830 smaragd 2015-02-01 05:35:59
Mostanában szándékosan gyakran nézem a televíziót, egyelőre csak a magyar adásokat. A régi magyar filmek, mint a tegnap említett "Dankó Pista" és mások felelevenítik a csodálatos magyar táj egykor szépségét (beépítetlen vidékek), az aratás gyönyörűségét,ünnepét, a cigánybandás mulatozást. Mindezeket művészi képi, rendező, színészi megformálással, remek muzsikával. Nagy jelentősége van ennek, mert mint ahogyan szinte naponta láthatjuk, most más nemcsak pl. Erdély, hanem a távolra szakadt magyarság is immár több generáción keresztül féltve őrzi és ápolja, gyakorolja a magyar hagyományokat. Tegnap a floridai magyarokról -jelenleg kb. 30 ezer ember - is vetítettek egy rövid riportot. Az egyébként helyét, boldogságát ott megtaláló középkorú magyar ember azonnal elérzékenyült,amikor Magyarország nevét meghallotta. Ennek a mérhetetlen honvágynak a megtestesült színpadi formája Kemény Egon: Valahol Délen c. nagyoperettje, amit a budapesti Operettszínház mutatott be és játszott. (Alább részletesen írtam erről.)Miután az emigráció fogalma átalakult, ez darab is történelmünk egy fontos részét örökíti meg. Mindezzel azt is szeretném érzékeltetni, hogy itthon is tudatosan ápolnunk kell - pl. "Csinom Palkó" az Operettszínházban - történelmi és nemzeti hagyományainkat, komolyan is és szórakoztató formában is, hogy a kintiek - most már a fiatal generáció is - megismerje, újra átélhesse a színpad révén is a magyar szokásokat (pl. a kihalóban levő cigánybandás mulatság), amelykről pl. Liszt Ferenc könyvet írt.
Mostanában szándékosan gyakran nézem a televíziót, egyelőre csak a magyar adásokat. A régi magyar filmek, mint a tegnap említett "Dankó Pista" és mások felelevenítik a csodálatos magyar táj egykor szépségét (beépítetlen vidékek), az aratás gyönyörűségét,ünnepét, a cigánybandás mulatozást. Mindezeket művészi képi, rendező, színészi megformálással, remek muzsikával. Nagy jelentősége van ennek, mert mint ahogyan szinte naponta láthatjuk, most más nemcsak pl. Erdély, hanem a távolra szakadt magyarság is immár több generáción keresztül féltve őrzi és ápolja, gyakorolja a magyar hagyományokat. Tegnap a floridai magyarokról -jelenleg kb. 30 ezer ember - is vetítettek egy rövid riportot. Az egyébként helyét, boldogságát ott megtaláló középkorú magyar ember azonnal elérzékenyült,amikor Magyarország nevét meghallotta. Ennek a mérhetetlen honvágynak a megtestesült színpadi formája Kemény Egon: Valahol Délen c. nagyoperettje, amit a budapesti Operettszínház mutatott be és játszott. (Alább részletesen írtam erről.)Miután az emigráció fogalma átalakult, ez darab is történelmünk egy fontos részét örökíti meg. Mindezzel azt is szeretném érzékeltetni, hogy itthon is tudatosan ápolnunk kell - pl. "Csinom Palkó" az Operettszínházban - történelmi és nemzeti hagyományainkat, komolyan is és szórakoztató formában is, hogy a kintiek - most már a fiatal generáció is - megismerje, újra átélhesse a színpad révén is a magyar szokásokat (pl. a kihalóban levő cigánybandás mulatság), amelykről pl. Liszt Ferenc könyvet írt.
829 smaragd 2015-02-01 05:09:41 [Válasz erre: 828 Búbánat 2015-01-31 12:50:03]
Sajnos ezen a télen még nem hallhattuk a "Hópehely-keringő"-t a "Túl az Óperencián"-ban,(valóban készült felvétel Gencsy Sárival is),pedig a sok havazáshoz is illett volna hangulatában. Havazás nélkül is nagyon szép...:-) Egy ideje érzem a tavaszt, és vártam a " Tavaszi felhő az égen..." -t, de tegnap 2x is elpasszoltam, jaj, jaj! Remélem ez is megy még hamarosan. A "Dankó Pista" c. film egyik főszerepét Lukács(y) Margit játszotta és,énekelte tegnap, így konferálta fel Nagy Ibolya. Nekem nagyon tetszett ez a felvétel is!
Sajnos ezen a télen még nem hallhattuk a "Hópehely-keringő"-t a "Túl az Óperencián"-ban,(valóban készült felvétel Gencsy Sárival is),pedig a sok havazáshoz is illett volna hangulatában. Havazás nélkül is nagyon szép...:-) Egy ideje érzem a tavaszt, és vártam a " Tavaszi felhő az égen..." -t, de tegnap 2x is elpasszoltam, jaj, jaj! Remélem ez is megy még hamarosan. A "Dankó Pista" c. film egyik főszerepét Lukács(y) Margit játszotta és,énekelte tegnap, így konferálta fel Nagy Ibolya. Nekem nagyon tetszett ez a felvétel is!
828 Búbánat 2015-01-31 12:50:03
"Három a kislány" - A Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai adásában ebből a daljátékból hallhattunk egy „csokorra” valót: - Édi, Hédi és Médi hármasa, I. felv.: „Tschöll papa lányai mi vagyunk, eljöttünk, itt vagyunk. (Hankiss Ilona, Andor Éva, László Margit) - Négyes, I. felv.: „Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull… /Tavaszi felhő az égen, ti tudjátok régen…” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre) - Schober és Médi kettőse, II. felv.: „Ó, be durcás, édes kincsem, a mécses eltörött?...”(Melis György, László Margit) - Együttes,I. felv.: „Hahó, a Phoebus hangja szól…” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre) - Tschöll és Tschöllné kettőse, II. felv.: „Ád az úr gyereket, beköltözött a szeretet… /Árva a ház, nincs kacagás, árvák a régi szobák…” (Maleczky Oszkár és Palánkay Klárai) Ezek az elhangzott részletek a daljáték alábbi, teljes rádiófelvételéről valók: Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány Rádió Dalszínháza bemutató: 1963 év Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Énekkara Vezényel: Fischer Sándor Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Schubert – Ilosfalvy Róbert Tschöll papa – Maleczky Oszkár Tschöll mama – Palánkay Klára Médi – László Margit Édi – Hankiss Ilona Hédi – Andor Éva Schober – Melis György Grisi – Neményi Lili Vogl – Réti József Schwind – Bende Zsolt Kumpelwieser – Várhelyi Endre Binder – Külkey László Bruneder – Nádas Tibor Schantorff, követ - Ajtay Andor Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill Házmesterné – Somogyi Nusi Kocsmáros – Keleti László Seiber – Tomanek Nándor Cukrászné – Máté Eta Sáni – Kern András Wéberné – Verbőczy Ila Kocsis – Gonda György A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya az ezen a napon született Jávor Pál színművészre (1902. január 31.) emlékezett énekfelvételeinek bejátszásával (km. Karády Katalin, Tolnay Klári) A délelőtti adás ismétlése 17 és 18 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és az internetes oldalán is, a www.dankoradio.hu oldalon.
"Három a kislány" - A Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai adásában ebből a daljátékból hallhattunk egy „csokorra” valót: - Édi, Hédi és Médi hármasa, I. felv.: „Tschöll papa lányai mi vagyunk, eljöttünk, itt vagyunk. (Hankiss Ilona, Andor Éva, László Margit) - Négyes, I. felv.: „Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull… /Tavaszi felhő az égen, ti tudjátok régen…” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre) - Schober és Médi kettőse, II. felv.: „Ó, be durcás, édes kincsem, a mécses eltörött?...”(Melis György, László Margit) - Együttes,I. felv.: „Hahó, a Phoebus hangja szól…” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre) - Tschöll és Tschöllné kettőse, II. felv.: „Ád az úr gyereket, beköltözött a szeretet… /Árva a ház, nincs kacagás, árvák a régi szobák…” (Maleczky Oszkár és Palánkay Klárai) Ezek az elhangzott részletek a daljáték alábbi, teljes rádiófelvételéről valók: Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány Rádió Dalszínháza bemutató: 1963 év Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Énekkara Vezényel: Fischer Sándor Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Schubert – Ilosfalvy Róbert Tschöll papa – Maleczky Oszkár Tschöll mama – Palánkay Klára Médi – László Margit Édi – Hankiss Ilona Hédi – Andor Éva Schober – Melis György Grisi – Neményi Lili Vogl – Réti József Schwind – Bende Zsolt Kumpelwieser – Várhelyi Endre Binder – Külkey László Bruneder – Nádas Tibor Schantorff, követ - Ajtay Andor Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill Házmesterné – Somogyi Nusi Kocsmáros – Keleti László Seiber – Tomanek Nándor Cukrászné – Máté Eta Sáni – Kern András Wéberné – Verbőczy Ila Kocsis – Gonda György A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya az ezen a napon született Jávor Pál színművészre (1902. január 31.) emlékezett énekfelvételeinek bejátszásával (km. Karády Katalin, Tolnay Klári) A délelőtti adás ismétlése 17 és 18 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és az internetes oldalán is, a www.dankoradio.hu oldalon.
827 Búbánat 2015-01-30 13:17:13 [Válasz erre: 826 Búbánat 2015-01-30 13:11:16]
Sorry: nem a javított fogalmazványomat másoltam át ide a szövegszerkesztőmből...
Sorry: nem a javított fogalmazványomat másoltam át ide a szövegszerkesztőmből...
826 Búbánat 2015-01-30 13:11:16
Nem először utalok az alábbi operettfelvételre a rádióból: 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04: „Bemutatjuk új felvételünket: Szirmai Andor–Emőd Tamás: Mézeskalács - részletek Közreműködik: Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével A Dankó Rádió operettműsorában nem először és bizonyára nem utolszor hangzottak fel ma újra a daljáték szép részletei erről a kiváló rádiófelvételről! Már többször hangot adtam itt örömömnek, ha felcsendülnek kedvenc énekeseimmel a gyönyörű, szívhez szóló Szirmai-melódiák, és sorolom, éppen mely dalok, kettősök, jelenetek vannak/voltak a műsoron. Most sem tudom megállni, hogy ne jelezzem, mit hallottunk ma ismét erről a remek felvételről a Túl az Óperencián című műsorban. Egy éve hagyott itt bennünket Andor Éva, aki most Encella királynő belépőjét énekelte: "És mégis, mégis furcsa egy dolog, szegény királynők mégsem boldogok..” A felvételen közreműködő művészek közül már csak Palcsó Sándor van köztünk, aki Házy Erzsébet partnerével két „népies”- jellegű vidám kettőst adott elő a daljátékból: „ Ejje-hujja, hm!...”; „Édes-kedves krumplileves…” Külön kiemelem a ritkán hallható, Melis György énekelte szomorkás, érzelmes „Jóska dalát” az I. felvonásból; a dalszöveg két verséből az elsőt idézem is: „Lefittyent a csizmám szára, a tarisznyám ócska, kidöglött a Ráró lovam, mire vitted, Jóska? Egy bujdosó szegénylegény ha katona, csak így él! Árok szélén fújja ki a könnyeit a szeméből a szél! Eb az ingét, vannak kancsók, citerák, nyílanak a réti szegfűk, rezedák: Nyílanak az árok partján réti szegfűk, rezedák, ibolyák, violák! Nyílanak, a rezedák, ibolyák, violák, nyílanak a violák!” A Dankó Rádió operettműsorában további két magyar komponista egy-egy operettjéből hangzottak el még részletek: Huszka Jenő Bob hercegének dalait sok énekesünk a műsorára tűzte, a rádióban ma Sárdy János, Petress Zsuzsa, Svéd Sándor énekét hallhattuk, a Polgár Tibor vezényelte MRT Szimfonikus zenekar kíséretével, valamint egy későbbi az 1965-ös rádiófelvételről Németh Marikát és Ilosfalvy Róbert egy kettősben. Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjéből is felcsendült egy dal és két vidám kettős néhány dala és kettőse is felcsendült Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Dániel Gábor, Jankovits József tolmácsolásában, a Budapesti Operettszínház zenekarát Várady Katalin vezényelte. – ez a Kálmán-mű volt a ma 87 éve született Vámos László (1928. január 30. – 1996. február 3.) Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész utolsó rendezése az Operettszínházban, ahol 1967-től 1980-ig töltötte be a főrendezői posztot. Rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. (Jó lenne, ha a rádió és a televízió újból műsorára tűzne emlékezetes rendezéseinek hang- és képfelvételeit; a TV-ben (a „Maszk nélkül”-sorozat; portrék többek között SASS SZILVIA, HÁZY ERZSÉBET, GREGOR JÓZSEF, SIMÁNDY JÓZSEF, KINCSES VERONIKA, BENDE ZSOLT, TIBOLDY MÁRIA, SOLYÓM NAGY SÁNDOR művészi pályafutásáról.) A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának ismétlése délután öt és hat óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Nem először utalok az alábbi operettfelvételre a rádióból: 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04: „Bemutatjuk új felvételünket: Szirmai Andor–Emőd Tamás: Mézeskalács - részletek Közreműködik: Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével A Dankó Rádió operettműsorában nem először és bizonyára nem utolszor hangzottak fel ma újra a daljáték szép részletei erről a kiváló rádiófelvételről! Már többször hangot adtam itt örömömnek, ha felcsendülnek kedvenc énekeseimmel a gyönyörű, szívhez szóló Szirmai-melódiák, és sorolom, éppen mely dalok, kettősök, jelenetek vannak/voltak a műsoron. Most sem tudom megállni, hogy ne jelezzem, mit hallottunk ma ismét erről a remek felvételről a Túl az Óperencián című műsorban. Egy éve hagyott itt bennünket Andor Éva, aki most Encella királynő belépőjét énekelte: "És mégis, mégis furcsa egy dolog, szegény királynők mégsem boldogok..” A felvételen közreműködő művészek közül már csak Palcsó Sándor van köztünk, aki Házy Erzsébet partnerével két „népies”- jellegű vidám kettőst adott elő a daljátékból: „ Ejje-hujja, hm!...”; „Édes-kedves krumplileves…” Külön kiemelem a ritkán hallható, Melis György énekelte szomorkás, érzelmes „Jóska dalát” az I. felvonásból; a dalszöveg két verséből az elsőt idézem is: „Lefittyent a csizmám szára, a tarisznyám ócska, kidöglött a Ráró lovam, mire vitted, Jóska? Egy bujdosó szegénylegény ha katona, csak így él! Árok szélén fújja ki a könnyeit a szeméből a szél! Eb az ingét, vannak kancsók, citerák, nyílanak a réti szegfűk, rezedák: Nyílanak az árok partján réti szegfűk, rezedák, ibolyák, violák! Nyílanak, a rezedák, ibolyák, violák, nyílanak a violák!” A Dankó Rádió operettműsorában további két magyar komponista egy-egy operettjéből hangzottak el még részletek: Huszka Jenő Bob hercegének dalait sok énekesünk a műsorára tűzte, a rádióban ma Sárdy János, Petress Zsuzsa, Svéd Sándor énekét hallhattuk, a Polgár Tibor vezényelte MRT Szimfonikus zenekar kíséretével, valamint egy későbbi az 1965-ös rádiófelvételről Németh Marikát és Ilosfalvy Róbert egy kettősben. Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjéből is felcsendült egy dal és két vidám kettős néhány dala és kettőse is felcsendült Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Dániel Gábor, Jankovits József tolmácsolásában, a Budapesti Operettszínház zenekarát Várady Katalin vezényelte. – ez a Kálmán-mű volt a ma 87 éve született Vámos László (1928. január 30. – 1996. február 3.) Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész utolsó rendezése az Operettszínházban, ahol 1967-től 1980-ig töltötte be a főrendezői posztot. Rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. (Jó lenne, ha a rádió és a televízió újból műsorára tűzne emlékezetes rendezéseinek hang- és képfelvételeit; a TV-ben (a „Maszk nélkül”-sorozat; portrék többek között SASS SZILVIA, HÁZY ERZSÉBET, GREGOR JÓZSEF, SIMÁNDY JÓZSEF, KINCSES VERONIKA, BENDE ZSOLT, TIBOLDY MÁRIA, SOLYÓM NAGY SÁNDOR művészi pályafutásáról.) A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának ismétlése délután öt és hat óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
825 smaragd 2015-01-30 03:50:22 [Válasz erre: 824 smaragd 2015-01-30 03:47:01]
Ebben az évben születésének 110. évfordulója lesz...
Ebben az évben születésének 110. évfordulója lesz...
824 smaragd 2015-01-30 03:47:01 [Válasz erre: 822 Búbánat 2015-01-29 12:07:22]
Kemény Egon (Wien, 1905 - Budapest 1969) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző közel négy évtizedes aktív zenei munkássága alatt végig nagy idegi megterhelés alatt állt a határidők pontos betartása miatt- egész életét a zene töltötte be. Szelíd, kedves, finom úriember volt, (nagypolgári származását, kifogástalan némettudását 1945 után titkolni kellett) késői családalapítása után visszavonultan élt és alkotott. Mindenki ismerte őt a zenei, színházi és filmes pályán. Sajnos mára már kevesen vannak közöttünk. Ezért is olyan fontos a visszaemlékezés, Nagy Ibolya áldásos tevékenysége a Dankó Rádióban! mediaklikk. hu oldalán a Kemény Egon zeneszerző pontos szakmai életrajza olvasható. (A wikipédia pontatlan) A hiányérzet főleg a színpadi művek újrajátszásában mutatkozik. Egyrészt valamennyi rádióoperettje színpadi műként is előadható, másrészt a "Valahol Délen"c. nagyoperett közönség és kasszasiker sorozata is elakadt az Operettszínházban.A 1956 tavaszi bemutatót követően, amit a Rádió teljes egészében sugárzott, novemberig tartó előadássorozat követett. Ez a darab fergeteges sikert aratott Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Odesszában és számtalan más színpadon, még évtizedekkel később is! A Kossuth-díj nem a legfontosabb, de illene legalább utólag odaítélni Kemény Egonnak. Ebben az évben lenne születésnek 110. évfordulója lesz, talán ezért is került mostanában többször előtérbe neve és zenéje.
Kemény Egon (Wien, 1905 - Budapest 1969) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző közel négy évtizedes aktív zenei munkássága alatt végig nagy idegi megterhelés alatt állt a határidők pontos betartása miatt- egész életét a zene töltötte be. Szelíd, kedves, finom úriember volt, (nagypolgári származását, kifogástalan némettudását 1945 után titkolni kellett) késői családalapítása után visszavonultan élt és alkotott. Mindenki ismerte őt a zenei, színházi és filmes pályán. Sajnos mára már kevesen vannak közöttünk. Ezért is olyan fontos a visszaemlékezés, Nagy Ibolya áldásos tevékenysége a Dankó Rádióban! mediaklikk. hu oldalán a Kemény Egon zeneszerző pontos szakmai életrajza olvasható. (A wikipédia pontatlan) A hiányérzet főleg a színpadi művek újrajátszásában mutatkozik. Egyrészt valamennyi rádióoperettje színpadi műként is előadható, másrészt a "Valahol Délen"c. nagyoperett közönség és kasszasiker sorozata is elakadt az Operettszínházban.A 1956 tavaszi bemutatót követően, amit a Rádió teljes egészében sugárzott, novemberig tartó előadássorozat követett. Ez a darab fergeteges sikert aratott Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Odesszában és számtalan más színpadon, még évtizedekkel később is! A Kossuth-díj nem a legfontosabb, de illene legalább utólag odaítélni Kemény Egonnak. Ebben az évben lenne születésnek 110. évfordulója lesz, talán ezért is került mostanában többször előtérbe neve és zenéje.
823 Búbánat 2015-01-29 12:27:25 [Válasz erre: 822 Búbánat 2015-01-29 12:07:22]
Annyi pontosítást: hogy a felsorolt művek – a Valahol délen (1957) kivételével – mind rádióoperettnek készültek.
Annyi pontosítást: hogy a felsorolt művek – a Valahol délen (1957) kivételével – mind rádióoperettnek készültek.
822 Búbánat 2015-01-29 12:07:22 [Válasz erre: 821 smaragd 2015-01-29 04:28:10]
Nem árt azt sem tudatosítani: Kemény Egon Ábrahám Pál testi-lelki jóbarátja, műveinek hangszerelője volt. Minderről a Túl az Óperencián című műsorban sok szó esett, amikor édesapjára emlékezett leánya a Dankó Rádió stúdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Jó volt hallgatni a bejátszott sok szép Kemény Egon-melódiát is – köztük a „Hópehely-keringő”-t Gyurkovics Mária ihletett tolmácsolásában. Tudomásom szerint ezt a dalt Gencsy Sári is felénekelte a rádióban (vagy a hanglemezgyár stúdiójában?), vele is szívesen újrahallgatnám ezt a gyönyörű dalt! A Májusfa és a Talán a csillagok mint első rádióoperettek (ami „hungaricum” is lehetne) méltán válthatnak ki 66 év után ma is érdeklődést a rádióhallgatóból – ha egy-egy daluk felcsendül az „éter hullámhosszán”! Mindazonáltal számomra – talán nem véletlenül – a Csokonai és Lilla szerelmét megörökítő-megzenésítő Komáromi farsang című színpadi alkotása az, ami első számú kedvencemmé vált, amihez kellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álomszép éneklése is a rádió 1958-as stúdiófelvételén. De említhetem Kemény Egon Valahol délen, Hatvani diákjai, Krisztina kisasszony című operettjeit vagy egyik utolsó, a Messzetűnt kedves című, történelmi hangulatot keltő, érzelmes dalművét; szerencsénkre ezek rádiófelvételei nem vesztek el az idők során: időnként részleteket halhatunk belőlük a Dankó Rádió operett műsorában. Azt se bánnám, ha egy – akár tematikus - válogatás jelenne meg CD-n Kemény Egon szerzeményeiből! Ehhez meg kellene állapodni a jogörökösöknek a Magyar Rádióval és a Kiadóval. Kezdeményezésen semmi nem - vagy sok minden? - múlhat…
Nem árt azt sem tudatosítani: Kemény Egon Ábrahám Pál testi-lelki jóbarátja, műveinek hangszerelője volt. Minderről a Túl az Óperencián című műsorban sok szó esett, amikor édesapjára emlékezett leánya a Dankó Rádió stúdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Jó volt hallgatni a bejátszott sok szép Kemény Egon-melódiát is – köztük a „Hópehely-keringő”-t Gyurkovics Mária ihletett tolmácsolásában. Tudomásom szerint ezt a dalt Gencsy Sári is felénekelte a rádióban (vagy a hanglemezgyár stúdiójában?), vele is szívesen újrahallgatnám ezt a gyönyörű dalt! A Májusfa és a Talán a csillagok mint első rádióoperettek (ami „hungaricum” is lehetne) méltán válthatnak ki 66 év után ma is érdeklődést a rádióhallgatóból – ha egy-egy daluk felcsendül az „éter hullámhosszán”! Mindazonáltal számomra – talán nem véletlenül – a Csokonai és Lilla szerelmét megörökítő-megzenésítő Komáromi farsang című színpadi alkotása az, ami első számú kedvencemmé vált, amihez kellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álomszép éneklése is a rádió 1958-as stúdiófelvételén. De említhetem Kemény Egon Valahol délen, Hatvani diákjai, Krisztina kisasszony című operettjeit vagy egyik utolsó, a Messzetűnt kedves című, történelmi hangulatot keltő, érzelmes dalművét; szerencsénkre ezek rádiófelvételei nem vesztek el az idők során: időnként részleteket halhatunk belőlük a Dankó Rádió operett műsorában. Azt se bánnám, ha egy – akár tematikus - válogatás jelenne meg CD-n Kemény Egon szerzeményeiből! Ehhez meg kellene állapodni a jogörökösöknek a Magyar Rádióval és a Kiadóval. Kezdeményezésen semmi nem - vagy sok minden? - múlhat…
821 smaragd 2015-01-29 04:28:10 [Válasz erre: 819 Búbánat 2015-01-28 21:18:17]
Kedves Búbánat! Nagy örömmel tettem, úgy veszem észre, hogy Kemény Egon zenei életműve ezen a fórumon tőled hozzám vándorolt át :-), valahogy átvándoroltattad...:-) Célom az volt, hogy röviden bemutassam azaz érzékeltessem az akkori rádiósok - beleértve Kemény Egon munkásságát, aki önálló zeneszerzőként tevékenykedett - művészi hozzáállását, abban a nehéz időszakban is szellemi összetartásban, magas szintű zenei és színházi célokat követve. A "Hópely-keringő" verse minden bizonnyal olyan szöveges alap volt, amelyet Kemény Egon állandóan keresett, amire az általa megkomponált zene biztos és támogató alapokon nyugszik, szép és hangulatos. A "Hópehely-keringő" még nagyobb siker lett, mint a "Májusfa-keringő"! A "Hópehely-keringő" Nagy Ibolya műsorában, a "Túl az Óperencián" címűben is többször felhangzott már, Gyurkovics Mária hasonlíthatatlanul szép koloratur szoprán énekével. A "MÁJUSFA" és a "TALÁN A CSILLAGOK" keringőit és dalait a műszaki fejlődést követve később magnóra vették a Rádióban, ezeket hallhatjuk a Dankó Rádió műsorában.
Kedves Búbánat! Nagy örömmel tettem, úgy veszem észre, hogy Kemény Egon zenei életműve ezen a fórumon tőled hozzám vándorolt át :-), valahogy átvándoroltattad...:-) Célom az volt, hogy röviden bemutassam azaz érzékeltessem az akkori rádiósok - beleértve Kemény Egon munkásságát, aki önálló zeneszerzőként tevékenykedett - művészi hozzáállását, abban a nehéz időszakban is szellemi összetartásban, magas szintű zenei és színházi célokat követve. A "Hópely-keringő" verse minden bizonnyal olyan szöveges alap volt, amelyet Kemény Egon állandóan keresett, amire az általa megkomponált zene biztos és támogató alapokon nyugszik, szép és hangulatos. A "Hópehely-keringő" még nagyobb siker lett, mint a "Májusfa-keringő"! A "Hópehely-keringő" Nagy Ibolya műsorában, a "Túl az Óperencián" címűben is többször felhangzott már, Gyurkovics Mária hasonlíthatatlanul szép koloratur szoprán énekével. A "MÁJUSFA" és a "TALÁN A CSILLAGOK" keringőit és dalait a műszaki fejlődést követve később magnóra vették a Rádióban, ezeket hallhatjuk a Dankó Rádió műsorában.
820 Búbánat 2015-01-28 22:21:22
Több mint két évi operettmuzsika-hallgatással a Dankó Rádióban, és a sok-sok pozitívum és öröm mellett muszáj egy észrevételt tennem, mégpedig a szerkesztésre vonatkozóan. A Túl az Óperencián című - napi rendszerességgel adásba kerülő - mintegy 55 percnyi operettműsor mindig egy-egy zenekari számmal (operett nyitánya, keringő, közzene stb.) ér véget. Ezzel kapcsolatosak megjegyzéseim: - Az elhangzó zeneszám már „lekeverés” - sohasem az elejétől hangzik el, így nem teljes, csupán töredék. - E töredék is csökkent élményt nyújt a hallgatónak, mivel lejátszása alatt (közben lehalkítva szól a zene) a szerkesztő-műsorvezető kétszer is megszólal („beleszól” a zenébe): = először, amikor az elején felkonferálja, mit hallunk, milyen zeneszámmal búcsúzik aznapra az operettadás, majd = másodszor is: (miközben újra lehalkul a zene) a zeneszám vége felé elköszön a rádióhallgatótól és utal a rádió hullámhosszára, Facebook oldalára és az interneten is hallgatható adás-sorozatra, valamint figyelmünkbe ajánlja a következő műsorblokkot és annak műsorvezetőjét. Mindezzel értékes másodpercek telnek el, miközben azalatt is szól (lehalkítva) az utolsóként elhangzó, töredékes műsorszám. Ezáltal számomra „időt rabol el” a szép muzsika élvezetétől. Tudom, hogy kevesebb zene hangzana fel a rádióban, ha az utolsó műsorszám teljes egészében lejátszásra kerülne, és csak ezután köszönni el; azt is megértem, hogy így személyesebb a búcsúzás aznapra a rádióhallgatótól. Mégis, kérdezem Nagy Ibolyát, nem lehetne valamit másképp tenni, hogy csorbítatlanul és zavartalanul érvényesüljön a zárásul felcsendülő muzsika is a Dankó Rádió operettműsorában? (Pedig milyen jó lett volna a mai adás legvégén teljes egészében végighallgatni Offenbach operettjének nyitányát, minden „rábeszélés” nélkül!...)
Több mint két évi operettmuzsika-hallgatással a Dankó Rádióban, és a sok-sok pozitívum és öröm mellett muszáj egy észrevételt tennem, mégpedig a szerkesztésre vonatkozóan. A Túl az Óperencián című - napi rendszerességgel adásba kerülő - mintegy 55 percnyi operettműsor mindig egy-egy zenekari számmal (operett nyitánya, keringő, közzene stb.) ér véget. Ezzel kapcsolatosak megjegyzéseim: - Az elhangzó zeneszám már „lekeverés” - sohasem az elejétől hangzik el, így nem teljes, csupán töredék. - E töredék is csökkent élményt nyújt a hallgatónak, mivel lejátszása alatt (közben lehalkítva szól a zene) a szerkesztő-műsorvezető kétszer is megszólal („beleszól” a zenébe): = először, amikor az elején felkonferálja, mit hallunk, milyen zeneszámmal búcsúzik aznapra az operettadás, majd = másodszor is: (miközben újra lehalkul a zene) a zeneszám vége felé elköszön a rádióhallgatótól és utal a rádió hullámhosszára, Facebook oldalára és az interneten is hallgatható adás-sorozatra, valamint figyelmünkbe ajánlja a következő műsorblokkot és annak műsorvezetőjét. Mindezzel értékes másodpercek telnek el, miközben azalatt is szól (lehalkítva) az utolsóként elhangzó, töredékes műsorszám. Ezáltal számomra „időt rabol el” a szép muzsika élvezetétől. Tudom, hogy kevesebb zene hangzana fel a rádióban, ha az utolsó műsorszám teljes egészében lejátszásra kerülne, és csak ezután köszönni el; azt is megértem, hogy így személyesebb a búcsúzás aznapra a rádióhallgatótól. Mégis, kérdezem Nagy Ibolyát, nem lehetne valamit másképp tenni, hogy csorbítatlanul és zavartalanul érvényesüljön a zárásul felcsendülő muzsika is a Dankó Rádió operettműsorában? (Pedig milyen jó lett volna a mai adás legvégén teljes egészében végighallgatni Offenbach operettjének nyitányát, minden „rábeszélés” nélkül!...)
819 Búbánat 2015-01-28 21:18:17 [Válasz erre: 814 smaragd 2015-01-28 04:32:17]
Kedves Smaragd! Köszönöm a Májusfa illetve a Talán a csillagok c. Kemény Egon- rádióoperettek témakörben írt hozzászólásaidat! Mivel szóba került, előkerestem az utóbb említett operett Hópehely-keringő címen ismertté vált dalának versszövegét, melyet idemásolok: Hópehely-keringő Dalszöveg: Romhányi József Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet, víg táncot hintsetek a hegyre szaporán! Hullass csak hólabdát, a fáknak hósapkát, s a földre szőnyeget, hogy csússzon a szán. Az ég most nem ragyog, talán a csillagok hullnak le hozzád, te álomtanyánk. Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet, a tiszta, szép örömet hintsétek ránk! Hófedett hegytetőn, szép lankás lejtőn siklik a sí, és csúszik a szán. Át minden árkon, át minden erdőn ijedten szökken a mókus a fán. Száguldunk versenyt, új erőre serkent, ki lesz az első majd a völgybe’ lent. Csillogó szemmel a hó is csillagtenger, s egy fényes csillag itt a melleden. Hópelyhek, hópelyhek… (Refr.)
Kedves Smaragd! Köszönöm a Májusfa illetve a Talán a csillagok c. Kemény Egon- rádióoperettek témakörben írt hozzászólásaidat! Mivel szóba került, előkerestem az utóbb említett operett Hópehely-keringő címen ismertté vált dalának versszövegét, melyet idemásolok: Hópehely-keringő Dalszöveg: Romhányi József Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet, víg táncot hintsetek a hegyre szaporán! Hullass csak hólabdát, a fáknak hósapkát, s a földre szőnyeget, hogy csússzon a szán. Az ég most nem ragyog, talán a csillagok hullnak le hozzád, te álomtanyánk. Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet, a tiszta, szép örömet hintsétek ránk! Hófedett hegytetőn, szép lankás lejtőn siklik a sí, és csúszik a szán. Át minden árkon, át minden erdőn ijedten szökken a mókus a fán. Száguldunk versenyt, új erőre serkent, ki lesz az első majd a völgybe’ lent. Csillogó szemmel a hó is csillagtenger, s egy fényes csillag itt a melleden. Hópelyhek, hópelyhek… (Refr.)
818 Búbánat 2015-01-28 16:57:01 [Válasz erre: 817 Búbánat 2015-01-28 16:38:01]
Jacobi: Sybill _ A II. felvonás fináléjának szövegéből: „- Fenséged parancsára elhoztam a művésznőt…/- Fenséged, mondja, hogy megbocsát!.../- Egy-két szót szeretnék közölni Önnel… /- Kegyét igen köszönöm, nagyon nagy az örömöm, de a forduló elígérve már…/ - No, lám, mily szép ifjú pár!.../ - Ugyebár, milyen csodaszép ez a bál…/- Csodás, isteni asszony, imádom, imádlak, Sybill!... /- Pardon, egy szóra… mit parancsol Fenség?.../- A tréfa túl megy a határon, tovább nem tűröm semmi áron! Kacérkodása, flörtölése sért! Én szégyellem magam, Önért!.../- Igazán nem értem, mivel sértettem kegyedet?!.. a társaság az életem. /- Búcsúzzék a társaságtól, kérem!…/…- Kis hadnagyom, most itt hagyom, no, látja, kívánom, hogy mulasson jól tovább! Sybillnek most már csak jó barátja. S búcsúzik Öntől most a jó barát. Kövesse példám, és vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendeli…/ - Pardon, hölgyek és urak! Kérem, megbocsássanak, de még én is megyek hazafelé már! Nagyon gyötör a migrén, alig bírom, alig én, megbocsátanak, ugyebár?...”
Jacobi: Sybill _ A II. felvonás fináléjának szövegéből: „- Fenséged parancsára elhoztam a művésznőt…/- Fenséged, mondja, hogy megbocsát!.../- Egy-két szót szeretnék közölni Önnel… /- Kegyét igen köszönöm, nagyon nagy az örömöm, de a forduló elígérve már…/ - No, lám, mily szép ifjú pár!.../ - Ugyebár, milyen csodaszép ez a bál…/- Csodás, isteni asszony, imádom, imádlak, Sybill!... /- Pardon, egy szóra… mit parancsol Fenség?.../- A tréfa túl megy a határon, tovább nem tűröm semmi áron! Kacérkodása, flörtölése sért! Én szégyellem magam, Önért!.../- Igazán nem értem, mivel sértettem kegyedet?!.. a társaság az életem. /- Búcsúzzék a társaságtól, kérem!…/…- Kis hadnagyom, most itt hagyom, no, látja, kívánom, hogy mulasson jól tovább! Sybillnek most már csak jó barátja. S búcsúzik Öntől most a jó barát. Kövesse példám, és vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendeli…/ - Pardon, hölgyek és urak! Kérem, megbocsássanak, de még én is megyek hazafelé már! Nagyon gyötör a migrén, alig bírom, alig én, megbocsátanak, ugyebár?...”
817 Búbánat 2015-01-28 16:38:01
Más nagyszerű énekművészek mellett Ilosfalvy Róbert is közreműködött a Sybill rádiófelvételén, melyből ma délelőtt részleteket sugárzott a Dankó Rádió! Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire – Feleki Kamill A fiatal Poire – Kishegyi Árpád Sybill – Németh Marika Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Gorcsakov – Petri Miklós Lakáj – Regős Péter - Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” [url] http://operett.network.hu/video/jacobi_viktor_sybill/sybill__szep_o_szep_igy_a_let; Ilosfalvy Róbert: „Szép, ó, szép, édes így a lét”: [/url] - A II. felvonás fináléja (Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara) Részletek csendültek fel Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjének rádiófelvételéről: Udvardy Tibor (Renée belépője); Zentay Anna és Rátonyi Róbert ("Gimbelem-gombolom…”) énekelt; km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Ugyanez operettből – egy másik felvételről - Fleury belépőjét Tiboldi Mária énekelte. A mai adás zárásaként egy részletet hallottunk Offenbach: Utazás a Holdra című operettjéből (Km. a Loire Filharmonikus Zenekar. Vezényel Marc Soustrot.) A vendég a stúdióban továbbra is Nyári Szilvia, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, akivel Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti Túl az Óperencián műsort most délután öt órától ismétli a rádió, az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
Más nagyszerű énekművészek mellett Ilosfalvy Róbert is közreműködött a Sybill rádiófelvételén, melyből ma délelőtt részleteket sugárzott a Dankó Rádió! Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire – Feleki Kamill A fiatal Poire – Kishegyi Árpád Sybill – Németh Marika Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Gorcsakov – Petri Miklós Lakáj – Regős Péter - Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” [url] http://operett.network.hu/video/jacobi_viktor_sybill/sybill__szep_o_szep_igy_a_let; Ilosfalvy Róbert: „Szép, ó, szép, édes így a lét”: [/url] - A II. felvonás fináléja (Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara) Részletek csendültek fel Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjének rádiófelvételéről: Udvardy Tibor (Renée belépője); Zentay Anna és Rátonyi Róbert ("Gimbelem-gombolom…”) énekelt; km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Ugyanez operettből – egy másik felvételről - Fleury belépőjét Tiboldi Mária énekelte. A mai adás zárásaként egy részletet hallottunk Offenbach: Utazás a Holdra című operettjéből (Km. a Loire Filharmonikus Zenekar. Vezényel Marc Soustrot.) A vendég a stúdióban továbbra is Nyári Szilvia, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, akivel Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti Túl az Óperencián műsort most délután öt órától ismétli a rádió, az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
816 smaragd 2015-01-28 06:33:24 [Válasz erre: 813 smaragd 2015-01-28 04:25:58]
" TALÁN A CSILLAGOK " ...avval a feltétellel, hogy...
" TALÁN A CSILLAGOK " ...avval a feltétellel, hogy...
815 smaragd 2015-01-28 04:42:09
Ami a Kossuth-díj odaítélését illeti, azt Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző zenei életművével már régen kiérdemelte. Egyrészt sokoldalú, minden új iránt fogékony rendkívüli zenei tehetségével valamint zeneműveivel,amelynek egyik zenei irányvonala a régi magyar zenei motívumok megőrzése és beépítése volt zenedarabjaiba - korai műveitől kezdve utolsó daljátékáig. Másrészt önzetlen szervező munkájával, amelyet zeneművész pályatársaiért tett az egykori szerzői jogvédelem terén és a Magyar Zeneszerzők Szövetsége alapító tagjaként. Vajon, van-e napjainkban valaki, van-e olyan intézmény, színház, aki felterjeszti Kemény Egon zeneszerzőt - most már posztumusz - az őt megillető magas kitüntetésre?
Ami a Kossuth-díj odaítélését illeti, azt Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző zenei életművével már régen kiérdemelte. Egyrészt sokoldalú, minden új iránt fogékony rendkívüli zenei tehetségével valamint zeneműveivel,amelynek egyik zenei irányvonala a régi magyar zenei motívumok megőrzése és beépítése volt zenedarabjaiba - korai műveitől kezdve utolsó daljátékáig. Másrészt önzetlen szervező munkájával, amelyet zeneművész pályatársaiért tett az egykori szerzői jogvédelem terén és a Magyar Zeneszerzők Szövetsége alapító tagjaként. Vajon, van-e napjainkban valaki, van-e olyan intézmény, színház, aki felterjeszti Kemény Egon zeneszerzőt - most már posztumusz - az őt megillető magas kitüntetésre?
814 smaragd 2015-01-28 04:32:17
"MÁJUSFA" - rádióoperett Zene: Kemény Egon Írta: Mesterházi Lajos és Szász Péter Versek: Romhányi József Dalok és keringők: Májusfa-keringő Balaton-keringő Sör-dal Konty-dal Kirándulók-dala Szövőgép-dal "TALÁN A CSILLAGOK" - rádióoperett Zene: Kemény Egon Írta: Szász Péter Versek: Romhányi József Dalok és keringők: Hópehely-keringő Hóvirág-keringő Mackó-tánc Szélvész-dala
"MÁJUSFA" - rádióoperett Zene: Kemény Egon Írta: Mesterházi Lajos és Szász Péter Versek: Romhányi József Dalok és keringők: Májusfa-keringő Balaton-keringő Sör-dal Konty-dal Kirándulók-dala Szövőgép-dal "TALÁN A CSILLAGOK" - rádióoperett Zene: Kemény Egon Írta: Szász Péter Versek: Romhányi József Dalok és keringők: Hópehely-keringő Hóvirág-keringő Mackó-tánc Szélvész-dala
813 smaragd 2015-01-28 04:25:58
"TALÁN A CSILAGOK" A Rádió elnöksége a "Májusfa" c. nagyoperettet slágerkeringője és más kedvelt zenei részletek miatt, a hallgatóközönség elismerésére való tekintettel 1949. Szilveszterén újra sugározni szándékozzott. A májusi téma miatt azonban mégis új rádióoperettet rendeltek meg Kemény Egon zeneszerzőtől, avval a felvétellel, hogy a "Májusfa-keringőt" beleírja. Ezért a szövegkönyvírók a fenti slágerkeringő köré írtak egy új, szilveszteri témájú szövegkönyvet, így született meg a "Talán a csillagok" c. rádióoperett, a "Májusfa-keringő"-ből "Hópehely-keringő" lett. Szilveszterkor sugározták, az akkori időkben az egyik leghallgatottabb műsoridőben.
"TALÁN A CSILAGOK" A Rádió elnöksége a "Májusfa" c. nagyoperettet slágerkeringője és más kedvelt zenei részletek miatt, a hallgatóközönség elismerésére való tekintettel 1949. Szilveszterén újra sugározni szándékozzott. A májusi téma miatt azonban mégis új rádióoperettet rendeltek meg Kemény Egon zeneszerzőtől, avval a felvétellel, hogy a "Májusfa-keringőt" beleírja. Ezért a szövegkönyvírók a fenti slágerkeringő köré írtak egy új, szilveszteri témájú szövegkönyvet, így született meg a "Talán a csillagok" c. rádióoperett, a "Májusfa-keringő"-ből "Hópehely-keringő" lett. Szilveszterkor sugározták, az akkori időkben az egyik leghallgatottabb műsoridőben.
812 smaragd 2015-01-28 04:17:22
"MÁJUSFA" Gyors tempóban készült ezért minden, a szövegkönyv, a muzsika. Kemény Egon bravúrja, hogy a rövid határidő ellenére megírta a "Májusfa-keringő"-t, amelynek dallama már a bemutató előtt szárnyra kelt a Rádióban, mindenki az fütyülte, dúdolta. "Májusfa, májusfa, de szép vagy májusba'" A szerzők boldogan vállalták később az általuk megteremtett új zenei műfaj első darabjának hiányosságait, amelyek a műszaki és egyéb korabeli adottságokból adódtak. Új rádiós műfaj jött létre: a rádióoperett. A "Májusfa" című nagyoperett - minden bizonnyal - a világon az első rádióoperett. A rádióoperett valószínűleg magyarországi műfaj maradt, nincs adat arról, hogy más országok átvették volna a Magyar Rádió új műfaját.
"MÁJUSFA" Gyors tempóban készült ezért minden, a szövegkönyv, a muzsika. Kemény Egon bravúrja, hogy a rövid határidő ellenére megírta a "Májusfa-keringő"-t, amelynek dallama már a bemutató előtt szárnyra kelt a Rádióban, mindenki az fütyülte, dúdolta. "Májusfa, májusfa, de szép vagy májusba'" A szerzők boldogan vállalták később az általuk megteremtett új zenei műfaj első darabjának hiányosságait, amelyek a műszaki és egyéb korabeli adottságokból adódtak. Új rádiós műfaj jött létre: a rádióoperett. A "Májusfa" című nagyoperett - minden bizonnyal - a világon az első rádióoperett. A rádióoperett valószínűleg magyarországi műfaj maradt, nincs adat arról, hogy más országok átvették volna a Magyar Rádió új műfaját.
811 smaragd 2015-01-28 04:07:19
"MÁJUSFA" Az első rádióoperett létrejöttének körülményei, rádiótörténeti esemény. 1949-ben (4 évvel a II. világháború vége után) a Magyar Rádió eszmeileg elkötelezett vezetősége meglepő módon május elsejére nem szokványos, hanem -a fiatalok boldogságát hazánkban- bemutató vidám témájú, szórakoztató műsor készítésével bízta meg Mesterházi Lajost, Szász Pétert, Lehel Györgyöt, Dr. Rácz Györgyöt és Tamássy Zdenkót. Dr. Rácz György dramaturg, főrendező ötletére nagyoperett írásába fogtak. Mesterházi Lajos - ahogy Tamássy Zdenkó emlékezett - teljesen természetesen Kemény Egonhoz fordult a zene megkomponálásához. A verseket Romhányi József írta. Minden előzmény és tapasztalat nélkül, gőzerővel folyt a munka - énekesek, színészek, énekkar, zenekar - hogy május 1-én, este a rádió mellett a közönség (akkor még szinte az egész ország a rádió mellett ült) meghallgathassa az első saját készítésű operettet, innen ered a mű címe is.
"MÁJUSFA" Az első rádióoperett létrejöttének körülményei, rádiótörténeti esemény. 1949-ben (4 évvel a II. világháború vége után) a Magyar Rádió eszmeileg elkötelezett vezetősége meglepő módon május elsejére nem szokványos, hanem -a fiatalok boldogságát hazánkban- bemutató vidám témájú, szórakoztató műsor készítésével bízta meg Mesterházi Lajost, Szász Pétert, Lehel Györgyöt, Dr. Rácz Györgyöt és Tamássy Zdenkót. Dr. Rácz György dramaturg, főrendező ötletére nagyoperett írásába fogtak. Mesterházi Lajos - ahogy Tamássy Zdenkó emlékezett - teljesen természetesen Kemény Egonhoz fordult a zene megkomponálásához. A verseket Romhányi József írta. Minden előzmény és tapasztalat nélkül, gőzerővel folyt a munka - énekesek, színészek, énekkar, zenekar - hogy május 1-én, este a rádió mellett a közönség (akkor még szinte az egész ország a rádió mellett ült) meghallgathassa az első saját készítésű operettet, innen ered a mű címe is.
810 smaragd 2015-01-28 03:53:52
"MÁJUSFA"
"MÁJUSFA"
809 bermuda 2015-01-26 16:47:17 [Válasz erre: 808 Búbánat 2015-01-26 16:42:35]
Az elizondói lány ...nagyon jól esett ma..)) Ezt is ezer éve nem hallottam.
Az elizondói lány ...nagyon jól esett ma..)) Ezt is ezer éve nem hallottam.
808 Búbánat 2015-01-26 16:42:35 [Válasz erre: 807 Búbánat 2015-01-26 16:10:49]
Az elizondói lány említett rádiófelvételéről kedvencem még az a – Dankó Rádióban tavaly november 24-én sugárzott (lásd. 688. sorszám) – hosszabb jelenet, melybe kuplé és bordal, szerelmi kettős és szakítás mind belefér egy nagyszabású tercett, melyet László Margit, Ilosfalvy Róbert és Radnay György adnak elő. Ide másolom ennek az akkori bejegyzésemben leírt verssorait is: „- Nosza, lássuk, mit ér ez a városi lecke…/- Taníts meg rá, derék barátom, tudod, a példa jár elől…/- A jó hangulathoz egy dal kéne még…/- Gyújts hát egy dalra végre…/- Figyelem, figyelem: a bacchusi refrént mind együtt énekeljük el, ha újrázni kell…/- Nincsen párja a tiszta bornak… Szökken, gyöngyözik, csurran, cseppen... A poharad illatos borral vár, idd ki hamar, minden cseppért kár; az igazi hangulat akkor vár, ha kifogy a vén teli flaskó már…/- Hallgass rám, Manuelita…/- Ó Pepita, eszembe jut…/- Halljuk hát inkább a dalt, a bordalt…/- Hozzám simulj, drága, hogy érezd, mi a szívem vágya…/- Ugyan már, feleségül kérlek…/- Mauelám, hisz Te sírsz?! – Sírok hát, szívem összetört…/- Ez a hang nem a régi, csupa megvetés!.../- Ha álmosan is, de látom, hogy mindkettő komorú! Jöjj hát nevető barátom, te jó hasas flaskó, mondd velem: glu-glu-glu…/- Szeress hát!... – Soha!...”
Az elizondói lány említett rádiófelvételéről kedvencem még az a – Dankó Rádióban tavaly november 24-én sugárzott (lásd. 688. sorszám) – hosszabb jelenet, melybe kuplé és bordal, szerelmi kettős és szakítás mind belefér egy nagyszabású tercett, melyet László Margit, Ilosfalvy Róbert és Radnay György adnak elő. Ide másolom ennek az akkori bejegyzésemben leírt verssorait is: „- Nosza, lássuk, mit ér ez a városi lecke…/- Taníts meg rá, derék barátom, tudod, a példa jár elől…/- A jó hangulathoz egy dal kéne még…/- Gyújts hát egy dalra végre…/- Figyelem, figyelem: a bacchusi refrént mind együtt énekeljük el, ha újrázni kell…/- Nincsen párja a tiszta bornak… Szökken, gyöngyözik, csurran, cseppen... A poharad illatos borral vár, idd ki hamar, minden cseppért kár; az igazi hangulat akkor vár, ha kifogy a vén teli flaskó már…/- Hallgass rám, Manuelita…/- Ó Pepita, eszembe jut…/- Halljuk hát inkább a dalt, a bordalt…/- Hozzám simulj, drága, hogy érezd, mi a szívem vágya…/- Ugyan már, feleségül kérlek…/- Mauelám, hisz Te sírsz?! – Sírok hát, szívem összetört…/- Ez a hang nem a régi, csupa megvetés!.../- Ha álmosan is, de látom, hogy mindkettő komorú! Jöjj hát nevető barátom, te jó hasas flaskó, mondd velem: glu-glu-glu…/- Szeress hát!... – Soha!...”
807 Búbánat 2015-01-26 16:10:49
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában, örömömre, ismét egy különleges, ritkán hallható Offenbach-muzsikával szolgált, mégpedig "Az elizondói lány" részleteivel! Erről az Offenbach-egyfelvonásosról a következőket érdemes tudni: A Léon Battu és Jules Moinaux szövegkönyvére komponált daljátékot eredetileg Pépito címmel mutatták be 1853. október 28-án Párizsban, a Théatre des Variétés-ben. Ez volt a komponista első zenés-színpadin előadott dalműve, amely meghozta számára az elismerést. Ezt az alkotását később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel; „Az elizondói lány” címet választották egy csak emlegetett, de ténylegesen meg sem jelenő szereplő - Pépito, Manuela vőlegénye - neve helyett. (Elizondo valós, ma is létező település Észak-Spanyolországban, a Baszkföldön, Navarra tartományban.) A mi rádiónk a hatvanas évek közepén a német változat alapján elkészítette magyar nyelven a darab teljes stúdiófelvételét. A Rádió Dalszínháza bemutatója a Kossuth Rádióban volt 1966. május 1-jén.. Offenbach: Az elizondói lány Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Manuelita – László Margit (Váradi Hédi) Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly) Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László) Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel Vincze Ottó. A cselekmény helyszíne és ideje: Elizondó, a XIX, század elején. Offenbach egyfelvonásos operettjében egymást érik a vidám kuplék, együttes-jelenetek, és a kitűnő nyitánya meg a hatásos fináléja is említést érdemel. - Vertigo áriája (Radnay György) „Mindenhez értek én e földön, tanácsot könnyedén adok, és ha vámpénz kell, bíznak, rögtön a tótumfaktum én vagyok, a tótumfaktum én vagyok…./ A kocsma sőt a posta az én kezemre vall, s ha kell, van itt borotva, s ha írni kell se baj, vagyok ma állatorvos, holnap gyógyszerész ……s ha bármi gondja volna, csak bízza rám magát, ha kell csak hívjon el, mert tévedek, ha kell: Vertigo, itt Vertigo ott, Vertigo, itt Vertigo ott….Vertigo, Vertigo…. Figaro, Vertigo, Figaro, Figaro, Figaro Figaro, óh nem, bocsánat tévedtem? nem Figaro, csak Vertigo, de ha most szerenádot rögtönöznék, az biztosan oly jól sikerülne, mint nagyra becsült sevillai kollégámé! Lássuk csak!. … /”Szívem, figyelj, mindenki alszik----csupán azért a kis dalom hallszik----Hajolj felém, Granada szépe----Tiéd szívem, figyeld, hogy ég-e----/Mindenhez értek én e földön…. /…Ez boleró, ez flamengo….La-la-la….” - Miguel és Manuelita első kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit) „ - Boldog táj ez, ha itt a lányok, mi bűbájos fehér virágok, hogyha mind oly kincs itt a lány, mind Te vagy szép Manuelám! mind Te vagy szép Manuelám! mind Te vagy szép Manuelám! /- Ha hosszú évek el-elszálltak, véget ért a vándorút. … hazavárt a kis falum…./- Emlékszel még, hogy is volt régen? – Emlékszem, jól, mondd, beszélj! – Kis feleségem voltál te nékem…. Komoly képpel vettelek nőül. -Hozzád mentem boldogan én. - Bolondos, szép vidám gyerekkor. – Emléke, szívemben ék. – Emlékszem jól, amíg mi játszunk, békésen ült jó anyám. – Ott ült az én anyácskám mellett, s mosollyal néztek ők reánk. – Dolgoztak csendesen a szövőszéken, mely ma már hallgatva áll….Kár, hogy elmúlt örökre már, Kár, hogy elmúlt örökre már…/- De hagyjuk ezt! Nagyon lelkembe vág! Míg szívem ujjongva örül, hogy lát… Ne rontsa el a bús sírásod, légy ma víg! Nézz rám, visszatért a jó pajtásod, egykor tambura zengett és vígadt a tánc! egykor tambura zengett és vígadt a tánc! /- A hosszú évek messze szálltak, véget ért a vándorút. Hazavár e kis falum, s mind az édes táj. Szép a város száz varázsa, mégis szebb a falui táj, régi táj, régi táj…” - Manuelita románca (László Margit) „Falumban három éve… áll is sorba délceg ifjú… száz jó legény, mégis sírok én…. Dobszó itt, búcsúszavak, és elvitték őt…. /Egyszer majd újra zengett…Víg hangú asszony újra, bánatom véget ért. És jő hazafelé újra,és jó hazafelé újra….. száz nóta zeng, és az lesz majd csak a boldogság, az lesz majd a szép boldogság!” - Miguel és Manuelita második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit) - Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György) „ - …Miért nem? Mi lehet az akadálya? A halál?… - Semmi baj, csak egy felesé. –Feleség. – Feleség .- Ne gondolj soha többet rá. Nem ő az egyetlen a földön. – Hát nem! – Akadna másik is, de rögtön, különb is nála, nézd meg jól. – Látom! - Ha közeledben él, s ha közeledbe tér, csak jót tudsz meg a jelleméről. Meg látod, hogy száz mással ér föl! – Óh, igen, sejtem már ki az! – Csak nála vár rád szép vigasz. – Ellene már nincs kifogásom. – Akármit mond, az színigaz. – Csak szóljon, nem lesz rád panasz. – Nos, válassz: fogadd el az én ajánlkozásom! – Válasszak hát, csak téged Miquel! – Mit mondasz!? Engemet! – De ilyet! Nem lehet! Borzasztó. Borzasztó! – Szerelmes szívem, végre boldog! Végre rám talál a csókod! – Óh jaj, óh, jaj! Hogy félrefogtam hát, de szívem már bosszúért kiállt! Találok módot rá az esküvőn: Én fújom majd a harsonát! - Óh, mily öröm! – Óh, mily öröm! – Kígyózva szól az áriám, a hangszerem. Így legalább nem hiányzik majd az Édenkertből a „kígyóság”…./- És most, hogy végre mind itt vagyunk, énekeljünk újra víg dalunk: Ha a pohár illatos borral vár, idd ki hamar, hiszen minden csöppért kár, az igazi hangulat akkor vár, ha kiürül a teli flaskó már. Ref.: Ha a pohár illatos borral vár, idd ki hamar, hiszen minden csöppért kár, az igazi hangulat akkor vár, ha kiürül a teli flaskó már.” Megemlítem még, hogy Nyári Szilvia, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésznője a vendég a stúdióban egész héten át, akivel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélget. A Túl az Óperencián című adást ma délután öt és hat óra között újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és az interneten is, a www.dankoradio. hu oldalon.
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában, örömömre, ismét egy különleges, ritkán hallható Offenbach-muzsikával szolgált, mégpedig "Az elizondói lány" részleteivel! Erről az Offenbach-egyfelvonásosról a következőket érdemes tudni: A Léon Battu és Jules Moinaux szövegkönyvére komponált daljátékot eredetileg Pépito címmel mutatták be 1853. október 28-án Párizsban, a Théatre des Variétés-ben. Ez volt a komponista első zenés-színpadin előadott dalműve, amely meghozta számára az elismerést. Ezt az alkotását később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel; „Az elizondói lány” címet választották egy csak emlegetett, de ténylegesen meg sem jelenő szereplő - Pépito, Manuela vőlegénye - neve helyett. (Elizondo valós, ma is létező település Észak-Spanyolországban, a Baszkföldön, Navarra tartományban.) A mi rádiónk a hatvanas évek közepén a német változat alapján elkészítette magyar nyelven a darab teljes stúdiófelvételét. A Rádió Dalszínháza bemutatója a Kossuth Rádióban volt 1966. május 1-jén.. Offenbach: Az elizondói lány Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Manuelita – László Margit (Váradi Hédi) Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly) Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László) Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel Vincze Ottó. A cselekmény helyszíne és ideje: Elizondó, a XIX, század elején. Offenbach egyfelvonásos operettjében egymást érik a vidám kuplék, együttes-jelenetek, és a kitűnő nyitánya meg a hatásos fináléja is említést érdemel. - Vertigo áriája (Radnay György) „Mindenhez értek én e földön, tanácsot könnyedén adok, és ha vámpénz kell, bíznak, rögtön a tótumfaktum én vagyok, a tótumfaktum én vagyok…./ A kocsma sőt a posta az én kezemre vall, s ha kell, van itt borotva, s ha írni kell se baj, vagyok ma állatorvos, holnap gyógyszerész ……s ha bármi gondja volna, csak bízza rám magát, ha kell csak hívjon el, mert tévedek, ha kell: Vertigo, itt Vertigo ott, Vertigo, itt Vertigo ott….Vertigo, Vertigo…. Figaro, Vertigo, Figaro, Figaro, Figaro Figaro, óh nem, bocsánat tévedtem? nem Figaro, csak Vertigo, de ha most szerenádot rögtönöznék, az biztosan oly jól sikerülne, mint nagyra becsült sevillai kollégámé! Lássuk csak!. … /”Szívem, figyelj, mindenki alszik----csupán azért a kis dalom hallszik----Hajolj felém, Granada szépe----Tiéd szívem, figyeld, hogy ég-e----/Mindenhez értek én e földön…. /…Ez boleró, ez flamengo….La-la-la….” - Miguel és Manuelita első kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit) „ - Boldog táj ez, ha itt a lányok, mi bűbájos fehér virágok, hogyha mind oly kincs itt a lány, mind Te vagy szép Manuelám! mind Te vagy szép Manuelám! mind Te vagy szép Manuelám! /- Ha hosszú évek el-elszálltak, véget ért a vándorút. … hazavárt a kis falum…./- Emlékszel még, hogy is volt régen? – Emlékszem, jól, mondd, beszélj! – Kis feleségem voltál te nékem…. Komoly képpel vettelek nőül. -Hozzád mentem boldogan én. - Bolondos, szép vidám gyerekkor. – Emléke, szívemben ék. – Emlékszem jól, amíg mi játszunk, békésen ült jó anyám. – Ott ült az én anyácskám mellett, s mosollyal néztek ők reánk. – Dolgoztak csendesen a szövőszéken, mely ma már hallgatva áll….Kár, hogy elmúlt örökre már, Kár, hogy elmúlt örökre már…/- De hagyjuk ezt! Nagyon lelkembe vág! Míg szívem ujjongva örül, hogy lát… Ne rontsa el a bús sírásod, légy ma víg! Nézz rám, visszatért a jó pajtásod, egykor tambura zengett és vígadt a tánc! egykor tambura zengett és vígadt a tánc! /- A hosszú évek messze szálltak, véget ért a vándorút. Hazavár e kis falum, s mind az édes táj. Szép a város száz varázsa, mégis szebb a falui táj, régi táj, régi táj…” - Manuelita románca (László Margit) „Falumban három éve… áll is sorba délceg ifjú… száz jó legény, mégis sírok én…. Dobszó itt, búcsúszavak, és elvitték őt…. /Egyszer majd újra zengett…Víg hangú asszony újra, bánatom véget ért. És jő hazafelé újra,és jó hazafelé újra….. száz nóta zeng, és az lesz majd csak a boldogság, az lesz majd a szép boldogság!” - Miguel és Manuelita második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit) - Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György) „ - …Miért nem? Mi lehet az akadálya? A halál?… - Semmi baj, csak egy felesé. –Feleség. – Feleség .- Ne gondolj soha többet rá. Nem ő az egyetlen a földön. – Hát nem! – Akadna másik is, de rögtön, különb is nála, nézd meg jól. – Látom! - Ha közeledben él, s ha közeledbe tér, csak jót tudsz meg a jelleméről. Meg látod, hogy száz mással ér föl! – Óh, igen, sejtem már ki az! – Csak nála vár rád szép vigasz. – Ellene már nincs kifogásom. – Akármit mond, az színigaz. – Csak szóljon, nem lesz rád panasz. – Nos, válassz: fogadd el az én ajánlkozásom! – Válasszak hát, csak téged Miquel! – Mit mondasz!? Engemet! – De ilyet! Nem lehet! Borzasztó. Borzasztó! – Szerelmes szívem, végre boldog! Végre rám talál a csókod! – Óh jaj, óh, jaj! Hogy félrefogtam hát, de szívem már bosszúért kiállt! Találok módot rá az esküvőn: Én fújom majd a harsonát! - Óh, mily öröm! – Óh, mily öröm! – Kígyózva szól az áriám, a hangszerem. Így legalább nem hiányzik majd az Édenkertből a „kígyóság”…./- És most, hogy végre mind itt vagyunk, énekeljünk újra víg dalunk: Ha a pohár illatos borral vár, idd ki hamar, hiszen minden csöppért kár, az igazi hangulat akkor vár, ha kiürül a teli flaskó már. Ref.: Ha a pohár illatos borral vár, idd ki hamar, hiszen minden csöppért kár, az igazi hangulat akkor vár, ha kiürül a teli flaskó már.” Megemlítem még, hogy Nyári Szilvia, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésznője a vendég a stúdióban egész héten át, akivel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélget. A Túl az Óperencián című adást ma délután öt és hat óra között újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és az interneten is, a www.dankoradio. hu oldalon.
806 smaragd 2015-01-25 17:40:01 [Válasz erre: 803 Búbánat 2015-01-25 17:19:22]
Köszönöm szépen! Szerdától lesz időm, addig csak olvasni tudok - esetleg...:-) Ami a "Májusfa" sikerét illeti,Tamássy Zdenkó az óriási sikerről beszélt, főleg ami a "Májusfa" keringőt illeti, ebből lett a "Hópehely"-keringő a "Talán a csillagokban", ez valóban zeneileg megegyezik, nagyon sokszor játszotta a rádió, és Nagy Ibolya is, sőt az internetes MR7 is...
Köszönöm szépen! Szerdától lesz időm, addig csak olvasni tudok - esetleg...:-) Ami a "Májusfa" sikerét illeti,Tamássy Zdenkó az óriási sikerről beszélt, főleg ami a "Májusfa" keringőt illeti, ebből lett a "Hópehely"-keringő a "Talán a csillagokban", ez valóban zeneileg megegyezik, nagyon sokszor játszotta a rádió, és Nagy Ibolya is, sőt az internetes MR7 is...
805 Búbánat 2015-01-25 17:22:53 [Válasz erre: 803 Búbánat 2015-01-25 17:19:22]
Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok - rádióoperett Rádió Dalszínházának bemutatója:1949. december 31. Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, valamint az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Rendező: Rácz György Vezényel: Lehel György A darab egyik ismert részlete az Ún. "Sördal", melyet a Dankó Rádió operettműsorában meghallgathattuk, a korabeli felvételen Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert énekelnek.
Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok - rádióoperett Rádió Dalszínházának bemutatója:1949. december 31. Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, valamint az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Rendező: Rácz György Vezényel: Lehel György A darab egyik ismert részlete az Ún. "Sördal", melyet a Dankó Rádió operettműsorában meghallgathattuk, a korabeli felvételen Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert énekelnek.
804 Búbánat 2015-01-25 17:20:20 [Válasz erre: 803 Búbánat 2015-01-25 17:19:22]
A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
803 Búbánat 2015-01-25 17:19:22 [Válasz erre: 801 smaragd 2015-01-25 14:53:42]
Kedves "smaragd"! Reagálva erre a hozzászólásodra, hivatkozom a következő linkre: [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=431#169662; Az első rádióoperett, a Májusfa bemutatója a rádióban – 1949. május 1. [/url] Azt is írtam, hogy a Májusfa nem aratott igazán sikert, „aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.”
Kedves "smaragd"! Reagálva erre a hozzászólásodra, hivatkozom a következő linkre: [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=431#169662; Az első rádióoperett, a Májusfa bemutatója a rádióban – 1949. május 1. [/url] Azt is írtam, hogy a Májusfa nem aratott igazán sikert, „aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.”
802 smaragd 2015-01-25 15:52:19
Kedves Búbánat! Köszönöm megértésedet, halaszthatatlan dolgaim vannak, mihelyt lehet folytatjuk, :-) Az alábbi 'kisérleti' szó természetesen nem a zenére vonatkozott, hanem az új műfaj izgalmas kezdetére. Mondhatjuk úttörőnek is, utat vágott, helyet csinált sok szép új műnek.
Kedves Búbánat! Köszönöm megértésedet, halaszthatatlan dolgaim vannak, mihelyt lehet folytatjuk, :-) Az alábbi 'kisérleti' szó természetesen nem a zenére vonatkozott, hanem az új műfaj izgalmas kezdetére. Mondhatjuk úttörőnek is, utat vágott, helyet csinált sok szép új műnek.
801 smaragd 2015-01-25 14:53:42 [Válasz erre: 799 Búbánat 2015-01-25 13:14:29]
Köszönöm válaszodat, a rádióoperett műfajának, ill. magyar egyediségének, hungarikum voltának témájában is. Alaposan át fogom olvasni ezeket a fontos bejegyzéseidet, mihelyt lesz egy kis időm! Kemény Egonról Nagy Ibolya a kétszeres Erkel-díjas zeneszerző halálának 45. évfordulóján, ez év júliusában egész napos (1 óra) műsorral is megemlékezett. Ebben a műsorban Tamássy Zdenkó hangfelvételen emlékezett vissza az első rádióoperettre (Májusfa), annak óriási sikerére és 'közkívánatra való' szilveszteri átírására, a második rádióoperettre a "Talán a csillagokra". Úgy tudom, hogy a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" később felvételre kerültek, de már nincsenek meg a szalagok. Mindez 1949-ben volt. Ez a topic 1950-nel kezdődik. A első és a második - szinte "kísérleti" rádióoperetteket számtalan újabb mű követte. (Elnézést kérek, ha esetleg ismétlés van az általad írtakkal az én szövegemben, majd visszatérünk erre, engem most leginkább az érdekel, hogy hungarikum-e ez az új - 1949 - rádiós műfaj. Azt hiszem, ez a téma is nagyon fontos az "Operett Rádió" :-) indításához)
Köszönöm válaszodat, a rádióoperett műfajának, ill. magyar egyediségének, hungarikum voltának témájában is. Alaposan át fogom olvasni ezeket a fontos bejegyzéseidet, mihelyt lesz egy kis időm! Kemény Egonról Nagy Ibolya a kétszeres Erkel-díjas zeneszerző halálának 45. évfordulóján, ez év júliusában egész napos (1 óra) műsorral is megemlékezett. Ebben a műsorban Tamássy Zdenkó hangfelvételen emlékezett vissza az első rádióoperettre (Májusfa), annak óriási sikerére és 'közkívánatra való' szilveszteri átírására, a második rádióoperettre a "Talán a csillagokra". Úgy tudom, hogy a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" később felvételre kerültek, de már nincsenek meg a szalagok. Mindez 1949-ben volt. Ez a topic 1950-nel kezdődik. A első és a második - szinte "kísérleti" rádióoperetteket számtalan újabb mű követte. (Elnézést kérek, ha esetleg ismétlés van az általad írtakkal az én szövegemben, majd visszatérünk erre, engem most leginkább az érdekel, hogy hungarikum-e ez az új - 1949 - rádiós műfaj. Azt hiszem, ez a téma is nagyon fontos az "Operett Rádió" :-) indításához)
800 Búbánat 2015-01-25 13:34:14 [Válasz erre: 799 Búbánat 2015-01-25 13:14:29]
Az idézett beszélgetésben említett Májusfa- rádióoperett születésének negyedszázados évfordulóján, 1974. december 14-én, a Kossuth adón 20.25 és 22.00 óra között hangzott el a rádióban a Májusfá-val kezdődött... című adás, melyben Rácz György főrendező idézte fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – „történelmi visszaemlékezéseit” a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott „Csínom Palkó”. A zenei illusztrációk egy részét archívumból,pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről játszotta be az adás szerkesztője, amelyeken ének- és színművészeink színe-java szerepelt hangjukkal: Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Raffael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor, valamint az Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a Forrai- és a Földényi Kórus. Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György és Polgár Tibor. Zenei munkatárs: Palásti Tibor Adásrendező: Bodnár István Szerkesztő: László György
Az idézett beszélgetésben említett Májusfa- rádióoperett születésének negyedszázados évfordulóján, 1974. december 14-én, a Kossuth adón 20.25 és 22.00 óra között hangzott el a rádióban a Májusfá-val kezdődött... című adás, melyben Rácz György főrendező idézte fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – „történelmi visszaemlékezéseit” a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott „Csínom Palkó”. A zenei illusztrációk egy részét archívumból,pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről játszotta be az adás szerkesztője, amelyeken ének- és színművészeink színe-java szerepelt hangjukkal: Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Raffael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor, valamint az Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a Forrai- és a Földényi Kórus. Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György és Polgár Tibor. Zenei munkatárs: Palásti Tibor Adásrendező: Bodnár István Szerkesztő: László György
799 Búbánat 2015-01-25 13:14:29 [Válasz erre: 798 Búbánat 2015-01-25 13:13:27]
A rádiózenekar kiváló karmestere halála előtt a „rádióoperettek” keletkezésének körülményeiről is érdekes történeti adalékokkal szolgált: [url] https://fr-fr.facebook.com/RadioNelkul/posts/601517449959702; „Számvetés Lehel Györggyel” [/url] B.É. - Ön is tagja volt annak a csoportnak, amelynek az volt a feladata, hogy szinte futószalagon gyártsa a zenés darabokat. Ezért is nevezték a Rádiót akkor „operettgyár”-nak. L.GY. - 1949-50-ben rendkívül nagy politikai súlyt kezdtek fordítani a rádióműsor népszerűsítésére, hogy minél populárisabb, minél szórakoztatóbb legyen. Hiszen az életszínvonal romlott, a politika egyre keményebb lett, szükség volt valami ellensúlyozásra. Akkor jött létre egy brigád, egy társaság, akik a Rádióoperettet gyártották. Ma már szinte hihetetlen, hogy hetenként egy új operettet produkáltunk, hosszú időn keresztül. Ennek a teamnek a vezéralakjai voltak: Rácz György rendező, Szász Péter dramaturg. A darabok legtöbbjét pedig én dirigáltam. Az operett bemutatók általában szombatonként, a 10-es stúdióból mentek élő adásokban. Ez a stúdió akkor épült fel, tehát még új volt. A zenekar rendszerint az erkélyszerű kiképzésen, a galérián volt elhelyezve, a színészek és az énekesek pedig a földszinten voltak. Nyugodtan mondom, hogy nehezebb volt az akkori körülmények között egy operett előadást létrehozni, mint ma mondjuk a szimfonikus koncertet vezényelni. Mindenesetre nekem – egészen fiatal emberként – jó karmesteri gyakorlatot jelentett. Ma már hálás vagyok a sorsnak, amiért ebben részt vettem, hiszen olyan szakmai gyakorlatnak felelt meg, amit más kollégák színházi szerződéssel szereznek meg, azzal a plusszal, hogy itt nem sorozatban mentek az előadások, hanem csak bemutatók voltak. A darabok között, amit hetenként vagy kéthetenként produkáltunk, persze sok volt a selejt. Ilyen rövid periódusokban nem lehet csupa jót alkotni. Azért egy-két maradandó mű is van ezek között. Az első rádióoperett Kemény Egon „Májusfa” című operettje volt. Erre azért emlékeszem, mert a „Keringője” ma is él és megy néha a Rádió műsorában. Farkas Ferenc „Csínom Palkó” című daljátéka rögtön a bemutató után rendkívüli sikert aratott és nagyon népszerű lett. A zeneszerző Kossuth-díjat kapott érte.
A rádiózenekar kiváló karmestere halála előtt a „rádióoperettek” keletkezésének körülményeiről is érdekes történeti adalékokkal szolgált: [url] https://fr-fr.facebook.com/RadioNelkul/posts/601517449959702; „Számvetés Lehel Györggyel” [/url] B.É. - Ön is tagja volt annak a csoportnak, amelynek az volt a feladata, hogy szinte futószalagon gyártsa a zenés darabokat. Ezért is nevezték a Rádiót akkor „operettgyár”-nak. L.GY. - 1949-50-ben rendkívül nagy politikai súlyt kezdtek fordítani a rádióműsor népszerűsítésére, hogy minél populárisabb, minél szórakoztatóbb legyen. Hiszen az életszínvonal romlott, a politika egyre keményebb lett, szükség volt valami ellensúlyozásra. Akkor jött létre egy brigád, egy társaság, akik a Rádióoperettet gyártották. Ma már szinte hihetetlen, hogy hetenként egy új operettet produkáltunk, hosszú időn keresztül. Ennek a teamnek a vezéralakjai voltak: Rácz György rendező, Szász Péter dramaturg. A darabok legtöbbjét pedig én dirigáltam. Az operett bemutatók általában szombatonként, a 10-es stúdióból mentek élő adásokban. Ez a stúdió akkor épült fel, tehát még új volt. A zenekar rendszerint az erkélyszerű kiképzésen, a galérián volt elhelyezve, a színészek és az énekesek pedig a földszinten voltak. Nyugodtan mondom, hogy nehezebb volt az akkori körülmények között egy operett előadást létrehozni, mint ma mondjuk a szimfonikus koncertet vezényelni. Mindenesetre nekem – egészen fiatal emberként – jó karmesteri gyakorlatot jelentett. Ma már hálás vagyok a sorsnak, amiért ebben részt vettem, hiszen olyan szakmai gyakorlatnak felelt meg, amit más kollégák színházi szerződéssel szereznek meg, azzal a plusszal, hogy itt nem sorozatban mentek az előadások, hanem csak bemutatók voltak. A darabok között, amit hetenként vagy kéthetenként produkáltunk, persze sok volt a selejt. Ilyen rövid periódusokban nem lehet csupa jót alkotni. Azért egy-két maradandó mű is van ezek között. Az első rádióoperett Kemény Egon „Májusfa” című operettje volt. Erre azért emlékeszem, mert a „Keringője” ma is él és megy néha a Rádió műsorában. Farkas Ferenc „Csínom Palkó” című daljátéka rögtön a bemutató után rendkívüli sikert aratott és nagyon népszerű lett. A zeneszerző Kossuth-díjat kapott érte.
798 Búbánat 2015-01-25 13:13:27 [Válasz erre: 796 smaragd 2015-01-25 11:50:24]
A „rádióoperett” feltehetőleg egy speciális magyar műfaj (forma), de nem zárom ki, hogy a „népi demokratikus” országok rádiói is felkértek szerzőket ilyen fajta rádiós dalművek megkomponálására; nálunk az ötvenes években – az akkori kultúrpolitika ösztönzésével -„honosodott” meg és kapott létjogosultságot (műsoridőt, pénzt) a rádió zenei főosztályától. Itt van egy hosszabb [url] http://85ev.radio.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1723&Itemid=161; áttekintő írás [/url] arról a műsorpolitikáról, arról az időszakról: Zenei élet a Magyar Rádióban címmel.
A „rádióoperett” feltehetőleg egy speciális magyar műfaj (forma), de nem zárom ki, hogy a „népi demokratikus” országok rádiói is felkértek szerzőket ilyen fajta rádiós dalművek megkomponálására; nálunk az ötvenes években – az akkori kultúrpolitika ösztönzésével -„honosodott” meg és kapott létjogosultságot (műsoridőt, pénzt) a rádió zenei főosztályától. Itt van egy hosszabb [url] http://85ev.radio.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1723&Itemid=161; áttekintő írás [/url] arról a műsorpolitikáról, arról az időszakról: Zenei élet a Magyar Rádióban címmel.
797 Búbánat 2015-01-25 11:59:07 [Válasz erre: 795 Búbánat 2015-01-25 11:33:35]
Vagy a Dankó Rádióban éppen most bejátszott zenei részlet juttatta eszembe, itt van Lehártól A vándordiák, mely A Garabonciás diák című operettjének rádióváltozata; a Cigányszerelem című operett nyomán Innocent Vincze Ernő új szövegkönyvet írt, ezt zenésítette meg a komponista, felhasználva az eredeti partitúrát is, amin jelentős változtatásokat hajtott végre, újra hangszerelt és új dalokat is szerzett – az új Lehár-dalmű bemutatója 1943-ban a Magyar Királyi Operaházban hatalmas ünneplésbe torkollt… A délelőtti rádióadásban Réti József énekelte a darab egyik híres dalát:"Utam, muzsikálva járom...", egy későbbi lemezéről Kováts Kolostól pedig a másik ismert szép részlet "Deres már a határ..." hangzott el. De itt van a rádió teljes felvétele az ötvenes évek végéről, amit szívesen hallgatnám újra teljes egészében: Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós). Zenei rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor) Sárika, a leánya – Zentai Anna A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári) Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona) István – Rissay Pál Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László A Cigányszerelem cselekményével ellentétben itt a téma az 1848/49-e magyar szabadságharc egyik epizódja.
Vagy a Dankó Rádióban éppen most bejátszott zenei részlet juttatta eszembe, itt van Lehártól A vándordiák, mely A Garabonciás diák című operettjének rádióváltozata; a Cigányszerelem című operett nyomán Innocent Vincze Ernő új szövegkönyvet írt, ezt zenésítette meg a komponista, felhasználva az eredeti partitúrát is, amin jelentős változtatásokat hajtott végre, újra hangszerelt és új dalokat is szerzett – az új Lehár-dalmű bemutatója 1943-ban a Magyar Királyi Operaházban hatalmas ünneplésbe torkollt… A délelőtti rádióadásban Réti József énekelte a darab egyik híres dalát:"Utam, muzsikálva járom...", egy későbbi lemezéről Kováts Kolostól pedig a másik ismert szép részlet "Deres már a határ..." hangzott el. De itt van a rádió teljes felvétele az ötvenes évek végéről, amit szívesen hallgatnám újra teljes egészében: Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós). Zenei rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor) Sárika, a leánya – Zentai Anna A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári) Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona) István – Rissay Pál Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László A Cigányszerelem cselekményével ellentétben itt a téma az 1848/49-e magyar szabadságharc egyik epizódja.
796 smaragd 2015-01-25 11:50:24 [Válasz erre: 795 Búbánat 2015-01-25 11:33:35]
Rendben! Választék van bőven, azokból a termékeny évtizedekből! Közben hallgatom a "Túl az Óperencián"-t... Sajnálom, hogy Illényi Katica nem beszélt a hegedűjéről... Régóta foglalkoztat, hogy van-e más rádióknál is rádióoperett? Avagy ez a Magyar Rádió saját műfaja maradt? Ebben az esetben a rádióoperett kétszeres hungarikum és fel lehetne terjeszteni a hungarikumok felvétele közé, vigyázzunk rá! Március 15. elég közel van, de semmi nem lehetetlen. Kétszer ad, ki gyorsan ad!
Rendben! Választék van bőven, azokból a termékeny évtizedekből! Közben hallgatom a "Túl az Óperencián"-t... Sajnálom, hogy Illényi Katica nem beszélt a hegedűjéről... Régóta foglalkoztat, hogy van-e más rádióknál is rádióoperett? Avagy ez a Magyar Rádió saját műfaja maradt? Ebben az esetben a rádióoperett kétszeres hungarikum és fel lehetne terjeszteni a hungarikumok felvétele közé, vigyázzunk rá! Március 15. elég közel van, de semmi nem lehetetlen. Kétszer ad, ki gyorsan ad!
795 Búbánat 2015-01-25 11:33:35 [Válasz erre: 787 smaragd 2015-01-24 15:45:36]
A Rákóczi mellett a Csínom Palkó-daljáték cselekménye is a "kuruc"- időkben történik. Ez a Farkas Ferenc-alkotás is, melynek két teljes stúdiófelvétele van a rádiónak, vagy a színpadi előadások közvetítése hangfelvételei is rendelkezésre állnak, alkalmas, méltó lehetett volna a Magyar Kultúra napján sugározni. Közeleg március 15. Akkorra jöhetne Huszka Jenő idekívánkozó daljátékainak egyike is - a rádióban!
A Rákóczi mellett a Csínom Palkó-daljáték cselekménye is a "kuruc"- időkben történik. Ez a Farkas Ferenc-alkotás is, melynek két teljes stúdiófelvétele van a rádiónak, vagy a színpadi előadások közvetítése hangfelvételei is rendelkezésre állnak, alkalmas, méltó lehetett volna a Magyar Kultúra napján sugározni. Közeleg március 15. Akkorra jöhetne Huszka Jenő idekívánkozó daljátékainak egyike is - a rádióban!
794 smaragd 2015-01-25 11:28:37 [Válasz erre: 793 Búbánat 2015-01-25 11:21:58]
Teljesen egyetértek, bárcsak megvalósulna elképzelésed! A jogdíj ügynél nagyobb dolgokat is sikerült már megoldani ebben az országban... Minél inkább halasztódik az ilyesmi, annál nagyobb lelki teher mindenkinek. Biztos lehetne egy jó kis bizottságot -természetesen komoly hozzáértő emberekre gondolok, többféle oldalról - összehívni és szépen elrendezni ezt a dolgot. Egy gonddal kevesebb lenne... :-)
Teljesen egyetértek, bárcsak megvalósulna elképzelésed! A jogdíj ügynél nagyobb dolgokat is sikerült már megoldani ebben az országban... Minél inkább halasztódik az ilyesmi, annál nagyobb lelki teher mindenkinek. Biztos lehetne egy jó kis bizottságot -természetesen komoly hozzáértő emberekre gondolok, többféle oldalról - összehívni és szépen elrendezni ezt a dolgot. Egy gonddal kevesebb lenne... :-)
793 Búbánat 2015-01-25 11:21:58 [Válasz erre: 787 smaragd 2015-01-24 15:45:36]
Egy megoldás lehetne: a Dankó Rádióból kiválna, önállósulna az operett. Jöjjön létre az Operett Rádió – Nagy Ibolya vezetésével. Persze, ehhez szabad frekvenciára is pályázni kellene és mindennek anyagi függvénye is van. És még mindig "keresztbe tesz" a már szóba került jogdíjak szerepe is.
Egy megoldás lehetne: a Dankó Rádióból kiválna, önállósulna az operett. Jöjjön létre az Operett Rádió – Nagy Ibolya vezetésével. Persze, ehhez szabad frekvenciára is pályázni kellene és mindennek anyagi függvénye is van. És még mindig "keresztbe tesz" a már szóba került jogdíjak szerepe is.
792 Búbánat 2015-01-25 11:12:58 [Válasz erre: 787 smaragd 2015-01-24 15:45:36]
Arról hallani, hamarosan feláll egy új műsorstruktúra a TV és a rádió berkein belül. Meglátjuk, ez a változás érinti-e az operett eddigi helyét a műsorszerkesztésben.
Arról hallani, hamarosan feláll egy új műsorstruktúra a TV és a rádió berkein belül. Meglátjuk, ez a változás érinti-e az operett eddigi helyét a műsorszerkesztésben.
790 Búbánat 2015-01-25 11:07:25 [Válasz erre: 786 smaragd 2015-01-24 15:04:36]
Kell a hallgatók visszajelzései - feltétlenül. ÉS valóban, egy csecsemőnek, minden új... Nagy Ibolya felkarolja az operett nemes ügyét! Mint maga is énekművész, jól ismeri a "mozgató rugókat"...
Kell a hallgatók visszajelzései - feltétlenül. ÉS valóban, egy csecsemőnek, minden új... Nagy Ibolya felkarolja az operett nemes ügyét! Mint maga is énekművész, jól ismeri a "mozgató rugókat"...
789 smaragd 2015-01-24 15:50:57
"Kacsóh Rákóczija" Hópelyhek keringőznek az agyamban...az elütés javítása arra is jó, hogy tisztán leírva lássuk a a lényeget :-)
"Kacsóh Rákóczija" Hópelyhek keringőznek az agyamban...az elütés javítása arra is jó, hogy tisztán leírva lássuk a a lényeget :-)
788 smaragd 2015-01-24 15:47:48
A Magyar Kultúra napja.
A Magyar Kultúra napja.
787 smaragd 2015-01-24 15:45:36 [Válasz erre: 777 Búbánat 2015-01-23 13:33:04]
A Magyar Kutúra napjára szerkesztette Nagy Ibolya "Kacsó Rákócziját". Ő az, aki műsorában megemlékezik zeneszerzők, énekesek, színpadi művészek és más, az operetthez köthető hírességek személyes évfordulóiról, a magyar zenei élet fontos napjairól is! A " Rákóczi" azon művek egyike, amelyet teljes egészében műsorra lehetett volna tűzni ennek a napnak a tiszteletére. Lehet, hogy nem tudják az operetteket a kialakult Kossuth, Petőfi, Bartók programprofilba illeszteni? Azon is lehetne változtatni, azért, hogy helyükre kerüljenek ezek a csodálatos és példamutató tartalmú operettek, a többivel együtt, hogy szórakoztassák a hallgatókat. "Bizony visszasírom azokat az időket..." írod, én nagyon szomorú vagyok, amikor búbánatoskodsz ! :-)
A Magyar Kutúra napjára szerkesztette Nagy Ibolya "Kacsó Rákócziját". Ő az, aki műsorában megemlékezik zeneszerzők, énekesek, színpadi művészek és más, az operetthez köthető hírességek személyes évfordulóiról, a magyar zenei élet fontos napjairól is! A " Rákóczi" azon művek egyike, amelyet teljes egészében műsorra lehetett volna tűzni ennek a napnak a tiszteletére. Lehet, hogy nem tudják az operetteket a kialakult Kossuth, Petőfi, Bartók programprofilba illeszteni? Azon is lehetne változtatni, azért, hogy helyükre kerüljenek ezek a csodálatos és példamutató tartalmú operettek, a többivel együtt, hogy szórakoztassák a hallgatókat. "Bizony visszasírom azokat az időket..." írod, én nagyon szomorú vagyok, amikor búbánatoskodsz ! :-)
786 smaragd 2015-01-24 15:04:36 [Válasz erre: 781 Búbánat 2015-01-24 13:37:05]
Nagy Ibolya a saját műsorában valóban mindent, de mindent megtesz, hogy népszerűsítse a rádiós- és a rádióoperetteket, amely műfaj egy ideje hungarikum! Szép, értékörző, szórakoztató műsorának naponta örülünk! Én nem kutatom, hogy kin múlik :-) Azt remélem, hogy elmúlik ez a korszak, lezárul és megoldják a vezetők ezt a problémát, hiszen ők ismerik a lehetőségeket. Mi a helyzetet ismerjük, van hallgatói igény a rádiós- és rádióoperettek ismétlésére. Újabb és újabb generációk is felnőttek, akik sosem hallották még őket.
Nagy Ibolya a saját műsorában valóban mindent, de mindent megtesz, hogy népszerűsítse a rádiós- és a rádióoperetteket, amely műfaj egy ideje hungarikum! Szép, értékörző, szórakoztató műsorának naponta örülünk! Én nem kutatom, hogy kin múlik :-) Azt remélem, hogy elmúlik ez a korszak, lezárul és megoldják a vezetők ezt a problémát, hiszen ők ismerik a lehetőségeket. Mi a helyzetet ismerjük, van hallgatói igény a rádiós- és rádióoperettek ismétlésére. Újabb és újabb generációk is felnőttek, akik sosem hallották még őket.
785 Búbánat 2015-01-24 14:02:24 [Válasz erre: 784 Búbánat 2015-01-24 14:00:34]
"hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc...!"
"hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc...!"
784 Búbánat 2015-01-24 14:00:34 [Válasz erre: 783 Búbánat 2015-01-24 13:39:20]
Helyesbítés: a finálé leírt szövegébe becsúszott egy mondat értelmével ellentétes "ne" szócska. Tehát, helyesen az idézett mondat vége így szól: "...lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!..."
Helyesbítés: a finálé leírt szövegébe becsúszott egy mondat értelmével ellentétes "ne" szócska. Tehát, helyesen az idézett mondat vége így szól: "...lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!..."
783 Búbánat 2015-01-24 13:39:20
A Dankó Rádióban alig több mint egy hónapja voltak hallhatóak részletek Offenbach A 66-os szám című operettjéből: a Pál Tamás dirigálta felvételen Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekelt. Az 1989. január 23-i rádiós bemutató előtt csaknem három évtizeddel már elkészült Offenbach remekének első, teljes stúdiófelvétele: A 66-os szám. - Egyfelvonásos daljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Szécsi Ferenc Francois, vándor házaló – Radnai György Suzon – László Margit Piccolo – Radnai György Erről, az általam annyira kedvelt rádiófelvételről most az alábbi két részlet csendült fel a délelőtti rádióadásban: - François, vándor házaló bordala – előadja Radnai György, km. László Margit és Palcsó Sándor „-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…” - Finálé (László, Palcsó, Radnai, énekkar) „Most adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz, fordulóóra éveitek száma, hogy ne lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc….” A 66-os szám híres „HÁZALÓDALÁT” most nem erről a felvételről Radnai György, nem is a későbbi rádiófelvételen szereplő Melis György és nem is Gáti István, hanem MILLER LAJOS kitűnő előadásában élvezhettük, amit a hetvenes évek végén vettek fel vele a rádióstúdióban: „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….” A délelőtti műsor ismétlése ma 17 és 18 óra között kerül adásba, ami az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádióban alig több mint egy hónapja voltak hallhatóak részletek Offenbach A 66-os szám című operettjéből: a Pál Tamás dirigálta felvételen Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekelt. Az 1989. január 23-i rádiós bemutató előtt csaknem három évtizeddel már elkészült Offenbach remekének első, teljes stúdiófelvétele: A 66-os szám. - Egyfelvonásos daljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Szécsi Ferenc Francois, vándor házaló – Radnai György Suzon – László Margit Piccolo – Radnai György Erről, az általam annyira kedvelt rádiófelvételről most az alábbi két részlet csendült fel a délelőtti rádióadásban: - François, vándor házaló bordala – előadja Radnai György, km. László Margit és Palcsó Sándor „-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…” - Finálé (László, Palcsó, Radnai, énekkar) „Most adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz, fordulóóra éveitek száma, hogy ne lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc….” A 66-os szám híres „HÁZALÓDALÁT” most nem erről a felvételről Radnai György, nem is a későbbi rádiófelvételen szereplő Melis György és nem is Gáti István, hanem MILLER LAJOS kitűnő előadásában élvezhettük, amit a hetvenes évek végén vettek fel vele a rádióstúdióban: „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….” A délelőtti műsor ismétlése ma 17 és 18 óra között kerül adásba, ami az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
782 Búbánat 2015-01-24 13:38:31 [Válasz erre: 781 Búbánat 2015-01-24 13:37:05]
Mármint hogy teljes operett is sugárzásra kerüljön a rádióban!
Mármint hogy teljes operett is sugárzásra kerüljön a rádióban!
781 Búbánat 2015-01-24 13:37:05 [Válasz erre: 780 smaragd 2015-01-24 06:53:56]
Nagy Ibolyát már többször megkerestem e témában. Rajta semmi nem múlik...
Nagy Ibolyát már többször megkerestem e témában. Rajta semmi nem múlik...
