1890 smaragd 2017-01-31 13:58:14 [Válasz erre: 1889 smaragd 2017-01-31 13:54:17]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "A messzetűnt kedves " (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, a Rádió Dalszínháza Ámeli-dal: Fazekas Mihály - Simándy József "Mint mikor a nap... Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla A már barnuló erdőkre veresses arany színt Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal A sűrűségből kibukott árnyék letörüli: Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt, S engem az aggódás és a siralom beboritott Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák! Mind elmászkálnak lassan a lomha homályok, Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám Gyűjt éjnek véget nem vét az örökre lement nap." Fazekas Mihály verse
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "A messzetűnt kedves " (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, a Rádió Dalszínháza Ámeli-dal: Fazekas Mihály - Simándy József "Mint mikor a nap... Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla A már barnuló erdőkre veresses arany színt Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal A sűrűségből kibukott árnyék letörüli: Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt, S engem az aggódás és a siralom beboritott Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák! Mind elmászkálnak lassan a lomha homályok, Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám Gyűjt éjnek véget nem vét az örökre lement nap." Fazekas Mihály verse
1889 smaragd 2017-01-31 13:54:17 [Válasz erre: 1887 Búbánat 2017-01-31 13:38:07]
Ahogy írtam, érdeklődni fogok...a szereposztást is át fogom nézni, remélem sikerül. Egy biztos, jó lenne Kemény Egon utolsó daljátékát is újra hallani, rendkívül szép, korhű zenéje, nyitánya miatt is, a nagy igénnyel kiválasztott szereplők és a különleges történelmi-irodalmi téma miatt szintén, ami egyúttal műfajához híven nagyszerű szórakoztatást nyújtott, ismereteket továbbított, művelte a hallgatót.
Ahogy írtam, érdeklődni fogok...a szereposztást is át fogom nézni, remélem sikerül. Egy biztos, jó lenne Kemény Egon utolsó daljátékát is újra hallani, rendkívül szép, korhű zenéje, nyitánya miatt is, a nagy igénnyel kiválasztott szereplők és a különleges történelmi-irodalmi téma miatt szintén, ami egyúttal műfajához híven nagyszerű szórakoztatást nyújtott, ismereteket továbbított, művelte a hallgatót.
1888 Búbánat 2017-01-31 13:53:52
„Kulcs a lábtörlő alatt” Vidám rádióoperett. Írta: Vajda István Zenéjét Zoltán Pál verseire szerzetté és vezényel Bródy Tamás. Rádióbemutató: 1949. december 17., Petőfi rádió, 19.30 – 21.10 Rendező: Rácz György Házy Erzsébet a Feleség szerepét énekelte a darabban. A felvételen Házy mellett énekelt még Kiss Ilona, Vámosi János. Próza: Solthy György (a Férj) Közreműködött a Rádió zenekara és a Földényi-kórus. Részletek a darabból: - „Első hó” (Házy, kórus női kara) - „Add a kezed” (Kiss, Vámosi, kórus) - „Lánchíd-dal” (Kiss, Vámosi, kórus) - [url] http://operett.network.hu/video/brody_tamas__koztunk_maradjon/hazy_erzsebet__bacsik_es_nenik; Bácsik és nénik – Házy Erzsébet, Földényi-kórus [/url] Házy Erzsébet még főiskolás volt, a rádió énekkarában énekelt, ez talán a legelső rádiós munkája. Bródy Tamás zeneszerzőnek ugyancsak első ilyen jellegű rádiós munkája „Kulcs a lábtörlő alatt” témája egy házasság sorsa, mely annak a problémának áthidalásán állt vagy bukott, hogy sikerül-e a férjnek és feleségnek zökkenőmentesen tudomásul venni, hogy előbbi mindössze autóbuszkalauz, utóbbit azonban kiemelik gyárigazgatónőnek. A férj szerepét Solthy György alakította, aki sikeres budapesti prózai működése előtt éveken át volt vidéken kedvelt bonviván. Rácz György rendező írta le visszaemlékezésében, hogy a feleség szerepének hangsúlyos része prózára esett, és Bulla Elma szívesen el is vállalta a feladatot, amíg meg nem tudta, hogy egy dalt, majd egy kettőst is kell Solthyval énekelnie. Közölte, hogy erre képtelenek lesznek őt rávenni, annyi pénzt nem tudnak neki felkínálni! Hát a neki járó tiszteletdíjnál többet csakugyan nem tudtak fizetni alakításáért, de sok óráig tartó rábeszélés nyomán mégiscsak vállalkozott arra, hogy – kéken, zölden és verejtékezve – elénekelje a duettet. A szám végleges megörökítése ellen azonban kézzel-lábbal tiltakozott, így az operett úgynevezett Z-felvételén helyette Házy Erzsébet énekel máig.
„Kulcs a lábtörlő alatt” Vidám rádióoperett. Írta: Vajda István Zenéjét Zoltán Pál verseire szerzetté és vezényel Bródy Tamás. Rádióbemutató: 1949. december 17., Petőfi rádió, 19.30 – 21.10 Rendező: Rácz György Házy Erzsébet a Feleség szerepét énekelte a darabban. A felvételen Házy mellett énekelt még Kiss Ilona, Vámosi János. Próza: Solthy György (a Férj) Közreműködött a Rádió zenekara és a Földényi-kórus. Részletek a darabból: - „Első hó” (Házy, kórus női kara) - „Add a kezed” (Kiss, Vámosi, kórus) - „Lánchíd-dal” (Kiss, Vámosi, kórus) - [url] http://operett.network.hu/video/brody_tamas__koztunk_maradjon/hazy_erzsebet__bacsik_es_nenik; Bácsik és nénik – Házy Erzsébet, Földényi-kórus [/url] Házy Erzsébet még főiskolás volt, a rádió énekkarában énekelt, ez talán a legelső rádiós munkája. Bródy Tamás zeneszerzőnek ugyancsak első ilyen jellegű rádiós munkája „Kulcs a lábtörlő alatt” témája egy házasság sorsa, mely annak a problémának áthidalásán állt vagy bukott, hogy sikerül-e a férjnek és feleségnek zökkenőmentesen tudomásul venni, hogy előbbi mindössze autóbuszkalauz, utóbbit azonban kiemelik gyárigazgatónőnek. A férj szerepét Solthy György alakította, aki sikeres budapesti prózai működése előtt éveken át volt vidéken kedvelt bonviván. Rácz György rendező írta le visszaemlékezésében, hogy a feleség szerepének hangsúlyos része prózára esett, és Bulla Elma szívesen el is vállalta a feladatot, amíg meg nem tudta, hogy egy dalt, majd egy kettőst is kell Solthyval énekelnie. Közölte, hogy erre képtelenek lesznek őt rávenni, annyi pénzt nem tudnak neki felkínálni! Hát a neki járó tiszteletdíjnál többet csakugyan nem tudtak fizetni alakításáért, de sok óráig tartó rábeszélés nyomán mégiscsak vállalkozott arra, hogy – kéken, zölden és verejtékezve – elénekelje a duettet. A szám végleges megörökítése ellen azonban kézzel-lábbal tiltakozott, így az operett úgynevezett Z-felvételén helyette Házy Erzsébet énekel máig.
1887 Búbánat 2017-01-31 13:38:07 [Válasz erre: 1886 smaragd 2017-01-31 13:26:22]
Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, és az MRT Énekara énekelt. Ők nem szerepelnek a rádióban közölt szereposztásban; ott a Földényi kórus énekelt. Kíváncsian várom, milyen eredménnyel jár érdeklődésed; talán Nagy Ibolyánál is próbálkozhatsz...
Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, és az MRT Énekara énekelt. Ők nem szerepelnek a rádióban közölt szereposztásban; ott a Földényi kórus énekelt. Kíváncsian várom, milyen eredménnyel jár érdeklődésed; talán Nagy Ibolyánál is próbálkozhatsz...
1886 smaragd 2017-01-31 13:26:22 [Válasz erre: 1885 Búbánat 2017-01-31 12:15:20]
KEMÉNY EGON: "A messzetűnt kedves" (1965) A "Szüretelők dala" a fenti történelmi daljáték része, az eredeti rádiófelvételen is szerepel, Kemény Egon zeneszerző műve, ahogy írtam, feldolgozás. Azt tudom csak elképzelni, hogy olyan régen hallottad, hogy homályba veszett emlékezetedben ez a dal. Az énekeseket illetően majd még én is érdeklődöm, abból indulok ki, hogy a rádiófelvételeket őrző archívum pontos adatokat tartalmaz. Természetesen minden adattárba becsúszhatnak hibák, mint tudjuk. Itt jegyzem meg, hogy most értesültem arról, hogy a Karády Katalin Alapítvány honlapja hamarosan megújul, és abban KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" című nagyoperettjének adatai most már pontosan fognak szerepelni. Ebből a darabból az elmúlt évben a Karády Katalin emlékhéten a "Ma éjjel" című tangódalt hallhattuk Nagy Ibolya műsorában.
KEMÉNY EGON: "A messzetűnt kedves" (1965) A "Szüretelők dala" a fenti történelmi daljáték része, az eredeti rádiófelvételen is szerepel, Kemény Egon zeneszerző műve, ahogy írtam, feldolgozás. Azt tudom csak elképzelni, hogy olyan régen hallottad, hogy homályba veszett emlékezetedben ez a dal. Az énekeseket illetően majd még én is érdeklődöm, abból indulok ki, hogy a rádiófelvételeket őrző archívum pontos adatokat tartalmaz. Természetesen minden adattárba becsúszhatnak hibák, mint tudjuk. Itt jegyzem meg, hogy most értesültem arról, hogy a Karády Katalin Alapítvány honlapja hamarosan megújul, és abban KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" című nagyoperettjének adatai most már pontosan fognak szerepelni. Ebből a darabból az elmúlt évben a Karády Katalin emlékhéten a "Ma éjjel" című tangódalt hallhattuk Nagy Ibolya műsorában.
1885 Búbánat 2017-01-31 12:15:20 [Válasz erre: 1872 smaragd 2017-01-27 15:58:12]
"A szüretelők dala" régi magyar nóták feldolgozása. Ezek szerint jól gondoltam, hogy "A szüretelők dala" Kemény Egon-szerzemény, még ha nem is a daljáték 1965-ös rádiófelvételéről szólalt meg; és azt is, hogy Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, valamint az MRT Énekkarának tolmácsolásában valamikor később?-korábban? rögzíthették ezt a betétszámot a rádió stúdiójában. Nagyon jól sikerült "dalcsokor", aminek szövege és zenéje még hangulatosabbá teszi az eredeti operett amúgy is teli báját, kedélyét, történelmi ihletettségét.
"A szüretelők dala" régi magyar nóták feldolgozása. Ezek szerint jól gondoltam, hogy "A szüretelők dala" Kemény Egon-szerzemény, még ha nem is a daljáték 1965-ös rádiófelvételéről szólalt meg; és azt is, hogy Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, valamint az MRT Énekkarának tolmácsolásában valamikor később?-korábban? rögzíthették ezt a betétszámot a rádió stúdiójában. Nagyon jól sikerült "dalcsokor", aminek szövege és zenéje még hangulatosabbá teszi az eredeti operett amúgy is teli báját, kedélyét, történelmi ihletettségét.
1884 smaragd 2017-01-30 22:55:40 [Válasz erre: 1872 smaragd 2017-01-27 15:58:12]
KEMÉNY EGON-Erdődy János:"A messzetűnt kedves" (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, A Rádió Dalszínháza Zenéjét szerezte: Kemény Egon Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János A darabban elhangzó "Ámeli-dal" Fazekas Mihály verse.
KEMÉNY EGON-Erdődy János:"A messzetűnt kedves" (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, A Rádió Dalszínháza Zenéjét szerezte: Kemény Egon Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János A darabban elhangzó "Ámeli-dal" Fazekas Mihály verse.
1883 Búbánat 2017-01-30 15:54:52 [Válasz erre: 1681 Búbánat 2016-06-23 11:01:37]
Pontosítás az 1.681. és a 44. sorszám alatti bejegyzésekhez: Karl Zeller: A madarász A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35. (Közben 20.00-20.20 Esti Krónika) Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta Vezényel: Polgár Tibor Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Ádám, madarász – Szabó Miklós Postás Milka – Petress Zsuzsa Mária hercegnő – Fábri Edit Theodor, választófejedelem – Kemény László Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit Haskó, professzor – Pethes Sándor Flaskó, professzor – Kazal László Mimi, udvarhölgy – Gyimesi Pálma Schneck bíró – Maleczky Oszkár
Pontosítás az 1.681. és a 44. sorszám alatti bejegyzésekhez: Karl Zeller: A madarász A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35. (Közben 20.00-20.20 Esti Krónika) Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta Vezényel: Polgár Tibor Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Ádám, madarász – Szabó Miklós Postás Milka – Petress Zsuzsa Mária hercegnő – Fábri Edit Theodor, választófejedelem – Kemény László Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit Haskó, professzor – Pethes Sándor Flaskó, professzor – Kazal László Mimi, udvarhölgy – Gyimesi Pálma Schneck bíró – Maleczky Oszkár
1882 Búbánat 2017-01-30 15:34:56
Lehár Ferenc: A víg özvegy – nagy keresztmetszet A rádiófelvétel bemutatója: 1959. április 16., Kossuth Rádió 13.15 – 14.00 Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás Szilvássy Margit (Hanna), Raskó Magda (Valencienne), Nagypál László (Rosiillon), Szabó Miklós (Danilo), továbbá Réti József, Sikolya István, Michels János.
Lehár Ferenc: A víg özvegy – nagy keresztmetszet A rádiófelvétel bemutatója: 1959. április 16., Kossuth Rádió 13.15 – 14.00 Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás Szilvássy Margit (Hanna), Raskó Magda (Valencienne), Nagypál László (Rosiillon), Szabó Miklós (Danilo), továbbá Réti József, Sikolya István, Michels János.
1881 Búbánat 2017-01-30 15:26:30 [Válasz erre: 270 Búbánat 2008-04-30 08:26:44]
Pontosítom a 270. sorszámnál beírt rádiófelvétel időpontját "Új operettfelvételeinkből" 1.) Eduard Künneke: Lady Hamilton - részletek Bemutató ideje: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30 Km.: Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Bródy Tamás 2. Egy másik új operettfelvétel részleteit is sugározta a rádió, közvetlenül a "Lady Hamilton" után Lajtai Lajos - Kellér Dezső - Békeffy István: Három tavasz Bemutató ideje: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30 Km. Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Bán Klári, Baksay Árpád, Feleki Kamill, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó
Pontosítom a 270. sorszámnál beírt rádiófelvétel időpontját "Új operettfelvételeinkből" 1.) Eduard Künneke: Lady Hamilton - részletek Bemutató ideje: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30 Km.: Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Bródy Tamás 2. Egy másik új operettfelvétel részleteit is sugározta a rádió, közvetlenül a "Lady Hamilton" után Lajtai Lajos - Kellér Dezső - Békeffy István: Három tavasz Bemutató ideje: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30 Km. Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Bán Klári, Baksay Árpád, Feleki Kamill, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó
1880 Búbánat 2017-01-30 15:08:33 [Válasz erre: 236 Búbánat 2008-04-28 00:34:14]
Kapcs. a 236. sorszámhoz Kiegészítés, pontosítás Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál - rádióoperett Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 28, Kossuth Rádió 20.20 – 22.15 Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Km. a Magyar Rádió Szimfonikus (Esztrád-)Zenekara és Énekkara Szereposztás: Klári – Petress Zsuzsa János – Bitskey Tibor (énekhangja: Bende Zsolt) Zsuzsi – Zentai Anna Zsiga – Rátonyi Róbert Zsófi – Kiss Manyi Gedeon – Latabár Árpád Lonci – Psota Irén Fácánné – Ladomerszky Margit A rádióoperett két fiatalról szól, egy tanítónőről, aki semmi pénzért nem hagyná el faluját, és egy orvosról, aki nem tud Pest nélkül élni…
Kapcs. a 236. sorszámhoz Kiegészítés, pontosítás Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál - rádióoperett Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 28, Kossuth Rádió 20.20 – 22.15 Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Km. a Magyar Rádió Szimfonikus (Esztrád-)Zenekara és Énekkara Szereposztás: Klári – Petress Zsuzsa János – Bitskey Tibor (énekhangja: Bende Zsolt) Zsuzsi – Zentai Anna Zsiga – Rátonyi Róbert Zsófi – Kiss Manyi Gedeon – Latabár Árpád Lonci – Psota Irén Fácánné – Ladomerszky Margit A rádióoperett két fiatalról szól, egy tanítónőről, aki semmi pénzért nem hagyná el faluját, és egy orvosról, aki nem tud Pest nélkül élni…
1879 Búbánat 2017-01-30 14:43:28 [Válasz erre: 31 Búbánat 2008-03-09 18:32:52]
Pontosítás és kiegészítés a 31. sorszám alatti beíráshoz. Farkas Ferenc –Innocent Vincze Ernő: Vidróczki (Történelmi daljáték) Zenés ballada két részben A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. május 30., Kossuth Rádió 20.30 – 22.30 Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint ifj. Magyari Imre népizenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereplők: Vidróczky Márton - Ladányi Ferenc (énekhangja: Radnay György) Kiss Anna - Petress Zsuzsa Harkányi Erzsébet - Rafael Márta Eszter - Tőkés Anna Marsó Lenci - Major Tamás Zsupán - Maleczky Oszkár Teca - Zentay Anna Sisa Pista - Pagonyi János (énekhangja: Bende Zsolt) Füzes - Basilides Zoltán Von Huntsch - Greguss Zoltán Betyárok - Almási József, Tekeres Sándor, Bikádi György, Balázs István Kisasszonyok - Deák Rózsi, Csűrös Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica, A rádiófelvételen még közreműködött: Budanovits Mária (ének)
Pontosítás és kiegészítés a 31. sorszám alatti beíráshoz. Farkas Ferenc –Innocent Vincze Ernő: Vidróczki (Történelmi daljáték) Zenés ballada két részben A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. május 30., Kossuth Rádió 20.30 – 22.30 Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint ifj. Magyari Imre népizenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereplők: Vidróczky Márton - Ladányi Ferenc (énekhangja: Radnay György) Kiss Anna - Petress Zsuzsa Harkányi Erzsébet - Rafael Márta Eszter - Tőkés Anna Marsó Lenci - Major Tamás Zsupán - Maleczky Oszkár Teca - Zentay Anna Sisa Pista - Pagonyi János (énekhangja: Bende Zsolt) Füzes - Basilides Zoltán Von Huntsch - Greguss Zoltán Betyárok - Almási József, Tekeres Sándor, Bikádi György, Balázs István Kisasszonyok - Deák Rózsi, Csűrös Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica, A rádiófelvételen még közreműködött: Budanovits Mária (ének)
1878 Búbánat 2017-01-30 14:39:57 [Válasz erre: 511 Búbánat 2011-12-28 20:29:08]
Kapcs. 511. sz. Pontosítom az operettfelvétel első rádióadása idejét: Florimond Hervé: Lili Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25 Kerekes János – Neményi Lili, Sárdy János, Gózon Gyula, Ladomerszky Margit, Rozsos István, Feleki Sári, Mezey Lajos, Lázár Tihamér, Ádám Éva és Kemény László, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György (Részletes szereposztást lásd az 511. sorszámnál)
Kapcs. 511. sz. Pontosítom az operettfelvétel első rádióadása idejét: Florimond Hervé: Lili Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25 Kerekes János – Neményi Lili, Sárdy János, Gózon Gyula, Ladomerszky Margit, Rozsos István, Feleki Sári, Mezey Lajos, Lázár Tihamér, Ádám Éva és Kemény László, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György (Részletes szereposztást lásd az 511. sorszámnál)
1877 Búbánat 2017-01-30 13:17:55 [Válasz erre: 1876 Búbánat 2017-01-30 13:16:09]
Bocsánat! Hol jár az eszem?... [url] http://retromuzsika.hu/fia-megerositette-meghalt-erkel-tibor/; Erkel Tibor zenei rendező [/url]
Bocsánat! Hol jár az eszem?... [url] http://retromuzsika.hu/fia-megerositette-meghalt-erkel-tibor/; Erkel Tibor zenei rendező [/url]
1876 Búbánat 2017-01-30 13:16:09
A szombaton elhunyt [url] http://retromuzsika.hu/fia-megerositette-meghalt-erkel-tibor/; Erdő Péter [/url] Lendvai Ernő Bartók-kutató hívására 1963-ban a Magyar Rádióhoz került, amelynek előbb zenei rendezője lett, majd 1992-ig zenei főosztályvezetője volt. Több rangos díjat elnyerő lemez- és rádiófelvétel fűződik nevéhez, melyeken számos hazai és nemzetközi hírességgel dolgozott együtt. Fontos szerepet töltött be a Dolby Surround rendszerek elődjéül szolgáló kvadrofon technológia kidolgozásában a Magyar Rádiónál. Az így készült felvételek nyugaton is nagy sikert hoztak a magyar rádiózás számára a hetvenes-nyolcvanas években. Erkel Tibor több televíziós és rádiós műsor zenei felvételeinek elkészítésénél működött közre, így számon tartom például két Offenbach-operettnek is a zenei rendezését, mely darabokat a Rádió Dalszínháza mutatott be magyar nyelven: Offenbach: A férj kopogtat - rádióbemutató: 1977. április 9, Kossuth Rádió 20.45 – 21.34 Fischer Ádám – Csengery Adrienn, Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Offenbach: Párizsi élet - rádióbemutató: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Breitner Tamás – Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Mészöly Katalin, Ötvös csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
A szombaton elhunyt [url] http://retromuzsika.hu/fia-megerositette-meghalt-erkel-tibor/; Erdő Péter [/url] Lendvai Ernő Bartók-kutató hívására 1963-ban a Magyar Rádióhoz került, amelynek előbb zenei rendezője lett, majd 1992-ig zenei főosztályvezetője volt. Több rangos díjat elnyerő lemez- és rádiófelvétel fűződik nevéhez, melyeken számos hazai és nemzetközi hírességgel dolgozott együtt. Fontos szerepet töltött be a Dolby Surround rendszerek elődjéül szolgáló kvadrofon technológia kidolgozásában a Magyar Rádiónál. Az így készült felvételek nyugaton is nagy sikert hoztak a magyar rádiózás számára a hetvenes-nyolcvanas években. Erkel Tibor több televíziós és rádiós műsor zenei felvételeinek elkészítésénél működött közre, így számon tartom például két Offenbach-operettnek is a zenei rendezését, mely darabokat a Rádió Dalszínháza mutatott be magyar nyelven: Offenbach: A férj kopogtat - rádióbemutató: 1977. április 9, Kossuth Rádió 20.45 – 21.34 Fischer Ádám – Csengery Adrienn, Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Offenbach: Párizsi élet - rádióbemutató: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Breitner Tamás – Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Mészöly Katalin, Ötvös csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
1874 Búbánat 2017-01-28 09:45:14 [Válasz erre: 1873 Búbánat 2017-01-28 09:03:59]
Nagy Ibolya a rádióban megrendülten búcsúzott Zentay Annáról, a Fővárosi Operettszínház örökös tagjától, aki 93. életévében, január 24-én kedden, leánya karjai között hunyta le örökre szemét, és most már ő is " az égi társulatba" költözött. Pár éve még telefon keresztül Vele is folytatott beszélgetést Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Egy legendás énekművésztől veszünk búcsút, akinek megszámlálhatatlan rádiófelvétele, de sok-sok televíziós műsora is, rendelkezésre állnak a szerkesztőknek, csak rajtuk áll, hogy ezek a felvételek minél gyakrabban műsorokba kerüljenek és a mai generáció tagjai is rácsodálkozhassanak a nagyszerű szopránunk művészetére, akit színpadon már évtizedek óta nem láthattunk; akinek kisugárzása még ezekről a "steril" felvételekről is átragyog, és énekhangjával gyönyörködtet meg elandalít. Isten Vele...!
Nagy Ibolya a rádióban megrendülten búcsúzott Zentay Annáról, a Fővárosi Operettszínház örökös tagjától, aki 93. életévében, január 24-én kedden, leánya karjai között hunyta le örökre szemét, és most már ő is " az égi társulatba" költözött. Pár éve még telefon keresztül Vele is folytatott beszélgetést Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Egy legendás énekművésztől veszünk búcsút, akinek megszámlálhatatlan rádiófelvétele, de sok-sok televíziós műsora is, rendelkezésre állnak a szerkesztőknek, csak rajtuk áll, hogy ezek a felvételek minél gyakrabban műsorokba kerüljenek és a mai generáció tagjai is rácsodálkozhassanak a nagyszerű szopránunk művészetére, akit színpadon már évtizedek óta nem láthattunk; akinek kisugárzása még ezekről a "steril" felvételekről is átragyog, és énekhangjával gyönyörködtet meg elandalít. Isten Vele...!
1873 Búbánat 2017-01-28 09:03:59
A napokban elhunyt Zentai Annára emlékszik operettfelvételeinek sugárzásával a Dankó Rádió most kezdődő operettműsora: 09:30:29 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Fehér akácok (Szerző: Fényes Szabolcs/Szilágyi László) 09:35:44 Dal Zentai Anna & Sárdy János & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Zeng az erdő - Emlékszel, tavasz idején (Szerző: Farkas Ferenc/Dékány András) 09:40:01 Dal Zentai Anna & Magyar Állami Operaház Zenekara & Kerekes János -- Dal a módiról (Szerző: Kerekes János/Innocent Vincze Ernő) 09:42:20 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara & Bágya András -- Hawaii rózsája - Ittam egy kis pityókát (Szerző: Ábrahám Pál/Grünwald, Alfred/Löhner-Beda, Fritz) 09:44:54 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara & Bródy Tamás -- 3:1 a szerelem javára - Beleszerettem magába (Szerző: Ábrahám Pál/Harmath Imre/Kellér Dezső)
A napokban elhunyt Zentai Annára emlékszik operettfelvételeinek sugárzásával a Dankó Rádió most kezdődő operettműsora: 09:30:29 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Fehér akácok (Szerző: Fényes Szabolcs/Szilágyi László) 09:35:44 Dal Zentai Anna & Sárdy János & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Zeng az erdő - Emlékszel, tavasz idején (Szerző: Farkas Ferenc/Dékány András) 09:40:01 Dal Zentai Anna & Magyar Állami Operaház Zenekara & Kerekes János -- Dal a módiról (Szerző: Kerekes János/Innocent Vincze Ernő) 09:42:20 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara & Bágya András -- Hawaii rózsája - Ittam egy kis pityókát (Szerző: Ábrahám Pál/Grünwald, Alfred/Löhner-Beda, Fritz) 09:44:54 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara & Bródy Tamás -- 3:1 a szerelem javára - Beleszerettem magába (Szerző: Ábrahám Pál/Harmath Imre/Kellér Dezső)
1872 smaragd 2017-01-27 15:58:12 [Válasz erre: 1871 Búbánat 2017-01-27 11:10:51]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "A messzetűnt kedves" (1965) Daljáték Magyar Rádió, 1965 A "Túl az Óperencián" című műsorában ma Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző "A messzetűnt kedves" című daljátéka bemondása után három részlettel örvendeztette meg a hallgatókat. Az elhangzott kettősök mindegyike "A messzetűnt kedves" dala: "Rózsa-kettős" "A szüretelők dala" "Az első szerelem dala" "A szüretelők dala" régi magyar nóták feldolgozása. Az ismétlés kezdete ma, 18:37, Dankó Rádió.
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "A messzetűnt kedves" (1965) Daljáték Magyar Rádió, 1965 A "Túl az Óperencián" című műsorában ma Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző "A messzetűnt kedves" című daljátéka bemondása után három részlettel örvendeztette meg a hallgatókat. Az elhangzott kettősök mindegyike "A messzetűnt kedves" dala: "Rózsa-kettős" "A szüretelők dala" "Az első szerelem dala" "A szüretelők dala" régi magyar nóták feldolgozása. Az ismétlés kezdete ma, 18:37, Dankó Rádió.
1871 Búbánat 2017-01-27 11:10:51
A Dankó Rádió operettműsorában, a stúdióba meghívott Kovácsházi István operaénekes Nagy Ibolyával beszélget ezen a héten – ma elsősorban Richard Wagnerhez való elkötelezettségéről kérdezte őt a szerkesztő-műsorvezető. De szóba került a mai premierje is az Operaházban (Eötvös Péter operájában, „A szerelemről és más démonokról” –ban szerepel Kovácsházi; hogyan telik el a napja az esti fellépést megelőzően –erről is mesélt a műsorban.) Kovácsházi énekhangját ma két bejátszott operarészletben hallhattuk: Verdi: Don Carlos – Szabadság-kettős (Km. Kálmándy Mihály és a Magyar Állami Operaház Zenekara); Wagner: A walkür – Tavaszi dal (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Giacomo Sagripanti) A francia operett egyik kiválósága volt Charles Lecocq, akinek legismertebb operettje az Angot asszony lánya. Ebből az operettből kaptunk most egy válogatást: a Magyar Rádió 1960-as operettfelvételéről Házy Erzsébet, Németh Marika, Kiss Manyi, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel részletek. Ezt követte Kemény Egon egyik szép rádióoperettjének részletei: „A messzetűnt kedves”. Mivel ritkán hangzanak fel ennek az operettnek a részletei a rádióban, újra ideírom a teljes szereposztás és a rádiófelvétel közreműködőit: Kemény Egon: A messzetűnt kedves (Történelmi daljáték) Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22. , Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Egyik ismétlését is megemlítem: 1971. szeptember 19., Petőfi Rádió Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (Láng József) Amelie – László Margit (Domján Edit) Julika – Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkő Gyula) Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal) Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg fazekas – Márkus Ferenc Mme Garron – Gáborjáni Klára Schatten gróf – Velenczei István De Breuil márki – Ujlaky László Rektor – Katona Lajos Erről a stúdiófelvételről most két részlet került a műsorba: - Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) „- Messzi földről jött egy hős magyar huszár /- távoli hazából, hol madár se jár…” - „Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József) „- Nézz rám, Julika! Kislány voltál, most már nagylány../- bizony ám, hosszú a szoknyám…/- páros csókot vár a nagylány /- bizony ám, én meg is adnám…” Még egy harmadik kettőst is beszerkesztett Nagy Ibolya a fent nevezett két szám közé (km. Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió Énekkara), de az elhangzott részlet: „A szüretelők dala” („.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…”) szerintem nem ebből az operettből való, vagy ha igen, akkor biztosan nem erről az ismertetett rádiófelvételről; a jelzett stúdiófelvételen Barlay és Kishegyi neve nem szerepel, továbbá ott a Földényi-kórus van feltüntetve, ebben a duettben viszont a Magyar Rádió énekkara működik közre! Azért kíváncsi lennék, melyik rádiófelvételről, esetleg milyen más Kemény-dalműből csendült fel ez a vidám kettős. A Dankó Rádió mai operettműsorát újra meghallgathatjuk az adás 18 órakor kezdődő ismétlésekor.
A Dankó Rádió operettműsorában, a stúdióba meghívott Kovácsházi István operaénekes Nagy Ibolyával beszélget ezen a héten – ma elsősorban Richard Wagnerhez való elkötelezettségéről kérdezte őt a szerkesztő-műsorvezető. De szóba került a mai premierje is az Operaházban (Eötvös Péter operájában, „A szerelemről és más démonokról” –ban szerepel Kovácsházi; hogyan telik el a napja az esti fellépést megelőzően –erről is mesélt a műsorban.) Kovácsházi énekhangját ma két bejátszott operarészletben hallhattuk: Verdi: Don Carlos – Szabadság-kettős (Km. Kálmándy Mihály és a Magyar Állami Operaház Zenekara); Wagner: A walkür – Tavaszi dal (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Giacomo Sagripanti) A francia operett egyik kiválósága volt Charles Lecocq, akinek legismertebb operettje az Angot asszony lánya. Ebből az operettből kaptunk most egy válogatást: a Magyar Rádió 1960-as operettfelvételéről Házy Erzsébet, Németh Marika, Kiss Manyi, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel részletek. Ezt követte Kemény Egon egyik szép rádióoperettjének részletei: „A messzetűnt kedves”. Mivel ritkán hangzanak fel ennek az operettnek a részletei a rádióban, újra ideírom a teljes szereposztás és a rádiófelvétel közreműködőit: Kemény Egon: A messzetűnt kedves (Történelmi daljáték) Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22. , Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Egyik ismétlését is megemlítem: 1971. szeptember 19., Petőfi Rádió Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (Láng József) Amelie – László Margit (Domján Edit) Julika – Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkő Gyula) Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal) Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg fazekas – Márkus Ferenc Mme Garron – Gáborjáni Klára Schatten gróf – Velenczei István De Breuil márki – Ujlaky László Rektor – Katona Lajos Erről a stúdiófelvételről most két részlet került a műsorba: - Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) „- Messzi földről jött egy hős magyar huszár /- távoli hazából, hol madár se jár…” - „Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József) „- Nézz rám, Julika! Kislány voltál, most már nagylány../- bizony ám, hosszú a szoknyám…/- páros csókot vár a nagylány /- bizony ám, én meg is adnám…” Még egy harmadik kettőst is beszerkesztett Nagy Ibolya a fent nevezett két szám közé (km. Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió Énekkara), de az elhangzott részlet: „A szüretelők dala” („.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…”) szerintem nem ebből az operettből való, vagy ha igen, akkor biztosan nem erről az ismertetett rádiófelvételről; a jelzett stúdiófelvételen Barlay és Kishegyi neve nem szerepel, továbbá ott a Földényi-kórus van feltüntetve, ebben a duettben viszont a Magyar Rádió énekkara működik közre! Azért kíváncsi lennék, melyik rádiófelvételről, esetleg milyen más Kemény-dalműből csendült fel ez a vidám kettős. A Dankó Rádió mai operettműsorát újra meghallgathatjuk az adás 18 órakor kezdődő ismétlésekor.
1870 Búbánat 2017-01-26 16:45:23 [Válasz erre: 1864 Búbánat 2017-01-24 12:19:37]
Ma három, ugyancsak kedvemre való „klasszikus” operett részletei csendültek fel a Dankó Rádió operettműsorában. Johann Strauss Cigánybárójából Barinkay belépőjét a Túl az Óperencián című rádióműsor-sorozat e heti neves vendégművésze, Kovácsházi István operaénekes tolmácsolásában hallhattuk – egy régi koncertfelvételéről (Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényelt Török Géza). Jacques Offenbach: A sóhajok hídja A Rádió Dalszínháza 1976. december 26-án, a Kossuth adón mutatta be az operett teljes rádióváltozatát. Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József. az MRT szimfonikus zenekarét és énekkarát Bródy Tamás vezényli A mai műsorban elhangzott részletekben Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor és Rozsos István énekhangján, valamint a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara előadásában csendültek fel a pompás, sziporkázó offenbachi dallamok. Schubert-Berté: Három a kislány A Rádió Dalszínháza 1963-ban mutatta be a daljáték teljes stúdiófelvételét. Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő. Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az Magyar Rádió és Televízió Énekkara. Vezényel: Fischer Sándor. Az elhangzott részletek mind jól ismertek. A rádióban is sokszor felcsendülnek a kedves, behízelgő, a hol szomorkás, hol víg kedélyű dalok, melyek ma is élők, frissen hatnak, pedig több mint fél évszázada készült el ez a felvétel a rádió stúdiójában, és ma is gyönyörködünk benne, a kissé szentimentális muzsikában is, és a közreműködő kiváló énekes-előadókban: László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva, Neményi Lili, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár... Mint előzőleg utaltam rá, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya ezen a héten Kovácsházi István operaénekest látja vendégül, a beszélgetésük helyszíne a rádió Thália „látványstúdiója”. A tenorista a mai adásban az énekesi pálya kezdeteiről mesélt a mikrofon előtt: hogyan vezetett az útja a Honvéd Együttesből (ahol szólóénekes vált belőle) a Debreceni Csokonai Színházba (Bánk bán-Ottó; Traviata, Lehár: Luxemburg grófja – René; stb) és egy miskolci kitérőt (A cigánybáró, Traviata) követően, Szinetár Miklós invitálására a Budapesti Operettszínházba (Csárdáskirálynő; A víg özvegy; stb.), majd két évre rá onnan át - ugyancsak Szinetár hívására - az Operaházba. Folytatás holnap, addig is érdemes az ismétlést meghallgatni ma 18 órától, ami a rádió internetes oldalán online is elérhető a www.radio.hu oldalon.
Ma három, ugyancsak kedvemre való „klasszikus” operett részletei csendültek fel a Dankó Rádió operettműsorában. Johann Strauss Cigánybárójából Barinkay belépőjét a Túl az Óperencián című rádióműsor-sorozat e heti neves vendégművésze, Kovácsházi István operaénekes tolmácsolásában hallhattuk – egy régi koncertfelvételéről (Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényelt Török Géza). Jacques Offenbach: A sóhajok hídja A Rádió Dalszínháza 1976. december 26-án, a Kossuth adón mutatta be az operett teljes rádióváltozatát. Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József. az MRT szimfonikus zenekarét és énekkarát Bródy Tamás vezényli A mai műsorban elhangzott részletekben Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor és Rozsos István énekhangján, valamint a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara előadásában csendültek fel a pompás, sziporkázó offenbachi dallamok. Schubert-Berté: Három a kislány A Rádió Dalszínháza 1963-ban mutatta be a daljáték teljes stúdiófelvételét. Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő. Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az Magyar Rádió és Televízió Énekkara. Vezényel: Fischer Sándor. Az elhangzott részletek mind jól ismertek. A rádióban is sokszor felcsendülnek a kedves, behízelgő, a hol szomorkás, hol víg kedélyű dalok, melyek ma is élők, frissen hatnak, pedig több mint fél évszázada készült el ez a felvétel a rádió stúdiójában, és ma is gyönyörködünk benne, a kissé szentimentális muzsikában is, és a közreműködő kiváló énekes-előadókban: László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva, Neményi Lili, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár... Mint előzőleg utaltam rá, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya ezen a héten Kovácsházi István operaénekest látja vendégül, a beszélgetésük helyszíne a rádió Thália „látványstúdiója”. A tenorista a mai adásban az énekesi pálya kezdeteiről mesélt a mikrofon előtt: hogyan vezetett az útja a Honvéd Együttesből (ahol szólóénekes vált belőle) a Debreceni Csokonai Színházba (Bánk bán-Ottó; Traviata, Lehár: Luxemburg grófja – René; stb) és egy miskolci kitérőt (A cigánybáró, Traviata) követően, Szinetár Miklós invitálására a Budapesti Operettszínházba (Csárdáskirálynő; A víg özvegy; stb.), majd két évre rá onnan át - ugyancsak Szinetár hívására - az Operaházba. Folytatás holnap, addig is érdemes az ismétlést meghallgatni ma 18 órától, ami a rádió internetes oldalán online is elérhető a www.radio.hu oldalon.
1869 Búbánat 2017-01-25 15:36:48 [Válasz erre: 1868 Búbánat 2017-01-25 15:24:59]
A "Félrecsapom a kalapomat" duett (Sybill és Poire kettőse) valóban kár volt kihagyni; ezt a kettőst tévesen soroltam az Operettszínház előadásában elhangzott betétszámok közé.
A "Félrecsapom a kalapomat" duett (Sybill és Poire kettőse) valóban kár volt kihagyni; ezt a kettőst tévesen soroltam az Operettszínház előadásában elhangzott betétszámok közé.
1868 Búbánat 2017-01-25 15:24:59 [Válasz erre: 1866 zenebaratmonika 2017-01-24 13:21:01]
Lásd a Sybill-beszámolómat a másik operett-topicban: [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=66&msgcount=2591#323867; 2591. sorszámnál [/url]
Lásd a Sybill-beszámolómat a másik operett-topicban: [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=66&msgcount=2591#323867; 2591. sorszámnál [/url]
1867 Búbánat 2017-01-25 14:16:13 [Válasz erre: 1865 zenebaratmonika 2017-01-24 13:17:59]
A bérletezéshez nem tudok hozzászólni, már nagyon régen nem bérlettel járok operába. Az Erkel Színház a következő évadban igen kihasznált lesz, bezsúfolva oda ami csak lehetséges; amit lehet átvisznek az Operából. Szerintem kiszorul majd a repertoárból az említett két musical, előnyt kell élvezzen az opera, a daljáték; A cígánybárót - remélem - továbbra is játszani fogja az Erkel.
A bérletezéshez nem tudok hozzászólni, már nagyon régen nem bérlettel járok operába. Az Erkel Színház a következő évadban igen kihasznált lesz, bezsúfolva oda ami csak lehetséges; amit lehet átvisznek az Operából. Szerintem kiszorul majd a repertoárból az említett két musical, előnyt kell élvezzen az opera, a daljáték; A cígánybárót - remélem - továbbra is játszani fogja az Erkel.
1866 zenebaratmonika 2017-01-24 13:21:01
Az operettszínházban pedig a hétvégén a Sybillt néztem meg, szerintem egész jó volt, de az első felvonás az sokkal erősebb zeneileg mint a második, amiben csak egyetlen sláger van és azt ismétlődik folyamatosan. A Félrecsapom a kalapomat kár volt kihagyni... volt pár olyan dal, amit sose hallottam és a filmből sem emlékeztem rá, nem tudom az eredeti dalok mentek benne végig?
Az operettszínházban pedig a hétvégén a Sybillt néztem meg, szerintem egész jó volt, de az első felvonás az sokkal erősebb zeneileg mint a második, amiben csak egyetlen sláger van és azt ismétlődik folyamatosan. A Félrecsapom a kalapomat kár volt kihagyni... volt pár olyan dal, amit sose hallottam és a filmből sem emlékeztem rá, nem tudom az eredeti dalok mentek benne végig?
1865 zenebaratmonika 2017-01-24 13:17:59 [Válasz erre: 1864 Búbánat 2017-01-24 12:19:37]
Nekünk van operabérletünk. Azt tudod mi lesz a jövő évadban, ha bezárják az épületet? Az Erkelbe nincs bérleti előadás, de mostanában láttam ott pár dolgot pl. West side Story Miklósa Erikával, a Billy Eliot musical Elton Johntól (úgy nézem ettől nem voltatok elájulva, hát szerintem egyszer megnézhető kategória, pár dal azért tetszett belőle, de sláger szám nem volt benne, a liberttó viszonylag érdekes volt), a Simándy 100 gálán (ez nagyon tetszett) és fogok menni a Cigánybáróra is, amit nagyon várok már. Most ha csak az Erkelbe lesznek előadások, nem adhatják ennyiért az operabérleteket, esetleg egy új épületet bérelnek ki egy évadra?
Nekünk van operabérletünk. Azt tudod mi lesz a jövő évadban, ha bezárják az épületet? Az Erkelbe nincs bérleti előadás, de mostanában láttam ott pár dolgot pl. West side Story Miklósa Erikával, a Billy Eliot musical Elton Johntól (úgy nézem ettől nem voltatok elájulva, hát szerintem egyszer megnézhető kategória, pár dal azért tetszett belőle, de sláger szám nem volt benne, a liberttó viszonylag érdekes volt), a Simándy 100 gálán (ez nagyon tetszett) és fogok menni a Cigánybáróra is, amit nagyon várok már. Most ha csak az Erkelbe lesznek előadások, nem adhatják ennyiért az operabérleteket, esetleg egy új épületet bérelnek ki egy évadra?
1864 Búbánat 2017-01-24 12:19:37
Mától, ezen a héten mindennap, [url] http://www.opera.hu/tarsulat/szemely/kovacshazi-istvan/; Kovácsházi István operaénekes [/url] a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Nagy Ibolya mint régi kedves énekes-színész partnert üdvözölte a mikrofon előtt Kovácsházit, kinek az operettműfajhoz való kötődése miatt is, régi ismerőse, kivel volt alkalma együtt énekelni is a zenés-színpadokon. A jeles tenorista mesélt a gyermekkori iskolai énekkari, majd később a Honvéd művészegyüttesben való szerepléseiről, a szülei, nagyszülei révén már kiskorától kezdve az operett bűvköre iránt érzett vonzalmáról. A beszélgetésben szóba került a modern operákhoz való kötődése is (január 27-én lesz a bemutatója Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról című operájának, melyben szerepelni fog), és arról is, „tudni kell nemet mondania” egy-egy felkérésnek, ha úgy érzi, nem a hangjának megfelelő a szólam. Szóba került az Opera közel jövőbeni bezárása is: a következő szezonban az Erkel Színház marad egyedüli játszási helynek: Kovácsházinak is jelentős előadásszám csökkenést eredményez a kialakuló helyzet; sok darabot nem tudnak átvinni az Erkelbe pl. a díszletezés megoldhatatlansága miatt – amiben ő most benne van; az előadásainak kiesésését pótolandó, a megnövekvő szabad idejében szeretne akár külföldi fellépési lehetőségez jutni. A ma felhangzott zenékről: - Kovácsházi István előadásában a Marica grófnőből Tasziló dala csendült fel egy koncert hangfelvételéről (Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” – km. a MÁV Szimfonikus Zenekara, Török Géza vezényelt). - Lehár: Paganini –két vidám kettőst énekelt Zentai Anna és Kishegyi Árpád; egy későbbi rádiófelvételről pedig Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket az operettből. - Planquette: A corneville-i harangok – Kincses Veronikától hallottuk a „Harangdalt”, majd arról a teljes operettfelvételről hangzottak fel részletek, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1971. december 20.-án 19.51 – 22.00 között a Kossuth Rádióban: megint élvezhettem Házy Erzsébet gyönyörű szopránját, mellette a kettősben Korondy György énekelt, továbbá Kalmár Magda („Kuplé”) és Várhelyi Endre (Gáspár apó dala) énekhangján csendültek fel dalok, a közreműködő MRT Szimfonikus Zenekart Breitner Tamás vezényli. A mai operettműsor Pazeller Jakab „Herkulesfürdői emlék” keringőjével indult és Lehár Mosoly országa nyitányának részletével fejeződött be. Az adás ismétlése a megszokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.radio.hu oldalon.
Mától, ezen a héten mindennap, [url] http://www.opera.hu/tarsulat/szemely/kovacshazi-istvan/; Kovácsházi István operaénekes [/url] a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Nagy Ibolya mint régi kedves énekes-színész partnert üdvözölte a mikrofon előtt Kovácsházit, kinek az operettműfajhoz való kötődése miatt is, régi ismerőse, kivel volt alkalma együtt énekelni is a zenés-színpadokon. A jeles tenorista mesélt a gyermekkori iskolai énekkari, majd később a Honvéd művészegyüttesben való szerepléseiről, a szülei, nagyszülei révén már kiskorától kezdve az operett bűvköre iránt érzett vonzalmáról. A beszélgetésben szóba került a modern operákhoz való kötődése is (január 27-én lesz a bemutatója Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról című operájának, melyben szerepelni fog), és arról is, „tudni kell nemet mondania” egy-egy felkérésnek, ha úgy érzi, nem a hangjának megfelelő a szólam. Szóba került az Opera közel jövőbeni bezárása is: a következő szezonban az Erkel Színház marad egyedüli játszási helynek: Kovácsházinak is jelentős előadásszám csökkenést eredményez a kialakuló helyzet; sok darabot nem tudnak átvinni az Erkelbe pl. a díszletezés megoldhatatlansága miatt – amiben ő most benne van; az előadásainak kiesésését pótolandó, a megnövekvő szabad idejében szeretne akár külföldi fellépési lehetőségez jutni. A ma felhangzott zenékről: - Kovácsházi István előadásában a Marica grófnőből Tasziló dala csendült fel egy koncert hangfelvételéről (Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” – km. a MÁV Szimfonikus Zenekara, Török Géza vezényelt). - Lehár: Paganini –két vidám kettőst énekelt Zentai Anna és Kishegyi Árpád; egy későbbi rádiófelvételről pedig Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket az operettből. - Planquette: A corneville-i harangok – Kincses Veronikától hallottuk a „Harangdalt”, majd arról a teljes operettfelvételről hangzottak fel részletek, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1971. december 20.-án 19.51 – 22.00 között a Kossuth Rádióban: megint élvezhettem Házy Erzsébet gyönyörű szopránját, mellette a kettősben Korondy György énekelt, továbbá Kalmár Magda („Kuplé”) és Várhelyi Endre (Gáspár apó dala) énekhangján csendültek fel dalok, a közreműködő MRT Szimfonikus Zenekart Breitner Tamás vezényli. A mai operettműsor Pazeller Jakab „Herkulesfürdői emlék” keringőjével indult és Lehár Mosoly országa nyitányának részletével fejeződött be. Az adás ismétlése a megszokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.radio.hu oldalon.
1863 Búbánat 2017-01-20 17:32:16 [Válasz erre: 1862 Búbánat 2017-01-18 11:20:53]
Lehár Ferenc: Cigányszerelem Eredeti szövegkönyv: Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner Magyar fordítás: Gábor Andor versei nyomán Zoltán Pál A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15 Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Nagy Ferenc Szereposztás: Zórika – Kincses Veronika Ilona – Kukely Júlia Paulette - Decsi Ágnes Berta – Takács Tamara Ionel (János) – Molnár András Józsi – Gulyás Dénes Tivadar – Fülöp Attila Dragotin – Bende Zsolt Kutula – Korcsmáros Péter Mihály - Mersei Miklós Erről a teljes stúdiófelvételről hangzott fel néhány szép részlet a Dankó Rádió délelőtt sugárzott operettműsorában, továbbá egy korábbi, a hatvanas évek elején rögzített rádiófelvételről svidám hármas Koltay Valéria, Gyenes Magda és Külkey László énekében: „Az első lecke annyi csak, hogy jobbra-balra less, egy négyszemközti alkalomra jó helyett keress…/ Ez a kicsi csók csak csel, csalogat, hogy most kezdd el… /- De nénikém, ez érthetetlen, mit csinálsz velünk, hogy adhatott ily lehetetlen ültetet nekünk?! …./ Ez a kicsi csók csak csel, csalogatni most kezd el, csicseregve csábít itt, csak jöjj, szaporítsuk csak…” Huszka Jenő Erzsébet című operettjéből pedig Kalocsai Zsuzsa, Kalmár Magda illetve Galambos Erzsi és Németh Sándor énekelt. A Ferencsik János-emlékhét keretében maga a nagy karmester beszélt egy archív felvétel- bejátszásról „mi a siker titka?”, aztán Horváth Ádám televíziós rendező vallott Ferencsik Jánoshoz fűződő baráti és szakmai kapcsolatáról, majd Dr. Szomolányi Gy. István (fogorvos, diszkográfus) Ferencsiket idézve elevenített fel egy anekdotát, miszerint „Három személynek nem tanácsos visszaszólni: őrmesternek, házmesternek - és a karmesternek….” Ferencsik János felvételei közül, az általa vezényelt művek részleteiben hallhattuk: - Johann Strauss: Perpetuum Mobile (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (Km. Gulyás Dénes, a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Verdi: Requiem – Libera me (Km. László Margit, a Budapesti Kórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar – 1972.) - Müller József – Darvas Gábor: Magyar induló (Km. Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Johann Strauss: Déli rózsák (Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara) A délelőtti adás műsora hamarosan, hat órától ismétlésre kerül a Dankó Rádió hullámhosszán…
Lehár Ferenc: Cigányszerelem Eredeti szövegkönyv: Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner Magyar fordítás: Gábor Andor versei nyomán Zoltán Pál A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15 Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Nagy Ferenc Szereposztás: Zórika – Kincses Veronika Ilona – Kukely Júlia Paulette - Decsi Ágnes Berta – Takács Tamara Ionel (János) – Molnár András Józsi – Gulyás Dénes Tivadar – Fülöp Attila Dragotin – Bende Zsolt Kutula – Korcsmáros Péter Mihály - Mersei Miklós Erről a teljes stúdiófelvételről hangzott fel néhány szép részlet a Dankó Rádió délelőtt sugárzott operettműsorában, továbbá egy korábbi, a hatvanas évek elején rögzített rádiófelvételről svidám hármas Koltay Valéria, Gyenes Magda és Külkey László énekében: „Az első lecke annyi csak, hogy jobbra-balra less, egy négyszemközti alkalomra jó helyett keress…/ Ez a kicsi csók csak csel, csalogat, hogy most kezdd el… /- De nénikém, ez érthetetlen, mit csinálsz velünk, hogy adhatott ily lehetetlen ültetet nekünk?! …./ Ez a kicsi csók csak csel, csalogatni most kezd el, csicseregve csábít itt, csak jöjj, szaporítsuk csak…” Huszka Jenő Erzsébet című operettjéből pedig Kalocsai Zsuzsa, Kalmár Magda illetve Galambos Erzsi és Németh Sándor énekelt. A Ferencsik János-emlékhét keretében maga a nagy karmester beszélt egy archív felvétel- bejátszásról „mi a siker titka?”, aztán Horváth Ádám televíziós rendező vallott Ferencsik Jánoshoz fűződő baráti és szakmai kapcsolatáról, majd Dr. Szomolányi Gy. István (fogorvos, diszkográfus) Ferencsiket idézve elevenített fel egy anekdotát, miszerint „Három személynek nem tanácsos visszaszólni: őrmesternek, házmesternek - és a karmesternek….” Ferencsik János felvételei közül, az általa vezényelt művek részleteiben hallhattuk: - Johann Strauss: Perpetuum Mobile (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (Km. Gulyás Dénes, a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Verdi: Requiem – Libera me (Km. László Margit, a Budapesti Kórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar – 1972.) - Müller József – Darvas Gábor: Magyar induló (Km. Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Johann Strauss: Déli rózsák (Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara) A délelőtti adás műsora hamarosan, hat órától ismétlésre kerül a Dankó Rádió hullámhosszán…
1862 Búbánat 2017-01-18 11:20:53 [Válasz erre: 1861 Búbánat 2017-01-17 10:50:20]
Ferencsik János ma 110 éve született. A Dankó Rádió „Ferencsik János-emlékhét” keretében idézi fel a nagy magyar karmester alakját, bejátszott archív interjúk, riportok segítségével Őt magát is halljuk; gondolatait, Bartókról, Kodályról, a zenéről, a karmester-mesterségről, zenekarokról, fellépésekről, vendégszereplésekről, operáról, rádió- és hanglemezfelvételeiről, kollégákról, pályatársakról, szabadidős tevékenységeiről; ifj. Johann Straussról, kinek két operettjét (A denevér és A cigánybáró) is vezényelte, itthon és külföldön egyaránt. Ferencsik János hosszú, aktív karmesteri pályafutása alatt érdekes módon mindössze egy operett zenei stúdiófelvételének munkálataiban vett részt: a Rádió Dalszínháza 1961 karácsonyán mutatta be A cígánybáró magyar nyelvű teljes felvételét Ferencsik vezényletével, olyan nagyságok énekelnek ezen a rádiófelvételen, mint Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Bende Zsolt, Bartha Alfonz és Göndöcs József. Ferencsiknek kedvenc operettje volt A cigánybáró, mely felvétel sikere máig töretlen, újra és újra felcsendülnek a rádióban az operett dalai. Sőt, már CD-n is hozzáférhető a teljes zenei hanganyag. Erről a felvételről szólaltak meg tegnap után ma is, mintegy húsz percben, gyönyörű részletek, az említett kitűnő előadók tolmácsolásában. A mai adásban bejátszásokat hallottunk abból a riportból, melyben Varga András Bálint beszélgetett Ferencsik Jánossal 1982-ben, a 75. születése napja alkalmával. Ferencsik vezényletével még felcsendült a mai műsorban: - Julius Fucik: Gladiátorok bevonulása (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Kodály Zoltán: Háry János – Közzene (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) - Bartók Béla: Magyar képek – részlet (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Johann Strauss: Császárkeringő (Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara.) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető, a www.dankoradio.hu oldalon.
Ferencsik János ma 110 éve született. A Dankó Rádió „Ferencsik János-emlékhét” keretében idézi fel a nagy magyar karmester alakját, bejátszott archív interjúk, riportok segítségével Őt magát is halljuk; gondolatait, Bartókról, Kodályról, a zenéről, a karmester-mesterségről, zenekarokról, fellépésekről, vendégszereplésekről, operáról, rádió- és hanglemezfelvételeiről, kollégákról, pályatársakról, szabadidős tevékenységeiről; ifj. Johann Straussról, kinek két operettjét (A denevér és A cigánybáró) is vezényelte, itthon és külföldön egyaránt. Ferencsik János hosszú, aktív karmesteri pályafutása alatt érdekes módon mindössze egy operett zenei stúdiófelvételének munkálataiban vett részt: a Rádió Dalszínháza 1961 karácsonyán mutatta be A cígánybáró magyar nyelvű teljes felvételét Ferencsik vezényletével, olyan nagyságok énekelnek ezen a rádiófelvételen, mint Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Bende Zsolt, Bartha Alfonz és Göndöcs József. Ferencsiknek kedvenc operettje volt A cigánybáró, mely felvétel sikere máig töretlen, újra és újra felcsendülnek a rádióban az operett dalai. Sőt, már CD-n is hozzáférhető a teljes zenei hanganyag. Erről a felvételről szólaltak meg tegnap után ma is, mintegy húsz percben, gyönyörű részletek, az említett kitűnő előadók tolmácsolásában. A mai adásban bejátszásokat hallottunk abból a riportból, melyben Varga András Bálint beszélgetett Ferencsik Jánossal 1982-ben, a 75. születése napja alkalmával. Ferencsik vezényletével még felcsendült a mai műsorban: - Julius Fucik: Gladiátorok bevonulása (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Kodály Zoltán: Háry János – Közzene (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) - Bartók Béla: Magyar képek – részlet (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Johann Strauss: Császárkeringő (Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara.) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető, a www.dankoradio.hu oldalon.
1861 Búbánat 2017-01-17 10:50:20 [Válasz erre: 1860 Búbánat 2017-01-16 15:03:04]
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában folytatódott Ferencsik Jánosra emlékezés. A már említett 1977-es televíziós portréfilmben Vitray Tamás beszélget Ferencsikkel. Az archív hangfelvételéről kaptunk egy újabb bejátszást, továbbá egy másik riport részlete is felhangzott a rádióban: Vitray moderátori közreműködésével, Ferencsik János balatonfüredi villájába meghívott vendégek, Borsos Miklós szobrászművész, Déry Tibor író és Sinkovits Imre színművész köszöntötték fel Ferencsiket - utóbbi felolvasta Keresztúry Dezső két versét. Ferencsik János vezényletével 1961-ben készítette el a Rádió Dalszínháza "A cigánybáró" teljes stúdiófelvételét (Ágai,Házy, Komlóssy, Bartha, Ilosfalvy, Bende, Göndöcs, Melis), amelyről most a Jelenet és a Kincskeringő csendült fel Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekhangján. Néhány nap után ismét részletek csendültek fel Lehár Ferenc Friderikájának 1972-es stúdiófelvételéről (Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt és Simándy József). Külön örültem, hogy Simándy József énekét újra hallhattam erről a szép felvételről: - No. 7. Goethe dala "Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten", - No. 15. A II. felvonás fináléja (Andor, Bende, Simándy, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) Délután hat órától megismétli a rádió a délelőtti adást.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában folytatódott Ferencsik Jánosra emlékezés. A már említett 1977-es televíziós portréfilmben Vitray Tamás beszélget Ferencsikkel. Az archív hangfelvételéről kaptunk egy újabb bejátszást, továbbá egy másik riport részlete is felhangzott a rádióban: Vitray moderátori közreműködésével, Ferencsik János balatonfüredi villájába meghívott vendégek, Borsos Miklós szobrászművész, Déry Tibor író és Sinkovits Imre színművész köszöntötték fel Ferencsiket - utóbbi felolvasta Keresztúry Dezső két versét. Ferencsik János vezényletével 1961-ben készítette el a Rádió Dalszínháza "A cigánybáró" teljes stúdiófelvételét (Ágai,Házy, Komlóssy, Bartha, Ilosfalvy, Bende, Göndöcs, Melis), amelyről most a Jelenet és a Kincskeringő csendült fel Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekhangján. Néhány nap után ismét részletek csendültek fel Lehár Ferenc Friderikájának 1972-es stúdiófelvételéről (Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt és Simándy József). Külön örültem, hogy Simándy József énekét újra hallhattam erről a szép felvételről: - No. 7. Goethe dala "Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten", - No. 15. A II. felvonás fináléja (Andor, Bende, Simándy, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) Délután hat órától megismétli a rádió a délelőtti adást.
1860 Búbánat 2017-01-16 15:03:04
Ezen a héten lesz 110 éve, hogy megszületett [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/27/tul-az-operencian-3-het/; Ferencsik János. [/url] (1907. január 18. - 1984. június 12.) A Dankó Rádió már mától – egész héten át - emlékezik a nagy magyar karmesterre. A Túl az Óperencián című operettműsor vezetője, a „Ferencsik-emlékhét” szerkesztője, Nagy Ibolya műsorajánló sorait idézem: „[…] Kedvenc operettje a Cigánybáró és a Denevér volt. Kedvenc „nótája” pedig a Messze a nagy erdő……Felvételeivel, szimfonikus könnyűzenékkel és operettekkel emlékezünk rá, mindemellett természetesen sok-sok beszélgetéssel, melyben engedve a kérésnek, mikrofon elé állt. A XX. század egyik legnagyobb egyéniségének nyomába eredünk és bízom benne, hogy a hétvégére többek leszünk általa.” A ma délelőtti adásban több interjúbejátszást hallottunk egy archív televíziós portréfilmből: 1977-ben, a Ferencsik János 70. születésnapján beszélgetett vele Vitray Tamás. A mai műsorban elhangzott zenei felvételek: Johann Strauss-művek ( polkák és a Császárkeringő Ferencsikkel); Mozart: Szöktetés a szerájból – Ozmin akasztófa áriája Székely Mihállyal - Ferencsik vezényelte előadás felvételéről; Kacsóh: János vitéz – 1959-es stúdiófelvételről részletek (Házy, Sárdy, Melis) A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hangzik el.
Ezen a héten lesz 110 éve, hogy megszületett [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/27/tul-az-operencian-3-het/; Ferencsik János. [/url] (1907. január 18. - 1984. június 12.) A Dankó Rádió már mától – egész héten át - emlékezik a nagy magyar karmesterre. A Túl az Óperencián című operettműsor vezetője, a „Ferencsik-emlékhét” szerkesztője, Nagy Ibolya műsorajánló sorait idézem: „[…] Kedvenc operettje a Cigánybáró és a Denevér volt. Kedvenc „nótája” pedig a Messze a nagy erdő……Felvételeivel, szimfonikus könnyűzenékkel és operettekkel emlékezünk rá, mindemellett természetesen sok-sok beszélgetéssel, melyben engedve a kérésnek, mikrofon elé állt. A XX. század egyik legnagyobb egyéniségének nyomába eredünk és bízom benne, hogy a hétvégére többek leszünk általa.” A ma délelőtti adásban több interjúbejátszást hallottunk egy archív televíziós portréfilmből: 1977-ben, a Ferencsik János 70. születésnapján beszélgetett vele Vitray Tamás. A mai műsorban elhangzott zenei felvételek: Johann Strauss-művek ( polkák és a Császárkeringő Ferencsikkel); Mozart: Szöktetés a szerájból – Ozmin akasztófa áriája Székely Mihállyal - Ferencsik vezényelte előadás felvételéről; Kacsóh: János vitéz – 1959-es stúdiófelvételről részletek (Házy, Sárdy, Melis) A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hangzik el.
1859 Búbánat 2017-01-15 12:07:44 [Válasz erre: 22 Búbánat 2008-03-06 23:24:22]
Kapcs.a 22. és 48. sorszámokhoz Kiegészítés Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 – 21.00 Magyar szöveg: Blum Tamás Vezényel: Blum Tamás Km.:MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Ruitner Sándor Szereposztás: A bölcs bíró – Melis György A felperes – László Margit Az alperes – Réti József A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor I. Esküdt – Domahidy László Törvényszolga – Várhelyi Endre További esküdtek: Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor A rádió akkor egyszerre két zenés darabot mutatott be: Sullivan művének elhangzása után közvetlenül került műsorra Hidas Frigyes: Az asszony és az Igazság Komolytalan zenedráma egy felvonásban Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 21.00 – 21.33 (lásd a topicban a a 48. sorszámnál) Szövegét Karinthy Frigyes ötletéből írta: Kristóf Károly. Vezényel Hidas Frigyes. Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és kamarakórusa. Rendezte: Ruitner Sándor Szereposztás: Az Igazság - Palócz László A feleség - László Margit A férj - Palcsó Sándor Júlia - Szirmay Márta A hivatalsegéd - Várhelyi Endre Az orvosszakértő - Domahidy László A jegyző- Külkey László Mindkét zenés darab cselekménye a bíróságon játszódik. Sullivan és Gilbert zenés komédiája, az Esküdtszéki tárgyalás témája egy házasságszédelgési per. Az asszony és az Igazság című „komolytalan zenedráma" bírósága viszont válóperes ügyet tárgyal. Az utóbbi darab alapjául szolgáló Karinthy-kroki egy 1916-06 kalendáriumból került elő. A bemutatókat 18 éven felülieknek szánták.
Kapcs.a 22. és 48. sorszámokhoz Kiegészítés Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 – 21.00 Magyar szöveg: Blum Tamás Vezényel: Blum Tamás Km.:MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Ruitner Sándor Szereposztás: A bölcs bíró – Melis György A felperes – László Margit Az alperes – Réti József A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor I. Esküdt – Domahidy László Törvényszolga – Várhelyi Endre További esküdtek: Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor A rádió akkor egyszerre két zenés darabot mutatott be: Sullivan művének elhangzása után közvetlenül került műsorra Hidas Frigyes: Az asszony és az Igazság Komolytalan zenedráma egy felvonásban Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 21.00 – 21.33 (lásd a topicban a a 48. sorszámnál) Szövegét Karinthy Frigyes ötletéből írta: Kristóf Károly. Vezényel Hidas Frigyes. Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és kamarakórusa. Rendezte: Ruitner Sándor Szereposztás: Az Igazság - Palócz László A feleség - László Margit A férj - Palcsó Sándor Júlia - Szirmay Márta A hivatalsegéd - Várhelyi Endre Az orvosszakértő - Domahidy László A jegyző- Külkey László Mindkét zenés darab cselekménye a bíróságon játszódik. Sullivan és Gilbert zenés komédiája, az Esküdtszéki tárgyalás témája egy házasságszédelgési per. Az asszony és az Igazság című „komolytalan zenedráma" bírósága viszont válóperes ügyet tárgyal. Az utóbbi darab alapjául szolgáló Karinthy-kroki egy 1916-06 kalendáriumból került elő. A bemutatókat 18 éven felülieknek szánták.
1858 Búbánat 2017-01-14 16:32:56
Lehár Ferenc – Szenes Andor: Friderika No.8. Az I. felvonás fináléja (km. Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András Az operett keresztmetszetét új stúdiófelvételéről a Rádió Dalszínháza 1972. április 3-án, a Kossuth rádióban mutatta be, 19.20 -20.10 óra között. A Dankó Rádió az elmúlt négy év során sokszor műsorára tűzte az operai igényű Lehár-operett gyönyörű részleteit, de ez az első finálé talán jó ha egyszer megszólalt, ezért is örültem annak, hogy a mai operettműsorban („Túl az Óperencián”) újra hallhattam ezt a mintegy tízperces részletet erről a kiváló stúdiófelvételről, nagyszerű operaénekeseink tolmácsolásában. Erről a rádiófelvételről még egy részlet került adásba: No.6: „Báránykám, báránykám…” - ez a vidám, kedves dal Bende Zsolt énekében csendült fel. A Friderika nagy slágerét („ Ó lányka, ó lánykám, imádlak én!” ) ezúttal nem Simándy énekelte, hanem Kovács József felvételéről szólalt meg – de a dal reminiszcenciája, a dal felidézése benne van az I. fináléban, tehát Simándy énekében is hallhatjuk a refrént. A rádióműsor első felében Kálmán Imre Bajadérjából hallhattunk még operettrészleteket, két különböző hangfelvételről szólaltak meg az ismert dalok: Zentai Anna és Kishegyi Árpád illetve Zempléni Mária és Molnár András énekelt. A mai műsor zárásaként Franz von Suppé Szép Galathea című operettjének nyitányát (részletét) hallhattuk a New York-i Filharmonikus Zenekar előadásában, Leonard Bernstein vezényletével. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
Lehár Ferenc – Szenes Andor: Friderika No.8. Az I. felvonás fináléja (km. Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András Az operett keresztmetszetét új stúdiófelvételéről a Rádió Dalszínháza 1972. április 3-án, a Kossuth rádióban mutatta be, 19.20 -20.10 óra között. A Dankó Rádió az elmúlt négy év során sokszor műsorára tűzte az operai igényű Lehár-operett gyönyörű részleteit, de ez az első finálé talán jó ha egyszer megszólalt, ezért is örültem annak, hogy a mai operettműsorban („Túl az Óperencián”) újra hallhattam ezt a mintegy tízperces részletet erről a kiváló stúdiófelvételről, nagyszerű operaénekeseink tolmácsolásában. Erről a rádiófelvételről még egy részlet került adásba: No.6: „Báránykám, báránykám…” - ez a vidám, kedves dal Bende Zsolt énekében csendült fel. A Friderika nagy slágerét („ Ó lányka, ó lánykám, imádlak én!” ) ezúttal nem Simándy énekelte, hanem Kovács József felvételéről szólalt meg – de a dal reminiszcenciája, a dal felidézése benne van az I. fináléban, tehát Simándy énekében is hallhatjuk a refrént. A rádióműsor első felében Kálmán Imre Bajadérjából hallhattunk még operettrészleteket, két különböző hangfelvételről szólaltak meg az ismert dalok: Zentai Anna és Kishegyi Árpád illetve Zempléni Mária és Molnár András énekelt. A mai műsor zárásaként Franz von Suppé Szép Galathea című operettjének nyitányát (részletét) hallhattuk a New York-i Filharmonikus Zenekar előadásában, Leonard Bernstein vezényletével. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
1857 Búbánat 2017-01-10 11:58:33
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának tegnap óta vendége a nyolcvannégy esztendős karmester és zeneszerző, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/19/tul-az-operencian-2-het/; Bíró Attila, [/url] aki 1970 és 1987 között a Fővárosi Operettszínházban dirigált. Bíró Péterrel egész héten át ezúttal is a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban többek között elmesélte, hogy még zeneakadémiai évei alatt korrepetitorként és segédkarmesterként alkalma volt részt venni a Szegedi Nemzeti Színház új Don Pasquale produkciójának betanításában és színpadra állításában... A műsor egyebek közt megemlékezett Seress Rezső zeneszerző-zongoristáról, aki ezen a napon távozott közülünk, 1968. január 11-én. A zenei kínálatból kiemelem Offenbach remekének, az Eljegyzés lámpafénynél című operettjének részleteit, mégpedig a második teljes rádiófelvételről: 1978 – Breitner Tamás – Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László. (Az első komplett stúdiófelvételen – 1957 - Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit, Szabó Miklós énekel, Fischer Sándor vezényli a rádió szimfonikus zenekarát. A rendező Szécsi Ferenc volt.) - Denise és Pierre kettőse (Decsi Ágnes, Rozsos István) - Denise, Fanchette, Catherine és Pierre négyese (Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István): „- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj. - Nem jár itt egy árva lélek! A csend oly mély, még nincs veszély, itt nincs veszély! - Elfáradtam egészen! - Itt lesz a fa tövében. – Álom fog el. – Lássuk hát, itt a perc! – Nincs itt! Ördög-pokol! Itt nem jól látok! Ó jaj! Ó jaj! Hisz itt semmi nincs! Itt nincs! Ördög-pokol! Erre sem látom. - Átkozott kincs, sehol nincs semmi! Amellett nincs, itt kéne lenni! Mit látok?! Ez, Denise, nézd itt!...- Alszik ő! - Alszik ő! – Alszik ő! - És a kincs más felől el nem érhető. Mit tegyek? Oly mély az álma! Szegény leány, kifáradt már! –Pierre, Pierre, szívem - Álmában rólam beszél. –Pierre, szívem…- Ó, az aljas! Ó, az aljas! – A kezében levél….Talán szerelmet vall! Nézzük gyorsan! - Halljuk csak! – Nézzük gyorsan!...Halljuk csak! - Ó, ez nem álom varázsa! Kezében levél, mit Martin bácsi írt: ’Az esti harang szavára ma szíved elnyeri őt, a vágyva remélt hű szeretőt, hű szeretőt…’ /- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj…” - Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István): „- Este hogyha csendesek a házak, a kert, az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám. - Az ég is szereti a jó bort! Tele lenne másképp szőlőszemmel! –Hát, tölts a poharadba óbort! A bú, a gond nem kell nekem, nem! -Emelem poharam, - emelem poharam, - emelem poharam,- emelem poharam! Koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten adta nékünk! Koccints hát, koccints hát, hogy lenne másképp szőlőszem, még az ég is a jó bort szereti, hogy lenne másképp szőlőszem, emelem poharam, emelem poharam, nem kell gond nekem, nem, nem, nem!/-Bor nélkül oly morcos a kedvem, álmosan jár bennem a vér! Bortól minden rózsaszínű lesz, s ez mindennél többet is ér! – Az ég is szereti a jó bort…./ Együtt jár a bor szerelemmel, vérem lángja borra kigyúl, józan fejjel nem vagyok ember, bortól lelkem felszabadul.– Az ég is szereti a jó bort….” De egy élő koncertfelvételről elhangzott a nevezetes „veszekedő-kettős” is próza-felvezetéssel: „…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája…/Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…/ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogy is reméled, nem dűlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….” - anya és lánya, azaz Kállay Bori és Fonyó Barbara előadásában (Km. a Váci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Farkas Pál.) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségen, a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának tegnap óta vendége a nyolcvannégy esztendős karmester és zeneszerző, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/19/tul-az-operencian-2-het/; Bíró Attila, [/url] aki 1970 és 1987 között a Fővárosi Operettszínházban dirigált. Bíró Péterrel egész héten át ezúttal is a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban többek között elmesélte, hogy még zeneakadémiai évei alatt korrepetitorként és segédkarmesterként alkalma volt részt venni a Szegedi Nemzeti Színház új Don Pasquale produkciójának betanításában és színpadra állításában... A műsor egyebek közt megemlékezett Seress Rezső zeneszerző-zongoristáról, aki ezen a napon távozott közülünk, 1968. január 11-én. A zenei kínálatból kiemelem Offenbach remekének, az Eljegyzés lámpafénynél című operettjének részleteit, mégpedig a második teljes rádiófelvételről: 1978 – Breitner Tamás – Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László. (Az első komplett stúdiófelvételen – 1957 - Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit, Szabó Miklós énekel, Fischer Sándor vezényli a rádió szimfonikus zenekarát. A rendező Szécsi Ferenc volt.) - Denise és Pierre kettőse (Decsi Ágnes, Rozsos István) - Denise, Fanchette, Catherine és Pierre négyese (Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István): „- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj. - Nem jár itt egy árva lélek! A csend oly mély, még nincs veszély, itt nincs veszély! - Elfáradtam egészen! - Itt lesz a fa tövében. – Álom fog el. – Lássuk hát, itt a perc! – Nincs itt! Ördög-pokol! Itt nem jól látok! Ó jaj! Ó jaj! Hisz itt semmi nincs! Itt nincs! Ördög-pokol! Erre sem látom. - Átkozott kincs, sehol nincs semmi! Amellett nincs, itt kéne lenni! Mit látok?! Ez, Denise, nézd itt!...- Alszik ő! - Alszik ő! – Alszik ő! - És a kincs más felől el nem érhető. Mit tegyek? Oly mély az álma! Szegény leány, kifáradt már! –Pierre, Pierre, szívem - Álmában rólam beszél. –Pierre, szívem…- Ó, az aljas! Ó, az aljas! – A kezében levél….Talán szerelmet vall! Nézzük gyorsan! - Halljuk csak! – Nézzük gyorsan!...Halljuk csak! - Ó, ez nem álom varázsa! Kezében levél, mit Martin bácsi írt: ’Az esti harang szavára ma szíved elnyeri őt, a vágyva remélt hű szeretőt, hű szeretőt…’ /- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj…” - Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István): „- Este hogyha csendesek a házak, a kert, az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám. - Az ég is szereti a jó bort! Tele lenne másképp szőlőszemmel! –Hát, tölts a poharadba óbort! A bú, a gond nem kell nekem, nem! -Emelem poharam, - emelem poharam, - emelem poharam,- emelem poharam! Koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten adta nékünk! Koccints hát, koccints hát, hogy lenne másképp szőlőszem, még az ég is a jó bort szereti, hogy lenne másképp szőlőszem, emelem poharam, emelem poharam, nem kell gond nekem, nem, nem, nem!/-Bor nélkül oly morcos a kedvem, álmosan jár bennem a vér! Bortól minden rózsaszínű lesz, s ez mindennél többet is ér! – Az ég is szereti a jó bort…./ Együtt jár a bor szerelemmel, vérem lángja borra kigyúl, józan fejjel nem vagyok ember, bortól lelkem felszabadul.– Az ég is szereti a jó bort….” De egy élő koncertfelvételről elhangzott a nevezetes „veszekedő-kettős” is próza-felvezetéssel: „…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája…/Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…/ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogy is reméled, nem dűlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….” - anya és lánya, azaz Kállay Bori és Fonyó Barbara előadásában (Km. a Váci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Farkas Pál.) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségen, a www.dankoradio.hu oldalon.
1856 Búbánat 2017-01-08 17:47:48 [Válasz erre: 119 Búbánat 2008-04-06 01:01:49]
Pontosítás a 119. sz. bejegyzésemhez: Miljutyin: A cirkusz csillagai Korábban írtam, hogy egy hangfelvételét ismerem az operettnek a rádióból: 1965. december 15. Most utánanéztem, volt még egy korábban sugárzott felvétel is a rádióban, ugyancsak hangfelvétel: 1963. január 16., Kossuth Rádió, 13.58 - 16.25. (sugárzása közben tíz perces szünettel). Így a Rádió Dalszínháza bemutatója megelőzte még ezt a korábbi időpontot is. Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincue Ernő Verseket Raics István fordította Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Marton Frigyes Szereposztás: Andrej Baklanov – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Gloria – Németh Marika Galina – Lehoczky Zsuzsa Kosztya – Bodrogi Gyula Voroncova – Olty Magda Rosetti – Mányai Lajos Mortimer – Radnay György )Greguss Zoltán) Valdemar – Feleki Kamill Lolita – Gyenes Magda Odüsszeusz – Pagonyi János Pizsama – Kibédi Ervin Abdul – Nádas Tibor (Hlatky László) Rendőrtiszt – Kamarás Gyula Újságárus – Árosi Aladár
Pontosítás a 119. sz. bejegyzésemhez: Miljutyin: A cirkusz csillagai Korábban írtam, hogy egy hangfelvételét ismerem az operettnek a rádióból: 1965. december 15. Most utánanéztem, volt még egy korábban sugárzott felvétel is a rádióban, ugyancsak hangfelvétel: 1963. január 16., Kossuth Rádió, 13.58 - 16.25. (sugárzása közben tíz perces szünettel). Így a Rádió Dalszínháza bemutatója megelőzte még ezt a korábbi időpontot is. Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincue Ernő Verseket Raics István fordította Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Marton Frigyes Szereposztás: Andrej Baklanov – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Gloria – Németh Marika Galina – Lehoczky Zsuzsa Kosztya – Bodrogi Gyula Voroncova – Olty Magda Rosetti – Mányai Lajos Mortimer – Radnay György )Greguss Zoltán) Valdemar – Feleki Kamill Lolita – Gyenes Magda Odüsszeusz – Pagonyi János Pizsama – Kibédi Ervin Abdul – Nádas Tibor (Hlatky László) Rendőrtiszt – Kamarás Gyula Újságárus – Árosi Aladár
1855 Búbánat 2017-01-08 17:39:15 [Válasz erre: 1854 Búbánat 2017-01-08 17:33:45]
És még az előbbi pótlásaként: Akárcsak a Paganini rádiófelvételén, A vándordiák stúdiófelvételén is Ney Tibor játssza a hegedűszólót.
És még az előbbi pótlásaként: Akárcsak a Paganini rádiófelvételén, A vándordiák stúdiófelvételén is Ney Tibor játssza a hegedűszólót.
1854 Búbánat 2017-01-08 17:33:45 [Válasz erre: 747 Búbánat 2014-12-15 11:36:49]
Kiegészítés a 747. és az 1. sz. bejegyzésemhez: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 2., Kossuth Rádió 20.10 - 21.50 Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: MRT Szimfonikus zenekara, Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós). Zenei rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor) Sárika, a leánya – Zentai Anna A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári) Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona) István – Rissay Pál Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László
Kiegészítés a 747. és az 1. sz. bejegyzésemhez: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 2., Kossuth Rádió 20.10 - 21.50 Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: MRT Szimfonikus zenekara, Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós). Zenei rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor) Sárika, a leánya – Zentai Anna A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári) Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona) István – Rissay Pál Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László
1853 Búbánat 2017-01-08 17:29:03 [Válasz erre: 208 Búbánat 2008-04-25 01:25:57]
Kiegészítés a 208. sorszámú bejegyzésemhez: A rádió dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50 Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini - keresztmetszet Km.: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint Ney Tibor – hegedű és a Nagyar Rádió Szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás
Kiegészítés a 208. sorszámú bejegyzésemhez: A rádió dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50 Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini - keresztmetszet Km.: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint Ney Tibor – hegedű és a Nagyar Rádió Szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás
1852 Búbánat 2017-01-07 16:09:32 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
Kapcs. az 1.764. és 1.193. sorszámú bejegyzéseimhez A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában - „Túl az Óperencián” - ismét hallgathattunk szép melódiákat Kemény Egon – Erdődy János Krisztina kisasszony című rádióoperettjéből! Nagy Ibolya szerkesztésében tavaly november 15-én is már elhangzott néhány kedves részlet ebből a fülbemászó zenékkel teli operettből, és most, örömünkre, a múltkori adásban is már hallott két duett megismétlése mellett újabb énekszámok is hallhatóvá váltak az adásban. Már többször leírtam, először 1959. augusztus 22-én, a Kossuth rádióban 20:25 órától szólalt meg a teljes operett. Az 1.764. és 1.193. sorszámok alatt a teljes „színlapot” szereposztással beírtam. Kitűnő ének- és színművészek egész sora működött közre a felvételen, közülük kiemelem Petress Zsuzsát Gyenes Magdát Kövecses Bélát Bilicsi Tivadart és Rátonyi Róbertet. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli. A zenei rendező Ruitner Sándor, a rendező Cserés Miklós dr. volt. A Krisztina kisasszony operettből a következő részletek kerültek a ma délelőtti adásba (ismétlés 18 órától!). - Krisztina és István kettőse (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla) „ Kósza felhő úszik fenn az égen, rab madárka búsan néz felé, szabadságnak vágya él szívében, várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik még…” - Francia huszárok dala (Gyenes Magda és a Földényi férfikar) „--- Egy csókra mindig készen áll a huszár…” - Krisztina és István kettőse (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla) „Záporeső áztatja nyáron a mezőt, zápor után kék a vidám fénylő ég… /- Nézz rám csak, tovafut a bánat, messze száll; - Nézz rám csak, mosolyog az édes napsugár…” - Blanche sanzonja (Gyenes Magda) „Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány, büszkén a gárdahuszár várja, kocog a lányka után, fülébe suttogja szépen…/Hallgat a szóra a kislány és máris indulni kész, mehetünk már a csatába, teljes a felszerelés…” - Blanche és Brunner kettőse (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar) „-Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked. - Hogyha egyszer tereád vetek szemet, nem is mondhatok talán neked nemet. /Andalgunk te meg én…” Kemény Egon operettjének említett számain túl még Fényes Szabolcs dalaiból is kaptunk egy válogatást: Voith Ági és Bodrogi Gyula; Póka Éva, Balogh Ferenc és Straub Dezső; Szerencsi Éva és Maros Gábor; Voith Ági és Soós Lajos énekeltek régi felvételükről. Az operettműsor hat órakor kezdődő ismétlése során, melyben Vágó Zsuzsi, az Operettszínház énekművésze a vendég (egész héten vele beszélget Nagy Ibolya), újra meghallgathatjuk a délelőtti adást.
Kapcs. az 1.764. és 1.193. sorszámú bejegyzéseimhez A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában - „Túl az Óperencián” - ismét hallgathattunk szép melódiákat Kemény Egon – Erdődy János Krisztina kisasszony című rádióoperettjéből! Nagy Ibolya szerkesztésében tavaly november 15-én is már elhangzott néhány kedves részlet ebből a fülbemászó zenékkel teli operettből, és most, örömünkre, a múltkori adásban is már hallott két duett megismétlése mellett újabb énekszámok is hallhatóvá váltak az adásban. Már többször leírtam, először 1959. augusztus 22-én, a Kossuth rádióban 20:25 órától szólalt meg a teljes operett. Az 1.764. és 1.193. sorszámok alatt a teljes „színlapot” szereposztással beírtam. Kitűnő ének- és színművészek egész sora működött közre a felvételen, közülük kiemelem Petress Zsuzsát Gyenes Magdát Kövecses Bélát Bilicsi Tivadart és Rátonyi Róbertet. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli. A zenei rendező Ruitner Sándor, a rendező Cserés Miklós dr. volt. A Krisztina kisasszony operettből a következő részletek kerültek a ma délelőtti adásba (ismétlés 18 órától!). - Krisztina és István kettőse (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla) „ Kósza felhő úszik fenn az égen, rab madárka búsan néz felé, szabadságnak vágya él szívében, várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik még…” - Francia huszárok dala (Gyenes Magda és a Földényi férfikar) „--- Egy csókra mindig készen áll a huszár…” - Krisztina és István kettőse (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla) „Záporeső áztatja nyáron a mezőt, zápor után kék a vidám fénylő ég… /- Nézz rám csak, tovafut a bánat, messze száll; - Nézz rám csak, mosolyog az édes napsugár…” - Blanche sanzonja (Gyenes Magda) „Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány, büszkén a gárdahuszár várja, kocog a lányka után, fülébe suttogja szépen…/Hallgat a szóra a kislány és máris indulni kész, mehetünk már a csatába, teljes a felszerelés…” - Blanche és Brunner kettőse (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar) „-Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked. - Hogyha egyszer tereád vetek szemet, nem is mondhatok talán neked nemet. /Andalgunk te meg én…” Kemény Egon operettjének említett számain túl még Fényes Szabolcs dalaiból is kaptunk egy válogatást: Voith Ági és Bodrogi Gyula; Póka Éva, Balogh Ferenc és Straub Dezső; Szerencsi Éva és Maros Gábor; Voith Ági és Soós Lajos énekeltek régi felvételükről. Az operettműsor hat órakor kezdődő ismétlése során, melyben Vágó Zsuzsi, az Operettszínház énekművésze a vendég (egész héten vele beszélget Nagy Ibolya), újra meghallgathatjuk a délelőtti adást.
1851 Búbánat 2017-01-04 13:35:02
A Dankó Rádió 2015 májusában, az operettműsorban, a csütörtöki Lehár-napon, születésének 145. évfordulója jegyében, egy bejátszott archív rádiófelvétel (1970) részletéről, Kristóf Károly szerkesztő, író, színpadi szerző emlékezett vissza a zeneszerzőre, pesti személyes találkozásaikra. Ebben az interjúban említette saját daljátékát, mely akár posztumusz Lehár-darabnak is tekinthető. Címe: „Az első szívdobbanás”. Korábban az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból „átemeltem” a Lehár-topicba (lásd 366. sorszámnál) azt a beírásomat, melyben idéztem Schubert Ferenc zenei szerkesztőnek a rádióújságban megjelent felvezető sorait a 135. Lehár-évforduló alkalmából a rádióban 2005. április 30-án Ruitner Sándor szerkesztésében elhangzott adásra. 2005. április 30. Petőfi rádió 16.00 – 18.30: A Rádió Dalszínháza 135 éve született Lehár Ferenc Lehár Ferenc–Rékay Miklós–Kristóf Károly: Az első szívdobbanás Dokumentumok, valamint az 1955-ben készült rádiófelvétel részleteinek felhasználásával a posztumusz Lehár-daljáték bemutatójára emlékszik Ruitner Sándor. Km. Bitskey Tibor, Fekete Pál, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Baksay Árpád, Ajtay Andor, Halász Géza, Homm Pál, Szabó Ernô, Kôváry Gyula, Csákányi László, Táncsics Mária, az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vez. Bródy Tamás Most ide is átmásolom e sorokat: „50 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni – az akkor még az Irodalmi Osztállyal közösen munkálkodó – dramaturgia azzal a gondolattal, amit Kristóf Károly dobott be a köztudatba, hogy életrajzi daljátékot kellene írni Lehár Ferenc tulajdonképpeni pályakezdő korszakáról, azaz a losonci katona-karmesteri évekről. Az ilyen életrajzi játékok írásában igencsak rutinos író tudta, hogy a mindössze hét esztendeje meghalt világhírű zeneszerző esetében egy ilyesfajta munkához mindenképpen meg kell szerezni az örökösök engedélyét. Megkereste tehát Lehár Svájcban élő húgát, aki viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá a komponista életrajzi játékának zenés formájához, ha maga a főszereplő nem énekel a darabban. Így tehát született egy szabályos daljáték, amelyben minden szereplő kapott zenés feladatot, csak a Lehár nem. Ezt azonban olyan ügyesen oldották meg, hidalták át a szerzők (az eredeti kompozíciók alapján Rékay Miklós teremtette meg a daljáték végső zenei formáját), hogy az embernek nincs hiányérzete. Maga a darab – szerintünk – azért a legértékesebb Lehár-felvétele archívumunknak, mert a mi műhelyünk kezdeményezése nyomán született, és – annak ellenére, hogy magyar színpadon nem mutatták be – egy szerencsés véletlennek köszönhetően Európa francia nyelvterületének valamennyi zenés színháza (beleértve Belgiumot és a francia Svájcot is) eljátszotta az ennek alapján készült daljátékot, Rose de Noël címmel. Sőt a párizsi Chatelet színház szereplőinek közreműködésével hosszújátszású lemez is készült a darab zenei anyagából.” Kutatásaim közben rábukkantam a korabeli rádióújságban a bemutatott zenés darab egyik ismétlésének „beharangozására” - részletes színlappal. Az alkotókat és a teljes szereposztást kiírtam magamnak: 1957. december 21., Petőfi Rádió, 15.25 – 18.00 (Közben 16.25-16.35 szünet) Lehár Ferenc: Az első szívdobbanás Rádióoperett három részben Lehár Ferenc ismeretlen műveiből a zenéjét összeállította Rékay Miklós. Szövegét és verseit Kristóf Károly írta. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, és a Pénzügyőrök Fúvószenekara. Vezényel: Bródy Tamás (Az 1955-ös rádióbemutató hangfelvétele) Szereposztás: Az ifjú Lehár Ferenc – Bitskey Tibor Czentz Kajetán – Fekete Pál Melabáró, a felesége – Sennyei Vera Valérienie, a leányuk – Petress Zsuzsa Papa, az Alajos – Rátonyi Róbert Fátyol Zelka – Zentai Anna Gróf Gyarmathy – Baksay Árpád Láng – Ajtay Andor Horváth József – Halász Géza Polgármester – Szabó Ernő Mölkenstein – Homm Pál Főherceg – Kőváry Gyula Salvator – Csákányi László Piroska – Táncsics Mária A Dankó Rádió említett műsorában egy vidám kettős is elhangzott erről az archív felvételről: „Dínom - dánom, csak te légy a párom” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert).
A Dankó Rádió 2015 májusában, az operettműsorban, a csütörtöki Lehár-napon, születésének 145. évfordulója jegyében, egy bejátszott archív rádiófelvétel (1970) részletéről, Kristóf Károly szerkesztő, író, színpadi szerző emlékezett vissza a zeneszerzőre, pesti személyes találkozásaikra. Ebben az interjúban említette saját daljátékát, mely akár posztumusz Lehár-darabnak is tekinthető. Címe: „Az első szívdobbanás”. Korábban az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból „átemeltem” a Lehár-topicba (lásd 366. sorszámnál) azt a beírásomat, melyben idéztem Schubert Ferenc zenei szerkesztőnek a rádióújságban megjelent felvezető sorait a 135. Lehár-évforduló alkalmából a rádióban 2005. április 30-án Ruitner Sándor szerkesztésében elhangzott adásra. 2005. április 30. Petőfi rádió 16.00 – 18.30: A Rádió Dalszínháza 135 éve született Lehár Ferenc Lehár Ferenc–Rékay Miklós–Kristóf Károly: Az első szívdobbanás Dokumentumok, valamint az 1955-ben készült rádiófelvétel részleteinek felhasználásával a posztumusz Lehár-daljáték bemutatójára emlékszik Ruitner Sándor. Km. Bitskey Tibor, Fekete Pál, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Baksay Árpád, Ajtay Andor, Halász Géza, Homm Pál, Szabó Ernô, Kôváry Gyula, Csákányi László, Táncsics Mária, az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vez. Bródy Tamás Most ide is átmásolom e sorokat: „50 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni – az akkor még az Irodalmi Osztállyal közösen munkálkodó – dramaturgia azzal a gondolattal, amit Kristóf Károly dobott be a köztudatba, hogy életrajzi daljátékot kellene írni Lehár Ferenc tulajdonképpeni pályakezdő korszakáról, azaz a losonci katona-karmesteri évekről. Az ilyen életrajzi játékok írásában igencsak rutinos író tudta, hogy a mindössze hét esztendeje meghalt világhírű zeneszerző esetében egy ilyesfajta munkához mindenképpen meg kell szerezni az örökösök engedélyét. Megkereste tehát Lehár Svájcban élő húgát, aki viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá a komponista életrajzi játékának zenés formájához, ha maga a főszereplő nem énekel a darabban. Így tehát született egy szabályos daljáték, amelyben minden szereplő kapott zenés feladatot, csak a Lehár nem. Ezt azonban olyan ügyesen oldották meg, hidalták át a szerzők (az eredeti kompozíciók alapján Rékay Miklós teremtette meg a daljáték végső zenei formáját), hogy az embernek nincs hiányérzete. Maga a darab – szerintünk – azért a legértékesebb Lehár-felvétele archívumunknak, mert a mi műhelyünk kezdeményezése nyomán született, és – annak ellenére, hogy magyar színpadon nem mutatták be – egy szerencsés véletlennek köszönhetően Európa francia nyelvterületének valamennyi zenés színháza (beleértve Belgiumot és a francia Svájcot is) eljátszotta az ennek alapján készült daljátékot, Rose de Noël címmel. Sőt a párizsi Chatelet színház szereplőinek közreműködésével hosszújátszású lemez is készült a darab zenei anyagából.” Kutatásaim közben rábukkantam a korabeli rádióújságban a bemutatott zenés darab egyik ismétlésének „beharangozására” - részletes színlappal. Az alkotókat és a teljes szereposztást kiírtam magamnak: 1957. december 21., Petőfi Rádió, 15.25 – 18.00 (Közben 16.25-16.35 szünet) Lehár Ferenc: Az első szívdobbanás Rádióoperett három részben Lehár Ferenc ismeretlen műveiből a zenéjét összeállította Rékay Miklós. Szövegét és verseit Kristóf Károly írta. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, és a Pénzügyőrök Fúvószenekara. Vezényel: Bródy Tamás (Az 1955-ös rádióbemutató hangfelvétele) Szereposztás: Az ifjú Lehár Ferenc – Bitskey Tibor Czentz Kajetán – Fekete Pál Melabáró, a felesége – Sennyei Vera Valérienie, a leányuk – Petress Zsuzsa Papa, az Alajos – Rátonyi Róbert Fátyol Zelka – Zentai Anna Gróf Gyarmathy – Baksay Árpád Láng – Ajtay Andor Horváth József – Halász Géza Polgármester – Szabó Ernő Mölkenstein – Homm Pál Főherceg – Kőváry Gyula Salvator – Csákányi László Piroska – Táncsics Mária A Dankó Rádió említett műsorában egy vidám kettős is elhangzott erről az archív felvételről: „Dínom - dánom, csak te légy a párom” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert).
1850 Búbánat 2017-01-03 15:04:21
A Dankó Rádió mai operettműsorának első részében Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből hangzottak el részletek: Raffay Erzsébet és Svéd Sándor illetve Zentai Anna és László Margit énekelt, míg a második felében Lehár dalművéből, az Évából csendültek fel szép dalok és kettősök. Az Évának négy magyar nyelvű felvételét ismerem a rádióból – közülük ezúttal három stúdiófelvételéről szólaltak meg a részletek a rádióban: I. Lehár Ferenc - Gábor Andor – Szabó Miklós: Éva – keresztmetszet (1965) Közreműködők: Házy Erzsébet (Éva), Zentay Anna (Pipsi), Kishegyi Árpád (Larousse), Udvardy Tibor (Oktáv), valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Erről a rádiófelvételről ma egy részlet került adásba: - Pipsi és Oktáv kettőse „A félhomályos utcán” (Zentay Anna, Udvardy Tibor) „… - A Montmartre-on ha járok, a vérem táncba kezd. A Montmartre-on ha járok, száz csókra hív az est! S a félhomályos utcán ha hozzám lép egy lány, a Montmartre-on ha járok, a mámor vár reám!...” II. Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva – teljes felvétel Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 A keretjátékot Romhányi József írta Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Éva – Lehoczky Éva Oktáv – Korondy György Larousse – Kishegyi Árpád (a tíz évvel korábbi keresztmetszeten is ő énekli a szólamot) Pipszi – Németh Marika Dagobert – Bende Zsolt Prunelles – Sólyom Nagy Sándor Inas – Bíró József Átíró – Körmendi János Igazgató – Balázs Samu Erről a stúdiófelvételről ma három részlet csendült fel: - No.1. Bevezető jelenet és Larousse dala (km. Kishegyi árpád és az MRT Énekkara) „- Itt az idő, máris jön Ő!... /- Üdv, Éva! Üdv, Éva! Ünnepre vár e szép születésnap! Boldog légy!” - No. 12. Pipsi és Dagobert kettőse (Németh Marika, Bende Zsolt) „[…] Válni kell hát, válni kell-e? Így van rendjén, Istenem… / Boldogság! Vége már! Várni kell! Harcra fel! Semmi sincs, hogyha nincs némi kincs! Hordd el már sátorfát! Fel is út, le is út! Búcsút ints, búcsút ints! Fel is út, le is út! Búcsút ints! Volt, de nincs! […]” - No. 11. Oktáv dala (Korondy György) „A névrokonod, Éva ősanyám…./ Éva, miért vagy büszke, hogy Ádámhoz hű maradsz! Én ettől kezdve nőre nem igen akadok. Ősanya, Éva, drága szívem, hogy történt ez velem?! Ősanya, Éva, drága szívem, mondd meg nekem… Madam, Adieu!” III. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva – részletek A rádiófelvétel bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20 Km.: Romvári Gertrud (Éva), Zentay Anna (Pipsi), Baksay Árpád (Oktáv), Puskás Sándor (Dagobert), Rátonyi Róbert (Larousse), valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil. A mai adásnapon erről a stúdiófelvételről egy énekszám hangzott el az operettből: - Pipsi, Dagobert és Larousse hármasa Ideírom a teljes dalszöveget, amit korábban máshol ugyan már leírtam; kis pontosításokat eszközöltem benne: Pipsi: Egyik részről jő a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig. …………………………… hadd jöjjön, aki adva van, sőt még a kor sem számít! Ki hát az első szám itt? Dagobert: Legyek első én! Larousse: Én a második! Pipsi: És ha kell, a sorrend változik! Larousse: Legyek én jelen! Dagobert: Én a múlt vagyok! Pipsi: A nevem Desire,nagy titok! Dagobert és Larousse: Én már voltam hitvese! Larousse: El is váltunk, lássa be! Pipsi:Ha-ha-ha... Refrén Pipsi: Elválunk, ha kell, azt mondja e dal, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy diadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki ő ma a bolond csupán! Pipszi: Kezdetben azt mondtam én: ejnye, ez már fess legény! No, ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard! S már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? Pipszi: Ön az első szám! Dagobert: Maga jő aztán! Larousse: Belenyugszunk mind a hárman már! Dagobert: Semmi nagy remény! Larousse: Semmi költemény! Pipsi: Kivéve azt, aki vélem él! Larousse: Párizsban ez így szokás! Dagobert: Szörnyű banalitás! Refrén Dagobert és Larousse: Elválunk, ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás! Pipsi: Ez biztos siker és nagy diadal, mert elválni külön varázs! Dagobert és Larousse: Ha elvált a nő, már szabad az út! Pipsi: hogy azt tegye, amit kíván! Mind: Hát váljon csak el a szép és a rút, ki ő ma a bolond csupán! A IV .ismert stúdiófelvétele az Évának 1957-ből való - a mai adásban ebből most nem kaptunk ízelítőt. A felvételen közreműködnek: Szilvássy Margit, Szabó Miklós, az Állami Színházak Zenekara, vezényel: Vincze Ottó. De persze sok más énekművésszel is felvettek még részleteket Lehár népszerű darabjából, így Vámos Ágnes és Mátrai Ferenc, vagy Lehoczky Éva és Palcsó Sándor tolmácsolásában is időnként felcsendülnek az Éva operett örökbecsű dallamai. A Dankó Rádióban ma délután hat órától újra meghallgathatjuk ezeket a fent ismertetett operett dalokat. Az internetes elérhetőség: www.dankoradio.hu
A Dankó Rádió mai operettműsorának első részében Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből hangzottak el részletek: Raffay Erzsébet és Svéd Sándor illetve Zentai Anna és László Margit énekelt, míg a második felében Lehár dalművéből, az Évából csendültek fel szép dalok és kettősök. Az Évának négy magyar nyelvű felvételét ismerem a rádióból – közülük ezúttal három stúdiófelvételéről szólaltak meg a részletek a rádióban: I. Lehár Ferenc - Gábor Andor – Szabó Miklós: Éva – keresztmetszet (1965) Közreműködők: Házy Erzsébet (Éva), Zentay Anna (Pipsi), Kishegyi Árpád (Larousse), Udvardy Tibor (Oktáv), valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Erről a rádiófelvételről ma egy részlet került adásba: - Pipsi és Oktáv kettőse „A félhomályos utcán” (Zentay Anna, Udvardy Tibor) „… - A Montmartre-on ha járok, a vérem táncba kezd. A Montmartre-on ha járok, száz csókra hív az est! S a félhomályos utcán ha hozzám lép egy lány, a Montmartre-on ha járok, a mámor vár reám!...” II. Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva – teljes felvétel Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 A keretjátékot Romhányi József írta Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Éva – Lehoczky Éva Oktáv – Korondy György Larousse – Kishegyi Árpád (a tíz évvel korábbi keresztmetszeten is ő énekli a szólamot) Pipszi – Németh Marika Dagobert – Bende Zsolt Prunelles – Sólyom Nagy Sándor Inas – Bíró József Átíró – Körmendi János Igazgató – Balázs Samu Erről a stúdiófelvételről ma három részlet csendült fel: - No.1. Bevezető jelenet és Larousse dala (km. Kishegyi árpád és az MRT Énekkara) „- Itt az idő, máris jön Ő!... /- Üdv, Éva! Üdv, Éva! Ünnepre vár e szép születésnap! Boldog légy!” - No. 12. Pipsi és Dagobert kettőse (Németh Marika, Bende Zsolt) „[…] Válni kell hát, válni kell-e? Így van rendjén, Istenem… / Boldogság! Vége már! Várni kell! Harcra fel! Semmi sincs, hogyha nincs némi kincs! Hordd el már sátorfát! Fel is út, le is út! Búcsút ints, búcsút ints! Fel is út, le is út! Búcsút ints! Volt, de nincs! […]” - No. 11. Oktáv dala (Korondy György) „A névrokonod, Éva ősanyám…./ Éva, miért vagy büszke, hogy Ádámhoz hű maradsz! Én ettől kezdve nőre nem igen akadok. Ősanya, Éva, drága szívem, hogy történt ez velem?! Ősanya, Éva, drága szívem, mondd meg nekem… Madam, Adieu!” III. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva – részletek A rádiófelvétel bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20 Km.: Romvári Gertrud (Éva), Zentay Anna (Pipsi), Baksay Árpád (Oktáv), Puskás Sándor (Dagobert), Rátonyi Róbert (Larousse), valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil. A mai adásnapon erről a stúdiófelvételről egy énekszám hangzott el az operettből: - Pipsi, Dagobert és Larousse hármasa Ideírom a teljes dalszöveget, amit korábban máshol ugyan már leírtam; kis pontosításokat eszközöltem benne: Pipsi: Egyik részről jő a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig. …………………………… hadd jöjjön, aki adva van, sőt még a kor sem számít! Ki hát az első szám itt? Dagobert: Legyek első én! Larousse: Én a második! Pipsi: És ha kell, a sorrend változik! Larousse: Legyek én jelen! Dagobert: Én a múlt vagyok! Pipsi: A nevem Desire,nagy titok! Dagobert és Larousse: Én már voltam hitvese! Larousse: El is váltunk, lássa be! Pipsi:Ha-ha-ha... Refrén Pipsi: Elválunk, ha kell, azt mondja e dal, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy diadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki ő ma a bolond csupán! Pipszi: Kezdetben azt mondtam én: ejnye, ez már fess legény! No, ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard! S már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? Pipszi: Ön az első szám! Dagobert: Maga jő aztán! Larousse: Belenyugszunk mind a hárman már! Dagobert: Semmi nagy remény! Larousse: Semmi költemény! Pipsi: Kivéve azt, aki vélem él! Larousse: Párizsban ez így szokás! Dagobert: Szörnyű banalitás! Refrén Dagobert és Larousse: Elválunk, ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás! Pipsi: Ez biztos siker és nagy diadal, mert elválni külön varázs! Dagobert és Larousse: Ha elvált a nő, már szabad az út! Pipsi: hogy azt tegye, amit kíván! Mind: Hát váljon csak el a szép és a rút, ki ő ma a bolond csupán! A IV .ismert stúdiófelvétele az Évának 1957-ből való - a mai adásban ebből most nem kaptunk ízelítőt. A felvételen közreműködnek: Szilvássy Margit, Szabó Miklós, az Állami Színházak Zenekara, vezényel: Vincze Ottó. De persze sok más énekművésszel is felvettek még részleteket Lehár népszerű darabjából, így Vámos Ágnes és Mátrai Ferenc, vagy Lehoczky Éva és Palcsó Sándor tolmácsolásában is időnként felcsendülnek az Éva operett örökbecsű dallamai. A Dankó Rádióban ma délután hat órától újra meghallgathatjuk ezeket a fent ismertetett operett dalokat. Az internetes elérhetőség: www.dankoradio.hu
1849 Búbánat 2017-01-02 14:49:59
Mától egész héten át az Operettszínház társulatának tagja, az elsősorban musicalek világában otthonos [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/19/tul-az-operencian-1-het/; Vágó Zsuzsi [/url] színésznő a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a budapesti Thália Látványstúdióban. A ma délelőtt elhangzott zenei összeállításban Huszka Bob hercegének és Kálmán Cigányprímásának dallamai csendültek fel az adásban, melynek ismétlését a megszokott időben, 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban. A felcsendülő zenék részletezését, előadóit a rádió Facebook oldalára feltett műsorcím alatt napi rendszerességgel feltüntetik az internetes oldal szerkesztői.
Mától egész héten át az Operettszínház társulatának tagja, az elsősorban musicalek világában otthonos [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/19/tul-az-operencian-1-het/; Vágó Zsuzsi [/url] színésznő a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a budapesti Thália Látványstúdióban. A ma délelőtt elhangzott zenei összeállításban Huszka Bob hercegének és Kálmán Cigányprímásának dallamai csendültek fel az adásban, melynek ismétlését a megszokott időben, 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban. A felcsendülő zenék részletezését, előadóit a rádió Facebook oldalára feltett műsorcím alatt napi rendszerességgel feltüntetik az internetes oldal szerkesztői.
1848 Búbánat 2016-12-31 13:15:31
Itt jelzem, hogy ma, Szilveszter napján kivételesen, nem hat órakor, hanem ötkor kezdődik a Dankó Rádióban a délelőtti, Túl az Óperencián című operettműsor ismétlése.
Itt jelzem, hogy ma, Szilveszter napján kivételesen, nem hat órakor, hanem ötkor kezdődik a Dankó Rádióban a délelőtti, Túl az Óperencián című operettműsor ismétlése.
1847 Búbánat 2016-12-23 11:57:06 [Válasz erre: 1846 smaragd 2016-12-23 08:54:22]
Örülök én is, hogy a Dankó Rádió operettműsorának szerkesztője, Nagy Ibolya szívügyének tekinti más szerzők mellett Kemény Egon dalműveinek dallamaival is - újra és újra - megismertetni a rádióhallgatókat, megkedveltetni velük magát a műfajt is.
Örülök én is, hogy a Dankó Rádió operettműsorának szerkesztője, Nagy Ibolya szívügyének tekinti más szerzők mellett Kemény Egon dalműveinek dallamaival is - újra és újra - megismertetni a rádióhallgatókat, megkedveltetni velük magát a műfajt is.
1846 smaragd 2016-12-23 08:54:22
MA! DANKÓ RÁDIÓ Mindjárt kezdődik : 09:19 - 09:35 ismétlés ma 18:19 - 18:35 KEMÉNY EGON -Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Nagy Ibolya műsorában a "Túl az Óperencián" című operettkedvelőknek szóló programban hangzanak fel Kemény Egon nagysikerű színpadi művének rádiófelvételei, amelyeket már olyan sokszor játszott a Magyar Rádió is és a Dankó Rádió is... Azt hiszem ezekben a borús napokban egy kis vidámság vérpezsdítő hatása jót fog tenni mindenkinek aki meghallgatja és az adventi készülődés hangulatához is illik a lírai betétdalok szép muzsikája... A rádiófelvételeken Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Szabó Miklós énekel, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
MA! DANKÓ RÁDIÓ Mindjárt kezdődik : 09:19 - 09:35 ismétlés ma 18:19 - 18:35 KEMÉNY EGON -Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Nagy Ibolya műsorában a "Túl az Óperencián" című operettkedvelőknek szóló programban hangzanak fel Kemény Egon nagysikerű színpadi művének rádiófelvételei, amelyeket már olyan sokszor játszott a Magyar Rádió is és a Dankó Rádió is... Azt hiszem ezekben a borús napokban egy kis vidámság vérpezsdítő hatása jót fog tenni mindenkinek aki meghallgatja és az adventi készülődés hangulatához is illik a lírai betétdalok szép muzsikája... A rádiófelvételeken Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Szabó Miklós énekel, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
1845 Búbánat 2016-12-22 11:29:37
„Csendül a nóta, száll a muzsika” Születésnapos a Dankó Rádió! Ma négy éve, 2012. december 22-én, reggel 6 órakor indult el a Magyar Rádió újabb zenei csatornája, mely magyar nótákat, népzenét és operettslágereket sugároz. Négy éve, hogy sokunk örömére, napi rendszerességgel jelentkezik a „Túl az Óperencián…” című operettadás is, melyet – a számomra szinte már „családtaggá” vált énekművész, Nagy Ibolya szerkeszt és vezet. Ezen a jeles jubileumi adásnapon az ugyancsak jubiláns „Csárdáskirálynő” részletei (Németh Marika, Honthy Hanna, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill és Palócz László rádiófelvételéről) mellett Eisemann Mihály Bástyasétány 77 dallamai csendültek fel a Dankó Rádió hullámhosszán – a közelgő karácsonyvárás, az ünnepi hangulat is kiérződik már az elhangzó műsorokból. Erről Halász Judit is gondoskodik, akit e hét minden napján a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában lát vendégül és beszélget vele nagy szeretettel Nagy Ibolya. Persze a színművésznő kedves dalfelvételeiből is megszólal néhány a felcsendülő operettrészletek között. A délelőtti adást még aznap délután hat órától ismét meg lehet hallgatni a rádió frekvenciáin, de az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
„Csendül a nóta, száll a muzsika” Születésnapos a Dankó Rádió! Ma négy éve, 2012. december 22-én, reggel 6 órakor indult el a Magyar Rádió újabb zenei csatornája, mely magyar nótákat, népzenét és operettslágereket sugároz. Négy éve, hogy sokunk örömére, napi rendszerességgel jelentkezik a „Túl az Óperencián…” című operettadás is, melyet – a számomra szinte már „családtaggá” vált énekművész, Nagy Ibolya szerkeszt és vezet. Ezen a jeles jubileumi adásnapon az ugyancsak jubiláns „Csárdáskirálynő” részletei (Németh Marika, Honthy Hanna, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill és Palócz László rádiófelvételéről) mellett Eisemann Mihály Bástyasétány 77 dallamai csendültek fel a Dankó Rádió hullámhosszán – a közelgő karácsonyvárás, az ünnepi hangulat is kiérződik már az elhangzó műsorokból. Erről Halász Judit is gondoskodik, akit e hét minden napján a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában lát vendégül és beszélget vele nagy szeretettel Nagy Ibolya. Persze a színművésznő kedves dalfelvételeiből is megszólal néhány a felcsendülő operettrészletek között. A délelőtti adást még aznap délután hat órától ismét meg lehet hallgatni a rádió frekvenciáin, de az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
1844 Búbánat 2016-12-20 11:19:35 [Válasz erre: 1082 Ardelao 2015-05-05 23:40:07]
Erre a cikkre most találtam rá: Pesti Napló, 1936. május 31. SZÍNHÁZ „Az elnémult Fedák Sári újra megszólalt...” Írta: FAZEKAS IMRE Pestszentlörinc, Gyöngyvirág utca. Itt lakik Fedák Sári, teljes visszavonultságban. Leszereltette a telefonját, senki idegennel nem érintkezik. Miért ez a teljes elzárkózottság? Suttognak valami németországi próbálkozásról, de senki sem tud semmi bizonyosat. Meglátogattam. Zuhogott a koranyári eső. Kispest, a határban már Pestszentlőrinc. Átrobog a kocsi a villamossíneken, — Fedák Sári uccája. Hosszú, barna fakerítés. Itt lakik Fedák! Villámlik, dörög. A sofőr leugrik a kocsiról, csenget a kapun. Hosszú csend. Végre egy roggyant, sárgaruhás, fogatlan, nagyon öreg ember jön vadul ugató farkaskutyával a fák közül. Bizalmatlan: — Kit keresnek? — Fedák Sárit. Dühös; Itt Fedák Sári művésznő őnagysága lakik! — Jelentsen be. — Senkit se fogad... De tessék csak várni, megpróbálhatom. Bemegy a kertbe. Néhány hosszú perc és kifelé döcög. Felnyitja a nagykapu két szárnyát: — A kocsi is bejöhet! * Vadul ömlik az eső. Gyönyörű erdőrészlet ez a park. És már előttem a villa, nagyúri fehéren, előkelően, fekete tolórácsokkal az ajtókon. Hatalmas szobák, bútorokra hajított brokátok, selymek, pompás, keleti szőnyegek a padlón, sok könyv az asztalokon, egy varrógép, írógép és egy apró fehér máltai pincsi ugrál előttem ... A harmadik ajtóban fehérruhás, elegáns, mosolygó asszony. Fehér vászonruhában, magas szárú fehér gombos cipőben, mellén széles, leomló fekete gyászcsokor. Fedák Sári... Friss, csupa vitalitás, — nagyon dekoratív ... Meglepetten állok előtte. Hosszasan felnevet: ' — Miért néz rám ilyen csodálkozva? — Milyen ragyogó a szeme!… Megfiatalodott! — Köszönöm. De higgye el, nem is ez a legfontosabb. Nézze a kertemet, — ez szebb! - - De most mégis csak azért vagyok itt, hogy magáról beszéljünk. — Rólam? Nem beszélek magamról, nincs rá mód! — Itt él egészen egyedül, ebben a roppant parkban! — Vannak emberek, akik szeretik az egyedüllétet. Különben is, világéletemben egyedül voltam. — Sohase éreztük annyira, mint éppen most, az operettművésznőknek ebben a dekonjunktúrájában, hogy mennyire közöttük volna a helye és mennyire hiányzik. — Hiányzom? Ezt nem hiszem. — Amióta elment, meghalt az operett. - Nem most halt meg... Az operett már régen halott! — Azok a felejthetetlen fények, amiket Fedák Sári hozott a színpadra!... — Nem emlékszem rájuk! — Minden elmúlt? -Minden megváltozott. Elsősorban az idők változtak meg teljesen. Abból, ami volt, nem maradt meg semmi. Miért csak egyedül én volnék még mindig az, aki voltam. Új világ született, új világ, új utak! Az ember rálép az új útra, vagy félreáll!... — Új világ, új utak? Hallom, ezeket az utakat legutóbb Németországban kereste. — Németország? Igen, jártam ott. »Családi ügy!«. — Elintézte már ezt a »családi ügyet«? — Nem egészen. — Visszamegy? — Azt hiszem, igen, - Mikor? — Az a körülményektől függ. — Errefelé az a hír járja, hogy az olimpiai játékok idején magyar darabban fog fellépni Berlinben. — Ki találta ki ezt a rablóhistóriát? Igen, magam is hallottam, hogy az olimpiai faluban fogok játszani, rács mögött!... Milyen felelőtlenül terjesztenek az emberről ilyen álhíreket. Tiltakozzam ellene? Nem, nem, higgye el, nincs számomra nagyobb szenvedés, mint akár csak gondolni is arra, hogy magamról és a dolgaimról beszéljek. Mit tudom én, mi van és mi lesz. Az embert röpíti a sorsa. — Mivel foglalkozik ebben a magányban? — Rengeteg a dolgom, sose vagyok munka nélkül. Nézze, itt ez a fehér, kötött kis gyermeknadrág. Cigaretta helyett kötögetek. Karácsonyra kész lesz az egész kollekció. Ajándék szegény gyermekeknek. Ez még Beregszászról magammal hozott régi szokás! Rengeteget olvasok, tanulok, sétálok, gyomlálok, kutyákat etetek, szabok, varrok, néha főzök is. Így élek. Éjszaka fülemüle csattog a kertben, nappal sárga- és a feketerigó fütyül. Jó társaság, — nem? — Sohase kap üzenetet Pestről, a színigazgatóktól? — Soha. - Bírja itt, ezt az önként vállalt, állandó egyedüllétet? — Nem tudom elmondani, mióta vágyódtam már erre. Kimondhatatlanul vágyódtam. Most végre itt van! Innen, a csendből, az egyedüllétből, kívülről nézem azt a színjátékot, amelyben eddig magam is benne voltam. Távolról látom az emberek tülekedését és nincs semmi kapcsolatom velük!... Itt élek, így, egyedül, magam! Megkeményedtem, de egészen belátó lettem és már talán tudom mérni az élet és a halál súlyát is. Az élet? Egyszerűen csak ki kell bírni. A halál: lassanként meg kell vele barátkozni. Most, nemrégen, hosszú idő óta ismét találkoztam a halállal. Az édesanyám feküdt előttem, örökre némán. Újra egészen közelről láttam a halált. És most már érzem, tudom, hogy meg kell véle barátkoznom! Néha az az érzésem, hogy teljesen kiegyensúlyozódtam, eltűnt minden problémám, elmúltak a viharok és a nagy gesztusok az életemből. Itt vagyok! így vagyok itt és semmi panaszom nincs! — Még fiatal ahhoz, hogy ilyen öreges beletörődéssel beszéljen mindenről! — Fiatal? Én?... Sose voltam fiatal, és sohasem voltam szép! Talán csak ez az oka annak, hogy ma sem vagyok még nagyon öreg. Nem múlt el a fiatalságom és a szépségem, mert sose volt! És színésznő sem vagyok. Nem is voltam. Én legalább nem emlékszem rá... És vidáman, büszkén: — Hát nézzen itt körül! Színésznő lakása ez? Sehol egy fénykép, sehol egy koszorú, sehol egyetlen szál fonnyadt virág, egy elsárgult színlap!... Ki az az idegen, aki ide belép és azt meri mondani, hogy színésznő lakásába lépett?... — Nem színésznő? Már nem is emlékszik arra, hogy volt? Valamire emlékszik talán mégis abból, ami volt? És most percek következnék... Fedák Sári arca lassanként teljesen megváltozik: nekipirosodik, lehunyja a szemét. Eleinte nagyon csöndesen beszél, de később szinte lázadó vadsággal: — Én ... itt... csak arra emlékszem, hogy április hatodikán volt harminchét esztendeje annak, hogy színpadra léptem. Kora fiatalságomtól kezdve vittem a magyar zászlót Brassótól San Franciscóig. Büszke voltam rá, hogy ahányszor egy amerikai turnét csináltam, bizonyítható volt, hogy a Magyarországra haza küldött dollárok megtízszereződtek! Már nem hiszem, hogy én voltam a János vitéz, de hogy sohase írták volna meg ezt a darabot, ha én nem vagyok, az egészen bizonyos! Itt, ebben a kertben eltűnődöm azon, hogy most, amikor Berlinbe utaztam, még egy tranzit vízumot sem kaptam Csehszlovákiában! Azon is eltűnődöm, hogy amikor ez előtt pár esztendővel Erdélyből kiutasítottak, a hoteltől a vasútig legalább negyven detektív volt felállítva az utcákon! Mégis csak úgy látszik, hogy a csehszlovákok és a románok jobban tudják a magyaroknál, hogy magyar színésznő vagyok! Eltűnődöm azon, hogy a szomorú háborús években milyen nagy lelki megnyugvásomra szolgált, hogy a Pálffy téri Radetzky-kórházat vezethettem és hogy milyen boldog voltam abban az időben azért, mert különböző gépekre és felszerelésekre hatvanezer aranykoronát költhettem! Eladtam a tótszerdahelyi birtokomat, ami egy egész élet becsületes munkájának eredménye. A tótszerdahelyi birtokom árán hadikölcsönt jegyeztem, mert úgy éreztem, hogy kötelességem! Amikor a háború után ismét dolgozni kezdtem, újra sokat kerestem, összeszedtem egy kis vagyont. Ezt az összegyűjtött pénzt egy irredenta filmbe fektettem azzal a szándékkal, hogy minden ezután következő esztendőben egy hasznos és okos filmet fogok gyártani. Sajnos, ezen a jó szándékomon az utolsó filléremet is elvesztettem […] Kétszer véreztem el. Először a hadikölcsönön, másodszor a filmen! De ha tudnám, hogy még egyszer felutazhatok, vízum nélkül a Felvidékre, hogy akár gyalog is feljuthatok szülőföldemre, még ezt a kertet, kertemnek minden rigófüttyét, ezt a vidám kartonfüggönyös lakást, házat, öreg tölgyfákat is a legvidámabb arccal hajítanám oda mindenkinek!
Erre a cikkre most találtam rá: Pesti Napló, 1936. május 31. SZÍNHÁZ „Az elnémult Fedák Sári újra megszólalt...” Írta: FAZEKAS IMRE Pestszentlörinc, Gyöngyvirág utca. Itt lakik Fedák Sári, teljes visszavonultságban. Leszereltette a telefonját, senki idegennel nem érintkezik. Miért ez a teljes elzárkózottság? Suttognak valami németországi próbálkozásról, de senki sem tud semmi bizonyosat. Meglátogattam. Zuhogott a koranyári eső. Kispest, a határban már Pestszentlőrinc. Átrobog a kocsi a villamossíneken, — Fedák Sári uccája. Hosszú, barna fakerítés. Itt lakik Fedák! Villámlik, dörög. A sofőr leugrik a kocsiról, csenget a kapun. Hosszú csend. Végre egy roggyant, sárgaruhás, fogatlan, nagyon öreg ember jön vadul ugató farkaskutyával a fák közül. Bizalmatlan: — Kit keresnek? — Fedák Sárit. Dühös; Itt Fedák Sári művésznő őnagysága lakik! — Jelentsen be. — Senkit se fogad... De tessék csak várni, megpróbálhatom. Bemegy a kertbe. Néhány hosszú perc és kifelé döcög. Felnyitja a nagykapu két szárnyát: — A kocsi is bejöhet! * Vadul ömlik az eső. Gyönyörű erdőrészlet ez a park. És már előttem a villa, nagyúri fehéren, előkelően, fekete tolórácsokkal az ajtókon. Hatalmas szobák, bútorokra hajított brokátok, selymek, pompás, keleti szőnyegek a padlón, sok könyv az asztalokon, egy varrógép, írógép és egy apró fehér máltai pincsi ugrál előttem ... A harmadik ajtóban fehérruhás, elegáns, mosolygó asszony. Fehér vászonruhában, magas szárú fehér gombos cipőben, mellén széles, leomló fekete gyászcsokor. Fedák Sári... Friss, csupa vitalitás, — nagyon dekoratív ... Meglepetten állok előtte. Hosszasan felnevet: ' — Miért néz rám ilyen csodálkozva? — Milyen ragyogó a szeme!… Megfiatalodott! — Köszönöm. De higgye el, nem is ez a legfontosabb. Nézze a kertemet, — ez szebb! - - De most mégis csak azért vagyok itt, hogy magáról beszéljünk. — Rólam? Nem beszélek magamról, nincs rá mód! — Itt él egészen egyedül, ebben a roppant parkban! — Vannak emberek, akik szeretik az egyedüllétet. Különben is, világéletemben egyedül voltam. — Sohase éreztük annyira, mint éppen most, az operettművésznőknek ebben a dekonjunktúrájában, hogy mennyire közöttük volna a helye és mennyire hiányzik. — Hiányzom? Ezt nem hiszem. — Amióta elment, meghalt az operett. - Nem most halt meg... Az operett már régen halott! — Azok a felejthetetlen fények, amiket Fedák Sári hozott a színpadra!... — Nem emlékszem rájuk! — Minden elmúlt? -Minden megváltozott. Elsősorban az idők változtak meg teljesen. Abból, ami volt, nem maradt meg semmi. Miért csak egyedül én volnék még mindig az, aki voltam. Új világ született, új világ, új utak! Az ember rálép az új útra, vagy félreáll!... — Új világ, új utak? Hallom, ezeket az utakat legutóbb Németországban kereste. — Németország? Igen, jártam ott. »Családi ügy!«. — Elintézte már ezt a »családi ügyet«? — Nem egészen. — Visszamegy? — Azt hiszem, igen, - Mikor? — Az a körülményektől függ. — Errefelé az a hír járja, hogy az olimpiai játékok idején magyar darabban fog fellépni Berlinben. — Ki találta ki ezt a rablóhistóriát? Igen, magam is hallottam, hogy az olimpiai faluban fogok játszani, rács mögött!... Milyen felelőtlenül terjesztenek az emberről ilyen álhíreket. Tiltakozzam ellene? Nem, nem, higgye el, nincs számomra nagyobb szenvedés, mint akár csak gondolni is arra, hogy magamról és a dolgaimról beszéljek. Mit tudom én, mi van és mi lesz. Az embert röpíti a sorsa. — Mivel foglalkozik ebben a magányban? — Rengeteg a dolgom, sose vagyok munka nélkül. Nézze, itt ez a fehér, kötött kis gyermeknadrág. Cigaretta helyett kötögetek. Karácsonyra kész lesz az egész kollekció. Ajándék szegény gyermekeknek. Ez még Beregszászról magammal hozott régi szokás! Rengeteget olvasok, tanulok, sétálok, gyomlálok, kutyákat etetek, szabok, varrok, néha főzök is. Így élek. Éjszaka fülemüle csattog a kertben, nappal sárga- és a feketerigó fütyül. Jó társaság, — nem? — Sohase kap üzenetet Pestről, a színigazgatóktól? — Soha. - Bírja itt, ezt az önként vállalt, állandó egyedüllétet? — Nem tudom elmondani, mióta vágyódtam már erre. Kimondhatatlanul vágyódtam. Most végre itt van! Innen, a csendből, az egyedüllétből, kívülről nézem azt a színjátékot, amelyben eddig magam is benne voltam. Távolról látom az emberek tülekedését és nincs semmi kapcsolatom velük!... Itt élek, így, egyedül, magam! Megkeményedtem, de egészen belátó lettem és már talán tudom mérni az élet és a halál súlyát is. Az élet? Egyszerűen csak ki kell bírni. A halál: lassanként meg kell vele barátkozni. Most, nemrégen, hosszú idő óta ismét találkoztam a halállal. Az édesanyám feküdt előttem, örökre némán. Újra egészen közelről láttam a halált. És most már érzem, tudom, hogy meg kell véle barátkoznom! Néha az az érzésem, hogy teljesen kiegyensúlyozódtam, eltűnt minden problémám, elmúltak a viharok és a nagy gesztusok az életemből. Itt vagyok! így vagyok itt és semmi panaszom nincs! — Még fiatal ahhoz, hogy ilyen öreges beletörődéssel beszéljen mindenről! — Fiatal? Én?... Sose voltam fiatal, és sohasem voltam szép! Talán csak ez az oka annak, hogy ma sem vagyok még nagyon öreg. Nem múlt el a fiatalságom és a szépségem, mert sose volt! És színésznő sem vagyok. Nem is voltam. Én legalább nem emlékszem rá... És vidáman, büszkén: — Hát nézzen itt körül! Színésznő lakása ez? Sehol egy fénykép, sehol egy koszorú, sehol egyetlen szál fonnyadt virág, egy elsárgult színlap!... Ki az az idegen, aki ide belép és azt meri mondani, hogy színésznő lakásába lépett?... — Nem színésznő? Már nem is emlékszik arra, hogy volt? Valamire emlékszik talán mégis abból, ami volt? És most percek következnék... Fedák Sári arca lassanként teljesen megváltozik: nekipirosodik, lehunyja a szemét. Eleinte nagyon csöndesen beszél, de később szinte lázadó vadsággal: — Én ... itt... csak arra emlékszem, hogy április hatodikán volt harminchét esztendeje annak, hogy színpadra léptem. Kora fiatalságomtól kezdve vittem a magyar zászlót Brassótól San Franciscóig. Büszke voltam rá, hogy ahányszor egy amerikai turnét csináltam, bizonyítható volt, hogy a Magyarországra haza küldött dollárok megtízszereződtek! Már nem hiszem, hogy én voltam a János vitéz, de hogy sohase írták volna meg ezt a darabot, ha én nem vagyok, az egészen bizonyos! Itt, ebben a kertben eltűnődöm azon, hogy most, amikor Berlinbe utaztam, még egy tranzit vízumot sem kaptam Csehszlovákiában! Azon is eltűnődöm, hogy amikor ez előtt pár esztendővel Erdélyből kiutasítottak, a hoteltől a vasútig legalább negyven detektív volt felállítva az utcákon! Mégis csak úgy látszik, hogy a csehszlovákok és a románok jobban tudják a magyaroknál, hogy magyar színésznő vagyok! Eltűnődöm azon, hogy a szomorú háborús években milyen nagy lelki megnyugvásomra szolgált, hogy a Pálffy téri Radetzky-kórházat vezethettem és hogy milyen boldog voltam abban az időben azért, mert különböző gépekre és felszerelésekre hatvanezer aranykoronát költhettem! Eladtam a tótszerdahelyi birtokomat, ami egy egész élet becsületes munkájának eredménye. A tótszerdahelyi birtokom árán hadikölcsönt jegyeztem, mert úgy éreztem, hogy kötelességem! Amikor a háború után ismét dolgozni kezdtem, újra sokat kerestem, összeszedtem egy kis vagyont. Ezt az összegyűjtött pénzt egy irredenta filmbe fektettem azzal a szándékkal, hogy minden ezután következő esztendőben egy hasznos és okos filmet fogok gyártani. Sajnos, ezen a jó szándékomon az utolsó filléremet is elvesztettem […] Kétszer véreztem el. Először a hadikölcsönön, másodszor a filmen! De ha tudnám, hogy még egyszer felutazhatok, vízum nélkül a Felvidékre, hogy akár gyalog is feljuthatok szülőföldemre, még ezt a kertet, kertemnek minden rigófüttyét, ezt a vidám kartonfüggönyös lakást, házat, öreg tölgyfákat is a legvidámabb arccal hajítanám oda mindenkinek!
1843 Búbánat 2016-12-19 11:34:29
Ezen a héten, mától [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/16/tul-az-operencian-51-het/; Halász Judit, [/url] a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő és énekesnő a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. „Színházi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit közel harminc éve énekli a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek, koncertjeinek hallgatása közben. A gyerekek- Magyarországon elsőként – a Mosoly-Rend lovagjának választották. Hitelessége, sugárzó szeretete mindenképpen megszépíti karácsonyi hetünket, valamint Karácsonyi albuma, amiből sok-sok dal forog ezen a héten.” A ma délelőtti adás zenei kínálatából kiemelem Huszka Jenő Gül baba (Kovács János – Fischl Mónika, Balczó Péter, Boncsér Gergely, Nyári Zoltán) és Lehár Ferenc: Szép a világ (Szabó Miklós; Sebestyén András – Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Korondy György) felhangzó részleteit, melyeket a délután hat órakor kezdődő ismétlésben újra meghallgathatunk a rádióban és az internetes elérhetőségen is a www.dankoradio.hu oldalon. Megemlítem még, hogy az adás végén Nagy Ibolya megemlékezett a ma hatvan éve elhunyt kétszeres Kossuth-díjas operarendezőről, jelmez- és díszlettervezőről: Oláh Gusztávot Münchenben, a Hovanscsina előadásának rendezése közben érte váratlanul a halál 1956. december 19-én. Oláh Gusztáv rendezte azt „A mosoly országa” új bemutatót is, melynek nyitányát és a közzenéjét maga a szerző, Lehár Ferenc dirigálta 1940. április 30-án az Operaházban. Ez operett nyitányának dallamaival (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli) ért véget a mai operettadás.
Ezen a héten, mától [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/16/tul-az-operencian-51-het/; Halász Judit, [/url] a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő és énekesnő a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. „Színházi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit közel harminc éve énekli a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek, koncertjeinek hallgatása közben. A gyerekek- Magyarországon elsőként – a Mosoly-Rend lovagjának választották. Hitelessége, sugárzó szeretete mindenképpen megszépíti karácsonyi hetünket, valamint Karácsonyi albuma, amiből sok-sok dal forog ezen a héten.” A ma délelőtti adás zenei kínálatából kiemelem Huszka Jenő Gül baba (Kovács János – Fischl Mónika, Balczó Péter, Boncsér Gergely, Nyári Zoltán) és Lehár Ferenc: Szép a világ (Szabó Miklós; Sebestyén András – Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Korondy György) felhangzó részleteit, melyeket a délután hat órakor kezdődő ismétlésben újra meghallgathatunk a rádióban és az internetes elérhetőségen is a www.dankoradio.hu oldalon. Megemlítem még, hogy az adás végén Nagy Ibolya megemlékezett a ma hatvan éve elhunyt kétszeres Kossuth-díjas operarendezőről, jelmez- és díszlettervezőről: Oláh Gusztávot Münchenben, a Hovanscsina előadásának rendezése közben érte váratlanul a halál 1956. december 19-én. Oláh Gusztáv rendezte azt „A mosoly országa” új bemutatót is, melynek nyitányát és a közzenéjét maga a szerző, Lehár Ferenc dirigálta 1940. április 30-án az Operaházban. Ez operett nyitányának dallamaival (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli) ért véget a mai operettadás.
1842 smaragd 2016-12-19 08:31:29 [Válasz erre: 1820 smaragd 2016-12-13 20:40:31]
"Fórum - Házy Erzsébet művészete és pályája"
"Fórum - Házy Erzsébet művészete és pályája"
1841 Búbánat 2016-12-18 16:24:09 [Válasz erre: 543 Búbánat 2013-10-15 13:58:11]
Kiegészítés: Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László: Bástyasétény 77 A rádióoperett bemutatója: 1957. május 4., Kossuth Rádió, 20.20-22.00
Kiegészítés: Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László: Bástyasétény 77 A rádióoperett bemutatója: 1957. május 4., Kossuth Rádió, 20.20-22.00
