1963 smaragd 2017-03-08 20:00:37 [Válasz erre: 1962 Búbánat 2017-03-08 19:20:25]
A mai műsort Kemény Egon: "Valahol Délen" című nagyoperettjének Előjátéka zárta, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A mai műsort Kemény Egon: "Valahol Délen" című nagyoperettjének Előjátéka zárta, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
1962 Búbánat 2017-03-08 19:20:25 [Válasz erre: 1960 Búbánat 2017-03-07 12:02:12]
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában ma délelőtt és az imént véget ért ismétlésben, Palcsó Sándor emlékezett vissza – Lehoczky Éva-emlékhete keretében - szeretett operaházi kolléganőjére. Nagy Ibolya, aki meleg, baráti kapcsolatot ápol az idős tenoristával és feleségével, Ildikóval is, ezúttal otthonában hívta fel a művészt, kérve hogy elevenítse fel emlékeit Lehoczky Éváról, akihez az utolsó napokig nemcsak kollegiális, hanem régtől datált, több évtizedes jó baráti viszony fűzte; szinte naponta érintkeztek (ő és felesége) telefonon vele – a tragikus esemény előtti napig kitartott köztük ez a jóbarátság. Palcsó Sándor: «Halála napja előtti napon beszéltünk vele telefonon hosszasan. Sütött a nap. „Gyönyörű napsütés van itt nálunk! Boldog vagyok” – mondta Éva. „- Évikém, holnap hívlak!” „- Várom.” – mondta. És másnap ez a szörnyűség bekövetkezett. Kivételes nap volt számára. Technikailag nagyszerű volt, nem voltak neki tévedései. Volt egy hatalmas pozitívuma: nem szerette egyáltalán a félmunkát, sőt, dührohamokat kapott, ha a partnerek nem voltak rendesen felkészülve, vagy nem tanulták meg tisztességesen a szerepet, azt nem tudta elviselni. Teljes szereptudással érkezett, próbakészen, elvárta ugyanezt, hogy a kollégák is tegyék meg. Most nagyon hiányzik neki Lehoczky Éva, akit felkészült, nagyszerű művésznek tartott, akit mindnyájan nagyon szerettek. Számára érthetetlen, hogy amikor Éva még főiskolai hallgató volt, és már akkor rendkívüli muzikális adottságai kitűntek a tanulmányai során, az Opera vezetősége - akik abban az időben a Zeneakadémián mint tanárok oktattak - miért nem hallották meg, hogy ott van egy tehetség, egy gyöngyszem, akit azonnal le kellett volna szerződtetniük az Operába, amint befejezte tanulmányait az énekszakon. Nem érti, ezt hogyan mulaszthatták el. Így aztán jött számára az Országos Filharmónia, hol egy ideig koncerténekesként működött, majd jött az Operettszínház, hol 15 primadonnaszerepet abszolvált, majd Eger következett. Született tehetség volt. Nagyon jó fülű volt, kiváló ritmusérzékű volt, nagyon muzikális volt, abszolút zenész volt, megjegyzett dolgokat, sok mindent megtanult. Aztán vezető koloratúrszoprán volt Karl Marx Stadtban, az ottani operaházban, hol nagy számban énekelte a rettentő nehéz koloratúraszoprán szerepeket; begyakorolt szerepek voltak és mire megkésve, 1970-ben a Magyar Állami Operaházhoz szerződött magánénekesnek – hol korábban is fellépett, de csak mint vendégénekes – már beérkezett, kész, felkészült, jó művész volt, született tehetség volt. Az 1984-es nyugdíjazása, a színpadtól való visszavonulása után nem tanított, pedig lett volna mit átadnia az ifjú énekeseknek, de - a saját bevallása szerint - nem volt hozzá idegrendszere. Idejekorán visszavonult. Magába zárt dolgokat. Szemei tönkrementek. Nehezen mozdult ki. Egyedül volt. Nem élt társasági életet. „ Olyan könnyen felhúzom magam. Ha valami nem stimmel, mérges vagyok és utána rosszul érzem magam.” - mondta sokszor. Fel kellett vidítani. Idős korában sokszor mondogatta: „ Semmire sem való vagyok már, nem is látok, menni sem tudok, ez a bajom, az a bajom, egy ideges, vén hülye vagyok. Már jó lenne meghalni.” Ezt sokszor hallottuk tőle. Erre rendszeresen az válaszoltam neki: „Évikém! Ezzel azért nem szabad foglalkozni, mert ez nem a mi dolgunk! Ez mennyei Atyánk, az Úr Isten dolga, és ő neki van egy listája, ahol a sorrend fel van írva. Majd amikor a jó Isten odaér a Te nevedhez, akkor majd értesít Téged és magához hív. De addig te ezen ne spekulálj! Addig törődjünk az életünkkel életeddel, és beszélgessünk jóízűeket, és ne foglalkozz ezzel.” Úgyhogy ezt majdnem minden beszélgetésünknél elsütötte, és rendszerint én ezt válaszoltam neki. És az egy kivételes dolog volt például az esemény előtti napon, mikor azzal vette fel a telefont, hogy „Gyönyörű idő van! Boldog vagyok!” Úgyhogy ez egy kivételes nap volt szegénynek, na. « A mai adásban felcsendült dalok Lehoczky Évától és Palcsó Sándortól – rádiófelvételeikről: - Vincze Ottó – Szabó Miklós: Bolero - dal (Lehoczky Éva & Vécsey Együttes) - Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda & Lehoczky Éva & Palcsó Sándor) - Lehár: Paganini – „Kártyajelenet” (Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor); Kettős - „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor) - Buday Dénes - Séfeddin Sevket Tibor: Nyári felhők – dal (Lehoczky Éva & Magyar Rádió Esztrádzenekara & Bródy Tamás) Palcsó Sándor tenorján megszólalt még „Malatromba álma” Offenbach Sóhajok hídja című operettjéből: ez a gyönyörű – ideillő - operettdal zárta le Palcsó Sándor telefonban elmondott, megrendítő és megható gondolatait Lehoczky Évára emlékezve.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában ma délelőtt és az imént véget ért ismétlésben, Palcsó Sándor emlékezett vissza – Lehoczky Éva-emlékhete keretében - szeretett operaházi kolléganőjére. Nagy Ibolya, aki meleg, baráti kapcsolatot ápol az idős tenoristával és feleségével, Ildikóval is, ezúttal otthonában hívta fel a művészt, kérve hogy elevenítse fel emlékeit Lehoczky Éváról, akihez az utolsó napokig nemcsak kollegiális, hanem régtől datált, több évtizedes jó baráti viszony fűzte; szinte naponta érintkeztek (ő és felesége) telefonon vele – a tragikus esemény előtti napig kitartott köztük ez a jóbarátság. Palcsó Sándor: «Halála napja előtti napon beszéltünk vele telefonon hosszasan. Sütött a nap. „Gyönyörű napsütés van itt nálunk! Boldog vagyok” – mondta Éva. „- Évikém, holnap hívlak!” „- Várom.” – mondta. És másnap ez a szörnyűség bekövetkezett. Kivételes nap volt számára. Technikailag nagyszerű volt, nem voltak neki tévedései. Volt egy hatalmas pozitívuma: nem szerette egyáltalán a félmunkát, sőt, dührohamokat kapott, ha a partnerek nem voltak rendesen felkészülve, vagy nem tanulták meg tisztességesen a szerepet, azt nem tudta elviselni. Teljes szereptudással érkezett, próbakészen, elvárta ugyanezt, hogy a kollégák is tegyék meg. Most nagyon hiányzik neki Lehoczky Éva, akit felkészült, nagyszerű művésznek tartott, akit mindnyájan nagyon szerettek. Számára érthetetlen, hogy amikor Éva még főiskolai hallgató volt, és már akkor rendkívüli muzikális adottságai kitűntek a tanulmányai során, az Opera vezetősége - akik abban az időben a Zeneakadémián mint tanárok oktattak - miért nem hallották meg, hogy ott van egy tehetség, egy gyöngyszem, akit azonnal le kellett volna szerződtetniük az Operába, amint befejezte tanulmányait az énekszakon. Nem érti, ezt hogyan mulaszthatták el. Így aztán jött számára az Országos Filharmónia, hol egy ideig koncerténekesként működött, majd jött az Operettszínház, hol 15 primadonnaszerepet abszolvált, majd Eger következett. Született tehetség volt. Nagyon jó fülű volt, kiváló ritmusérzékű volt, nagyon muzikális volt, abszolút zenész volt, megjegyzett dolgokat, sok mindent megtanult. Aztán vezető koloratúrszoprán volt Karl Marx Stadtban, az ottani operaházban, hol nagy számban énekelte a rettentő nehéz koloratúraszoprán szerepeket; begyakorolt szerepek voltak és mire megkésve, 1970-ben a Magyar Állami Operaházhoz szerződött magánénekesnek – hol korábban is fellépett, de csak mint vendégénekes – már beérkezett, kész, felkészült, jó művész volt, született tehetség volt. Az 1984-es nyugdíjazása, a színpadtól való visszavonulása után nem tanított, pedig lett volna mit átadnia az ifjú énekeseknek, de - a saját bevallása szerint - nem volt hozzá idegrendszere. Idejekorán visszavonult. Magába zárt dolgokat. Szemei tönkrementek. Nehezen mozdult ki. Egyedül volt. Nem élt társasági életet. „ Olyan könnyen felhúzom magam. Ha valami nem stimmel, mérges vagyok és utána rosszul érzem magam.” - mondta sokszor. Fel kellett vidítani. Idős korában sokszor mondogatta: „ Semmire sem való vagyok már, nem is látok, menni sem tudok, ez a bajom, az a bajom, egy ideges, vén hülye vagyok. Már jó lenne meghalni.” Ezt sokszor hallottuk tőle. Erre rendszeresen az válaszoltam neki: „Évikém! Ezzel azért nem szabad foglalkozni, mert ez nem a mi dolgunk! Ez mennyei Atyánk, az Úr Isten dolga, és ő neki van egy listája, ahol a sorrend fel van írva. Majd amikor a jó Isten odaér a Te nevedhez, akkor majd értesít Téged és magához hív. De addig te ezen ne spekulálj! Addig törődjünk az életünkkel életeddel, és beszélgessünk jóízűeket, és ne foglalkozz ezzel.” Úgyhogy ezt majdnem minden beszélgetésünknél elsütötte, és rendszerint én ezt válaszoltam neki. És az egy kivételes dolog volt például az esemény előtti napon, mikor azzal vette fel a telefont, hogy „Gyönyörű idő van! Boldog vagyok!” Úgyhogy ez egy kivételes nap volt szegénynek, na. « A mai adásban felcsendült dalok Lehoczky Évától és Palcsó Sándortól – rádiófelvételeikről: - Vincze Ottó – Szabó Miklós: Bolero - dal (Lehoczky Éva & Vécsey Együttes) - Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda & Lehoczky Éva & Palcsó Sándor) - Lehár: Paganini – „Kártyajelenet” (Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor); Kettős - „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor) - Buday Dénes - Séfeddin Sevket Tibor: Nyári felhők – dal (Lehoczky Éva & Magyar Rádió Esztrádzenekara & Bródy Tamás) Palcsó Sándor tenorján megszólalt még „Malatromba álma” Offenbach Sóhajok hídja című operettjéből: ez a gyönyörű – ideillő - operettdal zárta le Palcsó Sándor telefonban elmondott, megrendítő és megható gondolatait Lehoczky Évára emlékezve.
1961 smaragd 2017-03-08 18:05:36 [Válasz erre: 1960 Búbánat 2017-03-07 12:02:12]
Lehoczky Éva operaénekesnőre ma egykori művészkollégája Palcsó Sándor, Liszt díjas operaénekes emlékezik, aki közvetlen hangvételben, tisztelettel és szeretettel áthatva válaszol Nagy Ibolya kérdéseire, így egyebek mellett a mindig tökéletesen éneklő koloratúrszoprán művésznő utolsó éveit és napjait, különös művészi pályája újabb részleteit hallhatjuk az operettslágerek között, nem csak operettkedvelőknek...a Dankó Rádióban. Az ismétlés most kezdődik.
Lehoczky Éva operaénekesnőre ma egykori művészkollégája Palcsó Sándor, Liszt díjas operaénekes emlékezik, aki közvetlen hangvételben, tisztelettel és szeretettel áthatva válaszol Nagy Ibolya kérdéseire, így egyebek mellett a mindig tökéletesen éneklő koloratúrszoprán művésznő utolsó éveit és napjait, különös művészi pályája újabb részleteit hallhatjuk az operettslágerek között, nem csak operettkedvelőknek...a Dankó Rádióban. Az ismétlés most kezdődik.
1960 Búbánat 2017-03-07 12:02:12
Ma töltötte volna be 92. életévét a kiváló koloratúrszoprán énekesünk, [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/06/tul-az-operencian-lehoczky-eva-emlekhet-10-het/; Lehoczky Éva, [/url] aki tavaly december 6-án tragikus körülmények között vesztette életét. Ezen a héten mindennap Őrá emlékezik a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsor a Dankó Rádióban. A rádió hangarchívuma segítségével ma belehallgathattunk abba a beszélgetésbe, amelyet 2006-ban készített Lehoczky Évával az „Aranyemberek” -sorozat szerkesztője, Farkas Éva. Nagyon érdekes, amiket mesélt-vallott életútjáról, a kezdetekről, a művészi pályájáról, például a "vándorságról", a szabad úszás időszakának hasznosságáról, de árnyoldalairól is. Zeneakadémia (1949-1956) elvégzése után azonnal a Fővárosi Operettszínházhoz került primadonnának (1956-1962); az egri Gárdonyi Géza Színház (1962-1965), a Karl Marx Stadt-i Operaház (NDK, 1965-1968., a város neve ma: Chemnitz); a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese (1968-1970); 1970-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 1984-ig, hatvanévesen nyugállományba vonulásáig volt a tagja. Lehoczky Éva mesélt különleges színezetű magas szopránhangjáról mint adottságról, az emblematikus szerepéről, Az Éj királynőjéről A varázsfuvolában, mely szinte végigkísérte pályáján, szólt beugrásairól és arról, hogy gyorsan tanult, sok ragyogó koloratúr-szerepet elénekelhetett Pesten, külföldön, vidéki „állomáshelyein”, ha kellett prózát is mondott és táncolt, szívesen segített kollégáinak bármilyen énektechnikai kérdésben, felmerülő színpadi mozgásban, akár jelmezviseletük terén is – ha ilyen kérdéseikkel hozzáfordultak. A rádió őrzi Lehoczky Éva gazdag hangfelvétel-állományát, melyből ma részleteket hallottunk Lehár Éva című operettjének 1975-ös rádiófelvételéről: - Éva belépője; az I. felvonás fináléja (Lehoczky Éva, Korondy György, Sólyom-Nagy Sándor, Kishegyi Árpád, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András), továbbá Suppé A szép Galathea című operettjéből a "bordal" csendült fel Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád és Bende Zsolt előadásában a rádió 1961-ben bemutatott új felvételéről (km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus, vezényel Polgár Tibor). És persze meghallgathattuk Lehoczky Éva előadásában az említett Éj királynője-áriát is, a II. felvonásból (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós). A mai operettműsorban – a Dankó Rádióban most először - részletek hangzottak el Buday Dénes – Szilágyi László 1936-os keletkezésű operettjéből, a "Csárdás" - ból. A dalok felvételei a rádióban az ötvenes évek végén és az 1960-as évek elején készültek olyan neves énekesekkel, mint Lehoczky Éva, Rafael Márta, Honthy Hanna, Koltay Valéria, Baksay Árpád, Külkey László, Palócz László és Udvardy Tibor. Buday Dénes ismert dallamait a mai adásban a következő énekszámokban élvezhettük: - Kettős (Lehoczky Éva, Palócz László, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Vidám kettős:”Kis kacsa fürdik a római parti strandon, gá-gá…” (Koltay Valéria, Külkey László, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Kettős (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Dal „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni” (Honthy Hanna, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel:Török Emil) S végezetül a mai operettműsor ismertetéséhez tartozik még két – ugyancsak ritkán előforduló - operettszám megnevezése: - A műsor legelejéről Gyöngy Pál -Török Rezső: Muzsikáló kastély – nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A műsor zárásaként Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony - előjáték (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik. Érdemes meghallgatni!
Ma töltötte volna be 92. életévét a kiváló koloratúrszoprán énekesünk, [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/06/tul-az-operencian-lehoczky-eva-emlekhet-10-het/; Lehoczky Éva, [/url] aki tavaly december 6-án tragikus körülmények között vesztette életét. Ezen a héten mindennap Őrá emlékezik a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsor a Dankó Rádióban. A rádió hangarchívuma segítségével ma belehallgathattunk abba a beszélgetésbe, amelyet 2006-ban készített Lehoczky Évával az „Aranyemberek” -sorozat szerkesztője, Farkas Éva. Nagyon érdekes, amiket mesélt-vallott életútjáról, a kezdetekről, a művészi pályájáról, például a "vándorságról", a szabad úszás időszakának hasznosságáról, de árnyoldalairól is. Zeneakadémia (1949-1956) elvégzése után azonnal a Fővárosi Operettszínházhoz került primadonnának (1956-1962); az egri Gárdonyi Géza Színház (1962-1965), a Karl Marx Stadt-i Operaház (NDK, 1965-1968., a város neve ma: Chemnitz); a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese (1968-1970); 1970-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 1984-ig, hatvanévesen nyugállományba vonulásáig volt a tagja. Lehoczky Éva mesélt különleges színezetű magas szopránhangjáról mint adottságról, az emblematikus szerepéről, Az Éj királynőjéről A varázsfuvolában, mely szinte végigkísérte pályáján, szólt beugrásairól és arról, hogy gyorsan tanult, sok ragyogó koloratúr-szerepet elénekelhetett Pesten, külföldön, vidéki „állomáshelyein”, ha kellett prózát is mondott és táncolt, szívesen segített kollégáinak bármilyen énektechnikai kérdésben, felmerülő színpadi mozgásban, akár jelmezviseletük terén is – ha ilyen kérdéseikkel hozzáfordultak. A rádió őrzi Lehoczky Éva gazdag hangfelvétel-állományát, melyből ma részleteket hallottunk Lehár Éva című operettjének 1975-ös rádiófelvételéről: - Éva belépője; az I. felvonás fináléja (Lehoczky Éva, Korondy György, Sólyom-Nagy Sándor, Kishegyi Árpád, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András), továbbá Suppé A szép Galathea című operettjéből a "bordal" csendült fel Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád és Bende Zsolt előadásában a rádió 1961-ben bemutatott új felvételéről (km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus, vezényel Polgár Tibor). És persze meghallgathattuk Lehoczky Éva előadásában az említett Éj királynője-áriát is, a II. felvonásból (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós). A mai operettműsorban – a Dankó Rádióban most először - részletek hangzottak el Buday Dénes – Szilágyi László 1936-os keletkezésű operettjéből, a "Csárdás" - ból. A dalok felvételei a rádióban az ötvenes évek végén és az 1960-as évek elején készültek olyan neves énekesekkel, mint Lehoczky Éva, Rafael Márta, Honthy Hanna, Koltay Valéria, Baksay Árpád, Külkey László, Palócz László és Udvardy Tibor. Buday Dénes ismert dallamait a mai adásban a következő énekszámokban élvezhettük: - Kettős (Lehoczky Éva, Palócz László, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Vidám kettős:”Kis kacsa fürdik a római parti strandon, gá-gá…” (Koltay Valéria, Külkey László, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Kettős (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Dal „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni” (Honthy Hanna, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel:Török Emil) S végezetül a mai operettműsor ismertetéséhez tartozik még két – ugyancsak ritkán előforduló - operettszám megnevezése: - A műsor legelejéről Gyöngy Pál -Török Rezső: Muzsikáló kastély – nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A műsor zárásaként Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony - előjáték (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik. Érdemes meghallgatni!
1959 smaragd 2017-03-06 16:24:20 [Válasz erre: 1958 Búbánat 2017-03-06 11:10:30]
Ötvös Csilla operaénekesnő szavai megelevenítették Lehoczky Éva operaénekesi pályáját, és szinte az utolsó napokig tartó barátságukat, kedves, személyes és operai emlékei mellett arról is szólt, hogy a decemberben elhunyt elbűvölő koloratur szoprán hangja részben adottsága volt, másrészt a folyamatos tanulás és fegyelem, figyelem együttese. Egyebek közt megemlített egy koloraturdalt, amelyet Lehoczky Évának írt egy zeneszerző - nem emlékezett már pontosan arra, hogy ki... -, amelyet igen magasan úgy énekelt, mintha egy madárka dalolna... (szavait tartalmában idéztem fel, a hamarosan kezdődő ismétlésben a gyönyörű zenei felvételek mellett ezt a részt is meghallgathatjuk). A "Túl az Óperencián" decemberi adásában hallhattuk Kemény Egon-Erdődy János: "Hajnali szerenád " című dalát, amelyet Lehoczky Éva halálakor, emlékére szerkesztett műsorába Nagy Ibolya. Lehet, hogy erre a dalra gondolt a művésznő és az emlékhét során újra meghallgathatjuk? "Túl az Óperencián" Nagy Ibolya műsora, Dankó Rádió
Ötvös Csilla operaénekesnő szavai megelevenítették Lehoczky Éva operaénekesi pályáját, és szinte az utolsó napokig tartó barátságukat, kedves, személyes és operai emlékei mellett arról is szólt, hogy a decemberben elhunyt elbűvölő koloratur szoprán hangja részben adottsága volt, másrészt a folyamatos tanulás és fegyelem, figyelem együttese. Egyebek közt megemlített egy koloraturdalt, amelyet Lehoczky Évának írt egy zeneszerző - nem emlékezett már pontosan arra, hogy ki... -, amelyet igen magasan úgy énekelt, mintha egy madárka dalolna... (szavait tartalmában idéztem fel, a hamarosan kezdődő ismétlésben a gyönyörű zenei felvételek mellett ezt a részt is meghallgathatjuk). A "Túl az Óperencián" decemberi adásában hallhattuk Kemény Egon-Erdődy János: "Hajnali szerenád " című dalát, amelyet Lehoczky Éva halálakor, emlékére szerkesztett műsorába Nagy Ibolya. Lehet, hogy erre a dalra gondolt a művésznő és az emlékhét során újra meghallgathatjuk? "Túl az Óperencián" Nagy Ibolya műsora, Dankó Rádió
1957 Búbánat 2017-03-06 11:09:21
Ma 50 éve halt meg Kodály Zoltán A Dankó Rádió operettműsora is megemlékezett a nagy magyar zeneköltőről, Ferencsik János Rá visszaemlékező szavait is hallhattuk egy archív interjújából. A Székelyfonó rádiófelvételének részleteiben a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának női kara, Palcsó Sándor, Andor Éva és Simándy József éneke csendült fel, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara. A Háry János stúdiófelvételéről pedig Takács Klára, Palló Imre, Sólyom-Nagy Sándor, valamint a Magyar Állami Operaház énekkara, Gyermekkórusa szólalt meg. Mindkét Kodály-mű zenei felvételén Ferencsik János vezényel. Ezen a héten a tavaly decemberben tragikus körülmények között elhunyt operaénekesnőre, [url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2016/12/06/meghalt-lehoczky-eva/; Leohczky Évára [/url] emlékezik a Túl az Óperencián című adás-sorozat. A koloratúrszoprán-legenda holnap töltötte volna be a 92. életévét. Tanulmányait 1949-től 1956-ig Kapitánffyné Katona Magdolna tanítványaként végezte a Zeneakadémián. Pályafutását a Fővárosi Operettszínházban kezdte, 1962–65-ben az egri Gárdonyi Géza Színház, 1965–1968 között a Karl Marx Stadt-i Operaház, 1968-tól 1970-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese volt. 1970-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 1984-ig volt tagja. Lehoczky Éva Magyarországon és Németországban is meghódította a színpadot. Olyan darabokban láthatta a közönség mint a Szöktetés a szerájból, Lammermoori Lucia, Cosi van tutte, Szerelmi bájital, Az álarcosbál, Szerelmi bájital, Rigoletto, Albert Herring, Szentivánéji álom, a Hunyadi László, Hoffmann meséi, A sevillai borbély, Sarolta, vagy a János Vitéz. A varázsfuvolában mint Éj királynője, mindig hatalmas sikert aratott. Kezdetekben a repertoárjához tartoztak a jelentősebb operettek primadonnaszerepei is (Luxemburg grófja, Sztambul rózsája) A rádióban és a televízióban az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évekig sok-sok daljáték- és operettfelvételen énekelt (János vitéz, Aranyvirág, A szép Galathea, Boccaccio, Bob herceg, Csárdáskirálynő, Éva, Szökött szerelmesek, Kékszakáll, A férj kopogtat, Párizsi élet, A denevér, Paganini, Sybill stb.) Lehoczky Éva harminc éve vonult vissza az énekléstől. Az operettvilag.net portálnak [url] http://operavilag.net/interjuk/lehoczky-eva/; 2010-ben adott interjújában [/url] így foglalta össze a hosszú művészi pályáján elért eredményeit: „A hivatásom minden lépcsőjét megjártam, és ezt természetesnek is tartom, mert (meggyőződésem és tapasztaltam is) akit rögtön feldobnak a Himalája csúcsára, az onnan már nem tud feljebb jutni, csak a mennybe – vagy lecsúszik. Fájdalom nincs bennem, mert amikor nem egészen úgy alakult a pályám, ahogy szerettem volna, olyankor a Jóisten kárpótolt egy jobb lehetőséggel. Elégedett vagyok a karrieremmel: bejártam a világot, és mindenütt óriási sikerrel szerepeltem. Díjak? Nekem minden kitüntetésnél többet ért, amikor Ferencsik A varázsfuvola premierjén az áriám után elégedetten, elismerően bólintott felém és a zenekar felé, vagy amikor Kórodi András az utolsó Sevillai borbély-előadásom után azt mondta: „De jó volt magával, naccsád!” Úgy érzem, hivatásom legfontosabb célját elértem: művészetemmel sikerült maradandó, szép élményeket szerezni a közönségnek.” A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a mai adásban Lehoczky Évával szoros barátságot ápolt Ötvös Csilla operaénekest, egykori kollégát, kérte fel, emlékezzen a nagy hírű énekművészre, kvalitásaira, a vele színpadon eltöltött évekre, szóljon életútjáról, a pályájáról és meséljen a civil, a már régóta visszavonult idős Lehoczky Éváról is, akivel telefonon szinte az utolsó napokig tartotta a kapcsolatot és nagyon megrázta halálhíre. A délelőtti műsorban az ének-zenei illusztrációt Huszka Jenő Aranyvirág című operettje rádiófelvételének részletei szolgálták: - Ellen dala; Cake Walke; az I. felvonás fináléja; Tarantella. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Budapesti Madrigálkórus (Szekeres-kórus), vezényel: Bánfalvy Miklós. Az operettműsor délutáni ismétlése a szokott időben, 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető online a www.dankoradio.hu oldalon.
Ma 50 éve halt meg Kodály Zoltán A Dankó Rádió operettműsora is megemlékezett a nagy magyar zeneköltőről, Ferencsik János Rá visszaemlékező szavait is hallhattuk egy archív interjújából. A Székelyfonó rádiófelvételének részleteiben a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának női kara, Palcsó Sándor, Andor Éva és Simándy József éneke csendült fel, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara. A Háry János stúdiófelvételéről pedig Takács Klára, Palló Imre, Sólyom-Nagy Sándor, valamint a Magyar Állami Operaház énekkara, Gyermekkórusa szólalt meg. Mindkét Kodály-mű zenei felvételén Ferencsik János vezényel. Ezen a héten a tavaly decemberben tragikus körülmények között elhunyt operaénekesnőre, [url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2016/12/06/meghalt-lehoczky-eva/; Leohczky Évára [/url] emlékezik a Túl az Óperencián című adás-sorozat. A koloratúrszoprán-legenda holnap töltötte volna be a 92. életévét. Tanulmányait 1949-től 1956-ig Kapitánffyné Katona Magdolna tanítványaként végezte a Zeneakadémián. Pályafutását a Fővárosi Operettszínházban kezdte, 1962–65-ben az egri Gárdonyi Géza Színház, 1965–1968 között a Karl Marx Stadt-i Operaház, 1968-tól 1970-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese volt. 1970-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 1984-ig volt tagja. Lehoczky Éva Magyarországon és Németországban is meghódította a színpadot. Olyan darabokban láthatta a közönség mint a Szöktetés a szerájból, Lammermoori Lucia, Cosi van tutte, Szerelmi bájital, Az álarcosbál, Szerelmi bájital, Rigoletto, Albert Herring, Szentivánéji álom, a Hunyadi László, Hoffmann meséi, A sevillai borbély, Sarolta, vagy a János Vitéz. A varázsfuvolában mint Éj királynője, mindig hatalmas sikert aratott. Kezdetekben a repertoárjához tartoztak a jelentősebb operettek primadonnaszerepei is (Luxemburg grófja, Sztambul rózsája) A rádióban és a televízióban az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évekig sok-sok daljáték- és operettfelvételen énekelt (János vitéz, Aranyvirág, A szép Galathea, Boccaccio, Bob herceg, Csárdáskirálynő, Éva, Szökött szerelmesek, Kékszakáll, A férj kopogtat, Párizsi élet, A denevér, Paganini, Sybill stb.) Lehoczky Éva harminc éve vonult vissza az énekléstől. Az operettvilag.net portálnak [url] http://operavilag.net/interjuk/lehoczky-eva/; 2010-ben adott interjújában [/url] így foglalta össze a hosszú művészi pályáján elért eredményeit: „A hivatásom minden lépcsőjét megjártam, és ezt természetesnek is tartom, mert (meggyőződésem és tapasztaltam is) akit rögtön feldobnak a Himalája csúcsára, az onnan már nem tud feljebb jutni, csak a mennybe – vagy lecsúszik. Fájdalom nincs bennem, mert amikor nem egészen úgy alakult a pályám, ahogy szerettem volna, olyankor a Jóisten kárpótolt egy jobb lehetőséggel. Elégedett vagyok a karrieremmel: bejártam a világot, és mindenütt óriási sikerrel szerepeltem. Díjak? Nekem minden kitüntetésnél többet ért, amikor Ferencsik A varázsfuvola premierjén az áriám után elégedetten, elismerően bólintott felém és a zenekar felé, vagy amikor Kórodi András az utolsó Sevillai borbély-előadásom után azt mondta: „De jó volt magával, naccsád!” Úgy érzem, hivatásom legfontosabb célját elértem: művészetemmel sikerült maradandó, szép élményeket szerezni a közönségnek.” A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a mai adásban Lehoczky Évával szoros barátságot ápolt Ötvös Csilla operaénekest, egykori kollégát, kérte fel, emlékezzen a nagy hírű énekművészre, kvalitásaira, a vele színpadon eltöltött évekre, szóljon életútjáról, a pályájáról és meséljen a civil, a már régóta visszavonult idős Lehoczky Éváról is, akivel telefonon szinte az utolsó napokig tartotta a kapcsolatot és nagyon megrázta halálhíre. A délelőtti műsorban az ének-zenei illusztrációt Huszka Jenő Aranyvirág című operettje rádiófelvételének részletei szolgálták: - Ellen dala; Cake Walke; az I. felvonás fináléja; Tarantella. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Budapesti Madrigálkórus (Szekeres-kórus), vezényel: Bánfalvy Miklós. Az operettműsor délutáni ismétlése a szokott időben, 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető online a www.dankoradio.hu oldalon.
1956 Búbánat 2017-03-05 17:28:29 [Válasz erre: 111 Búbánat 2008-04-04 23:30:39]
Kapcs.: 111., 817., 1252. sorszámokhoz Jacobi Viktor–Bródy Miksa–Martos Ferenc: Sybill Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 A rádiófelvétel rendezőjének, Rácz Györgynek előzetese, ajánló sorai a hangzó operettbemutató elé a Rádióújság aktuális számában: „Szeretném egy kötelező vallomással kezdeni. A Sybillnek én legfeljebb társ-rendezője vagyok. A munka oroszlánrésze – zenei adásról lévén szó – a karmesteré: Sebestyén Andrásé és a zenei rendezőé: Járfás Tamásé. Ha a műsor sikert arat - és egyes részeit már közvetítve ( 'Fele próza’-1961. december 9., Kossuth Adó, 20.25 ), annak visszhangja erre enged következtetni! – úgy az elsősorban az ő érdemük. Ennek a nagyon értékes muzsikájú, szinte vígoperai felépítésű, igényes és nemes zenei anyagú operettnek minden szerepét merész kezdeményezéssel olyanokra osztottuk, akik egyrészt eddig más műfajokban jutottak babérokhoz, másrészt az operettszínpadon más szerepkörben ügyködtek. Így kapta meg a címszerepet Németh Marika, aki színpadi értelemben bizony egyáltalán nem sybilli alkat, s aki éppen ezért, minden hagyományos berögzöttség nélkül, nagy és hasznos művészi erőfeszítéssel fogott feladatához, amit – nyugodtan mondhatjuk – operai szinten oldott meg. Ugyanakkor operai kollégái – Verdi és Puccini hősei – nem ’fentről’ közeledtek a műfajhoz, hanem mindössze könnyedebb, derűsebb hangvétellel, de ugyanúgy igyekeztek - és tudtak – helytállni, mint máskor Mimiként, Cavaradossiként... S mindehhez a legemberibb humorú, behízelgően kedves, elragadó derűjű ’narrátor’: Feleki Kamill. Mert a többiek azonosak az énekszereplőkkel – s talán mindössze ez volt az a terület, ahol némi munkát a magaménak mondhatok. De ha Németh Marika naiva-primadonna jellegét sikerült az ’éjfekete énekesnő’ magatartására formálni és az operaénekesek prózáját kifejezővé, árnyalttá, a helyzetnek megfelelően hol drámaivá, hol vidámmá tenni – az is főként azt bizonyítja, hogy a művészek elsősorban is nem műfajok szerint tagozódnak, hanem képességeik szerint! „ Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire (Narrátor) – Feleki Kamill A fiatal Poire, impresszárió – Kishegyi Árpád Sybill, énekesnő – Németh Marika Petrov, hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah, Poire felesége – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Borcsakov, szállodaigazgató– Petri Miklós Lakáj – Regős Péter
Kapcs.: 111., 817., 1252. sorszámokhoz Jacobi Viktor–Bródy Miksa–Martos Ferenc: Sybill Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 A rádiófelvétel rendezőjének, Rácz Györgynek előzetese, ajánló sorai a hangzó operettbemutató elé a Rádióújság aktuális számában: „Szeretném egy kötelező vallomással kezdeni. A Sybillnek én legfeljebb társ-rendezője vagyok. A munka oroszlánrésze – zenei adásról lévén szó – a karmesteré: Sebestyén Andrásé és a zenei rendezőé: Járfás Tamásé. Ha a műsor sikert arat - és egyes részeit már közvetítve ( 'Fele próza’-1961. december 9., Kossuth Adó, 20.25 ), annak visszhangja erre enged következtetni! – úgy az elsősorban az ő érdemük. Ennek a nagyon értékes muzsikájú, szinte vígoperai felépítésű, igényes és nemes zenei anyagú operettnek minden szerepét merész kezdeményezéssel olyanokra osztottuk, akik egyrészt eddig más műfajokban jutottak babérokhoz, másrészt az operettszínpadon más szerepkörben ügyködtek. Így kapta meg a címszerepet Németh Marika, aki színpadi értelemben bizony egyáltalán nem sybilli alkat, s aki éppen ezért, minden hagyományos berögzöttség nélkül, nagy és hasznos művészi erőfeszítéssel fogott feladatához, amit – nyugodtan mondhatjuk – operai szinten oldott meg. Ugyanakkor operai kollégái – Verdi és Puccini hősei – nem ’fentről’ közeledtek a műfajhoz, hanem mindössze könnyedebb, derűsebb hangvétellel, de ugyanúgy igyekeztek - és tudtak – helytállni, mint máskor Mimiként, Cavaradossiként... S mindehhez a legemberibb humorú, behízelgően kedves, elragadó derűjű ’narrátor’: Feleki Kamill. Mert a többiek azonosak az énekszereplőkkel – s talán mindössze ez volt az a terület, ahol némi munkát a magaménak mondhatok. De ha Németh Marika naiva-primadonna jellegét sikerült az ’éjfekete énekesnő’ magatartására formálni és az operaénekesek prózáját kifejezővé, árnyalttá, a helyzetnek megfelelően hol drámaivá, hol vidámmá tenni – az is főként azt bizonyítja, hogy a művészek elsősorban is nem műfajok szerint tagozódnak, hanem képességeik szerint! „ Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire (Narrátor) – Feleki Kamill A fiatal Poire, impresszárió – Kishegyi Árpád Sybill, énekesnő – Németh Marika Petrov, hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah, Poire felesége – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Borcsakov, szállodaigazgató– Petri Miklós Lakáj – Regős Péter
1955 smaragd 2017-03-05 07:18:50
Simándy József elhunyta napjának évfordulóján felidézem Kemény Egon: "Hatvani diákjai" (1955) című" daljátékában alakított szerepét és egyúttal azt a ma már történelmi távlatú, rendkívül szép művészi hangulatot, amely a felvétel idején a Magyar Rádióban, a "Rádió Dalszínháza" alkotóműhelyében a hallgatóság örömére szolgált. [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/petress_zsuzsa_simandy_jozsef__hatvani_diakjai;"Édes lányka, szép Amálka..."[/url] Kettős - Petress Zsuzsa és Simándy József énekel KEMÉNY EGON- Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) (Ezt a bejegyzésemet tegnap a "Simándy József - az örök tenor" és a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905- Budapest,1969)" fórumokba írtam be, a művel és benne Simándy József operaénekes szerepformálásával ezen a fórumon is sokszor foglalkoztunk.)
Simándy József elhunyta napjának évfordulóján felidézem Kemény Egon: "Hatvani diákjai" (1955) című" daljátékában alakított szerepét és egyúttal azt a ma már történelmi távlatú, rendkívül szép művészi hangulatot, amely a felvétel idején a Magyar Rádióban, a "Rádió Dalszínháza" alkotóműhelyében a hallgatóság örömére szolgált. [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/petress_zsuzsa_simandy_jozsef__hatvani_diakjai;"Édes lányka, szép Amálka..."[/url] Kettős - Petress Zsuzsa és Simándy József énekel KEMÉNY EGON- Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) (Ezt a bejegyzésemet tegnap a "Simándy József - az örök tenor" és a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905- Budapest,1969)" fórumokba írtam be, a művel és benne Simándy József operaénekes szerepformálásával ezen a fórumon is sokszor foglalkoztunk.)
1954 Búbánat 2017-03-04 11:54:19
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában évfordulók kapcsán kettős megemlékezésre kerített sort a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya. Kalmár Magda operaénekesnő 50 évvel ezelőtt kezdte a művészi pályát az Operában, és ebből az alkalomból Nagy Ibolya telefonon felhívta a művésznőt, akit abból az alkalomból is köszöntött, hogy ma ünnepli születésnapját; megkérte, elevenítse fel a pálya kezdeteit és arról is szóljon, hogyan telnek napjai manapság, milyen feladatok várják még... Kalmár Magda rádiós felvételei közül ezúttal három Lehár-operettből hallhattunk részleteket: a Paganiniből (km. Gulyás Dénes), a Giudittából és A mosoly országából. Ez utóbbi operett 1971-es rádiófelvételén Kalmár Magda együtt szerepelt Simándy Józseffel, aki ma 20 éve hagyott itt bennünket, s akivel több közös produkcióban volt alkalma fellépni, és ilyen örömteli közös munkájuk volt a rádióban felvett Mosoly országa 1971-es stúdiófelvétele is (melyben partnerük volt Házy Erzsébet és Bende Zsolt). Ebből a Lehár-operettből, Simándy tolmácsolásában felhangzott a „ Vágyom egy nő után” dal és a dalmű fináléjának búcsúkettőse, melyben Kalmár Magdát is hallhatjuk. Simándytól az adásban még felcsendültek további énekszámok is: Lehár Friderikájának és Kacsóh Rákóczijának egy-egy áriája, továbbá Liszt Victor Hugo versére komponált dala („Ha álmom mély”), valamint a Kodály-évfordulók jegyében a Psalmus Hungaricus részlete is (km. a Budapesti Kórus, a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Doráti Antal). Nagy Ibolya végül Simándy Józsefre emlékezve, Dalos László könyvéből („Bánk bán elmondja…”) a szerzőnek a felejthetetlen tenoristánkról megfogalmazott szép, szívhez szóló gondolatát idézte. Az adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában évfordulók kapcsán kettős megemlékezésre kerített sort a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya. Kalmár Magda operaénekesnő 50 évvel ezelőtt kezdte a művészi pályát az Operában, és ebből az alkalomból Nagy Ibolya telefonon felhívta a művésznőt, akit abból az alkalomból is köszöntött, hogy ma ünnepli születésnapját; megkérte, elevenítse fel a pálya kezdeteit és arról is szóljon, hogyan telnek napjai manapság, milyen feladatok várják még... Kalmár Magda rádiós felvételei közül ezúttal három Lehár-operettből hallhattunk részleteket: a Paganiniből (km. Gulyás Dénes), a Giudittából és A mosoly országából. Ez utóbbi operett 1971-es rádiófelvételén Kalmár Magda együtt szerepelt Simándy Józseffel, aki ma 20 éve hagyott itt bennünket, s akivel több közös produkcióban volt alkalma fellépni, és ilyen örömteli közös munkájuk volt a rádióban felvett Mosoly országa 1971-es stúdiófelvétele is (melyben partnerük volt Házy Erzsébet és Bende Zsolt). Ebből a Lehár-operettből, Simándy tolmácsolásában felhangzott a „ Vágyom egy nő után” dal és a dalmű fináléjának búcsúkettőse, melyben Kalmár Magdát is hallhatjuk. Simándytól az adásban még felcsendültek további énekszámok is: Lehár Friderikájának és Kacsóh Rákóczijának egy-egy áriája, továbbá Liszt Victor Hugo versére komponált dala („Ha álmom mély”), valamint a Kodály-évfordulók jegyében a Psalmus Hungaricus részlete is (km. a Budapesti Kórus, a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Doráti Antal). Nagy Ibolya végül Simándy Józsefre emlékezve, Dalos László könyvéből („Bánk bán elmondja…”) a szerzőnek a felejthetetlen tenoristánkról megfogalmazott szép, szívhez szóló gondolatát idézte. Az adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
1953 Búbánat 2017-02-27 23:59:51 [Válasz erre: 1952 Búbánat 2017-02-27 15:37:56]
Említettem a Dankó Rádióban ma hallott Cigányszerelem magyar nyelvű felvételei közül hármat. De még további, számos hazai stúdiófelvételről hangzanak fel időnként az operett részletei, és sok kitűnő művész énekhangján csendülnek fel Lehár híres dalművének legszebb dallamai. Ezek sorából mindenképp említést érdemel az 1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták: Házy Erzsébet – Ilona/Zórika Ilosfalvy Róbert – Jonel/Józsi Radnay György – Dragotin A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli: 1.) Zórika és Józsi kettőse az I. felvonásból (Házy, Ilosfalvy) 2.) Ilona dala és Csárdás „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Házy) 3.) Józsi dala „Messze hív a nagyvilág” (Ilosfalvy) 4.) Zórika dala „Nézz rám” (Házy) 5.) Ilona és Dragotin kettőse „Egy dal kísér” (Házy, Radnay) 6.) Zórika és Jonel kettőse „Zórika, Zórika jöjj haza már” (Házy, Ilosfalvy) Egy másik érdekesség: talán Szabó Miklós az egyetlen énekművészünk, aki a legtöbbször énekelte e Lehár-operettnek a részleteit különböző rádió- ill. hanglemezfelvételeken (őt mindjárt Házy Erzsébet követi gyakoriságban): 1950 - Ilona és Dragotin kettőse: Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Budapest Zenekar, vezényel: Lehel György (TONALIT, 1950 - lásd 1318. és 1319. sorszámoknál is) 1954 - Ilona és Dragetni kettőse; - Jonel dala: Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pogány László HUNGAROTON RECORDS LTD. Released on: 1954-08-14 (lásd: youtube-on) 1957 - Jonel dala: Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó Évszám nélkül: - Hármas: Zentai Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós (a rádióban többször elhangzott ez az énekszám; a felvétel specifikációjáról – zenekar, karmester, gyártás, kiadásidőpont - nincs adatom, feltehetőleg ez részlet is az 1957-es stúdiófelvételről való.) 1961 – A Cigányszerelem – keresztmetszet A rádiófelvétel bemutatója: 1961. október 31., Kossuth Rádió 20.25 – 21.18 Innocent-Vincze Ernő összekötőszövegét elmondja: Gombos Katalin és Sinkovits Imre Km.: Gyenes Magda, Koltay Valéria, László Margit, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Külkey László, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Vincze Ottó Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György
Említettem a Dankó Rádióban ma hallott Cigányszerelem magyar nyelvű felvételei közül hármat. De még további, számos hazai stúdiófelvételről hangzanak fel időnként az operett részletei, és sok kitűnő művész énekhangján csendülnek fel Lehár híres dalművének legszebb dallamai. Ezek sorából mindenképp említést érdemel az 1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták: Házy Erzsébet – Ilona/Zórika Ilosfalvy Róbert – Jonel/Józsi Radnay György – Dragotin A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli: 1.) Zórika és Józsi kettőse az I. felvonásból (Házy, Ilosfalvy) 2.) Ilona dala és Csárdás „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Házy) 3.) Józsi dala „Messze hív a nagyvilág” (Ilosfalvy) 4.) Zórika dala „Nézz rám” (Házy) 5.) Ilona és Dragotin kettőse „Egy dal kísér” (Házy, Radnay) 6.) Zórika és Jonel kettőse „Zórika, Zórika jöjj haza már” (Házy, Ilosfalvy) Egy másik érdekesség: talán Szabó Miklós az egyetlen énekművészünk, aki a legtöbbször énekelte e Lehár-operettnek a részleteit különböző rádió- ill. hanglemezfelvételeken (őt mindjárt Házy Erzsébet követi gyakoriságban): 1950 - Ilona és Dragotin kettőse: Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Budapest Zenekar, vezényel: Lehel György (TONALIT, 1950 - lásd 1318. és 1319. sorszámoknál is) 1954 - Ilona és Dragetni kettőse; - Jonel dala: Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pogány László HUNGAROTON RECORDS LTD. Released on: 1954-08-14 (lásd: youtube-on) 1957 - Jonel dala: Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó Évszám nélkül: - Hármas: Zentai Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós (a rádióban többször elhangzott ez az énekszám; a felvétel specifikációjáról – zenekar, karmester, gyártás, kiadásidőpont - nincs adatom, feltehetőleg ez részlet is az 1957-es stúdiófelvételről való.) 1961 – A Cigányszerelem – keresztmetszet A rádiófelvétel bemutatója: 1961. október 31., Kossuth Rádió 20.25 – 21.18 Innocent-Vincze Ernő összekötőszövegét elmondja: Gombos Katalin és Sinkovits Imre Km.: Gyenes Magda, Koltay Valéria, László Margit, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Külkey László, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Vincze Ottó Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György
1952 Búbánat 2017-02-27 15:37:56
Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjének számos rádió-, televízió-, hanglemez- és színházi előadás felvétele létezik. Itt a fórumon, rendszeresen hírt adok arról ha a Dankó Rádió operettadásaiban - más, számomra fontos operettek mellett - részletek csendülnek fel ebből a dalműből - ezzel így vagyok ma is, hiszen újra megszólaltak dalok, jelenetek az operettből a rádióban, ezúttal az alábbi felvételekről: 1. Lehár Ferenc: Cigányszerelem - Jonel dala: „Messze hív a nagyvilág” (Szabó Miklós meg az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó - 1954) 2. Lehár Ferenc: Cigányszerelem - az operett teljes stúdiófelvételéről A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15 Magyar fordítás: Gábor Andor versei nyomán Zoltán Pál A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Nagy Ferenc vezényli. Ezen a felvételen szerepeltek: Zórika – Kincses Veronika Ilona – Kukely Júlia Paulette - Decsi Ágnes Berta – Takács Tamara Ionel – Molnár András Józsi – Gulyás Dénes Tivadar – Fülöp Attila Dragotin – Bende Zsolt Kutula – Korcsmáros Péter Mihály - Mersei Miklós - Berta és Drágfay kettőse (No.21) (Takács Tamara és Bende Zsolt) - Cigányinduló (No.10) (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, km. az MRT Énekkara) 3.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem - a Budapesti Operettszínház előadásának hangfelvételéről (2012. november 3.) Gábor Andor magyar fordítását és a dalszövegeket részben átdolgozta Zoltán Pál és G. Dénes György. Km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara Vezényel: Makláry László Szereposztás volt: Zórika – Fischl Mónika Józsi – Vadász Dániel Ilona – Kalocsai Zsuzsa Gábor, Zórika vőlegénye – Boncsér Gergely Dragoján: Faragó András Berta, nevelőnő – Lehoczky Zsuzsa Jolán – Szendy Szilvi Tivadar – Kerényi Miklós Máté Kutula – Verebes István - A II. finálé (Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Vadász Dániel, Faragó András, Verebes István és az Énekkar) A Túl az Óperencián műsor első felében Jacobi Leányvásár című operettjének 1964-es rádió stúdiófelvételéről szólaltak meg részletek Házy Erzsébet, Németh Marika, Bilicsi Tivadar, Palcsó Sándor és Udvardy Tibor előadásában, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Sebestyén András vezényli. Az adás délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik, ami a rádió mellett online interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon. Az operettműsornak ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/02/27/tul-az-operencian-oroszlan-szonja-9-het/; Oroszlán Szonja [/url] színésznő a vendége, akit amerikai (Philadelphia) otthonában telefonon hívott fel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjének számos rádió-, televízió-, hanglemez- és színházi előadás felvétele létezik. Itt a fórumon, rendszeresen hírt adok arról ha a Dankó Rádió operettadásaiban - más, számomra fontos operettek mellett - részletek csendülnek fel ebből a dalműből - ezzel így vagyok ma is, hiszen újra megszólaltak dalok, jelenetek az operettből a rádióban, ezúttal az alábbi felvételekről: 1. Lehár Ferenc: Cigányszerelem - Jonel dala: „Messze hív a nagyvilág” (Szabó Miklós meg az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó - 1954) 2. Lehár Ferenc: Cigányszerelem - az operett teljes stúdiófelvételéről A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15 Magyar fordítás: Gábor Andor versei nyomán Zoltán Pál A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Nagy Ferenc vezényli. Ezen a felvételen szerepeltek: Zórika – Kincses Veronika Ilona – Kukely Júlia Paulette - Decsi Ágnes Berta – Takács Tamara Ionel – Molnár András Józsi – Gulyás Dénes Tivadar – Fülöp Attila Dragotin – Bende Zsolt Kutula – Korcsmáros Péter Mihály - Mersei Miklós - Berta és Drágfay kettőse (No.21) (Takács Tamara és Bende Zsolt) - Cigányinduló (No.10) (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, km. az MRT Énekkara) 3.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem - a Budapesti Operettszínház előadásának hangfelvételéről (2012. november 3.) Gábor Andor magyar fordítását és a dalszövegeket részben átdolgozta Zoltán Pál és G. Dénes György. Km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara Vezényel: Makláry László Szereposztás volt: Zórika – Fischl Mónika Józsi – Vadász Dániel Ilona – Kalocsai Zsuzsa Gábor, Zórika vőlegénye – Boncsér Gergely Dragoján: Faragó András Berta, nevelőnő – Lehoczky Zsuzsa Jolán – Szendy Szilvi Tivadar – Kerényi Miklós Máté Kutula – Verebes István - A II. finálé (Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Vadász Dániel, Faragó András, Verebes István és az Énekkar) A Túl az Óperencián műsor első felében Jacobi Leányvásár című operettjének 1964-es rádió stúdiófelvételéről szólaltak meg részletek Házy Erzsébet, Németh Marika, Bilicsi Tivadar, Palcsó Sándor és Udvardy Tibor előadásában, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Sebestyén András vezényli. Az adás délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik, ami a rádió mellett online interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon. Az operettműsornak ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/02/27/tul-az-operencian-oroszlan-szonja-9-het/; Oroszlán Szonja [/url] színésznő a vendége, akit amerikai (Philadelphia) otthonában telefonon hívott fel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
1951 Búbánat 2017-02-25 10:49:33
A Dankó Rádió mai operettműsorában Lehár Ferenc Paganini c. operettjéből három részlet hangzott el, a délutáni (18.00) ismétlésben újra meghallgathatjuk - más bejátszott dalok mellett - ezeket: - Paganini dala "Volt nem egy de száz babám" (Gulyás Dénes) - Vidám kettős, I. felv.: "Könnyű pille mind a nő" (Zentai Anna, Kishegyi Árpád) - Az I. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor) Az adás Sullivan A Fruska című operettjéből a "Tengerész-induló"-val kezdődik. A műsor e heti vendége: Baranyi Ferenc író, költő, műfordító, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban.
A Dankó Rádió mai operettműsorában Lehár Ferenc Paganini c. operettjéből három részlet hangzott el, a délutáni (18.00) ismétlésben újra meghallgathatjuk - más bejátszott dalok mellett - ezeket: - Paganini dala "Volt nem egy de száz babám" (Gulyás Dénes) - Vidám kettős, I. felv.: "Könnyű pille mind a nő" (Zentai Anna, Kishegyi Árpád) - Az I. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor) Az adás Sullivan A Fruska című operettjéből a "Tengerész-induló"-val kezdődik. A műsor e heti vendége: Baranyi Ferenc író, költő, műfordító, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban.
1950 Búbánat 2017-02-24 09:47:25 [Válasz erre: 148 Búbánat 2008-04-10 00:34:17]
Kapcs. 148. sorszámoz Vincze Ottó: Kis szekeres – nagy szekeres Rádiódaljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. szeptember 16., Kossuth Rádió 20.29 – 23.10 (Közben szünet 21.40-22.25: sporthíradó, hírek, időjárás-jelentés) Vincze Ottó a daljáték zenéjét Egressy Béni műveinek felhasználásával szerezte. Szövegkönyv: Innocent-Vincze Ernő Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Vezényel a szerző: Vincze Ottó Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Földényi-kórus, valamint Lakatos Vince népi zenekara. Szereposztás: Béni – Sárdy János Kornélia – Petress Zsuzsa Rózsa – Zentay Anna Stock, ujdondász – Rátonyi Róbert Özv. Kőnigné – Mezei Mária Miska, vándorszínész – Angyal Sándor Giancolelli, impresszárió – Latabár Árpád Jobbágy – Makláry János Egressy Gábor – Básti Lajos Liszt Ferenc – Velenczei István Erkel Ferenc – Deák Sándor Czóbelné – Simor Erzsi Intendáns – Győrffy György Patikárus Ferkó – Csók István Szerkesztő – Ascher Oszkár A játék Olaszországban, Görögországban és hazánkban játszódik a XIX. század 30-as és 40-es éveiben A Rádióújságban Ruitner Sándor a rádióbemutató elé írt ajánló-ismertető sorokat: A dramaturg a hét daljáték-bemutatójáról Egressy Béni: Nem vagyok én senki, semmi, csak egy nótás „kis szekeres” Erkel Ferenc: Hát – kis szekeresre is szükség van. Bénikém. Mert az is hagy maga után keréknyomot. Utánunk jövőknek mutatja az utat! Amerre mi jártunk... Ez a párbeszéd részlet Innocent-Vincze Ernő és Vincze Ottó most bemutatásra kerülő „Kis szekeres – nagy szekeres” c. daljátékából, melynek hőse a nagy magyar színész, Egressy Béni. Daljátékba foglalták alakját a szerzők, hiszen őt magát körül- övezi a muzsika, a sok – immár népdalként számon tartott – dal, az „Ereszkedik le a felhő”, a „Mi füstölög ott a síkon távolban” és a „Kis szekeres”, körülövezi a játék, a színház, a vándorkomédiázástól az ország első színpadáig. Nótás kis szekeresnek nevezte magát, de ő írta a Szózat zenéjét, s kisebb szerzeményei Erkel operáit és Liszt rapszódiáit gazdagították muzsikájukkal. Verses kis szekeresnek nevezte magát, de az ő verssoraira, librettójára íródott a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán, Erkel híres operája. Kis szekeres volt a nagyok mellett, de együtt voltak a kis és nagy szekeresek 1848 március idusán! És hagytak maguk után keréknyomot... Amerre mi járunk!” Ruitner Sándor
Kapcs. 148. sorszámoz Vincze Ottó: Kis szekeres – nagy szekeres Rádiódaljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. szeptember 16., Kossuth Rádió 20.29 – 23.10 (Közben szünet 21.40-22.25: sporthíradó, hírek, időjárás-jelentés) Vincze Ottó a daljáték zenéjét Egressy Béni műveinek felhasználásával szerezte. Szövegkönyv: Innocent-Vincze Ernő Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Vezényel a szerző: Vincze Ottó Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Földényi-kórus, valamint Lakatos Vince népi zenekara. Szereposztás: Béni – Sárdy János Kornélia – Petress Zsuzsa Rózsa – Zentay Anna Stock, ujdondász – Rátonyi Róbert Özv. Kőnigné – Mezei Mária Miska, vándorszínész – Angyal Sándor Giancolelli, impresszárió – Latabár Árpád Jobbágy – Makláry János Egressy Gábor – Básti Lajos Liszt Ferenc – Velenczei István Erkel Ferenc – Deák Sándor Czóbelné – Simor Erzsi Intendáns – Győrffy György Patikárus Ferkó – Csók István Szerkesztő – Ascher Oszkár A játék Olaszországban, Görögországban és hazánkban játszódik a XIX. század 30-as és 40-es éveiben A Rádióújságban Ruitner Sándor a rádióbemutató elé írt ajánló-ismertető sorokat: A dramaturg a hét daljáték-bemutatójáról Egressy Béni: Nem vagyok én senki, semmi, csak egy nótás „kis szekeres” Erkel Ferenc: Hát – kis szekeresre is szükség van. Bénikém. Mert az is hagy maga után keréknyomot. Utánunk jövőknek mutatja az utat! Amerre mi jártunk... Ez a párbeszéd részlet Innocent-Vincze Ernő és Vincze Ottó most bemutatásra kerülő „Kis szekeres – nagy szekeres” c. daljátékából, melynek hőse a nagy magyar színész, Egressy Béni. Daljátékba foglalták alakját a szerzők, hiszen őt magát körül- övezi a muzsika, a sok – immár népdalként számon tartott – dal, az „Ereszkedik le a felhő”, a „Mi füstölög ott a síkon távolban” és a „Kis szekeres”, körülövezi a játék, a színház, a vándorkomédiázástól az ország első színpadáig. Nótás kis szekeresnek nevezte magát, de ő írta a Szózat zenéjét, s kisebb szerzeményei Erkel operáit és Liszt rapszódiáit gazdagították muzsikájukkal. Verses kis szekeresnek nevezte magát, de az ő verssoraira, librettójára íródott a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán, Erkel híres operája. Kis szekeres volt a nagyok mellett, de együtt voltak a kis és nagy szekeresek 1848 március idusán! És hagytak maguk után keréknyomot... Amerre mi járunk!” Ruitner Sándor
1949 Búbánat 2017-02-24 09:04:51 [Válasz erre: 146 Búbánat 2008-04-10 00:33:21]
Kapcs. 146. sorszámhoz 1957. január 5. , Kossuth Rádió, 14.30 – 15.00 André Messager: A nászéjszaka – részletek Bemutató. Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György A részletek: - Legenda (Osváth Júlia - Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós) - Dal a szerelemről (Vámos Ágnes) - Kitty és Röbert kettőse (Osváth Júlia, Kövecses Béla) - Dal (Vámos Ágnes) - Kitty dala (Osváth Júlia)
Kapcs. 146. sorszámhoz 1957. január 5. , Kossuth Rádió, 14.30 – 15.00 André Messager: A nászéjszaka – részletek Bemutató. Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György A részletek: - Legenda (Osváth Júlia - Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós) - Dal a szerelemről (Vámos Ágnes) - Kitty és Röbert kettőse (Osváth Júlia, Kövecses Béla) - Dal (Vámos Ágnes) - Kitty dala (Osváth Júlia)
1948 Búbánat 2017-02-23 14:35:46 [Válasz erre: 1947 Búbánat 2017-02-23 14:32:38]
(Az 1982-es bemutató-évszámot véletlenül kétszer írtam le - az elsőt át kell ugorni...)
(Az 1982-es bemutató-évszámot véletlenül kétszer írtam le - az elsőt át kell ugorni...)
1947 Búbánat 2017-02-23 14:32:38 [Válasz erre: 1936 Búbánat 2017-02-17 11:18:32]
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásából kiemelem Franz von Suppé Boccaccio című operettjének a részleteit. Előbb az 1961-es teljes rádiófelvételről (a Rádió Dalszínház bemutatójáról az 1.936. és az 1.916. sorszámoknál olvasható bővebb ismertető bejegyzés) hangzott fel két részlet: - Boccaccio dala (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Énekkara) - Szeptett (Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) Az operettműsor e heti vendégével, Baranyi Ferenc költővel beszélgető Nagy Ibolya szerkesztésében további két részlet csendült fel a Boccaccióból: - egy televíziós produkció zenei anyagából hallhattuk Tiboldi Mária énekét (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - az "olasz-kettős" ezúttal Kincses Veronika és Molnár András előadásában szólalt meg egy 1982-es operettrészleteket tartalmazó, 1982-es stúdiófelvételről, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségen is.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásából kiemelem Franz von Suppé Boccaccio című operettjének a részleteit. Előbb az 1961-es teljes rádiófelvételről (a Rádió Dalszínház bemutatójáról az 1.936. és az 1.916. sorszámoknál olvasható bővebb ismertető bejegyzés) hangzott fel két részlet: - Boccaccio dala (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Énekkara) - Szeptett (Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) Az operettműsor e heti vendégével, Baranyi Ferenc költővel beszélgető Nagy Ibolya szerkesztésében további két részlet csendült fel a Boccaccióból: - egy televíziós produkció zenei anyagából hallhattuk Tiboldi Mária énekét (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - az "olasz-kettős" ezúttal Kincses Veronika és Molnár András előadásában szólalt meg egy 1982-es operettrészleteket tartalmazó, 1982-es stúdiófelvételről, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségen is.
1946 Búbánat 2017-02-22 10:15:25
Házy Erzsébet egy operettrészletet énekelt a most véget ért Túl az Óperencián című operettműsorban elhangzott Lepecsételt asszony című Polgár Tibor-Kristóf Károly darabjának 1962 januárjában bemutatott rádiófelvételéről: "Honvágydal" Ezt a dalt újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlőadásban. További részletekben Rátonyi Róbert énekében két dal is elhangzott a daljátékból. A műsorban még Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből is felcsendült néhány dal Gencsy Sári-Svéd Sándor, illetve László Margit és Zentai Anna felvételeiről. A stúdióban ma is Baranyi Ferenc író, költő, műfordító az adáshét vendége, kivel Nagy Ibolya beszélget.
Házy Erzsébet egy operettrészletet énekelt a most véget ért Túl az Óperencián című operettműsorban elhangzott Lepecsételt asszony című Polgár Tibor-Kristóf Károly darabjának 1962 januárjában bemutatott rádiófelvételéről: "Honvágydal" Ezt a dalt újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlőadásban. További részletekben Rátonyi Róbert énekében két dal is elhangzott a daljátékból. A műsorban még Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből is felcsendült néhány dal Gencsy Sári-Svéd Sándor, illetve László Margit és Zentai Anna felvételeiről. A stúdióban ma is Baranyi Ferenc író, költő, műfordító az adáshét vendége, kivel Nagy Ibolya beszélget.
1945 smaragd 2017-02-22 10:03:45 [Válasz erre: 1944 Búbánat 2017-02-22 09:36:22]
"Túl az Óperencián" - 2017.február. 21-i adáshoz: A tegnapi műsorból a "Szerencsés utazás" című rádióoperettet emeltem ki, amelynek zeneszerzője Kemény Egon, az első rádióoperett, a "Májusfa" (1949) zenéjének megkomponálása is az ő nevéhez fűződik, ezért egybeesik e fórum nevében jelzett 1949-es időponttal, amely a "Májusfa" bemutatójának éve, a kezdet. 1949 Szilveszterére készült el a "Májusfa" folytatása, annak keringője, átütő sikere követelte ki a "Talán a csillagok" szintén nagy kőzönségsikert aratott bemutatóját. Kemény Egon megbízható pontosságáról több kortársa, rádiós kollégája, műsorkészítő munkatársa tett említést, ezért és zenei újdonságok iránti hajlandósága miatt is választották ki annak idején éppen őt a Rádióban az új rádiós műfaj zenei megteremtőjének. Az új rádiós műfajban a harmadik bemutatója 1950-ben lett volna szintén Szász Péter szerzőtárssal, aki a szövegkönyvet ezúttal nem tudta határidőre elkészíteni, ezért az 1950-ben kitűzött "Szerencsés utazás" bemutatója elmaradt. A már elkészült zenei kompoziciókra, Kemény Egon operettdallamaira Raics István írt verseket. A zenét Tamássy Zdenkó rádiófelvételre vitte, így megmaradt néhány részlet ebből a műből is. Ezeket "Egyveleg a Szerencsés utazásból "címmel évtezedeken át nagy sikerrel, igen gyakran játszotta a Magyar Rádió, az operettrészleteket különálló számként is sugározták, így az Előjátékot valamint Gyurkovics Mária, Gencsy Sári, Fehér Pál, Szabó Miklós felvételeit a Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével, a technika fejlődése mellett újabb felvételeken is (1956), Pogány László, Vincze Ottó majd Lehel György vezényletével és a Földényi kórussal.
"Túl az Óperencián" - 2017.február. 21-i adáshoz: A tegnapi műsorból a "Szerencsés utazás" című rádióoperettet emeltem ki, amelynek zeneszerzője Kemény Egon, az első rádióoperett, a "Májusfa" (1949) zenéjének megkomponálása is az ő nevéhez fűződik, ezért egybeesik e fórum nevében jelzett 1949-es időponttal, amely a "Májusfa" bemutatójának éve, a kezdet. 1949 Szilveszterére készült el a "Májusfa" folytatása, annak keringője, átütő sikere követelte ki a "Talán a csillagok" szintén nagy kőzönségsikert aratott bemutatóját. Kemény Egon megbízható pontosságáról több kortársa, rádiós kollégája, műsorkészítő munkatársa tett említést, ezért és zenei újdonságok iránti hajlandósága miatt is választották ki annak idején éppen őt a Rádióban az új rádiós műfaj zenei megteremtőjének. Az új rádiós műfajban a harmadik bemutatója 1950-ben lett volna szintén Szász Péter szerzőtárssal, aki a szövegkönyvet ezúttal nem tudta határidőre elkészíteni, ezért az 1950-ben kitűzött "Szerencsés utazás" bemutatója elmaradt. A már elkészült zenei kompoziciókra, Kemény Egon operettdallamaira Raics István írt verseket. A zenét Tamássy Zdenkó rádiófelvételre vitte, így megmaradt néhány részlet ebből a műből is. Ezeket "Egyveleg a Szerencsés utazásból "címmel évtezedeken át nagy sikerrel, igen gyakran játszotta a Magyar Rádió, az operettrészleteket különálló számként is sugározták, így az Előjátékot valamint Gyurkovics Mária, Gencsy Sári, Fehér Pál, Szabó Miklós felvételeit a Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével, a technika fejlődése mellett újabb felvételeken is (1956), Pogány László, Vincze Ottó majd Lehel György vezényletével és a Földényi kórussal.
1944 Búbánat 2017-02-22 09:36:22 [Válasz erre: 1943 smaragd 2017-02-21 18:04:36]
Az alábbi hozzászólást áthoztam a Kemény Egon-topicból: 782 • smaragd Előzmény 781 • Válasz erre 2017-02-21 15:27:42 KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás" (1950) sikeresen előadott rádióoperett számok... erről az el nem készült rádióoperettről már én is írtam korábban az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumban. Szász Péter nem tudta időben elkészíteni a szövegkönyvet, így elmaradt a szigorú határidőhöz kötött bemutató. Megmaradtak Kemény Egon kompoziciói, amelyeket Tamássy Zdenkó nem akart veszni hagyni, ezért annak idején egyvelegbe foglalták a jól használható zenét, amely azóta is sikernek mondható, rengetegszer játszotta a Rádió. Különösen kedvelt volt a "Szerencsés utazás-keringő", Gyurkovics Máriával majd Gencsy Sárival felvéve: KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás-keringő" (1950) Bécsi keringő, 4' 20" Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gencsy Sári, Fehér Pál, a Földényi kórus felvételei, majd később újra felvették magnóra, részben más közreműködő művészekkel és karmesterrel, korábban Pogány László és Vincze Ottó majd Lehel György dirigálta a Rádiózenekart. A mai műsorban halljuk - ismétlés 18.53 - 19.00 - az előjátékban annak a kettősnek a témáját, amelyet feltehetőleg a digitalizáláskor nem a megfelelő helyre soroltak, és tévedésből Kemény Egon "Valahol Délen" című nagyoperettje betétdalának írták, adminisztrativ hiba, az elmúlt években. Legutóbb jeleztem, hogy meg lesz a kettős pontos helye, csak egy kis türelem szükséges, amíg a műsorban is pontosan meg fog jelenni. A "Szerencsés utazás" előjátéka korábban is ment már a Dankó Rádióban, örülök, hogy ma fórumtársaim is hallották és együtt most már szerencsés utazást is kívánhatunk a kettősnek pontos helyére irányításához. KEMÉNY EGON-Raics István: "Nézd, hogy ragyog ránk a rét " (újrafelvétel 1956) kettős, 3', a "Szerencsés utazás" részletekből (1950) Énekelte Gyurkovics Mária és Szabó Miklós. A Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Az alábbi hozzászólást áthoztam a Kemény Egon-topicból: 782 • smaragd Előzmény 781 • Válasz erre 2017-02-21 15:27:42 KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás" (1950) sikeresen előadott rádióoperett számok... erről az el nem készült rádióoperettről már én is írtam korábban az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumban. Szász Péter nem tudta időben elkészíteni a szövegkönyvet, így elmaradt a szigorú határidőhöz kötött bemutató. Megmaradtak Kemény Egon kompoziciói, amelyeket Tamássy Zdenkó nem akart veszni hagyni, ezért annak idején egyvelegbe foglalták a jól használható zenét, amely azóta is sikernek mondható, rengetegszer játszotta a Rádió. Különösen kedvelt volt a "Szerencsés utazás-keringő", Gyurkovics Máriával majd Gencsy Sárival felvéve: KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás-keringő" (1950) Bécsi keringő, 4' 20" Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gencsy Sári, Fehér Pál, a Földényi kórus felvételei, majd később újra felvették magnóra, részben más közreműködő művészekkel és karmesterrel, korábban Pogány László és Vincze Ottó majd Lehel György dirigálta a Rádiózenekart. A mai műsorban halljuk - ismétlés 18.53 - 19.00 - az előjátékban annak a kettősnek a témáját, amelyet feltehetőleg a digitalizáláskor nem a megfelelő helyre soroltak, és tévedésből Kemény Egon "Valahol Délen" című nagyoperettje betétdalának írták, adminisztrativ hiba, az elmúlt években. Legutóbb jeleztem, hogy meg lesz a kettős pontos helye, csak egy kis türelem szükséges, amíg a műsorban is pontosan meg fog jelenni. A "Szerencsés utazás" előjátéka korábban is ment már a Dankó Rádióban, örülök, hogy ma fórumtársaim is hallották és együtt most már szerencsés utazást is kívánhatunk a kettősnek pontos helyére irányításához. KEMÉNY EGON-Raics István: "Nézd, hogy ragyog ránk a rét " (újrafelvétel 1956) kettős, 3', a "Szerencsés utazás" részletekből (1950) Énekelte Gyurkovics Mária és Szabó Miklós. A Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
1943 smaragd 2017-02-21 18:04:36
Dankó Rádió 9:53 - 10:00 ismétlés 18.53 - 19.00 elhangzik KEMÉNY EGON:"Szerencsés utazás"(1950) Előjáték Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora A mai műsorban is örömmel hallottam Baranyi Ferenc költőt a versekről és életéről beszélni, Honthy Hanna születésnapján kedvelt dalaiból kaptunk válogatást,mindez részletesen a most kezdődő ismétlésben hallható....
Dankó Rádió 9:53 - 10:00 ismétlés 18.53 - 19.00 elhangzik KEMÉNY EGON:"Szerencsés utazás"(1950) Előjáték Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora A mai műsorban is örömmel hallottam Baranyi Ferenc költőt a versekről és életéről beszélni, Honthy Hanna születésnapján kedvelt dalaiból kaptunk válogatást,mindez részletesen a most kezdődő ismétlésben hallható....
1942 Búbánat 2017-02-20 18:23:51
Most ismétli a Dankó Rádió operettműsora a délelőtti adást. Ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/01/24/tul-az-operencian-8-het/; Baranyi Ferenc [/url] költőt, írót, műfordítót, a televízió egykori főmunkatársát látja vendégül az adásban a a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Baranyi Ferenc több operalibrettót is írt, meg fordított is, irodalmi és zenei ismeretterjesztő műsorai ismertek a rádióból és a televízióból, ma is aktív, rendszeresen tart operaismertető előadásokat az Óbudai Társaskörben, és nemrég jelent meg új könyve Az opera négy évszázada címmel. Minderről mesél Nagy Ibolyának, kezdve onnan, mikor és hogyan kezdődött rajongása az opera műfaja iránt, honnan datálódik az irodalom, a költészet, a vers és a zene szeretete. Baranyi Ferenc január 24-én ünnepelte 80. születésnapját. Isten éltesse sokáig erőben egészségben! A héten - mától naponta - Baranyi Ferenc jelenléte miatt is, érdemes odakapcsolni a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorára. A mai zenei kínálatból kiemelem Lehár Ferenc Frasquita című operettjének rádiófelvételéről sugárzott részleteket: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád és Külkey László énekel a felcsendülő részletekben. Az adás online is elérhető 18 és 19 óra között a www.dankoradio.hu oldalról.
Most ismétli a Dankó Rádió operettműsora a délelőtti adást. Ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/01/24/tul-az-operencian-8-het/; Baranyi Ferenc [/url] költőt, írót, műfordítót, a televízió egykori főmunkatársát látja vendégül az adásban a a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Baranyi Ferenc több operalibrettót is írt, meg fordított is, irodalmi és zenei ismeretterjesztő műsorai ismertek a rádióból és a televízióból, ma is aktív, rendszeresen tart operaismertető előadásokat az Óbudai Társaskörben, és nemrég jelent meg új könyve Az opera négy évszázada címmel. Minderről mesél Nagy Ibolyának, kezdve onnan, mikor és hogyan kezdődött rajongása az opera műfaja iránt, honnan datálódik az irodalom, a költészet, a vers és a zene szeretete. Baranyi Ferenc január 24-én ünnepelte 80. születésnapját. Isten éltesse sokáig erőben egészségben! A héten - mától naponta - Baranyi Ferenc jelenléte miatt is, érdemes odakapcsolni a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorára. A mai zenei kínálatból kiemelem Lehár Ferenc Frasquita című operettjének rádiófelvételéről sugárzott részleteket: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád és Külkey László énekel a felcsendülő részletekben. Az adás online is elérhető 18 és 19 óra között a www.dankoradio.hu oldalról.
1941 Búbánat 2017-02-20 17:34:49 [Válasz erre: 1940 Búbánat 2017-02-20 17:33:54]
születésnapját [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Solymosi_Ott%C3%B3#/media/File:Otto_aug04.jpg; Solymosi Ottó [/url]
születésnapját [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Solymosi_Ott%C3%B3#/media/File:Otto_aug04.jpg; Solymosi Ottó [/url]
1940 Búbánat 2017-02-20 17:33:54
Ma ünnepli 90. születésnapját [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Solymosi_Ott%C3%B3#/media/File:Otto_aug04.jpg; Solymosi Ottó – a Magyar Rádió egykori főrendezője, aki közben a Magyar Televízió munkatársa is volt. Tegnap a Dankó Rádió operettműsorának ismét vendége volt Solymosi Ottó rendező (2014-ben teljes héten át, naponta hallhattuk őt a „ Túl az Óperencián” adásaiban), aki magas kora ellenére- felesége kíséretében – eljött a stúdióba, nem tudván ellenállni a kedves-hívó szavaknak, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya szíves invitálásának; mai születésnapja alkalmából köszöntötte fel és beszélgetett vele rádiós pályájáról, például a „Bástyasétány 77” rádióoperett létrejöttéről, Eisemann Mihállyal való munkakapcsolatáról is; szólott máig tartó friss szellemi érdeklődéséről, ami a rádiós-televíziós műfajt illeti. Solymosi Ottó hangsúlyozta, addig van benne aktivitás, míg a szelleme ép, noha fizikailag már nehézkes a mozgás-járás. Közben, míg mesélt, felcsendültek részletek a Bástyasétány 77, a Nebáncsvirág, A cigánybáró és a Luxemburg grófja operettek rádiós felvételeiről, mely darabokat megrendezte a rádióban és/vagy színházban. Isten éltesse sokáig a köztünk élő alkotóművészt, a rádiórendezők doyenjét! Ezzel a jó kívánsággal köszönt el tőle műsora végén Nagy Ibolya, és gratulációjához csatlakozva én is további erőt és jó egészséget kívánok Solymosi Ottónak. A sok-sok rádiójáték, amiket Solymosi több évtized alatt megrendezett a rádióban, kigyűjtöttem azokat a zenés darabokat (Operett, daljáték, zenés játék), melyek a Rádió Dalszínháza bemutatója volt, és színházi bemutatói közül is megneveztem néhánya: Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László: Bástyasétány 77 Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Florimond Hervé: Nebáncsvirág Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. Karl Zeller: A madarász Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. Johann Strauss: Egy éj Velencében Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960 ( az operett új, teljes stúdiófelvételét 1966-ban Horváth Ádám rendezte a rádióban ) Johann Strauss: A cigánybáró Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963 Fall: Pompadour Színházi bemutató (1963) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja Színházi bemutató (1963) Leo Fall: Az elvált asszony Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964 Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965 Dunajevszkij: Fehér akácok Színházi bemutató (1965) Dávid Gyula – Benedek András: Egy éj az Aranybogárban Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965 Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém Színházi bemutató (1970)
Ma ünnepli 90. születésnapját [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Solymosi_Ott%C3%B3#/media/File:Otto_aug04.jpg; Solymosi Ottó – a Magyar Rádió egykori főrendezője, aki közben a Magyar Televízió munkatársa is volt. Tegnap a Dankó Rádió operettműsorának ismét vendége volt Solymosi Ottó rendező (2014-ben teljes héten át, naponta hallhattuk őt a „ Túl az Óperencián” adásaiban), aki magas kora ellenére- felesége kíséretében – eljött a stúdióba, nem tudván ellenállni a kedves-hívó szavaknak, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya szíves invitálásának; mai születésnapja alkalmából köszöntötte fel és beszélgetett vele rádiós pályájáról, például a „Bástyasétány 77” rádióoperett létrejöttéről, Eisemann Mihállyal való munkakapcsolatáról is; szólott máig tartó friss szellemi érdeklődéséről, ami a rádiós-televíziós műfajt illeti. Solymosi Ottó hangsúlyozta, addig van benne aktivitás, míg a szelleme ép, noha fizikailag már nehézkes a mozgás-járás. Közben, míg mesélt, felcsendültek részletek a Bástyasétány 77, a Nebáncsvirág, A cigánybáró és a Luxemburg grófja operettek rádiós felvételeiről, mely darabokat megrendezte a rádióban és/vagy színházban. Isten éltesse sokáig a köztünk élő alkotóművészt, a rádiórendezők doyenjét! Ezzel a jó kívánsággal köszönt el tőle műsora végén Nagy Ibolya, és gratulációjához csatlakozva én is további erőt és jó egészséget kívánok Solymosi Ottónak. A sok-sok rádiójáték, amiket Solymosi több évtized alatt megrendezett a rádióban, kigyűjtöttem azokat a zenés darabokat (Operett, daljáték, zenés játék), melyek a Rádió Dalszínháza bemutatója volt, és színházi bemutatói közül is megneveztem néhánya: Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László: Bástyasétány 77 Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Florimond Hervé: Nebáncsvirág Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. Karl Zeller: A madarász Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. Johann Strauss: Egy éj Velencében Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960 ( az operett új, teljes stúdiófelvételét 1966-ban Horváth Ádám rendezte a rádióban ) Johann Strauss: A cigánybáró Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963 Fall: Pompadour Színházi bemutató (1963) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja Színházi bemutató (1963) Leo Fall: Az elvált asszony Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964 Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965 Dunajevszkij: Fehér akácok Színházi bemutató (1965) Dávid Gyula – Benedek András: Egy éj az Aranybogárban Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965 Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém Színházi bemutató (1970)
1939 Búbánat 2017-02-19 12:30:08
Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt Rádióoperett A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 10., Kossuth Rádió 20.20 – 22.00 Szövegét és verseit Kristóf Károly írta. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Földényi-kórus és Andor Ilona gyermekkara Vezényel Gyulai Gaál Ferenc Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Solymosi Ottó Szereposztás: Yvonne André, sanzonénekesnő – Neményi Lili Juliette, a lánya – Vetró Margit Szabó József, mérnök – Bitskey Tibor (énekhangja: Bende Zsolt) Halmos Jenő, impresszárió – Rozsos István Rácz Eszter, zeneszerző – Kiss Manyi Manuel Morisno, színigazgató – Mányai Lajos Iris Falquet – Békés Rita Bíró – Földényi László Megjegyzem, az operett dalait hanglemezen is kiadták: - 1959-ben Zsolnay Hédi, Ákos Stefi, Rozsos István és a Magyar Rádió Tánczenekara kíséretével; - 1967-ben a Qualitonnál Gyöngy Pál dalai című lemezre (LPX 16572) felkerült a rádióoperettből két dal Házy Erzsébet és Bende Zsolt előadásában, közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a karmester megint Gyulai Gaál Ferenc volt: - „Inkább csókolj és ne beszélj” – dal (Házy Erzsébet) - „Mire vársz” – duett (Házy Erzsébet, Bende Zsolt) (Lásd a Házy Erzsébet-topicban a 3368., 1764., 1343., 523. sorszámoknál)
Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt Rádióoperett A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 10., Kossuth Rádió 20.20 – 22.00 Szövegét és verseit Kristóf Károly írta. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Földényi-kórus és Andor Ilona gyermekkara Vezényel Gyulai Gaál Ferenc Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Solymosi Ottó Szereposztás: Yvonne André, sanzonénekesnő – Neményi Lili Juliette, a lánya – Vetró Margit Szabó József, mérnök – Bitskey Tibor (énekhangja: Bende Zsolt) Halmos Jenő, impresszárió – Rozsos István Rácz Eszter, zeneszerző – Kiss Manyi Manuel Morisno, színigazgató – Mányai Lajos Iris Falquet – Békés Rita Bíró – Földényi László Megjegyzem, az operett dalait hanglemezen is kiadták: - 1959-ben Zsolnay Hédi, Ákos Stefi, Rozsos István és a Magyar Rádió Tánczenekara kíséretével; - 1967-ben a Qualitonnál Gyöngy Pál dalai című lemezre (LPX 16572) felkerült a rádióoperettből két dal Házy Erzsébet és Bende Zsolt előadásában, közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a karmester megint Gyulai Gaál Ferenc volt: - „Inkább csókolj és ne beszélj” – dal (Házy Erzsébet) - „Mire vársz” – duett (Házy Erzsébet, Bende Zsolt) (Lásd a Házy Erzsébet-topicban a 3368., 1764., 1343., 523. sorszámoknál)
1938 Búbánat 2017-02-18 12:10:40 [Válasz erre: 274 Búbánat 2008-04-30 08:28:40]
Kapcs.: a 274. és 269. sorszámokhoz Vaszilij Pavlovics Szolovjov-Szedoj (1907-1979): A legszentebb kívánság Ballada az apáról és fiúról A daljáték részleteinek felvételét 1961. július 29-én mutatta be a Kossuth Rádió 14.00 – 14.15 óra között, később, szeptember 22-én bővebb tartalommal hangzott el egy operett-összeállításban: Km. a Koltay Valéria, Fábry Edit, Szecsődi Irén, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Vaszy Viktor - „Lányok, lányocskák” (Fábry Edit, Szabó Miklós, Földényi-kórus) - „Együnk, igyunk” (Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár) - Násztya dala (Koltay Valéria) - „Csillag nincs a magas égen” (Koltay Valéria, Fábry Edit) - Az anya dala (Szecsődi Irén) - „Hej, szép vidék” (Kishegyi Árpád, Földényi-kórus) - „Színarany kalászt ringat a nyári szél” (Koltay Valéria, Szabóm Miklós) Megemlítem még, hogy a daljátékból egy részletet később – a hatvanas években – Radnay György előadásában is felvett a rádió (km. a MRT szimfonikus zenekara, vezényelt Breitner Tamás).
Kapcs.: a 274. és 269. sorszámokhoz Vaszilij Pavlovics Szolovjov-Szedoj (1907-1979): A legszentebb kívánság Ballada az apáról és fiúról A daljáték részleteinek felvételét 1961. július 29-én mutatta be a Kossuth Rádió 14.00 – 14.15 óra között, később, szeptember 22-én bővebb tartalommal hangzott el egy operett-összeállításban: Km. a Koltay Valéria, Fábry Edit, Szecsődi Irén, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Vaszy Viktor - „Lányok, lányocskák” (Fábry Edit, Szabó Miklós, Földényi-kórus) - „Együnk, igyunk” (Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár) - Násztya dala (Koltay Valéria) - „Csillag nincs a magas égen” (Koltay Valéria, Fábry Edit) - Az anya dala (Szecsődi Irén) - „Hej, szép vidék” (Kishegyi Árpád, Földényi-kórus) - „Színarany kalászt ringat a nyári szél” (Koltay Valéria, Szabóm Miklós) Megemlítem még, hogy a daljátékból egy részletet később – a hatvanas években – Radnay György előadásában is felvett a rádió (km. a MRT szimfonikus zenekara, vezényelt Breitner Tamás).
1937 Búbánat 2017-02-17 11:29:48 [Válasz erre: 1935 Búbánat 2017-02-17 10:20:35]
Elírtam a szerző nevét, Helyesen: Szirmai Albert: Mágnás Miska – keresztmetszet
Elírtam a szerző nevét, Helyesen: Szirmai Albert: Mágnás Miska – keresztmetszet
1936 Búbánat 2017-02-17 11:18:32 [Válasz erre: 1916 Búbánat 2017-02-12 18:47:28]
Kapcs. az 52., 1916. sorszámok bejegyzéseihez: A rádióbemutatót követő héten jelent meg az alábbi kritika az operettfelvétel-újdonságról. (1961. július 3-9., Rádióújság) Idemásolom a cikket: „BOCCACCIO” „Csalhatatlan jelek bizonyítják, hogy Suppé zenéje messze túlmutat az évszázados karrieren is, amelyet már eddig megért. A nagy bécsi operettkomponista Boccaccióját ebben az évadban újította fel a Fővárosi Operettszínház, de az elmúlt szombat este a Rádió Dalszínháza is, nem elégedve meg az egyszerű színházi közvetítés lehetőségével, hanem az eredeti művet közvetlenül a mikrofon ’hangvételéhez’ igyekezett hozzáformálni. Boccaccio operett-élete a stúdióban is csupán ürügy volt a komédiázásra, s még inkább a bőven áradó dalra, muzsikára. Meg kell hagyni, jó ürügy, hiszen magával hozta Firenze egének derűs kékjét, a trecento bővérű életörömét, a szemforgató nyárspolgári papolás kicsúfolását. A két librettista, Zell és Genée életérzésben közelítették meg Boccacciót, elméjének teremtő csapongásában persze alatta maradtak. S akárcsak Offenbach ógörög mitologikus travesztációi felgyújtották a párizsi polgárok amúgyis lobbanékony és szertelen életkedvét, ugyanígy Suppé is a bécsiek könnyen pezsdülő érzésvilágához hangolta a fél évezreddel korábban élt nagy írónak a Dekameronban foglalt szellemi örökét. Melódiái hol édesen olaszosak, hol meg pajkosan, forrón, andalítóan franciásak vagy bécsiesek, de mindig bennük érezni az olasz reneszánsz életigenlő ragyogását, líráját, dús koloritját. Sokkal inkább, mint a különben ügyes, fordulatos és nem is színvonaltalan szövegkönyvben, amely pedig ’mind a két lábával’ Boccaccio Firenzéjében jár. A rádióban is a muzsikáé maradt a főszerep, ennek színes hangélményével nem kelhetett versenyre a hangjáték prózai része, noha Molnár Mihály [/] rendezői elgondolása abban is nagy igényességről tanúskodik, hogy egyenlő gondot fordított a mű zenei és prózai tolmácsolásának magas nívójára. Csaknem mindegyik szerepen kiváló operisták és híres prózai színészek osztoztak meg testvériesen. E kegyes és fortélyos ’szinkronizálást’ a rádió egykönnyen megengedheti magának, ám különösebb előny, sem különösebb zavar nem származott ebből a módszerből. A szövegkönyv maga nem engedett szabadabb kibontakozást az egyes figurák karakterének a szerepcserék, álcázások, félrevezetések körtáncában. A prózai részek inkább csak betétként hatottak a dallamok özönében; szokás szerint a prózában kidolgozott helyzetek következtében csendültek fel a szólók, a duettek, tercettek, kórusok, de mintha éppen az élőszó funkcionált volna a zene visszhangjaként. Mindazonáltal üdítően szórakoztató volt hallani a címszereplő Somogyvári Pál, a Fiamettát alakító Örkényi Éva, továbbá Csernus Mariann, Kállai Ilona, Szemes Mari, Suka Sándor, Rajz János, Horváth Jenő, Szatmári István, Pécsi Sándor és a többiek stílusos játékát. Ilosfalvy Róbert, László Margit, Ágay Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Bende Zsolt, Külkey Lászó, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Réti József, Nádas Tibor, Várhelyi Endre énekesek is remek együttest alkottak – de inkább egymás közt, mint prózai alteregóikkal. A rendező kellemes mértéktartással irányította a játékot, kerülte a harsányságot, de így is megadta sava-borsát az előadásnak, s jól keltette fel belső vizualitásunkat és helyszín-érzésünket. A két és félórás előadást azonban mindvégig nem tudta frissen tartani, utolsó harmadában már fáradttá és fárasztóvá vált a cselekmény. Az időbeli túlméretezettség benyomását bizonyára csak fokozta, hogy az előadás a késői kezdés miatt nem sokkal éjfél előtt ért véget. Ruitner Sándor zenei rendező, valamint az ének-zenekar Erdélyi Miklós karmesterrel és Vajda Cecília karigazgatóval az élén, kitűnően látta el feladatát.” /Sas György/ Franz von Suppé: Boccaccio Rádió Dalszínháza produkció bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el. A háromfelvonásos operett stúdiófelvételének sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György Dalszövegeket Róna Frigyes fordította Vezényel: Erdélyi Miklós Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály Szereposztás: Fiametta – László Margit (Örkényi Éva) Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál) Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő) Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann) Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván) Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor) Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona) Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor) Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János) Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes Mari) Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt) Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán) Könyvárus – Várhelyi Endre Herceg – Kemény László Tofano, diák – Horkai János
Kapcs. az 52., 1916. sorszámok bejegyzéseihez: A rádióbemutatót követő héten jelent meg az alábbi kritika az operettfelvétel-újdonságról. (1961. július 3-9., Rádióújság) Idemásolom a cikket: „BOCCACCIO” „Csalhatatlan jelek bizonyítják, hogy Suppé zenéje messze túlmutat az évszázados karrieren is, amelyet már eddig megért. A nagy bécsi operettkomponista Boccaccióját ebben az évadban újította fel a Fővárosi Operettszínház, de az elmúlt szombat este a Rádió Dalszínháza is, nem elégedve meg az egyszerű színházi közvetítés lehetőségével, hanem az eredeti művet közvetlenül a mikrofon ’hangvételéhez’ igyekezett hozzáformálni. Boccaccio operett-élete a stúdióban is csupán ürügy volt a komédiázásra, s még inkább a bőven áradó dalra, muzsikára. Meg kell hagyni, jó ürügy, hiszen magával hozta Firenze egének derűs kékjét, a trecento bővérű életörömét, a szemforgató nyárspolgári papolás kicsúfolását. A két librettista, Zell és Genée életérzésben közelítették meg Boccacciót, elméjének teremtő csapongásában persze alatta maradtak. S akárcsak Offenbach ógörög mitologikus travesztációi felgyújtották a párizsi polgárok amúgyis lobbanékony és szertelen életkedvét, ugyanígy Suppé is a bécsiek könnyen pezsdülő érzésvilágához hangolta a fél évezreddel korábban élt nagy írónak a Dekameronban foglalt szellemi örökét. Melódiái hol édesen olaszosak, hol meg pajkosan, forrón, andalítóan franciásak vagy bécsiesek, de mindig bennük érezni az olasz reneszánsz életigenlő ragyogását, líráját, dús koloritját. Sokkal inkább, mint a különben ügyes, fordulatos és nem is színvonaltalan szövegkönyvben, amely pedig ’mind a két lábával’ Boccaccio Firenzéjében jár. A rádióban is a muzsikáé maradt a főszerep, ennek színes hangélményével nem kelhetett versenyre a hangjáték prózai része, noha Molnár Mihály [/] rendezői elgondolása abban is nagy igényességről tanúskodik, hogy egyenlő gondot fordított a mű zenei és prózai tolmácsolásának magas nívójára. Csaknem mindegyik szerepen kiváló operisták és híres prózai színészek osztoztak meg testvériesen. E kegyes és fortélyos ’szinkronizálást’ a rádió egykönnyen megengedheti magának, ám különösebb előny, sem különösebb zavar nem származott ebből a módszerből. A szövegkönyv maga nem engedett szabadabb kibontakozást az egyes figurák karakterének a szerepcserék, álcázások, félrevezetések körtáncában. A prózai részek inkább csak betétként hatottak a dallamok özönében; szokás szerint a prózában kidolgozott helyzetek következtében csendültek fel a szólók, a duettek, tercettek, kórusok, de mintha éppen az élőszó funkcionált volna a zene visszhangjaként. Mindazonáltal üdítően szórakoztató volt hallani a címszereplő Somogyvári Pál, a Fiamettát alakító Örkényi Éva, továbbá Csernus Mariann, Kállai Ilona, Szemes Mari, Suka Sándor, Rajz János, Horváth Jenő, Szatmári István, Pécsi Sándor és a többiek stílusos játékát. Ilosfalvy Róbert, László Margit, Ágay Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Bende Zsolt, Külkey Lászó, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Réti József, Nádas Tibor, Várhelyi Endre énekesek is remek együttest alkottak – de inkább egymás közt, mint prózai alteregóikkal. A rendező kellemes mértéktartással irányította a játékot, kerülte a harsányságot, de így is megadta sava-borsát az előadásnak, s jól keltette fel belső vizualitásunkat és helyszín-érzésünket. A két és félórás előadást azonban mindvégig nem tudta frissen tartani, utolsó harmadában már fáradttá és fárasztóvá vált a cselekmény. Az időbeli túlméretezettség benyomását bizonyára csak fokozta, hogy az előadás a késői kezdés miatt nem sokkal éjfél előtt ért véget. Ruitner Sándor zenei rendező, valamint az ének-zenekar Erdélyi Miklós karmesterrel és Vajda Cecília karigazgatóval az élén, kitűnően látta el feladatát.” /Sas György/ Franz von Suppé: Boccaccio Rádió Dalszínháza produkció bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el. A háromfelvonásos operett stúdiófelvételének sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György Dalszövegeket Róna Frigyes fordította Vezényel: Erdélyi Miklós Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály Szereposztás: Fiametta – László Margit (Örkényi Éva) Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál) Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő) Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann) Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván) Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor) Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona) Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor) Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János) Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes Mari) Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt) Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán) Könyvárus – Várhelyi Endre Herceg – Kemény László Tofano, diák – Horkai János
1935 Búbánat 2017-02-17 10:20:35 [Válasz erre: 125 Búbánat 2008-04-08 00:33:05]
Kapcs. a 125. sorszámhoz: Pontosítom a daljáték rádióbemutatójának időpontját: Szirmai Andor: Mágnás Miska – keresztmetszet A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. május 30., Kossuth Rádió 20.25 - 21.30 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Szemere Vera és Velenczei István Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Szereposztás: Mágnás Miska – Szabó Miklós (Szabó Gyula) Marcsa – Zentay Anna (Sándor Iza) Baracs – Bartha Alfonz (Benkő Gyula) Rolla – Gyurkovics Mária (Váradi Hédi) Szele – Győző László
Kapcs. a 125. sorszámhoz: Pontosítom a daljáték rádióbemutatójának időpontját: Szirmai Andor: Mágnás Miska – keresztmetszet A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. május 30., Kossuth Rádió 20.25 - 21.30 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Szemere Vera és Velenczei István Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Szereposztás: Mágnás Miska – Szabó Miklós (Szabó Gyula) Marcsa – Zentay Anna (Sándor Iza) Baracs – Bartha Alfonz (Benkő Gyula) Rolla – Gyurkovics Mária (Váradi Hédi) Szele – Győző László
1934 Búbánat 2017-02-17 10:02:40 [Válasz erre: 1933 smaragd 2017-02-17 09:24:58]
Máris elküldtem kérésünket a szerkesztőségnek.
Máris elküldtem kérésünket a szerkesztőségnek.
1933 smaragd 2017-02-17 09:24:58 [Válasz erre: 1924 smaragd 2017-02-15 07:12:31]
Szívesen segítettem. Annak nagyon örülnék, ha az 1924 számú bejegyzésemben jelzett elírásokat is kipipálhatnád, hátha közbenjárásodra a Szerkesztőség kijavítja.
Szívesen segítettem. Annak nagyon örülnék, ha az 1924 számú bejegyzésemben jelzett elírásokat is kipipálhatnád, hátha közbenjárásodra a Szerkesztőség kijavítja.
1932 Búbánat 2017-02-17 09:11:13 [Válasz erre: 1931 smaragd 2017-02-17 08:53:43]
Köszönöm! Így legalább "kipipálhatom" ezt is...
Köszönöm! Így legalább "kipipálhatom" ezt is...
1931 smaragd 2017-02-17 08:53:43 [Válasz erre: 1927 Búbánat 2017-02-16 11:34:13]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, "A Rádió Dalszínháza" "Szüretelők dala" - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus. Ennek dalnak a felvétele az teljes daljátékkel együtt, egy időben, 1965-ben készült. Visszatérve a kiinduló, 1871 számú bejegyzésre: a Dankó Rádió Facebook oldalán helyesen szerepeltek a fenti adatok, ill. a zenekar nevében kis eltéréssel, a kórus megnevezésében elírás volt.
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, "A Rádió Dalszínháza" "Szüretelők dala" - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus. Ennek dalnak a felvétele az teljes daljátékkel együtt, egy időben, 1965-ben készült. Visszatérve a kiinduló, 1871 számú bejegyzésre: a Dankó Rádió Facebook oldalán helyesen szerepeltek a fenti adatok, ill. a zenekar nevében kis eltéréssel, a kórus megnevezésében elírás volt.
1930 Búbánat 2017-02-16 13:33:24 [Válasz erre: 1929 Búbánat 2017-02-16 13:13:05]
Az előbbi bejegyzéshez (lsd. 1929. sorszám): Nem tartom kizártnak, hogy az 1961. április 29-én a Petőfi Rádióban elhangzott adás ismétlés lehetett, továbbá azon a felvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós mellett Udvardy Tibor énekelt még. Ugyanis hivatkoztam a Hungaroton lemezére 1957-ből, melyen Neményi Lili és Udvardy Tibor kettősében hangzik el a „Túl az üveghegyek kék ködén” duettjük. Szabó Miklós énekelte a Király dalát ("Kicsi feleség"), míg Károly szólama Fekete Pálé volt. Megjegyzem azt is, hogy a Hungaroton sok esetben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar helyett a "Budapest Szimfonikus Zenekar" használja, továbbá a karmester is ugyanaz: Bródy Tamás.
Az előbbi bejegyzéshez (lsd. 1929. sorszám): Nem tartom kizártnak, hogy az 1961. április 29-én a Petőfi Rádióban elhangzott adás ismétlés lehetett, továbbá azon a felvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós mellett Udvardy Tibor énekelt még. Ugyanis hivatkoztam a Hungaroton lemezére 1957-ből, melyen Neményi Lili és Udvardy Tibor kettősében hangzik el a „Túl az üveghegyek kék ködén” duettjük. Szabó Miklós énekelte a Király dalát ("Kicsi feleség"), míg Károly szólama Fekete Pálé volt. Megjegyzem azt is, hogy a Hungaroton sok esetben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar helyett a "Budapest Szimfonikus Zenekar" használja, továbbá a karmester is ugyanaz: Bródy Tamás.
1929 Búbánat 2017-02-16 13:13:05 [Válasz erre: 1658 Búbánat 2016-05-10 11:04:18]
Kapcs. 1.658. és 226. sorszámokhoz Szirmai Albert Alexandra című operettjének zenei anyagából két rádiófelvétel készült: az elsőn csak részletek vannak, a későbbi felvétel, az 1980-ban bemutatott darab már bővebb, mintegy keresztmetszete a darabnak. Már említettem ezt az újabb rádiófelvételt, amely a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából, 1980. július 2-án hangzott fel először a Petőfi rádióban, 18.35-19.25 között: Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor és Palcsó Sándor énekel. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. A korábbi rádiófelvételről eddig csak szűkszavúan szóltam. Most már több adatom van az elsőként elkészült zenei felvételről: A rádióbemutató ideje: 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40 A felvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Bródy Tamás vezényel. Ez a rádiófelvétel a következő részleteket tartalmazza: - A gárdisták kara - „Add csöpp kis ajkad” - Alexandra dala - „Rózsák közt járunk” - „Csókolj meg szép babám” - A király dala: „Kicsi feleség” - „Ötven-hatvan év” - „Túl az üveghegyek kék ködén” De nem tartalmazza az 1980-as rádiófelvételen található következő énekszámokat: - „Szép leány, nagyon vigyázz!; jól vigyázz ha férfi jő” - „El ne fuss, légy diplomatikus” - Hidd el, jó lesz nekünk…” - Végre, szemtől-szembe láthatom” A Hungaroton lemezre többször felvett részleteket az Alexandrából: 1967 - Ágai Karola, Zentay Anna, Korondy György, Bende Zsolt és Kishegyi Árpád énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bródy Tamás vezényli; 1957 - Neményi Lili és Udvardy Tibor énekel, km. a Budapest Szimfonikus Zenekar, ugyancsak Bródy Tamás vezényel. („Túl az üveghegyek kék ködén”)
Kapcs. 1.658. és 226. sorszámokhoz Szirmai Albert Alexandra című operettjének zenei anyagából két rádiófelvétel készült: az elsőn csak részletek vannak, a későbbi felvétel, az 1980-ban bemutatott darab már bővebb, mintegy keresztmetszete a darabnak. Már említettem ezt az újabb rádiófelvételt, amely a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából, 1980. július 2-án hangzott fel először a Petőfi rádióban, 18.35-19.25 között: Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor és Palcsó Sándor énekel. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. A korábbi rádiófelvételről eddig csak szűkszavúan szóltam. Most már több adatom van az elsőként elkészült zenei felvételről: A rádióbemutató ideje: 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40 A felvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Bródy Tamás vezényel. Ez a rádiófelvétel a következő részleteket tartalmazza: - A gárdisták kara - „Add csöpp kis ajkad” - Alexandra dala - „Rózsák közt járunk” - „Csókolj meg szép babám” - A király dala: „Kicsi feleség” - „Ötven-hatvan év” - „Túl az üveghegyek kék ködén” De nem tartalmazza az 1980-as rádiófelvételen található következő énekszámokat: - „Szép leány, nagyon vigyázz!; jól vigyázz ha férfi jő” - „El ne fuss, légy diplomatikus” - Hidd el, jó lesz nekünk…” - Végre, szemtől-szembe láthatom” A Hungaroton lemezre többször felvett részleteket az Alexandrából: 1967 - Ágai Karola, Zentay Anna, Korondy György, Bende Zsolt és Kishegyi Árpád énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bródy Tamás vezényli; 1957 - Neményi Lili és Udvardy Tibor énekel, km. a Budapest Szimfonikus Zenekar, ugyancsak Bródy Tamás vezényel. („Túl az üveghegyek kék ködén”)
1928 Búbánat 2017-02-16 11:37:30 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
Kapcs. 1193. és 1764. sorszámokhoz Az elmúlt napokban, hetekben az interneten az Operett Klub ( http://operett.network.hu/video) oldalára felkerültek dalok Kemény Egon két rádióoperettjéből is, melyek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában hangoztak el. Ide bemásolom ezeket a linkeket: Kemény Egon - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959) Zenés játék 2 részben, rádióoperett A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Cserés Miklós dr. [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/krisztina_kisasszony__nyitany; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Nyitány (részlet) [/url] Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda__krisztina_kisasszony__blanche_sanzonja; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „Hős huszárok”, Blanche sanzonja -Gyenes Magda [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda__krisztina_kisasszony__francia_huszarok_dala; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „A francia huszárok dala” - Blanche dala a férfikarral – Gyenes Magda, Földényi-kórus [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa_kovecses_bela__krisztina_kisasszony__rab_madar; Kemény Egon: Krisztina kisasszony - "Dal a rabmadárról", kettős - Petress Zsuzsa, Kövecses Béla [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa__krisztina_kisasszony__krisztina_dala; Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Krisztina dala – Petress Zsuzsa [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda_bilicsi_tivadar__ha_en_egyszer_teread_szemet_vetek; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Vidám kettős „Ha én egyszer tereád szemet vetek” - Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/kovecses_bela_petress_zsuzsa__krisztina_kisasszony; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „Záporeső”-kettős - Petress Zsuzsa, Kövecses Béla [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa_ratonyi_robert__krisztina_kisasszony__kettos; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Dal a hódításról, kettős - Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert. [/url]
Kapcs. 1193. és 1764. sorszámokhoz Az elmúlt napokban, hetekben az interneten az Operett Klub ( http://operett.network.hu/video) oldalára felkerültek dalok Kemény Egon két rádióoperettjéből is, melyek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában hangoztak el. Ide bemásolom ezeket a linkeket: Kemény Egon - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959) Zenés játék 2 részben, rádióoperett A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Cserés Miklós dr. [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/krisztina_kisasszony__nyitany; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Nyitány (részlet) [/url] Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda__krisztina_kisasszony__blanche_sanzonja; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „Hős huszárok”, Blanche sanzonja -Gyenes Magda [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda__krisztina_kisasszony__francia_huszarok_dala; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „A francia huszárok dala” - Blanche dala a férfikarral – Gyenes Magda, Földényi-kórus [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa_kovecses_bela__krisztina_kisasszony__rab_madar; Kemény Egon: Krisztina kisasszony - "Dal a rabmadárról", kettős - Petress Zsuzsa, Kövecses Béla [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa__krisztina_kisasszony__krisztina_dala; Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Krisztina dala – Petress Zsuzsa [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda_bilicsi_tivadar__ha_en_egyszer_teread_szemet_vetek; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Vidám kettős „Ha én egyszer tereád szemet vetek” - Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/kovecses_bela_petress_zsuzsa__krisztina_kisasszony; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „Záporeső”-kettős - Petress Zsuzsa, Kövecses Béla [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa_ratonyi_robert__krisztina_kisasszony__kettos; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Dal a hódításról, kettős - Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert. [/url]
1927 Búbánat 2017-02-16 11:34:13 [Válasz erre: 1897 smaragd 2017-02-04 15:41:32]
Kapcs. 1897. és 1871. sorszámokhoz Az elmúlt napokban, hetekben az interneten az Operett Klub ( http://operett.network.hu/video) oldalára felkerültek dalok Kemény Egon két rádióoperettjéből is, melyek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában hangoztak el. Ide bemásolom ezeket a linkeket: Kemény Egon: Messzetűnt kedves Daljáték, 1965 Magyar Rádió Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János Szereplők: Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám...Palócz László (Láng József) Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit) Tanárki Julika...Andor Éva (Örkényi Éva) Gillányi, kocsmáros Berecz Jóska, diák Weidmühl lovag, helytartótanácsi tisztviselő...Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg Fazekas, kovácsmester, Mihály apja...Márkus Ferenc Mme Garron, francia nyelvtanárnő...Gáborjáni Klára Kovács strázsamester...Domahidy László (Farkas Antal) Éjjeliőr Diákok Debreceni polgárok Deneulin polgármester...Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Pierre Carpentier ügyvéd, Ámeli vőlegénye Schatten gróf, osztrák tiszt...Velenczei István De Breuil márki, francia emigráns földbirtokos...Újlaky László Pfeiffer, osztrák dragonyos őrmester Huszárok Francia polgárok Öreg paraszt Szekeres professzor Leány Szüretelők Játszódik: Debrecenben, 1791-ben; egy francia kisvárosban 1793-ban, és az érmelléki szőlőben 1827-ben. A darabban elhangzó "Ámeli-dal" szövege: Fazekas Mihály verse. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/barlay_zsuzsa_kishegyi_arpad__a_messzetunt_kedves__szuretelok_dala; „A szüretelők dala” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió énekkara [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/laszlo_margit_simandy_jozsef__a_messzetunt_kedves__rozsadal; „ Rózsa-dal” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - László Margit, Simándy József [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/andor_eva_simandy_jozsef__a_messzetunt__kedves__kettos; "Az első szerelem dala” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - Andor Éva, Simándy József [/url]
Kapcs. 1897. és 1871. sorszámokhoz Az elmúlt napokban, hetekben az interneten az Operett Klub ( http://operett.network.hu/video) oldalára felkerültek dalok Kemény Egon két rádióoperettjéből is, melyek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában hangoztak el. Ide bemásolom ezeket a linkeket: Kemény Egon: Messzetűnt kedves Daljáték, 1965 Magyar Rádió Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János Szereplők: Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám...Palócz László (Láng József) Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit) Tanárki Julika...Andor Éva (Örkényi Éva) Gillányi, kocsmáros Berecz Jóska, diák Weidmühl lovag, helytartótanácsi tisztviselő...Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg Fazekas, kovácsmester, Mihály apja...Márkus Ferenc Mme Garron, francia nyelvtanárnő...Gáborjáni Klára Kovács strázsamester...Domahidy László (Farkas Antal) Éjjeliőr Diákok Debreceni polgárok Deneulin polgármester...Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Pierre Carpentier ügyvéd, Ámeli vőlegénye Schatten gróf, osztrák tiszt...Velenczei István De Breuil márki, francia emigráns földbirtokos...Újlaky László Pfeiffer, osztrák dragonyos őrmester Huszárok Francia polgárok Öreg paraszt Szekeres professzor Leány Szüretelők Játszódik: Debrecenben, 1791-ben; egy francia kisvárosban 1793-ban, és az érmelléki szőlőben 1827-ben. A darabban elhangzó "Ámeli-dal" szövege: Fazekas Mihály verse. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/barlay_zsuzsa_kishegyi_arpad__a_messzetunt_kedves__szuretelok_dala; „A szüretelők dala” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió énekkara [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/laszlo_margit_simandy_jozsef__a_messzetunt_kedves__rozsadal; „ Rózsa-dal” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - László Margit, Simándy József [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/andor_eva_simandy_jozsef__a_messzetunt__kedves__kettos; "Az első szerelem dala” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - Andor Éva, Simándy József [/url]
1926 Búbánat 2017-02-15 23:18:53 [Válasz erre: 239 Búbánat 2008-04-28 00:50:47]
Kapcs. a 239. sorszámhoz Kerekes János: A majlandi tornyok Rádiódaljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 19., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Szövegét és verseit írta Erdődy János. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Vezényel a szerző: Kerekes János Szereposztás: Peéri Ádám – Kövecses Béla (Zenthe Ferenc) Gajdos Pál – Reményi Sándor (Soós Lajos) Karacsi Jóska – Réti József (Szabó Gyula) Carlo – Palócz László (Basilides Zoltán) Giulietta – Szecsődi Irén (Gombos Katalin) Titta – Koltay Valéria (Margittai Ági) Lucia – Gordon Zsuzsa Martino – György László von Bruckner – Ajtay Andor Lutz őrmester – Szakács Sándor Történik 1859 nyarán Észak-Itáliában. A Rádióbemutatót követő héten (április 24-30.) a Rádióújságban közzétett cikkben kritika olvasható a daljáték-újdonságról. Idemásolom szövegét: A MAJLANDI TORNYOK "Romantikus történetet, szép muzsikát hallhattunk szombat este a Rádió Dalszínházának bemutatóján. Az író és zeneszerző: Erdődy János és Kerekes János a Bach-korszak magyar katonasorsáról , Garibaldi vörösingeseinek felkeléséből merítette a daljáték témáját. A történet igazán nem szűkölködik kalandos fordulatokban: szökés, szerelem, ütközet, féltékenység, árulás, fogolyszöktetés…, szinte már az ifjúsági színdarabok bőkezűségével – s naivitásával. A magyar népdalkincsben külön gyűjteményt képeznek a szabadságharc bukását követő korszak katonadalai. A messze idegenből a hazájára gondoló magyar katona ajkán szomorúan szárnyal a dal. Kerekes feldolgozásában, a Földényi-kórus méltó előadásában hallhattunk néhányat, közülük a címadó dalt, melyet a hazavágyódás és a keserűség tölt el. A vörösingesek dalait, az észak-itáliai falu fiainak-lányainak énekét olaszos ritmusú és sodrású muzsikával és szöveggel keltik életre a szerzők. Kerekes zenéje melankolikusságával, lírájával kitűnően illet a romantikus történethez. A daljáték az osztrák iga alatt sínylődő két nép barátságát, közös harci érdekeit ábrázolta. Peéry Ádám és Gajdos Pál volt honvédtisztek vitájában drámai erővel fejeződött ki: hogy nem lehet szabad az a nép, mely más népeket elnyom. Ami a történet naiv fordulatait illeti, - ezt talán meg lehet bocsátani. Hiszen már Jókai is ezzel a nép-nemzeti romantikával ábrázolta ezt a korszakot… A prózai és énekes szereposztásból az utóbbiban adódott nagyobb lehetőség. E sorok írója nem zenekritikus, összefoglalóul csak annyit mondhat, hogy Kövecses Béla, Szecsődi Irén, Palócz László, Réti József, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a szerző vezényletével kellemes estét szerzett a hallgatóknak.” /Katkó István
Kapcs. a 239. sorszámhoz Kerekes János: A majlandi tornyok Rádiódaljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 19., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Szövegét és verseit írta Erdődy János. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Vezényel a szerző: Kerekes János Szereposztás: Peéri Ádám – Kövecses Béla (Zenthe Ferenc) Gajdos Pál – Reményi Sándor (Soós Lajos) Karacsi Jóska – Réti József (Szabó Gyula) Carlo – Palócz László (Basilides Zoltán) Giulietta – Szecsődi Irén (Gombos Katalin) Titta – Koltay Valéria (Margittai Ági) Lucia – Gordon Zsuzsa Martino – György László von Bruckner – Ajtay Andor Lutz őrmester – Szakács Sándor Történik 1859 nyarán Észak-Itáliában. A Rádióbemutatót követő héten (április 24-30.) a Rádióújságban közzétett cikkben kritika olvasható a daljáték-újdonságról. Idemásolom szövegét: A MAJLANDI TORNYOK "Romantikus történetet, szép muzsikát hallhattunk szombat este a Rádió Dalszínházának bemutatóján. Az író és zeneszerző: Erdődy János és Kerekes János a Bach-korszak magyar katonasorsáról , Garibaldi vörösingeseinek felkeléséből merítette a daljáték témáját. A történet igazán nem szűkölködik kalandos fordulatokban: szökés, szerelem, ütközet, féltékenység, árulás, fogolyszöktetés…, szinte már az ifjúsági színdarabok bőkezűségével – s naivitásával. A magyar népdalkincsben külön gyűjteményt képeznek a szabadságharc bukását követő korszak katonadalai. A messze idegenből a hazájára gondoló magyar katona ajkán szomorúan szárnyal a dal. Kerekes feldolgozásában, a Földényi-kórus méltó előadásában hallhattunk néhányat, közülük a címadó dalt, melyet a hazavágyódás és a keserűség tölt el. A vörösingesek dalait, az észak-itáliai falu fiainak-lányainak énekét olaszos ritmusú és sodrású muzsikával és szöveggel keltik életre a szerzők. Kerekes zenéje melankolikusságával, lírájával kitűnően illet a romantikus történethez. A daljáték az osztrák iga alatt sínylődő két nép barátságát, közös harci érdekeit ábrázolta. Peéry Ádám és Gajdos Pál volt honvédtisztek vitájában drámai erővel fejeződött ki: hogy nem lehet szabad az a nép, mely más népeket elnyom. Ami a történet naiv fordulatait illeti, - ezt talán meg lehet bocsátani. Hiszen már Jókai is ezzel a nép-nemzeti romantikával ábrázolta ezt a korszakot… A prózai és énekes szereposztásból az utóbbiban adódott nagyobb lehetőség. E sorok írója nem zenekritikus, összefoglalóul csak annyit mondhat, hogy Kövecses Béla, Szecsődi Irén, Palócz László, Réti József, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a szerző vezényletével kellemes estét szerzett a hallgatóknak.” /Katkó István
1925 Búbánat 2017-02-15 13:18:22
A Dankó Rádió operettműsorában Osváth Júlia operaénekesnőre (1908. február 15. - 1994. augusztus 20.) emlékezett neve napján Baranyi Ferenc költő, író, műfordító, a televízió egykori főmunkatársa. Baranyi Ferenc - aki operalibrettókat írt és fordított, irodalmi és zenei ismeretterjesztő műsorai ismertek a rádióban és a televízióban, aki ma is rendszeresen tart operaismertető előadásokat az Óbudai Társaskörben, valamint nemrég jelent meg új könyve Az opera négy évszázada címmel - Nagy Ibolyának mesélt Osváth pályájának alakulásáról. Egyébként a jövő héten Baranyi Ferenc lesz a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában. (Ezen a héten azonban Pápay Erika színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető.) Osváth Júliára emlékezve, az adásban most egyik operettfelvételéről hallhattunk több részletet is: Lehár Ferenc: A mosoly országa - keresztmetszet Rádiós bemutató: 1957. március 14., Kossuth adó 19:10 Szövegíró, versek: Harsányi Zsolt Liza – Osváth Júlia Mi - Házy Erzsébet Szu-Csong herceg – Udvardy Tibor Feri – Melis György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: Rubányi Vilmos - Kórus és Liza belépője, I. felv. „ Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…” (Osváth Júlia, énekkar) - Liza és Szu-Csong „Tea-kettőse”, II. felv „ Igyék velem egy csésze illatos teát…” (Osváth Júlia és Udvardy Tibor) - Liza és Feri kettőse, I. felv. „Megtörtént már máskor is, megesett már százszor is…/Szervusz, jó mulatást! Az egész nem érdekes...” (Osváth Júlia, Melis György) - Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után…” (Udvardy Tibor) Leo Fall operettjéből, "Az elvált asszony"-ból is felcsendült néhány dal. Előbb, az ötvenes évek végén felvett rádió-keresztmetszetről hallhattunk két duettet: - Gonda és Karel kettőse „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk kissé házasságra! Látod, nem találok más formát…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Gonda és Scrop vidám kettőse és tánc „- Hétfő, kedd vagy szerda… - Mert hétfő mindig munkanap,-…./ - Ha ünnep van vár a tánc! Hát rajta, jöjj a táncba…” (Fábry Edit, Külkey László, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara, vezényel Bródy Tamás) Egy másik, teljes rádiófelvételről (a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1. Kossuth adó 13.30 – 14.50; Km. Németh Marika, Zentai Anna, Kövecses Béla, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) szintén egy vidám duett szólalt meg: - Gonda és Scrop kettőse: „-Egy az elvem! -Elve? - Elvem! - Halljuk hát…/- Árkon át! Bokron át! Csak kövesd, kövesd, kövesd a nő nyomát…” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) - Megjegyzem, hogy „Az elvált asszony” rádiófelvételéhez a magyar dalszövegeket az a Szabó Miklós írta, akinek operaénekesi hivatása mellett műfordításai és dalszövegei is jelentősek és akinek életútját, pályáját, énekművészetét tavaly év végén egy héten át Nagy Ibolya odaadó gondozásban hozta „mikrofonközelbe”, s a Dankó Rádió hullámhosszán élvezhettük a bejátszott archív énekfelvételekről a művész gyönyörű tenorját és hallhattuk szívhez szóló hitvallását. A délelőtti operettadást 18 órától hallhatjuk újra a rádióban.
A Dankó Rádió operettműsorában Osváth Júlia operaénekesnőre (1908. február 15. - 1994. augusztus 20.) emlékezett neve napján Baranyi Ferenc költő, író, műfordító, a televízió egykori főmunkatársa. Baranyi Ferenc - aki operalibrettókat írt és fordított, irodalmi és zenei ismeretterjesztő műsorai ismertek a rádióban és a televízióban, aki ma is rendszeresen tart operaismertető előadásokat az Óbudai Társaskörben, valamint nemrég jelent meg új könyve Az opera négy évszázada címmel - Nagy Ibolyának mesélt Osváth pályájának alakulásáról. Egyébként a jövő héten Baranyi Ferenc lesz a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában. (Ezen a héten azonban Pápay Erika színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető.) Osváth Júliára emlékezve, az adásban most egyik operettfelvételéről hallhattunk több részletet is: Lehár Ferenc: A mosoly országa - keresztmetszet Rádiós bemutató: 1957. március 14., Kossuth adó 19:10 Szövegíró, versek: Harsányi Zsolt Liza – Osváth Júlia Mi - Házy Erzsébet Szu-Csong herceg – Udvardy Tibor Feri – Melis György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: Rubányi Vilmos - Kórus és Liza belépője, I. felv. „ Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…” (Osváth Júlia, énekkar) - Liza és Szu-Csong „Tea-kettőse”, II. felv „ Igyék velem egy csésze illatos teát…” (Osváth Júlia és Udvardy Tibor) - Liza és Feri kettőse, I. felv. „Megtörtént már máskor is, megesett már százszor is…/Szervusz, jó mulatást! Az egész nem érdekes...” (Osváth Júlia, Melis György) - Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után…” (Udvardy Tibor) Leo Fall operettjéből, "Az elvált asszony"-ból is felcsendült néhány dal. Előbb, az ötvenes évek végén felvett rádió-keresztmetszetről hallhattunk két duettet: - Gonda és Karel kettőse „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk kissé házasságra! Látod, nem találok más formát…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Gonda és Scrop vidám kettőse és tánc „- Hétfő, kedd vagy szerda… - Mert hétfő mindig munkanap,-…./ - Ha ünnep van vár a tánc! Hát rajta, jöjj a táncba…” (Fábry Edit, Külkey László, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara, vezényel Bródy Tamás) Egy másik, teljes rádiófelvételről (a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1. Kossuth adó 13.30 – 14.50; Km. Németh Marika, Zentai Anna, Kövecses Béla, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) szintén egy vidám duett szólalt meg: - Gonda és Scrop kettőse: „-Egy az elvem! -Elve? - Elvem! - Halljuk hát…/- Árkon át! Bokron át! Csak kövesd, kövesd, kövesd a nő nyomát…” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) - Megjegyzem, hogy „Az elvált asszony” rádiófelvételéhez a magyar dalszövegeket az a Szabó Miklós írta, akinek operaénekesi hivatása mellett műfordításai és dalszövegei is jelentősek és akinek életútját, pályáját, énekművészetét tavaly év végén egy héten át Nagy Ibolya odaadó gondozásban hozta „mikrofonközelbe”, s a Dankó Rádió hullámhosszán élvezhettük a bejátszott archív énekfelvételekről a művész gyönyörű tenorját és hallhattuk szívhez szóló hitvallását. A délelőtti operettadást 18 órától hallhatjuk újra a rádióban.
1924 smaragd 2017-02-15 07:12:31
A pontos adatok közreadása nagyon fontos, 3 alábbi észrevételem van, amit részben a Szerkesztőség azonnal ki is javíthat, azt hiszem ez együttes kérésünk is: - Simándy József nevét a Györgyök között..., 1284 számú bejegyzés. - "Hatvani diákjai" kettősének címe, 1289 számú bejegyzés: KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Hatvani diákjai " (1955) 1289 számú bejegyzésben, javítandó, tehát pontosan : "Megkérdeztem a madártól" (Első sor: "Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától...) a kettőst a daljátékban Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte, 1955-ben ezt a dalt újra felvették magnetofonra, Petress Zsuzsa és Melis György előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. - KEMÉNY EGON: "Szabad szivek" (1960) A daljátékban Gonda György Öreg Bigo - ez a pontos neve- szerepét játszotta, 1904 számú bejegyzés.
A pontos adatok közreadása nagyon fontos, 3 alábbi észrevételem van, amit részben a Szerkesztőség azonnal ki is javíthat, azt hiszem ez együttes kérésünk is: - Simándy József nevét a Györgyök között..., 1284 számú bejegyzés. - "Hatvani diákjai" kettősének címe, 1289 számú bejegyzés: KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Hatvani diákjai " (1955) 1289 számú bejegyzésben, javítandó, tehát pontosan : "Megkérdeztem a madártól" (Első sor: "Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától...) a kettőst a daljátékban Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte, 1955-ben ezt a dalt újra felvették magnetofonra, Petress Zsuzsa és Melis György előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. - KEMÉNY EGON: "Szabad szivek" (1960) A daljátékban Gonda György Öreg Bigo - ez a pontos neve- szerepét játszotta, 1904 számú bejegyzés.
1923 Búbánat 2017-02-14 22:08:45 [Válasz erre: 267 Búbánat 2008-04-30 08:25:24]
Kapcs.: 267. sorszám bejegyzéséhez: Dmitrij Kabalevszkij: Dalol a tavasz Részletek „Új felvételek bemutatója” Rádiós bemutató: 1961. április 3. Kossuth Rádió 14,00 – 15.00 Az összekötőszöveget Apostol András és Fahidy József, a dalszövegeket Dalos László írta. Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palócz László, Reményi Sándor, Udvardy Tibor, Várhelyi Endre - ének Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Sebestyén András Az összekötőszöveget Mednyánszky Ági és Dömsödi János mondja el.
Kapcs.: 267. sorszám bejegyzéséhez: Dmitrij Kabalevszkij: Dalol a tavasz Részletek „Új felvételek bemutatója” Rádiós bemutató: 1961. április 3. Kossuth Rádió 14,00 – 15.00 Az összekötőszöveget Apostol András és Fahidy József, a dalszövegeket Dalos László írta. Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palócz László, Reményi Sándor, Udvardy Tibor, Várhelyi Endre - ének Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Sebestyén András Az összekötőszöveget Mednyánszky Ági és Dömsödi János mondja el.
1922 Búbánat 2017-02-14 21:30:29 [Válasz erre: 736 Búbánat 2014-12-12 14:33:10]
Itt is a rádióbemutató időpontját korrigálom: Az 1900. ,736. és 73. sorszámok bejegyzéseinél: 1.) Franz von Suppé: A szép Galathea – keresztmetszet Rádióbemutató: 1961., január 27., Petőfi Rádió 14.54 – 16.00 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Kapcs. a 736. és 57. sorszámokhoz (az 1917. nél már hoztam): 2.) Franz von Suppé: A szép Galathea – teljes operett Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 óra Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Zenei rendező: Járfás Tamás Rendezte: Horváth Ádám Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lehel György Szereposztás: Galathea, szobor – László Margit (Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász – Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga – Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló – Palcsó Sándor (Garas Dezső)
Itt is a rádióbemutató időpontját korrigálom: Az 1900. ,736. és 73. sorszámok bejegyzéseinél: 1.) Franz von Suppé: A szép Galathea – keresztmetszet Rádióbemutató: 1961., január 27., Petőfi Rádió 14.54 – 16.00 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Kapcs. a 736. és 57. sorszámokhoz (az 1917. nél már hoztam): 2.) Franz von Suppé: A szép Galathea – teljes operett Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 óra Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Zenei rendező: Járfás Tamás Rendezte: Horváth Ádám Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lehel György Szereposztás: Galathea, szobor – László Margit (Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász – Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga – Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló – Palcsó Sándor (Garas Dezső)
1921 Búbánat 2017-02-14 21:07:45 [Válasz erre: 1900 Búbánat 2017-02-04 22:43:41]
Az 1900., a 736. és 73. sorszámoknál említett operettfelvétel első rádiósugárzásának dátumát javítom: Suppé: A szép Galathea Keresztmetszet Az ének-zenei felvétel közreműködői: Polgár Tibor - Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Rádióbemutató: 1961. január 27., Petőfi Rádió, 14.54 - 16.00
Az 1900., a 736. és 73. sorszámoknál említett operettfelvétel első rádiósugárzásának dátumát javítom: Suppé: A szép Galathea Keresztmetszet Az ének-zenei felvétel közreműködői: Polgár Tibor - Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Rádióbemutató: 1961. január 27., Petőfi Rádió, 14.54 - 16.00
1920 smaragd 2017-02-14 17:13:54
"Túl az Óperencián".. . e heti "mesélőnk" Pápai Erika Jászai Mari-díjas színművésznő, aki a tegnapi adásban prózai színésznői pályakezdését - meg nem tagadva kezdeti jogi érdeklődése stílusát - szinte tárgyszerűen adta elő, ami természetesen igen érdekes volt és nagyon jól állt neki! Elsősorban a mesterségbeli tanulás és a megszerzett tudás alapján kialakuló művészi és személyes önismeretéről szóló rész ragadott meg emlékei közül. A mai műsort Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Valentin-napi szeretetüzenetek köré fonta. Pápai Erika zenés színpadi indulását mondta el a hallgatóknak, hangjában alig palástolt lelkesültséget éreztem a műfaj és első szerepei irányában. A zenei szeretetüzenetek mindenkihez szóltak ma, sokszínű összeállítást hallottunk, korosztálya válogatja kit melyik emléke érint meg... Fórumunk témájához "A Rádió Dalszínháza"-'nak 1959 - es bemutatója illik legjobban, Kemény Egon- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének nyitánya hangzott fel a program zárásaként (az utóbbi hónapokban a 2 részes zenés játékból november 15-én és ez év január 7-én hallhattunk részleteket, lásd akkori bejegyzések). Ismétlés: ma 18:00 - 19:00 Dankó Rádió Műsor: Dankó Rádió, Facebook
"Túl az Óperencián".. . e heti "mesélőnk" Pápai Erika Jászai Mari-díjas színművésznő, aki a tegnapi adásban prózai színésznői pályakezdését - meg nem tagadva kezdeti jogi érdeklődése stílusát - szinte tárgyszerűen adta elő, ami természetesen igen érdekes volt és nagyon jól állt neki! Elsősorban a mesterségbeli tanulás és a megszerzett tudás alapján kialakuló művészi és személyes önismeretéről szóló rész ragadott meg emlékei közül. A mai műsort Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Valentin-napi szeretetüzenetek köré fonta. Pápai Erika zenés színpadi indulását mondta el a hallgatóknak, hangjában alig palástolt lelkesültséget éreztem a műfaj és első szerepei irányában. A zenei szeretetüzenetek mindenkihez szóltak ma, sokszínű összeállítást hallottunk, korosztálya válogatja kit melyik emléke érint meg... Fórumunk témájához "A Rádió Dalszínháza"-'nak 1959 - es bemutatója illik legjobban, Kemény Egon- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének nyitánya hangzott fel a program zárásaként (az utóbbi hónapokban a 2 részes zenés játékból november 15-én és ez év január 7-én hallhattunk részleteket, lásd akkori bejegyzések). Ismétlés: ma 18:00 - 19:00 Dankó Rádió Műsor: Dankó Rádió, Facebook
1919 Búbánat 2017-02-12 19:33:17 [Válasz erre: 83 Búbánat 2008-04-02 00:18:09]
Kapcs. a 83. és az 1.680. sorszámokhoz Pontosítás Jacques Offenbach: A varázshegedű Egyfelvonásos daljáték Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió, 19.22 – 20.12. Szövegét Métespés és Chevalet írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter)
Kapcs. a 83. és az 1.680. sorszámokhoz Pontosítás Jacques Offenbach: A varázshegedű Egyfelvonásos daljáték Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió, 19.22 – 20.12. Szövegét Métespés és Chevalet írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter)
1918 Búbánat 2017-02-12 19:26:11 [Válasz erre: 33 Búbánat 2008-03-09 18:34:07]
Kapcs. a 33. és 783. sorszámokhoz Jacques Offenbach: A 66-os szám Egyfelvonásos daljáték A Rádió Dalszínháza új stúdiófelvétele bemutatójának idejét pontosítom: 1964. december 27., Kossuth Rádió 17.00 – 18.07 Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: A Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Szécsi Ferenc Szereposztás: Francois, vándor házaló – Radnai György Suzon – László Margit Piccolo – Palcsó Sándor
Kapcs. a 33. és 783. sorszámokhoz Jacques Offenbach: A 66-os szám Egyfelvonásos daljáték A Rádió Dalszínháza új stúdiófelvétele bemutatójának idejét pontosítom: 1964. december 27., Kossuth Rádió 17.00 – 18.07 Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: A Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Szécsi Ferenc Szereposztás: Francois, vándor házaló – Radnai György Suzon – László Margit Piccolo – Palcsó Sándor
1917 Búbánat 2017-02-12 18:56:24 [Válasz erre: 57 Búbánat 2008-03-17 23:41:56]
Kapcs. az 57. sorszámhoz Pontosítás Franz von Suppé A szép Galathea című operettjének a Rádió Dalszínháza bemutatója 1964. november 7-én volt a Kossuth Rádióban, 20.10-21.35 óra között. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara Szereposztás: Galathea, szobor – László Margit (Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász – Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga – Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló – Palcsó Sándor (Garas Dezső)
Kapcs. az 57. sorszámhoz Pontosítás Franz von Suppé A szép Galathea című operettjének a Rádió Dalszínháza bemutatója 1964. november 7-én volt a Kossuth Rádióban, 20.10-21.35 óra között. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara Szereposztás: Galathea, szobor – László Margit (Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász – Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga – Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló – Palcsó Sándor (Garas Dezső)
1916 Búbánat 2017-02-12 18:47:28 [Válasz erre: 52 Búbánat 2008-03-16 23:48:09]
Kapcs. az 52. sorszámhoz Adós vagyok Franz von Suppé Boccaccio című operettjének Rádió Dalszínháza produkció bemutatója pontos idejével: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el. A rádiófelvétel három felvonásának sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc Erdélyi Miklós (karmester)- Ágay Karola, László Margit (Fiametta), Palánkay Klára, Sándor Judit, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert (Boccaccio), Kishegyi Árpád, Külkey László,Maleczky Oszkár, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, Réti József, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Kapcs. az 52. sorszámhoz Adós vagyok Franz von Suppé Boccaccio című operettjének Rádió Dalszínháza produkció bemutatója pontos idejével: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el. A rádiófelvétel három felvonásának sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc Erdélyi Miklós (karmester)- Ágay Karola, László Margit (Fiametta), Palánkay Klára, Sándor Judit, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert (Boccaccio), Kishegyi Árpád, Külkey László,Maleczky Oszkár, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, Réti József, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
1915 Búbánat 2017-02-10 12:15:59
„Az operettműsorok felfrissüléséről” Rádióújság, 1959. december (A cikk szerzőjét nem tünteti fel a lap.) „Ha valami népszerű, az mindig szélsőséges vitákat fakaszt, - a nagyobb érdeklődés mögött sokfajta vélemény csatája húzódik meg. Így van ez a városban és falun egyaránt népszerű operett-műfajjal is. Az alábbi sorok csupán az operettek rádióbeli előadásaival kapcsolatos néhány kérdésről szólnak. Mert a rádióban is gyakran vannak viták s ezek most már nem annyira mennyiségi problémákról folynak, hanem inkább minőségiekről, azaz, hogy elég változatosak-e pl. az operettrészleteket sugárzó adások, kielégítőek-e a közvetítések művészi és felvételtechnikai körülményei. A kérdésekre a választ az az elhatározás adja meg, amely szerint a Rádió zenei osztálya revízió alá fogja a meglevő operettfelvételeket, fokozatosan kiiktatja a műsorból az elavultakat és a tervek szerint 2-3 éven belül egyrészt korszerű felvételekkel pótolja a selejteseket, másrészt pótolja a klasszikus operettirodalom egyes hiányzó részleteit. Miért tart ez ilyen soká? – kérdezhetné valaki. A viszonylag hosszú időtartamra azért van szükség, mert az új felvételek elkészítése jelentős költséget igényel, hisz az operett elemi követelménye a színes, dús hangzás, ez pedig nagy zenei apparátusok (nagyzenekar, kórus stb.) felhasználását teszi szükségessé. Másfajta előkészítést igényel a századeleji és különösen az 1920-30-as operett-termés feldolgozása. Itt ugyanis a legtöbb esetben hangszerelési és harmonizálási avultságokat kell kiküszöbölni, vagyis a zenei anyag megtartja eredeti és népszerű dallam-vázát, de új, csillogóbb köntösben jelenik meg. Bizonyos, hogy a helyes célkitűzések megvalósítása döntően áll vagy bukik az új felvételek előadóművészeinek kiválasztásán is. Nem lehet elhallgatni ugyanis, hogy több év művészileg ellenőrizhetetlen ún. esztrádműsora olcsó eszközök alkalmazására késztette még azoknak a jelentősebb művészeknek egyikét-másikát is, akiknek különben jelentős érdemei voltak az operett népszerűsítése terén. Sajnos, az ilyen kétes hatások jónéhány rádiófelvételen is tapasztalhatók. Bár maga az operett-műfaj a vidámság jegyében fogant és éltető eleme a humor, a gúny, a móka, - még színpadi előadáskor is az alapvető zenei koncepciónak kell alávetni minden más műfaji elemet. Természetes, hogy ez különösen vonatkozik a rádióelőadásra. A lényeg mindig a zenei megjelenési forma, - az előadó számára egyetlen lehetőség a zenei anyagban kifejezésre jutó karakter-elemek megragadása. Egy szerelmi duett érzelmessége a mikrofonban nem teremtődik meg semmiféle érzelgős-giccses elnyújtásokkal… A karmester szerepe pedig egyenesen azonos értékű az operáéval. A Rádió tapasztalata az, hogy nem feltétlenül ’speciális operettkarmesterek’ kellenek, akik rossz hagyományok lerakódásait olcsó patronok segítségével ültetik át egy esetleg százszor leforgatásra kerülő felvételre, hanem a műfajt érzékelő, értő olyan muzsikusok, akik az operett-formán belül mindennek ismerik a helyes arányát és helyét. Mivel a Rádiónk rendelkezik a megfelelő feltételekkel – kitűnő szimfonikus zenekar és kórus, nagyot fejlődött felvételi technika és sok-sok ’személyes’, a művészekkel kapcsolatos tapasztalat – a hallgató sokat remélhet az operettműsorok küszöbönálló felfrissítésétől.”
„Az operettműsorok felfrissüléséről” Rádióújság, 1959. december (A cikk szerzőjét nem tünteti fel a lap.) „Ha valami népszerű, az mindig szélsőséges vitákat fakaszt, - a nagyobb érdeklődés mögött sokfajta vélemény csatája húzódik meg. Így van ez a városban és falun egyaránt népszerű operett-műfajjal is. Az alábbi sorok csupán az operettek rádióbeli előadásaival kapcsolatos néhány kérdésről szólnak. Mert a rádióban is gyakran vannak viták s ezek most már nem annyira mennyiségi problémákról folynak, hanem inkább minőségiekről, azaz, hogy elég változatosak-e pl. az operettrészleteket sugárzó adások, kielégítőek-e a közvetítések művészi és felvételtechnikai körülményei. A kérdésekre a választ az az elhatározás adja meg, amely szerint a Rádió zenei osztálya revízió alá fogja a meglevő operettfelvételeket, fokozatosan kiiktatja a műsorból az elavultakat és a tervek szerint 2-3 éven belül egyrészt korszerű felvételekkel pótolja a selejteseket, másrészt pótolja a klasszikus operettirodalom egyes hiányzó részleteit. Miért tart ez ilyen soká? – kérdezhetné valaki. A viszonylag hosszú időtartamra azért van szükség, mert az új felvételek elkészítése jelentős költséget igényel, hisz az operett elemi követelménye a színes, dús hangzás, ez pedig nagy zenei apparátusok (nagyzenekar, kórus stb.) felhasználását teszi szükségessé. Másfajta előkészítést igényel a századeleji és különösen az 1920-30-as operett-termés feldolgozása. Itt ugyanis a legtöbb esetben hangszerelési és harmonizálási avultságokat kell kiküszöbölni, vagyis a zenei anyag megtartja eredeti és népszerű dallam-vázát, de új, csillogóbb köntösben jelenik meg. Bizonyos, hogy a helyes célkitűzések megvalósítása döntően áll vagy bukik az új felvételek előadóművészeinek kiválasztásán is. Nem lehet elhallgatni ugyanis, hogy több év művészileg ellenőrizhetetlen ún. esztrádműsora olcsó eszközök alkalmazására késztette még azoknak a jelentősebb művészeknek egyikét-másikát is, akiknek különben jelentős érdemei voltak az operett népszerűsítése terén. Sajnos, az ilyen kétes hatások jónéhány rádiófelvételen is tapasztalhatók. Bár maga az operett-műfaj a vidámság jegyében fogant és éltető eleme a humor, a gúny, a móka, - még színpadi előadáskor is az alapvető zenei koncepciónak kell alávetni minden más műfaji elemet. Természetes, hogy ez különösen vonatkozik a rádióelőadásra. A lényeg mindig a zenei megjelenési forma, - az előadó számára egyetlen lehetőség a zenei anyagban kifejezésre jutó karakter-elemek megragadása. Egy szerelmi duett érzelmessége a mikrofonban nem teremtődik meg semmiféle érzelgős-giccses elnyújtásokkal… A karmester szerepe pedig egyenesen azonos értékű az operáéval. A Rádió tapasztalata az, hogy nem feltétlenül ’speciális operettkarmesterek’ kellenek, akik rossz hagyományok lerakódásait olcsó patronok segítségével ültetik át egy esetleg százszor leforgatásra kerülő felvételre, hanem a műfajt érzékelő, értő olyan muzsikusok, akik az operett-formán belül mindennek ismerik a helyes arányát és helyét. Mivel a Rádiónk rendelkezik a megfelelő feltételekkel – kitűnő szimfonikus zenekar és kórus, nagyot fejlődött felvételi technika és sok-sok ’személyes’, a művészekkel kapcsolatos tapasztalat – a hallgató sokat remélhet az operettműsorok küszöbönálló felfrissítésétől.”
1914 Búbánat 2017-02-09 11:11:16 [Válasz erre: 1913 Búbánat 2017-02-09 11:10:26]
[url] http://operavilag.net/interjuk/korondi-gyorgy/; Korondi György operaénekes [/url]
[url] http://operavilag.net/interjuk/korondi-gyorgy/; Korondi György operaénekes [/url]
