790 Búbánat 2015-01-25 11:07:25 [Válasz erre: 786 smaragd 2015-01-24 15:04:36]
Kell a hallgatók visszajelzései - feltétlenül. ÉS valóban, egy csecsemőnek, minden új... Nagy Ibolya felkarolja az operett nemes ügyét! Mint maga is énekművész, jól ismeri a "mozgató rugókat"...
Kell a hallgatók visszajelzései - feltétlenül. ÉS valóban, egy csecsemőnek, minden új... Nagy Ibolya felkarolja az operett nemes ügyét! Mint maga is énekművész, jól ismeri a "mozgató rugókat"...
789 smaragd 2015-01-24 15:50:57
"Kacsóh Rákóczija" Hópelyhek keringőznek az agyamban...az elütés javítása arra is jó, hogy tisztán leírva lássuk a a lényeget :-)
"Kacsóh Rákóczija" Hópelyhek keringőznek az agyamban...az elütés javítása arra is jó, hogy tisztán leírva lássuk a a lényeget :-)
788 smaragd 2015-01-24 15:47:48
A Magyar Kultúra napja.
A Magyar Kultúra napja.
787 smaragd 2015-01-24 15:45:36 [Válasz erre: 777 Búbánat 2015-01-23 13:33:04]
A Magyar Kutúra napjára szerkesztette Nagy Ibolya "Kacsó Rákócziját". Ő az, aki műsorában megemlékezik zeneszerzők, énekesek, színpadi művészek és más, az operetthez köthető hírességek személyes évfordulóiról, a magyar zenei élet fontos napjairól is! A " Rákóczi" azon művek egyike, amelyet teljes egészében műsorra lehetett volna tűzni ennek a napnak a tiszteletére. Lehet, hogy nem tudják az operetteket a kialakult Kossuth, Petőfi, Bartók programprofilba illeszteni? Azon is lehetne változtatni, azért, hogy helyükre kerüljenek ezek a csodálatos és példamutató tartalmú operettek, a többivel együtt, hogy szórakoztassák a hallgatókat. "Bizony visszasírom azokat az időket..." írod, én nagyon szomorú vagyok, amikor búbánatoskodsz ! :-)
A Magyar Kutúra napjára szerkesztette Nagy Ibolya "Kacsó Rákócziját". Ő az, aki műsorában megemlékezik zeneszerzők, énekesek, színpadi művészek és más, az operetthez köthető hírességek személyes évfordulóiról, a magyar zenei élet fontos napjairól is! A " Rákóczi" azon művek egyike, amelyet teljes egészében műsorra lehetett volna tűzni ennek a napnak a tiszteletére. Lehet, hogy nem tudják az operetteket a kialakult Kossuth, Petőfi, Bartók programprofilba illeszteni? Azon is lehetne változtatni, azért, hogy helyükre kerüljenek ezek a csodálatos és példamutató tartalmú operettek, a többivel együtt, hogy szórakoztassák a hallgatókat. "Bizony visszasírom azokat az időket..." írod, én nagyon szomorú vagyok, amikor búbánatoskodsz ! :-)
786 smaragd 2015-01-24 15:04:36 [Válasz erre: 781 Búbánat 2015-01-24 13:37:05]
Nagy Ibolya a saját műsorában valóban mindent, de mindent megtesz, hogy népszerűsítse a rádiós- és a rádióoperetteket, amely műfaj egy ideje hungarikum! Szép, értékörző, szórakoztató műsorának naponta örülünk! Én nem kutatom, hogy kin múlik :-) Azt remélem, hogy elmúlik ez a korszak, lezárul és megoldják a vezetők ezt a problémát, hiszen ők ismerik a lehetőségeket. Mi a helyzetet ismerjük, van hallgatói igény a rádiós- és rádióoperettek ismétlésére. Újabb és újabb generációk is felnőttek, akik sosem hallották még őket.
Nagy Ibolya a saját műsorában valóban mindent, de mindent megtesz, hogy népszerűsítse a rádiós- és a rádióoperetteket, amely műfaj egy ideje hungarikum! Szép, értékörző, szórakoztató műsorának naponta örülünk! Én nem kutatom, hogy kin múlik :-) Azt remélem, hogy elmúlik ez a korszak, lezárul és megoldják a vezetők ezt a problémát, hiszen ők ismerik a lehetőségeket. Mi a helyzetet ismerjük, van hallgatói igény a rádiós- és rádióoperettek ismétlésére. Újabb és újabb generációk is felnőttek, akik sosem hallották még őket.
785 Búbánat 2015-01-24 14:02:24 [Válasz erre: 784 Búbánat 2015-01-24 14:00:34]
"hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc...!"
"hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc...!"
784 Búbánat 2015-01-24 14:00:34 [Válasz erre: 783 Búbánat 2015-01-24 13:39:20]
Helyesbítés: a finálé leírt szövegébe becsúszott egy mondat értelmével ellentétes "ne" szócska. Tehát, helyesen az idézett mondat vége így szól: "...lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!..."
Helyesbítés: a finálé leírt szövegébe becsúszott egy mondat értelmével ellentétes "ne" szócska. Tehát, helyesen az idézett mondat vége így szól: "...lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!..."
783 Búbánat 2015-01-24 13:39:20
A Dankó Rádióban alig több mint egy hónapja voltak hallhatóak részletek Offenbach A 66-os szám című operettjéből: a Pál Tamás dirigálta felvételen Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekelt. Az 1989. január 23-i rádiós bemutató előtt csaknem három évtizeddel már elkészült Offenbach remekének első, teljes stúdiófelvétele: A 66-os szám. - Egyfelvonásos daljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Szécsi Ferenc Francois, vándor házaló – Radnai György Suzon – László Margit Piccolo – Radnai György Erről, az általam annyira kedvelt rádiófelvételről most az alábbi két részlet csendült fel a délelőtti rádióadásban: - François, vándor házaló bordala – előadja Radnai György, km. László Margit és Palcsó Sándor „-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…” - Finálé (László, Palcsó, Radnai, énekkar) „Most adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz, fordulóóra éveitek száma, hogy ne lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc….” A 66-os szám híres „HÁZALÓDALÁT” most nem erről a felvételről Radnai György, nem is a későbbi rádiófelvételen szereplő Melis György és nem is Gáti István, hanem MILLER LAJOS kitűnő előadásában élvezhettük, amit a hetvenes évek végén vettek fel vele a rádióstúdióban: „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….” A délelőtti műsor ismétlése ma 17 és 18 óra között kerül adásba, ami az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádióban alig több mint egy hónapja voltak hallhatóak részletek Offenbach A 66-os szám című operettjéből: a Pál Tamás dirigálta felvételen Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekelt. Az 1989. január 23-i rádiós bemutató előtt csaknem három évtizeddel már elkészült Offenbach remekének első, teljes stúdiófelvétele: A 66-os szám. - Egyfelvonásos daljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Szécsi Ferenc Francois, vándor házaló – Radnai György Suzon – László Margit Piccolo – Radnai György Erről, az általam annyira kedvelt rádiófelvételről most az alábbi két részlet csendült fel a délelőtti rádióadásban: - François, vándor házaló bordala – előadja Radnai György, km. László Margit és Palcsó Sándor „-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…” - Finálé (László, Palcsó, Radnai, énekkar) „Most adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz, fordulóóra éveitek száma, hogy ne lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc….” A 66-os szám híres „HÁZALÓDALÁT” most nem erről a felvételről Radnai György, nem is a későbbi rádiófelvételen szereplő Melis György és nem is Gáti István, hanem MILLER LAJOS kitűnő előadásában élvezhettük, amit a hetvenes évek végén vettek fel vele a rádióstúdióban: „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….” A délelőtti műsor ismétlése ma 17 és 18 óra között kerül adásba, ami az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
782 Búbánat 2015-01-24 13:38:31 [Válasz erre: 781 Búbánat 2015-01-24 13:37:05]
Mármint hogy teljes operett is sugárzásra kerüljön a rádióban!
Mármint hogy teljes operett is sugárzásra kerüljön a rádióban!
781 Búbánat 2015-01-24 13:37:05 [Válasz erre: 780 smaragd 2015-01-24 06:53:56]
Nagy Ibolyát már többször megkerestem e témában. Rajta semmi nem múlik...
Nagy Ibolyát már többször megkerestem e témában. Rajta semmi nem múlik...
780 smaragd 2015-01-24 06:53:56 [Válasz erre: 777 Búbánat 2015-01-23 13:33:04]
Nagy Ibolya művésznő jó úton van afelé, hogy rádiós szerkesztői munkájával múlhatatlan érdemeket szerezzen. Képzeljük csak el, nap mint nap, keresi és meg is találja( :-) ) az egykori rádiófelvételeket, hatalmas anyag! Hétről hétre új sztárvendégeket hív meg, életpályájukat ismeri, műsorvezetőként hozzánk is közel hozza őket. Mi mindent kell ismernie ehhez! A "Túl az Óperencián" műsor, a Dankó Rádió létrehozásával a rádióhallgatók szívében tátongó hatalmas űrt pótolja - ami az operetteket illeti. A teljes operettek újrajátszásában változatlanul az a véleményem, hogy itt is le kellene zárni a múltat. Tisztázni kellene az ügyben meglevő problémás témákat, aki vezető, tudja, miről van szó. Hadd örüljön végre újra a rádióhallgató közönség a régi szép hangoknak, a csodálatos muzsikáknak, egykor tehetséges és leleményes rádiósszakemberek munkájának, és mindnyájuk nagyszerű egykori együttműködésének eredményeképpen a sok-sok rádiós- és rádióoperettnek! Hol van itt a telhetetlenség? :-) A Kossuth programba visszakerült a Rádiószínház, van olyan nap, hogy többször is. Ugyanezzel a megoldással visszakerülhet a Rádió Dalszínháza is. Nem tudom felfogni, hol van itt a gond, ennyi évtized kihagyás után ideje lenne ezt megoldania az MTVA-nak, vagy annak, aki meg tudja oldani!
Nagy Ibolya művésznő jó úton van afelé, hogy rádiós szerkesztői munkájával múlhatatlan érdemeket szerezzen. Képzeljük csak el, nap mint nap, keresi és meg is találja( :-) ) az egykori rádiófelvételeket, hatalmas anyag! Hétről hétre új sztárvendégeket hív meg, életpályájukat ismeri, műsorvezetőként hozzánk is közel hozza őket. Mi mindent kell ismernie ehhez! A "Túl az Óperencián" műsor, a Dankó Rádió létrehozásával a rádióhallgatók szívében tátongó hatalmas űrt pótolja - ami az operetteket illeti. A teljes operettek újrajátszásában változatlanul az a véleményem, hogy itt is le kellene zárni a múltat. Tisztázni kellene az ügyben meglevő problémás témákat, aki vezető, tudja, miről van szó. Hadd örüljön végre újra a rádióhallgató közönség a régi szép hangoknak, a csodálatos muzsikáknak, egykor tehetséges és leleményes rádiósszakemberek munkájának, és mindnyájuk nagyszerű egykori együttműködésének eredményeképpen a sok-sok rádiós- és rádióoperettnek! Hol van itt a telhetetlenség? :-) A Kossuth programba visszakerült a Rádiószínház, van olyan nap, hogy többször is. Ugyanezzel a megoldással visszakerülhet a Rádió Dalszínháza is. Nem tudom felfogni, hol van itt a gond, ennyi évtized kihagyás után ideje lenne ezt megoldania az MTVA-nak, vagy annak, aki meg tudja oldani!
779 Búbánat 2015-01-23 14:19:20
Dankó Rádió operettműsoraiban sorra előkerülnek Offenbach ritkábban játszott, kevéssé ismert egyfelvonásosai, azoknak részletei. Volt már: A 66-os szám, Fortunio dala, Elizondói lány, Szökött szerelmesek, Piaci dámák, A sóhajok hídja, A férj kopogtat. Ma az Eljegyzés lámpafénynél című Offenbach-operettből kaptunk zenei ízelítőt: négy részlet csendült fel a műsorban: Ezúttal nem a legelső, 1957-ben, a rádió stúdiójában felvett operett (Fischer Sándor – Szabó Miklós, Sándor Judit, Neményi Lili, Szilvássy Margit – Rendező: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor – 1957. Magyar dalszöveg: Fischer Sándor), hanem az alábbi stúdiófelvételről hangzottal el jelenetek: Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor, Pierre, gazda – Rozsos István, Denise, gyámleánya – Decsi Ágnes, Fanchette, Cathérine (özvegyasszonyok) – Kalmár Magda, Takács Tamara, Bakter – Csákányi László Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László (a felvétel valamikor a hetvenes évek vége- nyolcvanas évek elején készülhetett.) - Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István) „ Este hogyha csendes a házak, kert az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám…../Emelem poharam, emelem poharam, emelem poharam, emelem poharam, koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten hozta nékünk…/Együtt jár a bor szerelemmel, vérem lángja borra kigyúl, józan fejjel nem vagyok ember, bortól lelkem felszabadul….” - Hármas (Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István) - Fanchette és Catherine kettőse (Kalmár Magda, Takács Tamara) „- Boldogult uram, ha méregbe jött, fogott egy botot és azzal ütött…./ - Én voltam, hát aki méregbe jött, fogtam egy seprűt és ütöttem őt, püföltem, azt hitték elmenekült….nem használt könyörgés, rimánkodás, éjjel és nappal is zengett a ház….” - „Veszekedő-kettős” (Kalmár Magda, Takács Tamara) „…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája……Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…./ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogyis reméled, nem dűlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….” A mai műsorban még Vincze Ottó két operettjéből (A szüzek városa; Boci-boci tarka) és Zerkovitz Béla dalaiból kaptunk válogatást. Illényi Katica művésznő ma is a nyitott, pozitív gondolkozást hangsúlyozta Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélgető partnereként. Nagyon szímpatikus gondolkozásmód az övé. A délután öt órakor kezdődő ismétlő műsort a rádió frekvenciáin túl az interneten is élvezni lehet a www.dankoradio.hu oldalon.
Dankó Rádió operettműsoraiban sorra előkerülnek Offenbach ritkábban játszott, kevéssé ismert egyfelvonásosai, azoknak részletei. Volt már: A 66-os szám, Fortunio dala, Elizondói lány, Szökött szerelmesek, Piaci dámák, A sóhajok hídja, A férj kopogtat. Ma az Eljegyzés lámpafénynél című Offenbach-operettből kaptunk zenei ízelítőt: négy részlet csendült fel a műsorban: Ezúttal nem a legelső, 1957-ben, a rádió stúdiójában felvett operett (Fischer Sándor – Szabó Miklós, Sándor Judit, Neményi Lili, Szilvássy Margit – Rendező: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor – 1957. Magyar dalszöveg: Fischer Sándor), hanem az alábbi stúdiófelvételről hangzottal el jelenetek: Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor, Pierre, gazda – Rozsos István, Denise, gyámleánya – Decsi Ágnes, Fanchette, Cathérine (özvegyasszonyok) – Kalmár Magda, Takács Tamara, Bakter – Csákányi László Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László (a felvétel valamikor a hetvenes évek vége- nyolcvanas évek elején készülhetett.) - Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István) „ Este hogyha csendes a házak, kert az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám…../Emelem poharam, emelem poharam, emelem poharam, emelem poharam, koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten hozta nékünk…/Együtt jár a bor szerelemmel, vérem lángja borra kigyúl, józan fejjel nem vagyok ember, bortól lelkem felszabadul….” - Hármas (Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István) - Fanchette és Catherine kettőse (Kalmár Magda, Takács Tamara) „- Boldogult uram, ha méregbe jött, fogott egy botot és azzal ütött…./ - Én voltam, hát aki méregbe jött, fogtam egy seprűt és ütöttem őt, püföltem, azt hitték elmenekült….nem használt könyörgés, rimánkodás, éjjel és nappal is zengett a ház….” - „Veszekedő-kettős” (Kalmár Magda, Takács Tamara) „…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája……Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…./ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogyis reméled, nem dűlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….” A mai műsorban még Vincze Ottó két operettjéből (A szüzek városa; Boci-boci tarka) és Zerkovitz Béla dalaiból kaptunk válogatást. Illényi Katica művésznő ma is a nyitott, pozitív gondolkozást hangsúlyozta Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélgető partnereként. Nagyon szímpatikus gondolkozásmód az övé. A délután öt órakor kezdődő ismétlő műsort a rádió frekvenciáin túl az interneten is élvezni lehet a www.dankoradio.hu oldalon.
778 Búbánat 2015-01-23 13:33:53 [Válasz erre: 776 smaragd 2015-01-23 06:31:09]
Támogatom felvetésed abban is, hogy Fejes Cecília és Ruitner Sándor zenei rendezők sok évtizedet felölelő rádiós-tévés munkásságukért igazán megérdemelnék, hogy - életművük elismeréseként – nívódíjban részesüljenek! Megjegyzem: Ruitner Sándor 2008-ban Nádasdy Kálmán-díjban részesült (Ezt a díjat kiemelkedő zenés színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenység elismerésére adományozhatják és mint ilyen: állami kitüntetés. Évente két személynek ítélik oda március 15-én.)
Támogatom felvetésed abban is, hogy Fejes Cecília és Ruitner Sándor zenei rendezők sok évtizedet felölelő rádiós-tévés munkásságukért igazán megérdemelnék, hogy - életművük elismeréseként – nívódíjban részesüljenek! Megjegyzem: Ruitner Sándor 2008-ban Nádasdy Kálmán-díjban részesült (Ezt a díjat kiemelkedő zenés színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenység elismerésére adományozhatják és mint ilyen: állami kitüntetés. Évente két személynek ítélik oda március 15-én.)
777 Búbánat 2015-01-23 13:33:04 [Válasz erre: 776 smaragd 2015-01-23 06:31:09]
Egyetértek ötleteddel: Koltay Valériának is rengeteg operettfelvétele van a rádióban, amelyek közül lenne mit teljes egészében lejátszani a rádióban: A víg özvegy, Sztambul rózsája, A cigányprímás, Pompadour, Babavásár, Szép Heléna, Lili bárónő, Sybill, Cirkuszhercegnő, Csárdás (Buday Dénes), A három grácia, Giuditta stb. Kacsóh Rákóczija nekem is a „szívügyem” – bevallom, számomra zenei anyaga a János vitézénél is jobb, értékesebb… Bizony, visszasírom azokat az időket, amikor a rádióban hetente, havonta több operettet is sugároztak, ismételték. De legalább most már kétévente napi rendszerességgel operettrészletek sokaságát hallgathatjuk. Ez is már valami – ahhoz képest, hogy azt megelőzően két-három évtizedig szinte semmi operettet nem sugárzott (még részleteket sem) a magyar rádió három csatornája. Igen, telhetetlenek vagyunk: most már vágyunk a teljes operettekre is a rádióban!
Egyetértek ötleteddel: Koltay Valériának is rengeteg operettfelvétele van a rádióban, amelyek közül lenne mit teljes egészében lejátszani a rádióban: A víg özvegy, Sztambul rózsája, A cigányprímás, Pompadour, Babavásár, Szép Heléna, Lili bárónő, Sybill, Cirkuszhercegnő, Csárdás (Buday Dénes), A három grácia, Giuditta stb. Kacsóh Rákóczija nekem is a „szívügyem” – bevallom, számomra zenei anyaga a János vitézénél is jobb, értékesebb… Bizony, visszasírom azokat az időket, amikor a rádióban hetente, havonta több operettet is sugároztak, ismételték. De legalább most már kétévente napi rendszerességgel operettrészletek sokaságát hallgathatjuk. Ez is már valami – ahhoz képest, hogy azt megelőzően két-három évtizedig szinte semmi operettet nem sugárzott (még részleteket sem) a magyar rádió három csatornája. Igen, telhetetlenek vagyunk: most már vágyunk a teljes operettekre is a rádióban!
776 smaragd 2015-01-23 06:31:09 [Válasz erre: 775 Búbánat 2015-01-22 13:52:00]
Én is hallgattam a tegnapi műsort. Illényi Katica rendkívüli művészi ambíciója és sokoldalú színpadi, zenei megjelenése egyenesen páratlan - én nem ismerek hozzá hasonlíthatót. Csodálni való! Ami a rádiós operetteket és rádióoperetteket illeti, tegnap ismét arra gondoltam, hogy milyen nagyszerű lenne Koltay Valériát egy teljes egészében újra műsorra tűzendő operettben hallani a rádióban, akárcsak a "Rákóczi"-t és az összes többit! Kérem óhajom teljesítését! :-) FEJES CECÍLIA és RUITNER SÁNDOR zenei rendezőkről is, nagyszerű rádiós munkásságukról is megemlékeztünk itt néhány hónappal ezelőtt. Itt térek vissza másik óhajomra, hogy őket,az egykori Magyar Rádió kiválóságait a megfelelő zenei intézmény méltó, és magas kitüntetésre terjessze fel ill. jutalmazza!
Én is hallgattam a tegnapi műsort. Illényi Katica rendkívüli művészi ambíciója és sokoldalú színpadi, zenei megjelenése egyenesen páratlan - én nem ismerek hozzá hasonlíthatót. Csodálni való! Ami a rádiós operetteket és rádióoperetteket illeti, tegnap ismét arra gondoltam, hogy milyen nagyszerű lenne Koltay Valériát egy teljes egészében újra műsorra tűzendő operettben hallani a rádióban, akárcsak a "Rákóczi"-t és az összes többit! Kérem óhajom teljesítését! :-) FEJES CECÍLIA és RUITNER SÁNDOR zenei rendezőkről is, nagyszerű rádiós munkásságukról is megemlékeztünk itt néhány hónappal ezelőtt. Itt térek vissza másik óhajomra, hogy őket,az egykori Magyar Rádió kiválóságait a megfelelő zenei intézmény méltó, és magas kitüntetésre terjessze fel ill. jutalmazza!
775 Búbánat 2015-01-22 13:52:00
Koltay Valériára emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető. A kiváló szoprán ma 90 éve született ((Bp., 1925. jan. 22.–Bp.,1998.jún.03. )! A délelőtti adásban emlékét idézte rádiófelvételei közül három operettrészlet: Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr – Gretl és Muki vidám kettőse: ” Férjül veszlek, kicsi violám…/Hölgyem, én édes hölgyem…” (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert valamint az MRT szimfonikus zenekara, vezényelt Sebestyén András. Az operett keresztmetszetének rádiófelvétele a hatvanas évek közepén készült el, a felvételen közreműködött még Németh Marika és Udvardy Tibor) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás Az operett keresztmetszetét a rádió először 1964. szeptember 7-én, a Petőfi Rádióban sugározta (20.00-21.00 óra). Az összekötő szöveget Szemes Mari mondta el.Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara Vezényel: Vincze Ottó Erről a felvételről most egy dal és egy vidám hangzott el: - Sári dala: „Nádfedelű kicsi falu rózsája…” (Koltay Valéria) - Sári és Gaston vidám kettőse: „Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod! …/ Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!…” (Koltay Valéria, Külkey László és az MRT Énekkarának női kara) Ma, január 22-én, a Magyar Kultúra napjának emlékére szerkesztette a műsorába Nagy Ibolya Kacsóh daljátékának két részletét: Kacsoh Pongrác-Endrődy Sándor, Pásztor Árpád-Sassy Csaba: Rákóczi – történelmi daljáték. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1964. január 4-én, a Kossuth adón volt, 20.25-22.00 óra között. Az MRT Énekkarát (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A főbb szerepekben: II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor Reuthreim Magda – Sándor Judit Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor Katica – Andor Éva Kuczug Balázs – Palócz László Sienowski hercegnő – Neményi Lili Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György) Erről a rádiófelvételről szólalt meg most: - Rákóczi dala és megtérése (Udvardy Tibor- ének, Km. Agárdy Gábor és Palcsó Sándor – próza) „„Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél….” - Amália és Rákóczi búcsúkettőse (Udvardy Tibor, Barlay Zsuzsa) „Kezemben a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell várnunk…” A mai műsor zenei válogatásában részleteket hallhattunk még Kálmán Imre Cirkuszhercegnő operettjéből. A stúdióban vendég Illényi Katica felvételei közül szintén felcsendült néhány szép dal. A délelőtti operettműsort újra meghallgathatjuk a 17 órakor kezdődő ismétlésben a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Koltay Valériára emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető. A kiváló szoprán ma 90 éve született ((Bp., 1925. jan. 22.–Bp.,1998.jún.03. )! A délelőtti adásban emlékét idézte rádiófelvételei közül három operettrészlet: Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr – Gretl és Muki vidám kettőse: ” Férjül veszlek, kicsi violám…/Hölgyem, én édes hölgyem…” (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert valamint az MRT szimfonikus zenekara, vezényelt Sebestyén András. Az operett keresztmetszetének rádiófelvétele a hatvanas évek közepén készült el, a felvételen közreműködött még Németh Marika és Udvardy Tibor) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás Az operett keresztmetszetét a rádió először 1964. szeptember 7-én, a Petőfi Rádióban sugározta (20.00-21.00 óra). Az összekötő szöveget Szemes Mari mondta el.Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara Vezényel: Vincze Ottó Erről a felvételről most egy dal és egy vidám hangzott el: - Sári dala: „Nádfedelű kicsi falu rózsája…” (Koltay Valéria) - Sári és Gaston vidám kettőse: „Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod! …/ Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!…” (Koltay Valéria, Külkey László és az MRT Énekkarának női kara) Ma, január 22-én, a Magyar Kultúra napjának emlékére szerkesztette a műsorába Nagy Ibolya Kacsóh daljátékának két részletét: Kacsoh Pongrác-Endrődy Sándor, Pásztor Árpád-Sassy Csaba: Rákóczi – történelmi daljáték. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1964. január 4-én, a Kossuth adón volt, 20.25-22.00 óra között. Az MRT Énekkarát (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A főbb szerepekben: II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor Reuthreim Magda – Sándor Judit Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor Katica – Andor Éva Kuczug Balázs – Palócz László Sienowski hercegnő – Neményi Lili Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György) Erről a rádiófelvételről szólalt meg most: - Rákóczi dala és megtérése (Udvardy Tibor- ének, Km. Agárdy Gábor és Palcsó Sándor – próza) „„Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél….” - Amália és Rákóczi búcsúkettőse (Udvardy Tibor, Barlay Zsuzsa) „Kezemben a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell várnunk…” A mai műsor zenei válogatásában részleteket hallhattunk még Kálmán Imre Cirkuszhercegnő operettjéből. A stúdióban vendég Illényi Katica felvételei közül szintén felcsendült néhány szép dal. A délelőtti operettműsort újra meghallgathatjuk a 17 órakor kezdődő ismétlésben a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
774 Búbánat 2015-01-21 14:18:44 [Válasz erre: 773 Búbánat 2015-01-21 14:13:57]
Lemaradt a dal megnevezése, most pótolom: Vincze Ottó - Innocent Vincze Ernő: Espresso keringő (Illényi Katica és Dobsa Sándor kisegyüttese)
Lemaradt a dal megnevezése, most pótolom: Vincze Ottó - Innocent Vincze Ernő: Espresso keringő (Illényi Katica és Dobsa Sándor kisegyüttese)
773 Búbánat 2015-01-21 14:13:57
[url] http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16816.htm; Vincze Ottó (1906-1984) zeneszerző, karmester [/url] Vincze Ottó sokoldalú komponista volt. Írt filmzenéket: például ő komponálta A beszélő köntös (1941), Liliomfi (1954), Gábor diák (1956), Alázatosan jelentem (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Az aranyember (1962), Tüskevár – TV-sorozat (1967) zenéit. A rádió felkérésére írt daljátékokat: Kis szekeres, nagy szekeres (ötvenes évek vége), Cseberből vederbe (hatvanas évek közepe), Szűzek városa (1964), Lope de Vega, Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal (zenés játék, 1966), Hétfőtől szombatig (zenés játék), Kedves rokonok (zenés játék, 1972), Zenélő piramis (zenés játék, 1974), Operett Szmirnába (zenés játék, 1982) Vincze Ottó számos dalt is komponált. Színpadi operettjei: Farkas a havason/Havasi szerelem (Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház, 1951), a legismertebb műve a Fővárosi Operettszínházban 1953-ban bemutatott Boci- boci tarka című háromfelvonásos operett, melyből a rádió stúdiófelvételt készített (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Hadics László). Ugyancsak az Operettszínház mutatta be 1954-ben a Párizsi vendéget, amelyből a következő évben részleteket vett fel a rádió (Km. Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, az MR szimfonikus zenekara, vezényel: Várady László. ) A Budai kaland című operettjének bemutatója 1962-re esett, amit a Blaha Lujza Színház adott elő. Ebből az operettből is van felvétele a rádiónak: a Rádió Dalszínháza bemutatója még ugyanebben az évben történt. A stúdiófelvételen énekelnek Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós. A Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Fővárosi Operettszínház Énekkarát Gyulai Gaál Ferenc vezényli. Mint karmester több Huszka-, Kálmán- és Lehár-operett stúdiófelvételén (rádió, hanglemez) vezényelte zenekarait. A Dankó Rádióban ma a következő Vincze Ottó-kompozíciókból hallhattunk részleteket: - Vincze Ottó - Innocent Vincze Ernő – Illényi Katica és Dobsa Sándor kisegyüttese - Vincze Ottó - Vidor Miklós: A szűzek városa - Az öreg utcaseprő dala (Bilicsi Tivadar & Palcsó Sándor & Csajányi György) - Vincze Ottó - Erdődy János - Szigligeti Ede: Párizsi vendég. Dal a tükörről (Petress Zsuzsa & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Várady László) - Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland = Lopószám (Kishegyi Árpád & Radnay György & Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) = Fatima dala (Petress Zsuzsa) = Hármas (Petress Zsuzsa & Kishegyi Árpád & Radnay György) Ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/18/illenyi-katicaval-tul-az-operencian/; Illényi Katica [/url] Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, énekes a Túl az Óperencián című operettműsor vendége. Az adást a délutáni ismétlés során (a 17 órai hírek után) újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
[url] http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16816.htm; Vincze Ottó (1906-1984) zeneszerző, karmester [/url] Vincze Ottó sokoldalú komponista volt. Írt filmzenéket: például ő komponálta A beszélő köntös (1941), Liliomfi (1954), Gábor diák (1956), Alázatosan jelentem (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Az aranyember (1962), Tüskevár – TV-sorozat (1967) zenéit. A rádió felkérésére írt daljátékokat: Kis szekeres, nagy szekeres (ötvenes évek vége), Cseberből vederbe (hatvanas évek közepe), Szűzek városa (1964), Lope de Vega, Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal (zenés játék, 1966), Hétfőtől szombatig (zenés játék), Kedves rokonok (zenés játék, 1972), Zenélő piramis (zenés játék, 1974), Operett Szmirnába (zenés játék, 1982) Vincze Ottó számos dalt is komponált. Színpadi operettjei: Farkas a havason/Havasi szerelem (Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház, 1951), a legismertebb műve a Fővárosi Operettszínházban 1953-ban bemutatott Boci- boci tarka című háromfelvonásos operett, melyből a rádió stúdiófelvételt készített (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Hadics László). Ugyancsak az Operettszínház mutatta be 1954-ben a Párizsi vendéget, amelyből a következő évben részleteket vett fel a rádió (Km. Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, az MR szimfonikus zenekara, vezényel: Várady László. ) A Budai kaland című operettjének bemutatója 1962-re esett, amit a Blaha Lujza Színház adott elő. Ebből az operettből is van felvétele a rádiónak: a Rádió Dalszínháza bemutatója még ugyanebben az évben történt. A stúdiófelvételen énekelnek Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós. A Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Fővárosi Operettszínház Énekkarát Gyulai Gaál Ferenc vezényli. Mint karmester több Huszka-, Kálmán- és Lehár-operett stúdiófelvételén (rádió, hanglemez) vezényelte zenekarait. A Dankó Rádióban ma a következő Vincze Ottó-kompozíciókból hallhattunk részleteket: - Vincze Ottó - Innocent Vincze Ernő – Illényi Katica és Dobsa Sándor kisegyüttese - Vincze Ottó - Vidor Miklós: A szűzek városa - Az öreg utcaseprő dala (Bilicsi Tivadar & Palcsó Sándor & Csajányi György) - Vincze Ottó - Erdődy János - Szigligeti Ede: Párizsi vendég. Dal a tükörről (Petress Zsuzsa & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Várady László) - Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland = Lopószám (Kishegyi Árpád & Radnay György & Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) = Fatima dala (Petress Zsuzsa) = Hármas (Petress Zsuzsa & Kishegyi Árpád & Radnay György) Ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/18/illenyi-katicaval-tul-az-operencian/; Illényi Katica [/url] Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, énekes a Túl az Óperencián című operettműsor vendége. Az adást a délutáni ismétlés során (a 17 órai hírek után) újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
772 Búbánat 2015-01-15 12:27:44
A Dankó Rádió ma délelőtti operettadásából kiemelem Szirmai Albert manapság alig játszott, kevésbé ismert operettjéből, „A táncos huszárok” –ból felcsendült három részletét. 1909. január 7-én került színre dr. Szirmai Albert harmadik, és az első sikeres operettje a Király Színházban, melyet Rajna Ferenc szövegkönyvére komponált. A táncos huszárok, melybe a „műkedvelő jogász” többek között olyan slágereket írt, mint a „Szép az icipici női cipő” vagy a Szállj, szállj Zephyr igen hamar népszerűvé vált az egész városban, igaz, Szirmai nagyszerű muzsikálási lehetőséget kapott Rajnától, hiszen a történet farsangkor játszódott és arról szólt, huszárok érkeznek egy Rajna menti kis városba, akiket a császár azért rendelt oda, hogy minden lánynak legyen megfelelő táncosa. Így aztán az egész cselekményt átszőtte a tánc és a zene. Tehát nemcsoda, hogy indulói, vérpezsdítő magyar táncai nagy visszhangot keltettek. A rádió is felismerte a darab értékeit, amikor a hatvanas évek elején a legszebb részleteiből stúdiófelvételt készített: Neményi Lili, Németh Marika és Kövecses Béla énekelt, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Erről a rádiófelvételről hallhattuk ma a rádióban a következő részleteket: - Kettős: „Szállj, szállj Zephyr, suhanva szállj, a Rajna vár, vonul a táj, suhanva szállj és muzsikálj, ébredezik a Loreley…” (Németh Marika, Kövecses Béla) - Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara) - Karmester-kettős: „… Karmester, ez a neve néki rettentő, oly, mégis szerelmes belé minden nő… /…De a bálban vezényel a legszebben, szeme sem rebben…. Mint a vezér a harc tűzében….” Németh Marika, Kövecses Béla) A délutáni ismétlés öt órakor kezdődik a Dankó Rádióban, akkor újra meghallgathatjuk ezeket az említett dalokat. (Emellett részletek szólaltak meg Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjéből is.) A rádió frekvenciáin túl, az interneten is elérhető a rádióadás: www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió ma délelőtti operettadásából kiemelem Szirmai Albert manapság alig játszott, kevésbé ismert operettjéből, „A táncos huszárok” –ból felcsendült három részletét. 1909. január 7-én került színre dr. Szirmai Albert harmadik, és az első sikeres operettje a Király Színházban, melyet Rajna Ferenc szövegkönyvére komponált. A táncos huszárok, melybe a „műkedvelő jogász” többek között olyan slágereket írt, mint a „Szép az icipici női cipő” vagy a Szállj, szállj Zephyr igen hamar népszerűvé vált az egész városban, igaz, Szirmai nagyszerű muzsikálási lehetőséget kapott Rajnától, hiszen a történet farsangkor játszódott és arról szólt, huszárok érkeznek egy Rajna menti kis városba, akiket a császár azért rendelt oda, hogy minden lánynak legyen megfelelő táncosa. Így aztán az egész cselekményt átszőtte a tánc és a zene. Tehát nemcsoda, hogy indulói, vérpezsdítő magyar táncai nagy visszhangot keltettek. A rádió is felismerte a darab értékeit, amikor a hatvanas évek elején a legszebb részleteiből stúdiófelvételt készített: Neményi Lili, Németh Marika és Kövecses Béla énekelt, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Erről a rádiófelvételről hallhattuk ma a rádióban a következő részleteket: - Kettős: „Szállj, szállj Zephyr, suhanva szállj, a Rajna vár, vonul a táj, suhanva szállj és muzsikálj, ébredezik a Loreley…” (Németh Marika, Kövecses Béla) - Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara) - Karmester-kettős: „… Karmester, ez a neve néki rettentő, oly, mégis szerelmes belé minden nő… /…De a bálban vezényel a legszebben, szeme sem rebben…. Mint a vezér a harc tűzében….” Németh Marika, Kövecses Béla) A délutáni ismétlés öt órakor kezdődik a Dankó Rádióban, akkor újra meghallgathatjuk ezeket az említett dalokat. (Emellett részletek szólaltak meg Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjéből is.) A rádió frekvenciáin túl, az interneten is elérhető a rádióadás: www.dankoradio.hu oldalon.
771 Búbánat 2015-01-14 14:39:45
Pár hónappal ezelőtt már hallhattunk részleteket a Dankó Rádióban Jones A gésák (The Geisha,1896) című operettjéből, köztük a kis japánokról szóló kedves dalt („A kis Jappy-Jap-Jappy”) Reményi Sándor és az MRT Énekkarának előadásában. Ma a rádióban ismét felcsendült néhány pompás dal, kettős és kórusjelenet a nálunk méltatlanul háttérbe szorult angol klasszikus operett - Arthur Sullivan mellett másik - kiváló szerzőjének, Sidney Jonesnak (1861-1946) a maga korában világsikerű operettjéből. Érdekesség, hogy néhány dalnál a komponista társszerzője a később sikeres musicaljeivel és zenés játékaival hírnevet szerzett Lionel Monckton. A Magyar Rádióban elkészült a nevezett operett teljes stúdiófelvétele, amit először 1970. február 14-én a Kossuth Rádió mutatott be(19.25 – 20.37 óra közötti időpontban) ezzel a szereposztással: Sidney Jones: A gésák Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brand István írta. Rádióra Innocent Vincze Ernő alkalmazta. Vezényel Bródy Tamás. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc. Zenei rendező: Matz László Rendezte: Cserés Miklós dr. Szereplők: Az öreg Vuncsi, egy japán teaház tulajdonosa, aki narrátorként visszaemlékezik ifjúkora történéseire, „botlásaira” - Feleki Kamill (próza) A fiatal Vuncsi - Kibédi Ervin (próza) Mimóza, első gésa - László Margit (próza: Domján Edit) Fairfax, az angol haditengerészet tisztje - Bende Zsolt (próza: Mécs Károly) Molly, Fairfax menyasszonya - Petress Zsuzsa, Cunningham, az angol haditengerészet tisztje - Reményi Sándor (próza: Csanaky József) Katána, a gárdisták parancsnoka - Bartha Alfonz (próza: Verdes Tamás) Lady Constance, angol utazó - Simor Erzsi Juliette, francia utazó - Csala Zsuzsa Imári márki, kormányzó - Csákányi László A délután öt órakor kezdődő, Túl az Óperencián című adásban újra meghallgathatjuk az alábbi részleteket Jones- Monkton operettjéből: - Fairfax és Cunningham kettőse: „ Most fel hát a márkihoz…” (Bende Zsolt és Reményi Sándor, km. az MRT Énekkara) „No, jó háziúr, elpattan a húr, már önnek itt nem jut több húzás, hisz tetteiért most kap illő bért, lerombolni várát sem túlzás /- Nagy hűhónál jobb az egyszerű mód, egy bot megteszi itt most, majd ott végzi el, mit megérdemel /- mi adhatjuk hozzá a ritmust/ - Most fel hát a márkihoz, társak, majd bosszúnkat zengje a kar, már jövünk a bottal és mindenki joggal, hogy megadja amit akar, már vége a halogatásnak, hogy várába hiába búj, mi bevesszük várát, csak védje a várát, szeretett márki úr!...” - Mimóza és Fairfax kettőse: Csók-kettős (László Margit és Bende Zsolt) „Tudjuk Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá, mégis édes lány egy kis szobába… /- Még a csókot át nem éltem… Kicsit meglepő e kérdés, ám úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés? - Gyere gyorsan, kóstold hát! - Én úgy félek, várjunk még – Félni drágám, ettől kár! - Azt is mondták, szájam ég. Többen megszokták azt már… Kezdjünk hát egy leckeórát, van már hozzá jó tanár…/- Tényleg, nagyszerű a csók – Már az első is mily jó – Még nem éreztem ily jót - Már a kezdet bíztató…” - Molly dala (Petress Zsuzsa és az MRT Énekkara): „ Rolly Pollynak keresztelt az apám, Rolly Pollynak nevez egész Japán, Ki az én teámat issza, annak édes csók a titka, örök áhítattal gondol vissza rám…” - Fairfax dala: Tengerészdal: (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának férfikara) „Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán, és ha partra léphetünk, úgy örülnek nekünk, összecsődül annyi asszony és leány, minden ember arca víg, sorra mind kezet szorít és távozáshoz hívnak ám a nők, járva messzi tájakat, ennyi kedvesünk akadt, egyre csak visszavárnak ők/ - Víg a tengerész, bátor és merész, lángra gyúl, ha lányra néz és átölelni kész, hej, nincs időnk, hahó! Lányka várta jól, egy búcsúcsók, s az ég megáld, az ég megáld az ám….” - Tea-dal (Km. az MRT Énekkara) „Ha nő csak könnyet lát, egy csésze jó teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát… / Ez kedves teaház, ma lesz itt mulatás, szól a lágy zene, lányok éneke, jó hely, nem vitás, ha víg a tengerész, már minden jóra kész, még jobban tudja, forró szív van a lány a szíve mélyén, ezt érti a tengerész!. Ó, ha tengerész oly szíves mind, érti a női szívet mind, a lábat, és a csábot…” A műsorban még – egyebek közt – részletek csendültek fel a Csárdáskirálynőből (Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Zentai Anna, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert – 1968) Ezen a héten a Dankó Rádió műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának Szerednyey Béla színész-rendező a beszélgetőtársa. A fent ismertetett műsor visszahallgatható a rádió mellett az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon!
Pár hónappal ezelőtt már hallhattunk részleteket a Dankó Rádióban Jones A gésák (The Geisha,1896) című operettjéből, köztük a kis japánokról szóló kedves dalt („A kis Jappy-Jap-Jappy”) Reményi Sándor és az MRT Énekkarának előadásában. Ma a rádióban ismét felcsendült néhány pompás dal, kettős és kórusjelenet a nálunk méltatlanul háttérbe szorult angol klasszikus operett - Arthur Sullivan mellett másik - kiváló szerzőjének, Sidney Jonesnak (1861-1946) a maga korában világsikerű operettjéből. Érdekesség, hogy néhány dalnál a komponista társszerzője a később sikeres musicaljeivel és zenés játékaival hírnevet szerzett Lionel Monckton. A Magyar Rádióban elkészült a nevezett operett teljes stúdiófelvétele, amit először 1970. február 14-én a Kossuth Rádió mutatott be(19.25 – 20.37 óra közötti időpontban) ezzel a szereposztással: Sidney Jones: A gésák Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brand István írta. Rádióra Innocent Vincze Ernő alkalmazta. Vezényel Bródy Tamás. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc. Zenei rendező: Matz László Rendezte: Cserés Miklós dr. Szereplők: Az öreg Vuncsi, egy japán teaház tulajdonosa, aki narrátorként visszaemlékezik ifjúkora történéseire, „botlásaira” - Feleki Kamill (próza) A fiatal Vuncsi - Kibédi Ervin (próza) Mimóza, első gésa - László Margit (próza: Domján Edit) Fairfax, az angol haditengerészet tisztje - Bende Zsolt (próza: Mécs Károly) Molly, Fairfax menyasszonya - Petress Zsuzsa, Cunningham, az angol haditengerészet tisztje - Reményi Sándor (próza: Csanaky József) Katána, a gárdisták parancsnoka - Bartha Alfonz (próza: Verdes Tamás) Lady Constance, angol utazó - Simor Erzsi Juliette, francia utazó - Csala Zsuzsa Imári márki, kormányzó - Csákányi László A délután öt órakor kezdődő, Túl az Óperencián című adásban újra meghallgathatjuk az alábbi részleteket Jones- Monkton operettjéből: - Fairfax és Cunningham kettőse: „ Most fel hát a márkihoz…” (Bende Zsolt és Reményi Sándor, km. az MRT Énekkara) „No, jó háziúr, elpattan a húr, már önnek itt nem jut több húzás, hisz tetteiért most kap illő bért, lerombolni várát sem túlzás /- Nagy hűhónál jobb az egyszerű mód, egy bot megteszi itt most, majd ott végzi el, mit megérdemel /- mi adhatjuk hozzá a ritmust/ - Most fel hát a márkihoz, társak, majd bosszúnkat zengje a kar, már jövünk a bottal és mindenki joggal, hogy megadja amit akar, már vége a halogatásnak, hogy várába hiába búj, mi bevesszük várát, csak védje a várát, szeretett márki úr!...” - Mimóza és Fairfax kettőse: Csók-kettős (László Margit és Bende Zsolt) „Tudjuk Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá, mégis édes lány egy kis szobába… /- Még a csókot át nem éltem… Kicsit meglepő e kérdés, ám úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés? - Gyere gyorsan, kóstold hát! - Én úgy félek, várjunk még – Félni drágám, ettől kár! - Azt is mondták, szájam ég. Többen megszokták azt már… Kezdjünk hát egy leckeórát, van már hozzá jó tanár…/- Tényleg, nagyszerű a csók – Már az első is mily jó – Még nem éreztem ily jót - Már a kezdet bíztató…” - Molly dala (Petress Zsuzsa és az MRT Énekkara): „ Rolly Pollynak keresztelt az apám, Rolly Pollynak nevez egész Japán, Ki az én teámat issza, annak édes csók a titka, örök áhítattal gondol vissza rám…” - Fairfax dala: Tengerészdal: (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának férfikara) „Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán, és ha partra léphetünk, úgy örülnek nekünk, összecsődül annyi asszony és leány, minden ember arca víg, sorra mind kezet szorít és távozáshoz hívnak ám a nők, járva messzi tájakat, ennyi kedvesünk akadt, egyre csak visszavárnak ők/ - Víg a tengerész, bátor és merész, lángra gyúl, ha lányra néz és átölelni kész, hej, nincs időnk, hahó! Lányka várta jól, egy búcsúcsók, s az ég megáld, az ég megáld az ám….” - Tea-dal (Km. az MRT Énekkara) „Ha nő csak könnyet lát, egy csésze jó teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát… / Ez kedves teaház, ma lesz itt mulatás, szól a lágy zene, lányok éneke, jó hely, nem vitás, ha víg a tengerész, már minden jóra kész, még jobban tudja, forró szív van a lány a szíve mélyén, ezt érti a tengerész!. Ó, ha tengerész oly szíves mind, érti a női szívet mind, a lábat, és a csábot…” A műsorban még – egyebek közt – részletek csendültek fel a Csárdáskirálynőből (Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Zentai Anna, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert – 1968) Ezen a héten a Dankó Rádió műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának Szerednyey Béla színész-rendező a beszélgetőtársa. A fent ismertetett műsor visszahallgatható a rádió mellett az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon!
770 Búbánat 2015-01-13 12:36:35
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/13/tul-az-operencian-medgyesi-mariaval/; Találkozás a stúdióban a ma 80 éves Medgyesi Máriával [/url] Szerkeztő-riporter: Nagy Ibolya A Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti műsorában az örökifjú művésznő megható, szép önvallomásban tárta fel életének - pályájának fontosabb állomásait! Érdemes ezt a beszélgetést visszahallgatni a délután öt órakor kezdődő ismétlő-adásban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon! A mai műsor részletezése a rádió Facebook oldalán megtalálható.
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/13/tul-az-operencian-medgyesi-mariaval/; Találkozás a stúdióban a ma 80 éves Medgyesi Máriával [/url] Szerkeztő-riporter: Nagy Ibolya A Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti műsorában az örökifjú művésznő megható, szép önvallomásban tárta fel életének - pályájának fontosabb állomásait! Érdemes ezt a beszélgetést visszahallgatni a délután öt órakor kezdődő ismétlő-adásban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon! A mai műsor részletezése a rádió Facebook oldalán megtalálható.
769 smaragd 2015-01-11 16:16:40
A sziporkázás ma ér véget, nem csak Latabár, hanem a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya is pörgette a műsort. A tegnapi napon Mezey Mária emlékezett és egy egy szomorú Latabár-levél felolvasásával ért véget a mindenki által kedvelt és elismert művész életpályájának felidézése, amelyet Kemény Egon egyik szimfónikus könnyűzenei szvitje zárt, nagyon felemelően. Ma 17 órakor kezdődik az ismétlés. A műsor a face bookon olvasható.Latabár Kálmán unokája emlékezik. Gáspár Margitot is hallhatjuk, aki szeretett barátjáról, Latyiról beszél egy régi rádiós-interjúban. (Nekem a legjobban az archiv felvételek tetszettek, mai is hallható négy szám. A fiatal és népszerűsége teljében levő Latabár Kálmán akkori ismert operettek dalait énekli, és hozzá a korabeli, rendkívül hangulatos, eredeti hangszerelésben szól a zene.)
A sziporkázás ma ér véget, nem csak Latabár, hanem a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya is pörgette a műsort. A tegnapi napon Mezey Mária emlékezett és egy egy szomorú Latabár-levél felolvasásával ért véget a mindenki által kedvelt és elismert művész életpályájának felidézése, amelyet Kemény Egon egyik szimfónikus könnyűzenei szvitje zárt, nagyon felemelően. Ma 17 órakor kezdődik az ismétlés. A műsor a face bookon olvasható.Latabár Kálmán unokája emlékezik. Gáspár Margitot is hallhatjuk, aki szeretett barátjáról, Latyiról beszél egy régi rádiós-interjúban. (Nekem a legjobban az archiv felvételek tetszettek, mai is hallható négy szám. A fiatal és népszerűsége teljében levő Latabár Kálmán akkori ismert operettek dalait énekli, és hozzá a korabeli, rendkívül hangulatos, eredeti hangszerelésben szól a zene.)
768 Búbánat 2015-01-05 12:30:25
Dankó Rádió - ezen a héten minden nap [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Latab%C3%A1r_K%C3%A1lm%C3%A1n; Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 11.) [/url] Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész művészete áll a Túl az Óperencián című operettműsor középpontjában: [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/05/latabar-kalmanra-emlekezunk/; Latabár Kálmánra emlékezünk [/url] A ma délelőtti adásban bejátszott archív felvételről, egy régi rádióinterjúban Latabár Kálmán beszél a maga „sziporkázó” stílusában a családfáról, a pályakezdetről, az indulásról, a Rákosi Szidi színésziskolájába történt felvételijéről… Az adásban tőle három számot hallhattunk: 11:07:28 Dal Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Én minden nőnek tetszem (Szerző: Gyöngy Pál/Kellér Dezső) 11:30:15 Dal Kiss Manyi & Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Fiatalság, bolondság - A szádat, a szádat (Szerző: Eisemann Mihály/K. Halász Gyula/Kristóf Károly) 11:48:53 Dal Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Ha az ajkam csókot vár (Szerző: Friend, C./Franklin, Dave/Pártos Jenő) A délelőtti műsort öt és hat óra között megismétli a rádió, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio. hu oldalon. Megemlítem még a mai műsorban hallható további zenei részleteket: - Suppé: Boccaccio (Kincses Veronika és Molnár András; Ágai Karola, László Margit, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár. - Eisemann Mihály dalai (Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Sárdy János)
Dankó Rádió - ezen a héten minden nap [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Latab%C3%A1r_K%C3%A1lm%C3%A1n; Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 11.) [/url] Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész művészete áll a Túl az Óperencián című operettműsor középpontjában: [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/01/05/latabar-kalmanra-emlekezunk/; Latabár Kálmánra emlékezünk [/url] A ma délelőtti adásban bejátszott archív felvételről, egy régi rádióinterjúban Latabár Kálmán beszél a maga „sziporkázó” stílusában a családfáról, a pályakezdetről, az indulásról, a Rákosi Szidi színésziskolájába történt felvételijéről… Az adásban tőle három számot hallhattunk: 11:07:28 Dal Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Én minden nőnek tetszem (Szerző: Gyöngy Pál/Kellér Dezső) 11:30:15 Dal Kiss Manyi & Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Fiatalság, bolondság - A szádat, a szádat (Szerző: Eisemann Mihály/K. Halász Gyula/Kristóf Károly) 11:48:53 Dal Latabár Kálmán & Zenekari kíséret -- Ha az ajkam csókot vár (Szerző: Friend, C./Franklin, Dave/Pártos Jenő) A délelőtti műsort öt és hat óra között megismétli a rádió, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio. hu oldalon. Megemlítem még a mai műsorban hallható további zenei részleteket: - Suppé: Boccaccio (Kincses Veronika és Molnár András; Ágai Karola, László Margit, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár. - Eisemann Mihály dalai (Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Sárdy János)
767 Búbánat 2014-12-31 17:17:39 [Válasz erre: 766 Búbánat 2014-12-31 17:16:34]
[url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772751586105417/772748942772348/?type=1&permPage=1; Képek – 3 [/url]
[url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772751586105417/772748942772348/?type=1&permPage=1; Képek – 3 [/url]
766 Búbánat 2014-12-31 17:16:34
A Dankó Rádió Facebook oldalán decemberben folyamatosan hírt adtak a Huszka-operettek részletei Magyar Rádióban készülő új stúdiófelvételének pillanatnyi állásáról. Olvashatjuk már, hogy december 27-én befejeződött a felvétel a rádió 6-os stúdiójában. Az MR szimfonikusok közreműködésével 32 darab Huszka-dallal, kettősökkel, jelenetekkel gyarapodott a Dankó rádió hangarchívuma. A program hangmestere Lukács Miklós, a szerkesztője Nagy Ibolya, a zenei rendezője Bárány Gusztáv, a gyártásvezetője Obulányi Zsóka volt. Az énekes közreműködők között szerepelt: Dancs Annamária, Fischl Mónika, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi, Balczó Péter, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly, Vadász Dániel A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényelte. Minden felvételt, megelőzött egy zongorapróba, ahol az énekesek próbáltak, erről és a zenekari felvétel pillanatairól fényképeket posztoltak ki az oldalon: [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.780610865319489/780610761986166/?type=1&permPage=1; Képek – 6 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.774145559299353/774145322632710/?type=1&permPage=1; Képek – 5 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772984792748763/772983842748858/?type=1&permPage=1; Képek – 4 [/url] [/url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772751586105417/772748942772348/?type=1&permPage=1; Képek – 3 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772602756120300/772602329453676/?type=1&permPage=1; Képek – 2 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.770007456379830/770006863046556/?type=1&permPage=1; Képek - 1 [/url] Kíváncsian várjuk majd a végeredményt, a hangzó ének-zenei anyagot! Huszka Jenő örökbecsű dalait bizonyára követni fogja a többi nagy magyar operettszerző dalainak új felvétele is!
A Dankó Rádió Facebook oldalán decemberben folyamatosan hírt adtak a Huszka-operettek részletei Magyar Rádióban készülő új stúdiófelvételének pillanatnyi állásáról. Olvashatjuk már, hogy december 27-én befejeződött a felvétel a rádió 6-os stúdiójában. Az MR szimfonikusok közreműködésével 32 darab Huszka-dallal, kettősökkel, jelenetekkel gyarapodott a Dankó rádió hangarchívuma. A program hangmestere Lukács Miklós, a szerkesztője Nagy Ibolya, a zenei rendezője Bárány Gusztáv, a gyártásvezetője Obulányi Zsóka volt. Az énekes közreműködők között szerepelt: Dancs Annamária, Fischl Mónika, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi, Balczó Péter, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly, Vadász Dániel A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényelte. Minden felvételt, megelőzött egy zongorapróba, ahol az énekesek próbáltak, erről és a zenekari felvétel pillanatairól fényképeket posztoltak ki az oldalon: [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.780610865319489/780610761986166/?type=1&permPage=1; Képek – 6 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.774145559299353/774145322632710/?type=1&permPage=1; Képek – 5 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772984792748763/772983842748858/?type=1&permPage=1; Képek – 4 [/url] [/url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772751586105417/772748942772348/?type=1&permPage=1; Képek – 3 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.772602756120300/772602329453676/?type=1&permPage=1; Képek – 2 [/url] [url] https://www.facebook.com/579678575412720/photos/pcb.770007456379830/770006863046556/?type=1&permPage=1; Képek - 1 [/url] Kíváncsian várjuk majd a végeredményt, a hangzó ének-zenei anyagot! Huszka Jenő örökbecsű dalait bizonyára követni fogja a többi nagy magyar operettszerző dalainak új felvétele is!
765 Búbánat 2014-12-28 12:11:49 [Válasz erre: 764 smaragd 2014-12-28 11:57:48]
Igen, konkrétan a vidéki színházak helyzete, mai állapota, problémái, és maga a magyar kultúra szerteágazó témaköre kapna kiemelt helyet Gulyás Dénes tervezett új könyvében, amiről szólott ebben a műsorban. Csak szülessen meg az a könyv! Ma utoljára beszélgetett vele Nagy Ibolya, az ismétlést még délután öt és hat óra között meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és a www.dankoradio.hu oldalon. A jövő héten - holnaptól - új vendéget köszönthetünk a rádió operettműsorában: Bodrogi Gyulát!
Igen, konkrétan a vidéki színházak helyzete, mai állapota, problémái, és maga a magyar kultúra szerteágazó témaköre kapna kiemelt helyet Gulyás Dénes tervezett új könyvében, amiről szólott ebben a műsorban. Csak szülessen meg az a könyv! Ma utoljára beszélgetett vele Nagy Ibolya, az ismétlést még délután öt és hat óra között meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és a www.dankoradio.hu oldalon. A jövő héten - holnaptól - új vendéget köszönthetünk a rádió operettműsorában: Bodrogi Gyulát!
764 smaragd 2014-12-28 11:57:48
"Szerintem el van a dolog csúszva", mondta ma Gulyás Dénes a "Túl az Óperencián" sztárvendégeként Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetővel beszélgetve. Kedves Művész Úr, az új könyvet csak írja meg, a szíve majd diktálni fogja, hol a "mezsgye". Nincs egyedül a mai műsor második felében elmondottakkal. Akinek ilyen sokszínű tapasztalata van,mint Önnek országban-világban, a színpadon és a színházi élet minden területén, csak adja át bátran azokat másoknak is. Az ember nem is hinné, hova el nem kerülnek a gondolatok... Ismétlés szokás szerint ma 17 órától.
"Szerintem el van a dolog csúszva", mondta ma Gulyás Dénes a "Túl az Óperencián" sztárvendégeként Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetővel beszélgetve. Kedves Művész Úr, az új könyvet csak írja meg, a szíve majd diktálni fogja, hol a "mezsgye". Nincs egyedül a mai műsor második felében elmondottakkal. Akinek ilyen sokszínű tapasztalata van,mint Önnek országban-világban, a színpadon és a színházi élet minden területén, csak adja át bátran azokat másoknak is. Az ember nem is hinné, hova el nem kerülnek a gondolatok... Ismétlés szokás szerint ma 17 órától.
763 smaragd 2014-12-27 15:58:02
Bessenyei Ferenc halálának 10. évfordulójára is emlékezik a mai adás: "Gulyás Dénessel Túl az Óperencián."(mediaklikk.hu dankoradio) A műsor első részében Gulyás Dénes operaénekes visszaemlékezését hallhatjuk első énekmestereire és rendezői működésére, majd Bessenyei Ferencet említve és méltatva Nagy Ibolya Ruitner Sándor dramaturgot, zenei rendező szavait idézi arról az 1955-ben műsorra tűzött daljátékról, amely a rádióoperettek sorát gyarapította: Kemény Egon zenéje, a "Hatvani diákjai". A finoman megkomponált magyar muzsika mellé az évfordulóhoz az a tény kapcsolódik, hogy ebben a darabban énekelt Bessenyei Ferenc először rádióstúdióban,saját maga alakítva énekesi szerepét is a prózai mellett, hasonlóan Simándy József, aki operaénekesként először mondta el prózai szövegét. Ruitner Sándor,a felvétel zenei rendezője volt. Nagy Ibolya megemlíti, hogy Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 100. évfordulóján, 2005-ben hallhatta legutoljára a rádióhallgató közönség a "Hatvani diákjai" című darabot teljes egészében, a Rádió Dalszínháza bemutatásában. A napi műsor a facebook-oldalon részletezve olvasható. Jó szórakozást kívánok, ma, 17 órától ismétlés!
Bessenyei Ferenc halálának 10. évfordulójára is emlékezik a mai adás: "Gulyás Dénessel Túl az Óperencián."(mediaklikk.hu dankoradio) A műsor első részében Gulyás Dénes operaénekes visszaemlékezését hallhatjuk első énekmestereire és rendezői működésére, majd Bessenyei Ferencet említve és méltatva Nagy Ibolya Ruitner Sándor dramaturgot, zenei rendező szavait idézi arról az 1955-ben műsorra tűzött daljátékról, amely a rádióoperettek sorát gyarapította: Kemény Egon zenéje, a "Hatvani diákjai". A finoman megkomponált magyar muzsika mellé az évfordulóhoz az a tény kapcsolódik, hogy ebben a darabban énekelt Bessenyei Ferenc először rádióstúdióban,saját maga alakítva énekesi szerepét is a prózai mellett, hasonlóan Simándy József, aki operaénekesként először mondta el prózai szövegét. Ruitner Sándor,a felvétel zenei rendezője volt. Nagy Ibolya megemlíti, hogy Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 100. évfordulóján, 2005-ben hallhatta legutoljára a rádióhallgató közönség a "Hatvani diákjai" című darabot teljes egészében, a Rádió Dalszínháza bemutatásában. A napi műsor a facebook-oldalon részletezve olvasható. Jó szórakozást kívánok, ma, 17 órától ismétlés!
762 Búbánat 2014-12-24 14:25:29
A Dankó Rádió mai operettműsorában is szerepelt egy különleges, ritkán játszott és a rádióban sem gyakorta felcsendülő operett részletei: Csajkovszkij – Klein: A diadalmas asszony! Ahogyan Berté Henrik a Három a kislány esetében Schubert dallamaiból összeállította, meghangszerelte és hozzákomponált, ez a minta lebegett Josef Klein (1870-1933) osztrák hegedűművész, karmester és zeneszerző szeme előtt, amikor pályatársáétól hat évvel később ő Csajkovszkij balettzenéiből – elsősorban a Hattyúk tavából – vett át részleteket, de a szerző más műveiből is merített, amelyeket maga hangszerelt és egészített ki és állította össze háromfelvonásos operetté. Az új darab 1922-ben került Bécsben bemutatásra, nálunk a Városi Színház (a mai „Erkel”) mutatta be a következő évben. Jozef Klein operettje Oscar Friedmann-Lunzer és a magyar származású Béla Jenbach librettójára készült, a magyar szöveg Harsányi Zsolt munkája. Az operett az 1700-as évek elején játszódik Oroszországban, I. Péter cár uralkodása idején. A színhelyek Menysikov tábornagy katonai tábora Marienburgnál (ma Malbork Lengyelországban); a tábornagy moszkvai palotája; a cári palota egy terme Moszkvában. A darabban I. Péter prózai szerep, viszont az abszolút főszerep Alexander Menysikové (tenor vagy bariton); érdekesség hogy szerelme, Márta (szoprán), „ A diadalmas asszony”, akit pártfogásába vett, a darab végére nem vele, hanem I. Péter cárral áll az oltár elé, mint Katalin cárnő (a valós történelmi háttérből ismert, hogy az egyszerű parasztlány, Marfa, később a I. Péter szeretője lett, áttért a ortodox hitre, felvette a Katyerina nevet, s miután a cár feleségül vette, ez a megszólítás (azaz: Katalin cárnő) illette. Az operett ezt a valós historikus hátteret felhasználva állítja elénk az itt Mártaként megjelenő Marfa/Katyerina és a cár egymásra találásának történetét. Itthon igen keveset játszották: Kecskeméti Katona József Színház (1949-1950), Pécsi Nemzeti Színház (1950), Pesten a Bányász (a későbbi Józsefvárosi) Színház (1950), hosszú idő elteltével a Győri Kisfaludy Színház (2004). 2010-ben a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál keretében hangzott el újra A diadalmas asszony, de csak zongorakísérettel előadva. Szerencsére a rádióban a darab több részletét – többször is – felvették Erdődy János dalszövegeivel: például Márta románcát Neményi Lili, Moldován Stefánia és Házy Erzsébet, Sass Sylvia is énekelte, vagy ismerjük Menysikov jeleneteit (ária, kettősök) Szabó Miklós, Udvardy Tibor énekhangján is. Legutoljára a nyolcvanas évek végén az operett keresztmetszetének új felvételét rögzítették a rádió stúdiójában: a főbb szerepekben Tokody Ilonával (Márta), Gulyás Dénessel (Menysikov), Zempléni Máriával (Szonya, markotányosnő), Rozsos Istvánnal (Vaszilij Bronyin), km.. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. Erről a rádiófelvételről szólalt meg ma az alábbi két részlet: - Menysikov dala az I. felvonásból: „ Mennyi szépet mondtam már a nőknek, mennyi asszony csókja volt enyém, mégsem láttam, nem találtam őket, de hiába vártam - lestem én, azt a lányat, azt szenvedélyt kutattad, melyre gyógyít majd az életed, mindegyiktől válni kellett már unottan, minden korban volt nekem…. / Hol az az asszony ki rabul ejtett, hol az az asszony, kit nem felejtek, hol van mámor, az örök lobogás, hol az a nő, aki minden nap más, hol az az asszony, akire vágyom, aki az élet, az én halálom, aki a sorsom, az álmom, az egyetlen nő, legyen életem mind ez örök!...” - Gulyás Dénes és az MRT Énekkara - Szonya és Vaszilj vidám kettőse az I. felvonásból: „ A gentleman az nem siet, meg nem lepődik, nem fizet…./- Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár, - Bánja az ördög, mi vár reám …” – Zempléni Mária és Rozsos István Az ötvenes évek végén készült keresztmetszetről pedig az Induló együttes hangzott el Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus előadásában, vezényel: Bródy Tamás: „Amióta dalom csalogány, amióta nincs már s az kérdés…. Minden megfejt a bölcs tudomány, és mégis egyáltalán, és ez a kérdés rettentő, meg nem oldják egy-kettő , ez a kérdés nem más, mint a nő, mert Ádám-apánk mondta már: minden férfi pórul jár, reszkess tőlem a nő, a nő, a nő… /mivel bárhogy jár a bölcsek szája, mégsem hallgat senki rája, mindig szoknyabolond….” Már csak a fenti három operettrészlet miatt is érdemes meghallgatni újra a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorát: kezdés 17 órakor, az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió mai operettműsorában is szerepelt egy különleges, ritkán játszott és a rádióban sem gyakorta felcsendülő operett részletei: Csajkovszkij – Klein: A diadalmas asszony! Ahogyan Berté Henrik a Három a kislány esetében Schubert dallamaiból összeállította, meghangszerelte és hozzákomponált, ez a minta lebegett Josef Klein (1870-1933) osztrák hegedűművész, karmester és zeneszerző szeme előtt, amikor pályatársáétól hat évvel később ő Csajkovszkij balettzenéiből – elsősorban a Hattyúk tavából – vett át részleteket, de a szerző más műveiből is merített, amelyeket maga hangszerelt és egészített ki és állította össze háromfelvonásos operetté. Az új darab 1922-ben került Bécsben bemutatásra, nálunk a Városi Színház (a mai „Erkel”) mutatta be a következő évben. Jozef Klein operettje Oscar Friedmann-Lunzer és a magyar származású Béla Jenbach librettójára készült, a magyar szöveg Harsányi Zsolt munkája. Az operett az 1700-as évek elején játszódik Oroszországban, I. Péter cár uralkodása idején. A színhelyek Menysikov tábornagy katonai tábora Marienburgnál (ma Malbork Lengyelországban); a tábornagy moszkvai palotája; a cári palota egy terme Moszkvában. A darabban I. Péter prózai szerep, viszont az abszolút főszerep Alexander Menysikové (tenor vagy bariton); érdekesség hogy szerelme, Márta (szoprán), „ A diadalmas asszony”, akit pártfogásába vett, a darab végére nem vele, hanem I. Péter cárral áll az oltár elé, mint Katalin cárnő (a valós történelmi háttérből ismert, hogy az egyszerű parasztlány, Marfa, később a I. Péter szeretője lett, áttért a ortodox hitre, felvette a Katyerina nevet, s miután a cár feleségül vette, ez a megszólítás (azaz: Katalin cárnő) illette. Az operett ezt a valós historikus hátteret felhasználva állítja elénk az itt Mártaként megjelenő Marfa/Katyerina és a cár egymásra találásának történetét. Itthon igen keveset játszották: Kecskeméti Katona József Színház (1949-1950), Pécsi Nemzeti Színház (1950), Pesten a Bányász (a későbbi Józsefvárosi) Színház (1950), hosszú idő elteltével a Győri Kisfaludy Színház (2004). 2010-ben a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál keretében hangzott el újra A diadalmas asszony, de csak zongorakísérettel előadva. Szerencsére a rádióban a darab több részletét – többször is – felvették Erdődy János dalszövegeivel: például Márta románcát Neményi Lili, Moldován Stefánia és Házy Erzsébet, Sass Sylvia is énekelte, vagy ismerjük Menysikov jeleneteit (ária, kettősök) Szabó Miklós, Udvardy Tibor énekhangján is. Legutoljára a nyolcvanas évek végén az operett keresztmetszetének új felvételét rögzítették a rádió stúdiójában: a főbb szerepekben Tokody Ilonával (Márta), Gulyás Dénessel (Menysikov), Zempléni Máriával (Szonya, markotányosnő), Rozsos Istvánnal (Vaszilij Bronyin), km.. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. Erről a rádiófelvételről szólalt meg ma az alábbi két részlet: - Menysikov dala az I. felvonásból: „ Mennyi szépet mondtam már a nőknek, mennyi asszony csókja volt enyém, mégsem láttam, nem találtam őket, de hiába vártam - lestem én, azt a lányat, azt szenvedélyt kutattad, melyre gyógyít majd az életed, mindegyiktől válni kellett már unottan, minden korban volt nekem…. / Hol az az asszony ki rabul ejtett, hol az az asszony, kit nem felejtek, hol van mámor, az örök lobogás, hol az a nő, aki minden nap más, hol az az asszony, akire vágyom, aki az élet, az én halálom, aki a sorsom, az álmom, az egyetlen nő, legyen életem mind ez örök!...” - Gulyás Dénes és az MRT Énekkara - Szonya és Vaszilj vidám kettőse az I. felvonásból: „ A gentleman az nem siet, meg nem lepődik, nem fizet…./- Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár, - Bánja az ördög, mi vár reám …” – Zempléni Mária és Rozsos István Az ötvenes évek végén készült keresztmetszetről pedig az Induló együttes hangzott el Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József és a Földényi-kórus előadásában, vezényel: Bródy Tamás: „Amióta dalom csalogány, amióta nincs már s az kérdés…. Minden megfejt a bölcs tudomány, és mégis egyáltalán, és ez a kérdés rettentő, meg nem oldják egy-kettő , ez a kérdés nem más, mint a nő, mert Ádám-apánk mondta már: minden férfi pórul jár, reszkess tőlem a nő, a nő, a nő… /mivel bárhogy jár a bölcsek szája, mégsem hallgat senki rája, mindig szoknyabolond….” Már csak a fenti három operettrészlet miatt is érdemes meghallgatni újra a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorát: kezdés 17 órakor, az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
761 Búbánat 2014-12-22 13:56:12 [Válasz erre: 760 Búbánat 2014-12-22 00:22:42]
Fenn van már a Dankó Rádió Facebook oldalán a Túl az Óperencián című operettadás hétfői, keddi és szerda műsor-részletezése. Mint jeleztem, ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes a vendég a stúdióban, kivel Nagy Ibolya beszélget. És a zenei válogatásban olvasom mindazokat az operettfelvételeket, melyeket előzetesen vártam. De a mai adásban a Paganini mellett egy másik, ritkán hallható kedvenc dalművemből is megszólalt három nagyszerű részlet, erről itt bővebben szólok: Offenbach: A 66-os szám. Egyfelvonásos daljáték. Korábban, a hatvanas években, már készült belőle egy teljes stúdiófelvétel a rádióban (Fischer Sándor - László Margit, Palcsó Sándor, Radnay György; rendezte: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor). Az a változat, amiből ma hallhattunk részleteket, egy stúdió-keresztmetszet: Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23. - François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km. Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes „-Teljesülhet minden vágya, Isten éltesse Önt, soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták azt nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben itt beszéli el a jó burgundi történetét: /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, hogy a jó bor - hogy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mely ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu…akármi boldogságra, búbánat kell a telt pohár…” - Susan dala, Susan és Piccolo kettőse - előadja Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes: „…Útra keltem rögtön, én szülőhazám, tiroli csúcsok, el kellett válnom; édesanyám el kellett válnom, idegen földön, a csalit járnom, a bánat úgy szívemben vádolt, hát áldjon az ég!... / - Az utat én is véled járom, megosztom sorsom mindenképp, mert Téged bármi bánat várjon, az élet csak Tevéled szép!; szülőhazám…” - Susan és Piccolo kettőse - előadja Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes: „ Ó, szép Tirol, ó szép Tirol!, hol jódli szól… /- Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól - Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól-, Kislány, jön a dombról, szöknél haza már, titkon kire gondol, itthon mire vár?...” Gulyás Dénes énekelt még részletet Verdi Requiemjéből: „Hostias et preces tibi Domine laudis offerimus” (Shirley Verrett, Lucia Valentini Ferrari, Gulyás Dénes, Paul Plishka - ének, Milánói Scala Ének-, és Zenekara, vez.: Claudio Abbado - Erkel Színház, 1981. június 15.); Rinuccio dala a Gianni Schicchiből. Lukács Margit színművésznőről is megemlékezett a műsorvezető, Nagy Iboly, aki ma lenne 100 éves. A műsor zárásaként ismét A 66-os szám daljátékból csendült fel a nyitánynak egy részlete. A szokásos délután ismétlés kezdő időpontja: 17 óra. Nemcsak a rádió hullámhosszán élvezhetjük az adást, mert az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Fenn van már a Dankó Rádió Facebook oldalán a Túl az Óperencián című operettadás hétfői, keddi és szerda műsor-részletezése. Mint jeleztem, ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes a vendég a stúdióban, kivel Nagy Ibolya beszélget. És a zenei válogatásban olvasom mindazokat az operettfelvételeket, melyeket előzetesen vártam. De a mai adásban a Paganini mellett egy másik, ritkán hallható kedvenc dalművemből is megszólalt három nagyszerű részlet, erről itt bővebben szólok: Offenbach: A 66-os szám. Egyfelvonásos daljáték. Korábban, a hatvanas években, már készült belőle egy teljes stúdiófelvétel a rádióban (Fischer Sándor - László Margit, Palcsó Sándor, Radnay György; rendezte: Szécsi Ferenc, zenei rendező: Ruitner Sándor). Az a változat, amiből ma hallhattunk részleteket, egy stúdió-keresztmetszet: Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23. - François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km. Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes „-Teljesülhet minden vágya, Isten éltesse Önt, soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták azt nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben itt beszéli el a jó burgundi történetét: /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, hogy a jó bor - hogy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mely ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu…akármi boldogságra, búbánat kell a telt pohár…” - Susan dala, Susan és Piccolo kettőse - előadja Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes: „…Útra keltem rögtön, én szülőhazám, tiroli csúcsok, el kellett válnom; édesanyám el kellett válnom, idegen földön, a csalit járnom, a bánat úgy szívemben vádolt, hát áldjon az ég!... / - Az utat én is véled járom, megosztom sorsom mindenképp, mert Téged bármi bánat várjon, az élet csak Tevéled szép!; szülőhazám…” - Susan és Piccolo kettőse - előadja Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes: „ Ó, szép Tirol, ó szép Tirol!, hol jódli szól… /- Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól - Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól-, Kislány, jön a dombról, szöknél haza már, titkon kire gondol, itthon mire vár?...” Gulyás Dénes énekelt még részletet Verdi Requiemjéből: „Hostias et preces tibi Domine laudis offerimus” (Shirley Verrett, Lucia Valentini Ferrari, Gulyás Dénes, Paul Plishka - ének, Milánói Scala Ének-, és Zenekara, vez.: Claudio Abbado - Erkel Színház, 1981. június 15.); Rinuccio dala a Gianni Schicchiből. Lukács Margit színművésznőről is megemlékezett a műsorvezető, Nagy Iboly, aki ma lenne 100 éves. A műsor zárásaként ismét A 66-os szám daljátékból csendült fel a nyitánynak egy részlete. A szokásos délután ismétlés kezdő időpontja: 17 óra. Nemcsak a rádió hullámhosszán élvezhetjük az adást, mert az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
760 Búbánat 2014-12-22 00:22:42 [Válasz erre: 759 Búbánat 2014-12-21 23:16:29]
Talán hallunk Gulyás Dénes operettfelvételei közül az alábbi művekből is részleteket a heti műsorban: Lehár: Paganini – Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András Kálmán: Marica grófnő – Kincses Veronika, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás Huszka: Gül baba - Farkas Katalin, Gulyás Dénes, Gáti István, Korcsmáros Péter, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Makláry László Lehár: Cigányszerelem - Kincses Veronika, Kukely Júlia, Bende Zsolt, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, Molnár András, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara Csajkovszkij-Klein: A diadalmas asszony - Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Zempléni Mária, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás
Talán hallunk Gulyás Dénes operettfelvételei közül az alábbi művekből is részleteket a heti műsorban: Lehár: Paganini – Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András Kálmán: Marica grófnő – Kincses Veronika, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás Huszka: Gül baba - Farkas Katalin, Gulyás Dénes, Gáti István, Korcsmáros Péter, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Makláry László Lehár: Cigányszerelem - Kincses Veronika, Kukely Júlia, Bende Zsolt, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, Molnár András, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara Csajkovszkij-Klein: A diadalmas asszony - Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Zempléni Mária, Rozsos István, MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás
759 Búbánat 2014-12-21 23:16:29 [Válasz erre: 758 Búbánat 2014-12-21 13:34:36]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/12/21/gulyas-denessel-tul-az-operencian/; Gulyás Dénes [/url] Dankó Rádióban: DECEMBER 22-28. 11:00 ÉS 17:00
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/12/21/gulyas-denessel-tul-az-operencian/; Gulyás Dénes [/url] Dankó Rádióban: DECEMBER 22-28. 11:00 ÉS 17:00
758 Búbánat 2014-12-21 13:34:36
Holnaptól – a jövő héten minden nap – Gulyás Dénes operaénekes lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadásának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget. Ezen a héten - ma utoljára - Szilágyi Olga énekművész a rádió vendége (délután öt órától újra meghallgatható a műsor). A mai zenei program vegyes: régi slágerek, operettdalok, az előadók között szerepel: Szilágyi Olga, Kalmár Pál, Latabár Kálmán, Sebő Miklós, Sárdy János, Honthy Hanna, Mensáros László, Udvardy Tibor, Vadász Zsolt. (Lehár-, Erdélyi Mihály-,Puccini-, Buday Dénes- és Kálmán Imre-melódiák)
Holnaptól – a jövő héten minden nap – Gulyás Dénes operaénekes lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadásának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget. Ezen a héten - ma utoljára - Szilágyi Olga énekművész a rádió vendége (délután öt órától újra meghallgatható a műsor). A mai zenei program vegyes: régi slágerek, operettdalok, az előadók között szerepel: Szilágyi Olga, Kalmár Pál, Latabár Kálmán, Sebő Miklós, Sárdy János, Honthy Hanna, Mensáros László, Udvardy Tibor, Vadász Zsolt. (Lehár-, Erdélyi Mihály-,Puccini-, Buday Dénes- és Kálmán Imre-melódiák)
757 smaragd 2014-12-17 14:24:19
Ezt az örömet nagyon kiérdemelted a "Túl az Óperencián"- tól! :-) Jó, hogy megosztottad velünk. (Néhány hete én is kaptam tőlük valamit, amit még sosem hallottam, azt hittem, hogy nem is fogom soha, hasonlóan a Te élményedhez :-) Azóta a családban a kisgyerekek erre "masíroznak", követelik, "még egyszer"...)
Ezt az örömet nagyon kiérdemelted a "Túl az Óperencián"- tól! :-) Jó, hogy megosztottad velünk. (Néhány hete én is kaptam tőlük valamit, amit még sosem hallottam, azt hittem, hogy nem is fogom soha, hasonlóan a Te élményedhez :-) Azóta a családban a kisgyerekek erre "masíroznak", követelik, "még egyszer"...)
756 Búbánat 2014-12-17 10:56:18 [Válasz erre: 755 Búbánat 2014-12-16 12:56:09]
Az említett Paganini-duett dalszövegét kiírtam magamnak, miután visszahallgattam a rádiófelvételről. Az Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek című topicba beírtam.
Az említett Paganini-duett dalszövegét kiírtam magamnak, miután visszahallgattam a rádiófelvételről. Az Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek című topicba beírtam.
755 Búbánat 2014-12-16 12:56:09
Évtizedeket kellett várnom, hogy újra halljam a rádióban kedvenc duettemet a Paganiniből! – Egyszerűen nem értettem, hogy annyi éven át szerkesztők sokasága éppen ezt az egy – pompás - részletét hagyja ki a műnek, egyáltalán nem játsszák be, és már kezdtem lemondani róla, hogy ebben az életben még meghallgathatom ezt a duettet. (Sőt, már arra kezdtem gyanakodni, hogy cserbenhagyott az emlékezetem, és nem is a Paganiniből, hanem Lehár egy másik, ritkán játszott operettjéből való ez a részlet.) És mit tesz a véletlen? A Dankó Rádió mai operettadásában, számomra hihetetlenül, de felcsendült végre ez a vágyott, nevezetes vidám kettős Zentay Anna és Kishegyi Árpád tolmácsolásában: „Ha este nyit a színház, hát ne számíts rám…” - mégpedig arról a stúdiófelvételről szólalt meg ez a kettős, mely a hatvanas évek elején készült a rádióban. Az operett főszerepeit (Paganini és Eliza) Szabó Miklós és Orosz Júlia énekelték, az MRT Szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Hozzá kell tennem, nem a teljes operettet rögzítették akkor a stúdióban, hanem egy keresztmetszet készült el a legismertebb énekszámokból. Abban az időben még gyakorta lehetett hallani ezt is az rádió operett műsoraiban. Remélem, megtört a jég, és a Dankó Rádió a későbbi operettadásaiban újra és újra felcsendülnek majd a Paganiniből ez a most „újra felfedezett” vidám kettős Zentay Anna és Kishegyi Árpád énekhangján. (Megjegyzem, az 1981-ben készült teljes operettfelvételről (Sebestyén András - Gulyás Dénes, Kalmár Magda, Rozsos István, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor) mintha hiányozna ez a kettős… Ezúttal éppen nem figyeltem oda, mi is megy a rádióban, csak az első hangokra kaptam fel a fejem, de ekkor már késő volt, hogy elindítsam a magnómon a felvételt. Marad a délután ötkor kezdődő ismétlés. Még nem került fel a mai műsor részletezése a rádió facebook oldalára, így gyorsan ideírom, még mit hallhattunk az operettadásban: Paganini részletei mellett Kálmán Imre operettjeiből hangzottak el dalok és kettősök a Csárdáskirálynőből, a Zsuzsi kisasszonyból és a Marica grófnőből. Utóbbi operettből felcsendülő „Szép város Kolozsvár… „- duettben a szopránt a Túl az Óperencián című műsor e heti vendége, Szilágyi Olga énekművésznő szólaltatta meg felvételéről. Suppé Pikk dámájának híres nyitányával zárult a Dankó Rádió délelőtti adása. Ismétlés 17 órától a rádióban az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
Évtizedeket kellett várnom, hogy újra halljam a rádióban kedvenc duettemet a Paganiniből! – Egyszerűen nem értettem, hogy annyi éven át szerkesztők sokasága éppen ezt az egy – pompás - részletét hagyja ki a műnek, egyáltalán nem játsszák be, és már kezdtem lemondani róla, hogy ebben az életben még meghallgathatom ezt a duettet. (Sőt, már arra kezdtem gyanakodni, hogy cserbenhagyott az emlékezetem, és nem is a Paganiniből, hanem Lehár egy másik, ritkán játszott operettjéből való ez a részlet.) És mit tesz a véletlen? A Dankó Rádió mai operettadásában, számomra hihetetlenül, de felcsendült végre ez a vágyott, nevezetes vidám kettős Zentay Anna és Kishegyi Árpád tolmácsolásában: „Ha este nyit a színház, hát ne számíts rám…” - mégpedig arról a stúdiófelvételről szólalt meg ez a kettős, mely a hatvanas évek elején készült a rádióban. Az operett főszerepeit (Paganini és Eliza) Szabó Miklós és Orosz Júlia énekelték, az MRT Szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Hozzá kell tennem, nem a teljes operettet rögzítették akkor a stúdióban, hanem egy keresztmetszet készült el a legismertebb énekszámokból. Abban az időben még gyakorta lehetett hallani ezt is az rádió operett műsoraiban. Remélem, megtört a jég, és a Dankó Rádió a későbbi operettadásaiban újra és újra felcsendülnek majd a Paganiniből ez a most „újra felfedezett” vidám kettős Zentay Anna és Kishegyi Árpád énekhangján. (Megjegyzem, az 1981-ben készült teljes operettfelvételről (Sebestyén András - Gulyás Dénes, Kalmár Magda, Rozsos István, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor) mintha hiányozna ez a kettős… Ezúttal éppen nem figyeltem oda, mi is megy a rádióban, csak az első hangokra kaptam fel a fejem, de ekkor már késő volt, hogy elindítsam a magnómon a felvételt. Marad a délután ötkor kezdődő ismétlés. Még nem került fel a mai műsor részletezése a rádió facebook oldalára, így gyorsan ideírom, még mit hallhattunk az operettadásban: Paganini részletei mellett Kálmán Imre operettjeiből hangzottak el dalok és kettősök a Csárdáskirálynőből, a Zsuzsi kisasszonyból és a Marica grófnőből. Utóbbi operettből felcsendülő „Szép város Kolozsvár… „- duettben a szopránt a Túl az Óperencián című műsor e heti vendége, Szilágyi Olga énekművésznő szólaltatta meg felvételéről. Suppé Pikk dámájának híres nyitányával zárult a Dankó Rádió délelőtti adása. Ismétlés 17 órától a rádióban az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon.
754 Búbánat 2014-12-16 12:55:44 [Válasz erre: 753 smaragd 2014-12-16 07:18:59]
Talán olvassák mások is az ideírtakat és jogos kérdésed nem pusztába kiáltott szavak csupán, és vannak talán, akik felkapják erre a fejüket és tesznek ennek érdekében valamit.
Talán olvassák mások is az ideírtakat és jogos kérdésed nem pusztába kiáltott szavak csupán, és vannak talán, akik felkapják erre a fejüket és tesznek ennek érdekében valamit.
753 smaragd 2014-12-16 07:18:59
Kedves Búbánat! Csodálattal olvastam Fejes Cecília és Ruitner Sándor több évtizedes rádiós és televíziós szakmai működéséről. Életművük rövid bemutatásával lehetővé tetted, hogy kivételes mértékű elkötelezettségüket a komoly- és könnyűzene irányába megismerhessük. Vajon van-e valaki a zenei élet mai vezetői között, aki olvassa bejegyzéseinket és méltó kitüntetésre felterjeszti a magas kort megélt - de lélekben minden bizonnyal fiatal maradt - Ruitner Sándort és Fejes Cecíliát, a Magyar Rádió zenei rendezőit?
Kedves Búbánat! Csodálattal olvastam Fejes Cecília és Ruitner Sándor több évtizedes rádiós és televíziós szakmai működéséről. Életművük rövid bemutatásával lehetővé tetted, hogy kivételes mértékű elkötelezettségüket a komoly- és könnyűzene irányába megismerhessük. Vajon van-e valaki a zenei élet mai vezetői között, aki olvassa bejegyzéseinket és méltó kitüntetésre felterjeszti a magas kort megélt - de lélekben minden bizonnyal fiatal maradt - Ruitner Sándort és Fejes Cecíliát, a Magyar Rádió zenei rendezőit?
752 Búbánat 2014-12-15 19:37:25 [Válasz erre: 751 Búbánat 2014-12-15 19:33:16]
Azt hiszem, hogy a közmédia e két fontos intézményének át kellene gondolnia műsorpolitikáját és nem hagyni porosodni zenei hang- és képarchívumaik mélyén elfekvő kincseket, amelyek végső soron a mieinké is – a mindenkori közönségé! Érdemes lenne rendszeresen műsorra tűzni és ismételni is ezeket a népszerű, nevezetes alkotásokat, hiszen nem kevesen vagyunk, akik mindig szívesen hallgatjuk-nézzük az "éter hullámhosszán" sugárzott szép zenei-színházi témájú műsorokat – sok esetben keressük, de nem találjuk kedvenceinket, de azért sem adjuk fel az örök reményt! Hiszek abban, hogy ezek a példaként említett értékes kulturális alkotások műsoridőt és profil-tisztított csatornát kapnak. A kezdeti lépések megtörténtek, van már Dankó Rádiónk és van M3 televíziós csatornánk. Van miről – honnan - elindulni…
Azt hiszem, hogy a közmédia e két fontos intézményének át kellene gondolnia műsorpolitikáját és nem hagyni porosodni zenei hang- és képarchívumaik mélyén elfekvő kincseket, amelyek végső soron a mieinké is – a mindenkori közönségé! Érdemes lenne rendszeresen műsorra tűzni és ismételni is ezeket a népszerű, nevezetes alkotásokat, hiszen nem kevesen vagyunk, akik mindig szívesen hallgatjuk-nézzük az "éter hullámhosszán" sugárzott szép zenei-színházi témájú műsorokat – sok esetben keressük, de nem találjuk kedvenceinket, de azért sem adjuk fel az örök reményt! Hiszek abban, hogy ezek a példaként említett értékes kulturális alkotások műsoridőt és profil-tisztított csatornát kapnak. A kezdeti lépések megtörténtek, van már Dankó Rádiónk és van M3 televíziós csatornánk. Van miről – honnan - elindulni…
751 Búbánat 2014-12-15 19:33:16 [Válasz erre: 744 smaragd 2014-12-15 03:57:26]
Kedves Smaragd! Jó, hogy említetted Fejes Cecília zenei rendezőt! Akárcsak a korábban itt nevesített Ruitner Sándor - aki civilben élete társa -, ő is évtizedekig ebben a szakmában dolgozott (talán még most is tevékenykedik?), megszámlálhatatlan rádiós és televíziós produkció fűződik nevéhez. Több oldalt kellene teleírnom, ha felsorolnám azokat a darabcímeket, melyek felvételén zenei rendezőként közreműködött. Azért megkísérlem - korlátozott keretek között maradva -, áttekinteni ezt az életművet. I. Fejes Cecília rádiós munkái között említem ugyanazt a sorozatot, amelyet Ruitner Sándor esetében már felhoztam, azonban beszélgetős vagy szerkesztői-műsorvezetői feladatokat igénylő műsorairól nem tudok. 1.) Rádió Dalszínháza (operett, daljáték, zenés játék) Például Offenbach: Fortunio dala (1958); Huszka: Gül baba (1962); Kálmán: Cigányprímás – keresztmetszet (1964); Vujicsics: Éjféli operabemutató (1964); Fall: Az elvált asszony (1964); Offenbach: A varázshegedű (1965); Johann Strauss: A királyné csipkekendője (1967); Fényes: Maya (1971); Lehár: Éva (1975); Lehár: Giuditta (1983); Huszka: Lili bárónő (1983) 2.) Felejthetetlen hangversenyek délidőben a Magyar Rádió archívumából - 1970 - 1980-as évek. Például: Johann Strauss-est közvetítése a Budapest Kongresszusi Központból: Km. Kincses Veronika, Kobajasi Kenicsiró, Magyar Állami Hangversenyzenekar (1989. július 26.) 3.) A hét zeneműve - kulturális / művészeti műsor –sorozat (2000-es évek) 4.) Egyéb rádiófelvételek készítése: Erre példa Kodály és Bárdos kórusművek felvétele a rádió 22-es stúdiójában (1976) 5.) Rádiószínház – „HangjátékTér” - drámák rádióváltozatai Például:Euripidész - Decsényi János: Elektra (1970); Moliére – Hidas Frigyes: Az úrhatnám polgár (1973); Federico Garcia Lorca – Szokolay Sándor: Bernarda Alba háza (1974); Bornemissza Péter – Benkő Dániel: Tragédia magyar nyelven a Sophocles Electrájából(1977); „Lacrimosa” - Balázs Béla Mozart című drámája nyomán írta Ruitner Sándor (1991) 6.) Rádiószínház, Kuckó – zenés mesejátékok Például: Enyedy György – Szokolay Sándor: A tréfás kedvű hóember (1973); Urbán Gyula – Gulyás László: Röffencs, az irigy perselymalac (1975); Benedek Elek - András Béla: Mirkó királyfi (1978); Urbán Gyula – Gulyás László: Tündér Ilona (1978); Jevgenyij Svarc – Decsényi János: Az elvarázsolt testvérek (1981) II. Fejes Cecília a televízió zenés színházi produkcióiban is rendkívül sokat „tett le az asztalra”. Zenei rendezései több tucatra rúgnak! 1. ) Nemcsak a rádióban, hanem a TV-ben készült, gyermekeknek szóló mesejátékok zenei anyagát is rendezte. Ilyen volt például „A nagyeszű sündisznócska” fekete-fehér, televíziós bábfilmsorozat, mely 1980-ban készült, majd 1981 Karácsonyán közvetítette a Magyar Televízió. A sorozat Móra Ferenc összegyűjtött történetei alapján készült Tordon Ákos forgatókönyvével együtt. Zeneszerző: Váry Ferenc. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, vezényelt: Sebestyén András. 2. ) Zenés TV Színház opera, operett, balett, musical, zenés játék produkciói közül kiemelem a következőket, melyeknek Fejes Cecília a zenei rendezője: - Ránki György: Hölgyválasz (1971) - Lendvay Kamilló: A bűvös szék (1972) - Huszka: Bob herceg (1972) - Sárközi István: Y háború –bábopera (1973) - Schubert: Házi háború (1973) - Dohnányi: A tenor (1973) - Vincze Ottó: A szüzek városa (1973) - Nusic-Kalinsky: A gomb - opera-szatíra (1973) - Ibert: Angelika (1973) - Sullivan: A mikádó (1974) - Hidas Frigyes: A tökéletes alattvaló (1974) - Tamássy Zdenkó: Vendégek (1975) - Huszka: Lili bárónő (1975) - Horváth Jenő: A szabin nők elrablása (1976) - William Walton: A medve (1976) - Hidas Frigyes: A cédrus – balett (1977) - Fényes Szabolcs: Sakk-matt (1977) - Erkel: Hunyadi László (1977) - Suppé: Boccaccio (1978) - Leoncavallo: Bajazzók (1978) - Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony (1981) - Puccini: A köpeny (1981) -Jacobi: Sybill (1981) - Erkel: Névtelen hősök (1982) - Planquette: A corneville-i harangok (1982) - Fényes Szabolcs: Osztrigás Mici (1983) - Mozart La Finta giardineria című műve nyomán: Mirandolina (1983) - Vujicsics Tivadar – László Miklós – Brand István: Éjféli operabemutató – zenés tréfa (1985) - Jacobi: Leányvásár (1985) - Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (1986) - Kálmán: A montmartre-i ibolya (1988) - Schubert-Berté: Három a kislány (1988) - Hervé: Lili (1989) - Erkel: István király (1993) 3.) Legyen még itt néhány televíziós produkció, film címe: - 1973. június 22. 20.40: Kun Zsuzsa balettművész, mint műsorvezető mutatkozott be a Balettcipő című műsorban. - 1975. december 14., 21.10: Zenés TV Színház bemutató Farkas Ferenc zeneszerző 70. születésnapjára - 1979. november 2. 20.01: Koncertfelvétel a budai Mátyás templomból. Verdi: Requiem. Közreműködött Kincses Veronika, Hamari Júlia, Kelen Péter, Kováts Kolos. -1980 – Balatoni szél – a X. Veszprémi TV találkozó gálaestje -1981 - Mese az ágrólszakadt igricről – TV-film -1984 - Különös házasság - TV-sorozat -1986 - Kérők – TV-film -1986 - A falu jegyzője – TV-sorozat Végezetül megemlítem Winkler Gábor könyvét („Az Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”), melynek előszavában a szerző név szerint említi őt és házastársát. Idézem köszönő szavait: „[,,,] Fejes Cecíliának, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének és Ruitner Sándornak, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének-dramaturgjának felbecsülhetetlen tanulmányok rendelkezésemre bocsátásáért, források felkutatásában nyújtott segítségéért.” Egyebekben én is csatlakozom Hozzád, mikor jókívánságaimat fejezem ki a rádióhallgatók és a televíziónézők nevében a két idős, zenéhez értő "MESTERMŰVÉSZ”-nek, akik a maguk területén – másokkal együtt - nagyon sokat tettek azért, hogy az elmúlt évtizedek során „gyártott” Rádió Dalszínháza és Zenés TV Színház produkciói maradandó alkotások legyenek. Örömünk még teljesebb lenne, ha tapasztalnánk, hogy a magyar rádió és a televízió elkezdené ezeket a kiváló darabokat sorra leadni, hogy az idősebb generáció mellett a mai nemzedék is megismerhesse a felvételeken szereplő, közreműködő régi nagy művészeinket és gyönyörködjön közben a sok jó, értékes zenében! Ezáltal még közelebb férkőzhetne szívéhez egy „letűnt kor” adott technikai-műszaki szintjén és bázisán létrehozott, sorozatban elkészített zenés színpadi alkotások színe-java!
Kedves Smaragd! Jó, hogy említetted Fejes Cecília zenei rendezőt! Akárcsak a korábban itt nevesített Ruitner Sándor - aki civilben élete társa -, ő is évtizedekig ebben a szakmában dolgozott (talán még most is tevékenykedik?), megszámlálhatatlan rádiós és televíziós produkció fűződik nevéhez. Több oldalt kellene teleírnom, ha felsorolnám azokat a darabcímeket, melyek felvételén zenei rendezőként közreműködött. Azért megkísérlem - korlátozott keretek között maradva -, áttekinteni ezt az életművet. I. Fejes Cecília rádiós munkái között említem ugyanazt a sorozatot, amelyet Ruitner Sándor esetében már felhoztam, azonban beszélgetős vagy szerkesztői-műsorvezetői feladatokat igénylő műsorairól nem tudok. 1.) Rádió Dalszínháza (operett, daljáték, zenés játék) Például Offenbach: Fortunio dala (1958); Huszka: Gül baba (1962); Kálmán: Cigányprímás – keresztmetszet (1964); Vujicsics: Éjféli operabemutató (1964); Fall: Az elvált asszony (1964); Offenbach: A varázshegedű (1965); Johann Strauss: A királyné csipkekendője (1967); Fényes: Maya (1971); Lehár: Éva (1975); Lehár: Giuditta (1983); Huszka: Lili bárónő (1983) 2.) Felejthetetlen hangversenyek délidőben a Magyar Rádió archívumából - 1970 - 1980-as évek. Például: Johann Strauss-est közvetítése a Budapest Kongresszusi Központból: Km. Kincses Veronika, Kobajasi Kenicsiró, Magyar Állami Hangversenyzenekar (1989. július 26.) 3.) A hét zeneműve - kulturális / művészeti műsor –sorozat (2000-es évek) 4.) Egyéb rádiófelvételek készítése: Erre példa Kodály és Bárdos kórusművek felvétele a rádió 22-es stúdiójában (1976) 5.) Rádiószínház – „HangjátékTér” - drámák rádióváltozatai Például:Euripidész - Decsényi János: Elektra (1970); Moliére – Hidas Frigyes: Az úrhatnám polgár (1973); Federico Garcia Lorca – Szokolay Sándor: Bernarda Alba háza (1974); Bornemissza Péter – Benkő Dániel: Tragédia magyar nyelven a Sophocles Electrájából(1977); „Lacrimosa” - Balázs Béla Mozart című drámája nyomán írta Ruitner Sándor (1991) 6.) Rádiószínház, Kuckó – zenés mesejátékok Például: Enyedy György – Szokolay Sándor: A tréfás kedvű hóember (1973); Urbán Gyula – Gulyás László: Röffencs, az irigy perselymalac (1975); Benedek Elek - András Béla: Mirkó királyfi (1978); Urbán Gyula – Gulyás László: Tündér Ilona (1978); Jevgenyij Svarc – Decsényi János: Az elvarázsolt testvérek (1981) II. Fejes Cecília a televízió zenés színházi produkcióiban is rendkívül sokat „tett le az asztalra”. Zenei rendezései több tucatra rúgnak! 1. ) Nemcsak a rádióban, hanem a TV-ben készült, gyermekeknek szóló mesejátékok zenei anyagát is rendezte. Ilyen volt például „A nagyeszű sündisznócska” fekete-fehér, televíziós bábfilmsorozat, mely 1980-ban készült, majd 1981 Karácsonyán közvetítette a Magyar Televízió. A sorozat Móra Ferenc összegyűjtött történetei alapján készült Tordon Ákos forgatókönyvével együtt. Zeneszerző: Váry Ferenc. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, vezényelt: Sebestyén András. 2. ) Zenés TV Színház opera, operett, balett, musical, zenés játék produkciói közül kiemelem a következőket, melyeknek Fejes Cecília a zenei rendezője: - Ránki György: Hölgyválasz (1971) - Lendvay Kamilló: A bűvös szék (1972) - Huszka: Bob herceg (1972) - Sárközi István: Y háború –bábopera (1973) - Schubert: Házi háború (1973) - Dohnányi: A tenor (1973) - Vincze Ottó: A szüzek városa (1973) - Nusic-Kalinsky: A gomb - opera-szatíra (1973) - Ibert: Angelika (1973) - Sullivan: A mikádó (1974) - Hidas Frigyes: A tökéletes alattvaló (1974) - Tamássy Zdenkó: Vendégek (1975) - Huszka: Lili bárónő (1975) - Horváth Jenő: A szabin nők elrablása (1976) - William Walton: A medve (1976) - Hidas Frigyes: A cédrus – balett (1977) - Fényes Szabolcs: Sakk-matt (1977) - Erkel: Hunyadi László (1977) - Suppé: Boccaccio (1978) - Leoncavallo: Bajazzók (1978) - Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony (1981) - Puccini: A köpeny (1981) -Jacobi: Sybill (1981) - Erkel: Névtelen hősök (1982) - Planquette: A corneville-i harangok (1982) - Fényes Szabolcs: Osztrigás Mici (1983) - Mozart La Finta giardineria című műve nyomán: Mirandolina (1983) - Vujicsics Tivadar – László Miklós – Brand István: Éjféli operabemutató – zenés tréfa (1985) - Jacobi: Leányvásár (1985) - Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (1986) - Kálmán: A montmartre-i ibolya (1988) - Schubert-Berté: Három a kislány (1988) - Hervé: Lili (1989) - Erkel: István király (1993) 3.) Legyen még itt néhány televíziós produkció, film címe: - 1973. június 22. 20.40: Kun Zsuzsa balettművész, mint műsorvezető mutatkozott be a Balettcipő című műsorban. - 1975. december 14., 21.10: Zenés TV Színház bemutató Farkas Ferenc zeneszerző 70. születésnapjára - 1979. november 2. 20.01: Koncertfelvétel a budai Mátyás templomból. Verdi: Requiem. Közreműködött Kincses Veronika, Hamari Júlia, Kelen Péter, Kováts Kolos. -1980 – Balatoni szél – a X. Veszprémi TV találkozó gálaestje -1981 - Mese az ágrólszakadt igricről – TV-film -1984 - Különös házasság - TV-sorozat -1986 - Kérők – TV-film -1986 - A falu jegyzője – TV-sorozat Végezetül megemlítem Winkler Gábor könyvét („Az Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”), melynek előszavában a szerző név szerint említi őt és házastársát. Idézem köszönő szavait: „[,,,] Fejes Cecíliának, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének és Ruitner Sándornak, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének-dramaturgjának felbecsülhetetlen tanulmányok rendelkezésemre bocsátásáért, források felkutatásában nyújtott segítségéért.” Egyebekben én is csatlakozom Hozzád, mikor jókívánságaimat fejezem ki a rádióhallgatók és a televíziónézők nevében a két idős, zenéhez értő "MESTERMŰVÉSZ”-nek, akik a maguk területén – másokkal együtt - nagyon sokat tettek azért, hogy az elmúlt évtizedek során „gyártott” Rádió Dalszínháza és Zenés TV Színház produkciói maradandó alkotások legyenek. Örömünk még teljesebb lenne, ha tapasztalnánk, hogy a magyar rádió és a televízió elkezdené ezeket a kiváló darabokat sorra leadni, hogy az idősebb generáció mellett a mai nemzedék is megismerhesse a felvételeken szereplő, közreműködő régi nagy művészeinket és gyönyörködjön közben a sok jó, értékes zenében! Ezáltal még közelebb férkőzhetne szívéhez egy „letűnt kor” adott technikai-műszaki szintjén és bázisán létrehozott, sorozatban elkészített zenés színpadi alkotások színe-java!
748 smaragd 2014-12-15 17:18:30 [Válasz erre: 747 Búbánat 2014-12-15 11:36:49]
"mert amikor a szívemre a búbánat rászáll" ...
"mert amikor a szívemre a búbánat rászáll" ...
747 Búbánat 2014-12-15 11:36:49 [Válasz erre: 746 Búbánat 2014-12-15 11:30:27]
Erről a rádiófelvételről hallhattuk az ominózus dalt: Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: MRT Szimfonikus zenekara, Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós). Zenei rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor) Sárika, a leánya – Zentai Anna A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári) Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona) István – Rissay Pál Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László
Erről a rádiófelvételről hallhattuk az ominózus dalt: Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: MRT Szimfonikus zenekara, Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós). Zenei rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor) Sárika, a leánya – Zentai Anna A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári) Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona) István – Rissay Pál Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László
746 Búbánat 2014-12-15 11:30:27 [Válasz erre: 745 smaragd 2014-12-15 07:50:04]
Biztosan nem Székely Mihály, hanem Svéd Sándor énekelte a Lehár-dalt - erre mérget veszek! Más kérdés, hogy ki a felelős, hogy ez a téves szerkesztői adat kikerülhetett; Nagy Ibolya pedig jóhiszeműen felolvassa, amit eléje tesznek...
Biztosan nem Székely Mihály, hanem Svéd Sándor énekelte a Lehár-dalt - erre mérget veszek! Más kérdés, hogy ki a felelős, hogy ez a téves szerkesztői adat kikerülhetett; Nagy Ibolya pedig jóhiszeműen felolvassa, amit eléje tesznek...
745 smaragd 2014-12-15 07:50:04 [Válasz erre: 736 Búbánat 2014-12-12 14:33:10]
Erre még térjünk vissza szerintem. Péntek, 11:51 Azóta megjelent a múlt pénteki műsor, még olvasható. Ott Székely Mihály neve látható. Nagy Ibolya tehát azt olvasta fel, amit valószínűleg írásban megkapott. Amennyiben a dalt nem Székely Mihály énekli, akkor a megfelelő helyen lehet javítani az elírást. :-)
Erre még térjünk vissza szerintem. Péntek, 11:51 Azóta megjelent a múlt pénteki műsor, még olvasható. Ott Székely Mihály neve látható. Nagy Ibolya tehát azt olvasta fel, amit valószínűleg írásban megkapott. Amennyiben a dalt nem Székely Mihály énekli, akkor a megfelelő helyen lehet javítani az elírást. :-)
744 smaragd 2014-12-15 03:57:26 [Válasz erre: 742 Búbánat 2014-12-14 20:16:57]
Ebben reménykedtem, hogy Te majd részletezed! :-) Emlékszem minderre, amit írtál. Óriási életmű! "Arckép egy mű tükrében" sorozata is emlékezetes és érdekes volt, új műsor-ötlet. Zenei szerkesztője Schubert Ferenc, aki abban az időben az operett-műsorokat szerkesztette. Mikor hallhatjuk ezeket a műsorokat újra? Fejes Cecíliát tegnap említve, szeretnék neki is jó egészséget, sok boldogságot kívánni, remélve, hogy olvas minket. Az ő zenei rendezéseiből is szívesen olvasnék itt egy összeállítást, ha 'van egy kis időd' :-)
Ebben reménykedtem, hogy Te majd részletezed! :-) Emlékszem minderre, amit írtál. Óriási életmű! "Arckép egy mű tükrében" sorozata is emlékezetes és érdekes volt, új műsor-ötlet. Zenei szerkesztője Schubert Ferenc, aki abban az időben az operett-műsorokat szerkesztette. Mikor hallhatjuk ezeket a műsorokat újra? Fejes Cecíliát tegnap említve, szeretnék neki is jó egészséget, sok boldogságot kívánni, remélve, hogy olvas minket. Az ő zenei rendezéseiből is szívesen olvasnék itt egy összeállítást, ha 'van egy kis időd' :-)
743 Búbánat 2014-12-14 20:44:12 [Válasz erre: 741 smaragd 2014-12-14 16:15:07]
Egyébként, Horváth Ádám a rádiófelvétele alapján televízióban is megrendezte Mikszáth Kálmán művét. Érdemes összehasonlítani a két szereposztást: A rádióban: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. május 1., Kossuth rádió 19.11– 20.47 Kerekes János – Hubay Miklós – Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria - zenés játék (Mikszáth Kálmán: Akli Miklós műve nyomán) Vezényel: Kerekes János Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódi Irma) Dramaturg és zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Ferenc császár: Rajz János Mária Lujza, a leánya – Medgyesi Mária Akli Miklós – Bende Zsolt (Lőte Attila) Kovács ezredes – Tomanek Nándor Ilonka, a leánya – Andor Éva ( Csűrös Karola) Metternich herceg – Márkus László Stadion gróf – Basilides Zoltán Szepesi báró – Horkay János Klára, a nővére – Mednyánszky Ági Francia tiszt – Greguss Zoltán Kriska – László Margit (Földi Teri) Kocsis – Csákányi László A televízióban: [url] http://nava.hu/id/1395722/; Házasodj, Ausztria!” [/url] - Zenés játék. Mikszáth Kálmán Akli Miklós című regénye nyomán a forgatókönyvet írta: Hubay Miklós és Vargha Balázs. Zenéjét szerezte: Kerekes János. Színes, magyar tévéfilm, 88 perc, 1970 Rendező: Horváth Ádám Operatőr: Nagy József Szereplők: Rajz János (Ferenc császár) Almási Éva (Mária Lujza) Csűrös Karola (Kovács Ilonka) Kertész Péter (Akli Miklós) Rátonyi Róbert (Kovács ezredes) Némethy Ferenc (Metternich) Basilides Zoltán (Stadion gróf) Galambos Erzsi (Christine) Greguss Zoltán (Francia ezredes) Verebély Iván (Francia tiszt)
Egyébként, Horváth Ádám a rádiófelvétele alapján televízióban is megrendezte Mikszáth Kálmán művét. Érdemes összehasonlítani a két szereposztást: A rádióban: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. május 1., Kossuth rádió 19.11– 20.47 Kerekes János – Hubay Miklós – Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria - zenés játék (Mikszáth Kálmán: Akli Miklós műve nyomán) Vezényel: Kerekes János Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódi Irma) Dramaturg és zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Ferenc császár: Rajz János Mária Lujza, a leánya – Medgyesi Mária Akli Miklós – Bende Zsolt (Lőte Attila) Kovács ezredes – Tomanek Nándor Ilonka, a leánya – Andor Éva ( Csűrös Karola) Metternich herceg – Márkus László Stadion gróf – Basilides Zoltán Szepesi báró – Horkay János Klára, a nővére – Mednyánszky Ági Francia tiszt – Greguss Zoltán Kriska – László Margit (Földi Teri) Kocsis – Csákányi László A televízióban: [url] http://nava.hu/id/1395722/; Házasodj, Ausztria!” [/url] - Zenés játék. Mikszáth Kálmán Akli Miklós című regénye nyomán a forgatókönyvet írta: Hubay Miklós és Vargha Balázs. Zenéjét szerezte: Kerekes János. Színes, magyar tévéfilm, 88 perc, 1970 Rendező: Horváth Ádám Operatőr: Nagy József Szereplők: Rajz János (Ferenc császár) Almási Éva (Mária Lujza) Csűrös Karola (Kovács Ilonka) Kertész Péter (Akli Miklós) Rátonyi Róbert (Kovács ezredes) Némethy Ferenc (Metternich) Basilides Zoltán (Stadion gróf) Galambos Erzsi (Christine) Greguss Zoltán (Francia ezredes) Verebély Iván (Francia tiszt)
742 Búbánat 2014-12-14 20:16:57 [Válasz erre: 741 smaragd 2014-12-14 16:15:07]
Ruitner Sándor mint szerkesztő, mint zenei rendező, mint dramaturg és még sorolhatnám titulusait, rengeteget tett a rádióban, később a televízióban is az opera, az operett, a rádióoperett, a daljáték, a zenés játék vagy a musical népszerűsítése, megszerettetése, elismertetése terén: olyan műsor-sorozatok elindítása és azok felett való „bábáskodás” fűződik nevéhez, mint a Rádió Dalszínháza meg a Zenés TV Színház, de emellett mint műsorvezető-szerkesztő időnként a mikrofon másik oldalán is helyet foglalt, és népszerű, kiváló operaénekeseinkről rádiós portrékat készített (írta és összeállította), esetleg múltidézés gyanánt emlékműsorokat szerkesztett. Itt a rádiós és televíziós fórumokon többször idéztem őt, például Házy Erzsébetre, Ilosfalvy Róbertre és Udvardy Tiborra, Sárdy Jánosra, Maleczky Oszkárra, Polgár Tibor karmesterre, Hidas Frigyes zeneszerző-karmesterre? emlékező rádiós műsorai kapcsán, melyekben főleg a nevezett művészek operettfelvételeit vette sorra, zenei részletek sokaságával illusztrálva a róluk elmondottakat; rádiótörténeti „kiselőadásokat” kaptunk Ruitnertől, benne személyes emlékeinek felelevenítésével: mesélt a művészekkel való munkakapcsolatairól, a stúdióbeli hangfelvétel készítés rejtelmeiről, feltárta a hangstúdióban folyó műhelymunka érdekességeit, megosztotta mindezt a rádióhallgatóval, mert gondolhatta, egy-egy rádió- vagy TV-felvételnek nemcsak a művészi eredményéről fontos számot adni, hanem az azt megelőző háttérmunka is érdekelheti őket - mielőtt meghallgatják kedvenceik énekhangján a szebbnél szebb dallamokat. Ilyen műsora volt a „Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", a „Zenepavilon - a múzsák neveletlen gyermekeivel", a „Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", az „Operasztárok – operett álarcban”, a „Zenés névjegy” (beszélgetőtársa volt például Lehoczky Éva is), és emlékeztetek A Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók című topic beírásaira: a 686 és 690. sorszám között Ruitner Sándort idéztem az interneten található portálról: "Volt egyszer egy Zenés TV Színház".
Ruitner Sándor mint szerkesztő, mint zenei rendező, mint dramaturg és még sorolhatnám titulusait, rengeteget tett a rádióban, később a televízióban is az opera, az operett, a rádióoperett, a daljáték, a zenés játék vagy a musical népszerűsítése, megszerettetése, elismertetése terén: olyan műsor-sorozatok elindítása és azok felett való „bábáskodás” fűződik nevéhez, mint a Rádió Dalszínháza meg a Zenés TV Színház, de emellett mint műsorvezető-szerkesztő időnként a mikrofon másik oldalán is helyet foglalt, és népszerű, kiváló operaénekeseinkről rádiós portrékat készített (írta és összeállította), esetleg múltidézés gyanánt emlékműsorokat szerkesztett. Itt a rádiós és televíziós fórumokon többször idéztem őt, például Házy Erzsébetre, Ilosfalvy Róbertre és Udvardy Tiborra, Sárdy Jánosra, Maleczky Oszkárra, Polgár Tibor karmesterre, Hidas Frigyes zeneszerző-karmesterre? emlékező rádiós műsorai kapcsán, melyekben főleg a nevezett művészek operettfelvételeit vette sorra, zenei részletek sokaságával illusztrálva a róluk elmondottakat; rádiótörténeti „kiselőadásokat” kaptunk Ruitnertől, benne személyes emlékeinek felelevenítésével: mesélt a művészekkel való munkakapcsolatairól, a stúdióbeli hangfelvétel készítés rejtelmeiről, feltárta a hangstúdióban folyó műhelymunka érdekességeit, megosztotta mindezt a rádióhallgatóval, mert gondolhatta, egy-egy rádió- vagy TV-felvételnek nemcsak a művészi eredményéről fontos számot adni, hanem az azt megelőző háttérmunka is érdekelheti őket - mielőtt meghallgatják kedvenceik énekhangján a szebbnél szebb dallamokat. Ilyen műsora volt a „Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", a „Zenepavilon - a múzsák neveletlen gyermekeivel", a „Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", az „Operasztárok – operett álarcban”, a „Zenés névjegy” (beszélgetőtársa volt például Lehoczky Éva is), és emlékeztetek A Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók című topic beírásaira: a 686 és 690. sorszám között Ruitner Sándort idéztem az interneten található portálról: "Volt egyszer egy Zenés TV Színház".
