1813 Búbánat 2016-12-11 22:43:34 [Válasz erre: 1812 smaragd 2016-12-11 10:12:17]
Perencz Béla kiemelten, példaként hozza Szabó Miklós operaénekest, akiről a kora kultúrpolitikája és azon belül az "operások" is mintha elfelejtkeztek volna; igazából soha nem kapta meg azt a méltó elismerést, megbecsülést, szeretetet, amelyet kimagasló operaénekesi és zenei műfordítói tevékenységével, példamutató, emberi és művészi hozzáállásával, alázatos, a pályán eltöltött több évtizedes tapasztalatával, értékes, "csak adni" kívánó segítőkész magatartásával még életében kiérdemelt volna (rá nemrég emlékezett a Dankó Rádió operettműsora); Perencz név nélkül megemlít egy neves basszistát az Operaházból, aki anno gyűlölködve szólt róla. Egészen hihetetlen történet...
Perencz Béla kiemelten, példaként hozza Szabó Miklós operaénekest, akiről a kora kultúrpolitikája és azon belül az "operások" is mintha elfelejtkeztek volna; igazából soha nem kapta meg azt a méltó elismerést, megbecsülést, szeretetet, amelyet kimagasló operaénekesi és zenei műfordítói tevékenységével, példamutató, emberi és művészi hozzáállásával, alázatos, a pályán eltöltött több évtizedes tapasztalatával, értékes, "csak adni" kívánó segítőkész magatartásával még életében kiérdemelt volna (rá nemrég emlékezett a Dankó Rádió operettműsora); Perencz név nélkül megemlít egy neves basszistát az Operaházból, aki anno gyűlölködve szólt róla. Egészen hihetetlen történet...
1812 smaragd 2016-12-11 10:12:17
Perencz Béla operaénekes most elhangzott szavai után a művészet minőségét illetően csak azt mondhatom, hogy érdemes a műsort ma este meghallgatni, gondolatai több "eltűnő" generáció tapasztalata is,remélem, hogy az éter minden kortárs érintetthez, általa ki nem mondott, jelenleg aktív művészcsoporthoz valahogy eljuttatja.
Perencz Béla operaénekes most elhangzott szavai után a művészet minőségét illetően csak azt mondhatom, hogy érdemes a műsort ma este meghallgatni, gondolatai több "eltűnő" generáció tapasztalata is,remélem, hogy az éter minden kortárs érintetthez, általa ki nem mondott, jelenleg aktív művészcsoporthoz valahogy eljuttatja.
1810 Búbánat 2016-12-09 11:09:49
Mostanáig még nem került fel a Dankó Rádió Facebook oldalára a ma délelőtti operettműsor részletezése, így ezt most ide beírom: Az adás Lehár Ferenc Luxemburg grófjának közzenéjével kezdődött (km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: BreitnerTamás) Az ezután következő első nagyobb zenei blokk Kálmán Imre zenéje volt: Kálmán Imre születésének 125. évfordulója alkalmából 1979. december 3-án a Csepeli Munkásotthonban operetthangversenyt tartottak a zeneszerző műveiből (Marica grófnő, A bajadér, Tatárjárás, Cigányprímás, Csárdáskirálynő), közreműködött Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gáti István, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Korondy György, Palcsó Sándor, – ének, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás. Most erről az élő koncertfelvételről hangzott el két szám, mégpedig A bajadérból (Kulinyi Ernő verseivel): - Odette és Radjani herceg kettőse (PászthyJúlia és Palcsó Sándor) - Radjani herceg dala, I. felv. „Éj borong a földön, éj és csend… Ó, bajadérom…” (Palcsó Sándor) Maradva ennél az operettnél, egy 1965-ös Qualiton-felvételről szólalt meg Marietta és Napoleon St. Cloche vidám kettőse: - „Szervusz, rózsám, kis csókos párom… - Zentai Anna és Kishegyi Árpád énekel (km. az Állami Hangversenyzenekar). Ennek a blokknak lezárásául, még egy részlet hangzott el A bajadérból: - Marietta és Napoleon vidám kettőse a II. felvonásból „Aki tudja mi a sikk, mi a módi, rajong az a divatért mi nem ósdi… Jön~e velem nagysád shimmyt járni?...” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) A műsor második részében Ábrahám Pál - Harmat Imre – Földes Imre Viktória című operettjéből csendültek fel szép részletek, mely dalokat Házy Erzsébet, Melis György, Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert és Svéd Sándor tolmácsolta. - Koltay gróf és Viktória kettőse: „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, Good night” (HÁZY, Melis, km.: a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Esztrád Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Feri gróf és Lia San vidám kettőse, I.felv.: „Édes mamám, magát is a papám csókkal csalogatta tán” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert) - Cunlight dala: „ Vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/ Pardon, madam, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (Svéd Sándor) - Feri gróf és Lia San másik vidám kettőse, II. felv.: „Mauzi, te édes kisegér…” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert) A műsor vendégét, Perencz Béla operaénekest - akinek egyik operafelvételéről bejátszást hallottunk: Tonió prológját énekelte Leoncavallo Bajazzókjából - ezúttal arról kérdezte a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, hogyan készül fel egy-egy új szereper? Perencz elmondta, mennyire fontos, hogy az adott szerepet lehetőleg anyanyelvi karmesterrel vagy korrepetitorral vegye át; a képesség kibontakozása, a tudás megszerzése hosszú gyakorlás, tanulási folyamat eredménye; számára nagyon sokat jelentett Kovács János karmester segítsége, akit nemzedéke kimagasló tehetségének tart: „tudásban, zeneiségben, érzékenységben Kovács János krémje az itthoni karmestereknek”. Ezek után mi mással fejeződhetett volna be a mai, Túl az Óperencián című műsor adása, mint Brahms Akadémiai ünnepi nyitányával, a csúcspontján megszólaló „Gaudeamus igitur” dallamaival, Kovács János vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. A délelőtti adást megismétli a rádió 18 és 19 óra között, ami az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
Mostanáig még nem került fel a Dankó Rádió Facebook oldalára a ma délelőtti operettműsor részletezése, így ezt most ide beírom: Az adás Lehár Ferenc Luxemburg grófjának közzenéjével kezdődött (km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: BreitnerTamás) Az ezután következő első nagyobb zenei blokk Kálmán Imre zenéje volt: Kálmán Imre születésének 125. évfordulója alkalmából 1979. december 3-án a Csepeli Munkásotthonban operetthangversenyt tartottak a zeneszerző műveiből (Marica grófnő, A bajadér, Tatárjárás, Cigányprímás, Csárdáskirálynő), közreműködött Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gáti István, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Korondy György, Palcsó Sándor, – ének, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás. Most erről az élő koncertfelvételről hangzott el két szám, mégpedig A bajadérból (Kulinyi Ernő verseivel): - Odette és Radjani herceg kettőse (PászthyJúlia és Palcsó Sándor) - Radjani herceg dala, I. felv. „Éj borong a földön, éj és csend… Ó, bajadérom…” (Palcsó Sándor) Maradva ennél az operettnél, egy 1965-ös Qualiton-felvételről szólalt meg Marietta és Napoleon St. Cloche vidám kettőse: - „Szervusz, rózsám, kis csókos párom… - Zentai Anna és Kishegyi Árpád énekel (km. az Állami Hangversenyzenekar). Ennek a blokknak lezárásául, még egy részlet hangzott el A bajadérból: - Marietta és Napoleon vidám kettőse a II. felvonásból „Aki tudja mi a sikk, mi a módi, rajong az a divatért mi nem ósdi… Jön~e velem nagysád shimmyt járni?...” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) A műsor második részében Ábrahám Pál - Harmat Imre – Földes Imre Viktória című operettjéből csendültek fel szép részletek, mely dalokat Házy Erzsébet, Melis György, Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert és Svéd Sándor tolmácsolta. - Koltay gróf és Viktória kettőse: „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, Good night” (HÁZY, Melis, km.: a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Esztrád Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Feri gróf és Lia San vidám kettőse, I.felv.: „Édes mamám, magát is a papám csókkal csalogatta tán” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert) - Cunlight dala: „ Vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/ Pardon, madam, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (Svéd Sándor) - Feri gróf és Lia San másik vidám kettőse, II. felv.: „Mauzi, te édes kisegér…” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert) A műsor vendégét, Perencz Béla operaénekest - akinek egyik operafelvételéről bejátszást hallottunk: Tonió prológját énekelte Leoncavallo Bajazzókjából - ezúttal arról kérdezte a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, hogyan készül fel egy-egy új szereper? Perencz elmondta, mennyire fontos, hogy az adott szerepet lehetőleg anyanyelvi karmesterrel vagy korrepetitorral vegye át; a képesség kibontakozása, a tudás megszerzése hosszú gyakorlás, tanulási folyamat eredménye; számára nagyon sokat jelentett Kovács János karmester segítsége, akit nemzedéke kimagasló tehetségének tart: „tudásban, zeneiségben, érzékenységben Kovács János krémje az itthoni karmestereknek”. Ezek után mi mással fejeződhetett volna be a mai, Túl az Óperencián című műsor adása, mint Brahms Akadémiai ünnepi nyitányával, a csúcspontján megszólaló „Gaudeamus igitur” dallamaival, Kovács János vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. A délelőtti adást megismétli a rádió 18 és 19 óra között, ami az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
1808 smaragd 2016-12-08 15:56:43 [Válasz erre: 1807 Búbánat 2016-12-08 11:53:20]
Lehoczky Éva operaénekesnő számára, a Magyar Rádió felkérésére komponálta a "Hajnali szerenád" című koloraturdalt Kemény Egon, 1958-ban. Ez a dal életében az ő dala volt, több felvételen is megörökítették, ma, rá emlékezve Nagy Ibolya szavai után meghatóan hangzott.
Lehoczky Éva operaénekesnő számára, a Magyar Rádió felkérésére komponálta a "Hajnali szerenád" című koloraturdalt Kemény Egon, 1958-ban. Ez a dal életében az ő dala volt, több felvételen is megörökítették, ma, rá emlékezve Nagy Ibolya szavai után meghatóan hangzott.
1807 Búbánat 2016-12-08 11:53:20
A napokban elhunyt Lehoczky Éva emlékére , az egyik szép felvételével indította a mai operettadást a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádióban, aki megrendült szavakban fejezte ki érzéseit az elhunyt művészről: Kemény Egon Erdődy János versére komponált dala - „Hajnali szerenád” (km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Hidas Frigyes) – a kiváló koloratúrszoprán énekében csendült fel. Ezután két, számomra megunhatatlan, „klasszikus” operettből következtek részletek: Lehár Ferenc – Szenes Andor: Friderika A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10 A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működött közre, Sebestyén András vezényelt. A mai műsorban négy remek részlet hangzott el erről az operettfelvételről: - Johann Jakob Brion, sesenheimi lelkész lányának, Friderikának a belépője (No.2) - Andor Éva - Friderika húga, Salomea és Goethe egyetemi évfolyamtársa, Jakob Michael Reinhold Lenz vidám kettőse (No.10.) „Elzászi lány, kicsi, elzászi lány…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt) - Goethe dala „Ó lányka, ó, lánykám, imádlak én…” (Simándy József) - Friderika dala (No.3) „Szép virág ...” (Andor Éva) - Salomea és Reinhold Lenz vidám kettőse és tánc., No. 18. „Járd velem, babám!” (Kalmár Magda, Bende Zsolt és az MRT Énekkara) Sir Arthur Sullivan mellett az angol operettirodalom másik klasszikusa Sidney Jones (1861-1946). Mintegy két tucat zenés darab fűződik a nevéhez, köztük: „San Toy”, „A medál és a lány”, „Cadonia királya”, „A Modell”, „Egy perzsa hercegnő”, „Az utah-i lány”. Leghíresebb alkotása az 1896-ban bemutatott „The Geisha” („A Gésa”) - a magyarországi bemutatón - 1897. - A gésák, vagy egy japán teaház története címen adták elő. Ebbe a művébe egy másik angol komponista, Lionel Monckton is beledolgozott: néhány dalt írt hozzá. Viszonylag korán, az utoljára 1916-ban bemutatott „The Happy Day” („A boldog nap”) műve után SidneyJones visszavonult a zenei közélettől. Ebben a döntésében közrejátszhatott egyrészt, hogy az utóbb bemutatott darabjainak fogadtatása nem érte el A gésa sikerét, és az a körülmény is, hogy a századfordulót követő években az angol nyelvterületen az operett visszaszorulásával és a jazz előretörésével egyidejűleg elterjedt új zenei stílus, a musicalek előfutárainak tekinthető zenés játékok és komédiák váltak egyre népszerűbbé. Ezt a műfajt, zenei stílust már nem érezte sajátjának. Ráadásul 1914-ben egy újsághír tévesen halálhírét keltette. Mivel zeneszerzői pályafutását befejezettnek tekintette, nem tiltakozott az álhír ellen, nem kért helyreigazítást. Élete hátralévő 30 évét magánemberként élte, egyetlen kottafejet sem vetett papírra. A Magyar Rádió „A gésák” teljes zenei anyagát felvette. A Rádió Dalszínház bemutatója: 1969. Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brand István írta Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Matz László Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Az öreg Vuncsi – Feleki Kamill - próza A fiatal Vuncsi – Kibédy Ervin - próza Mimóza – László Margit (Domján Edit) Fairfax – Bende Zsolt (Mécs Károly) Molly – Petress Zsuzsa Cunningham – Reményi Sándor (Csanaki József) Katána – Bartha Alfonz (Verdes Tamás) Lady Constance - Simor Erzsi - próza Juliette – Csala Zsuzsa - próza Imári márki – Csákányi László A Dankó Rádióban sokszor felcsendülnek ennek az operettfelvételnek is a részletei. A mai napon az alábbi zenei betétszámok kerültek adásba: - Tea-dal - km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara - Molly dala – km. Petress Zsuzsa, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara - Fairfax és Cunningham kettőse „Most fel hát a márkihoz” – Bende Zsolt, Reményi Sándor és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara - Az I. felvonás fináléja – Km. László Margit, Petress Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Reményi Sándor és Magyar Rádió és Televízió Énekkara A mai operettadás Lehár Víg özvegyének dallamaival zárult, az archív felvételen a Nyitányt maga a szerző vezényli a Bécsi Filharmonikusok élén. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában ma és egész héten át, Perencz Béla operaénekes a vendég, akivel Nagy Ibolya beszélget. Kiragadom egyik gondolatát, amit az operett műfajáról fogalmazott meg – fiatalkorában, a német nyelvterületen még mint tenoristának alkalma volt több Lehár, Kálmán és Johann Strauss dalműben színpadon fellépnie, és mint „bonviván” hódítani; meglátása szerint az operettszerzők közül kiemelkedik Lehár Ferenc sok esetben operai igényű zenéje, ami meglátása szerint semmivel nem marad el például Puccini egy-egy áriájának, duettjének a színvonalától, ahogyan énektechnikai nehézségeitől sem – összevetve egymással például Bohémélet és A cárevics ének-zenéjét, semmivel nem marad el Lehár műve Puccinié mögött. Lehár kései alkotásai, így a Paganini, a Frasquita, a Friderika, A Szép a világ, a Mosoly országa és a Giuditta szerepei is, legalább akkora nehézséget jelentenek és felkészülést igényel az énekestől mintha operát énekelne; de többet is tudnia kell: sok esetben táncolni meg prózát is mondani, jól érthetően beszélni. Egy operaénekesnek, így neki is, amikor operettet énekel, és/vagy a színpadon alakít ilyen szerepeket igen komoly kihívást jelent Lehárt énekelni! – mondja Perencz Béla, akitől ma is hallottunk egy operarészletet énekelni: a bejátszásban Mandryka monológja hangzott el Richar Strauss Arabella című művéből. A délelőtti adás ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban, az internetes elérhetőség online: www.dankoradio.hu
A napokban elhunyt Lehoczky Éva emlékére , az egyik szép felvételével indította a mai operettadást a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádióban, aki megrendült szavakban fejezte ki érzéseit az elhunyt művészről: Kemény Egon Erdődy János versére komponált dala - „Hajnali szerenád” (km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Hidas Frigyes) – a kiváló koloratúrszoprán énekében csendült fel. Ezután két, számomra megunhatatlan, „klasszikus” operettből következtek részletek: Lehár Ferenc – Szenes Andor: Friderika A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10 A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működött közre, Sebestyén András vezényelt. A mai műsorban négy remek részlet hangzott el erről az operettfelvételről: - Johann Jakob Brion, sesenheimi lelkész lányának, Friderikának a belépője (No.2) - Andor Éva - Friderika húga, Salomea és Goethe egyetemi évfolyamtársa, Jakob Michael Reinhold Lenz vidám kettőse (No.10.) „Elzászi lány, kicsi, elzászi lány…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt) - Goethe dala „Ó lányka, ó, lánykám, imádlak én…” (Simándy József) - Friderika dala (No.3) „Szép virág ...” (Andor Éva) - Salomea és Reinhold Lenz vidám kettőse és tánc., No. 18. „Járd velem, babám!” (Kalmár Magda, Bende Zsolt és az MRT Énekkara) Sir Arthur Sullivan mellett az angol operettirodalom másik klasszikusa Sidney Jones (1861-1946). Mintegy két tucat zenés darab fűződik a nevéhez, köztük: „San Toy”, „A medál és a lány”, „Cadonia királya”, „A Modell”, „Egy perzsa hercegnő”, „Az utah-i lány”. Leghíresebb alkotása az 1896-ban bemutatott „The Geisha” („A Gésa”) - a magyarországi bemutatón - 1897. - A gésák, vagy egy japán teaház története címen adták elő. Ebbe a művébe egy másik angol komponista, Lionel Monckton is beledolgozott: néhány dalt írt hozzá. Viszonylag korán, az utoljára 1916-ban bemutatott „The Happy Day” („A boldog nap”) műve után SidneyJones visszavonult a zenei közélettől. Ebben a döntésében közrejátszhatott egyrészt, hogy az utóbb bemutatott darabjainak fogadtatása nem érte el A gésa sikerét, és az a körülmény is, hogy a századfordulót követő években az angol nyelvterületen az operett visszaszorulásával és a jazz előretörésével egyidejűleg elterjedt új zenei stílus, a musicalek előfutárainak tekinthető zenés játékok és komédiák váltak egyre népszerűbbé. Ezt a műfajt, zenei stílust már nem érezte sajátjának. Ráadásul 1914-ben egy újsághír tévesen halálhírét keltette. Mivel zeneszerzői pályafutását befejezettnek tekintette, nem tiltakozott az álhír ellen, nem kért helyreigazítást. Élete hátralévő 30 évét magánemberként élte, egyetlen kottafejet sem vetett papírra. A Magyar Rádió „A gésák” teljes zenei anyagát felvette. A Rádió Dalszínház bemutatója: 1969. Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brand István írta Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Matz László Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Az öreg Vuncsi – Feleki Kamill - próza A fiatal Vuncsi – Kibédy Ervin - próza Mimóza – László Margit (Domján Edit) Fairfax – Bende Zsolt (Mécs Károly) Molly – Petress Zsuzsa Cunningham – Reményi Sándor (Csanaki József) Katána – Bartha Alfonz (Verdes Tamás) Lady Constance - Simor Erzsi - próza Juliette – Csala Zsuzsa - próza Imári márki – Csákányi László A Dankó Rádióban sokszor felcsendülnek ennek az operettfelvételnek is a részletei. A mai napon az alábbi zenei betétszámok kerültek adásba: - Tea-dal - km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara - Molly dala – km. Petress Zsuzsa, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara - Fairfax és Cunningham kettőse „Most fel hát a márkihoz” – Bende Zsolt, Reményi Sándor és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara - Az I. felvonás fináléja – Km. László Margit, Petress Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Reményi Sándor és Magyar Rádió és Televízió Énekkara A mai operettadás Lehár Víg özvegyének dallamaival zárult, az archív felvételen a Nyitányt maga a szerző vezényli a Bécsi Filharmonikusok élén. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában ma és egész héten át, Perencz Béla operaénekes a vendég, akivel Nagy Ibolya beszélget. Kiragadom egyik gondolatát, amit az operett műfajáról fogalmazott meg – fiatalkorában, a német nyelvterületen még mint tenoristának alkalma volt több Lehár, Kálmán és Johann Strauss dalműben színpadon fellépnie, és mint „bonviván” hódítani; meglátása szerint az operettszerzők közül kiemelkedik Lehár Ferenc sok esetben operai igényű zenéje, ami meglátása szerint semmivel nem marad el például Puccini egy-egy áriájának, duettjének a színvonalától, ahogyan énektechnikai nehézségeitől sem – összevetve egymással például Bohémélet és A cárevics ének-zenéjét, semmivel nem marad el Lehár műve Puccinié mögött. Lehár kései alkotásai, így a Paganini, a Frasquita, a Friderika, A Szép a világ, a Mosoly országa és a Giuditta szerepei is, legalább akkora nehézséget jelentenek és felkészülést igényel az énekestől mintha operát énekelne; de többet is tudnia kell: sok esetben táncolni meg prózát is mondani, jól érthetően beszélni. Egy operaénekesnek, így neki is, amikor operettet énekel, és/vagy a színpadon alakít ilyen szerepeket igen komoly kihívást jelent Lehárt énekelni! – mondja Perencz Béla, akitől ma is hallottunk egy operarészletet énekelni: a bejátszásban Mandryka monológja hangzott el Richar Strauss Arabella című művéből. A délelőtti adás ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban, az internetes elérhetőség online: www.dankoradio.hu
1806 Eusebius 2016-12-08 08:57:26 [Válasz erre: 1802 Eusebius 2016-12-07 08:23:07]
Németh Marika is 1925-ben született! (De sajnos ő csak 71 évet élt.)
Németh Marika is 1925-ben született! (De sajnos ő csak 71 évet élt.)
1805 Búbánat 2016-12-07 11:03:30
Lehoczky Éva tragikus halálhíréről nyilván nem tudhatott még Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című műsor szerkesztő-műsorvezetője, amikor összeállította a ma reggeli adás zenéit a Dankó Rádióban; ezeket az „élő” műsorokat mindig az adást megelőző pár nappal korábban veszi fel, aminek a felvételét halljuk az adott napon; Nagy Ibolyának mintha előérzete lett volna a tegnap bekövetkezett gyászról, mert a ma reggel lejátszott Offenbach-operett – a Párizsi élet - egyik bravúr-számát éppen Lehoczky Éva énekelte a stúdiófelvételéről. 09:19:23 Dal Lehoczky Éva & Mohácsi Judit & Németh Mária -- Párizsi élet - A pohár csendül No.16. Lehoczky Éva csodálatos koloratúrszopránja ezen az 1980-ban készült rádió stúdiófelvételen is pompásan érvényesül! A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre) A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva) Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond) Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor) Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona) Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc) Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi) Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola) Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla) Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért) Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső Karadek grófnő – Tolnay Klári Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia A nagyszerű felvételről az alábbi remek dalok kerültek be a mai adásba: 09:13:15 - A báróné dala No.20 - Kincses Veronika 09:17:03 - Kettős: „Olyan tágas ez a város” No. 8. - Fülöp Attila & Bordás György. 09:19:23 - Dal: „ A pohár csendül” No.16. - Lehoczky Éva & Mohácsi Judit & Németh Mária 09:21:19 - Frick dala „A pénzkirály, én az vagyok” No.6. Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara A délelőtti műsor ismétlését – melyben még Szirmai Albert Alexandra című operettjének részletei is felcsendültek Neményi Lili, Szabó Miklós és Fekete Pál illetve Pászthy Júlia, Kelen Péter és Oszvald Marika stúdiófelvételeiről – a 18 órai adásban ismét meghallgathatjuk. Továbbra is a kiváló bariton operistánk, Perencz Béla a Dankó Rádió vendége a stúdióban, kivel Nagy Ibolya beszélget a művész énekesi pályájáról, a múlt és a jelen sikereiről, szerepekről, fellépésekről, a kezdetektől napjainkig bezárólag; tegnapelőtt a Dózsa Györgyből a finálé, tegnap a Toscából a Te Deum-jelenet részlete, ma az Otellóból a Bordal hangzott el énekében élő felvételekről.
Lehoczky Éva tragikus halálhíréről nyilván nem tudhatott még Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című műsor szerkesztő-műsorvezetője, amikor összeállította a ma reggeli adás zenéit a Dankó Rádióban; ezeket az „élő” műsorokat mindig az adást megelőző pár nappal korábban veszi fel, aminek a felvételét halljuk az adott napon; Nagy Ibolyának mintha előérzete lett volna a tegnap bekövetkezett gyászról, mert a ma reggel lejátszott Offenbach-operett – a Párizsi élet - egyik bravúr-számát éppen Lehoczky Éva énekelte a stúdiófelvételéről. 09:19:23 Dal Lehoczky Éva & Mohácsi Judit & Németh Mária -- Párizsi élet - A pohár csendül No.16. Lehoczky Éva csodálatos koloratúrszopránja ezen az 1980-ban készült rádió stúdiófelvételen is pompásan érvényesül! A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre) A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva) Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond) Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor) Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona) Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc) Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi) Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola) Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla) Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért) Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső Karadek grófnő – Tolnay Klári Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia A nagyszerű felvételről az alábbi remek dalok kerültek be a mai adásba: 09:13:15 - A báróné dala No.20 - Kincses Veronika 09:17:03 - Kettős: „Olyan tágas ez a város” No. 8. - Fülöp Attila & Bordás György. 09:19:23 - Dal: „ A pohár csendül” No.16. - Lehoczky Éva & Mohácsi Judit & Németh Mária 09:21:19 - Frick dala „A pénzkirály, én az vagyok” No.6. Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara A délelőtti műsor ismétlését – melyben még Szirmai Albert Alexandra című operettjének részletei is felcsendültek Neményi Lili, Szabó Miklós és Fekete Pál illetve Pászthy Júlia, Kelen Péter és Oszvald Marika stúdiófelvételeiről – a 18 órai adásban ismét meghallgathatjuk. Továbbra is a kiváló bariton operistánk, Perencz Béla a Dankó Rádió vendége a stúdióban, kivel Nagy Ibolya beszélget a művész énekesi pályájáról, a múlt és a jelen sikereiről, szerepekről, fellépésekről, a kezdetektől napjainkig bezárólag; tegnapelőtt a Dózsa Györgyből a finálé, tegnap a Toscából a Te Deum-jelenet részlete, ma az Otellóból a Bordal hangzott el énekében élő felvételekről.
1804 Búbánat 2016-12-07 10:29:46 [Válasz erre: 1803 Búbánat 2016-12-07 10:26:33]
Pontosabban "csak" a 87.-et...
Pontosabban "csak" a 87.-et...
1803 Búbánat 2016-12-07 10:26:33 [Válasz erre: 1802 Eusebius 2016-12-07 08:23:07]
És ott van még Vámos Ágnes is, aki a 88. életévét töltötte be idén...
És ott van még Vámos Ágnes is, aki a 88. életévét töltötte be idén...
1802 Eusebius 2016-12-07 08:23:07
Lehoczky Éva halálhírének kapcsán arra gondoltam, hogy az 1924-25-26-os évek mennyi nagyszerű énekesnőt adtak a magyar opera- és operettszínpadoknak, és nekünk, rádióhallgatóknak. Rajta kívül Zentai Anna, Rafael Márta, Gencsy Sári és Gyenes Magda jut az eszembe ebből az évjáratból. Közös vonásuk még a magas életkor, Gencsy Sári is 84 évet élt meg, Zentai Anna, Rafael Márta, Gyenes Magda (ők ketten külföldön) még velünk vannak.
Lehoczky Éva halálhírének kapcsán arra gondoltam, hogy az 1924-25-26-os évek mennyi nagyszerű énekesnőt adtak a magyar opera- és operettszínpadoknak, és nekünk, rádióhallgatóknak. Rajta kívül Zentai Anna, Rafael Márta, Gencsy Sári és Gyenes Magda jut az eszembe ebből az évjáratból. Közös vonásuk még a magas életkor, Gencsy Sári is 84 évet élt meg, Zentai Anna, Rafael Márta, Gyenes Magda (ők ketten külföldön) még velünk vannak.
1801 Búbánat 2016-12-06 21:02:30
LEHOCZKY ÉVA EMLÉKÉRE [url] http://operavilag.net/interjuk/lehoczky-eva/; „Akit rögtön feldobnak a Himalája csúcsára, az onnan már nem tud feljebb jutni” – interjú Lehoczky Évával [/url] Opera-vilag.net, 2010. december 8. „Operaházunk kiváló koloratúrszopránja, Lehoczky Éva idén márciusban ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját. A művésznő a kerek évforduló alkalmából idézi fel nekünk pályafutása legemlékezetesebb pillanatait. JÁNOSI ILDIKÓ interjúja” A 91 éves korában elhunyt Lehoczky Éva felvételeiből válogattam ki párat - a Youtube-on található videók közül. [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZrC4AV9pevo; Huszka: Aranyvirág - Tarantella - Lehoczky Éva [/url] Huszka Jenő: Aranyvirág / The Golden Flower - The Tarantella - Éva Lehoczky Km.: Budapesti Madrigálkórus, Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel / Conductor: Bánfalvy Miklós [url] https://www.youtube.com/watch?v=vRrmiZCGMyk; Lehoczky Éva – Csiribiribin [/url] Alberto Pestalozza-Salver Béla: Csiribiribin (Cirri Birribin) - Lehoczky Éva Km.: Az MR Esztrádzenekara, vezényel: Hidas Frigyes [url] https://www.youtube.com/watch?v=3I9sNk7cIj4; Kacsóh: János vitéz - A francia királylány dala - Lehoczky Éva [/url] Kacsóh Pongrác: János vitéz - A francia királylány dala - Lehoczky Éva Földényi Kórus, MRT Szimfonikus Zenekara Vezényel: Polgár Tibor 1959 [url] https://www.youtube.com/watch?v=bJECqslUn60; Lehár: Éva - Éva belépője - Lehoczky Éva [/url] Lehár Ferenc: Éva - Éva belépője (Eva's Entrance) Énekel: Lehoczky Éva (Sung in Hungarian) MRT Szimfonikus Zenekara Vezényel (Conductor): Sebestyén András [url] https://www.youtube.com/watch?v=eqvfgof1p8Y; Erkel: Hunyadi László - Cabaletta - Lehoczky Éva [/url] Erkel Ferenc: Hunyadi László - Gara Mária nászi dala, 3. felvonás / Cabaletta of Maria Gara (Act 3) Gara Mária: Lehoczky Éva Vezényel: Nagy Ferenc [url] https://www.youtube.com/watch?v=rL0XYetKRJg; Huszka: Bob herceg - Lehoczky Éva - A királyné dala [/url] Huszka: Bob herceg - A királyné dala - Lehoczky Éva (Km.: Bende Zsolt) [url] https://www.youtube.com/watch?v=gFpTiwuNpNE; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - Toujur l' amour Lehoczky Éva Turpinszky Béla [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=m430OxPIijE; Verdi: Az álarcosbál - Oscar áriája - Lehoczky Éva [/url] Verdi: Un ballo in maschera - Saper vorreste Oscar: Éva Lehoczky (Sung in Hungarian)
LEHOCZKY ÉVA EMLÉKÉRE [url] http://operavilag.net/interjuk/lehoczky-eva/; „Akit rögtön feldobnak a Himalája csúcsára, az onnan már nem tud feljebb jutni” – interjú Lehoczky Évával [/url] Opera-vilag.net, 2010. december 8. „Operaházunk kiváló koloratúrszopránja, Lehoczky Éva idén márciusban ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját. A művésznő a kerek évforduló alkalmából idézi fel nekünk pályafutása legemlékezetesebb pillanatait. JÁNOSI ILDIKÓ interjúja” A 91 éves korában elhunyt Lehoczky Éva felvételeiből válogattam ki párat - a Youtube-on található videók közül. [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZrC4AV9pevo; Huszka: Aranyvirág - Tarantella - Lehoczky Éva [/url] Huszka Jenő: Aranyvirág / The Golden Flower - The Tarantella - Éva Lehoczky Km.: Budapesti Madrigálkórus, Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel / Conductor: Bánfalvy Miklós [url] https://www.youtube.com/watch?v=vRrmiZCGMyk; Lehoczky Éva – Csiribiribin [/url] Alberto Pestalozza-Salver Béla: Csiribiribin (Cirri Birribin) - Lehoczky Éva Km.: Az MR Esztrádzenekara, vezényel: Hidas Frigyes [url] https://www.youtube.com/watch?v=3I9sNk7cIj4; Kacsóh: János vitéz - A francia királylány dala - Lehoczky Éva [/url] Kacsóh Pongrác: János vitéz - A francia királylány dala - Lehoczky Éva Földényi Kórus, MRT Szimfonikus Zenekara Vezényel: Polgár Tibor 1959 [url] https://www.youtube.com/watch?v=bJECqslUn60; Lehár: Éva - Éva belépője - Lehoczky Éva [/url] Lehár Ferenc: Éva - Éva belépője (Eva's Entrance) Énekel: Lehoczky Éva (Sung in Hungarian) MRT Szimfonikus Zenekara Vezényel (Conductor): Sebestyén András [url] https://www.youtube.com/watch?v=eqvfgof1p8Y; Erkel: Hunyadi László - Cabaletta - Lehoczky Éva [/url] Erkel Ferenc: Hunyadi László - Gara Mária nászi dala, 3. felvonás / Cabaletta of Maria Gara (Act 3) Gara Mária: Lehoczky Éva Vezényel: Nagy Ferenc [url] https://www.youtube.com/watch?v=rL0XYetKRJg; Huszka: Bob herceg - Lehoczky Éva - A királyné dala [/url] Huszka: Bob herceg - A királyné dala - Lehoczky Éva (Km.: Bende Zsolt) [url] https://www.youtube.com/watch?v=gFpTiwuNpNE; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - Toujur l' amour Lehoczky Éva Turpinszky Béla [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=m430OxPIijE; Verdi: Az álarcosbál - Oscar áriája - Lehoczky Éva [/url] Verdi: Un ballo in maschera - Saper vorreste Oscar: Éva Lehoczky (Sung in Hungarian)
1800 Eusebius 2016-12-06 18:32:56
Ezzel a dallal szeretném felidézni Lehoczky Éva csodálatos hangját és előadóművészetét: [url]http://operett.network.hu/video/lehar_ferenc_kicsikem_ne_tetovazz__eva/lehoczky_eva__dal_a_szelroleva_dala;Lehár: Éva, Dal a szélről[/url]
Ezzel a dallal szeretném felidézni Lehoczky Éva csodálatos hangját és előadóművészetét: [url]http://operett.network.hu/video/lehar_ferenc_kicsikem_ne_tetovazz__eva/lehoczky_eva__dal_a_szelroleva_dala;Lehár: Éva, Dal a szélről[/url]
1799 Eusebius 2016-12-06 18:17:58
Gyászhír: Életének 92. évében 2016. december 6-án elhunyt Lehoczky Éva, a kiváló koloratúrszoprán énekesnő, az 1960-70-es évek ünnepelt operacsillaga. A Magyar Rádió számos operettfelvételt is készített vele, ezek közül sokat mostanában is hallhatunk a Dankó Rádió operettműsoraiban.
Gyászhír: Életének 92. évében 2016. december 6-án elhunyt Lehoczky Éva, a kiváló koloratúrszoprán énekesnő, az 1960-70-es évek ünnepelt operacsillaga. A Magyar Rádió számos operettfelvételt is készített vele, ezek közül sokat mostanában is hallhatunk a Dankó Rádió operettműsoraiban.
1798 Búbánat 2016-12-05 13:43:03 [Válasz erre: 1797 Búbánat 2016-12-05 13:41:04]
Elnézést, mellé ütöttem: "Szűz Máriát"
Elnézést, mellé ütöttem: "Szűz Máriát"
1797 Búbánat 2016-12-05 13:41:04 [Válasz erre: 1796 Búbánat 2016-12-04 12:09:33]
Ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/02/tul-az-operencian-perencz-bela-49-het/; Perencz Béla operaénekes [/url] Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Dankó Rádióban. „Pályafutása első évtizedében fellépett Párizsban, Tokióban és több német nagyvárosban is, ám ekkoriban tenor szerepeket énekelt. A Magyar Állami Operaházban is tenorként, a Parsifal címszerepében mutatkozott be, majd miután fachot váltott, nagy sikerrel testesítette meg a Fidelio Pizarróját, a Bánk bán Petur bánját és Tiborcát, a Tosca Scarpiáját, valamint az Elektra Oresztészét és Giorgio Germontot is Verdi klasszikus operájából, a Traviatából. Pályája elején játszott-énekelt operett főszerepeket is Németországban, és saját bevallása szerint, nagyon sokat tanult ezekből. Elsősorban azokat a Lehár és Strauss operetteket szerette meg, melynek dallamvilága és zenei színvonala sok munkát, és sok örömet hozott életébe.” Perencz Béla a mai adásban kérdésre válaszolva rögtön azzal kezdte, hogy a Magyar Állami Operaházban idestova 2012 óta nem lép fel – mert nem hívják. Így hát külföldi meghívásoknak tesz eleget – Wagner-szerepekben látni és hallani őt Romániában vagy Angliában. Elmesélte, milyen öröm volt számára idén nyáron is fellépni a híres bukaresti hangversenypalotában, az Atheneumban (Ateneul Român- A román zenei élet palotáját 1866-1897 között építették fel újklasszikus stílusban). Már tavaly énekelt ott a Parsifalban – csak a III. felvonást adták elő félig szcenírozott előadásban, melyben beugrással énekelte el Amfortas szerepét. (Perencz ehhez hozzáfűzte, érdekessége volt az előadásnak, hogy az a Maia Morgenstern színésznő játszotta el az ebben a felvonásbant szinte „néma” Kundryt, aki a Mel Gibson Passió című filmjében Száz Máriát alakította!) A sikeres bemutatkozása visszahívást eredményezett: Christian Badea karmester hívására októberben ezúttal a Parsifal I. felvonása került előadásra: Stefan Vinke ( Parsifal) , Eric Halfvarson( Gurnemanz) , Petra Lang (Kundry), Perenz Béla ( Amfortas) és Marius Bolos (Titurel). Perencz reméli, talán már legközelebb a teljes zenedráma előadásra kerül ott és abban is részt vehet. Angliában is egy Wagner-szereppel turnézott: az Opera North produkciójának Ring ciklusában játszották 2016 júniusában - júliusában a Siegfriedet, ebben Wotan (Wanderer) szerepét alakítja: a turné fontosabb állomásai: Royal Concert Hall (Nottingham), The Lowry (Salford Quays), the Southbank Centre (London) és Sage Gateshead. Siegfried: Lars Cleveman Brünnhilde: Kelly Cae Hogan Mime: Richard Roberts Wanderer: Béla Perencz Alberich: Jo Pohlheim Fafner: Mats Almgren Woodbird: Jeni Bern Erda: Ceri Williams Perencz Béla mesélt énekesi pályájának első időszakáról is, amikor német nyelvterületen élt és működött sokáig; akkor még tenor (hős tenor) szerepkörben foglalkoztatták és sok-sok operettet énekelt zenés színházakban és koncerteken is – ahol a szerkesztő-műsorvezető-társsal, Nagy Ibolyával (primadonna) is volt alkalma fellépni: első operettszerepe Danilo volt Lehár Víg özvegyében, ezt követte A gróf Johann Strauss posztumusz „Bécsi véré”-ben, majd Barinkay volt A cigánybáróban,de énekelte Edvint is a Csárdáskirálynőben. Perencz visszaemlékezése szerint a legkedvesebb, legigényesebb operettszerepe Lehártól a Cárevics címszerepe – amely teljes operaigényű énekszólamokkal bír, és persze amellett játszani, táncolni is tudni kell benne… Ezért is nagyon nehéz operettet jól előadni mondja Perencz Béla: „komolyan kell venni az operettet, igényesen kiállítani és előadni, akkor nem lesz nevetséges, giccses, mely torz kép áll ma is sokakban a műfajról. Jó előadásban ma is élő, sokak kedvenc zenéje marad, és időtálló élményben részesül a közönség, de a játszó-éneklő (opera)művészek szintén jól érzik magukat e szerepkörben is, fenn a színpadon. A Túl az Óperencián című operettadásban operazene is megszólalt: Erkel Dózsa Györgyéből jelenet és a finálé. Km. Perencz Béla, Fekete Attila, a Nemzeti Énekkar. A mai műsorból figyelembe ajánlom Johann Strauss Bécsi vér című operettjének 1976-os rádiófelvételéről bejátszott négy részletet, melyekben hallhattuk énekelni: Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György, Radnay György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényletével. A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádióban, az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/02/tul-az-operencian-perencz-bela-49-het/; Perencz Béla operaénekes [/url] Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Dankó Rádióban. „Pályafutása első évtizedében fellépett Párizsban, Tokióban és több német nagyvárosban is, ám ekkoriban tenor szerepeket énekelt. A Magyar Állami Operaházban is tenorként, a Parsifal címszerepében mutatkozott be, majd miután fachot váltott, nagy sikerrel testesítette meg a Fidelio Pizarróját, a Bánk bán Petur bánját és Tiborcát, a Tosca Scarpiáját, valamint az Elektra Oresztészét és Giorgio Germontot is Verdi klasszikus operájából, a Traviatából. Pályája elején játszott-énekelt operett főszerepeket is Németországban, és saját bevallása szerint, nagyon sokat tanult ezekből. Elsősorban azokat a Lehár és Strauss operetteket szerette meg, melynek dallamvilága és zenei színvonala sok munkát, és sok örömet hozott életébe.” Perencz Béla a mai adásban kérdésre válaszolva rögtön azzal kezdte, hogy a Magyar Állami Operaházban idestova 2012 óta nem lép fel – mert nem hívják. Így hát külföldi meghívásoknak tesz eleget – Wagner-szerepekben látni és hallani őt Romániában vagy Angliában. Elmesélte, milyen öröm volt számára idén nyáron is fellépni a híres bukaresti hangversenypalotában, az Atheneumban (Ateneul Român- A román zenei élet palotáját 1866-1897 között építették fel újklasszikus stílusban). Már tavaly énekelt ott a Parsifalban – csak a III. felvonást adták elő félig szcenírozott előadásban, melyben beugrással énekelte el Amfortas szerepét. (Perencz ehhez hozzáfűzte, érdekessége volt az előadásnak, hogy az a Maia Morgenstern színésznő játszotta el az ebben a felvonásbant szinte „néma” Kundryt, aki a Mel Gibson Passió című filmjében Száz Máriát alakította!) A sikeres bemutatkozása visszahívást eredményezett: Christian Badea karmester hívására októberben ezúttal a Parsifal I. felvonása került előadásra: Stefan Vinke ( Parsifal) , Eric Halfvarson( Gurnemanz) , Petra Lang (Kundry), Perenz Béla ( Amfortas) és Marius Bolos (Titurel). Perencz reméli, talán már legközelebb a teljes zenedráma előadásra kerül ott és abban is részt vehet. Angliában is egy Wagner-szereppel turnézott: az Opera North produkciójának Ring ciklusában játszották 2016 júniusában - júliusában a Siegfriedet, ebben Wotan (Wanderer) szerepét alakítja: a turné fontosabb állomásai: Royal Concert Hall (Nottingham), The Lowry (Salford Quays), the Southbank Centre (London) és Sage Gateshead. Siegfried: Lars Cleveman Brünnhilde: Kelly Cae Hogan Mime: Richard Roberts Wanderer: Béla Perencz Alberich: Jo Pohlheim Fafner: Mats Almgren Woodbird: Jeni Bern Erda: Ceri Williams Perencz Béla mesélt énekesi pályájának első időszakáról is, amikor német nyelvterületen élt és működött sokáig; akkor még tenor (hős tenor) szerepkörben foglalkoztatták és sok-sok operettet énekelt zenés színházakban és koncerteken is – ahol a szerkesztő-műsorvezető-társsal, Nagy Ibolyával (primadonna) is volt alkalma fellépni: első operettszerepe Danilo volt Lehár Víg özvegyében, ezt követte A gróf Johann Strauss posztumusz „Bécsi véré”-ben, majd Barinkay volt A cigánybáróban,de énekelte Edvint is a Csárdáskirálynőben. Perencz visszaemlékezése szerint a legkedvesebb, legigényesebb operettszerepe Lehártól a Cárevics címszerepe – amely teljes operaigényű énekszólamokkal bír, és persze amellett játszani, táncolni is tudni kell benne… Ezért is nagyon nehéz operettet jól előadni mondja Perencz Béla: „komolyan kell venni az operettet, igényesen kiállítani és előadni, akkor nem lesz nevetséges, giccses, mely torz kép áll ma is sokakban a műfajról. Jó előadásban ma is élő, sokak kedvenc zenéje marad, és időtálló élményben részesül a közönség, de a játszó-éneklő (opera)művészek szintén jól érzik magukat e szerepkörben is, fenn a színpadon. A Túl az Óperencián című operettadásban operazene is megszólalt: Erkel Dózsa Györgyéből jelenet és a finálé. Km. Perencz Béla, Fekete Attila, a Nemzeti Énekkar. A mai műsorból figyelembe ajánlom Johann Strauss Bécsi vér című operettjének 1976-os rádiófelvételéről bejátszott négy részletet, melyekben hallhattuk énekelni: Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György, Radnay György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényletével. A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádióban, az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
1796 Búbánat 2016-12-04 12:09:33
Holnaptól egész héten át Perencz Béla operaénekes lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának vendége. Itt van egy régi, 2004-es interjúja, amit az Opera-Világ portál készített a neves baritonnal – akinek a nevével mostanság, sajnos, nemigen találkozni az operaelőadások színlapján--- [url] http://operavilag.net/interjuk/legjobb-befektetes-a-kvalitasra-valo-torekves-perencz-bela/; „Legjobb befektetés a kvalitásra való törekvés” [/url] Az operettadás hétfőtől-vasárnapig hallható a Dankó Rádió hullámhosszán délelőtt 9-től és az ismétlése során 18 órától, és online az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Holnaptól egész héten át Perencz Béla operaénekes lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának vendége. Itt van egy régi, 2004-es interjúja, amit az Opera-Világ portál készített a neves baritonnal – akinek a nevével mostanság, sajnos, nemigen találkozni az operaelőadások színlapján--- [url] http://operavilag.net/interjuk/legjobb-befektetes-a-kvalitasra-valo-torekves-perencz-bela/; „Legjobb befektetés a kvalitásra való törekvés” [/url] Az operettadás hétfőtől-vasárnapig hallható a Dankó Rádió hullámhosszán délelőtt 9-től és az ismétlése során 18 órától, és online az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1795 Búbánat 2016-12-02 12:19:46
A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott néhány dal Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéből: Básti Lajos („Egy Johnny vagyok” -Néger dal) Zentay Anna („Ittam egy kis pityókát”) Melis György („Zöld smaragd föld”) Teremi Trixi és Bozsó József („My Golden Baby”) Ezt a blokkot megelőzte Huszka Jenő időskori művéből, utolsó előtti operettjéből, a „Szép Juhászné”-ból elhangzott dalok csokra (Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Hadics László, Rátonyi Róbert, Sárdy János előadásában). Ezt a daljátékot a Magyar Rádió felkérésére komponálta a szerző és 1954. december 19-én sugározta először a rádió. Huszka nem sokkal később ezt a „rádióoperettjét” átdolgozta, kibővítette színpadi változattá, aminek a következő évben, a Szegedi Nemzeti Színházban volt az ősbemutatója, 1955.május 8-án - a 80 éves komponista jelenlétében! Érdekesség az is, hogy Huszka utolsó operettjének - a „Szabadság, szerelem” - bemutatója a Fővárosi Operettszínházban egy hónappal megelőzte a szegedi bemutatót (1955. április 1.), így végül az utolsó előttiként jegyzett operettjéből lett az utolsó, ami még életében mint új bemutató, utoljára előadásra került. Azt hiszem, kevés operettszerzőről mondhatni el, hogy még 80 éves korában két darabját mutatják be a zenés színházak ,de abban is első Huszka, hogy vele kezdődik a „klasszikus” magyar operett („Tilos a bemenet” – 1899) – és mondhatni, vele is fejeződik be („Szabadság, szerelem”; Szép Juhászné” - 1955). És a két évszám között ott van több mint fél évszázad: 56 év telik el! És megélte a teljes magyar operettirodalmat: a felívelésétől kezdve, a sikereken, csúcsokon át a zenés játékok, a musicalek korába való átmenetig; tanúja lehetett Lehár, Kacsóh, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Nádor Mihály,, Buttykay Ákos, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Zerkovitz, Kemény Egon, Eisemann Mihály, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Farkas Ferenc, Gyöngy Pál,, Vincze Ottó, Kerekes János, Horváth Jenő, Lajtai Lajos, Kókai Rezső, Ránki György, Sárközy István, Hajdú Júlia, Tamássy Zdenkó stb. neve fémjelezte, félévszázados operett-, daljáték-, zenés játék- sikersorozatnak, ami a szeme előtt zajlott le a századelőtől az 1950-es évek végéig terjedő hosszú időszakban - miközben ott vannak saját, kimagasló alkotásai (Bob herceg; Gül Baba; Lili bárónő; Mária főhadnagy; Erzsébet) is, melyek nélkül sokkal szegényebb lenne a magyar operett. Amíg létezik a műfaj, Huszka művei idehaza a magyar operett krémjét jelentik, zenéjét, darabjait időről-időre mindig előveszik, játszani fogják, dallamait dúdolja a következő nemzedék - akiknek az „operett” nem valami ásatag, avult fogalmat, dolgot jelent, hanem valami időtlen szépséget, mély érzelmeket takar, és számukra hatalmas, zenei értéket képvisel mind az, ami ezekben gyönyörűséggel bír; kincset rejt magában, szépséget, ragyogást hordoz és visz el a szürkeségbe, a sivárságba… Huszka Jenő életműve is erre figyelmeztet bennünket - az utókornak emlékezni kell mindig, s nem hagyni feledésbe merülni azt ami csak a mienké!
A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott néhány dal Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéből: Básti Lajos („Egy Johnny vagyok” -Néger dal) Zentay Anna („Ittam egy kis pityókát”) Melis György („Zöld smaragd föld”) Teremi Trixi és Bozsó József („My Golden Baby”) Ezt a blokkot megelőzte Huszka Jenő időskori művéből, utolsó előtti operettjéből, a „Szép Juhászné”-ból elhangzott dalok csokra (Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Hadics László, Rátonyi Róbert, Sárdy János előadásában). Ezt a daljátékot a Magyar Rádió felkérésére komponálta a szerző és 1954. december 19-én sugározta először a rádió. Huszka nem sokkal később ezt a „rádióoperettjét” átdolgozta, kibővítette színpadi változattá, aminek a következő évben, a Szegedi Nemzeti Színházban volt az ősbemutatója, 1955.május 8-án - a 80 éves komponista jelenlétében! Érdekesség az is, hogy Huszka utolsó operettjének - a „Szabadság, szerelem” - bemutatója a Fővárosi Operettszínházban egy hónappal megelőzte a szegedi bemutatót (1955. április 1.), így végül az utolsó előttiként jegyzett operettjéből lett az utolsó, ami még életében mint új bemutató, utoljára előadásra került. Azt hiszem, kevés operettszerzőről mondhatni el, hogy még 80 éves korában két darabját mutatják be a zenés színházak ,de abban is első Huszka, hogy vele kezdődik a „klasszikus” magyar operett („Tilos a bemenet” – 1899) – és mondhatni, vele is fejeződik be („Szabadság, szerelem”; Szép Juhászné” - 1955). És a két évszám között ott van több mint fél évszázad: 56 év telik el! És megélte a teljes magyar operettirodalmat: a felívelésétől kezdve, a sikereken, csúcsokon át a zenés játékok, a musicalek korába való átmenetig; tanúja lehetett Lehár, Kacsóh, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Nádor Mihály,, Buttykay Ákos, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Zerkovitz, Kemény Egon, Eisemann Mihály, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Farkas Ferenc, Gyöngy Pál,, Vincze Ottó, Kerekes János, Horváth Jenő, Lajtai Lajos, Kókai Rezső, Ránki György, Sárközy István, Hajdú Júlia, Tamássy Zdenkó stb. neve fémjelezte, félévszázados operett-, daljáték-, zenés játék- sikersorozatnak, ami a szeme előtt zajlott le a századelőtől az 1950-es évek végéig terjedő hosszú időszakban - miközben ott vannak saját, kimagasló alkotásai (Bob herceg; Gül Baba; Lili bárónő; Mária főhadnagy; Erzsébet) is, melyek nélkül sokkal szegényebb lenne a magyar operett. Amíg létezik a műfaj, Huszka művei idehaza a magyar operett krémjét jelentik, zenéjét, darabjait időről-időre mindig előveszik, játszani fogják, dallamait dúdolja a következő nemzedék - akiknek az „operett” nem valami ásatag, avult fogalmat, dolgot jelent, hanem valami időtlen szépséget, mély érzelmeket takar, és számukra hatalmas, zenei értéket képvisel mind az, ami ezekben gyönyörűséggel bír; kincset rejt magában, szépséget, ragyogást hordoz és visz el a szürkeségbe, a sivárságba… Huszka Jenő életműve is erre figyelmeztet bennünket - az utókornak emlékezni kell mindig, s nem hagyni feledésbe merülni azt ami csak a mienké!
1794 Búbánat 2016-12-01 23:29:11 [Válasz erre: 1793 zenebaratmonika 2016-12-01 13:32:12]
Engedelmeddel az előző bejegyzésedet átmásoltam az "Operett, mint színpadi műfaj" topicba. Ott reagáltam a témában arra.
Engedelmeddel az előző bejegyzésedet átmásoltam az "Operett, mint színpadi műfaj" topicba. Ott reagáltam a témában arra.
1793 zenebaratmonika 2016-12-01 13:32:12 [Válasz erre: 1792 zenebaratmonika 2016-12-01 13:11:39]
Bocsi ezt nem ide szántam, hanem az operett mint szinpadi műfaj topikba.
Bocsi ezt nem ide szántam, hanem az operett mint szinpadi műfaj topikba.
1792 zenebaratmonika 2016-12-01 13:11:39 [Válasz erre: 1791 Búbánat 2016-12-01 12:18:51]
Kero már megint tévedett. A Csárdáskirálynő a legtöbbet játszott Kálmán Imre operett, mostanában a Cirkuszhercegnőt is gyakrabban játsszák. A világon a legtöbbet játszott operett pedig a Denevér és a Víg özvegy, ezt egy külföldi operettszakértő ismerősöm mondta nekem.
Kero már megint tévedett. A Csárdáskirálynő a legtöbbet játszott Kálmán Imre operett, mostanában a Cirkuszhercegnőt is gyakrabban játsszák. A világon a legtöbbet játszott operett pedig a Denevér és a Víg özvegy, ezt egy külföldi operettszakértő ismerősöm mondta nekem.
1791 Búbánat 2016-12-01 12:18:51
Ma, december 1., a magyar rádiózás napja van. 1925. december elsején du. 5 órakor a Rákóczi út 22. szám alatt ünnepélyes keretek között - 5 évvel és egy hónappal azután, hogy az Egyesült Államokban beindult az első rádióállomás - szólalt meg az éterben a Magyar Rádió első hivatalos adása. Az avatóünnepséggel, majd hangversennyel elkezdődött a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A Dankó Rádióban Nagy Ibolya is megemlékezett erről a nevezetes napról, és bejátszott korabeli szignálokat meg archív hangzó dokumentumokat a rádió "hőskorából", majd egy rádióoperettből, Bródy Tamás – Szenes Iván Balkezes bajnok című zenés játékból hangzottak fel részletek a Túl az Óperencián adása első részében (Németh Marika, Rátonyi Róbert). Lehár Cárevicséből is felcsendültek szép részletek Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Kovács József, Bódy Barbara és Szabó Dávid felvételeiről. Ismétlés 18 órától a Dankó rádió hullámhosszán, és az internetes elérhetőségeken is.
Ma, december 1., a magyar rádiózás napja van. 1925. december elsején du. 5 órakor a Rákóczi út 22. szám alatt ünnepélyes keretek között - 5 évvel és egy hónappal azután, hogy az Egyesült Államokban beindult az első rádióállomás - szólalt meg az éterben a Magyar Rádió első hivatalos adása. Az avatóünnepséggel, majd hangversennyel elkezdődött a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A Dankó Rádióban Nagy Ibolya is megemlékezett erről a nevezetes napról, és bejátszott korabeli szignálokat meg archív hangzó dokumentumokat a rádió "hőskorából", majd egy rádióoperettből, Bródy Tamás – Szenes Iván Balkezes bajnok című zenés játékból hangzottak fel részletek a Túl az Óperencián adása első részében (Németh Marika, Rátonyi Róbert). Lehár Cárevicséből is felcsendültek szép részletek Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Kovács József, Bódy Barbara és Szabó Dávid felvételeiről. Ismétlés 18 órától a Dankó rádió hullámhosszán, és az internetes elérhetőségeken is.
1790 Búbánat 2016-11-28 10:02:32 [Válasz erre: 1789 Búbánat 2016-11-28 09:45:33]
Ezen az élő felvételen a 80 éves Szabó Miklós énekli – „Ah, meg kell halnom, bár úgy vágyom élni, úgy vágyom élni!” - Szegedi Nemzeti Színház, 1989. május 23. Az ária után még ez következik: Gregor József: - Miklós, engedd meg, hogy megkérdezzem tőled, hogy mi tart téged ilyen fiatalon? Szabó Miklós: - A hitem, meg a küldetéstudatom, meg az, hogy szeretnék ebben az elembertelenedett világban nagyon-nagyon sok emberségre és szeretetre tanítani mindenkit, nagy emberi érzelmekre, igazi érzelmekre, érzelgősség nélküli érzelmekre, meg szeretném megélni azt, hogy ez a kis Magyarország, ez megint szabad legyen úgy, ahogy mi szeretnénk, és ez az egész ország úgy szépüljön meg, mint ahogy megszépült ez a város azóta, amióta én innen de csak félig elszármaztam, és szépüljön meg annyira, mint amennyire ez a színház csodálatossá szépült azóta, amióta itt utoljára voltam! Önöknek pedig kívánok nagy-nagy szeretetet egymás iránt és a mi kis hazánk iránt!”
Ezen az élő felvételen a 80 éves Szabó Miklós énekli – „Ah, meg kell halnom, bár úgy vágyom élni, úgy vágyom élni!” - Szegedi Nemzeti Színház, 1989. május 23. Az ária után még ez következik: Gregor József: - Miklós, engedd meg, hogy megkérdezzem tőled, hogy mi tart téged ilyen fiatalon? Szabó Miklós: - A hitem, meg a küldetéstudatom, meg az, hogy szeretnék ebben az elembertelenedett világban nagyon-nagyon sok emberségre és szeretetre tanítani mindenkit, nagy emberi érzelmekre, igazi érzelmekre, érzelgősség nélküli érzelmekre, meg szeretném megélni azt, hogy ez a kis Magyarország, ez megint szabad legyen úgy, ahogy mi szeretnénk, és ez az egész ország úgy szépüljön meg, mint ahogy megszépült ez a város azóta, amióta én innen de csak félig elszármaztam, és szépüljön meg annyira, mint amennyire ez a színház csodálatossá szépült azóta, amióta itt utoljára voltam! Önöknek pedig kívánok nagy-nagy szeretetet egymás iránt és a mi kis hazánk iránt!”
1789 Búbánat 2016-11-28 09:45:33 [Válasz erre: 1788 Búbánat 2016-11-27 18:21:09]
Epilógus [url] http://operaslagerek.network.hu/video/puccini_giacomo_tosca/e_lucevan_le_stelle_szabo_miklos_19091999__magyarul; Puccini: Tosca - E lucevan le stelle – a 80 éves Szabó Miklós énekel (1909-1999) – Magyarul [/url] Giacomo Puccini:Tosca Levélária, III.felv. (Cavaradossi) magyar nyelven Énekel:Szabó Miklós, tenor A felvétel 1989.május 23-án készült,Szabó Miklós így énekelt 80 évesen. Hogy a közönség mennyire imádta az jól hallható. Beszélgetőtársa Gregor József volt.
Epilógus [url] http://operaslagerek.network.hu/video/puccini_giacomo_tosca/e_lucevan_le_stelle_szabo_miklos_19091999__magyarul; Puccini: Tosca - E lucevan le stelle – a 80 éves Szabó Miklós énekel (1909-1999) – Magyarul [/url] Giacomo Puccini:Tosca Levélária, III.felv. (Cavaradossi) magyar nyelven Énekel:Szabó Miklós, tenor A felvétel 1989.május 23-án készült,Szabó Miklós így énekelt 80 évesen. Hogy a közönség mennyire imádta az jól hallható. Beszélgetőtársa Gregor József volt.
1788 Búbánat 2016-11-27 18:21:09 [Válasz erre: 1787 Búbánat 2016-11-26 22:25:24]
Ma 90 éve született Szabó Miklós operaénekes, a magyar tenorista-nemzedékek egyik legkiválóbb alakja. Eredetileg bölcsésznek készült, tanulmányainak később hasznát vehette irodalmi-zenei munkássága kapcsán is, hiszen hosszú, gazdag, kiteljesedett énekművészi pályafutása mellett az írással - és műfordításaival is - elismerést, rangot szerzett magának mind a szakmában, mind a közönség körében; az opera, az operett, az oratórium terén, de a könnyebb zenés műfajokban is kiválót alkotott, ahogyan a nóta szakavatott tolmácsolójának is számított. „Univerzális ember, művész volt, akit a magyar rádió fedezett fel és aztán őrzött is meg az utókornak. Lágy és mégis hősies, aranyfényű tenorját a mai napig csodálattal hallgathatjuk.” – mondta róla a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a Dankó Rádió mai operettműsorában -, aki egész héten át a tenorista sok-sok szép énekfelvételét igyekezett kiválasztani számunkra, rádióhallgatóknak , és céljának tekintette, hogy minél teljesebb és több oldalát ismerjük meg Szabó Miklós művészetének; de azok számára is élmény legyen ez az adás-sorozat, akikben eleven kép él róla ma is, volt alkalmuk évtizedeken át a tenorista színpadi és rádiós munkáit csodálni-elismerni. Ma - a héten utoljára - megint sok érdekes, archív interjú- és riportbejátszás részletével lepett meg bennünket Nagy Ibolya! Elmondta: Szabó Miklós gyönyörű, tartalmas életet tudva maga mögött, ezen a napon, 1999. november 27-én távozott tőlünk. Búcsúztatásán Sebestyén János csembaló-és orgonaművész professzor „tudós énekesnek” nevezte a művészt, aki hosszú pályája során és azóta is a közönség több generációjának szerzett maradandó élményeket. Sebestyén János, aki a rádió zenei szerkesztője is volt, még az évben egy emlékműsort is készített a művészről, melyben kedves barátai, kollégái emlékeztek meg róla. A riporter Kelemen Gyula volt. Elsőként Rajter Lajos, karmester-zeneszerzőt hallottuk: „Ritkán találkoztam a rádióban ilyen sokoldalú emberrel! Szabó Miklós amihez hozzányúlt, mindenhez értett. Úgyhogy néha arra gondoltam, ő nem is elsősorban énekes, hanem szerző, fordító, rádiós személyiség, és egy rendkívül kellemes ember. A hangja, a stílusa, a felkészültsége, az valami olyan maradandó, ami azt hiszem, mindnyájunk számára emlékezetes marad. […]” László Zsuzsa, zenei újságíró: ugyancsak személyes emlékeit elevenítette fel Sebestyén János Szabó Miklósra emlékező, 1999-es rádióadásában. Részletesen kitér a tenorista szegedi – Vaszy Viktor fémjellemezte – színházi korszakára, felejthetetlen előadásokra, melyekben Szabó Miklóst láthatta, vagy a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Hunyadi László-előadásra is, ahol Simándy volt Hunyadi, Takács Paula Szilágyi Erzsébet, és Szabó Miklós V. László király. […] Igazi operaénekesi karrierjét ő Szegeden futotta ki…. Pályája végén Gregor Józseffel is énekelt együtt: Szabó Miklós 80 esztendősen még elénekelte Altoum császárt a Szabadtéri Játékok egyik Turandot előadásán – valami egészen káprázatosan hosszú pályája volt. Hihetetlenül művelt és intelligens volt.” Sebestyén János és Kelemen Gyula műsorában Gregor József is feltárta mély érzéseit az elhunyt kiváló művészről, kollégáról, „atyai jó barátról”. Felidézett egy történetet: Szabó Miklós egy szegedi Szerelmi bájital-premierre készült. De hatalmas gesztust gyakorolt azzal, hogy átadta a szereplés jogát Réti Csabának, a fiatal, kezdő tenoristának, aki később a művészi pályán az ő lírai tenor szerepkörét vette át; előre engedte. Szabó Miklós abszolút önzetlenül lemondott erről a premierről és átadta Réti Csabának. Ez nem volt szokásban. Tudta, hogy az előadást a rádió közvetíti. Ő azt mondta, már énekelt eleget, most már énekeljen Réti Csaba, ismerje meg őt is az ország. Nem volt olyan próbaidőszak, hogy jó tanácsaival el ne látta volna a kollégákat – de csak akkor ha megkérdezték - akkor válaszolt. Maga Szabó Miklós is beszél egy archív hangtekercsen : elmesélt egy kedves epizódot, amikor egy MgTSZ alakuló időszakában a rádió kivonult riportot készíteni, a műsor után felkereste őt egy idős bácsi. „-Tessék mondani, maga Szabó Miklós? – De igazán? – Ejnye, ejnye…” Sokáig szabódik jövetele céljával, de többszöri noszogatására végül kiböki: „- egyáltalán nincs semmi baj, de teccik tudni, én azt gondoltam, hogy ilyen hang nincs is, ilyet csak csinálják a rádióban!” Boros Attila zenei szerkesztő már említett rádióinterjújából - búcsúzóul: A gazdag és színes művészpálya tapasztalatait rendezve így foglalja össze Szabó Miklós ezzel kapcsolatos tapasztalatait – amit versében megörökített és a stúdióban a mikrofon előtt felolvasott: Szabó Miklós operaénekes, zenei műfordító saját versét olvasta fel Boros Attila zenei szerkesztő-riporter rádiós műsorában, 1988-ban: „Egy művész önvallomása” Emberszíveknek énekelve jártam az utam véges végig, S hittem, hogy szívem dobbanását, akiknek szól, majd meg is értik. Hittem benne, s hívőn akartam, legyen a hétköznap is ünnep. Békét hozzon, jó hírt s megértést mindig az igaz szívűeknek. Nekem egyetlen valóság volt minden változó valóságban: Hogy ahol jóakarat fénylik, ott szépség van és igazság van. S nem is érdemes másért élni. Én fény akartam lenni, fáklya! De ha csak mécsláng lettem is, Sors: akkor sem éltem tán hiába! (Felbecsülhetetlen értékű kincs, hangdokumentum a rádió hangarchívumából!) Szabó Miklós emlékét őrzi mások mellett a rádióban készült számtalan énekfelvétele, melyek időről-időre itt a Dankó Rádióban is rendszeresen elhangzanak a zenei műsor-összeállításokban. Most 6 órától ismét elhangzik a délelőtti adás a rádióban - benne Szabó Miklós rádiófelvételei: sok-sok szép Buday Dénes-, Szirmai Albert-, Robert Planquette-, Jacques Offenbach-, Kacsóh Pongrácz- operettdal.
Ma 90 éve született Szabó Miklós operaénekes, a magyar tenorista-nemzedékek egyik legkiválóbb alakja. Eredetileg bölcsésznek készült, tanulmányainak később hasznát vehette irodalmi-zenei munkássága kapcsán is, hiszen hosszú, gazdag, kiteljesedett énekművészi pályafutása mellett az írással - és műfordításaival is - elismerést, rangot szerzett magának mind a szakmában, mind a közönség körében; az opera, az operett, az oratórium terén, de a könnyebb zenés műfajokban is kiválót alkotott, ahogyan a nóta szakavatott tolmácsolójának is számított. „Univerzális ember, művész volt, akit a magyar rádió fedezett fel és aztán őrzött is meg az utókornak. Lágy és mégis hősies, aranyfényű tenorját a mai napig csodálattal hallgathatjuk.” – mondta róla a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a Dankó Rádió mai operettműsorában -, aki egész héten át a tenorista sok-sok szép énekfelvételét igyekezett kiválasztani számunkra, rádióhallgatóknak , és céljának tekintette, hogy minél teljesebb és több oldalát ismerjük meg Szabó Miklós művészetének; de azok számára is élmény legyen ez az adás-sorozat, akikben eleven kép él róla ma is, volt alkalmuk évtizedeken át a tenorista színpadi és rádiós munkáit csodálni-elismerni. Ma - a héten utoljára - megint sok érdekes, archív interjú- és riportbejátszás részletével lepett meg bennünket Nagy Ibolya! Elmondta: Szabó Miklós gyönyörű, tartalmas életet tudva maga mögött, ezen a napon, 1999. november 27-én távozott tőlünk. Búcsúztatásán Sebestyén János csembaló-és orgonaművész professzor „tudós énekesnek” nevezte a művészt, aki hosszú pályája során és azóta is a közönség több generációjának szerzett maradandó élményeket. Sebestyén János, aki a rádió zenei szerkesztője is volt, még az évben egy emlékműsort is készített a művészről, melyben kedves barátai, kollégái emlékeztek meg róla. A riporter Kelemen Gyula volt. Elsőként Rajter Lajos, karmester-zeneszerzőt hallottuk: „Ritkán találkoztam a rádióban ilyen sokoldalú emberrel! Szabó Miklós amihez hozzányúlt, mindenhez értett. Úgyhogy néha arra gondoltam, ő nem is elsősorban énekes, hanem szerző, fordító, rádiós személyiség, és egy rendkívül kellemes ember. A hangja, a stílusa, a felkészültsége, az valami olyan maradandó, ami azt hiszem, mindnyájunk számára emlékezetes marad. […]” László Zsuzsa, zenei újságíró: ugyancsak személyes emlékeit elevenítette fel Sebestyén János Szabó Miklósra emlékező, 1999-es rádióadásában. Részletesen kitér a tenorista szegedi – Vaszy Viktor fémjellemezte – színházi korszakára, felejthetetlen előadásokra, melyekben Szabó Miklóst láthatta, vagy a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Hunyadi László-előadásra is, ahol Simándy volt Hunyadi, Takács Paula Szilágyi Erzsébet, és Szabó Miklós V. László király. […] Igazi operaénekesi karrierjét ő Szegeden futotta ki…. Pályája végén Gregor Józseffel is énekelt együtt: Szabó Miklós 80 esztendősen még elénekelte Altoum császárt a Szabadtéri Játékok egyik Turandot előadásán – valami egészen káprázatosan hosszú pályája volt. Hihetetlenül művelt és intelligens volt.” Sebestyén János és Kelemen Gyula műsorában Gregor József is feltárta mély érzéseit az elhunyt kiváló művészről, kollégáról, „atyai jó barátról”. Felidézett egy történetet: Szabó Miklós egy szegedi Szerelmi bájital-premierre készült. De hatalmas gesztust gyakorolt azzal, hogy átadta a szereplés jogát Réti Csabának, a fiatal, kezdő tenoristának, aki később a művészi pályán az ő lírai tenor szerepkörét vette át; előre engedte. Szabó Miklós abszolút önzetlenül lemondott erről a premierről és átadta Réti Csabának. Ez nem volt szokásban. Tudta, hogy az előadást a rádió közvetíti. Ő azt mondta, már énekelt eleget, most már énekeljen Réti Csaba, ismerje meg őt is az ország. Nem volt olyan próbaidőszak, hogy jó tanácsaival el ne látta volna a kollégákat – de csak akkor ha megkérdezték - akkor válaszolt. Maga Szabó Miklós is beszél egy archív hangtekercsen : elmesélt egy kedves epizódot, amikor egy MgTSZ alakuló időszakában a rádió kivonult riportot készíteni, a műsor után felkereste őt egy idős bácsi. „-Tessék mondani, maga Szabó Miklós? – De igazán? – Ejnye, ejnye…” Sokáig szabódik jövetele céljával, de többszöri noszogatására végül kiböki: „- egyáltalán nincs semmi baj, de teccik tudni, én azt gondoltam, hogy ilyen hang nincs is, ilyet csak csinálják a rádióban!” Boros Attila zenei szerkesztő már említett rádióinterjújából - búcsúzóul: A gazdag és színes művészpálya tapasztalatait rendezve így foglalja össze Szabó Miklós ezzel kapcsolatos tapasztalatait – amit versében megörökített és a stúdióban a mikrofon előtt felolvasott: Szabó Miklós operaénekes, zenei műfordító saját versét olvasta fel Boros Attila zenei szerkesztő-riporter rádiós műsorában, 1988-ban: „Egy művész önvallomása” Emberszíveknek énekelve jártam az utam véges végig, S hittem, hogy szívem dobbanását, akiknek szól, majd meg is értik. Hittem benne, s hívőn akartam, legyen a hétköznap is ünnep. Békét hozzon, jó hírt s megértést mindig az igaz szívűeknek. Nekem egyetlen valóság volt minden változó valóságban: Hogy ahol jóakarat fénylik, ott szépség van és igazság van. S nem is érdemes másért élni. Én fény akartam lenni, fáklya! De ha csak mécsláng lettem is, Sors: akkor sem éltem tán hiába! (Felbecsülhetetlen értékű kincs, hangdokumentum a rádió hangarchívumából!) Szabó Miklós emlékét őrzi mások mellett a rádióban készült számtalan énekfelvétele, melyek időről-időre itt a Dankó Rádióban is rendszeresen elhangzanak a zenei műsor-összeállításokban. Most 6 órától ismét elhangzik a délelőtti adás a rádióban - benne Szabó Miklós rádiófelvételei: sok-sok szép Buday Dénes-, Szirmai Albert-, Robert Planquette-, Jacques Offenbach-, Kacsóh Pongrácz- operettdal.
1787 Búbánat 2016-11-26 22:25:24 [Válasz erre: 1786 Búbánat 2016-11-26 10:57:24]
A Dankó Rádió mai operettműsorában Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésében folytatódott a Liszt-díjas, érdemes művész Szabó Miklósra emlékező hét – az adásba szerkesztett archív hangdokumentumok bejátszásával. Megtudhattuk, hogy Szabó Miklósnak a magyar rádióval évtizedekig volt gyümölcsöző kapcsolata, ezt bizonyítja a több mint 38 órányi felvétele!!! - opera, operett, egyéb könnyű zenei, valamint nóta felvételei, mert ahogyan mindig is hangsúlyozta: „nem a műfaj, hanem az igényes előadás az, ami meghatározza az értékeket”. A rádió hangarchívumából előkeresett interjúból, melyet Szepesi György készített Szabó Miklóssal, 1996-ban, a művész 87. születésnapján, már kaptunk bejátszásokat - ma folytatódott az elkezdett beszélgetés; tegnap szóba került az éneklés technikája, a bel canto, a könnyű műfaj, az operett, ma pedig először a műfordítás, a magyar nyelv volt a téma. Érdemesnek tartom most is idemásolni a 87 éves Szabó Miklós örökérvényű gondolatait – 1996-ból: Szepesi György - Szeretted az olasz dalokat fordítani; az olasz nyelv zenél és muzsikál… Szabó Miklós: Igen, de nem kevésbé muzsikál a magyar nyelv is. Nem ismerik ugyan világszerte úgy, mint az olaszt, vagy a németet vagy az angolt, de annyira speciálisan szép muzsikája van, hogy ha azt szépen beszéljük és igényesen beszéljük, akkor bizony a legszebb nyelvek közé tartozik. Csak le kellene szokni arról, hogy a szép magyar beszédet helyettesítsük mindenféle argóval, az alvilági nyelvhasználattal, mert ez tulajdonképpen szentségtörés ezzel a szép saját, ősi nyelvünkkel szemben. Az interjúkészítésekor jelen volt a művész fia is. Szepesi György és ifj. Szabó Miklós beszélgetéséből megtudhattuk, hogy a fiú nem örökölte édesapjától az énekesi tehetséget, aki elsősorban a zene szeretetét adta át neki, meg az olasz nyelv iránti érdeklődést, és az irodalom, a képzőművészet, a szerelem és az élet egyéb szépségei iránti rajongást. Ifj. Szabó Miklós még elmondta: édesapja végtelenül tájékozott a világ dolgaiban, naprakész és szenvedélyesen ír és ír: zenét, verseket – talán egyszer majd nyilvánosságra is kerülnek ezek a művek. Mindenesetre az igazi világa édesapjának az opera.
A Dankó Rádió mai operettműsorában Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésében folytatódott a Liszt-díjas, érdemes művész Szabó Miklósra emlékező hét – az adásba szerkesztett archív hangdokumentumok bejátszásával. Megtudhattuk, hogy Szabó Miklósnak a magyar rádióval évtizedekig volt gyümölcsöző kapcsolata, ezt bizonyítja a több mint 38 órányi felvétele!!! - opera, operett, egyéb könnyű zenei, valamint nóta felvételei, mert ahogyan mindig is hangsúlyozta: „nem a műfaj, hanem az igényes előadás az, ami meghatározza az értékeket”. A rádió hangarchívumából előkeresett interjúból, melyet Szepesi György készített Szabó Miklóssal, 1996-ban, a művész 87. születésnapján, már kaptunk bejátszásokat - ma folytatódott az elkezdett beszélgetés; tegnap szóba került az éneklés technikája, a bel canto, a könnyű műfaj, az operett, ma pedig először a műfordítás, a magyar nyelv volt a téma. Érdemesnek tartom most is idemásolni a 87 éves Szabó Miklós örökérvényű gondolatait – 1996-ból: Szepesi György - Szeretted az olasz dalokat fordítani; az olasz nyelv zenél és muzsikál… Szabó Miklós: Igen, de nem kevésbé muzsikál a magyar nyelv is. Nem ismerik ugyan világszerte úgy, mint az olaszt, vagy a németet vagy az angolt, de annyira speciálisan szép muzsikája van, hogy ha azt szépen beszéljük és igényesen beszéljük, akkor bizony a legszebb nyelvek közé tartozik. Csak le kellene szokni arról, hogy a szép magyar beszédet helyettesítsük mindenféle argóval, az alvilági nyelvhasználattal, mert ez tulajdonképpen szentségtörés ezzel a szép saját, ősi nyelvünkkel szemben. Az interjúkészítésekor jelen volt a művész fia is. Szepesi György és ifj. Szabó Miklós beszélgetéséből megtudhattuk, hogy a fiú nem örökölte édesapjától az énekesi tehetséget, aki elsősorban a zene szeretetét adta át neki, meg az olasz nyelv iránti érdeklődést, és az irodalom, a képzőművészet, a szerelem és az élet egyéb szépségei iránti rajongást. Ifj. Szabó Miklós még elmondta: édesapja végtelenül tájékozott a világ dolgaiban, naprakész és szenvedélyesen ír és ír: zenét, verseket – talán egyszer majd nyilvánosságra is kerülnek ezek a művek. Mindenesetre az igazi világa édesapjának az opera.
1786 Búbánat 2016-11-26 10:57:24 [Válasz erre: 1785 Búbánat 2016-11-25 21:54:38]
Szabó Miklós operaénekesnek megszámlálhatatlan sokaságú rádiófelvételét (opera, operett, oratórium, dal, nóta stb.) őrzi az archívum, köztük sok különleges szépségű ritkaságot is, melyek közül az elmúlt napokban már jó néhányat meghallgathattunk a Dankó Rádióban, a Szabó Miklós-emlékhét adásnapjain. A ma délelőtti operettműsorban a kitűnő tenoristának újabb, szép felvételeit szerkesztette be az adásba Nagy Ibolya: 1. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt : Marica grófnő – Taszilo dala „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket. (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás 2. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Gábor diák dala „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek!..../Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Várady László) 3. Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland (Km. Németh Marika és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc) - dal: „Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek.” (Szabó Miklós) - kettős: „Elmondom én jó urak, mi a szerelem (Szabó Miklós, km. Németh Marika) - kettős: „Börtönöd ajtaja szélesre tárva (Németh Marika, Szabó Miklós) 4. Giuseppe Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős – magyar nyelvem (Szabó Miklós, Palló Imre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Lehel György) 5. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva - részletek (Km. Szilvássy Margit és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó) - Octav és Éva kettőse: „Szőkém, kicsi Hamupipőkém…” (Szabó Miklós, Szilvássy Margit) - Éva és Octav kettőse: „S hogyha csak egy percig volnál szép…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós) 6. Leo Fall: Sztambul rózsája – Fatima és Ahmed kettőse „Egy a fő dolog…. a valcert járd, csak azt…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) 7. Leo Fall: Madam Pompadour – Pompadour és René kettőse „Egy életem van, egy halálom, azt mindet zálogul ajánlom, ki téged oly forrón imád, szeress egy kicsikét, szeress egy kicsikét, ezt a te hű katonád!...” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) 8. Leo Fall: Elvált asszony – Karel és Jana kettőse „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk kissé házasságra, látod nem találok más formát…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) A műsorban ismét hallhattunk archív interjúbejátszásokat Szepesi György 1996-os rádiós műsorából, melyben a 87. születésnapján kérdezte Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifj. Szabó Mikóst is. Később idézni fogok ezekből a bejátszásokból. A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Szabó Miklós operaénekesnek megszámlálhatatlan sokaságú rádiófelvételét (opera, operett, oratórium, dal, nóta stb.) őrzi az archívum, köztük sok különleges szépségű ritkaságot is, melyek közül az elmúlt napokban már jó néhányat meghallgathattunk a Dankó Rádióban, a Szabó Miklós-emlékhét adásnapjain. A ma délelőtti operettműsorban a kitűnő tenoristának újabb, szép felvételeit szerkesztette be az adásba Nagy Ibolya: 1. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt : Marica grófnő – Taszilo dala „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket. (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás 2. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Gábor diák dala „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek!..../Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Várady László) 3. Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland (Km. Németh Marika és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc) - dal: „Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek.” (Szabó Miklós) - kettős: „Elmondom én jó urak, mi a szerelem (Szabó Miklós, km. Németh Marika) - kettős: „Börtönöd ajtaja szélesre tárva (Németh Marika, Szabó Miklós) 4. Giuseppe Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős – magyar nyelvem (Szabó Miklós, Palló Imre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Lehel György) 5. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva - részletek (Km. Szilvássy Margit és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó) - Octav és Éva kettőse: „Szőkém, kicsi Hamupipőkém…” (Szabó Miklós, Szilvássy Margit) - Éva és Octav kettőse: „S hogyha csak egy percig volnál szép…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós) 6. Leo Fall: Sztambul rózsája – Fatima és Ahmed kettőse „Egy a fő dolog…. a valcert járd, csak azt…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) 7. Leo Fall: Madam Pompadour – Pompadour és René kettőse „Egy életem van, egy halálom, azt mindet zálogul ajánlom, ki téged oly forrón imád, szeress egy kicsikét, szeress egy kicsikét, ezt a te hű katonád!...” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) 8. Leo Fall: Elvált asszony – Karel és Jana kettőse „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk kissé házasságra, látod nem találok más formát…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) A műsorban ismét hallhattunk archív interjúbejátszásokat Szepesi György 1996-os rádiós műsorából, melyben a 87. születésnapján kérdezte Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifj. Szabó Mikóst is. Később idézni fogok ezekből a bejátszásokból. A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1785 Búbánat 2016-11-25 21:54:38 [Válasz erre: 1784 Búbánat 2016-11-25 17:36:02]
Nagy Ibolya , a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője: „ Szepesi György , a legendás rádiós sportkommentátor is nagy rajongója volt Szabó Miklósnak, így mikrofonvégre kapta 1996-ban a művész 87. születésnapján. Ezen a beszélgetésen ott volt Szabó Miklós fia is ” . A rádió megőrizte ezt az archív hanganyagot, amit a Dankó rádió lejátszott a Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapján. – megjegyzem, a beszélgetés közben a 87 éves Szabó Miklós két alkalommal is „dalra fakad…” Lejegyzem ide ennek a beszélgetésnek a szövegét: (A műsor elején Szabó Miklós énekében felhangzott a címadó dal Lehár „Szép a világ” operettjéből, egy 1957-es stúdiófelvételről.) Első bejátszás: Szepesi György:- „Szép a világ! – a házigazda Szepesi György szeretettel köszönti a stúdióban a 87 esztendős Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifjú Szabó Miklóst. Én ezt a dalt választottam ki – hogy is hangzik ez? Szabó Miklós elkezdi énekelni – dúdolni ott a stúdióban Lehár operettdalának refrénjét: „Szép a világ …..szép és szép, s vár még ezernyi tündér, be szép!” (Hiába 87, a voce még ebben a magas korban is nagyszerűen szól!) Szepesi György: - A hang ma is csodálatos. Hogy lehetett megtartani, Miklós, édesapádnak ezt a gyönyörű hangszínt? ifj. Szabó Miklós: - Én azt hiszem, hogy ezt a természet adta, az Isten adta, és apám elég jól sáfárkodott a hangjával, soha nem zsákmányolta ki a hangját és azt hiszem, hogy ezért van az, hogy a mai napig énekszóra tudja nyitni a száját.” Szepesi György: - Most újra énekeltél. Mielőtt idejöttünk volna a stúdióba, azt mondtad, hogy az operaénekes úgy tudja megtartani legszebben a hangszínét,hogy nem erőből, hanem…? Szabó Miklós: - Hogyha nem a torkával énekel, hanem elsősorban a szívével, de ezt egy kicsit át kell gondolni, hogy ez mit is jelent.. Szepesi György: - Mit jelent? Szabó Miklós: - Tehát elsősorban, nem lehet az énektechnikát rögtön így kapásból megértetni valakivel, de az biztos, az énekel jól, aki nem zsákmányolja ki azt a szervét, ami a torkában van, és hogy ezt megtudja valósítani ahhoz bizony nagyom komoly tanulmányok kellenek, amelynek során elsajátítja az ember azt, hogy a rekeszizmára hárítja mindazt a fizikai megterhelést, ami létrehoz egy egészséges és ugyanakkor magát a torok körüli szerveket kímélő éneklési módot. Szepesi György: - Megkaptuk tehát a magyarázatot, hogyan lehetett megtartani ennyi évtizeden keresztül ezt a gyönyörű hangszínt. Szabó Miklós több száz felvételt készített a rádióban, és volt egy idő a rádióban, ahogy te mondtad, amikor azt mondták, hogy talán szembetalálkozol majd a folyosón saját magaddal, annyit jártál itt a stúdió világában. Szabó Miklós: - Ez valóban így volt, és nagyon szép korszaka volt ez az életemben. (Felcsendülnek részletek Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjéből, amiben Szabó Miklós Ange Pitou szólamát énekli, partnerei Házy Erzsébet, Németh Marika és Csákányi László. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) Második bejátszás: ifj. Szabó Miklós: - Annak a művészkorosztálynak, énekes korosztálynak ahová édesapám is tartozik, soha nem derogált hogy úgy mondjam, kirándulást tenni a könnyebb műfajok felé is, számtalan operettfelvétel bizonyítja ezt, például az egyik igen gyakori partnernője volt édesapámnak Gencsy Sári. (Zenei részlet: Huszka: Lili bárónő – A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) Harmadik bejátszás: Szepesi György: - Mi volt az operett világraszóló sikerének titka? Budapest, Bécs, Párizs adta az operett nagyjai a világnak… Szabó Miklós: - Nagyon egyszerű a válaszom. Nem szégyelltek kitárulkozni, és a szívüket adni ezekbe a dallamokba. Ma például a mai könnyűzenében ez az ami hiányzik. Harsányság, tanulatlanság, képzetlenség. Egyszer csak valaki el kezd énekelni. Azt hiszi, hogy az ő számára éneklés, de aki hallja és aki ezeken a régi melódiákon nevelkedett, az bizony tudja, szánalmas igénytelenség az, amit a médiumok is közvetítenek. Ezt itt a rádióban is el kell hogy mondjam. (Zenei részletek Carl Zeller A madarász c. operettjéből – Fábry Edit, Szabó Miklós, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Női kara, vezényel: Polgár Tibor) Negyedik bejátszás: Szepesi György: „Bamba-bamba gyászvitéz”… Szabó Miklós: - No hát, amit most elmondtál, ez is nagyon jellemző az operett népszerűsége okának megfejtésére, mert a kedves kis csacsiságok is megszólaltak az operettnek a keretén belül, de olyan kedvesen, mint ahogy a most következő számban Szilvássy Margit énekli azt, hogy : „Bamba-bamba gyászvitéz..” (A riportalany Szabó Miklós ezt a három szót A víg özvegyből énekelve idézte), de ez a Bamba-bamba, ez olyan frappánsan indít egy vidám, kedves hangulatot, ami úgy megragadt az embereknek a szívében. És ezért szerették az operettet, mert őszinte volt, emberi, nem volt nagyképű, hanem kedvességgel töltötte meg mindazokat, akik hallgatták ezeket a régi dallamokat. (Zenei részlet: Lehár: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse „Bamba-bamba gyászvitéz” - Szilvássy Margit és Szabó Miklós) Nagy Ibolya: „És már csak két nap a legnagyobb sajnálatomra, már csak ennyi van hátra ebből a hétből, de sebaj, mindent beleadok, és megpróbálom Önöket még jobban elvarázsolni. Persze könnyű dolgom van, mert Szabó Miklóssal tehetem ezt.”
Nagy Ibolya , a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője: „ Szepesi György , a legendás rádiós sportkommentátor is nagy rajongója volt Szabó Miklósnak, így mikrofonvégre kapta 1996-ban a művész 87. születésnapján. Ezen a beszélgetésen ott volt Szabó Miklós fia is ” . A rádió megőrizte ezt az archív hanganyagot, amit a Dankó rádió lejátszott a Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapján. – megjegyzem, a beszélgetés közben a 87 éves Szabó Miklós két alkalommal is „dalra fakad…” Lejegyzem ide ennek a beszélgetésnek a szövegét: (A műsor elején Szabó Miklós énekében felhangzott a címadó dal Lehár „Szép a világ” operettjéből, egy 1957-es stúdiófelvételről.) Első bejátszás: Szepesi György:- „Szép a világ! – a házigazda Szepesi György szeretettel köszönti a stúdióban a 87 esztendős Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifjú Szabó Miklóst. Én ezt a dalt választottam ki – hogy is hangzik ez? Szabó Miklós elkezdi énekelni – dúdolni ott a stúdióban Lehár operettdalának refrénjét: „Szép a világ …..szép és szép, s vár még ezernyi tündér, be szép!” (Hiába 87, a voce még ebben a magas korban is nagyszerűen szól!) Szepesi György: - A hang ma is csodálatos. Hogy lehetett megtartani, Miklós, édesapádnak ezt a gyönyörű hangszínt? ifj. Szabó Miklós: - Én azt hiszem, hogy ezt a természet adta, az Isten adta, és apám elég jól sáfárkodott a hangjával, soha nem zsákmányolta ki a hangját és azt hiszem, hogy ezért van az, hogy a mai napig énekszóra tudja nyitni a száját.” Szepesi György: - Most újra énekeltél. Mielőtt idejöttünk volna a stúdióba, azt mondtad, hogy az operaénekes úgy tudja megtartani legszebben a hangszínét,hogy nem erőből, hanem…? Szabó Miklós: - Hogyha nem a torkával énekel, hanem elsősorban a szívével, de ezt egy kicsit át kell gondolni, hogy ez mit is jelent.. Szepesi György: - Mit jelent? Szabó Miklós: - Tehát elsősorban, nem lehet az énektechnikát rögtön így kapásból megértetni valakivel, de az biztos, az énekel jól, aki nem zsákmányolja ki azt a szervét, ami a torkában van, és hogy ezt megtudja valósítani ahhoz bizony nagyom komoly tanulmányok kellenek, amelynek során elsajátítja az ember azt, hogy a rekeszizmára hárítja mindazt a fizikai megterhelést, ami létrehoz egy egészséges és ugyanakkor magát a torok körüli szerveket kímélő éneklési módot. Szepesi György: - Megkaptuk tehát a magyarázatot, hogyan lehetett megtartani ennyi évtizeden keresztül ezt a gyönyörű hangszínt. Szabó Miklós több száz felvételt készített a rádióban, és volt egy idő a rádióban, ahogy te mondtad, amikor azt mondták, hogy talán szembetalálkozol majd a folyosón saját magaddal, annyit jártál itt a stúdió világában. Szabó Miklós: - Ez valóban így volt, és nagyon szép korszaka volt ez az életemben. (Felcsendülnek részletek Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjéből, amiben Szabó Miklós Ange Pitou szólamát énekli, partnerei Házy Erzsébet, Németh Marika és Csákányi László. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) Második bejátszás: ifj. Szabó Miklós: - Annak a művészkorosztálynak, énekes korosztálynak ahová édesapám is tartozik, soha nem derogált hogy úgy mondjam, kirándulást tenni a könnyebb műfajok felé is, számtalan operettfelvétel bizonyítja ezt, például az egyik igen gyakori partnernője volt édesapámnak Gencsy Sári. (Zenei részlet: Huszka: Lili bárónő – A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) Harmadik bejátszás: Szepesi György: - Mi volt az operett világraszóló sikerének titka? Budapest, Bécs, Párizs adta az operett nagyjai a világnak… Szabó Miklós: - Nagyon egyszerű a válaszom. Nem szégyelltek kitárulkozni, és a szívüket adni ezekbe a dallamokba. Ma például a mai könnyűzenében ez az ami hiányzik. Harsányság, tanulatlanság, képzetlenség. Egyszer csak valaki el kezd énekelni. Azt hiszi, hogy az ő számára éneklés, de aki hallja és aki ezeken a régi melódiákon nevelkedett, az bizony tudja, szánalmas igénytelenség az, amit a médiumok is közvetítenek. Ezt itt a rádióban is el kell hogy mondjam. (Zenei részletek Carl Zeller A madarász c. operettjéből – Fábry Edit, Szabó Miklós, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Női kara, vezényel: Polgár Tibor) Negyedik bejátszás: Szepesi György: „Bamba-bamba gyászvitéz”… Szabó Miklós: - No hát, amit most elmondtál, ez is nagyon jellemző az operett népszerűsége okának megfejtésére, mert a kedves kis csacsiságok is megszólaltak az operettnek a keretén belül, de olyan kedvesen, mint ahogy a most következő számban Szilvássy Margit énekli azt, hogy : „Bamba-bamba gyászvitéz..” (A riportalany Szabó Miklós ezt a három szót A víg özvegyből énekelve idézte), de ez a Bamba-bamba, ez olyan frappánsan indít egy vidám, kedves hangulatot, ami úgy megragadt az embereknek a szívében. És ezért szerették az operettet, mert őszinte volt, emberi, nem volt nagyképű, hanem kedvességgel töltötte meg mindazokat, akik hallgatták ezeket a régi dallamokat. (Zenei részlet: Lehár: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse „Bamba-bamba gyászvitéz” - Szilvássy Margit és Szabó Miklós) Nagy Ibolya: „És már csak két nap a legnagyobb sajnálatomra, már csak ennyi van hátra ebből a hétből, de sebaj, mindent beleadok, és megpróbálom Önöket még jobban elvarázsolni. Persze könnyű dolgom van, mert Szabó Miklóssal tehetem ezt.”
1784 Búbánat 2016-11-25 17:36:02 [Válasz erre: 1783 Búbánat 2016-11-24 17:36:30]
A Szabó Miklós-emlékhét ötödik napján a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának nagyon szép mondatait idézem a mai műsor felvezetéséből: „Csak a kultúra szolgálójának tartotta magát. A Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész életeleme volt a munka. Nem ismerte az unalmat és családja szerint nem tudott csak úgy, egyszerűen pihenni. Az igazi, az elhivatott művész életereje, ambíciója lobogott benne, a határtalan vágy és kíváncsiság. Operaénekes és műfordító is volt egyszerre, aki bátran hirdette, hogy kedvenc műfaja mindig az, amivel éppen foglalkozik.” És jött egy meglepetés; a rádió archívumából ma is egy újabb, ritka interjúbejátszás részletei szólaltak meg az adásban: Szepesi György 1996-ban interjút készített a rádióban a 87. születésnapját (!!!) ünneplő Szabó Miklós operaénekessel és fiával, ifj. Szabó Miklóssal (Budapest, 1944. november 12. – Budapest, 2015. szeptember 14.; magyar menedzser, politikus. A Casa Della Musica Társulat alapítója, komolyzenei koncerteket szervezett, valamint édesapja művészeti hagyatékát kezelte.) Az idős Szabó Miklós korához képest ifjonti hévvel, lelkes mondatokban válaszolt Szepesinek a művészi pályáját érintő kérdéseire. Fia, ifj. Szabó Miklós pedig nagy szeretettel egészítette ki szavait, fűzte hozzá saját meglátásait. Későbbiekben idézni fogok ebből a beszélgetésből is. A bejátszott zenei anyag a következő volt: Lehár Ferenc: Szép a világ – a címadó dal Szabó Miklós előadásában (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) Charles Lecocq: Angot asszony lánya – részletek (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor rádió dalszínházi bemutató 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.15 – 22.00. Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre) - No. 5. Pitou belépője (Szabó Miklós) - No. 13. Lange és Pitou kettőse (Németh Marika és Szabó Miklós) - No. 6. Clairette és Pitou kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Miklós) - Pitou és Larivaudiere jelenete (Szabó Miklós és Csákányi László) - No. 11. Forradalmi dal (Szabó Miklós és az Énekkar) Huszka Jenő: Lili bárónő - A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) Carl Zeller: A madarász – részletek (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, vezényel: Polgár Tibor. A rádió dalszínházi bemutató az 1950-es évek vége; Verseket Erdődy János és Fischer Sándor fordította ill. írta. Zenei rendező: Ruitner Sándor.Rendezte: Solymosi Ottó) - Ádám dala (Szabó Miklós) - Mária hercegnő dala az I. felvonásból: „Rajna keringő” (Fábry Edit és a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara) & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara - Mária hercegnő és Ádám kettőse a II. felvonásból (Fábry Edit és Szabó Miklós) [b Lehár Ferenc: A víg özvegy - Hanna és Danilo kettőse (No.8) „Bamba, bamba gyászvitéz” (Szilvássy Margit és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) Lehár „Clo-Clo” operettjének nyitányával fejeződött be a mai műsor, amit nemsokára újra meghallgathatunk a Dankó Rádióban, 18 és 19 óra között.
A Szabó Miklós-emlékhét ötödik napján a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának nagyon szép mondatait idézem a mai műsor felvezetéséből: „Csak a kultúra szolgálójának tartotta magát. A Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész életeleme volt a munka. Nem ismerte az unalmat és családja szerint nem tudott csak úgy, egyszerűen pihenni. Az igazi, az elhivatott művész életereje, ambíciója lobogott benne, a határtalan vágy és kíváncsiság. Operaénekes és műfordító is volt egyszerre, aki bátran hirdette, hogy kedvenc műfaja mindig az, amivel éppen foglalkozik.” És jött egy meglepetés; a rádió archívumából ma is egy újabb, ritka interjúbejátszás részletei szólaltak meg az adásban: Szepesi György 1996-ban interjút készített a rádióban a 87. születésnapját (!!!) ünneplő Szabó Miklós operaénekessel és fiával, ifj. Szabó Miklóssal (Budapest, 1944. november 12. – Budapest, 2015. szeptember 14.; magyar menedzser, politikus. A Casa Della Musica Társulat alapítója, komolyzenei koncerteket szervezett, valamint édesapja művészeti hagyatékát kezelte.) Az idős Szabó Miklós korához képest ifjonti hévvel, lelkes mondatokban válaszolt Szepesinek a művészi pályáját érintő kérdéseire. Fia, ifj. Szabó Miklós pedig nagy szeretettel egészítette ki szavait, fűzte hozzá saját meglátásait. Későbbiekben idézni fogok ebből a beszélgetésből is. A bejátszott zenei anyag a következő volt: Lehár Ferenc: Szép a világ – a címadó dal Szabó Miklós előadásában (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) Charles Lecocq: Angot asszony lánya – részletek (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor rádió dalszínházi bemutató 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.15 – 22.00. Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre) - No. 5. Pitou belépője (Szabó Miklós) - No. 13. Lange és Pitou kettőse (Németh Marika és Szabó Miklós) - No. 6. Clairette és Pitou kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Miklós) - Pitou és Larivaudiere jelenete (Szabó Miklós és Csákányi László) - No. 11. Forradalmi dal (Szabó Miklós és az Énekkar) Huszka Jenő: Lili bárónő - A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) Carl Zeller: A madarász – részletek (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, vezényel: Polgár Tibor. A rádió dalszínházi bemutató az 1950-es évek vége; Verseket Erdődy János és Fischer Sándor fordította ill. írta. Zenei rendező: Ruitner Sándor.Rendezte: Solymosi Ottó) - Ádám dala (Szabó Miklós) - Mária hercegnő dala az I. felvonásból: „Rajna keringő” (Fábry Edit és a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara) & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara - Mária hercegnő és Ádám kettőse a II. felvonásból (Fábry Edit és Szabó Miklós) [b Lehár Ferenc: A víg özvegy - Hanna és Danilo kettőse (No.8) „Bamba, bamba gyászvitéz” (Szilvássy Margit és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) Lehár „Clo-Clo” operettjének nyitányával fejeződött be a mai műsor, amit nemsokára újra meghallgathatunk a Dankó Rádióban, 18 és 19 óra között.
1783 Búbánat 2016-11-24 17:36:30 [Válasz erre: 1782 Búbánat 2016-11-23 15:02:18]
Egy Offenbach-különlegességgel, a Robinson Crusoe-operett részletével indult a Dankó Rádió mai operettműsora. A dalt az a Szabó Miklós énekelte egy régi stúdiófelvételről, akinek az emlékére ezt a hetet szenteli a rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, és akiről ma is sok érdekes információt megtudhatott a rádióhallgató, hiszen hét elejétől a Magyar Rádió hangarchívuma segítségével kuriózumértékű riport-és interjúbejátszásokban magát a kiváló tenoristát halljuk beszélni, aki visszatekint életútjára, a művészi pálya kanyargós, rögös útjaira, az indíttatásra, a tanulmányaira, az majd a sikerekhez vezető munkáira. Boros Attila, a rádió egykori főmunkatársa, rendezője-szerkesztője készített régen egy interjút Szabó Miklóssal, aki ebben mesélt többek közt a kitartásról, a szeretetről, az emberségről. De megkerülhetetlen téma volt Szabó Miklósnak a rádióval való szoros kapcsolata is: valamikor 1939-1940 tájára datálható az első fellépése; akkorra már nagyon sok olasz dal volt a repertoárján, ami sikerre számíthatott a korabeli rádiós műsorok zenei összeállításakor, amikor gyakorta élőben mentek a műsorok, így a különféle zenéket is a stúdióba behívott kisegyüttesek, énekes- és hangszeres szólisták szolgáltatták. Úgyhogy Szabó Miklós szavaival, neki a második otthona volt a rádió abban az időben. Szabó Miklós elmesélte, hogy kezdetben még nem volt egyértelmű, hogy énekes lesz, mert az irodalom ugyanúgy vonzotta, mint a zene és az ének. De aztán az utóbbi vonzalom győzött. Ugyanakkor nem lett hűtlen az irodalomhoz sem, a latin-német-olasz nyelvtudását kamatoztatni tudja a zeneműfordításokban, sok opera, daljáték és dal szöveg- és versfordítása fűződik a nevéhez. És költő is, ő maga is szívesen ír verseket. Boros Attila említett műsorában felolvasta saját versét, amit most a Dankó Rádió hallgatói is megismerhettek. Felvettem az adást, majd leírom és bemásolom ide verskölteményének míves sorait. Persze a bejátszott interjúrészletek előtt-között Szabó Miklós énekfelvételeiben is gyönyörködhettünk megint: Eduardo Di Capua: O Sole Mio (Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényelt Vincze Ottó) Két operettből hangzottak fel részletek: I. Franz von Suppé: A szép Galathea - keresztmetszet: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 . Ez volt a korabeli rádiósfelvétel színlapja: Szövegét Franz von Suppé írta. Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak meg: - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi) - Jelenet, Galathea ébredése és kettős: „Ám mozdul… Ó mily szép….Szava kél….Istennő, Galathea, én édes álmom, Galathea, hadd nézek rád, elönt a vágy…./- Ki vagyok, mondd…/- Égi nő, akire vártam, akit imádtam, Te vagy az élet és a cél…./ - Édes mámor, jöjj hát boldogság, drága szerelem, áradj rám…/- Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...” (Szabó, Lehoczky, énekkar) - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi) Egy későbbi (1965) rádiófelvételről még egy részlet szólalt meg: - Hármas és Mydas dala (Palcsó Sándor, Melis György, László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.) II. Johann Strauss: Egy éj Velencében Rádió Dalszínháza magyar nyelven először 1960. augusztus 25-én, a Kossuth Rádióban mutatta be Strauss híres operettjének teljes felvételét. Olyan nagyszerű énekesek működtek közre a felvételen, mint Szabó Miklós, Fábry Edit, Zentay Anna, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényelte. A rádiós rendező: Solymosi Ottó. Megjegyzem, a neves tenorista, Szabó Miklós mint műfordító is kivette részét ebből a rádiós produkcióból: a verseket is ő fordította le! Erről a felvételről hallhattuk most - Caramello belépőjét Szabó Miklós előadásában, km. a Földényi-kórus. („- Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát…/- És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár…” - Laguna-keringő (Szabó Miklós) - Az I. felvonás fináléja (Szabó Miklós és a Földényi-kórus) Hamarosan, most hat órakor kezdődik a délelőtti egyórás összeállítás ismétlése.
Egy Offenbach-különlegességgel, a Robinson Crusoe-operett részletével indult a Dankó Rádió mai operettműsora. A dalt az a Szabó Miklós énekelte egy régi stúdiófelvételről, akinek az emlékére ezt a hetet szenteli a rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, és akiről ma is sok érdekes információt megtudhatott a rádióhallgató, hiszen hét elejétől a Magyar Rádió hangarchívuma segítségével kuriózumértékű riport-és interjúbejátszásokban magát a kiváló tenoristát halljuk beszélni, aki visszatekint életútjára, a művészi pálya kanyargós, rögös útjaira, az indíttatásra, a tanulmányaira, az majd a sikerekhez vezető munkáira. Boros Attila, a rádió egykori főmunkatársa, rendezője-szerkesztője készített régen egy interjút Szabó Miklóssal, aki ebben mesélt többek közt a kitartásról, a szeretetről, az emberségről. De megkerülhetetlen téma volt Szabó Miklósnak a rádióval való szoros kapcsolata is: valamikor 1939-1940 tájára datálható az első fellépése; akkorra már nagyon sok olasz dal volt a repertoárján, ami sikerre számíthatott a korabeli rádiós műsorok zenei összeállításakor, amikor gyakorta élőben mentek a műsorok, így a különféle zenéket is a stúdióba behívott kisegyüttesek, énekes- és hangszeres szólisták szolgáltatták. Úgyhogy Szabó Miklós szavaival, neki a második otthona volt a rádió abban az időben. Szabó Miklós elmesélte, hogy kezdetben még nem volt egyértelmű, hogy énekes lesz, mert az irodalom ugyanúgy vonzotta, mint a zene és az ének. De aztán az utóbbi vonzalom győzött. Ugyanakkor nem lett hűtlen az irodalomhoz sem, a latin-német-olasz nyelvtudását kamatoztatni tudja a zeneműfordításokban, sok opera, daljáték és dal szöveg- és versfordítása fűződik a nevéhez. És költő is, ő maga is szívesen ír verseket. Boros Attila említett műsorában felolvasta saját versét, amit most a Dankó Rádió hallgatói is megismerhettek. Felvettem az adást, majd leírom és bemásolom ide verskölteményének míves sorait. Persze a bejátszott interjúrészletek előtt-között Szabó Miklós énekfelvételeiben is gyönyörködhettünk megint: Eduardo Di Capua: O Sole Mio (Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényelt Vincze Ottó) Két operettből hangzottak fel részletek: I. Franz von Suppé: A szép Galathea - keresztmetszet: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 . Ez volt a korabeli rádiósfelvétel színlapja: Szövegét Franz von Suppé írta. Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak meg: - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi) - Jelenet, Galathea ébredése és kettős: „Ám mozdul… Ó mily szép….Szava kél….Istennő, Galathea, én édes álmom, Galathea, hadd nézek rád, elönt a vágy…./- Ki vagyok, mondd…/- Égi nő, akire vártam, akit imádtam, Te vagy az élet és a cél…./ - Édes mámor, jöjj hát boldogság, drága szerelem, áradj rám…/- Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...” (Szabó, Lehoczky, énekkar) - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi) Egy későbbi (1965) rádiófelvételről még egy részlet szólalt meg: - Hármas és Mydas dala (Palcsó Sándor, Melis György, László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.) II. Johann Strauss: Egy éj Velencében Rádió Dalszínháza magyar nyelven először 1960. augusztus 25-én, a Kossuth Rádióban mutatta be Strauss híres operettjének teljes felvételét. Olyan nagyszerű énekesek működtek közre a felvételen, mint Szabó Miklós, Fábry Edit, Zentay Anna, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényelte. A rádiós rendező: Solymosi Ottó. Megjegyzem, a neves tenorista, Szabó Miklós mint műfordító is kivette részét ebből a rádiós produkcióból: a verseket is ő fordította le! Erről a felvételről hallhattuk most - Caramello belépőjét Szabó Miklós előadásában, km. a Földényi-kórus. („- Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát…/- És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár…” - Laguna-keringő (Szabó Miklós) - Az I. felvonás fináléja (Szabó Miklós és a Földényi-kórus) Hamarosan, most hat órakor kezdődik a délelőtti egyórás összeállítás ismétlése.
1782 Búbánat 2016-11-23 15:02:18
Szabó Miklós operaénekesre emlékezik továbbra is a Dankó Rádió operettműsora – Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban is gondoskodott arról, hogy a bejátszott archív felvételek segítségével minél teljesebben felidézze a „bámulatos hangú, tehetségű és munkabírású” nagyszerű tenorista énekművészetét, de a művész rokonszenves emberi oldaláról is érzékletes képet alkossunk. A hangzó dokumentumok sora így következett: - Kálmán Imre - Szenes Andor: Ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel:Pécsi József) - Ismét – továbbra is – abból az archív interjúból következett bejátszás , amelyet 1988-ban rögzített a rádió a 79 éves Szabó Miklóssal Petress István nagysikerű Pihenőidő című műsorában, a társ-művészvezető Meixner Mihály volt. A beszélgetés során szóba kerültek a művész rádiós szereplései is: főleg a negyvenes és ötvenes években még gyakorta élő adásokban kellett énekelnie; milyen felelősséggel járt egy ilyen szereplés, ugyanakkor milyen hozzáállás szükségeltetett számára később, amikor már az általánossá vált a rögzített stúdiófelvételek készítésének gyakorlata. Más témakör is szóba került a beszélgetés során: Szabó Miklós elmondta, hogy magyar-latin-német-olasz szakos tanárjelöltként hagyta abba az egyetemet az éneklés kedvéért. Olasz dalokról szólva elmesélt egy történetet: egy időben minden naposak voltak szereplései a rádióban, amit annak is köszönhet, hogy nagyon sok olasz dal volt a repertoárján. Sok esetben gitárestek és kisegyüttesek műsorában énekelte ezeket a dalokat. Egyszer táviratot kapott a rádióból, hogy sürgősen menjen be. itt derült ki, hogy egy olasz származású énekes az utolsó pillanatban lemondta a rádiós fellépést, neki kellene helyette énekelni az élő adásban. Elétettek egy műsort, hogy mit tud abból vállalni. „Én végignéztem, és azt mondtam, hogy mindent”. - Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós a dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is. - Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) = Ezzel a lejátszott áriájával kapcsolatban az interjúban elmeséli Szabó Miklós, hogy amikor a szegedi opera tagja volt, műsoron volt a Szerelmi bájital, és nagy kitüntetés érte az előadás után: az öltözőjébe berobbant Carlo Zecchi, a híres olasz zongoraművész-karmester, akinek másnap hangversenye volt a színházban, és hatalmas szeretettel gratulált az alakításához, mondván, nem hitte volna, hogy itt Szegeden van ilyen remek magyar énekes, aki így, ilyen szinten énekli ezt a tipikus olasz áriát, érti az olasz bel cantót. Szabó Miklós ezt a gratulációt hatalmas kitüntetésnek élte meg, amire ebben az interjúban is szívesen emlékezett vissza, és „bel canto lovaggá avatásának” nevezte és nagyon büszke rá. Hozzátette: „van olasz bel canto, van magyar bel canto, és bel canto minden nyelven van.” Arra a közbevetésre, hogy emellett a szöveg érthetőségére is mindig nagy gondot fordított, így válaszolt: „Az énekes csak ott kezdődik, ahol a szöveget érteni lehet.” - Offenbach: Hoffmann meséi - Kleinzack-legenda (Szabó Miklós, km. Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - A rádiós interjú alatt a stúdióba érkezett a műsorvezető Petress István nővére, az Operettszínház primadonnája, Petress Zsuzsa , Szabó Miklós egyik régi, kedves énekes-partnernője, akivel nagyon sokat énekelt együtt a rádió operettfelvételein. Ennek zenei illusztrációjaként felcsendült két közös stúdiófelvételük: - Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Esztrádzenekara) - Kálmán Imre - Harsányi Zsolt: A cigányprímás – „Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Egy másik kedves énekművész-társ, akivel ugyancsak sokat énekelt együtt: Gencsy Sári - Huszka Jenő-Martos Ferenc: Lili bárónő - szerelmi kettős „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét…/ Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem…” (Gencsy Sári, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Az 1988-as archív riportban Petress István és Meixner Mihály arról is érdeklődött Szabó Miklósnál, hogy van-e valamilyen titka az életmódjának, és mi a hobbija, mi az ami elszórakoztatja? Az énekes válaszából megtudhattuk: szeret tájékozódni a különféle dolgokban, örömét leli a könyvekben, könyvtára mintegy hétezer kötetet számlál, a könyv is társ, ezért soha nincs egyedül. De a sport is szívügye. Diákkorában sokat sportolt. idézte egykori testnevelő tanárát: Az az izomrendszer, amit a sporttal megszerez, az ember élete égéig megmarad. Szabó Miklós: azt a teljesítményt, amit élete folyamán teljesített a rengeteg hazai, pesti-vidéki, vagy külföldi fellépéseivel , tulajdonképpen a sportnak köszönheti: „Maga az éneklés , ez is egy sport: az hogy az ember foglalkoztatja a rekeszizmát, az kimutatottan annyi kalóriafogyasztással jár, mint egy favágóé. Mi nem a torkunkkal énekelünk, a torkunkkal, a hangszálunkkal csak hangot adunk. Az éneklés maga a rekeszizom igénybevételével történik.” - Fényes Szabolcs - Romhányi József: Ma utoljára – Carlo dala „Várlak én…/szeretlek én!” (Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) Ennyi fért bele a mai műsoridőbe, holnap folytatódik az emlékezés Szabó Miklósra. A délelőtti adást 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.
Szabó Miklós operaénekesre emlékezik továbbra is a Dankó Rádió operettműsora – Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban is gondoskodott arról, hogy a bejátszott archív felvételek segítségével minél teljesebben felidézze a „bámulatos hangú, tehetségű és munkabírású” nagyszerű tenorista énekművészetét, de a művész rokonszenves emberi oldaláról is érzékletes képet alkossunk. A hangzó dokumentumok sora így következett: - Kálmán Imre - Szenes Andor: Ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel:Pécsi József) - Ismét – továbbra is – abból az archív interjúból következett bejátszás , amelyet 1988-ban rögzített a rádió a 79 éves Szabó Miklóssal Petress István nagysikerű Pihenőidő című műsorában, a társ-művészvezető Meixner Mihály volt. A beszélgetés során szóba kerültek a művész rádiós szereplései is: főleg a negyvenes és ötvenes években még gyakorta élő adásokban kellett énekelnie; milyen felelősséggel járt egy ilyen szereplés, ugyanakkor milyen hozzáállás szükségeltetett számára később, amikor már az általánossá vált a rögzített stúdiófelvételek készítésének gyakorlata. Más témakör is szóba került a beszélgetés során: Szabó Miklós elmondta, hogy magyar-latin-német-olasz szakos tanárjelöltként hagyta abba az egyetemet az éneklés kedvéért. Olasz dalokról szólva elmesélt egy történetet: egy időben minden naposak voltak szereplései a rádióban, amit annak is köszönhet, hogy nagyon sok olasz dal volt a repertoárján. Sok esetben gitárestek és kisegyüttesek műsorában énekelte ezeket a dalokat. Egyszer táviratot kapott a rádióból, hogy sürgősen menjen be. itt derült ki, hogy egy olasz származású énekes az utolsó pillanatban lemondta a rádiós fellépést, neki kellene helyette énekelni az élő adásban. Elétettek egy műsort, hogy mit tud abból vállalni. „Én végignéztem, és azt mondtam, hogy mindent”. - Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós a dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is. - Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) = Ezzel a lejátszott áriájával kapcsolatban az interjúban elmeséli Szabó Miklós, hogy amikor a szegedi opera tagja volt, műsoron volt a Szerelmi bájital, és nagy kitüntetés érte az előadás után: az öltözőjébe berobbant Carlo Zecchi, a híres olasz zongoraművész-karmester, akinek másnap hangversenye volt a színházban, és hatalmas szeretettel gratulált az alakításához, mondván, nem hitte volna, hogy itt Szegeden van ilyen remek magyar énekes, aki így, ilyen szinten énekli ezt a tipikus olasz áriát, érti az olasz bel cantót. Szabó Miklós ezt a gratulációt hatalmas kitüntetésnek élte meg, amire ebben az interjúban is szívesen emlékezett vissza, és „bel canto lovaggá avatásának” nevezte és nagyon büszke rá. Hozzátette: „van olasz bel canto, van magyar bel canto, és bel canto minden nyelven van.” Arra a közbevetésre, hogy emellett a szöveg érthetőségére is mindig nagy gondot fordított, így válaszolt: „Az énekes csak ott kezdődik, ahol a szöveget érteni lehet.” - Offenbach: Hoffmann meséi - Kleinzack-legenda (Szabó Miklós, km. Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - A rádiós interjú alatt a stúdióba érkezett a műsorvezető Petress István nővére, az Operettszínház primadonnája, Petress Zsuzsa , Szabó Miklós egyik régi, kedves énekes-partnernője, akivel nagyon sokat énekelt együtt a rádió operettfelvételein. Ennek zenei illusztrációjaként felcsendült két közös stúdiófelvételük: - Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Esztrádzenekara) - Kálmán Imre - Harsányi Zsolt: A cigányprímás – „Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Egy másik kedves énekművész-társ, akivel ugyancsak sokat énekelt együtt: Gencsy Sári - Huszka Jenő-Martos Ferenc: Lili bárónő - szerelmi kettős „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét…/ Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem…” (Gencsy Sári, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Az 1988-as archív riportban Petress István és Meixner Mihály arról is érdeklődött Szabó Miklósnál, hogy van-e valamilyen titka az életmódjának, és mi a hobbija, mi az ami elszórakoztatja? Az énekes válaszából megtudhattuk: szeret tájékozódni a különféle dolgokban, örömét leli a könyvekben, könyvtára mintegy hétezer kötetet számlál, a könyv is társ, ezért soha nincs egyedül. De a sport is szívügye. Diákkorában sokat sportolt. idézte egykori testnevelő tanárát: Az az izomrendszer, amit a sporttal megszerez, az ember élete égéig megmarad. Szabó Miklós: azt a teljesítményt, amit élete folyamán teljesített a rengeteg hazai, pesti-vidéki, vagy külföldi fellépéseivel , tulajdonképpen a sportnak köszönheti: „Maga az éneklés , ez is egy sport: az hogy az ember foglalkoztatja a rekeszizmát, az kimutatottan annyi kalóriafogyasztással jár, mint egy favágóé. Mi nem a torkunkkal énekelünk, a torkunkkal, a hangszálunkkal csak hangot adunk. Az éneklés maga a rekeszizom igénybevételével történik.” - Fényes Szabolcs - Romhányi József: Ma utoljára – Carlo dala „Várlak én…/szeretlek én!” (Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) Ennyi fért bele a mai műsoridőbe, holnap folytatódik az emlékezés Szabó Miklósra. A délelőtti adást 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.
1781 Búbánat 2016-11-23 14:56:45 [Válasz erre: 1780 Búbánat 2016-11-22 16:41:45]
A tegnapi operettadásban hangzott el egy archív, 1986-os interjú-bejátszásban Szabó Miklós vallomása az operettműfajról: „Én szeretném visszaadni az operettnek azt a hitelét, amelyet hát erősen leértékeltek, holott miről van szó: arról van szó, hogy egyszerű emberi érzések jelennek meg a színpadon, sokszor nagyon nagy értékű dallamokkal. Például egy Lehár-áriát jól elénekelni semmivel se kisebb teljesítmény, mintha egy operaáriát elénekelne jól. Érzelmek vannak benne. Olyan érzelmek, amiket lassanként kezdünk elfelejteni már. … Az operettekben vannak valóban kis, ostoba kis szerepek is, amelyek azért szintén megmaradnak, de a maguk helyén indokoltak, és élvezhetővé teszik azoknak a számára is a színházi estét, akik szeretnek színházba járni, de nem feltétlenül mindig a lelki komolyabb problémákkal akarnak foglalkozni, mert úgy tekintik a dolgot, hogy problémájuk nekik is van bőven, elmennek akkor egy kicsit felüdülni, szép dallamok és mulatságos szituációk között, a színházba. Még mindig jobb, mint hogyha a kocsmába mennének el felejteni. Mint bölcsész is, Szabó Miklós kifejtette néhány dologról egyéni nézetét, véleményét, így többek közt úgy tartja: […] Nem tükröt kell tartani egy művésznek a közönsége elé, hogy milyen a korom, mert úgyis érezzük ezt a bőrünkön, hanem valami kis fényt kell mutatni, hogy hol van a kivezető út. Feltétlenül az emberségben és az érzelemben; nem az érzelgősségben – ezt utálom -, de óriási a különbség a két fogalom között, hogy érzelem és érzelgősség.”
A tegnapi operettadásban hangzott el egy archív, 1986-os interjú-bejátszásban Szabó Miklós vallomása az operettműfajról: „Én szeretném visszaadni az operettnek azt a hitelét, amelyet hát erősen leértékeltek, holott miről van szó: arról van szó, hogy egyszerű emberi érzések jelennek meg a színpadon, sokszor nagyon nagy értékű dallamokkal. Például egy Lehár-áriát jól elénekelni semmivel se kisebb teljesítmény, mintha egy operaáriát elénekelne jól. Érzelmek vannak benne. Olyan érzelmek, amiket lassanként kezdünk elfelejteni már. … Az operettekben vannak valóban kis, ostoba kis szerepek is, amelyek azért szintén megmaradnak, de a maguk helyén indokoltak, és élvezhetővé teszik azoknak a számára is a színházi estét, akik szeretnek színházba járni, de nem feltétlenül mindig a lelki komolyabb problémákkal akarnak foglalkozni, mert úgy tekintik a dolgot, hogy problémájuk nekik is van bőven, elmennek akkor egy kicsit felüdülni, szép dallamok és mulatságos szituációk között, a színházba. Még mindig jobb, mint hogyha a kocsmába mennének el felejteni. Mint bölcsész is, Szabó Miklós kifejtette néhány dologról egyéni nézetét, véleményét, így többek közt úgy tartja: […] Nem tükröt kell tartani egy művésznek a közönsége elé, hogy milyen a korom, mert úgyis érezzük ezt a bőrünkön, hanem valami kis fényt kell mutatni, hogy hol van a kivezető út. Feltétlenül az emberségben és az érzelemben; nem az érzelgősségben – ezt utálom -, de óriási a különbség a két fogalom között, hogy érzelem és érzelgősség.”
1780 Búbánat 2016-11-22 16:41:45 [Válasz erre: 1778 Búbánat 2016-11-21 13:36:27]
Idemásolom a Dankó Rádióban hallható Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapjának műsortartalmát – a felhangzó zenei blokkok előtt régi, archív rádiós interjú-részletekben Szabó Miklós vall az „operettről” mint műfajról. Petress István 1996-ban beszélgetett az akkor 87 éves nagyszerű tenoristánkkal. De szóba került az „opera” is: Szabó Miklós visszaemlékezése szerint mintegy hetven kis és nagy szerepet énekelt el az Operában és Szegeden! A magyar nótához fűződő affinitásáról is vall az interjúban. A délelőtti adást 18 órától megismétli a rádió. 09:04:52 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Közzene (No.16) (Szerző: Lehár Ferenc) 09:10:31 Dal Szabó Miklós & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Józsi dala (Szerző: Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő) 09:14:50 Dal László Margit & Szabó Miklós & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Cigányszerelem - Zórika és Józsi kettőse (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert) 09:18:34 Dal Zentai Anna & Fekete Pál & Szabó Miklós -- Cigányszerelem - Hármas (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria) 09:20:48 Dal Szabó Miklós & Állami Színházak Szimfonikus zenekara & Vincze Ottó -- Cigányszerelem - Jonel dala (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria) 09:25:14 Dal Házy Erzsébet & Szabó Miklós & Budapest Zenekar -- Cigányszerelem - Ilona és Dragotin kettőse (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert) 09:29:29 Dal Szabó Miklós & Boross Lajos Népi Zenekara -- Hegyek, völgyek között-Csillagok, csillagok- Igyál betyár... (Szerző: Trad.) 09:35:45 Dal Németh Marika & Neményi Lili & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- 1752484 - Táncos huszárok - Kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:40:13 Dal Németh Marika & Kövecses Béla & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Karmester kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:43:15 Dal Neményi Lili & Szabó Miklós & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Táncos huszárok - Kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:46:48 Dal Németh Marika & Kövecses Béla & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Szép az ici-pici női cipő (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:52:46 Dal Mátyás Mária & Szabó Miklós & Magyar Állami Operaház Zenekara -- 1570594 - Traviata - Bordal I. felvonás (Szerző: VERDI/Giuseppe) 09:55:55 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Breitner Tamás -- A diadalmas asszony - Nyitány (Szerző: Csajkovszkij, Pjotr Iljics/Klein, Josef)
Idemásolom a Dankó Rádióban hallható Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapjának műsortartalmát – a felhangzó zenei blokkok előtt régi, archív rádiós interjú-részletekben Szabó Miklós vall az „operettről” mint műfajról. Petress István 1996-ban beszélgetett az akkor 87 éves nagyszerű tenoristánkkal. De szóba került az „opera” is: Szabó Miklós visszaemlékezése szerint mintegy hetven kis és nagy szerepet énekelt el az Operában és Szegeden! A magyar nótához fűződő affinitásáról is vall az interjúban. A délelőtti adást 18 órától megismétli a rádió. 09:04:52 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Közzene (No.16) (Szerző: Lehár Ferenc) 09:10:31 Dal Szabó Miklós & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Józsi dala (Szerző: Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő) 09:14:50 Dal László Margit & Szabó Miklós & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Cigányszerelem - Zórika és Józsi kettőse (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert) 09:18:34 Dal Zentai Anna & Fekete Pál & Szabó Miklós -- Cigányszerelem - Hármas (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria) 09:20:48 Dal Szabó Miklós & Állami Színházak Szimfonikus zenekara & Vincze Ottó -- Cigányszerelem - Jonel dala (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria) 09:25:14 Dal Házy Erzsébet & Szabó Miklós & Budapest Zenekar -- Cigányszerelem - Ilona és Dragotin kettőse (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert) 09:29:29 Dal Szabó Miklós & Boross Lajos Népi Zenekara -- Hegyek, völgyek között-Csillagok, csillagok- Igyál betyár... (Szerző: Trad.) 09:35:45 Dal Németh Marika & Neményi Lili & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- 1752484 - Táncos huszárok - Kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:40:13 Dal Németh Marika & Kövecses Béla & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Karmester kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:43:15 Dal Neményi Lili & Szabó Miklós & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Táncos huszárok - Kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:46:48 Dal Németh Marika & Kövecses Béla & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Szép az ici-pici női cipő (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:52:46 Dal Mátyás Mária & Szabó Miklós & Magyar Állami Operaház Zenekara -- 1570594 - Traviata - Bordal I. felvonás (Szerző: VERDI/Giuseppe) 09:55:55 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Breitner Tamás -- A diadalmas asszony - Nyitány (Szerző: Csajkovszkij, Pjotr Iljics/Klein, Josef)
1779 Búbánat 2016-11-21 14:42:41 [Válasz erre: 1778 Búbánat 2016-11-21 13:36:27]
Összeszedtem, Szabó Miklós operaénekes hány operettből, daljátékból, zenés játékból énekelt fel részleteket - vagy teljes darabokat - a rádióban, és a hanglemezgyár stúdiójában. Nem teljes körű a lista: Huszka Jenő: Gül baba Huszka Jenő: Lili bárónő Huszka Jenő: Bob herceg Huszka Jenő: Erzsébet Jacobi: Leányvásár Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság Polgár Tibor: A furfangos özvegy Zeller: A madarász Suppé: A szép Galathea Szirmai Albert: Mágnás Miska Szirmai: Alexandra Lecocg: Angot asszony lánya Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél Lehár Ferenc: Cigányszerelem Lehár Ferenc: Paganini Lehár Ferenc: Éva Lehár Ferenc: Szép a világ Lehár Ferenc: Giuditta Lehár Ferenc: A víg özvegy Lehár Ferenc: Luxemburg grófja Oscar Straus: Varázskeringő Oscar Straus: Legénybúcsú Planquette: Rip van Winkle Kemény Egon: Valahol Délen Scserbacsov: Dohányon vett kapitány Dunajevszkij: Aranyvölgy Farkas Ferenc: Csínom Palkó Johann Strauss: Egy éj Velencében Johann Strauss: A denevér Johann Strauss: A cigánybáró Kálmán Imre: Ördöglovas Kálmán Imre: Marica grófnő Kálmán Imre: Cigányprímás Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Fall: Elvált asszony Kacsóh Pongrácz: János vitéz Fényes Szabolcs dalok Buday Dénes dalok Gyöngy Pál dalok Olasz dalok: Santa Lucia; Catari; O Sole Mio; Sorrentói emlék; Funiculi, funicula; Maria, Mari; Rossini: La Danza (A tánc) Stb. Bőven van/lesz miből válogatnia a héten a Dankó Rádió szerkesztőjének a Szabó Miklós-emlékhéten.
Összeszedtem, Szabó Miklós operaénekes hány operettből, daljátékból, zenés játékból énekelt fel részleteket - vagy teljes darabokat - a rádióban, és a hanglemezgyár stúdiójában. Nem teljes körű a lista: Huszka Jenő: Gül baba Huszka Jenő: Lili bárónő Huszka Jenő: Bob herceg Huszka Jenő: Erzsébet Jacobi: Leányvásár Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság Polgár Tibor: A furfangos özvegy Zeller: A madarász Suppé: A szép Galathea Szirmai Albert: Mágnás Miska Szirmai: Alexandra Lecocg: Angot asszony lánya Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél Lehár Ferenc: Cigányszerelem Lehár Ferenc: Paganini Lehár Ferenc: Éva Lehár Ferenc: Szép a világ Lehár Ferenc: Giuditta Lehár Ferenc: A víg özvegy Lehár Ferenc: Luxemburg grófja Oscar Straus: Varázskeringő Oscar Straus: Legénybúcsú Planquette: Rip van Winkle Kemény Egon: Valahol Délen Scserbacsov: Dohányon vett kapitány Dunajevszkij: Aranyvölgy Farkas Ferenc: Csínom Palkó Johann Strauss: Egy éj Velencében Johann Strauss: A denevér Johann Strauss: A cigánybáró Kálmán Imre: Ördöglovas Kálmán Imre: Marica grófnő Kálmán Imre: Cigányprímás Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Fall: Elvált asszony Kacsóh Pongrácz: János vitéz Fényes Szabolcs dalok Buday Dénes dalok Gyöngy Pál dalok Olasz dalok: Santa Lucia; Catari; O Sole Mio; Sorrentói emlék; Funiculi, funicula; Maria, Mari; Rossini: La Danza (A tánc) Stb. Bőven van/lesz miből válogatnia a héten a Dankó Rádió szerkesztőjének a Szabó Miklós-emlékhéten.
1778 Búbánat 2016-11-21 13:36:27 [Válasz erre: 1777 Búbánat 2016-11-20 08:51:08]
A Facebook oldalon tegnapra jelzett operettrészletek - helyesen - a mai adásnapon hangzottak el a Dankó Rádióban. Mától kezdetét vette a : [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/11/17/tul-az-operencian-47-het/; Szabó Miklós-emlékhét a Dankó Rádióban [/url] „Bölcsész végzettsége, több nyelv magas szintű ismerete és irodalmi tehetsége lehetővé tette, hogy a magyar nyelv szerelmeseként – a kor zenei gyakorlatának megfelelően magyar nyelvű előadások számára – igényes, prozódiailag mintaszerű, kiválóan énekelhető, az eredeti szöveg költőiségét és zeneiségét megtartó műfordításokat alkosson. Huszonöt operát és oratóriumot ültetett át magyarra. Az Erdélytől Floridáig című történelmi–ifjúsági regénye nagy sikert aratott.” [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Mikl%C3%B3s_(%C3%A9nekes); Szabó Miklós (Székesfehérvár, 1909. november 27. – Budapest, 1999. május 22.) magyar operaénekes [/url] A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a rádió hangarchívumából kikeresett egy Szabó Miklóssal 1984-ben készült születésnapi interjút: a beszélgetőtárs Tóth Gabriella a 75. születésnap apropóján kérdezte az „aranytorkú” operaénekest. Ennek a születésnapi beszélgetésnek a részleteit is meghallgathattuk a mai adásban, a Szabó Miklós énekhangján felcsendülő dalok előtt és között. Az interjúból megtudhatjuk, hogy Szabó Miklós még a nyugdíjas korában is fellépett, Szeged mellett az Operaházban is, többek között a Bajazzókban, a Manon Lescaut-ban vagy a Rigolettóban. Elmesélte, hogy amennyire örömmel szerződött 1957-ben Vaszy Viktor invitálására Szegedre – ahol végleg letelepedett -, úgy fájt neki, hogy el kellett szakadnia Pesttől, főleg a rádiós lehetőségek elmaradása miatt, hiszen azokban az időkben – mint mondta – nem volt olyan nap, hogy a rádió ne sugározta volna valamely opera, operett és nóta felvételét - oly annyira foglalkoztatva volt akkoriban a Rádióban is. A mai adásnap zenei összeállításában elsőként Fényes Szabolcs szerzeménye – „Küldök néked egy nápolyi dalt” – hangzott el Szabó Miklós énekfelvételéről, ami után két Lehár-operettből (Szép a világ; Paganini) csendültek fel jól ismert dalok és kettősök: Szabó Miklós éneke mellett Németh Marika, Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Palcsó Sándor élményszerű tolmácsolásában. Elhangzott továbbá egy dal: „Búcsúzás” - Vincze Ottó zenésítette meg a Szabó Miklós által írt és énekelt versszöveget (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás -1963). Szabó Miklós operaénekes két gondolatát hadd ragadjam még ki ebből az említett, régi születésnapi interjúból: „Mindig célom volt, hogy amit én látok, egy bizonyos belső vizualitással, azt rávarázsoljam arra a közönségre is, amely éppen hallgat engem, és megtöltsem azokkal az érzelmekkel, amelyek bennem is olyankor megjelennek, és csak akkor tartom eredményesnek, azt hogy egyáltalán megszólalok a közönség előtt, amikor érzem, hogy átveszik tőlem, és hálásak érte.” Arra a kérdésre, hogy „hajlandó-e új dolgokat is megtanulni?” - így válaszolt: „ Hát hogyne! … Na, attól függ, hogy mi az új. Én nem tudok egyetérteni a mai „kemény” zenékkel. Nem tartom fontosnak azt, hogy ami úgyis megjelenik az életünkben - sokszor elég komiszul -, hogy annak a zenei képét is adjam. Szeretném felmutatni, mert felmutatható minden őszinte művészetben, az, ami emberi. Térjünk vissza egymásnak a megértéséhez, térjünk vissza az emberséghez! Hagyjuk abba a terrorizmust! Olyan szépen lehetne élni! Olyan belső értékek rejtőznek minden emberben; próbálnánk azokat újraépíteni magunkban! Hátha akkor jobb lenne minden. Közelebb lennénk a régóta áhított békességhez! Miért kell mindig gyűlölködni egymással?! Ez az én célom főképp írásommal és hát énekesi szereplésemmel is.” Az adás ismétlése délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon. A részletes műsor pedig megtalálható a rádió Facebook oldalán.
A Facebook oldalon tegnapra jelzett operettrészletek - helyesen - a mai adásnapon hangzottak el a Dankó Rádióban. Mától kezdetét vette a : [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/11/17/tul-az-operencian-47-het/; Szabó Miklós-emlékhét a Dankó Rádióban [/url] „Bölcsész végzettsége, több nyelv magas szintű ismerete és irodalmi tehetsége lehetővé tette, hogy a magyar nyelv szerelmeseként – a kor zenei gyakorlatának megfelelően magyar nyelvű előadások számára – igényes, prozódiailag mintaszerű, kiválóan énekelhető, az eredeti szöveg költőiségét és zeneiségét megtartó műfordításokat alkosson. Huszonöt operát és oratóriumot ültetett át magyarra. Az Erdélytől Floridáig című történelmi–ifjúsági regénye nagy sikert aratott.” [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Mikl%C3%B3s_(%C3%A9nekes); Szabó Miklós (Székesfehérvár, 1909. november 27. – Budapest, 1999. május 22.) magyar operaénekes [/url] A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a rádió hangarchívumából kikeresett egy Szabó Miklóssal 1984-ben készült születésnapi interjút: a beszélgetőtárs Tóth Gabriella a 75. születésnap apropóján kérdezte az „aranytorkú” operaénekest. Ennek a születésnapi beszélgetésnek a részleteit is meghallgathattuk a mai adásban, a Szabó Miklós énekhangján felcsendülő dalok előtt és között. Az interjúból megtudhatjuk, hogy Szabó Miklós még a nyugdíjas korában is fellépett, Szeged mellett az Operaházban is, többek között a Bajazzókban, a Manon Lescaut-ban vagy a Rigolettóban. Elmesélte, hogy amennyire örömmel szerződött 1957-ben Vaszy Viktor invitálására Szegedre – ahol végleg letelepedett -, úgy fájt neki, hogy el kellett szakadnia Pesttől, főleg a rádiós lehetőségek elmaradása miatt, hiszen azokban az időkben – mint mondta – nem volt olyan nap, hogy a rádió ne sugározta volna valamely opera, operett és nóta felvételét - oly annyira foglalkoztatva volt akkoriban a Rádióban is. A mai adásnap zenei összeállításában elsőként Fényes Szabolcs szerzeménye – „Küldök néked egy nápolyi dalt” – hangzott el Szabó Miklós énekfelvételéről, ami után két Lehár-operettből (Szép a világ; Paganini) csendültek fel jól ismert dalok és kettősök: Szabó Miklós éneke mellett Németh Marika, Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Palcsó Sándor élményszerű tolmácsolásában. Elhangzott továbbá egy dal: „Búcsúzás” - Vincze Ottó zenésítette meg a Szabó Miklós által írt és énekelt versszöveget (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás -1963). Szabó Miklós operaénekes két gondolatát hadd ragadjam még ki ebből az említett, régi születésnapi interjúból: „Mindig célom volt, hogy amit én látok, egy bizonyos belső vizualitással, azt rávarázsoljam arra a közönségre is, amely éppen hallgat engem, és megtöltsem azokkal az érzelmekkel, amelyek bennem is olyankor megjelennek, és csak akkor tartom eredményesnek, azt hogy egyáltalán megszólalok a közönség előtt, amikor érzem, hogy átveszik tőlem, és hálásak érte.” Arra a kérdésre, hogy „hajlandó-e új dolgokat is megtanulni?” - így válaszolt: „ Hát hogyne! … Na, attól függ, hogy mi az új. Én nem tudok egyetérteni a mai „kemény” zenékkel. Nem tartom fontosnak azt, hogy ami úgyis megjelenik az életünkben - sokszor elég komiszul -, hogy annak a zenei képét is adjam. Szeretném felmutatni, mert felmutatható minden őszinte művészetben, az, ami emberi. Térjünk vissza egymásnak a megértéséhez, térjünk vissza az emberséghez! Hagyjuk abba a terrorizmust! Olyan szépen lehetne élni! Olyan belső értékek rejtőznek minden emberben; próbálnánk azokat újraépíteni magunkban! Hátha akkor jobb lenne minden. Közelebb lennénk a régóta áhított békességhez! Miért kell mindig gyűlölködni egymással?! Ez az én célom főképp írásommal és hát énekesi szereplésemmel is.” Az adás ismétlése délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon. A részletes műsor pedig megtalálható a rádió Facebook oldalán.
1777 Búbánat 2016-11-20 08:51:08
A kiváló operaénekesre, Szabó Miklósra emlékező hét lesz jövő héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában; a rádió facebook oldalára kitett mai adásának programjából azt látom, már most délelőtt 9 órától kezdetét veszi a rá való emlékezés, hiszen két Lehár-operett-tel indít: Szabó Miklós énekel a „Szép a világ” és a „Paganini” részleteiben!
A kiváló operaénekesre, Szabó Miklósra emlékező hét lesz jövő héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában; a rádió facebook oldalára kitett mai adásának programjából azt látom, már most délelőtt 9 órától kezdetét veszi a rá való emlékezés, hiszen két Lehár-operett-tel indít: Szabó Miklós énekel a „Szép a világ” és a „Paganini” részleteiben!
1776 Eusebius 2016-11-15 23:18:09 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
Végre! Minden reggel azzal kezdem az internetezést, hogy a Dankó Rádió facebook-oldalán megnézem az aznapi műsort. (Ritkán ugyan, de előfordul, hogy bosszankodom, amikor még 9 óra előtt pár perccel sem látható a program.) Ma reggel örömmel konstatáltam, hogy hosszú idő elteltével ismét hallhatók a régi kedvenc dalaim a Krisztina kisasszony-ból. Úgy látom, ezzel az örömömmel ma nem álltam egyedül! Kemény Egont saját értékrendemben igen magasra helyezem, különös élvezettel hallgatom melódiáit, amelyek mögött olyan derűt, belső harmóniát, emberi tisztaságot érzek én is, ami a hallgatóra is átsugárzik. (Sajnos a háború előtti és az 1945-50 közötti műveit nem nagyon ismerem, tudnátok ezekhez valamilyen elérhetőséget?)
Végre! Minden reggel azzal kezdem az internetezést, hogy a Dankó Rádió facebook-oldalán megnézem az aznapi műsort. (Ritkán ugyan, de előfordul, hogy bosszankodom, amikor még 9 óra előtt pár perccel sem látható a program.) Ma reggel örömmel konstatáltam, hogy hosszú idő elteltével ismét hallhatók a régi kedvenc dalaim a Krisztina kisasszony-ból. Úgy látom, ezzel az örömömmel ma nem álltam egyedül! Kemény Egont saját értékrendemben igen magasra helyezem, különös élvezettel hallgatom melódiáit, amelyek mögött olyan derűt, belső harmóniát, emberi tisztaságot érzek én is, ami a hallgatóra is átsugárzik. (Sajnos a háború előtti és az 1945-50 közötti műveit nem nagyon ismerem, tudnátok ezekhez valamilyen elérhetőséget?)
1775 Búbánat 2016-11-15 15:04:25 [Válasz erre: 1774 smaragd 2016-11-15 14:42:00]
A Krisztina kisasszonyból elhangzott remek zenékre most csodálkoztam rá, mint amikor először hallom, pedig biztos, hogy a hatvanas években már hallgattam e felvétel részleteit a rádióban. Köztük a táncos lüktetésű két vidám kettőst is, melyeket ma a Dankó Rádióban 18:38 órától ismét meghallgathatunk. Nem hagyom ki az ismétlést sem.
A Krisztina kisasszonyból elhangzott remek zenékre most csodálkoztam rá, mint amikor először hallom, pedig biztos, hogy a hatvanas években már hallgattam e felvétel részleteit a rádióban. Köztük a táncos lüktetésű két vidám kettőst is, melyeket ma a Dankó Rádióban 18:38 órától ismét meghallgathatunk. Nem hagyom ki az ismétlést sem.
1774 smaragd 2016-11-15 14:42:00 [Válasz erre: 1773 Búbánat 2016-11-15 14:37:29]
Persze ez nemcsak ma van így, de ma különösen, részben a "Palikám" esetében, részben a "Krisztina kisasszony" számtalan táncelemet felvonultató stílusgazdag zenéjét hallgatva.
Persze ez nemcsak ma van így, de ma különösen, részben a "Palikám" esetében, részben a "Krisztina kisasszony" számtalan táncelemet felvonultató stílusgazdag zenéjét hallgatva.
1773 Búbánat 2016-11-15 14:37:29 [Válasz erre: 1771 smaragd 2016-11-15 14:35:14]
Bizony, olykor-olykor még az is megeshet...Például a ma hallott Lehár Pacsirtájából, két elhangzott vidám énekszám alatt is jártak a lábaim...
Bizony, olykor-olykor még az is megeshet...Például a ma hallott Lehár Pacsirtájából, két elhangzott vidám énekszám alatt is jártak a lábaim...
1772 smaragd 2016-11-15 14:35:19 [Válasz erre: 1769 Búbánat 2016-11-15 14:32:26]
esetleg táncra perdülve!
esetleg táncra perdülve!
1771 smaragd 2016-11-15 14:35:14 [Válasz erre: 1769 Búbánat 2016-11-15 14:32:26]
esetleg táncra perdülve!
esetleg táncra perdülve!
1770 Búbánat 2016-11-15 14:35:09 [Válasz erre: 1769 Búbánat 2016-11-15 14:32:26]
Sokszor úgy hozza a (jó)sorsom, hogy villamoson, buszon, metrón állok, fülhallgató és a zsebrádió bekapcsolt állapotban - ha "Túl az Óperencián" adása szól a Dankó rádióban.
Sokszor úgy hozza a (jó)sorsom, hogy villamoson, buszon, metrón állok, fülhallgató és a zsebrádió bekapcsolt állapotban - ha "Túl az Óperencián" adása szól a Dankó rádióban.
1768 smaragd 2016-11-15 14:20:39 [Válasz erre: 1767 Búbánat 2016-11-15 14:09:41]
...És nemsokára újra hallhatjuk, a rádió mellett ülve...
...És nemsokára újra hallhatjuk, a rádió mellett ülve...
1767 Búbánat 2016-11-15 14:09:41 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
Krisztina dalának szövege így kezdődik helyesen: A madárka dalol az ágon, a nyárnak hév idején, Ha szívéből szeret a párom, hát vidáman dalolok én." /Smaragd fórumtárs besegített./
Krisztina dalának szövege így kezdődik helyesen: A madárka dalol az ágon, a nyárnak hév idején, Ha szívéből szeret a párom, hát vidáman dalolok én." /Smaragd fórumtárs besegített./
1766 Búbánat 2016-11-15 14:05:56 [Válasz erre: 1765 smaragd 2016-11-15 13:55:31]
Igen, örüljünk, hogy Nagy Ibolya újra örömet szerzett nekünk!
Igen, örüljünk, hogy Nagy Ibolya újra örömet szerzett nekünk!
1765 smaragd 2016-11-15 13:55:31 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
KEMÉNY EGON-Erdődy János:"Krisztina kisasszony" (1959) Rádióoperett Én is úgy találom, hogy a fenti zenés játékkal is gyarapította Nagy Ibolya azoknak az adásnapoknak a számát, amelyek kivételes örömet szereznek a hallgatóknak. Talán a további részletek is sorra kerülnek, újra örülhetünk a zene és a vers sziporkázó szellemességének, az énekesek és közreműködők nagyszerű tehetségének és játékának, élvezhetjük a duettek báját, az énekesnők csodálatos hangját. Szeretettel említem meg a zenei rendezőt, a Magyar Rádió kiváló személyiségét, Ruitner Sándort. Krisztina dalában az ismétlésénél, ma 18:38-tól, meghallgathatjuk a vers szövegét is, amelynek első két sora így szól: " A madárka dalol az ágon, a nyárnak hév idején, Ha szívéből szeret a párom, hát vidáman dalolok én." Petress Zsuzsa gyönyörű és kedves énekét, Krisztina szerepében a róla szóló emlékhéten is hallhattuk a "Túl az Óperencián" című Nagy Ibolya-műsorban.
KEMÉNY EGON-Erdődy János:"Krisztina kisasszony" (1959) Rádióoperett Én is úgy találom, hogy a fenti zenés játékkal is gyarapította Nagy Ibolya azoknak az adásnapoknak a számát, amelyek kivételes örömet szereznek a hallgatóknak. Talán a további részletek is sorra kerülnek, újra örülhetünk a zene és a vers sziporkázó szellemességének, az énekesek és közreműködők nagyszerű tehetségének és játékának, élvezhetjük a duettek báját, az énekesnők csodálatos hangját. Szeretettel említem meg a zenei rendezőt, a Magyar Rádió kiváló személyiségét, Ruitner Sándort. Krisztina dalában az ismétlésénél, ma 18:38-tól, meghallgathatjuk a vers szövegét is, amelynek első két sora így szól: " A madárka dalol az ágon, a nyárnak hév idején, Ha szívéből szeret a párom, hát vidáman dalolok én." Petress Zsuzsa gyönyörű és kedves énekét, Krisztina szerepében a róla szóló emlékhéten is hallhattuk a "Túl az Óperencián" című Nagy Ibolya-műsorban.
1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33 [Válasz erre: 1193 Búbánat 2015-06-13 12:57:02]
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásnapján délelőtt előbb Lehár Ferenc Pacsirtájának kedves, jól ismert dallamai csendültek fel Kincses Veronika, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István felvételeiről, majd Kemény Egon - Erdődy János rádióoperettjéből, a Krisztina kisasszonyból következtek ritkán hallható részletek. Azért is örültem ennek a második zenei blokknak, mert korábban a gyakran felcsendülő Krisztina kisasszony-nyitányon kívül más részlet nem igen szólalt még meg az operett rádiófelvételéről a Dankó Rádióban. Tavaly az [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1193#313678; 1.193-as számú bejegyzésemben [/url] hangot adtam óhajomnak, halljunk többet ebből a szép Kemény Egon-műből is, hiszem a Komáromi farsang, a Hatvani diákjai, A messzetűnt kedves vagy a Valahol Délen operettekből rendszeresen felhangzanak dalok az operettadásban; végre a mai műsorban realizálódott kívánságom: négy pompás részlet került lejátszásra a rádió hangarchívumából! Köszönet ezért Nagy Ibolya szerkesztőnek! - Krisztina és Eugene kettőse – Dal a hódításról: „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon, ez így szokott történni rendszerint, kisasszonyom /A hódításhoz kell egy hadsereg, amely a várat bátran vívja meg…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) - Krisztina és István kettőse: „Zápor után…kék a vidám fénylő ég…/ Nézz rám, tovafut a bánat, messze száll…” „ (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla) - Krisztina dala: „A madárka dalol az ágon a nyárnak szép idején…” (Petress Zsuzsa) - Blanche és Brunner kettőse: „Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…/Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked…” (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar) Már többször megírtam, de érdemes újra leírni ennek a rádiófelvételnek is a teljes színlapját: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a Miskolci Nemzeti Színház előadásáról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat… Megemlítem továbbá, hogy a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – akinek köszönetet mondok a mai adásnapért is – ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/11/11/tul-az-operencian-46-het/; Gallusz Nikolett énekes-színésznővel [/url] beszélget a Nagymező utcai Thália-látványstúdióban, amit követhetünk a hét minden napján a Dankó Rádió hullámhosszán. A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlő adása 18 és 19 óra között hallgatható meg, ami elérhető az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásnapján délelőtt előbb Lehár Ferenc Pacsirtájának kedves, jól ismert dallamai csendültek fel Kincses Veronika, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István felvételeiről, majd Kemény Egon - Erdődy János rádióoperettjéből, a Krisztina kisasszonyból következtek ritkán hallható részletek. Azért is örültem ennek a második zenei blokknak, mert korábban a gyakran felcsendülő Krisztina kisasszony-nyitányon kívül más részlet nem igen szólalt még meg az operett rádiófelvételéről a Dankó Rádióban. Tavaly az [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1193#313678; 1.193-as számú bejegyzésemben [/url] hangot adtam óhajomnak, halljunk többet ebből a szép Kemény Egon-műből is, hiszem a Komáromi farsang, a Hatvani diákjai, A messzetűnt kedves vagy a Valahol Délen operettekből rendszeresen felhangzanak dalok az operettadásban; végre a mai műsorban realizálódott kívánságom: négy pompás részlet került lejátszásra a rádió hangarchívumából! Köszönet ezért Nagy Ibolya szerkesztőnek! - Krisztina és Eugene kettőse – Dal a hódításról: „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon, ez így szokott történni rendszerint, kisasszonyom /A hódításhoz kell egy hadsereg, amely a várat bátran vívja meg…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) - Krisztina és István kettőse: „Zápor után…kék a vidám fénylő ég…/ Nézz rám, tovafut a bánat, messze száll…” „ (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla) - Krisztina dala: „A madárka dalol az ágon a nyárnak szép idején…” (Petress Zsuzsa) - Blanche és Brunner kettőse: „Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…/Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked…” (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar) Már többször megírtam, de érdemes újra leírni ennek a rádiófelvételnek is a teljes színlapját: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a Miskolci Nemzeti Színház előadásáról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat… Megemlítem továbbá, hogy a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – akinek köszönetet mondok a mai adásnapért is – ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/11/11/tul-az-operencian-46-het/; Gallusz Nikolett énekes-színésznővel [/url] beszélget a Nagymező utcai Thália-látványstúdióban, amit követhetünk a hét minden napján a Dankó Rádió hullámhosszán. A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlő adása 18 és 19 óra között hallgatható meg, ami elérhető az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
