813 smaragd 2015-01-28 04:25:58
"TALÁN A CSILAGOK" A Rádió elnöksége a "Májusfa" c. nagyoperettet slágerkeringője és más kedvelt zenei részletek miatt, a hallgatóközönség elismerésére való tekintettel 1949. Szilveszterén újra sugározni szándékozzott. A májusi téma miatt azonban mégis új rádióoperettet rendeltek meg Kemény Egon zeneszerzőtől, avval a felvétellel, hogy a "Májusfa-keringőt" beleírja. Ezért a szövegkönyvírók a fenti slágerkeringő köré írtak egy új, szilveszteri témájú szövegkönyvet, így született meg a "Talán a csillagok" c. rádióoperett, a "Májusfa-keringő"-ből "Hópehely-keringő" lett. Szilveszterkor sugározták, az akkori időkben az egyik leghallgatottabb műsoridőben.
"TALÁN A CSILAGOK" A Rádió elnöksége a "Májusfa" c. nagyoperettet slágerkeringője és más kedvelt zenei részletek miatt, a hallgatóközönség elismerésére való tekintettel 1949. Szilveszterén újra sugározni szándékozzott. A májusi téma miatt azonban mégis új rádióoperettet rendeltek meg Kemény Egon zeneszerzőtől, avval a felvétellel, hogy a "Májusfa-keringőt" beleírja. Ezért a szövegkönyvírók a fenti slágerkeringő köré írtak egy új, szilveszteri témájú szövegkönyvet, így született meg a "Talán a csillagok" c. rádióoperett, a "Májusfa-keringő"-ből "Hópehely-keringő" lett. Szilveszterkor sugározták, az akkori időkben az egyik leghallgatottabb műsoridőben.
812 smaragd 2015-01-28 04:17:22
"MÁJUSFA" Gyors tempóban készült ezért minden, a szövegkönyv, a muzsika. Kemény Egon bravúrja, hogy a rövid határidő ellenére megírta a "Májusfa-keringő"-t, amelynek dallama már a bemutató előtt szárnyra kelt a Rádióban, mindenki az fütyülte, dúdolta. "Májusfa, májusfa, de szép vagy májusba'" A szerzők boldogan vállalták később az általuk megteremtett új zenei műfaj első darabjának hiányosságait, amelyek a műszaki és egyéb korabeli adottságokból adódtak. Új rádiós műfaj jött létre: a rádióoperett. A "Májusfa" című nagyoperett - minden bizonnyal - a világon az első rádióoperett. A rádióoperett valószínűleg magyarországi műfaj maradt, nincs adat arról, hogy más országok átvették volna a Magyar Rádió új műfaját.
"MÁJUSFA" Gyors tempóban készült ezért minden, a szövegkönyv, a muzsika. Kemény Egon bravúrja, hogy a rövid határidő ellenére megírta a "Májusfa-keringő"-t, amelynek dallama már a bemutató előtt szárnyra kelt a Rádióban, mindenki az fütyülte, dúdolta. "Májusfa, májusfa, de szép vagy májusba'" A szerzők boldogan vállalták később az általuk megteremtett új zenei műfaj első darabjának hiányosságait, amelyek a műszaki és egyéb korabeli adottságokból adódtak. Új rádiós műfaj jött létre: a rádióoperett. A "Májusfa" című nagyoperett - minden bizonnyal - a világon az első rádióoperett. A rádióoperett valószínűleg magyarországi műfaj maradt, nincs adat arról, hogy más országok átvették volna a Magyar Rádió új műfaját.
811 smaragd 2015-01-28 04:07:19
"MÁJUSFA" Az első rádióoperett létrejöttének körülményei, rádiótörténeti esemény. 1949-ben (4 évvel a II. világháború vége után) a Magyar Rádió eszmeileg elkötelezett vezetősége meglepő módon május elsejére nem szokványos, hanem -a fiatalok boldogságát hazánkban- bemutató vidám témájú, szórakoztató műsor készítésével bízta meg Mesterházi Lajost, Szász Pétert, Lehel Györgyöt, Dr. Rácz Györgyöt és Tamássy Zdenkót. Dr. Rácz György dramaturg, főrendező ötletére nagyoperett írásába fogtak. Mesterházi Lajos - ahogy Tamássy Zdenkó emlékezett - teljesen természetesen Kemény Egonhoz fordult a zene megkomponálásához. A verseket Romhányi József írta. Minden előzmény és tapasztalat nélkül, gőzerővel folyt a munka - énekesek, színészek, énekkar, zenekar - hogy május 1-én, este a rádió mellett a közönség (akkor még szinte az egész ország a rádió mellett ült) meghallgathassa az első saját készítésű operettet, innen ered a mű címe is.
"MÁJUSFA" Az első rádióoperett létrejöttének körülményei, rádiótörténeti esemény. 1949-ben (4 évvel a II. világháború vége után) a Magyar Rádió eszmeileg elkötelezett vezetősége meglepő módon május elsejére nem szokványos, hanem -a fiatalok boldogságát hazánkban- bemutató vidám témájú, szórakoztató műsor készítésével bízta meg Mesterházi Lajost, Szász Pétert, Lehel Györgyöt, Dr. Rácz Györgyöt és Tamássy Zdenkót. Dr. Rácz György dramaturg, főrendező ötletére nagyoperett írásába fogtak. Mesterházi Lajos - ahogy Tamássy Zdenkó emlékezett - teljesen természetesen Kemény Egonhoz fordult a zene megkomponálásához. A verseket Romhányi József írta. Minden előzmény és tapasztalat nélkül, gőzerővel folyt a munka - énekesek, színészek, énekkar, zenekar - hogy május 1-én, este a rádió mellett a közönség (akkor még szinte az egész ország a rádió mellett ült) meghallgathassa az első saját készítésű operettet, innen ered a mű címe is.
810 smaragd 2015-01-28 03:53:52
"MÁJUSFA"
"MÁJUSFA"
809 bermuda 2015-01-26 16:47:17 [Válasz erre: 808 Búbánat 2015-01-26 16:42:35]
Az elizondói lány ...nagyon jól esett ma..)) Ezt is ezer éve nem hallottam.
Az elizondói lány ...nagyon jól esett ma..)) Ezt is ezer éve nem hallottam.
808 Búbánat 2015-01-26 16:42:35 [Válasz erre: 807 Búbánat 2015-01-26 16:10:49]
Az elizondói lány említett rádiófelvételéről kedvencem még az a – Dankó Rádióban tavaly november 24-én sugárzott (lásd. 688. sorszám) – hosszabb jelenet, melybe kuplé és bordal, szerelmi kettős és szakítás mind belefér egy nagyszabású tercett, melyet László Margit, Ilosfalvy Róbert és Radnay György adnak elő. Ide másolom ennek az akkori bejegyzésemben leírt verssorait is: „- Nosza, lássuk, mit ér ez a városi lecke…/- Taníts meg rá, derék barátom, tudod, a példa jár elől…/- A jó hangulathoz egy dal kéne még…/- Gyújts hát egy dalra végre…/- Figyelem, figyelem: a bacchusi refrént mind együtt énekeljük el, ha újrázni kell…/- Nincsen párja a tiszta bornak… Szökken, gyöngyözik, csurran, cseppen... A poharad illatos borral vár, idd ki hamar, minden cseppért kár; az igazi hangulat akkor vár, ha kifogy a vén teli flaskó már…/- Hallgass rám, Manuelita…/- Ó Pepita, eszembe jut…/- Halljuk hát inkább a dalt, a bordalt…/- Hozzám simulj, drága, hogy érezd, mi a szívem vágya…/- Ugyan már, feleségül kérlek…/- Mauelám, hisz Te sírsz?! – Sírok hát, szívem összetört…/- Ez a hang nem a régi, csupa megvetés!.../- Ha álmosan is, de látom, hogy mindkettő komorú! Jöjj hát nevető barátom, te jó hasas flaskó, mondd velem: glu-glu-glu…/- Szeress hát!... – Soha!...”
Az elizondói lány említett rádiófelvételéről kedvencem még az a – Dankó Rádióban tavaly november 24-én sugárzott (lásd. 688. sorszám) – hosszabb jelenet, melybe kuplé és bordal, szerelmi kettős és szakítás mind belefér egy nagyszabású tercett, melyet László Margit, Ilosfalvy Róbert és Radnay György adnak elő. Ide másolom ennek az akkori bejegyzésemben leírt verssorait is: „- Nosza, lássuk, mit ér ez a városi lecke…/- Taníts meg rá, derék barátom, tudod, a példa jár elől…/- A jó hangulathoz egy dal kéne még…/- Gyújts hát egy dalra végre…/- Figyelem, figyelem: a bacchusi refrént mind együtt énekeljük el, ha újrázni kell…/- Nincsen párja a tiszta bornak… Szökken, gyöngyözik, csurran, cseppen... A poharad illatos borral vár, idd ki hamar, minden cseppért kár; az igazi hangulat akkor vár, ha kifogy a vén teli flaskó már…/- Hallgass rám, Manuelita…/- Ó Pepita, eszembe jut…/- Halljuk hát inkább a dalt, a bordalt…/- Hozzám simulj, drága, hogy érezd, mi a szívem vágya…/- Ugyan már, feleségül kérlek…/- Mauelám, hisz Te sírsz?! – Sírok hát, szívem összetört…/- Ez a hang nem a régi, csupa megvetés!.../- Ha álmosan is, de látom, hogy mindkettő komorú! Jöjj hát nevető barátom, te jó hasas flaskó, mondd velem: glu-glu-glu…/- Szeress hát!... – Soha!...”
807 Búbánat 2015-01-26 16:10:49
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában, örömömre, ismét egy különleges, ritkán hallható Offenbach-muzsikával szolgált, mégpedig "Az elizondói lány" részleteivel! Erről az Offenbach-egyfelvonásosról a következőket érdemes tudni: A Léon Battu és Jules Moinaux szövegkönyvére komponált daljátékot eredetileg Pépito címmel mutatták be 1853. október 28-án Párizsban, a Théatre des Variétés-ben. Ez volt a komponista első zenés-színpadin előadott dalműve, amely meghozta számára az elismerést. Ezt az alkotását később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel; „Az elizondói lány” címet választották egy csak emlegetett, de ténylegesen meg sem jelenő szereplő - Pépito, Manuela vőlegénye - neve helyett. (Elizondo valós, ma is létező település Észak-Spanyolországban, a Baszkföldön, Navarra tartományban.) A mi rádiónk a hatvanas évek közepén a német változat alapján elkészítette magyar nyelven a darab teljes stúdiófelvételét. A Rádió Dalszínháza bemutatója a Kossuth Rádióban volt 1966. május 1-jén.. Offenbach: Az elizondói lány Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Manuelita – László Margit (Váradi Hédi) Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly) Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László) Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel Vincze Ottó. A cselekmény helyszíne és ideje: Elizondó, a XIX, század elején. Offenbach egyfelvonásos operettjében egymást érik a vidám kuplék, együttes-jelenetek, és a kitűnő nyitánya meg a hatásos fináléja is említést érdemel. - Vertigo áriája (Radnay György) „Mindenhez értek én e földön, tanácsot könnyedén adok, és ha vámpénz kell, bíznak, rögtön a tótumfaktum én vagyok, a tótumfaktum én vagyok…./ A kocsma sőt a posta az én kezemre vall, s ha kell, van itt borotva, s ha írni kell se baj, vagyok ma állatorvos, holnap gyógyszerész ……s ha bármi gondja volna, csak bízza rám magát, ha kell csak hívjon el, mert tévedek, ha kell: Vertigo, itt Vertigo ott, Vertigo, itt Vertigo ott….Vertigo, Vertigo…. Figaro, Vertigo, Figaro, Figaro, Figaro Figaro, óh nem, bocsánat tévedtem? nem Figaro, csak Vertigo, de ha most szerenádot rögtönöznék, az biztosan oly jól sikerülne, mint nagyra becsült sevillai kollégámé! Lássuk csak!. … /”Szívem, figyelj, mindenki alszik----csupán azért a kis dalom hallszik----Hajolj felém, Granada szépe----Tiéd szívem, figyeld, hogy ég-e----/Mindenhez értek én e földön…. /…Ez boleró, ez flamengo….La-la-la….” - Miguel és Manuelita első kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit) „ - Boldog táj ez, ha itt a lányok, mi bűbájos fehér virágok, hogyha mind oly kincs itt a lány, mind Te vagy szép Manuelám! mind Te vagy szép Manuelám! mind Te vagy szép Manuelám! /- Ha hosszú évek el-elszálltak, véget ért a vándorút. … hazavárt a kis falum…./- Emlékszel még, hogy is volt régen? – Emlékszem, jól, mondd, beszélj! – Kis feleségem voltál te nékem…. Komoly képpel vettelek nőül. -Hozzád mentem boldogan én. - Bolondos, szép vidám gyerekkor. – Emléke, szívemben ék. – Emlékszem jól, amíg mi játszunk, békésen ült jó anyám. – Ott ült az én anyácskám mellett, s mosollyal néztek ők reánk. – Dolgoztak csendesen a szövőszéken, mely ma már hallgatva áll….Kár, hogy elmúlt örökre már, Kár, hogy elmúlt örökre már…/- De hagyjuk ezt! Nagyon lelkembe vág! Míg szívem ujjongva örül, hogy lát… Ne rontsa el a bús sírásod, légy ma víg! Nézz rám, visszatért a jó pajtásod, egykor tambura zengett és vígadt a tánc! egykor tambura zengett és vígadt a tánc! /- A hosszú évek messze szálltak, véget ért a vándorút. Hazavár e kis falum, s mind az édes táj. Szép a város száz varázsa, mégis szebb a falui táj, régi táj, régi táj…” - Manuelita románca (László Margit) „Falumban három éve… áll is sorba délceg ifjú… száz jó legény, mégis sírok én…. Dobszó itt, búcsúszavak, és elvitték őt…. /Egyszer majd újra zengett…Víg hangú asszony újra, bánatom véget ért. És jő hazafelé újra,és jó hazafelé újra….. száz nóta zeng, és az lesz majd csak a boldogság, az lesz majd a szép boldogság!” - Miguel és Manuelita második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit) - Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György) „ - …Miért nem? Mi lehet az akadálya? A halál?… - Semmi baj, csak egy felesé. –Feleség. – Feleség .- Ne gondolj soha többet rá. Nem ő az egyetlen a földön. – Hát nem! – Akadna másik is, de rögtön, különb is nála, nézd meg jól. – Látom! - Ha közeledben él, s ha közeledbe tér, csak jót tudsz meg a jelleméről. Meg látod, hogy száz mással ér föl! – Óh, igen, sejtem már ki az! – Csak nála vár rád szép vigasz. – Ellene már nincs kifogásom. – Akármit mond, az színigaz. – Csak szóljon, nem lesz rád panasz. – Nos, válassz: fogadd el az én ajánlkozásom! – Válasszak hát, csak téged Miquel! – Mit mondasz!? Engemet! – De ilyet! Nem lehet! Borzasztó. Borzasztó! – Szerelmes szívem, végre boldog! Végre rám talál a csókod! – Óh jaj, óh, jaj! Hogy félrefogtam hát, de szívem már bosszúért kiállt! Találok módot rá az esküvőn: Én fújom majd a harsonát! - Óh, mily öröm! – Óh, mily öröm! – Kígyózva szól az áriám, a hangszerem. Így legalább nem hiányzik majd az Édenkertből a „kígyóság”…./- És most, hogy végre mind itt vagyunk, énekeljünk újra víg dalunk: Ha a pohár illatos borral vár, idd ki hamar, hiszen minden csöppért kár, az igazi hangulat akkor vár, ha kiürül a teli flaskó már. Ref.: Ha a pohár illatos borral vár, idd ki hamar, hiszen minden csöppért kár, az igazi hangulat akkor vár, ha kiürül a teli flaskó már.” Megemlítem még, hogy Nyári Szilvia, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésznője a vendég a stúdióban egész héten át, akivel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélget. A Túl az Óperencián című adást ma délután öt és hat óra között újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és az interneten is, a www.dankoradio. hu oldalon.
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában, örömömre, ismét egy különleges, ritkán hallható Offenbach-muzsikával szolgált, mégpedig "Az elizondói lány" részleteivel! Erről az Offenbach-egyfelvonásosról a következőket érdemes tudni: A Léon Battu és Jules Moinaux szövegkönyvére komponált daljátékot eredetileg Pépito címmel mutatták be 1853. október 28-án Párizsban, a Théatre des Variétés-ben. Ez volt a komponista első zenés-színpadin előadott dalműve, amely meghozta számára az elismerést. Ezt az alkotását később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel; „Az elizondói lány” címet választották egy csak emlegetett, de ténylegesen meg sem jelenő szereplő - Pépito, Manuela vőlegénye - neve helyett. (Elizondo valós, ma is létező település Észak-Spanyolországban, a Baszkföldön, Navarra tartományban.) A mi rádiónk a hatvanas évek közepén a német változat alapján elkészítette magyar nyelven a darab teljes stúdiófelvételét. A Rádió Dalszínháza bemutatója a Kossuth Rádióban volt 1966. május 1-jén.. Offenbach: Az elizondói lány Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Manuelita – László Margit (Váradi Hédi) Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly) Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László) Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel Vincze Ottó. A cselekmény helyszíne és ideje: Elizondó, a XIX, század elején. Offenbach egyfelvonásos operettjében egymást érik a vidám kuplék, együttes-jelenetek, és a kitűnő nyitánya meg a hatásos fináléja is említést érdemel. - Vertigo áriája (Radnay György) „Mindenhez értek én e földön, tanácsot könnyedén adok, és ha vámpénz kell, bíznak, rögtön a tótumfaktum én vagyok, a tótumfaktum én vagyok…./ A kocsma sőt a posta az én kezemre vall, s ha kell, van itt borotva, s ha írni kell se baj, vagyok ma állatorvos, holnap gyógyszerész ……s ha bármi gondja volna, csak bízza rám magát, ha kell csak hívjon el, mert tévedek, ha kell: Vertigo, itt Vertigo ott, Vertigo, itt Vertigo ott….Vertigo, Vertigo…. Figaro, Vertigo, Figaro, Figaro, Figaro Figaro, óh nem, bocsánat tévedtem? nem Figaro, csak Vertigo, de ha most szerenádot rögtönöznék, az biztosan oly jól sikerülne, mint nagyra becsült sevillai kollégámé! Lássuk csak!. … /”Szívem, figyelj, mindenki alszik----csupán azért a kis dalom hallszik----Hajolj felém, Granada szépe----Tiéd szívem, figyeld, hogy ég-e----/Mindenhez értek én e földön…. /…Ez boleró, ez flamengo….La-la-la….” - Miguel és Manuelita első kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit) „ - Boldog táj ez, ha itt a lányok, mi bűbájos fehér virágok, hogyha mind oly kincs itt a lány, mind Te vagy szép Manuelám! mind Te vagy szép Manuelám! mind Te vagy szép Manuelám! /- Ha hosszú évek el-elszálltak, véget ért a vándorút. … hazavárt a kis falum…./- Emlékszel még, hogy is volt régen? – Emlékszem, jól, mondd, beszélj! – Kis feleségem voltál te nékem…. Komoly képpel vettelek nőül. -Hozzád mentem boldogan én. - Bolondos, szép vidám gyerekkor. – Emléke, szívemben ék. – Emlékszem jól, amíg mi játszunk, békésen ült jó anyám. – Ott ült az én anyácskám mellett, s mosollyal néztek ők reánk. – Dolgoztak csendesen a szövőszéken, mely ma már hallgatva áll….Kár, hogy elmúlt örökre már, Kár, hogy elmúlt örökre már…/- De hagyjuk ezt! Nagyon lelkembe vág! Míg szívem ujjongva örül, hogy lát… Ne rontsa el a bús sírásod, légy ma víg! Nézz rám, visszatért a jó pajtásod, egykor tambura zengett és vígadt a tánc! egykor tambura zengett és vígadt a tánc! /- A hosszú évek messze szálltak, véget ért a vándorút. Hazavár e kis falum, s mind az édes táj. Szép a város száz varázsa, mégis szebb a falui táj, régi táj, régi táj…” - Manuelita románca (László Margit) „Falumban három éve… áll is sorba délceg ifjú… száz jó legény, mégis sírok én…. Dobszó itt, búcsúszavak, és elvitték őt…. /Egyszer majd újra zengett…Víg hangú asszony újra, bánatom véget ért. És jő hazafelé újra,és jó hazafelé újra….. száz nóta zeng, és az lesz majd csak a boldogság, az lesz majd a szép boldogság!” - Miguel és Manuelita második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit) - Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György) „ - …Miért nem? Mi lehet az akadálya? A halál?… - Semmi baj, csak egy felesé. –Feleség. – Feleség .- Ne gondolj soha többet rá. Nem ő az egyetlen a földön. – Hát nem! – Akadna másik is, de rögtön, különb is nála, nézd meg jól. – Látom! - Ha közeledben él, s ha közeledbe tér, csak jót tudsz meg a jelleméről. Meg látod, hogy száz mással ér föl! – Óh, igen, sejtem már ki az! – Csak nála vár rád szép vigasz. – Ellene már nincs kifogásom. – Akármit mond, az színigaz. – Csak szóljon, nem lesz rád panasz. – Nos, válassz: fogadd el az én ajánlkozásom! – Válasszak hát, csak téged Miquel! – Mit mondasz!? Engemet! – De ilyet! Nem lehet! Borzasztó. Borzasztó! – Szerelmes szívem, végre boldog! Végre rám talál a csókod! – Óh jaj, óh, jaj! Hogy félrefogtam hát, de szívem már bosszúért kiállt! Találok módot rá az esküvőn: Én fújom majd a harsonát! - Óh, mily öröm! – Óh, mily öröm! – Kígyózva szól az áriám, a hangszerem. Így legalább nem hiányzik majd az Édenkertből a „kígyóság”…./- És most, hogy végre mind itt vagyunk, énekeljünk újra víg dalunk: Ha a pohár illatos borral vár, idd ki hamar, hiszen minden csöppért kár, az igazi hangulat akkor vár, ha kiürül a teli flaskó már. Ref.: Ha a pohár illatos borral vár, idd ki hamar, hiszen minden csöppért kár, az igazi hangulat akkor vár, ha kiürül a teli flaskó már.” Megemlítem még, hogy Nyári Szilvia, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésznője a vendég a stúdióban egész héten át, akivel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélget. A Túl az Óperencián című adást ma délután öt és hat óra között újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és az interneten is, a www.dankoradio. hu oldalon.
806 smaragd 2015-01-25 17:40:01 [Válasz erre: 803 Búbánat 2015-01-25 17:19:22]
Köszönöm szépen! Szerdától lesz időm, addig csak olvasni tudok - esetleg...:-) Ami a "Májusfa" sikerét illeti,Tamássy Zdenkó az óriási sikerről beszélt, főleg ami a "Májusfa" keringőt illeti, ebből lett a "Hópehely"-keringő a "Talán a csillagokban", ez valóban zeneileg megegyezik, nagyon sokszor játszotta a rádió, és Nagy Ibolya is, sőt az internetes MR7 is...
Köszönöm szépen! Szerdától lesz időm, addig csak olvasni tudok - esetleg...:-) Ami a "Májusfa" sikerét illeti,Tamássy Zdenkó az óriási sikerről beszélt, főleg ami a "Májusfa" keringőt illeti, ebből lett a "Hópehely"-keringő a "Talán a csillagokban", ez valóban zeneileg megegyezik, nagyon sokszor játszotta a rádió, és Nagy Ibolya is, sőt az internetes MR7 is...
805 Búbánat 2015-01-25 17:22:53 [Válasz erre: 803 Búbánat 2015-01-25 17:19:22]
Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok - rádióoperett Rádió Dalszínházának bemutatója:1949. december 31. Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, valamint az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Rendező: Rácz György Vezényel: Lehel György A darab egyik ismert részlete az Ún. "Sördal", melyet a Dankó Rádió operettműsorában meghallgathattuk, a korabeli felvételen Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert énekelnek.
Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok - rádióoperett Rádió Dalszínházának bemutatója:1949. december 31. Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, valamint az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Rendező: Rácz György Vezényel: Lehel György A darab egyik ismert részlete az Ún. "Sördal", melyet a Dankó Rádió operettműsorában meghallgathattuk, a korabeli felvételen Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert énekelnek.
804 Búbánat 2015-01-25 17:20:20 [Válasz erre: 803 Búbánat 2015-01-25 17:19:22]
A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
803 Búbánat 2015-01-25 17:19:22 [Válasz erre: 801 smaragd 2015-01-25 14:53:42]
Kedves "smaragd"! Reagálva erre a hozzászólásodra, hivatkozom a következő linkre: [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=431#169662; Az első rádióoperett, a Májusfa bemutatója a rádióban – 1949. május 1. [/url] Azt is írtam, hogy a Májusfa nem aratott igazán sikert, „aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.”
Kedves "smaragd"! Reagálva erre a hozzászólásodra, hivatkozom a következő linkre: [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=431#169662; Az első rádióoperett, a Májusfa bemutatója a rádióban – 1949. május 1. [/url] Azt is írtam, hogy a Májusfa nem aratott igazán sikert, „aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.”
802 smaragd 2015-01-25 15:52:19
Kedves Búbánat! Köszönöm megértésedet, halaszthatatlan dolgaim vannak, mihelyt lehet folytatjuk, :-) Az alábbi 'kisérleti' szó természetesen nem a zenére vonatkozott, hanem az új műfaj izgalmas kezdetére. Mondhatjuk úttörőnek is, utat vágott, helyet csinált sok szép új műnek.
Kedves Búbánat! Köszönöm megértésedet, halaszthatatlan dolgaim vannak, mihelyt lehet folytatjuk, :-) Az alábbi 'kisérleti' szó természetesen nem a zenére vonatkozott, hanem az új műfaj izgalmas kezdetére. Mondhatjuk úttörőnek is, utat vágott, helyet csinált sok szép új műnek.
801 smaragd 2015-01-25 14:53:42 [Válasz erre: 799 Búbánat 2015-01-25 13:14:29]
Köszönöm válaszodat, a rádióoperett műfajának, ill. magyar egyediségének, hungarikum voltának témájában is. Alaposan át fogom olvasni ezeket a fontos bejegyzéseidet, mihelyt lesz egy kis időm! Kemény Egonról Nagy Ibolya a kétszeres Erkel-díjas zeneszerző halálának 45. évfordulóján, ez év júliusában egész napos (1 óra) műsorral is megemlékezett. Ebben a műsorban Tamássy Zdenkó hangfelvételen emlékezett vissza az első rádióoperettre (Májusfa), annak óriási sikerére és 'közkívánatra való' szilveszteri átírására, a második rádióoperettre a "Talán a csillagokra". Úgy tudom, hogy a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" később felvételre kerültek, de már nincsenek meg a szalagok. Mindez 1949-ben volt. Ez a topic 1950-nel kezdődik. A első és a második - szinte "kísérleti" rádióoperetteket számtalan újabb mű követte. (Elnézést kérek, ha esetleg ismétlés van az általad írtakkal az én szövegemben, majd visszatérünk erre, engem most leginkább az érdekel, hogy hungarikum-e ez az új - 1949 - rádiós műfaj. Azt hiszem, ez a téma is nagyon fontos az "Operett Rádió" :-) indításához)
Köszönöm válaszodat, a rádióoperett műfajának, ill. magyar egyediségének, hungarikum voltának témájában is. Alaposan át fogom olvasni ezeket a fontos bejegyzéseidet, mihelyt lesz egy kis időm! Kemény Egonról Nagy Ibolya a kétszeres Erkel-díjas zeneszerző halálának 45. évfordulóján, ez év júliusában egész napos (1 óra) műsorral is megemlékezett. Ebben a műsorban Tamássy Zdenkó hangfelvételen emlékezett vissza az első rádióoperettre (Májusfa), annak óriási sikerére és 'közkívánatra való' szilveszteri átírására, a második rádióoperettre a "Talán a csillagokra". Úgy tudom, hogy a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" később felvételre kerültek, de már nincsenek meg a szalagok. Mindez 1949-ben volt. Ez a topic 1950-nel kezdődik. A első és a második - szinte "kísérleti" rádióoperetteket számtalan újabb mű követte. (Elnézést kérek, ha esetleg ismétlés van az általad írtakkal az én szövegemben, majd visszatérünk erre, engem most leginkább az érdekel, hogy hungarikum-e ez az új - 1949 - rádiós műfaj. Azt hiszem, ez a téma is nagyon fontos az "Operett Rádió" :-) indításához)
800 Búbánat 2015-01-25 13:34:14 [Válasz erre: 799 Búbánat 2015-01-25 13:14:29]
Az idézett beszélgetésben említett Májusfa- rádióoperett születésének negyedszázados évfordulóján, 1974. december 14-én, a Kossuth adón 20.25 és 22.00 óra között hangzott el a rádióban a Májusfá-val kezdődött... című adás, melyben Rácz György főrendező idézte fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – „történelmi visszaemlékezéseit” a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott „Csínom Palkó”. A zenei illusztrációk egy részét archívumból,pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről játszotta be az adás szerkesztője, amelyeken ének- és színművészeink színe-java szerepelt hangjukkal: Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Raffael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor, valamint az Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a Forrai- és a Földényi Kórus. Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György és Polgár Tibor. Zenei munkatárs: Palásti Tibor Adásrendező: Bodnár István Szerkesztő: László György
Az idézett beszélgetésben említett Májusfa- rádióoperett születésének negyedszázados évfordulóján, 1974. december 14-én, a Kossuth adón 20.25 és 22.00 óra között hangzott el a rádióban a Májusfá-val kezdődött... című adás, melyben Rácz György főrendező idézte fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – „történelmi visszaemlékezéseit” a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott „Csínom Palkó”. A zenei illusztrációk egy részét archívumból,pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről játszotta be az adás szerkesztője, amelyeken ének- és színművészeink színe-java szerepelt hangjukkal: Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Raffael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor, valamint az Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a Forrai- és a Földényi Kórus. Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György és Polgár Tibor. Zenei munkatárs: Palásti Tibor Adásrendező: Bodnár István Szerkesztő: László György
799 Búbánat 2015-01-25 13:14:29 [Válasz erre: 798 Búbánat 2015-01-25 13:13:27]
A rádiózenekar kiváló karmestere halála előtt a „rádióoperettek” keletkezésének körülményeiről is érdekes történeti adalékokkal szolgált: [url] https://fr-fr.facebook.com/RadioNelkul/posts/601517449959702; „Számvetés Lehel Györggyel” [/url] B.É. - Ön is tagja volt annak a csoportnak, amelynek az volt a feladata, hogy szinte futószalagon gyártsa a zenés darabokat. Ezért is nevezték a Rádiót akkor „operettgyár”-nak. L.GY. - 1949-50-ben rendkívül nagy politikai súlyt kezdtek fordítani a rádióműsor népszerűsítésére, hogy minél populárisabb, minél szórakoztatóbb legyen. Hiszen az életszínvonal romlott, a politika egyre keményebb lett, szükség volt valami ellensúlyozásra. Akkor jött létre egy brigád, egy társaság, akik a Rádióoperettet gyártották. Ma már szinte hihetetlen, hogy hetenként egy új operettet produkáltunk, hosszú időn keresztül. Ennek a teamnek a vezéralakjai voltak: Rácz György rendező, Szász Péter dramaturg. A darabok legtöbbjét pedig én dirigáltam. Az operett bemutatók általában szombatonként, a 10-es stúdióból mentek élő adásokban. Ez a stúdió akkor épült fel, tehát még új volt. A zenekar rendszerint az erkélyszerű kiképzésen, a galérián volt elhelyezve, a színészek és az énekesek pedig a földszinten voltak. Nyugodtan mondom, hogy nehezebb volt az akkori körülmények között egy operett előadást létrehozni, mint ma mondjuk a szimfonikus koncertet vezényelni. Mindenesetre nekem – egészen fiatal emberként – jó karmesteri gyakorlatot jelentett. Ma már hálás vagyok a sorsnak, amiért ebben részt vettem, hiszen olyan szakmai gyakorlatnak felelt meg, amit más kollégák színházi szerződéssel szereznek meg, azzal a plusszal, hogy itt nem sorozatban mentek az előadások, hanem csak bemutatók voltak. A darabok között, amit hetenként vagy kéthetenként produkáltunk, persze sok volt a selejt. Ilyen rövid periódusokban nem lehet csupa jót alkotni. Azért egy-két maradandó mű is van ezek között. Az első rádióoperett Kemény Egon „Májusfa” című operettje volt. Erre azért emlékeszem, mert a „Keringője” ma is él és megy néha a Rádió műsorában. Farkas Ferenc „Csínom Palkó” című daljátéka rögtön a bemutató után rendkívüli sikert aratott és nagyon népszerű lett. A zeneszerző Kossuth-díjat kapott érte.
A rádiózenekar kiváló karmestere halála előtt a „rádióoperettek” keletkezésének körülményeiről is érdekes történeti adalékokkal szolgált: [url] https://fr-fr.facebook.com/RadioNelkul/posts/601517449959702; „Számvetés Lehel Györggyel” [/url] B.É. - Ön is tagja volt annak a csoportnak, amelynek az volt a feladata, hogy szinte futószalagon gyártsa a zenés darabokat. Ezért is nevezték a Rádiót akkor „operettgyár”-nak. L.GY. - 1949-50-ben rendkívül nagy politikai súlyt kezdtek fordítani a rádióműsor népszerűsítésére, hogy minél populárisabb, minél szórakoztatóbb legyen. Hiszen az életszínvonal romlott, a politika egyre keményebb lett, szükség volt valami ellensúlyozásra. Akkor jött létre egy brigád, egy társaság, akik a Rádióoperettet gyártották. Ma már szinte hihetetlen, hogy hetenként egy új operettet produkáltunk, hosszú időn keresztül. Ennek a teamnek a vezéralakjai voltak: Rácz György rendező, Szász Péter dramaturg. A darabok legtöbbjét pedig én dirigáltam. Az operett bemutatók általában szombatonként, a 10-es stúdióból mentek élő adásokban. Ez a stúdió akkor épült fel, tehát még új volt. A zenekar rendszerint az erkélyszerű kiképzésen, a galérián volt elhelyezve, a színészek és az énekesek pedig a földszinten voltak. Nyugodtan mondom, hogy nehezebb volt az akkori körülmények között egy operett előadást létrehozni, mint ma mondjuk a szimfonikus koncertet vezényelni. Mindenesetre nekem – egészen fiatal emberként – jó karmesteri gyakorlatot jelentett. Ma már hálás vagyok a sorsnak, amiért ebben részt vettem, hiszen olyan szakmai gyakorlatnak felelt meg, amit más kollégák színházi szerződéssel szereznek meg, azzal a plusszal, hogy itt nem sorozatban mentek az előadások, hanem csak bemutatók voltak. A darabok között, amit hetenként vagy kéthetenként produkáltunk, persze sok volt a selejt. Ilyen rövid periódusokban nem lehet csupa jót alkotni. Azért egy-két maradandó mű is van ezek között. Az első rádióoperett Kemény Egon „Májusfa” című operettje volt. Erre azért emlékeszem, mert a „Keringője” ma is él és megy néha a Rádió műsorában. Farkas Ferenc „Csínom Palkó” című daljátéka rögtön a bemutató után rendkívüli sikert aratott és nagyon népszerű lett. A zeneszerző Kossuth-díjat kapott érte.
798 Búbánat 2015-01-25 13:13:27 [Válasz erre: 796 smaragd 2015-01-25 11:50:24]
A „rádióoperett” feltehetőleg egy speciális magyar műfaj (forma), de nem zárom ki, hogy a „népi demokratikus” országok rádiói is felkértek szerzőket ilyen fajta rádiós dalművek megkomponálására; nálunk az ötvenes években – az akkori kultúrpolitika ösztönzésével -„honosodott” meg és kapott létjogosultságot (műsoridőt, pénzt) a rádió zenei főosztályától. Itt van egy hosszabb [url] http://85ev.radio.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1723&Itemid=161; áttekintő írás [/url] arról a műsorpolitikáról, arról az időszakról: Zenei élet a Magyar Rádióban címmel.
A „rádióoperett” feltehetőleg egy speciális magyar műfaj (forma), de nem zárom ki, hogy a „népi demokratikus” országok rádiói is felkértek szerzőket ilyen fajta rádiós dalművek megkomponálására; nálunk az ötvenes években – az akkori kultúrpolitika ösztönzésével -„honosodott” meg és kapott létjogosultságot (műsoridőt, pénzt) a rádió zenei főosztályától. Itt van egy hosszabb [url] http://85ev.radio.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1723&Itemid=161; áttekintő írás [/url] arról a műsorpolitikáról, arról az időszakról: Zenei élet a Magyar Rádióban címmel.
797 Búbánat 2015-01-25 11:59:07 [Válasz erre: 795 Búbánat 2015-01-25 11:33:35]
Vagy a Dankó Rádióban éppen most bejátszott zenei részlet juttatta eszembe, itt van Lehártól A vándordiák, mely A Garabonciás diák című operettjének rádióváltozata; a Cigányszerelem című operett nyomán Innocent Vincze Ernő új szövegkönyvet írt, ezt zenésítette meg a komponista, felhasználva az eredeti partitúrát is, amin jelentős változtatásokat hajtott végre, újra hangszerelt és új dalokat is szerzett – az új Lehár-dalmű bemutatója 1943-ban a Magyar Királyi Operaházban hatalmas ünneplésbe torkollt… A délelőtti rádióadásban Réti József énekelte a darab egyik híres dalát:"Utam, muzsikálva járom...", egy későbbi lemezéről Kováts Kolostól pedig a másik ismert szép részlet "Deres már a határ..." hangzott el. De itt van a rádió teljes felvétele az ötvenes évek végéről, amit szívesen hallgatnám újra teljes egészében: Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós). Zenei rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor) Sárika, a leánya – Zentai Anna A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári) Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona) István – Rissay Pál Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László A Cigányszerelem cselekményével ellentétben itt a téma az 1848/49-e magyar szabadságharc egyik epizódja.
Vagy a Dankó Rádióban éppen most bejátszott zenei részlet juttatta eszembe, itt van Lehártól A vándordiák, mely A Garabonciás diák című operettjének rádióváltozata; a Cigányszerelem című operett nyomán Innocent Vincze Ernő új szövegkönyvet írt, ezt zenésítette meg a komponista, felhasználva az eredeti partitúrát is, amin jelentős változtatásokat hajtott végre, újra hangszerelt és új dalokat is szerzett – az új Lehár-dalmű bemutatója 1943-ban a Magyar Királyi Operaházban hatalmas ünneplésbe torkollt… A délelőtti rádióadásban Réti József énekelte a darab egyik híres dalát:"Utam, muzsikálva járom...", egy későbbi lemezéről Kováts Kolostól pedig a másik ismert szép részlet "Deres már a határ..." hangzott el. De itt van a rádió teljes felvétele az ötvenes évek végéről, amit szívesen hallgatnám újra teljes egészében: Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós). Zenei rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor) Sárika, a leánya – Zentai Anna A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári) Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona) István – Rissay Pál Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László A Cigányszerelem cselekményével ellentétben itt a téma az 1848/49-e magyar szabadságharc egyik epizódja.
796 smaragd 2015-01-25 11:50:24 [Válasz erre: 795 Búbánat 2015-01-25 11:33:35]
Rendben! Választék van bőven, azokból a termékeny évtizedekből! Közben hallgatom a "Túl az Óperencián"-t... Sajnálom, hogy Illényi Katica nem beszélt a hegedűjéről... Régóta foglalkoztat, hogy van-e más rádióknál is rádióoperett? Avagy ez a Magyar Rádió saját műfaja maradt? Ebben az esetben a rádióoperett kétszeres hungarikum és fel lehetne terjeszteni a hungarikumok felvétele közé, vigyázzunk rá! Március 15. elég közel van, de semmi nem lehetetlen. Kétszer ad, ki gyorsan ad!
Rendben! Választék van bőven, azokból a termékeny évtizedekből! Közben hallgatom a "Túl az Óperencián"-t... Sajnálom, hogy Illényi Katica nem beszélt a hegedűjéről... Régóta foglalkoztat, hogy van-e más rádióknál is rádióoperett? Avagy ez a Magyar Rádió saját műfaja maradt? Ebben az esetben a rádióoperett kétszeres hungarikum és fel lehetne terjeszteni a hungarikumok felvétele közé, vigyázzunk rá! Március 15. elég közel van, de semmi nem lehetetlen. Kétszer ad, ki gyorsan ad!
795 Búbánat 2015-01-25 11:33:35 [Válasz erre: 787 smaragd 2015-01-24 15:45:36]
A Rákóczi mellett a Csínom Palkó-daljáték cselekménye is a "kuruc"- időkben történik. Ez a Farkas Ferenc-alkotás is, melynek két teljes stúdiófelvétele van a rádiónak, vagy a színpadi előadások közvetítése hangfelvételei is rendelkezésre állnak, alkalmas, méltó lehetett volna a Magyar Kultúra napján sugározni. Közeleg március 15. Akkorra jöhetne Huszka Jenő idekívánkozó daljátékainak egyike is - a rádióban!
A Rákóczi mellett a Csínom Palkó-daljáték cselekménye is a "kuruc"- időkben történik. Ez a Farkas Ferenc-alkotás is, melynek két teljes stúdiófelvétele van a rádiónak, vagy a színpadi előadások közvetítése hangfelvételei is rendelkezésre állnak, alkalmas, méltó lehetett volna a Magyar Kultúra napján sugározni. Közeleg március 15. Akkorra jöhetne Huszka Jenő idekívánkozó daljátékainak egyike is - a rádióban!
794 smaragd 2015-01-25 11:28:37 [Válasz erre: 793 Búbánat 2015-01-25 11:21:58]
Teljesen egyetértek, bárcsak megvalósulna elképzelésed! A jogdíj ügynél nagyobb dolgokat is sikerült már megoldani ebben az országban... Minél inkább halasztódik az ilyesmi, annál nagyobb lelki teher mindenkinek. Biztos lehetne egy jó kis bizottságot -természetesen komoly hozzáértő emberekre gondolok, többféle oldalról - összehívni és szépen elrendezni ezt a dolgot. Egy gonddal kevesebb lenne... :-)
Teljesen egyetértek, bárcsak megvalósulna elképzelésed! A jogdíj ügynél nagyobb dolgokat is sikerült már megoldani ebben az országban... Minél inkább halasztódik az ilyesmi, annál nagyobb lelki teher mindenkinek. Biztos lehetne egy jó kis bizottságot -természetesen komoly hozzáértő emberekre gondolok, többféle oldalról - összehívni és szépen elrendezni ezt a dolgot. Egy gonddal kevesebb lenne... :-)
793 Búbánat 2015-01-25 11:21:58 [Válasz erre: 787 smaragd 2015-01-24 15:45:36]
Egy megoldás lehetne: a Dankó Rádióból kiválna, önállósulna az operett. Jöjjön létre az Operett Rádió – Nagy Ibolya vezetésével. Persze, ehhez szabad frekvenciára is pályázni kellene és mindennek anyagi függvénye is van. És még mindig "keresztbe tesz" a már szóba került jogdíjak szerepe is.
Egy megoldás lehetne: a Dankó Rádióból kiválna, önállósulna az operett. Jöjjön létre az Operett Rádió – Nagy Ibolya vezetésével. Persze, ehhez szabad frekvenciára is pályázni kellene és mindennek anyagi függvénye is van. És még mindig "keresztbe tesz" a már szóba került jogdíjak szerepe is.
792 Búbánat 2015-01-25 11:12:58 [Válasz erre: 787 smaragd 2015-01-24 15:45:36]
Arról hallani, hamarosan feláll egy új műsorstruktúra a TV és a rádió berkein belül. Meglátjuk, ez a változás érinti-e az operett eddigi helyét a műsorszerkesztésben.
Arról hallani, hamarosan feláll egy új műsorstruktúra a TV és a rádió berkein belül. Meglátjuk, ez a változás érinti-e az operett eddigi helyét a műsorszerkesztésben.
790 Búbánat 2015-01-25 11:07:25 [Válasz erre: 786 smaragd 2015-01-24 15:04:36]
Kell a hallgatók visszajelzései - feltétlenül. ÉS valóban, egy csecsemőnek, minden új... Nagy Ibolya felkarolja az operett nemes ügyét! Mint maga is énekművész, jól ismeri a "mozgató rugókat"...
Kell a hallgatók visszajelzései - feltétlenül. ÉS valóban, egy csecsemőnek, minden új... Nagy Ibolya felkarolja az operett nemes ügyét! Mint maga is énekművész, jól ismeri a "mozgató rugókat"...
789 smaragd 2015-01-24 15:50:57
"Kacsóh Rákóczija" Hópelyhek keringőznek az agyamban...az elütés javítása arra is jó, hogy tisztán leírva lássuk a a lényeget :-)
"Kacsóh Rákóczija" Hópelyhek keringőznek az agyamban...az elütés javítása arra is jó, hogy tisztán leírva lássuk a a lényeget :-)
788 smaragd 2015-01-24 15:47:48
A Magyar Kultúra napja.
A Magyar Kultúra napja.
787 smaragd 2015-01-24 15:45:36 [Válasz erre: 777 Búbánat 2015-01-23 13:33:04]
A Magyar Kutúra napjára szerkesztette Nagy Ibolya "Kacsó Rákócziját". Ő az, aki műsorában megemlékezik zeneszerzők, énekesek, színpadi művészek és más, az operetthez köthető hírességek személyes évfordulóiról, a magyar zenei élet fontos napjairól is! A " Rákóczi" azon művek egyike, amelyet teljes egészében műsorra lehetett volna tűzni ennek a napnak a tiszteletére. Lehet, hogy nem tudják az operetteket a kialakult Kossuth, Petőfi, Bartók programprofilba illeszteni? Azon is lehetne változtatni, azért, hogy helyükre kerüljenek ezek a csodálatos és példamutató tartalmú operettek, a többivel együtt, hogy szórakoztassák a hallgatókat. "Bizony visszasírom azokat az időket..." írod, én nagyon szomorú vagyok, amikor búbánatoskodsz ! :-)
A Magyar Kutúra napjára szerkesztette Nagy Ibolya "Kacsó Rákócziját". Ő az, aki műsorában megemlékezik zeneszerzők, énekesek, színpadi művészek és más, az operetthez köthető hírességek személyes évfordulóiról, a magyar zenei élet fontos napjairól is! A " Rákóczi" azon művek egyike, amelyet teljes egészében műsorra lehetett volna tűzni ennek a napnak a tiszteletére. Lehet, hogy nem tudják az operetteket a kialakult Kossuth, Petőfi, Bartók programprofilba illeszteni? Azon is lehetne változtatni, azért, hogy helyükre kerüljenek ezek a csodálatos és példamutató tartalmú operettek, a többivel együtt, hogy szórakoztassák a hallgatókat. "Bizony visszasírom azokat az időket..." írod, én nagyon szomorú vagyok, amikor búbánatoskodsz ! :-)
786 smaragd 2015-01-24 15:04:36 [Válasz erre: 781 Búbánat 2015-01-24 13:37:05]
Nagy Ibolya a saját műsorában valóban mindent, de mindent megtesz, hogy népszerűsítse a rádiós- és a rádióoperetteket, amely műfaj egy ideje hungarikum! Szép, értékörző, szórakoztató műsorának naponta örülünk! Én nem kutatom, hogy kin múlik :-) Azt remélem, hogy elmúlik ez a korszak, lezárul és megoldják a vezetők ezt a problémát, hiszen ők ismerik a lehetőségeket. Mi a helyzetet ismerjük, van hallgatói igény a rádiós- és rádióoperettek ismétlésére. Újabb és újabb generációk is felnőttek, akik sosem hallották még őket.
Nagy Ibolya a saját műsorában valóban mindent, de mindent megtesz, hogy népszerűsítse a rádiós- és a rádióoperetteket, amely műfaj egy ideje hungarikum! Szép, értékörző, szórakoztató műsorának naponta örülünk! Én nem kutatom, hogy kin múlik :-) Azt remélem, hogy elmúlik ez a korszak, lezárul és megoldják a vezetők ezt a problémát, hiszen ők ismerik a lehetőségeket. Mi a helyzetet ismerjük, van hallgatói igény a rádiós- és rádióoperettek ismétlésére. Újabb és újabb generációk is felnőttek, akik sosem hallották még őket.
785 Búbánat 2015-01-24 14:02:24 [Válasz erre: 784 Búbánat 2015-01-24 14:00:34]
"hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc...!"
"hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc...!"
784 Búbánat 2015-01-24 14:00:34 [Válasz erre: 783 Búbánat 2015-01-24 13:39:20]
Helyesbítés: a finálé leírt szövegébe becsúszott egy mondat értelmével ellentétes "ne" szócska. Tehát, helyesen az idézett mondat vége így szól: "...lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!..."
Helyesbítés: a finálé leírt szövegébe becsúszott egy mondat értelmével ellentétes "ne" szócska. Tehát, helyesen az idézett mondat vége így szól: "...lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!..."
783 Búbánat 2015-01-24 13:39:20
A Dankó Rádióban alig több mint egy hónapja voltak hallhatóak részletek Offenbach A 66-os szám című operettjéből: a Pál Tamás dirigálta felvételen Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekelt. Az 1989. január 23-i rádiós bemutató előtt csaknem három évtizeddel már elkészült Offenbach remekének első, teljes stúdiófelvétele: A 66-os szám. - Egyfelvonásos daljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Szécsi Ferenc Francois, vándor házaló – Radnai György Suzon – László Margit Piccolo – Radnai György Erről, az általam annyira kedvelt rádiófelvételről most az alábbi két részlet csendült fel a délelőtti rádióadásban: - François, vándor házaló bordala – előadja Radnai György, km. László Margit és Palcsó Sándor „-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…” - Finálé (László, Palcsó, Radnai, énekkar) „Most adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz, fordulóóra éveitek száma, hogy ne lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc….” A 66-os szám híres „HÁZALÓDALÁT” most nem erről a felvételről Radnai György, nem is a későbbi rádiófelvételen szereplő Melis György és nem is Gáti István, hanem MILLER LAJOS kitűnő előadásában élvezhettük, amit a hetvenes évek végén vettek fel vele a rádióstúdióban: „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….” A délelőtti műsor ismétlése ma 17 és 18 óra között kerül adásba, ami az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádióban alig több mint egy hónapja voltak hallhatóak részletek Offenbach A 66-os szám című operettjéből: a Pál Tamás dirigálta felvételen Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekelt. Az 1989. január 23-i rádiós bemutató előtt csaknem három évtizeddel már elkészült Offenbach remekének első, teljes stúdiófelvétele: A 66-os szám. - Egyfelvonásos daljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Szécsi Ferenc Francois, vándor házaló – Radnai György Suzon – László Margit Piccolo – Radnai György Erről, az általam annyira kedvelt rádiófelvételről most az alábbi két részlet csendült fel a délelőtti rádióadásban: - François, vándor házaló bordala – előadja Radnai György, km. László Margit és Palcsó Sándor „-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…” - Finálé (László, Palcsó, Radnai, énekkar) „Most adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz, fordulóóra éveitek száma, hogy ne lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc….” A 66-os szám híres „HÁZALÓDALÁT” most nem erről a felvételről Radnai György, nem is a későbbi rádiófelvételen szereplő Melis György és nem is Gáti István, hanem MILLER LAJOS kitűnő előadásában élvezhettük, amit a hetvenes évek végén vettek fel vele a rádióstúdióban: „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….” A délelőtti műsor ismétlése ma 17 és 18 óra között kerül adásba, ami az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
782 Búbánat 2015-01-24 13:38:31 [Válasz erre: 781 Búbánat 2015-01-24 13:37:05]
Mármint hogy teljes operett is sugárzásra kerüljön a rádióban!
Mármint hogy teljes operett is sugárzásra kerüljön a rádióban!
781 Búbánat 2015-01-24 13:37:05 [Válasz erre: 780 smaragd 2015-01-24 06:53:56]
Nagy Ibolyát már többször megkerestem e témában. Rajta semmi nem múlik...
Nagy Ibolyát már többször megkerestem e témában. Rajta semmi nem múlik...
780 smaragd 2015-01-24 06:53:56 [Válasz erre: 777 Búbánat 2015-01-23 13:33:04]
Nagy Ibolya művésznő jó úton van afelé, hogy rádiós szerkesztői munkájával múlhatatlan érdemeket szerezzen. Képzeljük csak el, nap mint nap, keresi és meg is találja( :-) ) az egykori rádiófelvételeket, hatalmas anyag! Hétről hétre új sztárvendégeket hív meg, életpályájukat ismeri, műsorvezetőként hozzánk is közel hozza őket. Mi mindent kell ismernie ehhez! A "Túl az Óperencián" műsor, a Dankó Rádió létrehozásával a rádióhallgatók szívében tátongó hatalmas űrt pótolja - ami az operetteket illeti. A teljes operettek újrajátszásában változatlanul az a véleményem, hogy itt is le kellene zárni a múltat. Tisztázni kellene az ügyben meglevő problémás témákat, aki vezető, tudja, miről van szó. Hadd örüljön végre újra a rádióhallgató közönség a régi szép hangoknak, a csodálatos muzsikáknak, egykor tehetséges és leleményes rádiósszakemberek munkájának, és mindnyájuk nagyszerű egykori együttműködésének eredményeképpen a sok-sok rádiós- és rádióoperettnek! Hol van itt a telhetetlenség? :-) A Kossuth programba visszakerült a Rádiószínház, van olyan nap, hogy többször is. Ugyanezzel a megoldással visszakerülhet a Rádió Dalszínháza is. Nem tudom felfogni, hol van itt a gond, ennyi évtized kihagyás után ideje lenne ezt megoldania az MTVA-nak, vagy annak, aki meg tudja oldani!
Nagy Ibolya művésznő jó úton van afelé, hogy rádiós szerkesztői munkájával múlhatatlan érdemeket szerezzen. Képzeljük csak el, nap mint nap, keresi és meg is találja( :-) ) az egykori rádiófelvételeket, hatalmas anyag! Hétről hétre új sztárvendégeket hív meg, életpályájukat ismeri, műsorvezetőként hozzánk is közel hozza őket. Mi mindent kell ismernie ehhez! A "Túl az Óperencián" műsor, a Dankó Rádió létrehozásával a rádióhallgatók szívében tátongó hatalmas űrt pótolja - ami az operetteket illeti. A teljes operettek újrajátszásában változatlanul az a véleményem, hogy itt is le kellene zárni a múltat. Tisztázni kellene az ügyben meglevő problémás témákat, aki vezető, tudja, miről van szó. Hadd örüljön végre újra a rádióhallgató közönség a régi szép hangoknak, a csodálatos muzsikáknak, egykor tehetséges és leleményes rádiósszakemberek munkájának, és mindnyájuk nagyszerű egykori együttműködésének eredményeképpen a sok-sok rádiós- és rádióoperettnek! Hol van itt a telhetetlenség? :-) A Kossuth programba visszakerült a Rádiószínház, van olyan nap, hogy többször is. Ugyanezzel a megoldással visszakerülhet a Rádió Dalszínháza is. Nem tudom felfogni, hol van itt a gond, ennyi évtized kihagyás után ideje lenne ezt megoldania az MTVA-nak, vagy annak, aki meg tudja oldani!
779 Búbánat 2015-01-23 14:19:20
Dankó Rádió operettműsoraiban sorra előkerülnek Offenbach ritkábban játszott, kevéssé ismert egyfelvonásosai, azoknak részletei. Volt már: A 66-os szám, Fortunio dala, Elizondói lány, Szökött szerelmesek, Piaci dámák, A sóhajok hídja, A férj kopogtat. Ma az Eljegyzés lámpafénynél című Offenbach-operettből kaptunk zenei ízelítőt: négy részlet csendült fel a műsorban: Ezúttal nem a legelső, 1957-ben, a rádió stúdiójában felvett operett (Fischer Sándor – Szabó Miklós, Sándor Judit, Neményi Lili, Szilvássy Margit – Rendező: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor – 1957. Magyar dalszöveg: Fischer Sándor), hanem az alábbi stúdiófelvételről hangzottal el jelenetek: Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor, Pierre, gazda – Rozsos István, Denise, gyámleánya – Decsi Ágnes, Fanchette, Cathérine (özvegyasszonyok) – Kalmár Magda, Takács Tamara, Bakter – Csákányi László Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László (a felvétel valamikor a hetvenes évek vége- nyolcvanas évek elején készülhetett.) - Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István) „ Este hogyha csendes a házak, kert az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám…../Emelem poharam, emelem poharam, emelem poharam, emelem poharam, koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten hozta nékünk…/Együtt jár a bor szerelemmel, vérem lángja borra kigyúl, józan fejjel nem vagyok ember, bortól lelkem felszabadul….” - Hármas (Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István) - Fanchette és Catherine kettőse (Kalmár Magda, Takács Tamara) „- Boldogult uram, ha méregbe jött, fogott egy botot és azzal ütött…./ - Én voltam, hát aki méregbe jött, fogtam egy seprűt és ütöttem őt, püföltem, azt hitték elmenekült….nem használt könyörgés, rimánkodás, éjjel és nappal is zengett a ház….” - „Veszekedő-kettős” (Kalmár Magda, Takács Tamara) „…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája……Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…./ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogyis reméled, nem dűlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….” A mai műsorban még Vincze Ottó két operettjéből (A szüzek városa; Boci-boci tarka) és Zerkovitz Béla dalaiból kaptunk válogatást. Illényi Katica művésznő ma is a nyitott, pozitív gondolkozást hangsúlyozta Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélgető partnereként. Nagyon szímpatikus gondolkozásmód az övé. A délután öt órakor kezdődő ismétlő műsort a rádió frekvenciáin túl az interneten is élvezni lehet a www.dankoradio.hu oldalon.
Dankó Rádió operettműsoraiban sorra előkerülnek Offenbach ritkábban játszott, kevéssé ismert egyfelvonásosai, azoknak részletei. Volt már: A 66-os szám, Fortunio dala, Elizondói lány, Szökött szerelmesek, Piaci dámák, A sóhajok hídja, A férj kopogtat. Ma az Eljegyzés lámpafénynél című Offenbach-operettből kaptunk zenei ízelítőt: négy részlet csendült fel a műsorban: Ezúttal nem a legelső, 1957-ben, a rádió stúdiójában felvett operett (Fischer Sándor – Szabó Miklós, Sándor Judit, Neményi Lili, Szilvássy Margit – Rendező: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor – 1957. Magyar dalszöveg: Fischer Sándor), hanem az alábbi stúdiófelvételről hangzottal el jelenetek: Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor, Pierre, gazda – Rozsos István, Denise, gyámleánya – Decsi Ágnes, Fanchette, Cathérine (özvegyasszonyok) – Kalmár Magda, Takács Tamara, Bakter – Csákányi László Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László (a felvétel valamikor a hetvenes évek vége- nyolcvanas évek elején készülhetett.) - Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István) „ Este hogyha csendes a házak, kert az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám…../Emelem poharam, emelem poharam, emelem poharam, emelem poharam, koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten hozta nékünk…/Együtt jár a bor szerelemmel, vérem lángja borra kigyúl, józan fejjel nem vagyok ember, bortól lelkem felszabadul….” - Hármas (Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István) - Fanchette és Catherine kettőse (Kalmár Magda, Takács Tamara) „- Boldogult uram, ha méregbe jött, fogott egy botot és azzal ütött…./ - Én voltam, hát aki méregbe jött, fogtam egy seprűt és ütöttem őt, püföltem, azt hitték elmenekült….nem használt könyörgés, rimánkodás, éjjel és nappal is zengett a ház….” - „Veszekedő-kettős” (Kalmár Magda, Takács Tamara) „…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája……Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…./ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogyis reméled, nem dűlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….” A mai műsorban még Vincze Ottó két operettjéből (A szüzek városa; Boci-boci tarka) és Zerkovitz Béla dalaiból kaptunk válogatást. Illényi Katica művésznő ma is a nyitott, pozitív gondolkozást hangsúlyozta Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélgető partnereként. Nagyon szímpatikus gondolkozásmód az övé. A délután öt órakor kezdődő ismétlő műsort a rádió frekvenciáin túl az interneten is élvezni lehet a www.dankoradio.hu oldalon.
778 Búbánat 2015-01-23 13:33:53 [Válasz erre: 776 smaragd 2015-01-23 06:31:09]
Támogatom felvetésed abban is, hogy Fejes Cecília és Ruitner Sándor zenei rendezők sok évtizedet felölelő rádiós-tévés munkásságukért igazán megérdemelnék, hogy - életművük elismeréseként – nívódíjban részesüljenek! Megjegyzem: Ruitner Sándor 2008-ban Nádasdy Kálmán-díjban részesült (Ezt a díjat kiemelkedő zenés színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenység elismerésére adományozhatják és mint ilyen: állami kitüntetés. Évente két személynek ítélik oda március 15-én.)
Támogatom felvetésed abban is, hogy Fejes Cecília és Ruitner Sándor zenei rendezők sok évtizedet felölelő rádiós-tévés munkásságukért igazán megérdemelnék, hogy - életművük elismeréseként – nívódíjban részesüljenek! Megjegyzem: Ruitner Sándor 2008-ban Nádasdy Kálmán-díjban részesült (Ezt a díjat kiemelkedő zenés színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenység elismerésére adományozhatják és mint ilyen: állami kitüntetés. Évente két személynek ítélik oda március 15-én.)
777 Búbánat 2015-01-23 13:33:04 [Válasz erre: 776 smaragd 2015-01-23 06:31:09]
Egyetértek ötleteddel: Koltay Valériának is rengeteg operettfelvétele van a rádióban, amelyek közül lenne mit teljes egészében lejátszani a rádióban: A víg özvegy, Sztambul rózsája, A cigányprímás, Pompadour, Babavásár, Szép Heléna, Lili bárónő, Sybill, Cirkuszhercegnő, Csárdás (Buday Dénes), A három grácia, Giuditta stb. Kacsóh Rákóczija nekem is a „szívügyem” – bevallom, számomra zenei anyaga a János vitézénél is jobb, értékesebb… Bizony, visszasírom azokat az időket, amikor a rádióban hetente, havonta több operettet is sugároztak, ismételték. De legalább most már kétévente napi rendszerességgel operettrészletek sokaságát hallgathatjuk. Ez is már valami – ahhoz képest, hogy azt megelőzően két-három évtizedig szinte semmi operettet nem sugárzott (még részleteket sem) a magyar rádió három csatornája. Igen, telhetetlenek vagyunk: most már vágyunk a teljes operettekre is a rádióban!
Egyetértek ötleteddel: Koltay Valériának is rengeteg operettfelvétele van a rádióban, amelyek közül lenne mit teljes egészében lejátszani a rádióban: A víg özvegy, Sztambul rózsája, A cigányprímás, Pompadour, Babavásár, Szép Heléna, Lili bárónő, Sybill, Cirkuszhercegnő, Csárdás (Buday Dénes), A három grácia, Giuditta stb. Kacsóh Rákóczija nekem is a „szívügyem” – bevallom, számomra zenei anyaga a János vitézénél is jobb, értékesebb… Bizony, visszasírom azokat az időket, amikor a rádióban hetente, havonta több operettet is sugároztak, ismételték. De legalább most már kétévente napi rendszerességgel operettrészletek sokaságát hallgathatjuk. Ez is már valami – ahhoz képest, hogy azt megelőzően két-három évtizedig szinte semmi operettet nem sugárzott (még részleteket sem) a magyar rádió három csatornája. Igen, telhetetlenek vagyunk: most már vágyunk a teljes operettekre is a rádióban!
776 smaragd 2015-01-23 06:31:09 [Válasz erre: 775 Búbánat 2015-01-22 13:52:00]
Én is hallgattam a tegnapi műsort. Illényi Katica rendkívüli művészi ambíciója és sokoldalú színpadi, zenei megjelenése egyenesen páratlan - én nem ismerek hozzá hasonlíthatót. Csodálni való! Ami a rádiós operetteket és rádióoperetteket illeti, tegnap ismét arra gondoltam, hogy milyen nagyszerű lenne Koltay Valériát egy teljes egészében újra műsorra tűzendő operettben hallani a rádióban, akárcsak a "Rákóczi"-t és az összes többit! Kérem óhajom teljesítését! :-) FEJES CECÍLIA és RUITNER SÁNDOR zenei rendezőkről is, nagyszerű rádiós munkásságukról is megemlékeztünk itt néhány hónappal ezelőtt. Itt térek vissza másik óhajomra, hogy őket,az egykori Magyar Rádió kiválóságait a megfelelő zenei intézmény méltó, és magas kitüntetésre terjessze fel ill. jutalmazza!
Én is hallgattam a tegnapi műsort. Illényi Katica rendkívüli művészi ambíciója és sokoldalú színpadi, zenei megjelenése egyenesen páratlan - én nem ismerek hozzá hasonlíthatót. Csodálni való! Ami a rádiós operetteket és rádióoperetteket illeti, tegnap ismét arra gondoltam, hogy milyen nagyszerű lenne Koltay Valériát egy teljes egészében újra műsorra tűzendő operettben hallani a rádióban, akárcsak a "Rákóczi"-t és az összes többit! Kérem óhajom teljesítését! :-) FEJES CECÍLIA és RUITNER SÁNDOR zenei rendezőkről is, nagyszerű rádiós munkásságukról is megemlékeztünk itt néhány hónappal ezelőtt. Itt térek vissza másik óhajomra, hogy őket,az egykori Magyar Rádió kiválóságait a megfelelő zenei intézmény méltó, és magas kitüntetésre terjessze fel ill. jutalmazza!
775 Búbánat 2015-01-22 13:52:00
Koltay Valériára emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető. A kiváló szoprán ma 90 éve született ((Bp., 1925. jan. 22.–Bp.,1998.jún.03. )! A délelőtti adásban emlékét idézte rádiófelvételei közül három operettrészlet: Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr – Gretl és Muki vidám kettőse: ” Férjül veszlek, kicsi violám…/Hölgyem, én édes hölgyem…” (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert valamint az MRT szimfonikus zenekara, vezényelt Sebestyén András. Az operett keresztmetszetének rádiófelvétele a hatvanas évek közepén készült el, a felvételen közreműködött még Németh Marika és Udvardy Tibor) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás Az operett keresztmetszetét a rádió először 1964. szeptember 7-én, a Petőfi Rádióban sugározta (20.00-21.00 óra). Az összekötő szöveget Szemes Mari mondta el.Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara Vezényel: Vincze Ottó Erről a felvételről most egy dal és egy vidám hangzott el: - Sári dala: „Nádfedelű kicsi falu rózsája…” (Koltay Valéria) - Sári és Gaston vidám kettőse: „Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod! …/ Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!…” (Koltay Valéria, Külkey László és az MRT Énekkarának női kara) Ma, január 22-én, a Magyar Kultúra napjának emlékére szerkesztette a műsorába Nagy Ibolya Kacsóh daljátékának két részletét: Kacsoh Pongrác-Endrődy Sándor, Pásztor Árpád-Sassy Csaba: Rákóczi – történelmi daljáték. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1964. január 4-én, a Kossuth adón volt, 20.25-22.00 óra között. Az MRT Énekkarát (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A főbb szerepekben: II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor Reuthreim Magda – Sándor Judit Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor Katica – Andor Éva Kuczug Balázs – Palócz László Sienowski hercegnő – Neményi Lili Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György) Erről a rádiófelvételről szólalt meg most: - Rákóczi dala és megtérése (Udvardy Tibor- ének, Km. Agárdy Gábor és Palcsó Sándor – próza) „„Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél….” - Amália és Rákóczi búcsúkettőse (Udvardy Tibor, Barlay Zsuzsa) „Kezemben a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell várnunk…” A mai műsor zenei válogatásában részleteket hallhattunk még Kálmán Imre Cirkuszhercegnő operettjéből. A stúdióban vendég Illényi Katica felvételei közül szintén felcsendült néhány szép dal. A délelőtti operettműsort újra meghallgathatjuk a 17 órakor kezdődő ismétlésben a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Koltay Valériára emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető. A kiváló szoprán ma 90 éve született ((Bp., 1925. jan. 22.–Bp.,1998.jún.03. )! A délelőtti adásban emlékét idézte rádiófelvételei közül három operettrészlet: Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr – Gretl és Muki vidám kettőse: ” Férjül veszlek, kicsi violám…/Hölgyem, én édes hölgyem…” (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert valamint az MRT szimfonikus zenekara, vezényelt Sebestyén András. Az operett keresztmetszetének rádiófelvétele a hatvanas évek közepén készült el, a felvételen közreműködött még Németh Marika és Udvardy Tibor) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás Az operett keresztmetszetét a rádió először 1964. szeptember 7-én, a Petőfi Rádióban sugározta (20.00-21.00 óra). Az összekötő szöveget Szemes Mari mondta el.Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara Vezényel: Vincze Ottó Erről a felvételről most egy dal és egy vidám hangzott el: - Sári dala: „Nádfedelű kicsi falu rózsája…” (Koltay Valéria) - Sári és Gaston vidám kettőse: „Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod! …/ Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!…” (Koltay Valéria, Külkey László és az MRT Énekkarának női kara) Ma, január 22-én, a Magyar Kultúra napjának emlékére szerkesztette a műsorába Nagy Ibolya Kacsóh daljátékának két részletét: Kacsoh Pongrác-Endrődy Sándor, Pásztor Árpád-Sassy Csaba: Rákóczi – történelmi daljáték. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1964. január 4-én, a Kossuth adón volt, 20.25-22.00 óra között. Az MRT Énekkarát (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A főbb szerepekben: II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor Reuthreim Magda – Sándor Judit Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor Katica – Andor Éva Kuczug Balázs – Palócz László Sienowski hercegnő – Neményi Lili Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György) Erről a rádiófelvételről szólalt meg most: - Rákóczi dala és megtérése (Udvardy Tibor- ének, Km. Agárdy Gábor és Palcsó Sándor – próza) „„Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél….” - Amália és Rákóczi búcsúkettőse (Udvardy Tibor, Barlay Zsuzsa) „Kezemben a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell várnunk…” A mai műsor zenei válogatásában részleteket hallhattunk még Kálmán Imre Cirkuszhercegnő operettjéből. A stúdióban vendég Illényi Katica felvételei közül szintén felcsendült néhány szép dal. A délelőtti operettműsort újra meghallgathatjuk a 17 órakor kezdődő ismétlésben a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
774 Búbánat 2015-01-21 14:18:44 [Válasz erre: 773 Búbánat 2015-01-21 14:13:57]
Lemaradt a dal megnevezése, most pótolom: Vincze Ottó - Innocent Vincze Ernő: Espresso keringő (Illényi Katica és Dobsa Sándor kisegyüttese)
Lemaradt a dal megnevezése, most pótolom: Vincze Ottó - Innocent Vincze Ernő: Espresso keringő (Illényi Katica és Dobsa Sándor kisegyüttese)
773 Búbánat 2015-01-21 14:13:57
[url] http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16816.htm; Vincze Ottó (1906-1984) zeneszerző, karmester [/url] Vincze Ottó sokoldalú komponista volt. Írt filmzenéket: például ő komponálta A beszélő köntös (1941), Liliomfi (1954), Gábor diák (1956), Alázatosan jelentem (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Az aranyember (1962), Tüskevár – TV-sorozat (1967) zenéit. A rádió felkérésére írt daljátékokat: Kis szekeres, nagy szekeres (ötvenes évek vége), Cseberből vederbe (hatvanas évek közepe), Szűzek városa (1964), Lope de Vega, Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal (zenés játék, 1966), Hétfőtől szombatig (zenés játék), Kedves rokonok (zenés játék, 1972), Zenélő piramis (zenés játék, 1974), Operett Szmirnába (zenés játék, 1982) Vincze Ottó számos dalt is komponált. Színpadi operettjei: Farkas a havason/Havasi szerelem (Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház, 1951), a legismertebb műve a Fővárosi Operettszínházban 1953-ban bemutatott Boci- boci tarka című háromfelvonásos operett, melyből a rádió stúdiófelvételt készített (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Hadics László). Ugyancsak az Operettszínház mutatta be 1954-ben a Párizsi vendéget, amelyből a következő évben részleteket vett fel a rádió (Km. Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, az MR szimfonikus zenekara, vezényel: Várady László. ) A Budai kaland című operettjének bemutatója 1962-re esett, amit a Blaha Lujza Színház adott elő. Ebből az operettből is van felvétele a rádiónak: a Rádió Dalszínháza bemutatója még ugyanebben az évben történt. A stúdiófelvételen énekelnek Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós. A Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Fővárosi Operettszínház Énekkarát Gyulai Gaál Ferenc vezényli. Mint karmester több Huszka-, Kálmán- és Lehár-operett stúdiófelvételén (rádió, hanglemez) vezényelte zenekarait. A Dankó Rádióban ma a következő Vincze Ottó-kompozíciókból hallhattunk részleteket: - Vincze Ottó - Innocent Vincze Ernő – Illényi Katica és Dobsa Sándor kisegyüttese - Vincze Ottó - Vidor Miklós: A szűzek városa - Az öreg utcaseprő dala (Bilicsi Tivadar & Palcsó Sándor & Csajányi György) - Vincze Ottó - Erdődy János - Szigligeti Ede: Párizsi vendég. Dal a tükörről (Petress Zsuzsa & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Várady László) - Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland = Lopószám (Kishegyi Árpád & Radnay György & Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) = Fatima dala (Petress Zsuzsa) = Hármas (Petress Zsuzsa & Kishegyi Árpád & Radnay György) Ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/18/illenyi-katicaval-tul-az-operencian/; Illényi Katica [/url] Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, énekes a Túl az Óperencián című operettműsor vendége. Az adást a délutáni ismétlés során (a 17 órai hírek után) újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
[url] http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16816.htm; Vincze Ottó (1906-1984) zeneszerző, karmester [/url] Vincze Ottó sokoldalú komponista volt. Írt filmzenéket: például ő komponálta A beszélő köntös (1941), Liliomfi (1954), Gábor diák (1956), Alázatosan jelentem (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Az aranyember (1962), Tüskevár – TV-sorozat (1967) zenéit. A rádió felkérésére írt daljátékokat: Kis szekeres, nagy szekeres (ötvenes évek vége), Cseberből vederbe (hatvanas évek közepe), Szűzek városa (1964), Lope de Vega, Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal (zenés játék, 1966), Hétfőtől szombatig (zenés játék), Kedves rokonok (zenés játék, 1972), Zenélő piramis (zenés játék, 1974), Operett Szmirnába (zenés játék, 1982) Vincze Ottó számos dalt is komponált. Színpadi operettjei: Farkas a havason/Havasi szerelem (Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház, 1951), a legismertebb műve a Fővárosi Operettszínházban 1953-ban bemutatott Boci- boci tarka című háromfelvonásos operett, melyből a rádió stúdiófelvételt készített (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Hadics László). Ugyancsak az Operettszínház mutatta be 1954-ben a Párizsi vendéget, amelyből a következő évben részleteket vett fel a rádió (Km. Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, az MR szimfonikus zenekara, vezényel: Várady László. ) A Budai kaland című operettjének bemutatója 1962-re esett, amit a Blaha Lujza Színház adott elő. Ebből az operettből is van felvétele a rádiónak: a Rádió Dalszínháza bemutatója még ugyanebben az évben történt. A stúdiófelvételen énekelnek Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós. A Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Fővárosi Operettszínház Énekkarát Gyulai Gaál Ferenc vezényli. Mint karmester több Huszka-, Kálmán- és Lehár-operett stúdiófelvételén (rádió, hanglemez) vezényelte zenekarait. A Dankó Rádióban ma a következő Vincze Ottó-kompozíciókból hallhattunk részleteket: - Vincze Ottó - Innocent Vincze Ernő – Illényi Katica és Dobsa Sándor kisegyüttese - Vincze Ottó - Vidor Miklós: A szűzek városa - Az öreg utcaseprő dala (Bilicsi Tivadar & Palcsó Sándor & Csajányi György) - Vincze Ottó - Erdődy János - Szigligeti Ede: Párizsi vendég. Dal a tükörről (Petress Zsuzsa & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Várady László) - Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland = Lopószám (Kishegyi Árpád & Radnay György & Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) = Fatima dala (Petress Zsuzsa) = Hármas (Petress Zsuzsa & Kishegyi Árpád & Radnay György) Ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/18/illenyi-katicaval-tul-az-operencian/; Illényi Katica [/url] Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, énekes a Túl az Óperencián című operettműsor vendége. Az adást a délutáni ismétlés során (a 17 órai hírek után) újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
772 Búbánat 2015-01-15 12:27:44
A Dankó Rádió ma délelőtti operettadásából kiemelem Szirmai Albert manapság alig játszott, kevésbé ismert operettjéből, „A táncos huszárok” –ból felcsendült három részletét. 1909. január 7-én került színre dr. Szirmai Albert harmadik, és az első sikeres operettje a Király Színházban, melyet Rajna Ferenc szövegkönyvére komponált. A táncos huszárok, melybe a „műkedvelő jogász” többek között olyan slágereket írt, mint a „Szép az icipici női cipő” vagy a Szállj, szállj Zephyr igen hamar népszerűvé vált az egész városban, igaz, Szirmai nagyszerű muzsikálási lehetőséget kapott Rajnától, hiszen a történet farsangkor játszódott és arról szólt, huszárok érkeznek egy Rajna menti kis városba, akiket a császár azért rendelt oda, hogy minden lánynak legyen megfelelő táncosa. Így aztán az egész cselekményt átszőtte a tánc és a zene. Tehát nemcsoda, hogy indulói, vérpezsdítő magyar táncai nagy visszhangot keltettek. A rádió is felismerte a darab értékeit, amikor a hatvanas évek elején a legszebb részleteiből stúdiófelvételt készített: Neményi Lili, Németh Marika és Kövecses Béla énekelt, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Erről a rádiófelvételről hallhattuk ma a rádióban a következő részleteket: - Kettős: „Szállj, szállj Zephyr, suhanva szállj, a Rajna vár, vonul a táj, suhanva szállj és muzsikálj, ébredezik a Loreley…” (Németh Marika, Kövecses Béla) - Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara) - Karmester-kettős: „… Karmester, ez a neve néki rettentő, oly, mégis szerelmes belé minden nő… /…De a bálban vezényel a legszebben, szeme sem rebben…. Mint a vezér a harc tűzében….” Németh Marika, Kövecses Béla) A délutáni ismétlés öt órakor kezdődik a Dankó Rádióban, akkor újra meghallgathatjuk ezeket az említett dalokat. (Emellett részletek szólaltak meg Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjéből is.) A rádió frekvenciáin túl, az interneten is elérhető a rádióadás: www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió ma délelőtti operettadásából kiemelem Szirmai Albert manapság alig játszott, kevésbé ismert operettjéből, „A táncos huszárok” –ból felcsendült három részletét. 1909. január 7-én került színre dr. Szirmai Albert harmadik, és az első sikeres operettje a Király Színházban, melyet Rajna Ferenc szövegkönyvére komponált. A táncos huszárok, melybe a „műkedvelő jogász” többek között olyan slágereket írt, mint a „Szép az icipici női cipő” vagy a Szállj, szállj Zephyr igen hamar népszerűvé vált az egész városban, igaz, Szirmai nagyszerű muzsikálási lehetőséget kapott Rajnától, hiszen a történet farsangkor játszódott és arról szólt, huszárok érkeznek egy Rajna menti kis városba, akiket a császár azért rendelt oda, hogy minden lánynak legyen megfelelő táncosa. Így aztán az egész cselekményt átszőtte a tánc és a zene. Tehát nemcsoda, hogy indulói, vérpezsdítő magyar táncai nagy visszhangot keltettek. A rádió is felismerte a darab értékeit, amikor a hatvanas évek elején a legszebb részleteiből stúdiófelvételt készített: Neményi Lili, Németh Marika és Kövecses Béla énekelt, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Erről a rádiófelvételről hallhattuk ma a rádióban a következő részleteket: - Kettős: „Szállj, szállj Zephyr, suhanva szállj, a Rajna vár, vonul a táj, suhanva szállj és muzsikálj, ébredezik a Loreley…” (Németh Marika, Kövecses Béla) - Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara) - Karmester-kettős: „… Karmester, ez a neve néki rettentő, oly, mégis szerelmes belé minden nő… /…De a bálban vezényel a legszebben, szeme sem rebben…. Mint a vezér a harc tűzében….” Németh Marika, Kövecses Béla) A délutáni ismétlés öt órakor kezdődik a Dankó Rádióban, akkor újra meghallgathatjuk ezeket az említett dalokat. (Emellett részletek szólaltak meg Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjéből is.) A rádió frekvenciáin túl, az interneten is elérhető a rádióadás: www.dankoradio.hu oldalon.
771 Búbánat 2015-01-14 14:39:45
Pár hónappal ezelőtt már hallhattunk részleteket a Dankó Rádióban Jones A gésák (The Geisha,1896) című operettjéből, köztük a kis japánokról szóló kedves dalt („A kis Jappy-Jap-Jappy”) Reményi Sándor és az MRT Énekkarának előadásában. Ma a rádióban ismét felcsendült néhány pompás dal, kettős és kórusjelenet a nálunk méltatlanul háttérbe szorult angol klasszikus operett - Arthur Sullivan mellett másik - kiváló szerzőjének, Sidney Jonesnak (1861-1946) a maga korában világsikerű operettjéből. Érdekesség, hogy néhány dalnál a komponista társszerzője a később sikeres musicaljeivel és zenés játékaival hírnevet szerzett Lionel Monckton. A Magyar Rádióban elkészült a nevezett operett teljes stúdiófelvétele, amit először 1970. február 14-én a Kossuth Rádió mutatott be(19.25 – 20.37 óra közötti időpontban) ezzel a szereposztással: Sidney Jones: A gésák Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brand István írta. Rádióra Innocent Vincze Ernő alkalmazta. Vezényel Bródy Tamás. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc. Zenei rendező: Matz László Rendezte: Cserés Miklós dr. Szereplők: Az öreg Vuncsi, egy japán teaház tulajdonosa, aki narrátorként visszaemlékezik ifjúkora történéseire, „botlásaira” - Feleki Kamill (próza) A fiatal Vuncsi - Kibédi Ervin (próza) Mimóza, első gésa - László Margit (próza: Domján Edit) Fairfax, az angol haditengerészet tisztje - Bende Zsolt (próza: Mécs Károly) Molly, Fairfax menyasszonya - Petress Zsuzsa, Cunningham, az angol haditengerészet tisztje - Reményi Sándor (próza: Csanaky József) Katána, a gárdisták parancsnoka - Bartha Alfonz (próza: Verdes Tamás) Lady Constance, angol utazó - Simor Erzsi Juliette, francia utazó - Csala Zsuzsa Imári márki, kormányzó - Csákányi László A délután öt órakor kezdődő, Túl az Óperencián című adásban újra meghallgathatjuk az alábbi részleteket Jones- Monkton operettjéből: - Fairfax és Cunningham kettőse: „ Most fel hát a márkihoz…” (Bende Zsolt és Reményi Sándor, km. az MRT Énekkara) „No, jó háziúr, elpattan a húr, már önnek itt nem jut több húzás, hisz tetteiért most kap illő bért, lerombolni várát sem túlzás /- Nagy hűhónál jobb az egyszerű mód, egy bot megteszi itt most, majd ott végzi el, mit megérdemel /- mi adhatjuk hozzá a ritmust/ - Most fel hát a márkihoz, társak, majd bosszúnkat zengje a kar, már jövünk a bottal és mindenki joggal, hogy megadja amit akar, már vége a halogatásnak, hogy várába hiába búj, mi bevesszük várát, csak védje a várát, szeretett márki úr!...” - Mimóza és Fairfax kettőse: Csók-kettős (László Margit és Bende Zsolt) „Tudjuk Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá, mégis édes lány egy kis szobába… /- Még a csókot át nem éltem… Kicsit meglepő e kérdés, ám úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés? - Gyere gyorsan, kóstold hát! - Én úgy félek, várjunk még – Félni drágám, ettől kár! - Azt is mondták, szájam ég. Többen megszokták azt már… Kezdjünk hát egy leckeórát, van már hozzá jó tanár…/- Tényleg, nagyszerű a csók – Már az első is mily jó – Még nem éreztem ily jót - Már a kezdet bíztató…” - Molly dala (Petress Zsuzsa és az MRT Énekkara): „ Rolly Pollynak keresztelt az apám, Rolly Pollynak nevez egész Japán, Ki az én teámat issza, annak édes csók a titka, örök áhítattal gondol vissza rám…” - Fairfax dala: Tengerészdal: (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának férfikara) „Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán, és ha partra léphetünk, úgy örülnek nekünk, összecsődül annyi asszony és leány, minden ember arca víg, sorra mind kezet szorít és távozáshoz hívnak ám a nők, járva messzi tájakat, ennyi kedvesünk akadt, egyre csak visszavárnak ők/ - Víg a tengerész, bátor és merész, lángra gyúl, ha lányra néz és átölelni kész, hej, nincs időnk, hahó! Lányka várta jól, egy búcsúcsók, s az ég megáld, az ég megáld az ám….” - Tea-dal (Km. az MRT Énekkara) „Ha nő csak könnyet lát, egy csésze jó teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát… / Ez kedves teaház, ma lesz itt mulatás, szól a lágy zene, lányok éneke, jó hely, nem vitás, ha víg a tengerész, már minden jóra kész, még jobban tudja, forró szív van a lány a szíve mélyén, ezt érti a tengerész!. Ó, ha tengerész oly szíves mind, érti a női szívet mind, a lábat, és a csábot…” A műsorban még – egyebek közt – részletek csendültek fel a Csárdáskirálynőből (Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Zentai Anna, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert – 1968) Ezen a héten a Dankó Rádió műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának Szerednyey Béla színész-rendező a beszélgetőtársa. A fent ismertetett műsor visszahallgatható a rádió mellett az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon!
Pár hónappal ezelőtt már hallhattunk részleteket a Dankó Rádióban Jones A gésák (The Geisha,1896) című operettjéből, köztük a kis japánokról szóló kedves dalt („A kis Jappy-Jap-Jappy”) Reményi Sándor és az MRT Énekkarának előadásában. Ma a rádióban ismét felcsendült néhány pompás dal, kettős és kórusjelenet a nálunk méltatlanul háttérbe szorult angol klasszikus operett - Arthur Sullivan mellett másik - kiváló szerzőjének, Sidney Jonesnak (1861-1946) a maga korában világsikerű operettjéből. Érdekesség, hogy néhány dalnál a komponista társszerzője a később sikeres musicaljeivel és zenés játékaival hírnevet szerzett Lionel Monckton. A Magyar Rádióban elkészült a nevezett operett teljes stúdiófelvétele, amit először 1970. február 14-én a Kossuth Rádió mutatott be(19.25 – 20.37 óra közötti időpontban) ezzel a szereposztással: Sidney Jones: A gésák Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brand István írta. Rádióra Innocent Vincze Ernő alkalmazta. Vezényel Bródy Tamás. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc. Zenei rendező: Matz László Rendezte: Cserés Miklós dr. Szereplők: Az öreg Vuncsi, egy japán teaház tulajdonosa, aki narrátorként visszaemlékezik ifjúkora történéseire, „botlásaira” - Feleki Kamill (próza) A fiatal Vuncsi - Kibédi Ervin (próza) Mimóza, első gésa - László Margit (próza: Domján Edit) Fairfax, az angol haditengerészet tisztje - Bende Zsolt (próza: Mécs Károly) Molly, Fairfax menyasszonya - Petress Zsuzsa, Cunningham, az angol haditengerészet tisztje - Reményi Sándor (próza: Csanaky József) Katána, a gárdisták parancsnoka - Bartha Alfonz (próza: Verdes Tamás) Lady Constance, angol utazó - Simor Erzsi Juliette, francia utazó - Csala Zsuzsa Imári márki, kormányzó - Csákányi László A délután öt órakor kezdődő, Túl az Óperencián című adásban újra meghallgathatjuk az alábbi részleteket Jones- Monkton operettjéből: - Fairfax és Cunningham kettőse: „ Most fel hát a márkihoz…” (Bende Zsolt és Reményi Sándor, km. az MRT Énekkara) „No, jó háziúr, elpattan a húr, már önnek itt nem jut több húzás, hisz tetteiért most kap illő bért, lerombolni várát sem túlzás /- Nagy hűhónál jobb az egyszerű mód, egy bot megteszi itt most, majd ott végzi el, mit megérdemel /- mi adhatjuk hozzá a ritmust/ - Most fel hát a márkihoz, társak, majd bosszúnkat zengje a kar, már jövünk a bottal és mindenki joggal, hogy megadja amit akar, már vége a halogatásnak, hogy várába hiába búj, mi bevesszük várát, csak védje a várát, szeretett márki úr!...” - Mimóza és Fairfax kettőse: Csók-kettős (László Margit és Bende Zsolt) „Tudjuk Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá, mégis édes lány egy kis szobába… /- Még a csókot át nem éltem… Kicsit meglepő e kérdés, ám úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés? - Gyere gyorsan, kóstold hát! - Én úgy félek, várjunk még – Félni drágám, ettől kár! - Azt is mondták, szájam ég. Többen megszokták azt már… Kezdjünk hát egy leckeórát, van már hozzá jó tanár…/- Tényleg, nagyszerű a csók – Már az első is mily jó – Még nem éreztem ily jót - Már a kezdet bíztató…” - Molly dala (Petress Zsuzsa és az MRT Énekkara): „ Rolly Pollynak keresztelt az apám, Rolly Pollynak nevez egész Japán, Ki az én teámat issza, annak édes csók a titka, örök áhítattal gondol vissza rám…” - Fairfax dala: Tengerészdal: (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának férfikara) „Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán, és ha partra léphetünk, úgy örülnek nekünk, összecsődül annyi asszony és leány, minden ember arca víg, sorra mind kezet szorít és távozáshoz hívnak ám a nők, járva messzi tájakat, ennyi kedvesünk akadt, egyre csak visszavárnak ők/ - Víg a tengerész, bátor és merész, lángra gyúl, ha lányra néz és átölelni kész, hej, nincs időnk, hahó! Lányka várta jól, egy búcsúcsók, s az ég megáld, az ég megáld az ám….” - Tea-dal (Km. az MRT Énekkara) „Ha nő csak könnyet lát, egy csésze jó teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát… / Ez kedves teaház, ma lesz itt mulatás, szól a lágy zene, lányok éneke, jó hely, nem vitás, ha víg a tengerész, már minden jóra kész, még jobban tudja, forró szív van a lány a szíve mélyén, ezt érti a tengerész!. Ó, ha tengerész oly szíves mind, érti a női szívet mind, a lábat, és a csábot…” A műsorban még – egyebek közt – részletek csendültek fel a Csárdáskirálynőből (Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Zentai Anna, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert – 1968) Ezen a héten a Dankó Rádió műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának Szerednyey Béla színész-rendező a beszélgetőtársa. A fent ismertetett műsor visszahallgatható a rádió mellett az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon!
770 Búbánat 2015-01-13 12:36:35
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/13/tul-az-operencian-medgyesi-mariaval/; Találkozás a stúdióban a ma 80 éves Medgyesi Máriával [/url] Szerkeztő-riporter: Nagy Ibolya A Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti műsorában az örökifjú művésznő megható, szép önvallomásban tárta fel életének - pályájának fontosabb állomásait! Érdemes ezt a beszélgetést visszahallgatni a délután öt órakor kezdődő ismétlő-adásban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon! A mai műsor részletezése a rádió Facebook oldalán megtalálható.
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/13/tul-az-operencian-medgyesi-mariaval/; Találkozás a stúdióban a ma 80 éves Medgyesi Máriával [/url] Szerkeztő-riporter: Nagy Ibolya A Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti műsorában az örökifjú művésznő megható, szép önvallomásban tárta fel életének - pályájának fontosabb állomásait! Érdemes ezt a beszélgetést visszahallgatni a délután öt órakor kezdődő ismétlő-adásban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon! A mai műsor részletezése a rádió Facebook oldalán megtalálható.
769 smaragd 2015-01-11 16:16:40
A sziporkázás ma ér véget, nem csak Latabár, hanem a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya is pörgette a műsort. A tegnapi napon Mezey Mária emlékezett és egy egy szomorú Latabár-levél felolvasásával ért véget a mindenki által kedvelt és elismert művész életpályájának felidézése, amelyet Kemény Egon egyik szimfónikus könnyűzenei szvitje zárt, nagyon felemelően. Ma 17 órakor kezdődik az ismétlés. A műsor a face bookon olvasható.Latabár Kálmán unokája emlékezik. Gáspár Margitot is hallhatjuk, aki szeretett barátjáról, Latyiról beszél egy régi rádiós-interjúban. (Nekem a legjobban az archiv felvételek tetszettek, mai is hallható négy szám. A fiatal és népszerűsége teljében levő Latabár Kálmán akkori ismert operettek dalait énekli, és hozzá a korabeli, rendkívül hangulatos, eredeti hangszerelésben szól a zene.)
A sziporkázás ma ér véget, nem csak Latabár, hanem a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya is pörgette a műsort. A tegnapi napon Mezey Mária emlékezett és egy egy szomorú Latabár-levél felolvasásával ért véget a mindenki által kedvelt és elismert művész életpályájának felidézése, amelyet Kemény Egon egyik szimfónikus könnyűzenei szvitje zárt, nagyon felemelően. Ma 17 órakor kezdődik az ismétlés. A műsor a face bookon olvasható.Latabár Kálmán unokája emlékezik. Gáspár Margitot is hallhatjuk, aki szeretett barátjáról, Latyiról beszél egy régi rádiós-interjúban. (Nekem a legjobban az archiv felvételek tetszettek, mai is hallható négy szám. A fiatal és népszerűsége teljében levő Latabár Kálmán akkori ismert operettek dalait énekli, és hozzá a korabeli, rendkívül hangulatos, eredeti hangszerelésben szól a zene.)
768 Búbánat 2015-01-05 12:30:25
Dankó Rádió - ezen a héten minden nap [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Latab%C3%A1r_K%C3%A1lm%C3%A1n; Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 11.) [/url] Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész művészete áll a Túl az Óperencián című operettműsor középpontjában: [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/05/latabar-kalmanra-emlekezunk/; Latabár Kálmánra emlékezünk [/url] A ma délelőtti adásban bejátszott archív felvételről, egy régi rádióinterjúban Latabár Kálmán beszél a maga „sziporkázó” stílusában a családfáról, a pályakezdetről, az indulásról, a Rákosi Szidi színésziskolájába történt felvételijéről… Az adásban tőle három számot hallhattunk: 11:07:28 Dal Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Én minden nőnek tetszem (Szerző: Gyöngy Pál/Kellér Dezső) 11:30:15 Dal Kiss Manyi & Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Fiatalság, bolondság - A szádat, a szádat (Szerző: Eisemann Mihály/K. Halász Gyula/Kristóf Károly) 11:48:53 Dal Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Ha az ajkam csókot vár (Szerző: Friend, C./Franklin, Dave/Pártos Jenő) A délelőtti műsort öt és hat óra között megismétli a rádió, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio. hu oldalon. Megemlítem még a mai műsorban hallható további zenei részleteket: - Suppé: Boccaccio (Kincses Veronika és Molnár András; Ágai Karola, László Margit, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár. - Eisemann Mihály dalai (Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Sárdy János)
Dankó Rádió - ezen a héten minden nap [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Latab%C3%A1r_K%C3%A1lm%C3%A1n; Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 11.) [/url] Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész művészete áll a Túl az Óperencián című operettműsor középpontjában: [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/05/latabar-kalmanra-emlekezunk/; Latabár Kálmánra emlékezünk [/url] A ma délelőtti adásban bejátszott archív felvételről, egy régi rádióinterjúban Latabár Kálmán beszél a maga „sziporkázó” stílusában a családfáról, a pályakezdetről, az indulásról, a Rákosi Szidi színésziskolájába történt felvételijéről… Az adásban tőle három számot hallhattunk: 11:07:28 Dal Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Én minden nőnek tetszem (Szerző: Gyöngy Pál/Kellér Dezső) 11:30:15 Dal Kiss Manyi & Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Fiatalság, bolondság - A szádat, a szádat (Szerző: Eisemann Mihály/K. Halász Gyula/Kristóf Károly) 11:48:53 Dal Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Ha az ajkam csókot vár (Szerző: Friend, C./Franklin, Dave/Pártos Jenő) A délelőtti műsort öt és hat óra között megismétli a rádió, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio. hu oldalon. Megemlítem még a mai műsorban hallható további zenei részleteket: - Suppé: Boccaccio (Kincses Veronika és Molnár András; Ágai Karola, László Margit, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár. - Eisemann Mihály dalai (Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Sárdy János)
767 Búbánat 2014-12-31 17:17:39 [Válasz erre: 766 Búbánat 2014-12-31 17:16:34]
[url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772751586105417/772748942772348/?type=1&permPage=1; Képek – 3 [/url]
[url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772751586105417/772748942772348/?type=1&permPage=1; Képek – 3 [/url]
766 Búbánat 2014-12-31 17:16:34
A Dankó Rádió Facebook oldalán decemberben folyamatosan hírt adtak a Huszka-operettek részletei Magyar Rádióban készülő új stúdiófelvételének pillanatnyi állásáról. Olvashatjuk már, hogy december 27-én befejeződött a felvétel a rádió 6-os stúdiójában. Az MR szimfonikusok közreműködésével 32 darab Huszka-dallal, kettősökkel, jelenetekkel gyarapodott a Dankó rádió hangarchívuma. A program hangmestere Lukács Miklós, a szerkesztője Nagy Ibolya, a zenei rendezője Bárány Gusztáv, a gyártásvezetője Obulányi Zsóka volt. Az énekes közreműködők között szerepelt: Dancs Annamária, Fischl Mónika, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi, Balczó Péter, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly, Vadász Dániel A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényelte. Minden felvételt, megelőzött egy zongorapróba, ahol az énekesek próbáltak, erről és a zenekari felvétel pillanatairól fényképeket posztoltak ki az oldalon: [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.780610865319489/780610761986166/?type=1&permPage=1; Képek – 6 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.774145559299353/774145322632710/?type=1&permPage=1; Képek – 5 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772984792748763/772983842748858/?type=1&permPage=1; Képek – 4 [/url] [/url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772751586105417/772748942772348/?type=1&permPage=1; Képek – 3 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772602756120300/772602329453676/?type=1&permPage=1; Képek – 2 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.770007456379830/770006863046556/?type=1&permPage=1; Képek - 1 [/url] Kíváncsian várjuk majd a végeredményt, a hangzó ének-zenei anyagot! Huszka Jenő örökbecsű dalait bizonyára követni fogja a többi nagy magyar operettszerző dalainak új felvétele is!
A Dankó Rádió Facebook oldalán decemberben folyamatosan hírt adtak a Huszka-operettek részletei Magyar Rádióban készülő új stúdiófelvételének pillanatnyi állásáról. Olvashatjuk már, hogy december 27-én befejeződött a felvétel a rádió 6-os stúdiójában. Az MR szimfonikusok közreműködésével 32 darab Huszka-dallal, kettősökkel, jelenetekkel gyarapodott a Dankó rádió hangarchívuma. A program hangmestere Lukács Miklós, a szerkesztője Nagy Ibolya, a zenei rendezője Bárány Gusztáv, a gyártásvezetője Obulányi Zsóka volt. Az énekes közreműködők között szerepelt: Dancs Annamária, Fischl Mónika, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi, Balczó Péter, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly, Vadász Dániel A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényelte. Minden felvételt, megelőzött egy zongorapróba, ahol az énekesek próbáltak, erről és a zenekari felvétel pillanatairól fényképeket posztoltak ki az oldalon: [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.780610865319489/780610761986166/?type=1&permPage=1; Képek – 6 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.774145559299353/774145322632710/?type=1&permPage=1; Képek – 5 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772984792748763/772983842748858/?type=1&permPage=1; Képek – 4 [/url] [/url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772751586105417/772748942772348/?type=1&permPage=1; Képek – 3 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772602756120300/772602329453676/?type=1&permPage=1; Képek – 2 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.770007456379830/770006863046556/?type=1&permPage=1; Képek - 1 [/url] Kíváncsian várjuk majd a végeredményt, a hangzó ének-zenei anyagot! Huszka Jenő örökbecsű dalait bizonyára követni fogja a többi nagy magyar operettszerző dalainak új felvétele is!
765 Búbánat 2014-12-28 12:11:49 [Válasz erre: 764 smaragd 2014-12-28 11:57:48]
Igen, konkrétan a vidéki színházak helyzete, mai állapota, problémái, és maga a magyar kultúra szerteágazó témaköre kapna kiemelt helyet Gulyás Dénes tervezett új könyvében, amiről szólott ebben a műsorban. Csak szülessen meg az a könyv! Ma utoljára beszélgetett vele Nagy Ibolya, az ismétlést még délután öt és hat óra között meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és a www.dankoradio.hu oldalon. A jövő héten - holnaptól - új vendéget köszönthetünk a rádió operettműsorában: Bodrogi Gyulát!
Igen, konkrétan a vidéki színházak helyzete, mai állapota, problémái, és maga a magyar kultúra szerteágazó témaköre kapna kiemelt helyet Gulyás Dénes tervezett új könyvében, amiről szólott ebben a műsorban. Csak szülessen meg az a könyv! Ma utoljára beszélgetett vele Nagy Ibolya, az ismétlést még délután öt és hat óra között meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és a www.dankoradio.hu oldalon. A jövő héten - holnaptól - új vendéget köszönthetünk a rádió operettműsorában: Bodrogi Gyulát!
764 smaragd 2014-12-28 11:57:48
"Szerintem el van a dolog csúszva", mondta ma Gulyás Dénes a "Túl az Óperencián" sztárvendégeként Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetővel beszélgetve. Kedves Művész Úr, az új könyvet csak írja meg, a szíve majd diktálni fogja, hol a "mezsgye". Nincs egyedül a mai műsor második felében elmondottakkal. Akinek ilyen sokszínű tapasztalata van,mint Önnek országban-világban, a színpadon és a színházi élet minden területén, csak adja át bátran azokat másoknak is. Az ember nem is hinné, hova el nem kerülnek a gondolatok... Ismétlés szokás szerint ma 17 órától.
"Szerintem el van a dolog csúszva", mondta ma Gulyás Dénes a "Túl az Óperencián" sztárvendégeként Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetővel beszélgetve. Kedves Művész Úr, az új könyvet csak írja meg, a szíve majd diktálni fogja, hol a "mezsgye". Nincs egyedül a mai műsor második felében elmondottakkal. Akinek ilyen sokszínű tapasztalata van,mint Önnek országban-világban, a színpadon és a színházi élet minden területén, csak adja át bátran azokat másoknak is. Az ember nem is hinné, hova el nem kerülnek a gondolatok... Ismétlés szokás szerint ma 17 órától.
