1790 Búbánat 2016-11-28 10:02:32 [Válasz erre: 1789 Búbánat 2016-11-28 09:45:33]
Ezen az élő felvételen a 80 éves Szabó Miklós énekli – „Ah, meg kell halnom, bár úgy vágyom élni, úgy vágyom élni!” - Szegedi Nemzeti Színház, 1989. május 23. Az ária után még ez következik: Gregor József: - Miklós, engedd meg, hogy megkérdezzem tőled, hogy mi tart téged ilyen fiatalon? Szabó Miklós: - A hitem, meg a küldetéstudatom, meg az, hogy szeretnék ebben az elembertelenedett világban nagyon-nagyon sok emberségre és szeretetre tanítani mindenkit, nagy emberi érzelmekre, igazi érzelmekre, érzelgősség nélküli érzelmekre, meg szeretném megélni azt, hogy ez a kis Magyarország, ez megint szabad legyen úgy, ahogy mi szeretnénk, és ez az egész ország úgy szépüljön meg, mint ahogy megszépült ez a város azóta, amióta én innen de csak félig elszármaztam, és szépüljön meg annyira, mint amennyire ez a színház csodálatossá szépült azóta, amióta itt utoljára voltam! Önöknek pedig kívánok nagy-nagy szeretetet egymás iránt és a mi kis hazánk iránt!”
Ezen az élő felvételen a 80 éves Szabó Miklós énekli – „Ah, meg kell halnom, bár úgy vágyom élni, úgy vágyom élni!” - Szegedi Nemzeti Színház, 1989. május 23. Az ária után még ez következik: Gregor József: - Miklós, engedd meg, hogy megkérdezzem tőled, hogy mi tart téged ilyen fiatalon? Szabó Miklós: - A hitem, meg a küldetéstudatom, meg az, hogy szeretnék ebben az elembertelenedett világban nagyon-nagyon sok emberségre és szeretetre tanítani mindenkit, nagy emberi érzelmekre, igazi érzelmekre, érzelgősség nélküli érzelmekre, meg szeretném megélni azt, hogy ez a kis Magyarország, ez megint szabad legyen úgy, ahogy mi szeretnénk, és ez az egész ország úgy szépüljön meg, mint ahogy megszépült ez a város azóta, amióta én innen de csak félig elszármaztam, és szépüljön meg annyira, mint amennyire ez a színház csodálatossá szépült azóta, amióta itt utoljára voltam! Önöknek pedig kívánok nagy-nagy szeretetet egymás iránt és a mi kis hazánk iránt!”
1789 Búbánat 2016-11-28 09:45:33 [Válasz erre: 1788 Búbánat 2016-11-27 18:21:09]
Epilógus [url] http://operaslagerek.network.hu/video/puccini_giacomo_tosca/e_lucevan_le_stelle_szabo_miklos_19091999__magyarul; Puccini: Tosca - E lucevan le stelle – a 80 éves Szabó Miklós énekel (1909-1999) – Magyarul [/url] Giacomo Puccini:Tosca Levélária, III.felv. (Cavaradossi) magyar nyelven Énekel:Szabó Miklós, tenor A felvétel 1989.május 23-án készült,Szabó Miklós így énekelt 80 évesen. Hogy a közönség mennyire imádta az jól hallható. Beszélgetőtársa Gregor József volt.
Epilógus [url] http://operaslagerek.network.hu/video/puccini_giacomo_tosca/e_lucevan_le_stelle_szabo_miklos_19091999__magyarul; Puccini: Tosca - E lucevan le stelle – a 80 éves Szabó Miklós énekel (1909-1999) – Magyarul [/url] Giacomo Puccini:Tosca Levélária, III.felv. (Cavaradossi) magyar nyelven Énekel:Szabó Miklós, tenor A felvétel 1989.május 23-án készült,Szabó Miklós így énekelt 80 évesen. Hogy a közönség mennyire imádta az jól hallható. Beszélgetőtársa Gregor József volt.
1788 Búbánat 2016-11-27 18:21:09 [Válasz erre: 1787 Búbánat 2016-11-26 22:25:24]
Ma 90 éve született Szabó Miklós operaénekes, a magyar tenorista-nemzedékek egyik legkiválóbb alakja. Eredetileg bölcsésznek készült, tanulmányainak később hasznát vehette irodalmi-zenei munkássága kapcsán is, hiszen hosszú, gazdag, kiteljesedett énekművészi pályafutása mellett az írással - és műfordításaival is - elismerést, rangot szerzett magának mind a szakmában, mind a közönség körében; az opera, az operett, az oratórium terén, de a könnyebb zenés műfajokban is kiválót alkotott, ahogyan a nóta szakavatott tolmácsolójának is számított. „Univerzális ember, művész volt, akit a magyar rádió fedezett fel és aztán őrzött is meg az utókornak. Lágy és mégis hősies, aranyfényű tenorját a mai napig csodálattal hallgathatjuk.” – mondta róla a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a Dankó Rádió mai operettműsorában -, aki egész héten át a tenorista sok-sok szép énekfelvételét igyekezett kiválasztani számunkra, rádióhallgatóknak , és céljának tekintette, hogy minél teljesebb és több oldalát ismerjük meg Szabó Miklós művészetének; de azok számára is élmény legyen ez az adás-sorozat, akikben eleven kép él róla ma is, volt alkalmuk évtizedeken át a tenorista színpadi és rádiós munkáit csodálni-elismerni. Ma - a héten utoljára - megint sok érdekes, archív interjú- és riportbejátszás részletével lepett meg bennünket Nagy Ibolya! Elmondta: Szabó Miklós gyönyörű, tartalmas életet tudva maga mögött, ezen a napon, 1999. november 27-én távozott tőlünk. Búcsúztatásán Sebestyén János csembaló-és orgonaművész professzor „tudós énekesnek” nevezte a művészt, aki hosszú pályája során és azóta is a közönség több generációjának szerzett maradandó élményeket. Sebestyén János, aki a rádió zenei szerkesztője is volt, még az évben egy emlékműsort is készített a művészről, melyben kedves barátai, kollégái emlékeztek meg róla. A riporter Kelemen Gyula volt. Elsőként Rajter Lajos, karmester-zeneszerzőt hallottuk: „Ritkán találkoztam a rádióban ilyen sokoldalú emberrel! Szabó Miklós amihez hozzányúlt, mindenhez értett. Úgyhogy néha arra gondoltam, ő nem is elsősorban énekes, hanem szerző, fordító, rádiós személyiség, és egy rendkívül kellemes ember. A hangja, a stílusa, a felkészültsége, az valami olyan maradandó, ami azt hiszem, mindnyájunk számára emlékezetes marad. […]” László Zsuzsa, zenei újságíró: ugyancsak személyes emlékeit elevenítette fel Sebestyén János Szabó Miklósra emlékező, 1999-es rádióadásában. Részletesen kitér a tenorista szegedi – Vaszy Viktor fémjellemezte – színházi korszakára, felejthetetlen előadásokra, melyekben Szabó Miklóst láthatta, vagy a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Hunyadi László-előadásra is, ahol Simándy volt Hunyadi, Takács Paula Szilágyi Erzsébet, és Szabó Miklós V. László király. […] Igazi operaénekesi karrierjét ő Szegeden futotta ki…. Pályája végén Gregor Józseffel is énekelt együtt: Szabó Miklós 80 esztendősen még elénekelte Altoum császárt a Szabadtéri Játékok egyik Turandot előadásán – valami egészen káprázatosan hosszú pályája volt. Hihetetlenül művelt és intelligens volt.” Sebestyén János és Kelemen Gyula műsorában Gregor József is feltárta mély érzéseit az elhunyt kiváló művészről, kollégáról, „atyai jó barátról”. Felidézett egy történetet: Szabó Miklós egy szegedi Szerelmi bájital-premierre készült. De hatalmas gesztust gyakorolt azzal, hogy átadta a szereplés jogát Réti Csabának, a fiatal, kezdő tenoristának, aki később a művészi pályán az ő lírai tenor szerepkörét vette át; előre engedte. Szabó Miklós abszolút önzetlenül lemondott erről a premierről és átadta Réti Csabának. Ez nem volt szokásban. Tudta, hogy az előadást a rádió közvetíti. Ő azt mondta, már énekelt eleget, most már énekeljen Réti Csaba, ismerje meg őt is az ország. Nem volt olyan próbaidőszak, hogy jó tanácsaival el ne látta volna a kollégákat – de csak akkor ha megkérdezték - akkor válaszolt. Maga Szabó Miklós is beszél egy archív hangtekercsen : elmesélt egy kedves epizódot, amikor egy MgTSZ alakuló időszakában a rádió kivonult riportot készíteni, a műsor után felkereste őt egy idős bácsi. „-Tessék mondani, maga Szabó Miklós? – De igazán? – Ejnye, ejnye…” Sokáig szabódik jövetele céljával, de többszöri noszogatására végül kiböki: „- egyáltalán nincs semmi baj, de teccik tudni, én azt gondoltam, hogy ilyen hang nincs is, ilyet csak csinálják a rádióban!” Boros Attila zenei szerkesztő már említett rádióinterjújából - búcsúzóul: A gazdag és színes művészpálya tapasztalatait rendezve így foglalja össze Szabó Miklós ezzel kapcsolatos tapasztalatait – amit versében megörökített és a stúdióban a mikrofon előtt felolvasott: Szabó Miklós operaénekes, zenei műfordító saját versét olvasta fel Boros Attila zenei szerkesztő-riporter rádiós műsorában, 1988-ban: „Egy művész önvallomása” Emberszíveknek énekelve jártam az utam véges végig, S hittem, hogy szívem dobbanását, akiknek szól, majd meg is értik. Hittem benne, s hívőn akartam, legyen a hétköznap is ünnep. Békét hozzon, jó hírt s megértést mindig az igaz szívűeknek. Nekem egyetlen valóság volt minden változó valóságban: Hogy ahol jóakarat fénylik, ott szépség van és igazság van. S nem is érdemes másért élni. Én fény akartam lenni, fáklya! De ha csak mécsláng lettem is, Sors: akkor sem éltem tán hiába! (Felbecsülhetetlen értékű kincs, hangdokumentum a rádió hangarchívumából!) Szabó Miklós emlékét őrzi mások mellett a rádióban készült számtalan énekfelvétele, melyek időről-időre itt a Dankó Rádióban is rendszeresen elhangzanak a zenei műsor-összeállításokban. Most 6 órától ismét elhangzik a délelőtti adás a rádióban - benne Szabó Miklós rádiófelvételei: sok-sok szép Buday Dénes-, Szirmai Albert-, Robert Planquette-, Jacques Offenbach-, Kacsóh Pongrácz- operettdal.
Ma 90 éve született Szabó Miklós operaénekes, a magyar tenorista-nemzedékek egyik legkiválóbb alakja. Eredetileg bölcsésznek készült, tanulmányainak később hasznát vehette irodalmi-zenei munkássága kapcsán is, hiszen hosszú, gazdag, kiteljesedett énekművészi pályafutása mellett az írással - és műfordításaival is - elismerést, rangot szerzett magának mind a szakmában, mind a közönség körében; az opera, az operett, az oratórium terén, de a könnyebb zenés műfajokban is kiválót alkotott, ahogyan a nóta szakavatott tolmácsolójának is számított. „Univerzális ember, művész volt, akit a magyar rádió fedezett fel és aztán őrzött is meg az utókornak. Lágy és mégis hősies, aranyfényű tenorját a mai napig csodálattal hallgathatjuk.” – mondta róla a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a Dankó Rádió mai operettműsorában -, aki egész héten át a tenorista sok-sok szép énekfelvételét igyekezett kiválasztani számunkra, rádióhallgatóknak , és céljának tekintette, hogy minél teljesebb és több oldalát ismerjük meg Szabó Miklós művészetének; de azok számára is élmény legyen ez az adás-sorozat, akikben eleven kép él róla ma is, volt alkalmuk évtizedeken át a tenorista színpadi és rádiós munkáit csodálni-elismerni. Ma - a héten utoljára - megint sok érdekes, archív interjú- és riportbejátszás részletével lepett meg bennünket Nagy Ibolya! Elmondta: Szabó Miklós gyönyörű, tartalmas életet tudva maga mögött, ezen a napon, 1999. november 27-én távozott tőlünk. Búcsúztatásán Sebestyén János csembaló-és orgonaművész professzor „tudós énekesnek” nevezte a művészt, aki hosszú pályája során és azóta is a közönség több generációjának szerzett maradandó élményeket. Sebestyén János, aki a rádió zenei szerkesztője is volt, még az évben egy emlékműsort is készített a művészről, melyben kedves barátai, kollégái emlékeztek meg róla. A riporter Kelemen Gyula volt. Elsőként Rajter Lajos, karmester-zeneszerzőt hallottuk: „Ritkán találkoztam a rádióban ilyen sokoldalú emberrel! Szabó Miklós amihez hozzányúlt, mindenhez értett. Úgyhogy néha arra gondoltam, ő nem is elsősorban énekes, hanem szerző, fordító, rádiós személyiség, és egy rendkívül kellemes ember. A hangja, a stílusa, a felkészültsége, az valami olyan maradandó, ami azt hiszem, mindnyájunk számára emlékezetes marad. […]” László Zsuzsa, zenei újságíró: ugyancsak személyes emlékeit elevenítette fel Sebestyén János Szabó Miklósra emlékező, 1999-es rádióadásában. Részletesen kitér a tenorista szegedi – Vaszy Viktor fémjellemezte – színházi korszakára, felejthetetlen előadásokra, melyekben Szabó Miklóst láthatta, vagy a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Hunyadi László-előadásra is, ahol Simándy volt Hunyadi, Takács Paula Szilágyi Erzsébet, és Szabó Miklós V. László király. […] Igazi operaénekesi karrierjét ő Szegeden futotta ki…. Pályája végén Gregor Józseffel is énekelt együtt: Szabó Miklós 80 esztendősen még elénekelte Altoum császárt a Szabadtéri Játékok egyik Turandot előadásán – valami egészen káprázatosan hosszú pályája volt. Hihetetlenül művelt és intelligens volt.” Sebestyén János és Kelemen Gyula műsorában Gregor József is feltárta mély érzéseit az elhunyt kiváló művészről, kollégáról, „atyai jó barátról”. Felidézett egy történetet: Szabó Miklós egy szegedi Szerelmi bájital-premierre készült. De hatalmas gesztust gyakorolt azzal, hogy átadta a szereplés jogát Réti Csabának, a fiatal, kezdő tenoristának, aki később a művészi pályán az ő lírai tenor szerepkörét vette át; előre engedte. Szabó Miklós abszolút önzetlenül lemondott erről a premierről és átadta Réti Csabának. Ez nem volt szokásban. Tudta, hogy az előadást a rádió közvetíti. Ő azt mondta, már énekelt eleget, most már énekeljen Réti Csaba, ismerje meg őt is az ország. Nem volt olyan próbaidőszak, hogy jó tanácsaival el ne látta volna a kollégákat – de csak akkor ha megkérdezték - akkor válaszolt. Maga Szabó Miklós is beszél egy archív hangtekercsen : elmesélt egy kedves epizódot, amikor egy MgTSZ alakuló időszakában a rádió kivonult riportot készíteni, a műsor után felkereste őt egy idős bácsi. „-Tessék mondani, maga Szabó Miklós? – De igazán? – Ejnye, ejnye…” Sokáig szabódik jövetele céljával, de többszöri noszogatására végül kiböki: „- egyáltalán nincs semmi baj, de teccik tudni, én azt gondoltam, hogy ilyen hang nincs is, ilyet csak csinálják a rádióban!” Boros Attila zenei szerkesztő már említett rádióinterjújából - búcsúzóul: A gazdag és színes művészpálya tapasztalatait rendezve így foglalja össze Szabó Miklós ezzel kapcsolatos tapasztalatait – amit versében megörökített és a stúdióban a mikrofon előtt felolvasott: Szabó Miklós operaénekes, zenei műfordító saját versét olvasta fel Boros Attila zenei szerkesztő-riporter rádiós műsorában, 1988-ban: „Egy művész önvallomása” Emberszíveknek énekelve jártam az utam véges végig, S hittem, hogy szívem dobbanását, akiknek szól, majd meg is értik. Hittem benne, s hívőn akartam, legyen a hétköznap is ünnep. Békét hozzon, jó hírt s megértést mindig az igaz szívűeknek. Nekem egyetlen valóság volt minden változó valóságban: Hogy ahol jóakarat fénylik, ott szépség van és igazság van. S nem is érdemes másért élni. Én fény akartam lenni, fáklya! De ha csak mécsláng lettem is, Sors: akkor sem éltem tán hiába! (Felbecsülhetetlen értékű kincs, hangdokumentum a rádió hangarchívumából!) Szabó Miklós emlékét őrzi mások mellett a rádióban készült számtalan énekfelvétele, melyek időről-időre itt a Dankó Rádióban is rendszeresen elhangzanak a zenei műsor-összeállításokban. Most 6 órától ismét elhangzik a délelőtti adás a rádióban - benne Szabó Miklós rádiófelvételei: sok-sok szép Buday Dénes-, Szirmai Albert-, Robert Planquette-, Jacques Offenbach-, Kacsóh Pongrácz- operettdal.
1787 Búbánat 2016-11-26 22:25:24 [Válasz erre: 1786 Búbánat 2016-11-26 10:57:24]
A Dankó Rádió mai operettműsorában Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésében folytatódott a Liszt-díjas, érdemes művész Szabó Miklósra emlékező hét – az adásba szerkesztett archív hangdokumentumok bejátszásával. Megtudhattuk, hogy Szabó Miklósnak a magyar rádióval évtizedekig volt gyümölcsöző kapcsolata, ezt bizonyítja a több mint 38 órányi felvétele!!! - opera, operett, egyéb könnyű zenei, valamint nóta felvételei, mert ahogyan mindig is hangsúlyozta: „nem a műfaj, hanem az igényes előadás az, ami meghatározza az értékeket”. A rádió hangarchívumából előkeresett interjúból, melyet Szepesi György készített Szabó Miklóssal, 1996-ban, a művész 87. születésnapján, már kaptunk bejátszásokat - ma folytatódott az elkezdett beszélgetés; tegnap szóba került az éneklés technikája, a bel canto, a könnyű műfaj, az operett, ma pedig először a műfordítás, a magyar nyelv volt a téma. Érdemesnek tartom most is idemásolni a 87 éves Szabó Miklós örökérvényű gondolatait – 1996-ból: Szepesi György - Szeretted az olasz dalokat fordítani; az olasz nyelv zenél és muzsikál… Szabó Miklós: Igen, de nem kevésbé muzsikál a magyar nyelv is. Nem ismerik ugyan világszerte úgy, mint az olaszt, vagy a németet vagy az angolt, de annyira speciálisan szép muzsikája van, hogy ha azt szépen beszéljük és igényesen beszéljük, akkor bizony a legszebb nyelvek közé tartozik. Csak le kellene szokni arról, hogy a szép magyar beszédet helyettesítsük mindenféle argóval, az alvilági nyelvhasználattal, mert ez tulajdonképpen szentségtörés ezzel a szép saját, ősi nyelvünkkel szemben. Az interjúkészítésekor jelen volt a művész fia is. Szepesi György és ifj. Szabó Miklós beszélgetéséből megtudhattuk, hogy a fiú nem örökölte édesapjától az énekesi tehetséget, aki elsősorban a zene szeretetét adta át neki, meg az olasz nyelv iránti érdeklődést, és az irodalom, a képzőművészet, a szerelem és az élet egyéb szépségei iránti rajongást. Ifj. Szabó Miklós még elmondta: édesapja végtelenül tájékozott a világ dolgaiban, naprakész és szenvedélyesen ír és ír: zenét, verseket – talán egyszer majd nyilvánosságra is kerülnek ezek a művek. Mindenesetre az igazi világa édesapjának az opera.
A Dankó Rádió mai operettműsorában Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésében folytatódott a Liszt-díjas, érdemes művész Szabó Miklósra emlékező hét – az adásba szerkesztett archív hangdokumentumok bejátszásával. Megtudhattuk, hogy Szabó Miklósnak a magyar rádióval évtizedekig volt gyümölcsöző kapcsolata, ezt bizonyítja a több mint 38 órányi felvétele!!! - opera, operett, egyéb könnyű zenei, valamint nóta felvételei, mert ahogyan mindig is hangsúlyozta: „nem a műfaj, hanem az igényes előadás az, ami meghatározza az értékeket”. A rádió hangarchívumából előkeresett interjúból, melyet Szepesi György készített Szabó Miklóssal, 1996-ban, a művész 87. születésnapján, már kaptunk bejátszásokat - ma folytatódott az elkezdett beszélgetés; tegnap szóba került az éneklés technikája, a bel canto, a könnyű műfaj, az operett, ma pedig először a műfordítás, a magyar nyelv volt a téma. Érdemesnek tartom most is idemásolni a 87 éves Szabó Miklós örökérvényű gondolatait – 1996-ból: Szepesi György - Szeretted az olasz dalokat fordítani; az olasz nyelv zenél és muzsikál… Szabó Miklós: Igen, de nem kevésbé muzsikál a magyar nyelv is. Nem ismerik ugyan világszerte úgy, mint az olaszt, vagy a németet vagy az angolt, de annyira speciálisan szép muzsikája van, hogy ha azt szépen beszéljük és igényesen beszéljük, akkor bizony a legszebb nyelvek közé tartozik. Csak le kellene szokni arról, hogy a szép magyar beszédet helyettesítsük mindenféle argóval, az alvilági nyelvhasználattal, mert ez tulajdonképpen szentségtörés ezzel a szép saját, ősi nyelvünkkel szemben. Az interjúkészítésekor jelen volt a művész fia is. Szepesi György és ifj. Szabó Miklós beszélgetéséből megtudhattuk, hogy a fiú nem örökölte édesapjától az énekesi tehetséget, aki elsősorban a zene szeretetét adta át neki, meg az olasz nyelv iránti érdeklődést, és az irodalom, a képzőművészet, a szerelem és az élet egyéb szépségei iránti rajongást. Ifj. Szabó Miklós még elmondta: édesapja végtelenül tájékozott a világ dolgaiban, naprakész és szenvedélyesen ír és ír: zenét, verseket – talán egyszer majd nyilvánosságra is kerülnek ezek a művek. Mindenesetre az igazi világa édesapjának az opera.
1786 Búbánat 2016-11-26 10:57:24 [Válasz erre: 1785 Búbánat 2016-11-25 21:54:38]
Szabó Miklós operaénekesnek megszámlálhatatlan sokaságú rádiófelvételét (opera, operett, oratórium, dal, nóta stb.) őrzi az archívum, köztük sok különleges szépségű ritkaságot is, melyek közül az elmúlt napokban már jó néhányat meghallgathattunk a Dankó Rádióban, a Szabó Miklós-emlékhét adásnapjain. A ma délelőtti operettműsorban a kitűnő tenoristának újabb, szép felvételeit szerkesztette be az adásba Nagy Ibolya: 1. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt : Marica grófnő – Taszilo dala „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket. (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás 2. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Gábor diák dala „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek!..../Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Várady László) 3. Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland (Km. Németh Marika és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc) - dal: „Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek.” (Szabó Miklós) - kettős: „Elmondom én jó urak, mi a szerelem (Szabó Miklós, km. Németh Marika) - kettős: „Börtönöd ajtaja szélesre tárva (Németh Marika, Szabó Miklós) 4. Giuseppe Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős – magyar nyelvem (Szabó Miklós, Palló Imre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Lehel György) 5. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva - részletek (Km. Szilvássy Margit és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó) - Octav és Éva kettőse: „Szőkém, kicsi Hamupipőkém…” (Szabó Miklós, Szilvássy Margit) - Éva és Octav kettőse: „S hogyha csak egy percig volnál szép…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós) 6. Leo Fall: Sztambul rózsája – Fatima és Ahmed kettőse „Egy a fő dolog…. a valcert járd, csak azt…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) 7. Leo Fall: Madam Pompadour – Pompadour és René kettőse „Egy életem van, egy halálom, azt mindet zálogul ajánlom, ki téged oly forrón imád, szeress egy kicsikét, szeress egy kicsikét, ezt a te hű katonád!...” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) 8. Leo Fall: Elvált asszony – Karel és Jana kettőse „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk kissé házasságra, látod nem találok más formát…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) A műsorban ismét hallhattunk archív interjúbejátszásokat Szepesi György 1996-os rádiós műsorából, melyben a 87. születésnapján kérdezte Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifj. Szabó Mikóst is. Később idézni fogok ezekből a bejátszásokból. A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Szabó Miklós operaénekesnek megszámlálhatatlan sokaságú rádiófelvételét (opera, operett, oratórium, dal, nóta stb.) őrzi az archívum, köztük sok különleges szépségű ritkaságot is, melyek közül az elmúlt napokban már jó néhányat meghallgathattunk a Dankó Rádióban, a Szabó Miklós-emlékhét adásnapjain. A ma délelőtti operettműsorban a kitűnő tenoristának újabb, szép felvételeit szerkesztette be az adásba Nagy Ibolya: 1. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt : Marica grófnő – Taszilo dala „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket. (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás 2. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Gábor diák dala „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek!..../Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Várady László) 3. Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland (Km. Németh Marika és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc) - dal: „Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek.” (Szabó Miklós) - kettős: „Elmondom én jó urak, mi a szerelem (Szabó Miklós, km. Németh Marika) - kettős: „Börtönöd ajtaja szélesre tárva (Németh Marika, Szabó Miklós) 4. Giuseppe Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős – magyar nyelvem (Szabó Miklós, Palló Imre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Lehel György) 5. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva - részletek (Km. Szilvássy Margit és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó) - Octav és Éva kettőse: „Szőkém, kicsi Hamupipőkém…” (Szabó Miklós, Szilvássy Margit) - Éva és Octav kettőse: „S hogyha csak egy percig volnál szép…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós) 6. Leo Fall: Sztambul rózsája – Fatima és Ahmed kettőse „Egy a fő dolog…. a valcert járd, csak azt…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) 7. Leo Fall: Madam Pompadour – Pompadour és René kettőse „Egy életem van, egy halálom, azt mindet zálogul ajánlom, ki téged oly forrón imád, szeress egy kicsikét, szeress egy kicsikét, ezt a te hű katonád!...” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) 8. Leo Fall: Elvált asszony – Karel és Jana kettőse „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk kissé házasságra, látod nem találok más formát…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) A műsorban ismét hallhattunk archív interjúbejátszásokat Szepesi György 1996-os rádiós műsorából, melyben a 87. születésnapján kérdezte Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifj. Szabó Mikóst is. Később idézni fogok ezekből a bejátszásokból. A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1785 Búbánat 2016-11-25 21:54:38 [Válasz erre: 1784 Búbánat 2016-11-25 17:36:02]
Nagy Ibolya , a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője: „ Szepesi György , a legendás rádiós sportkommentátor is nagy rajongója volt Szabó Miklósnak, így mikrofonvégre kapta 1996-ban a művész 87. születésnapján. Ezen a beszélgetésen ott volt Szabó Miklós fia is ” . A rádió megőrizte ezt az archív hanganyagot, amit a Dankó rádió lejátszott a Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapján. – megjegyzem, a beszélgetés közben a 87 éves Szabó Miklós két alkalommal is „dalra fakad…” Lejegyzem ide ennek a beszélgetésnek a szövegét: (A műsor elején Szabó Miklós énekében felhangzott a címadó dal Lehár „Szép a világ” operettjéből, egy 1957-es stúdiófelvételről.) Első bejátszás: Szepesi György:- „Szép a világ! – a házigazda Szepesi György szeretettel köszönti a stúdióban a 87 esztendős Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifjú Szabó Miklóst. Én ezt a dalt választottam ki – hogy is hangzik ez? Szabó Miklós elkezdi énekelni – dúdolni ott a stúdióban Lehár operettdalának refrénjét: „Szép a világ …..szép és szép, s vár még ezernyi tündér, be szép!” (Hiába 87, a voce még ebben a magas korban is nagyszerűen szól!) Szepesi György: - A hang ma is csodálatos. Hogy lehetett megtartani, Miklós, édesapádnak ezt a gyönyörű hangszínt? ifj. Szabó Miklós: - Én azt hiszem, hogy ezt a természet adta, az Isten adta, és apám elég jól sáfárkodott a hangjával, soha nem zsákmányolta ki a hangját és azt hiszem, hogy ezért van az, hogy a mai napig énekszóra tudja nyitni a száját.” Szepesi György: - Most újra énekeltél. Mielőtt idejöttünk volna a stúdióba, azt mondtad, hogy az operaénekes úgy tudja megtartani legszebben a hangszínét,hogy nem erőből, hanem…? Szabó Miklós: - Hogyha nem a torkával énekel, hanem elsősorban a szívével, de ezt egy kicsit át kell gondolni, hogy ez mit is jelent.. Szepesi György: - Mit jelent? Szabó Miklós: - Tehát elsősorban, nem lehet az énektechnikát rögtön így kapásból megértetni valakivel, de az biztos, az énekel jól, aki nem zsákmányolja ki azt a szervét, ami a torkában van, és hogy ezt megtudja valósítani ahhoz bizony nagyom komoly tanulmányok kellenek, amelynek során elsajátítja az ember azt, hogy a rekeszizmára hárítja mindazt a fizikai megterhelést, ami létrehoz egy egészséges és ugyanakkor magát a torok körüli szerveket kímélő éneklési módot. Szepesi György: - Megkaptuk tehát a magyarázatot, hogyan lehetett megtartani ennyi évtizeden keresztül ezt a gyönyörű hangszínt. Szabó Miklós több száz felvételt készített a rádióban, és volt egy idő a rádióban, ahogy te mondtad, amikor azt mondták, hogy talán szembetalálkozol majd a folyosón saját magaddal, annyit jártál itt a stúdió világában. Szabó Miklós: - Ez valóban így volt, és nagyon szép korszaka volt ez az életemben. (Felcsendülnek részletek Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjéből, amiben Szabó Miklós Ange Pitou szólamát énekli, partnerei Házy Erzsébet, Németh Marika és Csákányi László. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) Második bejátszás: ifj. Szabó Miklós: - Annak a művészkorosztálynak, énekes korosztálynak ahová édesapám is tartozik, soha nem derogált hogy úgy mondjam, kirándulást tenni a könnyebb műfajok felé is, számtalan operettfelvétel bizonyítja ezt, például az egyik igen gyakori partnernője volt édesapámnak Gencsy Sári. (Zenei részlet: Huszka: Lili bárónő – A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) Harmadik bejátszás: Szepesi György: - Mi volt az operett világraszóló sikerének titka? Budapest, Bécs, Párizs adta az operett nagyjai a világnak… Szabó Miklós: - Nagyon egyszerű a válaszom. Nem szégyelltek kitárulkozni, és a szívüket adni ezekbe a dallamokba. Ma például a mai könnyűzenében ez az ami hiányzik. Harsányság, tanulatlanság, képzetlenség. Egyszer csak valaki el kezd énekelni. Azt hiszi, hogy az ő számára éneklés, de aki hallja és aki ezeken a régi melódiákon nevelkedett, az bizony tudja, szánalmas igénytelenség az, amit a médiumok is közvetítenek. Ezt itt a rádióban is el kell hogy mondjam. (Zenei részletek Carl Zeller A madarász c. operettjéből – Fábry Edit, Szabó Miklós, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Női kara, vezényel: Polgár Tibor) Negyedik bejátszás: Szepesi György: „Bamba-bamba gyászvitéz”… Szabó Miklós: - No hát, amit most elmondtál, ez is nagyon jellemző az operett népszerűsége okának megfejtésére, mert a kedves kis csacsiságok is megszólaltak az operettnek a keretén belül, de olyan kedvesen, mint ahogy a most következő számban Szilvássy Margit énekli azt, hogy : „Bamba-bamba gyászvitéz..” (A riportalany Szabó Miklós ezt a három szót A víg özvegyből énekelve idézte), de ez a Bamba-bamba, ez olyan frappánsan indít egy vidám, kedves hangulatot, ami úgy megragadt az embereknek a szívében. És ezért szerették az operettet, mert őszinte volt, emberi, nem volt nagyképű, hanem kedvességgel töltötte meg mindazokat, akik hallgatták ezeket a régi dallamokat. (Zenei részlet: Lehár: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse „Bamba-bamba gyászvitéz” - Szilvássy Margit és Szabó Miklós) Nagy Ibolya: „És már csak két nap a legnagyobb sajnálatomra, már csak ennyi van hátra ebből a hétből, de sebaj, mindent beleadok, és megpróbálom Önöket még jobban elvarázsolni. Persze könnyű dolgom van, mert Szabó Miklóssal tehetem ezt.”
Nagy Ibolya , a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője: „ Szepesi György , a legendás rádiós sportkommentátor is nagy rajongója volt Szabó Miklósnak, így mikrofonvégre kapta 1996-ban a művész 87. születésnapján. Ezen a beszélgetésen ott volt Szabó Miklós fia is ” . A rádió megőrizte ezt az archív hanganyagot, amit a Dankó rádió lejátszott a Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapján. – megjegyzem, a beszélgetés közben a 87 éves Szabó Miklós két alkalommal is „dalra fakad…” Lejegyzem ide ennek a beszélgetésnek a szövegét: (A műsor elején Szabó Miklós énekében felhangzott a címadó dal Lehár „Szép a világ” operettjéből, egy 1957-es stúdiófelvételről.) Első bejátszás: Szepesi György:- „Szép a világ! – a házigazda Szepesi György szeretettel köszönti a stúdióban a 87 esztendős Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifjú Szabó Miklóst. Én ezt a dalt választottam ki – hogy is hangzik ez? Szabó Miklós elkezdi énekelni – dúdolni ott a stúdióban Lehár operettdalának refrénjét: „Szép a világ …..szép és szép, s vár még ezernyi tündér, be szép!” (Hiába 87, a voce még ebben a magas korban is nagyszerűen szól!) Szepesi György: - A hang ma is csodálatos. Hogy lehetett megtartani, Miklós, édesapádnak ezt a gyönyörű hangszínt? ifj. Szabó Miklós: - Én azt hiszem, hogy ezt a természet adta, az Isten adta, és apám elég jól sáfárkodott a hangjával, soha nem zsákmányolta ki a hangját és azt hiszem, hogy ezért van az, hogy a mai napig énekszóra tudja nyitni a száját.” Szepesi György: - Most újra énekeltél. Mielőtt idejöttünk volna a stúdióba, azt mondtad, hogy az operaénekes úgy tudja megtartani legszebben a hangszínét,hogy nem erőből, hanem…? Szabó Miklós: - Hogyha nem a torkával énekel, hanem elsősorban a szívével, de ezt egy kicsit át kell gondolni, hogy ez mit is jelent.. Szepesi György: - Mit jelent? Szabó Miklós: - Tehát elsősorban, nem lehet az énektechnikát rögtön így kapásból megértetni valakivel, de az biztos, az énekel jól, aki nem zsákmányolja ki azt a szervét, ami a torkában van, és hogy ezt megtudja valósítani ahhoz bizony nagyom komoly tanulmányok kellenek, amelynek során elsajátítja az ember azt, hogy a rekeszizmára hárítja mindazt a fizikai megterhelést, ami létrehoz egy egészséges és ugyanakkor magát a torok körüli szerveket kímélő éneklési módot. Szepesi György: - Megkaptuk tehát a magyarázatot, hogyan lehetett megtartani ennyi évtizeden keresztül ezt a gyönyörű hangszínt. Szabó Miklós több száz felvételt készített a rádióban, és volt egy idő a rádióban, ahogy te mondtad, amikor azt mondták, hogy talán szembetalálkozol majd a folyosón saját magaddal, annyit jártál itt a stúdió világában. Szabó Miklós: - Ez valóban így volt, és nagyon szép korszaka volt ez az életemben. (Felcsendülnek részletek Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjéből, amiben Szabó Miklós Ange Pitou szólamát énekli, partnerei Házy Erzsébet, Németh Marika és Csákányi László. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) Második bejátszás: ifj. Szabó Miklós: - Annak a művészkorosztálynak, énekes korosztálynak ahová édesapám is tartozik, soha nem derogált hogy úgy mondjam, kirándulást tenni a könnyebb műfajok felé is, számtalan operettfelvétel bizonyítja ezt, például az egyik igen gyakori partnernője volt édesapámnak Gencsy Sári. (Zenei részlet: Huszka: Lili bárónő – A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) Harmadik bejátszás: Szepesi György: - Mi volt az operett világraszóló sikerének titka? Budapest, Bécs, Párizs adta az operett nagyjai a világnak… Szabó Miklós: - Nagyon egyszerű a válaszom. Nem szégyelltek kitárulkozni, és a szívüket adni ezekbe a dallamokba. Ma például a mai könnyűzenében ez az ami hiányzik. Harsányság, tanulatlanság, képzetlenség. Egyszer csak valaki el kezd énekelni. Azt hiszi, hogy az ő számára éneklés, de aki hallja és aki ezeken a régi melódiákon nevelkedett, az bizony tudja, szánalmas igénytelenség az, amit a médiumok is közvetítenek. Ezt itt a rádióban is el kell hogy mondjam. (Zenei részletek Carl Zeller A madarász c. operettjéből – Fábry Edit, Szabó Miklós, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Női kara, vezényel: Polgár Tibor) Negyedik bejátszás: Szepesi György: „Bamba-bamba gyászvitéz”… Szabó Miklós: - No hát, amit most elmondtál, ez is nagyon jellemző az operett népszerűsége okának megfejtésére, mert a kedves kis csacsiságok is megszólaltak az operettnek a keretén belül, de olyan kedvesen, mint ahogy a most következő számban Szilvássy Margit énekli azt, hogy : „Bamba-bamba gyászvitéz..” (A riportalany Szabó Miklós ezt a három szót A víg özvegyből énekelve idézte), de ez a Bamba-bamba, ez olyan frappánsan indít egy vidám, kedves hangulatot, ami úgy megragadt az embereknek a szívében. És ezért szerették az operettet, mert őszinte volt, emberi, nem volt nagyképű, hanem kedvességgel töltötte meg mindazokat, akik hallgatták ezeket a régi dallamokat. (Zenei részlet: Lehár: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse „Bamba-bamba gyászvitéz” - Szilvássy Margit és Szabó Miklós) Nagy Ibolya: „És már csak két nap a legnagyobb sajnálatomra, már csak ennyi van hátra ebből a hétből, de sebaj, mindent beleadok, és megpróbálom Önöket még jobban elvarázsolni. Persze könnyű dolgom van, mert Szabó Miklóssal tehetem ezt.”
1784 Búbánat 2016-11-25 17:36:02 [Válasz erre: 1783 Búbánat 2016-11-24 17:36:30]
A Szabó Miklós-emlékhét ötödik napján a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának nagyon szép mondatait idézem a mai műsor felvezetéséből: „Csak a kultúra szolgálójának tartotta magát. A Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész életeleme volt a munka. Nem ismerte az unalmat és családja szerint nem tudott csak úgy, egyszerűen pihenni. Az igazi, az elhivatott művész életereje, ambíciója lobogott benne, a határtalan vágy és kíváncsiság. Operaénekes és műfordító is volt egyszerre, aki bátran hirdette, hogy kedvenc műfaja mindig az, amivel éppen foglalkozik.” És jött egy meglepetés; a rádió archívumából ma is egy újabb, ritka interjúbejátszás részletei szólaltak meg az adásban: Szepesi György 1996-ban interjút készített a rádióban a 87. születésnapját (!!!) ünneplő Szabó Miklós operaénekessel és fiával, ifj. Szabó Miklóssal (Budapest, 1944. november 12. – Budapest, 2015. szeptember 14.; magyar menedzser, politikus. A Casa Della Musica Társulat alapítója, komolyzenei koncerteket szervezett, valamint édesapja művészeti hagyatékát kezelte.) Az idős Szabó Miklós korához képest ifjonti hévvel, lelkes mondatokban válaszolt Szepesinek a művészi pályáját érintő kérdéseire. Fia, ifj. Szabó Miklós pedig nagy szeretettel egészítette ki szavait, fűzte hozzá saját meglátásait. Későbbiekben idézni fogok ebből a beszélgetésből is. A bejátszott zenei anyag a következő volt: Lehár Ferenc: Szép a világ – a címadó dal Szabó Miklós előadásában (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) Charles Lecocq: Angot asszony lánya – részletek (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor rádió dalszínházi bemutató 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.15 – 22.00. Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre) - No. 5. Pitou belépője (Szabó Miklós) - No. 13. Lange és Pitou kettőse (Németh Marika és Szabó Miklós) - No. 6. Clairette és Pitou kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Miklós) - Pitou és Larivaudiere jelenete (Szabó Miklós és Csákányi László) - No. 11. Forradalmi dal (Szabó Miklós és az Énekkar) Huszka Jenő: Lili bárónő - A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) Carl Zeller: A madarász – részletek (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, vezényel: Polgár Tibor. A rádió dalszínházi bemutató az 1950-es évek vége; Verseket Erdődy János és Fischer Sándor fordította ill. írta. Zenei rendező: Ruitner Sándor.Rendezte: Solymosi Ottó) - Ádám dala (Szabó Miklós) - Mária hercegnő dala az I. felvonásból: „Rajna keringő” (Fábry Edit és a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara) & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara - Mária hercegnő és Ádám kettőse a II. felvonásból (Fábry Edit és Szabó Miklós) [b Lehár Ferenc: A víg özvegy - Hanna és Danilo kettőse (No.8) „Bamba, bamba gyászvitéz” (Szilvássy Margit és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) Lehár „Clo-Clo” operettjének nyitányával fejeződött be a mai műsor, amit nemsokára újra meghallgathatunk a Dankó Rádióban, 18 és 19 óra között.
A Szabó Miklós-emlékhét ötödik napján a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának nagyon szép mondatait idézem a mai műsor felvezetéséből: „Csak a kultúra szolgálójának tartotta magát. A Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész életeleme volt a munka. Nem ismerte az unalmat és családja szerint nem tudott csak úgy, egyszerűen pihenni. Az igazi, az elhivatott művész életereje, ambíciója lobogott benne, a határtalan vágy és kíváncsiság. Operaénekes és műfordító is volt egyszerre, aki bátran hirdette, hogy kedvenc műfaja mindig az, amivel éppen foglalkozik.” És jött egy meglepetés; a rádió archívumából ma is egy újabb, ritka interjúbejátszás részletei szólaltak meg az adásban: Szepesi György 1996-ban interjút készített a rádióban a 87. születésnapját (!!!) ünneplő Szabó Miklós operaénekessel és fiával, ifj. Szabó Miklóssal (Budapest, 1944. november 12. – Budapest, 2015. szeptember 14.; magyar menedzser, politikus. A Casa Della Musica Társulat alapítója, komolyzenei koncerteket szervezett, valamint édesapja művészeti hagyatékát kezelte.) Az idős Szabó Miklós korához képest ifjonti hévvel, lelkes mondatokban válaszolt Szepesinek a művészi pályáját érintő kérdéseire. Fia, ifj. Szabó Miklós pedig nagy szeretettel egészítette ki szavait, fűzte hozzá saját meglátásait. Későbbiekben idézni fogok ebből a beszélgetésből is. A bejátszott zenei anyag a következő volt: Lehár Ferenc: Szép a világ – a címadó dal Szabó Miklós előadásában (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) Charles Lecocq: Angot asszony lánya – részletek (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor rádió dalszínházi bemutató 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.15 – 22.00. Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre) - No. 5. Pitou belépője (Szabó Miklós) - No. 13. Lange és Pitou kettőse (Németh Marika és Szabó Miklós) - No. 6. Clairette és Pitou kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Miklós) - Pitou és Larivaudiere jelenete (Szabó Miklós és Csákányi László) - No. 11. Forradalmi dal (Szabó Miklós és az Énekkar) Huszka Jenő: Lili bárónő - A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) Carl Zeller: A madarász – részletek (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, vezényel: Polgár Tibor. A rádió dalszínházi bemutató az 1950-es évek vége; Verseket Erdődy János és Fischer Sándor fordította ill. írta. Zenei rendező: Ruitner Sándor.Rendezte: Solymosi Ottó) - Ádám dala (Szabó Miklós) - Mária hercegnő dala az I. felvonásból: „Rajna keringő” (Fábry Edit és a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara) & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara - Mária hercegnő és Ádám kettőse a II. felvonásból (Fábry Edit és Szabó Miklós) [b Lehár Ferenc: A víg özvegy - Hanna és Danilo kettőse (No.8) „Bamba, bamba gyászvitéz” (Szilvássy Margit és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) Lehár „Clo-Clo” operettjének nyitányával fejeződött be a mai műsor, amit nemsokára újra meghallgathatunk a Dankó Rádióban, 18 és 19 óra között.
1783 Búbánat 2016-11-24 17:36:30 [Válasz erre: 1782 Búbánat 2016-11-23 15:02:18]
Egy Offenbach-különlegességgel, a Robinson Crusoe-operett részletével indult a Dankó Rádió mai operettműsora. A dalt az a Szabó Miklós énekelte egy régi stúdiófelvételről, akinek az emlékére ezt a hetet szenteli a rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, és akiről ma is sok érdekes információt megtudhatott a rádióhallgató, hiszen hét elejétől a Magyar Rádió hangarchívuma segítségével kuriózumértékű riport-és interjúbejátszásokban magát a kiváló tenoristát halljuk beszélni, aki visszatekint életútjára, a művészi pálya kanyargós, rögös útjaira, az indíttatásra, a tanulmányaira, az majd a sikerekhez vezető munkáira. Boros Attila, a rádió egykori főmunkatársa, rendezője-szerkesztője készített régen egy interjút Szabó Miklóssal, aki ebben mesélt többek közt a kitartásról, a szeretetről, az emberségről. De megkerülhetetlen téma volt Szabó Miklósnak a rádióval való szoros kapcsolata is: valamikor 1939-1940 tájára datálható az első fellépése; akkorra már nagyon sok olasz dal volt a repertoárján, ami sikerre számíthatott a korabeli rádiós műsorok zenei összeállításakor, amikor gyakorta élőben mentek a műsorok, így a különféle zenéket is a stúdióba behívott kisegyüttesek, énekes- és hangszeres szólisták szolgáltatták. Úgyhogy Szabó Miklós szavaival, neki a második otthona volt a rádió abban az időben. Szabó Miklós elmesélte, hogy kezdetben még nem volt egyértelmű, hogy énekes lesz, mert az irodalom ugyanúgy vonzotta, mint a zene és az ének. De aztán az utóbbi vonzalom győzött. Ugyanakkor nem lett hűtlen az irodalomhoz sem, a latin-német-olasz nyelvtudását kamatoztatni tudja a zeneműfordításokban, sok opera, daljáték és dal szöveg- és versfordítása fűződik a nevéhez. És költő is, ő maga is szívesen ír verseket. Boros Attila említett műsorában felolvasta saját versét, amit most a Dankó Rádió hallgatói is megismerhettek. Felvettem az adást, majd leírom és bemásolom ide verskölteményének míves sorait. Persze a bejátszott interjúrészletek előtt-között Szabó Miklós énekfelvételeiben is gyönyörködhettünk megint: Eduardo Di Capua: O Sole Mio (Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényelt Vincze Ottó) Két operettből hangzottak fel részletek: I. Franz von Suppé: A szép Galathea - keresztmetszet: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 . Ez volt a korabeli rádiósfelvétel színlapja: Szövegét Franz von Suppé írta. Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak meg: - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi) - Jelenet, Galathea ébredése és kettős: „Ám mozdul… Ó mily szép….Szava kél….Istennő, Galathea, én édes álmom, Galathea, hadd nézek rád, elönt a vágy…./- Ki vagyok, mondd…/- Égi nő, akire vártam, akit imádtam, Te vagy az élet és a cél…./ - Édes mámor, jöjj hát boldogság, drága szerelem, áradj rám…/- Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...” (Szabó, Lehoczky, énekkar) - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi) Egy későbbi (1965) rádiófelvételről még egy részlet szólalt meg: - Hármas és Mydas dala (Palcsó Sándor, Melis György, László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.) II. Johann Strauss: Egy éj Velencében Rádió Dalszínháza magyar nyelven először 1960. augusztus 25-én, a Kossuth Rádióban mutatta be Strauss híres operettjének teljes felvételét. Olyan nagyszerű énekesek működtek közre a felvételen, mint Szabó Miklós, Fábry Edit, Zentay Anna, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényelte. A rádiós rendező: Solymosi Ottó. Megjegyzem, a neves tenorista, Szabó Miklós mint műfordító is kivette részét ebből a rádiós produkcióból: a verseket is ő fordította le! Erről a felvételről hallhattuk most - Caramello belépőjét Szabó Miklós előadásában, km. a Földényi-kórus. („- Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát…/- És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár…” - Laguna-keringő (Szabó Miklós) - Az I. felvonás fináléja (Szabó Miklós és a Földényi-kórus) Hamarosan, most hat órakor kezdődik a délelőtti egyórás összeállítás ismétlése.
Egy Offenbach-különlegességgel, a Robinson Crusoe-operett részletével indult a Dankó Rádió mai operettműsora. A dalt az a Szabó Miklós énekelte egy régi stúdiófelvételről, akinek az emlékére ezt a hetet szenteli a rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, és akiről ma is sok érdekes információt megtudhatott a rádióhallgató, hiszen hét elejétől a Magyar Rádió hangarchívuma segítségével kuriózumértékű riport-és interjúbejátszásokban magát a kiváló tenoristát halljuk beszélni, aki visszatekint életútjára, a művészi pálya kanyargós, rögös útjaira, az indíttatásra, a tanulmányaira, az majd a sikerekhez vezető munkáira. Boros Attila, a rádió egykori főmunkatársa, rendezője-szerkesztője készített régen egy interjút Szabó Miklóssal, aki ebben mesélt többek közt a kitartásról, a szeretetről, az emberségről. De megkerülhetetlen téma volt Szabó Miklósnak a rádióval való szoros kapcsolata is: valamikor 1939-1940 tájára datálható az első fellépése; akkorra már nagyon sok olasz dal volt a repertoárján, ami sikerre számíthatott a korabeli rádiós műsorok zenei összeállításakor, amikor gyakorta élőben mentek a műsorok, így a különféle zenéket is a stúdióba behívott kisegyüttesek, énekes- és hangszeres szólisták szolgáltatták. Úgyhogy Szabó Miklós szavaival, neki a második otthona volt a rádió abban az időben. Szabó Miklós elmesélte, hogy kezdetben még nem volt egyértelmű, hogy énekes lesz, mert az irodalom ugyanúgy vonzotta, mint a zene és az ének. De aztán az utóbbi vonzalom győzött. Ugyanakkor nem lett hűtlen az irodalomhoz sem, a latin-német-olasz nyelvtudását kamatoztatni tudja a zeneműfordításokban, sok opera, daljáték és dal szöveg- és versfordítása fűződik a nevéhez. És költő is, ő maga is szívesen ír verseket. Boros Attila említett műsorában felolvasta saját versét, amit most a Dankó Rádió hallgatói is megismerhettek. Felvettem az adást, majd leírom és bemásolom ide verskölteményének míves sorait. Persze a bejátszott interjúrészletek előtt-között Szabó Miklós énekfelvételeiben is gyönyörködhettünk megint: Eduardo Di Capua: O Sole Mio (Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényelt Vincze Ottó) Két operettből hangzottak fel részletek: I. Franz von Suppé: A szép Galathea - keresztmetszet: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 . Ez volt a korabeli rádiósfelvétel színlapja: Szövegét Franz von Suppé írta. Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak meg: - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi) - Jelenet, Galathea ébredése és kettős: „Ám mozdul… Ó mily szép….Szava kél….Istennő, Galathea, én édes álmom, Galathea, hadd nézek rád, elönt a vágy…./- Ki vagyok, mondd…/- Égi nő, akire vártam, akit imádtam, Te vagy az élet és a cél…./ - Édes mámor, jöjj hát boldogság, drága szerelem, áradj rám…/- Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...” (Szabó, Lehoczky, énekkar) - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi) Egy későbbi (1965) rádiófelvételről még egy részlet szólalt meg: - Hármas és Mydas dala (Palcsó Sándor, Melis György, László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.) II. Johann Strauss: Egy éj Velencében Rádió Dalszínháza magyar nyelven először 1960. augusztus 25-én, a Kossuth Rádióban mutatta be Strauss híres operettjének teljes felvételét. Olyan nagyszerű énekesek működtek közre a felvételen, mint Szabó Miklós, Fábry Edit, Zentay Anna, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényelte. A rádiós rendező: Solymosi Ottó. Megjegyzem, a neves tenorista, Szabó Miklós mint műfordító is kivette részét ebből a rádiós produkcióból: a verseket is ő fordította le! Erről a felvételről hallhattuk most - Caramello belépőjét Szabó Miklós előadásában, km. a Földényi-kórus. („- Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát…/- És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár…” - Laguna-keringő (Szabó Miklós) - Az I. felvonás fináléja (Szabó Miklós és a Földényi-kórus) Hamarosan, most hat órakor kezdődik a délelőtti egyórás összeállítás ismétlése.
1782 Búbánat 2016-11-23 15:02:18
Szabó Miklós operaénekesre emlékezik továbbra is a Dankó Rádió operettműsora – Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban is gondoskodott arról, hogy a bejátszott archív felvételek segítségével minél teljesebben felidézze a „bámulatos hangú, tehetségű és munkabírású” nagyszerű tenorista énekművészetét, de a művész rokonszenves emberi oldaláról is érzékletes képet alkossunk. A hangzó dokumentumok sora így következett: - Kálmán Imre - Szenes Andor: Ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel:Pécsi József) - Ismét – továbbra is – abból az archív interjúból következett bejátszás , amelyet 1988-ban rögzített a rádió a 79 éves Szabó Miklóssal Petress István nagysikerű Pihenőidő című műsorában, a társ-művészvezető Meixner Mihály volt. A beszélgetés során szóba kerültek a művész rádiós szereplései is: főleg a negyvenes és ötvenes években még gyakorta élő adásokban kellett énekelnie; milyen felelősséggel járt egy ilyen szereplés, ugyanakkor milyen hozzáállás szükségeltetett számára később, amikor már az általánossá vált a rögzített stúdiófelvételek készítésének gyakorlata. Más témakör is szóba került a beszélgetés során: Szabó Miklós elmondta, hogy magyar-latin-német-olasz szakos tanárjelöltként hagyta abba az egyetemet az éneklés kedvéért. Olasz dalokról szólva elmesélt egy történetet: egy időben minden naposak voltak szereplései a rádióban, amit annak is köszönhet, hogy nagyon sok olasz dal volt a repertoárján. Sok esetben gitárestek és kisegyüttesek műsorában énekelte ezeket a dalokat. Egyszer táviratot kapott a rádióból, hogy sürgősen menjen be. itt derült ki, hogy egy olasz származású énekes az utolsó pillanatban lemondta a rádiós fellépést, neki kellene helyette énekelni az élő adásban. Elétettek egy műsort, hogy mit tud abból vállalni. „Én végignéztem, és azt mondtam, hogy mindent”. - Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós a dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is. - Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) = Ezzel a lejátszott áriájával kapcsolatban az interjúban elmeséli Szabó Miklós, hogy amikor a szegedi opera tagja volt, műsoron volt a Szerelmi bájital, és nagy kitüntetés érte az előadás után: az öltözőjébe berobbant Carlo Zecchi, a híres olasz zongoraművész-karmester, akinek másnap hangversenye volt a színházban, és hatalmas szeretettel gratulált az alakításához, mondván, nem hitte volna, hogy itt Szegeden van ilyen remek magyar énekes, aki így, ilyen szinten énekli ezt a tipikus olasz áriát, érti az olasz bel cantót. Szabó Miklós ezt a gratulációt hatalmas kitüntetésnek élte meg, amire ebben az interjúban is szívesen emlékezett vissza, és „bel canto lovaggá avatásának” nevezte és nagyon büszke rá. Hozzátette: „van olasz bel canto, van magyar bel canto, és bel canto minden nyelven van.” Arra a közbevetésre, hogy emellett a szöveg érthetőségére is mindig nagy gondot fordított, így válaszolt: „Az énekes csak ott kezdődik, ahol a szöveget érteni lehet.” - Offenbach: Hoffmann meséi - Kleinzack-legenda (Szabó Miklós, km. Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - A rádiós interjú alatt a stúdióba érkezett a műsorvezető Petress István nővére, az Operettszínház primadonnája, Petress Zsuzsa , Szabó Miklós egyik régi, kedves énekes-partnernője, akivel nagyon sokat énekelt együtt a rádió operettfelvételein. Ennek zenei illusztrációjaként felcsendült két közös stúdiófelvételük: - Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Esztrádzenekara) - Kálmán Imre - Harsányi Zsolt: A cigányprímás – „Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Egy másik kedves énekművész-társ, akivel ugyancsak sokat énekelt együtt: Gencsy Sári - Huszka Jenő-Martos Ferenc: Lili bárónő - szerelmi kettős „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét…/ Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem…” (Gencsy Sári, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Az 1988-as archív riportban Petress István és Meixner Mihály arról is érdeklődött Szabó Miklósnál, hogy van-e valamilyen titka az életmódjának, és mi a hobbija, mi az ami elszórakoztatja? Az énekes válaszából megtudhattuk: szeret tájékozódni a különféle dolgokban, örömét leli a könyvekben, könyvtára mintegy hétezer kötetet számlál, a könyv is társ, ezért soha nincs egyedül. De a sport is szívügye. Diákkorában sokat sportolt. idézte egykori testnevelő tanárát: Az az izomrendszer, amit a sporttal megszerez, az ember élete égéig megmarad. Szabó Miklós: azt a teljesítményt, amit élete folyamán teljesített a rengeteg hazai, pesti-vidéki, vagy külföldi fellépéseivel , tulajdonképpen a sportnak köszönheti: „Maga az éneklés , ez is egy sport: az hogy az ember foglalkoztatja a rekeszizmát, az kimutatottan annyi kalóriafogyasztással jár, mint egy favágóé. Mi nem a torkunkkal énekelünk, a torkunkkal, a hangszálunkkal csak hangot adunk. Az éneklés maga a rekeszizom igénybevételével történik.” - Fényes Szabolcs - Romhányi József: Ma utoljára – Carlo dala „Várlak én…/szeretlek én!” (Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) Ennyi fért bele a mai műsoridőbe, holnap folytatódik az emlékezés Szabó Miklósra. A délelőtti adást 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.
Szabó Miklós operaénekesre emlékezik továbbra is a Dankó Rádió operettműsora – Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban is gondoskodott arról, hogy a bejátszott archív felvételek segítségével minél teljesebben felidézze a „bámulatos hangú, tehetségű és munkabírású” nagyszerű tenorista énekművészetét, de a művész rokonszenves emberi oldaláról is érzékletes képet alkossunk. A hangzó dokumentumok sora így következett: - Kálmán Imre - Szenes Andor: Ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel:Pécsi József) - Ismét – továbbra is – abból az archív interjúból következett bejátszás , amelyet 1988-ban rögzített a rádió a 79 éves Szabó Miklóssal Petress István nagysikerű Pihenőidő című műsorában, a társ-művészvezető Meixner Mihály volt. A beszélgetés során szóba kerültek a művész rádiós szereplései is: főleg a negyvenes és ötvenes években még gyakorta élő adásokban kellett énekelnie; milyen felelősséggel járt egy ilyen szereplés, ugyanakkor milyen hozzáállás szükségeltetett számára később, amikor már az általánossá vált a rögzített stúdiófelvételek készítésének gyakorlata. Más témakör is szóba került a beszélgetés során: Szabó Miklós elmondta, hogy magyar-latin-német-olasz szakos tanárjelöltként hagyta abba az egyetemet az éneklés kedvéért. Olasz dalokról szólva elmesélt egy történetet: egy időben minden naposak voltak szereplései a rádióban, amit annak is köszönhet, hogy nagyon sok olasz dal volt a repertoárján. Sok esetben gitárestek és kisegyüttesek műsorában énekelte ezeket a dalokat. Egyszer táviratot kapott a rádióból, hogy sürgősen menjen be. itt derült ki, hogy egy olasz származású énekes az utolsó pillanatban lemondta a rádiós fellépést, neki kellene helyette énekelni az élő adásban. Elétettek egy műsort, hogy mit tud abból vállalni. „Én végignéztem, és azt mondtam, hogy mindent”. - Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós a dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is. - Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) = Ezzel a lejátszott áriájával kapcsolatban az interjúban elmeséli Szabó Miklós, hogy amikor a szegedi opera tagja volt, műsoron volt a Szerelmi bájital, és nagy kitüntetés érte az előadás után: az öltözőjébe berobbant Carlo Zecchi, a híres olasz zongoraművész-karmester, akinek másnap hangversenye volt a színházban, és hatalmas szeretettel gratulált az alakításához, mondván, nem hitte volna, hogy itt Szegeden van ilyen remek magyar énekes, aki így, ilyen szinten énekli ezt a tipikus olasz áriát, érti az olasz bel cantót. Szabó Miklós ezt a gratulációt hatalmas kitüntetésnek élte meg, amire ebben az interjúban is szívesen emlékezett vissza, és „bel canto lovaggá avatásának” nevezte és nagyon büszke rá. Hozzátette: „van olasz bel canto, van magyar bel canto, és bel canto minden nyelven van.” Arra a közbevetésre, hogy emellett a szöveg érthetőségére is mindig nagy gondot fordított, így válaszolt: „Az énekes csak ott kezdődik, ahol a szöveget érteni lehet.” - Offenbach: Hoffmann meséi - Kleinzack-legenda (Szabó Miklós, km. Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - A rádiós interjú alatt a stúdióba érkezett a műsorvezető Petress István nővére, az Operettszínház primadonnája, Petress Zsuzsa , Szabó Miklós egyik régi, kedves énekes-partnernője, akivel nagyon sokat énekelt együtt a rádió operettfelvételein. Ennek zenei illusztrációjaként felcsendült két közös stúdiófelvételük: - Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Esztrádzenekara) - Kálmán Imre - Harsányi Zsolt: A cigányprímás – „Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Egy másik kedves énekművész-társ, akivel ugyancsak sokat énekelt együtt: Gencsy Sári - Huszka Jenő-Martos Ferenc: Lili bárónő - szerelmi kettős „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét…/ Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem…” (Gencsy Sári, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Az 1988-as archív riportban Petress István és Meixner Mihály arról is érdeklődött Szabó Miklósnál, hogy van-e valamilyen titka az életmódjának, és mi a hobbija, mi az ami elszórakoztatja? Az énekes válaszából megtudhattuk: szeret tájékozódni a különféle dolgokban, örömét leli a könyvekben, könyvtára mintegy hétezer kötetet számlál, a könyv is társ, ezért soha nincs egyedül. De a sport is szívügye. Diákkorában sokat sportolt. idézte egykori testnevelő tanárát: Az az izomrendszer, amit a sporttal megszerez, az ember élete égéig megmarad. Szabó Miklós: azt a teljesítményt, amit élete folyamán teljesített a rengeteg hazai, pesti-vidéki, vagy külföldi fellépéseivel , tulajdonképpen a sportnak köszönheti: „Maga az éneklés , ez is egy sport: az hogy az ember foglalkoztatja a rekeszizmát, az kimutatottan annyi kalóriafogyasztással jár, mint egy favágóé. Mi nem a torkunkkal énekelünk, a torkunkkal, a hangszálunkkal csak hangot adunk. Az éneklés maga a rekeszizom igénybevételével történik.” - Fényes Szabolcs - Romhányi József: Ma utoljára – Carlo dala „Várlak én…/szeretlek én!” (Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) Ennyi fért bele a mai műsoridőbe, holnap folytatódik az emlékezés Szabó Miklósra. A délelőtti adást 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.
1781 Búbánat 2016-11-23 14:56:45 [Válasz erre: 1780 Búbánat 2016-11-22 16:41:45]
A tegnapi operettadásban hangzott el egy archív, 1986-os interjú-bejátszásban Szabó Miklós vallomása az operettműfajról: „Én szeretném visszaadni az operettnek azt a hitelét, amelyet hát erősen leértékeltek, holott miről van szó: arról van szó, hogy egyszerű emberi érzések jelennek meg a színpadon, sokszor nagyon nagy értékű dallamokkal. Például egy Lehár-áriát jól elénekelni semmivel se kisebb teljesítmény, mintha egy operaáriát elénekelne jól. Érzelmek vannak benne. Olyan érzelmek, amiket lassanként kezdünk elfelejteni már. … Az operettekben vannak valóban kis, ostoba kis szerepek is, amelyek azért szintén megmaradnak, de a maguk helyén indokoltak, és élvezhetővé teszik azoknak a számára is a színházi estét, akik szeretnek színházba járni, de nem feltétlenül mindig a lelki komolyabb problémákkal akarnak foglalkozni, mert úgy tekintik a dolgot, hogy problémájuk nekik is van bőven, elmennek akkor egy kicsit felüdülni, szép dallamok és mulatságos szituációk között, a színházba. Még mindig jobb, mint hogyha a kocsmába mennének el felejteni. Mint bölcsész is, Szabó Miklós kifejtette néhány dologról egyéni nézetét, véleményét, így többek közt úgy tartja: […] Nem tükröt kell tartani egy művésznek a közönsége elé, hogy milyen a korom, mert úgyis érezzük ezt a bőrünkön, hanem valami kis fényt kell mutatni, hogy hol van a kivezető út. Feltétlenül az emberségben és az érzelemben; nem az érzelgősségben – ezt utálom -, de óriási a különbség a két fogalom között, hogy érzelem és érzelgősség.”
A tegnapi operettadásban hangzott el egy archív, 1986-os interjú-bejátszásban Szabó Miklós vallomása az operettműfajról: „Én szeretném visszaadni az operettnek azt a hitelét, amelyet hát erősen leértékeltek, holott miről van szó: arról van szó, hogy egyszerű emberi érzések jelennek meg a színpadon, sokszor nagyon nagy értékű dallamokkal. Például egy Lehár-áriát jól elénekelni semmivel se kisebb teljesítmény, mintha egy operaáriát elénekelne jól. Érzelmek vannak benne. Olyan érzelmek, amiket lassanként kezdünk elfelejteni már. … Az operettekben vannak valóban kis, ostoba kis szerepek is, amelyek azért szintén megmaradnak, de a maguk helyén indokoltak, és élvezhetővé teszik azoknak a számára is a színházi estét, akik szeretnek színházba járni, de nem feltétlenül mindig a lelki komolyabb problémákkal akarnak foglalkozni, mert úgy tekintik a dolgot, hogy problémájuk nekik is van bőven, elmennek akkor egy kicsit felüdülni, szép dallamok és mulatságos szituációk között, a színházba. Még mindig jobb, mint hogyha a kocsmába mennének el felejteni. Mint bölcsész is, Szabó Miklós kifejtette néhány dologról egyéni nézetét, véleményét, így többek közt úgy tartja: […] Nem tükröt kell tartani egy művésznek a közönsége elé, hogy milyen a korom, mert úgyis érezzük ezt a bőrünkön, hanem valami kis fényt kell mutatni, hogy hol van a kivezető út. Feltétlenül az emberségben és az érzelemben; nem az érzelgősségben – ezt utálom -, de óriási a különbség a két fogalom között, hogy érzelem és érzelgősség.”
1780 Búbánat 2016-11-22 16:41:45 [Válasz erre: 1778 Búbánat 2016-11-21 13:36:27]
Idemásolom a Dankó Rádióban hallható Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapjának műsortartalmát – a felhangzó zenei blokkok előtt régi, archív rádiós interjú-részletekben Szabó Miklós vall az „operettről” mint műfajról. Petress István 1996-ban beszélgetett az akkor 87 éves nagyszerű tenoristánkkal. De szóba került az „opera” is: Szabó Miklós visszaemlékezése szerint mintegy hetven kis és nagy szerepet énekelt el az Operában és Szegeden! A magyar nótához fűződő affinitásáról is vall az interjúban. A délelőtti adást 18 órától megismétli a rádió. 09:04:52 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Közzene (No.16) (Szerző: Lehár Ferenc) 09:10:31 Dal Szabó Miklós & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Józsi dala (Szerző: Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő) 09:14:50 Dal László Margit & Szabó Miklós & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Cigányszerelem - Zórika és Józsi kettőse (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert) 09:18:34 Dal Zentai Anna & Fekete Pál & Szabó Miklós -- Cigányszerelem - Hármas (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria) 09:20:48 Dal Szabó Miklós & Állami Színházak Szimfonikus zenekara & Vincze Ottó -- Cigányszerelem - Jonel dala (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria) 09:25:14 Dal Házy Erzsébet & Szabó Miklós & Budapest Zenekar -- Cigányszerelem - Ilona és Dragotin kettőse (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert) 09:29:29 Dal Szabó Miklós & Boross Lajos Népi Zenekara -- Hegyek, völgyek között-Csillagok, csillagok- Igyál betyár... (Szerző: Trad.) 09:35:45 Dal Németh Marika & Neményi Lili & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- 1752484 - Táncos huszárok - Kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:40:13 Dal Németh Marika & Kövecses Béla & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Karmester kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:43:15 Dal Neményi Lili & Szabó Miklós & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Táncos huszárok - Kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:46:48 Dal Németh Marika & Kövecses Béla & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Szép az ici-pici női cipő (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:52:46 Dal Mátyás Mária & Szabó Miklós & Magyar Állami Operaház Zenekara -- 1570594 - Traviata - Bordal I. felvonás (Szerző: VERDI/Giuseppe) 09:55:55 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Breitner Tamás -- A diadalmas asszony - Nyitány (Szerző: Csajkovszkij, Pjotr Iljics/Klein, Josef)
Idemásolom a Dankó Rádióban hallható Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapjának műsortartalmát – a felhangzó zenei blokkok előtt régi, archív rádiós interjú-részletekben Szabó Miklós vall az „operettről” mint műfajról. Petress István 1996-ban beszélgetett az akkor 87 éves nagyszerű tenoristánkkal. De szóba került az „opera” is: Szabó Miklós visszaemlékezése szerint mintegy hetven kis és nagy szerepet énekelt el az Operában és Szegeden! A magyar nótához fűződő affinitásáról is vall az interjúban. A délelőtti adást 18 órától megismétli a rádió. 09:04:52 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Közzene (No.16) (Szerző: Lehár Ferenc) 09:10:31 Dal Szabó Miklós & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Józsi dala (Szerző: Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő) 09:14:50 Dal László Margit & Szabó Miklós & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Cigányszerelem - Zórika és Józsi kettőse (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert) 09:18:34 Dal Zentai Anna & Fekete Pál & Szabó Miklós -- Cigányszerelem - Hármas (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria) 09:20:48 Dal Szabó Miklós & Állami Színházak Szimfonikus zenekara & Vincze Ottó -- Cigányszerelem - Jonel dala (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria) 09:25:14 Dal Házy Erzsébet & Szabó Miklós & Budapest Zenekar -- Cigányszerelem - Ilona és Dragotin kettőse (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert) 09:29:29 Dal Szabó Miklós & Boross Lajos Népi Zenekara -- Hegyek, völgyek között-Csillagok, csillagok- Igyál betyár... (Szerző: Trad.) 09:35:45 Dal Németh Marika & Neményi Lili & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- 1752484 - Táncos huszárok - Kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:40:13 Dal Németh Marika & Kövecses Béla & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Karmester kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:43:15 Dal Neményi Lili & Szabó Miklós & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Táncos huszárok - Kettős (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:46:48 Dal Németh Marika & Kövecses Béla & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Szép az ici-pici női cipő (Szerző: Szirmai Albert/Rajna Ferenc) 09:52:46 Dal Mátyás Mária & Szabó Miklós & Magyar Állami Operaház Zenekara -- 1570594 - Traviata - Bordal I. felvonás (Szerző: VERDI/Giuseppe) 09:55:55 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Breitner Tamás -- A diadalmas asszony - Nyitány (Szerző: Csajkovszkij, Pjotr Iljics/Klein, Josef)
1779 Búbánat 2016-11-21 14:42:41 [Válasz erre: 1778 Búbánat 2016-11-21 13:36:27]
Összeszedtem, Szabó Miklós operaénekes hány operettből, daljátékból, zenés játékból énekelt fel részleteket - vagy teljes darabokat - a rádióban, és a hanglemezgyár stúdiójában. Nem teljes körű a lista: Huszka Jenő: Gül baba Huszka Jenő: Lili bárónő Huszka Jenő: Bob herceg Huszka Jenő: Erzsébet Jacobi: Leányvásár Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság Polgár Tibor: A furfangos özvegy Zeller: A madarász Suppé: A szép Galathea Szirmai Albert: Mágnás Miska Szirmai: Alexandra Lecocg: Angot asszony lánya Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél Lehár Ferenc: Cigányszerelem Lehár Ferenc: Paganini Lehár Ferenc: Éva Lehár Ferenc: Szép a világ Lehár Ferenc: Giuditta Lehár Ferenc: A víg özvegy Lehár Ferenc: Luxemburg grófja Oscar Straus: Varázskeringő Oscar Straus: Legénybúcsú Planquette: Rip van Winkle Kemény Egon: Valahol Délen Scserbacsov: Dohányon vett kapitány Dunajevszkij: Aranyvölgy Farkas Ferenc: Csínom Palkó Johann Strauss: Egy éj Velencében Johann Strauss: A denevér Johann Strauss: A cigánybáró Kálmán Imre: Ördöglovas Kálmán Imre: Marica grófnő Kálmán Imre: Cigányprímás Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Fall: Elvált asszony Kacsóh Pongrácz: János vitéz Fényes Szabolcs dalok Buday Dénes dalok Gyöngy Pál dalok Olasz dalok: Santa Lucia; Catari; O Sole Mio; Sorrentói emlék; Funiculi, funicula; Maria, Mari; Rossini: La Danza (A tánc) Stb. Bőven van/lesz miből válogatnia a héten a Dankó Rádió szerkesztőjének a Szabó Miklós-emlékhéten.
Összeszedtem, Szabó Miklós operaénekes hány operettből, daljátékból, zenés játékból énekelt fel részleteket - vagy teljes darabokat - a rádióban, és a hanglemezgyár stúdiójában. Nem teljes körű a lista: Huszka Jenő: Gül baba Huszka Jenő: Lili bárónő Huszka Jenő: Bob herceg Huszka Jenő: Erzsébet Jacobi: Leányvásár Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság Polgár Tibor: A furfangos özvegy Zeller: A madarász Suppé: A szép Galathea Szirmai Albert: Mágnás Miska Szirmai: Alexandra Lecocg: Angot asszony lánya Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél Lehár Ferenc: Cigányszerelem Lehár Ferenc: Paganini Lehár Ferenc: Éva Lehár Ferenc: Szép a világ Lehár Ferenc: Giuditta Lehár Ferenc: A víg özvegy Lehár Ferenc: Luxemburg grófja Oscar Straus: Varázskeringő Oscar Straus: Legénybúcsú Planquette: Rip van Winkle Kemény Egon: Valahol Délen Scserbacsov: Dohányon vett kapitány Dunajevszkij: Aranyvölgy Farkas Ferenc: Csínom Palkó Johann Strauss: Egy éj Velencében Johann Strauss: A denevér Johann Strauss: A cigánybáró Kálmán Imre: Ördöglovas Kálmán Imre: Marica grófnő Kálmán Imre: Cigányprímás Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Fall: Elvált asszony Kacsóh Pongrácz: János vitéz Fényes Szabolcs dalok Buday Dénes dalok Gyöngy Pál dalok Olasz dalok: Santa Lucia; Catari; O Sole Mio; Sorrentói emlék; Funiculi, funicula; Maria, Mari; Rossini: La Danza (A tánc) Stb. Bőven van/lesz miből válogatnia a héten a Dankó Rádió szerkesztőjének a Szabó Miklós-emlékhéten.
1778 Búbánat 2016-11-21 13:36:27 [Válasz erre: 1777 Búbánat 2016-11-20 08:51:08]
A Facebook oldalon tegnapra jelzett operettrészletek - helyesen - a mai adásnapon hangzottak el a Dankó Rádióban. Mától kezdetét vette a : [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/11/17/tul-az-operencian-47-het/; Szabó Miklós-emlékhét a Dankó Rádióban [/url] „Bölcsész végzettsége, több nyelv magas szintű ismerete és irodalmi tehetsége lehetővé tette, hogy a magyar nyelv szerelmeseként – a kor zenei gyakorlatának megfelelően magyar nyelvű előadások számára – igényes, prozódiailag mintaszerű, kiválóan énekelhető, az eredeti szöveg költőiségét és zeneiségét megtartó műfordításokat alkosson. Huszonöt operát és oratóriumot ültetett át magyarra. Az Erdélytől Floridáig című történelmi–ifjúsági regénye nagy sikert aratott.” [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Mikl%C3%B3s_(%C3%A9nekes); Szabó Miklós (Székesfehérvár, 1909. november 27. – Budapest, 1999. május 22.) magyar operaénekes [/url] A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a rádió hangarchívumából kikeresett egy Szabó Miklóssal 1984-ben készült születésnapi interjút: a beszélgetőtárs Tóth Gabriella a 75. születésnap apropóján kérdezte az „aranytorkú” operaénekest. Ennek a születésnapi beszélgetésnek a részleteit is meghallgathattuk a mai adásban, a Szabó Miklós énekhangján felcsendülő dalok előtt és között. Az interjúból megtudhatjuk, hogy Szabó Miklós még a nyugdíjas korában is fellépett, Szeged mellett az Operaházban is, többek között a Bajazzókban, a Manon Lescaut-ban vagy a Rigolettóban. Elmesélte, hogy amennyire örömmel szerződött 1957-ben Vaszy Viktor invitálására Szegedre – ahol végleg letelepedett -, úgy fájt neki, hogy el kellett szakadnia Pesttől, főleg a rádiós lehetőségek elmaradása miatt, hiszen azokban az időkben – mint mondta – nem volt olyan nap, hogy a rádió ne sugározta volna valamely opera, operett és nóta felvételét - oly annyira foglalkoztatva volt akkoriban a Rádióban is. A mai adásnap zenei összeállításában elsőként Fényes Szabolcs szerzeménye – „Küldök néked egy nápolyi dalt” – hangzott el Szabó Miklós énekfelvételéről, ami után két Lehár-operettből (Szép a világ; Paganini) csendültek fel jól ismert dalok és kettősök: Szabó Miklós éneke mellett Németh Marika, Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Palcsó Sándor élményszerű tolmácsolásában. Elhangzott továbbá egy dal: „Búcsúzás” - Vincze Ottó zenésítette meg a Szabó Miklós által írt és énekelt versszöveget (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás -1963). Szabó Miklós operaénekes két gondolatát hadd ragadjam még ki ebből az említett, régi születésnapi interjúból: „Mindig célom volt, hogy amit én látok, egy bizonyos belső vizualitással, azt rávarázsoljam arra a közönségre is, amely éppen hallgat engem, és megtöltsem azokkal az érzelmekkel, amelyek bennem is olyankor megjelennek, és csak akkor tartom eredményesnek, azt hogy egyáltalán megszólalok a közönség előtt, amikor érzem, hogy átveszik tőlem, és hálásak érte.” Arra a kérdésre, hogy „hajlandó-e új dolgokat is megtanulni?” - így válaszolt: „ Hát hogyne! … Na, attól függ, hogy mi az új. Én nem tudok egyetérteni a mai „kemény” zenékkel. Nem tartom fontosnak azt, hogy ami úgyis megjelenik az életünkben - sokszor elég komiszul -, hogy annak a zenei képét is adjam. Szeretném felmutatni, mert felmutatható minden őszinte művészetben, az, ami emberi. Térjünk vissza egymásnak a megértéséhez, térjünk vissza az emberséghez! Hagyjuk abba a terrorizmust! Olyan szépen lehetne élni! Olyan belső értékek rejtőznek minden emberben; próbálnánk azokat újraépíteni magunkban! Hátha akkor jobb lenne minden. Közelebb lennénk a régóta áhított békességhez! Miért kell mindig gyűlölködni egymással?! Ez az én célom főképp írásommal és hát énekesi szereplésemmel is.” Az adás ismétlése délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon. A részletes műsor pedig megtalálható a rádió Facebook oldalán.
A Facebook oldalon tegnapra jelzett operettrészletek - helyesen - a mai adásnapon hangzottak el a Dankó Rádióban. Mától kezdetét vette a : [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/11/17/tul-az-operencian-47-het/; Szabó Miklós-emlékhét a Dankó Rádióban [/url] „Bölcsész végzettsége, több nyelv magas szintű ismerete és irodalmi tehetsége lehetővé tette, hogy a magyar nyelv szerelmeseként – a kor zenei gyakorlatának megfelelően magyar nyelvű előadások számára – igényes, prozódiailag mintaszerű, kiválóan énekelhető, az eredeti szöveg költőiségét és zeneiségét megtartó műfordításokat alkosson. Huszonöt operát és oratóriumot ültetett át magyarra. Az Erdélytől Floridáig című történelmi–ifjúsági regénye nagy sikert aratott.” [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Mikl%C3%B3s_(%C3%A9nekes); Szabó Miklós (Székesfehérvár, 1909. november 27. – Budapest, 1999. május 22.) magyar operaénekes [/url] A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a rádió hangarchívumából kikeresett egy Szabó Miklóssal 1984-ben készült születésnapi interjút: a beszélgetőtárs Tóth Gabriella a 75. születésnap apropóján kérdezte az „aranytorkú” operaénekest. Ennek a születésnapi beszélgetésnek a részleteit is meghallgathattuk a mai adásban, a Szabó Miklós énekhangján felcsendülő dalok előtt és között. Az interjúból megtudhatjuk, hogy Szabó Miklós még a nyugdíjas korában is fellépett, Szeged mellett az Operaházban is, többek között a Bajazzókban, a Manon Lescaut-ban vagy a Rigolettóban. Elmesélte, hogy amennyire örömmel szerződött 1957-ben Vaszy Viktor invitálására Szegedre – ahol végleg letelepedett -, úgy fájt neki, hogy el kellett szakadnia Pesttől, főleg a rádiós lehetőségek elmaradása miatt, hiszen azokban az időkben – mint mondta – nem volt olyan nap, hogy a rádió ne sugározta volna valamely opera, operett és nóta felvételét - oly annyira foglalkoztatva volt akkoriban a Rádióban is. A mai adásnap zenei összeállításában elsőként Fényes Szabolcs szerzeménye – „Küldök néked egy nápolyi dalt” – hangzott el Szabó Miklós énekfelvételéről, ami után két Lehár-operettből (Szép a világ; Paganini) csendültek fel jól ismert dalok és kettősök: Szabó Miklós éneke mellett Németh Marika, Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Palcsó Sándor élményszerű tolmácsolásában. Elhangzott továbbá egy dal: „Búcsúzás” - Vincze Ottó zenésítette meg a Szabó Miklós által írt és énekelt versszöveget (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás -1963). Szabó Miklós operaénekes két gondolatát hadd ragadjam még ki ebből az említett, régi születésnapi interjúból: „Mindig célom volt, hogy amit én látok, egy bizonyos belső vizualitással, azt rávarázsoljam arra a közönségre is, amely éppen hallgat engem, és megtöltsem azokkal az érzelmekkel, amelyek bennem is olyankor megjelennek, és csak akkor tartom eredményesnek, azt hogy egyáltalán megszólalok a közönség előtt, amikor érzem, hogy átveszik tőlem, és hálásak érte.” Arra a kérdésre, hogy „hajlandó-e új dolgokat is megtanulni?” - így válaszolt: „ Hát hogyne! … Na, attól függ, hogy mi az új. Én nem tudok egyetérteni a mai „kemény” zenékkel. Nem tartom fontosnak azt, hogy ami úgyis megjelenik az életünkben - sokszor elég komiszul -, hogy annak a zenei képét is adjam. Szeretném felmutatni, mert felmutatható minden őszinte művészetben, az, ami emberi. Térjünk vissza egymásnak a megértéséhez, térjünk vissza az emberséghez! Hagyjuk abba a terrorizmust! Olyan szépen lehetne élni! Olyan belső értékek rejtőznek minden emberben; próbálnánk azokat újraépíteni magunkban! Hátha akkor jobb lenne minden. Közelebb lennénk a régóta áhított békességhez! Miért kell mindig gyűlölködni egymással?! Ez az én célom főképp írásommal és hát énekesi szereplésemmel is.” Az adás ismétlése délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon. A részletes műsor pedig megtalálható a rádió Facebook oldalán.
1777 Búbánat 2016-11-20 08:51:08
A kiváló operaénekesre, Szabó Miklósra emlékező hét lesz jövő héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában; a rádió facebook oldalára kitett mai adásának programjából azt látom, már most délelőtt 9 órától kezdetét veszi a rá való emlékezés, hiszen két Lehár-operett-tel indít: Szabó Miklós énekel a „Szép a világ” és a „Paganini” részleteiben!
A kiváló operaénekesre, Szabó Miklósra emlékező hét lesz jövő héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában; a rádió facebook oldalára kitett mai adásának programjából azt látom, már most délelőtt 9 órától kezdetét veszi a rá való emlékezés, hiszen két Lehár-operett-tel indít: Szabó Miklós énekel a „Szép a világ” és a „Paganini” részleteiben!
1776 Eusebius 2016-11-15 23:18:09 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
Végre! Minden reggel azzal kezdem az internetezést, hogy a Dankó Rádió facebook-oldalán megnézem az aznapi műsort. (Ritkán ugyan, de előfordul, hogy bosszankodom, amikor még 9 óra előtt pár perccel sem látható a program.) Ma reggel örömmel konstatáltam, hogy hosszú idő elteltével ismét hallhatók a régi kedvenc dalaim a Krisztina kisasszony-ból. Úgy látom, ezzel az örömömmel ma nem álltam egyedül! Kemény Egont saját értékrendemben igen magasra helyezem, különös élvezettel hallgatom melódiáit, amelyek mögött olyan derűt, belső harmóniát, emberi tisztaságot érzek én is, ami a hallgatóra is átsugárzik. (Sajnos a háború előtti és az 1945-50 közötti műveit nem nagyon ismerem, tudnátok ezekhez valamilyen elérhetőséget?)
Végre! Minden reggel azzal kezdem az internetezést, hogy a Dankó Rádió facebook-oldalán megnézem az aznapi műsort. (Ritkán ugyan, de előfordul, hogy bosszankodom, amikor még 9 óra előtt pár perccel sem látható a program.) Ma reggel örömmel konstatáltam, hogy hosszú idő elteltével ismét hallhatók a régi kedvenc dalaim a Krisztina kisasszony-ból. Úgy látom, ezzel az örömömmel ma nem álltam egyedül! Kemény Egont saját értékrendemben igen magasra helyezem, különös élvezettel hallgatom melódiáit, amelyek mögött olyan derűt, belső harmóniát, emberi tisztaságot érzek én is, ami a hallgatóra is átsugárzik. (Sajnos a háború előtti és az 1945-50 közötti műveit nem nagyon ismerem, tudnátok ezekhez valamilyen elérhetőséget?)
1775 Búbánat 2016-11-15 15:04:25 [Válasz erre: 1774 smaragd 2016-11-15 14:42:00]
A Krisztina kisasszonyból elhangzott remek zenékre most csodálkoztam rá, mint amikor először hallom, pedig biztos, hogy a hatvanas években már hallgattam e felvétel részleteit a rádióban. Köztük a táncos lüktetésű két vidám kettőst is, melyeket ma a Dankó Rádióban 18:38 órától ismét meghallgathatunk. Nem hagyom ki az ismétlést sem.
A Krisztina kisasszonyból elhangzott remek zenékre most csodálkoztam rá, mint amikor először hallom, pedig biztos, hogy a hatvanas években már hallgattam e felvétel részleteit a rádióban. Köztük a táncos lüktetésű két vidám kettőst is, melyeket ma a Dankó Rádióban 18:38 órától ismét meghallgathatunk. Nem hagyom ki az ismétlést sem.
1774 smaragd 2016-11-15 14:42:00 [Válasz erre: 1773 Búbánat 2016-11-15 14:37:29]
Persze ez nemcsak ma van így, de ma különösen, részben a "Palikám" esetében, részben a "Krisztina kisasszony" számtalan táncelemet felvonultató stílusgazdag zenéjét hallgatva.
Persze ez nemcsak ma van így, de ma különösen, részben a "Palikám" esetében, részben a "Krisztina kisasszony" számtalan táncelemet felvonultató stílusgazdag zenéjét hallgatva.
1773 Búbánat 2016-11-15 14:37:29 [Válasz erre: 1771 smaragd 2016-11-15 14:35:14]
Bizony, olykor-olykor még az is megeshet...Például a ma hallott Lehár Pacsirtájából, két elhangzott vidám énekszám alatt is jártak a lábaim...
Bizony, olykor-olykor még az is megeshet...Például a ma hallott Lehár Pacsirtájából, két elhangzott vidám énekszám alatt is jártak a lábaim...
1772 smaragd 2016-11-15 14:35:19 [Válasz erre: 1769 Búbánat 2016-11-15 14:32:26]
esetleg táncra perdülve!
esetleg táncra perdülve!
1771 smaragd 2016-11-15 14:35:14 [Válasz erre: 1769 Búbánat 2016-11-15 14:32:26]
esetleg táncra perdülve!
esetleg táncra perdülve!
1770 Búbánat 2016-11-15 14:35:09 [Válasz erre: 1769 Búbánat 2016-11-15 14:32:26]
Sokszor úgy hozza a (jó)sorsom, hogy villamoson, buszon, metrón állok, fülhallgató és a zsebrádió bekapcsolt állapotban - ha "Túl az Óperencián" adása szól a Dankó rádióban.
Sokszor úgy hozza a (jó)sorsom, hogy villamoson, buszon, metrón állok, fülhallgató és a zsebrádió bekapcsolt állapotban - ha "Túl az Óperencián" adása szól a Dankó rádióban.
1768 smaragd 2016-11-15 14:20:39 [Válasz erre: 1767 Búbánat 2016-11-15 14:09:41]
...És nemsokára újra hallhatjuk, a rádió mellett ülve...
...És nemsokára újra hallhatjuk, a rádió mellett ülve...
1767 Búbánat 2016-11-15 14:09:41 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
Krisztina dalának szövege így kezdődik helyesen: A madárka dalol az ágon, a nyárnak hév idején, Ha szívéből szeret a párom, hát vidáman dalolok én." /Smaragd fórumtárs besegített./
Krisztina dalának szövege így kezdődik helyesen: A madárka dalol az ágon, a nyárnak hév idején, Ha szívéből szeret a párom, hát vidáman dalolok én." /Smaragd fórumtárs besegített./
1766 Búbánat 2016-11-15 14:05:56 [Válasz erre: 1765 smaragd 2016-11-15 13:55:31]
Igen, örüljünk, hogy Nagy Ibolya újra örömet szerzett nekünk!
Igen, örüljünk, hogy Nagy Ibolya újra örömet szerzett nekünk!
1765 smaragd 2016-11-15 13:55:31 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
KEMÉNY EGON-Erdődy János:"Krisztina kisasszony" (1959) Rádióoperett Én is úgy találom, hogy a fenti zenés játékkal is gyarapította Nagy Ibolya azoknak az adásnapoknak a számát, amelyek kivételes örömet szereznek a hallgatóknak. Talán a további részletek is sorra kerülnek, újra örülhetünk a zene és a vers sziporkázó szellemességének, az énekesek és közreműködők nagyszerű tehetségének és játékának, élvezhetjük a duettek báját, az énekesnők csodálatos hangját. Szeretettel említem meg a zenei rendezőt, a Magyar Rádió kiváló személyiségét, Ruitner Sándort. Krisztina dalában az ismétlésénél, ma 18:38-tól, meghallgathatjuk a vers szövegét is, amelynek első két sora így szól: " A madárka dalol az ágon, a nyárnak hév idején, Ha szívéből szeret a párom, hát vidáman dalolok én." Petress Zsuzsa gyönyörű és kedves énekét, Krisztina szerepében a róla szóló emlékhéten is hallhattuk a "Túl az Óperencián" című Nagy Ibolya-műsorban.
KEMÉNY EGON-Erdődy János:"Krisztina kisasszony" (1959) Rádióoperett Én is úgy találom, hogy a fenti zenés játékkal is gyarapította Nagy Ibolya azoknak az adásnapoknak a számát, amelyek kivételes örömet szereznek a hallgatóknak. Talán a további részletek is sorra kerülnek, újra örülhetünk a zene és a vers sziporkázó szellemességének, az énekesek és közreműködők nagyszerű tehetségének és játékának, élvezhetjük a duettek báját, az énekesnők csodálatos hangját. Szeretettel említem meg a zenei rendezőt, a Magyar Rádió kiváló személyiségét, Ruitner Sándort. Krisztina dalában az ismétlésénél, ma 18:38-tól, meghallgathatjuk a vers szövegét is, amelynek első két sora így szól: " A madárka dalol az ágon, a nyárnak hév idején, Ha szívéből szeret a párom, hát vidáman dalolok én." Petress Zsuzsa gyönyörű és kedves énekét, Krisztina szerepében a róla szóló emlékhéten is hallhattuk a "Túl az Óperencián" című Nagy Ibolya-műsorban.
1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33 [Válasz erre: 1193 Búbánat 2015-06-13 12:57:02]
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásnapján délelőtt előbb Lehár Ferenc Pacsirtájának kedves, jól ismert dallamai csendültek fel Kincses Veronika, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István felvételeiről, majd Kemény Egon - Erdődy János rádióoperettjéből, a Krisztina kisasszonyból következtek ritkán hallható részletek. Azért is örültem ennek a második zenei blokknak, mert korábban a gyakran felcsendülő Krisztina kisasszony-nyitányon kívül más részlet nem igen szólalt még meg az operett rádiófelvételéről a Dankó Rádióban. Tavaly az [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1193#313678; 1.193-as számú bejegyzésemben [/url] hangot adtam óhajomnak, halljunk többet ebből a szép Kemény Egon-műből is, hiszem a Komáromi farsang, a Hatvani diákjai, A messzetűnt kedves vagy a Valahol Délen operettekből rendszeresen felhangzanak dalok az operettadásban; végre a mai műsorban realizálódott kívánságom: négy pompás részlet került lejátszásra a rádió hangarchívumából! Köszönet ezért Nagy Ibolya szerkesztőnek! - Krisztina és Eugene kettőse – Dal a hódításról: „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon, ez így szokott történni rendszerint, kisasszonyom /A hódításhoz kell egy hadsereg, amely a várat bátran vívja meg…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) - Krisztina és István kettőse: „Zápor után…kék a vidám fénylő ég…/ Nézz rám, tovafut a bánat, messze száll…” „ (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla) - Krisztina dala: „A madárka dalol az ágon a nyárnak szép idején…” (Petress Zsuzsa) - Blanche és Brunner kettőse: „Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…/Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked…” (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar) Már többször megírtam, de érdemes újra leírni ennek a rádiófelvételnek is a teljes színlapját: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a Miskolci Nemzeti Színház előadásáról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat… Megemlítem továbbá, hogy a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – akinek köszönetet mondok a mai adásnapért is – ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/11/11/tul-az-operencian-46-het/; Gallusz Nikolett énekes-színésznővel [/url] beszélget a Nagymező utcai Thália-látványstúdióban, amit követhetünk a hét minden napján a Dankó Rádió hullámhosszán. A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlő adása 18 és 19 óra között hallgatható meg, ami elérhető az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásnapján délelőtt előbb Lehár Ferenc Pacsirtájának kedves, jól ismert dallamai csendültek fel Kincses Veronika, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István felvételeiről, majd Kemény Egon - Erdődy János rádióoperettjéből, a Krisztina kisasszonyból következtek ritkán hallható részletek. Azért is örültem ennek a második zenei blokknak, mert korábban a gyakran felcsendülő Krisztina kisasszony-nyitányon kívül más részlet nem igen szólalt még meg az operett rádiófelvételéről a Dankó Rádióban. Tavaly az [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1193#313678; 1.193-as számú bejegyzésemben [/url] hangot adtam óhajomnak, halljunk többet ebből a szép Kemény Egon-műből is, hiszem a Komáromi farsang, a Hatvani diákjai, A messzetűnt kedves vagy a Valahol Délen operettekből rendszeresen felhangzanak dalok az operettadásban; végre a mai műsorban realizálódott kívánságom: négy pompás részlet került lejátszásra a rádió hangarchívumából! Köszönet ezért Nagy Ibolya szerkesztőnek! - Krisztina és Eugene kettőse – Dal a hódításról: „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon, ez így szokott történni rendszerint, kisasszonyom /A hódításhoz kell egy hadsereg, amely a várat bátran vívja meg…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) - Krisztina és István kettőse: „Zápor után…kék a vidám fénylő ég…/ Nézz rám, tovafut a bánat, messze száll…” „ (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla) - Krisztina dala: „A madárka dalol az ágon a nyárnak szép idején…” (Petress Zsuzsa) - Blanche és Brunner kettőse: „Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…/Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked…” (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar) Már többször megírtam, de érdemes újra leírni ennek a rádiófelvételnek is a teljes színlapját: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a Miskolci Nemzeti Színház előadásáról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat… Megemlítem továbbá, hogy a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – akinek köszönetet mondok a mai adásnapért is – ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/11/11/tul-az-operencian-46-het/; Gallusz Nikolett énekes-színésznővel [/url] beszélget a Nagymező utcai Thália-látványstúdióban, amit követhetünk a hét minden napján a Dankó Rádió hullámhosszán. A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlő adása 18 és 19 óra között hallgatható meg, ami elérhető az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1763 Búbánat 2016-11-11 21:28:57
1956. október 23. Kiragadom a rádió aznapi műsorából a Kossuth adón, 17.10 és 18.00 óra között sugárzott „operett-blokk” dokumentumát: Ha belegondolunk, a műsorszerkesztőnek előzetesen fogalma sem lehetett arról, hogy ez a nap miről és mitől lesz nevezetes; milyen forradalmi-harci események sora veszi kezdetét, és majd évtizedekkel később a történelemkönyvek lapjain is olvashatunk az akkori sorsfordító időkről. Az alábbi operettrészletek csendültek fel a rádióban 1956. október 23-a délutánján: 1. Leo Fall: Elvált asszony - nyitány (Km. a Magyar Operazenekar, vezényel: Bródy Tamás) 2. Oscar Straus: Legénybúcsú – Hans dala: „Mi kell, szívem, mi kell” (Szabó Miklós) 3. Jean Gilbert: A bíborruhás asszony – kettős: „Szép lány mind a száz” Vámos Ágnes és Kövecses Béla) 4. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Sylvia belépője (Lorenz Kornélia) 5. Jacobi Viktor: Leányvásár – Kettős: "Ha lennék egy lánykának édes…” (Neményi Lili és Kövecses Béla) 6. Huszka Jenő: Bob herceg – Bob belépője (Sárdy János) 7. Fényes Szabolcs: Szombat délután – dal az ibolyáról (Petress Zsuzsa) 8. Bródy Tamás: Kulcs a lábtörlő alatt – Lánchíd-dal (Kiss Ilona és Melis György) 9. Kemény Egon: Szerencsés utazás – keringő (Gyurkovics Mária) 10. Dunajevszkij: Aranyvölgy – Nyikoláj románca (Szabó Miklós) 11. Miljutyin: Nyugtalan boldogság – Szibériai rapszódia (Gyurkovics Mária)
1956. október 23. Kiragadom a rádió aznapi műsorából a Kossuth adón, 17.10 és 18.00 óra között sugárzott „operett-blokk” dokumentumát: Ha belegondolunk, a műsorszerkesztőnek előzetesen fogalma sem lehetett arról, hogy ez a nap miről és mitől lesz nevezetes; milyen forradalmi-harci események sora veszi kezdetét, és majd évtizedekkel később a történelemkönyvek lapjain is olvashatunk az akkori sorsfordító időkről. Az alábbi operettrészletek csendültek fel a rádióban 1956. október 23-a délutánján: 1. Leo Fall: Elvált asszony - nyitány (Km. a Magyar Operazenekar, vezényel: Bródy Tamás) 2. Oscar Straus: Legénybúcsú – Hans dala: „Mi kell, szívem, mi kell” (Szabó Miklós) 3. Jean Gilbert: A bíborruhás asszony – kettős: „Szép lány mind a száz” Vámos Ágnes és Kövecses Béla) 4. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Sylvia belépője (Lorenz Kornélia) 5. Jacobi Viktor: Leányvásár – Kettős: "Ha lennék egy lánykának édes…” (Neményi Lili és Kövecses Béla) 6. Huszka Jenő: Bob herceg – Bob belépője (Sárdy János) 7. Fényes Szabolcs: Szombat délután – dal az ibolyáról (Petress Zsuzsa) 8. Bródy Tamás: Kulcs a lábtörlő alatt – Lánchíd-dal (Kiss Ilona és Melis György) 9. Kemény Egon: Szerencsés utazás – keringő (Gyurkovics Mária) 10. Dunajevszkij: Aranyvölgy – Nyikoláj románca (Szabó Miklós) 11. Miljutyin: Nyugtalan boldogság – Szibériai rapszódia (Gyurkovics Mária)
1762 Búbánat 2016-11-11 21:26:25 [Válasz erre: 1761 Eusebius 2016-11-06 11:49:41]
Mindenesetre az Operaházban jövőre, az évad végén, felcsendülnek Kodály harmadik, ritkán műsorra tűzött színpadi művének részletei egy koncertelőadás keretei között: 2017. június 5. Kodály: Szimfónia Kodály: Nyári este Kodály: Czinka Panna (részletek) Érdemes lesz jegyet váltani erre a hangversenyszerűnek hirdetett előadásra. Bízom benne, hogy nem bánjuk meg.
Mindenesetre az Operaházban jövőre, az évad végén, felcsendülnek Kodály harmadik, ritkán műsorra tűzött színpadi művének részletei egy koncertelőadás keretei között: 2017. június 5. Kodály: Szimfónia Kodály: Nyári este Kodály: Czinka Panna (részletek) Érdemes lesz jegyet váltani erre a hangversenyszerűnek hirdetett előadásra. Bízom benne, hogy nem bánjuk meg.
1761 Eusebius 2016-11-06 11:49:41 [Válasz erre: 1760 Búbánat 2016-11-05 15:46:34]
Érdeklődéssel vártam tegnap a Dankó Rádióban hallható Czinka Panna-részleteket. A daljáték vagy részletei igen ritkán hallhatók, a legtöbb dal számomra újdonságként hatott. Kodály Zoltán harmadik, utolsó daljátékát (4 felvonásban) 1948. március 15-én mutatták be az Állami Operaházban. A darab mindössze két előadást ért meg, a sikertelenség okát elsősorban a gyenge szövegkönyvben látták (Balázs Béla munkája).Kodály Zoltán zenéje igényes,jól visszadja a kuruc kor hangulatát, véleményem szerint azonban mégsem éri el a Háry és a Székely fonó rendkívül magas szinvonalát.
Érdeklődéssel vártam tegnap a Dankó Rádióban hallható Czinka Panna-részleteket. A daljáték vagy részletei igen ritkán hallhatók, a legtöbb dal számomra újdonságként hatott. Kodály Zoltán harmadik, utolsó daljátékát (4 felvonásban) 1948. március 15-én mutatták be az Állami Operaházban. A darab mindössze két előadást ért meg, a sikertelenség okát elsősorban a gyenge szövegkönyvben látták (Balázs Béla munkája).Kodály Zoltán zenéje igényes,jól visszadja a kuruc kor hangulatát, véleményem szerint azonban mégsem éri el a Háry és a Székely fonó rendkívül magas szinvonalát.
1760 Búbánat 2016-11-05 15:46:34
„Csendül a nóta és száll a muzsika”. Ez a szlogenje a Dankó Rádió zenei műsorainak, így a Túl az Óperencián című operettműsornak is, melyet Nagy Ibolya szerkeszt és vezet – naponta, lassan négy éve már! A műsorába meghívott neves művészekkel (énekművészek, rendezők, színészek, karmesterek) heti beszélgetést folytat, de tematikus hetek is vannak az adás-sorozatban, amikor köztünk élő vagy már eltávozott nagy magyar művészeink pályáját, életútját járja körül bejátszott interjú- és riportrészletekkel, hangzó dokumentumokkal a rádió zenei archívumából. Ezen a héten egy színész-énekes házaspárt köszönthetünk a rádió mikrofonja előtt: Tihanyi Tóth Csaba és Bodnár Rita vall művészi pályájukról, közös életükről – énekfelvételeikből is kapunk ízelítőt. Természetesen nem maradnak el a magyar és az egyetemes operett alkotóinak műveiből felcsendülő dallamok sem. A ma délelőtti adásban részletek hangzottak el Kodály Czinka Pannájából Mátyás Mária, Sólyom-Nagy Sándor, Kalmár Magda és Gulyás Dénes felvételeiről, majd Kemény Egon Valahol Délen című operettjéből hallottunk néhány részletet Gyurkovics Mária, Mezei Mária, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós előadásában. Ismétlés: délután 18 órától a rádióban és a www.dankoradio.hu internetes elérhetőségen.
„Csendül a nóta és száll a muzsika”. Ez a szlogenje a Dankó Rádió zenei műsorainak, így a Túl az Óperencián című operettműsornak is, melyet Nagy Ibolya szerkeszt és vezet – naponta, lassan négy éve már! A műsorába meghívott neves művészekkel (énekművészek, rendezők, színészek, karmesterek) heti beszélgetést folytat, de tematikus hetek is vannak az adás-sorozatban, amikor köztünk élő vagy már eltávozott nagy magyar művészeink pályáját, életútját járja körül bejátszott interjú- és riportrészletekkel, hangzó dokumentumokkal a rádió zenei archívumából. Ezen a héten egy színész-énekes házaspárt köszönthetünk a rádió mikrofonja előtt: Tihanyi Tóth Csaba és Bodnár Rita vall művészi pályájukról, közös életükről – énekfelvételeikből is kapunk ízelítőt. Természetesen nem maradnak el a magyar és az egyetemes operett alkotóinak műveiből felcsendülő dallamok sem. A ma délelőtti adásban részletek hangzottak el Kodály Czinka Pannájából Mátyás Mária, Sólyom-Nagy Sándor, Kalmár Magda és Gulyás Dénes felvételeiről, majd Kemény Egon Valahol Délen című operettjéből hallottunk néhány részletet Gyurkovics Mária, Mezei Mária, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós előadásában. Ismétlés: délután 18 órától a rádióban és a www.dankoradio.hu internetes elérhetőségen.
1759 Búbánat 2016-11-05 13:27:05
Ma szereztem tudomást erről az operettritkaságról: Hajdú Júlia „Felhők felett” c. rádióoperettje valamikor az ötvenes évek legelején hangzott el a rádióban.(szöveg: Zoltán Pál) A neten találtam ezt a vidám dalt a darabból: [url] http://operett.network.hu/video/brody_tamas__koztunk_maradjon/ratonyi_robert__pont_pal_felhok_felett; Rátonyi Róbert - Pont Pál (Felhők felett) [/url] Alatta olvasható egy komment: „ nem hiszem, hogy túl sokan emlékeznének a "Felhők felett" c. rádióoperettre, amely az egyik első ilyen mű volt az 50-es évek elején. Akkoriban népszerű volt, mára teljesen feledésbe merült. Szerzője egyébként Hajdú Júlia, aki elsősorban slágerszerzőként volt elismert ("Sétahajó" stb.), szövegíró Zoltán Pál volt, ha jól emlékszem, fiatal sportrepülőkről szólt (hasonlóan a "2x2 néha öt" filmhez). Erre a dalra egyáltalán nem emlékeztem, de ezen kívül még 4 részletet ismerek, remélhetőleg azok is előkerülnek.” 1. Induló (Melis György és kórus) 2. „Pince-kettős”, „Egyszer minden ember életében van egy nagy pillanat...” (Szőnyi Olga és Melis György) 3. „Sétáltunk csendesen” (Gencsy Sári) 4. „Két sirály” keringő (Gencsy Sári) A rádió anno többször is adott részleteket ebből a műből, dokumentálom: 1950. november 1., szerda, 11.30-12.06, Petőfi Rádió Szórakoztató zene – hangfelvétel: 1. Majorossy: Liliomfi, nyitány 2. Farkas: Levél-kettős a Májusi fény című daljátékból 3. Strausz György: Változatok egy magyar népdalra 4. Losonczy: Volgaparti lányok 5. Hajdú: Kettős a Felhők felett című rádióoperettből 6. Tabányi: Accordeon brillant 7. Kemény: Hóvirágkeringő a „Talán a csillagok" c- rádióoperettből 8. Polgár: Hópelyhek tánca 1951. június 3., Kossuth Rádió 7.00 – 7.55 Zenés vasárnap reggel. Hanglemezek. 1. Kacsóh: Előjáték a János vitéz c. daljátékhoz. 2. Dunajevszkij: Nina dala az Aranyvölgy c. operettből. 3. Korescsenko: Keringő a Varázskeringő c. balettből. 4. Kerekes: Ez a perc ... dal a Palotaszálló c. operettből 5. Hajdú: Keringő a Felhők felett c. operettből 6. Majorossy: Bordal a Liliomfi c. operettből 7. Vasziljenko: Fiatal lányok tánca. 8. Kemény: Részlet a Szerencsés utazás c. operettből 9. Nedbal: Krakowiak a Lengyelvér c. operettből 10. Miljutyin: Tanja és Burmák kettőse a Nyugtalan boldogság c. operettből 11. Székely: Dal a fényről az Aranycsillag c. operettből 12. Blanter: Kettős a Filmcsillag c. zenés játékból. 13. Moor: Komadal. 1951. január 14., vasárnap, Petőfi Rádió 14.00-14.30: Tabányi Mihály zenekara játszik. 1. Vass: Jó friss víz 2. Tihanyi: Keringő 3. Vértes: Pillangó 4. Víg: Pitypalatty 5. Hajdú: Két sirály — dal a felhők felett c. operettből 6. Sas: Csodaszép itt Pesten 7. Szenkár: Zúg a szél 8. Ünnep a falun 9. Forsberg: Van egy kis harmonikám 1961. március 22. Petőfi rádió 18.05 – 18.30: Felhők felett... Könnyűzene. Úgyhogy ismereteim bővültek Hajdú Júliáról és meghallgatva ezt a vidám dalt, elismerően kell nyilatkoznom a szerzőről és művéről. Én is kíváncsi lennék ennek az operettnek további részleteire. Különben Hajdú Júlia munkásságáról és pályájáról a wikipédia mellett bővebb olvasnivaló található Gál György Sándor-Somogyi Vilmos Operettek könyvében - negyedik, javított és bővített kiadás (Zeneműkiadó, 1976), de a Felhők felett c. rádióoperettjét nem említi.
Ma szereztem tudomást erről az operettritkaságról: Hajdú Júlia „Felhők felett” c. rádióoperettje valamikor az ötvenes évek legelején hangzott el a rádióban.(szöveg: Zoltán Pál) A neten találtam ezt a vidám dalt a darabból: [url] http://operett.network.hu/video/brody_tamas__koztunk_maradjon/ratonyi_robert__pont_pal_felhok_felett; Rátonyi Róbert - Pont Pál (Felhők felett) [/url] Alatta olvasható egy komment: „ nem hiszem, hogy túl sokan emlékeznének a "Felhők felett" c. rádióoperettre, amely az egyik első ilyen mű volt az 50-es évek elején. Akkoriban népszerű volt, mára teljesen feledésbe merült. Szerzője egyébként Hajdú Júlia, aki elsősorban slágerszerzőként volt elismert ("Sétahajó" stb.), szövegíró Zoltán Pál volt, ha jól emlékszem, fiatal sportrepülőkről szólt (hasonlóan a "2x2 néha öt" filmhez). Erre a dalra egyáltalán nem emlékeztem, de ezen kívül még 4 részletet ismerek, remélhetőleg azok is előkerülnek.” 1. Induló (Melis György és kórus) 2. „Pince-kettős”, „Egyszer minden ember életében van egy nagy pillanat...” (Szőnyi Olga és Melis György) 3. „Sétáltunk csendesen” (Gencsy Sári) 4. „Két sirály” keringő (Gencsy Sári) A rádió anno többször is adott részleteket ebből a műből, dokumentálom: 1950. november 1., szerda, 11.30-12.06, Petőfi Rádió Szórakoztató zene – hangfelvétel: 1. Majorossy: Liliomfi, nyitány 2. Farkas: Levél-kettős a Májusi fény című daljátékból 3. Strausz György: Változatok egy magyar népdalra 4. Losonczy: Volgaparti lányok 5. Hajdú: Kettős a Felhők felett című rádióoperettből 6. Tabányi: Accordeon brillant 7. Kemény: Hóvirágkeringő a „Talán a csillagok" c- rádióoperettből 8. Polgár: Hópelyhek tánca 1951. június 3., Kossuth Rádió 7.00 – 7.55 Zenés vasárnap reggel. Hanglemezek. 1. Kacsóh: Előjáték a János vitéz c. daljátékhoz. 2. Dunajevszkij: Nina dala az Aranyvölgy c. operettből. 3. Korescsenko: Keringő a Varázskeringő c. balettből. 4. Kerekes: Ez a perc ... dal a Palotaszálló c. operettből 5. Hajdú: Keringő a Felhők felett c. operettből 6. Majorossy: Bordal a Liliomfi c. operettből 7. Vasziljenko: Fiatal lányok tánca. 8. Kemény: Részlet a Szerencsés utazás c. operettből 9. Nedbal: Krakowiak a Lengyelvér c. operettből 10. Miljutyin: Tanja és Burmák kettőse a Nyugtalan boldogság c. operettből 11. Székely: Dal a fényről az Aranycsillag c. operettből 12. Blanter: Kettős a Filmcsillag c. zenés játékból. 13. Moor: Komadal. 1951. január 14., vasárnap, Petőfi Rádió 14.00-14.30: Tabányi Mihály zenekara játszik. 1. Vass: Jó friss víz 2. Tihanyi: Keringő 3. Vértes: Pillangó 4. Víg: Pitypalatty 5. Hajdú: Két sirály — dal a felhők felett c. operettből 6. Sas: Csodaszép itt Pesten 7. Szenkár: Zúg a szél 8. Ünnep a falun 9. Forsberg: Van egy kis harmonikám 1961. március 22. Petőfi rádió 18.05 – 18.30: Felhők felett... Könnyűzene. Úgyhogy ismereteim bővültek Hajdú Júliáról és meghallgatva ezt a vidám dalt, elismerően kell nyilatkoznom a szerzőről és művéről. Én is kíváncsi lennék ennek az operettnek további részleteire. Különben Hajdú Júlia munkásságáról és pályájáról a wikipédia mellett bővebb olvasnivaló található Gál György Sándor-Somogyi Vilmos Operettek könyvében - negyedik, javított és bővített kiadás (Zeneműkiadó, 1976), de a Felhők felett c. rádióoperettjét nem említi.
1758 Búbánat 2016-10-29 10:47:00
Még nincs fenn a Dankó Rádió Facebook oldalán a ma délelőtt sugárzott operettadás műsora. Röviden ideírom, mit hallhattunk: Lehár Ferenc – Szenes Andor: Friderika - részletek (1972-es rádiófelvételről: km. az MRT Szimfonikus Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Goethe dala: „Óh lányka, óh lánykám, imádlak én…” SIMÁNDY JÓZSEF) - Szerelmi kettős (Andor Éva és Simándy József) - Kórusjelenet - Dal: „Báránykám, báránykám … csalfa lelkű mind a lány…” (Bende Zsolt) Huszka Jenő: Mária főhadnagy – részletek Km. Kalocsai Zsuzsa és mások Huszka Jenő- Petőfi Sándor: Szeptember végén (Balczó Péter) A műsorban a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége egész héten át [url] http://www.terasz.hu/premier/main.php?id=premier&page=cikk&cikk_id=5043; Iván Ildikó operaénekesnő, [/url] aki egy részletet énekelt Verdi Traviatája utolsó felvonásából (a felvételen km. Kiss B. Atilla) Az adás Suppé Boccaccio című operettjének dallamaival zárult. A műsor ismétlését 18 órától meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
Még nincs fenn a Dankó Rádió Facebook oldalán a ma délelőtt sugárzott operettadás műsora. Röviden ideírom, mit hallhattunk: Lehár Ferenc – Szenes Andor: Friderika - részletek (1972-es rádiófelvételről: km. az MRT Szimfonikus Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Goethe dala: „Óh lányka, óh lánykám, imádlak én…” SIMÁNDY JÓZSEF) - Szerelmi kettős (Andor Éva és Simándy József) - Kórusjelenet - Dal: „Báránykám, báránykám … csalfa lelkű mind a lány…” (Bende Zsolt) Huszka Jenő: Mária főhadnagy – részletek Km. Kalocsai Zsuzsa és mások Huszka Jenő- Petőfi Sándor: Szeptember végén (Balczó Péter) A műsorban a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége egész héten át [url] http://www.terasz.hu/premier/main.php?id=premier&page=cikk&cikk_id=5043; Iván Ildikó operaénekesnő, [/url] aki egy részletet énekelt Verdi Traviatája utolsó felvonásából (a felvételen km. Kiss B. Atilla) Az adás Suppé Boccaccio című operettjének dallamaival zárult. A műsor ismétlését 18 órától meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
1757 Búbánat 2016-10-28 10:45:28
Ma ünnepli 85. születésnapját [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1nyi_J%C3%A1nos_(opera%C3%A9nekes); Csányi János operaénekes, [/url] aki a Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai operettműsorának vendége volt. Nagy Ibolya nagy szeretettel köszöntötte a neves művészt, beszélgetésükből sok érdekességet, adatot megtudhattunk Csányi János befutott, több évtizedes művészi pályájáról, melynek során a kezdeti vidéki színházaktól, majd a Fővárosi Operettszínház bonviván szerepkörétől egyenes út vezetett a Magyar Állami Operaházba, hol az eltöltött három évtized alatt hőstenorként (Siegfried, Otello...) és számtalan karakter szerepben láthatta őt a közönség. [url] https://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.operetthajo.hu/sites/default/files/operetthajo-1320776068.jpg&imgrefurl=http://www.operetthajo.hu/hu/csanyi-janos-muvesz-ur-80-szuletesnapja&h=528&w=341&tbnid=otJrmvB6A-473M:&tbnh=160&tbnw=103&docid=Zow6yJQWLL_l7M&itg=1&usg=__cWb-jBFG9G2p7jWERrGZ262nI0Q=&sa=X&sqi=2&ved=0ahUKEwjl2r3Khv3PAhUDVhQKHYkmC6oQ_B0IhgEwEA; Csányi Jánost [/url] a Magyar Állami Operaház hőstenorját, az Operettszínház egykori bonvivánját, a népszerű Tv és filmszínészt (Egy óra múlva itt vagyok - Katica úr; Szomszédok sorozat – Góliát; Koppányi aga testamentuma stb.), az Operetthajó alapítóját születésnapján szeretettel köszöntöm én is. A Dankó Rádió adásában az alábbi operettrészleteket hallhattuk Csányi János előadásában, felvételei közül: Lehár: A víg özvegy -Danilo belépője Kacsóh: János vitéz - Bagó dala a II. felvonásból Huszka: Gül baba - Mujkó nótája a II. felvonásból Huszka: Gül baba - Bordal a II. felvonásból Kálmán: Marica grófnő - Tasziló dala Csányi János operaénekes fia, a szintén énekművész Csányi László énekhangja is felcsendült a műsorban: Puccini Turandotjából Kalaf áriáját hallottuk tőle, a III. felvonásból. A délelőtti adást megismétli a Dankó Rádió 18 órától. Benne még részletek szólalnak meg Fall Pompadourjából is (kettősök: Házy Erzsébet és Korondy György; Kalmár Magda és Palcsó Sándor; Tiboldi Mária és Oszvald Marika felvételeiből)
Ma ünnepli 85. születésnapját [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1nyi_J%C3%A1nos_(opera%C3%A9nekes); Csányi János operaénekes, [/url] aki a Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai operettműsorának vendége volt. Nagy Ibolya nagy szeretettel köszöntötte a neves művészt, beszélgetésükből sok érdekességet, adatot megtudhattunk Csányi János befutott, több évtizedes művészi pályájáról, melynek során a kezdeti vidéki színházaktól, majd a Fővárosi Operettszínház bonviván szerepkörétől egyenes út vezetett a Magyar Állami Operaházba, hol az eltöltött három évtized alatt hőstenorként (Siegfried, Otello...) és számtalan karakter szerepben láthatta őt a közönség. [url] https://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.operetthajo.hu/sites/default/files/operetthajo-1320776068.jpg&imgrefurl=http://www.operetthajo.hu/hu/csanyi-janos-muvesz-ur-80-szuletesnapja&h=528&w=341&tbnid=otJrmvB6A-473M:&tbnh=160&tbnw=103&docid=Zow6yJQWLL_l7M&itg=1&usg=__cWb-jBFG9G2p7jWERrGZ262nI0Q=&sa=X&sqi=2&ved=0ahUKEwjl2r3Khv3PAhUDVhQKHYkmC6oQ_B0IhgEwEA; Csányi Jánost [/url] a Magyar Állami Operaház hőstenorját, az Operettszínház egykori bonvivánját, a népszerű Tv és filmszínészt (Egy óra múlva itt vagyok - Katica úr; Szomszédok sorozat – Góliát; Koppányi aga testamentuma stb.), az Operetthajó alapítóját születésnapján szeretettel köszöntöm én is. A Dankó Rádió adásában az alábbi operettrészleteket hallhattuk Csányi János előadásában, felvételei közül: Lehár: A víg özvegy -Danilo belépője Kacsóh: János vitéz - Bagó dala a II. felvonásból Huszka: Gül baba - Mujkó nótája a II. felvonásból Huszka: Gül baba - Bordal a II. felvonásból Kálmán: Marica grófnő - Tasziló dala Csányi János operaénekes fia, a szintén énekművész Csányi László énekhangja is felcsendült a műsorban: Puccini Turandotjából Kalaf áriáját hallottuk tőle, a III. felvonásból. A délelőtti adást megismétli a Dankó Rádió 18 órától. Benne még részletek szólalnak meg Fall Pompadourjából is (kettősök: Házy Erzsébet és Korondy György; Kalmár Magda és Palcsó Sándor; Tiboldi Mária és Oszvald Marika felvételeiből)
1756 zenebaratmonika 2016-10-12 15:52:03 [Válasz erre: 1755 zenebaratmonika 2016-10-12 15:51:13]
3:1 a szerelem javára a darab pontos címe
3:1 a szerelem javára a darab pontos címe
1755 zenebaratmonika 2016-10-12 15:51:13 [Válasz erre: 1752 Búbánat 2016-10-04 10:17:32]
Én még soha se hallottam, hogy Benatzky vagy Brodszky dalokat adott volna elő a Dankórádió, viszont a Rádió D szokott tőlük néha játszani. Két éve láttam Székesfehérvéron a +:1 a szerelem javára c. Ábrahám operettet, egész jó dalok voltak belőle, mindenesetre a Dankó rádiónak mindössze 2 felvétele van a darabból az Álmaimban láttalak és a Beleszerettem magába Zentai Anna és Német Marika előadásában, hát nem tudom, de pl. Bársony Rózsi és Alpár Gitta, Dénes Oszkár soha sem szerepelnek a műsoron, nem értem miért. Gyöngy Pálnak szintén van rádióoperettje, amit kedvelek, néha az is megy a Dankón.
Én még soha se hallottam, hogy Benatzky vagy Brodszky dalokat adott volna elő a Dankórádió, viszont a Rádió D szokott tőlük néha játszani. Két éve láttam Székesfehérvéron a +:1 a szerelem javára c. Ábrahám operettet, egész jó dalok voltak belőle, mindenesetre a Dankó rádiónak mindössze 2 felvétele van a darabból az Álmaimban láttalak és a Beleszerettem magába Zentai Anna és Német Marika előadásában, hát nem tudom, de pl. Bársony Rózsi és Alpár Gitta, Dénes Oszkár soha sem szerepelnek a műsoron, nem értem miért. Gyöngy Pálnak szintén van rádióoperettje, amit kedvelek, néha az is megy a Dankón.
1754 Búbánat 2016-10-08 14:07:48
A Dankó rádió Facebook oldalán a mai (szombat) operettműsor részletezése eltér attól, ami délelőtt az adásba ment: Kálmán Imre Tatárjárás című operettjének részleteit és Fényes Szabolcs –műveket tüntet fel az oldal. (Jövő héten Fényes Szabolcs-emlékhét lesz a rádióban, nyilván tévedésből, talán már a hétfői műsorprogramot tették be az oldalra.) Ideírom, mit hallhattunk ma a Túl az Óperencián című operettműsorban: - Vincze Ottó: Párizsi vendég – nyitány - Millöcker: Dubarry – Dubarry dala (Morvay Pálma) - Johann Strauss-Benatzky: Casanova – kettős (Morvay Pálma és Osskó András, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Pfeiffer Gyula) - Johann Strauss: A cigánybáró – a részletekben Berkes János, Csonka Zsuzsa, Leblanc Győző és Melis György felvételei szólaltak meg - Dankó Pista nótája (Morvay Pálma) - Tréfás György basszistára emlékezve, 2009-ből egy riportbejátszásban maga a művész beszél pályafutásáról. - Verdi: Ernani – Don Silva két szakaszos áriája (Tréfás György) - Lehár: Cigányszerelem – nyitány (keringő-egyveleg) A műsor vendége ezen a héten Morvay Pálma, szoprán – akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a zenei bejátszások között. A délelőtti adás 18 órától megismétlésre kerül.
A Dankó rádió Facebook oldalán a mai (szombat) operettműsor részletezése eltér attól, ami délelőtt az adásba ment: Kálmán Imre Tatárjárás című operettjének részleteit és Fényes Szabolcs –műveket tüntet fel az oldal. (Jövő héten Fényes Szabolcs-emlékhét lesz a rádióban, nyilván tévedésből, talán már a hétfői műsorprogramot tették be az oldalra.) Ideírom, mit hallhattunk ma a Túl az Óperencián című operettműsorban: - Vincze Ottó: Párizsi vendég – nyitány - Millöcker: Dubarry – Dubarry dala (Morvay Pálma) - Johann Strauss-Benatzky: Casanova – kettős (Morvay Pálma és Osskó András, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Pfeiffer Gyula) - Johann Strauss: A cigánybáró – a részletekben Berkes János, Csonka Zsuzsa, Leblanc Győző és Melis György felvételei szólaltak meg - Dankó Pista nótája (Morvay Pálma) - Tréfás György basszistára emlékezve, 2009-ből egy riportbejátszásban maga a művész beszél pályafutásáról. - Verdi: Ernani – Don Silva két szakaszos áriája (Tréfás György) - Lehár: Cigányszerelem – nyitány (keringő-egyveleg) A műsor vendége ezen a héten Morvay Pálma, szoprán – akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a zenei bejátszások között. A délelőtti adás 18 órától megismétlésre kerül.
1753 Búbánat 2016-10-04 11:21:22
A Dankó Rádióban nemrég ért véget a szokásos "napi" operettműsor, benne két olyan operettből hangzottak el részletek, melyek az első pillanattól fogva megkaptak, mióta először megismertem azokat. Lehár és Offenbach összes operettjével így vagyok, ezért a ma felcsendült dalok az Éva illetve a Kékszakáll című darabokból is ugyancsak számomra megunhatatlanok - akárhányszor hallgatom meg azok részleteit, mindig lebilincselnek, elandalítanak vagy éppen izgalomba hoznak: dallaminvenciójukkal, igényes hangszerelésükkel, gazdag érzelemvilágukkal, ötletességükkel - legyenek bár vidám vagy bús jelenetek - hangzásvilágukkal mindig tudnak hatni rám, lekötnek; szinte beleélem magam a történetbe, szituációba, amint valamely szereplő, előadó énekhangján felhangzanak a dalbetétből a nagyszerű melódiák! 1. Lehár Ferenc – Bodanzky – Willner – Gábor Andor - Szabó Miklós: Éva című operettjéből ma a következő részletek kerültek adásba: A rádiófelvétel bemutatója 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30. Km. a Magyar Rádió És Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András - Oktáv dala (No.11.) - Korondy György - Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból (No.7.) „Úgyis egy a fő a férfinépnek”- Németh Marika, Bende Zsolt, az MRT Énekkara - Éva belépője (No.2.) „Az én anyám szép volt…” - Lehoczky Éva - Éva és Pipsi kettőse (No.15.) „ A Párizs lánya sétatérre ér…./Így él egy diszkrét nő…” – Lehoczky Éva, Németh Marika - Hármas (egy korábbi, 1958-es stúdiófelvételről) - Zentai Anna, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, km. az Állami Hangversenyzenekar 2. Offenbach: Kékszakáll - [url] http://operett.network.hu/video/offenbach__kekszakall/morvay_palma__offenbach__kekszakall_sosko_andras; Kettős – Morvay Pálma és Soskó András [/url] - km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara - Nyitány, Gyopár és Zafir kettőse (No.1) - Lehoczky Éva és Fülöp Attila, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00) - Oszkár dala – Maleczky Oszkár, km. a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (a stúdiófelvétel az ötvenes évek végén készült) Ezen a héten Morvay Pálma az operettműsor vendége, akit otthonában keresett fel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya: beszélgetésüket halljuk a napi operettzenék bejátszásai közé szerkesztve: [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/09/30/tul-az-operencian-40-het/; Morvay Pálma önvallomása [/url] A délelőtti adás ismétlését meghallgathatjuk 18 órától a rádió frekvenciáin és az interneten is online, a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádióban nemrég ért véget a szokásos "napi" operettműsor, benne két olyan operettből hangzottak el részletek, melyek az első pillanattól fogva megkaptak, mióta először megismertem azokat. Lehár és Offenbach összes operettjével így vagyok, ezért a ma felcsendült dalok az Éva illetve a Kékszakáll című darabokból is ugyancsak számomra megunhatatlanok - akárhányszor hallgatom meg azok részleteit, mindig lebilincselnek, elandalítanak vagy éppen izgalomba hoznak: dallaminvenciójukkal, igényes hangszerelésükkel, gazdag érzelemvilágukkal, ötletességükkel - legyenek bár vidám vagy bús jelenetek - hangzásvilágukkal mindig tudnak hatni rám, lekötnek; szinte beleélem magam a történetbe, szituációba, amint valamely szereplő, előadó énekhangján felhangzanak a dalbetétből a nagyszerű melódiák! 1. Lehár Ferenc – Bodanzky – Willner – Gábor Andor - Szabó Miklós: Éva című operettjéből ma a következő részletek kerültek adásba: A rádiófelvétel bemutatója 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30. Km. a Magyar Rádió És Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András - Oktáv dala (No.11.) - Korondy György - Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból (No.7.) „Úgyis egy a fő a férfinépnek”- Németh Marika, Bende Zsolt, az MRT Énekkara - Éva belépője (No.2.) „Az én anyám szép volt…” - Lehoczky Éva - Éva és Pipsi kettőse (No.15.) „ A Párizs lánya sétatérre ér…./Így él egy diszkrét nő…” – Lehoczky Éva, Németh Marika - Hármas (egy korábbi, 1958-es stúdiófelvételről) - Zentai Anna, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, km. az Állami Hangversenyzenekar 2. Offenbach: Kékszakáll - [url] http://operett.network.hu/video/offenbach__kekszakall/morvay_palma__offenbach__kekszakall_sosko_andras; Kettős – Morvay Pálma és Soskó András [/url] - km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara - Nyitány, Gyopár és Zafir kettőse (No.1) - Lehoczky Éva és Fülöp Attila, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00) - Oszkár dala – Maleczky Oszkár, km. a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (a stúdiófelvétel az ötvenes évek végén készült) Ezen a héten Morvay Pálma az operettműsor vendége, akit otthonában keresett fel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya: beszélgetésüket halljuk a napi operettzenék bejátszásai közé szerkesztve: [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/09/30/tul-az-operencian-40-het/; Morvay Pálma önvallomása [/url] A délelőtti adás ismétlését meghallgathatjuk 18 órától a rádió frekvenciáin és az interneten is online, a www.dankoradio.hu oldalon.
1752 Búbánat 2016-10-04 10:17:32 [Válasz erre: 1748 zenebaratmonika 2016-09-26 12:20:46]
A jó dalokat szívesen meghallgatom - azokból a darabokból is, melyek amúgy valóban nem a kedvenceim. Már csak azért is, mert lehetnek az előadók között is kedvencek (hangfelvétel, előadás, film, rádió, hanglemez, televízió). A rádióoperettek többsége (nem hoz "lázba", kivételt képeznek Huszka Jenő, Eisemann Mihály, Kemény Egon, Farkas Ferenc, Kerekes János, Vincze Ottó, Bródy Tamás, Polgár Tibor egyes művei. Brodszky, Benatzky szerzeményeinek részleteit, egyes dalait is meghallgatom, ha szól a rádió, nem kapcsolom ki a készüléket. "Ismerkedem" a hangzásvilágukkal. Ha sokat hallgatom, akár még meg is szerethetem azokat... Kedvelni és szeretni valamit-valakit, nálam ez két külön fogalom, megkülönböztetem egymástól.
A jó dalokat szívesen meghallgatom - azokból a darabokból is, melyek amúgy valóban nem a kedvenceim. Már csak azért is, mert lehetnek az előadók között is kedvencek (hangfelvétel, előadás, film, rádió, hanglemez, televízió). A rádióoperettek többsége (nem hoz "lázba", kivételt képeznek Huszka Jenő, Eisemann Mihály, Kemény Egon, Farkas Ferenc, Kerekes János, Vincze Ottó, Bródy Tamás, Polgár Tibor egyes művei. Brodszky, Benatzky szerzeményeinek részleteit, egyes dalait is meghallgatom, ha szól a rádió, nem kapcsolom ki a készüléket. "Ismerkedem" a hangzásvilágukkal. Ha sokat hallgatom, akár még meg is szerethetem azokat... Kedvelni és szeretni valamit-valakit, nálam ez két külön fogalom, megkülönböztetem egymástól.
1751 zenebaratmonika 2016-09-26 12:29:26 [Válasz erre: 1750 zenebaratmonika 2016-09-26 12:28:11]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=RzoHVr58iy4 [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=RzoHVr58iy4 [/url]
1750 zenebaratmonika 2016-09-26 12:28:11
[url]http://www.youtube.com/watch?v=RzoHVr58iy4[/url]
[url]http://www.youtube.com/watch?v=RzoHVr58iy4[/url]
1749 zenebaratmonika 2016-09-26 12:26:39 [Válasz erre: 1748 zenebaratmonika 2016-09-26 12:20:46]
[url] http://https://www.youtube.com/watch?v=RzoHVr58iy4;film [/url]
[url] http://https://www.youtube.com/watch?v=RzoHVr58iy4;film [/url]
1748 zenebaratmonika 2016-09-26 12:20:46 [Válasz erre: 1747 Búbánat 2016-09-25 13:28:22]
Azt tudod hogy Brodszky dalait miért nem játszák soha. Fura mert ő is a 30-as évek legismertebb operettszerzői egyike, bár inkább filmzenéi lettek sikeresek. Benatzky sincs soha sem, bár tudom, annyira nem kedveled, én meg úgy vagyok vele van pár jó dala.
Azt tudod hogy Brodszky dalait miért nem játszák soha. Fura mert ő is a 30-as évek legismertebb operettszerzői egyike, bár inkább filmzenéi lettek sikeresek. Benatzky sincs soha sem, bár tudom, annyira nem kedveled, én meg úgy vagyok vele van pár jó dala.
1747 Búbánat 2016-09-25 13:28:22
A délelőtti adással véget ért Svéd Sándor művészetére emlékező hét a Dankó Rádió operettműsorában. Ezúttal is dr. Szomolányi Gy. István elevenítette fel élményeit a 110 éve született világhírű magyar operaénekesről, lemezfelvételei kapcsán. Az adásban –a 100 éve született Simándy Józsefre is emlékezve – felcsendült Svéd Sándor és a legendás tenorista közös felvételéről nevezetes „Szabadságkettős” a Don Carlosból! 1.) – magyarul. (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) A felhangzó zene előtt Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető bejátszott egy archív interjú-részletet Simándytól, aki Svéd Sándorra emlékezett, Posájára is a Don Carlosban, a közös fellépésükre… A Verdi –operarészlet mellett Svéd más lemezfelvételeiről is sok érdekeset mondott a stúdióba meghívott Szomolányi úr, és természetesen ezekhez is járul zenei bejátszás: 2.)Huszka Jenő-Martos Ferenc: Bob herceg – A holló legendája (Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) 3.) Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória – kettős (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Zenekara) 4.) Szirmai Albert-Emőd Tamás: Mézeskalács – kettős:„Szív küldi szívnek szívesen” (Raffay Erzsébet, Svéd Sándor, km. Stúdiózenekar) 5.) Nóta. Balázs Árpád - Farkas Imre: „Ahogy én szeretlek” (Svéd Sándor) 6.) Kálmán Imre: Cigányprímás – Stradivari-dal (Svéd Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) 7.) Mozart: Don Giovanni – „Pezsgőária” (Svéd Sándor, km.a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Az ismétlés 18 órakor kezdődik a rádióban.
A délelőtti adással véget ért Svéd Sándor művészetére emlékező hét a Dankó Rádió operettműsorában. Ezúttal is dr. Szomolányi Gy. István elevenítette fel élményeit a 110 éve született világhírű magyar operaénekesről, lemezfelvételei kapcsán. Az adásban –a 100 éve született Simándy Józsefre is emlékezve – felcsendült Svéd Sándor és a legendás tenorista közös felvételéről nevezetes „Szabadságkettős” a Don Carlosból! 1.) – magyarul. (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) A felhangzó zene előtt Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető bejátszott egy archív interjú-részletet Simándytól, aki Svéd Sándorra emlékezett, Posájára is a Don Carlosban, a közös fellépésükre… A Verdi –operarészlet mellett Svéd más lemezfelvételeiről is sok érdekeset mondott a stúdióba meghívott Szomolányi úr, és természetesen ezekhez is járul zenei bejátszás: 2.)Huszka Jenő-Martos Ferenc: Bob herceg – A holló legendája (Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) 3.) Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória – kettős (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Zenekara) 4.) Szirmai Albert-Emőd Tamás: Mézeskalács – kettős:„Szív küldi szívnek szívesen” (Raffay Erzsébet, Svéd Sándor, km. Stúdiózenekar) 5.) Nóta. Balázs Árpád - Farkas Imre: „Ahogy én szeretlek” (Svéd Sándor) 6.) Kálmán Imre: Cigányprímás – Stradivari-dal (Svéd Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) 7.) Mozart: Don Giovanni – „Pezsgőária” (Svéd Sándor, km.a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Az ismétlés 18 órakor kezdődik a rádióban.
1746 Búbánat 2016-09-24 10:34:23
Ezen a héten Svéd Sándor születésének 110. évfordulójára emlékezik a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora, benne Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető dr. Szomolányi Gy. Istvánnal, lemezgyűjtővel, beszélget a legendás baritonistáról, válogatva és bejátszva az archív felvételeiből, közülük kuriózumnak is minősülő darabokat. A mai napon a következő részletekben hallhattuk Svéd Sándor gyönyörű énekhangját: 1. Wagner: Tannhäuser – Wolfram dala a III. felvonásból - Dal az Esthajnalcsillaghoz (1955-ös stúdiófelvétel, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Komor Vilmos) 2. Lehár: A mosoly országa – Szu-Csong áriája a II. felvonásból – „Vágyom egy nő után” (Km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil) 3. Magyar nóta - Kék Nefelejcs (Szerző: Bánffy György/Kazaliczky Antal) Svéd Sándor felvételei mellett részleteket hallhattunk még Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjéből (Németh Marika, Palcsó Sándor), Lehár Ferenc Garabonciás című (A cigányszerelem átdolgozása; a rádióban A vándordiák címmel készült belőle stúdiófelvétel) daljátékából: Sárdy János énekelte az „Utam muzsikálva járom” áriát. A délelőtti műsort 18 órától megismétli a rádió.
Ezen a héten Svéd Sándor születésének 110. évfordulójára emlékezik a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora, benne Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető dr. Szomolányi Gy. Istvánnal, lemezgyűjtővel, beszélget a legendás baritonistáról, válogatva és bejátszva az archív felvételeiből, közülük kuriózumnak is minősülő darabokat. A mai napon a következő részletekben hallhattuk Svéd Sándor gyönyörű énekhangját: 1. Wagner: Tannhäuser – Wolfram dala a III. felvonásból - Dal az Esthajnalcsillaghoz (1955-ös stúdiófelvétel, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Komor Vilmos) 2. Lehár: A mosoly országa – Szu-Csong áriája a II. felvonásból – „Vágyom egy nő után” (Km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil) 3. Magyar nóta - Kék Nefelejcs (Szerző: Bánffy György/Kazaliczky Antal) Svéd Sándor felvételei mellett részleteket hallhattunk még Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjéből (Németh Marika, Palcsó Sándor), Lehár Ferenc Garabonciás című (A cigányszerelem átdolgozása; a rádióban A vándordiák címmel készült belőle stúdiófelvétel) daljátékából: Sárdy János énekelte az „Utam muzsikálva járom” áriát. A délelőtti műsort 18 órától megismétli a rádió.
1745 Búbánat 2016-09-23 10:58:28
Svéd Sándorra emlékezve - az elmúlt napok zenei összeállításához hasonlóan - ismét három felvétele (opera, operett, magyar nóta) szólalt meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, és ismét Szomolányi Gy. István kommentálta, amit ezekről a számokról tudni érdemes: 1. Verdi: Traviata – Violetta és Germont kettőse a II. felvonásból /részlet/ : Szecsődi Irén és Svéd Sándor. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Pless László vezényli. (Magyar Hanglemezgyár felvétele, 1952. február) 2. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Mujkó dala: „Darumadár fenn az égen…” (Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) 3. Magyar nóta, ismeretlen szerzőtől: „Esik eső csendesen, lepereg az ereszen, az ereszen…” (Svéd Sándor) A délelőtti adásban részleteket hallhattunk Lehár Ferenc – Gábor Andor – Zoltán Pál: Cigányszerelem című operettjéből (Kincses Veronika, Takács Tamara, Bende Zsolt, Gulyás Dénes, Molnár András, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Nagy Ferenc) Továbbá Huszka Jenő –Szilágyi László Erzsébet című daljátékából is felcsendült néhány részlet Balczó Péter (Petőfi Sándor: Szeptember végén megzenésített költemény előadója), Kalmár Magda, Kalocsai Zsuzsa, Szendy Szilvi és Kerény Miklós Máté előadásában (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - 2014-es stúdiófelvételről. Egyetlen dal erejéig Rökk Marika énekét is hallhattuk az Operettszínház 1992-es Marica grófnő produkciójából: „Szép város Kolozsvár” – a kettősben Németh Sándor volt a partnere. Az operettműsor ismétlése délután hat órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin, és a www.dankoradio.hu internetes oldalon is.
Svéd Sándorra emlékezve - az elmúlt napok zenei összeállításához hasonlóan - ismét három felvétele (opera, operett, magyar nóta) szólalt meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, és ismét Szomolányi Gy. István kommentálta, amit ezekről a számokról tudni érdemes: 1. Verdi: Traviata – Violetta és Germont kettőse a II. felvonásból /részlet/ : Szecsődi Irén és Svéd Sándor. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Pless László vezényli. (Magyar Hanglemezgyár felvétele, 1952. február) 2. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Mujkó dala: „Darumadár fenn az égen…” (Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) 3. Magyar nóta, ismeretlen szerzőtől: „Esik eső csendesen, lepereg az ereszen, az ereszen…” (Svéd Sándor) A délelőtti adásban részleteket hallhattunk Lehár Ferenc – Gábor Andor – Zoltán Pál: Cigányszerelem című operettjéből (Kincses Veronika, Takács Tamara, Bende Zsolt, Gulyás Dénes, Molnár András, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Nagy Ferenc) Továbbá Huszka Jenő –Szilágyi László Erzsébet című daljátékából is felcsendült néhány részlet Balczó Péter (Petőfi Sándor: Szeptember végén megzenésített költemény előadója), Kalmár Magda, Kalocsai Zsuzsa, Szendy Szilvi és Kerény Miklós Máté előadásában (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - 2014-es stúdiófelvételről. Egyetlen dal erejéig Rökk Marika énekét is hallhattuk az Operettszínház 1992-es Marica grófnő produkciójából: „Szép város Kolozsvár” – a kettősben Németh Sándor volt a partnere. Az operettműsor ismétlése délután hat órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin, és a www.dankoradio.hu internetes oldalon is.
1744 Búbánat 2016-09-22 14:16:53
A Dankó Rádió mai operettműsorában folytatódott az emlékezés a 110 éve született Svéd Sándorra: a stúdióba meghívott vendég, Szomolányi Gy. István mesél a nagy magyar baritonista pályaútjáról, lemezfelvételeiről, ritkaságszámba menő hangfelvételeiről. Így került be a mai adásba legkedvesebb baritonszerepének áriafelvétele is Az álarcosbálból. 1. René áriája - Svéd Sándor & New York-i Metropolitan Opera Zenekara & Panizza, Ettore (1954) 2. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő: „ Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” Svéd Sándor & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Török Emil. 3. „Elindultam szép hazámbul” - magyar népdal (Svéd Sándor & Ifj. Magyari Imre Népi Zenekara) Az operett vonalat erősítette: - Szirmai Andor Mágnás Miskájának két rádiósfelvételéről elhangzott dalok, kettősök Andor Éva, Zentai Anna, Korondy György és Palcsó Sándor; illetve Gyurkovics Mária, Zentai Anna, Bartha Alfonz és Szabó Miklós előadásában. - Ábrahám Pál: Hawaii rózsája. A bejátszott részletekben Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Melis György és Radnay György énekelt, a felvételeken a Magyar Rádió Esztrádzenekara illetve a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara működött közre. Az ismétlés a megszokott időben, 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió mai operettműsorában folytatódott az emlékezés a 110 éve született Svéd Sándorra: a stúdióba meghívott vendég, Szomolányi Gy. István mesél a nagy magyar baritonista pályaútjáról, lemezfelvételeiről, ritkaságszámba menő hangfelvételeiről. Így került be a mai adásba legkedvesebb baritonszerepének áriafelvétele is Az álarcosbálból. 1. René áriája - Svéd Sándor & New York-i Metropolitan Opera Zenekara & Panizza, Ettore (1954) 2. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő: „ Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” Svéd Sándor & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Török Emil. 3. „Elindultam szép hazámbul” - magyar népdal (Svéd Sándor & Ifj. Magyari Imre Népi Zenekara) Az operett vonalat erősítette: - Szirmai Andor Mágnás Miskájának két rádiósfelvételéről elhangzott dalok, kettősök Andor Éva, Zentai Anna, Korondy György és Palcsó Sándor; illetve Gyurkovics Mária, Zentai Anna, Bartha Alfonz és Szabó Miklós előadásában. - Ábrahám Pál: Hawaii rózsája. A bejátszott részletekben Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Melis György és Radnay György énekelt, a felvételeken a Magyar Rádió Esztrádzenekara illetve a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara működött közre. Az ismétlés a megszokott időben, 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
1743 Búbánat 2016-09-21 11:39:22 [Válasz erre: 1740 Búbánat 2016-09-20 11:16:07]
A Dankó rádió Facebook oldalán olvasható műsortervtől eltért a mai zenei összeállítás. A Túl az Óperencián című operettműsorban, a Svéd Sándor-emlékhét keretében bejátszásra került archív felvételei közül hallható volt: 1. Verdi: A trubadúr – Leonóra és Luna gróf kettőse, IV. felv. (Svéd Sándor és Viorica Ursuleac; a Berlini Opera zenekarát Clemens Krauss dirigálta – 1936-ban készült stúdiófelvételről) – Német nyelven! 2. Kálmán Imre-Gábor Andor: Obsitos – Andris dala, románc: „Száll a fekete éjbe’ egy sötét madár, bánat az útitársa, gyász, ezer halál…” (Svéd Sándor – a felvétel ideje: 1952-53 táján) 3. Magyar nóta: Petőfi Sándor versét Balázs Árpád zenésítette meg (előadó: Svéd Sándor) További operettdalok, melyek a kiadott műsortól eltérően szólaltak meg a délelőtti adásban: 1. Jacobi Viktor: Leányvásár – Bessy és Fritz kettőse (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor): „Lassan uram, édes uram…/No, de méltóságos úr…” 2. Jacobi Viktor: Sybill - Kettős (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád): „Van valami, ami roppant jó, de csakis amikor a tüze roppantó…” - Kettős (Lehoczky Éva, Sólyom-Nagy Sándor – élő koncertfelvételről): „Illúzió a szerelem…) - Négyes (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád): „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” 3. Lehár Ferenc: A víg özvegy – részletek - Danilo belépője (Udvardy Tibor): „Az orfeum tanyán,,,” - Férfi-induló (Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, férfikar): „Bár az asszonyhoz senki sem ért, de rajongunk a női nemért…/Asszony, asszony, asszony,,,” - Szerelmi kettős (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor): „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!...” - Grisette-dal (Raskó Magda, nőikar) - II. felvonás finálé-részlet (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, énekkar): „Párizsban így szokás” Továbbra is Szomolányi Gy. István emlékezik a stúdióban Nagy Ibolya mikrofonja előtt Svéd Sándor művészetére, pályájára. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban és online, az internetes elérhetőségeken.
A Dankó rádió Facebook oldalán olvasható műsortervtől eltért a mai zenei összeállítás. A Túl az Óperencián című operettműsorban, a Svéd Sándor-emlékhét keretében bejátszásra került archív felvételei közül hallható volt: 1. Verdi: A trubadúr – Leonóra és Luna gróf kettőse, IV. felv. (Svéd Sándor és Viorica Ursuleac; a Berlini Opera zenekarát Clemens Krauss dirigálta – 1936-ban készült stúdiófelvételről) – Német nyelven! 2. Kálmán Imre-Gábor Andor: Obsitos – Andris dala, románc: „Száll a fekete éjbe’ egy sötét madár, bánat az útitársa, gyász, ezer halál…” (Svéd Sándor – a felvétel ideje: 1952-53 táján) 3. Magyar nóta: Petőfi Sándor versét Balázs Árpád zenésítette meg (előadó: Svéd Sándor) További operettdalok, melyek a kiadott műsortól eltérően szólaltak meg a délelőtti adásban: 1. Jacobi Viktor: Leányvásár – Bessy és Fritz kettőse (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor): „Lassan uram, édes uram…/No, de méltóságos úr…” 2. Jacobi Viktor: Sybill - Kettős (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád): „Van valami, ami roppant jó, de csakis amikor a tüze roppantó…” - Kettős (Lehoczky Éva, Sólyom-Nagy Sándor – élő koncertfelvételről): „Illúzió a szerelem…) - Négyes (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád): „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” 3. Lehár Ferenc: A víg özvegy – részletek - Danilo belépője (Udvardy Tibor): „Az orfeum tanyán,,,” - Férfi-induló (Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, férfikar): „Bár az asszonyhoz senki sem ért, de rajongunk a női nemért…/Asszony, asszony, asszony,,,” - Szerelmi kettős (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor): „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!...” - Grisette-dal (Raskó Magda, nőikar) - II. felvonás finálé-részlet (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, énekkar): „Párizsban így szokás” Továbbra is Szomolányi Gy. István emlékezik a stúdióban Nagy Ibolya mikrofonja előtt Svéd Sándor művészetére, pályájára. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban és online, az internetes elérhetőségeken.
1742 Búbánat 2016-09-20 17:43:54 [Válasz erre: 1741 zenebaratmonika 2016-09-20 13:00:49]
Tudtommal e hét minden napján magyar operettszerző műve szólal meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában; ez lenne akkor a "Hungarikumok hete" - mármint az operetté...
Tudtommal e hét minden napján magyar operettszerző műve szólal meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában; ez lenne akkor a "Hungarikumok hete" - mármint az operetté...
1741 zenebaratmonika 2016-09-20 13:00:49 [Válasz erre: 1739 Búbánat 2016-09-20 10:06:44]
Mikor lesz a Hungarikumok hete? Vajon az osztrákok is nemzeti kincsként tekintik a műfajt, hisz a legtöbb neves szerzőt talán ők adták, vagy a franciák, akik létrehozták a vígoperából?
Mikor lesz a Hungarikumok hete? Vajon az osztrákok is nemzeti kincsként tekintik a műfajt, hisz a legtöbb neves szerzőt talán ők adták, vagy a franciák, akik létrehozták a vígoperából?
