehetik, mindenképpen tartsanak velünk, mert egy igazi EMBERT és MŰVÉSZT ismerhetnek meg, aki a mai napig alázattal, szerényen, de méltósággal teszi a dolgát. Egy korábbi nyilatkozata, azt hiszem, sok minden előre vetít Róla: „………igazán sosem voltam primadonna-alkat, nem voltam az a vonulós, magamat vivő,„figyeljetek, engem nézzetek”- alkat…….. ennél mindig fontosabb volt számomra, hogy meg tudjam valósítani a kottában foglaltakat. Persze nem azt mondom, hogy nem tudtam hozzátenni a szerephez, csak más módon……„ A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya várja Önöket a készülékek elé."
Kincses Veronika A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, opera-énekesnő. 1973-ban végezte el a Zeneakadémiát, majd a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. 1974-ben ösztöndíjasként egy évet töltött Rómában, a Santa Cecilia Akadémián. Több mint harmincöt esztendeig tartó pályafutása alatt a világ számos híres operaházában is megfordult. Énekelte Puccini Pillangókisasszonyát, a Bohémélet Mimijét, Mozart Don Giovannijának Zerlináját és Donna Elviráját, a Figaro házassága Susannáját, Bellini Normáját, de még Nyilas Misit is megformálta a Légy jó mindhalálig című operában. Karrierje során több lemeze is megjelent, ezek közül néhány nemzetközi díjat is nyert Párizsban és New Yorkban. 1997 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Pécsi Tudományegyetem ének tanszakának alapító professzora. 2009-ben az Operaház mesterművészévé és örökös tagjává választották. Fia, Vajda Gergely ismert karmester és zeneszerző. "Kedves hallgatóink! Ha tehetik, mindenképpen tartsanak velünk, mert egy igazi EMBERT és MŰVÉSZT ismerhetnek meg, aki a mai napig alázattal, szerényen, de méltósággal teszi a dolgát. Egy korábbi nyilatkozata, azt hiszem, sok minden előre vetít Róla: „………igazán sosem voltam primadonna-alkat, nem voltam az a vonulós, magamat vivő,„figyeljetek, engem nézzetek”- alkat…….. ennél mindig fontosabb volt számomra, hogy meg tudjam valósítani a kottában foglaltakat. Persze nem azt mondom, hogy nem tudtam hozzátenni a szerephez, csak más módon……„ A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya várja Önöket a készülékek elé."
1457 Búbánat 2015-10-12 08:57:56 [Válasz erre: 1452 Búbánat 2015-10-11 10:04:41]
Dankó Rádió Mindjárt kezdődik az adás! 09:07:30 Dal Kincses Veronika & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Oberfrank Géza -- Pacsirta - Juliska belépõje (Szerzõ: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Reichert, Heinz) 09:12:05 Dal Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Pacsirta - Bevezetõ kórus (Szerzõ: Lehár Ferenc/Martos Ferenc) 09:14:38 Dal Németh Marika & Udvardy Tibor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- A rózsa tudja senki más (Szerzõ: Lehár Ferenc/Martos Ferenc) 09:18:05 Dal Andor Éva & László Margit & Bende Zsolt -- Pacsirta - Este a ház elõtt (Szerzõ: Lehár Ferenc/Martos Ferenc) 09:23:18 Dal Bende Zsolt & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Pacsirta - Palikám, Palikám (Szerzõ: Lehár Ferenc/Martos Ferenc) 09:34:59 Dal Kincses Veronika & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Sapszon Ferenc -- Catarina dala a II. felvonásból (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) 09:37:39 Dal Kalmár Magda & Kincses Veronika & Fülöp Attila -- Riadó (No.12) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan) 09:40:19 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- Malatromba álma (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan) 09:43:24 Dal Kalmár Magda & Kincses Veronika & Magyar Rádió És Televízió Férfikara -- Duettino (No.19) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan) 09:46:21 Dal Fülöp Attila & Rozsos István & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Recitativo és Barcarolle (No.2) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan) 09:54:30 Dal Bécsi Filharmonikusok & Kleiber, Carlos -- A cigánybáró - Nyitány (Szerzõ: Strauss, Johann ifj.) / A műsorváltozás jogát fenntartjuk. /
Dankó Rádió Mindjárt kezdődik az adás! 09:07:30 Dal Kincses Veronika & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Oberfrank Géza -- Pacsirta - Juliska belépõje (Szerzõ: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Reichert, Heinz) 09:12:05 Dal Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Pacsirta - Bevezetõ kórus (Szerzõ: Lehár Ferenc/Martos Ferenc) 09:14:38 Dal Németh Marika & Udvardy Tibor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- A rózsa tudja senki más (Szerzõ: Lehár Ferenc/Martos Ferenc) 09:18:05 Dal Andor Éva & László Margit & Bende Zsolt -- Pacsirta - Este a ház elõtt (Szerzõ: Lehár Ferenc/Martos Ferenc) 09:23:18 Dal Bende Zsolt & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Pacsirta - Palikám, Palikám (Szerzõ: Lehár Ferenc/Martos Ferenc) 09:34:59 Dal Kincses Veronika & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Sapszon Ferenc -- Catarina dala a II. felvonásból (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) 09:37:39 Dal Kalmár Magda & Kincses Veronika & Fülöp Attila -- Riadó (No.12) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan) 09:40:19 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- Malatromba álma (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan) 09:43:24 Dal Kalmár Magda & Kincses Veronika & Magyar Rádió És Televízió Férfikara -- Duettino (No.19) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan) 09:46:21 Dal Fülöp Attila & Rozsos István & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Recitativo és Barcarolle (No.2) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan) 09:54:30 Dal Bécsi Filharmonikusok & Kleiber, Carlos -- A cigánybáró - Nyitány (Szerzõ: Strauss, Johann ifj.) / A műsorváltozás jogát fenntartjuk. /
1456 smaragd 2015-10-12 07:01:35 [Válasz erre: 1455 smaragd 2015-10-12 06:05:00]
Személyes emlékem Farkas Ferencről a lényéből áradó megingathatatlanság. Csak látásból ismertem, szinte élete legutolsó hónapjaiig várta a megállóban az 5-ös buszt a Pasaréti úton, lakása közelében. Ez a jelenet magánélete hétköznapjaira igen jellemző. Botjára támaszkodva sétált el a megállóig, azokban az évtizedekben igen ritkán járt ez a busz. Mindig elegánsan ment a városba - "bement a városba",ahogy akkor mondtuk -, amint fiatalsága óta illendő volt nagy zenészeknek művészi körben megjelenni. Kortársa Kemény Egon szintúgy, a régi úri divat szerint öltözve,ő azokban az időkben minden bizonnyal a Magyar Rádióba igyekezett a leggyakrabban.
Személyes emlékem Farkas Ferencről a lényéből áradó megingathatatlanság. Csak látásból ismertem, szinte élete legutolsó hónapjaiig várta a megállóban az 5-ös buszt a Pasaréti úton, lakása közelében. Ez a jelenet magánélete hétköznapjaira igen jellemző. Botjára támaszkodva sétált el a megállóig, azokban az évtizedekben igen ritkán járt ez a busz. Mindig elegánsan ment a városba - "bement a városba",ahogy akkor mondtuk -, amint fiatalsága óta illendő volt nagy zenészeknek művészi körben megjelenni. Kortársa Kemény Egon szintúgy, a régi úri divat szerint öltözve,ő azokban az időkben minden bizonnyal a Magyar Rádióba igyekezett a leggyakrabban.
1455 smaragd 2015-10-12 06:05:00 [Válasz erre: 1446 smaragd 2015-10-11 09:22:28]
Kiegészítve sietve írt tegnapi bejegyzésemet elmondom, hogy a hét elején meghallgattam a Bartók Rádióban a Farkas Ferenc-hagyatékról szóló nagyon érdekes műsort. Szó volt a zenei életmű egyik leglényegesebb oldaláról a régi magyar zene felelevenítéséről, a hagyaték egy részének átadásáról, annak okairól, jól megőrzött állagáról, a tanításól és a tanítványokról, a kiállításról. [url]http://www.oszk.hu/rendezvenyek/tudomanyos-konferencia-farkas-ferenc-emlekere;Farkas Ferenc emlékére, OSZK[/url] Sajnos a konferenciáról későn értesültem. Ismét elgondolkodtam operettszínházi élményemen, a Csínom Palkó megtekintetésére, és arra jutottam, hogy jobb, mint a semmi. Ezalatt azt értem, hogy bár köznapi kiszólásokkal keverték meg az eredeti darab tiszta harmóniáját, a közönséghez mégis eljutott Farkas Ferenc zenéje, aminek nagy sikere volt, valamint a közreműködő művészek dicséretre méltóan szerepeltek.
Kiegészítve sietve írt tegnapi bejegyzésemet elmondom, hogy a hét elején meghallgattam a Bartók Rádióban a Farkas Ferenc-hagyatékról szóló nagyon érdekes műsort. Szó volt a zenei életmű egyik leglényegesebb oldaláról a régi magyar zene felelevenítéséről, a hagyaték egy részének átadásáról, annak okairól, jól megőrzött állagáról, a tanításól és a tanítványokról, a kiállításról. [url]http://www.oszk.hu/rendezvenyek/tudomanyos-konferencia-farkas-ferenc-emlekere;Farkas Ferenc emlékére, OSZK[/url] Sajnos a konferenciáról későn értesültem. Ismét elgondolkodtam operettszínházi élményemen, a Csínom Palkó megtekintetésére, és arra jutottam, hogy jobb, mint a semmi. Ezalatt azt értem, hogy bár köznapi kiszólásokkal keverték meg az eredeti darab tiszta harmóniáját, a közönséghez mégis eljutott Farkas Ferenc zenéje, aminek nagy sikere volt, valamint a közreműködő művészek dicséretre méltóan szerepeltek.
1454 smaragd 2015-10-12 05:48:41 [Válasz erre: 1430 Búbánat 2015-09-25 20:30:14]
Remek ez az összeállítás! Lehel Györgyre is emlékezve, időrendben áttekinthető a Magyar Rádió zenei felvételeinek egy nagyon fontos és jelentős része.
Remek ez az összeállítás! Lehel Györgyre is emlékezve, időrendben áttekinthető a Magyar Rádió zenei felvételeinek egy nagyon fontos és jelentős része.
1453 smaragd 2015-10-12 05:43:40 [Válasz erre: 1439 abrakos 2015-10-01 07:46:31]
Korábban már többször írtunk ezen a fórumon arról, hogy a közönségnek - nekünk, akik itt kifejezhetjük óhajunkat ugyanúgy, mint azoknak a hallgatóknak akik nem tudják nyilvánosan eljuttatni a Rádióhoz - nagyon hiányoznak az egykori operettfelvételek, rádióoperettek teljes műsoridős lejátszása, ismétlése. Mindmáig nem kaptunk Magyar Rádiótól hivatalos választ erre a megoldatlan helyzetre. A válasz helyett egyszerűbb és sokkal örömtelibb lenne lenne a teljes operettfelvételeket újra műsorra tűzni! Természetesen Nagy Ibolya műsorát változatlanul hagyva, hiszen az egészen más jellegű, operettkedvelőknek szóló érdekes műsor, amelyet közel három éves fennállása óta nagyon megszeretett hallgatósága.
Korábban már többször írtunk ezen a fórumon arról, hogy a közönségnek - nekünk, akik itt kifejezhetjük óhajunkat ugyanúgy, mint azoknak a hallgatóknak akik nem tudják nyilvánosan eljuttatni a Rádióhoz - nagyon hiányoznak az egykori operettfelvételek, rádióoperettek teljes műsoridős lejátszása, ismétlése. Mindmáig nem kaptunk Magyar Rádiótól hivatalos választ erre a megoldatlan helyzetre. A válasz helyett egyszerűbb és sokkal örömtelibb lenne lenne a teljes operettfelvételeket újra műsorra tűzni! Természetesen Nagy Ibolya műsorát változatlanul hagyva, hiszen az egészen más jellegű, operettkedvelőknek szóló érdekes műsor, amelyet közel három éves fennállása óta nagyon megszeretett hallgatósága.
1452 Búbánat 2015-10-11 10:04:41
Korábban már felhívtam a figyelmet: a jövő héten, tehát holnaptól egész héten át minden nap KINCSES VERONIKA lesz a Dankó Rádió vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Mondani sem kell: mindnyájunk számára érdekes beszélgetés-sorozatra számíthatunk, és bizonyára a művésznő sok szép operettdalaiban (Offenbach, Planquette, Huszka, Kálmán, Lehár stb. ) gyönyörködhetünk és élvezhetjük majd csodálatos szopránját - felvételeiről.
Korábban már felhívtam a figyelmet: a jövő héten, tehát holnaptól egész héten át minden nap KINCSES VERONIKA lesz a Dankó Rádió vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Mondani sem kell: mindnyájunk számára érdekes beszélgetés-sorozatra számíthatunk, és bizonyára a művésznő sok szép operettdalaiban (Offenbach, Planquette, Huszka, Kálmán, Lehár stb. ) gyönyörködhetünk és élvezhetjük majd csodálatos szopránját - felvételeiről.
1451 Búbánat 2015-10-11 09:55:18
Megemlítem méh, hogy a Dankó Rádió mai operett-összeállításában a Csínom Palkó daljáték mellett részletek szólaltak Kálmán Imre Cigányprímás című operettjéből is: Zentay Anna, Koltay Valéria, Kelen Tibor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Svéd Sándor énekelt.
Megemlítem méh, hogy a Dankó Rádió mai operett-összeállításában a Csínom Palkó daljáték mellett részletek szólaltak Kálmán Imre Cigányprímás című operettjéből is: Zentay Anna, Koltay Valéria, Kelen Tibor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Svéd Sándor énekelt.
1450 smaragd 2015-10-11 09:48:29 [Válasz erre: 1447 Búbánat 2015-10-11 09:27:41]
Akkor meg pláne! :-)
Akkor meg pláne! :-)
1449 Búbánat 2015-10-11 09:41:45 [Válasz erre: 1448 Búbánat 2015-10-11 09:39:05]
Bocsánat elírtam: születésének 110. évfordulóját decemberben ünnepeljük Farkas Ferencnek. Tegnap volt 30 éve, hogy itt hagyott bennünket!
Bocsánat elírtam: születésének 110. évfordulóját decemberben ünnepeljük Farkas Ferencnek. Tegnap volt 30 éve, hogy itt hagyott bennünket!
1448 Búbánat 2015-10-11 09:39:05 [Válasz erre: 1447 Búbánat 2015-10-11 09:27:41]
Mellesleg, tegnap volt Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója, így ez a mai daljáték-összeállítás a zeneszerző emléke előtt is tiszteleg. A felcsendült kedves, szép dalok, kettősök előadói voltak a rádió kitűnő felvételéről Házy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Szabó Ernő. A Csínom Palkó egy másik felvételéről pedig Domonkos Zsuzsa és ifj. Turpinszky Béla énekét hallhattuk. A 18 órai ismétlésben újra élvezhetjük Farkas Ferenc daljátékának pompás dallamait.
Mellesleg, tegnap volt Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója, így ez a mai daljáték-összeállítás a zeneszerző emléke előtt is tiszteleg. A felcsendült kedves, szép dalok, kettősök előadói voltak a rádió kitűnő felvételéről Házy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Szabó Ernő. A Csínom Palkó egy másik felvételéről pedig Domonkos Zsuzsa és ifj. Turpinszky Béla énekét hallhattuk. A 18 órai ismétlésben újra élvezhetjük Farkas Ferenc daljátékának pompás dallamait.
1447 Búbánat 2015-10-11 09:27:41 [Válasz erre: 1446 smaragd 2015-10-11 09:22:28]
Majd az ismétlésben is olvadozhatnak-olvadozhatunk...
Majd az ismétlésben is olvadozhatnak-olvadozhatunk...
1446 smaragd 2015-10-11 09:22:28
Csínom Palkó kedvelők velem olvadozhatnak, most megy a Túl az OÓperencián-ban...
Csínom Palkó kedvelők velem olvadozhatnak, most megy a Túl az OÓperencián-ban...
1445 Búbánat 2015-10-10 10:21:43
Az imént véget ért operettműsor a Dankó Rádióban ismét kedveskedett nekem: műsorra tűzte egyik kedvenc operettem, a Sybill részleteit. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc híres művének felvételét – a teljes zenei anyaggal - a Rádió Dalszínháza 1962. január 10-én sugározta először a Kossuth Rádióban 20.25 – 22.00 óra között. Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MR szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire – Feleki Kamill A fiatal Poire – Kishegyi Árpád Sybill – Németh Marika Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Gorcsakov – Petri Miklós Lakáj – Regős Péter Most erről a felvételről hangzott el öt részlet: - Nyitány - Sybill levele (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert) - Kettős (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád) - Kórusjelenet és Sybill dala (Németh Marika és az MRT Énekkarának Férfikara) - Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) Érdemes bekapcsolni a rádiót (vagy az internetről elérni a műsort) a 18 órakor kezdődő adás ismétlésre is! Mellesleg, közeleg a Sybill bemutatója is (december 4.), mely sok év után – új rendezésben – kerül vissza az Operettszínház repertoárjára. A cári Oroszország elegáns szállodájába sorra érkeznek a vendégek. Sybill párizsi énekesnő, Petrov, az utána szökő, akár a hadifogságot is vállaló orosz tiszt, Poire a művésznő impresszáriója és Sarah a felesége. A szerelmesek Párizsba indulnának, de megjelenik a kormányzó. Sybillből Nagyhercegnő lesz, a Nagyhercegnőből Sybill. Mindenki Petrovot akarja, aki viszont Sybillt. És a Nagyhercegnőről még szó sem esett, pedig ő is mást akar!
Az imént véget ért operettműsor a Dankó Rádióban ismét kedveskedett nekem: műsorra tűzte egyik kedvenc operettem, a Sybill részleteit. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc híres művének felvételét – a teljes zenei anyaggal - a Rádió Dalszínháza 1962. január 10-én sugározta először a Kossuth Rádióban 20.25 – 22.00 óra között. Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MR szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire – Feleki Kamill A fiatal Poire – Kishegyi Árpád Sybill – Németh Marika Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Gorcsakov – Petri Miklós Lakáj – Regős Péter Most erről a felvételről hangzott el öt részlet: - Nyitány - Sybill levele (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert) - Kettős (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád) - Kórusjelenet és Sybill dala (Németh Marika és az MRT Énekkarának Férfikara) - Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) Érdemes bekapcsolni a rádiót (vagy az internetről elérni a műsort) a 18 órakor kezdődő adás ismétlésre is! Mellesleg, közeleg a Sybill bemutatója is (december 4.), mely sok év után – új rendezésben – kerül vissza az Operettszínház repertoárjára. A cári Oroszország elegáns szállodájába sorra érkeznek a vendégek. Sybill párizsi énekesnő, Petrov, az utána szökő, akár a hadifogságot is vállaló orosz tiszt, Poire a művésznő impresszáriója és Sarah a felesége. A szerelmesek Párizsba indulnának, de megjelenik a kormányzó. Sybillből Nagyhercegnő lesz, a Nagyhercegnőből Sybill. Mindenki Petrovot akarja, aki viszont Sybillt. És a Nagyhercegnőről még szó sem esett, pedig ő is mást akar!
1444 Búbánat 2015-10-07 09:49:33
Bartók Rádióban hallgathatjuk nemsokára 10.00 Hang-fogó 1. Lecocq - Jacob: Angot asszony lánya - balett (Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez. Richard Bonynge) "Mam'zelle Angot" : ballet music / Lecocq ; arr. Gordon Jacob • Lecocq, Charles, 1832-1918. • Jacob, Gordon, 1895-1984. Megjegyzem Lecocq világsikerű operettje, La fille de Madame Angot (1872) balettbetétje csak ebben a változatban ismeretes. Nekem megvan LP lemezen is. Fantasztikusan jó zene! 45 perc hosszúságú!
Bartók Rádióban hallgathatjuk nemsokára 10.00 Hang-fogó 1. Lecocq - Jacob: Angot asszony lánya - balett (Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez. Richard Bonynge) "Mam'zelle Angot" : ballet music / Lecocq ; arr. Gordon Jacob • Lecocq, Charles, 1832-1918. • Jacob, Gordon, 1895-1984. Megjegyzem Lecocq világsikerű operettje, La fille de Madame Angot (1872) balettbetétje csak ebben a változatban ismeretes. Nekem megvan LP lemezen is. Fantasztikusan jó zene! 45 perc hosszúságú!
1443 Búbánat 2015-10-03 16:58:53 [Válasz erre: 1432 smaragd 2015-09-27 17:47:47]
YT-on megtaláltam ezt a felvételt: [url] https://www.youtube.com/watch?v=96MTEeLM7JU; Kéler Béla: Magyar vígjáték – Nyitány [/url] - Ungarisches Lustspiel, Ouvertüre, op.108 Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Ferencsik János A hangzó anyagot tartalmazó LP lemez a Qualiton kiadványa.
YT-on megtaláltam ezt a felvételt: [url] https://www.youtube.com/watch?v=96MTEeLM7JU; Kéler Béla: Magyar vígjáték – Nyitány [/url] - Ungarisches Lustspiel, Ouvertüre, op.108 Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Ferencsik János A hangzó anyagot tartalmazó LP lemez a Qualiton kiadványa.
1442 Búbánat 2015-10-03 15:07:50 [Válasz erre: 1432 smaragd 2015-09-27 17:47:47]
Kéler Béla munkásságával egy kis glossza (olvasói levélben) foglalkozik a DEMOKRATA hetilap szeptember 30-i számában. Kimásolom és beírom itt a Zenetörténet-topicba.
Kéler Béla munkásságával egy kis glossza (olvasói levélben) foglalkozik a DEMOKRATA hetilap szeptember 30-i számában. Kimásolom és beírom itt a Zenetörténet-topicba.
