763 smaragd 2014-12-27 15:58:02
Bessenyei Ferenc halálának 10. évfordulójára is emlékezik a mai adás: "Gulyás Dénessel Túl az Óperencián."(mediaklikk.hu dankoradio) A műsor első részében Gulyás Dénes operaénekes visszaemlékezését hallhatjuk első énekmestereire és rendezői működésére, majd Bessenyei Ferencet említve és méltatva Nagy Ibolya Ruitner Sándor dramaturgot, zenei rendező szavait idézi arról az 1955-ben műsorra tűzött daljátékról, amely a rádióoperettek sorát gyarapította: Kemény Egon zenéje, a "Hatvani diákjai". A finoman megkomponált magyar muzsika mellé az évfordulóhoz az a tény kapcsolódik, hogy ebben a darabban énekelt Bessenyei Ferenc először rádióstúdióban,saját maga alakítva énekesi szerepét is a prózai mellett, hasonlóan Simándy József, aki operaénekesként először mondta el prózai szövegét. Ruitner Sándor,a felvétel zenei rendezője volt. Nagy Ibolya megemlíti, hogy Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 100. évfordulóján, 2005-ben hallhatta legutoljára a rádióhallgató közönség a "Hatvani diákjai" című darabot teljes egészében, a Rádió Dalszínháza bemutatásában. A napi műsor a facebook-oldalon részletezve olvasható. Jó szórakozást kívánok, ma, 17 órától ismétlés!
Bessenyei Ferenc halálának 10. évfordulójára is emlékezik a mai adás: "Gulyás Dénessel Túl az Óperencián."(mediaklikk.hu dankoradio) A műsor első részében Gulyás Dénes operaénekes visszaemlékezését hallhatjuk első énekmestereire és rendezői működésére, majd Bessenyei Ferencet említve és méltatva Nagy Ibolya Ruitner Sándor dramaturgot, zenei rendező szavait idézi arról az 1955-ben műsorra tűzött daljátékról, amely a rádióoperettek sorát gyarapította: Kemény Egon zenéje, a "Hatvani diákjai". A finoman megkomponált magyar muzsika mellé az évfordulóhoz az a tény kapcsolódik, hogy ebben a darabban énekelt Bessenyei Ferenc először rádióstúdióban,saját maga alakítva énekesi szerepét is a prózai mellett, hasonlóan Simándy József, aki operaénekesként először mondta el prózai szövegét. Ruitner Sándor,a felvétel zenei rendezője volt. Nagy Ibolya megemlíti, hogy Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 100. évfordulóján, 2005-ben hallhatta legutoljára a rádióhallgató közönség a "Hatvani diákjai" című darabot teljes egészében, a Rádió Dalszínháza bemutatásában. A napi műsor a facebook-oldalon részletezve olvasható. Jó szórakozást kívánok, ma, 17 órától ismétlés!
762 Búbánat 2014-12-24 14:25:29
A Dankó Rádió mai operettműsorában is szerepelt egy különleges, ritkán játszott és a rádióban sem gyakorta felcsendülő operett részletei: Csajkovszkij – Klein: A diadalmas asszony! Ahogyan Berté Henrik a Három a kislány esetében Schubert dallamaiból összeállította, meghangszerelte és hozzákomponált, ez a minta lebegett Josef Klein (1870-1933) osztrák hegedűművész, karmester és zeneszerző szeme előtt, amikor pályatársáétól hat évvel később ő Csajkovszkij balettzenéiből – elsősorban a Hattyúk tavából – vett át részleteket, de a szerző más műveiből is merített, amelyeket maga hangszerelt és egészített ki és állította össze háromfelvonásos operetté. Az új darab 1922-ben került Bécsben bemutatásra, nálunk a Városi Színház (a mai „Erkel”) mutatta be a következő évben. Jozef Klein operettje Oscar Friedmann-Lunzer és a magyar származású Béla Jenbach librettójára készült, a magyar szöveg Harsányi Zsolt munkája. Az operett az 1700-as évek elején játszódik Oroszországban, I. Péter cár uralkodása idején. A színhelyek Menysikov tábornagy katonai tábora Marienburgnál (ma Malbork Lengyelországban); a tábornagy moszkvai palotája; a cári palota egy terme Moszkvában. A darabban I. Péter prózai szerep, viszont az abszolút főszerep Alexander Menysikové (tenor vagy bariton); érdekesség hogy szerelme, Márta (szoprán), „ A diadalmas asszony”, akit pártfogásába vett, a darab végére nem vele, hanem I. Péter cárral áll az oltár elé, mint Katalin cárnő (a valós történelmi háttérből ismert, hogy az egyszerű parasztlány, Marfa, később a I. Péter szeretője lett, áttért a ortodox hitre, felvette a Katyerina nevet, s miután a cár feleségül vette, ez a megszólítás (azaz: Katalin cárnő) illette. Az operett ezt a valós historikus hátteret felhasználva állítja elénk az itt Mártaként megjelenő Marfa/Katyerina és a cár egymásra találásának történetét. Itthon igen keveset játszották: Kecskeméti Katona József Színház (1949-1950), Pécsi Nemzeti Színház (1950), Pesten a Bányász (a későbbi Józsefvárosi) Színház (1950), hosszú idő elteltével a Győri Kisfaludy Színház (2004). 2010-ben a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál keretében hangzott el újra A diadalmas asszony, de csak zongorakísérettel előadva. Szerencsére a rádióban a darab több részletét – többször is – felvették Erdődy János dalszövegeivel: például Márta románcát Neményi Lili, Moldován Stefánia és Házy Erzsébet, Sass Sylvia is énekelte, vagy ismerjük Menysikov jeleneteit (ária, kettősök) Szabó Miklós, Udvardy Tibor énekhangján is. Legutoljára a nyolcvanas évek végén az operett keresztmetszetének új felvételét rögzítették a rádió stúdiójában: a főbb szerepekben Tokody Ilonával (Márta), Gulyás Dénessel (Menysikov), Zempléni Máriával (Szonya, markotányosnő), Rozsos Istvánnal (Vaszilij Bronyin), km.. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. Erről a rádiófelvételről szólalt meg ma az alábbi két részlet: - Menysikov dala az I. felvonásból: „ Mennyi szépet mondtam már a nőknek, mennyi asszony csókja volt enyém, mégsem láttam, nem találtam őket, de hiába vártam - lestem én, azt a lányat, azt szenvedélyt kutattad, melyre gyógyít majd az életed, mindegyiktől válni kellett már unottan, minden korban volt nekem…. / Hol az az asszony ki rabul ejtett, hol az az asszony, kit nem felejtek, hol van mámor, az örök lobogás, hol az a nő, aki minden nap más, hol az az asszony, akire vágyom, aki az élet, az én halálom, aki a sorsom, az álmom, az egyetlen nő, legyen életem mind ez örök!...” - Gulyás Dénes és az MRT Énekkara - Szonya és Vaszilj vidám kettőse az I. felvonásból: „ A gentleman az nem siet, meg nem lepődik, nem fizet…./- Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár, - Bánja az ördög, mi vár reám …” – Zempléni Mária és Rozsos István Az ötvenes évek végén készült keresztmetszetről pedig az Induló együttes hangzott el Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus előadásában, vezényel: Bródy Tamás: „Amióta dalom csalogány, amióta nincs már s az kérdés…. Minden megfejt a bölcs tudomány, és mégis egyáltalán, és ez a kérdés rettentő, meg nem oldják egy-kettő , ez a kérdés nem más, mint a nő, mert Ádám-apánk mondta már: minden férfi pórul jár, reszkess tőlem a nő, a nő, a nő… /mivel bárhogy jár a bölcsek szája, mégsem hallgat senki rája, mindig szoknyabolond….” Már csak a fenti három operettrészlet miatt is érdemes meghallgatni újra a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorát: kezdés 17 órakor, az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió mai operettműsorában is szerepelt egy különleges, ritkán játszott és a rádióban sem gyakorta felcsendülő operett részletei: Csajkovszkij – Klein: A diadalmas asszony! Ahogyan Berté Henrik a Három a kislány esetében Schubert dallamaiból összeállította, meghangszerelte és hozzákomponált, ez a minta lebegett Josef Klein (1870-1933) osztrák hegedűművész, karmester és zeneszerző szeme előtt, amikor pályatársáétól hat évvel később ő Csajkovszkij balettzenéiből – elsősorban a Hattyúk tavából – vett át részleteket, de a szerző más műveiből is merített, amelyeket maga hangszerelt és egészített ki és állította össze háromfelvonásos operetté. Az új darab 1922-ben került Bécsben bemutatásra, nálunk a Városi Színház (a mai „Erkel”) mutatta be a következő évben. Jozef Klein operettje Oscar Friedmann-Lunzer és a magyar származású Béla Jenbach librettójára készült, a magyar szöveg Harsányi Zsolt munkája. Az operett az 1700-as évek elején játszódik Oroszországban, I. Péter cár uralkodása idején. A színhelyek Menysikov tábornagy katonai tábora Marienburgnál (ma Malbork Lengyelországban); a tábornagy moszkvai palotája; a cári palota egy terme Moszkvában. A darabban I. Péter prózai szerep, viszont az abszolút főszerep Alexander Menysikové (tenor vagy bariton); érdekesség hogy szerelme, Márta (szoprán), „ A diadalmas asszony”, akit pártfogásába vett, a darab végére nem vele, hanem I. Péter cárral áll az oltár elé, mint Katalin cárnő (a valós történelmi háttérből ismert, hogy az egyszerű parasztlány, Marfa, később a I. Péter szeretője lett, áttért a ortodox hitre, felvette a Katyerina nevet, s miután a cár feleségül vette, ez a megszólítás (azaz: Katalin cárnő) illette. Az operett ezt a valós historikus hátteret felhasználva állítja elénk az itt Mártaként megjelenő Marfa/Katyerina és a cár egymásra találásának történetét. Itthon igen keveset játszották: Kecskeméti Katona József Színház (1949-1950), Pécsi Nemzeti Színház (1950), Pesten a Bányász (a későbbi Józsefvárosi) Színház (1950), hosszú idő elteltével a Győri Kisfaludy Színház (2004). 2010-ben a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál keretében hangzott el újra A diadalmas asszony, de csak zongorakísérettel előadva. Szerencsére a rádióban a darab több részletét – többször is – felvették Erdődy János dalszövegeivel: például Márta románcát Neményi Lili, Moldován Stefánia és Házy Erzsébet, Sass Sylvia is énekelte, vagy ismerjük Menysikov jeleneteit (ária, kettősök) Szabó Miklós, Udvardy Tibor énekhangján is. Legutoljára a nyolcvanas évek végén az operett keresztmetszetének új felvételét rögzítették a rádió stúdiójában: a főbb szerepekben Tokody Ilonával (Márta), Gulyás Dénessel (Menysikov), Zempléni Máriával (Szonya, markotányosnő), Rozsos Istvánnal (Vaszilij Bronyin), km.. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. Erről a rádiófelvételről szólalt meg ma az alábbi két részlet: - Menysikov dala az I. felvonásból: „ Mennyi szépet mondtam már a nőknek, mennyi asszony csókja volt enyém, mégsem láttam, nem találtam őket, de hiába vártam - lestem én, azt a lányat, azt szenvedélyt kutattad, melyre gyógyít majd az életed, mindegyiktől válni kellett már unottan, minden korban volt nekem…. / Hol az az asszony ki rabul ejtett, hol az az asszony, kit nem felejtek, hol van mámor, az örök lobogás, hol az a nő, aki minden nap más, hol az az asszony, akire vágyom, aki az élet, az én halálom, aki a sorsom, az álmom, az egyetlen nő, legyen életem mind ez örök!...” - Gulyás Dénes és az MRT Énekkara - Szonya és Vaszilj vidám kettőse az I. felvonásból: „ A gentleman az nem siet, meg nem lepődik, nem fizet…./- Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár, - Bánja az ördög, mi vár reám …” – Zempléni Mária és Rozsos István Az ötvenes évek végén készült keresztmetszetről pedig az Induló együttes hangzott el Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus előadásában, vezényel: Bródy Tamás: „Amióta dalom csalogány, amióta nincs már s az kérdés…. Minden megfejt a bölcs tudomány, és mégis egyáltalán, és ez a kérdés rettentő, meg nem oldják egy-kettő , ez a kérdés nem más, mint a nő, mert Ádám-apánk mondta már: minden férfi pórul jár, reszkess tőlem a nő, a nő, a nő… /mivel bárhogy jár a bölcsek szája, mégsem hallgat senki rája, mindig szoknyabolond….” Már csak a fenti három operettrészlet miatt is érdemes meghallgatni újra a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorát: kezdés 17 órakor, az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
761 Búbánat 2014-12-22 13:56:12 [Válasz erre: 760 Búbánat 2014-12-22 00:22:42]
Fenn van már a Dankó Rádió Facebook oldalán a Túl az Óperencián című operettadás hétfői, keddi és szerda műsor-részletezése. Mint jeleztem, ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes a vendég a stúdióban, kivel Nagy Ibolya beszélget. És a zenei válogatásban olvasom mindazokat az operettfelvételeket, melyeket előzetesen vártam. De a mai adásban a Paganini mellett egy másik, ritkán hallható kedvenc dalművemből is megszólalt három nagyszerű részlet, erről itt bővebben szólok: Offenbach: A 66-os szám. Egyfelvonásos daljáték. Korábban, a hatvanas években, már készült belőle egy teljes stúdiófelvétel a rádióban (Fischer Sándor - László Margit, Palcsó Sándor, Radnay György; rendezte: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor). Az a változat, amiből ma hallhattunk részleteket, egy stúdió-keresztmetszet: Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23. - François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km. Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes „-Teljesülhet minden vágya, Isten éltesse Önt, soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták azt nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben itt beszéli el a jó burgundi történetét: /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, hogy a jó bor - hogy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mely ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu…akármi boldogságra, búbánat kell a telt pohár…” - Susan dala, Susan és Piccolo kettőse - előadja Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes: „…Útra keltem rögtön, én szülőhazám, tiroli csúcsok, el kellett válnom; édesanyám el kellett válnom, idegen földön, a csalit járnom, a bánat úgy szívemben vádolt, hát áldjon az ég!... / - Az utat én is véled járom, megosztom sorsom mindenképp, mert Téged bármi bánat várjon, az élet csak Tevéled szép!; szülőhazám…” - Susan és Piccolo kettőse - előadja Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes: „ Ó, szép Tirol, ó szép Tirol!, hol jódli szól… /- Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól - Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól-, Kislány, jön a dombról, szöknél haza már, titkon kire gondol, itthon mire vár?...” Gulyás Dénes énekelt még részletet Verdi Requiemjéből: „Hostias et preces tibi Domine laudis offerimus” (Shirley Verrett, Lucia Valentini Ferrari, Gulyás Dénes, Paul Plishka - ének, Milánói Scala Ének-, és Zenekara, vez.: Claudio Abbado - Erkel Színház, 1981. június 15.); Rinuccio dala a Gianni Schicchiből. Lukács Margit színművésznőről is megemlékezett a műsorvezető, Nagy Iboly, aki ma lenne 100 éves. A műsor zárásaként ismét A 66-os szám daljátékból csendült fel a nyitánynak egy részlete. A szokásos délután ismétlés kezdő időpontja: 17 óra. Nemcsak a rádió hullámhosszán élvezhetjük az adást, mert az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Fenn van már a Dankó Rádió Facebook oldalán a Túl az Óperencián című operettadás hétfői, keddi és szerda műsor-részletezése. Mint jeleztem, ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes a vendég a stúdióban, kivel Nagy Ibolya beszélget. És a zenei válogatásban olvasom mindazokat az operettfelvételeket, melyeket előzetesen vártam. De a mai adásban a Paganini mellett egy másik, ritkán hallható kedvenc dalművemből is megszólalt három nagyszerű részlet, erről itt bővebben szólok: Offenbach: A 66-os szám. Egyfelvonásos daljáték. Korábban, a hatvanas években, már készült belőle egy teljes stúdiófelvétel a rádióban (Fischer Sándor - László Margit, Palcsó Sándor, Radnay György; rendezte: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor). Az a változat, amiből ma hallhattunk részleteket, egy stúdió-keresztmetszet: Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23. - François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km. Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes „-Teljesülhet minden vágya, Isten éltesse Önt, soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták azt nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben itt beszéli el a jó burgundi történetét: /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, hogy a jó bor - hogy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mely ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu…akármi boldogságra, búbánat kell a telt pohár…” - Susan dala, Susan és Piccolo kettőse - előadja Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes: „…Útra keltem rögtön, én szülőhazám, tiroli csúcsok, el kellett válnom; édesanyám el kellett válnom, idegen földön, a csalit járnom, a bánat úgy szívemben vádolt, hát áldjon az ég!... / - Az utat én is véled járom, megosztom sorsom mindenképp, mert Téged bármi bánat várjon, az élet csak Tevéled szép!; szülőhazám…” - Susan és Piccolo kettőse - előadja Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes: „ Ó, szép Tirol, ó szép Tirol!, hol jódli szól… /- Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól - Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól-, Kislány, jön a dombról, szöknél haza már, titkon kire gondol, itthon mire vár?...” Gulyás Dénes énekelt még részletet Verdi Requiemjéből: „Hostias et preces tibi Domine laudis offerimus” (Shirley Verrett, Lucia Valentini Ferrari, Gulyás Dénes, Paul Plishka - ének, Milánói Scala Ének-, és Zenekara, vez.: Claudio Abbado - Erkel Színház, 1981. június 15.); Rinuccio dala a Gianni Schicchiből. Lukács Margit színművésznőről is megemlékezett a műsorvezető, Nagy Iboly, aki ma lenne 100 éves. A műsor zárásaként ismét A 66-os szám daljátékból csendült fel a nyitánynak egy részlete. A szokásos délután ismétlés kezdő időpontja: 17 óra. Nemcsak a rádió hullámhosszán élvezhetjük az adást, mert az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
760 Búbánat 2014-12-22 00:22:42 [Válasz erre: 759 Búbánat 2014-12-21 23:16:29]
Talán hallunk Gulyás Dénes operettfelvételei közül az alábbi művekből is részleteket a heti műsorban: Lehár: Paganini – Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András Kálmán: Marica grófnő – Kincses Veronika, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás Huszka: Gül baba - Farkas Katalin, Gulyás Dénes, Gáti István, Korcsmáros Péter, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Makláry László Lehár: Cigányszerelem - Kincses Veronika, Kukely Júlia, Bende Zsolt, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, Molnár András, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara Csajkovszkij-Klein: A diadalmas asszony - Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Zempléni Mária, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás
Talán hallunk Gulyás Dénes operettfelvételei közül az alábbi művekből is részleteket a heti műsorban: Lehár: Paganini – Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András Kálmán: Marica grófnő – Kincses Veronika, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás Huszka: Gül baba - Farkas Katalin, Gulyás Dénes, Gáti István, Korcsmáros Péter, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Makláry László Lehár: Cigányszerelem - Kincses Veronika, Kukely Júlia, Bende Zsolt, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, Molnár András, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara Csajkovszkij-Klein: A diadalmas asszony - Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Zempléni Mária, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás
759 Búbánat 2014-12-21 23:16:29 [Válasz erre: 758 Búbánat 2014-12-21 13:34:36]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/12/21/gulyas-denessel-tul-az-operencian/; Gulyás Dénes [/url] Dankó Rádióban: DECEMBER 22-28. 11:00 ÉS 17:00
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/12/21/gulyas-denessel-tul-az-operencian/; Gulyás Dénes [/url] Dankó Rádióban: DECEMBER 22-28. 11:00 ÉS 17:00
758 Búbánat 2014-12-21 13:34:36
Holnaptól – a jövő héten minden nap – Gulyás Dénes operaénekes lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadásának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget. Ezen a héten - ma utoljára - Szilágyi Olga énekművész a rádió vendége (délután öt órától újra meghallgatható a műsor). A mai zenei program vegyes: régi slágerek, operettdalok, az előadók között szerepel: Szilágyi Olga, Kalmár Pál, Latabár Kálmán, Sebő Miklós, Sárdy János, Honthy Hanna, Mensáros László, Udvardy Tibor, Vadász Zsolt. (Lehár-, Erdélyi Mihály-,Puccini-, Buday Dénes- és Kálmán Imre-melódiák)
Holnaptól – a jövő héten minden nap – Gulyás Dénes operaénekes lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadásának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget. Ezen a héten - ma utoljára - Szilágyi Olga énekművész a rádió vendége (délután öt órától újra meghallgatható a műsor). A mai zenei program vegyes: régi slágerek, operettdalok, az előadók között szerepel: Szilágyi Olga, Kalmár Pál, Latabár Kálmán, Sebő Miklós, Sárdy János, Honthy Hanna, Mensáros László, Udvardy Tibor, Vadász Zsolt. (Lehár-, Erdélyi Mihály-,Puccini-, Buday Dénes- és Kálmán Imre-melódiák)
757 smaragd 2014-12-17 14:24:19
Ezt az örömet nagyon kiérdemelted a "Túl az Óperencián"- tól! :-) Jó, hogy megosztottad velünk. (Néhány hete én is kaptam tőlük valamit, amit még sosem hallottam, azt hittem, hogy nem is fogom soha, hasonlóan a Te élményedhez :-) Azóta a családban a kisgyerekek erre "masíroznak", követelik, "még egyszer"...)
Ezt az örömet nagyon kiérdemelted a "Túl az Óperencián"- tól! :-) Jó, hogy megosztottad velünk. (Néhány hete én is kaptam tőlük valamit, amit még sosem hallottam, azt hittem, hogy nem is fogom soha, hasonlóan a Te élményedhez :-) Azóta a családban a kisgyerekek erre "masíroznak", követelik, "még egyszer"...)
756 Búbánat 2014-12-17 10:56:18 [Válasz erre: 755 Búbánat 2014-12-16 12:56:09]
Az említett Paganini-duett dalszövegét kiírtam magamnak, miután visszahallgattam a rádiófelvételről. Az Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek című topicba beírtam.
Az említett Paganini-duett dalszövegét kiírtam magamnak, miután visszahallgattam a rádiófelvételről. Az Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek című topicba beírtam.
755 Búbánat 2014-12-16 12:56:09
Évtizedeket kellett várnom, hogy újra halljam a rádióban kedvenc duettemet a Paganiniből! – Egyszerűen nem értettem, hogy annyi éven át szerkesztők sokasága éppen ezt az egy – pompás - részletét hagyja ki a műnek, egyáltalán nem játsszák be, és már kezdtem lemondani róla, hogy ebben az életben még meghallgathatom ezt a duettet. (Sőt, már arra kezdtem gyanakodni, hogy cserbenhagyott az emlékezetem, és nem is a Paganiniből, hanem Lehár egy másik, ritkán játszott operettjéből való ez a részlet.) És mit tesz a véletlen? A Dankó Rádió mai operettadásában, számomra hihetetlenül, de felcsendült végre ez a vágyott, nevezetes vidám kettős Zentay Anna és Kishegyi Árpád tolmácsolásában: „Ha este nyit a színház, hát ne számíts rám…” - mégpedig arról a stúdiófelvételről szólalt meg ez a kettős, mely a hatvanas évek elején készült a rádióban. Az operett főszerepeit (Paganini és Eliza) Szabó Miklós és Orosz Júlia énekelték, az MRT Szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Hozzá kell tennem, nem a teljes operettet rögzítették akkor a stúdióban, hanem egy keresztmetszet készült el a legismertebb énekszámokból. Abban az időben még gyakorta lehetett hallani ezt is az rádió operett műsoraiban. Remélem, megtört a jég, és a Dankó Rádió a későbbi operettadásaiban újra és újra felcsendülnek majd a Paganiniből ez a most „újra felfedezett” vidám kettős Zentay Anna és Kishegyi Árpád énekhangján. (Megjegyzem, az 1981-ben készült teljes operettfelvételről (Sebestyén András - Gulyás Dénes, Kalmár Magda, Rozsos István, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor) mintha hiányozna ez a kettős… Ezúttal éppen nem figyeltem oda, mi is megy a rádióban, csak az első hangokra kaptam fel a fejem, de ekkor már késő volt, hogy elindítsam a magnómon a felvételt. Marad a délután ötkor kezdődő ismétlés. Még nem került fel a mai műsor részletezése a rádió facebook oldalára, így gyorsan ideírom, még mit hallhattunk az operettadásban: Paganini részletei mellett Kálmán Imre operettjeiből hangzottak el dalok és kettősök a Csárdáskirálynőből, a Zsuzsi kisasszonyból és a Marica grófnőből. Utóbbi operettből felcsendülő „Szép város Kolozsvár… „- duettben a szopránt a Túl az Óperencián című műsor e heti vendége, Szilágyi Olga énekművésznő szólaltatta meg felvételéről. Suppé Pikk dámájának híres nyitányával zárult a Dankó Rádió délelőtti adása. Ismétlés 17 órától a rádióban az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
Évtizedeket kellett várnom, hogy újra halljam a rádióban kedvenc duettemet a Paganiniből! – Egyszerűen nem értettem, hogy annyi éven át szerkesztők sokasága éppen ezt az egy – pompás - részletét hagyja ki a műnek, egyáltalán nem játsszák be, és már kezdtem lemondani róla, hogy ebben az életben még meghallgathatom ezt a duettet. (Sőt, már arra kezdtem gyanakodni, hogy cserbenhagyott az emlékezetem, és nem is a Paganiniből, hanem Lehár egy másik, ritkán játszott operettjéből való ez a részlet.) És mit tesz a véletlen? A Dankó Rádió mai operettadásában, számomra hihetetlenül, de felcsendült végre ez a vágyott, nevezetes vidám kettős Zentay Anna és Kishegyi Árpád tolmácsolásában: „Ha este nyit a színház, hát ne számíts rám…” - mégpedig arról a stúdiófelvételről szólalt meg ez a kettős, mely a hatvanas évek elején készült a rádióban. Az operett főszerepeit (Paganini és Eliza) Szabó Miklós és Orosz Júlia énekelték, az MRT Szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Hozzá kell tennem, nem a teljes operettet rögzítették akkor a stúdióban, hanem egy keresztmetszet készült el a legismertebb énekszámokból. Abban az időben még gyakorta lehetett hallani ezt is az rádió operett műsoraiban. Remélem, megtört a jég, és a Dankó Rádió a későbbi operettadásaiban újra és újra felcsendülnek majd a Paganiniből ez a most „újra felfedezett” vidám kettős Zentay Anna és Kishegyi Árpád énekhangján. (Megjegyzem, az 1981-ben készült teljes operettfelvételről (Sebestyén András - Gulyás Dénes, Kalmár Magda, Rozsos István, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor) mintha hiányozna ez a kettős… Ezúttal éppen nem figyeltem oda, mi is megy a rádióban, csak az első hangokra kaptam fel a fejem, de ekkor már késő volt, hogy elindítsam a magnómon a felvételt. Marad a délután ötkor kezdődő ismétlés. Még nem került fel a mai műsor részletezése a rádió facebook oldalára, így gyorsan ideírom, még mit hallhattunk az operettadásban: Paganini részletei mellett Kálmán Imre operettjeiből hangzottak el dalok és kettősök a Csárdáskirálynőből, a Zsuzsi kisasszonyból és a Marica grófnőből. Utóbbi operettből felcsendülő „Szép város Kolozsvár… „- duettben a szopránt a Túl az Óperencián című műsor e heti vendége, Szilágyi Olga énekművésznő szólaltatta meg felvételéről. Suppé Pikk dámájának híres nyitányával zárult a Dankó Rádió délelőtti adása. Ismétlés 17 órától a rádióban az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
754 Búbánat 2014-12-16 12:55:44 [Válasz erre: 753 smaragd 2014-12-16 07:18:59]
Talán olvassák mások is az ideírtakat és jogos kérdésed nem pusztába kiáltott szavak csupán, és vannak talán, akik felkapják erre a fejüket és tesznek ennek érdekében valamit.
Talán olvassák mások is az ideírtakat és jogos kérdésed nem pusztába kiáltott szavak csupán, és vannak talán, akik felkapják erre a fejüket és tesznek ennek érdekében valamit.
753 smaragd 2014-12-16 07:18:59
Kedves Búbánat! Csodálattal olvastam Fejes Cecília és Ruitner Sándor több évtizedes rádiós és televíziós szakmai működéséről. Életművük rövid bemutatásával lehetővé tetted, hogy kivételes mértékű elkötelezettségüket a komoly- és könnyűzene irányába megismerhessük. Vajon van-e valaki a zenei élet mai vezetői között, aki olvassa bejegyzéseinket és méltó kitüntetésre felterjeszti a magas kort megélt - de lélekben minden bizonnyal fiatal maradt - Ruitner Sándort és Fejes Cecíliát, a Magyar Rádió zenei rendezőit?
Kedves Búbánat! Csodálattal olvastam Fejes Cecília és Ruitner Sándor több évtizedes rádiós és televíziós szakmai működéséről. Életművük rövid bemutatásával lehetővé tetted, hogy kivételes mértékű elkötelezettségüket a komoly- és könnyűzene irányába megismerhessük. Vajon van-e valaki a zenei élet mai vezetői között, aki olvassa bejegyzéseinket és méltó kitüntetésre felterjeszti a magas kort megélt - de lélekben minden bizonnyal fiatal maradt - Ruitner Sándort és Fejes Cecíliát, a Magyar Rádió zenei rendezőit?
752 Búbánat 2014-12-15 19:37:25 [Válasz erre: 751 Búbánat 2014-12-15 19:33:16]
Azt hiszem, hogy a közmédia e két fontos intézményének át kellene gondolnia műsorpolitikáját és nem hagyni porosodni zenei hang- és képarchívumaik mélyén elfekvő kincseket, amelyek végső soron a mieinké is – a mindenkori közönségé! Érdemes lenne rendszeresen műsorra tűzni és ismételni is ezeket a népszerű, nevezetes alkotásokat, hiszen nem kevesen vagyunk, akik mindig szívesen hallgatjuk-nézzük az "éter hullámhosszán" sugárzott szép zenei-színházi témájú műsorokat – sok esetben keressük, de nem találjuk kedvenceinket, de azért sem adjuk fel az örök reményt! Hiszek abban, hogy ezek a példaként említett értékes kulturális alkotások műsoridőt és profil-tisztított csatornát kapnak. A kezdeti lépések megtörténtek, van már Dankó Rádiónk és van M3 televíziós csatornánk. Van miről – honnan - elindulni…
Azt hiszem, hogy a közmédia e két fontos intézményének át kellene gondolnia műsorpolitikáját és nem hagyni porosodni zenei hang- és képarchívumaik mélyén elfekvő kincseket, amelyek végső soron a mieinké is – a mindenkori közönségé! Érdemes lenne rendszeresen műsorra tűzni és ismételni is ezeket a népszerű, nevezetes alkotásokat, hiszen nem kevesen vagyunk, akik mindig szívesen hallgatjuk-nézzük az "éter hullámhosszán" sugárzott szép zenei-színházi témájú műsorokat – sok esetben keressük, de nem találjuk kedvenceinket, de azért sem adjuk fel az örök reményt! Hiszek abban, hogy ezek a példaként említett értékes kulturális alkotások műsoridőt és profil-tisztított csatornát kapnak. A kezdeti lépések megtörténtek, van már Dankó Rádiónk és van M3 televíziós csatornánk. Van miről – honnan - elindulni…
751 Búbánat 2014-12-15 19:33:16 [Válasz erre: 744 smaragd 2014-12-15 03:57:26]
Kedves Smaragd! Jó, hogy említetted Fejes Cecília zenei rendezőt! Akárcsak a korábban itt nevesített Ruitner Sándor - aki civilben élete társa -, ő is évtizedekig ebben a szakmában dolgozott (talán még most is tevékenykedik?), megszámlálhatatlan rádiós és televíziós produkció fűződik nevéhez. Több oldalt kellene teleírnom, ha felsorolnám azokat a darabcímeket, melyek felvételén zenei rendezőként közreműködött. Azért megkísérlem - korlátozott keretek között maradva -, áttekinteni ezt az életművet. I. Fejes Cecília rádiós munkái között említem ugyanazt a sorozatot, amelyet Ruitner Sándor esetében már felhoztam, azonban beszélgetős vagy szerkesztői-műsorvezetői feladatokat igénylő műsorairól nem tudok. 1.) Rádió Dalszínháza (operett, daljáték, zenés játék) Például Offenbach: Fortunio dala (1958); Huszka: Gül baba (1962); Kálmán: Cigányprímás – keresztmetszet (1964); Vujicsics: Éjféli operabemutató (1964); Fall: Az elvált asszony (1964); Offenbach: A varázshegedű (1965); Johann Strauss: A királyné csipkekendője (1967); Fényes: Maya (1971); Lehár: Éva (1975); Lehár: Giuditta (1983); Huszka: Lili bárónő (1983) 2.) Felejthetetlen hangversenyek délidőben a Magyar Rádió archívumából - 1970 - 1980-as évek. Például: Johann Strauss-est közvetítése a Budapest Kongresszusi Központból: Km. Kincses Veronika, Kobajasi Kenicsiró, Magyar Állami Hangversenyzenekar (1989. július 26.) 3.) A hét zeneműve - kulturális / művészeti műsor –sorozat (2000-es évek) 4.) Egyéb rádiófelvételek készítése: Erre példa Kodály és Bárdos kórusművek felvétele a rádió 22-es stúdiójában (1976) 5.) Rádiószínház – „HangjátékTér” - drámák rádióváltozatai Például:Euripidész - Decsényi János: Elektra (1970); Moliére – Hidas Frigyes: Az úrhatnám polgár (1973); Federico Garcia Lorca – Szokolay Sándor: Bernarda Alba háza (1974); Bornemissza Péter – Benkő Dániel: Tragédia magyar nyelven a Sophocles Electrájából(1977); „Lacrimosa” - Balázs Béla Mozart című drámája nyomán írta Ruitner Sándor (1991) 6.) Rádiószínház, Kuckó – zenés mesejátékok Például: Enyedy György – Szokolay Sándor: A tréfás kedvű hóember (1973); Urbán Gyula – Gulyás László: Röffencs, az irigy perselymalac (1975); Benedek Elek - András Béla: Mirkó királyfi (1978); Urbán Gyula – Gulyás László: Tündér Ilona (1978); Jevgenyij Svarc – Decsényi János: Az elvarázsolt testvérek (1981) II. Fejes Cecília a televízió zenés színházi produkcióiban is rendkívül sokat „tett le az asztalra”. Zenei rendezései több tucatra rúgnak! 1. ) Nemcsak a rádióban, hanem a TV-ben készült, gyermekeknek szóló mesejátékok zenei anyagát is rendezte. Ilyen volt például „A nagyeszű sündisznócska” fekete-fehér, televíziós bábfilmsorozat, mely 1980-ban készült, majd 1981 Karácsonyán közvetítette a Magyar Televízió. A sorozat Móra Ferenc összegyűjtött történetei alapján készült Tordon Ákos forgatókönyvével együtt. Zeneszerző: Váry Ferenc. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, vezényelt: Sebestyén András. 2. ) Zenés TV Színház opera, operett, balett, musical, zenés játék produkciói közül kiemelem a következőket, melyeknek Fejes Cecília a zenei rendezője: - Ránki György: Hölgyválasz (1971) - Lendvay Kamilló: A bűvös szék (1972) - Huszka: Bob herceg (1972) - Sárközi István: Y háború –bábopera (1973) - Schubert: Házi háború (1973) - Dohnányi: A tenor (1973) - Vincze Ottó: A szüzek városa (1973) - Nusic-Kalinsky: A gomb - opera-szatíra (1973) - Ibert: Angelika (1973) - Sullivan: A mikádó (1974) - Hidas Frigyes: A tökéletes alattvaló (1974) - Tamássy Zdenkó: Vendégek (1975) - Huszka: Lili bárónő (1975) - Horváth Jenő: A szabin nők elrablása (1976) - William Walton: A medve (1976) - Hidas Frigyes: A cédrus – balett (1977) - Fényes Szabolcs: Sakk-matt (1977) - Erkel: Hunyadi László (1977) - Suppé: Boccaccio (1978) - Leoncavallo: Bajazzók (1978) - Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony (1981) - Puccini: A köpeny (1981) -Jacobi: Sybill (1981) - Erkel: Névtelen hősök (1982) - Planquette: A corneville-i harangok (1982) - Fényes Szabolcs: Osztrigás Mici (1983) - Mozart La Finta giardineria című műve nyomán: Mirandolina (1983) - Vujicsics Tivadar – László Miklós – Brand István: Éjféli operabemutató – zenés tréfa (1985) - Jacobi: Leányvásár (1985) - Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (1986) - Kálmán: A montmartre-i ibolya (1988) - Schubert-Berté: Három a kislány (1988) - Hervé: Lili (1989) - Erkel: István király (1993) 3.) Legyen még itt néhány televíziós produkció, film címe: - 1973. június 22. 20.40: Kun Zsuzsa balettművész, mint műsorvezető mutatkozott be a Balettcipő című műsorban. - 1975. december 14., 21.10: Zenés TV Színház bemutató Farkas Ferenc zeneszerző 70. születésnapjára - 1979. november 2. 20.01: Koncertfelvétel a budai Mátyás templomból. Verdi: Requiem. Közreműködött Kincses Veronika, Hamari Júlia, Kelen Péter, Kováts Kolos. -1980 – Balatoni szél – a X. Veszprémi TV találkozó gálaestje -1981 - Mese az ágrólszakadt igricről – TV-film -1984 - Különös házasság - TV-sorozat -1986 - Kérők – TV-film -1986 - A falu jegyzője – TV-sorozat Végezetül megemlítem Winkler Gábor könyvét („Az Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”), melynek előszavában a szerző név szerint említi őt és házastársát. Idézem köszönő szavait: „[,,,] Fejes Cecíliának, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének és Ruitner Sándornak, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének-dramaturgjának felbecsülhetetlen tanulmányok rendelkezésemre bocsátásáért, források felkutatásában nyújtott segítségéért.” Egyebekben én is csatlakozom Hozzád, mikor jókívánságaimat fejezem ki a rádióhallgatók és a televíziónézők nevében a két idős, zenéhez értő "MESTERMŰVÉSZ”-nek, akik a maguk területén – másokkal együtt - nagyon sokat tettek azért, hogy az elmúlt évtizedek során „gyártott” Rádió Dalszínháza és Zenés TV Színház produkciói maradandó alkotások legyenek. Örömünk még teljesebb lenne, ha tapasztalnánk, hogy a magyar rádió és a televízió elkezdené ezeket a kiváló darabokat sorra leadni, hogy az idősebb generáció mellett a mai nemzedék is megismerhesse a felvételeken szereplő, közreműködő régi nagy művészeinket és gyönyörködjön közben a sok jó, értékes zenében! Ezáltal még közelebb férkőzhetne szívéhez egy „letűnt kor” adott technikai-műszaki szintjén és bázisán létrehozott, sorozatban elkészített zenés színpadi alkotások színe-java!
Kedves Smaragd! Jó, hogy említetted Fejes Cecília zenei rendezőt! Akárcsak a korábban itt nevesített Ruitner Sándor - aki civilben élete társa -, ő is évtizedekig ebben a szakmában dolgozott (talán még most is tevékenykedik?), megszámlálhatatlan rádiós és televíziós produkció fűződik nevéhez. Több oldalt kellene teleírnom, ha felsorolnám azokat a darabcímeket, melyek felvételén zenei rendezőként közreműködött. Azért megkísérlem - korlátozott keretek között maradva -, áttekinteni ezt az életművet. I. Fejes Cecília rádiós munkái között említem ugyanazt a sorozatot, amelyet Ruitner Sándor esetében már felhoztam, azonban beszélgetős vagy szerkesztői-műsorvezetői feladatokat igénylő műsorairól nem tudok. 1.) Rádió Dalszínháza (operett, daljáték, zenés játék) Például Offenbach: Fortunio dala (1958); Huszka: Gül baba (1962); Kálmán: Cigányprímás – keresztmetszet (1964); Vujicsics: Éjféli operabemutató (1964); Fall: Az elvált asszony (1964); Offenbach: A varázshegedű (1965); Johann Strauss: A királyné csipkekendője (1967); Fényes: Maya (1971); Lehár: Éva (1975); Lehár: Giuditta (1983); Huszka: Lili bárónő (1983) 2.) Felejthetetlen hangversenyek délidőben a Magyar Rádió archívumából - 1970 - 1980-as évek. Például: Johann Strauss-est közvetítése a Budapest Kongresszusi Központból: Km. Kincses Veronika, Kobajasi Kenicsiró, Magyar Állami Hangversenyzenekar (1989. július 26.) 3.) A hét zeneműve - kulturális / művészeti műsor –sorozat (2000-es évek) 4.) Egyéb rádiófelvételek készítése: Erre példa Kodály és Bárdos kórusművek felvétele a rádió 22-es stúdiójában (1976) 5.) Rádiószínház – „HangjátékTér” - drámák rádióváltozatai Például:Euripidész - Decsényi János: Elektra (1970); Moliére – Hidas Frigyes: Az úrhatnám polgár (1973); Federico Garcia Lorca – Szokolay Sándor: Bernarda Alba háza (1974); Bornemissza Péter – Benkő Dániel: Tragédia magyar nyelven a Sophocles Electrájából(1977); „Lacrimosa” - Balázs Béla Mozart című drámája nyomán írta Ruitner Sándor (1991) 6.) Rádiószínház, Kuckó – zenés mesejátékok Például: Enyedy György – Szokolay Sándor: A tréfás kedvű hóember (1973); Urbán Gyula – Gulyás László: Röffencs, az irigy perselymalac (1975); Benedek Elek - András Béla: Mirkó királyfi (1978); Urbán Gyula – Gulyás László: Tündér Ilona (1978); Jevgenyij Svarc – Decsényi János: Az elvarázsolt testvérek (1981) II. Fejes Cecília a televízió zenés színházi produkcióiban is rendkívül sokat „tett le az asztalra”. Zenei rendezései több tucatra rúgnak! 1. ) Nemcsak a rádióban, hanem a TV-ben készült, gyermekeknek szóló mesejátékok zenei anyagát is rendezte. Ilyen volt például „A nagyeszű sündisznócska” fekete-fehér, televíziós bábfilmsorozat, mely 1980-ban készült, majd 1981 Karácsonyán közvetítette a Magyar Televízió. A sorozat Móra Ferenc összegyűjtött történetei alapján készült Tordon Ákos forgatókönyvével együtt. Zeneszerző: Váry Ferenc. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, vezényelt: Sebestyén András. 2. ) Zenés TV Színház opera, operett, balett, musical, zenés játék produkciói közül kiemelem a következőket, melyeknek Fejes Cecília a zenei rendezője: - Ránki György: Hölgyválasz (1971) - Lendvay Kamilló: A bűvös szék (1972) - Huszka: Bob herceg (1972) - Sárközi István: Y háború –bábopera (1973) - Schubert: Házi háború (1973) - Dohnányi: A tenor (1973) - Vincze Ottó: A szüzek városa (1973) - Nusic-Kalinsky: A gomb - opera-szatíra (1973) - Ibert: Angelika (1973) - Sullivan: A mikádó (1974) - Hidas Frigyes: A tökéletes alattvaló (1974) - Tamássy Zdenkó: Vendégek (1975) - Huszka: Lili bárónő (1975) - Horváth Jenő: A szabin nők elrablása (1976) - William Walton: A medve (1976) - Hidas Frigyes: A cédrus – balett (1977) - Fényes Szabolcs: Sakk-matt (1977) - Erkel: Hunyadi László (1977) - Suppé: Boccaccio (1978) - Leoncavallo: Bajazzók (1978) - Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony (1981) - Puccini: A köpeny (1981) -Jacobi: Sybill (1981) - Erkel: Névtelen hősök (1982) - Planquette: A corneville-i harangok (1982) - Fényes Szabolcs: Osztrigás Mici (1983) - Mozart La Finta giardineria című műve nyomán: Mirandolina (1983) - Vujicsics Tivadar – László Miklós – Brand István: Éjféli operabemutató – zenés tréfa (1985) - Jacobi: Leányvásár (1985) - Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (1986) - Kálmán: A montmartre-i ibolya (1988) - Schubert-Berté: Három a kislány (1988) - Hervé: Lili (1989) - Erkel: István király (1993) 3.) Legyen még itt néhány televíziós produkció, film címe: - 1973. június 22. 20.40: Kun Zsuzsa balettművész, mint műsorvezető mutatkozott be a Balettcipő című műsorban. - 1975. december 14., 21.10: Zenés TV Színház bemutató Farkas Ferenc zeneszerző 70. születésnapjára - 1979. november 2. 20.01: Koncertfelvétel a budai Mátyás templomból. Verdi: Requiem. Közreműködött Kincses Veronika, Hamari Júlia, Kelen Péter, Kováts Kolos. -1980 – Balatoni szél – a X. Veszprémi TV találkozó gálaestje -1981 - Mese az ágrólszakadt igricről – TV-film -1984 - Különös házasság - TV-sorozat -1986 - Kérők – TV-film -1986 - A falu jegyzője – TV-sorozat Végezetül megemlítem Winkler Gábor könyvét („Az Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”), melynek előszavában a szerző név szerint említi őt és házastársát. Idézem köszönő szavait: „[,,,] Fejes Cecíliának, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének és Ruitner Sándornak, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének-dramaturgjának felbecsülhetetlen tanulmányok rendelkezésemre bocsátásáért, források felkutatásában nyújtott segítségéért.” Egyebekben én is csatlakozom Hozzád, mikor jókívánságaimat fejezem ki a rádióhallgatók és a televíziónézők nevében a két idős, zenéhez értő "MESTERMŰVÉSZ”-nek, akik a maguk területén – másokkal együtt - nagyon sokat tettek azért, hogy az elmúlt évtizedek során „gyártott” Rádió Dalszínháza és Zenés TV Színház produkciói maradandó alkotások legyenek. Örömünk még teljesebb lenne, ha tapasztalnánk, hogy a magyar rádió és a televízió elkezdené ezeket a kiváló darabokat sorra leadni, hogy az idősebb generáció mellett a mai nemzedék is megismerhesse a felvételeken szereplő, közreműködő régi nagy művészeinket és gyönyörködjön közben a sok jó, értékes zenében! Ezáltal még közelebb férkőzhetne szívéhez egy „letűnt kor” adott technikai-műszaki szintjén és bázisán létrehozott, sorozatban elkészített zenés színpadi alkotások színe-java!
748 smaragd 2014-12-15 17:18:30 [Válasz erre: 747 Búbánat 2014-12-15 11:36:49]
"mert amikor a szívemre a búbánat rászáll" ...
"mert amikor a szívemre a búbánat rászáll" ...
747 Búbánat 2014-12-15 11:36:49 [Válasz erre: 746 Búbánat 2014-12-15 11:30:27]
Erről a rádiófelvételről hallhattuk az ominózus dalt: Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: MRT Szimfonikus zenekara, Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós). Zenei rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor) Sárika, a leánya – Zentai Anna A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári) Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona) István – Rissay Pál Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László
Erről a rádiófelvételről hallhattuk az ominózus dalt: Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: MRT Szimfonikus zenekara, Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós). Zenei rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor) Sárika, a leánya – Zentai Anna A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári) Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona) István – Rissay Pál Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László
746 Búbánat 2014-12-15 11:30:27 [Válasz erre: 745 smaragd 2014-12-15 07:50:04]
Biztosan nem Székely Mihály, hanem Svéd Sándor énekelte a Lehár-dalt - erre mérget veszek! Más kérdés, hogy ki a felelős, hogy ez a téves szerkesztői adat kikerülhetett; Nagy Ibolya pedig jóhiszeműen felolvassa, amit eléje tesznek...
Biztosan nem Székely Mihály, hanem Svéd Sándor énekelte a Lehár-dalt - erre mérget veszek! Más kérdés, hogy ki a felelős, hogy ez a téves szerkesztői adat kikerülhetett; Nagy Ibolya pedig jóhiszeműen felolvassa, amit eléje tesznek...
745 smaragd 2014-12-15 07:50:04 [Válasz erre: 736 Búbánat 2014-12-12 14:33:10]
Erre még térjünk vissza szerintem. Péntek, 11:51 Azóta megjelent a múlt pénteki műsor, még olvasható. Ott Székely Mihály neve látható. Nagy Ibolya tehát azt olvasta fel, amit valószínűleg írásban megkapott. Amennyiben a dalt nem Székely Mihály énekli, akkor a megfelelő helyen lehet javítani az elírást. :-)
Erre még térjünk vissza szerintem. Péntek, 11:51 Azóta megjelent a múlt pénteki műsor, még olvasható. Ott Székely Mihály neve látható. Nagy Ibolya tehát azt olvasta fel, amit valószínűleg írásban megkapott. Amennyiben a dalt nem Székely Mihály énekli, akkor a megfelelő helyen lehet javítani az elírást. :-)
744 smaragd 2014-12-15 03:57:26 [Válasz erre: 742 Búbánat 2014-12-14 20:16:57]
Ebben reménykedtem, hogy Te majd részletezed! :-) Emlékszem minderre, amit írtál. Óriási életmű! "Arckép egy mű tükrében" sorozata is emlékezetes és érdekes volt, új műsor-ötlet. Zenei szerkesztője Schubert Ferenc, aki abban az időben az operett-műsorokat szerkesztette. Mikor hallhatjuk ezeket a műsorokat újra? Fejes Cecíliát tegnap említve, szeretnék neki is jó egészséget, sok boldogságot kívánni, remélve, hogy olvas minket. Az ő zenei rendezéseiből is szívesen olvasnék itt egy összeállítást, ha 'van egy kis időd' :-)
Ebben reménykedtem, hogy Te majd részletezed! :-) Emlékszem minderre, amit írtál. Óriási életmű! "Arckép egy mű tükrében" sorozata is emlékezetes és érdekes volt, új műsor-ötlet. Zenei szerkesztője Schubert Ferenc, aki abban az időben az operett-műsorokat szerkesztette. Mikor hallhatjuk ezeket a műsorokat újra? Fejes Cecíliát tegnap említve, szeretnék neki is jó egészséget, sok boldogságot kívánni, remélve, hogy olvas minket. Az ő zenei rendezéseiből is szívesen olvasnék itt egy összeállítást, ha 'van egy kis időd' :-)
743 Búbánat 2014-12-14 20:44:12 [Válasz erre: 741 smaragd 2014-12-14 16:15:07]
Egyébként, Horváth Ádám a rádiófelvétele alapján televízióban is megrendezte Mikszáth Kálmán művét. Érdemes összehasonlítani a két szereposztást: A rádióban: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. május 1., Kossuth rádió 19.11– 20.47 Kerekes János – Hubay Miklós – Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria - zenés játék (Mikszáth Kálmán: Akli Miklós műve nyomán) Vezényel: Kerekes János Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódi Irma) Dramaturg és zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Ferenc császár: Rajz János Mária Lujza, a leánya – Medgyesi Mária Akli Miklós – Bende Zsolt (Lőte Attila) Kovács ezredes – Tomanek Nándor Ilonka, a leánya – Andor Éva ( Csűrös Karola) Metternich herceg – Márkus László Stadion gróf – Basilides Zoltán Szepesi báró – Horkay János Klára, a nővére – Mednyánszky Ági Francia tiszt – Greguss Zoltán Kriska – László Margit (Földi Teri) Kocsis – Csákányi László A televízióban: [url] http://nava.hu/id/1395722/; Házasodj, Ausztria!” [/url] - Zenés játék. Mikszáth Kálmán Akli Miklós című regénye nyomán a forgatókönyvet írta: Hubay Miklós és Vargha Balázs. Zenéjét szerezte: Kerekes János. Színes, magyar tévéfilm, 88 perc, 1970 Rendező: Horváth Ádám Operatőr: Nagy József Szereplők: Rajz János (Ferenc császár) Almási Éva (Mária Lujza) Csűrös Karola (Kovács Ilonka) Kertész Péter (Akli Miklós) Rátonyi Róbert (Kovács ezredes) Némethy Ferenc (Metternich) Basilides Zoltán (Stadion gróf) Galambos Erzsi (Christine) Greguss Zoltán (Francia ezredes) Verebély Iván (Francia tiszt)
Egyébként, Horváth Ádám a rádiófelvétele alapján televízióban is megrendezte Mikszáth Kálmán művét. Érdemes összehasonlítani a két szereposztást: A rádióban: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. május 1., Kossuth rádió 19.11– 20.47 Kerekes János – Hubay Miklós – Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria - zenés játék (Mikszáth Kálmán: Akli Miklós műve nyomán) Vezényel: Kerekes János Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódi Irma) Dramaturg és zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Ferenc császár: Rajz János Mária Lujza, a leánya – Medgyesi Mária Akli Miklós – Bende Zsolt (Lőte Attila) Kovács ezredes – Tomanek Nándor Ilonka, a leánya – Andor Éva ( Csűrös Karola) Metternich herceg – Márkus László Stadion gróf – Basilides Zoltán Szepesi báró – Horkay János Klára, a nővére – Mednyánszky Ági Francia tiszt – Greguss Zoltán Kriska – László Margit (Földi Teri) Kocsis – Csákányi László A televízióban: [url] http://nava.hu/id/1395722/; Házasodj, Ausztria!” [/url] - Zenés játék. Mikszáth Kálmán Akli Miklós című regénye nyomán a forgatókönyvet írta: Hubay Miklós és Vargha Balázs. Zenéjét szerezte: Kerekes János. Színes, magyar tévéfilm, 88 perc, 1970 Rendező: Horváth Ádám Operatőr: Nagy József Szereplők: Rajz János (Ferenc császár) Almási Éva (Mária Lujza) Csűrös Karola (Kovács Ilonka) Kertész Péter (Akli Miklós) Rátonyi Róbert (Kovács ezredes) Némethy Ferenc (Metternich) Basilides Zoltán (Stadion gróf) Galambos Erzsi (Christine) Greguss Zoltán (Francia ezredes) Verebély Iván (Francia tiszt)
742 Búbánat 2014-12-14 20:16:57 [Válasz erre: 741 smaragd 2014-12-14 16:15:07]
Ruitner Sándor mint szerkesztő, mint zenei rendező, mint dramaturg és még sorolhatnám titulusait, rengeteget tett a rádióban, később a televízióban is az opera, az operett, a rádióoperett, a daljáték, a zenés játék vagy a musical népszerűsítése, megszerettetése, elismertetése terén: olyan műsor-sorozatok elindítása és azok felett való „bábáskodás” fűződik nevéhez, mint a Rádió Dalszínháza meg a Zenés TV Színház, de emellett mint műsorvezető-szerkesztő időnként a mikrofon másik oldalán is helyet foglalt, és népszerű, kiváló operaénekeseinkről rádiós portrékat készített (írta és összeállította), esetleg múltidézés gyanánt emlékműsorokat szerkesztett. Itt a rádiós és televíziós fórumokon többször idéztem őt, például Házy Erzsébetre, Ilosfalvy Róbertre és Udvardy Tiborra, Sárdy Jánosra, Maleczky Oszkárra, Polgár Tibor karmesterre, Hidas Frigyes zeneszerző-karmesterre? emlékező rádiós műsorai kapcsán, melyekben főleg a nevezett művészek operettfelvételeit vette sorra, zenei részletek sokaságával illusztrálva a róluk elmondottakat; rádiótörténeti „kiselőadásokat” kaptunk Ruitnertől, benne személyes emlékeinek felelevenítésével: mesélt a művészekkel való munkakapcsolatairól, a stúdióbeli hangfelvétel készítés rejtelmeiről, feltárta a hangstúdióban folyó műhelymunka érdekességeit, megosztotta mindezt a rádióhallgatóval, mert gondolhatta, egy-egy rádió- vagy TV-felvételnek nemcsak a művészi eredményéről fontos számot adni, hanem az azt megelőző háttérmunka is érdekelheti őket - mielőtt meghallgatják kedvenceik énekhangján a szebbnél szebb dallamokat. Ilyen műsora volt a „Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", a „Zenepavilon - a múzsák neveletlen gyermekeivel", a „Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", az „Operasztárok – operett álarcban”, a „Zenés névjegy” (beszélgetőtársa volt például Lehoczky Éva is), és emlékeztetek A Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók című topic beírásaira: a 686 és 690. sorszám között Ruitner Sándort idéztem az interneten található portálról: "Volt egyszer egy Zenés TV Színház".
Ruitner Sándor mint szerkesztő, mint zenei rendező, mint dramaturg és még sorolhatnám titulusait, rengeteget tett a rádióban, később a televízióban is az opera, az operett, a rádióoperett, a daljáték, a zenés játék vagy a musical népszerűsítése, megszerettetése, elismertetése terén: olyan műsor-sorozatok elindítása és azok felett való „bábáskodás” fűződik nevéhez, mint a Rádió Dalszínháza meg a Zenés TV Színház, de emellett mint műsorvezető-szerkesztő időnként a mikrofon másik oldalán is helyet foglalt, és népszerű, kiváló operaénekeseinkről rádiós portrékat készített (írta és összeállította), esetleg múltidézés gyanánt emlékműsorokat szerkesztett. Itt a rádiós és televíziós fórumokon többször idéztem őt, például Házy Erzsébetre, Ilosfalvy Róbertre és Udvardy Tiborra, Sárdy Jánosra, Maleczky Oszkárra, Polgár Tibor karmesterre, Hidas Frigyes zeneszerző-karmesterre? emlékező rádiós műsorai kapcsán, melyekben főleg a nevezett művészek operettfelvételeit vette sorra, zenei részletek sokaságával illusztrálva a róluk elmondottakat; rádiótörténeti „kiselőadásokat” kaptunk Ruitnertől, benne személyes emlékeinek felelevenítésével: mesélt a művészekkel való munkakapcsolatairól, a stúdióbeli hangfelvétel készítés rejtelmeiről, feltárta a hangstúdióban folyó műhelymunka érdekességeit, megosztotta mindezt a rádióhallgatóval, mert gondolhatta, egy-egy rádió- vagy TV-felvételnek nemcsak a művészi eredményéről fontos számot adni, hanem az azt megelőző háttérmunka is érdekelheti őket - mielőtt meghallgatják kedvenceik énekhangján a szebbnél szebb dallamokat. Ilyen műsora volt a „Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", a „Zenepavilon - a múzsák neveletlen gyermekeivel", a „Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", az „Operasztárok – operett álarcban”, a „Zenés névjegy” (beszélgetőtársa volt például Lehoczky Éva is), és emlékeztetek A Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók című topic beírásaira: a 686 és 690. sorszám között Ruitner Sándort idéztem az interneten található portálról: "Volt egyszer egy Zenés TV Színház".
741 smaragd 2014-12-14 16:15:07
Ma, 17 órakor kezdődik a "Túl az Óperencián" mai adásának ismétlése. A sztárvendég egész héten Horváth Ádám volt. A hét folyamán számtalan szakmai - egyebek mellett televiziós - érdekességet mesélt el. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető vendége életének személyes, családi emlékeit is "firtatta", így hírességekről, nagy tehetségekről is szó esett. A mai utolsó napon engem az ragadott meg, ami e fórum témája, a Magyar Rádióban egykor, évtizedeken át folyó kiváló zenei munka. Horváth Ádám rendező úr Ruitner Sándor és Fejes Cecília zenei rendezők nevét emelte ki, a "Házasodj Ausztia" c. felvétel kapcsán említette a házaspárt. Hasonlóképpen azt a családias légkört, ami évtizedekig a Magyar Rádióban uralkodott. Ezt követően Nagy Ibolya felolvasta Ruitner Sándor visszaemlékezését, arról, hogyan választotta ki ezt a témát és hozzá a zeneszerzőt. Ez a korhű történet vezette be a zenei programot. Ez alkalomból kívánok Ruitner Sándornak jó egészséget, további szép életet! Hallgassuk együtt, hogyan emlékezik Horváth Ádám és a régi, nagyszerű felvételeket! (Részletes műsor a facebookon!
Ma, 17 órakor kezdődik a "Túl az Óperencián" mai adásának ismétlése. A sztárvendég egész héten Horváth Ádám volt. A hét folyamán számtalan szakmai - egyebek mellett televiziós - érdekességet mesélt el. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető vendége életének személyes, családi emlékeit is "firtatta", így hírességekről, nagy tehetségekről is szó esett. A mai utolsó napon engem az ragadott meg, ami e fórum témája, a Magyar Rádióban egykor, évtizedeken át folyó kiváló zenei munka. Horváth Ádám rendező úr Ruitner Sándor és Fejes Cecília zenei rendezők nevét emelte ki, a "Házasodj Ausztia" c. felvétel kapcsán említette a házaspárt. Hasonlóképpen azt a családias légkört, ami évtizedekig a Magyar Rádióban uralkodott. Ezt követően Nagy Ibolya felolvasta Ruitner Sándor visszaemlékezését, arról, hogyan választotta ki ezt a témát és hozzá a zeneszerzőt. Ez a korhű történet vezette be a zenei programot. Ez alkalomból kívánok Ruitner Sándornak jó egészséget, további szép életet! Hallgassuk együtt, hogyan emlékezik Horváth Ádám és a régi, nagyszerű felvételeket! (Részletes műsor a facebookon!
740 Búbánat 2014-12-13 16:54:01 [Válasz erre: 729 Búbánat 2014-12-09 19:42:54]
Most már fenn van a mai és a holnapi operettműsor részletezése a Dankó Rádió facebook oldalán. Vasárnap lesznek részletek A szép Helénából és a Házasodj, Ausztria című, Horváth Ádám rendezte zenés játékból. Egész héten Horváth Ádám rendező a Túl az Óperencián című operettműsor vendége a rádió stúdiójában. Előzetesen naivan arra gondoltam, hogy bőven hallunk majd részleteket a rádióban rendezett produkciói közül, de már látom, hogy az alábbiak "kiestek" a szerkesztő látószögéből: - Sullivan: A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja - Johann Strauss: A királyné csipkekendője - Offenbach: A varázshegedű - Johann Strauss: Egy éj Velencében De örüljünk annak, hogy a héten így is bekerült a zenei választékba Offenbach Piaci dámája és Suppé Szép Galatheája, és lesz még az említett másik két darabból néhány betétszám is. (Egyébként régebbi adásokban többször felcsendültek a most kimaradt operettek dallamai; biztosan idővel hallani fogjuk még azokat a rádió operettműsoraiban!)
Most már fenn van a mai és a holnapi operettműsor részletezése a Dankó Rádió facebook oldalán. Vasárnap lesznek részletek A szép Helénából és a Házasodj, Ausztria című, Horváth Ádám rendezte zenés játékból. Egész héten Horváth Ádám rendező a Túl az Óperencián című operettműsor vendége a rádió stúdiójában. Előzetesen naivan arra gondoltam, hogy bőven hallunk majd részleteket a rádióban rendezett produkciói közül, de már látom, hogy az alábbiak "kiestek" a szerkesztő látószögéből: - Sullivan: A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja - Johann Strauss: A királyné csipkekendője - Offenbach: A varázshegedű - Johann Strauss: Egy éj Velencében De örüljünk annak, hogy a héten így is bekerült a zenei választékba Offenbach Piaci dámája és Suppé Szép Galatheája, és lesz még az említett másik két darabból néhány betétszám is. (Egyébként régebbi adásokban többször felcsendültek a most kimaradt operettek dallamai; biztosan idővel hallani fogjuk még azokat a rádió operettműsoraiban!)
739 smaragd 2014-12-13 08:10:14 [Válasz erre: 738 smaragd 2014-12-13 03:36:11]
Tegnap előtti adás, úgy, ahogy Búbánat írta.
Tegnap előtti adás, úgy, ahogy Búbánat írta.
738 smaragd 2014-12-13 03:36:11
Sokféle oka lehet az elhallgatásnak, ki kiről,miről akar vagy nem akar beszélni...kit méltatnak és kit nem, rászolgált-e vagy "sztárolják", aki rászolgált azt "sztárolják"-e, ettől a tegnapi adástól függetlenül, ezt tudjuk... A Te tapasztalatod, itteni szorgos és pontos munkád (is) mindenképpen feljogosít bizonyos tények helyreigazítására. Én hálás vagyok ezért. Maradjanak meg a tények lehetőleg hitelesen, itt. Egyébként a "Túl az Óperencián" műsor napi ismétlése is jó dolog, délután újra meghallgatható a kedvenc zene, vagy az érdekes szöveg. Ami a Palcsó-részt illeti, Nagy Ibolya beszélgetőpartnerként, emlékezve azt mondta: igen, erről az útról Palcsó Sándor is beszélt, amikor vendégem volt.Mire Horváth Ádám: ő is kórustag volt. Ennél több nem hangzott el. Kiemelhetjük a szerkesztő-műsorvezetőnő figyelmességét, hogy ily módon emlékeztetett a Palcsó Sándor adáshétre, ami szintén nagyon érdekes volt, sok szép muzsikával.
Sokféle oka lehet az elhallgatásnak, ki kiről,miről akar vagy nem akar beszélni...kit méltatnak és kit nem, rászolgált-e vagy "sztárolják", aki rászolgált azt "sztárolják"-e, ettől a tegnapi adástól függetlenül, ezt tudjuk... A Te tapasztalatod, itteni szorgos és pontos munkád (is) mindenképpen feljogosít bizonyos tények helyreigazítására. Én hálás vagyok ezért. Maradjanak meg a tények lehetőleg hitelesen, itt. Egyébként a "Túl az Óperencián" műsor napi ismétlése is jó dolog, délután újra meghallgatható a kedvenc zene, vagy az érdekes szöveg. Ami a Palcsó-részt illeti, Nagy Ibolya beszélgetőpartnerként, emlékezve azt mondta: igen, erről az útról Palcsó Sándor is beszélt, amikor vendégem volt.Mire Horváth Ádám: ő is kórustag volt. Ennél több nem hangzott el. Kiemelhetjük a szerkesztő-műsorvezetőnő figyelmességét, hogy ily módon emlékeztetett a Palcsó Sándor adáshétre, ami szintén nagyon érdekes volt, sok szép muzsikával.
737 Búbánat 2014-12-13 00:06:55 [Válasz erre: 736 Búbánat 2014-12-12 14:33:10]
Horváth Ádám rendező már jóval túl van a nyolcvanon, de a memóriája (is), hála Istennek, még jól „működik”, és sok érdekeset tud előhozni a múltból. Ez igaz a Dankó Rádió e heti operettműsorának eddigi négy napján sugárzott, vele való beszélgetésére is, azonban most mégis az a feltevésem, amit mond, amiről beszél - nemcsak a mai rádióadásban elhangzottakra alapozom észrevételemet –, az olykor kissé szelektív emlékezetről árulkodik – főleg, ha részletekbe bocsátkozik: erre volt példa a mai adásban a Székely Mihállyal kapcsolatos dátumtévesztések. De most a tegnapi rádióműsorra kívánok visszatérni, amelyben megütötte a fülem néhány olyan név, amit nem tudok hova tenni, illetve vártam volna még egy névre, de hiába… Amikor valaki akár a saját életéből, akár az alkotói munkájából felhoz több évtizedes, vele megesett történéseket, általában el is hisszük, hogy valós, igaz eseményekről beszél. Mégis előfordulhat, hogy a hallgató(ság) sok esetben megszépítő messzeségre vizitál vele kapcsolatosan; arra gondol(hat): igaz-nem igaz; vagy amely mégsem úgy történhetett meg, esetleg annak szereplői felől merül fel számára kétely. Ahhoz, hogy valamit, vagy valakinek szavait fenntartással kezeljük, kellő tájékozottságra van szükség az adott témakörben. Hallgatva tegnap a rádióban a Kossuth-díjas televíziós-rádiós rendezőt, egyetemi tanárt, Horváth Ádámot, felmerült bennem, hogy valami nem úgy van, ahogyan azt előadta. … (A rendező mentségére szolgálhat viszont magas kora, ilyenkor már könnyen romlik az emlékezet is.) De a hallgatónak egy élő (vagy felvételről) menő beszélgetős műsorban nincs lehetősége „beszólni”; ott helyben a beszélgetőpartneren kívül nincs más személy, aki az interjúalany esetleges ki- és helyreigazítására vállalkozzon, ha ennek szükségét érzi: például figyelmeztesse őt valami lényeges körülményre, amit az előadásából kihagyott vagy emlékeztesse egy személyre, akiről elbeszélésében megfeledkezhetett. Ha a moderátor ilyenkor hallgat, úgy esetleg a hamis, hiányos, (fél) információk terjednek tova az éterben és jutnak el a hallgatókhoz… De a szerkesztő-műsorvezető nem tudhat mindent és mindenről. A tegnapi történetmesélés alatt Nagy Ibolya egyszer csak beszélgetőtársa szavába vágott, emlékeztette vendégét egy művész kollégára, aki a mesélt eseményen bizonyosan vele volt, mégis róla egy szót sem szólt. Horváth Ádám az ötvenes évek közepén tagja volt a Honvéd Művészegyüttesnek - melynek sorai közül később számos neves, kitűnő művész került ki -, és szóba hozta a hosszú, több hónapos Kínai-turnét is, amelyen a többiekkel együtt részt vett. És sorolja, kik voltak köztük: …Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert…, de itt a felsorolást befejezte. Pedig vártam volna, hogy megemlíti Palcsó Sándor nevét is. De nem, kihagyta. Ekkor közbeszólt Nagy Ibolya, hogy Palcsó Sándort kifelejtette, mert ő is ott volt vele (ezt a tenortól tudja). De erre nem szólt semmit. Palcsó Sándor ugyanis szintén beszélgetőtársa volt Nagy Ibolyának, ez pár héttel ezelőtt volt, és akkor is szóba került ez a kalandos kínai utazás-história. (Palcsó életrajzi könyvében egy teljes fejezetet - 21 oldalt - szánt kínai koncertturnéjuk leírására, amely alatt történtek a szomorú ’56-os itthoni események. (Erről híradással a több mint három hónapos külföldi tartózkodásuk alatt értesültek.) Könyvében nem írt neveket, kikkel együtt lépett fel a Honvéd Művészegyüttesben távolkeleti útja során. A másik, amiért korrigálnom kell Horváth Ádám által elmondottakat: a művészegyüttessel nem tartott Ágai Karola – az ő könyvében egy szó sincs erről az időszakáról; csak utalás férjével való megismerkedésére. Ilosfalvy Róbert sem utazott el az együttessel. Z. Tóth Antal Ilosfalvy-könyvéből (is) tudjuk, hogy a neves tenorista az októberi forradalom napjaiban Budapesten tartózkodott: a Szamuely (ma Lónyay) utcában lévő lakásában, olykor a ház pincéjében vészelte át a környéket érő lövöldözéseket; amikor a harcok elcsitultak, a város másik végére rándult át, és a Pozsonyi úton figyelte az orosz tankok bevonulását barátaival, köztük akkori élettársával, Házy Erzsébettel. Az Ágai- és Ilosfalvy életrajzi vonásokat ennyire részletesen persze nem kell tudnia a beszélgetőtársnak, ezért én tértem most ki ezekre a szempontokra, melyek ellentmondani látszanak annak, amit a rendező Horváth Ádám „vallott” Nagy Ibolya műsorában. Végül is betudhatnánk az ő időskori felejtésének mindezt a téves adatközlést, meg amit kihagyott az elbeszéléséből. De mivel feltehetően sokakhoz eljut ez a rádióadás – benne ezzel a beszélgetős, zenés műsorral – talán nem baj, ha valaki arra, az ott elhangzottakra reagál.
Horváth Ádám rendező már jóval túl van a nyolcvanon, de a memóriája (is), hála Istennek, még jól „működik”, és sok érdekeset tud előhozni a múltból. Ez igaz a Dankó Rádió e heti operettműsorának eddigi négy napján sugárzott, vele való beszélgetésére is, azonban most mégis az a feltevésem, amit mond, amiről beszél - nemcsak a mai rádióadásban elhangzottakra alapozom észrevételemet –, az olykor kissé szelektív emlékezetről árulkodik – főleg, ha részletekbe bocsátkozik: erre volt példa a mai adásban a Székely Mihállyal kapcsolatos dátumtévesztések. De most a tegnapi rádióműsorra kívánok visszatérni, amelyben megütötte a fülem néhány olyan név, amit nem tudok hova tenni, illetve vártam volna még egy névre, de hiába… Amikor valaki akár a saját életéből, akár az alkotói munkájából felhoz több évtizedes, vele megesett történéseket, általában el is hisszük, hogy valós, igaz eseményekről beszél. Mégis előfordulhat, hogy a hallgató(ság) sok esetben megszépítő messzeségre vizitál vele kapcsolatosan; arra gondol(hat): igaz-nem igaz; vagy amely mégsem úgy történhetett meg, esetleg annak szereplői felől merül fel számára kétely. Ahhoz, hogy valamit, vagy valakinek szavait fenntartással kezeljük, kellő tájékozottságra van szükség az adott témakörben. Hallgatva tegnap a rádióban a Kossuth-díjas televíziós-rádiós rendezőt, egyetemi tanárt, Horváth Ádámot, felmerült bennem, hogy valami nem úgy van, ahogyan azt előadta. … (A rendező mentségére szolgálhat viszont magas kora, ilyenkor már könnyen romlik az emlékezet is.) De a hallgatónak egy élő (vagy felvételről) menő beszélgetős műsorban nincs lehetősége „beszólni”; ott helyben a beszélgetőpartneren kívül nincs más személy, aki az interjúalany esetleges ki- és helyreigazítására vállalkozzon, ha ennek szükségét érzi: például figyelmeztesse őt valami lényeges körülményre, amit az előadásából kihagyott vagy emlékeztesse egy személyre, akiről elbeszélésében megfeledkezhetett. Ha a moderátor ilyenkor hallgat, úgy esetleg a hamis, hiányos, (fél) információk terjednek tova az éterben és jutnak el a hallgatókhoz… De a szerkesztő-műsorvezető nem tudhat mindent és mindenről. A tegnapi történetmesélés alatt Nagy Ibolya egyszer csak beszélgetőtársa szavába vágott, emlékeztette vendégét egy művész kollégára, aki a mesélt eseményen bizonyosan vele volt, mégis róla egy szót sem szólt. Horváth Ádám az ötvenes évek közepén tagja volt a Honvéd Művészegyüttesnek - melynek sorai közül később számos neves, kitűnő művész került ki -, és szóba hozta a hosszú, több hónapos Kínai-turnét is, amelyen a többiekkel együtt részt vett. És sorolja, kik voltak köztük: …Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert…, de itt a felsorolást befejezte. Pedig vártam volna, hogy megemlíti Palcsó Sándor nevét is. De nem, kihagyta. Ekkor közbeszólt Nagy Ibolya, hogy Palcsó Sándort kifelejtette, mert ő is ott volt vele (ezt a tenortól tudja). De erre nem szólt semmit. Palcsó Sándor ugyanis szintén beszélgetőtársa volt Nagy Ibolyának, ez pár héttel ezelőtt volt, és akkor is szóba került ez a kalandos kínai utazás-história. (Palcsó életrajzi könyvében egy teljes fejezetet - 21 oldalt - szánt kínai koncertturnéjuk leírására, amely alatt történtek a szomorú ’56-os itthoni események. (Erről híradással a több mint három hónapos külföldi tartózkodásuk alatt értesültek.) Könyvében nem írt neveket, kikkel együtt lépett fel a Honvéd Művészegyüttesben távolkeleti útja során. A másik, amiért korrigálnom kell Horváth Ádám által elmondottakat: a művészegyüttessel nem tartott Ágai Karola – az ő könyvében egy szó sincs erről az időszakáról; csak utalás férjével való megismerkedésére. Ilosfalvy Róbert sem utazott el az együttessel. Z. Tóth Antal Ilosfalvy-könyvéből (is) tudjuk, hogy a neves tenorista az októberi forradalom napjaiban Budapesten tartózkodott: a Szamuely (ma Lónyay) utcában lévő lakásában, olykor a ház pincéjében vészelte át a környéket érő lövöldözéseket; amikor a harcok elcsitultak, a város másik végére rándult át, és a Pozsonyi úton figyelte az orosz tankok bevonulását barátaival, köztük akkori élettársával, Házy Erzsébettel. Az Ágai- és Ilosfalvy életrajzi vonásokat ennyire részletesen persze nem kell tudnia a beszélgetőtársnak, ezért én tértem most ki ezekre a szempontokra, melyek ellentmondani látszanak annak, amit a rendező Horváth Ádám „vallott” Nagy Ibolya műsorában. Végül is betudhatnánk az ő időskori felejtésének mindezt a téves adatközlést, meg amit kihagyott az elbeszéléséből. De mivel feltehetően sokakhoz eljut ez a rádióadás – benne ezzel a beszélgetős, zenés műsorral – talán nem baj, ha valaki arra, az ott elhangzottakra reagál.
736 Búbánat 2014-12-12 14:33:10
Egy bakira figyeltem fel a Túl az Óperencián című operettműsor szerkesztésében és bekonferálásában: az adás vége felé Horváth Ádám televíziós rendező Székely Mihályhoz fűződő kapcsolatáról beszélt, majd ezt követően részlet hangzott el Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő A garabonciás című operettjének ötvenes évek végén készült rádiófelvételéről /„Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá sem néz már sohasem a fehérnép…” /. A műsorvezető Nagy Ibolya tévesen Székely Mihályt nevesítette a dal előadójaként Svéd Sándor helyett! Erre azért oda kellett volna figyelnie! Székely Mihály egyik felvételéről viszont helyesen konferálta be Ozmin „akasztófaáriáját” a Szöktetés a szeráj című Mozart-operából. Mivel a délelőtti műsorba szerkesztett operettrészleteket eddig nem tették fel a Dankó Rádió nyilvános Facebook oldalára, ezért ideírom, mit hallhattunk még az adásban: Két nagyobb blokkban egy-egy Suppé- és Huszka-operettből hallhattunk válogatott, szép részleteket. I. Franz von Suppé: A szép Galathea - Vidám mitológiai játék Ennek az operettnek a rádióból három változata ismert, ezúttal két stúdiófelvételéről kaptunk zenei ízelítőt: a) Az egyik rádiós bemutató - keresztmetszet: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 . Szövegét Franz von Suppé írta. Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak meg: - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi) - Pygmalion imája „Vénusz, anyám, hallgass reám, vágyaktól verve, itt esdeklem én… Vénusz, nézz le rám, vágyam epedve kérlek….(Szabó, énekkar) - Galathea ébredése – kettős: „Ám mozdul… Ó mily szép….Szava kél….Istennő, Galathea, én édes álmom, Galathea, hadd nézek rád, elönt a vágy…./- Ki vagyok, mondd…/- Égi nő, akire vártam, akit imádtam, Te vagy az élet és a cél…./ - Édes mámor, jöjj hát boldogság, drága szerelem, áradj rám…/- Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...” (Szabó, Lehoczky, énekkar) - Hármas és Mydas dala „Mars ki, hogy merészel bánni vélem, hallatlan, hogy mit, merészel… mars, kinn tágasabb…./- Hej, azt a teremburáját, milyen méreg…Jaj, nekem… Atyám neve… anyám neve…” (Kishegyi, Szabó, Bende) b) A másik ismert stúdiófelvételen a teljes operett van: a Rádió dalszínháza égisze alatt, 1965-ben került bemutatásra Szövegét Franz von Suppé írta, fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő. Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel Lehel György Zenei rendező: Járfás Tamás (egyik utolsó munkája volt ez, mert a következő év végén, 33 éves korában elhunyt). Rendezte: Horváth Ádám Szereposztás: Galathea, szobor - László Margit( Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász - Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga - Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló - Palcsó Sándor (Garas Dezső) Erről a rádiófelvételről egy dal hangzott el: - Ganymedes kupléja: Ránk antik égbolt napja süt és vígan élünk mindenütt, e lázban, e lázban…/ám ha átaludnék ezer éveket, mit lehetne látnom, ha ébredek?.../- Bármily klasszis, klasszis, klasszis, ámde mégse klasszikus…” (Melis) II. Huszka Jenő- Martos Ferenc: Lili bárónő Itt is több rádiófelvételről hallhattunk részleteket: - Clarisse és Frédi kettőse „Hogyha szeretnél engemet…/Gyere, csókolj meg, tubicám…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád – 1964-es rádiófelvétel: MRT szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András) - Malomszeghy báró kupléja: „Tudni kell ésszel, bánni a pénzzel, gazdagok itt, aki bőven ad…/Sok a pénz… ami adja az észt, az a pénz, már az ókori bölcsek is tudták jól: vita nincs, ha a pénz szava szól…” (Melis György - 1964-es rádiófelvétel: MRT szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András) - Cigarettakeringő, Illésházy gróf és Clarisse kettőse: „Engedje meg, hogy úgy, mint régem, tűzzel kínáljam, szép babám…/Egy kis cigaretta, valódi, finom…” (Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert - 1964-es rádiófelvétel: MRT szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András) - Zsoké-induló: „Telivér, csak telivér az örömöm, nincsen ennél úribb passzió…/ Lesz telivérem, számos, hírnevem általános…” (Gencsy Sári, az MRT Szimfonikus Zenekara és énekkara, vezényel Nagypál Béla) - Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a hófehér kezét…./- A szeme ég, a szava éget, elég, ah elég, mert még elégek…./- Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem, erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen…” (Gyurkovics Mária, Svéd Sándor - Polgár Tibor vezényelte az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát ) Az adás zárásaként Suppé A szép Galathea nyitányának részlete szólalt meg a Magyar Állami Operaház Zenekarárnak előadásában, Sándor János vezényelt. A délutáni ismétlés öt órakor kezdődik a Dankó Rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Egy bakira figyeltem fel a Túl az Óperencián című operettműsor szerkesztésében és bekonferálásában: az adás vége felé Horváth Ádám televíziós rendező Székely Mihályhoz fűződő kapcsolatáról beszélt, majd ezt követően részlet hangzott el Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő A garabonciás című operettjének ötvenes évek végén készült rádiófelvételéről /„Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá sem néz már sohasem a fehérnép…” /. A műsorvezető Nagy Ibolya tévesen Székely Mihályt nevesítette a dal előadójaként Svéd Sándor helyett! Erre azért oda kellett volna figyelnie! Székely Mihály egyik felvételéről viszont helyesen konferálta be Ozmin „akasztófaáriáját” a Szöktetés a szeráj című Mozart-operából. Mivel a délelőtti műsorba szerkesztett operettrészleteket eddig nem tették fel a Dankó Rádió nyilvános Facebook oldalára, ezért ideírom, mit hallhattunk még az adásban: Két nagyobb blokkban egy-egy Suppé- és Huszka-operettből hallhattunk válogatott, szép részleteket. I. Franz von Suppé: A szép Galathea - Vidám mitológiai játék Ennek az operettnek a rádióból három változata ismert, ezúttal két stúdiófelvételéről kaptunk zenei ízelítőt: a) Az egyik rádiós bemutató - keresztmetszet: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 . Szövegét Franz von Suppé írta. Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak meg: - Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi) - Pygmalion imája „Vénusz, anyám, hallgass reám, vágyaktól verve, itt esdeklem én… Vénusz, nézz le rám, vágyam epedve kérlek….(Szabó, énekkar) - Galathea ébredése – kettős: „Ám mozdul… Ó mily szép….Szava kél….Istennő, Galathea, én édes álmom, Galathea, hadd nézek rád, elönt a vágy…./- Ki vagyok, mondd…/- Égi nő, akire vártam, akit imádtam, Te vagy az élet és a cél…./ - Édes mámor, jöjj hát boldogság, drága szerelem, áradj rám…/- Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...” (Szabó, Lehoczky, énekkar) - Hármas és Mydas dala „Mars ki, hogy merészel bánni vélem, hallatlan, hogy mit, merészel… mars, kinn tágasabb…./- Hej, azt a teremburáját, milyen méreg…Jaj, nekem… Atyám neve… anyám neve…” (Kishegyi, Szabó, Bende) b) A másik ismert stúdiófelvételen a teljes operett van: a Rádió dalszínháza égisze alatt, 1965-ben került bemutatásra Szövegét Franz von Suppé írta, fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő. Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel Lehel György Zenei rendező: Járfás Tamás (egyik utolsó munkája volt ez, mert a következő év végén, 33 éves korában elhunyt). Rendezte: Horváth Ádám Szereposztás: Galathea, szobor - László Margit( Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász - Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga - Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló - Palcsó Sándor (Garas Dezső) Erről a rádiófelvételről egy dal hangzott el: - Ganymedes kupléja: Ránk antik égbolt napja süt és vígan élünk mindenütt, e lázban, e lázban…/ám ha átaludnék ezer éveket, mit lehetne látnom, ha ébredek?.../- Bármily klasszis, klasszis, klasszis, ámde mégse klasszikus…” (Melis) II. Huszka Jenő- Martos Ferenc: Lili bárónő Itt is több rádiófelvételről hallhattunk részleteket: - Clarisse és Frédi kettőse „Hogyha szeretnél engemet…/Gyere, csókolj meg, tubicám…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád – 1964-es rádiófelvétel: MRT szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András) - Malomszeghy báró kupléja: „Tudni kell ésszel, bánni a pénzzel, gazdagok itt, aki bőven ad…/Sok a pénz… ami adja az észt, az a pénz, már az ókori bölcsek is tudták jól: vita nincs, ha a pénz szava szól…” (Melis György - 1964-es rádiófelvétel: MRT szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András) - Cigarettakeringő, Illésházy gróf és Clarisse kettőse: „Engedje meg, hogy úgy, mint régem, tűzzel kínáljam, szép babám…/Egy kis cigaretta, valódi, finom…” (Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert - 1964-es rádiófelvétel: MRT szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András) - Zsoké-induló: „Telivér, csak telivér az örömöm, nincsen ennél úribb passzió…/ Lesz telivérem, számos, hírnevem általános…” (Gencsy Sári, az MRT Szimfonikus Zenekara és énekkara, vezényel Nagypál Béla) - Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a hófehér kezét…./- A szeme ég, a szava éget, elég, ah elég, mert még elégek…./- Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem, erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen…” (Gyurkovics Mária, Svéd Sándor - Polgár Tibor vezényelte az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát ) Az adás zárásaként Suppé A szép Galathea nyitányának részlete szólalt meg a Magyar Állami Operaház Zenekarárnak előadásában, Sándor János vezényelt. A délutáni ismétlés öt órakor kezdődik a Dankó Rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
735 smaragd 2014-12-12 04:26:34 [Válasz erre: 734 smaragd 2014-12-12 03:27:29]
Kicsit elszálltam a madárkával... Helyesen: ...kezdetű dalt énekelte a..... c. rádióoperettből,....
Kicsit elszálltam a madárkával... Helyesen: ...kezdetű dalt énekelte a..... c. rádióoperettből,....
734 smaragd 2014-12-12 03:27:29
Nekem is nagyon tetszett a tegnapi műsor, remek összeállítás volt. Még olvasni is nagyszerű, köszönet fáradozásodért! "Pergő", ahogy manapság mondják, más szóval: egyik felvétel jobb volt mint a másik :-). Valóban "operettslágerek" voltak hallhatók, kiváló rádiós felvételek egymásutánja, briliáns előadók, egykori rádiós zenei nagyságok közös munkája! Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a program gerinceként Petress Zsuzsára emlékezett, aki "A madárka dalol az égen..." kezdetű Kemény Egon-Erdődy János: Krisztina kisasszony c. rádióoperettből énekelt, igen bájosan és finoman. Nekem ez tetszett a legjobban :-)
Nekem is nagyon tetszett a tegnapi műsor, remek összeállítás volt. Még olvasni is nagyszerű, köszönet fáradozásodért! "Pergő", ahogy manapság mondják, más szóval: egyik felvétel jobb volt mint a másik :-). Valóban "operettslágerek" voltak hallhatók, kiváló rádiós felvételek egymásutánja, briliáns előadók, egykori rádiós zenei nagyságok közös munkája! Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a program gerinceként Petress Zsuzsára emlékezett, aki "A madárka dalol az égen..." kezdetű Kemény Egon-Erdődy János: Krisztina kisasszony c. rádióoperettből énekelt, igen bájosan és finoman. Nekem ez tetszett a legjobban :-)
733 Búbánat 2014-12-11 13:28:01
Igazán nem panaszkodhatom a Dankó Rádió mai operettműsorára, hiszen ezúttal nem egy-két komponista, hanem sok operettszerző művéből hallhattunk egy vagy több részletet, nagyszerű énekművészeink rádiófelvételeiről! Mivel még nem került fel a műsor részletezése a rádió megszokott, nyilvános facebook oldalára, ideírom, mit hallhattunk a délelőtti adásban: 1. Johann Strauss: A denevér (A Rádió Dalszínháza 1963. december 25-én mutatta be a Kossuth adón, 19.05 órától a teljes stúdiófelvételt. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényelt: Lehel György). Az operett három részlete: - Tercett az I. felvonásból (Eisenstein, Rosalinda, Dr. Blind): „Minden zugprókátor átok….” ) – Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor - Jelenet és az I. felv. fináléja (Rosalinda, Alfréd, Frank): „Inni édes, inni jó... inni kell, higgyed el..." – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Radnay György - Csárdás (Rosalinda): „Hazámnak dalára nyugtom nem lelem…” – Házy Erzsébet 2. Kerekes János – Bíró Lajos – Hárs László: Sárgarigó és az alkirály (A Rádió Dalszínháza 1973 augusztus 19-én mutatta be a Kossuth rádióban 19.35 órától. Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Harmónia énekegyüttes. Vezényelt: Kerekes János). A zenés játék három négy részlete: - A miniszteri titkár első dala (Palcsó Sándor) - Sárgarigó dala (Kalmár Magda) - A miniszteri titkár második dala (Palcsó Sándor) - Kettős (Kalmár Magda, Palcsó Sándor) Petress Zsuzsa, primadonna, az Operettszínház legendás szopránja ma lenne 86 éves. (Budapest, 1928. december 11. – Budapest, 2001. március 4.) Rá emlékezett a rádió, felvételeinek műsorra tűzésével: 3. Kemény Egon: Krisztina kisasszony – A rádió 1959-ben bemutatott felvételéről Krisztina dala - Petress zsuzsa – km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével (ugyanebből a rádióoperettből a nyitány rövid részlete hangzott még fel a mai adás zárásaként.) 4. Karl Millöcker: Dubarry – A rádió 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugárzott részleteket ebből, bemutatva új felvételét: Km. Házy Erzsébet, Kónya Sándor, Petress Zsuzsa,, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Most Margot és Brissac vidám kettőse - „Van egy kis időm, hát imádlak én!...” – Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor tolmácsolásában csendült fel. 5. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Aranyvirág - A rádió 1957-ben az operett néhány részletét rögzítette. Vincze Ottó vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Szekeres-kórust: - Beppo belépője, Beppo és Aranyvirág kettőse: „Az én szeretőm szeme éget…/Egy nápolyi leány…” - Palócz László és Petress Zsuzsa, km. a Szekeres Kórus 6. Leo Fall: Az elvált asszony – a rádió az 1950-es évek végén részleteket vett fel az operettből (később, 1964-ben teljes stúdiófelvétel is készült belőle), itt most egy Gonda és Scrop vidám duettje szólalt meg: „ Árkon át, bokron át, csak kövesd, csak kövesd a lány nyomát…” - Petress Zsuzsa és Kishegyi Árpád, a MRT Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte. 7. Robert Planquette: Rip van Winkle – a Rádió Dalszínháza 1958-ban és 1968-ban is elkészítette az operett stúdiófelvételét. Ma az 1958, július 13-án, a Kossuth Rádióban 20.28 – 22.00 óra között bemutatott rádiófelvételről hallottunk egy szép duettet: Rip és felesége, Lisbeth kettőse Szabó Miklós és Petress Zsuzsa énekében. Km.: az Állami Hangversenyzenekar, a Földényi-kórus. Vezényelt Vincze Ottó. 8. És végük még egy kedves duett csendült fel: „Miért születtem cigánynak, miért nem inkább királynak…” (hirtelen nem ugrik be a darab szerzője és címe…) - Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert énekeltek A délelőtti, Túl az Óperencián című adást délután öt órától hallgathatjuk meg újra a rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Igazán nem panaszkodhatom a Dankó Rádió mai operettműsorára, hiszen ezúttal nem egy-két komponista, hanem sok operettszerző művéből hallhattunk egy vagy több részletet, nagyszerű énekművészeink rádiófelvételeiről! Mivel még nem került fel a műsor részletezése a rádió megszokott, nyilvános facebook oldalára, ideírom, mit hallhattunk a délelőtti adásban: 1. Johann Strauss: A denevér (A Rádió Dalszínháza 1963. december 25-én mutatta be a Kossuth adón, 19.05 órától a teljes stúdiófelvételt. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényelt: Lehel György). Az operett három részlete: - Tercett az I. felvonásból (Eisenstein, Rosalinda, Dr. Blind): „Minden zugprókátor átok….” ) – Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor - Jelenet és az I. felv. fináléja (Rosalinda, Alfréd, Frank): „Inni édes, inni jó... inni kell, higgyed el..." – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Radnay György - Csárdás (Rosalinda): „Hazámnak dalára nyugtom nem lelem…” – Házy Erzsébet 2. Kerekes János – Bíró Lajos – Hárs László: Sárgarigó és az alkirály (A Rádió Dalszínháza 1973 augusztus 19-én mutatta be a Kossuth rádióban 19.35 órától. Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Harmónia énekegyüttes. Vezényelt: Kerekes János). A zenés játék három négy részlete: - A miniszteri titkár első dala (Palcsó Sándor) - Sárgarigó dala (Kalmár Magda) - A miniszteri titkár második dala (Palcsó Sándor) - Kettős (Kalmár Magda, Palcsó Sándor) Petress Zsuzsa, primadonna, az Operettszínház legendás szopránja ma lenne 86 éves. (Budapest, 1928. december 11. – Budapest, 2001. március 4.) Rá emlékezett a rádió, felvételeinek műsorra tűzésével: 3. Kemény Egon: Krisztina kisasszony – A rádió 1959-ben bemutatott felvételéről Krisztina dala - Petress zsuzsa – km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével (ugyanebből a rádióoperettből a nyitány rövid részlete hangzott még fel a mai adás zárásaként.) 4. Karl Millöcker: Dubarry – A rádió 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugárzott részleteket ebből, bemutatva új felvételét: Km. Házy Erzsébet, Kónya Sándor, Petress Zsuzsa,, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Most Margot és Brissac vidám kettőse - „Van egy kis időm, hát imádlak én!...” – Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor tolmácsolásában csendült fel. 5. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Aranyvirág - A rádió 1957-ben az operett néhány részletét rögzítette. Vincze Ottó vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Szekeres-kórust: - Beppo belépője, Beppo és Aranyvirág kettőse: „Az én szeretőm szeme éget…/Egy nápolyi leány…” - Palócz László és Petress Zsuzsa, km. a Szekeres Kórus 6. Leo Fall: Az elvált asszony – a rádió az 1950-es évek végén részleteket vett fel az operettből (később, 1964-ben teljes stúdiófelvétel is készült belőle), itt most egy Gonda és Scrop vidám duettje szólalt meg: „ Árkon át, bokron át, csak kövesd, csak kövesd a lány nyomát…” - Petress Zsuzsa és Kishegyi Árpád, a MRT Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte. 7. Robert Planquette: Rip van Winkle – a Rádió Dalszínháza 1958-ban és 1968-ban is elkészítette az operett stúdiófelvételét. Ma az 1958, július 13-án, a Kossuth Rádióban 20.28 – 22.00 óra között bemutatott rádiófelvételről hallottunk egy szép duettet: Rip és felesége, Lisbeth kettőse Szabó Miklós és Petress Zsuzsa énekében. Km.: az Állami Hangversenyzenekar, a Földényi-kórus. Vezényelt Vincze Ottó. 8. És végük még egy kedves duett csendült fel: „Miért születtem cigánynak, miért nem inkább királynak…” (hirtelen nem ugrik be a darab szerzője és címe…) - Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert énekeltek A délelőtti, Túl az Óperencián című adást délután öt órától hallgathatjuk meg újra a rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
732 Búbánat 2014-12-10 14:50:16 [Válasz erre: 729 Búbánat 2014-12-09 19:42:54]
Csodálatos zenei anyaga van A piaci dámáknak – mondhatni, mint a legtöbb Offenbach-operettnek! Feltétlenül érdemes a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának délután öt órakor kezdődő ismétlését kivárni! Újra meghallgathatjuk e ritkán játszott és műsorra tűzött operett rádiófelvételéről a Dankó Rádióban délelőtt sugárzott három nagyszerű jelenetet: - Croute dala: „Kis Ciboulette-tem, kis Ciboulette-tem, oly lángban élek, kis Ciboulette-tem, kis Ciboulette-tem, úgy várlak téged…/Ne hagyj epedni, drága lány, úgy ég a szám…” (Fülöp Attila) - Ciboulette és Croute szerelmi kettőse: „Ciboulette, lelkemnek az minden álma, hogy Veled oltárhoz állhassak már…. /- Kedvesem, álmod, ha valóra válna, csakhamar lehetnénk ketten egy pár/- Nem tudom, mi ez most: való vagy álom? /- Valóság, te leszel, csakis a párom/- Ránk akkor örökös boldogság vár!…Oltárhoz állunk már/- Lesz itt ünnep, dínomdánom, lesz itt hosszú három nap, azt a percet várom, áldást mondjon ránk a pap…Ó, jöjjön már ez az a nap…/- Ajkunk lángol, ég a vágytól….És rázendít, hogy a tánc mily szép… /- De teljes boldogság csakis úgy várhat rád, ha jön valaki - ugyan ki? - több valaki...- pici pólyás babád… - ha sok gyerek vár ránk….” (Kincses Veronika, Fülöp Attila) - Finálé: „…A lányom, én vagyok jó anyád!… - az anyja?!…/.- A lányom, én vagyok jó atyád! - az apám?! …- az apja?! /- Nejem ő, ez a nő!... /- Most megvagy, nem menekülsz, dobos úr, elhagytad áldozatodat, gonoszul…/ - A csábítója volt…- .Nejem ő! Ez a nő!... /- Ez a sors, ez a végzet, mely szörnyen súlyt le rám, igen az a nő, ki tetszett egyszer tán…/- Árulja el, mi az a tett?../- Mint ifjú hős vitéz, egy lányt szerettem én, és akkor jött a vész: született egy csöpp lányka, de hadba ment a gárda, és én magamhoz vettem, másnap zálogba tettem az én kis Ciboulette-tem /- Semmi kétség, ő az édesapám!.../- Ez nemes tett, ez ritka jóság!.../- Dobos Úr! Már hogy ez az álma, a kedves lányát úgy imádom… - Papám, már hogy egy az álmod: legyen ez az úr a párom!…./- Mily heves ez e szerelmi láng! Tüze át terjed rám… /- Keljetek szépen egybe már, éljen a boldog az ifjú pár!…./- Milyen csuda-csoda-csuda jó lélek…/- Nosza, zengjen a dob!.../- Raphlafla, Raphlafla, Raphlafla…/- Enyém lesz szívem párja, többet a sors nem adhat…/ - Jöjjön vígan zsivajos lárma, éljen minden piaci dáma!. éljen minden piaci dáma!.Éljen, aki piaci dáma!” (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Fülöp Attila, Gregor József, Palcsó Sándor) Tájékoztatásul ideírom a Rádió Dalszínháza bemutatójának teljes színlapját: Jacques Offenbach: Piaci dámák (Mesdames de la Halle – 1858) Operett egy felvonásban A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50 Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Hidas Frigyes Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Madame Poiretapée, hal- és zöldségárus – Forgács Júlia Madame Madou, zöldséges kofa – Barlay Zsuzsa Madame Beurrefondu, zöldséges kofa – Andor Éva Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor Mademoiselle Ciboulette, gyümölcsárus – Kincses Veronika Croute kukta – Fülöp Attila Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán) Csapos – Képessy József Egy ruhaárus; Egy játékárus; Egy zöldségárus - énekhangok: Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet A műsor további részében Hervé Lili című operettjéből (Neményi Lili és Sárdy János) és Huszka Bob hercegéből (Bende Zsolt, MRT énekkara - Férfikar; Petress Zsuzsa, Svéd Sándor; Ágai Karola és az MRT énekkara – Női kar) hallhattunk szép részleteket. Mindezt a www.dankoradio.hu internetes oldalon is élvezhetjük a 17 órakor kezdődő operettadásban.
Csodálatos zenei anyaga van A piaci dámáknak – mondhatni, mint a legtöbb Offenbach-operettnek! Feltétlenül érdemes a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának délután öt órakor kezdődő ismétlését kivárni! Újra meghallgathatjuk e ritkán játszott és műsorra tűzött operett rádiófelvételéről a Dankó Rádióban délelőtt sugárzott három nagyszerű jelenetet: - Croute dala: „Kis Ciboulette-tem, kis Ciboulette-tem, oly lángban élek, kis Ciboulette-tem, kis Ciboulette-tem, úgy várlak téged…/Ne hagyj epedni, drága lány, úgy ég a szám…” (Fülöp Attila) - Ciboulette és Croute szerelmi kettőse: „Ciboulette, lelkemnek az minden álma, hogy Veled oltárhoz állhassak már…. /- Kedvesem, álmod, ha valóra válna, csakhamar lehetnénk ketten egy pár/- Nem tudom, mi ez most: való vagy álom? /- Valóság, te leszel, csakis a párom/- Ránk akkor örökös boldogság vár!…Oltárhoz állunk már/- Lesz itt ünnep, dínomdánom, lesz itt hosszú három nap, azt a percet várom, áldást mondjon ránk a pap…Ó, jöjjön már ez az a nap…/- Ajkunk lángol, ég a vágytól….És rázendít, hogy a tánc mily szép… /- De teljes boldogság csakis úgy várhat rád, ha jön valaki - ugyan ki? - több valaki...- pici pólyás babád… - ha sok gyerek vár ránk….” (Kincses Veronika, Fülöp Attila) - Finálé: „…A lányom, én vagyok jó anyád!… - az anyja?!…/.- A lányom, én vagyok jó atyád! - az apám?! …- az apja?! /- Nejem ő, ez a nő!... /- Most megvagy, nem menekülsz, dobos úr, elhagytad áldozatodat, gonoszul…/ - A csábítója volt…- .Nejem ő! Ez a nő!... /- Ez a sors, ez a végzet, mely szörnyen súlyt le rám, igen az a nő, ki tetszett egyszer tán…/- Árulja el, mi az a tett?../- Mint ifjú hős vitéz, egy lányt szerettem én, és akkor jött a vész: született egy csöpp lányka, de hadba ment a gárda, és én magamhoz vettem, másnap zálogba tettem az én kis Ciboulette-tem /- Semmi kétség, ő az édesapám!.../- Ez nemes tett, ez ritka jóság!.../- Dobos Úr! Már hogy ez az álma, a kedves lányát úgy imádom… - Papám, már hogy egy az álmod: legyen ez az úr a párom!…./- Mily heves ez e szerelmi láng! Tüze át terjed rám… /- Keljetek szépen egybe már, éljen a boldog az ifjú pár!…./- Milyen csuda-csoda-csuda jó lélek…/- Nosza, zengjen a dob!.../- Raphlafla, Raphlafla, Raphlafla…/- Enyém lesz szívem párja, többet a sors nem adhat…/ - Jöjjön vígan zsivajos lárma, éljen minden piaci dáma!. éljen minden piaci dáma!.Éljen, aki piaci dáma!” (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Fülöp Attila, Gregor József, Palcsó Sándor) Tájékoztatásul ideírom a Rádió Dalszínháza bemutatójának teljes színlapját: Jacques Offenbach: Piaci dámák (Mesdames de la Halle – 1858) Operett egy felvonásban A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50 Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Hidas Frigyes Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Madame Poiretapée, hal- és zöldségárus – Forgács Júlia Madame Madou, zöldséges kofa – Barlay Zsuzsa Madame Beurrefondu, zöldséges kofa – Andor Éva Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor Mademoiselle Ciboulette, gyümölcsárus – Kincses Veronika Croute kukta – Fülöp Attila Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán) Csapos – Képessy József Egy ruhaárus; Egy játékárus; Egy zöldségárus - énekhangok: Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet A műsor további részében Hervé Lili című operettjéből (Neményi Lili és Sárdy János) és Huszka Bob hercegéből (Bende Zsolt, MRT énekkara - Férfikar; Petress Zsuzsa, Svéd Sándor; Ágai Karola és az MRT énekkara – Női kar) hallhattunk szép részleteket. Mindezt a www.dankoradio.hu internetes oldalon is élvezhetjük a 17 órakor kezdődő operettadásban.
730 smaragd 2014-12-10 06:53:26
Előzetes műsor(terv)! Ez a fontos, hogy a hallgató felkészülhessen (és adott esetben előre örülhessen) az elhangzó muzsikára. A napi meglepetés az, amit a sztárvendég Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető kérdéseire elmesél.
Előzetes műsor(terv)! Ez a fontos, hogy a hallgató felkészülhessen (és adott esetben előre örülhessen) az elhangzó muzsikára. A napi meglepetés az, amit a sztárvendég Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető kérdéseire elmesél.
729 Búbánat 2014-12-09 19:42:54
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának e heti vendége Horváth Ádám, rendező, akivel Nagy Ibolya beszélget a rádió stúdiójában. Már kezdtem volna aprehendálni a rádiónál, hogy tegnap, és ma sem, nem kerültek bejátszásra részletek azokból az operettekből, amelyeknek stúdiófelvételei anno Horváth Ádám rendezésében készültek el a Rádió Dalszínháza számára. Pedig a hatvanas-hetvenes években számos teljes operett került ki a "keze alól”, például: - Suppé: A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja - Johann Strauss: A királyné csipkekendője - Suppé: A szép Galathea - Offenbach: A szép Heléna - Offenbach: A varázshegedű - Johann Strauss: Egy éj Velencében - Offenbach: Piaci dámák - Kerekes János – Hubay Miklós – Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria De ez a hiányérzetem csak rövid ideig tartott, mert a Dankó Rádió holnapi (szerdai) előzetes műsortervében már ott szerepel Offenbach Piaci dámák című, Horváth Ádám rendezte operett részletei, melynek felvételén énekel Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, valamint közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara Hidas Frigyes vezényletével. Remélhetőleg a következő napokban ezt a darabot követni fogja a Horváth Ádám nevéhez fűzhető többi, a rádióban általa rendezett operett részletei is!
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának e heti vendége Horváth Ádám, rendező, akivel Nagy Ibolya beszélget a rádió stúdiójában. Már kezdtem volna aprehendálni a rádiónál, hogy tegnap, és ma sem, nem kerültek bejátszásra részletek azokból az operettekből, amelyeknek stúdiófelvételei anno Horváth Ádám rendezésében készültek el a Rádió Dalszínháza számára. Pedig a hatvanas-hetvenes években számos teljes operett került ki a "keze alól”, például: - Suppé: A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja - Johann Strauss: A királyné csipkekendője - Suppé: A szép Galathea - Offenbach: A szép Heléna - Offenbach: A varázshegedű - Johann Strauss: Egy éj Velencében - Offenbach: Piaci dámák - Kerekes János – Hubay Miklós – Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria De ez a hiányérzetem csak rövid ideig tartott, mert a Dankó Rádió holnapi (szerdai) előzetes műsortervében már ott szerepel Offenbach Piaci dámák című, Horváth Ádám rendezte operett részletei, melynek felvételén énekel Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, valamint közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara Hidas Frigyes vezényletével. Remélhetőleg a következő napokban ezt a darabot követni fogja a Horváth Ádám nevéhez fűzhető többi, a rádióban általa rendezett operett részletei is!
728 smaragd 2014-12-09 05:34:10 [Válasz erre: 727 Búbánat 2014-12-08 00:54:38]
Kedves Búbánat! :-)Nagyon szívesen! Ez az oldal szerintem jól sikerült, azt hittem,hogy általánosan ismert. Így most már az lesz :-)csak az zavar, hogy a legvégén "Összes"-re lehet kattintani, ami nem a teljes vendéglista, amint azt alább részleteztük. Ennek a kiegészítése szerintem sürgető, mert pontatlan és rossz fényt vet a Dankó Rádióra. Már egy sztárvendéglista fényképpel és az adáshét dátumával is elegendő lenne, egyelőre. Szép karácsonyi ajándék lenne a Dankó Rádió hallagatóinak :-) Amúgy a sztárvendég megjelölést már csak a műsorújságban lehet olvasni. Az igazi sztárokra (csillagokra)nyugodtan használhatjuk, a bulvárosodott réteg nem sajátíthatja ki a kiemelkedő tehetségek csillogását.
Kedves Búbánat! :-)Nagyon szívesen! Ez az oldal szerintem jól sikerült, azt hittem,hogy általánosan ismert. Így most már az lesz :-)csak az zavar, hogy a legvégén "Összes"-re lehet kattintani, ami nem a teljes vendéglista, amint azt alább részleteztük. Ennek a kiegészítése szerintem sürgető, mert pontatlan és rossz fényt vet a Dankó Rádióra. Már egy sztárvendéglista fényképpel és az adáshét dátumával is elegendő lenne, egyelőre. Szép karácsonyi ajándék lenne a Dankó Rádió hallagatóinak :-) Amúgy a sztárvendég megjelölést már csak a műsorújságban lehet olvasni. Az igazi sztárokra (csillagokra)nyugodtan használhatjuk, a bulvárosodott réteg nem sajátíthatja ki a kiemelkedő tehetségek csillogását.
727 Búbánat 2014-12-08 00:54:38 [Válasz erre: 726 smaragd 2014-12-07 17:46:09]
Kedves Smaragd! Én meg köszönöm, hogy felhívtad a figyelmünket a Túl az Óperencián című operettműsor-sorozatba elmúlt egy évben meghívott művészvendégek névsorára, mely [url] http://www.mediaklikk.hu/musor/tulazoperencian/; ezen a linken [/url] érhető el.
Kedves Smaragd! Én meg köszönöm, hogy felhívtad a figyelmünket a Túl az Óperencián című operettműsor-sorozatba elmúlt egy évben meghívott művészvendégek névsorára, mely [url] http://www.mediaklikk.hu/musor/tulazoperencian/; ezen a linken [/url] érhető el.
726 smaragd 2014-12-07 17:46:09 [Válasz erre: 725 Búbánat 2014-12-07 12:46:31]
Kedves Búbánat! :-) :-) :-) Érdekes, napközben eszembe jutott, hogy Te ezt már egyszer listáztad. És lám, itt van, a kísérőszöveggel együtt. Milyen jó, hogy ilyen szorgos vagy!!! Örömünk a műsort illetően változatlan. A mai világban azért meglepő, hogy a netes felület ott ilyen merev és zötyög :-) Sok hallgatónak okozhatnak ezzel csalódást, ezt komolyabban kellene venniük.
Kedves Búbánat! :-) :-) :-) Érdekes, napközben eszembe jutott, hogy Te ezt már egyszer listáztad. És lám, itt van, a kísérőszöveggel együtt. Milyen jó, hogy ilyen szorgos vagy!!! Örömünk a műsort illetően változatlan. A mai világban azért meglepő, hogy a netes felület ott ilyen merev és zötyög :-) Sok hallgatónak okozhatnak ezzel csalódást, ezt komolyabban kellene venniük.
725 Búbánat 2014-12-07 12:46:31 [Válasz erre: 723 smaragd 2014-12-07 07:10:17]
Kedves Smaragd! Lásd az [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=571#292414; 571. számú [/url] bejegyzésemet!
Kedves Smaragd! Lásd az [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=571#292414; 571. számú [/url] bejegyzésemet!
724 Búbánat 2014-12-07 12:41:32
Szombat után a mai napon sem tette közzé – eddig - operett műsora részleteit a Dankó Rádió, mely a Facebook-oldalán szokott frissülni. Nem lehet tudni, délután ötig megtörténik-e a pótlása, ezért ideírom, mit hallhattunk a délelőtti adásban. A kedves olvasó pedig eldönti, a délutáni ismétlésre bekapcsolja-e a rádiókészülékét vagy sem. 1. Puccini: Turandot – Turandot áriája (II. felv.) - Lázin Beatrix és a Győri Nemzeti Színház énekkara és zenekara 2. Ábrahám Pál: Hawaii rózsája - Jim Boy dala – Néger dal: „Egy Johnny vagyok, semmi egyéb, szemem ragyog….” – Melis György és a Harmónia Vokál - Bessy dala: „Ittam egy kis pityókát…” – Zentay Anna - Jim Boy és Bessy kettőse: „My golde baby…” – Bozsó József és Teremi Trixi 3. Egy musical-részlet- duett: Lázin Beatrix és Kecskeméti Róbert előadásában 4. Kálmán Imre: A bajadér – az Operettszinház 2009-es előadásának két részlete: - Odette és Radjami kettőse „Jojj, India minket vár…/Éjsötét szemedből fény árad…” - Miklósa Erika és Dolhau Attila - Közzene/balett – Km. az Operettszínház énekkara 5. Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Ninon dala: Ma, ha egy asszony kissé szép…/Carambolina, caramboletta…” -Lázin Beatrix és a Győri Nemzeti Színház énekkara és zenekara 6. Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide vén cigány…/De jó is lenne szerelmes lenni…” – Lázin Beatrix 7. Johann Strauss: Kék Duna keringő – részlet A Túl az Óperencián című adás vendége ma utoljára [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/a.580043132042931.1073741829.579678575412720/769733596407216/?type=1&theater; Lázin Beatrix operaénekesnő [/url] volt, akivel Győrben beszélgetett egész héten át a műsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya. Jövő héten minden nap Horváth Ádám, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió doyen rendezője lesz a Dankó Rádió vendége.
Szombat után a mai napon sem tette közzé – eddig - operett műsora részleteit a Dankó Rádió, mely a Facebook-oldalán szokott frissülni. Nem lehet tudni, délután ötig megtörténik-e a pótlása, ezért ideírom, mit hallhattunk a délelőtti adásban. A kedves olvasó pedig eldönti, a délutáni ismétlésre bekapcsolja-e a rádiókészülékét vagy sem. 1. Puccini: Turandot – Turandot áriája (II. felv.) - Lázin Beatrix és a Győri Nemzeti Színház énekkara és zenekara 2. Ábrahám Pál: Hawaii rózsája - Jim Boy dala – Néger dal: „Egy Johnny vagyok, semmi egyéb, szemem ragyog….” – Melis György és a Harmónia Vokál - Bessy dala: „Ittam egy kis pityókát…” – Zentay Anna - Jim Boy és Bessy kettőse: „My golde baby…” – Bozsó József és Teremi Trixi 3. Egy musical-részlet- duett: Lázin Beatrix és Kecskeméti Róbert előadásában 4. Kálmán Imre: A bajadér – az Operettszinház 2009-es előadásának két részlete: - Odette és Radjami kettőse „Jojj, India minket vár…/Éjsötét szemedből fény árad…” - Miklósa Erika és Dolhau Attila - Közzene/balett – Km. az Operettszínház énekkara 5. Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Ninon dala: Ma, ha egy asszony kissé szép…/Carambolina, caramboletta…” -Lázin Beatrix és a Győri Nemzeti Színház énekkara és zenekara 6. Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide vén cigány…/De jó is lenne szerelmes lenni…” – Lázin Beatrix 7. Johann Strauss: Kék Duna keringő – részlet A Túl az Óperencián című adás vendége ma utoljára [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/a.580043132042931.1073741829.579678575412720/769733596407216/?type=1&theater; Lázin Beatrix operaénekesnő [/url] volt, akivel Győrben beszélgetett egész héten át a műsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya. Jövő héten minden nap Horváth Ádám, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió doyen rendezője lesz a Dankó Rádió vendége.
723 smaragd 2014-12-07 07:10:17
Lassan két éves lesz a Dankó Rádió. A "Túl az Óperencián" c. műsor weboldalán 2013.november 23-ig látható az eddig meghívott sztárvendégek listája. Az első év hiányzik: 2012.decembertől 2013. nov.29-ig. Érdekes adáshetek voltak ezek a kezdeti idők. Sajnálatos, hogy itt sem szövegben sem képen nem jelennek meg az akkori művészek, már csak rájuk való tekintettel és tisztelettel is. Remélhetőleg ez is mihamarabb pótlódik!
Lassan két éves lesz a Dankó Rádió. A "Túl az Óperencián" c. műsor weboldalán 2013.november 23-ig látható az eddig meghívott sztárvendégek listája. Az első év hiányzik: 2012.decembertől 2013. nov.29-ig. Érdekes adáshetek voltak ezek a kezdeti idők. Sajnálatos, hogy itt sem szövegben sem képen nem jelennek meg az akkori művészek, már csak rájuk való tekintettel és tisztelettel is. Remélhetőleg ez is mihamarabb pótlódik!
721 Búbánat 2014-12-06 14:13:03
Sajnos, a mai operett műsor részletezését nincs feltéve a Dankó Rádió facebook oldalára. Mivel a délelőtti adást most nem hallgattam meg, nem tudok információval szolgálni - és így ajánlatom sincs - a műsor délutáni (17 órakor kezdődő) ismétléséhez (amit szintén nem lesz módomban meghallgatni).
Sajnos, a mai operett műsor részletezését nincs feltéve a Dankó Rádió facebook oldalára. Mivel a délelőtti adást most nem hallgattam meg, nem tudok információval szolgálni - és így ajánlatom sincs - a műsor délutáni (17 órakor kezdődő) ismétléséhez (amit szintén nem lesz módomban meghallgatni).
720 Búbánat 2014-12-05 22:53:59 [Válasz erre: 717 smaragd 2014-12-04 14:27:58]
Az a helyzet, hogy a napi műsorok zárószáma általában töredék: így volt ez a Krisztina kisasszony nyitányával is. Emiatt nem szoktam erről híradással szolgálni - bár igazad van: a rádióhallgatót még ez töredékes zenei bejátszás is érdekelheti - különösen, ha nagyon ritkán hangzik fel, vagy nem is ismerte eddig azt a darabot illetve részletét. (A szerkesztő illetve a hangtechnikus "beúsztatja" a zenét - soha nem az elejétől; időre ki van mérve, honnan kezdődjék, hogy legalább a szám vége elhangozzék a maradék műsoridőt kitöltendő.)
Az a helyzet, hogy a napi műsorok zárószáma általában töredék: így volt ez a Krisztina kisasszony nyitányával is. Emiatt nem szoktam erről híradással szolgálni - bár igazad van: a rádióhallgatót még ez töredékes zenei bejátszás is érdekelheti - különösen, ha nagyon ritkán hangzik fel, vagy nem is ismerte eddig azt a darabot illetve részletét. (A szerkesztő illetve a hangtechnikus "beúsztatja" a zenét - soha nem az elejétől; időre ki van mérve, honnan kezdődjék, hogy legalább a szám vége elhangozzék a maradék műsoridőt kitöltendő.)
719 smaragd 2014-12-05 04:33:00
Lázin Beatrixről, a hét sztárvendégéről,az elragadó szépségű és tehetségű operaénekesnőről végre megjelent egy újabb fénykép a "Túl az Óperencián" c. operettműsor oldalán. (A szerdáig visszamenő mai programmal együtt.)
Lázin Beatrixről, a hét sztárvendégéről,az elragadó szépségű és tehetségű operaénekesnőről végre megjelent egy újabb fénykép a "Túl az Óperencián" c. operettműsor oldalán. (A szerdáig visszamenő mai programmal együtt.)
718 smaragd 2014-12-05 04:24:27
Cserés Miklós dr.
Cserés Miklós dr.
717 smaragd 2014-12-04 14:27:58
Kemény Egon-Erdődy János:Krisztina kisasszony című operettjének nyitányával zárult a mai műsor. A rádiófelvételt 1959-ben készítették, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Zenei rendező Ruitner Sándor, rendezte Cseres Miklós dr. Szinte még most is hallom Kemény Egon remek muzsikáját.(feledtetve és elnézve az alább felsorolt szerkesztői hiányosságokat :-))
Kemény Egon-Erdődy János:Krisztina kisasszony című operettjének nyitányával zárult a mai műsor. A rádiófelvételt 1959-ben készítették, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Zenei rendező Ruitner Sándor, rendezte Cseres Miklós dr. Szinte még most is hallom Kemény Egon remek muzsikáját.(feledtetve és elnézve az alább felsorolt szerkesztői hiányosságokat :-))
716 Búbánat 2014-12-04 13:48:16
Még nincs fent a Dankó Rádió facebook oldalán a mai operettműsor részletezése, de mivel meghallgattam a délelőtti adást, ide tudom írni, mit is hallhattunk? Jacques Offenbach A szép Heléna című operettjének magyar nyelvű rádiófelvételét 1965. november 20-án mutatta be a Kossuth Rádió (19.58 – 21.52). A zenei rendező Járfás Tamás, a rendező pedig Horváth Ádám volt, aki a jövő héten lesz a Dankó Rádió - és az operettműsorban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya - vendége. A stúdiófelvételen az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) működött közre Bródy Tamás vezényletével. Ebből a klasszikus operettből csendültek fel ma délelőtt újra a Dankó Rádióban az alábbi részletek: - Kockajáték /Lúdjáték/: „Tisztelet illet engem csak és nem a hódolat…” (Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Palócz László, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, énekkar) - Páris ítélete: „Nos, ifjú Paris, jól figyelj… - Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen… (Réti József) - Oresztész dala: „Mikor a szív lángol…/- Taigetoszra, Taigetoszra, vesszen az ki irigy!...” (Bende Zsolt + énekkar) - Heléna románca: „A szép Heléna, így neveznek…/- Óh Vénusz, mondd, Neked örömet ád, ha félrecsúszik az erényes máz…” (Házy) - Oresztész kupléja (Bende Zsolt, Maleczky Oszkár + énekkar) A műsor második felében egy másik klasszikus francia operettből, Lecocq Angot asszony lánya című operettjébő hangzottak fel ismét operettrészletek. Ennek az operettnek 1960. augusztus 21-én a Kossuth Rádióban (20.15 – 22.00) volt a bemutatója, László Endre rendezte (zenei rendező: Ruitner Sándor). Polgár Tibor vezényli az MRT Szimfonikus zenekarát és Énekkarát (Karigazgató: Vajda Cecília) A mai műsorban az alábbi énekbetétszámokat hallhattuk az operettből: - Ange Pitou belépője - rondó: „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani… és ez az érzés boldogít” (Szabó Miklós) - Hortensie Langé és Clairette kettőse: „Mennyi kedves régi emlék éled bennünk, ifjúságunk mennyi édes napjai, ámde a múltat száműzzük végleg: száz és száz csók vár ma még…” (Németh Marika és Házy Erzsébet + énekkar) - Kórusjelenet és Pomponnet belépõje: „Esküvő, esküvő lesz ma nálunk…/ - Jövök már, jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká…/- Hol van az én tündérszép párom… / .- Párizs népe engem bámul, Pomponnet a vőlegény….Hol a hajtű? hol a fésű?…” (Rátonyi Róbert + énekkar) - Hortensie Langé dala: „Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad, a vésszel szembenéz….” (Németh Marika + énekkar) - Hortensie Langé és Ange Pitou kettõse „ Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na mondja máris…../- Ó, Párizs, köztársaság ím ma már, esküszöm én, hogy az lesz végül…/- … A fennálló rend örökké és remélve itt soha nem érhet véget… /- Válaszom csak ez: vesszen a király és a köztársaság éljen!” (Németh Marika, Szabó Miklós + énekkar) - Amaranthe dala/ballada - Angot anyó legendája: „ A vásárcsarnok standján a pultja mellett ült…és csípőre tett kézzel patáliát csapott/- Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható, rákiáltok, rákiáltok, ilyen asszony voltam ott. (Kiss Manyi + énekkar) Megjegyzem, ideje lenne végre kijavítani a felvétel elején elhangzó, a műsorvezető által tévesen angol zeneszerzőként említett Lecocq-ot franciára! – akkor is, ha a régi felkonferálás felvételről kerül adásba! A Túl az Óperencián című operettműsor vendége Lázin Beatrix, a Győri Nemzeti Színház operaénekese. Tőle három felvételét hallhattuk az adásban: A varázsfuvolából Papageno és Papagena kettőse a II. felvonásból; a Marica grófnőből Marica dala és egy kettős: Szép város Kolozsvár (partner: Szűcs Péter Pál) A délelőtti adás ismétlése ma 17 és 18 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Még nincs fent a Dankó Rádió facebook oldalán a mai operettműsor részletezése, de mivel meghallgattam a délelőtti adást, ide tudom írni, mit is hallhattunk? Jacques Offenbach A szép Heléna című operettjének magyar nyelvű rádiófelvételét 1965. november 20-án mutatta be a Kossuth Rádió (19.58 – 21.52). A zenei rendező Járfás Tamás, a rendező pedig Horváth Ádám volt, aki a jövő héten lesz a Dankó Rádió - és az operettműsorban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya - vendége. A stúdiófelvételen az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) működött közre Bródy Tamás vezényletével. Ebből a klasszikus operettből csendültek fel ma délelőtt újra a Dankó Rádióban az alábbi részletek: - Kockajáték /Lúdjáték/: „Tisztelet illet engem csak és nem a hódolat…” (Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Palócz László, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, énekkar) - Páris ítélete: „Nos, ifjú Paris, jól figyelj… - Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen… (Réti József) - Oresztész dala: „Mikor a szív lángol…/- Taigetoszra, Taigetoszra, vesszen az ki irigy!...” (Bende Zsolt + énekkar) - Heléna románca: „A szép Heléna, így neveznek…/- Óh Vénusz, mondd, Neked örömet ád, ha félrecsúszik az erényes máz…” (Házy) - Oresztész kupléja (Bende Zsolt, Maleczky Oszkár + énekkar) A műsor második felében egy másik klasszikus francia operettből, Lecocq Angot asszony lánya című operettjébő hangzottak fel ismét operettrészletek. Ennek az operettnek 1960. augusztus 21-én a Kossuth Rádióban (20.15 – 22.00) volt a bemutatója, László Endre rendezte (zenei rendező: Ruitner Sándor). Polgár Tibor vezényli az MRT Szimfonikus zenekarát és Énekkarát (Karigazgató: Vajda Cecília) A mai műsorban az alábbi énekbetétszámokat hallhattuk az operettből: - Ange Pitou belépője - rondó: „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani… és ez az érzés boldogít” (Szabó Miklós) - Hortensie Langé és Clairette kettőse: „Mennyi kedves régi emlék éled bennünk, ifjúságunk mennyi édes napjai, ámde a múltat száműzzük végleg: száz és száz csók vár ma még…” (Németh Marika és Házy Erzsébet + énekkar) - Kórusjelenet és Pomponnet belépõje: „Esküvő, esküvő lesz ma nálunk…/ - Jövök már, jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká…/- Hol van az én tündérszép párom… / .- Párizs népe engem bámul, Pomponnet a vőlegény….Hol a hajtű? hol a fésű?…” (Rátonyi Róbert + énekkar) - Hortensie Langé dala: „Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad, a vésszel szembenéz….” (Németh Marika + énekkar) - Hortensie Langé és Ange Pitou kettõse „ Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na mondja máris…../- Ó, Párizs, köztársaság ím ma már, esküszöm én, hogy az lesz végül…/- … A fennálló rend örökké és remélve itt soha nem érhet véget… /- Válaszom csak ez: vesszen a király és a köztársaság éljen!” (Németh Marika, Szabó Miklós + énekkar) - Amaranthe dala/ballada - Angot anyó legendája: „ A vásárcsarnok standján a pultja mellett ült…és csípőre tett kézzel patáliát csapott/- Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható, rákiáltok, rákiáltok, ilyen asszony voltam ott. (Kiss Manyi + énekkar) Megjegyzem, ideje lenne végre kijavítani a felvétel elején elhangzó, a műsorvezető által tévesen angol zeneszerzőként említett Lecocq-ot franciára! – akkor is, ha a régi felkonferálás felvételről kerül adásba! A Túl az Óperencián című operettműsor vendége Lázin Beatrix, a Győri Nemzeti Színház operaénekese. Tőle három felvételét hallhattuk az adásban: A varázsfuvolából Papageno és Papagena kettőse a II. felvonásból; a Marica grófnőből Marica dala és egy kettős: Szép város Kolozsvár (partner: Szűcs Péter Pál) A délelőtti adás ismétlése ma 17 és 18 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
715 Búbánat 2014-12-03 11:13:02
Dankó Rádió facebook oldalán olvasható pár órás híradás: „Tegnap megkezdődtek az operettfelvételek próbái a rádió 6-os stúdiójában. Utoljára a 70-es években volt operett felvétel a Magyar Rádióban !!! Decemberben 32 Huszka Jenő operett dalt veszünk fel neves művészek és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar előadásában.” Fotók is vannak: a zongoránál Kovács János karmester. Énekesek a mai zongorapróbán: Benedekffy Katalin, Geszthy Veronika, Nagy Ibolya, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Nyári Zoltán, Peller Károly-
Dankó Rádió facebook oldalán olvasható pár órás híradás: „Tegnap megkezdődtek az operettfelvételek próbái a rádió 6-os stúdiójában. Utoljára a 70-es években volt operett felvétel a Magyar Rádióban !!! Decemberben 32 Huszka Jenő operett dalt veszünk fel neves művészek és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar előadásában.” Fotók is vannak: a zongoránál Kovács János karmester. Énekesek a mai zongorapróbán: Benedekffy Katalin, Geszthy Veronika, Nagy Ibolya, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Nyári Zoltán, Peller Károly-
714 bermuda 2014-12-02 14:57:32 [Válasz erre: 713 Búbánat 2014-12-02 14:31:39]
Köszönöm, ma elfelejtettem, de délután hallgatni fogom, bár szerencsére birtokomban van a teljes felvétel...nagyon szeretem.
Köszönöm, ma elfelejtettem, de délután hallgatni fogom, bár szerencsére birtokomban van a teljes felvétel...nagyon szeretem.
