1513 Búbánat 2015-10-22 10:00:58 [Válasz erre: 1512 smaragd 2015-10-22 05:19:22]
Vannak - lesznek még itt ilyen rejtelmek...
Vannak - lesznek még itt ilyen rejtelmek...
1512 smaragd 2015-10-22 05:19:22 [Válasz erre: 1511 Búbánat 2015-10-21 13:18:19]
Most valami csoda ...folytán újra vissza lehet görgetni az "időt", hónapokra visszamenőleg olvashatóak a heti műsorok. Nagyon helyes!
Most valami csoda ...folytán újra vissza lehet görgetni az "időt", hónapokra visszamenőleg olvashatóak a heti műsorok. Nagyon helyes!
1511 Búbánat 2015-10-21 13:18:19 [Válasz erre: 1509 smaragd 2015-10-21 13:09:07]
Ha nagyon messze kell visszamenni az időben, lapozgatva, már én sem találok meg mindent - talán helytakarékosság miatt töröltek ki teljes heteket? De nem csak a Túl az Óperencián napi műsorai hiányzanak, hanem a Facebook oldalra felvitt összes beírásnak is "hűlt helye" van. Így ez az "üresség" valóban okozhat gondot annak, aki szeretne valamit visszakeresni több hónapra. Szóval, az oldal karbantartója, úgy látszik, időnkét "söprést" végez az oldalon. ű De a közelmúlt adásnapjainak bejegyzéseit megtalálom, napi bontásban.
Ha nagyon messze kell visszamenni az időben, lapozgatva, már én sem találok meg mindent - talán helytakarékosság miatt töröltek ki teljes heteket? De nem csak a Túl az Óperencián napi műsorai hiányzanak, hanem a Facebook oldalra felvitt összes beírásnak is "hűlt helye" van. Így ez az "üresség" valóban okozhat gondot annak, aki szeretne valamit visszakeresni több hónapra. Szóval, az oldal karbantartója, úgy látszik, időnkét "söprést" végez az oldalon. ű De a közelmúlt adásnapjainak bejegyzéseit megtalálom, napi bontásban.
1510 smaragd 2015-10-21 13:12:34 [Válasz erre: 1507 Búbánat 2015-10-21 12:45:39]
Nagyon kellemes óra volt a mai adás is, külön örültem annak, hogy Művész úr részletesen elmesélte, hogyan és miként lett tenor, vicces volt a "na ezt majd dollárért" történet is....:-)
Nagyon kellemes óra volt a mai adás is, külön örültem annak, hogy Művész úr részletesen elmesélte, hogyan és miként lett tenor, vicces volt a "na ezt majd dollárért" történet is....:-)
1509 smaragd 2015-10-21 13:09:07 [Válasz erre: 1506 Búbánat 2015-10-21 11:36:02]
Görgetek én rendesen, néha hegyeket is...:-) Köszönöm. Te megtaláltad az elmúlt hetek műsorait is, napi program?
Görgetek én rendesen, néha hegyeket is...:-) Köszönöm. Te megtaláltad az elmúlt hetek műsorait is, napi program?
1508 smaragd 2015-10-21 13:08:32 [Válasz erre: 1506 Búbánat 2015-10-21 11:36:02]
Görgetek én rendesen, néha hegyeket is...:-) Köszönöm. Te megtaláltad az elmúlt hetek műsorait is, napi program?
Görgetek én rendesen, néha hegyeket is...:-) Köszönöm. Te megtaláltad az elmúlt hetek műsorait is, napi program?
1507 Búbánat 2015-10-21 12:45:39
Leblanc Győző, a Dankó rádió Túl az Óperencián című operettműsorának e heti kedves vendége sokat sztorizik a stúdióban Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Ma is „felpörgött”, ömlött belőle a szó, amikor a műsorvezető az énekművészi pályája kezdetéről, az első szerepek, fellépések időszakáról kérdezte. Emlékezett Simándyra, Lukács Miklósra, Fábry Editre, Mikó Andrásra. Kis történeteket mesélt, például mint frissen végzett akadémistát hogyan fogadták a Operában; hogyan jutott el a kis szerepektől Don Joséig. Jóízűen sztorizott a katonás múltjára visszatekintve is, párhuzamot vonva az ott ért atrocitásai és az Operában Mikó Andrástól kapott „kioktatása” között. Ennek kapcsán beszélt az Operában bent akkortájt uralkodott fegyelemről, felkészültségről, alázatról, a kollegiális összetartásról stb. Leblanc felemlegette Simándy intelmeit, aki többször meghallgatta őt, amikor a Fidelióban Jaquinót énekelte. A nagy énekes szavait idézve vallja azóta ő is: csak mosolygós, kiegyensúlyozott lélekkel lehet szépen énekelni. A zenei blokkban Kálmán Imre A csárdáskirálynő és – a műsor első felében – Lehár Paganini című művéből hangzottak el részletek. Ez utóbbiból két pompás vidám kettős is Zentay Anna és Kishegyi Árpád tolmácsolásában. Az operett partitúrája három Bella Giretti-Giacomo Pimpinelli -duettet tartalmaz, ezúttal a másodikat és a harmadikat hallhattuk a művészek közös rádiófelvételéről: I. felvonásból: „Könnyű pille mind a nő…” II. felvonásból: „Egy kis bolondos, mulatós/kikapós éj…” és a legnagyobb kedvencem: III. felvonásból: „Ha este nyit a színház, már ne számíts rám…” Úgyhogy ma reggel nagyon jó kedvem kerekedett, hogy újra meghallgathattam a Dankó Rádióban ezt az utóbbi számot is - amit persze már korábban rögzítettem magamnak magnókazettára. Az adás ismétlése délután hat órától hallgatható meg a Dankó rádió frekvenciáin, és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Leblanc Győző, a Dankó rádió Túl az Óperencián című operettműsorának e heti kedves vendége sokat sztorizik a stúdióban Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Ma is „felpörgött”, ömlött belőle a szó, amikor a műsorvezető az énekművészi pályája kezdetéről, az első szerepek, fellépések időszakáról kérdezte. Emlékezett Simándyra, Lukács Miklósra, Fábry Editre, Mikó Andrásra. Kis történeteket mesélt, például mint frissen végzett akadémistát hogyan fogadták a Operában; hogyan jutott el a kis szerepektől Don Joséig. Jóízűen sztorizott a katonás múltjára visszatekintve is, párhuzamot vonva az ott ért atrocitásai és az Operában Mikó Andrástól kapott „kioktatása” között. Ennek kapcsán beszélt az Operában bent akkortájt uralkodott fegyelemről, felkészültségről, alázatról, a kollegiális összetartásról stb. Leblanc felemlegette Simándy intelmeit, aki többször meghallgatta őt, amikor a Fidelióban Jaquinót énekelte. A nagy énekes szavait idézve vallja azóta ő is: csak mosolygós, kiegyensúlyozott lélekkel lehet szépen énekelni. A zenei blokkban Kálmán Imre A csárdáskirálynő és – a műsor első felében – Lehár Paganini című művéből hangzottak el részletek. Ez utóbbiból két pompás vidám kettős is Zentay Anna és Kishegyi Árpád tolmácsolásában. Az operett partitúrája három Bella Giretti-Giacomo Pimpinelli -duettet tartalmaz, ezúttal a másodikat és a harmadikat hallhattuk a művészek közös rádiófelvételéről: I. felvonásból: „Könnyű pille mind a nő…” II. felvonásból: „Egy kis bolondos, mulatós/kikapós éj…” és a legnagyobb kedvencem: III. felvonásból: „Ha este nyit a színház, már ne számíts rám…” Úgyhogy ma reggel nagyon jó kedvem kerekedett, hogy újra meghallgathattam a Dankó Rádióban ezt az utóbbi számot is - amit persze már korábban rögzítettem magamnak magnókazettára. Az adás ismétlése délután hat órától hallgatható meg a Dankó rádió frekvenciáin, és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1506 Búbánat 2015-10-21 11:36:02 [Válasz erre: 1505 smaragd 2015-10-21 11:02:18]
Talán a böngésző, görgető sávot nem alkalmazod: olykor vissza kell 'lapozni' sokat, amíg rátalálsz a vendégművész neve alatt kiírt, adott hét napjainál feltüntetett napi programra. Megfigyeltem azt is, hogy napról-napra többet kell visszalapozni ahhoz, hogy mondjuk a hétfőtől eljussak csütörtökig, aztán a pénteki műsort már megint legelöl találom a facebookon ( a stúdióbeli vendég neve alatt) , amihez hozzáírják majd a szombati és vasárnapi műsort. Ez így megy ott hétről-hétre. Végül is követni tudom, egy kis keresgélés valóban kell hozzá.
Talán a böngésző, görgető sávot nem alkalmazod: olykor vissza kell 'lapozni' sokat, amíg rátalálsz a vendégművész neve alatt kiírt, adott hét napjainál feltüntetett napi programra. Megfigyeltem azt is, hogy napról-napra többet kell visszalapozni ahhoz, hogy mondjuk a hétfőtől eljussak csütörtökig, aztán a pénteki műsort már megint legelöl találom a facebookon ( a stúdióbeli vendég neve alatt) , amihez hozzáírják majd a szombati és vasárnapi műsort. Ez így megy ott hétről-hétre. Végül is követni tudom, egy kis keresgélés valóban kell hozzá.
1505 smaragd 2015-10-21 11:02:18 [Válasz erre: 1504 Búbánat 2015-10-21 10:54:31]
Én ezt szinte éreztem, hogy nálad minden bejön...:-) Lehet, hogy az eszközökön múlik mit hoz be? Akkor nincs is itt semmi baj, szerencse kérdése...? Köszönöm, hogy tájékoztattál.
Én ezt szinte éreztem, hogy nálad minden bejön...:-) Lehet, hogy az eszközökön múlik mit hoz be? Akkor nincs is itt semmi baj, szerencse kérdése...? Köszönöm, hogy tájékoztattál.
1504 Búbánat 2015-10-21 10:54:31 [Válasz erre: 1503 smaragd 2015-10-21 10:20:49]
Nekem minden nap bejött - bejön a a rádió (Túl az Óperencián) Facebook oldala - semmi problémát nem tapasztaltam ezzel. A múlt héten is mindent rendben elolvashattam az aznapi műsorösszeállításból - egy nap kivételével, amikor a szombati adásnapra is a pénteki műsort tüntették fel.
Nekem minden nap bejött - bejön a a rádió (Túl az Óperencián) Facebook oldala - semmi problémát nem tapasztaltam ezzel. A múlt héten is mindent rendben elolvashattam az aznapi műsorösszeállításból - egy nap kivételével, amikor a szombati adásnapra is a pénteki műsort tüntették fel.
1503 smaragd 2015-10-21 10:20:49 [Válasz erre: 1501 smaragd 2015-10-21 07:05:04]
A mai műsorkezdésre már megjelent az eheti műsor. Nem szeretnék senkit sem untatni ezzel a témával, nekem kellemetlen, hogy foglalkozni kell vele. Tapasztalatom szerint a legtöbb műsor/Túl az Óperencián, pl. ma ill. most a laptopon jön be, azután a telefonon némi, a táblagépen minimális. A legtöbb, ami most nálam elérhető: Az eheti műsorhéten Leblanc Győző adásai, hétfő, kedd, szerda, valamint az elmúlt hét adásából Kincses Veronika vasárnapi műsornapja. Eddig hetekre vissza lehetett keresni a műsorokat adáshét és adásnap szerint, bejelentkezés nélkül, azután lett a már játszott műsor egyre kevesebb, a facebookon. Ez így nem a legjobb.
A mai műsorkezdésre már megjelent az eheti műsor. Nem szeretnék senkit sem untatni ezzel a témával, nekem kellemetlen, hogy foglalkozni kell vele. Tapasztalatom szerint a legtöbb műsor/Túl az Óperencián, pl. ma ill. most a laptopon jön be, azután a telefonon némi, a táblagépen minimális. A legtöbb, ami most nálam elérhető: Az eheti műsorhéten Leblanc Győző adásai, hétfő, kedd, szerda, valamint az elmúlt hét adásából Kincses Veronika vasárnapi műsornapja. Eddig hetekre vissza lehetett keresni a műsorokat adáshét és adásnap szerint, bejelentkezés nélkül, azután lett a már játszott műsor egyre kevesebb, a facebookon. Ez így nem a legjobb.
1502 smaragd 2015-10-21 07:26:44 [Válasz erre: 1501 smaragd 2015-10-21 07:05:04]
A meghívott vendégek, művésznők, művészek iránti tisztelet végképp megköveteli, hogy ezen a facebook felületen rend legyen, ezt talán mondanom sem kellene..
A meghívott vendégek, művésznők, művészek iránti tisztelet végképp megköveteli, hogy ezen a facebook felületen rend legyen, ezt talán mondanom sem kellene..
1501 smaragd 2015-10-21 07:05:04
Dankó Rádió - facebook oldala A "Túl az Óperencian" c. műsor hallgatói nem jutnak információhoz, nem tudják megnézni a napi műsort. Ezt szeretném itt nyilvánosságra hozni és az oldal gondozóinak figyelmét felhívni arra, hogy a műsor ezáltal hátrányt szenved. Az elmúlt hetekben csendben elviseltem, hogy a facebook oldal nem jött be nálam sem laptopon, sem táblagépen sem telefonon. A feltételezett hosszúra nyúlt karbantartás(?) után még rosszabb lett a helyzet, az én tapasztalatom szerint. Már múlt héten is teljesen kiszámíthatatlan volt, hogy bejelentkezés nélkül - bejelentkezéssel nem próbáltam, szándékosan, mert szerintem a napi műsornak nyilvánosnak és azonnal elérhetőnek kell lennie - meg tudom-e nézni Kincses Veronika művésznő műsornapjait, aznap, vagy utólag, ill. egyik készülékemen bejött, a másikon nem. Ezen a héten ugyanaz ez helyzet, most amikor a bejegyzésemet írom sem a múlt hét, sem ez a hét nem látható. Meglátásom szerint ezen változtatnia kell az oldalt gondozóknak. Azok a rendszeres hallgatók, akik Nagy Ibolya nagyszerű műsorát igénylik nem kerülhetnek ebbe a méltatlan helyzetbe. (Az rtv részletes a "Túl az Óperencián" műsorát nem közli.)
Dankó Rádió - facebook oldala A "Túl az Óperencian" c. műsor hallgatói nem jutnak információhoz, nem tudják megnézni a napi műsort. Ezt szeretném itt nyilvánosságra hozni és az oldal gondozóinak figyelmét felhívni arra, hogy a műsor ezáltal hátrányt szenved. Az elmúlt hetekben csendben elviseltem, hogy a facebook oldal nem jött be nálam sem laptopon, sem táblagépen sem telefonon. A feltételezett hosszúra nyúlt karbantartás(?) után még rosszabb lett a helyzet, az én tapasztalatom szerint. Már múlt héten is teljesen kiszámíthatatlan volt, hogy bejelentkezés nélkül - bejelentkezéssel nem próbáltam, szándékosan, mert szerintem a napi műsornak nyilvánosnak és azonnal elérhetőnek kell lennie - meg tudom-e nézni Kincses Veronika művésznő műsornapjait, aznap, vagy utólag, ill. egyik készülékemen bejött, a másikon nem. Ezen a héten ugyanaz ez helyzet, most amikor a bejegyzésemet írom sem a múlt hét, sem ez a hét nem látható. Meglátásom szerint ezen változtatnia kell az oldalt gondozóknak. Azok a rendszeres hallgatók, akik Nagy Ibolya nagyszerű műsorát igénylik nem kerülhetnek ebbe a méltatlan helyzetbe. (Az rtv részletes a "Túl az Óperencián" műsorát nem közli.)
1500 Búbánat 2015-10-20 10:38:23
[url] http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rakosiszelet.htm; Rákosi Szidi, Kremsner Szidónia életútja [/url] Drámai színésznő, színészpedagógus, színiiskola-alapító és -vezető Született: 1852. május 28. Ötvös, Magyarország Elhunyt: 1935. október 20. Budapest, Magyarország A Dankó Rádió délelőtti, Túl az Óperencián című adásában Nagy Ibolya műsorvezető Rákosi Szidi unokájával, Kremsner József közismert magánénekessel folytatott érdekes beszélgetést nagymamájáról, aki ma nyolcvan éve hunyt el. A rádióban az egykori legendás művész emlékét idézték a felcsendülő dalok Honthy Hanna, Feleki Kamill, Palócz László, Fejes Teri és Latabár Kálmán felvételeiről, de Kremsner József énekét is hallhattuk Kacsóh Rákóczijából. Az operettműsor első felének zenéit Leblanc Győző, Csonka Zsuzsanna és Tiboldi Mária énekfelvételeiből állította össze a szerkesztő, Nagy Ibolya. Ismét meghallgathatjuk ezt az adás a délután hat órától a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken is.
[url] http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rakosiszelet.htm; Rákosi Szidi, Kremsner Szidónia életútja [/url] Drámai színésznő, színészpedagógus, színiiskola-alapító és -vezető Született: 1852. május 28. Ötvös, Magyarország Elhunyt: 1935. október 20. Budapest, Magyarország A Dankó Rádió délelőtti, Túl az Óperencián című adásában Nagy Ibolya műsorvezető Rákosi Szidi unokájával, Kremsner József közismert magánénekessel folytatott érdekes beszélgetést nagymamájáról, aki ma nyolcvan éve hunyt el. A rádióban az egykori legendás művész emlékét idézték a felcsendülő dalok Honthy Hanna, Feleki Kamill, Palócz László, Fejes Teri és Latabár Kálmán felvételeiről, de Kremsner József énekét is hallhattuk Kacsóh Rákóczijából. Az operettműsor első felének zenéit Leblanc Győző, Csonka Zsuzsanna és Tiboldi Mária énekfelvételeiből állította össze a szerkesztő, Nagy Ibolya. Ismét meghallgathatjuk ezt az adás a délután hat órától a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken is.
1498 smaragd 2015-10-19 18:30:55 [Válasz erre: 1497 tiramisu 2015-10-19 16:49:01]
Igazán? Ha ismered ezeket a felvételeket, beírhatnád őket, mert ez mégsem mindennapos dolog...:-) Szó volt a műsorhéten a Rádió Gyermekkórusáról?
Igazán? Ha ismered ezeket a felvételeket, beírhatnád őket, mert ez mégsem mindennapos dolog...:-) Szó volt a műsorhéten a Rádió Gyermekkórusáról?
1497 tiramisu 2015-10-19 16:49:01 [Válasz erre: 1494 smaragd 2015-10-19 08:05:31]
Van még egy néhány szólófelvétele a gyermekkórus időkből, nem lehet elég korán kezdeni!!! :-)
Van még egy néhány szólófelvétele a gyermekkórus időkből, nem lehet elég korán kezdeni!!! :-)
1496 Búbánat 2015-10-19 11:43:03
A Dankó Rádió operettműsorában egész héten át [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/10/16/tul-az-operencian-leblanc-gyozo/; Leblanc Győző tenoristával [/url] beszélget a Túl az Óperencián című adássorozat szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya. A mai zenei összeállításban elsősorban Lehár Ferenc A mosoly országa és Kálmán Imre A cigányprímás című művének részletei kaptak kiemelt helyet. A műsor részletezése elolvasható a rádió Facebook oldalán, itt most erre nem térek ki. Mindkét operettnek több magyar nyelvű stúdiófelvétele ismeretes, ezúttal két-két felvételükről szólaltak meg a dalok. I. Lehár Ferenc: A mosoly országa a.) Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 óra Magyar szöveg: Harsányi Zsolt Rádióra átdolgozta: Rácz György Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Lichtenfels gróf – Balázs István Liza, a leánya - Házy Erzsébet Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa Szu Csong herceg – Simándy József Mi, a húga – Kalmár Magda Csang, a nagybátyjuk – Radnay György Hadfaludy Feri – Bende Zsolt Fu Li, követségi titkár – Szatmári István Főajtónálló – Börzsönyi Mihály b) A Magyar Hanglemezgyár felvételéről (1963): Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Rácz György: A mosoly országa - keresztmetszet Liza - Orosz Júlia Szu-Csong – Udvardy Tibor Mi – Házy Erzsébet Guszti – Bende Zsolt Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Annyit elmondok, hogy Házy Erzsébetet hallhattuk az adásban mindkét felvételről bejátszott részletekben énekelni (mind Lizát, mind Mi-t.) Megjegyzem még: Házy Erzsébet A mosoly országa három stúdiófelvételén énekel; a legkorábbi volt az operett egy másik keresztmetszete (itt is még Mi szólamát énekelte), amit a rádió 1957. március 14-én mutatott be a Kossuth adón 19.10 órai kezdettel: Szövegíró, versek: Harsányi Zsolt Liza – Osváth Júlia Mi - Házy Erzsébet Szu-Csong herceg – Udvardy Tibor Feri – Melis György Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: Rubányi Vilmos II. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás - keresztmetszet a.) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 7., Petőfi Rádió 20.00-21.00 Az összekötő szöveget elmondja: Szemes Mari Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara Vezényel: Vincze Ottó b.) A Magyar Hanglemezgyár felvételéről (1965) – mely CD-n is megjelent 2004-ben - Rácz Pali – Radnay György Juliska – Petress Zsuzsa Sári – Zentai Anna Laci – Kelen Tibor Gaston – Kishegyi Árpád Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara. Vezényel: Breitner Tamás Annyit még, hogy Leblanc Győző egy-egy dalt énekelt a felvételei közül A mosoly országából, a Marica grófnőből és A csárdáskirálynőből (a duettben km. Tóth Éva). A Dankó Rádióban 18 órától újra elhangzik ez a délelőtt sugárzott adás.
A Dankó Rádió operettműsorában egész héten át [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/10/16/tul-az-operencian-leblanc-gyozo/; Leblanc Győző tenoristával [/url] beszélget a Túl az Óperencián című adássorozat szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya. A mai zenei összeállításban elsősorban Lehár Ferenc A mosoly országa és Kálmán Imre A cigányprímás című művének részletei kaptak kiemelt helyet. A műsor részletezése elolvasható a rádió Facebook oldalán, itt most erre nem térek ki. Mindkét operettnek több magyar nyelvű stúdiófelvétele ismeretes, ezúttal két-két felvételükről szólaltak meg a dalok. I. Lehár Ferenc: A mosoly országa a.) Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 óra Magyar szöveg: Harsányi Zsolt Rádióra átdolgozta: Rácz György Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Lichtenfels gróf – Balázs István Liza, a leánya - Házy Erzsébet Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa Szu Csong herceg – Simándy József Mi, a húga – Kalmár Magda Csang, a nagybátyjuk – Radnay György Hadfaludy Feri – Bende Zsolt Fu Li, követségi titkár – Szatmári István Főajtónálló – Börzsönyi Mihály b) A Magyar Hanglemezgyár felvételéről (1963): Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Rácz György: A mosoly országa - keresztmetszet Liza - Orosz Júlia Szu-Csong – Udvardy Tibor Mi – Házy Erzsébet Guszti – Bende Zsolt Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Annyit elmondok, hogy Házy Erzsébetet hallhattuk az adásban mindkét felvételről bejátszott részletekben énekelni (mind Lizát, mind Mi-t.) Megjegyzem még: Házy Erzsébet A mosoly országa három stúdiófelvételén énekel; a legkorábbi volt az operett egy másik keresztmetszete (itt is még Mi szólamát énekelte), amit a rádió 1957. március 14-én mutatott be a Kossuth adón 19.10 órai kezdettel: Szövegíró, versek: Harsányi Zsolt Liza – Osváth Júlia Mi - Házy Erzsébet Szu-Csong herceg – Udvardy Tibor Feri – Melis György Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: Rubányi Vilmos II. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás - keresztmetszet a.) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 7., Petőfi Rádió 20.00-21.00 Az összekötő szöveget elmondja: Szemes Mari Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara Vezényel: Vincze Ottó b.) A Magyar Hanglemezgyár felvételéről (1965) – mely CD-n is megjelent 2004-ben - Rácz Pali – Radnay György Juliska – Petress Zsuzsa Sári – Zentai Anna Laci – Kelen Tibor Gaston – Kishegyi Árpád Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara. Vezényel: Breitner Tamás Annyit még, hogy Leblanc Győző egy-egy dalt énekelt a felvételei közül A mosoly országából, a Marica grófnőből és A csárdáskirálynőből (a duettben km. Tóth Éva). A Dankó Rádióban 18 órától újra elhangzik ez a délelőtt sugárzott adás.
1495 Búbánat 2015-10-19 11:41:46 [Válasz erre: 1494 smaragd 2015-10-19 08:05:31]
Így van, jól értesült vagy.
Így van, jól értesült vagy.
1494 smaragd 2015-10-19 08:05:31
Még egy kicsit az elmúlt hétnél maradva elmondom,hogy Kincses Veronika művésznő napi adásait sajnos nem hallottam teljes egészében. Valószínűleg elhangzott, hogy igen kis korában már a Magyar Rádió Gyermekkórusában énekelt. Most értesültem egy rádiófelvételéről, amelyen Kemény Egon-Erdődy János:"Csillebérci fák alatt" c. szvitjének két tételében is szólót énekelt, vezényelt Csányi László.
Még egy kicsit az elmúlt hétnél maradva elmondom,hogy Kincses Veronika művésznő napi adásait sajnos nem hallottam teljes egészében. Valószínűleg elhangzott, hogy igen kis korában már a Magyar Rádió Gyermekkórusában énekelt. Most értesültem egy rádiófelvételéről, amelyen Kemény Egon-Erdődy János:"Csillebérci fák alatt" c. szvitjének két tételében is szólót énekelt, vezényelt Csányi László.
1493 Búbánat 2015-10-18 23:11:05
Jelzem, holnaptól Leblanc Győző lesz Nagy Ibolya vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában.
Jelzem, holnaptól Leblanc Győző lesz Nagy Ibolya vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában.
1492 Búbánat 2015-10-18 14:32:03
Vasárnap van, Kincses Veronika a azzal búcsúzott el a Dankó Rádió hallgatóitól, reméli, hogy tetszett nekik mindaz, amit egész héten - vele eltöltve is – kaptak, a Túl az Óperencián című az operettműsort hallgatva. Ehhez csupán annyit fűzött hozzá a beszélgetőtárs, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya: „Én ebben biztos vagyok!” Ezt a kinyilvánított reményt a magam részéről csak megerősíteni tudom: Kincses Veronika remek beszélgetőpartnernek bizonyult, amivel azt is bizonyította, tudtunkra adta, hogy nemcsak csodás hangú operaénekesnő, hogy az szép, elbűvölő éneklésén túl – itt a mikrofon előtt – a próza, a dialógus „műfajában” is le tudja kötni az ember (a hallgató) figyelmét. Én legalábbis így voltam ezzel vele, s biztosan hiszem, akik velem együtt a hét minden napján hallgatták Kincses Veronika jó kedélyű, vagy olykor elérzékenyülő szavait magáról és a művészi pályáról, abban örömet leltek, de azt sem zárom ki, hogy a Művésznőtől – róla – új ismeretekhez is jutottak-jutottunk. A mai operett-összeállításban helyet kapott a Marica grófnő második fináléja. A Kálmán-operett rádiófelvételén Kincses Veronika mellett Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter énekét élvezhettük. Lehár Cigányszerelméből Zórika dalát énekelte, majd Huszka Mária főhadnagy című operettjéből két duettben hallhattuk még Kincses Veronika szépséges énekhangját Berkes János oldalán: ez utóbbi két részlet a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat felvételéről való, melynek bemutatója 1979. február 24-én volt a Petőfi rádióban, 21.20-22.00 óra között. Huszka Jenő operettjeiből részleteket énekel: Galambos Erzsi, Gallay Judit, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Ötvös Csilla, Berkes János, Karizs Béla, Miller Lajos, Németh Sándor, km.: a MÁV szimfonikus zenekar. Vezényel: Behár György. A mai adásban Nagy Ibolya megemlékezett a ma huszonkét éve elhunyt Feleki Kamillról. Rá emlékezve először Kerekes János – Darvas Szilárd Állami Áruház című darabjából Glauzius bácsi dalát énekelte, majd Lehár Luxemburg grófjának rádiófelvételéről szólaltak meg részletek Feleki Kamill, Honthy Hanna, Zentai Anna és Rátonyi Róbert előadásában. Az operettműsor ismétlésének időpontja: ma 18 és 19 óra között, az interneten a www.dankoradio.hu oldalon érhető el az adás.
Vasárnap van, Kincses Veronika a azzal búcsúzott el a Dankó Rádió hallgatóitól, reméli, hogy tetszett nekik mindaz, amit egész héten - vele eltöltve is – kaptak, a Túl az Óperencián című az operettműsort hallgatva. Ehhez csupán annyit fűzött hozzá a beszélgetőtárs, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya: „Én ebben biztos vagyok!” Ezt a kinyilvánított reményt a magam részéről csak megerősíteni tudom: Kincses Veronika remek beszélgetőpartnernek bizonyult, amivel azt is bizonyította, tudtunkra adta, hogy nemcsak csodás hangú operaénekesnő, hogy az szép, elbűvölő éneklésén túl – itt a mikrofon előtt – a próza, a dialógus „műfajában” is le tudja kötni az ember (a hallgató) figyelmét. Én legalábbis így voltam ezzel vele, s biztosan hiszem, akik velem együtt a hét minden napján hallgatták Kincses Veronika jó kedélyű, vagy olykor elérzékenyülő szavait magáról és a művészi pályáról, abban örömet leltek, de azt sem zárom ki, hogy a Művésznőtől – róla – új ismeretekhez is jutottak-jutottunk. A mai operett-összeállításban helyet kapott a Marica grófnő második fináléja. A Kálmán-operett rádiófelvételén Kincses Veronika mellett Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter énekét élvezhettük. Lehár Cigányszerelméből Zórika dalát énekelte, majd Huszka Mária főhadnagy című operettjéből két duettben hallhattuk még Kincses Veronika szépséges énekhangját Berkes János oldalán: ez utóbbi két részlet a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat felvételéről való, melynek bemutatója 1979. február 24-én volt a Petőfi rádióban, 21.20-22.00 óra között. Huszka Jenő operettjeiből részleteket énekel: Galambos Erzsi, Gallay Judit, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Ötvös Csilla, Berkes János, Karizs Béla, Miller Lajos, Németh Sándor, km.: a MÁV szimfonikus zenekar. Vezényel: Behár György. A mai adásban Nagy Ibolya megemlékezett a ma huszonkét éve elhunyt Feleki Kamillról. Rá emlékezve először Kerekes János – Darvas Szilárd Állami Áruház című darabjából Glauzius bácsi dalát énekelte, majd Lehár Luxemburg grófjának rádiófelvételéről szólaltak meg részletek Feleki Kamill, Honthy Hanna, Zentai Anna és Rátonyi Róbert előadásában. Az operettműsor ismétlésének időpontja: ma 18 és 19 óra között, az interneten a www.dankoradio.hu oldalon érhető el az adás.
1491 Búbánat 2015-10-17 11:10:35 [Válasz erre: 1490 Búbánat 2015-10-17 10:58:35]
Pontosítás: A montmartre-i ibolyából bejátszott négyes - helyesen - ez volt: - Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese „Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs)
Pontosítás: A montmartre-i ibolyából bejátszott négyes - helyesen - ez volt: - Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese „Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs)
1490 Búbánat 2015-10-17 10:58:35
Ezen a héten Kincses Veronika a Túl az Óperencián cím operettműsor vendége a Dankó Rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban a Művésznő kitért arra, hogy mennyire fontos számára – és általánosságban, az emberek számára – ha megbecsülik, elismerik, méltatják azt a munkát, amit letesz az asztalra; a kitüntetéseire, díjaira is így tekint. Az énekművésznek is mennyire jólesik a taps, melynek erejéből is visszajelzést kap a közönségétől; melyből kihallja a szeretetet, az elismerést is, és ez milyen jóleső érzést jelentett neki a pálya során – és saját magára is vonatkoztatva hozzáteszi: „nem éltünk hiába” – a fiát említi, Vajda Gergelyt, akinek átadhatta a muzsika, a zene szeretetét, aki továbbviszi ezt a művészi vonalat. Mindezt szerényen mondja, de szavaiból természetesen kiérződik a jogos büszkeség, a megelégedettség; azt csinálhatta, amit szeret, amihez ért, szívvel-lélekkel, szeretettel; nemcsak kapni, de adni is öröm. Kincses Veronika a műsorban megemlékezett a nemrég örökre eltávozott Békés András rendezőről, aki nagyon közel állt hozzá, több rendezésében énekelt az Operában. A mai napig kedves partnere Molnár András operaénekes, akivel gyermekkori barátok, egy padban ültek az iskolában, és akivel jóval később már együtt énekelhetett az Ernaniban… A Dankó rádió Facebook oldalán a „technika ördöge” lépett közbe: a tegnapi zeneszámok címlistáját találni meg ismét, ezért ideírom, mit hallhattunk a mai zenei összeállításban: I. Offenbach: A párizsi élet – részletek A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre) A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva) Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond) Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor) Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona) Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc) Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi) Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola) Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla) Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért) Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső Karadek grófnő – Tolnay Klári Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia Erről a teljes rádiófelvételről most megszólalt: - A báróné dala (rondó) No. 20. (Kincses Veronika” - Kórusjelenet - Négyes No.5. „Párizs ezer színben ragyog” (Kincses Veronika, Fülöp Attila, Bordás György, Miller Lajos) - Frick dala No.6: „A pénzkirály, én az vagyok…így mulat egy brazil úr…” (Palcsó Sándor, km. az énekkar) - Kettős No. 8. „Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér.” (Fülöp Attila és Bordás György) II. Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya A Rádió Dalszínháza bemutatója 1983.január 1. 20.30, Kossuth Rádió (90 perc ) Rádióra átdolgozta Szenes Iván Vezényel: Breitner Tamás Közreműködik: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Karigazgató: Sapszon Ferenc Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Bozó László Szereposztás: Violetta – Kincses Veronika Violetta mostoha apja – Bessenyei Ferenc Raoul, festő – Molnár András Henry, költő – Póka Balázs Florimond, zeneszerző – Rozsos István Ninon – Kalmár Magda Spaghetti – Begányi Ferenc Színigazgató – Csákányi László Frascatti, miniszter – Palcsó Sándor Margó, komorna – Bakó Márta Páholynyitogató – Kornai Marianne Leblanc – Sinkó László Erről a teljes rádiófelvételről az alábbi számokat hallhattuk: - Violetta dala a 3. felvonásból „Nem értelek én, szavamra mondom….csak egy, amire kérem, ha szeret kicsikét…” (Kincses Veronika) - Violetta és Raoul kettőse az 1. felvonásból „Az illatos virágos réten a napfény kacagva jár…Te árva kis virágszál…” (Kincses Veronika, Molnár András) - Ninon dala a 2. felvonásból „Jó uraim, vidám az élet… Ninon, Ninon, te mindig búcsúzol…” (Kalmár Magda és a Férfikar) - Négyes és az 1. felvonás fináléja „Vén hold az égen fenn…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs) Ebben a zenei összeállításban Simándy József felvételéről felcsendült a "Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom..." dal is, mely eredetileg az Ördöglovas című Kálmán-operett betétszáma - onnan került át később A montmartre-i ibolyába. A délelőtti adást újra meghallgathatjuk 18 órától a Dankó Rádióban, ami az internetről is elérhető a www.dankoradio.hu oldalán.
Ezen a héten Kincses Veronika a Túl az Óperencián cím operettműsor vendége a Dankó Rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban a Művésznő kitért arra, hogy mennyire fontos számára – és általánosságban, az emberek számára – ha megbecsülik, elismerik, méltatják azt a munkát, amit letesz az asztalra; a kitüntetéseire, díjaira is így tekint. Az énekművésznek is mennyire jólesik a taps, melynek erejéből is visszajelzést kap a közönségétől; melyből kihallja a szeretetet, az elismerést is, és ez milyen jóleső érzést jelentett neki a pálya során – és saját magára is vonatkoztatva hozzáteszi: „nem éltünk hiába” – a fiát említi, Vajda Gergelyt, akinek átadhatta a muzsika, a zene szeretetét, aki továbbviszi ezt a művészi vonalat. Mindezt szerényen mondja, de szavaiból természetesen kiérződik a jogos büszkeség, a megelégedettség; azt csinálhatta, amit szeret, amihez ért, szívvel-lélekkel, szeretettel; nemcsak kapni, de adni is öröm. Kincses Veronika a műsorban megemlékezett a nemrég örökre eltávozott Békés András rendezőről, aki nagyon közel állt hozzá, több rendezésében énekelt az Operában. A mai napig kedves partnere Molnár András operaénekes, akivel gyermekkori barátok, egy padban ültek az iskolában, és akivel jóval később már együtt énekelhetett az Ernaniban… A Dankó rádió Facebook oldalán a „technika ördöge” lépett közbe: a tegnapi zeneszámok címlistáját találni meg ismét, ezért ideírom, mit hallhattunk a mai zenei összeállításban: I. Offenbach: A párizsi élet – részletek A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre) A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva) Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond) Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor) Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona) Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc) Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi) Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola) Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla) Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért) Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső Karadek grófnő – Tolnay Klári Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia Erről a teljes rádiófelvételről most megszólalt: - A báróné dala (rondó) No. 20. (Kincses Veronika” - Kórusjelenet - Négyes No.5. „Párizs ezer színben ragyog” (Kincses Veronika, Fülöp Attila, Bordás György, Miller Lajos) - Frick dala No.6: „A pénzkirály, én az vagyok…így mulat egy brazil úr…” (Palcsó Sándor, km. az énekkar) - Kettős No. 8. „Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér.” (Fülöp Attila és Bordás György) II. Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya A Rádió Dalszínháza bemutatója 1983.január 1. 20.30, Kossuth Rádió (90 perc ) Rádióra átdolgozta Szenes Iván Vezényel: Breitner Tamás Közreműködik: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Karigazgató: Sapszon Ferenc Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Bozó László Szereposztás: Violetta – Kincses Veronika Violetta mostoha apja – Bessenyei Ferenc Raoul, festő – Molnár András Henry, költő – Póka Balázs Florimond, zeneszerző – Rozsos István Ninon – Kalmár Magda Spaghetti – Begányi Ferenc Színigazgató – Csákányi László Frascatti, miniszter – Palcsó Sándor Margó, komorna – Bakó Márta Páholynyitogató – Kornai Marianne Leblanc – Sinkó László Erről a teljes rádiófelvételről az alábbi számokat hallhattuk: - Violetta dala a 3. felvonásból „Nem értelek én, szavamra mondom….csak egy, amire kérem, ha szeret kicsikét…” (Kincses Veronika) - Violetta és Raoul kettőse az 1. felvonásból „Az illatos virágos réten a napfény kacagva jár…Te árva kis virágszál…” (Kincses Veronika, Molnár András) - Ninon dala a 2. felvonásból „Jó uraim, vidám az élet… Ninon, Ninon, te mindig búcsúzol…” (Kalmár Magda és a Férfikar) - Négyes és az 1. felvonás fináléja „Vén hold az égen fenn…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs) Ebben a zenei összeállításban Simándy József felvételéről felcsendült a "Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom..." dal is, mely eredetileg az Ördöglovas című Kálmán-operett betétszáma - onnan került át később A montmartre-i ibolyába. A délelőtti adást újra meghallgathatjuk 18 órától a Dankó Rádióban, ami az internetről is elérhető a www.dankoradio.hu oldalán.
1489 Búbánat 2015-10-16 11:31:35
Kincses Veronika a Dankó Rádióban Nagy Ibolyával beszélgetve részletesen szólott pécsi időszakáról is, hiszen éveken át tanított: a Pécsi Tudományegyetem ének tanszakának alapító professzora. Az operetténeklés szépségeire, mibenlétére is kitért: bár színpadon nem lépett fel operettszerepben, de gálákon, koncerteken sokat énekelt Lehár, Kálmánt, Offenbachot és más operettszerzőktől is; a rádióban több teljes operettfelvételt készítettek vele, külön részleteket is felénekelt szalagra, ezek egy része digitalizálva CD-re került. Felkérésre még nótákat is énekelt: volt a rádiónak egy időszaka, amikor direkt operaénekeseket kértek fel erre a feladatra, így felvettek vele is népdalokat, nótákat. Kincses Veronika énekművészete sokszínű (az oratóriumok, egyházzenei alkotások vagy a könnyűzene más ágairól még nem is esett szó), varázslatos énekhangján bármit is szólaltat meg, értéket közvetít! A Túl az Óperencián című műsor mai adásában Kincses Veronikától az alábbi énekszámokat hallhattuk: - Várady Aladár - Kovács Jenő: Hajlik a jegenye (Kincses Veronika, km. Boross Lajos Népi Zenekara) - Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője; az I. felvonás fináléja (km. Kalmár Magda, Kincses Veronika, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter, Rozsos István, valamit az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényel.) - Robert Planquette: A corneville-i harangok – Harangdal (Kincses Veronika és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara) – ebből az operettből – egy más rádiófelvételről - még egy részletet hallhattunk: Várhelyi Endre énekelte Gáspár apó dalát. A délelőtti operettműsor ismétlését a szokott időben, 18 órától újra sugározza a Dankó Rádió.
Kincses Veronika a Dankó Rádióban Nagy Ibolyával beszélgetve részletesen szólott pécsi időszakáról is, hiszen éveken át tanított: a Pécsi Tudományegyetem ének tanszakának alapító professzora. Az operetténeklés szépségeire, mibenlétére is kitért: bár színpadon nem lépett fel operettszerepben, de gálákon, koncerteken sokat énekelt Lehár, Kálmánt, Offenbachot és más operettszerzőktől is; a rádióban több teljes operettfelvételt készítettek vele, külön részleteket is felénekelt szalagra, ezek egy része digitalizálva CD-re került. Felkérésre még nótákat is énekelt: volt a rádiónak egy időszaka, amikor direkt operaénekeseket kértek fel erre a feladatra, így felvettek vele is népdalokat, nótákat. Kincses Veronika énekművészete sokszínű (az oratóriumok, egyházzenei alkotások vagy a könnyűzene más ágairól még nem is esett szó), varázslatos énekhangján bármit is szólaltat meg, értéket közvetít! A Túl az Óperencián című műsor mai adásában Kincses Veronikától az alábbi énekszámokat hallhattuk: - Várady Aladár - Kovács Jenő: Hajlik a jegenye (Kincses Veronika, km. Boross Lajos Népi Zenekara) - Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője; az I. felvonás fináléja (km. Kalmár Magda, Kincses Veronika, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter, Rozsos István, valamit az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényel.) - Robert Planquette: A corneville-i harangok – Harangdal (Kincses Veronika és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara) – ebből az operettből – egy más rádiófelvételről - még egy részletet hallhattunk: Várhelyi Endre énekelte Gáspár apó dalát. A délelőtti operettműsor ismétlését a szokott időben, 18 órától újra sugározza a Dankó Rádió.
1488 Búbánat 2015-10-15 11:34:51
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti adása Kodály Fölszállott a páva zenekari részletével ért véget: egy élő koncert hangfelvételén a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszott Vajda Gergely vezényletével; ez már a negyedik nap, hogy a kitűnő muzsikus valamelyik felvételét szerkeszti be Nagy Ibolya a műsorában – ez érthető is, hiszen Kincses Veronika a vendég ezen a héten a stúdióban, és megkerülhetetlen, hogy a zene sokféle területén működő fiának művészete is valamelyest „hangot ne kapjon”. Kincses Veronika ma a Bohéméletet és a Pillangókisasszonyt érintve két nagy karmester-egyéniség (Gardelli és Patané) munkamódszeréről mesélt, akikkel együtt dolgozhatott, de szóba került kedves partnere, Luciano Pavarotti is, akivel az Erkel Színházban lépett fel a nevezetes Bohéméletben. A Hungarotonos „Pillangó”fontos lemezsikerét is említette, mely Párizsban a Grand Prix du Disque elismerést érdemelte ki. Zenei illusztrációként ezúttal a Csocsoszán és Pinkerton jelenete csendült fel Puccini operájából Kincses Veronika és Gulyás Dénes kettősében, a Magyar Állami Operaház egyik régi előadása hangfelvételéről. Természetesen egy operettműsorban mégiscsak az operetten van a hangsúly, így Kincses Veronika operettfelvételei közül ma Lehár A víg özvegy című művéből a Bevezetés és a Vilja dal csendült fel (a közreműködő MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte). Ugyanebből az operettből még egy részlet hangzott fel: az 1962-es rádiófelvételről Valencienne és Camille Rosillon első duettjét („A nőben fő az erény”) Koltay Valéria és Kövecses Béla énekelték, az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte. Koltay Valéria énekhangját a következő operett bejátszásban is hallhattuk, még kétszer: Leo Fall Sztambul rózsájából két vidám kettősben énekelt Kishegyi Árpád oldalán. Utolsóként, erről az 1965-ben készült rádiófelvételről, a II. felvonás nagyszabású fináléja szólalt meg László Margit és Ilosfalvy Róbert előadásában. Csak ajánlani tudom most is ezt az operettadást, amit az ismétlés során újra meghallgathatunk 18 órától a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti adása Kodály Fölszállott a páva zenekari részletével ért véget: egy élő koncert hangfelvételén a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszott Vajda Gergely vezényletével; ez már a negyedik nap, hogy a kitűnő muzsikus valamelyik felvételét szerkeszti be Nagy Ibolya a műsorában – ez érthető is, hiszen Kincses Veronika a vendég ezen a héten a stúdióban, és megkerülhetetlen, hogy a zene sokféle területén működő fiának művészete is valamelyest „hangot ne kapjon”. Kincses Veronika ma a Bohéméletet és a Pillangókisasszonyt érintve két nagy karmester-egyéniség (Gardelli és Patané) munkamódszeréről mesélt, akikkel együtt dolgozhatott, de szóba került kedves partnere, Luciano Pavarotti is, akivel az Erkel Színházban lépett fel a nevezetes Bohéméletben. A Hungarotonos „Pillangó”fontos lemezsikerét is említette, mely Párizsban a Grand Prix du Disque elismerést érdemelte ki. Zenei illusztrációként ezúttal a Csocsoszán és Pinkerton jelenete csendült fel Puccini operájából Kincses Veronika és Gulyás Dénes kettősében, a Magyar Állami Operaház egyik régi előadása hangfelvételéről. Természetesen egy operettműsorban mégiscsak az operetten van a hangsúly, így Kincses Veronika operettfelvételei közül ma Lehár A víg özvegy című művéből a Bevezetés és a Vilja dal csendült fel (a közreműködő MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte). Ugyanebből az operettből még egy részlet hangzott fel: az 1962-es rádiófelvételről Valencienne és Camille Rosillon első duettjét („A nőben fő az erény”) Koltay Valéria és Kövecses Béla énekelték, az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte. Koltay Valéria énekhangját a következő operett bejátszásban is hallhattuk, még kétszer: Leo Fall Sztambul rózsájából két vidám kettősben énekelt Kishegyi Árpád oldalán. Utolsóként, erről az 1965-ben készült rádiófelvételről, a II. felvonás nagyszabású fináléja szólalt meg László Margit és Ilosfalvy Róbert előadásában. Csak ajánlani tudom most is ezt az operettadást, amit az ismétlés során újra meghallgathatunk 18 órától a Dankó Rádióban.
1487 Búbánat 2015-10-14 23:59:33 [Válasz erre: 1486 smaragd 2015-10-14 20:03:15]
Persze, a közmédia része a Bartók Rádió is. Elvétve ott is megszólal(t) operett (pár hónapja az Orfeusz az alvilágban volt műsoron - igaz, egy francia lemezről). Miért ne térhetne akár oda vissza a műfaj egy-egy jeles darabja - mégpedig a teljes operettet sugározva. A Kossuth és a Petőfi adók mellett 1960-tól működik, szól a Bartók Rádió, mely kezdetben - 1972-ig – az URH nevet viselte, 1973-tól „3. műsor” néven vált önállóvá és csak 1987-ben vette fel Bartók nevét. A nyolcvanas évek végéig több-kevesebb rendszerességgel operett is szerepelt a rádióadó komolyzenei műsorkínálatában, ami a rendszerváltozást követően megszakadt, és mára szinte teljesen eltűnt a programjából, profiljából. Úgyhogy az MTVA „berkein” belül miért ne születhetne olyan döntés, hogy teljes operett ismét ennél az adónál kapjon helyet. A Dankó Rádió pedig viszi tovább a mára jól bejáratott vonalat – benne a napi egyórás operettrészletek-kínálatával. Ez csak egy felvetés, ötlet a részemről.
Persze, a közmédia része a Bartók Rádió is. Elvétve ott is megszólal(t) operett (pár hónapja az Orfeusz az alvilágban volt műsoron - igaz, egy francia lemezről). Miért ne térhetne akár oda vissza a műfaj egy-egy jeles darabja - mégpedig a teljes operettet sugározva. A Kossuth és a Petőfi adók mellett 1960-tól működik, szól a Bartók Rádió, mely kezdetben - 1972-ig – az URH nevet viselte, 1973-tól „3. műsor” néven vált önállóvá és csak 1987-ben vette fel Bartók nevét. A nyolcvanas évek végéig több-kevesebb rendszerességgel operett is szerepelt a rádióadó komolyzenei műsorkínálatában, ami a rendszerváltozást követően megszakadt, és mára szinte teljesen eltűnt a programjából, profiljából. Úgyhogy az MTVA „berkein” belül miért ne születhetne olyan döntés, hogy teljes operett ismét ennél az adónál kapjon helyet. A Dankó Rádió pedig viszi tovább a mára jól bejáratott vonalat – benne a napi egyórás operettrészletek-kínálatával. Ez csak egy felvetés, ötlet a részemről.
1486 smaragd 2015-10-14 20:03:15 [Válasz erre: 1485 Búbánat 2015-10-14 17:22:03]
Szerintem ezt te nem képzeled be magadnak, hanem egyszerűen így van. Egyetértek soraiddal. Évekig olvastam a bejegyzéseidet, amelyek a Magyar Rádió operettfelvételeit részletesen megismertették azon olvasókkal, akik nem voltak tájékozottak pl. egyes operettek szerzői, szereplői és közreműködői terén, vagy már elfelejtették őket. Bejegyzéseid boldogsággal töltöttek el engem, mert azokban az időkben, néhány évig szívszorítón méltánytalan helyzet uralkodott a Magyar Rádióban. Nekem, mint akkori olvasónak ez a fórum volt a mentsváram...itt legalább olvashattam a rádióoperettekről, a Magyar Rádió egy ideig ugyanis egyáltalán nem sugárzott operettet. A Házy Erzsébet topic/fórum volt a másik kedvencem. A közönség hangját meg kell hallani ezen a téren, ebben a műfajban is. Ennek pont a tegnap említett"Májusfa" c. rádióoperett a példája, amikor a Májusfa-keringő óriási közönség és szakmai sikere alapján szinte kikövetelte a hallgatóság a következő operett bemutatását, 1949. Most ezeket, a Magyar Rádióban több évtized alatt felvett nagyszerű rádiós operettfelvételeket szeretnénk teljes műsoridőben újra meghallgatni. Erre igen türelmesen egy évtizede várunk már.
Szerintem ezt te nem képzeled be magadnak, hanem egyszerűen így van. Egyetértek soraiddal. Évekig olvastam a bejegyzéseidet, amelyek a Magyar Rádió operettfelvételeit részletesen megismertették azon olvasókkal, akik nem voltak tájékozottak pl. egyes operettek szerzői, szereplői és közreműködői terén, vagy már elfelejtették őket. Bejegyzéseid boldogsággal töltöttek el engem, mert azokban az időkben, néhány évig szívszorítón méltánytalan helyzet uralkodott a Magyar Rádióban. Nekem, mint akkori olvasónak ez a fórum volt a mentsváram...itt legalább olvashattam a rádióoperettekről, a Magyar Rádió egy ideig ugyanis egyáltalán nem sugárzott operettet. A Házy Erzsébet topic/fórum volt a másik kedvencem. A közönség hangját meg kell hallani ezen a téren, ebben a műfajban is. Ennek pont a tegnap említett"Májusfa" c. rádióoperett a példája, amikor a Májusfa-keringő óriási közönség és szakmai sikere alapján szinte kikövetelte a hallgatóság a következő operett bemutatását, 1949. Most ezeket, a Magyar Rádióban több évtized alatt felvett nagyszerű rádiós operettfelvételeket szeretnénk teljes műsoridőben újra meghallgatni. Erre igen türelmesen egy évtizede várunk már.
1485 Búbánat 2015-10-14 17:22:03 [Válasz erre: 1481 smaragd 2015-10-14 14:26:36]
Hadd legyek kissé beképzelt: az, hogy a csatorna indulásakor a Dankó Rádió – sokunk örömére - kapott napi egy óra (az ismétléssel együtt két óra) operettsugárzási lehetőséget, ez kicsit a Momusnak és benne az általam indított operett-topicoknak is köszönhető: ez itt, meg a másik, az "Operett, mint színpadi műfaj". Az internetes fórumok megléte, jelenléte, olvasottsága is akár hozzájárulhatott a döntéshozóknál, hogy sok-sok évi pauza után újra szóljon, rendszeresen, az operett az éter hullámhosszán - a magyar operett is, magyar előadóművészek hangján - egy magyar rádióadón! Úgy gondolom, a legjobb döntést hozták meg azzal is, hogy a műsorvezetésre-szerkesztésre felkértek olyan valakit, akiről tudható volt, hogy az operett területén már sokszor és sokoldalúan bizonyított, akiről feltételezhették, hogy e zenés műfaj értékei iránt maximálisan elkötelezett, aki képes a rádió hallgatóságát közvetlen hangon megszólítani, őket napról-napra és hétről-hétre a rádiókészülékek mellé vonzani (vagy a műsor internetes elérésére ösztönözni), hogy beteljenek az operett varázsával, szépséges dallamaival, hogy mind többet - közérthetően - megtudjanak a szerzőkről, alkotókról, előadókról, és hogy mindnyájan örvendezni tudjunk a napi rendszerességgel felcsendülő operettmelódiáknak, sőt, neves művészeket a stúdióba csábítani-invitálni, őket a mikrofon elé ültetni és velük a zenés színpadi műfajról eszmét cserélni-csevegni, mindezt oldott légkörben - erre a feladatra, ez már kiderült az eltelt közel három év alatt, jobb választás nem is eshetett volna Nagy Ibolyánál! Köszönet neki is, hogy az operett – és annak sokszínűsége - mára ismét teljes jogot nyert a rádióban, de az ember telhetetlen: szeretnénk, kívánjuk, kérjük, óhajtjuk, hogy legyenek és hangozzanak el valamely műsorsávban teljes operettek is, több évtized után megint, ne csak részleteket kapjunk belőlük - bár természetesen ezeknek is nagyon örülünk! Csak reménykedni tudok abban, hogy az MTVA talán erre a kérésre is odafigyel, és megoldást keres-talál. Nagy Ibolyán ez biztosan nem fog múlni: érzem, a szívét-lelkét tenné ki, adná oda azért, hogy megvalósuljon az operettbarátoknak ez a vágya, álma is…
Hadd legyek kissé beképzelt: az, hogy a csatorna indulásakor a Dankó Rádió – sokunk örömére - kapott napi egy óra (az ismétléssel együtt két óra) operettsugárzási lehetőséget, ez kicsit a Momusnak és benne az általam indított operett-topicoknak is köszönhető: ez itt, meg a másik, az "Operett, mint színpadi műfaj". Az internetes fórumok megléte, jelenléte, olvasottsága is akár hozzájárulhatott a döntéshozóknál, hogy sok-sok évi pauza után újra szóljon, rendszeresen, az operett az éter hullámhosszán - a magyar operett is, magyar előadóművészek hangján - egy magyar rádióadón! Úgy gondolom, a legjobb döntést hozták meg azzal is, hogy a műsorvezetésre-szerkesztésre felkértek olyan valakit, akiről tudható volt, hogy az operett területén már sokszor és sokoldalúan bizonyított, akiről feltételezhették, hogy e zenés műfaj értékei iránt maximálisan elkötelezett, aki képes a rádió hallgatóságát közvetlen hangon megszólítani, őket napról-napra és hétről-hétre a rádiókészülékek mellé vonzani (vagy a műsor internetes elérésére ösztönözni), hogy beteljenek az operett varázsával, szépséges dallamaival, hogy mind többet - közérthetően - megtudjanak a szerzőkről, alkotókról, előadókról, és hogy mindnyájan örvendezni tudjunk a napi rendszerességgel felcsendülő operettmelódiáknak, sőt, neves művészeket a stúdióba csábítani-invitálni, őket a mikrofon elé ültetni és velük a zenés színpadi műfajról eszmét cserélni-csevegni, mindezt oldott légkörben - erre a feladatra, ez már kiderült az eltelt közel három év alatt, jobb választás nem is eshetett volna Nagy Ibolyánál! Köszönet neki is, hogy az operett – és annak sokszínűsége - mára ismét teljes jogot nyert a rádióban, de az ember telhetetlen: szeretnénk, kívánjuk, kérjük, óhajtjuk, hogy legyenek és hangozzanak el valamely műsorsávban teljes operettek is, több évtized után megint, ne csak részleteket kapjunk belőlük - bár természetesen ezeknek is nagyon örülünk! Csak reménykedni tudok abban, hogy az MTVA talán erre a kérésre is odafigyel, és megoldást keres-talál. Nagy Ibolyán ez biztosan nem fog múlni: érzem, a szívét-lelkét tenné ki, adná oda azért, hogy megvalósuljon az operettbarátoknak ez a vágya, álma is…
1484 Búbánat 2015-10-14 16:10:28 [Válasz erre: 1482 Búbánat 2015-10-14 15:31:08]
Az előzmény pontosítása: az 1479 sorszámra való hivatkozás a jó.
Az előzmény pontosítása: az 1479 sorszámra való hivatkozás a jó.
1483 Búbánat 2015-10-14 15:45:33 [Válasz erre: 1480 Búbánat 2015-10-14 10:39:05]
Egyébként Rácz György nemcsak "rádióoperetteket" rendezett-szerkesztett, mert"rendes" operett, daljáték bemutatása is a nevéhez kötődik. Ő vitte a későbbiekben mikrofon elé Lehár Víg özvegyét (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó), Kálmán Imre Bajadér-ját (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor) vagy Jacobi Sybill-jét (Németh Marika, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Ilosfalvy, Bende, Kishegyi) is. Ugyancsak Rácz György rendezésében mutatta be a Rádió Dalszínháza Lehártól A mosoly országát (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György). A rádióban volt a bemutatója Vincze Ottó "Operát Szmirnába" alkotásának is, aminek hanganyagát aztán a TV Zenés Színháza is átvette: KINCSES VERONIKA, Csengery Adrienne, Gregor József, Begányi Ferenc, Gáti István, Korondy György, Rozsos István előadói apparátussal. Ez is Rácz György rádiós rendezői munkásságának a része volt.
Egyébként Rácz György nemcsak "rádióoperetteket" rendezett-szerkesztett, mert"rendes" operett, daljáték bemutatása is a nevéhez kötődik. Ő vitte a későbbiekben mikrofon elé Lehár Víg özvegyét (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó), Kálmán Imre Bajadér-ját (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor) vagy Jacobi Sybill-jét (Németh Marika, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Ilosfalvy, Bende, Kishegyi) is. Ugyancsak Rácz György rendezésében mutatta be a Rádió Dalszínháza Lehártól A mosoly országát (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György). A rádióban volt a bemutatója Vincze Ottó "Operát Szmirnába" alkotásának is, aminek hanganyagát aztán a TV Zenés Színháza is átvette: KINCSES VERONIKA, Csengery Adrienne, Gregor József, Begányi Ferenc, Gáti István, Korondy György, Rozsos István előadói apparátussal. Ez is Rácz György rádiós rendezői munkásságának a része volt.
1482 Búbánat 2015-10-14 15:31:08 [Válasz erre: 1480 Búbánat 2015-10-14 10:39:05]
Annyi pontosítás teszek a délelőtti operettműsorban Kincses Veronika által elmondottakhoz, hogy a Covent Gardenben nem énekelt, ezt elírtam, viszont a Royal Albert Hallban, igen. Ugyanakkor sok más operaházban megfordult ő, de azokról ebben az adásban nem mindegyikéről tett említést: Ankara, Montpellier, Boston, Denver ,Salzburgi Fesztivál, Teatro La Fenice-Venezia, Nápoly, Ferrara stb. Talán Nagy Ibolyával beszélgetve ezekről is szó esett: majd kiderül a hét további napjain adásba kerülő műsorokból.
Annyi pontosítás teszek a délelőtti operettműsorban Kincses Veronika által elmondottakhoz, hogy a Covent Gardenben nem énekelt, ezt elírtam, viszont a Royal Albert Hallban, igen. Ugyanakkor sok más operaházban megfordult ő, de azokról ebben az adásban nem mindegyikéről tett említést: Ankara, Montpellier, Boston, Denver ,Salzburgi Fesztivál, Teatro La Fenice-Venezia, Nápoly, Ferrara stb. Talán Nagy Ibolyával beszélgetve ezekről is szó esett: majd kiderül a hét további napjain adásba kerülő műsorokból.
1481 smaragd 2015-10-14 14:26:36 [Válasz erre: 1480 Búbánat 2015-10-14 10:39:05]
Hallgatóként ki vagyunk szolgáltatva... Ami a Dankó Rádiót és benne a Túl az Óperencián c. műsort illeti, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető részéről zenei, rádiós igényeink ki is vannak szolgálva...:-) Ez nagy öröm, sokáig vártunk erre a csatornára, programra, műsorra, rá is, a nagyszerű műsorvezető szerkesztő tehetséggel is megáldott művésznőre. Azt hiszem, a műsorvégi bemondások alapján, hogy a gyártás átment az MTVA hatáskörébe. Lehet, hogy ott nem olvasnak minket...? :-) Lehet, hogy ott nem ismerik a rádióoperett műfaját? Lehet, hogy ott nem szeretik az operettet? Az is lehet, hogy nem is tudják mi az tulajdonképpen? Talán túl messzire mentem ebben a ködös, hűvös időben...jó szándékkal írtam, hiszen jöhet még valaki, aki felfedezi a rádiós múlt csodáit, ezeket a megismételhetetlen értékeket felkarolja, sorozatban feldolgozva műsorra tűzi, és megörvendezteti hallgatóit, úgy, mint Nagy Ibolya.
Hallgatóként ki vagyunk szolgáltatva... Ami a Dankó Rádiót és benne a Túl az Óperencián c. műsort illeti, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető részéről zenei, rádiós igényeink ki is vannak szolgálva...:-) Ez nagy öröm, sokáig vártunk erre a csatornára, programra, műsorra, rá is, a nagyszerű műsorvezető szerkesztő tehetséggel is megáldott művésznőre. Azt hiszem, a műsorvégi bemondások alapján, hogy a gyártás átment az MTVA hatáskörébe. Lehet, hogy ott nem olvasnak minket...? :-) Lehet, hogy ott nem ismerik a rádióoperett műfaját? Lehet, hogy ott nem szeretik az operettet? Az is lehet, hogy nem is tudják mi az tulajdonképpen? Talán túl messzire mentem ebben a ködös, hűvös időben...jó szándékkal írtam, hiszen jöhet még valaki, aki felfedezi a rádiós múlt csodáit, ezeket a megismételhetetlen értékeket felkarolja, sorozatban feldolgozva műsorra tűzi, és megörvendezteti hallgatóit, úgy, mint Nagy Ibolya.
1480 Búbánat 2015-10-14 10:39:05 [Válasz erre: 1478 smaragd 2015-10-14 07:21:50]
Lásd például ezt a beírásomat: 742. sorszám alatt. Jó lenne, ha a rádió megismételné ezt a műsort is: 1979. május 10. Petőfi Rádió, 20:33 órakor „30 éves a Rádióoperett” Rendező-műsorvezető: Rácz György A műsorban hangfelvételről bejátszott operettrészletek előadói között volt: HÁZY ERZSÉBET, Gyurkovics Mária, Zentay Anna, Apáthy Imre, Bende Zsolt, Sárdy János. (85 perc) Az adás ismétlései: 1979. július 5. 1982. július 1.
Lásd például ezt a beírásomat: 742. sorszám alatt. Jó lenne, ha a rádió megismételné ezt a műsort is: 1979. május 10. Petőfi Rádió, 20:33 órakor „30 éves a Rádióoperett” Rendező-műsorvezető: Rácz György A műsorban hangfelvételről bejátszott operettrészletek előadói között volt: HÁZY ERZSÉBET, Gyurkovics Mária, Zentay Anna, Apáthy Imre, Bende Zsolt, Sárdy János. (85 perc) Az adás ismétlései: 1979. július 5. 1982. július 1.
1479 Búbánat 2015-10-14 10:18:42
Kincses Veronika a Dankó Rádió mai operettműsorában Nagy Ibolyával való beszélgetése során kitért római élményeire is, ahol pályája elején a Santa Ceciliában képezte tovább hangját. Rátért példaképeire is: Callas, Scotto, Freni. Mint elmondta, utánozni természetesen nem akarta egyiküket sem, nem is lehetett volna őket. Hozzátette, akire felnézett még, akiért ugyancsak rajongott: Házy Erzsébet! Elmesélte, Házy, aki ismeretes volt csípős nyelvéről, egyszer odaszólt hozzá az operabüfében, imigyen: „Úgy vettem észre, mikor énekelsz, engem akarsz utánozni…”, erre így felelt neki: „drága Böbe, bárcsak tudnálak én téged utánozni!” Szó volt még kedvenc operaszerzőiről (Puccini, Mozart), a külföldi vendégfellépéseiről (Scala, Teatro Colon, San Francisco, Montreal, New York Carnegie Hall, London Royal Albert Hall, Covent Garden, a Bécsi Állami Opera stb.), valamint az eredeti és/vagy magyar nyelven történő éneklés előnyeiről-hátrányairól. Kincses Veronika énekfelvételei közül elhangzott a Nagyária a Pillangókisasszonyból (MÁO Zenekara, vez. Rico Saccani), továbbá Suppé Boccacciójából az „Olasz kettős” Molnár András partnerével. A további részletekben, az 1961-es rádiófelvételről, Külkey László, Ilosfalvy Róbert, Réti József és Bende Zsolt énekét hallhattuk még (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Erdélyi Miklós vezényelt). Ezt követően a Bécsi vér című - már ifj. Johann Strauss halála után a tiszteletére műveiből összeszerkesztett - operettből hallottunk két részletet: az előadók Kincses Veronika, Kalmár Magda, Melis György és Fülöp Attila voltak. A rádiófelvétel teljes „színlapja” a következő: ifj. Johann Strauss: A bécsi vér A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40 Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnay György (Tánczos Tibor) Gróf Zediau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila) Gróf Bitowski – Márkus László Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona) Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika) Keglen, az apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György) Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva) Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre) Anna, szobalány – Csongrádi Katalin Fiáker kocsis – Váradi Balogh László Pincér – Fellegi István Udvarmester – Jávor Alfréd A Túl az Óperencián című délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon).
Kincses Veronika a Dankó Rádió mai operettműsorában Nagy Ibolyával való beszélgetése során kitért római élményeire is, ahol pályája elején a Santa Ceciliában képezte tovább hangját. Rátért példaképeire is: Callas, Scotto, Freni. Mint elmondta, utánozni természetesen nem akarta egyiküket sem, nem is lehetett volna őket. Hozzátette, akire felnézett még, akiért ugyancsak rajongott: Házy Erzsébet! Elmesélte, Házy, aki ismeretes volt csípős nyelvéről, egyszer odaszólt hozzá az operabüfében, imigyen: „Úgy vettem észre, mikor énekelsz, engem akarsz utánozni…”, erre így felelt neki: „drága Böbe, bárcsak tudnálak én téged utánozni!” Szó volt még kedvenc operaszerzőiről (Puccini, Mozart), a külföldi vendégfellépéseiről (Scala, Teatro Colon, San Francisco, Montreal, New York Carnegie Hall, London Royal Albert Hall, Covent Garden, a Bécsi Állami Opera stb.), valamint az eredeti és/vagy magyar nyelven történő éneklés előnyeiről-hátrányairól. Kincses Veronika énekfelvételei közül elhangzott a Nagyária a Pillangókisasszonyból (MÁO Zenekara, vez. Rico Saccani), továbbá Suppé Boccacciójából az „Olasz kettős” Molnár András partnerével. A további részletekben, az 1961-es rádiófelvételről, Külkey László, Ilosfalvy Róbert, Réti József és Bende Zsolt énekét hallhattuk még (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Erdélyi Miklós vezényelt). Ezt követően a Bécsi vér című - már ifj. Johann Strauss halála után a tiszteletére műveiből összeszerkesztett - operettből hallottunk két részletet: az előadók Kincses Veronika, Kalmár Magda, Melis György és Fülöp Attila voltak. A rádiófelvétel teljes „színlapja” a következő: ifj. Johann Strauss: A bécsi vér A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40 Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnay György (Tánczos Tibor) Gróf Zediau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila) Gróf Bitowski – Márkus László Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona) Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika) Keglen, az apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György) Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva) Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre) Anna, szobalány – Csongrádi Katalin Fiáker kocsis – Váradi Balogh László Pincér – Fellegi István Udvarmester – Jávor Alfréd A Túl az Óperencián című délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon).
1478 smaragd 2015-10-14 07:21:50 [Válasz erre: 1477 Búbánat 2015-10-13 20:49:53]
Dr. Rácz György visszaemlékezése is kiemeli az első rádióoperett megalkotásának és közönségsikerének jelentőségét, új zenés műfaj született, a rádióoperett. Ne felejtsük el, hogy akkor mindössze négy év telt el 1945 után... Ő maga hangfelvételeken is elmeséli élményeit az új műfaj rádiótörténeti, első darabja kapcsán, talán egyszer még ezt a sorozatot is meghallgathatjuk a rádióban... Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző rádiós munkásságára is emlékeztünk születésének 110. évfordulóján. Ebben a zenei közegben köszöntsük Ruitner Sándort is, aki több évtizeden át a Magyar Rádióban dramaturgként erősítette, majd zenei rendezőként vezette a rádióoperettek gyártását, személyesen is jól ismerte Kemény Egont is. Ruitner Sándor nevéhez több olyan rádiós sorozat is kötődik, amelyekben visszaemlékezik a rádióoperettek világára, a felvételek készítésére. Ő volt az, Schubert Ferenccel együtt, aki Kemény Egon 100. születésnapján műsorra tűzte a "Hatvani diákjai"-t, hosszabb visszaemlékezéssel keretbe foglalva.
Dr. Rácz György visszaemlékezése is kiemeli az első rádióoperett megalkotásának és közönségsikerének jelentőségét, új zenés műfaj született, a rádióoperett. Ne felejtsük el, hogy akkor mindössze négy év telt el 1945 után... Ő maga hangfelvételeken is elmeséli élményeit az új műfaj rádiótörténeti, első darabja kapcsán, talán egyszer még ezt a sorozatot is meghallgathatjuk a rádióban... Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző rádiós munkásságára is emlékeztünk születésének 110. évfordulóján. Ebben a zenei közegben köszöntsük Ruitner Sándort is, aki több évtizeden át a Magyar Rádióban dramaturgként erősítette, majd zenei rendezőként vezette a rádióoperettek gyártását, személyesen is jól ismerte Kemény Egont is. Ruitner Sándor nevéhez több olyan rádiós sorozat is kötődik, amelyekben visszaemlékezik a rádióoperettek világára, a felvételek készítésére. Ő volt az, Schubert Ferenccel együtt, aki Kemény Egon 100. születésnapján műsorra tűzte a "Hatvani diákjai"-t, hosszabb visszaemlékezéssel keretbe foglalva.
1477 Búbánat 2015-10-13 20:49:53 [Válasz erre: 1470 Búbánat 2015-10-13 19:12:00]
Még egy részletet idézek ebből a könyvből: a rádióoperettek kezdeti stúdiómunkáinak időszakára tekint vissza Rácz György - milyen kezdetleges technikai körülmények között vették fel a stúdióban ezeket a zenés darabokat. „[…] zenés játékaink főszereplői hol történelmünk köznapi emberei voltak, hol hétköznapjaink hősei: bányászok, KISZ-esek (akkor még MADISZ-osoknak hívták őket!), néha meg éppen a dolgozó nők. Így volt ez mindjárt első elkészült zenés játékunkkal, a ’Májusfá’-val, amelynek Kemény Egon szerezte a muzsikáját, s amelyet 1949. május elsején mutattunk be. Addig azonban még sok víz folyt le a Dunán, de ami még kínosabb volt, az én homlokomról is, verejték formájában. Szász Péter ugyanis tudta, miféle szövegkönyvet kell íratni, Tamássy Zdenkó is elő tudta írni a korszerű könnyűzene minéműségét, Lehel György pedig már akkor tudta a dirigálás minden csínját-bínját, csak éppen nekem nem volt semmi gyakorlatom, de még jóformán fogalmam sem, miképp kell egy ilyen újonnan kreált műfajt rendezni, Nem ajánlom egyetlen kollégámnak sem, hogy kieszelt módszeremet utánozni próbálja, de mindenesetre leírom, hogy első dolgom volt a VI-os stúdiót kiüríttetni, s az akkori szemléletünkben lovardának ható hodály egyik sarkába betelepítettem a zenekart és énekkart, az azzal ellenkező, attól sok-sok méterre fekvő másik sarokba pedig elhelyeztem a beszélő-éneklő szereplőket. A nagy akusztikai távolság miatt azonban a muzsikusok (és főként a karmester) nem hallhatták, mit tátognak a színészek, s amazok csak némi ciripelésből sejthették, hogy miféle zenére kell nekik ’tátogniok’. Amikor a helyzet így lehetetlenné vált, ’zseniális’ technikai ötletem támadt (a technika mindig erősségem volt; évtizedek alatt sem tudtam megtanulni például, hogy a magnókészüléken melyik gombot kell megnyomni ahhoz, hogy a szerkentyű megálljon, és többször kipróbált erényem az, hogy amennyiben a lakásomban két drótot összekötök, az egész kerületben kiég a villany!): minden közreműködőnek fejhallgatót adattam fejére, s a drótok szövevényében és a kagylók sűrűjében így mindenki hallhatta a másikat. Mondjam, hogy mindebből nem született valamiféle mikrofontiszta produkció? Hát kimondom. De született belőle két haszon is: egyrészt az elnökség annyira becsülte produkciónkban az igyekezetet, és annyira bízott a műfaj jövőjében, hogy szinte elképzelhetetlen gyorsasággal kialakította az I-e stúdiót olyan formában, hogy bár annak alapterülete kisebb volt a VI-osénál, de külön karzattal is rendelkezett a zenekar és énekkar elhelyezésére; a másik haszon pedig az volt, hogy a legjelentősebb zenekarok élvonalbeli tagjaiból összeállt egy alkalmi, de hetente foglalkoztatott együttes, kifejezetten e műfaj céljainak szolgálatában. Forrai Miklós – ugyancsak zenés játékainkhoz – ifjúsági énekkart szervezett, amelynek vezető baritonistája a TV mostani főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédi Ervin fújta, és olyan, ma már híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László. Kétségtelen, hogy ennyiféle segítő szándék közepette sem született valamiféle világrengető produkció, bár a sajtó, s főként a hallgatóság, nagy lelkesedéssel fogadta a ’Májusfá’-t. Mi azonban tudtuk, hogy a dicséret elsősorban az újat akarásnak szól, no meg az alapanyagnak […].”
Még egy részletet idézek ebből a könyvből: a rádióoperettek kezdeti stúdiómunkáinak időszakára tekint vissza Rácz György - milyen kezdetleges technikai körülmények között vették fel a stúdióban ezeket a zenés darabokat. „[…] zenés játékaink főszereplői hol történelmünk köznapi emberei voltak, hol hétköznapjaink hősei: bányászok, KISZ-esek (akkor még MADISZ-osoknak hívták őket!), néha meg éppen a dolgozó nők. Így volt ez mindjárt első elkészült zenés játékunkkal, a ’Májusfá’-val, amelynek Kemény Egon szerezte a muzsikáját, s amelyet 1949. május elsején mutattunk be. Addig azonban még sok víz folyt le a Dunán, de ami még kínosabb volt, az én homlokomról is, verejték formájában. Szász Péter ugyanis tudta, miféle szövegkönyvet kell íratni, Tamássy Zdenkó is elő tudta írni a korszerű könnyűzene minéműségét, Lehel György pedig már akkor tudta a dirigálás minden csínját-bínját, csak éppen nekem nem volt semmi gyakorlatom, de még jóformán fogalmam sem, miképp kell egy ilyen újonnan kreált műfajt rendezni, Nem ajánlom egyetlen kollégámnak sem, hogy kieszelt módszeremet utánozni próbálja, de mindenesetre leírom, hogy első dolgom volt a VI-os stúdiót kiüríttetni, s az akkori szemléletünkben lovardának ható hodály egyik sarkába betelepítettem a zenekart és énekkart, az azzal ellenkező, attól sok-sok méterre fekvő másik sarokba pedig elhelyeztem a beszélő-éneklő szereplőket. A nagy akusztikai távolság miatt azonban a muzsikusok (és főként a karmester) nem hallhatták, mit tátognak a színészek, s amazok csak némi ciripelésből sejthették, hogy miféle zenére kell nekik ’tátogniok’. Amikor a helyzet így lehetetlenné vált, ’zseniális’ technikai ötletem támadt (a technika mindig erősségem volt; évtizedek alatt sem tudtam megtanulni például, hogy a magnókészüléken melyik gombot kell megnyomni ahhoz, hogy a szerkentyű megálljon, és többször kipróbált erényem az, hogy amennyiben a lakásomban két drótot összekötök, az egész kerületben kiég a villany!): minden közreműködőnek fejhallgatót adattam fejére, s a drótok szövevényében és a kagylók sűrűjében így mindenki hallhatta a másikat. Mondjam, hogy mindebből nem született valamiféle mikrofontiszta produkció? Hát kimondom. De született belőle két haszon is: egyrészt az elnökség annyira becsülte produkciónkban az igyekezetet, és annyira bízott a műfaj jövőjében, hogy szinte elképzelhetetlen gyorsasággal kialakította az I-e stúdiót olyan formában, hogy bár annak alapterülete kisebb volt a VI-osénál, de külön karzattal is rendelkezett a zenekar és énekkar elhelyezésére; a másik haszon pedig az volt, hogy a legjelentősebb zenekarok élvonalbeli tagjaiból összeállt egy alkalmi, de hetente foglalkoztatott együttes, kifejezetten e műfaj céljainak szolgálatában. Forrai Miklós – ugyancsak zenés játékainkhoz – ifjúsági énekkart szervezett, amelynek vezető baritonistája a TV mostani főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédi Ervin fújta, és olyan, ma már híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László. Kétségtelen, hogy ennyiféle segítő szándék közepette sem született valamiféle világrengető produkció, bár a sajtó, s főként a hallgatóság, nagy lelkesedéssel fogadta a ’Májusfá’-t. Mi azonban tudtuk, hogy a dicséret elsősorban az újat akarásnak szól, no meg az alapanyagnak […].”
1475 Búbánat 2015-10-13 20:36:20 [Válasz erre: 1473 Búbánat 2015-10-13 20:26:28]
Ez a jó link: [url] https://www.antikvarium.hu/index.php?type=search&ksz=Mesterek%20%C3%A1rny%C3%A9k%C3%A1ban&reszletes=0&newSearch=1&searchstart=ksz&interfaceid=101; Antikvárium.hu [/url]
Ez a jó link: [url] https://www.antikvarium.hu/index.php?type=search&ksz=Mesterek%20%C3%A1rny%C3%A9k%C3%A1ban&reszletes=0&newSearch=1&searchstart=ksz&interfaceid=101; Antikvárium.hu [/url]
1474 Búbánat 2015-10-13 20:27:40 [Válasz erre: 1473 Búbánat 2015-10-13 20:26:28]
Vagy itt is: [url] http://www.libri.hu/konyv/racz_gyorgy.mesterek-arnyekaban.html; Libri hálózatában [/url]
Vagy itt is: [url] http://www.libri.hu/konyv/racz_gyorgy.mesterek-arnyekaban.html; Libri hálózatában [/url]
1473 Búbánat 2015-10-13 20:26:28 [Válasz erre: 1472 smaragd 2015-10-13 20:16:13]
Talán az antikváriumboltokban (a zene-színház tematika fachban) kellene szétnézned, illetve ott érdeklődni. Valamikor én is egy antikváriumból szereztem be a könyvet. De most látom a neten, hogy a [url] http://www.libri.hu/konyv/racz_gyorgy.mesterek-arnyekaban.html; Libri hálózatában [/url] vagy az [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/racz-gyorgy-mesterek-arnyekaban-65098; Antikvarium.hu oldalán [/url] megvásárolható.
Talán az antikváriumboltokban (a zene-színház tematika fachban) kellene szétnézned, illetve ott érdeklődni. Valamikor én is egy antikváriumból szereztem be a könyvet. De most látom a neten, hogy a [url] http://www.libri.hu/konyv/racz_gyorgy.mesterek-arnyekaban.html; Libri hálózatában [/url] vagy az [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/racz-gyorgy-mesterek-arnyekaban-65098; Antikvarium.hu oldalán [/url] megvásárolható.
1472 smaragd 2015-10-13 20:16:13 [Válasz erre: 1470 Búbánat 2015-10-13 19:12:00]
Nem ismertem ezt a könyvet, gondolod, hogy be lehet még valahol szerezni? A "Szerencsés utazás" történetét a tavaly nyári évfordulón Nagy Ibolya bejátszotta a Túl az Óperencián c. műsorában, Tamássy Zdenkó emlékezett Kemény Egonra és hallhattuk a csodálatos keringőt is. Talán nemsokàra újra sorra kerül...:-) Ez a történet igaz, igen jellemző Kemény Egon közismert szorgalmára és finom lelkesültségére, amennyiben megragadta bizonyos dolog alkotói fantáziáját. Talán olvassák írásainkat róla azon olvasóink is, akik még személyesen ismerték őt a Rádióból. Ennek a rádióoperettnek az akkori Zenei Osztályon volt egy "intern munkacíme" is, ugyanis a megrendelés megtörtént, és a felkért szerzők az előleg kiutalását megkapták, ezért egymás között a soha el nem készült darabot "Szerencsés kiutalás"-ként emlegették.
Nem ismertem ezt a könyvet, gondolod, hogy be lehet még valahol szerezni? A "Szerencsés utazás" történetét a tavaly nyári évfordulón Nagy Ibolya bejátszotta a Túl az Óperencián c. műsorában, Tamássy Zdenkó emlékezett Kemény Egonra és hallhattuk a csodálatos keringőt is. Talán nemsokàra újra sorra kerül...:-) Ez a történet igaz, igen jellemző Kemény Egon közismert szorgalmára és finom lelkesültségére, amennyiben megragadta bizonyos dolog alkotói fantáziáját. Talán olvassák írásainkat róla azon olvasóink is, akik még személyesen ismerték őt a Rádióból. Ennek a rádióoperettnek az akkori Zenei Osztályon volt egy "intern munkacíme" is, ugyanis a megrendelés megtörtént, és a felkért szerzők az előleg kiutalását megkapták, ezért egymás között a soha el nem készült darabot "Szerencsés kiutalás"-ként emlegették.
1471 Búbánat 2015-10-13 19:14:23 [Válasz erre: 1470 Búbánat 2015-10-13 19:12:00]
Javítás: "megfordítottuk a sorrendet" - utána nem kérdőjel van, hanem kettőspont.
Javítás: "megfordítottuk a sorrendet" - utána nem kérdőjel van, hanem kettőspont.
1470 Búbánat 2015-10-13 19:12:00 [Válasz erre: 1467 Búbánat 2015-10-13 11:17:22]
Rácz György az említett, Mester árnyéka című könyvében megemlít egy másik Kemény Egon-művet is. Ezt olvashatjuk: „[…] Búcsúzóul két, hogy úgy mondjam, belterjes zenés rádiójátékról kell számot adnom, amelyek még a teljes ’alkotóegyüttes’ működése közben jöttek létre, vagy - nem. Ezt az utóbbi rejtélyt csak a másodikról szólva tudom megmagyarázni. Az első a ’Keleten kél a nap’ című, daljáték igényű rádióoperett volt, Losonczy Dezső kitűnő zenéjével. […] […] Ennél azonban sokkal cifrább a másik belterjes mű sorsa, amellyel a rádió zenés játékai kezdeti időszakának naptárhű krónikáját stílusosan le is zárom. Ennek a darabnak főszámai még ma, több mint húsz év elteltével is (Búbánat megjegyzése: a szerző ezt a könyvét 1984-ben írta és jelentette meg Budapesten, saját kiadásában) fel-felhangzanak a rádióban, annak ellenére, hogy ilyen rádióoperett meg sem született. Szász Péternek támadt ugyan egy jól hangzó címötlete: ’Szerencsés utazás!’; a két szó megragadta Kemény Egon fantáziáját, keringőt kerekített köré, majd (ha már lúd, legyen kövér!) írt egy nyitányt is, később pedig Szász Péter versére egy derűs indulót, Szövegkönyv, sőt meseötlet azonban még mindig nem volt, azóta sem született meg. A három szám közben kedvelt és sikeres sláger lett, a rádióoperettek első periódusának zárásával megismételve az anekdotabeli kisfiú esetét, aki a zsiráf láttán – először járt az Állatkertben – elcsodálkozva kiáltott fel: - Ilyen állat pedig nincs! Nos, mi megfordítottuk a sorrendet? Az állítottuk, hogy van egy bizonyos rádióoperett, csak épp elfelejtettük megalkotni! De hát ezért már fájjon a rádióoperettek későbbi gazdáinak: az osztályvezető Decsényi Jánosnak és a szerkesztő Bitó Pálnak, majd az őt felváltó ifjú Schubert Ferencnek a feje. […]”
Rácz György az említett, Mester árnyéka című könyvében megemlít egy másik Kemény Egon-művet is. Ezt olvashatjuk: „[…] Búcsúzóul két, hogy úgy mondjam, belterjes zenés rádiójátékról kell számot adnom, amelyek még a teljes ’alkotóegyüttes’ működése közben jöttek létre, vagy - nem. Ezt az utóbbi rejtélyt csak a másodikról szólva tudom megmagyarázni. Az első a ’Keleten kél a nap’ című, daljáték igényű rádióoperett volt, Losonczy Dezső kitűnő zenéjével. […] […] Ennél azonban sokkal cifrább a másik belterjes mű sorsa, amellyel a rádió zenés játékai kezdeti időszakának naptárhű krónikáját stílusosan le is zárom. Ennek a darabnak főszámai még ma, több mint húsz év elteltével is (Búbánat megjegyzése: a szerző ezt a könyvét 1984-ben írta és jelentette meg Budapesten, saját kiadásában) fel-felhangzanak a rádióban, annak ellenére, hogy ilyen rádióoperett meg sem született. Szász Péternek támadt ugyan egy jól hangzó címötlete: ’Szerencsés utazás!’; a két szó megragadta Kemény Egon fantáziáját, keringőt kerekített köré, majd (ha már lúd, legyen kövér!) írt egy nyitányt is, később pedig Szász Péter versére egy derűs indulót, Szövegkönyv, sőt meseötlet azonban még mindig nem volt, azóta sem született meg. A három szám közben kedvelt és sikeres sláger lett, a rádióoperettek első periódusának zárásával megismételve az anekdotabeli kisfiú esetét, aki a zsiráf láttán – először járt az Állatkertben – elcsodálkozva kiáltott fel: - Ilyen állat pedig nincs! Nos, mi megfordítottuk a sorrendet? Az állítottuk, hogy van egy bizonyos rádióoperett, csak épp elfelejtettük megalkotni! De hát ezért már fájjon a rádióoperettek későbbi gazdáinak: az osztályvezető Decsényi Jánosnak és a szerkesztő Bitó Pálnak, majd az őt felváltó ifjú Schubert Ferencnek a feje. […]”
1469 smaragd 2015-10-13 12:40:48 [Válasz erre: 1467 Búbánat 2015-10-13 11:17:22]
Egyébként visszaemlékezések is lehetnek részben pontatlanok. Itt ugyanis arról van szó, hogy a "Májusfa-keringő" óriási sikere köré alkottak új szövegkönyvet, ez lett a második rádióoperett, a "Talán a csillagok". Éppen ezért, Májusfa-keringőnek valóban pontos mása a Hópehely-keringő a Talán a csillagokban. A többi dalbetét zenéje nem egyezik meg a két rádióoperettben. Erről már többször megbizonyosodhattunk a Nagy Ibolya szerkesztésében bejátszott részletekből. Ez a hiba a visszaemlékezésben igen sajnálatos, mert tovább mehet olyan adat, ami nem felel meg a valóságnak. Korábbi bejegyzéseinkben erről már részletesebben is írtunk.
Egyébként visszaemlékezések is lehetnek részben pontatlanok. Itt ugyanis arról van szó, hogy a "Májusfa-keringő" óriási sikere köré alkottak új szövegkönyvet, ez lett a második rádióoperett, a "Talán a csillagok". Éppen ezért, Májusfa-keringőnek valóban pontos mása a Hópehely-keringő a Talán a csillagokban. A többi dalbetét zenéje nem egyezik meg a két rádióoperettben. Erről már többször megbizonyosodhattunk a Nagy Ibolya szerkesztésében bejátszott részletekből. Ez a hiba a visszaemlékezésben igen sajnálatos, mert tovább mehet olyan adat, ami nem felel meg a valóságnak. Korábbi bejegyzéseinkben erről már részletesebben is írtunk.
1468 smaragd 2015-10-13 12:24:53 [Válasz erre: 1467 Búbánat 2015-10-13 11:17:22]
Bizony, bizony lehetne kutatni, hogy is volt akkor, s miként ítélnénk meg ma "a torzra sikerült oratórium" zenéjét, feltételezem, hogy Kemény Egon eme műve is megállta a helyét, sajnos ezek a felvételek már nincsenek meg. Megpróbálok én is utánanézni ennek a dolognak, erről eddig nem hallottam. Egy biztos, Kemény Egon, aki gyermekkorában egyházi zenésznek készült és Franz Schmidt tanítványaként minden bizonnyal az egyházi zenéhez is közelített, tehetsége minden eszközével igyekezett ezt a váratlan feladatot teljesíteni. Érdekes a technikai fejlődés említése is ebben a visszaemlékezésben. Amint itt többször megírtuk, 1949. május 1-én mutatta be a Magyar Rádió az első rádióoperettet, Kemény Egon: "Májusfa" címmel, abban az évben következett - "rohamtempóban" az említett szilveszteri bemutató, miközben a Rádióban jelentős műszaki előrelépés zajlott le.
Bizony, bizony lehetne kutatni, hogy is volt akkor, s miként ítélnénk meg ma "a torzra sikerült oratórium" zenéjét, feltételezem, hogy Kemény Egon eme műve is megállta a helyét, sajnos ezek a felvételek már nincsenek meg. Megpróbálok én is utánanézni ennek a dolognak, erről eddig nem hallottam. Egy biztos, Kemény Egon, aki gyermekkorában egyházi zenésznek készült és Franz Schmidt tanítványaként minden bizonnyal az egyházi zenéhez is közelített, tehetsége minden eszközével igyekezett ezt a váratlan feladatot teljesíteni. Érdekes a technikai fejlődés említése is ebben a visszaemlékezésben. Amint itt többször megírtuk, 1949. május 1-én mutatta be a Magyar Rádió az első rádióoperettet, Kemény Egon: "Májusfa" címmel, abban az évben következett - "rohamtempóban" az említett szilveszteri bemutató, miközben a Rádióban jelentős műszaki előrelépés zajlott le.
1467 Búbánat 2015-10-13 11:17:22
Itt egy kis történet Kemény Egon „Talán a csillagok”-ának rádiófelvételéről. Rácz György, a rádió egykori szerkesztője, rendezője így ír erről a Mesterek árnyékában című könyvében: „Talán a csillagok” – nyilván emlékeznek még erre a címre, és nemcsak az idősebbek, hiszen slágerszámait még ma is sokszor sugározza a rádió. Nos, ez a mű a „Májusfa” ikertestvére volt, annak nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét ugyanis elvetettük, ugyanakkor kiderült, hogy a zene időtálló; a technikai körülmények erősen megjavultak, nem volt hát más dolgunk, minthogy a számokhoz új szöveget írassunk, és főként új librettó kerüljön a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban. Egyetlen buktatóz azonban nem tudtunk kikerülni. Azt tudniilik, hogy a kiszabott másfélóra (sosem akartunk ennél hosszabb zenés játékot alkotni, s az nem is lett volna hasznos) nem töltötte ki éjfélig az időt, a darab huszonhárom órára véget ért. Ekkor támadt valamelyikünknek az a nem túlságosan szerencsés ötlete, hogy a darab befejezését fejeljük meg egy oratóriummal, amelyet a zenekar és énekkar, valamint Rafael Márta ad elő. Hát ez bizony a mi kivitelezésünkben meglehetősen szerencsétlen ötlet volt! Kemény Egon fülbemászó keringőket és slágerré váló, játékosan kedves, gyors számokat komponált, de oratórium megírásával még sosem próbálkozott, nem is nagyon fűlt ahhoz foga; a zenekaron kívül az ifjú kórustagoknak és az operett-énekesnői kvalitású Rafael Mártának pedig még akkor sem sikerült volna a feladatot megoldani, ha igazi oratóriuméneklési lehetőséget kapnak. Bizony, verejtékezve hallgattuk szilveszter éjszakáján munkánk eme gyümölcsét; boldogan sóhajtottunk fel, amikor végre felcsendültek az új év kezdetét jelentő harangok, és örömünk akkor vált teljessé, amikor az ismétlés alkalmával már a torzra sikerült oratórium nélkül hallhattuk a „Talán a csillagok”-at.
Itt egy kis történet Kemény Egon „Talán a csillagok”-ának rádiófelvételéről. Rácz György, a rádió egykori szerkesztője, rendezője így ír erről a Mesterek árnyékában című könyvében: „Talán a csillagok” – nyilván emlékeznek még erre a címre, és nemcsak az idősebbek, hiszen slágerszámait még ma is sokszor sugározza a rádió. Nos, ez a mű a „Májusfa” ikertestvére volt, annak nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét ugyanis elvetettük, ugyanakkor kiderült, hogy a zene időtálló; a technikai körülmények erősen megjavultak, nem volt hát más dolgunk, minthogy a számokhoz új szöveget írassunk, és főként új librettó kerüljön a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban. Egyetlen buktatóz azonban nem tudtunk kikerülni. Azt tudniilik, hogy a kiszabott másfélóra (sosem akartunk ennél hosszabb zenés játékot alkotni, s az nem is lett volna hasznos) nem töltötte ki éjfélig az időt, a darab huszonhárom órára véget ért. Ekkor támadt valamelyikünknek az a nem túlságosan szerencsés ötlete, hogy a darab befejezését fejeljük meg egy oratóriummal, amelyet a zenekar és énekkar, valamint Rafael Márta ad elő. Hát ez bizony a mi kivitelezésünkben meglehetősen szerencsétlen ötlet volt! Kemény Egon fülbemászó keringőket és slágerré váló, játékosan kedves, gyors számokat komponált, de oratórium megírásával még sosem próbálkozott, nem is nagyon fűlt ahhoz foga; a zenekaron kívül az ifjú kórustagoknak és az operett-énekesnői kvalitású Rafael Mártának pedig még akkor sem sikerült volna a feladatot megoldani, ha igazi oratóriuméneklési lehetőséget kapnak. Bizony, verejtékezve hallgattuk szilveszter éjszakáján munkánk eme gyümölcsét; boldogan sóhajtottunk fel, amikor végre felcsendültek az új év kezdetét jelentő harangok, és örömünk akkor vált teljessé, amikor az ismétlés alkalmával már a torzra sikerült oratórium nélkül hallhattuk a „Talán a csillagok”-at.
1466 smaragd 2015-10-13 10:39:52 [Válasz erre: 1460 Búbánat 2015-10-13 09:59:45]
Igen, így van :-)! Örülök, hogy már előttem is felhívtad a figyelmet Kemény Egon zenei alkotásaira. Őt méltatva elég annyit írni, minden csodaszép, amit leírt, zenéje megelőzte korát, élen járt. Azt hiszem zenetörténeti jelentősége még csak most van kibontakozóban, bár életében a zenei világ ezzel tisztában volt. Furcsa korokat élt át ő is... Már évekkel ezelőtt is figyeltem azon zeneszerető, zeneismerő írásaidat is, amelyek Kemény Egon műveinek megismertetésével foglalkoztak, gondoskodó, hozzáértő módon. Valahogy úgy adódott, hogy az én itteni megjelenésem is a október 13. köré esett, egy éve történt. Természetesen más zeneszerzők, Franz Schmidt, Liszt és más "kedvenceim " életműve is közel áll hozzám, képességeimhez mérten igyekszem róluk írni. Kincses Veronika művésznőt is csodálom, a mai műsorban is nagy örömmel hallgattam, az "olasz vonal" is érdekesen színesítette az adást. Nagy örömre egyik legkedvesebb Liszt darabomat hallhattuk zárózeneként, köszönöm a mai műsort is kedves Nagy Ibolya!
Igen, így van :-)! Örülök, hogy már előttem is felhívtad a figyelmet Kemény Egon zenei alkotásaira. Őt méltatva elég annyit írni, minden csodaszép, amit leírt, zenéje megelőzte korát, élen járt. Azt hiszem zenetörténeti jelentősége még csak most van kibontakozóban, bár életében a zenei világ ezzel tisztában volt. Furcsa korokat élt át ő is... Már évekkel ezelőtt is figyeltem azon zeneszerető, zeneismerő írásaidat is, amelyek Kemény Egon műveinek megismertetésével foglalkoztak, gondoskodó, hozzáértő módon. Valahogy úgy adódott, hogy az én itteni megjelenésem is a október 13. köré esett, egy éve történt. Természetesen más zeneszerzők, Franz Schmidt, Liszt és más "kedvenceim " életműve is közel áll hozzám, képességeimhez mérten igyekszem róluk írni. Kincses Veronika művésznőt is csodálom, a mai műsorban is nagy örömmel hallgattam, az "olasz vonal" is érdekesen színesítette az adást. Nagy örömre egyik legkedvesebb Liszt darabomat hallhattuk zárózeneként, köszönöm a mai műsort is kedves Nagy Ibolya!
1465 Búbánat 2015-10-13 10:27:57 [Válasz erre: 1464 Búbánat 2015-10-13 10:24:21]
Az Offenbach-darab rádiófelvételén énekelt még Köteles Éva, Mátray Zsuzsa és Szemere Erzsébet is.
Az Offenbach-darab rádiófelvételén énekelt még Köteles Éva, Mátray Zsuzsa és Szemere Erzsébet is.
1464 Búbánat 2015-10-13 10:24:21 [Válasz erre: 1459 Búbánat 2015-10-13 09:09:42]
Jacques Offenbach: Piaci dámák A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50 Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Hidas Frigyes Km.: a MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Kofák: Poiretapée – Forgács Júlia Modou – Barlay Zsuzsa Beurrefondu – Andor Éva Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor Ciboulette – KINCSES VERONIKA Croute – Fülöp Attila Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán) Csapos – Képessy József
Jacques Offenbach: Piaci dámák A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50 Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Hidas Frigyes Km.: a MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Kofák: Poiretapée – Forgács Júlia Modou – Barlay Zsuzsa Beurrefondu – Andor Éva Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor Ciboulette – KINCSES VERONIKA Croute – Fülöp Attila Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán) Csapos – Képessy József
