1991 Búbánat 2017-03-22 23:41:10
1962. július 27., Kossuth Rádió 18.20 – 19.10 Franz von Suppé: Könnyű lovasság – keresztmetszet (részletek) Rácz György összekötő szövegét Mezey Mária mondja el. Km. Fábri Edit, Osváth Júlia, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós (Egyéb adatom nincs erről a felvételről.)
1962. július 27., Kossuth Rádió 18.20 – 19.10 Franz von Suppé: Könnyű lovasság – keresztmetszet (részletek) Rácz György összekötő szövegét Mezey Mária mondja el. Km. Fábri Edit, Osváth Júlia, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós (Egyéb adatom nincs erről a felvételről.)
1990 Búbánat 2017-03-22 23:40:08
1962. július 8. , Kossuth Rádió 17.10 – 17.40 Magyar Rádió új Lehár-felvételei Részletek: Közreműködik: Németh Marika, Koltay Valéria, Külkey László, Udvardy Tibor, az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András 1.) Pacsirta - Keringő - Juliska belépője (Németh Marika) - Kettős: „A rózsa tudja, senki más” (Németh Marika, Udvardy Tibor) 2.) A drótostót - Pfefferkorn dala (Külkey László) 3.) A három grácia - Dal: „Szív, óh, szív” (Németh Marika) - Toutou és Bouquet kettőse (Koltay Valéria, Külkey László) - Apacs-kettős (Koltay Valéria, Külkey László) 4.) A bécsi asszonyok - Dal: „A banda élén” (Külkey László)
1962. július 8. , Kossuth Rádió 17.10 – 17.40 Magyar Rádió új Lehár-felvételei Részletek: Közreműködik: Németh Marika, Koltay Valéria, Külkey László, Udvardy Tibor, az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András 1.) Pacsirta - Keringő - Juliska belépője (Németh Marika) - Kettős: „A rózsa tudja, senki más” (Németh Marika, Udvardy Tibor) 2.) A drótostót - Pfefferkorn dala (Külkey László) 3.) A három grácia - Dal: „Szív, óh, szív” (Németh Marika) - Toutou és Bouquet kettőse (Koltay Valéria, Külkey László) - Apacs-kettős (Koltay Valéria, Külkey László) 4.) A bécsi asszonyok - Dal: „A banda élén” (Külkey László)
1989 Búbánat 2017-03-20 16:53:03
Ilosfalvy Róbert teljes operettfelvételeiről (az ötvenes évek vége/hatvanas évek első fele) itt és a topicjában többször szót ejtettem, akárcsak a "kései" korszakából való (már újra itthon), a rádióban a nyolcvanas évek elején felvett operettrészleteiről. Pótlásként ideírom, hogy Ilosfalvyval a hatvanas évek elején a rádióban felvettek két Fényes Szabolcs-dalt: a Mayából és a Rigó Jancsi operettből egy-egy operettrészletet. Rádióban elhangzott: 1962. június 29., Kossuth Rádió 15.10.
Ilosfalvy Róbert teljes operettfelvételeiről (az ötvenes évek vége/hatvanas évek első fele) itt és a topicjában többször szót ejtettem, akárcsak a "kései" korszakából való (már újra itthon), a rádióban a nyolcvanas évek elején felvett operettrészleteiről. Pótlásként ideírom, hogy Ilosfalvyval a hatvanas évek elején a rádióban felvettek két Fényes Szabolcs-dalt: a Mayából és a Rigó Jancsi operettből egy-egy operettrészletet. Rádióban elhangzott: 1962. június 29., Kossuth Rádió 15.10.
1988 smaragd 2017-03-20 14:57:01
Magyar Rádió Elhangzott rádióműsor: "Idősebbek hullámhosszán" Operettparádé Kemény Egon műveiből 1. -Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai a) Dal a bon ton-ról (Mezei Mária, Tompa Sándor) b) Kettős (Petress Zsuzsa, Melis György) 2. -Erdődy János: Valahol Délen a) Bolero (Mezei Mária) b) Valahol Délen (Melis György) 3. - Erdődy János: A messzetűnt kedves a) Jelenet és Ámeli dal (László Margit, Simándy József) b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi kórus) 4. -Erdődy János: Komáromi farsang Lilla itt a drága óra (Házy Erzsébet, Ilosfalvi Róbert) (monó) Szerkesztő: Schubert Ferenc
Magyar Rádió Elhangzott rádióműsor: "Idősebbek hullámhosszán" Operettparádé Kemény Egon műveiből 1. -Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai a) Dal a bon ton-ról (Mezei Mária, Tompa Sándor) b) Kettős (Petress Zsuzsa, Melis György) 2. -Erdődy János: Valahol Délen a) Bolero (Mezei Mária) b) Valahol Délen (Melis György) 3. - Erdődy János: A messzetűnt kedves a) Jelenet és Ámeli dal (László Margit, Simándy József) b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi kórus) 4. -Erdődy János: Komáromi farsang Lilla itt a drága óra (Házy Erzsébet, Ilosfalvi Róbert) (monó) Szerkesztő: Schubert Ferenc
1987 Búbánat 2017-03-18 11:53:26
Az előbb megnéztem a Dankó Rádió Facebook oldalát, de még nem tették fel a délelőtt elhangzott operettműsor részletezését. Meghallgattam az adást, ezért jelezni tudom, hogy a hat órakor kezdődő ismétlésben mely operettekből hallunk részleteket: - Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (Km. tbk. Dániel Gábor, Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor...) - Huszka Jenő: Mária főhadnagy - a 2015-ös rádió stúdiófelvétel hanganyagából, vezényel: Kovács János A heti vendég a rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/14/tul-az-operencian-meszaros-janos-elek-11-het/; Mészáros János Elek [/url] agrármérnöki végzettségű tenor.
Az előbb megnéztem a Dankó Rádió Facebook oldalát, de még nem tették fel a délelőtt elhangzott operettműsor részletezését. Meghallgattam az adást, ezért jelezni tudom, hogy a hat órakor kezdődő ismétlésben mely operettekből hallunk részleteket: - Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (Km. tbk. Dániel Gábor, Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor...) - Huszka Jenő: Mária főhadnagy - a 2015-ös rádió stúdiófelvétel hanganyagából, vezényel: Kovács János A heti vendég a rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/14/tul-az-operencian-meszaros-janos-elek-11-het/; Mészáros János Elek [/url] agrármérnöki végzettségű tenor.
1986 Búbánat 2017-03-17 16:49:10
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában délelőtt részleteket hallhattunk Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa „Sybill”-jének 1962-es rádiófelvételéről: - Nyitány (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Nagyherceg és Sybill kettőse: "Hogy van? Hogy van? Fenséges asszonyom.../"Engedelmével, táncra kérném fel..." (Németh Marika, Bende Zsolt és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara) - Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese: „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) - Poire és Charlotte vidám kettőse: „- Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád) Az operettből még egy részlet csendült fel az adásban, Sass Sylvia és Miller Lajos közös, 1976-os rádiófelvételéről: - Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem…” (Km a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) Ma délután 6 órától újra meghallgathatjukezt a rádióadást, benne Jacobi operettjének ismertetett részleteivel.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában délelőtt részleteket hallhattunk Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa „Sybill”-jének 1962-es rádiófelvételéről: - Nyitány (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Nagyherceg és Sybill kettőse: "Hogy van? Hogy van? Fenséges asszonyom.../"Engedelmével, táncra kérném fel..." (Németh Marika, Bende Zsolt és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara) - Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese: „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) - Poire és Charlotte vidám kettőse: „- Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád) Az operettből még egy részlet csendült fel az adásban, Sass Sylvia és Miller Lajos közös, 1976-os rádiófelvételéről: - Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem…” (Km a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) Ma délután 6 órától újra meghallgathatjukezt a rádióadást, benne Jacobi operettjének ismertetett részleteivel.
1985 Búbánat 2017-03-16 14:49:02 [Válasz erre: 242 Búbánat 2008-04-28 00:52:10]
Kapcs. 242. sorszám Ránki György – Innocent Vincze Ernő – Török Rezső: Hölgyválasz – részletek „Bemutatjuk új felvételeinket” 1962. június 20., Kossuth Rádió 21.25 - 22.00 Km.: Németh Marika, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara Vezényel: Bródy Tamás a) „Napfényes táj” (Németh Marika, Bende Zsolt) b) „Pont zárunk” (Rátonyi Róbert) c) „Motor-szám” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert) d) „Kislány” (Németh Marika) e) „A férfi és a nő” (Németh Marika, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert) f) „Bigi-bugi csacsa” csárdás (Zentai Anna, Bende Zsolt) g) „Késő éjjel” (Németh Marika, Bende Zsolt) h) „Az én bűnöm” (Zentai Anna) i) „Mikor a szívemben” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert” Megjegyzem, a „Zenés TV Színház” ugyancsak bemutatta Ránki György zenés komédiáját – 1971-ben készült ez a változat, melynek rendezője Kalmár András, zenei rendezője Ruitner Sándor, dramaturgja Fejes Cecília volt. Tartalom: Téglás Boldizsár, a csókréti Tsz elnöke váratlanul apa lesz. Egy húsz évvel ezelőtti félrelépéséből született lányáról eddig nem is tudott. Apa és lánya egyre többet találkoznak. Boldi elhatározza, hogy Piroskát törvényesen is nevére veszi, de hátra van még bűnbánó vallomása feleségének. A fiatal lánnyal való találkozásnak híre előbb jut feleségének fülébe, mintsem hazatér. Ennek a félreértett helyzetnek köszönhető, hogy nemcsak Örzse asszony, hanem a falu népe is ellene fordul. A Fővárosi Operettszínház 1961. október 12-én mutatta be az operettet, a főbb szerepekben: Fónay Márta, Halassy Marika, Németh Marika, Zentai Anna, Homm Pál, Rátonyi Róbert és Hadics László.
Kapcs. 242. sorszám Ránki György – Innocent Vincze Ernő – Török Rezső: Hölgyválasz – részletek „Bemutatjuk új felvételeinket” 1962. június 20., Kossuth Rádió 21.25 - 22.00 Km.: Németh Marika, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara Vezényel: Bródy Tamás a) „Napfényes táj” (Németh Marika, Bende Zsolt) b) „Pont zárunk” (Rátonyi Róbert) c) „Motor-szám” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert) d) „Kislány” (Németh Marika) e) „A férfi és a nő” (Németh Marika, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert) f) „Bigi-bugi csacsa” csárdás (Zentai Anna, Bende Zsolt) g) „Késő éjjel” (Németh Marika, Bende Zsolt) h) „Az én bűnöm” (Zentai Anna) i) „Mikor a szívemben” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert” Megjegyzem, a „Zenés TV Színház” ugyancsak bemutatta Ránki György zenés komédiáját – 1971-ben készült ez a változat, melynek rendezője Kalmár András, zenei rendezője Ruitner Sándor, dramaturgja Fejes Cecília volt. Tartalom: Téglás Boldizsár, a csókréti Tsz elnöke váratlanul apa lesz. Egy húsz évvel ezelőtti félrelépéséből született lányáról eddig nem is tudott. Apa és lánya egyre többet találkoznak. Boldi elhatározza, hogy Piroskát törvényesen is nevére veszi, de hátra van még bűnbánó vallomása feleségének. A fiatal lánnyal való találkozásnak híre előbb jut feleségének fülébe, mintsem hazatér. Ennek a félreértett helyzetnek köszönhető, hogy nemcsak Örzse asszony, hanem a falu népe is ellene fordul. A Fővárosi Operettszínház 1961. október 12-én mutatta be az operettet, a főbb szerepekben: Fónay Márta, Halassy Marika, Németh Marika, Zentai Anna, Homm Pál, Rátonyi Róbert és Hadics László.
1983 smaragd 2017-03-16 13:46:02 [Válasz erre: 1982 smaragd 2017-03-16 12:13:30]
RUITNER SÁNDOR: "Arckép egy mű tükrében KEMÉNY EGON: "Hatvani diákja" A fenti két részes adás az 1990-es években hangzott el a Magyar Rádióban. A daljáték zenei rendezője sorozatának ebben a részében Kemény Egon zeneszerző művészi pályáját mutatta be, ezen belül zenei részletekkel, emlékekkel, elemzésekkel tette színessé tartalmas és emlékezetes műsorát. A zenei szerkesztő Schubert Ferenc volt.
RUITNER SÁNDOR: "Arckép egy mű tükrében KEMÉNY EGON: "Hatvani diákja" A fenti két részes adás az 1990-es években hangzott el a Magyar Rádióban. A daljáték zenei rendezője sorozatának ebben a részében Kemény Egon zeneszerző művészi pályáját mutatta be, ezen belül zenei részletekkel, emlékekkel, elemzésekkel tette színessé tartalmas és emlékezetes műsorát. A zenei szerkesztő Schubert Ferenc volt.
1982 smaragd 2017-03-16 12:13:30 [Válasz erre: 1981 Búbánat 2017-03-16 11:43:00]
Ruitner Sándor idős korában is szellemileg friss, szeretettel emlékezik régi munkáira, és a művészekre....jó egészséget kívánok neki innen,ha szabad, akkor mások nevében is, talán eljut hozzá!
Ruitner Sándor idős korában is szellemileg friss, szeretettel emlékezik régi munkáira, és a művészekre....jó egészséget kívánok neki innen,ha szabad, akkor mások nevében is, talán eljut hozzá!
1981 Búbánat 2017-03-16 11:43:00 [Válasz erre: 742 Búbánat 2014-12-14 20:16:57]
Kapcs. 742. sorszám Ruitner Sándor nevét gyakran írom le itt a fórumon, hiszen mint dramaturg, zenei rendező, szerkesztő egész sereg opera, operett, rádióoperett, daljáték vagy zenés játék rádiós felvételénél „bábáskodott”; az ötvenes évektől mintegy két évtizeden át a Rádió Dalszínháza bemutatói műsorlapján az ő neve is gyakorta feltűnt. (Később a televízióban folytatta ezt a fontos tevékenységét: a „Zenés TV Színház” produkcióiban és más zenei műsorokban.) Többször idéztem gondolatait a pályájára visszaemlékező rádiós műsoraiból („Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", a „Zenepavilon - a múzsák neveletlen gyermekeivel", az „Operasztárok – operett álarcban”, a „Zenés névjegy”), melyeket a kilencvenes években és a kétezres évek elején készített és sugárzott a rádió, de szóba hoztam szerkesztett és elhangzott műsorportréit is Gyurkovics Máriáról, Házy Erzsébetről, Lehoczky Éváról, Ilosfalvy Róbertről, Udvardy Tiborról, Sárdy Jánosról, Simándy Józsefről, Maleczky Oszkárról vagy éppen Gregor Józsefről. De nemcsak énekművészeknek szentelt figyelmet, hanem karmestereket is (pl. Polgár Tibor, Hidas Frigyes) bemutatott műsorsorozataiban, akárcsak operettkomponistákat (például Lehár Ferencet, Huszka Jenőt és Kemény Egont). Ruitner Sándor érdekes, nosztalgikus írásának címe: „Volt egyszer Dalszínház” címmel jelent meg anno a Rádióújságban. Most találtam egy másik, régi cikket ugyancsak a Rádió és Televízió Újságban (1962. május 14-20.), melyben bemutatnak rádiós személyiségeket, köztük Ruitner Sándort – rádiós nívódíjuk kapcsán: „12 éve került a Rádióba, többirányú zenei tanulmányok és aktív zenélés után. Mint az igazán rádióssá vált muzsikusok jelentős része, ő is forgatóként kezdte a stúdióban. S az évek múltával rendező, majd dramaturg lett. Ha megkérdezzük, miért és hogyan lett zenedrámai szakember, azt válaszolja: azért mert ez akart lenni. Ezért tanult, ezért kísérletezett, ezért figyelt másokat, ezért asszisztált pl. Nádasdy Kálmán mellett sokszor éjszakákba nyújtott munkanapokon. Ma kétféle minőségben is bábája az új műveknek: hol dramaturg, hol rendező, hol mind a kettő egyszemélyben. Az ő gondja az operettek műhelymunkája is, igazi szívügye azonban az opera, mégpedig az új magyar opera, amiről ezt mondja: - Az elmúlt 17 évben született magyar operák szinte kivétel nélkül a rádióból indultak el – Kadosa Pál Huszti Kaland-jától egészen Petrovics Emil C’est la guerre-jéig. És szebbet nem is kívánhat az ember, mint egy új magyar opera dramaturgiai és rendezői munkájáért kitüntetést megkapni. Ezt a nemes, felelősségteljes hagyományt szeretném mind eredményesebben folytatni.” /E. – B. /
Kapcs. 742. sorszám Ruitner Sándor nevét gyakran írom le itt a fórumon, hiszen mint dramaturg, zenei rendező, szerkesztő egész sereg opera, operett, rádióoperett, daljáték vagy zenés játék rádiós felvételénél „bábáskodott”; az ötvenes évektől mintegy két évtizeden át a Rádió Dalszínháza bemutatói műsorlapján az ő neve is gyakorta feltűnt. (Később a televízióban folytatta ezt a fontos tevékenységét: a „Zenés TV Színház” produkcióiban és más zenei műsorokban.) Többször idéztem gondolatait a pályájára visszaemlékező rádiós műsoraiból („Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", a „Zenepavilon - a múzsák neveletlen gyermekeivel", az „Operasztárok – operett álarcban”, a „Zenés névjegy”), melyeket a kilencvenes években és a kétezres évek elején készített és sugárzott a rádió, de szóba hoztam szerkesztett és elhangzott műsorportréit is Gyurkovics Máriáról, Házy Erzsébetről, Lehoczky Éváról, Ilosfalvy Róbertről, Udvardy Tiborról, Sárdy Jánosról, Simándy Józsefről, Maleczky Oszkárról vagy éppen Gregor Józsefről. De nemcsak énekművészeknek szentelt figyelmet, hanem karmestereket is (pl. Polgár Tibor, Hidas Frigyes) bemutatott műsorsorozataiban, akárcsak operettkomponistákat (például Lehár Ferencet, Huszka Jenőt és Kemény Egont). Ruitner Sándor érdekes, nosztalgikus írásának címe: „Volt egyszer Dalszínház” címmel jelent meg anno a Rádióújságban. Most találtam egy másik, régi cikket ugyancsak a Rádió és Televízió Újságban (1962. május 14-20.), melyben bemutatnak rádiós személyiségeket, köztük Ruitner Sándort – rádiós nívódíjuk kapcsán: „12 éve került a Rádióba, többirányú zenei tanulmányok és aktív zenélés után. Mint az igazán rádióssá vált muzsikusok jelentős része, ő is forgatóként kezdte a stúdióban. S az évek múltával rendező, majd dramaturg lett. Ha megkérdezzük, miért és hogyan lett zenedrámai szakember, azt válaszolja: azért mert ez akart lenni. Ezért tanult, ezért kísérletezett, ezért figyelt másokat, ezért asszisztált pl. Nádasdy Kálmán mellett sokszor éjszakákba nyújtott munkanapokon. Ma kétféle minőségben is bábája az új műveknek: hol dramaturg, hol rendező, hol mind a kettő egyszemélyben. Az ő gondja az operettek műhelymunkája is, igazi szívügye azonban az opera, mégpedig az új magyar opera, amiről ezt mondja: - Az elmúlt 17 évben született magyar operák szinte kivétel nélkül a rádióból indultak el – Kadosa Pál Huszti Kaland-jától egészen Petrovics Emil C’est la guerre-jéig. És szebbet nem is kívánhat az ember, mint egy új magyar opera dramaturgiai és rendezői munkájáért kitüntetést megkapni. Ezt a nemes, felelősségteljes hagyományt szeretném mind eredményesebben folytatni.” /E. – B. /
1980 Búbánat 2017-03-14 14:14:20 [Válasz erre: 265 Búbánat 2008-04-30 08:24:06]
Kapcs.: 265. sorszám Iszaak Dunajevszkij: Az aranyvölgy - keresztmetszet Kiegészítés Rádiós bemutató: 1962. április 24., Kossuth Rádió 18.00 – 19.00 Az operettet bemutatja: Rácz György Az összekötőszöveget elmondja: Kállai Ilona és Dömsödi János Km.: Fábry Edit, László Margit, Neményi Lili, Baksay Árpád, Melis György, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Vincze Ottó
Kapcs.: 265. sorszám Iszaak Dunajevszkij: Az aranyvölgy - keresztmetszet Kiegészítés Rádiós bemutató: 1962. április 24., Kossuth Rádió 18.00 – 19.00 Az operettet bemutatja: Rácz György Az összekötőszöveget elmondja: Kállai Ilona és Dömsödi János Km.: Fábry Edit, László Margit, Neményi Lili, Baksay Árpád, Melis György, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Vincze Ottó
1979 Búbánat 2017-03-14 14:07:51 [Válasz erre: 268 Búbánat 2008-04-30 08:25:55]
Kapcs.: 268. sorszám: Jurij Miljutyin: Havasi kürt Kiegészítés A rádiófelvétel részletei először az 1950-es évek elején hangzottak fel a rádióban, majd utóbb – dialógusok hozzáírásával – az operett keresztmetszete is elkészült a stúdióban. Az összekötőszöveget írta: Innocent-Vincze Ernő Rendező: Rácz György Km. a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara. Vezényel: Várady László Szereposztás: Paraszja – Szilvássy Margit (próza: Fónay Márta) Vaszilina – Osváth Júlia (Bánki Zsuzsa) Alekszej – Melis Görgy (Ujlaki László) Oleszja – Zentai Anna Mikola – Szabó Miklós (Szabó Gyula) Kruppa – Makláry János Szuszik – Rátonyi Róbert Antonák – Maleczky Oszkár Prokop – Szoó György
Kapcs.: 268. sorszám: Jurij Miljutyin: Havasi kürt Kiegészítés A rádiófelvétel részletei először az 1950-es évek elején hangzottak fel a rádióban, majd utóbb – dialógusok hozzáírásával – az operett keresztmetszete is elkészült a stúdióban. Az összekötőszöveget írta: Innocent-Vincze Ernő Rendező: Rácz György Km. a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara. Vezényel: Várady László Szereposztás: Paraszja – Szilvássy Margit (próza: Fónay Márta) Vaszilina – Osváth Júlia (Bánki Zsuzsa) Alekszej – Melis Görgy (Ujlaki László) Oleszja – Zentai Anna Mikola – Szabó Miklós (Szabó Gyula) Kruppa – Makláry János Szuszik – Rátonyi Róbert Antonák – Maleczky Oszkár Prokop – Szoó György
1978 Búbánat 2017-03-13 17:01:08 [Válasz erre: 248 Búbánat 2008-04-28 00:55:27]
Kapcs. 248. sorszám bejegyzéshez Kiegészítés Buday Dénes – Babay József: Csodatükör - részletek A rádiófelvétel bemutatója: 1962. március 10. Km.: Lehoczky Éva, Palócz László, valamint az MRT szimfonikus zenekara Vezényel: Bánfalvy Miklós a) Nyitány b) Katalin dala (Lehoczky Éva) c) Kettős: „csárdás” (Lehoczky Éva, Palócz László) d) István dala: „Márvány medre” (Palócz László) e) Katalin és István kettőse ((Lehoczky Éva, Palócz László) f) Balettzene g) Katalin és István kettőse: „Tenéked adom a lelkem” (Lehoczky Éva, Palócz László) [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/babay-jozsef-csodatukor-609065; Buday Dénes (1890. okt. 8.– 1963. okt. 19.): Csodatükör - kísérőzene [/url] Babay József darabjának 1937-es Nemzeti Színház-beli bemutatójához. Ismertető füzet. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Korabeli hirdetésekkel. A Globus mélynyomása, Budapest. SZERZŐ: Babay József FOTÓZTA: Vajda M. Pál Nemzeti Színház (Budapest) Tűzött kötés , 44 oldal Nyelv: Magyar Méret: 16 cm x 12 cm ELŐSZÓ „Buday Dénes barátomnak, a Csodatűkőr zeneszerzőjének van egy szénfeketeszemű, gyönyörű kisfia, a Dini. Dini ötéves múlt, most az ősszel lesz első elemista, rendkívül élénk fantáziájú gyermek, akinek kis képe szinte kivirágzik, ha mesét hall. Ő volt az én próbapublikumom... Amikor ugyanis, - ahogy mondani szokták, - megérett bennem a thema és megírtam a darab vázlatát, a sűrü sorok fölé odaillesztettem a címet: Csodatükör, mesejáték 3 felvonásban. Ha már egyszer mesejáték, bizony igazi meséjének is kell lennie. Egy alkalommal Badayéknál hozzám simult a kis Dini: - Te Babaykám, (nagyon benső s „felnőtt" barátságban élünk), légy oly jó, mesélj nekem! - Kérlek szépen Budaykám, - válaszoltam s elmeséltem a Csodatükör tartalmát.. Úgy, ahogy azt gyermeknek a gyermek nyelvén mesélni kell. Rendkívül figyelemmel hallgatta. Napokig beszélt a tükör fehér és fekete királyáról. Egyszer csak azt mondja az apja: - Te Jóska. Mi a csoda az a csodatükör? A fiam szakadatlan arra kér, hogy vegyek neki egyet. - Micsoda? Egy zenés magyar mesejáték címe. - Ki csinálta a zenéjét? - Te fogod csinálni, ha kedved van hozzá - válaszoltam. Elmondottam a mesét. Nem szerénytelenség: nagyon tetszett. Két hét múlva már a Balaton mellett voltunk és dolgoztunk. Aztán a Nemzetibe mentünk és - dolgoztunk Németh Antal dr. igazgató úr vezetése mellett. Így jutottunk idáig, hogy az igen tisztelt Publikum itt ül a nézőtéren és - Kérem alássan... Ha a darab nem tetszik, ne csak engem méltóztassanak szidni, hanem Budayt is... Nem a kis Budayt, a Dinit, hanem a nagyot.”
Kapcs. 248. sorszám bejegyzéshez Kiegészítés Buday Dénes – Babay József: Csodatükör - részletek A rádiófelvétel bemutatója: 1962. március 10. Km.: Lehoczky Éva, Palócz László, valamint az MRT szimfonikus zenekara Vezényel: Bánfalvy Miklós a) Nyitány b) Katalin dala (Lehoczky Éva) c) Kettős: „csárdás” (Lehoczky Éva, Palócz László) d) István dala: „Márvány medre” (Palócz László) e) Katalin és István kettőse ((Lehoczky Éva, Palócz László) f) Balettzene g) Katalin és István kettőse: „Tenéked adom a lelkem” (Lehoczky Éva, Palócz László) [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/babay-jozsef-csodatukor-609065; Buday Dénes (1890. okt. 8.– 1963. okt. 19.): Csodatükör - kísérőzene [/url] Babay József darabjának 1937-es Nemzeti Színház-beli bemutatójához. Ismertető füzet. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Korabeli hirdetésekkel. A Globus mélynyomása, Budapest. SZERZŐ: Babay József FOTÓZTA: Vajda M. Pál Nemzeti Színház (Budapest) Tűzött kötés , 44 oldal Nyelv: Magyar Méret: 16 cm x 12 cm ELŐSZÓ „Buday Dénes barátomnak, a Csodatűkőr zeneszerzőjének van egy szénfeketeszemű, gyönyörű kisfia, a Dini. Dini ötéves múlt, most az ősszel lesz első elemista, rendkívül élénk fantáziájú gyermek, akinek kis képe szinte kivirágzik, ha mesét hall. Ő volt az én próbapublikumom... Amikor ugyanis, - ahogy mondani szokták, - megérett bennem a thema és megírtam a darab vázlatát, a sűrü sorok fölé odaillesztettem a címet: Csodatükör, mesejáték 3 felvonásban. Ha már egyszer mesejáték, bizony igazi meséjének is kell lennie. Egy alkalommal Badayéknál hozzám simult a kis Dini: - Te Babaykám, (nagyon benső s „felnőtt" barátságban élünk), légy oly jó, mesélj nekem! - Kérlek szépen Budaykám, - válaszoltam s elmeséltem a Csodatükör tartalmát.. Úgy, ahogy azt gyermeknek a gyermek nyelvén mesélni kell. Rendkívül figyelemmel hallgatta. Napokig beszélt a tükör fehér és fekete királyáról. Egyszer csak azt mondja az apja: - Te Jóska. Mi a csoda az a csodatükör? A fiam szakadatlan arra kér, hogy vegyek neki egyet. - Micsoda? Egy zenés magyar mesejáték címe. - Ki csinálta a zenéjét? - Te fogod csinálni, ha kedved van hozzá - válaszoltam. Elmondottam a mesét. Nem szerénytelenség: nagyon tetszett. Két hét múlva már a Balaton mellett voltunk és dolgoztunk. Aztán a Nemzetibe mentünk és - dolgoztunk Németh Antal dr. igazgató úr vezetése mellett. Így jutottunk idáig, hogy az igen tisztelt Publikum itt ül a nézőtéren és - Kérem alássan... Ha a darab nem tetszik, ne csak engem méltóztassanak szidni, hanem Budayt is... Nem a kis Budayt, a Dinit, hanem a nagyot.”
1977 Búbánat 2017-03-13 16:31:15 [Válasz erre: 244 Búbánat 2008-04-28 00:52:57]
Bródy Tamás – Gombos László: Nílusparti randevú A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. február 3. Kossuth rádió, 20.35 – 22.00 Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Tánczenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara (karigazgató: Virány László) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Vera – Petress Zsuzsa Mr. Salama – Udvardy Tibor (Benkő Gyula: próza) Mrs Salama – Mezei Mária Kende – Gálcsiki János Kovács – Pagonyi János Darvas – Horváth Jenő Feri bácsi – Homm Pál Mr. Husszein - Radnay György (Próza: Basilides Zoltán) A rádiófelvételről nyilatkozik a zeneszerző a bemutató előtt az RTV Újságnak: „A szombaton bemutatásra kerülő Nílusparti randevú c. rádióoperettről a zeneszerzővel – Bródy Tamással – beszélgettünk. - Szerzőtársam, Gombos László már több jó szövegkönyvet írt a Rádió számára, úgy érzem ez a mostani, a „Nílusparti randevú” is méltán számíthat sikerre – mondja bevezetésként. – A történet – mint í címéből sejteni lehet – részben a Közel-Keleten, részben pedig Budapesten játszódik. Érdekessége, hogy alapötlete – gazdag közel-keleti üzletember és pesti dolgozó lány szerelme és házassága – nem írói fantázia eredménye, hanem igaz történet. De azt hiszem elég, ha a bemutató előtt csak ennyit árulok el. - Igen, de a zenéről talán többet tudhatunk meg, anélkül, hogy ezzel elébevágnánk a bemutatónak… - Zenéjének megkomponálására szívesen vállalkoztam, mert sokrétű, izgalmas feladatot jelentett. Az a célkitűzés lebegett előttem, hogy mai, korszerű operettet írjak, tehát nem zenés vígjátékot, nem musical comedy-t, sőt nem is daljátékot a szó hagyományos értelmében. Bármennyire is kínálkozott a lehetőség, nem igyekeztem a történet ürügyén vélt vagy valódi keleti zenét írni, csak ott közeledtem ehhez a hangvételhez, ahol azt a jelenetek helye, hangulata feltétlenül indokolta. Óvakodtam a keresett exotikumtól, mert ez heterogén zenei anyagot eredményezett volna. Szépenhangzó, fülbemászó operettzenét igyekeztem írni, és az operett hagyományos felépítésének, szabályainak tiszteletbentartása mellett a műfaj korszerű megoldásaira törekedtem. - Megítélése szerint hogy sikerült a felvétel? - Zeneszerzői- s egyben karmesteri – elképzeléseim – Ruitner Sándor zenei és Rácz György prózai rendezők teljes művészi megértésével találkozott. Hálával és szeretettel gondolok a két énekes főszereplőre, Petress Zsuzsára és Udvardy Tiborra, akik kitűnő művészettel és példátlan lelkesedéssel vették ki részüket a produkcióból.” / Zs. P. /
Bródy Tamás – Gombos László: Nílusparti randevú A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. február 3. Kossuth rádió, 20.35 – 22.00 Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Tánczenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara (karigazgató: Virány László) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Vera – Petress Zsuzsa Mr. Salama – Udvardy Tibor (Benkő Gyula: próza) Mrs Salama – Mezei Mária Kende – Gálcsiki János Kovács – Pagonyi János Darvas – Horváth Jenő Feri bácsi – Homm Pál Mr. Husszein - Radnay György (Próza: Basilides Zoltán) A rádiófelvételről nyilatkozik a zeneszerző a bemutató előtt az RTV Újságnak: „A szombaton bemutatásra kerülő Nílusparti randevú c. rádióoperettről a zeneszerzővel – Bródy Tamással – beszélgettünk. - Szerzőtársam, Gombos László már több jó szövegkönyvet írt a Rádió számára, úgy érzem ez a mostani, a „Nílusparti randevú” is méltán számíthat sikerre – mondja bevezetésként. – A történet – mint í címéből sejteni lehet – részben a Közel-Keleten, részben pedig Budapesten játszódik. Érdekessége, hogy alapötlete – gazdag közel-keleti üzletember és pesti dolgozó lány szerelme és házassága – nem írói fantázia eredménye, hanem igaz történet. De azt hiszem elég, ha a bemutató előtt csak ennyit árulok el. - Igen, de a zenéről talán többet tudhatunk meg, anélkül, hogy ezzel elébevágnánk a bemutatónak… - Zenéjének megkomponálására szívesen vállalkoztam, mert sokrétű, izgalmas feladatot jelentett. Az a célkitűzés lebegett előttem, hogy mai, korszerű operettet írjak, tehát nem zenés vígjátékot, nem musical comedy-t, sőt nem is daljátékot a szó hagyományos értelmében. Bármennyire is kínálkozott a lehetőség, nem igyekeztem a történet ürügyén vélt vagy valódi keleti zenét írni, csak ott közeledtem ehhez a hangvételhez, ahol azt a jelenetek helye, hangulata feltétlenül indokolta. Óvakodtam a keresett exotikumtól, mert ez heterogén zenei anyagot eredményezett volna. Szépenhangzó, fülbemászó operettzenét igyekeztem írni, és az operett hagyományos felépítésének, szabályainak tiszteletbentartása mellett a műfaj korszerű megoldásaira törekedtem. - Megítélése szerint hogy sikerült a felvétel? - Zeneszerzői- s egyben karmesteri – elképzeléseim – Ruitner Sándor zenei és Rácz György prózai rendezők teljes művészi megértésével találkozott. Hálával és szeretettel gondolok a két énekes főszereplőre, Petress Zsuzsára és Udvardy Tiborra, akik kitűnő művészettel és példátlan lelkesedéssel vették ki részüket a produkcióból.” / Zs. P. /
1976 Búbánat 2017-03-13 16:28:12 [Válasz erre: 238 Búbánat 2008-04-28 00:50:12]
Kapcs. 238. sorszámhoz Szirmai Albert – Kristóf Károly: Tabáni legenda - részletek A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Km.: Petress Zsuzsa, Szilvássy Margit, Fekete Pál, Palócz László, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Kamarazenekara Vezényel: Bródy Tamás a.) Gitár Panni belépője (Szilvássy Margit b.) Panni és Balázs szerelmi kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László) c.) Dal a serről (Fekete Pál) d.) Minka és Flórián kettőse (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert) e.) Minka belépője (Petress Zsuzsa) f.) Kuplé (Fekete Pál) g.) Panni és Balázs kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László)
Kapcs. 238. sorszámhoz Szirmai Albert – Kristóf Károly: Tabáni legenda - részletek A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Km.: Petress Zsuzsa, Szilvássy Margit, Fekete Pál, Palócz László, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Kamarazenekara Vezényel: Bródy Tamás a.) Gitár Panni belépője (Szilvássy Margit b.) Panni és Balázs szerelmi kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László) c.) Dal a serről (Fekete Pál) d.) Minka és Flórián kettőse (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert) e.) Minka belépője (Petress Zsuzsa) f.) Kuplé (Fekete Pál) g.) Panni és Balázs kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László)
1975 Andante Spianato 2017-03-13 02:30:23 [Válasz erre: 1972 Búbánat 2017-03-12 13:59:26]
Így, ahogy mondod. Csodálatos talentum....ember! Könnyes a szemem.
Így, ahogy mondod. Csodálatos talentum....ember! Könnyes a szemem.
1974 Búbánat 2017-03-12 14:11:14 [Válasz erre: 1972 Búbánat 2017-03-12 13:59:26]
"kilencedik évtizedének elején"
"kilencedik évtizedének elején"
1972 Búbánat 2017-03-12 13:59:26
A Dankó Rádió hullámhosszán a mai emlékező adással utolsó napjához érkezett el a Nagy Ibolya szerkesztette Lehoczky Éva-emlékhét, melynek során a tavaly decemberben 91 éves korában tragikusan elhunyt kiváló koloratúrszoprán operaénekesre emlékeztek pályatársak ( Ötvös Csilla, Palcsó Sándor, Kalmár Magda, Sólyom-Nagy Sándor,) továbbá archív hangfelvételekről magát Lehoczky Évát is hallhattuk beszélni a rádióban vele készült riport-műsorokból: Petress István és Boros Attila rádiós szerkesztők vendége volt a stúdióban a nyolcvanas évek elején sugárzott adásokban. E riportokból kaptunk bejátszásokat a hét folyamán a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsorában. A Lehoczky Évára emlékező utolsó adásnapon kizárólag Boross Attila karmester, rádiós zenei szerkesztő, műsorvezető által 1981-ben készített stúdióbeszélgetésből – a pénteki adás után ismét - hangzottal el részletek. Ennek a rádiós műsornak a címe volt: „Saját hangja, vigye haza” ) Lehoczky Éva Boros Attilának mesélt gyermekkoráról, boldog, kiegyensúlyozott életéről; a meghatározó első zenei élményekről, melyek érték a rádióból is; a korabeli gramofon lemezekről hallott angolszász könnyűzenei felvételekről. Édesanyja is szépen énekelt, nővére nagybőgőzött. Említette motivációit, képességeit (az ének mellett, fütyült, gitározott, timpanizott), a debreceni Svetits zenei általános iskola és gimnáziumba járt, ahol az énekkarban már énekelt. Később, mivel szerény körülmények között nevelkedett, hogy kis jövedelemhez jusson, egy női zenekarban dobolt, (Az ország első női timpanistája volt, több zenekarban is ütőzött: Rádiózenekar, MÁV szimfonikusok, Postás zenekar… ) A főiskolai évek alatt olyan nagyszerű tanárai voltak, mint például Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Weiner Leó – akiktől nagyon sokat lehetett tanulni. Már az akadémiai tanulmányai idején sűrűn járt Operába, ahol a III. emelet lépcsőjéről csodálta az akkor szereplő kiváló művészeket. Az első rádiófelvétele az ötvenes évek elején egy olyan dal volt, melyben fütyülnie kellett, ezt a felvételt most meghallgathattuk a műsorban, csakúgy mint azt a Majláth Júlia-szerzeményt, melyet ketten együtt írtak és ugyancsak fütyül benne. A dal címe: Dalol a kismadár (Km. a Stúdió 11). Nagy sikere volt ennek a dalnak, később is, sok koncertjén előadta. 1956-ban végzett a Zeneakadémián, elsőként az Operettszínház szerződtette, kevés feladatot kapott, nem érezte ott jól magát, de hívták Egerbe, ahol aztán művészete kiteljesedett. Sok primadonna-szerepet is kapott a színházban, ott tanulta meg a szakmát, a színpadi mozgást, de a jelmez varrása, a maszk készítése, és minden más dolog is érdekelte, ami a színpadhoz kapcsolta. Kiváló rendezőkkel dolgozhatott együtt, akiktől rengeteg hasznos ismeretet kapott. Abban az időben nagyszerű társulat volt az egrieké, magas színvonalon játszottak, és jó kollektívát, közösséget alkottak. Énektanára ajánlására hagyta ott az operettet, lehetőséget kapott külföldön, az NDK-ban Harry Kupfer társulatában bemutatkozni: a Karl Marx Stadt-i (ma Chemnitz) operaházában sok jó szerepet megtanult és elénekelt, kitűnt tehetségével. Két év után hazatérve itthon a Szegedi Nemzeti Színház operatagozatához került, jöttek az újabb szerepek (Lammermoori Lucia, Sarolta, Hoffmann meséi), de már hívták és szerződést kapott a Magyar Állami Operaházba. (És később onnan járt vissza már vendégként Szegedre.) Ahol csak megfordult, mindenhol elénekelhette az Éj királynője-szerepet Mozart operájában. Közben Drezdába is visszahívták. Kinyíltak előtte a határok: szinte az egész Európát beutazta, fellépett a Szovjetunióban, NSZK-ban és Nyugat-Európa csaknem minden országában megfordult, sőt, eljutott Kanadába is. Sokan szerették, de voltak kollégák, akik féltékenyek, irigyek voltak sikereire és igyekeztek „betenni” neki, de ezzel csak „öngólt” értek el… - tette hozzá. Lehoczky Éva rádiósfelvételei közül a mai műsor-összeállításban nem operettekből hangzottak el részletek. Két operából hallottunk egy-egy bravúráriát: Júlia első felvonásbeli áriája Gounod Rómeó és Júliájából; Az Éj királynő áriája A -varázsfuvolából, ugyancsak az első felvonásból. Annak idején az Éj királynője-ária elő-meghallgatása után közvetlenül mondta neki Ferencsik János, az operaházi felújítás karmestere: ezt az áriát olyan művészi szinten tudja, hogy most „a karmester az énekes után megy…” – emlékezett vissza erre az epizódra Lehoczky Éva. A Dankó Rádió Lehoczky Évára emlékező műsorában a riportbejátszásokat meg-megszakították az említett operaáriák meg a „fütyülős”-dalok mellett a kolratúrszoprán további könnyűzenei rádiós felvételei, melyek közül elhangzott még: - Buday Dénes – Ságodi József: A szobám falán (Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Gyulai Gaál János) - Cole Porter: Easy to Love (a dalszöveg kevert németül és angolul) - Balassa P. Tamás: Tiszaparti táj (Magyar Rádió Esztrádzenekara, a karmester: Bródy Tamás) Lehoczky Éva örömmel újságolta Boros Attilának a műsorában, hogy mint már nyugdíjas énekművészt behívta az Operába Turpinszky Béla és felajánlotta neki, állítson össze az elmúlt húsz év szerepeiből egy koncertre való ária- és dalcsokrot, és a nyáron felléphet majd ezzel a produkcióval az Operában. Teljesen szabad kezet kap a program összeállításához… A Boros Attilával folytatott beszélgetés végén Lehoczky Éva – aki idén márciusban élte volna meg 92. születése napját - a következő mondatokban foglalta össze hitvallását : „Nagyon sokat énekeltem. Nincs hiányérzetem. Boldog vagyok. Úgy érzem, hogy a feladatomat elvégeztem. Eszményképem Albert Schweitzer – aki az embereknek nemcsak testét, hanem a lelkét is gyógyította. És a mi feladatunk is az, azt hiszem, hogy a léleknek valami élményt tudjunk adni, hogy a test is jól érezze magát.” Azt hiszem, mindnyájan, akik ezen a héten végighallgattuk a Lehoczky Évára emlékező műsorsorozatot, hatalmas élményekben részesültünk! Köszönjük Nagy Ibolyának ezt az archív hangfelvételekből összeállított Lehoczky Éva-portrét! Egy csodálatos, ragyogó, hosszú pályát, gazdag életutat hátrahagyott operaénekestől vettünk felvételeivel búcsút, aki a kilencedik évtizedét megélve, tragikus körülmények között hagyott itt bennünket az elmúlt év végén. Emléke köztünk marad, amit a sok-sok hangfelvétele is őriz és sugározza, idézi meg lényét, énekművészetét.
A Dankó Rádió hullámhosszán a mai emlékező adással utolsó napjához érkezett el a Nagy Ibolya szerkesztette Lehoczky Éva-emlékhét, melynek során a tavaly decemberben 91 éves korában tragikusan elhunyt kiváló koloratúrszoprán operaénekesre emlékeztek pályatársak ( Ötvös Csilla, Palcsó Sándor, Kalmár Magda, Sólyom-Nagy Sándor,) továbbá archív hangfelvételekről magát Lehoczky Évát is hallhattuk beszélni a rádióban vele készült riport-műsorokból: Petress István és Boros Attila rádiós szerkesztők vendége volt a stúdióban a nyolcvanas évek elején sugárzott adásokban. E riportokból kaptunk bejátszásokat a hét folyamán a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsorában. A Lehoczky Évára emlékező utolsó adásnapon kizárólag Boross Attila karmester, rádiós zenei szerkesztő, műsorvezető által 1981-ben készített stúdióbeszélgetésből – a pénteki adás után ismét - hangzottal el részletek. Ennek a rádiós műsornak a címe volt: „Saját hangja, vigye haza” ) Lehoczky Éva Boros Attilának mesélt gyermekkoráról, boldog, kiegyensúlyozott életéről; a meghatározó első zenei élményekről, melyek érték a rádióból is; a korabeli gramofon lemezekről hallott angolszász könnyűzenei felvételekről. Édesanyja is szépen énekelt, nővére nagybőgőzött. Említette motivációit, képességeit (az ének mellett, fütyült, gitározott, timpanizott), a debreceni Svetits zenei általános iskola és gimnáziumba járt, ahol az énekkarban már énekelt. Később, mivel szerény körülmények között nevelkedett, hogy kis jövedelemhez jusson, egy női zenekarban dobolt, (Az ország első női timpanistája volt, több zenekarban is ütőzött: Rádiózenekar, MÁV szimfonikusok, Postás zenekar… ) A főiskolai évek alatt olyan nagyszerű tanárai voltak, mint például Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Weiner Leó – akiktől nagyon sokat lehetett tanulni. Már az akadémiai tanulmányai idején sűrűn járt Operába, ahol a III. emelet lépcsőjéről csodálta az akkor szereplő kiváló művészeket. Az első rádiófelvétele az ötvenes évek elején egy olyan dal volt, melyben fütyülnie kellett, ezt a felvételt most meghallgathattuk a műsorban, csakúgy mint azt a Majláth Júlia-szerzeményt, melyet ketten együtt írtak és ugyancsak fütyül benne. A dal címe: Dalol a kismadár (Km. a Stúdió 11). Nagy sikere volt ennek a dalnak, később is, sok koncertjén előadta. 1956-ban végzett a Zeneakadémián, elsőként az Operettszínház szerződtette, kevés feladatot kapott, nem érezte ott jól magát, de hívták Egerbe, ahol aztán művészete kiteljesedett. Sok primadonna-szerepet is kapott a színházban, ott tanulta meg a szakmát, a színpadi mozgást, de a jelmez varrása, a maszk készítése, és minden más dolog is érdekelte, ami a színpadhoz kapcsolta. Kiváló rendezőkkel dolgozhatott együtt, akiktől rengeteg hasznos ismeretet kapott. Abban az időben nagyszerű társulat volt az egrieké, magas színvonalon játszottak, és jó kollektívát, közösséget alkottak. Énektanára ajánlására hagyta ott az operettet, lehetőséget kapott külföldön, az NDK-ban Harry Kupfer társulatában bemutatkozni: a Karl Marx Stadt-i (ma Chemnitz) operaházában sok jó szerepet megtanult és elénekelt, kitűnt tehetségével. Két év után hazatérve itthon a Szegedi Nemzeti Színház operatagozatához került, jöttek az újabb szerepek (Lammermoori Lucia, Sarolta, Hoffmann meséi), de már hívták és szerződést kapott a Magyar Állami Operaházba. (És később onnan járt vissza már vendégként Szegedre.) Ahol csak megfordult, mindenhol elénekelhette az Éj királynője-szerepet Mozart operájában. Közben Drezdába is visszahívták. Kinyíltak előtte a határok: szinte az egész Európát beutazta, fellépett a Szovjetunióban, NSZK-ban és Nyugat-Európa csaknem minden országában megfordult, sőt, eljutott Kanadába is. Sokan szerették, de voltak kollégák, akik féltékenyek, irigyek voltak sikereire és igyekeztek „betenni” neki, de ezzel csak „öngólt” értek el… - tette hozzá. Lehoczky Éva rádiósfelvételei közül a mai műsor-összeállításban nem operettekből hangzottak el részletek. Két operából hallottunk egy-egy bravúráriát: Júlia első felvonásbeli áriája Gounod Rómeó és Júliájából; Az Éj királynő áriája A -varázsfuvolából, ugyancsak az első felvonásból. Annak idején az Éj királynője-ária elő-meghallgatása után közvetlenül mondta neki Ferencsik János, az operaházi felújítás karmestere: ezt az áriát olyan művészi szinten tudja, hogy most „a karmester az énekes után megy…” – emlékezett vissza erre az epizódra Lehoczky Éva. A Dankó Rádió Lehoczky Évára emlékező műsorában a riportbejátszásokat meg-megszakították az említett operaáriák meg a „fütyülős”-dalok mellett a kolratúrszoprán további könnyűzenei rádiós felvételei, melyek közül elhangzott még: - Buday Dénes – Ságodi József: A szobám falán (Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Gyulai Gaál János) - Cole Porter: Easy to Love (a dalszöveg kevert németül és angolul) - Balassa P. Tamás: Tiszaparti táj (Magyar Rádió Esztrádzenekara, a karmester: Bródy Tamás) Lehoczky Éva örömmel újságolta Boros Attilának a műsorában, hogy mint már nyugdíjas énekművészt behívta az Operába Turpinszky Béla és felajánlotta neki, állítson össze az elmúlt húsz év szerepeiből egy koncertre való ária- és dalcsokrot, és a nyáron felléphet majd ezzel a produkcióval az Operában. Teljesen szabad kezet kap a program összeállításához… A Boros Attilával folytatott beszélgetés végén Lehoczky Éva – aki idén márciusban élte volna meg 92. születése napját - a következő mondatokban foglalta össze hitvallását : „Nagyon sokat énekeltem. Nincs hiányérzetem. Boldog vagyok. Úgy érzem, hogy a feladatomat elvégeztem. Eszményképem Albert Schweitzer – aki az embereknek nemcsak testét, hanem a lelkét is gyógyította. És a mi feladatunk is az, azt hiszem, hogy a léleknek valami élményt tudjunk adni, hogy a test is jól érezze magát.” Azt hiszem, mindnyájan, akik ezen a héten végighallgattuk a Lehoczky Évára emlékező műsorsorozatot, hatalmas élményekben részesültünk! Köszönjük Nagy Ibolyának ezt az archív hangfelvételekből összeállított Lehoczky Éva-portrét! Egy csodálatos, ragyogó, hosszú pályát, gazdag életutat hátrahagyott operaénekestől vettünk felvételeivel búcsút, aki a kilencedik évtizedét megélve, tragikus körülmények között hagyott itt bennünket az elmúlt év végén. Emléke köztünk marad, amit a sok-sok hangfelvétele is őriz és sugározza, idézi meg lényét, énekművészetét.
1971 Búbánat 2017-03-11 11:58:39
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló műsorát e héten teljes egészében a tavaly decemberben elhunyt operaénekes, Lehoczky Éva emlékének szenteli. A mai adásban Lehoczky Éva emlékét egy archív rádióriport részletei idézték meg abból a beszélgetésből, melyet Petress István szerkesztő-riporter, a Magyar Rádió főmunkatársa készített a koloratúrszopránnal a nyolcvanas évek közepén, Pihenőidő című műsorában. Lehoczky Éva szólt arról, hogy különleges, magas fekvésű szopránjára mennyi dalszerző, zeneszerző komponált neki számokat vagy hangszerelt át számára más szerzőktől, eredetileg más énekhangra írt szólamokat, és olykor külön kadenciákat is hozzáírtak szólamába a dal elejére és/vagy végére. Ennek illusztrálásaként felcsendültek a rádióban: - Agustín Lara Granada című híres dal szoprán hangra hangszerelt változata Lehoczky Éva előadásában, stúdiófelvételről (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara Gyulai Gaál János vezényletével). - Alberto Pestalozza – Salver Béla: Csiribiribin – ez a bravúrszám Lehoczky Éva interpetálásában, a kadenciákkal, tökéletesen bemutatja Lehoczky Éva bámulatos énekhangjának kiváló adottságait, a szépséges, ragyogó koloritját, technikai-művészi oldalát! (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Hidas Frigyes) - Giuseppe Verdi: A szicíliai vecsernye – Elena bolerója az V. felvonásból (Lehoczky Évát a Honvéd Központi Zenekar kíséri, a karmester: Görgei György) Lehoczky Éva elmondta, hogy több mint ezer előadásszám/felvétel áll mögötte, de sohasem a mennyiség számított neki, hanem mindig is a minőség nála a fontos szempont. Petress István a riportban rákérdezett Lehoczky Éva lakásának szobája falán függő sok-sok kis tárgyi emlékre – megtudhattuk, hogy a nagyvilágban, ahol megfordult, mindenhonnan hazahozott egy-egy kis apró emléket, melyekkel már tele van a fal, sokszor át kell rendeznie a tárgyak sokaságát ha újabb darabok kerülnek közéjük… A beszélgetés során Lehoczky Éva kitért arra, hogy énekpályáján előadóestjeit olykor színesíthette más művészi képességeinek bemutatásával: fütyült, gitározott és ha alkalma nyílt rá, az üstdobot is használta (tudható róla,hogy az ének- mellett az ütőstanszéket is elvégezte a Zeneakadémián). Mint hozzátette: „nem volt unalmas az életem, nagyon örülök, hogy ilyen lett.” Szóba került Sárdy János emléke is. Lehoczky Évának egyik legkedvesebb színpadi partnere volt, akivel a rádióban is több felvételen énekelt együtt. Felelevenített egy kedves kis történetet vele kapcsolatosan: a tenor kocsiján utaztak egy vidéki fellépésre, és késésben voltak, de Sárdy igencsak cammogott, és Lehoczky hiába próbálta nógatni gyorsabb tempóra, de ő nem hagyta magát kizökkenteni saját vezetési tempójából, szabadkozva utalt arra, a fő, hogy épségben odaérjenek… Sárdy János emlékét is idézte három bejátszott részlet arról a János vitéz-stúdiófelvételről, mely Lehoczky Éva első teljes daljátékfelvétele volt a rádióban. Házy Erzsébet (Iluska), Sárdy János (Jancsi), Palló Imre (Bagó), Szakács Sándor (Francia király) mellett ő volt a francia királylány – Polgár Tibor nemcsak vezényelte a zenekart, de a hangszerelést is kissé "átfésülte", és Kacsóh-daljátékába külön kadenciákat is beírt Lehoczkynak, a francia királykisasszony énekszámába. (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05) - Jelenet a II. felvonásból (Lehoczky Éva, Sárdy János és a Földényi-kórus) - A francia királylány dala: „Ó, csak ne volnék gyönge leányka” (Lehoczky Éva és a Földényi-kórus) - Finálé a II. felvonásból – benne: János vitéz visszautasítja a francia királykisasszony kezét; amikor felhangzik Bagó Iluskát sirató dala: „Egy rózsaszál szebben beszél…” és énekli, hogy „Nyugszik a csendes temetőben, szemét lezárta a halál..” – óhatatlan, hogy ne gondoljak a daljátékban szereplő – már eltávozott - művészekre – köztük e fináléban éneklő Lehoczky Évára is, akit utolsóként, tavaly december 6-án ragadott magával az értelmetlen halál. A délelőtt elhangzott adás 18 órától újra meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán és online a rádió internetes - www.dankoradio.hu - oldalán.
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló műsorát e héten teljes egészében a tavaly decemberben elhunyt operaénekes, Lehoczky Éva emlékének szenteli. A mai adásban Lehoczky Éva emlékét egy archív rádióriport részletei idézték meg abból a beszélgetésből, melyet Petress István szerkesztő-riporter, a Magyar Rádió főmunkatársa készített a koloratúrszopránnal a nyolcvanas évek közepén, Pihenőidő című műsorában. Lehoczky Éva szólt arról, hogy különleges, magas fekvésű szopránjára mennyi dalszerző, zeneszerző komponált neki számokat vagy hangszerelt át számára más szerzőktől, eredetileg más énekhangra írt szólamokat, és olykor külön kadenciákat is hozzáírtak szólamába a dal elejére és/vagy végére. Ennek illusztrálásaként felcsendültek a rádióban: - Agustín Lara Granada című híres dal szoprán hangra hangszerelt változata Lehoczky Éva előadásában, stúdiófelvételről (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara Gyulai Gaál János vezényletével). - Alberto Pestalozza – Salver Béla: Csiribiribin – ez a bravúrszám Lehoczky Éva interpetálásában, a kadenciákkal, tökéletesen bemutatja Lehoczky Éva bámulatos énekhangjának kiváló adottságait, a szépséges, ragyogó koloritját, technikai-művészi oldalát! (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Hidas Frigyes) - Giuseppe Verdi: A szicíliai vecsernye – Elena bolerója az V. felvonásból (Lehoczky Évát a Honvéd Központi Zenekar kíséri, a karmester: Görgei György) Lehoczky Éva elmondta, hogy több mint ezer előadásszám/felvétel áll mögötte, de sohasem a mennyiség számított neki, hanem mindig is a minőség nála a fontos szempont. Petress István a riportban rákérdezett Lehoczky Éva lakásának szobája falán függő sok-sok kis tárgyi emlékre – megtudhattuk, hogy a nagyvilágban, ahol megfordult, mindenhonnan hazahozott egy-egy kis apró emléket, melyekkel már tele van a fal, sokszor át kell rendeznie a tárgyak sokaságát ha újabb darabok kerülnek közéjük… A beszélgetés során Lehoczky Éva kitért arra, hogy énekpályáján előadóestjeit olykor színesíthette más művészi képességeinek bemutatásával: fütyült, gitározott és ha alkalma nyílt rá, az üstdobot is használta (tudható róla,hogy az ének- mellett az ütőstanszéket is elvégezte a Zeneakadémián). Mint hozzátette: „nem volt unalmas az életem, nagyon örülök, hogy ilyen lett.” Szóba került Sárdy János emléke is. Lehoczky Évának egyik legkedvesebb színpadi partnere volt, akivel a rádióban is több felvételen énekelt együtt. Felelevenített egy kedves kis történetet vele kapcsolatosan: a tenor kocsiján utaztak egy vidéki fellépésre, és késésben voltak, de Sárdy igencsak cammogott, és Lehoczky hiába próbálta nógatni gyorsabb tempóra, de ő nem hagyta magát kizökkenteni saját vezetési tempójából, szabadkozva utalt arra, a fő, hogy épségben odaérjenek… Sárdy János emlékét is idézte három bejátszott részlet arról a János vitéz-stúdiófelvételről, mely Lehoczky Éva első teljes daljátékfelvétele volt a rádióban. Házy Erzsébet (Iluska), Sárdy János (Jancsi), Palló Imre (Bagó), Szakács Sándor (Francia király) mellett ő volt a francia királylány – Polgár Tibor nemcsak vezényelte a zenekart, de a hangszerelést is kissé "átfésülte", és Kacsóh-daljátékába külön kadenciákat is beírt Lehoczkynak, a francia királykisasszony énekszámába. (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05) - Jelenet a II. felvonásból (Lehoczky Éva, Sárdy János és a Földényi-kórus) - A francia királylány dala: „Ó, csak ne volnék gyönge leányka” (Lehoczky Éva és a Földényi-kórus) - Finálé a II. felvonásból – benne: János vitéz visszautasítja a francia királykisasszony kezét; amikor felhangzik Bagó Iluskát sirató dala: „Egy rózsaszál szebben beszél…” és énekli, hogy „Nyugszik a csendes temetőben, szemét lezárta a halál..” – óhatatlan, hogy ne gondoljak a daljátékban szereplő – már eltávozott - művészekre – köztük e fináléban éneklő Lehoczky Évára is, akit utolsóként, tavaly december 6-án ragadott magával az értelmetlen halál. A délelőtt elhangzott adás 18 órától újra meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán és online a rádió internetes - www.dankoradio.hu - oldalán.
1970 smaragd 2017-03-10 17:36:47 [Válasz erre: 1969 Búbánat 2017-03-10 11:27:05]
Nagyon jól összefoglaltad és egyúttal részletezted a mai műsort...én a pompás szót emelem ki belőle, ami szerintem ráillik az egész eddigi hétre, és ezt most két személynek köszönhetjük, a csodálatos Lehoczky Évának, akinek jellembeli szép tulajdonságait is megismerhettük egy kicsit, hallhattuk mint remek riportalanyt és minden előadásában az emberi énekhanggal varázsolt el minket, valamint Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek, aki énekművészként is tapasztalt hozzáértéssel választotta ki az emlékező, élvonalbeli vendégeket és a zeneszámokat. Röviden: gratulálok! Bármennyire is furcsán hathat ez a szó egy emlékhéten... Tetszett az is, amit ma a Magyar Rádió, mint második otthon...témakörben hallhattunk Boros Attilával beszélgetve Lehoczky Éva művésznő akkor még fiatal hangján. Aki kellemesen szeretné eltölteni az emlékezés perceit, szakítson rá időt, "üljön a rádió mellé" 18 órakor...
Nagyon jól összefoglaltad és egyúttal részletezted a mai műsort...én a pompás szót emelem ki belőle, ami szerintem ráillik az egész eddigi hétre, és ezt most két személynek köszönhetjük, a csodálatos Lehoczky Évának, akinek jellembeli szép tulajdonságait is megismerhettük egy kicsit, hallhattuk mint remek riportalanyt és minden előadásában az emberi énekhanggal varázsolt el minket, valamint Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek, aki énekművészként is tapasztalt hozzáértéssel választotta ki az emlékező, élvonalbeli vendégeket és a zeneszámokat. Röviden: gratulálok! Bármennyire is furcsán hathat ez a szó egy emlékhéten... Tetszett az is, amit ma a Magyar Rádió, mint második otthon...témakörben hallhattunk Boros Attilával beszélgetve Lehoczky Éva művésznő akkor még fiatal hangján. Aki kellemesen szeretné eltölteni az emlékezés perceit, szakítson rá időt, "üljön a rádió mellé" 18 órakor...
1969 Búbánat 2017-03-10 11:27:05
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora ezt a hetet Lehoczky Éva emlékének szenteli. A mai adásban Kalmár Magda operaénekesnő emlékezett vissza a kiváló koloratúrszopránra, akivel többször énekelt együtt az Opera színpadán és a rádióban is. Több közös stúdiófelvételükről már eddig is hallhattunk részleteket, most Johann Strauss Bécsi vér című művéből szólaltak meg részletek, köztük a II. felvonás fináléja: Lehoczky Éva és Kalmár Magda mellett Kincses Veronika, Fülöp Attila, Melis György és Radnay György énekelt, a felvételen közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Breitner Tamás (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30-21.40. Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál) Boross Attila zenei szerkesztő és író, rádiós műsorvezető, karmester 1981-ben készített interjút Lehoczky Évával – ebből az archív hanganyagból kaptunk most bejátszást: Boross Attila abból az alkalomból interjúvolta meg a koloratúrszoprán művészt, hogy éppen harminc évvel azelőtt, 1951-ben még mint főiskolai hallgató, először lépett be a Rádió épületébe, hogy vele műsort vegyenek fel (Vaszy Viktor karmesterrel készítette az első rádiófelvételét). Lehoczky Éva visszaemlékezett arra a sok-sok élő- és stúdiófelvételre amit a rádió vele készített: (opera, operett, jazz, esztrád stb). Összeszámolta: 1981-ig több mint 300 felvétel! Sok beugrása is volt, élő rádióközvetítések alkalmával is, ennek száma: 57! Például „Az aranykakas” operában énekelt szerepét - melyre Erdélyi Miklós karmester hívta - mindössze egy hete volt megtanulni. Az interjúban szóba került a Varázsfuvola Éj királynője-szerep, melyet 75 előadáson énekelt itthon és a világban, ugyanennyi előadásszám a Lammermoori Lucia címszerepében. A televízióban is sokat foglalkoztatják, legutóbb Puccini egyfelvonásosának („A köpeny”) televíziós változatában Szarka néni szerepét alakította. Mesélt arról is, hogy a Zeneakadémián nemcsak éneket tanult, hanem mellette az ütőshangszerek-tanszéken mint timpanista végzett, sőt, gitáron is játszott. Sok zeneszerző írt neki énekhangjára dalokat: sorolta a neveket, köztük Huszka Jenőt, aki az Aranyvirág című operettjének Ellen szólamába – külön Lehoczky számára – utóbb kadenciákat írt! Ennek illusztrálására felcsendült az operett rádiófelvételéről Ellen dala (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó) Az emlékműsor további részében Lehoczky Évának egy újabb pompás rádió stúdiófelvételéről hangzottak el részletek: Jacques Offenbach: Párizsi élet - Gabriella és Frick kettőse (No.7) (Lehoczky Éva és Palcsó Sándor) - Paulin és Gondremark báró kettőse (No. 15.) (Ötvös Csilla és Bordás György) (Megjegyzem, fent nevezett énekművészeken kívül a rádiófelvételen közreműködött még Kincses Veronika, továbbá Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Miller Lajos, Rozsos István és Kovács Péter operaénekesek.) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00. Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál. A délelőtti adást – melyben hallhattunk még egy dalt Kemény Egontól („Ritka madár a szerelem” km. a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara) és zárásként a nyitányt Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjének 1960-as rádiófelvételéről (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban 18 órakor kezdődő ismétlésben.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora ezt a hetet Lehoczky Éva emlékének szenteli. A mai adásban Kalmár Magda operaénekesnő emlékezett vissza a kiváló koloratúrszopránra, akivel többször énekelt együtt az Opera színpadán és a rádióban is. Több közös stúdiófelvételükről már eddig is hallhattunk részleteket, most Johann Strauss Bécsi vér című művéből szólaltak meg részletek, köztük a II. felvonás fináléja: Lehoczky Éva és Kalmár Magda mellett Kincses Veronika, Fülöp Attila, Melis György és Radnay György énekelt, a felvételen közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Breitner Tamás (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30-21.40. Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál) Boross Attila zenei szerkesztő és író, rádiós műsorvezető, karmester 1981-ben készített interjút Lehoczky Évával – ebből az archív hanganyagból kaptunk most bejátszást: Boross Attila abból az alkalomból interjúvolta meg a koloratúrszoprán művészt, hogy éppen harminc évvel azelőtt, 1951-ben még mint főiskolai hallgató, először lépett be a Rádió épületébe, hogy vele műsort vegyenek fel (Vaszy Viktor karmesterrel készítette az első rádiófelvételét). Lehoczky Éva visszaemlékezett arra a sok-sok élő- és stúdiófelvételre amit a rádió vele készített: (opera, operett, jazz, esztrád stb). Összeszámolta: 1981-ig több mint 300 felvétel! Sok beugrása is volt, élő rádióközvetítések alkalmával is, ennek száma: 57! Például „Az aranykakas” operában énekelt szerepét - melyre Erdélyi Miklós karmester hívta - mindössze egy hete volt megtanulni. Az interjúban szóba került a Varázsfuvola Éj királynője-szerep, melyet 75 előadáson énekelt itthon és a világban, ugyanennyi előadásszám a Lammermoori Lucia címszerepében. A televízióban is sokat foglalkoztatják, legutóbb Puccini egyfelvonásosának („A köpeny”) televíziós változatában Szarka néni szerepét alakította. Mesélt arról is, hogy a Zeneakadémián nemcsak éneket tanult, hanem mellette az ütőshangszerek-tanszéken mint timpanista végzett, sőt, gitáron is játszott. Sok zeneszerző írt neki énekhangjára dalokat: sorolta a neveket, köztük Huszka Jenőt, aki az Aranyvirág című operettjének Ellen szólamába – külön Lehoczky számára – utóbb kadenciákat írt! Ennek illusztrálására felcsendült az operett rádiófelvételéről Ellen dala (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó) Az emlékműsor további részében Lehoczky Évának egy újabb pompás rádió stúdiófelvételéről hangzottak el részletek: Jacques Offenbach: Párizsi élet - Gabriella és Frick kettőse (No.7) (Lehoczky Éva és Palcsó Sándor) - Paulin és Gondremark báró kettőse (No. 15.) (Ötvös Csilla és Bordás György) (Megjegyzem, fent nevezett énekművészeken kívül a rádiófelvételen közreműködött még Kincses Veronika, továbbá Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Miller Lajos, Rozsos István és Kovács Péter operaénekesek.) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00. Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál. A délelőtti adást – melyben hallhattunk még egy dalt Kemény Egontól („Ritka madár a szerelem” km. a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara) és zárásként a nyitányt Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjének 1960-as rádiófelvételéről (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban 18 órakor kezdődő ismétlésben.
1968 smaragd 2017-03-10 08:12:37 [Válasz erre: 1967 Búbánat 2017-03-09 19:23:58]
Szívesen tettem... Némi benyomást kaphattunk általa abból a boldog és művészi értelemben gyümölcsöző rádiós stúdióhangulatból, amelyben a "Komáromi farsang" készült, fórumainkon már említettük néhányszor.
Szívesen tettem... Némi benyomást kaphattunk általa abból a boldog és művészi értelemben gyümölcsöző rádiós stúdióhangulatból, amelyben a "Komáromi farsang" készült, fórumainkon már említettük néhányszor.
1967 Búbánat 2017-03-09 19:23:58 [Válasz erre: 1965 smaragd 2017-03-09 17:08:47]
Igazán érdekes ez a beírt hivatkozás! Örülök, hogy rádióműsor megnevezésre került, és a beszélgetésben résztvevőktől idézett részletnek.
Igazán érdekes ez a beírt hivatkozás! Örülök, hogy rádióműsor megnevezésre került, és a beszélgetésben résztvevőktől idézett részletnek.
1966 Búbánat 2017-03-09 19:07:06 [Válasz erre: 1964 Búbánat 2017-03-09 12:28:17]
Az említett - hadarós - koloratúrszoprán-bravúrária, amit Lehoczky Éva tolmácsolásában felvételéről hallhattunk a Dankó Rádió operettműsorában: Francisco de Lacerda szerzeménye: Brazil lány - a magyar dalszöveg: Fischerné Halász Éva. Km.: a Magyar Rádió Esztrádzenekara Gyulai Gaál János vezényletével.
Az említett - hadarós - koloratúrszoprán-bravúrária, amit Lehoczky Éva tolmácsolásában felvételéről hallhattunk a Dankó Rádió operettműsorában: Francisco de Lacerda szerzeménye: Brazil lány - a magyar dalszöveg: Fischerné Halász Éva. Km.: a Magyar Rádió Esztrádzenekara Gyulai Gaál János vezényletével.
1965 smaragd 2017-03-09 17:08:47
60 ÉVVEL EZELŐTT, A RÁDIÓSZÍNHÁZ BEMUTATÓJA 1957. március 9. Kossuth-adó 20.00 MAGYAR RÁDIÓ KEMÉNY EGON-GÁL GYÖRGY SÁNDOR-ERDŐDY JÁNOS: "KOMÁROMI FARSANG" Daljáték 2 részben, rádióváltozat A bemutató előtt, a felvételeket követően a szerzők, az énekesek, a zenei rendező és a rendező valamint Fischer Sándor dramaturg rádióműsorban beszélgettek, ebből idézek fel rövid részletet: " ......... László Endre: Ezek után elmondom a főszereplőket. Csokonait Zenthe Ferenc játsza és Ilosfalvy Róbert énekli. Lillát Korompai Vali és Házy Erzsi. A többi szerepekben sok kedvencével találkozik a közönség. Gózon Gyula, Berki Lili, Bilicsi Tivadar, Rózsahegyi Kálmán, Szabó Ernő, Lehoczky Éva, Hlatky László, Kovács Károly, Gönczöl János és még sokan mások fognak össze, hogy derüs, kellemes estét szerezzenek a rádióhallgatóknak. Ruitner Sándor: Most pedig a zenéről beszéljünk. Kemény Egon muzsikája, dallamos, stílusosan korhű, hangvételében... Fischer Sándor: Ne magyarázzuk a zenét Sanyikám. Inkább üljön le a komponista, és játsza el legkedvesebb dallamát. Kemény Egon: Szívesen. Legjobban talán ezt a kettőst szeretem... / zongora / "Az első reggel" Házy Erzsébet - Ilosfalvy Róbert: /beledúdolnak/ Házy Erzsébet: Ó, ezt mi sokkal szebben énekeltük! Tegyük fel a magnót. /magnó/ "Az első reggel" László Endre: Hogy tetszik a daljáték muzsikája, Erzsike? Házy Erzsébet: Igazán nem sablonos válasz, ha azt mondom, hogy nagyon. Mi most Ilosfalvy Róberttel "Az arany és az asszony" és a "Bohémélet" főszerepeire készülünk. Mégis... Ilosfalvy Róbert: Mégis Mimit és Rodolfót szíven találta ez a bájos, édes muzsika. Színe, lendülete, tüze van. Ruitner Sándor: De ne feledkezzünk meg a vidámságról, a humorról sem. E számok közül legkedvesebb talán az üldözők szeksztett, vagy Bilicsi mókás Kraxelstumpf szerenádja. László Endre: Ebből az utóbbiból adjunk egy kis kóstolót. /magnó/ "Kraxelstumpf szerenádja"
60 ÉVVEL EZELŐTT, A RÁDIÓSZÍNHÁZ BEMUTATÓJA 1957. március 9. Kossuth-adó 20.00 MAGYAR RÁDIÓ KEMÉNY EGON-GÁL GYÖRGY SÁNDOR-ERDŐDY JÁNOS: "KOMÁROMI FARSANG" Daljáték 2 részben, rádióváltozat A bemutató előtt, a felvételeket követően a szerzők, az énekesek, a zenei rendező és a rendező valamint Fischer Sándor dramaturg rádióműsorban beszélgettek, ebből idézek fel rövid részletet: " ......... László Endre: Ezek után elmondom a főszereplőket. Csokonait Zenthe Ferenc játsza és Ilosfalvy Róbert énekli. Lillát Korompai Vali és Házy Erzsi. A többi szerepekben sok kedvencével találkozik a közönség. Gózon Gyula, Berki Lili, Bilicsi Tivadar, Rózsahegyi Kálmán, Szabó Ernő, Lehoczky Éva, Hlatky László, Kovács Károly, Gönczöl János és még sokan mások fognak össze, hogy derüs, kellemes estét szerezzenek a rádióhallgatóknak. Ruitner Sándor: Most pedig a zenéről beszéljünk. Kemény Egon muzsikája, dallamos, stílusosan korhű, hangvételében... Fischer Sándor: Ne magyarázzuk a zenét Sanyikám. Inkább üljön le a komponista, és játsza el legkedvesebb dallamát. Kemény Egon: Szívesen. Legjobban talán ezt a kettőst szeretem... / zongora / "Az első reggel" Házy Erzsébet - Ilosfalvy Róbert: /beledúdolnak/ Házy Erzsébet: Ó, ezt mi sokkal szebben énekeltük! Tegyük fel a magnót. /magnó/ "Az első reggel" László Endre: Hogy tetszik a daljáték muzsikája, Erzsike? Házy Erzsébet: Igazán nem sablonos válasz, ha azt mondom, hogy nagyon. Mi most Ilosfalvy Róberttel "Az arany és az asszony" és a "Bohémélet" főszerepeire készülünk. Mégis... Ilosfalvy Róbert: Mégis Mimit és Rodolfót szíven találta ez a bájos, édes muzsika. Színe, lendülete, tüze van. Ruitner Sándor: De ne feledkezzünk meg a vidámságról, a humorról sem. E számok közül legkedvesebb talán az üldözők szeksztett, vagy Bilicsi mókás Kraxelstumpf szerenádja. László Endre: Ebből az utóbbiból adjunk egy kis kóstolót. /magnó/ "Kraxelstumpf szerenádja"
1964 Búbánat 2017-03-09 12:28:17 [Válasz erre: 1962 Búbánat 2017-03-08 19:20:25]
Lehoczky Évára emlékező e heti operettműsor-sorozatban – Ötvös Csilla, Kalmár Magda, Palcsó Sándor után – a mai adásnapon Sólyom-Nagy Sándor emlékezett a Dankó Rádióban a tavaly december 6-án 91 éves korában elhunyt szopránunkra, az Operaház nyugalmazott magánénekesére. A neves baritonista a telefonban felidézte azt a négy darabot, melyben együtt szerepelhetett a kiváló koloratúrszoprán énekesnővel: Cosi van tutte, A varázsfuvola, Hunyadi László, Lammermoori Lucia… Sólyom- Nagy Sándor is megemlítette, Lehoczky Éva nagyszerű színpadi partnerségét, ritmusfegyelmét; a Zeneakadémián az énektanszak mellett az ütős-tanszakot is elvégezte, kiválóan dobolt! (Pályája elején még dobolt is egy esztrádzenekarban!) Innen származtatható az opera- és operettszínpadokon az éneklésében realizált kiváló ritmusfegyelme. Felhozta róla szólva jókedélyét; sokakat megnevettetett, sokat csipkelődött a kollégákkal. A felkészült énektudása mellett „színészként” is elragadó volt, a „mesterség” csínját-bínját tudta. Mindig elegánsan, csinosan öltözködött, és szeretett élni… A „Túl az Óperencián” műsorban magát Lehoczky Évát is hallhattuk arról az archív rádióinterjúból, mely hangfelvételről a korábbi adásokban is történtek bejátszások: „Aranyhangok” – riporter: Farkas Éva (2006). Az akkor 81 éves Lehoczky Éva töretlen jókedvvel, élénkséggel és jó memóriával elevenítette fel életének egyik-másik epizódját: a gyermekkorából a szüleivel töltött időszakát, Debrecenből, és a vidéki, falusi életformát, baromfi udvart a sok állattal. Beszélt álmairól, vágyairól, a megélt hosszú élete „titkáról”; Vincze Ottó Bolero-daláról, melyet akár még most is (81 éves korában) el tudna énekelni… És a riport részeként elhangzott abból a műsorból egy hadarós, bravúr-koloratúrszoprán dal is Lehoczky Éva előadásában. A mai operettműsorban elhangzott operettrészletek – melyek rádiófelvételein ő is énekel – a következők voltak: Offenbach: Kék szakáll - Nyitány. Gyopár és Zafir kettőse (No.1) – Lehoczky Éva, Fülöp Attila - Palotajelenet (No. 14.) – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Róka István, Bende Zsolt, Fülöp Attila, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1978. december 26., Kossuth Rádió 19.53 – 22.00) Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Sybill - Kettős: „Illúzió a szerelem” – Lehoczky Éva, Sólyom-Nagy Sándor (élő, koncertfelvételről) A műsor végén a Sybill 1963-as rádiófelvételéről a II. felvonás fináléja hangzott el: Vámos Ágnes, Németh Marika, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András. Megemlítem még, hogy Kodály Zoltán egy dala is felcsendült a műsorban: „ Világ, világ, ha így bánsz velem” (Sólyom-Nagy Sándor) A műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
Lehoczky Évára emlékező e heti operettműsor-sorozatban – Ötvös Csilla, Kalmár Magda, Palcsó Sándor után – a mai adásnapon Sólyom-Nagy Sándor emlékezett a Dankó Rádióban a tavaly december 6-án 91 éves korában elhunyt szopránunkra, az Operaház nyugalmazott magánénekesére. A neves baritonista a telefonban felidézte azt a négy darabot, melyben együtt szerepelhetett a kiváló koloratúrszoprán énekesnővel: Cosi van tutte, A varázsfuvola, Hunyadi László, Lammermoori Lucia… Sólyom- Nagy Sándor is megemlítette, Lehoczky Éva nagyszerű színpadi partnerségét, ritmusfegyelmét; a Zeneakadémián az énektanszak mellett az ütős-tanszakot is elvégezte, kiválóan dobolt! (Pályája elején még dobolt is egy esztrádzenekarban!) Innen származtatható az opera- és operettszínpadokon az éneklésében realizált kiváló ritmusfegyelme. Felhozta róla szólva jókedélyét; sokakat megnevettetett, sokat csipkelődött a kollégákkal. A felkészült énektudása mellett „színészként” is elragadó volt, a „mesterség” csínját-bínját tudta. Mindig elegánsan, csinosan öltözködött, és szeretett élni… A „Túl az Óperencián” műsorban magát Lehoczky Évát is hallhattuk arról az archív rádióinterjúból, mely hangfelvételről a korábbi adásokban is történtek bejátszások: „Aranyhangok” – riporter: Farkas Éva (2006). Az akkor 81 éves Lehoczky Éva töretlen jókedvvel, élénkséggel és jó memóriával elevenítette fel életének egyik-másik epizódját: a gyermekkorából a szüleivel töltött időszakát, Debrecenből, és a vidéki, falusi életformát, baromfi udvart a sok állattal. Beszélt álmairól, vágyairól, a megélt hosszú élete „titkáról”; Vincze Ottó Bolero-daláról, melyet akár még most is (81 éves korában) el tudna énekelni… És a riport részeként elhangzott abból a műsorból egy hadarós, bravúr-koloratúrszoprán dal is Lehoczky Éva előadásában. A mai operettműsorban elhangzott operettrészletek – melyek rádiófelvételein ő is énekel – a következők voltak: Offenbach: Kék szakáll - Nyitány. Gyopár és Zafir kettőse (No.1) – Lehoczky Éva, Fülöp Attila - Palotajelenet (No. 14.) – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Róka István, Bende Zsolt, Fülöp Attila, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1978. december 26., Kossuth Rádió 19.53 – 22.00) Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Sybill - Kettős: „Illúzió a szerelem” – Lehoczky Éva, Sólyom-Nagy Sándor (élő, koncertfelvételről) A műsor végén a Sybill 1963-as rádiófelvételéről a II. felvonás fináléja hangzott el: Vámos Ágnes, Németh Marika, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András. Megemlítem még, hogy Kodály Zoltán egy dala is felcsendült a műsorban: „ Világ, világ, ha így bánsz velem” (Sólyom-Nagy Sándor) A műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
1963 smaragd 2017-03-08 20:00:37 [Válasz erre: 1962 Búbánat 2017-03-08 19:20:25]
A mai műsort Kemény Egon: "Valahol Délen" című nagyoperettjének Előjátéka zárta, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A mai műsort Kemény Egon: "Valahol Délen" című nagyoperettjének Előjátéka zárta, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
1962 Búbánat 2017-03-08 19:20:25 [Válasz erre: 1960 Búbánat 2017-03-07 12:02:12]
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában ma délelőtt és az imént véget ért ismétlésben, Palcsó Sándor emlékezett vissza – Lehoczky Éva-emlékhete keretében - szeretett operaházi kolléganőjére. Nagy Ibolya, aki meleg, baráti kapcsolatot ápol az idős tenoristával és feleségével, Ildikóval is, ezúttal otthonában hívta fel a művészt, kérve hogy elevenítse fel emlékeit Lehoczky Éváról, akihez az utolsó napokig nemcsak kollegiális, hanem régtől datált, több évtizedes jó baráti viszony fűzte; szinte naponta érintkeztek (ő és felesége) telefonon vele – a tragikus esemény előtti napig kitartott köztük ez a jóbarátság. Palcsó Sándor: «Halála napja előtti napon beszéltünk vele telefonon hosszasan. Sütött a nap. „Gyönyörű napsütés van itt nálunk! Boldog vagyok” – mondta Éva. „- Évikém, holnap hívlak!” „- Várom.” – mondta. És másnap ez a szörnyűség bekövetkezett. Kivételes nap volt számára. Technikailag nagyszerű volt, nem voltak neki tévedései. Volt egy hatalmas pozitívuma: nem szerette egyáltalán a félmunkát, sőt, dührohamokat kapott, ha a partnerek nem voltak rendesen felkészülve, vagy nem tanulták meg tisztességesen a szerepet, azt nem tudta elviselni. Teljes szereptudással érkezett, próbakészen, elvárta ugyanezt, hogy a kollégák is tegyék meg. Most nagyon hiányzik neki Lehoczky Éva, akit felkészült, nagyszerű művésznek tartott, akit mindnyájan nagyon szerettek. Számára érthetetlen, hogy amikor Éva még főiskolai hallgató volt, és már akkor rendkívüli muzikális adottságai kitűntek a tanulmányai során, az Opera vezetősége - akik abban az időben a Zeneakadémián mint tanárok oktattak - miért nem hallották meg, hogy ott van egy tehetség, egy gyöngyszem, akit azonnal le kellett volna szerződtetniük az Operába, amint befejezte tanulmányait az énekszakon. Nem érti, ezt hogyan mulaszthatták el. Így aztán jött számára az Országos Filharmónia, hol egy ideig koncerténekesként működött, majd jött az Operettszínház, hol 15 primadonnaszerepet abszolvált, majd Eger következett. Született tehetség volt. Nagyon jó fülű volt, kiváló ritmusérzékű volt, nagyon muzikális volt, abszolút zenész volt, megjegyzett dolgokat, sok mindent megtanult. Aztán vezető koloratúrszoprán volt Karl Marx Stadtban, az ottani operaházban, hol nagy számban énekelte a rettentő nehéz koloratúraszoprán szerepeket; begyakorolt szerepek voltak és mire megkésve, 1970-ben a Magyar Állami Operaházhoz szerződött magánénekesnek – hol korábban is fellépett, de csak mint vendégénekes – már beérkezett, kész, felkészült, jó művész volt, született tehetség volt. Az 1984-es nyugdíjazása, a színpadtól való visszavonulása után nem tanított, pedig lett volna mit átadnia az ifjú énekeseknek, de - a saját bevallása szerint - nem volt hozzá idegrendszere. Idejekorán visszavonult. Magába zárt dolgokat. Szemei tönkrementek. Nehezen mozdult ki. Egyedül volt. Nem élt társasági életet. „ Olyan könnyen felhúzom magam. Ha valami nem stimmel, mérges vagyok és utána rosszul érzem magam.” - mondta sokszor. Fel kellett vidítani. Idős korában sokszor mondogatta: „ Semmire sem való vagyok már, nem is látok, menni sem tudok, ez a bajom, az a bajom, egy ideges, vén hülye vagyok. Már jó lenne meghalni.” Ezt sokszor hallottuk tőle. Erre rendszeresen az válaszoltam neki: „Évikém! Ezzel azért nem szabad foglalkozni, mert ez nem a mi dolgunk! Ez mennyei Atyánk, az Úr Isten dolga, és ő neki van egy listája, ahol a sorrend fel van írva. Majd amikor a jó Isten odaér a Te nevedhez, akkor majd értesít Téged és magához hív. De addig te ezen ne spekulálj! Addig törődjünk az életünkkel életeddel, és beszélgessünk jóízűeket, és ne foglalkozz ezzel.” Úgyhogy ezt majdnem minden beszélgetésünknél elsütötte, és rendszerint én ezt válaszoltam neki. És az egy kivételes dolog volt például az esemény előtti napon, mikor azzal vette fel a telefont, hogy „Gyönyörű idő van! Boldog vagyok!” Úgyhogy ez egy kivételes nap volt szegénynek, na. « A mai adásban felcsendült dalok Lehoczky Évától és Palcsó Sándortól – rádiófelvételeikről: - Vincze Ottó – Szabó Miklós: Bolero - dal (Lehoczky Éva & Vécsey Együttes) - Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda & Lehoczky Éva & Palcsó Sándor) - Lehár: Paganini – „Kártyajelenet” (Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor); Kettős - „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor) - Buday Dénes - Séfeddin Sevket Tibor: Nyári felhők – dal (Lehoczky Éva & Magyar Rádió Esztrádzenekara & Bródy Tamás) Palcsó Sándor tenorján megszólalt még „Malatromba álma” Offenbach Sóhajok hídja című operettjéből: ez a gyönyörű – ideillő - operettdal zárta le Palcsó Sándor telefonban elmondott, megrendítő és megható gondolatait Lehoczky Évára emlékezve.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában ma délelőtt és az imént véget ért ismétlésben, Palcsó Sándor emlékezett vissza – Lehoczky Éva-emlékhete keretében - szeretett operaházi kolléganőjére. Nagy Ibolya, aki meleg, baráti kapcsolatot ápol az idős tenoristával és feleségével, Ildikóval is, ezúttal otthonában hívta fel a művészt, kérve hogy elevenítse fel emlékeit Lehoczky Éváról, akihez az utolsó napokig nemcsak kollegiális, hanem régtől datált, több évtizedes jó baráti viszony fűzte; szinte naponta érintkeztek (ő és felesége) telefonon vele – a tragikus esemény előtti napig kitartott köztük ez a jóbarátság. Palcsó Sándor: «Halála napja előtti napon beszéltünk vele telefonon hosszasan. Sütött a nap. „Gyönyörű napsütés van itt nálunk! Boldog vagyok” – mondta Éva. „- Évikém, holnap hívlak!” „- Várom.” – mondta. És másnap ez a szörnyűség bekövetkezett. Kivételes nap volt számára. Technikailag nagyszerű volt, nem voltak neki tévedései. Volt egy hatalmas pozitívuma: nem szerette egyáltalán a félmunkát, sőt, dührohamokat kapott, ha a partnerek nem voltak rendesen felkészülve, vagy nem tanulták meg tisztességesen a szerepet, azt nem tudta elviselni. Teljes szereptudással érkezett, próbakészen, elvárta ugyanezt, hogy a kollégák is tegyék meg. Most nagyon hiányzik neki Lehoczky Éva, akit felkészült, nagyszerű művésznek tartott, akit mindnyájan nagyon szerettek. Számára érthetetlen, hogy amikor Éva még főiskolai hallgató volt, és már akkor rendkívüli muzikális adottságai kitűntek a tanulmányai során, az Opera vezetősége - akik abban az időben a Zeneakadémián mint tanárok oktattak - miért nem hallották meg, hogy ott van egy tehetség, egy gyöngyszem, akit azonnal le kellett volna szerződtetniük az Operába, amint befejezte tanulmányait az énekszakon. Nem érti, ezt hogyan mulaszthatták el. Így aztán jött számára az Országos Filharmónia, hol egy ideig koncerténekesként működött, majd jött az Operettszínház, hol 15 primadonnaszerepet abszolvált, majd Eger következett. Született tehetség volt. Nagyon jó fülű volt, kiváló ritmusérzékű volt, nagyon muzikális volt, abszolút zenész volt, megjegyzett dolgokat, sok mindent megtanult. Aztán vezető koloratúrszoprán volt Karl Marx Stadtban, az ottani operaházban, hol nagy számban énekelte a rettentő nehéz koloratúraszoprán szerepeket; begyakorolt szerepek voltak és mire megkésve, 1970-ben a Magyar Állami Operaházhoz szerződött magánénekesnek – hol korábban is fellépett, de csak mint vendégénekes – már beérkezett, kész, felkészült, jó művész volt, született tehetség volt. Az 1984-es nyugdíjazása, a színpadtól való visszavonulása után nem tanított, pedig lett volna mit átadnia az ifjú énekeseknek, de - a saját bevallása szerint - nem volt hozzá idegrendszere. Idejekorán visszavonult. Magába zárt dolgokat. Szemei tönkrementek. Nehezen mozdult ki. Egyedül volt. Nem élt társasági életet. „ Olyan könnyen felhúzom magam. Ha valami nem stimmel, mérges vagyok és utána rosszul érzem magam.” - mondta sokszor. Fel kellett vidítani. Idős korában sokszor mondogatta: „ Semmire sem való vagyok már, nem is látok, menni sem tudok, ez a bajom, az a bajom, egy ideges, vén hülye vagyok. Már jó lenne meghalni.” Ezt sokszor hallottuk tőle. Erre rendszeresen az válaszoltam neki: „Évikém! Ezzel azért nem szabad foglalkozni, mert ez nem a mi dolgunk! Ez mennyei Atyánk, az Úr Isten dolga, és ő neki van egy listája, ahol a sorrend fel van írva. Majd amikor a jó Isten odaér a Te nevedhez, akkor majd értesít Téged és magához hív. De addig te ezen ne spekulálj! Addig törődjünk az életünkkel életeddel, és beszélgessünk jóízűeket, és ne foglalkozz ezzel.” Úgyhogy ezt majdnem minden beszélgetésünknél elsütötte, és rendszerint én ezt válaszoltam neki. És az egy kivételes dolog volt például az esemény előtti napon, mikor azzal vette fel a telefont, hogy „Gyönyörű idő van! Boldog vagyok!” Úgyhogy ez egy kivételes nap volt szegénynek, na. « A mai adásban felcsendült dalok Lehoczky Évától és Palcsó Sándortól – rádiófelvételeikről: - Vincze Ottó – Szabó Miklós: Bolero - dal (Lehoczky Éva & Vécsey Együttes) - Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda & Lehoczky Éva & Palcsó Sándor) - Lehár: Paganini – „Kártyajelenet” (Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor); Kettős - „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor) - Buday Dénes - Séfeddin Sevket Tibor: Nyári felhők – dal (Lehoczky Éva & Magyar Rádió Esztrádzenekara & Bródy Tamás) Palcsó Sándor tenorján megszólalt még „Malatromba álma” Offenbach Sóhajok hídja című operettjéből: ez a gyönyörű – ideillő - operettdal zárta le Palcsó Sándor telefonban elmondott, megrendítő és megható gondolatait Lehoczky Évára emlékezve.
1961 smaragd 2017-03-08 18:05:36 [Válasz erre: 1960 Búbánat 2017-03-07 12:02:12]
Lehoczky Éva operaénekesnőre ma egykori művészkollégája Palcsó Sándor, Liszt díjas operaénekes emlékezik, aki közvetlen hangvételben, tisztelettel és szeretettel áthatva válaszol Nagy Ibolya kérdéseire, így egyebek mellett a mindig tökéletesen éneklő koloratúrszoprán művésznő utolsó éveit és napjait, különös művészi pályája újabb részleteit hallhatjuk az operettslágerek között, nem csak operettkedvelőknek...a Dankó Rádióban. Az ismétlés most kezdődik.
Lehoczky Éva operaénekesnőre ma egykori művészkollégája Palcsó Sándor, Liszt díjas operaénekes emlékezik, aki közvetlen hangvételben, tisztelettel és szeretettel áthatva válaszol Nagy Ibolya kérdéseire, így egyebek mellett a mindig tökéletesen éneklő koloratúrszoprán művésznő utolsó éveit és napjait, különös művészi pályája újabb részleteit hallhatjuk az operettslágerek között, nem csak operettkedvelőknek...a Dankó Rádióban. Az ismétlés most kezdődik.
1960 Búbánat 2017-03-07 12:02:12
Ma töltötte volna be 92. életévét a kiváló koloratúrszoprán énekesünk, [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/06/tul-az-operencian-lehoczky-eva-emlekhet-10-het/; Lehoczky Éva, [/url] aki tavaly december 6-án tragikus körülmények között vesztette életét. Ezen a héten mindennap Őrá emlékezik a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsor a Dankó Rádióban. A rádió hangarchívuma segítségével ma belehallgathattunk abba a beszélgetésbe, amelyet 2006-ban készített Lehoczky Évával az „Aranyemberek” -sorozat szerkesztője, Farkas Éva. Nagyon érdekes, amiket mesélt-vallott életútjáról, a kezdetekről, a művészi pályájáról, például a "vándorságról", a szabad úszás időszakának hasznosságáról, de árnyoldalairól is. Zeneakadémia (1949-1956) elvégzése után azonnal a Fővárosi Operettszínházhoz került primadonnának (1956-1962); az egri Gárdonyi Géza Színház (1962-1965), a Karl Marx Stadt-i Operaház (NDK, 1965-1968., a város neve ma: Chemnitz); a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese (1968-1970); 1970-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 1984-ig, hatvanévesen nyugállományba vonulásáig volt a tagja. Lehoczky Éva mesélt különleges színezetű magas szopránhangjáról mint adottságról, az emblematikus szerepéről, Az Éj királynőjéről A varázsfuvolában, mely szinte végigkísérte pályáján, szólt beugrásairól és arról, hogy gyorsan tanult, sok ragyogó koloratúr-szerepet elénekelhetett Pesten, külföldön, vidéki „állomáshelyein”, ha kellett prózát is mondott és táncolt, szívesen segített kollégáinak bármilyen énektechnikai kérdésben, felmerülő színpadi mozgásban, akár jelmezviseletük terén is – ha ilyen kérdéseikkel hozzáfordultak. A rádió őrzi Lehoczky Éva gazdag hangfelvétel-állományát, melyből ma részleteket hallottunk Lehár Éva című operettjének 1975-ös rádiófelvételéről: - Éva belépője; az I. felvonás fináléja (Lehoczky Éva, Korondy György, Sólyom-Nagy Sándor, Kishegyi Árpád, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András), továbbá Suppé A szép Galathea című operettjéből a "bordal" csendült fel Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád és Bende Zsolt előadásában a rádió 1961-ben bemutatott új felvételéről (km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus, vezényel Polgár Tibor). És persze meghallgathattuk Lehoczky Éva előadásában az említett Éj királynője-áriát is, a II. felvonásból (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós). A mai operettműsorban – a Dankó Rádióban most először - részletek hangzottak el Buday Dénes – Szilágyi László 1936-os keletkezésű operettjéből, a "Csárdás" - ból. A dalok felvételei a rádióban az ötvenes évek végén és az 1960-as évek elején készültek olyan neves énekesekkel, mint Lehoczky Éva, Rafael Márta, Honthy Hanna, Koltay Valéria, Baksay Árpád, Külkey László, Palócz László és Udvardy Tibor. Buday Dénes ismert dallamait a mai adásban a következő énekszámokban élvezhettük: - Kettős (Lehoczky Éva, Palócz László, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Vidám kettős:”Kis kacsa fürdik a római parti strandon, gá-gá…” (Koltay Valéria, Külkey László, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Kettős (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Dal „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni” (Honthy Hanna, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel:Török Emil) S végezetül a mai operettműsor ismertetéséhez tartozik még két – ugyancsak ritkán előforduló - operettszám megnevezése: - A műsor legelejéről Gyöngy Pál -Török Rezső: Muzsikáló kastély – nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A műsor zárásaként Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony - előjáték (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik. Érdemes meghallgatni!
Ma töltötte volna be 92. életévét a kiváló koloratúrszoprán énekesünk, [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/06/tul-az-operencian-lehoczky-eva-emlekhet-10-het/; Lehoczky Éva, [/url] aki tavaly december 6-án tragikus körülmények között vesztette életét. Ezen a héten mindennap Őrá emlékezik a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsor a Dankó Rádióban. A rádió hangarchívuma segítségével ma belehallgathattunk abba a beszélgetésbe, amelyet 2006-ban készített Lehoczky Évával az „Aranyemberek” -sorozat szerkesztője, Farkas Éva. Nagyon érdekes, amiket mesélt-vallott életútjáról, a kezdetekről, a művészi pályájáról, például a "vándorságról", a szabad úszás időszakának hasznosságáról, de árnyoldalairól is. Zeneakadémia (1949-1956) elvégzése után azonnal a Fővárosi Operettszínházhoz került primadonnának (1956-1962); az egri Gárdonyi Géza Színház (1962-1965), a Karl Marx Stadt-i Operaház (NDK, 1965-1968., a város neve ma: Chemnitz); a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese (1968-1970); 1970-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 1984-ig, hatvanévesen nyugállományba vonulásáig volt a tagja. Lehoczky Éva mesélt különleges színezetű magas szopránhangjáról mint adottságról, az emblematikus szerepéről, Az Éj királynőjéről A varázsfuvolában, mely szinte végigkísérte pályáján, szólt beugrásairól és arról, hogy gyorsan tanult, sok ragyogó koloratúr-szerepet elénekelhetett Pesten, külföldön, vidéki „állomáshelyein”, ha kellett prózát is mondott és táncolt, szívesen segített kollégáinak bármilyen énektechnikai kérdésben, felmerülő színpadi mozgásban, akár jelmezviseletük terén is – ha ilyen kérdéseikkel hozzáfordultak. A rádió őrzi Lehoczky Éva gazdag hangfelvétel-állományát, melyből ma részleteket hallottunk Lehár Éva című operettjének 1975-ös rádiófelvételéről: - Éva belépője; az I. felvonás fináléja (Lehoczky Éva, Korondy György, Sólyom-Nagy Sándor, Kishegyi Árpád, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András), továbbá Suppé A szép Galathea című operettjéből a "bordal" csendült fel Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Kishegyi Árpád és Bende Zsolt előadásában a rádió 1961-ben bemutatott új felvételéről (km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus, vezényel Polgár Tibor). És persze meghallgathattuk Lehoczky Éva előadásában az említett Éj királynője-áriát is, a II. felvonásból (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós). A mai operettműsorban – a Dankó Rádióban most először - részletek hangzottak el Buday Dénes – Szilágyi László 1936-os keletkezésű operettjéből, a "Csárdás" - ból. A dalok felvételei a rádióban az ötvenes évek végén és az 1960-as évek elején készültek olyan neves énekesekkel, mint Lehoczky Éva, Rafael Márta, Honthy Hanna, Koltay Valéria, Baksay Árpád, Külkey László, Palócz László és Udvardy Tibor. Buday Dénes ismert dallamait a mai adásban a következő énekszámokban élvezhettük: - Kettős (Lehoczky Éva, Palócz László, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Vidám kettős:”Kis kacsa fürdik a római parti strandon, gá-gá…” (Koltay Valéria, Külkey László, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Kettős (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - Dal „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni” (Honthy Hanna, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel:Török Emil) S végezetül a mai operettműsor ismertetéséhez tartozik még két – ugyancsak ritkán előforduló - operettszám megnevezése: - A műsor legelejéről Gyöngy Pál -Török Rezső: Muzsikáló kastély – nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A műsor zárásaként Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony - előjáték (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik. Érdemes meghallgatni!
1959 smaragd 2017-03-06 16:24:20 [Válasz erre: 1958 Búbánat 2017-03-06 11:10:30]
Ötvös Csilla operaénekesnő szavai megelevenítették Lehoczky Éva operaénekesi pályáját, és szinte az utolsó napokig tartó barátságukat, kedves, személyes és operai emlékei mellett arról is szólt, hogy a decemberben elhunyt elbűvölő koloratur szoprán hangja részben adottsága volt, másrészt a folyamatos tanulás és fegyelem, figyelem együttese. Egyebek közt megemlített egy koloraturdalt, amelyet Lehoczky Évának írt egy zeneszerző - nem emlékezett már pontosan arra, hogy ki... -, amelyet igen magasan úgy énekelt, mintha egy madárka dalolna... (szavait tartalmában idéztem fel, a hamarosan kezdődő ismétlésben a gyönyörű zenei felvételek mellett ezt a részt is meghallgathatjuk). A "Túl az Óperencián" decemberi adásában hallhattuk Kemény Egon-Erdődy János: "Hajnali szerenád " című dalát, amelyet Lehoczky Éva halálakor, emlékére szerkesztett műsorába Nagy Ibolya. Lehet, hogy erre a dalra gondolt a művésznő és az emlékhét során újra meghallgathatjuk? "Túl az Óperencián" Nagy Ibolya műsora, Dankó Rádió
Ötvös Csilla operaénekesnő szavai megelevenítették Lehoczky Éva operaénekesi pályáját, és szinte az utolsó napokig tartó barátságukat, kedves, személyes és operai emlékei mellett arról is szólt, hogy a decemberben elhunyt elbűvölő koloratur szoprán hangja részben adottsága volt, másrészt a folyamatos tanulás és fegyelem, figyelem együttese. Egyebek közt megemlített egy koloraturdalt, amelyet Lehoczky Évának írt egy zeneszerző - nem emlékezett már pontosan arra, hogy ki... -, amelyet igen magasan úgy énekelt, mintha egy madárka dalolna... (szavait tartalmában idéztem fel, a hamarosan kezdődő ismétlésben a gyönyörű zenei felvételek mellett ezt a részt is meghallgathatjuk). A "Túl az Óperencián" decemberi adásában hallhattuk Kemény Egon-Erdődy János: "Hajnali szerenád " című dalát, amelyet Lehoczky Éva halálakor, emlékére szerkesztett műsorába Nagy Ibolya. Lehet, hogy erre a dalra gondolt a művésznő és az emlékhét során újra meghallgathatjuk? "Túl az Óperencián" Nagy Ibolya műsora, Dankó Rádió
1957 Búbánat 2017-03-06 11:09:21
Ma 50 éve halt meg Kodály Zoltán A Dankó Rádió operettműsora is megemlékezett a nagy magyar zeneköltőről, Ferencsik János Rá visszaemlékező szavait is hallhattuk egy archív interjújából. A Székelyfonó rádiófelvételének részleteiben a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának női kara, Palcsó Sándor, Andor Éva és Simándy József éneke csendült fel, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara. A Háry János stúdiófelvételéről pedig Takács Klára, Palló Imre, Sólyom-Nagy Sándor, valamint a Magyar Állami Operaház énekkara, Gyermekkórusa szólalt meg. Mindkét Kodály-mű zenei felvételén Ferencsik János vezényel. Ezen a héten a tavaly decemberben tragikus körülmények között elhunyt operaénekesnőre, [url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2016/12/06/meghalt-lehoczky-eva/; Leohczky Évára [/url] emlékezik a Túl az Óperencián című adás-sorozat. A koloratúrszoprán-legenda holnap töltötte volna be a 92. életévét. Tanulmányait 1949-től 1956-ig Kapitánffyné Katona Magdolna tanítványaként végezte a Zeneakadémián. Pályafutását a Fővárosi Operettszínházban kezdte, 1962–65-ben az egri Gárdonyi Géza Színház, 1965–1968 között a Karl Marx Stadt-i Operaház, 1968-tól 1970-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese volt. 1970-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 1984-ig volt tagja. Lehoczky Éva Magyarországon és Németországban is meghódította a színpadot. Olyan darabokban láthatta a közönség mint a Szöktetés a szerájból, Lammermoori Lucia, Cosi van tutte, Szerelmi bájital, Az álarcosbál, Szerelmi bájital, Rigoletto, Albert Herring, Szentivánéji álom, a Hunyadi László, Hoffmann meséi, A sevillai borbély, Sarolta, vagy a János Vitéz. A varázsfuvolában mint Éj királynője, mindig hatalmas sikert aratott. Kezdetekben a repertoárjához tartoztak a jelentősebb operettek primadonnaszerepei is (Luxemburg grófja, Sztambul rózsája) A rádióban és a televízióban az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évekig sok-sok daljáték- és operettfelvételen énekelt (János vitéz, Aranyvirág, A szép Galathea, Boccaccio, Bob herceg, Csárdáskirálynő, Éva, Szökött szerelmesek, Kékszakáll, A férj kopogtat, Párizsi élet, A denevér, Paganini, Sybill stb.) Lehoczky Éva harminc éve vonult vissza az énekléstől. Az operettvilag.net portálnak [url] http://operavilag.net/interjuk/lehoczky-eva/; 2010-ben adott interjújában [/url] így foglalta össze a hosszú művészi pályáján elért eredményeit: „A hivatásom minden lépcsőjét megjártam, és ezt természetesnek is tartom, mert (meggyőződésem és tapasztaltam is) akit rögtön feldobnak a Himalája csúcsára, az onnan már nem tud feljebb jutni, csak a mennybe – vagy lecsúszik. Fájdalom nincs bennem, mert amikor nem egészen úgy alakult a pályám, ahogy szerettem volna, olyankor a Jóisten kárpótolt egy jobb lehetőséggel. Elégedett vagyok a karrieremmel: bejártam a világot, és mindenütt óriási sikerrel szerepeltem. Díjak? Nekem minden kitüntetésnél többet ért, amikor Ferencsik A varázsfuvola premierjén az áriám után elégedetten, elismerően bólintott felém és a zenekar felé, vagy amikor Kórodi András az utolsó Sevillai borbély-előadásom után azt mondta: „De jó volt magával, naccsád!” Úgy érzem, hivatásom legfontosabb célját elértem: művészetemmel sikerült maradandó, szép élményeket szerezni a közönségnek.” A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a mai adásban Lehoczky Évával szoros barátságot ápolt Ötvös Csilla operaénekest, egykori kollégát, kérte fel, emlékezzen a nagy hírű énekművészre, kvalitásaira, a vele színpadon eltöltött évekre, szóljon életútjáról, a pályájáról és meséljen a civil, a már régóta visszavonult idős Lehoczky Éváról is, akivel telefonon szinte az utolsó napokig tartotta a kapcsolatot és nagyon megrázta halálhíre. A délelőtti műsorban az ének-zenei illusztrációt Huszka Jenő Aranyvirág című operettje rádiófelvételének részletei szolgálták: - Ellen dala; Cake Walke; az I. felvonás fináléja; Tarantella. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Budapesti Madrigálkórus (Szekeres-kórus), vezényel: Bánfalvy Miklós. Az operettműsor délutáni ismétlése a szokott időben, 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető online a www.dankoradio.hu oldalon.
Ma 50 éve halt meg Kodály Zoltán A Dankó Rádió operettműsora is megemlékezett a nagy magyar zeneköltőről, Ferencsik János Rá visszaemlékező szavait is hallhattuk egy archív interjújából. A Székelyfonó rádiófelvételének részleteiben a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának női kara, Palcsó Sándor, Andor Éva és Simándy József éneke csendült fel, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara. A Háry János stúdiófelvételéről pedig Takács Klára, Palló Imre, Sólyom-Nagy Sándor, valamint a Magyar Állami Operaház énekkara, Gyermekkórusa szólalt meg. Mindkét Kodály-mű zenei felvételén Ferencsik János vezényel. Ezen a héten a tavaly decemberben tragikus körülmények között elhunyt operaénekesnőre, [url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2016/12/06/meghalt-lehoczky-eva/; Leohczky Évára [/url] emlékezik a Túl az Óperencián című adás-sorozat. A koloratúrszoprán-legenda holnap töltötte volna be a 92. életévét. Tanulmányait 1949-től 1956-ig Kapitánffyné Katona Magdolna tanítványaként végezte a Zeneakadémián. Pályafutását a Fővárosi Operettszínházban kezdte, 1962–65-ben az egri Gárdonyi Géza Színház, 1965–1968 között a Karl Marx Stadt-i Operaház, 1968-tól 1970-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese volt. 1970-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 1984-ig volt tagja. Lehoczky Éva Magyarországon és Németországban is meghódította a színpadot. Olyan darabokban láthatta a közönség mint a Szöktetés a szerájból, Lammermoori Lucia, Cosi van tutte, Szerelmi bájital, Az álarcosbál, Szerelmi bájital, Rigoletto, Albert Herring, Szentivánéji álom, a Hunyadi László, Hoffmann meséi, A sevillai borbély, Sarolta, vagy a János Vitéz. A varázsfuvolában mint Éj királynője, mindig hatalmas sikert aratott. Kezdetekben a repertoárjához tartoztak a jelentősebb operettek primadonnaszerepei is (Luxemburg grófja, Sztambul rózsája) A rádióban és a televízióban az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évekig sok-sok daljáték- és operettfelvételen énekelt (János vitéz, Aranyvirág, A szép Galathea, Boccaccio, Bob herceg, Csárdáskirálynő, Éva, Szökött szerelmesek, Kékszakáll, A férj kopogtat, Párizsi élet, A denevér, Paganini, Sybill stb.) Lehoczky Éva harminc éve vonult vissza az énekléstől. Az operettvilag.net portálnak [url] http://operavilag.net/interjuk/lehoczky-eva/; 2010-ben adott interjújában [/url] így foglalta össze a hosszú művészi pályáján elért eredményeit: „A hivatásom minden lépcsőjét megjártam, és ezt természetesnek is tartom, mert (meggyőződésem és tapasztaltam is) akit rögtön feldobnak a Himalája csúcsára, az onnan már nem tud feljebb jutni, csak a mennybe – vagy lecsúszik. Fájdalom nincs bennem, mert amikor nem egészen úgy alakult a pályám, ahogy szerettem volna, olyankor a Jóisten kárpótolt egy jobb lehetőséggel. Elégedett vagyok a karrieremmel: bejártam a világot, és mindenütt óriási sikerrel szerepeltem. Díjak? Nekem minden kitüntetésnél többet ért, amikor Ferencsik A varázsfuvola premierjén az áriám után elégedetten, elismerően bólintott felém és a zenekar felé, vagy amikor Kórodi András az utolsó Sevillai borbély-előadásom után azt mondta: „De jó volt magával, naccsád!” Úgy érzem, hivatásom legfontosabb célját elértem: művészetemmel sikerült maradandó, szép élményeket szerezni a közönségnek.” A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a mai adásban Lehoczky Évával szoros barátságot ápolt Ötvös Csilla operaénekest, egykori kollégát, kérte fel, emlékezzen a nagy hírű énekművészre, kvalitásaira, a vele színpadon eltöltött évekre, szóljon életútjáról, a pályájáról és meséljen a civil, a már régóta visszavonult idős Lehoczky Éváról is, akivel telefonon szinte az utolsó napokig tartotta a kapcsolatot és nagyon megrázta halálhíre. A délelőtti műsorban az ének-zenei illusztrációt Huszka Jenő Aranyvirág című operettje rádiófelvételének részletei szolgálták: - Ellen dala; Cake Walke; az I. felvonás fináléja; Tarantella. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Budapesti Madrigálkórus (Szekeres-kórus), vezényel: Bánfalvy Miklós. Az operettműsor délutáni ismétlése a szokott időben, 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető online a www.dankoradio.hu oldalon.
1956 Búbánat 2017-03-05 17:28:29 [Válasz erre: 111 Búbánat 2008-04-04 23:30:39]
Kapcs.: 111., 817., 1252. sorszámokhoz Jacobi Viktor–Bródy Miksa–Martos Ferenc: Sybill Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 A rádiófelvétel rendezőjének, Rácz Györgynek előzetese, ajánló sorai a hangzó operettbemutató elé a Rádióújság aktuális számában: „Szeretném egy kötelező vallomással kezdeni. A Sybillnek én legfeljebb társ-rendezője vagyok. A munka oroszlánrésze – zenei adásról lévén szó – a karmesteré: Sebestyén Andrásé és a zenei rendezőé: Járfás Tamásé. Ha a műsor sikert arat - és egyes részeit már közvetítve ( 'Fele próza’-1961. december 9., Kossuth Adó, 20.25 ), annak visszhangja erre enged következtetni! – úgy az elsősorban az ő érdemük. Ennek a nagyon értékes muzsikájú, szinte vígoperai felépítésű, igényes és nemes zenei anyagú operettnek minden szerepét merész kezdeményezéssel olyanokra osztottuk, akik egyrészt eddig más műfajokban jutottak babérokhoz, másrészt az operettszínpadon más szerepkörben ügyködtek. Így kapta meg a címszerepet Németh Marika, aki színpadi értelemben bizony egyáltalán nem sybilli alkat, s aki éppen ezért, minden hagyományos berögzöttség nélkül, nagy és hasznos művészi erőfeszítéssel fogott feladatához, amit – nyugodtan mondhatjuk – operai szinten oldott meg. Ugyanakkor operai kollégái – Verdi és Puccini hősei – nem ’fentről’ közeledtek a műfajhoz, hanem mindössze könnyedebb, derűsebb hangvétellel, de ugyanúgy igyekeztek - és tudtak – helytállni, mint máskor Mimiként, Cavaradossiként... S mindehhez a legemberibb humorú, behízelgően kedves, elragadó derűjű ’narrátor’: Feleki Kamill. Mert a többiek azonosak az énekszereplőkkel – s talán mindössze ez volt az a terület, ahol némi munkát a magaménak mondhatok. De ha Németh Marika naiva-primadonna jellegét sikerült az ’éjfekete énekesnő’ magatartására formálni és az operaénekesek prózáját kifejezővé, árnyalttá, a helyzetnek megfelelően hol drámaivá, hol vidámmá tenni – az is főként azt bizonyítja, hogy a művészek elsősorban is nem műfajok szerint tagozódnak, hanem képességeik szerint! „ Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire (Narrátor) – Feleki Kamill A fiatal Poire, impresszárió – Kishegyi Árpád Sybill, énekesnő – Németh Marika Petrov, hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah, Poire felesége – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Borcsakov, szállodaigazgató– Petri Miklós Lakáj – Regős Péter
Kapcs.: 111., 817., 1252. sorszámokhoz Jacobi Viktor–Bródy Miksa–Martos Ferenc: Sybill Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 A rádiófelvétel rendezőjének, Rácz Györgynek előzetese, ajánló sorai a hangzó operettbemutató elé a Rádióújság aktuális számában: „Szeretném egy kötelező vallomással kezdeni. A Sybillnek én legfeljebb társ-rendezője vagyok. A munka oroszlánrésze – zenei adásról lévén szó – a karmesteré: Sebestyén Andrásé és a zenei rendezőé: Járfás Tamásé. Ha a műsor sikert arat - és egyes részeit már közvetítve ( 'Fele próza’-1961. december 9., Kossuth Adó, 20.25 ), annak visszhangja erre enged következtetni! – úgy az elsősorban az ő érdemük. Ennek a nagyon értékes muzsikájú, szinte vígoperai felépítésű, igényes és nemes zenei anyagú operettnek minden szerepét merész kezdeményezéssel olyanokra osztottuk, akik egyrészt eddig más műfajokban jutottak babérokhoz, másrészt az operettszínpadon más szerepkörben ügyködtek. Így kapta meg a címszerepet Németh Marika, aki színpadi értelemben bizony egyáltalán nem sybilli alkat, s aki éppen ezért, minden hagyományos berögzöttség nélkül, nagy és hasznos művészi erőfeszítéssel fogott feladatához, amit – nyugodtan mondhatjuk – operai szinten oldott meg. Ugyanakkor operai kollégái – Verdi és Puccini hősei – nem ’fentről’ közeledtek a műfajhoz, hanem mindössze könnyedebb, derűsebb hangvétellel, de ugyanúgy igyekeztek - és tudtak – helytállni, mint máskor Mimiként, Cavaradossiként... S mindehhez a legemberibb humorú, behízelgően kedves, elragadó derűjű ’narrátor’: Feleki Kamill. Mert a többiek azonosak az énekszereplőkkel – s talán mindössze ez volt az a terület, ahol némi munkát a magaménak mondhatok. De ha Németh Marika naiva-primadonna jellegét sikerült az ’éjfekete énekesnő’ magatartására formálni és az operaénekesek prózáját kifejezővé, árnyalttá, a helyzetnek megfelelően hol drámaivá, hol vidámmá tenni – az is főként azt bizonyítja, hogy a művészek elsősorban is nem műfajok szerint tagozódnak, hanem képességeik szerint! „ Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire (Narrátor) – Feleki Kamill A fiatal Poire, impresszárió – Kishegyi Árpád Sybill, énekesnő – Németh Marika Petrov, hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah, Poire felesége – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Borcsakov, szállodaigazgató– Petri Miklós Lakáj – Regős Péter
1955 smaragd 2017-03-05 07:18:50
Simándy József elhunyta napjának évfordulóján felidézem Kemény Egon: "Hatvani diákjai" (1955) című" daljátékában alakított szerepét és egyúttal azt a ma már történelmi távlatú, rendkívül szép művészi hangulatot, amely a felvétel idején a Magyar Rádióban, a "Rádió Dalszínháza" alkotóműhelyében a hallgatóság örömére szolgált. [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/petress_zsuzsa_simandy_jozsef__hatvani_diakjai;"Édes lányka, szép Amálka..."[/url] Kettős - Petress Zsuzsa és Simándy József énekel KEMÉNY EGON- Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) (Ezt a bejegyzésemet tegnap a "Simándy József - az örök tenor" és a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905- Budapest,1969)" fórumokba írtam be, a művel és benne Simándy József operaénekes szerepformálásával ezen a fórumon is sokszor foglalkoztunk.)
Simándy József elhunyta napjának évfordulóján felidézem Kemény Egon: "Hatvani diákjai" (1955) című" daljátékában alakított szerepét és egyúttal azt a ma már történelmi távlatú, rendkívül szép művészi hangulatot, amely a felvétel idején a Magyar Rádióban, a "Rádió Dalszínháza" alkotóműhelyében a hallgatóság örömére szolgált. [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/petress_zsuzsa_simandy_jozsef__hatvani_diakjai;"Édes lányka, szép Amálka..."[/url] Kettős - Petress Zsuzsa és Simándy József énekel KEMÉNY EGON- Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) (Ezt a bejegyzésemet tegnap a "Simándy József - az örök tenor" és a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905- Budapest,1969)" fórumokba írtam be, a művel és benne Simándy József operaénekes szerepformálásával ezen a fórumon is sokszor foglalkoztunk.)
1954 Búbánat 2017-03-04 11:54:19
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában évfordulók kapcsán kettős megemlékezésre kerített sort a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya. Kalmár Magda operaénekesnő 50 évvel ezelőtt kezdte a művészi pályát az Operában, és ebből az alkalomból Nagy Ibolya telefonon felhívta a művésznőt, akit abból az alkalomból is köszöntött, hogy ma ünnepli születésnapját; megkérte, elevenítse fel a pálya kezdeteit és arról is szóljon, hogyan telnek napjai manapság, milyen feladatok várják még... Kalmár Magda rádiós felvételei közül ezúttal három Lehár-operettből hallhattunk részleteket: a Paganiniből (km. Gulyás Dénes), a Giudittából és A mosoly országából. Ez utóbbi operett 1971-es rádiófelvételén Kalmár Magda együtt szerepelt Simándy Józseffel, aki ma 20 éve hagyott itt bennünket, s akivel több közös produkcióban volt alkalma fellépni, és ilyen örömteli közös munkájuk volt a rádióban felvett Mosoly országa 1971-es stúdiófelvétele is (melyben partnerük volt Házy Erzsébet és Bende Zsolt). Ebből a Lehár-operettből, Simándy tolmácsolásában felhangzott a „ Vágyom egy nő után” dal és a dalmű fináléjának búcsúkettőse, melyben Kalmár Magdát is hallhatjuk. Simándytól az adásban még felcsendültek további énekszámok is: Lehár Friderikájának és Kacsóh Rákóczijának egy-egy áriája, továbbá Liszt Victor Hugo versére komponált dala („Ha álmom mély”), valamint a Kodály-évfordulók jegyében a Psalmus Hungaricus részlete is (km. a Budapesti Kórus, a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Doráti Antal). Nagy Ibolya végül Simándy Józsefre emlékezve, Dalos László könyvéből („Bánk bán elmondja…”) a szerzőnek a felejthetetlen tenoristánkról megfogalmazott szép, szívhez szóló gondolatát idézte. Az adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában évfordulók kapcsán kettős megemlékezésre kerített sort a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya. Kalmár Magda operaénekesnő 50 évvel ezelőtt kezdte a művészi pályát az Operában, és ebből az alkalomból Nagy Ibolya telefonon felhívta a művésznőt, akit abból az alkalomból is köszöntött, hogy ma ünnepli születésnapját; megkérte, elevenítse fel a pálya kezdeteit és arról is szóljon, hogyan telnek napjai manapság, milyen feladatok várják még... Kalmár Magda rádiós felvételei közül ezúttal három Lehár-operettből hallhattunk részleteket: a Paganiniből (km. Gulyás Dénes), a Giudittából és A mosoly országából. Ez utóbbi operett 1971-es rádiófelvételén Kalmár Magda együtt szerepelt Simándy Józseffel, aki ma 20 éve hagyott itt bennünket, s akivel több közös produkcióban volt alkalma fellépni, és ilyen örömteli közös munkájuk volt a rádióban felvett Mosoly országa 1971-es stúdiófelvétele is (melyben partnerük volt Házy Erzsébet és Bende Zsolt). Ebből a Lehár-operettből, Simándy tolmácsolásában felhangzott a „ Vágyom egy nő után” dal és a dalmű fináléjának búcsúkettőse, melyben Kalmár Magdát is hallhatjuk. Simándytól az adásban még felcsendültek további énekszámok is: Lehár Friderikájának és Kacsóh Rákóczijának egy-egy áriája, továbbá Liszt Victor Hugo versére komponált dala („Ha álmom mély”), valamint a Kodály-évfordulók jegyében a Psalmus Hungaricus részlete is (km. a Budapesti Kórus, a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Doráti Antal). Nagy Ibolya végül Simándy Józsefre emlékezve, Dalos László könyvéből („Bánk bán elmondja…”) a szerzőnek a felejthetetlen tenoristánkról megfogalmazott szép, szívhez szóló gondolatát idézte. Az adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
1953 Búbánat 2017-02-27 23:59:51 [Válasz erre: 1952 Búbánat 2017-02-27 15:37:56]
Említettem a Dankó Rádióban ma hallott Cigányszerelem magyar nyelvű felvételei közül hármat. De még további, számos hazai stúdiófelvételről hangzanak fel időnként az operett részletei, és sok kitűnő művész énekhangján csendülnek fel Lehár híres dalművének legszebb dallamai. Ezek sorából mindenképp említést érdemel az 1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták: Házy Erzsébet – Ilona/Zórika Ilosfalvy Róbert – Jonel/Józsi Radnay György – Dragotin A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli: 1.) Zórika és Józsi kettőse az I. felvonásból (Házy, Ilosfalvy) 2.) Ilona dala és Csárdás „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Házy) 3.) Józsi dala „Messze hív a nagyvilág” (Ilosfalvy) 4.) Zórika dala „Nézz rám” (Házy) 5.) Ilona és Dragotin kettőse „Egy dal kísér” (Házy, Radnay) 6.) Zórika és Jonel kettőse „Zórika, Zórika jöjj haza már” (Házy, Ilosfalvy) Egy másik érdekesség: talán Szabó Miklós az egyetlen énekművészünk, aki a legtöbbször énekelte e Lehár-operettnek a részleteit különböző rádió- ill. hanglemezfelvételeken (őt mindjárt Házy Erzsébet követi gyakoriságban): 1950 - Ilona és Dragotin kettőse: Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Budapest Zenekar, vezényel: Lehel György (TONALIT, 1950 - lásd 1318. és 1319. sorszámoknál is) 1954 - Ilona és Dragetni kettőse; - Jonel dala: Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pogány László HUNGAROTON RECORDS LTD. Released on: 1954-08-14 (lásd: youtube-on) 1957 - Jonel dala: Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó Évszám nélkül: - Hármas: Zentai Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós (a rádióban többször elhangzott ez az énekszám; a felvétel specifikációjáról – zenekar, karmester, gyártás, kiadásidőpont - nincs adatom, feltehetőleg ez részlet is az 1957-es stúdiófelvételről való.) 1961 – A Cigányszerelem – keresztmetszet A rádiófelvétel bemutatója: 1961. október 31., Kossuth Rádió 20.25 – 21.18 Innocent-Vincze Ernő összekötőszövegét elmondja: Gombos Katalin és Sinkovits Imre Km.: Gyenes Magda, Koltay Valéria, László Margit, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Külkey László, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Vincze Ottó Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György
Említettem a Dankó Rádióban ma hallott Cigányszerelem magyar nyelvű felvételei közül hármat. De még további, számos hazai stúdiófelvételről hangzanak fel időnként az operett részletei, és sok kitűnő művész énekhangján csendülnek fel Lehár híres dalművének legszebb dallamai. Ezek sorából mindenképp említést érdemel az 1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták: Házy Erzsébet – Ilona/Zórika Ilosfalvy Róbert – Jonel/Józsi Radnay György – Dragotin A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli: 1.) Zórika és Józsi kettőse az I. felvonásból (Házy, Ilosfalvy) 2.) Ilona dala és Csárdás „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Házy) 3.) Józsi dala „Messze hív a nagyvilág” (Ilosfalvy) 4.) Zórika dala „Nézz rám” (Házy) 5.) Ilona és Dragotin kettőse „Egy dal kísér” (Házy, Radnay) 6.) Zórika és Jonel kettőse „Zórika, Zórika jöjj haza már” (Házy, Ilosfalvy) Egy másik érdekesség: talán Szabó Miklós az egyetlen énekművészünk, aki a legtöbbször énekelte e Lehár-operettnek a részleteit különböző rádió- ill. hanglemezfelvételeken (őt mindjárt Házy Erzsébet követi gyakoriságban): 1950 - Ilona és Dragotin kettőse: Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Budapest Zenekar, vezényel: Lehel György (TONALIT, 1950 - lásd 1318. és 1319. sorszámoknál is) 1954 - Ilona és Dragetni kettőse; - Jonel dala: Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pogány László HUNGAROTON RECORDS LTD. Released on: 1954-08-14 (lásd: youtube-on) 1957 - Jonel dala: Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó Évszám nélkül: - Hármas: Zentai Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós (a rádióban többször elhangzott ez az énekszám; a felvétel specifikációjáról – zenekar, karmester, gyártás, kiadásidőpont - nincs adatom, feltehetőleg ez részlet is az 1957-es stúdiófelvételről való.) 1961 – A Cigányszerelem – keresztmetszet A rádiófelvétel bemutatója: 1961. október 31., Kossuth Rádió 20.25 – 21.18 Innocent-Vincze Ernő összekötőszövegét elmondja: Gombos Katalin és Sinkovits Imre Km.: Gyenes Magda, Koltay Valéria, László Margit, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Külkey László, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Vincze Ottó Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György
1952 Búbánat 2017-02-27 15:37:56
Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjének számos rádió-, televízió-, hanglemez- és színházi előadás felvétele létezik. Itt a fórumon, rendszeresen hírt adok arról ha a Dankó Rádió operettadásaiban - más, számomra fontos operettek mellett - részletek csendülnek fel ebből a dalműből - ezzel így vagyok ma is, hiszen újra megszólaltak dalok, jelenetek az operettből a rádióban, ezúttal az alábbi felvételekről: 1. Lehár Ferenc: Cigányszerelem - Jonel dala: „Messze hív a nagyvilág” (Szabó Miklós meg az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó - 1954) 2. Lehár Ferenc: Cigányszerelem - az operett teljes stúdiófelvételéről A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15 Magyar fordítás: Gábor Andor versei nyomán Zoltán Pál A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Nagy Ferenc vezényli. Ezen a felvételen szerepeltek: Zórika – Kincses Veronika Ilona – Kukely Júlia Paulette - Decsi Ágnes Berta – Takács Tamara Ionel – Molnár András Józsi – Gulyás Dénes Tivadar – Fülöp Attila Dragotin – Bende Zsolt Kutula – Korcsmáros Péter Mihály - Mersei Miklós - Berta és Drágfay kettőse (No.21) (Takács Tamara és Bende Zsolt) - Cigányinduló (No.10) (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, km. az MRT Énekkara) 3.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem - a Budapesti Operettszínház előadásának hangfelvételéről (2012. november 3.) Gábor Andor magyar fordítását és a dalszövegeket részben átdolgozta Zoltán Pál és G. Dénes György. Km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara Vezényel: Makláry László Szereposztás volt: Zórika – Fischl Mónika Józsi – Vadász Dániel Ilona – Kalocsai Zsuzsa Gábor, Zórika vőlegénye – Boncsér Gergely Dragoján: Faragó András Berta, nevelőnő – Lehoczky Zsuzsa Jolán – Szendy Szilvi Tivadar – Kerényi Miklós Máté Kutula – Verebes István - A II. finálé (Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Vadász Dániel, Faragó András, Verebes István és az Énekkar) A Túl az Óperencián műsor első felében Jacobi Leányvásár című operettjének 1964-es rádió stúdiófelvételéről szólaltak meg részletek Házy Erzsébet, Németh Marika, Bilicsi Tivadar, Palcsó Sándor és Udvardy Tibor előadásában, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Sebestyén András vezényli. Az adás délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik, ami a rádió mellett online interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon. Az operettműsornak ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/02/27/tul-az-operencian-oroszlan-szonja-9-het/; Oroszlán Szonja [/url] színésznő a vendége, akit amerikai (Philadelphia) otthonában telefonon hívott fel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjének számos rádió-, televízió-, hanglemez- és színházi előadás felvétele létezik. Itt a fórumon, rendszeresen hírt adok arról ha a Dankó Rádió operettadásaiban - más, számomra fontos operettek mellett - részletek csendülnek fel ebből a dalműből - ezzel így vagyok ma is, hiszen újra megszólaltak dalok, jelenetek az operettből a rádióban, ezúttal az alábbi felvételekről: 1. Lehár Ferenc: Cigányszerelem - Jonel dala: „Messze hív a nagyvilág” (Szabó Miklós meg az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó - 1954) 2. Lehár Ferenc: Cigányszerelem - az operett teljes stúdiófelvételéről A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15 Magyar fordítás: Gábor Andor versei nyomán Zoltán Pál A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Nagy Ferenc vezényli. Ezen a felvételen szerepeltek: Zórika – Kincses Veronika Ilona – Kukely Júlia Paulette - Decsi Ágnes Berta – Takács Tamara Ionel – Molnár András Józsi – Gulyás Dénes Tivadar – Fülöp Attila Dragotin – Bende Zsolt Kutula – Korcsmáros Péter Mihály - Mersei Miklós - Berta és Drágfay kettőse (No.21) (Takács Tamara és Bende Zsolt) - Cigányinduló (No.10) (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, km. az MRT Énekkara) 3.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem - a Budapesti Operettszínház előadásának hangfelvételéről (2012. november 3.) Gábor Andor magyar fordítását és a dalszövegeket részben átdolgozta Zoltán Pál és G. Dénes György. Km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara Vezényel: Makláry László Szereposztás volt: Zórika – Fischl Mónika Józsi – Vadász Dániel Ilona – Kalocsai Zsuzsa Gábor, Zórika vőlegénye – Boncsér Gergely Dragoján: Faragó András Berta, nevelőnő – Lehoczky Zsuzsa Jolán – Szendy Szilvi Tivadar – Kerényi Miklós Máté Kutula – Verebes István - A II. finálé (Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Vadász Dániel, Faragó András, Verebes István és az Énekkar) A Túl az Óperencián műsor első felében Jacobi Leányvásár című operettjének 1964-es rádió stúdiófelvételéről szólaltak meg részletek Házy Erzsébet, Németh Marika, Bilicsi Tivadar, Palcsó Sándor és Udvardy Tibor előadásában, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Sebestyén András vezényli. Az adás délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik, ami a rádió mellett online interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon. Az operettműsornak ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/02/27/tul-az-operencian-oroszlan-szonja-9-het/; Oroszlán Szonja [/url] színésznő a vendége, akit amerikai (Philadelphia) otthonában telefonon hívott fel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
1951 Búbánat 2017-02-25 10:49:33
A Dankó Rádió mai operettműsorában Lehár Ferenc Paganini c. operettjéből három részlet hangzott el, a délutáni (18.00) ismétlésben újra meghallgathatjuk - más bejátszott dalok mellett - ezeket: - Paganini dala "Volt nem egy de száz babám" (Gulyás Dénes) - Vidám kettős, I. felv.: "Könnyű pille mind a nő" (Zentai Anna, Kishegyi Árpád) - Az I. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor) Az adás Sullivan A Fruska című operettjéből a "Tengerész-induló"-val kezdődik. A műsor e heti vendége: Baranyi Ferenc író, költő, műfordító, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban.
A Dankó Rádió mai operettműsorában Lehár Ferenc Paganini c. operettjéből három részlet hangzott el, a délutáni (18.00) ismétlésben újra meghallgathatjuk - más bejátszott dalok mellett - ezeket: - Paganini dala "Volt nem egy de száz babám" (Gulyás Dénes) - Vidám kettős, I. felv.: "Könnyű pille mind a nő" (Zentai Anna, Kishegyi Árpád) - Az I. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor) Az adás Sullivan A Fruska című operettjéből a "Tengerész-induló"-val kezdődik. A műsor e heti vendége: Baranyi Ferenc író, költő, műfordító, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban.
1950 Búbánat 2017-02-24 09:47:25 [Válasz erre: 148 Búbánat 2008-04-10 00:34:17]
Kapcs. 148. sorszámoz Vincze Ottó: Kis szekeres – nagy szekeres Rádiódaljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. szeptember 16., Kossuth Rádió 20.29 – 23.10 (Közben szünet 21.40-22.25: sporthíradó, hírek, időjárás-jelentés) Vincze Ottó a daljáték zenéjét Egressy Béni műveinek felhasználásával szerezte. Szövegkönyv: Innocent-Vincze Ernő Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Vezényel a szerző: Vincze Ottó Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Földényi-kórus, valamint Lakatos Vince népi zenekara. Szereposztás: Béni – Sárdy János Kornélia – Petress Zsuzsa Rózsa – Zentay Anna Stock, ujdondász – Rátonyi Róbert Özv. Kőnigné – Mezei Mária Miska, vándorszínész – Angyal Sándor Giancolelli, impresszárió – Latabár Árpád Jobbágy – Makláry János Egressy Gábor – Básti Lajos Liszt Ferenc – Velenczei István Erkel Ferenc – Deák Sándor Czóbelné – Simor Erzsi Intendáns – Győrffy György Patikárus Ferkó – Csók István Szerkesztő – Ascher Oszkár A játék Olaszországban, Görögországban és hazánkban játszódik a XIX. század 30-as és 40-es éveiben A Rádióújságban Ruitner Sándor a rádióbemutató elé írt ajánló-ismertető sorokat: A dramaturg a hét daljáték-bemutatójáról Egressy Béni: Nem vagyok én senki, semmi, csak egy nótás „kis szekeres” Erkel Ferenc: Hát – kis szekeresre is szükség van. Bénikém. Mert az is hagy maga után keréknyomot. Utánunk jövőknek mutatja az utat! Amerre mi jártunk... Ez a párbeszéd részlet Innocent-Vincze Ernő és Vincze Ottó most bemutatásra kerülő „Kis szekeres – nagy szekeres” c. daljátékából, melynek hőse a nagy magyar színész, Egressy Béni. Daljátékba foglalták alakját a szerzők, hiszen őt magát körül- övezi a muzsika, a sok – immár népdalként számon tartott – dal, az „Ereszkedik le a felhő”, a „Mi füstölög ott a síkon távolban” és a „Kis szekeres”, körülövezi a játék, a színház, a vándorkomédiázástól az ország első színpadáig. Nótás kis szekeresnek nevezte magát, de ő írta a Szózat zenéjét, s kisebb szerzeményei Erkel operáit és Liszt rapszódiáit gazdagították muzsikájukkal. Verses kis szekeresnek nevezte magát, de az ő verssoraira, librettójára íródott a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán, Erkel híres operája. Kis szekeres volt a nagyok mellett, de együtt voltak a kis és nagy szekeresek 1848 március idusán! És hagytak maguk után keréknyomot... Amerre mi járunk!” Ruitner Sándor
Kapcs. 148. sorszámoz Vincze Ottó: Kis szekeres – nagy szekeres Rádiódaljáték A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. szeptember 16., Kossuth Rádió 20.29 – 23.10 (Közben szünet 21.40-22.25: sporthíradó, hírek, időjárás-jelentés) Vincze Ottó a daljáték zenéjét Egressy Béni műveinek felhasználásával szerezte. Szövegkönyv: Innocent-Vincze Ernő Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Vezényel a szerző: Vincze Ottó Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Földényi-kórus, valamint Lakatos Vince népi zenekara. Szereposztás: Béni – Sárdy János Kornélia – Petress Zsuzsa Rózsa – Zentay Anna Stock, ujdondász – Rátonyi Róbert Özv. Kőnigné – Mezei Mária Miska, vándorszínész – Angyal Sándor Giancolelli, impresszárió – Latabár Árpád Jobbágy – Makláry János Egressy Gábor – Básti Lajos Liszt Ferenc – Velenczei István Erkel Ferenc – Deák Sándor Czóbelné – Simor Erzsi Intendáns – Győrffy György Patikárus Ferkó – Csók István Szerkesztő – Ascher Oszkár A játék Olaszországban, Görögországban és hazánkban játszódik a XIX. század 30-as és 40-es éveiben A Rádióújságban Ruitner Sándor a rádióbemutató elé írt ajánló-ismertető sorokat: A dramaturg a hét daljáték-bemutatójáról Egressy Béni: Nem vagyok én senki, semmi, csak egy nótás „kis szekeres” Erkel Ferenc: Hát – kis szekeresre is szükség van. Bénikém. Mert az is hagy maga után keréknyomot. Utánunk jövőknek mutatja az utat! Amerre mi jártunk... Ez a párbeszéd részlet Innocent-Vincze Ernő és Vincze Ottó most bemutatásra kerülő „Kis szekeres – nagy szekeres” c. daljátékából, melynek hőse a nagy magyar színész, Egressy Béni. Daljátékba foglalták alakját a szerzők, hiszen őt magát körül- övezi a muzsika, a sok – immár népdalként számon tartott – dal, az „Ereszkedik le a felhő”, a „Mi füstölög ott a síkon távolban” és a „Kis szekeres”, körülövezi a játék, a színház, a vándorkomédiázástól az ország első színpadáig. Nótás kis szekeresnek nevezte magát, de ő írta a Szózat zenéjét, s kisebb szerzeményei Erkel operáit és Liszt rapszódiáit gazdagították muzsikájukkal. Verses kis szekeresnek nevezte magát, de az ő verssoraira, librettójára íródott a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán, Erkel híres operája. Kis szekeres volt a nagyok mellett, de együtt voltak a kis és nagy szekeresek 1848 március idusán! És hagytak maguk után keréknyomot... Amerre mi járunk!” Ruitner Sándor
1949 Búbánat 2017-02-24 09:04:51 [Válasz erre: 146 Búbánat 2008-04-10 00:33:21]
Kapcs. 146. sorszámhoz 1957. január 5. , Kossuth Rádió, 14.30 – 15.00 André Messager: A nászéjszaka – részletek Bemutató. Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György A részletek: - Legenda (Osváth Júlia - Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós) - Dal a szerelemről (Vámos Ágnes) - Kitty és Röbert kettőse (Osváth Júlia, Kövecses Béla) - Dal (Vámos Ágnes) - Kitty dala (Osváth Júlia)
Kapcs. 146. sorszámhoz 1957. január 5. , Kossuth Rádió, 14.30 – 15.00 André Messager: A nászéjszaka – részletek Bemutató. Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György A részletek: - Legenda (Osváth Júlia - Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós) - Dal a szerelemről (Vámos Ágnes) - Kitty és Röbert kettőse (Osváth Júlia, Kövecses Béla) - Dal (Vámos Ágnes) - Kitty dala (Osváth Júlia)
1948 Búbánat 2017-02-23 14:35:46 [Válasz erre: 1947 Búbánat 2017-02-23 14:32:38]
(Az 1982-es bemutató-évszámot véletlenül kétszer írtam le - az elsőt át kell ugorni...)
(Az 1982-es bemutató-évszámot véletlenül kétszer írtam le - az elsőt át kell ugorni...)
1947 Búbánat 2017-02-23 14:32:38 [Válasz erre: 1936 Búbánat 2017-02-17 11:18:32]
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásából kiemelem Franz von Suppé Boccaccio című operettjének a részleteit. Előbb az 1961-es teljes rádiófelvételről (a Rádió Dalszínház bemutatójáról az 1.936. és az 1.916. sorszámoknál olvasható bővebb ismertető bejegyzés) hangzott fel két részlet: - Boccaccio dala (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Énekkara) - Szeptett (Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) Az operettműsor e heti vendégével, Baranyi Ferenc költővel beszélgető Nagy Ibolya szerkesztésében további két részlet csendült fel a Boccaccióból: - egy televíziós produkció zenei anyagából hallhattuk Tiboldi Mária énekét (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - az "olasz-kettős" ezúttal Kincses Veronika és Molnár András előadásában szólalt meg egy 1982-es operettrészleteket tartalmazó, 1982-es stúdiófelvételről, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségen is.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásából kiemelem Franz von Suppé Boccaccio című operettjének a részleteit. Előbb az 1961-es teljes rádiófelvételről (a Rádió Dalszínház bemutatójáról az 1.936. és az 1.916. sorszámoknál olvasható bővebb ismertető bejegyzés) hangzott fel két részlet: - Boccaccio dala (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Énekkara) - Szeptett (Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) Az operettműsor e heti vendégével, Baranyi Ferenc költővel beszélgető Nagy Ibolya szerkesztésében további két részlet csendült fel a Boccaccióból: - egy televíziós produkció zenei anyagából hallhattuk Tiboldi Mária énekét (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - az "olasz-kettős" ezúttal Kincses Veronika és Molnár András előadásában szólalt meg egy 1982-es operettrészleteket tartalmazó, 1982-es stúdiófelvételről, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségen is.
1946 Búbánat 2017-02-22 10:15:25
Házy Erzsébet egy operettrészletet énekelt a most véget ért Túl az Óperencián című operettműsorban elhangzott Lepecsételt asszony című Polgár Tibor-Kristóf Károly darabjának 1962 januárjában bemutatott rádiófelvételéről: "Honvágydal" Ezt a dalt újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlőadásban. További részletekben Rátonyi Róbert énekében két dal is elhangzott a daljátékból. A műsorban még Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből is felcsendült néhány dal Gencsy Sári-Svéd Sándor, illetve László Margit és Zentai Anna felvételeiről. A stúdióban ma is Baranyi Ferenc író, költő, műfordító az adáshét vendége, kivel Nagy Ibolya beszélget.
Házy Erzsébet egy operettrészletet énekelt a most véget ért Túl az Óperencián című operettműsorban elhangzott Lepecsételt asszony című Polgár Tibor-Kristóf Károly darabjának 1962 januárjában bemutatott rádiófelvételéről: "Honvágydal" Ezt a dalt újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlőadásban. További részletekben Rátonyi Róbert énekében két dal is elhangzott a daljátékból. A műsorban még Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből is felcsendült néhány dal Gencsy Sári-Svéd Sándor, illetve László Margit és Zentai Anna felvételeiről. A stúdióban ma is Baranyi Ferenc író, költő, műfordító az adáshét vendége, kivel Nagy Ibolya beszélget.
1945 smaragd 2017-02-22 10:03:45 [Válasz erre: 1944 Búbánat 2017-02-22 09:36:22]
"Túl az Óperencián" - 2017.február. 21-i adáshoz: A tegnapi műsorból a "Szerencsés utazás" című rádióoperettet emeltem ki, amelynek zeneszerzője Kemény Egon, az első rádióoperett, a "Májusfa" (1949) zenéjének megkomponálása is az ő nevéhez fűződik, ezért egybeesik e fórum nevében jelzett 1949-es időponttal, amely a "Májusfa" bemutatójának éve, a kezdet. 1949 Szilveszterére készült el a "Májusfa" folytatása, annak keringője, átütő sikere követelte ki a "Talán a csillagok" szintén nagy kőzönségsikert aratott bemutatóját. Kemény Egon megbízható pontosságáról több kortársa, rádiós kollégája, műsorkészítő munkatársa tett említést, ezért és zenei újdonságok iránti hajlandósága miatt is választották ki annak idején éppen őt a Rádióban az új rádiós műfaj zenei megteremtőjének. Az új rádiós műfajban a harmadik bemutatója 1950-ben lett volna szintén Szász Péter szerzőtárssal, aki a szövegkönyvet ezúttal nem tudta határidőre elkészíteni, ezért az 1950-ben kitűzött "Szerencsés utazás" bemutatója elmaradt. A már elkészült zenei kompoziciókra, Kemény Egon operettdallamaira Raics István írt verseket. A zenét Tamássy Zdenkó rádiófelvételre vitte, így megmaradt néhány részlet ebből a műből is. Ezeket "Egyveleg a Szerencsés utazásból "címmel évtezedeken át nagy sikerrel, igen gyakran játszotta a Magyar Rádió, az operettrészleteket különálló számként is sugározták, így az Előjátékot valamint Gyurkovics Mária, Gencsy Sári, Fehér Pál, Szabó Miklós felvételeit a Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével, a technika fejlődése mellett újabb felvételeken is (1956), Pogány László, Vincze Ottó majd Lehel György vezényletével és a Földényi kórussal.
"Túl az Óperencián" - 2017.február. 21-i adáshoz: A tegnapi műsorból a "Szerencsés utazás" című rádióoperettet emeltem ki, amelynek zeneszerzője Kemény Egon, az első rádióoperett, a "Májusfa" (1949) zenéjének megkomponálása is az ő nevéhez fűződik, ezért egybeesik e fórum nevében jelzett 1949-es időponttal, amely a "Májusfa" bemutatójának éve, a kezdet. 1949 Szilveszterére készült el a "Májusfa" folytatása, annak keringője, átütő sikere követelte ki a "Talán a csillagok" szintén nagy kőzönségsikert aratott bemutatóját. Kemény Egon megbízható pontosságáról több kortársa, rádiós kollégája, műsorkészítő munkatársa tett említést, ezért és zenei újdonságok iránti hajlandósága miatt is választották ki annak idején éppen őt a Rádióban az új rádiós műfaj zenei megteremtőjének. Az új rádiós műfajban a harmadik bemutatója 1950-ben lett volna szintén Szász Péter szerzőtárssal, aki a szövegkönyvet ezúttal nem tudta határidőre elkészíteni, ezért az 1950-ben kitűzött "Szerencsés utazás" bemutatója elmaradt. A már elkészült zenei kompoziciókra, Kemény Egon operettdallamaira Raics István írt verseket. A zenét Tamássy Zdenkó rádiófelvételre vitte, így megmaradt néhány részlet ebből a műből is. Ezeket "Egyveleg a Szerencsés utazásból "címmel évtezedeken át nagy sikerrel, igen gyakran játszotta a Magyar Rádió, az operettrészleteket különálló számként is sugározták, így az Előjátékot valamint Gyurkovics Mária, Gencsy Sári, Fehér Pál, Szabó Miklós felvételeit a Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével, a technika fejlődése mellett újabb felvételeken is (1956), Pogány László, Vincze Ottó majd Lehel György vezényletével és a Földényi kórussal.
1944 Búbánat 2017-02-22 09:36:22 [Válasz erre: 1943 smaragd 2017-02-21 18:04:36]
Az alábbi hozzászólást áthoztam a Kemény Egon-topicból: 782 • smaragd Előzmény 781 • Válasz erre 2017-02-21 15:27:42 KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás" (1950) sikeresen előadott rádióoperett számok... erről az el nem készült rádióoperettről már én is írtam korábban az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumban. Szász Péter nem tudta időben elkészíteni a szövegkönyvet, így elmaradt a szigorú határidőhöz kötött bemutató. Megmaradtak Kemény Egon kompoziciói, amelyeket Tamássy Zdenkó nem akart veszni hagyni, ezért annak idején egyvelegbe foglalták a jól használható zenét, amely azóta is sikernek mondható, rengetegszer játszotta a Rádió. Különösen kedvelt volt a "Szerencsés utazás-keringő", Gyurkovics Máriával majd Gencsy Sárival felvéve: KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás-keringő" (1950) Bécsi keringő, 4' 20" Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gencsy Sári, Fehér Pál, a Földényi kórus felvételei, majd később újra felvették magnóra, részben más közreműködő művészekkel és karmesterrel, korábban Pogány László és Vincze Ottó majd Lehel György dirigálta a Rádiózenekart. A mai műsorban halljuk - ismétlés 18.53 - 19.00 - az előjátékban annak a kettősnek a témáját, amelyet feltehetőleg a digitalizáláskor nem a megfelelő helyre soroltak, és tévedésből Kemény Egon "Valahol Délen" című nagyoperettje betétdalának írták, adminisztrativ hiba, az elmúlt években. Legutóbb jeleztem, hogy meg lesz a kettős pontos helye, csak egy kis türelem szükséges, amíg a műsorban is pontosan meg fog jelenni. A "Szerencsés utazás" előjátéka korábban is ment már a Dankó Rádióban, örülök, hogy ma fórumtársaim is hallották és együtt most már szerencsés utazást is kívánhatunk a kettősnek pontos helyére irányításához. KEMÉNY EGON-Raics István: "Nézd, hogy ragyog ránk a rét " (újrafelvétel 1956) kettős, 3', a "Szerencsés utazás" részletekből (1950) Énekelte Gyurkovics Mária és Szabó Miklós. A Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Az alábbi hozzászólást áthoztam a Kemény Egon-topicból: 782 • smaragd Előzmény 781 • Válasz erre 2017-02-21 15:27:42 KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás" (1950) sikeresen előadott rádióoperett számok... erről az el nem készült rádióoperettről már én is írtam korábban az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumban. Szász Péter nem tudta időben elkészíteni a szövegkönyvet, így elmaradt a szigorú határidőhöz kötött bemutató. Megmaradtak Kemény Egon kompoziciói, amelyeket Tamássy Zdenkó nem akart veszni hagyni, ezért annak idején egyvelegbe foglalták a jól használható zenét, amely azóta is sikernek mondható, rengetegszer játszotta a Rádió. Különösen kedvelt volt a "Szerencsés utazás-keringő", Gyurkovics Máriával majd Gencsy Sárival felvéve: KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás-keringő" (1950) Bécsi keringő, 4' 20" Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gencsy Sári, Fehér Pál, a Földényi kórus felvételei, majd később újra felvették magnóra, részben más közreműködő művészekkel és karmesterrel, korábban Pogány László és Vincze Ottó majd Lehel György dirigálta a Rádiózenekart. A mai műsorban halljuk - ismétlés 18.53 - 19.00 - az előjátékban annak a kettősnek a témáját, amelyet feltehetőleg a digitalizáláskor nem a megfelelő helyre soroltak, és tévedésből Kemény Egon "Valahol Délen" című nagyoperettje betétdalának írták, adminisztrativ hiba, az elmúlt években. Legutóbb jeleztem, hogy meg lesz a kettős pontos helye, csak egy kis türelem szükséges, amíg a műsorban is pontosan meg fog jelenni. A "Szerencsés utazás" előjátéka korábban is ment már a Dankó Rádióban, örülök, hogy ma fórumtársaim is hallották és együtt most már szerencsés utazást is kívánhatunk a kettősnek pontos helyére irányításához. KEMÉNY EGON-Raics István: "Nézd, hogy ragyog ránk a rét " (újrafelvétel 1956) kettős, 3', a "Szerencsés utazás" részletekből (1950) Énekelte Gyurkovics Mária és Szabó Miklós. A Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
1943 smaragd 2017-02-21 18:04:36
Dankó Rádió 9:53 - 10:00 ismétlés 18.53 - 19.00 elhangzik KEMÉNY EGON:"Szerencsés utazás"(1950) Előjáték Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora A mai műsorban is örömmel hallottam Baranyi Ferenc költőt a versekről és életéről beszélni, Honthy Hanna születésnapján kedvelt dalaiból kaptunk válogatást,mindez részletesen a most kezdődő ismétlésben hallható....
Dankó Rádió 9:53 - 10:00 ismétlés 18.53 - 19.00 elhangzik KEMÉNY EGON:"Szerencsés utazás"(1950) Előjáték Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora A mai műsorban is örömmel hallottam Baranyi Ferenc költőt a versekről és életéről beszélni, Honthy Hanna születésnapján kedvelt dalaiból kaptunk válogatást,mindez részletesen a most kezdődő ismétlésben hallható....
1942 Búbánat 2017-02-20 18:23:51
Most ismétli a Dankó Rádió operettműsora a délelőtti adást. Ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/01/24/tul-az-operencian-8-het/; Baranyi Ferenc [/url] költőt, írót, műfordítót, a televízió egykori főmunkatársát látja vendégül az adásban a a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Baranyi Ferenc több operalibrettót is írt, meg fordított is, irodalmi és zenei ismeretterjesztő műsorai ismertek a rádióból és a televízióból, ma is aktív, rendszeresen tart operaismertető előadásokat az Óbudai Társaskörben, és nemrég jelent meg új könyve Az opera négy évszázada címmel. Minderről mesél Nagy Ibolyának, kezdve onnan, mikor és hogyan kezdődött rajongása az opera műfaja iránt, honnan datálódik az irodalom, a költészet, a vers és a zene szeretete. Baranyi Ferenc január 24-én ünnepelte 80. születésnapját. Isten éltesse sokáig erőben egészségben! A héten - mától naponta - Baranyi Ferenc jelenléte miatt is, érdemes odakapcsolni a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorára. A mai zenei kínálatból kiemelem Lehár Ferenc Frasquita című operettjének rádiófelvételéről sugárzott részleteket: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád és Külkey László énekel a felcsendülő részletekben. Az adás online is elérhető 18 és 19 óra között a www.dankoradio.hu oldalról.
Most ismétli a Dankó Rádió operettműsora a délelőtti adást. Ezen a héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/01/24/tul-az-operencian-8-het/; Baranyi Ferenc [/url] költőt, írót, műfordítót, a televízió egykori főmunkatársát látja vendégül az adásban a a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Baranyi Ferenc több operalibrettót is írt, meg fordított is, irodalmi és zenei ismeretterjesztő műsorai ismertek a rádióból és a televízióból, ma is aktív, rendszeresen tart operaismertető előadásokat az Óbudai Társaskörben, és nemrég jelent meg új könyve Az opera négy évszázada címmel. Minderről mesél Nagy Ibolyának, kezdve onnan, mikor és hogyan kezdődött rajongása az opera műfaja iránt, honnan datálódik az irodalom, a költészet, a vers és a zene szeretete. Baranyi Ferenc január 24-én ünnepelte 80. születésnapját. Isten éltesse sokáig erőben egészségben! A héten - mától naponta - Baranyi Ferenc jelenléte miatt is, érdemes odakapcsolni a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorára. A mai zenei kínálatból kiemelem Lehár Ferenc Frasquita című operettjének rádiófelvételéről sugárzott részleteket: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád és Külkey László énekel a felcsendülő részletekben. Az adás online is elérhető 18 és 19 óra között a www.dankoradio.hu oldalról.
