1940 Búbánat 2017-02-20 17:33:54
Ma ünnepli 90. születésnapját [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Solymosi_Ott%C3%B3#/media/File:Otto_aug04.jpg; Solymosi Ottó – a Magyar Rádió egykori főrendezője, aki közben a Magyar Televízió munkatársa is volt. Tegnap a Dankó Rádió operettműsorának ismét vendége volt Solymosi Ottó rendező (2014-ben teljes héten át, naponta hallhattuk őt a „ Túl az Óperencián” adásaiban), aki magas kora ellenére- felesége kíséretében – eljött a stúdióba, nem tudván ellenállni a kedves-hívó szavaknak, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya szíves invitálásának; mai születésnapja alkalmából köszöntötte fel és beszélgetett vele rádiós pályájáról, például a „Bástyasétány 77” rádióoperett létrejöttéről, Eisemann Mihállyal való munkakapcsolatáról is; szólott máig tartó friss szellemi érdeklődéséről, ami a rádiós-televíziós műfajt illeti. Solymosi Ottó hangsúlyozta, addig van benne aktivitás, míg a szelleme ép, noha fizikailag már nehézkes a mozgás-járás. Közben, míg mesélt, felcsendültek részletek a Bástyasétány 77, a Nebáncsvirág, A cigánybáró és a Luxemburg grófja operettek rádiós felvételeiről, mely darabokat megrendezte a rádióban és/vagy színházban. Isten éltesse sokáig a köztünk élő alkotóművészt, a rádiórendezők doyenjét! Ezzel a jó kívánsággal köszönt el tőle műsora végén Nagy Ibolya, és gratulációjához csatlakozva én is további erőt és jó egészséget kívánok Solymosi Ottónak. A sok-sok rádiójáték, amiket Solymosi több évtized alatt megrendezett a rádióban, kigyűjtöttem azokat a zenés darabokat (Operett, daljáték, zenés játék), melyek a Rádió Dalszínháza bemutatója volt, és színházi bemutatói közül is megneveztem néhánya: Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László: Bástyasétány 77 Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Florimond Hervé: Nebáncsvirág Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. Karl Zeller: A madarász Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. Johann Strauss: Egy éj Velencében Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960 ( az operett új, teljes stúdiófelvételét 1966-ban Horváth Ádám rendezte a rádióban ) Johann Strauss: A cigánybáró Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963 Fall: Pompadour Színházi bemutató (1963) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja Színházi bemutató (1963) Leo Fall: Az elvált asszony Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964 Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965 Dunajevszkij: Fehér akácok Színházi bemutató (1965) Dávid Gyula – Benedek András: Egy éj az Aranybogárban Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965 Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém Színházi bemutató (1970)
Ma ünnepli 90. születésnapját [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Solymosi_Ott%C3%B3#/media/File:Otto_aug04.jpg; Solymosi Ottó – a Magyar Rádió egykori főrendezője, aki közben a Magyar Televízió munkatársa is volt. Tegnap a Dankó Rádió operettműsorának ismét vendége volt Solymosi Ottó rendező (2014-ben teljes héten át, naponta hallhattuk őt a „ Túl az Óperencián” adásaiban), aki magas kora ellenére- felesége kíséretében – eljött a stúdióba, nem tudván ellenállni a kedves-hívó szavaknak, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya szíves invitálásának; mai születésnapja alkalmából köszöntötte fel és beszélgetett vele rádiós pályájáról, például a „Bástyasétány 77” rádióoperett létrejöttéről, Eisemann Mihállyal való munkakapcsolatáról is; szólott máig tartó friss szellemi érdeklődéséről, ami a rádiós-televíziós műfajt illeti. Solymosi Ottó hangsúlyozta, addig van benne aktivitás, míg a szelleme ép, noha fizikailag már nehézkes a mozgás-járás. Közben, míg mesélt, felcsendültek részletek a Bástyasétány 77, a Nebáncsvirág, A cigánybáró és a Luxemburg grófja operettek rádiós felvételeiről, mely darabokat megrendezte a rádióban és/vagy színházban. Isten éltesse sokáig a köztünk élő alkotóművészt, a rádiórendezők doyenjét! Ezzel a jó kívánsággal köszönt el tőle műsora végén Nagy Ibolya, és gratulációjához csatlakozva én is további erőt és jó egészséget kívánok Solymosi Ottónak. A sok-sok rádiójáték, amiket Solymosi több évtized alatt megrendezett a rádióban, kigyűjtöttem azokat a zenés darabokat (Operett, daljáték, zenés játék), melyek a Rádió Dalszínháza bemutatója volt, és színházi bemutatói közül is megneveztem néhánya: Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László: Bástyasétány 77 Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Florimond Hervé: Nebáncsvirág Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. Karl Zeller: A madarász Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. Johann Strauss: Egy éj Velencében Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960 ( az operett új, teljes stúdiófelvételét 1966-ban Horváth Ádám rendezte a rádióban ) Johann Strauss: A cigánybáró Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963 Fall: Pompadour Színházi bemutató (1963) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja Színházi bemutató (1963) Leo Fall: Az elvált asszony Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964 Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965 Dunajevszkij: Fehér akácok Színházi bemutató (1965) Dávid Gyula – Benedek András: Egy éj az Aranybogárban Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965 Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém Színházi bemutató (1970)
1939 Búbánat 2017-02-19 12:30:08
Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt Rádióoperett A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 10., Kossuth Rádió 20.20 – 22.00 Szövegét és verseit Kristóf Károly írta. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Földényi-kórus és Andor Ilona gyermekkara Vezényel Gyulai Gaál Ferenc Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Solymosi Ottó Szereposztás: Yvonne André, sanzonénekesnő – Neményi Lili Juliette, a lánya – Vetró Margit Szabó József, mérnök – Bitskey Tibor (énekhangja: Bende Zsolt) Halmos Jenő, impresszárió – Rozsos István Rácz Eszter, zeneszerző – Kiss Manyi Manuel Morisno, színigazgató – Mányai Lajos Iris Falquet – Békés Rita Bíró – Földényi László Megjegyzem, az operett dalait hanglemezen is kiadták: - 1959-ben Zsolnay Hédi, Ákos Stefi, Rozsos István és a Magyar Rádió Tánczenekara kíséretével; - 1967-ben a Qualitonnál Gyöngy Pál dalai című lemezre (LPX 16572) felkerült a rádióoperettből két dal Házy Erzsébet és Bende Zsolt előadásában, közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a karmester megint Gyulai Gaál Ferenc volt: - „Inkább csókolj és ne beszélj” – dal (Házy Erzsébet) - „Mire vársz” – duett (Házy Erzsébet, Bende Zsolt) (Lásd a Házy Erzsébet-topicban a 3368., 1764., 1343., 523. sorszámoknál)
Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt Rádióoperett A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 10., Kossuth Rádió 20.20 – 22.00 Szövegét és verseit Kristóf Károly írta. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Földényi-kórus és Andor Ilona gyermekkara Vezényel Gyulai Gaál Ferenc Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Solymosi Ottó Szereposztás: Yvonne André, sanzonénekesnő – Neményi Lili Juliette, a lánya – Vetró Margit Szabó József, mérnök – Bitskey Tibor (énekhangja: Bende Zsolt) Halmos Jenő, impresszárió – Rozsos István Rácz Eszter, zeneszerző – Kiss Manyi Manuel Morisno, színigazgató – Mányai Lajos Iris Falquet – Békés Rita Bíró – Földényi László Megjegyzem, az operett dalait hanglemezen is kiadták: - 1959-ben Zsolnay Hédi, Ákos Stefi, Rozsos István és a Magyar Rádió Tánczenekara kíséretével; - 1967-ben a Qualitonnál Gyöngy Pál dalai című lemezre (LPX 16572) felkerült a rádióoperettből két dal Házy Erzsébet és Bende Zsolt előadásában, közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a karmester megint Gyulai Gaál Ferenc volt: - „Inkább csókolj és ne beszélj” – dal (Házy Erzsébet) - „Mire vársz” – duett (Házy Erzsébet, Bende Zsolt) (Lásd a Házy Erzsébet-topicban a 3368., 1764., 1343., 523. sorszámoknál)
1938 Búbánat 2017-02-18 12:10:40 [Válasz erre: 274 Búbánat 2008-04-30 08:28:40]
Kapcs.: a 274. és 269. sorszámokhoz Vaszilij Pavlovics Szolovjov-Szedoj (1907-1979): A legszentebb kívánság Ballada az apáról és fiúról A daljáték részleteinek felvételét 1961. július 29-én mutatta be a Kossuth Rádió 14.00 – 14.15 óra között, később, szeptember 22-én bővebb tartalommal hangzott el egy operett-összeállításban: Km. a Koltay Valéria, Fábry Edit, Szecsődi Irén, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Vaszy Viktor - „Lányok, lányocskák” (Fábry Edit, Szabó Miklós, Földényi-kórus) - „Együnk, igyunk” (Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár) - Násztya dala (Koltay Valéria) - „Csillag nincs a magas égen” (Koltay Valéria, Fábry Edit) - Az anya dala (Szecsődi Irén) - „Hej, szép vidék” (Kishegyi Árpád, Földényi-kórus) - „Színarany kalászt ringat a nyári szél” (Koltay Valéria, Szabóm Miklós) Megemlítem még, hogy a daljátékból egy részletet később – a hatvanas években – Radnay György előadásában is felvett a rádió (km. a MRT szimfonikus zenekara, vezényelt Breitner Tamás).
Kapcs.: a 274. és 269. sorszámokhoz Vaszilij Pavlovics Szolovjov-Szedoj (1907-1979): A legszentebb kívánság Ballada az apáról és fiúról A daljáték részleteinek felvételét 1961. július 29-én mutatta be a Kossuth Rádió 14.00 – 14.15 óra között, később, szeptember 22-én bővebb tartalommal hangzott el egy operett-összeállításban: Km. a Koltay Valéria, Fábry Edit, Szecsődi Irén, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Vaszy Viktor - „Lányok, lányocskák” (Fábry Edit, Szabó Miklós, Földényi-kórus) - „Együnk, igyunk” (Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár) - Násztya dala (Koltay Valéria) - „Csillag nincs a magas égen” (Koltay Valéria, Fábry Edit) - Az anya dala (Szecsődi Irén) - „Hej, szép vidék” (Kishegyi Árpád, Földényi-kórus) - „Színarany kalászt ringat a nyári szél” (Koltay Valéria, Szabóm Miklós) Megemlítem még, hogy a daljátékból egy részletet később – a hatvanas években – Radnay György előadásában is felvett a rádió (km. a MRT szimfonikus zenekara, vezényelt Breitner Tamás).
1937 Búbánat 2017-02-17 11:29:48 [Válasz erre: 1935 Búbánat 2017-02-17 10:20:35]
Elírtam a szerző nevét, Helyesen: Szirmai Albert: Mágnás Miska – keresztmetszet
Elírtam a szerző nevét, Helyesen: Szirmai Albert: Mágnás Miska – keresztmetszet
1936 Búbánat 2017-02-17 11:18:32 [Válasz erre: 1916 Búbánat 2017-02-12 18:47:28]
Kapcs. az 52., 1916. sorszámok bejegyzéseihez: A rádióbemutatót követő héten jelent meg az alábbi kritika az operettfelvétel-újdonságról. (1961. július 3-9., Rádióújság) Idemásolom a cikket: „BOCCACCIO” „Csalhatatlan jelek bizonyítják, hogy Suppé zenéje messze túlmutat az évszázados karrieren is, amelyet már eddig megért. A nagy bécsi operettkomponista Boccaccióját ebben az évadban újította fel a Fővárosi Operettszínház, de az elmúlt szombat este a Rádió Dalszínháza is, nem elégedve meg az egyszerű színházi közvetítés lehetőségével, hanem az eredeti művet közvetlenül a mikrofon ’hangvételéhez’ igyekezett hozzáformálni. Boccaccio operett-élete a stúdióban is csupán ürügy volt a komédiázásra, s még inkább a bőven áradó dalra, muzsikára. Meg kell hagyni, jó ürügy, hiszen magával hozta Firenze egének derűs kékjét, a trecento bővérű életörömét, a szemforgató nyárspolgári papolás kicsúfolását. A két librettista, Zell és Genée életérzésben közelítették meg Boccacciót, elméjének teremtő csapongásában persze alatta maradtak. S akárcsak Offenbach ógörög mitologikus travesztációi felgyújtották a párizsi polgárok amúgyis lobbanékony és szertelen életkedvét, ugyanígy Suppé is a bécsiek könnyen pezsdülő érzésvilágához hangolta a fél évezreddel korábban élt nagy írónak a Dekameronban foglalt szellemi örökét. Melódiái hol édesen olaszosak, hol meg pajkosan, forrón, andalítóan franciásak vagy bécsiesek, de mindig bennük érezni az olasz reneszánsz életigenlő ragyogását, líráját, dús koloritját. Sokkal inkább, mint a különben ügyes, fordulatos és nem is színvonaltalan szövegkönyvben, amely pedig ’mind a két lábával’ Boccaccio Firenzéjében jár. A rádióban is a muzsikáé maradt a főszerep, ennek színes hangélményével nem kelhetett versenyre a hangjáték prózai része, noha Molnár Mihály [/] rendezői elgondolása abban is nagy igényességről tanúskodik, hogy egyenlő gondot fordított a mű zenei és prózai tolmácsolásának magas nívójára. Csaknem mindegyik szerepen kiváló operisták és híres prózai színészek osztoztak meg testvériesen. E kegyes és fortélyos ’szinkronizálást’ a rádió egykönnyen megengedheti magának, ám különösebb előny, sem különösebb zavar nem származott ebből a módszerből. A szövegkönyv maga nem engedett szabadabb kibontakozást az egyes figurák karakterének a szerepcserék, álcázások, félrevezetések körtáncában. A prózai részek inkább csak betétként hatottak a dallamok özönében; szokás szerint a prózában kidolgozott helyzetek következtében csendültek fel a szólók, a duettek, tercettek, kórusok, de mintha éppen az élőszó funkcionált volna a zene visszhangjaként. Mindazonáltal üdítően szórakoztató volt hallani a címszereplő Somogyvári Pál, a Fiamettát alakító Örkényi Éva, továbbá Csernus Mariann, Kállai Ilona, Szemes Mari, Suka Sándor, Rajz János, Horváth Jenő, Szatmári István, Pécsi Sándor és a többiek stílusos játékát. Ilosfalvy Róbert, László Margit, Ágay Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Bende Zsolt, Külkey Lászó, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Réti József, Nádas Tibor, Várhelyi Endre énekesek is remek együttest alkottak – de inkább egymás közt, mint prózai alteregóikkal. A rendező kellemes mértéktartással irányította a játékot, kerülte a harsányságot, de így is megadta sava-borsát az előadásnak, s jól keltette fel belső vizualitásunkat és helyszín-érzésünket. A két és félórás előadást azonban mindvégig nem tudta frissen tartani, utolsó harmadában már fáradttá és fárasztóvá vált a cselekmény. Az időbeli túlméretezettség benyomását bizonyára csak fokozta, hogy az előadás a késői kezdés miatt nem sokkal éjfél előtt ért véget. Ruitner Sándor zenei rendező, valamint az ének-zenekar Erdélyi Miklós karmesterrel és Vajda Cecília karigazgatóval az élén, kitűnően látta el feladatát.” /Sas György/ Franz von Suppé: Boccaccio Rádió Dalszínháza produkció bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el. A háromfelvonásos operett stúdiófelvételének sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György Dalszövegeket Róna Frigyes fordította Vezényel: Erdélyi Miklós Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály Szereposztás: Fiametta – László Margit (Örkényi Éva) Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál) Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő) Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann) Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván) Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor) Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona) Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor) Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János) Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes Mari) Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt) Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán) Könyvárus – Várhelyi Endre Herceg – Kemény László Tofano, diák – Horkai János
Kapcs. az 52., 1916. sorszámok bejegyzéseihez: A rádióbemutatót követő héten jelent meg az alábbi kritika az operettfelvétel-újdonságról. (1961. július 3-9., Rádióújság) Idemásolom a cikket: „BOCCACCIO” „Csalhatatlan jelek bizonyítják, hogy Suppé zenéje messze túlmutat az évszázados karrieren is, amelyet már eddig megért. A nagy bécsi operettkomponista Boccaccióját ebben az évadban újította fel a Fővárosi Operettszínház, de az elmúlt szombat este a Rádió Dalszínháza is, nem elégedve meg az egyszerű színházi közvetítés lehetőségével, hanem az eredeti művet közvetlenül a mikrofon ’hangvételéhez’ igyekezett hozzáformálni. Boccaccio operett-élete a stúdióban is csupán ürügy volt a komédiázásra, s még inkább a bőven áradó dalra, muzsikára. Meg kell hagyni, jó ürügy, hiszen magával hozta Firenze egének derűs kékjét, a trecento bővérű életörömét, a szemforgató nyárspolgári papolás kicsúfolását. A két librettista, Zell és Genée életérzésben közelítették meg Boccacciót, elméjének teremtő csapongásában persze alatta maradtak. S akárcsak Offenbach ógörög mitologikus travesztációi felgyújtották a párizsi polgárok amúgyis lobbanékony és szertelen életkedvét, ugyanígy Suppé is a bécsiek könnyen pezsdülő érzésvilágához hangolta a fél évezreddel korábban élt nagy írónak a Dekameronban foglalt szellemi örökét. Melódiái hol édesen olaszosak, hol meg pajkosan, forrón, andalítóan franciásak vagy bécsiesek, de mindig bennük érezni az olasz reneszánsz életigenlő ragyogását, líráját, dús koloritját. Sokkal inkább, mint a különben ügyes, fordulatos és nem is színvonaltalan szövegkönyvben, amely pedig ’mind a két lábával’ Boccaccio Firenzéjében jár. A rádióban is a muzsikáé maradt a főszerep, ennek színes hangélményével nem kelhetett versenyre a hangjáték prózai része, noha Molnár Mihály [/] rendezői elgondolása abban is nagy igényességről tanúskodik, hogy egyenlő gondot fordított a mű zenei és prózai tolmácsolásának magas nívójára. Csaknem mindegyik szerepen kiváló operisták és híres prózai színészek osztoztak meg testvériesen. E kegyes és fortélyos ’szinkronizálást’ a rádió egykönnyen megengedheti magának, ám különösebb előny, sem különösebb zavar nem származott ebből a módszerből. A szövegkönyv maga nem engedett szabadabb kibontakozást az egyes figurák karakterének a szerepcserék, álcázások, félrevezetések körtáncában. A prózai részek inkább csak betétként hatottak a dallamok özönében; szokás szerint a prózában kidolgozott helyzetek következtében csendültek fel a szólók, a duettek, tercettek, kórusok, de mintha éppen az élőszó funkcionált volna a zene visszhangjaként. Mindazonáltal üdítően szórakoztató volt hallani a címszereplő Somogyvári Pál, a Fiamettát alakító Örkényi Éva, továbbá Csernus Mariann, Kállai Ilona, Szemes Mari, Suka Sándor, Rajz János, Horváth Jenő, Szatmári István, Pécsi Sándor és a többiek stílusos játékát. Ilosfalvy Róbert, László Margit, Ágay Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Bende Zsolt, Külkey Lászó, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Réti József, Nádas Tibor, Várhelyi Endre énekesek is remek együttest alkottak – de inkább egymás közt, mint prózai alteregóikkal. A rendező kellemes mértéktartással irányította a játékot, kerülte a harsányságot, de így is megadta sava-borsát az előadásnak, s jól keltette fel belső vizualitásunkat és helyszín-érzésünket. A két és félórás előadást azonban mindvégig nem tudta frissen tartani, utolsó harmadában már fáradttá és fárasztóvá vált a cselekmény. Az időbeli túlméretezettség benyomását bizonyára csak fokozta, hogy az előadás a késői kezdés miatt nem sokkal éjfél előtt ért véget. Ruitner Sándor zenei rendező, valamint az ének-zenekar Erdélyi Miklós karmesterrel és Vajda Cecília karigazgatóval az élén, kitűnően látta el feladatát.” /Sas György/ Franz von Suppé: Boccaccio Rádió Dalszínháza produkció bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el. A háromfelvonásos operett stúdiófelvételének sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György Dalszövegeket Róna Frigyes fordította Vezényel: Erdélyi Miklós Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály Szereposztás: Fiametta – László Margit (Örkényi Éva) Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál) Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő) Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann) Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván) Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor) Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona) Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor) Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János) Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes Mari) Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt) Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán) Könyvárus – Várhelyi Endre Herceg – Kemény László Tofano, diák – Horkai János
1935 Búbánat 2017-02-17 10:20:35 [Válasz erre: 125 Búbánat 2008-04-08 00:33:05]
Kapcs. a 125. sorszámhoz: Pontosítom a daljáték rádióbemutatójának időpontját: Szirmai Andor: Mágnás Miska – keresztmetszet A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. május 30., Kossuth Rádió 20.25 - 21.30 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Szemere Vera és Velenczei István Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Szereposztás: Mágnás Miska – Szabó Miklós (Szabó Gyula) Marcsa – Zentay Anna (Sándor Iza) Baracs – Bartha Alfonz (Benkő Gyula) Rolla – Gyurkovics Mária (Váradi Hédi) Szele – Győző László
Kapcs. a 125. sorszámhoz: Pontosítom a daljáték rádióbemutatójának időpontját: Szirmai Andor: Mágnás Miska – keresztmetszet A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. május 30., Kossuth Rádió 20.25 - 21.30 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Szemere Vera és Velenczei István Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Szereposztás: Mágnás Miska – Szabó Miklós (Szabó Gyula) Marcsa – Zentay Anna (Sándor Iza) Baracs – Bartha Alfonz (Benkő Gyula) Rolla – Gyurkovics Mária (Váradi Hédi) Szele – Győző László
1934 Búbánat 2017-02-17 10:02:40 [Válasz erre: 1933 smaragd 2017-02-17 09:24:58]
Máris elküldtem kérésünket a szerkesztőségnek.
Máris elküldtem kérésünket a szerkesztőségnek.
1933 smaragd 2017-02-17 09:24:58 [Válasz erre: 1924 smaragd 2017-02-15 07:12:31]
Szívesen segítettem. Annak nagyon örülnék, ha az 1924 számú bejegyzésemben jelzett elírásokat is kipipálhatnád, hátha közbenjárásodra a Szerkesztőség kijavítja.
Szívesen segítettem. Annak nagyon örülnék, ha az 1924 számú bejegyzésemben jelzett elírásokat is kipipálhatnád, hátha közbenjárásodra a Szerkesztőség kijavítja.
1932 Búbánat 2017-02-17 09:11:13 [Válasz erre: 1931 smaragd 2017-02-17 08:53:43]
Köszönöm! Így legalább "kipipálhatom" ezt is...
Köszönöm! Így legalább "kipipálhatom" ezt is...
1931 smaragd 2017-02-17 08:53:43 [Válasz erre: 1927 Búbánat 2017-02-16 11:34:13]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, "A Rádió Dalszínháza" "Szüretelők dala" - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus. Ennek dalnak a felvétele az teljes daljátékkel együtt, egy időben, 1965-ben készült. Visszatérve a kiinduló, 1871 számú bejegyzésre: a Dankó Rádió Facebook oldalán helyesen szerepeltek a fenti adatok, ill. a zenekar nevében kis eltéréssel, a kórus megnevezésében elírás volt.
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, "A Rádió Dalszínháza" "Szüretelők dala" - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus. Ennek dalnak a felvétele az teljes daljátékkel együtt, egy időben, 1965-ben készült. Visszatérve a kiinduló, 1871 számú bejegyzésre: a Dankó Rádió Facebook oldalán helyesen szerepeltek a fenti adatok, ill. a zenekar nevében kis eltéréssel, a kórus megnevezésében elírás volt.
1930 Búbánat 2017-02-16 13:33:24 [Válasz erre: 1929 Búbánat 2017-02-16 13:13:05]
Az előbbi bejegyzéshez (lsd. 1929. sorszám): Nem tartom kizártnak, hogy az 1961. április 29-én a Petőfi Rádióban elhangzott adás ismétlés lehetett, továbbá azon a felvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós mellett Udvardy Tibor énekelt még. Ugyanis hivatkoztam a Hungaroton lemezére 1957-ből, melyen Neményi Lili és Udvardy Tibor kettősében hangzik el a „Túl az üveghegyek kék ködén” duettjük. Szabó Miklós énekelte a Király dalát ("Kicsi feleség"), míg Károly szólama Fekete Pálé volt. Megjegyzem azt is, hogy a Hungaroton sok esetben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar helyett a "Budapest Szimfonikus Zenekar" használja, továbbá a karmester is ugyanaz: Bródy Tamás.
Az előbbi bejegyzéshez (lsd. 1929. sorszám): Nem tartom kizártnak, hogy az 1961. április 29-én a Petőfi Rádióban elhangzott adás ismétlés lehetett, továbbá azon a felvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós mellett Udvardy Tibor énekelt még. Ugyanis hivatkoztam a Hungaroton lemezére 1957-ből, melyen Neményi Lili és Udvardy Tibor kettősében hangzik el a „Túl az üveghegyek kék ködén” duettjük. Szabó Miklós énekelte a Király dalát ("Kicsi feleség"), míg Károly szólama Fekete Pálé volt. Megjegyzem azt is, hogy a Hungaroton sok esetben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar helyett a "Budapest Szimfonikus Zenekar" használja, továbbá a karmester is ugyanaz: Bródy Tamás.
1929 Búbánat 2017-02-16 13:13:05 [Válasz erre: 1658 Búbánat 2016-05-10 11:04:18]
Kapcs. 1.658. és 226. sorszámokhoz Szirmai Albert Alexandra című operettjének zenei anyagából két rádiófelvétel készült: az elsőn csak részletek vannak, a későbbi felvétel, az 1980-ban bemutatott darab már bővebb, mintegy keresztmetszete a darabnak. Már említettem ezt az újabb rádiófelvételt, amely a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából, 1980. július 2-án hangzott fel először a Petőfi rádióban, 18.35-19.25 között: Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor és Palcsó Sándor énekel. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. A korábbi rádiófelvételről eddig csak szűkszavúan szóltam. Most már több adatom van az elsőként elkészült zenei felvételről: A rádióbemutató ideje: 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40 A felvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Bródy Tamás vezényel. Ez a rádiófelvétel a következő részleteket tartalmazza: - A gárdisták kara - „Add csöpp kis ajkad” - Alexandra dala - „Rózsák közt járunk” - „Csókolj meg szép babám” - A király dala: „Kicsi feleség” - „Ötven-hatvan év” - „Túl az üveghegyek kék ködén” De nem tartalmazza az 1980-as rádiófelvételen található következő énekszámokat: - „Szép leány, nagyon vigyázz!; jól vigyázz ha férfi jő” - „El ne fuss, légy diplomatikus” - Hidd el, jó lesz nekünk…” - Végre, szemtől-szembe láthatom” A Hungaroton lemezre többször felvett részleteket az Alexandrából: 1967 - Ágai Karola, Zentay Anna, Korondy György, Bende Zsolt és Kishegyi Árpád énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bródy Tamás vezényli; 1957 - Neményi Lili és Udvardy Tibor énekel, km. a Budapest Szimfonikus Zenekar, ugyancsak Bródy Tamás vezényel. („Túl az üveghegyek kék ködén”)
Kapcs. 1.658. és 226. sorszámokhoz Szirmai Albert Alexandra című operettjének zenei anyagából két rádiófelvétel készült: az elsőn csak részletek vannak, a későbbi felvétel, az 1980-ban bemutatott darab már bővebb, mintegy keresztmetszete a darabnak. Már említettem ezt az újabb rádiófelvételt, amely a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából, 1980. július 2-án hangzott fel először a Petőfi rádióban, 18.35-19.25 között: Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor és Palcsó Sándor énekel. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. A korábbi rádiófelvételről eddig csak szűkszavúan szóltam. Most már több adatom van az elsőként elkészült zenei felvételről: A rádióbemutató ideje: 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40 A felvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Bródy Tamás vezényel. Ez a rádiófelvétel a következő részleteket tartalmazza: - A gárdisták kara - „Add csöpp kis ajkad” - Alexandra dala - „Rózsák közt járunk” - „Csókolj meg szép babám” - A király dala: „Kicsi feleség” - „Ötven-hatvan év” - „Túl az üveghegyek kék ködén” De nem tartalmazza az 1980-as rádiófelvételen található következő énekszámokat: - „Szép leány, nagyon vigyázz!; jól vigyázz ha férfi jő” - „El ne fuss, légy diplomatikus” - Hidd el, jó lesz nekünk…” - Végre, szemtől-szembe láthatom” A Hungaroton lemezre többször felvett részleteket az Alexandrából: 1967 - Ágai Karola, Zentay Anna, Korondy György, Bende Zsolt és Kishegyi Árpád énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bródy Tamás vezényli; 1957 - Neményi Lili és Udvardy Tibor énekel, km. a Budapest Szimfonikus Zenekar, ugyancsak Bródy Tamás vezényel. („Túl az üveghegyek kék ködén”)
1928 Búbánat 2017-02-16 11:37:30 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
Kapcs. 1193. és 1764. sorszámokhoz Az elmúlt napokban, hetekben az interneten az Operett Klub ( http://operett.network.hu/video) oldalára felkerültek dalok Kemény Egon két rádióoperettjéből is, melyek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában hangoztak el. Ide bemásolom ezeket a linkeket: Kemény Egon - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959) Zenés játék 2 részben, rádióoperett A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Cserés Miklós dr. [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/krisztina_kisasszony__nyitany; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Nyitány (részlet) [/url] Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda__krisztina_kisasszony__blanche_sanzonja; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „Hős huszárok”, Blanche sanzonja -Gyenes Magda [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda__krisztina_kisasszony__francia_huszarok_dala; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „A francia huszárok dala” - Blanche dala a férfikarral – Gyenes Magda, Földényi-kórus [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa_kovecses_bela__krisztina_kisasszony__rab_madar; Kemény Egon: Krisztina kisasszony - "Dal a rabmadárról", kettős - Petress Zsuzsa, Kövecses Béla [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa__krisztina_kisasszony__krisztina_dala; Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Krisztina dala – Petress Zsuzsa [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda_bilicsi_tivadar__ha_en_egyszer_teread_szemet_vetek; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Vidám kettős „Ha én egyszer tereád szemet vetek” - Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/kovecses_bela_petress_zsuzsa__krisztina_kisasszony; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „Záporeső”-kettős - Petress Zsuzsa, Kövecses Béla [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa_ratonyi_robert__krisztina_kisasszony__kettos; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Dal a hódításról, kettős - Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert. [/url]
Kapcs. 1193. és 1764. sorszámokhoz Az elmúlt napokban, hetekben az interneten az Operett Klub ( http://operett.network.hu/video) oldalára felkerültek dalok Kemény Egon két rádióoperettjéből is, melyek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában hangoztak el. Ide bemásolom ezeket a linkeket: Kemény Egon - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959) Zenés játék 2 részben, rádióoperett A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Cserés Miklós dr. [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/krisztina_kisasszony__nyitany; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Nyitány (részlet) [/url] Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda__krisztina_kisasszony__blanche_sanzonja; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „Hős huszárok”, Blanche sanzonja -Gyenes Magda [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda__krisztina_kisasszony__francia_huszarok_dala; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „A francia huszárok dala” - Blanche dala a férfikarral – Gyenes Magda, Földényi-kórus [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa_kovecses_bela__krisztina_kisasszony__rab_madar; Kemény Egon: Krisztina kisasszony - "Dal a rabmadárról", kettős - Petress Zsuzsa, Kövecses Béla [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa__krisztina_kisasszony__krisztina_dala; Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Krisztina dala – Petress Zsuzsa [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/gyenes_magda_bilicsi_tivadar__ha_en_egyszer_teread_szemet_vetek; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Vidám kettős „Ha én egyszer tereád szemet vetek” - Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/kovecses_bela_petress_zsuzsa__krisztina_kisasszony; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „Záporeső”-kettős - Petress Zsuzsa, Kövecses Béla [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/petress_zsuzsa_ratonyi_robert__krisztina_kisasszony__kettos; Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Dal a hódításról, kettős - Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert. [/url]
1927 Búbánat 2017-02-16 11:34:13 [Válasz erre: 1897 smaragd 2017-02-04 15:41:32]
Kapcs. 1897. és 1871. sorszámokhoz Az elmúlt napokban, hetekben az interneten az Operett Klub ( http://operett.network.hu/video) oldalára felkerültek dalok Kemény Egon két rádióoperettjéből is, melyek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában hangoztak el. Ide bemásolom ezeket a linkeket: Kemény Egon: Messzetűnt kedves Daljáték, 1965 Magyar Rádió Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János Szereplők: Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám...Palócz László (Láng József) Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit) Tanárki Julika...Andor Éva (Örkényi Éva) Gillányi, kocsmáros Berecz Jóska, diák Weidmühl lovag, helytartótanácsi tisztviselő...Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg Fazekas, kovácsmester, Mihály apja...Márkus Ferenc Mme Garron, francia nyelvtanárnő...Gáborjáni Klára Kovács strázsamester...Domahidy László (Farkas Antal) Éjjeliőr Diákok Debreceni polgárok Deneulin polgármester...Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Pierre Carpentier ügyvéd, Ámeli vőlegénye Schatten gróf, osztrák tiszt...Velenczei István De Breuil márki, francia emigráns földbirtokos...Újlaky László Pfeiffer, osztrák dragonyos őrmester Huszárok Francia polgárok Öreg paraszt Szekeres professzor Leány Szüretelők Játszódik: Debrecenben, 1791-ben; egy francia kisvárosban 1793-ban, és az érmelléki szőlőben 1827-ben. A darabban elhangzó "Ámeli-dal" szövege: Fazekas Mihály verse. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/barlay_zsuzsa_kishegyi_arpad__a_messzetunt_kedves__szuretelok_dala; „A szüretelők dala” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió énekkara [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/laszlo_margit_simandy_jozsef__a_messzetunt_kedves__rozsadal; „ Rózsa-dal” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - László Margit, Simándy József [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/andor_eva_simandy_jozsef__a_messzetunt__kedves__kettos; "Az első szerelem dala” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - Andor Éva, Simándy József [/url]
Kapcs. 1897. és 1871. sorszámokhoz Az elmúlt napokban, hetekben az interneten az Operett Klub ( http://operett.network.hu/video) oldalára felkerültek dalok Kemény Egon két rádióoperettjéből is, melyek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában hangoztak el. Ide bemásolom ezeket a linkeket: Kemény Egon: Messzetűnt kedves Daljáték, 1965 Magyar Rádió Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János Szereplők: Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám...Palócz László (Láng József) Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit) Tanárki Julika...Andor Éva (Örkényi Éva) Gillányi, kocsmáros Berecz Jóska, diák Weidmühl lovag, helytartótanácsi tisztviselő...Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg Fazekas, kovácsmester, Mihály apja...Márkus Ferenc Mme Garron, francia nyelvtanárnő...Gáborjáni Klára Kovács strázsamester...Domahidy László (Farkas Antal) Éjjeliőr Diákok Debreceni polgárok Deneulin polgármester...Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Pierre Carpentier ügyvéd, Ámeli vőlegénye Schatten gróf, osztrák tiszt...Velenczei István De Breuil márki, francia emigráns földbirtokos...Újlaky László Pfeiffer, osztrák dragonyos őrmester Huszárok Francia polgárok Öreg paraszt Szekeres professzor Leány Szüretelők Játszódik: Debrecenben, 1791-ben; egy francia kisvárosban 1793-ban, és az érmelléki szőlőben 1827-ben. A darabban elhangzó "Ámeli-dal" szövege: Fazekas Mihály verse. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/barlay_zsuzsa_kishegyi_arpad__a_messzetunt_kedves__szuretelok_dala; „A szüretelők dala” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió énekkara [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/laszlo_margit_simandy_jozsef__a_messzetunt_kedves__rozsadal; „ Rózsa-dal” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - László Margit, Simándy József [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/andor_eva_simandy_jozsef__a_messzetunt__kedves__kettos; "Az első szerelem dala” Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátékából - Andor Éva, Simándy József [/url]
1926 Búbánat 2017-02-15 23:18:53 [Válasz erre: 239 Búbánat 2008-04-28 00:50:47]
Kapcs. a 239. sorszámhoz Kerekes János: A majlandi tornyok Rádiódaljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 19., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Szövegét és verseit írta Erdődy János. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Vezényel a szerző: Kerekes János Szereposztás: Peéri Ádám – Kövecses Béla (Zenthe Ferenc) Gajdos Pál – Reményi Sándor (Soós Lajos) Karacsi Jóska – Réti József (Szabó Gyula) Carlo – Palócz László (Basilides Zoltán) Giulietta – Szecsődi Irén (Gombos Katalin) Titta – Koltay Valéria (Margittai Ági) Lucia – Gordon Zsuzsa Martino – György László von Bruckner – Ajtay Andor Lutz őrmester – Szakács Sándor Történik 1859 nyarán Észak-Itáliában. A Rádióbemutatót követő héten (április 24-30.) a Rádióújságban közzétett cikkben kritika olvasható a daljáték-újdonságról. Idemásolom szövegét: A MAJLANDI TORNYOK "Romantikus történetet, szép muzsikát hallhattunk szombat este a Rádió Dalszínházának bemutatóján. Az író és zeneszerző: Erdődy János és Kerekes János a Bach-korszak magyar katonasorsáról , Garibaldi vörösingeseinek felkeléséből merítette a daljáték témáját. A történet igazán nem szűkölködik kalandos fordulatokban: szökés, szerelem, ütközet, féltékenység, árulás, fogolyszöktetés…, szinte már az ifjúsági színdarabok bőkezűségével – s naivitásával. A magyar népdalkincsben külön gyűjteményt képeznek a szabadságharc bukását követő korszak katonadalai. A messze idegenből a hazájára gondoló magyar katona ajkán szomorúan szárnyal a dal. Kerekes feldolgozásában, a Földényi-kórus méltó előadásában hallhattunk néhányat, közülük a címadó dalt, melyet a hazavágyódás és a keserűség tölt el. A vörösingesek dalait, az észak-itáliai falu fiainak-lányainak énekét olaszos ritmusú és sodrású muzsikával és szöveggel keltik életre a szerzők. Kerekes zenéje melankolikusságával, lírájával kitűnően illet a romantikus történethez. A daljáték az osztrák iga alatt sínylődő két nép barátságát, közös harci érdekeit ábrázolta. Peéry Ádám és Gajdos Pál volt honvédtisztek vitájában drámai erővel fejeződött ki: hogy nem lehet szabad az a nép, mely más népeket elnyom. Ami a történet naiv fordulatait illeti, - ezt talán meg lehet bocsátani. Hiszen már Jókai is ezzel a nép-nemzeti romantikával ábrázolta ezt a korszakot… A prózai és énekes szereposztásból az utóbbiban adódott nagyobb lehetőség. E sorok írója nem zenekritikus, összefoglalóul csak annyit mondhat, hogy Kövecses Béla, Szecsődi Irén, Palócz László, Réti József, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a szerző vezényletével kellemes estét szerzett a hallgatóknak.” /Katkó István
Kapcs. a 239. sorszámhoz Kerekes János: A majlandi tornyok Rádiódaljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 19., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Szövegét és verseit írta Erdődy János. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Vezényel a szerző: Kerekes János Szereposztás: Peéri Ádám – Kövecses Béla (Zenthe Ferenc) Gajdos Pál – Reményi Sándor (Soós Lajos) Karacsi Jóska – Réti József (Szabó Gyula) Carlo – Palócz László (Basilides Zoltán) Giulietta – Szecsődi Irén (Gombos Katalin) Titta – Koltay Valéria (Margittai Ági) Lucia – Gordon Zsuzsa Martino – György László von Bruckner – Ajtay Andor Lutz őrmester – Szakács Sándor Történik 1859 nyarán Észak-Itáliában. A Rádióbemutatót követő héten (április 24-30.) a Rádióújságban közzétett cikkben kritika olvasható a daljáték-újdonságról. Idemásolom szövegét: A MAJLANDI TORNYOK "Romantikus történetet, szép muzsikát hallhattunk szombat este a Rádió Dalszínházának bemutatóján. Az író és zeneszerző: Erdődy János és Kerekes János a Bach-korszak magyar katonasorsáról , Garibaldi vörösingeseinek felkeléséből merítette a daljáték témáját. A történet igazán nem szűkölködik kalandos fordulatokban: szökés, szerelem, ütközet, féltékenység, árulás, fogolyszöktetés…, szinte már az ifjúsági színdarabok bőkezűségével – s naivitásával. A magyar népdalkincsben külön gyűjteményt képeznek a szabadságharc bukását követő korszak katonadalai. A messze idegenből a hazájára gondoló magyar katona ajkán szomorúan szárnyal a dal. Kerekes feldolgozásában, a Földényi-kórus méltó előadásában hallhattunk néhányat, közülük a címadó dalt, melyet a hazavágyódás és a keserűség tölt el. A vörösingesek dalait, az észak-itáliai falu fiainak-lányainak énekét olaszos ritmusú és sodrású muzsikával és szöveggel keltik életre a szerzők. Kerekes zenéje melankolikusságával, lírájával kitűnően illet a romantikus történethez. A daljáték az osztrák iga alatt sínylődő két nép barátságát, közös harci érdekeit ábrázolta. Peéry Ádám és Gajdos Pál volt honvédtisztek vitájában drámai erővel fejeződött ki: hogy nem lehet szabad az a nép, mely más népeket elnyom. Ami a történet naiv fordulatait illeti, - ezt talán meg lehet bocsátani. Hiszen már Jókai is ezzel a nép-nemzeti romantikával ábrázolta ezt a korszakot… A prózai és énekes szereposztásból az utóbbiban adódott nagyobb lehetőség. E sorok írója nem zenekritikus, összefoglalóul csak annyit mondhat, hogy Kövecses Béla, Szecsődi Irén, Palócz László, Réti József, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a szerző vezényletével kellemes estét szerzett a hallgatóknak.” /Katkó István
1925 Búbánat 2017-02-15 13:18:22
A Dankó Rádió operettműsorában Osváth Júlia operaénekesnőre (1908. február 15. - 1994. augusztus 20.) emlékezett neve napján Baranyi Ferenc költő, író, műfordító, a televízió egykori főmunkatársa. Baranyi Ferenc - aki operalibrettókat írt és fordított, irodalmi és zenei ismeretterjesztő műsorai ismertek a rádióban és a televízióban, aki ma is rendszeresen tart operaismertető előadásokat az Óbudai Társaskörben, valamint nemrég jelent meg új könyve Az opera négy évszázada címmel - Nagy Ibolyának mesélt Osváth pályájának alakulásáról. Egyébként a jövő héten Baranyi Ferenc lesz a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában. (Ezen a héten azonban Pápay Erika színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető.) Osváth Júliára emlékezve, az adásban most egyik operettfelvételéről hallhattunk több részletet is: Lehár Ferenc: A mosoly országa - keresztmetszet Rádiós bemutató: 1957. március 14., Kossuth adó 19:10 Szövegíró, versek: Harsányi Zsolt Liza – Osváth Júlia Mi - Házy Erzsébet Szu-Csong herceg – Udvardy Tibor Feri – Melis György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: Rubányi Vilmos - Kórus és Liza belépője, I. felv. „ Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…” (Osváth Júlia, énekkar) - Liza és Szu-Csong „Tea-kettőse”, II. felv „ Igyék velem egy csésze illatos teát…” (Osváth Júlia és Udvardy Tibor) - Liza és Feri kettőse, I. felv. „Megtörtént már máskor is, megesett már százszor is…/Szervusz, jó mulatást! Az egész nem érdekes...” (Osváth Júlia, Melis György) - Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után…” (Udvardy Tibor) Leo Fall operettjéből, "Az elvált asszony"-ból is felcsendült néhány dal. Előbb, az ötvenes évek végén felvett rádió-keresztmetszetről hallhattunk két duettet: - Gonda és Karel kettőse „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk kissé házasságra! Látod, nem találok más formát…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Gonda és Scrop vidám kettőse és tánc „- Hétfő, kedd vagy szerda… - Mert hétfő mindig munkanap,-…./ - Ha ünnep van vár a tánc! Hát rajta, jöjj a táncba…” (Fábry Edit, Külkey László, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara, vezényel Bródy Tamás) Egy másik, teljes rádiófelvételről (a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1. Kossuth adó 13.30 – 14.50; Km. Németh Marika, Zentai Anna, Kövecses Béla, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) szintén egy vidám duett szólalt meg: - Gonda és Scrop kettőse: „-Egy az elvem! -Elve? - Elvem! - Halljuk hát…/- Árkon át! Bokron át! Csak kövesd, kövesd, kövesd a nő nyomát…” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) - Megjegyzem, hogy „Az elvált asszony” rádiófelvételéhez a magyar dalszövegeket az a Szabó Miklós írta, akinek operaénekesi hivatása mellett műfordításai és dalszövegei is jelentősek és akinek életútját, pályáját, énekművészetét tavaly év végén egy héten át Nagy Ibolya odaadó gondozásban hozta „mikrofonközelbe”, s a Dankó Rádió hullámhosszán élvezhettük a bejátszott archív énekfelvételekről a művész gyönyörű tenorját és hallhattuk szívhez szóló hitvallását. A délelőtti operettadást 18 órától hallhatjuk újra a rádióban.
A Dankó Rádió operettműsorában Osváth Júlia operaénekesnőre (1908. február 15. - 1994. augusztus 20.) emlékezett neve napján Baranyi Ferenc költő, író, műfordító, a televízió egykori főmunkatársa. Baranyi Ferenc - aki operalibrettókat írt és fordított, irodalmi és zenei ismeretterjesztő műsorai ismertek a rádióban és a televízióban, aki ma is rendszeresen tart operaismertető előadásokat az Óbudai Társaskörben, valamint nemrég jelent meg új könyve Az opera négy évszázada címmel - Nagy Ibolyának mesélt Osváth pályájának alakulásáról. Egyébként a jövő héten Baranyi Ferenc lesz a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában. (Ezen a héten azonban Pápay Erika színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető.) Osváth Júliára emlékezve, az adásban most egyik operettfelvételéről hallhattunk több részletet is: Lehár Ferenc: A mosoly országa - keresztmetszet Rádiós bemutató: 1957. március 14., Kossuth adó 19:10 Szövegíró, versek: Harsányi Zsolt Liza – Osváth Júlia Mi - Házy Erzsébet Szu-Csong herceg – Udvardy Tibor Feri – Melis György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: Rubányi Vilmos - Kórus és Liza belépője, I. felv. „ Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…” (Osváth Júlia, énekkar) - Liza és Szu-Csong „Tea-kettőse”, II. felv „ Igyék velem egy csésze illatos teát…” (Osváth Júlia és Udvardy Tibor) - Liza és Feri kettőse, I. felv. „Megtörtént már máskor is, megesett már százszor is…/Szervusz, jó mulatást! Az egész nem érdekes...” (Osváth Júlia, Melis György) - Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után…” (Udvardy Tibor) Leo Fall operettjéből, "Az elvált asszony"-ból is felcsendült néhány dal. Előbb, az ötvenes évek végén felvett rádió-keresztmetszetről hallhattunk két duettet: - Gonda és Karel kettőse „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk kissé házasságra! Látod, nem találok más formát…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Gonda és Scrop vidám kettőse és tánc „- Hétfő, kedd vagy szerda… - Mert hétfő mindig munkanap,-…./ - Ha ünnep van vár a tánc! Hát rajta, jöjj a táncba…” (Fábry Edit, Külkey László, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara, vezényel Bródy Tamás) Egy másik, teljes rádiófelvételről (a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1. Kossuth adó 13.30 – 14.50; Km. Németh Marika, Zentai Anna, Kövecses Béla, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) szintén egy vidám duett szólalt meg: - Gonda és Scrop kettőse: „-Egy az elvem! -Elve? - Elvem! - Halljuk hát…/- Árkon át! Bokron át! Csak kövesd, kövesd, kövesd a nő nyomát…” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) - Megjegyzem, hogy „Az elvált asszony” rádiófelvételéhez a magyar dalszövegeket az a Szabó Miklós írta, akinek operaénekesi hivatása mellett műfordításai és dalszövegei is jelentősek és akinek életútját, pályáját, énekművészetét tavaly év végén egy héten át Nagy Ibolya odaadó gondozásban hozta „mikrofonközelbe”, s a Dankó Rádió hullámhosszán élvezhettük a bejátszott archív énekfelvételekről a művész gyönyörű tenorját és hallhattuk szívhez szóló hitvallását. A délelőtti operettadást 18 órától hallhatjuk újra a rádióban.
1924 smaragd 2017-02-15 07:12:31
A pontos adatok közreadása nagyon fontos, 3 alábbi észrevételem van, amit részben a Szerkesztőség azonnal ki is javíthat, azt hiszem ez együttes kérésünk is: - Simándy József nevét a Györgyök között..., 1284 számú bejegyzés. - "Hatvani diákjai" kettősének címe, 1289 számú bejegyzés: KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Hatvani diákjai " (1955) 1289 számú bejegyzésben, javítandó, tehát pontosan : "Megkérdeztem a madártól" (Első sor: "Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától...) a kettőst a daljátékban Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte, 1955-ben ezt a dalt újra felvették magnetofonra, Petress Zsuzsa és Melis György előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. - KEMÉNY EGON: "Szabad szivek" (1960) A daljátékban Gonda György Öreg Bigo - ez a pontos neve- szerepét játszotta, 1904 számú bejegyzés.
A pontos adatok közreadása nagyon fontos, 3 alábbi észrevételem van, amit részben a Szerkesztőség azonnal ki is javíthat, azt hiszem ez együttes kérésünk is: - Simándy József nevét a Györgyök között..., 1284 számú bejegyzés. - "Hatvani diákjai" kettősének címe, 1289 számú bejegyzés: KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Hatvani diákjai " (1955) 1289 számú bejegyzésben, javítandó, tehát pontosan : "Megkérdeztem a madártól" (Első sor: "Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától...) a kettőst a daljátékban Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte, 1955-ben ezt a dalt újra felvették magnetofonra, Petress Zsuzsa és Melis György előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. - KEMÉNY EGON: "Szabad szivek" (1960) A daljátékban Gonda György Öreg Bigo - ez a pontos neve- szerepét játszotta, 1904 számú bejegyzés.
1923 Búbánat 2017-02-14 22:08:45 [Válasz erre: 267 Búbánat 2008-04-30 08:25:24]
Kapcs.: 267. sorszám bejegyzéséhez: Dmitrij Kabalevszkij: Dalol a tavasz Részletek „Új felvételek bemutatója” Rádiós bemutató: 1961. április 3. Kossuth Rádió 14,00 – 15.00 Az összekötőszöveget Apostol András és Fahidy József, a dalszövegeket Dalos László írta. Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palócz László, Reményi Sándor, Udvardy Tibor, Várhelyi Endre - ének Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Sebestyén András Az összekötőszöveget Mednyánszky Ági és Dömsödi János mondja el.
Kapcs.: 267. sorszám bejegyzéséhez: Dmitrij Kabalevszkij: Dalol a tavasz Részletek „Új felvételek bemutatója” Rádiós bemutató: 1961. április 3. Kossuth Rádió 14,00 – 15.00 Az összekötőszöveget Apostol András és Fahidy József, a dalszövegeket Dalos László írta. Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palócz László, Reményi Sándor, Udvardy Tibor, Várhelyi Endre - ének Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Sebestyén András Az összekötőszöveget Mednyánszky Ági és Dömsödi János mondja el.
1922 Búbánat 2017-02-14 21:30:29 [Válasz erre: 736 Búbánat 2014-12-12 14:33:10]
Itt is a rádióbemutató időpontját korrigálom: Az 1900. ,736. és 73. sorszámok bejegyzéseinél: 1.) Franz von Suppé: A szép Galathea – keresztmetszet Rádióbemutató: 1961., január 27., Petőfi Rádió 14.54 – 16.00 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Kapcs. a 736. és 57. sorszámokhoz (az 1917. nél már hoztam): 2.) Franz von Suppé: A szép Galathea – teljes operett Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 óra Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Zenei rendező: Járfás Tamás Rendezte: Horváth Ádám Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lehel György Szereposztás: Galathea, szobor – László Margit (Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász – Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga – Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló – Palcsó Sándor (Garas Dezső)
Itt is a rádióbemutató időpontját korrigálom: Az 1900. ,736. és 73. sorszámok bejegyzéseinél: 1.) Franz von Suppé: A szép Galathea – keresztmetszet Rádióbemutató: 1961., január 27., Petőfi Rádió 14.54 – 16.00 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László) Kapcs. a 736. és 57. sorszámokhoz (az 1917. nél már hoztam): 2.) Franz von Suppé: A szép Galathea – teljes operett Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 óra Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Zenei rendező: Járfás Tamás Rendezte: Horváth Ádám Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lehel György Szereposztás: Galathea, szobor – László Margit (Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász – Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga – Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló – Palcsó Sándor (Garas Dezső)
1921 Búbánat 2017-02-14 21:07:45 [Válasz erre: 1900 Búbánat 2017-02-04 22:43:41]
Az 1900., a 736. és 73. sorszámoknál említett operettfelvétel első rádiósugárzásának dátumát javítom: Suppé: A szép Galathea Keresztmetszet Az ének-zenei felvétel közreműködői: Polgár Tibor - Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Rádióbemutató: 1961. január 27., Petőfi Rádió, 14.54 - 16.00
Az 1900., a 736. és 73. sorszámoknál említett operettfelvétel első rádiósugárzásának dátumát javítom: Suppé: A szép Galathea Keresztmetszet Az ének-zenei felvétel közreműködői: Polgár Tibor - Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Rádióbemutató: 1961. január 27., Petőfi Rádió, 14.54 - 16.00
1920 smaragd 2017-02-14 17:13:54
"Túl az Óperencián".. . e heti "mesélőnk" Pápai Erika Jászai Mari-díjas színművésznő, aki a tegnapi adásban prózai színésznői pályakezdését - meg nem tagadva kezdeti jogi érdeklődése stílusát - szinte tárgyszerűen adta elő, ami természetesen igen érdekes volt és nagyon jól állt neki! Elsősorban a mesterségbeli tanulás és a megszerzett tudás alapján kialakuló művészi és személyes önismeretéről szóló rész ragadott meg emlékei közül. A mai műsort Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Valentin-napi szeretetüzenetek köré fonta. Pápai Erika zenés színpadi indulását mondta el a hallgatóknak, hangjában alig palástolt lelkesültséget éreztem a műfaj és első szerepei irányában. A zenei szeretetüzenetek mindenkihez szóltak ma, sokszínű összeállítást hallottunk, korosztálya válogatja kit melyik emléke érint meg... Fórumunk témájához "A Rádió Dalszínháza"-'nak 1959 - es bemutatója illik legjobban, Kemény Egon- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének nyitánya hangzott fel a program zárásaként (az utóbbi hónapokban a 2 részes zenés játékból november 15-én és ez év január 7-én hallhattunk részleteket, lásd akkori bejegyzések). Ismétlés: ma 18:00 - 19:00 Dankó Rádió Műsor: Dankó Rádió, Facebook
"Túl az Óperencián".. . e heti "mesélőnk" Pápai Erika Jászai Mari-díjas színművésznő, aki a tegnapi adásban prózai színésznői pályakezdését - meg nem tagadva kezdeti jogi érdeklődése stílusát - szinte tárgyszerűen adta elő, ami természetesen igen érdekes volt és nagyon jól állt neki! Elsősorban a mesterségbeli tanulás és a megszerzett tudás alapján kialakuló művészi és személyes önismeretéről szóló rész ragadott meg emlékei közül. A mai műsort Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Valentin-napi szeretetüzenetek köré fonta. Pápai Erika zenés színpadi indulását mondta el a hallgatóknak, hangjában alig palástolt lelkesültséget éreztem a műfaj és első szerepei irányában. A zenei szeretetüzenetek mindenkihez szóltak ma, sokszínű összeállítást hallottunk, korosztálya válogatja kit melyik emléke érint meg... Fórumunk témájához "A Rádió Dalszínháza"-'nak 1959 - es bemutatója illik legjobban, Kemény Egon- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének nyitánya hangzott fel a program zárásaként (az utóbbi hónapokban a 2 részes zenés játékból november 15-én és ez év január 7-én hallhattunk részleteket, lásd akkori bejegyzések). Ismétlés: ma 18:00 - 19:00 Dankó Rádió Műsor: Dankó Rádió, Facebook
1919 Búbánat 2017-02-12 19:33:17 [Válasz erre: 83 Búbánat 2008-04-02 00:18:09]
Kapcs. a 83. és az 1.680. sorszámokhoz Pontosítás Jacques Offenbach: A varázshegedű Egyfelvonásos daljáték Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió, 19.22 – 20.12. Szövegét Métespés és Chevalet írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter)
Kapcs. a 83. és az 1.680. sorszámokhoz Pontosítás Jacques Offenbach: A varázshegedű Egyfelvonásos daljáték Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió, 19.22 – 20.12. Szövegét Métespés és Chevalet írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter)
1918 Búbánat 2017-02-12 19:26:11 [Válasz erre: 33 Búbánat 2008-03-09 18:34:07]
Kapcs. a 33. és 783. sorszámokhoz Jacques Offenbach: A 66-os szám Egyfelvonásos daljáték A Rádió Dalszínháza új stúdiófelvétele bemutatójának idejét pontosítom: 1964. december 27., Kossuth Rádió 17.00 – 18.07 Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: A Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Szécsi Ferenc Szereposztás: Francois, vándor házaló – Radnai György Suzon – László Margit Piccolo – Palcsó Sándor
Kapcs. a 33. és 783. sorszámokhoz Jacques Offenbach: A 66-os szám Egyfelvonásos daljáték A Rádió Dalszínháza új stúdiófelvétele bemutatójának idejét pontosítom: 1964. december 27., Kossuth Rádió 17.00 – 18.07 Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: A Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Szécsi Ferenc Szereposztás: Francois, vándor házaló – Radnai György Suzon – László Margit Piccolo – Palcsó Sándor
1917 Búbánat 2017-02-12 18:56:24 [Válasz erre: 57 Búbánat 2008-03-17 23:41:56]
Kapcs. az 57. sorszámhoz Pontosítás Franz von Suppé A szép Galathea című operettjének a Rádió Dalszínháza bemutatója 1964. november 7-én volt a Kossuth Rádióban, 20.10-21.35 óra között. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara Szereposztás: Galathea, szobor – László Margit (Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász – Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga – Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló – Palcsó Sándor (Garas Dezső)
Kapcs. az 57. sorszámhoz Pontosítás Franz von Suppé A szép Galathea című operettjének a Rádió Dalszínháza bemutatója 1964. november 7-én volt a Kossuth Rádióban, 20.10-21.35 óra között. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara Szereposztás: Galathea, szobor – László Margit (Mészáros Ági) Pygmalion, szobrász – Réti József (Cs. Németh Lajos) Ganymedes, szolga – Melis György (Agárdy Gábor) Mydas, műpártoló – Palcsó Sándor (Garas Dezső)
1916 Búbánat 2017-02-12 18:47:28 [Válasz erre: 52 Búbánat 2008-03-16 23:48:09]
Kapcs. az 52. sorszámhoz Adós vagyok Franz von Suppé Boccaccio című operettjének Rádió Dalszínháza produkció bemutatója pontos idejével: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el. A rádiófelvétel három felvonásának sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc Erdélyi Miklós (karmester)- Ágay Karola, László Margit (Fiametta), Palánkay Klára, Sándor Judit, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert (Boccaccio), Kishegyi Árpád, Külkey László,Maleczky Oszkár, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, Réti József, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Kapcs. az 52. sorszámhoz Adós vagyok Franz von Suppé Boccaccio című operettjének Rádió Dalszínháza produkció bemutatója pontos idejével: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el. A rádiófelvétel három felvonásának sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc Erdélyi Miklós (karmester)- Ágay Karola, László Margit (Fiametta), Palánkay Klára, Sándor Judit, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert (Boccaccio), Kishegyi Árpád, Külkey László,Maleczky Oszkár, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, Réti József, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
1915 Búbánat 2017-02-10 12:15:59
„Az operettműsorok felfrissüléséről” Rádióújság, 1959. december (A cikk szerzőjét nem tünteti fel a lap.) „Ha valami népszerű, az mindig szélsőséges vitákat fakaszt, - a nagyobb érdeklődés mögött sokfajta vélemény csatája húzódik meg. Így van ez a városban és falun egyaránt népszerű operett-műfajjal is. Az alábbi sorok csupán az operettek rádióbeli előadásaival kapcsolatos néhány kérdésről szólnak. Mert a rádióban is gyakran vannak viták s ezek most már nem annyira mennyiségi problémákról folynak, hanem inkább minőségiekről, azaz, hogy elég változatosak-e pl. az operettrészleteket sugárzó adások, kielégítőek-e a közvetítések művészi és felvételtechnikai körülményei. A kérdésekre a választ az az elhatározás adja meg, amely szerint a Rádió zenei osztálya revízió alá fogja a meglevő operettfelvételeket, fokozatosan kiiktatja a műsorból az elavultakat és a tervek szerint 2-3 éven belül egyrészt korszerű felvételekkel pótolja a selejteseket, másrészt pótolja a klasszikus operettirodalom egyes hiányzó részleteit. Miért tart ez ilyen soká? – kérdezhetné valaki. A viszonylag hosszú időtartamra azért van szükség, mert az új felvételek elkészítése jelentős költséget igényel, hisz az operett elemi követelménye a színes, dús hangzás, ez pedig nagy zenei apparátusok (nagyzenekar, kórus stb.) felhasználását teszi szükségessé. Másfajta előkészítést igényel a századeleji és különösen az 1920-30-as operett-termés feldolgozása. Itt ugyanis a legtöbb esetben hangszerelési és harmonizálási avultságokat kell kiküszöbölni, vagyis a zenei anyag megtartja eredeti és népszerű dallam-vázát, de új, csillogóbb köntösben jelenik meg. Bizonyos, hogy a helyes célkitűzések megvalósítása döntően áll vagy bukik az új felvételek előadóművészeinek kiválasztásán is. Nem lehet elhallgatni ugyanis, hogy több év művészileg ellenőrizhetetlen ún. esztrádműsora olcsó eszközök alkalmazására késztette még azoknak a jelentősebb művészeknek egyikét-másikát is, akiknek különben jelentős érdemei voltak az operett népszerűsítése terén. Sajnos, az ilyen kétes hatások jónéhány rádiófelvételen is tapasztalhatók. Bár maga az operett-műfaj a vidámság jegyében fogant és éltető eleme a humor, a gúny, a móka, - még színpadi előadáskor is az alapvető zenei koncepciónak kell alávetni minden más műfaji elemet. Természetes, hogy ez különösen vonatkozik a rádióelőadásra. A lényeg mindig a zenei megjelenési forma, - az előadó számára egyetlen lehetőség a zenei anyagban kifejezésre jutó karakter-elemek megragadása. Egy szerelmi duett érzelmessége a mikrofonban nem teremtődik meg semmiféle érzelgős-giccses elnyújtásokkal… A karmester szerepe pedig egyenesen azonos értékű az operáéval. A Rádió tapasztalata az, hogy nem feltétlenül ’speciális operettkarmesterek’ kellenek, akik rossz hagyományok lerakódásait olcsó patronok segítségével ültetik át egy esetleg százszor leforgatásra kerülő felvételre, hanem a műfajt érzékelő, értő olyan muzsikusok, akik az operett-formán belül mindennek ismerik a helyes arányát és helyét. Mivel a Rádiónk rendelkezik a megfelelő feltételekkel – kitűnő szimfonikus zenekar és kórus, nagyot fejlődött felvételi technika és sok-sok ’személyes’, a művészekkel kapcsolatos tapasztalat – a hallgató sokat remélhet az operettműsorok küszöbönálló felfrissítésétől.”
„Az operettműsorok felfrissüléséről” Rádióújság, 1959. december (A cikk szerzőjét nem tünteti fel a lap.) „Ha valami népszerű, az mindig szélsőséges vitákat fakaszt, - a nagyobb érdeklődés mögött sokfajta vélemény csatája húzódik meg. Így van ez a városban és falun egyaránt népszerű operett-műfajjal is. Az alábbi sorok csupán az operettek rádióbeli előadásaival kapcsolatos néhány kérdésről szólnak. Mert a rádióban is gyakran vannak viták s ezek most már nem annyira mennyiségi problémákról folynak, hanem inkább minőségiekről, azaz, hogy elég változatosak-e pl. az operettrészleteket sugárzó adások, kielégítőek-e a közvetítések művészi és felvételtechnikai körülményei. A kérdésekre a választ az az elhatározás adja meg, amely szerint a Rádió zenei osztálya revízió alá fogja a meglevő operettfelvételeket, fokozatosan kiiktatja a műsorból az elavultakat és a tervek szerint 2-3 éven belül egyrészt korszerű felvételekkel pótolja a selejteseket, másrészt pótolja a klasszikus operettirodalom egyes hiányzó részleteit. Miért tart ez ilyen soká? – kérdezhetné valaki. A viszonylag hosszú időtartamra azért van szükség, mert az új felvételek elkészítése jelentős költséget igényel, hisz az operett elemi követelménye a színes, dús hangzás, ez pedig nagy zenei apparátusok (nagyzenekar, kórus stb.) felhasználását teszi szükségessé. Másfajta előkészítést igényel a századeleji és különösen az 1920-30-as operett-termés feldolgozása. Itt ugyanis a legtöbb esetben hangszerelési és harmonizálási avultságokat kell kiküszöbölni, vagyis a zenei anyag megtartja eredeti és népszerű dallam-vázát, de új, csillogóbb köntösben jelenik meg. Bizonyos, hogy a helyes célkitűzések megvalósítása döntően áll vagy bukik az új felvételek előadóművészeinek kiválasztásán is. Nem lehet elhallgatni ugyanis, hogy több év művészileg ellenőrizhetetlen ún. esztrádműsora olcsó eszközök alkalmazására késztette még azoknak a jelentősebb művészeknek egyikét-másikát is, akiknek különben jelentős érdemei voltak az operett népszerűsítése terén. Sajnos, az ilyen kétes hatások jónéhány rádiófelvételen is tapasztalhatók. Bár maga az operett-műfaj a vidámság jegyében fogant és éltető eleme a humor, a gúny, a móka, - még színpadi előadáskor is az alapvető zenei koncepciónak kell alávetni minden más műfaji elemet. Természetes, hogy ez különösen vonatkozik a rádióelőadásra. A lényeg mindig a zenei megjelenési forma, - az előadó számára egyetlen lehetőség a zenei anyagban kifejezésre jutó karakter-elemek megragadása. Egy szerelmi duett érzelmessége a mikrofonban nem teremtődik meg semmiféle érzelgős-giccses elnyújtásokkal… A karmester szerepe pedig egyenesen azonos értékű az operáéval. A Rádió tapasztalata az, hogy nem feltétlenül ’speciális operettkarmesterek’ kellenek, akik rossz hagyományok lerakódásait olcsó patronok segítségével ültetik át egy esetleg százszor leforgatásra kerülő felvételre, hanem a műfajt érzékelő, értő olyan muzsikusok, akik az operett-formán belül mindennek ismerik a helyes arányát és helyét. Mivel a Rádiónk rendelkezik a megfelelő feltételekkel – kitűnő szimfonikus zenekar és kórus, nagyot fejlődött felvételi technika és sok-sok ’személyes’, a művészekkel kapcsolatos tapasztalat – a hallgató sokat remélhet az operettműsorok küszöbönálló felfrissítésétől.”
1914 Búbánat 2017-02-09 11:11:16 [Válasz erre: 1913 Búbánat 2017-02-09 11:10:26]
[url] http://operavilag.net/interjuk/korondi-gyorgy/; Korondi György operaénekes [/url]
[url] http://operavilag.net/interjuk/korondi-gyorgy/; Korondi György operaénekes [/url]
1913 Búbánat 2017-02-09 11:10:26
[url] http://operavilag.net/interjuk/korondi-gyorgy/; Korondi György operaénekes születésnapja február 18-ára esik, de a Dankó Rádióban már ma megemlékezett a két évvel ezelőtt, a 79. életévében elhunyt neves tenorénekesünkről Nagy Ibolya, a Túl az Óperenciáról című „operett-és zenés színház” szerkesztő-műsorvezetője. Korondinak a rádióban felvett számtalan felvétele közül a mai műsorban most négy operettből hallhattunk egy-egy részletet énekében: Lehár: Giuditta - Octavio belépője (No.4) „O signora, o signorina” (Km. az MRT Énekkara) Fényes: Rigó Jancsi – Jancsi dala (No.12.) Lehár: Szép a világ – Georg dala „Ugye gondolsz rám” (No.10.) Fall: Pompadour – René dala (km. az MRT Énekkara) Az operettműsor első részében az Operettszínház Marica grófnő című produkciójának MTVA által CD-re rögzített ( „Híres operettek”¬sorozat részeként a Kossuth Könyvkiadónál megjelent kötet melléklete) felvételéről szólaltak meg részletek Bordás Barbara, Dancs Annamari, Boncsér Gergely és Kerényi Miklós Máté előadásában. Az adás ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
[url] http://operavilag.net/interjuk/korondi-gyorgy/; Korondi György operaénekes születésnapja február 18-ára esik, de a Dankó Rádióban már ma megemlékezett a két évvel ezelőtt, a 79. életévében elhunyt neves tenorénekesünkről Nagy Ibolya, a Túl az Óperenciáról című „operett-és zenés színház” szerkesztő-műsorvezetője. Korondinak a rádióban felvett számtalan felvétele közül a mai műsorban most négy operettből hallhattunk egy-egy részletet énekében: Lehár: Giuditta - Octavio belépője (No.4) „O signora, o signorina” (Km. az MRT Énekkara) Fényes: Rigó Jancsi – Jancsi dala (No.12.) Lehár: Szép a világ – Georg dala „Ugye gondolsz rám” (No.10.) Fall: Pompadour – René dala (km. az MRT Énekkara) Az operettműsor első részében az Operettszínház Marica grófnő című produkciójának MTVA által CD-re rögzített ( „Híres operettek”¬sorozat részeként a Kossuth Könyvkiadónál megjelent kötet melléklete) felvételéről szólaltak meg részletek Bordás Barbara, Dancs Annamari, Boncsér Gergely és Kerényi Miklós Máté előadásában. Az adás ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
1912 Búbánat 2017-02-08 15:13:53
Szinetár Miklós rendezőt köszöntötte fel 85. születésnapján Nagy Ibolya, a Dankó Rádióban! A szerkesztő-műsorvezető – akinek korábban „Tanár úr” a vendége is volt operettműsorában - felelevenítette Szinetár Miklós sokirányú, gazdag, műfajokat átívelő művészeti pályáját, felidézve egy rádiós nyilatkozatát és hitvallását, majd szeretetteli, kedves szavakkal kívánt neki az éter hullámhosszán keresztül jó egészséget és további alkotótevékenységet. Szinetár Miklós sikeres operett-rendezése volt Offenbachtól a Szép Heléna, melyet kétszer is alkalma volt megrendezni az Operettszínházban, először 1959-ben, Németh Marikával, másodszor 1994-ben, Kalocsai Zsuzsával a címszerepben. (Ez utóbbi produkcióról televíziós felvétel készült. A mai műsorban ezúttal a Magyar Rádió 1965-ös, nevezetes stúdiófelvételéről szólaltak meg a kitűnő részletek Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, Réti József, Kishegyi Árpád, Külkey László és Palcsó Sándor előadásában (Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás. Rendező: Horváth Ádám). Egy dal Kelen Péter énekhangján hangzott el („Paris ítélete”) a művész egy későbbi áriafelvételéről (vezényel: Lukács Ervin). Szinetár Miklós többször és sok színházban, sőt a televíziósban is, megrendezte Johann Strauss operettjét, a Denevért. Ebből az operettből is több részlet csendült fel az adásban: Kalocsai Zsuzsa (Csárdás), Hamari Júlia (Orlovszky kupléja), Csonka Zsuzsanna (Adél dala), valamint a III. felvonás fináléja: egy 1981-es koncertfelvételről hallottuk Kalmár Magdát, Lehoczky Évát, Berkes Jánost, Mersei Miklóst és Palcsó Sándort énekelni Johann Strauss alkotásában. Ismétlés ma a 18 órakor kezdődő adásban - Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora.
Szinetár Miklós rendezőt köszöntötte fel 85. születésnapján Nagy Ibolya, a Dankó Rádióban! A szerkesztő-műsorvezető – akinek korábban „Tanár úr” a vendége is volt operettműsorában - felelevenítette Szinetár Miklós sokirányú, gazdag, műfajokat átívelő művészeti pályáját, felidézve egy rádiós nyilatkozatát és hitvallását, majd szeretetteli, kedves szavakkal kívánt neki az éter hullámhosszán keresztül jó egészséget és további alkotótevékenységet. Szinetár Miklós sikeres operett-rendezése volt Offenbachtól a Szép Heléna, melyet kétszer is alkalma volt megrendezni az Operettszínházban, először 1959-ben, Németh Marikával, másodszor 1994-ben, Kalocsai Zsuzsával a címszerepben. (Ez utóbbi produkcióról televíziós felvétel készült. A mai műsorban ezúttal a Magyar Rádió 1965-ös, nevezetes stúdiófelvételéről szólaltak meg a kitűnő részletek Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, Réti József, Kishegyi Árpád, Külkey László és Palcsó Sándor előadásában (Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás. Rendező: Horváth Ádám). Egy dal Kelen Péter énekhangján hangzott el („Paris ítélete”) a művész egy későbbi áriafelvételéről (vezényel: Lukács Ervin). Szinetár Miklós többször és sok színházban, sőt a televíziósban is, megrendezte Johann Strauss operettjét, a Denevért. Ebből az operettből is több részlet csendült fel az adásban: Kalocsai Zsuzsa (Csárdás), Hamari Júlia (Orlovszky kupléja), Csonka Zsuzsanna (Adél dala), valamint a III. felvonás fináléja: egy 1981-es koncertfelvételről hallottuk Kalmár Magdát, Lehoczky Évát, Berkes Jánost, Mersei Miklóst és Palcsó Sándort énekelni Johann Strauss alkotásában. Ismétlés ma a 18 órakor kezdődő adásban - Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora.
1911 Búbánat 2017-02-08 12:17:30 [Válasz erre: 8 Búbánat 2008-03-06 21:38:00]
Kapcs. 8. sorszámhoz 1971. július 23. , Népszava Csavargók "Ziehrer háromfelvonásos operettjét hallhattuk hétfő este a Rádió Dalszínházának sztereofelvételében. A felvétel azonban csak a felvételkor volt sztereo, a lejátszáskor, a Kossuth adón már nem, ugyanúgy hallhattuk monoban, mint például az időjárás-jelentést vagy a híreket. Persze, a kellemes dallamok és a Romhányi József által modernizált szövegváltozat azért nagyobb szórakozást jelentett ennél, főleg a színészi játék teljesítményeire figyelhettünk: Mensáros László és Darvas Iván, illetve Bende Zsolt és Palcsó Sándor játéka tetszett legjobban. Bozó László már sokféle műfajban mutatta be, hogy a rendezőt nem lehet beskatulyázni — ezúttal a zenés játék területére kalandozott, sikerrel. /Háry Márta /
Kapcs. 8. sorszámhoz 1971. július 23. , Népszava Csavargók "Ziehrer háromfelvonásos operettjét hallhattuk hétfő este a Rádió Dalszínházának sztereofelvételében. A felvétel azonban csak a felvételkor volt sztereo, a lejátszáskor, a Kossuth adón már nem, ugyanúgy hallhattuk monoban, mint például az időjárás-jelentést vagy a híreket. Persze, a kellemes dallamok és a Romhányi József által modernizált szövegváltozat azért nagyobb szórakozást jelentett ennél, főleg a színészi játék teljesítményeire figyelhettünk: Mensáros László és Darvas Iván, illetve Bende Zsolt és Palcsó Sándor játéka tetszett legjobban. Bozó László már sokféle műfajban mutatta be, hogy a rendezőt nem lehet beskatulyázni — ezúttal a zenés játék területére kalandozott, sikerrel. /Háry Márta /
1910 zenebaratmonika 2017-02-07 17:16:13 [Válasz erre: 1909 Búbánat 2017-02-07 14:31:40]
Ebben az évadban Kolozsváron megy ez a darab az Operettszínház díszleteivel.
Ebben az évadban Kolozsváron megy ez a darab az Operettszínház díszleteivel.
1909 Búbánat 2017-02-07 14:31:40
A Cigányszerelem című Lehár-operettet legutóbb 2011-ben újította fel a Budapesti Operettszínház – a korábbi változatokhoz képest jelentős zenei és dramaturgiai változtatásokkal került színre a darab, Gábor Andor ismert dalszövegeit pedig alaposan átírta G. Dénes György és Zoltán Pál, úgyhogy számomra nem igazán nyert elismerést ez a jelentősen átdolgozott, átírt Cigányszerelem-verzió, amikor először és utoljára megnéztem az egyik előadást a zenés teátrumban és emlékeimből felidéztem régi előadás- és rádiófelvételekről személyes benyomásaimat. A Cigányszerelem 2012. november 3-i operettszínházi előadásának zenei anyagát, keresztmetszetét, az élő adás tapsaival együtt, felvette az MTVA, ezt CD-re írták át, ami a Híres Operettek-sorozat 5. sz. kötetének hangzó melléklete. (A Kossuth Könyvkiadó gondozásában került kereskedelmi forgalomba.) Erről a CD-felvételről szólaltak meg dalok, jelenetek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadásában. A részletekben énekelt: Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Lehoczky Zsuzsa, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Vadász Dániel, Faragó András és Verebes István. A karmester:Makláry László. Megjegyzem még, hogy a Cigányszerelem-produkcióba becsempésztek egy olyan Lehár-kettőst, mely nem volt része az ősváltozatnak: „Itt a kés.” Ez a vidám kettős is rajta van a CD-n és ezt is hallhattuk a délelőtti adásban Szendy Szilvi (Jolán) és Kerényi Miklós Máté (Tivadar) előadásában. Az operettműsor másik felében egy-egy Offenbach-operett egy-egy részlete csendült fel: - „A 66-os szám” – Házalódal (Miller Lajos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - „Fortunio dala” - Kórus és vízdal (No.2.) – (Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János és Wendler Attila, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) – ez a felvétel az 1980-as évek második felében készült a rádióban, teljes operett, amiben Kincses Veronika énekli Laurettát, és Molnár András Valentint. (A korábbi, 1958-ban készült első stúdiófelvételen Házy Erzsébet és Ilosfalv Róbert énekelnek – ennek részletei is időnként hallhatóak itt a rádió operettműsorában.) A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
A Cigányszerelem című Lehár-operettet legutóbb 2011-ben újította fel a Budapesti Operettszínház – a korábbi változatokhoz képest jelentős zenei és dramaturgiai változtatásokkal került színre a darab, Gábor Andor ismert dalszövegeit pedig alaposan átírta G. Dénes György és Zoltán Pál, úgyhogy számomra nem igazán nyert elismerést ez a jelentősen átdolgozott, átírt Cigányszerelem-verzió, amikor először és utoljára megnéztem az egyik előadást a zenés teátrumban és emlékeimből felidéztem régi előadás- és rádiófelvételekről személyes benyomásaimat. A Cigányszerelem 2012. november 3-i operettszínházi előadásának zenei anyagát, keresztmetszetét, az élő adás tapsaival együtt, felvette az MTVA, ezt CD-re írták át, ami a Híres Operettek-sorozat 5. sz. kötetének hangzó melléklete. (A Kossuth Könyvkiadó gondozásában került kereskedelmi forgalomba.) Erről a CD-felvételről szólaltak meg dalok, jelenetek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadásában. A részletekben énekelt: Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Lehoczky Zsuzsa, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Vadász Dániel, Faragó András és Verebes István. A karmester:Makláry László. Megjegyzem még, hogy a Cigányszerelem-produkcióba becsempésztek egy olyan Lehár-kettőst, mely nem volt része az ősváltozatnak: „Itt a kés.” Ez a vidám kettős is rajta van a CD-n és ezt is hallhattuk a délelőtti adásban Szendy Szilvi (Jolán) és Kerényi Miklós Máté (Tivadar) előadásában. Az operettműsor másik felében egy-egy Offenbach-operett egy-egy részlete csendült fel: - „A 66-os szám” – Házalódal (Miller Lajos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - „Fortunio dala” - Kórus és vízdal (No.2.) – (Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János és Wendler Attila, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) – ez a felvétel az 1980-as évek második felében készült a rádióban, teljes operett, amiben Kincses Veronika énekli Laurettát, és Molnár András Valentint. (A korábbi, 1958-ban készült első stúdiófelvételen Házy Erzsébet és Ilosfalv Róbert énekelnek – ennek részletei is időnként hallhatóak itt a rádió operettműsorában.) A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
1908 Búbánat 2017-02-07 09:03:41
Offenbach: Banditák – részletek A rádiófelvétel bemutatója: 1960. augusztus 30., Kossuth Rádió 14.40 – 15.00 A stúdiófelvételen Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Kiss Ilona, Feleki Kamill, Melis György énekel, közreműködik a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás. Az operett alábbi részleteit vették fel hangszalagra: - A mantovai herceg belépője (Rafael Márta, Kiss Ilona, Feleki Kamill) - Fiorella, a bandita lányának belépője: „Ki vakmerő, hamar megbánja….Fiorella, bandita lánya, bátor minden porcikája, mert úri lány nem vagyok én, de vad zsivány, bizony én…” (Petress Zsuzsa) - Fragoletto katona belépője: „Trombita szól, most figyeljen jól, mert férfi jön, Tra-ra-tra-ra-tra-ra-tra-ra, Ki semmit sem kér és sohasem fél…” (Melis György) - Szerelmi kettős (Petress Zsuzsa, Melis György) - Fragoletto katona dala: „Gazdag a Pandorám, kifogtam egy díszes udvari futárt, de úton száguld nénje erre a sűrű vad bozóton át…” (Melis György és Énekkar) Megjegyzem, Offenbach híres operettjét 1962-ben mutatta be a Fővárosi operettszínház, a darabban is Petress Zsuzsa kapta meg a primadonna-szerepet. Partnerei között volt Zentay Anna, Oszvald Gyula, Latabár Kálmán és sok más kitűnő művész. Az 1963. március 16-i előadást pedig a rádió és a televízió is, élőben közvetítette. (Hála, a tévé nem törölte le, harminc évvel később a TELEVIDEO videó kazettára mentette.)
Offenbach: Banditák – részletek A rádiófelvétel bemutatója: 1960. augusztus 30., Kossuth Rádió 14.40 – 15.00 A stúdiófelvételen Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Kiss Ilona, Feleki Kamill, Melis György énekel, közreműködik a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás. Az operett alábbi részleteit vették fel hangszalagra: - A mantovai herceg belépője (Rafael Márta, Kiss Ilona, Feleki Kamill) - Fiorella, a bandita lányának belépője: „Ki vakmerő, hamar megbánja….Fiorella, bandita lánya, bátor minden porcikája, mert úri lány nem vagyok én, de vad zsivány, bizony én…” (Petress Zsuzsa) - Fragoletto katona belépője: „Trombita szól, most figyeljen jól, mert férfi jön, Tra-ra-tra-ra-tra-ra-tra-ra, Ki semmit sem kér és sohasem fél…” (Melis György) - Szerelmi kettős (Petress Zsuzsa, Melis György) - Fragoletto katona dala: „Gazdag a Pandorám, kifogtam egy díszes udvari futárt, de úton száguld nénje erre a sűrű vad bozóton át…” (Melis György és Énekkar) Megjegyzem, Offenbach híres operettjét 1962-ben mutatta be a Fővárosi operettszínház, a darabban is Petress Zsuzsa kapta meg a primadonna-szerepet. Partnerei között volt Zentay Anna, Oszvald Gyula, Latabár Kálmán és sok más kitűnő művész. Az 1963. március 16-i előadást pedig a rádió és a televízió is, élőben közvetítette. (Hála, a tévé nem törölte le, harminc évvel később a TELEVIDEO videó kazettára mentette.)
1907 Búbánat 2017-02-06 23:27:52 [Válasz erre: 189 Búbánat 2008-04-21 23:56:29]
Kiegészítés a 189. sorszám alatti bejegyzésemhez: Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska Keresztmetszet. Rádiós bemutató: 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40 Részleteket énekel az operettből: Fábry Edit, László Margit, Pártos Erzsi, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, Réti József. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó Jacobi 26 éves korában már hatodik színpadi zenéjeként komponálta a Király Színházban 1909-ben bemutatott Jánoska című háromfelvonásos operettjét („zenés vígjáték”). Karácsony estéjén játszódik egy agyonkényeztetett, agyonnevelt gyermek otthonában. Ha az egykor sikeres darab a múlté maradt is, zenéjét mégis érdemesnek találták a Rádióban, hogy a kései nemzedék is megismerhesse felvételről. Bár nem érte el a következő, már világsikerű operettjének, a Leányvásárnak a népszerűségét, mégis megérdemelte a felelevenítést. A rádió még a nyolcvanas évek első felében is sugározta az operett dalait. Szívesen venném, ha erről a rádiófelvételről is, időnként hallhatnánk részleteket – bizonyára ma is érdeklődéssel fogadnánk a Leányvásár és a Sybill szerzőjének ezt a korábbi zenés színházi darabját, legalábbis a Jánoska zenéjével való (meg)ismerkedést. Vannak benne kedves, behízelgő melódiák, melyek hangzásvilága és a hangszerelése is figyelemreméltók.
Kiegészítés a 189. sorszám alatti bejegyzésemhez: Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska Keresztmetszet. Rádiós bemutató: 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40 Részleteket énekel az operettből: Fábry Edit, László Margit, Pártos Erzsi, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, Réti József. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó Jacobi 26 éves korában már hatodik színpadi zenéjeként komponálta a Király Színházban 1909-ben bemutatott Jánoska című háromfelvonásos operettjét („zenés vígjáték”). Karácsony estéjén játszódik egy agyonkényeztetett, agyonnevelt gyermek otthonában. Ha az egykor sikeres darab a múlté maradt is, zenéjét mégis érdemesnek találták a Rádióban, hogy a kései nemzedék is megismerhesse felvételről. Bár nem érte el a következő, már világsikerű operettjének, a Leányvásárnak a népszerűségét, mégis megérdemelte a felelevenítést. A rádió még a nyolcvanas évek első felében is sugározta az operett dalait. Szívesen venném, ha erről a rádiófelvételről is, időnként hallhatnánk részleteket – bizonyára ma is érdeklődéssel fogadnánk a Leányvásár és a Sybill szerzőjének ezt a korábbi zenés színházi darabját, legalábbis a Jánoska zenéjével való (meg)ismerkedést. Vannak benne kedves, behízelgő melódiák, melyek hangzásvilága és a hangszerelése is figyelemreméltók.
1906 Búbánat 2017-02-06 11:44:24
Ma is sok öröme telhetett a hozzám hasonló operettbarátoknak a Dankó rádiót hallgatva, hiszen Lehár A víg özvegy és Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjének népszerű részletei csendültek fel a délelőtti egyórás adásban, Nagy Ibolya műsorvezető szerkesztői válogatásában. Több rádiófelvételről lettek beszerkesztve a hallott zenék, így a közreműködő énekesek listája is széles körű: A víg özvegy részletei négy különböző felvételről szólaltak meg és ezúttal Koltay Valéria, Oszvald Marika, Pitti Katalin, Kövecses Béla énekében hangzottak fel a dalok az operettből. Továbbá élő, koncertfelvételről Palcsó Sándor énekelte Daniló belépőjét - Lehár-emlékest, a komponista halálának 25. évfordulóján a Rádió 6-os stúdiójában. Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Ezen a Lehár-hangversenyen Palcsó Sándor mellett fellépett Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Simándy József. A zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál. A Lehár-esten részletek hangzottak el A víg özvegy, Friderika, A cárevics, Cigányszerelem, Pacsirta, Paganini, Luxemburg grófja, A mosoly országa, Giuditta és az Éva operettekből. De jó lenne, ha a most hallott Danilo belépője mellett, a Dankó Rádióban egyszer a koncert teljes felvétele, de legalábbis minél több részlete újra elhangozhatna sokunk örömére! Talán Nagy Ibolya olvassa e sorokat és sikerül neki ehhez a feltételeket és a lehetőséget is megteremtenie… Az Egy éj Velencében részleteit egyrészt két rádió stúdiófelvételről hallhattuk: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00 (Házy Erzsébet, Zentai Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) 1960. augusztus 25., Kossuth Rádió, 20.23 – 21.3 5 (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós) Másrészt itt is, egy élő koncertfelvételről Fekete Attila énekli a Gondoladalt (km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Török Géza). Mától új vendége van a Dankó Rádió operettműsorának: a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya ezen a héten Földes Tamással, az Operettszínház művészével beszélget a rádió stúdiójában. Földes Tamás énekét is hallhattuk az Operettszínház Marica grófnő előadásának hangfelvételéről: egy jelenet hangzott el a darabból („Ringó vállú, csengeri violám...”) Bordás Barbara, Kerényi Miklós Máté és Földes Tamás énekelnek. A „Túl az Óperencián” délelőtti adását újra meghallgathatjuk 18 órától a rádió hullámhosszán és interneten online is a www.dankoradio.hu oldalon.
Ma is sok öröme telhetett a hozzám hasonló operettbarátoknak a Dankó rádiót hallgatva, hiszen Lehár A víg özvegy és Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjének népszerű részletei csendültek fel a délelőtti egyórás adásban, Nagy Ibolya műsorvezető szerkesztői válogatásában. Több rádiófelvételről lettek beszerkesztve a hallott zenék, így a közreműködő énekesek listája is széles körű: A víg özvegy részletei négy különböző felvételről szólaltak meg és ezúttal Koltay Valéria, Oszvald Marika, Pitti Katalin, Kövecses Béla énekében hangzottak fel a dalok az operettből. Továbbá élő, koncertfelvételről Palcsó Sándor énekelte Daniló belépőjét - Lehár-emlékest, a komponista halálának 25. évfordulóján a Rádió 6-os stúdiójában. Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Ezen a Lehár-hangversenyen Palcsó Sándor mellett fellépett Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Simándy József. A zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál. A Lehár-esten részletek hangzottak el A víg özvegy, Friderika, A cárevics, Cigányszerelem, Pacsirta, Paganini, Luxemburg grófja, A mosoly országa, Giuditta és az Éva operettekből. De jó lenne, ha a most hallott Danilo belépője mellett, a Dankó Rádióban egyszer a koncert teljes felvétele, de legalábbis minél több részlete újra elhangozhatna sokunk örömére! Talán Nagy Ibolya olvassa e sorokat és sikerül neki ehhez a feltételeket és a lehetőséget is megteremtenie… Az Egy éj Velencében részleteit egyrészt két rádió stúdiófelvételről hallhattuk: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00 (Házy Erzsébet, Zentai Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) 1960. augusztus 25., Kossuth Rádió, 20.23 – 21.3 5 (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós) Másrészt itt is, egy élő koncertfelvételről Fekete Attila énekli a Gondoladalt (km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Török Géza). Mától új vendége van a Dankó Rádió operettműsorának: a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya ezen a héten Földes Tamással, az Operettszínház művészével beszélget a rádió stúdiójában. Földes Tamás énekét is hallhattuk az Operettszínház Marica grófnő előadásának hangfelvételéről: egy jelenet hangzott el a darabból („Ringó vállú, csengeri violám...”) Bordás Barbara, Kerényi Miklós Máté és Földes Tamás énekelnek. A „Túl az Óperencián” délelőtti adását újra meghallgathatjuk 18 órától a rádió hullámhosszán és interneten online is a www.dankoradio.hu oldalon.
1905 smaragd 2017-02-05 14:48:09 [Válasz erre: 1904 Búbánat 2017-02-05 12:22:57]
KEMÉNY EGON - Békés István: " Szabad szivek" (1960) Operett 2 részben, színpadi változat Regényes daljáték, rádióváltozat, cca 120' A darabot körülvevő hallgatásnak szerzői oka volt, Békés István részéről indult el, úgy tűnik, még mindig tart.... Az idézett újságcikkekben Kemény Egon zenéjével mondta el a feltett kérdésekre a választ - stílszerűen és egyben finoman... Úgy hallottam, már korábban is bejegyeztem, hogy Sándor Judit nagyon kedvelte ennek a daljátéknak a zenéjét, benne szerepét, és aggódott a felvétel sorsa miatt, még évtizedekkel később is. A címlapképet én is ismerem, sokat igérő felvétel a darabról a fiatal Sándor Judittal és Bende Zsolttal. Majd visszatérek ennek a darabnak az ismertetésére.
KEMÉNY EGON - Békés István: " Szabad szivek" (1960) Operett 2 részben, színpadi változat Regényes daljáték, rádióváltozat, cca 120' A darabot körülvevő hallgatásnak szerzői oka volt, Békés István részéről indult el, úgy tűnik, még mindig tart.... Az idézett újságcikkekben Kemény Egon zenéjével mondta el a feltett kérdésekre a választ - stílszerűen és egyben finoman... Úgy hallottam, már korábban is bejegyeztem, hogy Sándor Judit nagyon kedvelte ennek a daljátéknak a zenéjét, benne szerepét, és aggódott a felvétel sorsa miatt, még évtizedekkel később is. A címlapképet én is ismerem, sokat igérő felvétel a darabról a fiatal Sándor Judittal és Bende Zsolttal. Majd visszatérek ennek a darabnak az ismertetésére.
1904 Búbánat 2017-02-05 12:22:57 [Válasz erre: 130 Búbánat 2008-04-08 00:40:40]
Kiegészítés és pontosítás a 130. sorszám alatti beírásomhoz: A Rádió Dalszínháza 1960. március 26-án (Kossuth Rádió, 18.45 – 21.40 – közben a szünetben Esti Krónika 20.15-20.45) mutatta be Kemény Egon "Szabad szívek" új rádióoperettjét. Szövegét és verseit Békés István írta. A teljes szereposztás mellett a karmester (Lehel György), a zenei rendező (Ruitner Sándor) és a rendező (Cserés Miklós dr.) személyét is feltüntettem. Most rátaláltam a „romantikus daljáték” korabeli rádió-bemutatójának előzeteséről olvasható anyagokra: 1. A Rádióújság 1960. március 14-20. számának címlapfotója: Sándor Judit és Bende Zsolt operaénekesek a rádióstúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta: a „Szabad szívek” daljáték- újdonság zenei felvétele. A rádióoperett a közelgő Rádiójáték Fesztivál egyik bemutatója lesz. 2. Az 1960. március 26-i adásnapon, a szereposztás, az alkotók és közreműködők ismertetése alatt olvasható figyelemfelkeltő ajánlás a műsorújságban: "„A szabad szívek” az első daljáték, mely hazánk felszabadulásából meríti tárgyát. A Szovjet Hadsereghez átszökött kommunista nyomdász és a magyar származású szovjet orvosnő gránátok robbanása közt kezdődő szerelmén keresztül újból átéljük a szabad élet felé tett első botladozó lépéseket. Tiszta szívű embereket ismerünk meg, akik éjt nappallá téve dolgoznak a romok között az új Magyarország megteremtéséért." Áthozom ide az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból a 2.682. sz. beírásomat: Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték. Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők: Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték két részben/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40 Vezényel: Lehel György Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa) András – Bende Zsolt (Benkő Gyula) Sári – Zentay Anna Gyuri: Bikády György Gabi – Rafael Márta Tapsi – Horváth Tivadar Juliska néni – Fónay Márta Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő Ványa – Agárdy Gábor Dagi – Suka Sándor Öreg Bige – Gonda György Csige Bálint – Makláry János Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház: „Daljáték a felszabadulásról” /-NŐ-/ „Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre. Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja: - A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is. Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz. A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.” Ezt az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában! Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.
Kiegészítés és pontosítás a 130. sorszám alatti beírásomhoz: A Rádió Dalszínháza 1960. március 26-án (Kossuth Rádió, 18.45 – 21.40 – közben a szünetben Esti Krónika 20.15-20.45) mutatta be Kemény Egon "Szabad szívek" új rádióoperettjét. Szövegét és verseit Békés István írta. A teljes szereposztás mellett a karmester (Lehel György), a zenei rendező (Ruitner Sándor) és a rendező (Cserés Miklós dr.) személyét is feltüntettem. Most rátaláltam a „romantikus daljáték” korabeli rádió-bemutatójának előzeteséről olvasható anyagokra: 1. A Rádióújság 1960. március 14-20. számának címlapfotója: Sándor Judit és Bende Zsolt operaénekesek a rádióstúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta: a „Szabad szívek” daljáték- újdonság zenei felvétele. A rádióoperett a közelgő Rádiójáték Fesztivál egyik bemutatója lesz. 2. Az 1960. március 26-i adásnapon, a szereposztás, az alkotók és közreműködők ismertetése alatt olvasható figyelemfelkeltő ajánlás a műsorújságban: "„A szabad szívek” az első daljáték, mely hazánk felszabadulásából meríti tárgyát. A Szovjet Hadsereghez átszökött kommunista nyomdász és a magyar származású szovjet orvosnő gránátok robbanása közt kezdődő szerelmén keresztül újból átéljük a szabad élet felé tett első botladozó lépéseket. Tiszta szívű embereket ismerünk meg, akik éjt nappallá téve dolgoznak a romok között az új Magyarország megteremtéséért." Áthozom ide az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból a 2.682. sz. beírásomat: Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték. Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők: Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték két részben/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40 Vezényel: Lehel György Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa) András – Bende Zsolt (Benkő Gyula) Sári – Zentay Anna Gyuri: Bikády György Gabi – Rafael Márta Tapsi – Horváth Tivadar Juliska néni – Fónay Márta Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő Ványa – Agárdy Gábor Dagi – Suka Sándor Öreg Bige – Gonda György Csige Bálint – Makláry János Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház: „Daljáték a felszabadulásról” /-NŐ-/ „Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre. Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja: - A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is. Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz. A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.” Ezt az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában! Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.
1903 smaragd 2017-02-05 06:02:27 [Válasz erre: 1897 smaragd 2017-02-04 15:41:32]
KEMÉNY EGON - Erdődy János:"Messzetűnt kedves..." (1965) "A messzetűnt kedves" mindkét cím elfogadott. Történelmi daljáték Magyar Rádió. Bemutató: "A Rádió Dalszínháza" Vitányi János hátragyott művének címe: "A rózsát hozó huszár" "A messzetűnt kedves" "Rózsa- kettős" - e előtt halljuk az eredeti darabra utaló prózát: Darvas Iván (Fazekas Mihály): "Kardnál szívesebben hordok kezemben egy szál virágot..." Domján Edit (Ámeli): "Ó.....a rózsát hozó huszár?" Ezt követi a kettős Simándy József(Fazekas Mihály): Mihály: "Messzi földről jött egy Jó magyar huszár Távoli határból, hol madár se jár..." László Margit (Ámeli) Ámeli: "Vas-deres lován a Franciák honába Jött a messzi táj felől A jó magyar huszár" Ámeli, Mihály: "Szebb is lenne minden, Jobb is lenne már, Kürt helyett ha szólna Énekes madár..."
KEMÉNY EGON - Erdődy János:"Messzetűnt kedves..." (1965) "A messzetűnt kedves" mindkét cím elfogadott. Történelmi daljáték Magyar Rádió. Bemutató: "A Rádió Dalszínháza" Vitányi János hátragyott művének címe: "A rózsát hozó huszár" "A messzetűnt kedves" "Rózsa- kettős" - e előtt halljuk az eredeti darabra utaló prózát: Darvas Iván (Fazekas Mihály): "Kardnál szívesebben hordok kezemben egy szál virágot..." Domján Edit (Ámeli): "Ó.....a rózsát hozó huszár?" Ezt követi a kettős Simándy József(Fazekas Mihály): Mihály: "Messzi földről jött egy Jó magyar huszár Távoli határból, hol madár se jár..." László Margit (Ámeli) Ámeli: "Vas-deres lován a Franciák honába Jött a messzi táj felől A jó magyar huszár" Ámeli, Mihály: "Szebb is lenne minden, Jobb is lenne már, Kürt helyett ha szólna Énekes madár..."
1902 Búbánat 2017-02-04 23:58:00 [Válasz erre: 103 Búbánat 2008-04-04 00:10:53]
A 103. sorszám alatt írtam Jurij Miljutyin Juanita csókja című operettjének teljes rádiófelvételéről. (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. április 2. Kossuth adó 20.30 – 22.15). Az operett arról szól, hogyan jut el négy dél-amerikai diák sok akadályon át a moszkvai VIT-re (Világ Ifjúsági Találkozó). Időközben megtaláltam Rajk András rádiókritikáját erről az operett-újdonságról: a Rádióújságban, az 1960. április 19-i adásnap műsoránál olvasható. Bemásolom ide a cikket. „ M e g h a l l g a t t u k: Juanita csókja Operettekre vonatkozóan végérvényesen kimondható: a megítélés csakis a zene oldaláról közelíthet. A librettó nagyon fontos, de ebben a sajátos műfajban mégiscsak másodlagos. A tétel a rádióváltozatokra módosítás nélkül érvényes. Jurij Miljutyin „Juanita csókja” operettjének hazai rádió-bemutatója (s ezzel egyben hazai bemutatója) úgy indokolja a tétel felvetését, hogy itt is – nem első ízben – a zene jobb, mint a szöveg. A különbség ellenben ezúttal nem oly szembeszökő, mint mondjuk a Csárdáskirálynő és sok kortársa esetében – a librettóban itt jócskán akad új és egészséges vonás. Az operett zenéjének egy részét már innen-onnan – legfőként rádióból – ismertük (legjobban a „Víg cimborák, ha dalol a szívünk” kezdetű kellemes induló-dalt, amely átszövi és meghatározza a művet). Annál helyesebb, hogy a Rádió most bemutatta az egész művet, a maga helyén és keretében tárva a hallgatók elé ennek az operettnek sok, jobbára keringőütemű, többségében igényes dallamú zeneszámát. Miljutyin operett-komponista stílusát, énjét nem kell bemutatni: más műveiből eléggé ismert a magyar hallgatók előtt is. Jóízlésű művész, gazdag fantáziájú dallamteremtő, finom hangszerelő. Amit létrehoz, kivétel nélkül nagyobb érték, mint a napjainkban születő kommersz operettek zöme – a műfaj megújítására azonban nem alkalmas. Friss, egészséges hangok betörnek ugyan zenéjébe, egészében s lényegében azonban a nagy és a maga nemében túlszárnyalhatatlan bécsi iskola nyomdokain jár. Mármost a librettó: az alapötlet kitűnő – négy dél-amerikai diák kalandos útja saját hazájában, hogy eljuthasson a moszkvai VIT-re. A hasonlójellegű valóságos történetek vér-rokonságban vannak a muzsikával és a romantikával. S méghozzá nem a dagályos álromantikával, a rosszértelmű operettromantikával. J.Satunovszkij szövege, amelyet Innocent-Vincze Ernő dolgozott át – sajnos csak nyomokban, részlet-epizódokban talált rá erre az egészséges, fiatalos romantikára: lényegében sablonokban dolgozik. Érdeme maga a szokványtól igazán eltérő, korszerű alapidea, s a fiatalok lendületes, kedves elindítása. Egy háttérben maradó és kidolgozatlan szálacska is értékes: a kis Dolores cseléd csatlakozása a kalandok után útnak induló fiatalokhoz. Bántóan sematikus ellenben maga a főkonfliktus és megteremtője, a lelketlen, gonosz dél-amerikai bártulajdonos, ponyvaregények ismert lánykereskedőinek változatlan változata. Ilyen központi figurához azután érthetően hasonló színvonalú mellékfigurák csatlakoznak: az elrontottéletű , iszákos, de széplelkű artista stb. Egy ilyen elsőrendű mai operett-ötlet igazán emberibb alakokat és szituációkat érdemelt volna. A Rádiózenekar és énekkar, Bródy Tamás vezénylése, Ruitner Sándor zenei, Cserés Miklós dr. prózai rendezése tetszett. Az énekesek és színészek közül Németh Marikát és Sennyei Verát kell külön is megemlíteni, s egy tényt: az intrikus főszerepben ezúttal teljességgel felesleges volt külön színészt és külön énekest szerepeltetni, Palócz László egyszemélyben nagyon megfelelt volna.” /Rajk András/ Juanita – Németh Marika Pablo, diák – Baksay Árpád Wonderwood – Feleki Kamill Angéla, bárénekesnő – Sennyei Vera Cézár, a korbácsos – Palócz László (Ladányi Ferenc) Dolores, kis cseléd – Kovács Ibolya Ramon, diák – Gálcsiki János Diego, diák – Petri Miklós Felipe bácsi – Gózon Gyula Seriff – Ascher Oszkár
A 103. sorszám alatt írtam Jurij Miljutyin Juanita csókja című operettjének teljes rádiófelvételéről. (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. április 2. Kossuth adó 20.30 – 22.15). Az operett arról szól, hogyan jut el négy dél-amerikai diák sok akadályon át a moszkvai VIT-re (Világ Ifjúsági Találkozó). Időközben megtaláltam Rajk András rádiókritikáját erről az operett-újdonságról: a Rádióújságban, az 1960. április 19-i adásnap műsoránál olvasható. Bemásolom ide a cikket. „ M e g h a l l g a t t u k: Juanita csókja Operettekre vonatkozóan végérvényesen kimondható: a megítélés csakis a zene oldaláról közelíthet. A librettó nagyon fontos, de ebben a sajátos műfajban mégiscsak másodlagos. A tétel a rádióváltozatokra módosítás nélkül érvényes. Jurij Miljutyin „Juanita csókja” operettjének hazai rádió-bemutatója (s ezzel egyben hazai bemutatója) úgy indokolja a tétel felvetését, hogy itt is – nem első ízben – a zene jobb, mint a szöveg. A különbség ellenben ezúttal nem oly szembeszökő, mint mondjuk a Csárdáskirálynő és sok kortársa esetében – a librettóban itt jócskán akad új és egészséges vonás. Az operett zenéjének egy részét már innen-onnan – legfőként rádióból – ismertük (legjobban a „Víg cimborák, ha dalol a szívünk” kezdetű kellemes induló-dalt, amely átszövi és meghatározza a művet). Annál helyesebb, hogy a Rádió most bemutatta az egész művet, a maga helyén és keretében tárva a hallgatók elé ennek az operettnek sok, jobbára keringőütemű, többségében igényes dallamú zeneszámát. Miljutyin operett-komponista stílusát, énjét nem kell bemutatni: más műveiből eléggé ismert a magyar hallgatók előtt is. Jóízlésű művész, gazdag fantáziájú dallamteremtő, finom hangszerelő. Amit létrehoz, kivétel nélkül nagyobb érték, mint a napjainkban születő kommersz operettek zöme – a műfaj megújítására azonban nem alkalmas. Friss, egészséges hangok betörnek ugyan zenéjébe, egészében s lényegében azonban a nagy és a maga nemében túlszárnyalhatatlan bécsi iskola nyomdokain jár. Mármost a librettó: az alapötlet kitűnő – négy dél-amerikai diák kalandos útja saját hazájában, hogy eljuthasson a moszkvai VIT-re. A hasonlójellegű valóságos történetek vér-rokonságban vannak a muzsikával és a romantikával. S méghozzá nem a dagályos álromantikával, a rosszértelmű operettromantikával. J.Satunovszkij szövege, amelyet Innocent-Vincze Ernő dolgozott át – sajnos csak nyomokban, részlet-epizódokban talált rá erre az egészséges, fiatalos romantikára: lényegében sablonokban dolgozik. Érdeme maga a szokványtól igazán eltérő, korszerű alapidea, s a fiatalok lendületes, kedves elindítása. Egy háttérben maradó és kidolgozatlan szálacska is értékes: a kis Dolores cseléd csatlakozása a kalandok után útnak induló fiatalokhoz. Bántóan sematikus ellenben maga a főkonfliktus és megteremtője, a lelketlen, gonosz dél-amerikai bártulajdonos, ponyvaregények ismert lánykereskedőinek változatlan változata. Ilyen központi figurához azután érthetően hasonló színvonalú mellékfigurák csatlakoznak: az elrontottéletű , iszákos, de széplelkű artista stb. Egy ilyen elsőrendű mai operett-ötlet igazán emberibb alakokat és szituációkat érdemelt volna. A Rádiózenekar és énekkar, Bródy Tamás vezénylése, Ruitner Sándor zenei, Cserés Miklós dr. prózai rendezése tetszett. Az énekesek és színészek közül Németh Marikát és Sennyei Verát kell külön is megemlíteni, s egy tényt: az intrikus főszerepben ezúttal teljességgel felesleges volt külön színészt és külön énekest szerepeltetni, Palócz László egyszemélyben nagyon megfelelt volna.” /Rajk András/ Juanita – Németh Marika Pablo, diák – Baksay Árpád Wonderwood – Feleki Kamill Angéla, bárénekesnő – Sennyei Vera Cézár, a korbácsos – Palócz László (Ladányi Ferenc) Dolores, kis cseléd – Kovács Ibolya Ramon, diák – Gálcsiki János Diego, diák – Petri Miklós Felipe bácsi – Gózon Gyula Seriff – Ascher Oszkár
1901 Búbánat 2017-02-04 23:00:47 [Válasz erre: 37 Búbánat 2008-03-11 11:48:20]
Korábban a 37. sorszám alatt beírtam pár adatot Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének egy hatvanas évek elején készült rádiófelvételéről. Létezik még egy, ugyancsak a hatvanas évek elején felvett zenei anyag a Csárdáskirálynőből - részletek; szakítva a korábbi (és későbbi) átdolgozott magyar fordításokkal, itt a magyar dalszöveg az eredeti német librettó szövege és versei alapján íródott! Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő Részletek. Az első adás ideje: 1960. április 20., Kossuth Rádió, 23.15 - 24.00 Szilvia - Németh Marika Edwin - Baksay Árpád Bóni - Rátonyi Róbert Stázi - Gyenes Magda Miska - Bende Zsolt Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Vincze Ottó
Korábban a 37. sorszám alatt beírtam pár adatot Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének egy hatvanas évek elején készült rádiófelvételéről. Létezik még egy, ugyancsak a hatvanas évek elején felvett zenei anyag a Csárdáskirálynőből - részletek; szakítva a korábbi (és későbbi) átdolgozott magyar fordításokkal, itt a magyar dalszöveg az eredeti német librettó szövege és versei alapján íródott! Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő Részletek. Az első adás ideje: 1960. április 20., Kossuth Rádió, 23.15 - 24.00 Szilvia - Németh Marika Edwin - Baksay Árpád Bóni - Rátonyi Róbert Stázi - Gyenes Magda Miska - Bende Zsolt Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Vincze Ottó
1900 Búbánat 2017-02-04 22:43:41 [Válasz erre: 73 Búbánat 2008-04-02 00:05:04]
Pontosítás a 73. sorszám bejegyzéséhez Franz von Suppé: A szép Galathea Összeállítás az operettből Bemutató: 1960. április 18., Kossuth Rádió 15.10-16.15 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László)
Pontosítás a 73. sorszám bejegyzéséhez Franz von Suppé: A szép Galathea Összeállítás az operettből Bemutató: 1960. április 18., Kossuth Rádió 15.10-16.15 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László)
1899 Búbánat 2017-02-04 22:05:44 [Válasz erre: 240 Búbánat 2008-04-28 00:51:19]
Pontosítás a 240. sorszám bejegyzéséhez: A Magyar Rádió új felvételei: Szirmai Albert - Rajna Ferenc: Táncos huszárok Részletek. A bemutató ideje: 1959. október 1., Kossuth Rádió 11.20-12.00 Km.: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás (A másik felvétel-újdonság: Buttykay Ákos: Ezüstsirály - részletek)
Pontosítás a 240. sorszám bejegyzéséhez: A Magyar Rádió új felvételei: Szirmai Albert - Rajna Ferenc: Táncos huszárok Részletek. A bemutató ideje: 1959. október 1., Kossuth Rádió 11.20-12.00 Km.: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás (A másik felvétel-újdonság: Buttykay Ákos: Ezüstsirály - részletek)
1898 Búbánat 2017-02-04 22:03:32 [Válasz erre: 225 Búbánat 2008-04-28 00:20:07]
Pontosítás a 225. sorszám bejegyzéséhez: A Magyar Rádió új felvételei: Buttykay Ákos – Földes Imre: Ezüstsirály Részletek. A bemutató ideje: 1959. október 1., Kossuth Rádió 11.20-12.00 Km.: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás (A másik felvétel-újdonság: Szirmai Albert: Táncos huszárok - részletek)
Pontosítás a 225. sorszám bejegyzéséhez: A Magyar Rádió új felvételei: Buttykay Ákos – Földes Imre: Ezüstsirály Részletek. A bemutató ideje: 1959. október 1., Kossuth Rádió 11.20-12.00 Km.: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás (A másik felvétel-újdonság: Szirmai Albert: Táncos huszárok - részletek)
1897 smaragd 2017-02-04 15:41:32 [Válasz erre: 1890 smaragd 2017-01-31 13:58:14]
"Messzetűnt kedves..." Daljáték, 1965 Magyar Rádió Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János Szereplők: Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám...Palócz László (Láng József) Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit) Tanárki Julika...Andor Éva (Örkényi Éva) Gillányi, kocsmáros Berecz Jóska, diák Weidmühl lovag, helytartótanácsi tisztviselő...Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg Fazekas, kovácsmester, Mihály apja...Márkus Ferenc Mme Garron, francia nyelvtanárnő...Gáborjáni Klára Kovács strázsamester...Domahidy László (Farkas Antal) Éjjeliőr Diákok Debreceni polgárok Deneulin polgármester...Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Pierre Carpentier ügyvéd, Ámeli vőlegénye Schatten gróf, osztrák tiszt...Velenczei István De Breuil márki, francia emigráns földbirtokos...Újlaky László Pfeiffer, osztrák dragonyos őrmester Huszárok Francia polgárok Öreg paraszt Szekeres professzor Leány Szüretelők Játszódik: Debrecenben, 1791-ben; egy francia kisvárosban 1793-ban, és az érmelléki szőlőben 1827-ben. A darabban elhangzó "Ámeli-dal" szövege: Fazekas Mihály verse. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 1871 számú számú bejegyzésedben felvetett "kíváncsiságodra" válaszolva: a fentiekből látszik, hogy a "Szüretelők dala" a mű része, úgy, ahogyan Nagy Ibolya a műsorban pontosan bemondta, azaz a "Messzetűnt kedves" egyik kettőse. A szereplők listáját a szereposztással majd még kiegészítem.
"Messzetűnt kedves..." Daljáték, 1965 Magyar Rádió Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János Szereplők: Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám...Palócz László (Láng József) Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit) Tanárki Julika...Andor Éva (Örkényi Éva) Gillányi, kocsmáros Berecz Jóska, diák Weidmühl lovag, helytartótanácsi tisztviselő...Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg Fazekas, kovácsmester, Mihály apja...Márkus Ferenc Mme Garron, francia nyelvtanárnő...Gáborjáni Klára Kovács strázsamester...Domahidy László (Farkas Antal) Éjjeliőr Diákok Debreceni polgárok Deneulin polgármester...Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Pierre Carpentier ügyvéd, Ámeli vőlegénye Schatten gróf, osztrák tiszt...Velenczei István De Breuil márki, francia emigráns földbirtokos...Újlaky László Pfeiffer, osztrák dragonyos őrmester Huszárok Francia polgárok Öreg paraszt Szekeres professzor Leány Szüretelők Játszódik: Debrecenben, 1791-ben; egy francia kisvárosban 1793-ban, és az érmelléki szőlőben 1827-ben. A darabban elhangzó "Ámeli-dal" szövege: Fazekas Mihály verse. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 1871 számú számú bejegyzésedben felvetett "kíváncsiságodra" válaszolva: a fentiekből látszik, hogy a "Szüretelők dala" a mű része, úgy, ahogyan Nagy Ibolya a műsorban pontosan bemondta, azaz a "Messzetűnt kedves" egyik kettőse. A szereplők listáját a szereposztással majd még kiegészítem.
1896 Búbánat 2017-02-03 11:41:49 [Válasz erre: 1895 Búbánat 2017-02-03 11:39:31]
Lemaradt a cikk szerzője, pótolom: "Antal Gábor"
Lemaradt a cikk szerzője, pótolom: "Antal Gábor"
1895 Búbánat 2017-02-03 11:39:31 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
Kapcs.: 1.764., 1.193., 182. sz. beírásaimhoz Krisztina kisasszony Idemásolom azt a korabeli cikket, amely Kemény Egon rádióoperettje felvételének 1959. augusztus 22-i rádióbemutató-ját követően jelent meg a Rádióújságban ( az 1959. szeptember 3-i műsorlapnál olvasható): Jules Janin, a múltszázadi francia színikritika egyik nagymestere állapította meg annak idején, hogy „Napóleonról kevés drámát, de számtalan komédiát fognak írni”. A Janin-i jóslat újabb beteljesülésének lehettünk tanúi múlt szombat este, a rádió mellett. A Győrt átmenetileg elfoglaló Napóleon alakjához fűződő anekdoták egyikéből merítette vidám szövegkönyvének magját Erdődy János, s Beauharnais Eugéne alkirálynak – Napóleon mostohafiának – és egy győri színésznőnek, a szép Krisztina kisasszonynak állítólagos flörtje körül nemcsak a császár morózusan atyai figuráját, hanem a múlt század eleji színházi élet több alakját is felvonultatta. Hiba volna annyira komolyan venni a cselekményt, hogy némely erőltetettségét elemezgessük. A lényeg az, hogy a „Krisztina kisasszony” szövege perdülékeny kerettel szolgál Kemény Egon dallamokban gazdag, korabeli zenei motívumokat is feldolgozó munkájának és nem utolsósorban Erdődy ügyes, szellemes, helyenként virtuóz dalszövegeinek. (Itt van például Blanche markotányosnő dala, amelynek mind zenéje, mind szövege egészen kitűnő. Első hallásra megjegyeztük.) Cserés Miklós, a rendező – nagyon helyesen – nem engedte, hogy a szöveg teljesen eltörpüljön a zene mellett és bár az ő friss, ötletes rendezése sem tudta lírává varázsolni egyes jelenetek szentimentalizmusát, neki is része van abban, hogy a „Krisztina kisasszony”-nak nemcsak zenéje és dalszövegei, hanem végül librettója is jó összbenyomást ad a hallgatónak. Krisztina kisasszony szerepét Petress Zsuzsa énekelte és játszotta, és bár a szövegkönyv tán éppen az ő szerepével a legmostohább, Petress nemcsak pompás énekével, hanem a nem egyszer naiv mondatokat is áttüzesítő drámai erővel hozta közel szívünkhöz a színész-szerelmeséhez hűséges győri „aktrissz” gyöngéd alakját. A Krisztinát mindenáron elcsábítani kívánó Eugéne herceget Rátonyi Róbert nagyon finoman játszotta; szövege is módot adott a jó szereplésre. Ungvári László Napóleon-ja egy, a komédia-Napóleonok sablonjától eltérő császár volt, de így sem túl érdekes. Gyenes Magda kitűnő volt a sok vihart látott Blanche markotányosnő „Madame sans géne”-szerű alakjában. A komédia talán legjobb (ha nem is legeredetibb) figurája jutott neki és ő tudott is élni a szerep lehetőségeivel. Krisztina nekibúsult szerelmesét Bitskey Tibor játszotta – nekibúsulva – és Kövecses Béla énekelte – nagyon szépen. Bilicsi Tivadar egy joviális színházi ügyelő szerepében ajándékozott meg bennünket kedves, egészséges humorával. Pethes Sándor, Somogyi Nusi és Dajbukát Ilona felvillanó szerepeikben is színesítették, ízesítették a zenéjében, dalszövegeiben kifejezetten értékes, s összhatásában is kellemes produkciót.
Kapcs.: 1.764., 1.193., 182. sz. beírásaimhoz Krisztina kisasszony Idemásolom azt a korabeli cikket, amely Kemény Egon rádióoperettje felvételének 1959. augusztus 22-i rádióbemutató-ját követően jelent meg a Rádióújságban ( az 1959. szeptember 3-i műsorlapnál olvasható): Jules Janin, a múltszázadi francia színikritika egyik nagymestere állapította meg annak idején, hogy „Napóleonról kevés drámát, de számtalan komédiát fognak írni”. A Janin-i jóslat újabb beteljesülésének lehettünk tanúi múlt szombat este, a rádió mellett. A Győrt átmenetileg elfoglaló Napóleon alakjához fűződő anekdoták egyikéből merítette vidám szövegkönyvének magját Erdődy János, s Beauharnais Eugéne alkirálynak – Napóleon mostohafiának – és egy győri színésznőnek, a szép Krisztina kisasszonynak állítólagos flörtje körül nemcsak a császár morózusan atyai figuráját, hanem a múlt század eleji színházi élet több alakját is felvonultatta. Hiba volna annyira komolyan venni a cselekményt, hogy némely erőltetettségét elemezgessük. A lényeg az, hogy a „Krisztina kisasszony” szövege perdülékeny kerettel szolgál Kemény Egon dallamokban gazdag, korabeli zenei motívumokat is feldolgozó munkájának és nem utolsósorban Erdődy ügyes, szellemes, helyenként virtuóz dalszövegeinek. (Itt van például Blanche markotányosnő dala, amelynek mind zenéje, mind szövege egészen kitűnő. Első hallásra megjegyeztük.) Cserés Miklós, a rendező – nagyon helyesen – nem engedte, hogy a szöveg teljesen eltörpüljön a zene mellett és bár az ő friss, ötletes rendezése sem tudta lírává varázsolni egyes jelenetek szentimentalizmusát, neki is része van abban, hogy a „Krisztina kisasszony”-nak nemcsak zenéje és dalszövegei, hanem végül librettója is jó összbenyomást ad a hallgatónak. Krisztina kisasszony szerepét Petress Zsuzsa énekelte és játszotta, és bár a szövegkönyv tán éppen az ő szerepével a legmostohább, Petress nemcsak pompás énekével, hanem a nem egyszer naiv mondatokat is áttüzesítő drámai erővel hozta közel szívünkhöz a színész-szerelmeséhez hűséges győri „aktrissz” gyöngéd alakját. A Krisztinát mindenáron elcsábítani kívánó Eugéne herceget Rátonyi Róbert nagyon finoman játszotta; szövege is módot adott a jó szereplésre. Ungvári László Napóleon-ja egy, a komédia-Napóleonok sablonjától eltérő császár volt, de így sem túl érdekes. Gyenes Magda kitűnő volt a sok vihart látott Blanche markotányosnő „Madame sans géne”-szerű alakjában. A komédia talán legjobb (ha nem is legeredetibb) figurája jutott neki és ő tudott is élni a szerep lehetőségeivel. Krisztina nekibúsult szerelmesét Bitskey Tibor játszotta – nekibúsulva – és Kövecses Béla énekelte – nagyon szépen. Bilicsi Tivadar egy joviális színházi ügyelő szerepében ajándékozott meg bennünket kedves, egészséges humorával. Pethes Sándor, Somogyi Nusi és Dajbukát Ilona felvillanó szerepeikben is színesítették, ízesítették a zenéjében, dalszövegeiben kifejezetten értékes, s összhatásában is kellemes produkciót.
1894 Búbánat 2017-02-02 23:55:56 [Válasz erre: 1893 Búbánat 2017-02-02 22:56:24]
Kapcs.: 1.893. és 1883. sorszámokhoz Zeller A madarász című operettjének magyar rádiófelvételén Fábri Edit énekelte Mária hercegnő szólamát. A rádiófelvétel elkészülte után a művésznővel interjú készült (szerzője: „S. T.” ), ami a Rádióújság 1959. november végi számában volt olvasható – az adás napjára időzítve. Ezt a cikket idemásolom a topicba: „Befejeződött, adásra készen áll A madarász új stúdiófelvétele. Zeller klasszikus operettjének egyik női főszerepét olyan énekesnő alakítja, aki még nem énekelt teljes szerepet rádiófelvételben: Fábri Edit. Nemrég tért vissza egyesztendős drezdai tartózkodásából, ahol az ottani operettszínháznál aratott szép sikereket. - Akármilyen szép is volt a drezdai szereplés, azért az itthon mégiscsak itthon – mondja a rádiópremier előtt álló énekesnő. – Meg aztán íme, nemcsak Drezdában énekelhettem A madarászban főszerepet, hanem itthon is… - Mi a véleménye az új produkcióról? - Úgy hiszem, nagyon szépen sikerült s a kitűnő partnerekkel, Petress Zsuzsával, Szabó Miklóssal együtt [eredményes munkát végeztünk. Egyébként különös örömömre szolgál, hogy a Magyar Rádió igyekszik népszerűsíteni a klasszikus operettet, mert véleményem szerint ez –amellett, hogy önmagában is élmény – a legjobb híd a komoly zenéhez. Különben a nagyhírű drezdai színház is ezt az utat járja, én magam is például A madarászon kívül Suppé Boccacciójában, Strauss Egy éj Velencéjében, Miljutyin új operettjében, a Juanita csókjában és Burghardt Tűzijátékában énekelhettem. Szinte minden zenés színház az ún. Felsenstein- színházkultúrát követi, ami a magyar viszonylatban azt jelenti, mintha az Operettszínház Nádasdy Kálmán ragyogó ’Cigánybáró-rendezését’ tartaná – jó értelemben véve – példának. Ez a minta: operettet operai színvonalon játszani s a rendezést a zenének alárendelni. Ami engem illet, boldog vagyok, ha ilyenfajta elképzelés szerinti előadásban énekelhetek s úgy érzem, A madarász így sikerült a Rádióban. Persze, hogy ez nem elfogultság-e részemről, azt majd részint a kritikusok, leginkább pedig a hallgatók ítélhetik meg… - Ezek szerint általában a klasszikus operettekben látja változatlanul a legtöbb lehetőséget? - Ugyan! Természetes, hogy új darabokra, az élet mai tartalmát, ritmusát kifejező művekre van elsősorban szükség. S én nem hiszem, hogy az operett, mint műfaj, haldoklik, még ha ezt is állítják sokan. Az új művek: a zeneszerzők és librettisták dolga. Az énekesnőnek énekelnie kell. Szépen, legjobb képességei szerint. ” / Fábry Edit (1923. június 1. - 1990. október 20.) /
Kapcs.: 1.893. és 1883. sorszámokhoz Zeller A madarász című operettjének magyar rádiófelvételén Fábri Edit énekelte Mária hercegnő szólamát. A rádiófelvétel elkészülte után a művésznővel interjú készült (szerzője: „S. T.” ), ami a Rádióújság 1959. november végi számában volt olvasható – az adás napjára időzítve. Ezt a cikket idemásolom a topicba: „Befejeződött, adásra készen áll A madarász új stúdiófelvétele. Zeller klasszikus operettjének egyik női főszerepét olyan énekesnő alakítja, aki még nem énekelt teljes szerepet rádiófelvételben: Fábri Edit. Nemrég tért vissza egyesztendős drezdai tartózkodásából, ahol az ottani operettszínháznál aratott szép sikereket. - Akármilyen szép is volt a drezdai szereplés, azért az itthon mégiscsak itthon – mondja a rádiópremier előtt álló énekesnő. – Meg aztán íme, nemcsak Drezdában énekelhettem A madarászban főszerepet, hanem itthon is… - Mi a véleménye az új produkcióról? - Úgy hiszem, nagyon szépen sikerült s a kitűnő partnerekkel, Petress Zsuzsával, Szabó Miklóssal együtt [eredményes munkát végeztünk. Egyébként különös örömömre szolgál, hogy a Magyar Rádió igyekszik népszerűsíteni a klasszikus operettet, mert véleményem szerint ez –amellett, hogy önmagában is élmény – a legjobb híd a komoly zenéhez. Különben a nagyhírű drezdai színház is ezt az utat járja, én magam is például A madarászon kívül Suppé Boccacciójában, Strauss Egy éj Velencéjében, Miljutyin új operettjében, a Juanita csókjában és Burghardt Tűzijátékában énekelhettem. Szinte minden zenés színház az ún. Felsenstein- színházkultúrát követi, ami a magyar viszonylatban azt jelenti, mintha az Operettszínház Nádasdy Kálmán ragyogó ’Cigánybáró-rendezését’ tartaná – jó értelemben véve – példának. Ez a minta: operettet operai színvonalon játszani s a rendezést a zenének alárendelni. Ami engem illet, boldog vagyok, ha ilyenfajta elképzelés szerinti előadásban énekelhetek s úgy érzem, A madarász így sikerült a Rádióban. Persze, hogy ez nem elfogultság-e részemről, azt majd részint a kritikusok, leginkább pedig a hallgatók ítélhetik meg… - Ezek szerint általában a klasszikus operettekben látja változatlanul a legtöbb lehetőséget? - Ugyan! Természetes, hogy új darabokra, az élet mai tartalmát, ritmusát kifejező művekre van elsősorban szükség. S én nem hiszem, hogy az operett, mint műfaj, haldoklik, még ha ezt is állítják sokan. Az új művek: a zeneszerzők és librettisták dolga. Az énekesnőnek énekelnie kell. Szépen, legjobb képességei szerint. ” / Fábry Edit (1923. június 1. - 1990. október 20.) /
1893 Búbánat 2017-02-02 22:56:24 [Válasz erre: 1883 Búbánat 2017-01-30 15:54:52]
Kapcs. az 1.883. sorszámhoz Leírtam Zeller A madarász című operettjének magyar rádiófelvételéről a tudnivalókat (bemutató ideje, szereposztás, közreműködők, alkotók). A Rádió Dalszínháza operett-bemutatóját követő héten a Rádióújságban a cikkíró egy rövid glosszában írta le véleményét az újdonságról: „Kellemes szombati szórakozást ígért az osztrák operettmuzsika maradandó értékének felújítása, pontosabban: rádióbemutatója. Az operett évtizedek óta világszerte sikereket arat, parádés volt a rádióbeli szereposztás is, az előadáson pedig kiderült, hogy kifogástalanul szólt a zenekar, szárnyalt az énekesek hangja és szívetmegejtően röpködtek a bájos dallamok. Mégis: a hercegi környezetben lejátszódó vérszegény történet hatása ma már jócskán megkopott. Ismét felmerül az eldöntetlen probléma, mi helyesebb: csak porolgatni az avítt librettókat, vagy ’korszerűsíteni’ – sokszor az egész zenei koncepció ellenére. A Solymosi Ottó által jól rendezett adásban Fábri Edit, Petress Zsuzsa és Szabó Miklós elsősorban mint énekes nyújtott igazi élményt, Bilicsi Tivadar, Pethes Ferenc és Rátonyi Róbert pedig a színészi játékban jeleskedett.” /N.I./
Kapcs. az 1.883. sorszámhoz Leírtam Zeller A madarász című operettjének magyar rádiófelvételéről a tudnivalókat (bemutató ideje, szereposztás, közreműködők, alkotók). A Rádió Dalszínháza operett-bemutatóját követő héten a Rádióújságban a cikkíró egy rövid glosszában írta le véleményét az újdonságról: „Kellemes szombati szórakozást ígért az osztrák operettmuzsika maradandó értékének felújítása, pontosabban: rádióbemutatója. Az operett évtizedek óta világszerte sikereket arat, parádés volt a rádióbeli szereposztás is, az előadáson pedig kiderült, hogy kifogástalanul szólt a zenekar, szárnyalt az énekesek hangja és szívetmegejtően röpködtek a bájos dallamok. Mégis: a hercegi környezetben lejátszódó vérszegény történet hatása ma már jócskán megkopott. Ismét felmerül az eldöntetlen probléma, mi helyesebb: csak porolgatni az avítt librettókat, vagy ’korszerűsíteni’ – sokszor az egész zenei koncepció ellenére. A Solymosi Ottó által jól rendezett adásban Fábri Edit, Petress Zsuzsa és Szabó Miklós elsősorban mint énekes nyújtott igazi élményt, Bilicsi Tivadar, Pethes Ferenc és Rátonyi Róbert pedig a színészi játékban jeleskedett.” /N.I./
1892 smaragd 2017-02-01 15:44:49 [Válasz erre: 1891 Búbánat 2017-02-01 12:44:14]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai"-ról írt Tamássy Zdenkó-kritika az én gyűjteményemnek is egyik féltett kincse...köszönöm,hogy beírtátok a fórumokba. Bejegyzéssorozatodhoz - Előzmény 1292 - olvasóink további tájékoztatására hozzáfűzöm: Simándy József (1284 számú bejegyzés) - Kerekes Máté szerepében - felvételeit 2015 óta Nagy Ibolya műsorában többször hallhattuk, továbbá "A HATVANI"-ból a nyitányt, jelenetrészletet és dal-felvételeket, a műsorfeljegyzések ezen a fórumon is megtalálhatók. A "Megkérdeztem a madártól..." című kettős (1289 számú bejegyzés) Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte - zenei értéke mellett érdekessége, hogy Bessenyei Ferenc a "Hatvani diákjai"-ban vállalt el először rádiófelkérést, amelyben prózai szerepe mellett énekelt is. Hasonlóan ehhez az akkor szenzációszámba menő újdonsághoz fordítva is megtörtént, Simándy József Kemény Egon rábeszélésére mondott el először prózai szerepet rádiófelvételen, a "Hatvani diákjai"-ban. Nem először említjük meg ezeket a - 1955 - rádiótörténeti eseménynek vehető újításokat, biztos vagyok benne, hogy minden alkalommal vannak olvasóink, akik most, fórumainkon értesülnek róla, mert sajnos Ruitner Sándor műsoraiból már nem tudhatjuk meg... Ő az a kiváló rádiós személyiség, aki dramaturgként és zenei rendezőként a zeneszerzővel több nagy sikerű daljátékon , rádióoperetten dolgozott, majd Kemény Egon 1969-ben bekövetkezett halála után évtizedekig ápolta és méltatta rádióbeli zenei munkásságát, emlékét.
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai"-ról írt Tamássy Zdenkó-kritika az én gyűjteményemnek is egyik féltett kincse...köszönöm,hogy beírtátok a fórumokba. Bejegyzéssorozatodhoz - Előzmény 1292 - olvasóink további tájékoztatására hozzáfűzöm: Simándy József (1284 számú bejegyzés) - Kerekes Máté szerepében - felvételeit 2015 óta Nagy Ibolya műsorában többször hallhattuk, továbbá "A HATVANI"-ból a nyitányt, jelenetrészletet és dal-felvételeket, a műsorfeljegyzések ezen a fórumon is megtalálhatók. A "Megkérdeztem a madártól..." című kettős (1289 számú bejegyzés) Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte - zenei értéke mellett érdekessége, hogy Bessenyei Ferenc a "Hatvani diákjai"-ban vállalt el először rádiófelkérést, amelyben prózai szerepe mellett énekelt is. Hasonlóan ehhez az akkor szenzációszámba menő újdonsághoz fordítva is megtörtént, Simándy József Kemény Egon rábeszélésére mondott el először prózai szerepet rádiófelvételen, a "Hatvani diákjai"-ban. Nem először említjük meg ezeket a - 1955 - rádiótörténeti eseménynek vehető újításokat, biztos vagyok benne, hogy minden alkalommal vannak olvasóink, akik most, fórumainkon értesülnek róla, mert sajnos Ruitner Sándor műsoraiból már nem tudhatjuk meg... Ő az a kiváló rádiós személyiség, aki dramaturgként és zenei rendezőként a zeneszerzővel több nagy sikerű daljátékon , rádióoperetten dolgozott, majd Kemény Egon 1969-ben bekövetkezett halála után évtizedekig ápolta és méltatta rádióbeli zenei munkásságát, emlékét.
1891 Búbánat 2017-02-01 12:44:14 [Válasz erre: 1292 Búbánat 2015-07-09 12:29:48]
Kapcs. az 1.292. sorszámhoz ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal Tamássy Zdenkó: KEMÉNY EGON: „HATVANI DIÁKJAI” Emlékezünk még arra az időszakra, amikor a rádió nagy lendülettel kísérletezni kezdett a magyar operett megteremtése érdekében. Ekkortájt jelentek meg, szinte hétről hétre, az új rádió-operettek, és ezek zenéje elözönlötte a rádióműsorokat. Ilyen nagy mennyiségű „termelés“ során persze igen sok vitatható értékű zene is felszínre került. Mégis hasznosnak mondható ez az időszak, mert bebizonyította, hogy az operett-műfaj alkalmas arra, hogy a mai életet vigye zenés színpadra, és vannak olyan hagyományai, amelyekhez kapcsolódni lehet. Képet adott ez az „operett-kampány“ arról is, hogy kik azok a zeneszerzők, akikre ezen a területen számíthatunk. Ezek között jelentkezett Kemény Egon is, aki operettjeinek muzsikájával rövid idő alatt igen népszerű lett. Kemény azóta sok keringővel, dallal, tömegdallal, tánczenével és kisebb-nagyobb ciklikus művel gazdagította a szórakoztató zenei irodalmat, és eközben kialakította a maga jellegzetes stílusát. Ez a stílus a bécsi klasszikusok nyomán kialakult könnyű zenével tart közeli intonációs rokonságot. Talán éppen a dallamformálás és a harmonizálás problémamentes egyszerűsége tette Kemény zenéjét olyan népszerűvé a mai túlkomplikált melodikájú és túlzsúfolt harmonizálású könnyűzene-áradat közepette. Mindezek ellenére mégsem lehetett eddig Kemény muzsikáját minden szempontból teljesen kielégítőnek mondani, mivel az új magyar szórakoztatózenével szemben felállított jogos követelményeink egyik alapja, az intonáció magyarsága, szinte teljesen hiányzott belőle. Kemény zenéje kétségtelenül „bécsi levegőt“ árasztott. (Ezért még csak nem is lehetett elmarasztalni egy olyan zeneszerzőt, aki Bécsben született, és ott végezte zenei tanulmányait.) Mindamellett Kemény zenéjének megvolt a létjogosultsága és helye mai könnyűzenénkben. Annál nagyobb öröm volt számunkra legújabb művének – a „Hatvani diákjai“ című rádió-operettnek – bemutatója, mert megállapíthattuk, hogy Kemény jelentős lépést tett muzsikájában a magyar hangvétel felé. A darab Debrecenben játszódik a XVIII. században, diákok között. A zeneszerző hitelesen és erőteljesen tudta a kort és helyet megfesteni, zenéje valóban korabeli, kollégiumi levegőt áraszt. Különösen szerencsésnek mondható ebből a szempontból az első lírai duett („Édes lányka, szép Amálka“), a „Jó dolga van a diáknak“ kezdetű jelenet és Pálóczi Horváth Ádám dala („Még azt mondják“). Ezekben a számokban jelentkezik legerősebben Kemény muzsikájának új oldala. Mivel érte el a szerző stílusának ezt a jelentős gazdagodását? Amint azt már tőle megszoktuk: a legegyszerűbb eszközökkel. Ízlésesen alkalmazza a verbunkos ritmikáját, néhány jellegzetes népdal-dallamfordulatot, és mindezt egybeolvasztja régi stílusának legjobb elemeivel. Ennek eredményeként ismét a jól ismert és általánosan kedvelt Kemény-muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez. Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillogtatja, amit elsősorban a „magyar“ és a „bécsi“ muzsika intonációs váltogatásával ér el. Szinte úgy tűnik, mintha új hangjában megerősödve, helyenkint saját régebbi stílusát persziflálná." A „Hatvani diákja“ bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stílus-zavarában. E helyt kell megemlékeznünk az előadókról, akik lelkesen vitték sikerre az új magyar művet. A darab énekes szereplői mellett ki kell emelnünk a Földényi -kórus produkcióját. Ez az igen jóhangú, rendkívül fegyelmezett együttes – amelynek az új magyar rádió-operettek népszerűsítése terén komoly érdemei vannak – ezúttal is színvonalasan szólaltatta meg az igényes kórusrészleteket. A kitűnő Rádiózenekar Lehel György vezénylete alatt a színes partitúra minden lehetőségét kiaknázta. /Tamássy Zdenkó/ (Időközben megszereztem az ÚJ ZENEI SZEMLE e lapszámát, tehát „fizikailag is” elővehetem és olvashatom a kissé elsárgult papírról a cikk szövegét. A Kemény Egon-topicban Ardeleo fórumtársunk ugyancsak bemásolta már az írást, ott a 406. sorszám alatt található meg.)
Kapcs. az 1.292. sorszámhoz ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal Tamássy Zdenkó: KEMÉNY EGON: „HATVANI DIÁKJAI” Emlékezünk még arra az időszakra, amikor a rádió nagy lendülettel kísérletezni kezdett a magyar operett megteremtése érdekében. Ekkortájt jelentek meg, szinte hétről hétre, az új rádió-operettek, és ezek zenéje elözönlötte a rádióműsorokat. Ilyen nagy mennyiségű „termelés“ során persze igen sok vitatható értékű zene is felszínre került. Mégis hasznosnak mondható ez az időszak, mert bebizonyította, hogy az operett-műfaj alkalmas arra, hogy a mai életet vigye zenés színpadra, és vannak olyan hagyományai, amelyekhez kapcsolódni lehet. Képet adott ez az „operett-kampány“ arról is, hogy kik azok a zeneszerzők, akikre ezen a területen számíthatunk. Ezek között jelentkezett Kemény Egon is, aki operettjeinek muzsikájával rövid idő alatt igen népszerű lett. Kemény azóta sok keringővel, dallal, tömegdallal, tánczenével és kisebb-nagyobb ciklikus művel gazdagította a szórakoztató zenei irodalmat, és eközben kialakította a maga jellegzetes stílusát. Ez a stílus a bécsi klasszikusok nyomán kialakult könnyű zenével tart közeli intonációs rokonságot. Talán éppen a dallamformálás és a harmonizálás problémamentes egyszerűsége tette Kemény zenéjét olyan népszerűvé a mai túlkomplikált melodikájú és túlzsúfolt harmonizálású könnyűzene-áradat közepette. Mindezek ellenére mégsem lehetett eddig Kemény muzsikáját minden szempontból teljesen kielégítőnek mondani, mivel az új magyar szórakoztatózenével szemben felállított jogos követelményeink egyik alapja, az intonáció magyarsága, szinte teljesen hiányzott belőle. Kemény zenéje kétségtelenül „bécsi levegőt“ árasztott. (Ezért még csak nem is lehetett elmarasztalni egy olyan zeneszerzőt, aki Bécsben született, és ott végezte zenei tanulmányait.) Mindamellett Kemény zenéjének megvolt a létjogosultsága és helye mai könnyűzenénkben. Annál nagyobb öröm volt számunkra legújabb művének – a „Hatvani diákjai“ című rádió-operettnek – bemutatója, mert megállapíthattuk, hogy Kemény jelentős lépést tett muzsikájában a magyar hangvétel felé. A darab Debrecenben játszódik a XVIII. században, diákok között. A zeneszerző hitelesen és erőteljesen tudta a kort és helyet megfesteni, zenéje valóban korabeli, kollégiumi levegőt áraszt. Különösen szerencsésnek mondható ebből a szempontból az első lírai duett („Édes lányka, szép Amálka“), a „Jó dolga van a diáknak“ kezdetű jelenet és Pálóczi Horváth Ádám dala („Még azt mondják“). Ezekben a számokban jelentkezik legerősebben Kemény muzsikájának új oldala. Mivel érte el a szerző stílusának ezt a jelentős gazdagodását? Amint azt már tőle megszoktuk: a legegyszerűbb eszközökkel. Ízlésesen alkalmazza a verbunkos ritmikáját, néhány jellegzetes népdal-dallamfordulatot, és mindezt egybeolvasztja régi stílusának legjobb elemeivel. Ennek eredményeként ismét a jól ismert és általánosan kedvelt Kemény-muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez. Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillogtatja, amit elsősorban a „magyar“ és a „bécsi“ muzsika intonációs váltogatásával ér el. Szinte úgy tűnik, mintha új hangjában megerősödve, helyenkint saját régebbi stílusát persziflálná." A „Hatvani diákja“ bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stílus-zavarában. E helyt kell megemlékeznünk az előadókról, akik lelkesen vitték sikerre az új magyar művet. A darab énekes szereplői mellett ki kell emelnünk a Földényi -kórus produkcióját. Ez az igen jóhangú, rendkívül fegyelmezett együttes – amelynek az új magyar rádió-operettek népszerűsítése terén komoly érdemei vannak – ezúttal is színvonalasan szólaltatta meg az igényes kórusrészleteket. A kitűnő Rádiózenekar Lehel György vezénylete alatt a színes partitúra minden lehetőségét kiaknázta. /Tamássy Zdenkó/ (Időközben megszereztem az ÚJ ZENEI SZEMLE e lapszámát, tehát „fizikailag is” elővehetem és olvashatom a kissé elsárgult papírról a cikk szövegét. A Kemény Egon-topicban Ardeleo fórumtársunk ugyancsak bemásolta már az írást, ott a 406. sorszám alatt található meg.)
