2013 smaragd 2017-04-04 14:59:48
Rádióműsor, 1987 MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZIÓ Petőfi Rádió 8.05: Kemény Egon műveiből 1. Szerencsés utazás - előjáték (MRT szimfonikus zenekara, vez. Lehel György), 2. - Erdődy János: A messzetűnt kedves - a) Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József), b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus), c) Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) 3. Valahol délen a) - Valahol délen (Melis György), b) Bolero (Mezei Mária), c) Egy szót se szólj (Petress Zsuzsa, Melis György), 4. - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - a) Elmira sanzonja (Mezei Mária), b) Dal a bontonról ( Mezei Mária, Tompa Sándor), c) Óh, miért vagy ilyen édes-kedves (Petress Zsuzsa, Simándy József), 5. - Szász Péter: Talán a csillagok - Balatonkeringő ( Gyurkovics Mária, km. Földényi-kórus) (Monó) (RTV műsorújság)
Rádióműsor, 1987 MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZIÓ Petőfi Rádió 8.05: Kemény Egon műveiből 1. Szerencsés utazás - előjáték (MRT szimfonikus zenekara, vez. Lehel György), 2. - Erdődy János: A messzetűnt kedves - a) Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József), b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus), c) Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) 3. Valahol délen a) - Valahol délen (Melis György), b) Bolero (Mezei Mária), c) Egy szót se szólj (Petress Zsuzsa, Melis György), 4. - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - a) Elmira sanzonja (Mezei Mária), b) Dal a bontonról ( Mezei Mária, Tompa Sándor), c) Óh, miért vagy ilyen édes-kedves (Petress Zsuzsa, Simándy József), 5. - Szász Péter: Talán a csillagok - Balatonkeringő ( Gyurkovics Mária, km. Földényi-kórus) (Monó) (RTV műsorújság)
2012 Búbánat 2017-04-03 22:50:38 [Válasz erre: 513 Búbánat 2011-12-28 20:32:20]
Kapcs. 513. és 36. sorszámokhoz Dávid Gyula: Egy éj az Aranybogárban – zenés játék A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. április 4.,Kossuth Rádió 20.10 – 21.20 Mikszáth Kálmán műve nyomán a szövegkönyvet és a verseket írta: Benedek András Vezényel: Hidas Frigyes Km.: MRT szimfonikus zenekara és női kara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Mária – Sándor Judit Miki – Palócz László Zsuzsa – Andor Éva Matykó – Palcsó Sándor Huszákné – Komlóssy Erzsébet Kozsibrovszky gróf – Radnay György Hajdu – Sebestyén Sándor Kristóf Károly zenekritikája a rádiófelvétel sugárzása utáni héten jelent meg az RTV Újságban, amit alábbiakban idemásolok: „Formás, ízléses, szórakoztató – ezt a három jelzőt érdemli meg mindenekelőtt az új daljáték, amelyet Benedek András gyakorlott dramatizáló érzékkel írt Mikszáth elbeszéléséből, minél több alkalmat nyújtva a zenei szerzőtársnak, Dávid Gyulának. A szövegkönyv kerek egysége, a bő dallam-anyag, az alakok ’zenére termett’, világos jelleme felveti a kérdést: miért nem lett ebből vígopera? Dávid gazdag zenéjében kettős hangvételt alkalmazott. Jórészt magyar dallamvilágát (Vízen úszik, Nesze-nesze, Szerelem, te rózsaszál, Szegény lovas katonának) másfajta zenei szövettel keverte, persze az előző javára. Éppen a zenei túlzsúfoltság, a zene feszítő ereje kívánja a darab egyfelvonásos dalművé való kiterebélyesítését. Nem annak az asszociációja ez a megállapítás, hogy a daljátékot operai művészekkel tolmácsoltatták. Régi rádiós probléma, miképpen lehet a stúdióban felvett operettet (mondjuk elegánsabb és tetszetősebb nevén: daljátékot úgy játszani, hogy a prózai és igényes énekes szerepeket azonos művészek adják elő. Ismeretes, hogy nem mindig sikerül helyes, százszázalékosan kielégítő megoldást megtalálni. Solymosi Ottó rendező, valamint Ruitner Sándor zenei rendező ezúttal bátran választotta ki a szereplőket operaénekesek közül, s szerencsés volt a ’fogásuk’. Sándor Judit, Palócz László, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Radnai György, Sebestyén Sándor, Andor Éva egyaránt megállták a helyüket a mikrofon előtt, prózai és énekhang-alakításukkal. Alig-alig volt néhány apró részlet, amikor erőteljesebben éreztették Benedek verses szövegének ritmusát, amit prózai művész könnyedébben áthidalt volna. Hidas Frigyes játékos kedvteléssel vezényelt a zenekar élén, s szépen énekelt a női kórus. (Szövegmondásuk közérthetőségére még fokozottabban kellene törekedniük.) A hetvenperces daljáték frissen, tempósan pergett, egyetlen unalmas mozzanat nélkül. (Illetve az unalmat egy mulatságos dal képviselte, ám szerencsére csak témájában és kezdő mondatában: ’Unalmas volt az életem’ – dalolta Kozsibrovszky gróf úr, azaz a kitűnő Radnai György…).”
Kapcs. 513. és 36. sorszámokhoz Dávid Gyula: Egy éj az Aranybogárban – zenés játék A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. április 4.,Kossuth Rádió 20.10 – 21.20 Mikszáth Kálmán műve nyomán a szövegkönyvet és a verseket írta: Benedek András Vezényel: Hidas Frigyes Km.: MRT szimfonikus zenekara és női kara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Mária – Sándor Judit Miki – Palócz László Zsuzsa – Andor Éva Matykó – Palcsó Sándor Huszákné – Komlóssy Erzsébet Kozsibrovszky gróf – Radnay György Hajdu – Sebestyén Sándor Kristóf Károly zenekritikája a rádiófelvétel sugárzása utáni héten jelent meg az RTV Újságban, amit alábbiakban idemásolok: „Formás, ízléses, szórakoztató – ezt a három jelzőt érdemli meg mindenekelőtt az új daljáték, amelyet Benedek András gyakorlott dramatizáló érzékkel írt Mikszáth elbeszéléséből, minél több alkalmat nyújtva a zenei szerzőtársnak, Dávid Gyulának. A szövegkönyv kerek egysége, a bő dallam-anyag, az alakok ’zenére termett’, világos jelleme felveti a kérdést: miért nem lett ebből vígopera? Dávid gazdag zenéjében kettős hangvételt alkalmazott. Jórészt magyar dallamvilágát (Vízen úszik, Nesze-nesze, Szerelem, te rózsaszál, Szegény lovas katonának) másfajta zenei szövettel keverte, persze az előző javára. Éppen a zenei túlzsúfoltság, a zene feszítő ereje kívánja a darab egyfelvonásos dalművé való kiterebélyesítését. Nem annak az asszociációja ez a megállapítás, hogy a daljátékot operai művészekkel tolmácsoltatták. Régi rádiós probléma, miképpen lehet a stúdióban felvett operettet (mondjuk elegánsabb és tetszetősebb nevén: daljátékot úgy játszani, hogy a prózai és igényes énekes szerepeket azonos művészek adják elő. Ismeretes, hogy nem mindig sikerül helyes, százszázalékosan kielégítő megoldást megtalálni. Solymosi Ottó rendező, valamint Ruitner Sándor zenei rendező ezúttal bátran választotta ki a szereplőket operaénekesek közül, s szerencsés volt a ’fogásuk’. Sándor Judit, Palócz László, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Radnai György, Sebestyén Sándor, Andor Éva egyaránt megállták a helyüket a mikrofon előtt, prózai és énekhang-alakításukkal. Alig-alig volt néhány apró részlet, amikor erőteljesebben éreztették Benedek verses szövegének ritmusát, amit prózai művész könnyedébben áthidalt volna. Hidas Frigyes játékos kedvteléssel vezényelt a zenekar élén, s szépen énekelt a női kórus. (Szövegmondásuk közérthetőségére még fokozottabban kellene törekedniük.) A hetvenperces daljáték frissen, tempósan pergett, egyetlen unalmas mozzanat nélkül. (Illetve az unalmat egy mulatságos dal képviselte, ám szerencsére csak témájában és kezdő mondatában: ’Unalmas volt az életem’ – dalolta Kozsibrovszky gróf úr, azaz a kitűnő Radnai György…).”
2011 smaragd 2017-04-03 13:06:36 [Válasz erre: 2010 smaragd 2017-04-03 13:05:43]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet (1955) Csobádi Péter, - részlet - : "Molnár Mihály és Szécsi Ferenc rendezte a "Hatvani diákjai"-t. Jó tempójú, lendületes előadást teremtettek, amely mind színészi játék - tehát érzelmi, eszmei hitelesség -, mind pedig rádiószerűség - tehát a láthatatlan színpadot láttató erő - dolgában szilárdan állt a lábán. Különösen a Hatvani professzor lakásán kezdődő jelenetsor megoldása sikerült művészi módon. A tömegjelenetek ( a vásári és kocsmai szín) mozgalmasság , "tágasság" tekintetében felülemelkedett a rádióban megszokott színvonalon."
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet (1955) Csobádi Péter, - részlet - : "Molnár Mihály és Szécsi Ferenc rendezte a "Hatvani diákjai"-t. Jó tempójú, lendületes előadást teremtettek, amely mind színészi játék - tehát érzelmi, eszmei hitelesség -, mind pedig rádiószerűség - tehát a láthatatlan színpadot láttató erő - dolgában szilárdan állt a lábán. Különösen a Hatvani professzor lakásán kezdődő jelenetsor megoldása sikerült művészi módon. A tömegjelenetek ( a vásári és kocsmai szín) mozgalmasság , "tágasság" tekintetében felülemelkedett a rádióban megszokott színvonalon."
2010 smaragd 2017-04-03 13:05:43 [Válasz erre: 2004 smaragd 2017-03-31 00:05:25]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet 1955 Csobádi Péter - részlet - : "A történet hősei: a híres debreceni tudósprofesszor, Hatvani s tanítványainak csapata. A nemzeti függetlenségi törekvések itt a tudomány szabadságáért és a felvilágosodásért vívott küzdelemmel járnak váll-váll mellett. Az osztrák helytartótanács Hatvaniban egyszerre üldözi a rebellist és a gyanús mágiával foglakozó boszorkánymestert. A szövegkönyv egyik fő erénye Hatvani professzor egy tömbből mintázott, tömör, erőteljes és rokonszenves alakja: melegszívű, de szigorú arcú humanista, akit mi sem rettent vissza eszméinek és felismeréseinek hirdetésétől. .... A két fő komikus-intrikus alak Fodoritó csizmadia céhmester, ez a debreceni "úrhatnám polgár" , másfelől a külföldi módit propagáló, eladósodott, cselszövő, szélhámos, arisztokratahölgy, Elmira."
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet 1955 Csobádi Péter - részlet - : "A történet hősei: a híres debreceni tudósprofesszor, Hatvani s tanítványainak csapata. A nemzeti függetlenségi törekvések itt a tudomány szabadságáért és a felvilágosodásért vívott küzdelemmel járnak váll-váll mellett. Az osztrák helytartótanács Hatvaniban egyszerre üldözi a rebellist és a gyanús mágiával foglakozó boszorkánymestert. A szövegkönyv egyik fő erénye Hatvani professzor egy tömbből mintázott, tömör, erőteljes és rokonszenves alakja: melegszívű, de szigorú arcú humanista, akit mi sem rettent vissza eszméinek és felismeréseinek hirdetésétől. .... A két fő komikus-intrikus alak Fodoritó csizmadia céhmester, ez a debreceni "úrhatnám polgár" , másfelől a külföldi módit propagáló, eladósodott, cselszövő, szélhámos, arisztokratahölgy, Elmira."
2009 Búbánat 2017-04-03 10:38:17
Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekével indított a Fényes Szabolcs-blokk a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: „Fekete csillagok” – énekelték Ilonka és Péter kettősében az operett címadó slágerét az ötvenes évek végén készült stúdiófelvételről (Km. Magyar Állami Hangversenyzenekar). Még egy dal hangzott el ebből az operettből Petress Zsuzsa előadásában. A másik Fényes-operett, melynek nemrég digitalizált rádiófelvételéről szólaltak meg részletek: „Az első pillanat”. A felvételen Bán Klári, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Vámosi János énekelt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. A továbbiakban felcsendültek Sir Arthur Sullivan operettjének „A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja” részletei Kalmár Magda, Gregor József, Miller Lajos, Németh Sándor énekhangján. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkarának Nő-i és Férfikara, vezényel: Breitner Tamás. A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35. Ideírom a teljes színlapot: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A verseket fordította: Fischer Sándor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A Dankó Rádió e heti vendége a stúdióban a Madách Színház igazgató-rendezője, Szirtes Tamás, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami a www.dankoradio.hu internetes elérhetőségről is meghallgatható újra.
Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekével indított a Fényes Szabolcs-blokk a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: „Fekete csillagok” – énekelték Ilonka és Péter kettősében az operett címadó slágerét az ötvenes évek végén készült stúdiófelvételről (Km. Magyar Állami Hangversenyzenekar). Még egy dal hangzott el ebből az operettből Petress Zsuzsa előadásában. A másik Fényes-operett, melynek nemrég digitalizált rádiófelvételéről szólaltak meg részletek: „Az első pillanat”. A felvételen Bán Klári, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Vámosi János énekelt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. A továbbiakban felcsendültek Sir Arthur Sullivan operettjének „A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja” részletei Kalmár Magda, Gregor József, Miller Lajos, Németh Sándor énekhangján. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkarának Nő-i és Férfikara, vezényel: Breitner Tamás. A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35. Ideírom a teljes színlapot: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A verseket fordította: Fischer Sándor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A Dankó Rádió e heti vendége a stúdióban a Madách Színház igazgató-rendezője, Szirtes Tamás, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami a www.dankoradio.hu internetes elérhetőségről is meghallgatható újra.
2008 smaragd 2017-04-02 17:07:24 [Válasz erre: 2004 smaragd 2017-03-31 00:05:25]
Most már a teljes heti program megtekinthető a "Túl az Óperencián" Facebook oldalán, Nagy Ibolya műsorának egész héten Pál Atilla volt a vendége. A Prima díjas művész ma Bessenyei Ferencet is közénk idézi, utolsó, közös színpadi emlékeit, szép szavakkal, érdekesen. Így mintha a csütörtökön hallott "Hatvani diákjai" - részletek is felelevenednének...amelyben Hatvani professzort Bessenyei Ferenc alakította.
Most már a teljes heti program megtekinthető a "Túl az Óperencián" Facebook oldalán, Nagy Ibolya műsorának egész héten Pál Atilla volt a vendége. A Prima díjas művész ma Bessenyei Ferencet is közénk idézi, utolsó, közös színpadi emlékeit, szép szavakkal, érdekesen. Így mintha a csütörtökön hallott "Hatvani diákjai" - részletek is felelevenednének...amelyben Hatvani professzort Bessenyei Ferenc alakította.
2007 Búbánat 2017-04-02 12:33:09
A Dankó Rádió Facebook oldaláról ma is hiányzik a délelőtt sugárzott operettadás tartalma, így ideírom, mit hallhattunk a hét utolsó napján a műsorban: Az operett vonalat Johann Strauss „Egy éj Velencében” részletei képezték: Előbb a teljes stúdiófelvételről Annina és Caramello kettőse hangzott fel az I. felvonásból: „Pellegrina, rondinella, rondinella, pellegrina” Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert kettősében, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Rendező: Horváth Ádám. Következett két jelenet egy másik rádiófelvételről: - Annina belépője és kórus (Fábry Edit és a Földényi-kórus) - Gondola-dal és jelenet, tarantella a II. felvonásból: „Hó-hahó! Hó-hahó!” /”Jöjj velem édes…” - Szabó Miklós és a Földényi-kórus előadásában ( az operett keresztmetszet felvételéről ), bemutatója 1960. augusztus 25., Kossuth Rádió 20.23- 21.35. Rendező: Solymosi Ottó. A továbbiakban Bessenyei Ferenc énekelt egy dalt, majd Szentirmai Ákos dalaiból csendült fel néhány, Ruttkai Éva, Mikó István, Tolnay Klári és Bencze Ilona tolmácsolásában. A „Túl az Óperencián” operettműsor Johann Strauss Déli rózsák c. keringőjével ért véget. A délelőtti adás ma 18 órától hallgatható meg újra a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.
A Dankó Rádió Facebook oldaláról ma is hiányzik a délelőtt sugárzott operettadás tartalma, így ideírom, mit hallhattunk a hét utolsó napján a műsorban: Az operett vonalat Johann Strauss „Egy éj Velencében” részletei képezték: Előbb a teljes stúdiófelvételről Annina és Caramello kettőse hangzott fel az I. felvonásból: „Pellegrina, rondinella, rondinella, pellegrina” Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert kettősében, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Rendező: Horváth Ádám. Következett két jelenet egy másik rádiófelvételről: - Annina belépője és kórus (Fábry Edit és a Földényi-kórus) - Gondola-dal és jelenet, tarantella a II. felvonásból: „Hó-hahó! Hó-hahó!” /”Jöjj velem édes…” - Szabó Miklós és a Földényi-kórus előadásában ( az operett keresztmetszet felvételéről ), bemutatója 1960. augusztus 25., Kossuth Rádió 20.23- 21.35. Rendező: Solymosi Ottó. A továbbiakban Bessenyei Ferenc énekelt egy dalt, majd Szentirmai Ákos dalaiból csendült fel néhány, Ruttkai Éva, Mikó István, Tolnay Klári és Bencze Ilona tolmácsolásában. A „Túl az Óperencián” operettműsor Johann Strauss Déli rózsák c. keringőjével ért véget. A délelőtti adás ma 18 órától hallgatható meg újra a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.
2006 Búbánat 2017-04-01 10:17:39
A Dankó Rádió Facebook oldalára még nem tették ki a most lejátszott operettrészleteket: Ideírom, mit hallhattunk a „Túl az Óperencián”: Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő - Romhányi József: Budai Kaland (Rádiófelvétel: 1962. december) A most hallott részletekben Petress Zsuzsa, Németh Marika, Szabó Miklós énekelt, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Lehár Ferenc-Gábor Andor- Semsei Jenő- Szabó Miklós: Éva A rádiófelvétel bemutatója 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 - Prunelles dala és jelenet:” Hát, pajtás, jól vigyázz! „(Sólyom-Nagy Sándor, km.: Korondy György, Ambrus Mihály) - Finálé (Lehoczky Éva, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió Facebook oldalára még nem tették ki a most lejátszott operettrészleteket: Ideírom, mit hallhattunk a „Túl az Óperencián”: Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő - Romhányi József: Budai Kaland (Rádiófelvétel: 1962. december) A most hallott részletekben Petress Zsuzsa, Németh Marika, Szabó Miklós énekelt, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Lehár Ferenc-Gábor Andor- Semsei Jenő- Szabó Miklós: Éva A rádiófelvétel bemutatója 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 - Prunelles dala és jelenet:” Hát, pajtás, jól vigyázz! „(Sólyom-Nagy Sándor, km.: Korondy György, Ambrus Mihály) - Finálé (Lehoczky Éva, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a Dankó Rádióban.
2005 Búbánat 2017-03-31 10:33:32
Ma is két népszerű operettből csendültek fel részletek a Dankó Rádióban; nem először szólaltak meg a Túl az Óperencián c., naponta jelentkező operettadásban Charles Lecocq nevezetes operettjének az "Angot asszony lánya" részletei és Leo Fall Pompadour -jának fülbemászó dallamai! Most a francia komponista művének 1960-ban felvett teljes rádiófelvételéről a következő dalok kerültek ismét adásba: - Amaranthe dala: Angot asszony legendája „A vásárcsarnok standján….Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható…” (Kiss Manyi, km. az MRT Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) - Pomponnet dala „Miért éppen engem ért a szégyen?” (Rátonyi Róbert) - Hortensie Langé dala „Csak a férfi való katonának, katonának…” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - Jelenet és keringő ( No.14.) „ Vendégünk felvette szép ruháját…” (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós) – a jelenet végén nagyszabású, csak zenekar játszotta „francia keringő” (balettzene). - Ange-Pitou belépője „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani…") A Pompadour részletei több stúdiófelvételről valók: énekelt Moldován Stefánia; egy kettősben („Drága kincsem…”) Domonkos Zsuzsa és Molnár András; egy „férfi-hármasban” Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szénássy Imre és az MRT Énekkara; PALCSÓ SÁNDOR előbb Kalmár Magdával énekelte Calicot és Pompadour kettősét („Óh, Jozef, óh, Jozef, no, gyere, ne félj…”) – ezt a duettet Házy Erzsébettel együtt énekli egy korábbi, a rádió 1967-es teljes felvételén; majd erről a stúdiófelvételről hallhattuk ugyancsak Palcsó Sándort, ezúttal Koltay Valéria partnereként a Calicot és Belotte vidám duettjében „”Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem…”/”Lángra gyúlt a vén bakkecske…”) Az operettműsor vendége továbbra is a kecskeméti Katona József Színház művésze, [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/27/tul-az-operencian-pal-attila-13-het/; Pál Attila [/url] Az ismertetett délelőtti adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió délután 6 órakor kezdődő ismétlésekor.
Ma is két népszerű operettből csendültek fel részletek a Dankó Rádióban; nem először szólaltak meg a Túl az Óperencián c., naponta jelentkező operettadásban Charles Lecocq nevezetes operettjének az "Angot asszony lánya" részletei és Leo Fall Pompadour -jának fülbemászó dallamai! Most a francia komponista művének 1960-ban felvett teljes rádiófelvételéről a következő dalok kerültek ismét adásba: - Amaranthe dala: Angot asszony legendája „A vásárcsarnok standján….Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható…” (Kiss Manyi, km. az MRT Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) - Pomponnet dala „Miért éppen engem ért a szégyen?” (Rátonyi Róbert) - Hortensie Langé dala „Csak a férfi való katonának, katonának…” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - Jelenet és keringő ( No.14.) „ Vendégünk felvette szép ruháját…” (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós) – a jelenet végén nagyszabású, csak zenekar játszotta „francia keringő” (balettzene). - Ange-Pitou belépője „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani…") A Pompadour részletei több stúdiófelvételről valók: énekelt Moldován Stefánia; egy kettősben („Drága kincsem…”) Domonkos Zsuzsa és Molnár András; egy „férfi-hármasban” Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szénássy Imre és az MRT Énekkara; PALCSÓ SÁNDOR előbb Kalmár Magdával énekelte Calicot és Pompadour kettősét („Óh, Jozef, óh, Jozef, no, gyere, ne félj…”) – ezt a duettet Házy Erzsébettel együtt énekli egy korábbi, a rádió 1967-es teljes felvételén; majd erről a stúdiófelvételről hallhattuk ugyancsak Palcsó Sándort, ezúttal Koltay Valéria partnereként a Calicot és Belotte vidám duettjében „”Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem…”/”Lángra gyúlt a vén bakkecske…”) Az operettműsor vendége továbbra is a kecskeméti Katona József Színház művésze, [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/27/tul-az-operencian-pal-attila-13-het/; Pál Attila [/url] Az ismertetett délelőtti adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió délután 6 órakor kezdődő ismétlésekor.
2004 smaragd 2017-03-31 00:05:25 [Válasz erre: 1998 smaragd 2017-03-29 12:05:05]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) daljáték Magyar Rádió Színház és Filmművészet 1955 Cs.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" műfaját tekintve daljáték. Jellem- és társadalomrajza ebből eredően magasabb fokú konkrétságra törekszik, hangvétele komolyabb. A "Hatvani diákjai" főszerepét Bessenyei Ferenc játszotta. ...Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes értékű helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, s ami ennél több: énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval.
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) daljáték Magyar Rádió Színház és Filmművészet 1955 Cs.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" műfaját tekintve daljáték. Jellem- és társadalomrajza ebből eredően magasabb fokú konkrétságra törekszik, hangvétele komolyabb. A "Hatvani diákjai" főszerepét Bessenyei Ferenc játszotta. ...Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes értékű helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, s ami ennél több: énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval.
2003 Búbánat 2017-03-30 10:59:24 [Válasz erre: 2002 Búbánat 2017-03-30 10:44:39]
Megjegyzem, a hivatkozott Pálóczy Horváth Ádám-dalt "Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” a rádiófelvételen "Kapocs" énekli: (Hadics László, valamint a Földényi-kórus Férfikara)
Megjegyzem, a hivatkozott Pálóczy Horváth Ádám-dalt "Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” a rádiófelvételen "Kapocs" énekli: (Hadics László, valamint a Földényi-kórus Férfikara)
2002 Búbánat 2017-03-30 10:44:39 [Válasz erre: 1891 Búbánat 2017-02-01 12:44:14]
A Dankó Rádióban nemrég véget ért operettműsorának első részében Kemény Egon Hatvani diákjai című darabjából (1955) hangzottak el részletek: - Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról (Mezei Mária, Tompa Sándor) - Karjelenet (Földényi-kórus) - Amálka és Máté kettőse: „- Jaj, Istenkém, engedj el már…/…Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…” (Petress Zsuzsa, Simándy József) - Pálóczy Horváth dala: „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” (Hadics László és a Földényi-kórus) Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekera. Vezényel: Lehel György. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beolvasta Tamássy Zdenkó méltató írását Kemény Egonról és operettjéről (ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal) – melyet itt az 1891. sorszám alatt másoltam be. A műsor másik felében Jacobi Viktor-Bródy Miksa-Martos Ferenc :Leányvásár című operettjéből hangzott el néhány részlet, Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor 1964-es operettfelvételéről, valamint utolsóként egy vidám hármast Kékkovács Mara, Szendy Szilvi és Peller Károly énektolmácsolásában ebből az operettből. A Túl az Óperencián című adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban, ami elérhető az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádióban nemrég véget ért operettműsorának első részében Kemény Egon Hatvani diákjai című darabjából (1955) hangzottak el részletek: - Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról (Mezei Mária, Tompa Sándor) - Karjelenet (Földényi-kórus) - Amálka és Máté kettőse: „- Jaj, Istenkém, engedj el már…/…Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…” (Petress Zsuzsa, Simándy József) - Pálóczy Horváth dala: „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” (Hadics László és a Földényi-kórus) Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekera. Vezényel: Lehel György. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beolvasta Tamássy Zdenkó méltató írását Kemény Egonról és operettjéről (ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal) – melyet itt az 1891. sorszám alatt másoltam be. A műsor másik felében Jacobi Viktor-Bródy Miksa-Martos Ferenc :Leányvásár című operettjéből hangzott el néhány részlet, Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor 1964-es operettfelvételéről, valamint utolsóként egy vidám hármast Kékkovács Mara, Szendy Szilvi és Peller Károly énektolmácsolásában ebből az operettből. A Túl az Óperencián című adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban, ami elérhető az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon.
2001 Búbánat 2017-03-29 20:48:55 [Válasz erre: 1999 Búbánat 2017-03-29 20:44:44]
Egy fotót is közölt a rádióújság a Schubert-Berté - daljáték bemutatója hetében - Réti József és Melis György a felvétel próbáján a rádió stúdiójában.
Egy fotót is közölt a rádióújság a Schubert-Berté - daljáték bemutatója hetében - Réti József és Melis György a felvétel próbáján a rádió stúdiójában.
2000 macskás 2017-03-29 20:47:12
2000
2000
1999 Búbánat 2017-03-29 20:44:44 [Válasz erre: 20 Búbánat 2008-03-06 23:23:41]
Kapcs. 20. sorszám Kiegészítés Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963, január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30) Fordította: Harsányi Zsolt Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Franz Schubert, zeneszerző – Ilosfalvy Róbert Tschöll Keresztély, üvegfestő mester – Maleczky Oszkár Tschöllné, a felesége – Palánkay Klára A Tschöll leányok: Édi – Hankiss Ilona Hédi – Andor Éva Médi – László Margit Franz Schober báró, költő – Melis György Grisi Lucia, énekesnő – Neményi Lili Vogl, operaénekes – Réti József Schwind, festő – Bende Zsolt Gumpelwieser, rajzoló – Várhelyi Endre Binder Nándor, postahivatalnok – Külkey László Bruneder Antal, nyergesmester – Nádas Tibor Scharntorff, dán követ - Ajtay Andor Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill Házmesterné – Somogyi Nusi Kocsmáros – Keleti László Seiler, karmester – Tomanek Nándor Cukrászné – Máté Eta Sáni, pikkolófiú – Kern András Wéberné – Verbőczy Ila Kocsis – Gonda György Az RTV Újságban olvasható a daljáték bemutató előzeteseként: „Az új év szombatján ismét klasszikus értékű operett bemutatójával jelentkezik a Rádió Dalszínháza. Schubert-Berté Három a kislány című operettjét – ha nem is olyan sűrűn, mint néhány évvel ezelőtt – játssza az Erkel Színház, de felfrissített szereposztású új felvétele bizonyára kellemes szórakozást jelent a Schubert-melódiák kedvelőinek. A darab mostani szereposztása nem ismeretlen a rádióhallgatók előtt, hiszen néhány éve műsoron van az operett keresztmetszete, csak nem ezzel az előadógárdával. S az új felvétel, a teljes operett ’közkívánatra’, az operett-hallgatók meg-megújuló kívánságára készült a már ismert, az Operaház élvonalába tartozó művészekkel.” Megjegyzés: az említett rádiós keresztmetszet bemutatójáról a Házy Erzsébet (3.783. sz.) és az Ilosfalvy Róbert (705. sz.) topicjában, a jelzett sorszámok alatt tettem említést: „Tavaszi felhők az égen” – Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor - 1959. március 30. Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.
Kapcs. 20. sorszám Kiegészítés Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963, január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30) Fordította: Harsányi Zsolt Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Franz Schubert, zeneszerző – Ilosfalvy Róbert Tschöll Keresztély, üvegfestő mester – Maleczky Oszkár Tschöllné, a felesége – Palánkay Klára A Tschöll leányok: Édi – Hankiss Ilona Hédi – Andor Éva Médi – László Margit Franz Schober báró, költő – Melis György Grisi Lucia, énekesnő – Neményi Lili Vogl, operaénekes – Réti József Schwind, festő – Bende Zsolt Gumpelwieser, rajzoló – Várhelyi Endre Binder Nándor, postahivatalnok – Külkey László Bruneder Antal, nyergesmester – Nádas Tibor Scharntorff, dán követ - Ajtay Andor Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill Házmesterné – Somogyi Nusi Kocsmáros – Keleti László Seiler, karmester – Tomanek Nándor Cukrászné – Máté Eta Sáni, pikkolófiú – Kern András Wéberné – Verbőczy Ila Kocsis – Gonda György Az RTV Újságban olvasható a daljáték bemutató előzeteseként: „Az új év szombatján ismét klasszikus értékű operett bemutatójával jelentkezik a Rádió Dalszínháza. Schubert-Berté Három a kislány című operettjét – ha nem is olyan sűrűn, mint néhány évvel ezelőtt – játssza az Erkel Színház, de felfrissített szereposztású új felvétele bizonyára kellemes szórakozást jelent a Schubert-melódiák kedvelőinek. A darab mostani szereposztása nem ismeretlen a rádióhallgatók előtt, hiszen néhány éve műsoron van az operett keresztmetszete, csak nem ezzel az előadógárdával. S az új felvétel, a teljes operett ’közkívánatra’, az operett-hallgatók meg-megújuló kívánságára készült a már ismert, az Operaház élvonalába tartozó művészekkel.” Megjegyzés: az említett rádiós keresztmetszet bemutatójáról a Házy Erzsébet (3.783. sz.) és az Ilosfalvy Róbert (705. sz.) topicjában, a jelzett sorszámok alatt tettem említést: „Tavaszi felhők az égen” – Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor - 1959. március 30. Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.
1998 smaragd 2017-03-29 12:05:05 [Válasz erre: 1891 Búbánat 2017-02-01 12:44:14]
KEMÉNY EGON-Soós László-Ignácz Rózsa-Ambrózy Ágoston:"Hatvani diákjai" Daljáték Magyar Rádió, 1955 Színház és Filmművészet, 1955/3 Két új operett a Rádióban CS.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" zenéjét Kemény Egon szerzette. A rendkívüli tehetségű zeneszerző magyar alaphangú muzsikáját romantikus színekkel szövi át: hangszerelése finom, áttetsző, árnyalatos. A XVIII. századi civis város diákéletének hangulatát idézik a diák-kántus kórusszámai. A bemutató zenei anyaga alkalmas és méltó arra, hogy önálló szvitként is feldolgozódjék, de főképpen arra, hogy a látható színpadon is átmelegítse a játékot és a közönség szívét.
KEMÉNY EGON-Soós László-Ignácz Rózsa-Ambrózy Ágoston:"Hatvani diákjai" Daljáték Magyar Rádió, 1955 Színház és Filmművészet, 1955/3 Két új operett a Rádióban CS.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" zenéjét Kemény Egon szerzette. A rendkívüli tehetségű zeneszerző magyar alaphangú muzsikáját romantikus színekkel szövi át: hangszerelése finom, áttetsző, árnyalatos. A XVIII. századi civis város diákéletének hangulatát idézik a diák-kántus kórusszámai. A bemutató zenei anyaga alkalmas és méltó arra, hogy önálló szvitként is feldolgozódjék, de főképpen arra, hogy a látható színpadon is átmelegítse a játékot és a közönség szívét.
1997 Búbánat 2017-03-29 10:58:52
A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorának („Túl az Óperencián”) 18 órakor kezdődő ismétlésére hívom fel a figyelmet: benne Szirmai Albert Mágnás Miska és Millöcker Dubarry című operettjeiből szólalnak meg dalok, kettősök. A hatvanas-hetvenes években készült rádiófelvételekről hallhatjuk Andor Éva, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László, Korondy György, Palcsó Sándor, Szabó Miklós illetve Sass Sylvia, Petress Zsuzsa, Molnár András és ugyancsak Palcsó Sándor énekét.
A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorának („Túl az Óperencián”) 18 órakor kezdődő ismétlésére hívom fel a figyelmet: benne Szirmai Albert Mágnás Miska és Millöcker Dubarry című operettjeiből szólalnak meg dalok, kettősök. A hatvanas-hetvenes években készült rádiófelvételekről hallhatjuk Andor Éva, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László, Korondy György, Palcsó Sándor, Szabó Miklós illetve Sass Sylvia, Petress Zsuzsa, Molnár András és ugyancsak Palcsó Sándor énekét.
1996 Búbánat 2017-03-28 10:40:37 [Válasz erre: 1856 Búbánat 2017-01-08 17:47:48]
Kapcs.: az 1856. és 119. sz. beírásokhoz További pontosítás A „Szovjet Zenei Hét” alkalmával mutatta be a Rádió Dalszínháza Miljutyin A cirkusz csillagai című operettjét – két részben. A bemutató ideje: 1962. november 10., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.46. A Rádió és Televízió Újságban az alábbi ismertető-ajánlás olvasható a darab sugárzása elé: „A Cirkusz csillagai - egy Párizsban vendégszereplő szovjet cirkusz és egy olasz cirkusz két fiatal művészének szerelméről. Egy hónappal ezelőtt még mikrofilm őrizte a több mint kétórás nagyoperett hangjegyeit: partitúráját és zongorakivonatát. Ez alatt a lehetetlenül rövid idő alatt lett a kis filmtekercsből kotta, a kottából élő zene, szöveg, és ebből ismét felvétel: hangfelvétel a rádióban. Fordítók, rendezők, színészek, énekesek, muzsikusok fáradtságot nem ismerő munkája futott versenyt az idővel – hogy a Kedves Hallgató kellemes szombat estét tölthessen készüléke mellett.” Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Verseket Raics István fordította Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Marton Frigyes Szereposztás: Andrej Baklanov – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Gloria – Németh Marika Galina – Lehoczky Zsuzsa Kosztya – Bodrogi Gyula Voroncova – Olty Magda Rosetti – Mányai Lajos Mortimer – Radnay György (Greguss Zoltán) Valdemar – Feleki Kamill Lolita – Gyenes Magda Odüsszeusz – Pagonyi János Pizsama – Kibédy Ervin Abdul – Nádas Tibor (Hlatky László) Rendőrtiszt – Kamarás Gyula Újságárus – Árosi Aladár
Kapcs.: az 1856. és 119. sz. beírásokhoz További pontosítás A „Szovjet Zenei Hét” alkalmával mutatta be a Rádió Dalszínháza Miljutyin A cirkusz csillagai című operettjét – két részben. A bemutató ideje: 1962. november 10., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.46. A Rádió és Televízió Újságban az alábbi ismertető-ajánlás olvasható a darab sugárzása elé: „A Cirkusz csillagai - egy Párizsban vendégszereplő szovjet cirkusz és egy olasz cirkusz két fiatal művészének szerelméről. Egy hónappal ezelőtt még mikrofilm őrizte a több mint kétórás nagyoperett hangjegyeit: partitúráját és zongorakivonatát. Ez alatt a lehetetlenül rövid idő alatt lett a kis filmtekercsből kotta, a kottából élő zene, szöveg, és ebből ismét felvétel: hangfelvétel a rádióban. Fordítók, rendezők, színészek, énekesek, muzsikusok fáradtságot nem ismerő munkája futott versenyt az idővel – hogy a Kedves Hallgató kellemes szombat estét tölthessen készüléke mellett.” Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Verseket Raics István fordította Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Marton Frigyes Szereposztás: Andrej Baklanov – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Gloria – Németh Marika Galina – Lehoczky Zsuzsa Kosztya – Bodrogi Gyula Voroncova – Olty Magda Rosetti – Mányai Lajos Mortimer – Radnay György (Greguss Zoltán) Valdemar – Feleki Kamill Lolita – Gyenes Magda Odüsszeusz – Pagonyi János Pizsama – Kibédy Ervin Abdul – Nádas Tibor (Hlatky László) Rendőrtiszt – Kamarás Gyula Újságárus – Árosi Aladár
1995 Búbánat 2017-03-27 21:49:20 [Válasz erre: 1994 Búbánat 2017-03-27 21:04:11]
A zeneszerző másik dalműve, amiből a rádió felvételt készített: rádióopera, amit a Rádió Dalszínháza mutatott be 1962. augusztus 22-én a Kossuth Rádióban (21.30-23.22) Székely Endre: Vízirózsa A 20. századi magyar zeneszerzők között az egyik legellentmondásosabb pályafutás Székely Endréé. Tekintsük át életét 1962-ig. 1912-ben született Budapesten, először zongorázni tanult, majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1937-ben kapott zeneszerzői diplomát. Fiatalkora a mozgalmi munka jegyében zajlott, annak minden szépségével és negatívumával együtt. 1945 után különféle kulturális szervezetek vezetője. 1950-ben alapító karnagya a Magyar Rádió énekkarának. Mint zeneszerző – a „tömegdal és kantáta” korszakban ő is főleg e műfajokat művelte. Egy zenei vita során Székely Endre erős pártkritikában részesült. Ez fordulópontot hozott azéletében: felhagyott minden politikai-közéleti tevékenységgel és vidékre költözött. A visszavonultság évei meghozták számára azt a nyugalmat, amely szükséges volt továbbfejlődéséhez. Addigi zeneszerzői munkásságát átértékelte és elkezdte tanulmányozni a modern muzsika mestereinek alkotásait. Az új bécsi iskola komponistáinak művei felfedezés erejével hatottak rá. Úgy érezte, számára is a 12 fokú hangrendszer alkalmazása ad lehetőséget kifejezőeszközeinek korszerűsítésére. Székely Endre új alkotókorszakából két mű hangzott el a Rádióban 1962-ben: júliusban a Képes Géza szövegére komponált Dózsa György c. oratóriuma, augusztus 22-én pedig a Rádió Dalszínházának bemutatójaként a Vízirózsa c. 3 felvonásos operája. Várnai Péter zenetörténész az operáról így írt: „Székely Endre Vízirózsa c. operájának első verziója 1958-ban készült el, de a szerző 1961-ben átdolgozta, illetve néhány jelenethez új zenét komponált. Romhányi József szövegkönyve az ősi Undine történet alapján készült: az apja akarata ellenére földi férfihez feleségül menő vízi-tündér tragikus története. A darabot egy öreg halász prológusa és epilógusa keretezi. Az opera muzsikája az átdolgozás folytán érezhetően két világra bomlik. Az eredeti verzióhoz tartozó nagyobb részben Székelyt a vízcsobogás, a tündérek tánca és a vihar hangfestése köti le. Ezzel szemben az 1961-ben komponált szakaszok már többnyire a stílusváltás utáni hangot képviselik és technikájukban a tizenkét-fokú szerkesztésmódot követik. Bár Székely Endre első operájában a sikerültebb és a gyengébb pillanatok váltakoznak, mégis operaszerzői képességeit bizonyítják.” /http://fonix-sarok.hu./ A rádiófelvétel szereposztása: Vízirózsa - László Margit Halászlegény - Réti József Öreghalász – Székely Mihály Vízikirály – Palócz László Harangozó – Rösler Endre A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor Ruitner Sándor az új rádiós bemutató elé a következő gondolatokat fűzte a Rádió és Televízió Újság aktuális számában: „A Rádió Dalszínháza, tradícióihoz híven, igyekszik teret adni zeneszerzőink új alkotásainak és megszólaltatni minél több új magyar dalművet, - amint ezt a hallgatók az utóbbi években gyakran tapasztalhatták. (Egy esztendővel ezelőtt Petrovics Emil – Hubay Miklós C’est la guerre című operáját mutatta be.) A sort szerda este Székely Endre – Romhányi József Vízirózsa című alkotása folytatja. Az opera stílusjegyeiben – a szereplők ábrázolásának dramatikus követelményei szerint – a modern és népzenei elemek ötvözete. Az öreg halász elbeszélése foglalja keretbe a Vízirózsa és a halászlegény tragikus sorsú szerelmének történetét. Az öreg halász mondja el, hogy a mese szimbólum csupán és hősei élő alakok is lehettek volna itt a Balaton partján a földesúri elnyomás korában, amikor a Vízikirály volt az úr ’föld és víz felett’. A Vízikirály, akinek legkedvesebb lányát szereti el tündértársnői közül a szegény halászlegény és ezért a tettéért az egész halászfalut sújtja a félelmetes hatalom bosszúja. S amikor véget ér Rózsa és a halászlegény szomorú históriája, szinte a mi gondolataink szólalnak meg az öreg halász ajkán: ’Mese volt, de a valónál igazabb…’ „ Várnai Péter fentebb idézett írását az operafelvétel bírálatával zárja. Kifejti: „Az előadás minden dicséretet megérdemel. Erdélyi Miklós teljes átéléssel vezényli a darabot, a mű lírai és drámai szépségei egyaránt kellő kifejezéshez jutnak. S ebben nem kis érdeme van a munkáját mintaszerűen végző zenei rendezőnek, Ruitner Sándornak is. Énekkar és zenekar, valamint a szólisták hangzási egyensúlya igen jó, legfeljebb a szólisták hangja néha túlságosan is előtérbe kerül, ’fedi a zenekart’. Ez különösen az új kompozíciójú részeknél tűnik fel, mert itt a zenei anyag erősen polifonikus – szükséges lenne minden szólam önálló életének hangzásbeli kidomborítása. A Rádiózenekar egyébként bravúrosan győzte le a nehéz intonációs és ritmikai problémákat. A szólisták közül Székely Mihály gyönyörűen zengő hangjával, László Margit és Réti József lírikus kifejezőkészségével és biztos muzikalitásával, Palócz László drámai erővel, Rösler Endre pedig kiélezett jellemábrázolással szolgálja az új magyar mű megszólaltatását.”
A zeneszerző másik dalműve, amiből a rádió felvételt készített: rádióopera, amit a Rádió Dalszínháza mutatott be 1962. augusztus 22-én a Kossuth Rádióban (21.30-23.22) Székely Endre: Vízirózsa A 20. századi magyar zeneszerzők között az egyik legellentmondásosabb pályafutás Székely Endréé. Tekintsük át életét 1962-ig. 1912-ben született Budapesten, először zongorázni tanult, majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1937-ben kapott zeneszerzői diplomát. Fiatalkora a mozgalmi munka jegyében zajlott, annak minden szépségével és negatívumával együtt. 1945 után különféle kulturális szervezetek vezetője. 1950-ben alapító karnagya a Magyar Rádió énekkarának. Mint zeneszerző – a „tömegdal és kantáta” korszakban ő is főleg e műfajokat művelte. Egy zenei vita során Székely Endre erős pártkritikában részesült. Ez fordulópontot hozott azéletében: felhagyott minden politikai-közéleti tevékenységgel és vidékre költözött. A visszavonultság évei meghozták számára azt a nyugalmat, amely szükséges volt továbbfejlődéséhez. Addigi zeneszerzői munkásságát átértékelte és elkezdte tanulmányozni a modern muzsika mestereinek alkotásait. Az új bécsi iskola komponistáinak művei felfedezés erejével hatottak rá. Úgy érezte, számára is a 12 fokú hangrendszer alkalmazása ad lehetőséget kifejezőeszközeinek korszerűsítésére. Székely Endre új alkotókorszakából két mű hangzott el a Rádióban 1962-ben: júliusban a Képes Géza szövegére komponált Dózsa György c. oratóriuma, augusztus 22-én pedig a Rádió Dalszínházának bemutatójaként a Vízirózsa c. 3 felvonásos operája. Várnai Péter zenetörténész az operáról így írt: „Székely Endre Vízirózsa c. operájának első verziója 1958-ban készült el, de a szerző 1961-ben átdolgozta, illetve néhány jelenethez új zenét komponált. Romhányi József szövegkönyve az ősi Undine történet alapján készült: az apja akarata ellenére földi férfihez feleségül menő vízi-tündér tragikus története. A darabot egy öreg halász prológusa és epilógusa keretezi. Az opera muzsikája az átdolgozás folytán érezhetően két világra bomlik. Az eredeti verzióhoz tartozó nagyobb részben Székelyt a vízcsobogás, a tündérek tánca és a vihar hangfestése köti le. Ezzel szemben az 1961-ben komponált szakaszok már többnyire a stílusváltás utáni hangot képviselik és technikájukban a tizenkét-fokú szerkesztésmódot követik. Bár Székely Endre első operájában a sikerültebb és a gyengébb pillanatok váltakoznak, mégis operaszerzői képességeit bizonyítják.” /http://fonix-sarok.hu./ A rádiófelvétel szereposztása: Vízirózsa - László Margit Halászlegény - Réti József Öreghalász – Székely Mihály Vízikirály – Palócz László Harangozó – Rösler Endre A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor Ruitner Sándor az új rádiós bemutató elé a következő gondolatokat fűzte a Rádió és Televízió Újság aktuális számában: „A Rádió Dalszínháza, tradícióihoz híven, igyekszik teret adni zeneszerzőink új alkotásainak és megszólaltatni minél több új magyar dalművet, - amint ezt a hallgatók az utóbbi években gyakran tapasztalhatták. (Egy esztendővel ezelőtt Petrovics Emil – Hubay Miklós C’est la guerre című operáját mutatta be.) A sort szerda este Székely Endre – Romhányi József Vízirózsa című alkotása folytatja. Az opera stílusjegyeiben – a szereplők ábrázolásának dramatikus követelményei szerint – a modern és népzenei elemek ötvözete. Az öreg halász elbeszélése foglalja keretbe a Vízirózsa és a halászlegény tragikus sorsú szerelmének történetét. Az öreg halász mondja el, hogy a mese szimbólum csupán és hősei élő alakok is lehettek volna itt a Balaton partján a földesúri elnyomás korában, amikor a Vízikirály volt az úr ’föld és víz felett’. A Vízikirály, akinek legkedvesebb lányát szereti el tündértársnői közül a szegény halászlegény és ezért a tettéért az egész halászfalut sújtja a félelmetes hatalom bosszúja. S amikor véget ér Rózsa és a halászlegény szomorú históriája, szinte a mi gondolataink szólalnak meg az öreg halász ajkán: ’Mese volt, de a valónál igazabb…’ „ Várnai Péter fentebb idézett írását az operafelvétel bírálatával zárja. Kifejti: „Az előadás minden dicséretet megérdemel. Erdélyi Miklós teljes átéléssel vezényli a darabot, a mű lírai és drámai szépségei egyaránt kellő kifejezéshez jutnak. S ebben nem kis érdeme van a munkáját mintaszerűen végző zenei rendezőnek, Ruitner Sándornak is. Énekkar és zenekar, valamint a szólisták hangzási egyensúlya igen jó, legfeljebb a szólisták hangja néha túlságosan is előtérbe kerül, ’fedi a zenekart’. Ez különösen az új kompozíciójú részeknél tűnik fel, mert itt a zenei anyag erősen polifonikus – szükséges lenne minden szólam önálló életének hangzásbeli kidomborítása. A Rádiózenekar egyébként bravúrosan győzte le a nehéz intonációs és ritmikai problémákat. A szólisták közül Székely Mihály gyönyörűen zengő hangjával, László Margit és Réti József lírikus kifejezőkészségével és biztos muzikalitásával, Palócz László drámai erővel, Rösler Endre pedig kiélezett jellemábrázolással szolgálja az új magyar mű megszólaltatását.”
1994 Búbánat 2017-03-27 21:04:11 [Válasz erre: 423 Búbánat 2008-07-13 01:17:48]
Székely Endre (Bp., 1912. ápr. 6. – Bp., 1989. ápr. 14.): zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár, Erkel-díjas (1954, 1980) 1950-ben írt operettjét – Aranycsillag a 423. sorszám alatt említettem. Találtam egy terjedelmes elemzést a kor első „szocreál” operettjéről. Érdemes elolvasni a tanulmányt: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Jymg5C4ccIkJ:www.dunamuzeum.hu/public/imre/operett.doc+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; “Árvíz az operett-színpadon” [/url]
Székely Endre (Bp., 1912. ápr. 6. – Bp., 1989. ápr. 14.): zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár, Erkel-díjas (1954, 1980) 1950-ben írt operettjét – Aranycsillag a 423. sorszám alatt említettem. Találtam egy terjedelmes elemzést a kor első „szocreál” operettjéről. Érdemes elolvasni a tanulmányt: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Jymg5C4ccIkJ:www.dunamuzeum.hu/public/imre/operett.doc+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; “Árvíz az operett-színpadon” [/url]
1993 Búbánat 2017-03-27 10:50:24
A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában ezúttal Lehár Ferenc két operettjéből hallhattunk részleteket: 1.) Szép a világ - két különböző rádiófelvételről (1974. május 1.; 1957. év) hangzottak el a dalok: - „Szeretni jó, ó, de jó, oly izgató” (Andor Éva, km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Induló: „A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás…” /” Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég…” (Németh Marika és Palcsó Sándor) - „Rio de Janeiro” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - „Ugye, gondolsz rám” (Korondy György) - „Oly szép a világ” (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) 2.) A három grácia - az alább megnevezett két operettdal először 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40: „Új Lehár felvételeink” - Pacsirta, A három grácia, A drótostót; A bécsi asszonyok – részletek; a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli): - Szerelmi kettős: „Angyalkám, kicsikém, hallgass rám” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár.” /”Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen” (Koltay Valéria és Külkey László) - Egy másik, későbbi felvételről felcsendült a nevezetes „Apacs-kettős” is az operettből: „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/ Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kállay Bori és Németh Sándor, valamint a Fővárosi Operettszínház Zenekara) Megemlítem még az elhangzott gyönyörű Kodály-dalt: ( „A csitári hegyek alatt” Andor Éva és Simándy József szépséges tolmácsolásában! A "Túl az Óperencián" operettműsor - a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége ma és egész héten át Pál Attila, a Kecskeméti Katona József Színház művésze – Franz von Suppé Pikk dáma című operettjének pompás nyitányával ért véget (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara Sándor János vezényletével). A délelőtti rádióadás meghallgatható újra az ismétlésben, 18 és 19 óra között az ismert elérhetőségeken.
A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában ezúttal Lehár Ferenc két operettjéből hallhattunk részleteket: 1.) Szép a világ - két különböző rádiófelvételről (1974. május 1.; 1957. év) hangzottak el a dalok: - „Szeretni jó, ó, de jó, oly izgató” (Andor Éva, km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Induló: „A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás…” /” Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég…” (Németh Marika és Palcsó Sándor) - „Rio de Janeiro” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - „Ugye, gondolsz rám” (Korondy György) - „Oly szép a világ” (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) 2.) A három grácia - az alább megnevezett két operettdal először 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40: „Új Lehár felvételeink” - Pacsirta, A három grácia, A drótostót; A bécsi asszonyok – részletek; a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli): - Szerelmi kettős: „Angyalkám, kicsikém, hallgass rám” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár.” /”Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen” (Koltay Valéria és Külkey László) - Egy másik, későbbi felvételről felcsendült a nevezetes „Apacs-kettős” is az operettből: „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/ Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kállay Bori és Németh Sándor, valamint a Fővárosi Operettszínház Zenekara) Megemlítem még az elhangzott gyönyörű Kodály-dalt: ( „A csitári hegyek alatt” Andor Éva és Simándy József szépséges tolmácsolásában! A "Túl az Óperencián" operettműsor - a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége ma és egész héten át Pál Attila, a Kecskeméti Katona József Színház művésze – Franz von Suppé Pikk dáma című operettjének pompás nyitányával ért véget (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara Sándor János vezényletével). A délelőtti rádióadás meghallgatható újra az ismétlésben, 18 és 19 óra között az ismert elérhetőségeken.
1992 Búbánat 2017-03-23 00:16:57 [Válasz erre: 181 Búbánat 2008-04-20 02:17:25]
Kapcs. 181. sorszám Pontosítás. Kálmán Imre: A bajadér című operettjének keresztmetszetét (részletek) – új rádiófelvétel bemutatóként - 1962. augusztus 8-án sugározta a Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10 órakor. A dalszövegek Kulinyi Ernő magyar fordítása. Az összekötőszöveget Innocent-Vincze Ernő írta. Rendező: Rácz György Zenei rendező: Fejes Cecília Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás Szereposztás: Odette, operettprimadonna – Vámos Ágnes (Gordon Zsuzsa) Radjami , Lahore hercege – Udvardy Tibor (Bitskey Tibor) Marietta – Zentai Anna Lajos Fülöp – Árossy Aladár (próza) Napóleon – Kishegyi Árpád (Szoó György) Parker ezredes – Balázs István (próza) Pimprinette, reklámfőnök – Csákányi László (próza)
Kapcs. 181. sorszám Pontosítás. Kálmán Imre: A bajadér című operettjének keresztmetszetét (részletek) – új rádiófelvétel bemutatóként - 1962. augusztus 8-án sugározta a Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10 órakor. A dalszövegek Kulinyi Ernő magyar fordítása. Az összekötőszöveget Innocent-Vincze Ernő írta. Rendező: Rácz György Zenei rendező: Fejes Cecília Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás Szereposztás: Odette, operettprimadonna – Vámos Ágnes (Gordon Zsuzsa) Radjami , Lahore hercege – Udvardy Tibor (Bitskey Tibor) Marietta – Zentai Anna Lajos Fülöp – Árossy Aladár (próza) Napóleon – Kishegyi Árpád (Szoó György) Parker ezredes – Balázs István (próza) Pimprinette, reklámfőnök – Csákányi László (próza)
1991 Búbánat 2017-03-22 23:41:10
1962. július 27., Kossuth Rádió 18.20 – 19.10 Franz von Suppé: Könnyű lovasság – keresztmetszet (részletek) Rácz György összekötő szövegét Mezey Mária mondja el. Km. Fábri Edit, Osváth Júlia, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós (Egyéb adatom nincs erről a felvételről.)
1962. július 27., Kossuth Rádió 18.20 – 19.10 Franz von Suppé: Könnyű lovasság – keresztmetszet (részletek) Rácz György összekötő szövegét Mezey Mária mondja el. Km. Fábri Edit, Osváth Júlia, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós (Egyéb adatom nincs erről a felvételről.)
1990 Búbánat 2017-03-22 23:40:08
1962. július 8. , Kossuth Rádió 17.10 – 17.40 Magyar Rádió új Lehár-felvételei Részletek: Közreműködik: Németh Marika, Koltay Valéria, Külkey László, Udvardy Tibor, az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András 1.) Pacsirta - Keringő - Juliska belépője (Németh Marika) - Kettős: „A rózsa tudja, senki más” (Németh Marika, Udvardy Tibor) 2.) A drótostót - Pfefferkorn dala (Külkey László) 3.) A három grácia - Dal: „Szív, óh, szív” (Németh Marika) - Toutou és Bouquet kettőse (Koltay Valéria, Külkey László) - Apacs-kettős (Koltay Valéria, Külkey László) 4.) A bécsi asszonyok - Dal: „A banda élén” (Külkey László)
1962. július 8. , Kossuth Rádió 17.10 – 17.40 Magyar Rádió új Lehár-felvételei Részletek: Közreműködik: Németh Marika, Koltay Valéria, Külkey László, Udvardy Tibor, az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András 1.) Pacsirta - Keringő - Juliska belépője (Németh Marika) - Kettős: „A rózsa tudja, senki más” (Németh Marika, Udvardy Tibor) 2.) A drótostót - Pfefferkorn dala (Külkey László) 3.) A három grácia - Dal: „Szív, óh, szív” (Németh Marika) - Toutou és Bouquet kettőse (Koltay Valéria, Külkey László) - Apacs-kettős (Koltay Valéria, Külkey László) 4.) A bécsi asszonyok - Dal: „A banda élén” (Külkey László)
1989 Búbánat 2017-03-20 16:53:03
Ilosfalvy Róbert teljes operettfelvételeiről (az ötvenes évek vége/hatvanas évek első fele) itt és a topicjában többször szót ejtettem, akárcsak a "kései" korszakából való (már újra itthon), a rádióban a nyolcvanas évek elején felvett operettrészleteiről. Pótlásként ideírom, hogy Ilosfalvyval a hatvanas évek elején a rádióban felvettek két Fényes Szabolcs-dalt: a Mayából és a Rigó Jancsi operettből egy-egy operettrészletet. Rádióban elhangzott: 1962. június 29., Kossuth Rádió 15.10.
Ilosfalvy Róbert teljes operettfelvételeiről (az ötvenes évek vége/hatvanas évek első fele) itt és a topicjában többször szót ejtettem, akárcsak a "kései" korszakából való (már újra itthon), a rádióban a nyolcvanas évek elején felvett operettrészleteiről. Pótlásként ideírom, hogy Ilosfalvyval a hatvanas évek elején a rádióban felvettek két Fényes Szabolcs-dalt: a Mayából és a Rigó Jancsi operettből egy-egy operettrészletet. Rádióban elhangzott: 1962. június 29., Kossuth Rádió 15.10.
1988 smaragd 2017-03-20 14:57:01
Magyar Rádió Elhangzott rádióműsor: "Idősebbek hullámhosszán" Operettparádé Kemény Egon műveiből 1. -Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai a) Dal a bon ton-ról (Mezei Mária, Tompa Sándor) b) Kettős (Petress Zsuzsa, Melis György) 2. -Erdődy János: Valahol Délen a) Bolero (Mezei Mária) b) Valahol Délen (Melis György) 3. - Erdődy János: A messzetűnt kedves a) Jelenet és Ámeli dal (László Margit, Simándy József) b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi kórus) 4. -Erdődy János: Komáromi farsang Lilla itt a drága óra (Házy Erzsébet, Ilosfalvi Róbert) (monó) Szerkesztő: Schubert Ferenc
Magyar Rádió Elhangzott rádióműsor: "Idősebbek hullámhosszán" Operettparádé Kemény Egon műveiből 1. -Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai a) Dal a bon ton-ról (Mezei Mária, Tompa Sándor) b) Kettős (Petress Zsuzsa, Melis György) 2. -Erdődy János: Valahol Délen a) Bolero (Mezei Mária) b) Valahol Délen (Melis György) 3. - Erdődy János: A messzetűnt kedves a) Jelenet és Ámeli dal (László Margit, Simándy József) b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi kórus) 4. -Erdődy János: Komáromi farsang Lilla itt a drága óra (Házy Erzsébet, Ilosfalvi Róbert) (monó) Szerkesztő: Schubert Ferenc
1987 Búbánat 2017-03-18 11:53:26
Az előbb megnéztem a Dankó Rádió Facebook oldalát, de még nem tették fel a délelőtt elhangzott operettműsor részletezését. Meghallgattam az adást, ezért jelezni tudom, hogy a hat órakor kezdődő ismétlésben mely operettekből hallunk részleteket: - Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (Km. tbk. Dániel Gábor, Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor...) - Huszka Jenő: Mária főhadnagy - a 2015-ös rádió stúdiófelvétel hanganyagából, vezényel: Kovács János A heti vendég a rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/14/tul-az-operencian-meszaros-janos-elek-11-het/; Mészáros János Elek [/url] agrármérnöki végzettségű tenor.
Az előbb megnéztem a Dankó Rádió Facebook oldalát, de még nem tették fel a délelőtt elhangzott operettműsor részletezését. Meghallgattam az adást, ezért jelezni tudom, hogy a hat órakor kezdődő ismétlésben mely operettekből hallunk részleteket: - Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (Km. tbk. Dániel Gábor, Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor...) - Huszka Jenő: Mária főhadnagy - a 2015-ös rádió stúdiófelvétel hanganyagából, vezényel: Kovács János A heti vendég a rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/14/tul-az-operencian-meszaros-janos-elek-11-het/; Mészáros János Elek [/url] agrármérnöki végzettségű tenor.
1986 Búbánat 2017-03-17 16:49:10
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában délelőtt részleteket hallhattunk Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa „Sybill”-jének 1962-es rádiófelvételéről: - Nyitány (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Nagyherceg és Sybill kettőse: "Hogy van? Hogy van? Fenséges asszonyom.../"Engedelmével, táncra kérném fel..." (Németh Marika, Bende Zsolt és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara) - Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese: „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) - Poire és Charlotte vidám kettőse: „- Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád) Az operettből még egy részlet csendült fel az adásban, Sass Sylvia és Miller Lajos közös, 1976-os rádiófelvételéről: - Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem…” (Km a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) Ma délután 6 órától újra meghallgathatjukezt a rádióadást, benne Jacobi operettjének ismertetett részleteivel.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában délelőtt részleteket hallhattunk Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa „Sybill”-jének 1962-es rádiófelvételéről: - Nyitány (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Nagyherceg és Sybill kettőse: "Hogy van? Hogy van? Fenséges asszonyom.../"Engedelmével, táncra kérném fel..." (Németh Marika, Bende Zsolt és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara) - Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese: „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) - Poire és Charlotte vidám kettőse: „- Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád) Az operettből még egy részlet csendült fel az adásban, Sass Sylvia és Miller Lajos közös, 1976-os rádiófelvételéről: - Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem…” (Km a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) Ma délután 6 órától újra meghallgathatjukezt a rádióadást, benne Jacobi operettjének ismertetett részleteivel.
1985 Búbánat 2017-03-16 14:49:02 [Válasz erre: 242 Búbánat 2008-04-28 00:52:10]
Kapcs. 242. sorszám Ránki György – Innocent Vincze Ernő – Török Rezső: Hölgyválasz – részletek „Bemutatjuk új felvételeinket” 1962. június 20., Kossuth Rádió 21.25 - 22.00 Km.: Németh Marika, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara Vezényel: Bródy Tamás a) „Napfényes táj” (Németh Marika, Bende Zsolt) b) „Pont zárunk” (Rátonyi Róbert) c) „Motor-szám” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert) d) „Kislány” (Németh Marika) e) „A férfi és a nő” (Németh Marika, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert) f) „Bigi-bugi csacsa” csárdás (Zentai Anna, Bende Zsolt) g) „Késő éjjel” (Németh Marika, Bende Zsolt) h) „Az én bűnöm” (Zentai Anna) i) „Mikor a szívemben” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert” Megjegyzem, a „Zenés TV Színház” ugyancsak bemutatta Ránki György zenés komédiáját – 1971-ben készült ez a változat, melynek rendezője Kalmár András, zenei rendezője Ruitner Sándor, dramaturgja Fejes Cecília volt. Tartalom: Téglás Boldizsár, a csókréti Tsz elnöke váratlanul apa lesz. Egy húsz évvel ezelőtti félrelépéséből született lányáról eddig nem is tudott. Apa és lánya egyre többet találkoznak. Boldi elhatározza, hogy Piroskát törvényesen is nevére veszi, de hátra van még bűnbánó vallomása feleségének. A fiatal lánnyal való találkozásnak híre előbb jut feleségének fülébe, mintsem hazatér. Ennek a félreértett helyzetnek köszönhető, hogy nemcsak Örzse asszony, hanem a falu népe is ellene fordul. A Fővárosi Operettszínház 1961. október 12-én mutatta be az operettet, a főbb szerepekben: Fónay Márta, Halassy Marika, Németh Marika, Zentai Anna, Homm Pál, Rátonyi Róbert és Hadics László.
Kapcs. 242. sorszám Ránki György – Innocent Vincze Ernő – Török Rezső: Hölgyválasz – részletek „Bemutatjuk új felvételeinket” 1962. június 20., Kossuth Rádió 21.25 - 22.00 Km.: Németh Marika, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara Vezényel: Bródy Tamás a) „Napfényes táj” (Németh Marika, Bende Zsolt) b) „Pont zárunk” (Rátonyi Róbert) c) „Motor-szám” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert) d) „Kislány” (Németh Marika) e) „A férfi és a nő” (Németh Marika, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert) f) „Bigi-bugi csacsa” csárdás (Zentai Anna, Bende Zsolt) g) „Késő éjjel” (Németh Marika, Bende Zsolt) h) „Az én bűnöm” (Zentai Anna) i) „Mikor a szívemben” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert” Megjegyzem, a „Zenés TV Színház” ugyancsak bemutatta Ránki György zenés komédiáját – 1971-ben készült ez a változat, melynek rendezője Kalmár András, zenei rendezője Ruitner Sándor, dramaturgja Fejes Cecília volt. Tartalom: Téglás Boldizsár, a csókréti Tsz elnöke váratlanul apa lesz. Egy húsz évvel ezelőtti félrelépéséből született lányáról eddig nem is tudott. Apa és lánya egyre többet találkoznak. Boldi elhatározza, hogy Piroskát törvényesen is nevére veszi, de hátra van még bűnbánó vallomása feleségének. A fiatal lánnyal való találkozásnak híre előbb jut feleségének fülébe, mintsem hazatér. Ennek a félreértett helyzetnek köszönhető, hogy nemcsak Örzse asszony, hanem a falu népe is ellene fordul. A Fővárosi Operettszínház 1961. október 12-én mutatta be az operettet, a főbb szerepekben: Fónay Márta, Halassy Marika, Németh Marika, Zentai Anna, Homm Pál, Rátonyi Róbert és Hadics László.
1983 smaragd 2017-03-16 13:46:02 [Válasz erre: 1982 smaragd 2017-03-16 12:13:30]
RUITNER SÁNDOR: "Arckép egy mű tükrében KEMÉNY EGON: "Hatvani diákja" A fenti két részes adás az 1990-es években hangzott el a Magyar Rádióban. A daljáték zenei rendezője sorozatának ebben a részében Kemény Egon zeneszerző művészi pályáját mutatta be, ezen belül zenei részletekkel, emlékekkel, elemzésekkel tette színessé tartalmas és emlékezetes műsorát. A zenei szerkesztő Schubert Ferenc volt.
RUITNER SÁNDOR: "Arckép egy mű tükrében KEMÉNY EGON: "Hatvani diákja" A fenti két részes adás az 1990-es években hangzott el a Magyar Rádióban. A daljáték zenei rendezője sorozatának ebben a részében Kemény Egon zeneszerző művészi pályáját mutatta be, ezen belül zenei részletekkel, emlékekkel, elemzésekkel tette színessé tartalmas és emlékezetes műsorát. A zenei szerkesztő Schubert Ferenc volt.
1982 smaragd 2017-03-16 12:13:30 [Válasz erre: 1981 Búbánat 2017-03-16 11:43:00]
Ruitner Sándor idős korában is szellemileg friss, szeretettel emlékezik régi munkáira, és a művészekre....jó egészséget kívánok neki innen,ha szabad, akkor mások nevében is, talán eljut hozzá!
Ruitner Sándor idős korában is szellemileg friss, szeretettel emlékezik régi munkáira, és a művészekre....jó egészséget kívánok neki innen,ha szabad, akkor mások nevében is, talán eljut hozzá!
1981 Búbánat 2017-03-16 11:43:00 [Válasz erre: 742 Búbánat 2014-12-14 20:16:57]
Kapcs. 742. sorszám Ruitner Sándor nevét gyakran írom le itt a fórumon, hiszen mint dramaturg, zenei rendező, szerkesztő egész sereg opera, operett, rádióoperett, daljáték vagy zenés játék rádiós felvételénél „bábáskodott”; az ötvenes évektől mintegy két évtizeden át a Rádió Dalszínháza bemutatói műsorlapján az ő neve is gyakorta feltűnt. (Később a televízióban folytatta ezt a fontos tevékenységét: a „Zenés TV Színház” produkcióiban és más zenei műsorokban.) Többször idéztem gondolatait a pályájára visszaemlékező rádiós műsoraiból („Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", a „Zenepavilon - a múzsák neveletlen gyermekeivel", az „Operasztárok – operett álarcban”, a „Zenés névjegy”), melyeket a kilencvenes években és a kétezres évek elején készített és sugárzott a rádió, de szóba hoztam szerkesztett és elhangzott műsorportréit is Gyurkovics Máriáról, Házy Erzsébetről, Lehoczky Éváról, Ilosfalvy Róbertről, Udvardy Tiborról, Sárdy Jánosról, Simándy Józsefről, Maleczky Oszkárról vagy éppen Gregor Józsefről. De nemcsak énekművészeknek szentelt figyelmet, hanem karmestereket is (pl. Polgár Tibor, Hidas Frigyes) bemutatott műsorsorozataiban, akárcsak operettkomponistákat (például Lehár Ferencet, Huszka Jenőt és Kemény Egont). Ruitner Sándor érdekes, nosztalgikus írásának címe: „Volt egyszer Dalszínház” címmel jelent meg anno a Rádióújságban. Most találtam egy másik, régi cikket ugyancsak a Rádió és Televízió Újságban (1962. május 14-20.), melyben bemutatnak rádiós személyiségeket, köztük Ruitner Sándort – rádiós nívódíjuk kapcsán: „12 éve került a Rádióba, többirányú zenei tanulmányok és aktív zenélés után. Mint az igazán rádióssá vált muzsikusok jelentős része, ő is forgatóként kezdte a stúdióban. S az évek múltával rendező, majd dramaturg lett. Ha megkérdezzük, miért és hogyan lett zenedrámai szakember, azt válaszolja: azért mert ez akart lenni. Ezért tanult, ezért kísérletezett, ezért figyelt másokat, ezért asszisztált pl. Nádasdy Kálmán mellett sokszor éjszakákba nyújtott munkanapokon. Ma kétféle minőségben is bábája az új műveknek: hol dramaturg, hol rendező, hol mind a kettő egyszemélyben. Az ő gondja az operettek műhelymunkája is, igazi szívügye azonban az opera, mégpedig az új magyar opera, amiről ezt mondja: - Az elmúlt 17 évben született magyar operák szinte kivétel nélkül a rádióból indultak el – Kadosa Pál Huszti Kaland-jától egészen Petrovics Emil C’est la guerre-jéig. És szebbet nem is kívánhat az ember, mint egy új magyar opera dramaturgiai és rendezői munkájáért kitüntetést megkapni. Ezt a nemes, felelősségteljes hagyományt szeretném mind eredményesebben folytatni.” /E. – B. /
Kapcs. 742. sorszám Ruitner Sándor nevét gyakran írom le itt a fórumon, hiszen mint dramaturg, zenei rendező, szerkesztő egész sereg opera, operett, rádióoperett, daljáték vagy zenés játék rádiós felvételénél „bábáskodott”; az ötvenes évektől mintegy két évtizeden át a Rádió Dalszínháza bemutatói műsorlapján az ő neve is gyakorta feltűnt. (Később a televízióban folytatta ezt a fontos tevékenységét: a „Zenés TV Színház” produkcióiban és más zenei műsorokban.) Többször idéztem gondolatait a pályájára visszaemlékező rádiós műsoraiból („Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", a „Zenepavilon - a múzsák neveletlen gyermekeivel", az „Operasztárok – operett álarcban”, a „Zenés névjegy”), melyeket a kilencvenes években és a kétezres évek elején készített és sugárzott a rádió, de szóba hoztam szerkesztett és elhangzott műsorportréit is Gyurkovics Máriáról, Házy Erzsébetről, Lehoczky Éváról, Ilosfalvy Róbertről, Udvardy Tiborról, Sárdy Jánosról, Simándy Józsefről, Maleczky Oszkárról vagy éppen Gregor Józsefről. De nemcsak énekművészeknek szentelt figyelmet, hanem karmestereket is (pl. Polgár Tibor, Hidas Frigyes) bemutatott műsorsorozataiban, akárcsak operettkomponistákat (például Lehár Ferencet, Huszka Jenőt és Kemény Egont). Ruitner Sándor érdekes, nosztalgikus írásának címe: „Volt egyszer Dalszínház” címmel jelent meg anno a Rádióújságban. Most találtam egy másik, régi cikket ugyancsak a Rádió és Televízió Újságban (1962. május 14-20.), melyben bemutatnak rádiós személyiségeket, köztük Ruitner Sándort – rádiós nívódíjuk kapcsán: „12 éve került a Rádióba, többirányú zenei tanulmányok és aktív zenélés után. Mint az igazán rádióssá vált muzsikusok jelentős része, ő is forgatóként kezdte a stúdióban. S az évek múltával rendező, majd dramaturg lett. Ha megkérdezzük, miért és hogyan lett zenedrámai szakember, azt válaszolja: azért mert ez akart lenni. Ezért tanult, ezért kísérletezett, ezért figyelt másokat, ezért asszisztált pl. Nádasdy Kálmán mellett sokszor éjszakákba nyújtott munkanapokon. Ma kétféle minőségben is bábája az új műveknek: hol dramaturg, hol rendező, hol mind a kettő egyszemélyben. Az ő gondja az operettek műhelymunkája is, igazi szívügye azonban az opera, mégpedig az új magyar opera, amiről ezt mondja: - Az elmúlt 17 évben született magyar operák szinte kivétel nélkül a rádióból indultak el – Kadosa Pál Huszti Kaland-jától egészen Petrovics Emil C’est la guerre-jéig. És szebbet nem is kívánhat az ember, mint egy új magyar opera dramaturgiai és rendezői munkájáért kitüntetést megkapni. Ezt a nemes, felelősségteljes hagyományt szeretném mind eredményesebben folytatni.” /E. – B. /
1980 Búbánat 2017-03-14 14:14:20 [Válasz erre: 265 Búbánat 2008-04-30 08:24:06]
Kapcs.: 265. sorszám Iszaak Dunajevszkij: Az aranyvölgy - keresztmetszet Kiegészítés Rádiós bemutató: 1962. április 24., Kossuth Rádió 18.00 – 19.00 Az operettet bemutatja: Rácz György Az összekötőszöveget elmondja: Kállai Ilona és Dömsödi János Km.: Fábry Edit, László Margit, Neményi Lili, Baksay Árpád, Melis György, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Vincze Ottó
Kapcs.: 265. sorszám Iszaak Dunajevszkij: Az aranyvölgy - keresztmetszet Kiegészítés Rádiós bemutató: 1962. április 24., Kossuth Rádió 18.00 – 19.00 Az operettet bemutatja: Rácz György Az összekötőszöveget elmondja: Kállai Ilona és Dömsödi János Km.: Fábry Edit, László Margit, Neményi Lili, Baksay Árpád, Melis György, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Vincze Ottó
1979 Búbánat 2017-03-14 14:07:51 [Válasz erre: 268 Búbánat 2008-04-30 08:25:55]
Kapcs.: 268. sorszám: Jurij Miljutyin: Havasi kürt Kiegészítés A rádiófelvétel részletei először az 1950-es évek elején hangzottak fel a rádióban, majd utóbb – dialógusok hozzáírásával – az operett keresztmetszete is elkészült a stúdióban. Az összekötőszöveget írta: Innocent-Vincze Ernő Rendező: Rácz György Km. a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara. Vezényel: Várady László Szereposztás: Paraszja – Szilvássy Margit (próza: Fónay Márta) Vaszilina – Osváth Júlia (Bánki Zsuzsa) Alekszej – Melis Görgy (Ujlaki László) Oleszja – Zentai Anna Mikola – Szabó Miklós (Szabó Gyula) Kruppa – Makláry János Szuszik – Rátonyi Róbert Antonák – Maleczky Oszkár Prokop – Szoó György
Kapcs.: 268. sorszám: Jurij Miljutyin: Havasi kürt Kiegészítés A rádiófelvétel részletei először az 1950-es évek elején hangzottak fel a rádióban, majd utóbb – dialógusok hozzáírásával – az operett keresztmetszete is elkészült a stúdióban. Az összekötőszöveget írta: Innocent-Vincze Ernő Rendező: Rácz György Km. a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara. Vezényel: Várady László Szereposztás: Paraszja – Szilvássy Margit (próza: Fónay Márta) Vaszilina – Osváth Júlia (Bánki Zsuzsa) Alekszej – Melis Görgy (Ujlaki László) Oleszja – Zentai Anna Mikola – Szabó Miklós (Szabó Gyula) Kruppa – Makláry János Szuszik – Rátonyi Róbert Antonák – Maleczky Oszkár Prokop – Szoó György
1978 Búbánat 2017-03-13 17:01:08 [Válasz erre: 248 Búbánat 2008-04-28 00:55:27]
Kapcs. 248. sorszám bejegyzéshez Kiegészítés Buday Dénes – Babay József: Csodatükör - részletek A rádiófelvétel bemutatója: 1962. március 10. Km.: Lehoczky Éva, Palócz László, valamint az MRT szimfonikus zenekara Vezényel: Bánfalvy Miklós a) Nyitány b) Katalin dala (Lehoczky Éva) c) Kettős: „csárdás” (Lehoczky Éva, Palócz László) d) István dala: „Márvány medre” (Palócz László) e) Katalin és István kettőse ((Lehoczky Éva, Palócz László) f) Balettzene g) Katalin és István kettőse: „Tenéked adom a lelkem” (Lehoczky Éva, Palócz László) [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/babay-jozsef-csodatukor-609065; Buday Dénes (1890. okt. 8.– 1963. okt. 19.): Csodatükör - kísérőzene [/url] Babay József darabjának 1937-es Nemzeti Színház-beli bemutatójához. Ismertető füzet. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Korabeli hirdetésekkel. A Globus mélynyomása, Budapest. SZERZŐ: Babay József FOTÓZTA: Vajda M. Pál Nemzeti Színház (Budapest) Tűzött kötés , 44 oldal Nyelv: Magyar Méret: 16 cm x 12 cm ELŐSZÓ „Buday Dénes barátomnak, a Csodatűkőr zeneszerzőjének van egy szénfeketeszemű, gyönyörű kisfia, a Dini. Dini ötéves múlt, most az ősszel lesz első elemista, rendkívül élénk fantáziájú gyermek, akinek kis képe szinte kivirágzik, ha mesét hall. Ő volt az én próbapublikumom... Amikor ugyanis, - ahogy mondani szokták, - megérett bennem a thema és megírtam a darab vázlatát, a sűrü sorok fölé odaillesztettem a címet: Csodatükör, mesejáték 3 felvonásban. Ha már egyszer mesejáték, bizony igazi meséjének is kell lennie. Egy alkalommal Badayéknál hozzám simult a kis Dini: - Te Babaykám, (nagyon benső s „felnőtt" barátságban élünk), légy oly jó, mesélj nekem! - Kérlek szépen Budaykám, - válaszoltam s elmeséltem a Csodatükör tartalmát.. Úgy, ahogy azt gyermeknek a gyermek nyelvén mesélni kell. Rendkívül figyelemmel hallgatta. Napokig beszélt a tükör fehér és fekete királyáról. Egyszer csak azt mondja az apja: - Te Jóska. Mi a csoda az a csodatükör? A fiam szakadatlan arra kér, hogy vegyek neki egyet. - Micsoda? Egy zenés magyar mesejáték címe. - Ki csinálta a zenéjét? - Te fogod csinálni, ha kedved van hozzá - válaszoltam. Elmondottam a mesét. Nem szerénytelenség: nagyon tetszett. Két hét múlva már a Balaton mellett voltunk és dolgoztunk. Aztán a Nemzetibe mentünk és - dolgoztunk Németh Antal dr. igazgató úr vezetése mellett. Így jutottunk idáig, hogy az igen tisztelt Publikum itt ül a nézőtéren és - Kérem alássan... Ha a darab nem tetszik, ne csak engem méltóztassanak szidni, hanem Budayt is... Nem a kis Budayt, a Dinit, hanem a nagyot.”
Kapcs. 248. sorszám bejegyzéshez Kiegészítés Buday Dénes – Babay József: Csodatükör - részletek A rádiófelvétel bemutatója: 1962. március 10. Km.: Lehoczky Éva, Palócz László, valamint az MRT szimfonikus zenekara Vezényel: Bánfalvy Miklós a) Nyitány b) Katalin dala (Lehoczky Éva) c) Kettős: „csárdás” (Lehoczky Éva, Palócz László) d) István dala: „Márvány medre” (Palócz László) e) Katalin és István kettőse ((Lehoczky Éva, Palócz László) f) Balettzene g) Katalin és István kettőse: „Tenéked adom a lelkem” (Lehoczky Éva, Palócz László) [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/babay-jozsef-csodatukor-609065; Buday Dénes (1890. okt. 8.– 1963. okt. 19.): Csodatükör - kísérőzene [/url] Babay József darabjának 1937-es Nemzeti Színház-beli bemutatójához. Ismertető füzet. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Korabeli hirdetésekkel. A Globus mélynyomása, Budapest. SZERZŐ: Babay József FOTÓZTA: Vajda M. Pál Nemzeti Színház (Budapest) Tűzött kötés , 44 oldal Nyelv: Magyar Méret: 16 cm x 12 cm ELŐSZÓ „Buday Dénes barátomnak, a Csodatűkőr zeneszerzőjének van egy szénfeketeszemű, gyönyörű kisfia, a Dini. Dini ötéves múlt, most az ősszel lesz első elemista, rendkívül élénk fantáziájú gyermek, akinek kis képe szinte kivirágzik, ha mesét hall. Ő volt az én próbapublikumom... Amikor ugyanis, - ahogy mondani szokták, - megérett bennem a thema és megírtam a darab vázlatát, a sűrü sorok fölé odaillesztettem a címet: Csodatükör, mesejáték 3 felvonásban. Ha már egyszer mesejáték, bizony igazi meséjének is kell lennie. Egy alkalommal Badayéknál hozzám simult a kis Dini: - Te Babaykám, (nagyon benső s „felnőtt" barátságban élünk), légy oly jó, mesélj nekem! - Kérlek szépen Budaykám, - válaszoltam s elmeséltem a Csodatükör tartalmát.. Úgy, ahogy azt gyermeknek a gyermek nyelvén mesélni kell. Rendkívül figyelemmel hallgatta. Napokig beszélt a tükör fehér és fekete királyáról. Egyszer csak azt mondja az apja: - Te Jóska. Mi a csoda az a csodatükör? A fiam szakadatlan arra kér, hogy vegyek neki egyet. - Micsoda? Egy zenés magyar mesejáték címe. - Ki csinálta a zenéjét? - Te fogod csinálni, ha kedved van hozzá - válaszoltam. Elmondottam a mesét. Nem szerénytelenség: nagyon tetszett. Két hét múlva már a Balaton mellett voltunk és dolgoztunk. Aztán a Nemzetibe mentünk és - dolgoztunk Németh Antal dr. igazgató úr vezetése mellett. Így jutottunk idáig, hogy az igen tisztelt Publikum itt ül a nézőtéren és - Kérem alássan... Ha a darab nem tetszik, ne csak engem méltóztassanak szidni, hanem Budayt is... Nem a kis Budayt, a Dinit, hanem a nagyot.”
1977 Búbánat 2017-03-13 16:31:15 [Válasz erre: 244 Búbánat 2008-04-28 00:52:57]
Bródy Tamás – Gombos László: Nílusparti randevú A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. február 3. Kossuth rádió, 20.35 – 22.00 Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Tánczenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara (karigazgató: Virány László) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Vera – Petress Zsuzsa Mr. Salama – Udvardy Tibor (Benkő Gyula: próza) Mrs Salama – Mezei Mária Kende – Gálcsiki János Kovács – Pagonyi János Darvas – Horváth Jenő Feri bácsi – Homm Pál Mr. Husszein - Radnay György (Próza: Basilides Zoltán) A rádiófelvételről nyilatkozik a zeneszerző a bemutató előtt az RTV Újságnak: „A szombaton bemutatásra kerülő Nílusparti randevú c. rádióoperettről a zeneszerzővel – Bródy Tamással – beszélgettünk. - Szerzőtársam, Gombos László már több jó szövegkönyvet írt a Rádió számára, úgy érzem ez a mostani, a „Nílusparti randevú” is méltán számíthat sikerre – mondja bevezetésként. – A történet – mint í címéből sejteni lehet – részben a Közel-Keleten, részben pedig Budapesten játszódik. Érdekessége, hogy alapötlete – gazdag közel-keleti üzletember és pesti dolgozó lány szerelme és házassága – nem írói fantázia eredménye, hanem igaz történet. De azt hiszem elég, ha a bemutató előtt csak ennyit árulok el. - Igen, de a zenéről talán többet tudhatunk meg, anélkül, hogy ezzel elébevágnánk a bemutatónak… - Zenéjének megkomponálására szívesen vállalkoztam, mert sokrétű, izgalmas feladatot jelentett. Az a célkitűzés lebegett előttem, hogy mai, korszerű operettet írjak, tehát nem zenés vígjátékot, nem musical comedy-t, sőt nem is daljátékot a szó hagyományos értelmében. Bármennyire is kínálkozott a lehetőség, nem igyekeztem a történet ürügyén vélt vagy valódi keleti zenét írni, csak ott közeledtem ehhez a hangvételhez, ahol azt a jelenetek helye, hangulata feltétlenül indokolta. Óvakodtam a keresett exotikumtól, mert ez heterogén zenei anyagot eredményezett volna. Szépenhangzó, fülbemászó operettzenét igyekeztem írni, és az operett hagyományos felépítésének, szabályainak tiszteletbentartása mellett a műfaj korszerű megoldásaira törekedtem. - Megítélése szerint hogy sikerült a felvétel? - Zeneszerzői- s egyben karmesteri – elképzeléseim – Ruitner Sándor zenei és Rácz György prózai rendezők teljes művészi megértésével találkozott. Hálával és szeretettel gondolok a két énekes főszereplőre, Petress Zsuzsára és Udvardy Tiborra, akik kitűnő művészettel és példátlan lelkesedéssel vették ki részüket a produkcióból.” / Zs. P. /
Bródy Tamás – Gombos László: Nílusparti randevú A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. február 3. Kossuth rádió, 20.35 – 22.00 Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Tánczenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara (karigazgató: Virány László) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Vera – Petress Zsuzsa Mr. Salama – Udvardy Tibor (Benkő Gyula: próza) Mrs Salama – Mezei Mária Kende – Gálcsiki János Kovács – Pagonyi János Darvas – Horváth Jenő Feri bácsi – Homm Pál Mr. Husszein - Radnay György (Próza: Basilides Zoltán) A rádiófelvételről nyilatkozik a zeneszerző a bemutató előtt az RTV Újságnak: „A szombaton bemutatásra kerülő Nílusparti randevú c. rádióoperettről a zeneszerzővel – Bródy Tamással – beszélgettünk. - Szerzőtársam, Gombos László már több jó szövegkönyvet írt a Rádió számára, úgy érzem ez a mostani, a „Nílusparti randevú” is méltán számíthat sikerre – mondja bevezetésként. – A történet – mint í címéből sejteni lehet – részben a Közel-Keleten, részben pedig Budapesten játszódik. Érdekessége, hogy alapötlete – gazdag közel-keleti üzletember és pesti dolgozó lány szerelme és házassága – nem írói fantázia eredménye, hanem igaz történet. De azt hiszem elég, ha a bemutató előtt csak ennyit árulok el. - Igen, de a zenéről talán többet tudhatunk meg, anélkül, hogy ezzel elébevágnánk a bemutatónak… - Zenéjének megkomponálására szívesen vállalkoztam, mert sokrétű, izgalmas feladatot jelentett. Az a célkitűzés lebegett előttem, hogy mai, korszerű operettet írjak, tehát nem zenés vígjátékot, nem musical comedy-t, sőt nem is daljátékot a szó hagyományos értelmében. Bármennyire is kínálkozott a lehetőség, nem igyekeztem a történet ürügyén vélt vagy valódi keleti zenét írni, csak ott közeledtem ehhez a hangvételhez, ahol azt a jelenetek helye, hangulata feltétlenül indokolta. Óvakodtam a keresett exotikumtól, mert ez heterogén zenei anyagot eredményezett volna. Szépenhangzó, fülbemászó operettzenét igyekeztem írni, és az operett hagyományos felépítésének, szabályainak tiszteletbentartása mellett a műfaj korszerű megoldásaira törekedtem. - Megítélése szerint hogy sikerült a felvétel? - Zeneszerzői- s egyben karmesteri – elképzeléseim – Ruitner Sándor zenei és Rácz György prózai rendezők teljes művészi megértésével találkozott. Hálával és szeretettel gondolok a két énekes főszereplőre, Petress Zsuzsára és Udvardy Tiborra, akik kitűnő művészettel és példátlan lelkesedéssel vették ki részüket a produkcióból.” / Zs. P. /
1976 Búbánat 2017-03-13 16:28:12 [Válasz erre: 238 Búbánat 2008-04-28 00:50:12]
Kapcs. 238. sorszámhoz Szirmai Albert – Kristóf Károly: Tabáni legenda - részletek A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Km.: Petress Zsuzsa, Szilvássy Margit, Fekete Pál, Palócz László, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Kamarazenekara Vezényel: Bródy Tamás a.) Gitár Panni belépője (Szilvássy Margit b.) Panni és Balázs szerelmi kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László) c.) Dal a serről (Fekete Pál) d.) Minka és Flórián kettőse (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert) e.) Minka belépője (Petress Zsuzsa) f.) Kuplé (Fekete Pál) g.) Panni és Balázs kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László)
Kapcs. 238. sorszámhoz Szirmai Albert – Kristóf Károly: Tabáni legenda - részletek A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Km.: Petress Zsuzsa, Szilvássy Margit, Fekete Pál, Palócz László, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Kamarazenekara Vezényel: Bródy Tamás a.) Gitár Panni belépője (Szilvássy Margit b.) Panni és Balázs szerelmi kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László) c.) Dal a serről (Fekete Pál) d.) Minka és Flórián kettőse (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert) e.) Minka belépője (Petress Zsuzsa) f.) Kuplé (Fekete Pál) g.) Panni és Balázs kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László)
1975 Andante Spianato 2017-03-13 02:30:23 [Válasz erre: 1972 Búbánat 2017-03-12 13:59:26]
Így, ahogy mondod. Csodálatos talentum....ember! Könnyes a szemem.
Így, ahogy mondod. Csodálatos talentum....ember! Könnyes a szemem.
1974 Búbánat 2017-03-12 14:11:14 [Válasz erre: 1972 Búbánat 2017-03-12 13:59:26]
"kilencedik évtizedének elején"
"kilencedik évtizedének elején"
1972 Búbánat 2017-03-12 13:59:26
A Dankó Rádió hullámhosszán a mai emlékező adással utolsó napjához érkezett el a Nagy Ibolya szerkesztette Lehoczky Éva-emlékhét, melynek során a tavaly decemberben 91 éves korában tragikusan elhunyt kiváló koloratúrszoprán operaénekesre emlékeztek pályatársak ( Ötvös Csilla, Palcsó Sándor, Kalmár Magda, Sólyom-Nagy Sándor,) továbbá archív hangfelvételekről magát Lehoczky Évát is hallhattuk beszélni a rádióban vele készült riport-műsorokból: Petress István és Boros Attila rádiós szerkesztők vendége volt a stúdióban a nyolcvanas évek elején sugárzott adásokban. E riportokból kaptunk bejátszásokat a hét folyamán a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsorában. A Lehoczky Évára emlékező utolsó adásnapon kizárólag Boross Attila karmester, rádiós zenei szerkesztő, műsorvezető által 1981-ben készített stúdióbeszélgetésből – a pénteki adás után ismét - hangzottal el részletek. Ennek a rádiós műsornak a címe volt: „Saját hangja, vigye haza” ) Lehoczky Éva Boros Attilának mesélt gyermekkoráról, boldog, kiegyensúlyozott életéről; a meghatározó első zenei élményekről, melyek érték a rádióból is; a korabeli gramofon lemezekről hallott angolszász könnyűzenei felvételekről. Édesanyja is szépen énekelt, nővére nagybőgőzött. Említette motivációit, képességeit (az ének mellett, fütyült, gitározott, timpanizott), a debreceni Svetits zenei általános iskola és gimnáziumba járt, ahol az énekkarban már énekelt. Később, mivel szerény körülmények között nevelkedett, hogy kis jövedelemhez jusson, egy női zenekarban dobolt, (Az ország első női timpanistája volt, több zenekarban is ütőzött: Rádiózenekar, MÁV szimfonikusok, Postás zenekar… ) A főiskolai évek alatt olyan nagyszerű tanárai voltak, mint például Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Weiner Leó – akiktől nagyon sokat lehetett tanulni. Már az akadémiai tanulmányai idején sűrűn járt Operába, ahol a III. emelet lépcsőjéről csodálta az akkor szereplő kiváló művészeket. Az első rádiófelvétele az ötvenes évek elején egy olyan dal volt, melyben fütyülnie kellett, ezt a felvételt most meghallgathattuk a műsorban, csakúgy mint azt a Majláth Júlia-szerzeményt, melyet ketten együtt írtak és ugyancsak fütyül benne. A dal címe: Dalol a kismadár (Km. a Stúdió 11). Nagy sikere volt ennek a dalnak, később is, sok koncertjén előadta. 1956-ban végzett a Zeneakadémián, elsőként az Operettszínház szerződtette, kevés feladatot kapott, nem érezte ott jól magát, de hívták Egerbe, ahol aztán művészete kiteljesedett. Sok primadonna-szerepet is kapott a színházban, ott tanulta meg a szakmát, a színpadi mozgást, de a jelmez varrása, a maszk készítése, és minden más dolog is érdekelte, ami a színpadhoz kapcsolta. Kiváló rendezőkkel dolgozhatott együtt, akiktől rengeteg hasznos ismeretet kapott. Abban az időben nagyszerű társulat volt az egrieké, magas színvonalon játszottak, és jó kollektívát, közösséget alkottak. Énektanára ajánlására hagyta ott az operettet, lehetőséget kapott külföldön, az NDK-ban Harry Kupfer társulatában bemutatkozni: a Karl Marx Stadt-i (ma Chemnitz) operaházában sok jó szerepet megtanult és elénekelt, kitűnt tehetségével. Két év után hazatérve itthon a Szegedi Nemzeti Színház operatagozatához került, jöttek az újabb szerepek (Lammermoori Lucia, Sarolta, Hoffmann meséi), de már hívták és szerződést kapott a Magyar Állami Operaházba. (És később onnan járt vissza már vendégként Szegedre.) Ahol csak megfordult, mindenhol elénekelhette az Éj királynője-szerepet Mozart operájában. Közben Drezdába is visszahívták. Kinyíltak előtte a határok: szinte az egész Európát beutazta, fellépett a Szovjetunióban, NSZK-ban és Nyugat-Európa csaknem minden országában megfordult, sőt, eljutott Kanadába is. Sokan szerették, de voltak kollégák, akik féltékenyek, irigyek voltak sikereire és igyekeztek „betenni” neki, de ezzel csak „öngólt” értek el… - tette hozzá. Lehoczky Éva rádiósfelvételei közül a mai műsor-összeállításban nem operettekből hangzottak el részletek. Két operából hallottunk egy-egy bravúráriát: Júlia első felvonásbeli áriája Gounod Rómeó és Júliájából; Az Éj királynő áriája A -varázsfuvolából, ugyancsak az első felvonásból. Annak idején az Éj királynője-ária elő-meghallgatása után közvetlenül mondta neki Ferencsik János, az operaházi felújítás karmestere: ezt az áriát olyan művészi szinten tudja, hogy most „a karmester az énekes után megy…” – emlékezett vissza erre az epizódra Lehoczky Éva. A Dankó Rádió Lehoczky Évára emlékező műsorában a riportbejátszásokat meg-megszakították az említett operaáriák meg a „fütyülős”-dalok mellett a kolratúrszoprán további könnyűzenei rádiós felvételei, melyek közül elhangzott még: - Buday Dénes – Ságodi József: A szobám falán (Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Gyulai Gaál János) - Cole Porter: Easy to Love (a dalszöveg kevert németül és angolul) - Balassa P. Tamás: Tiszaparti táj (Magyar Rádió Esztrádzenekara, a karmester: Bródy Tamás) Lehoczky Éva örömmel újságolta Boros Attilának a műsorában, hogy mint már nyugdíjas énekművészt behívta az Operába Turpinszky Béla és felajánlotta neki, állítson össze az elmúlt húsz év szerepeiből egy koncertre való ária- és dalcsokrot, és a nyáron felléphet majd ezzel a produkcióval az Operában. Teljesen szabad kezet kap a program összeállításához… A Boros Attilával folytatott beszélgetés végén Lehoczky Éva – aki idén márciusban élte volna meg 92. születése napját - a következő mondatokban foglalta össze hitvallását : „Nagyon sokat énekeltem. Nincs hiányérzetem. Boldog vagyok. Úgy érzem, hogy a feladatomat elvégeztem. Eszményképem Albert Schweitzer – aki az embereknek nemcsak testét, hanem a lelkét is gyógyította. És a mi feladatunk is az, azt hiszem, hogy a léleknek valami élményt tudjunk adni, hogy a test is jól érezze magát.” Azt hiszem, mindnyájan, akik ezen a héten végighallgattuk a Lehoczky Évára emlékező műsorsorozatot, hatalmas élményekben részesültünk! Köszönjük Nagy Ibolyának ezt az archív hangfelvételekből összeállított Lehoczky Éva-portrét! Egy csodálatos, ragyogó, hosszú pályát, gazdag életutat hátrahagyott operaénekestől vettünk felvételeivel búcsút, aki a kilencedik évtizedét megélve, tragikus körülmények között hagyott itt bennünket az elmúlt év végén. Emléke köztünk marad, amit a sok-sok hangfelvétele is őriz és sugározza, idézi meg lényét, énekművészetét.
A Dankó Rádió hullámhosszán a mai emlékező adással utolsó napjához érkezett el a Nagy Ibolya szerkesztette Lehoczky Éva-emlékhét, melynek során a tavaly decemberben 91 éves korában tragikusan elhunyt kiváló koloratúrszoprán operaénekesre emlékeztek pályatársak ( Ötvös Csilla, Palcsó Sándor, Kalmár Magda, Sólyom-Nagy Sándor,) továbbá archív hangfelvételekről magát Lehoczky Évát is hallhattuk beszélni a rádióban vele készült riport-műsorokból: Petress István és Boros Attila rádiós szerkesztők vendége volt a stúdióban a nyolcvanas évek elején sugárzott adásokban. E riportokból kaptunk bejátszásokat a hét folyamán a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsorában. A Lehoczky Évára emlékező utolsó adásnapon kizárólag Boross Attila karmester, rádiós zenei szerkesztő, műsorvezető által 1981-ben készített stúdióbeszélgetésből – a pénteki adás után ismét - hangzottal el részletek. Ennek a rádiós műsornak a címe volt: „Saját hangja, vigye haza” ) Lehoczky Éva Boros Attilának mesélt gyermekkoráról, boldog, kiegyensúlyozott életéről; a meghatározó első zenei élményekről, melyek érték a rádióból is; a korabeli gramofon lemezekről hallott angolszász könnyűzenei felvételekről. Édesanyja is szépen énekelt, nővére nagybőgőzött. Említette motivációit, képességeit (az ének mellett, fütyült, gitározott, timpanizott), a debreceni Svetits zenei általános iskola és gimnáziumba járt, ahol az énekkarban már énekelt. Később, mivel szerény körülmények között nevelkedett, hogy kis jövedelemhez jusson, egy női zenekarban dobolt, (Az ország első női timpanistája volt, több zenekarban is ütőzött: Rádiózenekar, MÁV szimfonikusok, Postás zenekar… ) A főiskolai évek alatt olyan nagyszerű tanárai voltak, mint például Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Weiner Leó – akiktől nagyon sokat lehetett tanulni. Már az akadémiai tanulmányai idején sűrűn járt Operába, ahol a III. emelet lépcsőjéről csodálta az akkor szereplő kiváló művészeket. Az első rádiófelvétele az ötvenes évek elején egy olyan dal volt, melyben fütyülnie kellett, ezt a felvételt most meghallgathattuk a műsorban, csakúgy mint azt a Majláth Júlia-szerzeményt, melyet ketten együtt írtak és ugyancsak fütyül benne. A dal címe: Dalol a kismadár (Km. a Stúdió 11). Nagy sikere volt ennek a dalnak, később is, sok koncertjén előadta. 1956-ban végzett a Zeneakadémián, elsőként az Operettszínház szerződtette, kevés feladatot kapott, nem érezte ott jól magát, de hívták Egerbe, ahol aztán művészete kiteljesedett. Sok primadonna-szerepet is kapott a színházban, ott tanulta meg a szakmát, a színpadi mozgást, de a jelmez varrása, a maszk készítése, és minden más dolog is érdekelte, ami a színpadhoz kapcsolta. Kiváló rendezőkkel dolgozhatott együtt, akiktől rengeteg hasznos ismeretet kapott. Abban az időben nagyszerű társulat volt az egrieké, magas színvonalon játszottak, és jó kollektívát, közösséget alkottak. Énektanára ajánlására hagyta ott az operettet, lehetőséget kapott külföldön, az NDK-ban Harry Kupfer társulatában bemutatkozni: a Karl Marx Stadt-i (ma Chemnitz) operaházában sok jó szerepet megtanult és elénekelt, kitűnt tehetségével. Két év után hazatérve itthon a Szegedi Nemzeti Színház operatagozatához került, jöttek az újabb szerepek (Lammermoori Lucia, Sarolta, Hoffmann meséi), de már hívták és szerződést kapott a Magyar Állami Operaházba. (És később onnan járt vissza már vendégként Szegedre.) Ahol csak megfordult, mindenhol elénekelhette az Éj királynője-szerepet Mozart operájában. Közben Drezdába is visszahívták. Kinyíltak előtte a határok: szinte az egész Európát beutazta, fellépett a Szovjetunióban, NSZK-ban és Nyugat-Európa csaknem minden országában megfordult, sőt, eljutott Kanadába is. Sokan szerették, de voltak kollégák, akik féltékenyek, irigyek voltak sikereire és igyekeztek „betenni” neki, de ezzel csak „öngólt” értek el… - tette hozzá. Lehoczky Éva rádiósfelvételei közül a mai műsor-összeállításban nem operettekből hangzottak el részletek. Két operából hallottunk egy-egy bravúráriát: Júlia első felvonásbeli áriája Gounod Rómeó és Júliájából; Az Éj királynő áriája A -varázsfuvolából, ugyancsak az első felvonásból. Annak idején az Éj királynője-ária elő-meghallgatása után közvetlenül mondta neki Ferencsik János, az operaházi felújítás karmestere: ezt az áriát olyan művészi szinten tudja, hogy most „a karmester az énekes után megy…” – emlékezett vissza erre az epizódra Lehoczky Éva. A Dankó Rádió Lehoczky Évára emlékező műsorában a riportbejátszásokat meg-megszakították az említett operaáriák meg a „fütyülős”-dalok mellett a kolratúrszoprán további könnyűzenei rádiós felvételei, melyek közül elhangzott még: - Buday Dénes – Ságodi József: A szobám falán (Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Gyulai Gaál János) - Cole Porter: Easy to Love (a dalszöveg kevert németül és angolul) - Balassa P. Tamás: Tiszaparti táj (Magyar Rádió Esztrádzenekara, a karmester: Bródy Tamás) Lehoczky Éva örömmel újságolta Boros Attilának a műsorában, hogy mint már nyugdíjas énekművészt behívta az Operába Turpinszky Béla és felajánlotta neki, állítson össze az elmúlt húsz év szerepeiből egy koncertre való ária- és dalcsokrot, és a nyáron felléphet majd ezzel a produkcióval az Operában. Teljesen szabad kezet kap a program összeállításához… A Boros Attilával folytatott beszélgetés végén Lehoczky Éva – aki idén márciusban élte volna meg 92. születése napját - a következő mondatokban foglalta össze hitvallását : „Nagyon sokat énekeltem. Nincs hiányérzetem. Boldog vagyok. Úgy érzem, hogy a feladatomat elvégeztem. Eszményképem Albert Schweitzer – aki az embereknek nemcsak testét, hanem a lelkét is gyógyította. És a mi feladatunk is az, azt hiszem, hogy a léleknek valami élményt tudjunk adni, hogy a test is jól érezze magát.” Azt hiszem, mindnyájan, akik ezen a héten végighallgattuk a Lehoczky Évára emlékező műsorsorozatot, hatalmas élményekben részesültünk! Köszönjük Nagy Ibolyának ezt az archív hangfelvételekből összeállított Lehoczky Éva-portrét! Egy csodálatos, ragyogó, hosszú pályát, gazdag életutat hátrahagyott operaénekestől vettünk felvételeivel búcsút, aki a kilencedik évtizedét megélve, tragikus körülmények között hagyott itt bennünket az elmúlt év végén. Emléke köztünk marad, amit a sok-sok hangfelvétele is őriz és sugározza, idézi meg lényét, énekművészetét.
1971 Búbánat 2017-03-11 11:58:39
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló műsorát e héten teljes egészében a tavaly decemberben elhunyt operaénekes, Lehoczky Éva emlékének szenteli. A mai adásban Lehoczky Éva emlékét egy archív rádióriport részletei idézték meg abból a beszélgetésből, melyet Petress István szerkesztő-riporter, a Magyar Rádió főmunkatársa készített a koloratúrszopránnal a nyolcvanas évek közepén, Pihenőidő című műsorában. Lehoczky Éva szólt arról, hogy különleges, magas fekvésű szopránjára mennyi dalszerző, zeneszerző komponált neki számokat vagy hangszerelt át számára más szerzőktől, eredetileg más énekhangra írt szólamokat, és olykor külön kadenciákat is hozzáírtak szólamába a dal elejére és/vagy végére. Ennek illusztrálásaként felcsendültek a rádióban: - Agustín Lara Granada című híres dal szoprán hangra hangszerelt változata Lehoczky Éva előadásában, stúdiófelvételről (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara Gyulai Gaál János vezényletével). - Alberto Pestalozza – Salver Béla: Csiribiribin – ez a bravúrszám Lehoczky Éva interpetálásában, a kadenciákkal, tökéletesen bemutatja Lehoczky Éva bámulatos énekhangjának kiváló adottságait, a szépséges, ragyogó koloritját, technikai-művészi oldalát! (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Hidas Frigyes) - Giuseppe Verdi: A szicíliai vecsernye – Elena bolerója az V. felvonásból (Lehoczky Évát a Honvéd Központi Zenekar kíséri, a karmester: Görgei György) Lehoczky Éva elmondta, hogy több mint ezer előadásszám/felvétel áll mögötte, de sohasem a mennyiség számított neki, hanem mindig is a minőség nála a fontos szempont. Petress István a riportban rákérdezett Lehoczky Éva lakásának szobája falán függő sok-sok kis tárgyi emlékre – megtudhattuk, hogy a nagyvilágban, ahol megfordult, mindenhonnan hazahozott egy-egy kis apró emléket, melyekkel már tele van a fal, sokszor át kell rendeznie a tárgyak sokaságát ha újabb darabok kerülnek közéjük… A beszélgetés során Lehoczky Éva kitért arra, hogy énekpályáján előadóestjeit olykor színesíthette más művészi képességeinek bemutatásával: fütyült, gitározott és ha alkalma nyílt rá, az üstdobot is használta (tudható róla,hogy az ének- mellett az ütőstanszéket is elvégezte a Zeneakadémián). Mint hozzátette: „nem volt unalmas az életem, nagyon örülök, hogy ilyen lett.” Szóba került Sárdy János emléke is. Lehoczky Évának egyik legkedvesebb színpadi partnere volt, akivel a rádióban is több felvételen énekelt együtt. Felelevenített egy kedves kis történetet vele kapcsolatosan: a tenor kocsiján utaztak egy vidéki fellépésre, és késésben voltak, de Sárdy igencsak cammogott, és Lehoczky hiába próbálta nógatni gyorsabb tempóra, de ő nem hagyta magát kizökkenteni saját vezetési tempójából, szabadkozva utalt arra, a fő, hogy épségben odaérjenek… Sárdy János emlékét is idézte három bejátszott részlet arról a János vitéz-stúdiófelvételről, mely Lehoczky Éva első teljes daljátékfelvétele volt a rádióban. Házy Erzsébet (Iluska), Sárdy János (Jancsi), Palló Imre (Bagó), Szakács Sándor (Francia király) mellett ő volt a francia királylány – Polgár Tibor nemcsak vezényelte a zenekart, de a hangszerelést is kissé "átfésülte", és Kacsóh-daljátékába külön kadenciákat is beírt Lehoczkynak, a francia királykisasszony énekszámába. (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05) - Jelenet a II. felvonásból (Lehoczky Éva, Sárdy János és a Földényi-kórus) - A francia királylány dala: „Ó, csak ne volnék gyönge leányka” (Lehoczky Éva és a Földényi-kórus) - Finálé a II. felvonásból – benne: János vitéz visszautasítja a francia királykisasszony kezét; amikor felhangzik Bagó Iluskát sirató dala: „Egy rózsaszál szebben beszél…” és énekli, hogy „Nyugszik a csendes temetőben, szemét lezárta a halál..” – óhatatlan, hogy ne gondoljak a daljátékban szereplő – már eltávozott - művészekre – köztük e fináléban éneklő Lehoczky Évára is, akit utolsóként, tavaly december 6-án ragadott magával az értelmetlen halál. A délelőtt elhangzott adás 18 órától újra meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán és online a rádió internetes - www.dankoradio.hu - oldalán.
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló műsorát e héten teljes egészében a tavaly decemberben elhunyt operaénekes, Lehoczky Éva emlékének szenteli. A mai adásban Lehoczky Éva emlékét egy archív rádióriport részletei idézték meg abból a beszélgetésből, melyet Petress István szerkesztő-riporter, a Magyar Rádió főmunkatársa készített a koloratúrszopránnal a nyolcvanas évek közepén, Pihenőidő című műsorában. Lehoczky Éva szólt arról, hogy különleges, magas fekvésű szopránjára mennyi dalszerző, zeneszerző komponált neki számokat vagy hangszerelt át számára más szerzőktől, eredetileg más énekhangra írt szólamokat, és olykor külön kadenciákat is hozzáírtak szólamába a dal elejére és/vagy végére. Ennek illusztrálásaként felcsendültek a rádióban: - Agustín Lara Granada című híres dal szoprán hangra hangszerelt változata Lehoczky Éva előadásában, stúdiófelvételről (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara Gyulai Gaál János vezényletével). - Alberto Pestalozza – Salver Béla: Csiribiribin – ez a bravúrszám Lehoczky Éva interpetálásában, a kadenciákkal, tökéletesen bemutatja Lehoczky Éva bámulatos énekhangjának kiváló adottságait, a szépséges, ragyogó koloritját, technikai-művészi oldalát! (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Hidas Frigyes) - Giuseppe Verdi: A szicíliai vecsernye – Elena bolerója az V. felvonásból (Lehoczky Évát a Honvéd Központi Zenekar kíséri, a karmester: Görgei György) Lehoczky Éva elmondta, hogy több mint ezer előadásszám/felvétel áll mögötte, de sohasem a mennyiség számított neki, hanem mindig is a minőség nála a fontos szempont. Petress István a riportban rákérdezett Lehoczky Éva lakásának szobája falán függő sok-sok kis tárgyi emlékre – megtudhattuk, hogy a nagyvilágban, ahol megfordult, mindenhonnan hazahozott egy-egy kis apró emléket, melyekkel már tele van a fal, sokszor át kell rendeznie a tárgyak sokaságát ha újabb darabok kerülnek közéjük… A beszélgetés során Lehoczky Éva kitért arra, hogy énekpályáján előadóestjeit olykor színesíthette más művészi képességeinek bemutatásával: fütyült, gitározott és ha alkalma nyílt rá, az üstdobot is használta (tudható róla,hogy az ének- mellett az ütőstanszéket is elvégezte a Zeneakadémián). Mint hozzátette: „nem volt unalmas az életem, nagyon örülök, hogy ilyen lett.” Szóba került Sárdy János emléke is. Lehoczky Évának egyik legkedvesebb színpadi partnere volt, akivel a rádióban is több felvételen énekelt együtt. Felelevenített egy kedves kis történetet vele kapcsolatosan: a tenor kocsiján utaztak egy vidéki fellépésre, és késésben voltak, de Sárdy igencsak cammogott, és Lehoczky hiába próbálta nógatni gyorsabb tempóra, de ő nem hagyta magát kizökkenteni saját vezetési tempójából, szabadkozva utalt arra, a fő, hogy épségben odaérjenek… Sárdy János emlékét is idézte három bejátszott részlet arról a János vitéz-stúdiófelvételről, mely Lehoczky Éva első teljes daljátékfelvétele volt a rádióban. Házy Erzsébet (Iluska), Sárdy János (Jancsi), Palló Imre (Bagó), Szakács Sándor (Francia király) mellett ő volt a francia királylány – Polgár Tibor nemcsak vezényelte a zenekart, de a hangszerelést is kissé "átfésülte", és Kacsóh-daljátékába külön kadenciákat is beírt Lehoczkynak, a francia királykisasszony énekszámába. (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05) - Jelenet a II. felvonásból (Lehoczky Éva, Sárdy János és a Földényi-kórus) - A francia királylány dala: „Ó, csak ne volnék gyönge leányka” (Lehoczky Éva és a Földényi-kórus) - Finálé a II. felvonásból – benne: János vitéz visszautasítja a francia királykisasszony kezét; amikor felhangzik Bagó Iluskát sirató dala: „Egy rózsaszál szebben beszél…” és énekli, hogy „Nyugszik a csendes temetőben, szemét lezárta a halál..” – óhatatlan, hogy ne gondoljak a daljátékban szereplő – már eltávozott - művészekre – köztük e fináléban éneklő Lehoczky Évára is, akit utolsóként, tavaly december 6-án ragadott magával az értelmetlen halál. A délelőtt elhangzott adás 18 órától újra meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán és online a rádió internetes - www.dankoradio.hu - oldalán.
1970 smaragd 2017-03-10 17:36:47 [Válasz erre: 1969 Búbánat 2017-03-10 11:27:05]
Nagyon jól összefoglaltad és egyúttal részletezted a mai műsort...én a pompás szót emelem ki belőle, ami szerintem ráillik az egész eddigi hétre, és ezt most két személynek köszönhetjük, a csodálatos Lehoczky Évának, akinek jellembeli szép tulajdonságait is megismerhettük egy kicsit, hallhattuk mint remek riportalanyt és minden előadásában az emberi énekhanggal varázsolt el minket, valamint Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek, aki énekművészként is tapasztalt hozzáértéssel választotta ki az emlékező, élvonalbeli vendégeket és a zeneszámokat. Röviden: gratulálok! Bármennyire is furcsán hathat ez a szó egy emlékhéten... Tetszett az is, amit ma a Magyar Rádió, mint második otthon...témakörben hallhattunk Boros Attilával beszélgetve Lehoczky Éva művésznő akkor még fiatal hangján. Aki kellemesen szeretné eltölteni az emlékezés perceit, szakítson rá időt, "üljön a rádió mellé" 18 órakor...
Nagyon jól összefoglaltad és egyúttal részletezted a mai műsort...én a pompás szót emelem ki belőle, ami szerintem ráillik az egész eddigi hétre, és ezt most két személynek köszönhetjük, a csodálatos Lehoczky Évának, akinek jellembeli szép tulajdonságait is megismerhettük egy kicsit, hallhattuk mint remek riportalanyt és minden előadásában az emberi énekhanggal varázsolt el minket, valamint Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek, aki énekművészként is tapasztalt hozzáértéssel választotta ki az emlékező, élvonalbeli vendégeket és a zeneszámokat. Röviden: gratulálok! Bármennyire is furcsán hathat ez a szó egy emlékhéten... Tetszett az is, amit ma a Magyar Rádió, mint második otthon...témakörben hallhattunk Boros Attilával beszélgetve Lehoczky Éva művésznő akkor még fiatal hangján. Aki kellemesen szeretné eltölteni az emlékezés perceit, szakítson rá időt, "üljön a rádió mellé" 18 órakor...
1969 Búbánat 2017-03-10 11:27:05
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora ezt a hetet Lehoczky Éva emlékének szenteli. A mai adásban Kalmár Magda operaénekesnő emlékezett vissza a kiváló koloratúrszopránra, akivel többször énekelt együtt az Opera színpadán és a rádióban is. Több közös stúdiófelvételükről már eddig is hallhattunk részleteket, most Johann Strauss Bécsi vér című művéből szólaltak meg részletek, köztük a II. felvonás fináléja: Lehoczky Éva és Kalmár Magda mellett Kincses Veronika, Fülöp Attila, Melis György és Radnay György énekelt, a felvételen közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Breitner Tamás (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30-21.40. Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál) Boross Attila zenei szerkesztő és író, rádiós műsorvezető, karmester 1981-ben készített interjút Lehoczky Évával – ebből az archív hanganyagból kaptunk most bejátszást: Boross Attila abból az alkalomból interjúvolta meg a koloratúrszoprán művészt, hogy éppen harminc évvel azelőtt, 1951-ben még mint főiskolai hallgató, először lépett be a Rádió épületébe, hogy vele műsort vegyenek fel (Vaszy Viktor karmesterrel készítette az első rádiófelvételét). Lehoczky Éva visszaemlékezett arra a sok-sok élő- és stúdiófelvételre amit a rádió vele készített: (opera, operett, jazz, esztrád stb). Összeszámolta: 1981-ig több mint 300 felvétel! Sok beugrása is volt, élő rádióközvetítések alkalmával is, ennek száma: 57! Például „Az aranykakas” operában énekelt szerepét - melyre Erdélyi Miklós karmester hívta - mindössze egy hete volt megtanulni. Az interjúban szóba került a Varázsfuvola Éj királynője-szerep, melyet 75 előadáson énekelt itthon és a világban, ugyanennyi előadásszám a Lammermoori Lucia címszerepében. A televízióban is sokat foglalkoztatják, legutóbb Puccini egyfelvonásosának („A köpeny”) televíziós változatában Szarka néni szerepét alakította. Mesélt arról is, hogy a Zeneakadémián nemcsak éneket tanult, hanem mellette az ütőshangszerek-tanszéken mint timpanista végzett, sőt, gitáron is játszott. Sok zeneszerző írt neki énekhangjára dalokat: sorolta a neveket, köztük Huszka Jenőt, aki az Aranyvirág című operettjének Ellen szólamába – külön Lehoczky számára – utóbb kadenciákat írt! Ennek illusztrálására felcsendült az operett rádiófelvételéről Ellen dala (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó) Az emlékműsor további részében Lehoczky Évának egy újabb pompás rádió stúdiófelvételéről hangzottak el részletek: Jacques Offenbach: Párizsi élet - Gabriella és Frick kettőse (No.7) (Lehoczky Éva és Palcsó Sándor) - Paulin és Gondremark báró kettőse (No. 15.) (Ötvös Csilla és Bordás György) (Megjegyzem, fent nevezett énekművészeken kívül a rádiófelvételen közreműködött még Kincses Veronika, továbbá Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Miller Lajos, Rozsos István és Kovács Péter operaénekesek.) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00. Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál. A délelőtti adást – melyben hallhattunk még egy dalt Kemény Egontól („Ritka madár a szerelem” km. a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara) és zárásként a nyitányt Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjének 1960-as rádiófelvételéről (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban 18 órakor kezdődő ismétlésben.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora ezt a hetet Lehoczky Éva emlékének szenteli. A mai adásban Kalmár Magda operaénekesnő emlékezett vissza a kiváló koloratúrszopránra, akivel többször énekelt együtt az Opera színpadán és a rádióban is. Több közös stúdiófelvételükről már eddig is hallhattunk részleteket, most Johann Strauss Bécsi vér című művéből szólaltak meg részletek, köztük a II. felvonás fináléja: Lehoczky Éva és Kalmár Magda mellett Kincses Veronika, Fülöp Attila, Melis György és Radnay György énekelt, a felvételen közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Breitner Tamás (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30-21.40. Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál) Boross Attila zenei szerkesztő és író, rádiós műsorvezető, karmester 1981-ben készített interjút Lehoczky Évával – ebből az archív hanganyagból kaptunk most bejátszást: Boross Attila abból az alkalomból interjúvolta meg a koloratúrszoprán művészt, hogy éppen harminc évvel azelőtt, 1951-ben még mint főiskolai hallgató, először lépett be a Rádió épületébe, hogy vele műsort vegyenek fel (Vaszy Viktor karmesterrel készítette az első rádiófelvételét). Lehoczky Éva visszaemlékezett arra a sok-sok élő- és stúdiófelvételre amit a rádió vele készített: (opera, operett, jazz, esztrád stb). Összeszámolta: 1981-ig több mint 300 felvétel! Sok beugrása is volt, élő rádióközvetítések alkalmával is, ennek száma: 57! Például „Az aranykakas” operában énekelt szerepét - melyre Erdélyi Miklós karmester hívta - mindössze egy hete volt megtanulni. Az interjúban szóba került a Varázsfuvola Éj királynője-szerep, melyet 75 előadáson énekelt itthon és a világban, ugyanennyi előadásszám a Lammermoori Lucia címszerepében. A televízióban is sokat foglalkoztatják, legutóbb Puccini egyfelvonásosának („A köpeny”) televíziós változatában Szarka néni szerepét alakította. Mesélt arról is, hogy a Zeneakadémián nemcsak éneket tanult, hanem mellette az ütőshangszerek-tanszéken mint timpanista végzett, sőt, gitáron is játszott. Sok zeneszerző írt neki énekhangjára dalokat: sorolta a neveket, köztük Huszka Jenőt, aki az Aranyvirág című operettjének Ellen szólamába – külön Lehoczky számára – utóbb kadenciákat írt! Ennek illusztrálására felcsendült az operett rádiófelvételéről Ellen dala (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó) Az emlékműsor további részében Lehoczky Évának egy újabb pompás rádió stúdiófelvételéről hangzottak el részletek: Jacques Offenbach: Párizsi élet - Gabriella és Frick kettőse (No.7) (Lehoczky Éva és Palcsó Sándor) - Paulin és Gondremark báró kettőse (No. 15.) (Ötvös Csilla és Bordás György) (Megjegyzem, fent nevezett énekművészeken kívül a rádiófelvételen közreműködött még Kincses Veronika, továbbá Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Miller Lajos, Rozsos István és Kovács Péter operaénekesek.) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00. Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál. A délelőtti adást – melyben hallhattunk még egy dalt Kemény Egontól („Ritka madár a szerelem” km. a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara) és zárásként a nyitányt Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjének 1960-as rádiófelvételéről (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban 18 órakor kezdődő ismétlésben.
1968 smaragd 2017-03-10 08:12:37 [Válasz erre: 1967 Búbánat 2017-03-09 19:23:58]
Szívesen tettem... Némi benyomást kaphattunk általa abból a boldog és művészi értelemben gyümölcsöző rádiós stúdióhangulatból, amelyben a "Komáromi farsang" készült, fórumainkon már említettük néhányszor.
Szívesen tettem... Némi benyomást kaphattunk általa abból a boldog és művészi értelemben gyümölcsöző rádiós stúdióhangulatból, amelyben a "Komáromi farsang" készült, fórumainkon már említettük néhányszor.
1967 Búbánat 2017-03-09 19:23:58 [Válasz erre: 1965 smaragd 2017-03-09 17:08:47]
Igazán érdekes ez a beírt hivatkozás! Örülök, hogy rádióműsor megnevezésre került, és a beszélgetésben résztvevőktől idézett részletnek.
Igazán érdekes ez a beírt hivatkozás! Örülök, hogy rádióműsor megnevezésre került, és a beszélgetésben résztvevőktől idézett részletnek.
1966 Búbánat 2017-03-09 19:07:06 [Válasz erre: 1964 Búbánat 2017-03-09 12:28:17]
Az említett - hadarós - koloratúrszoprán-bravúrária, amit Lehoczky Éva tolmácsolásában felvételéről hallhattunk a Dankó Rádió operettműsorában: Francisco de Lacerda szerzeménye: Brazil lány - a magyar dalszöveg: Fischerné Halász Éva. Km.: a Magyar Rádió Esztrádzenekara Gyulai Gaál János vezényletével.
Az említett - hadarós - koloratúrszoprán-bravúrária, amit Lehoczky Éva tolmácsolásában felvételéről hallhattunk a Dankó Rádió operettműsorában: Francisco de Lacerda szerzeménye: Brazil lány - a magyar dalszöveg: Fischerné Halász Éva. Km.: a Magyar Rádió Esztrádzenekara Gyulai Gaál János vezényletével.
1965 smaragd 2017-03-09 17:08:47
60 ÉVVEL EZELŐTT, A RÁDIÓSZÍNHÁZ BEMUTATÓJA 1957. március 9. Kossuth-adó 20.00 MAGYAR RÁDIÓ KEMÉNY EGON-GÁL GYÖRGY SÁNDOR-ERDŐDY JÁNOS: "KOMÁROMI FARSANG" Daljáték 2 részben, rádióváltozat A bemutató előtt, a felvételeket követően a szerzők, az énekesek, a zenei rendező és a rendező valamint Fischer Sándor dramaturg rádióműsorban beszélgettek, ebből idézek fel rövid részletet: " ......... László Endre: Ezek után elmondom a főszereplőket. Csokonait Zenthe Ferenc játsza és Ilosfalvy Róbert énekli. Lillát Korompai Vali és Házy Erzsi. A többi szerepekben sok kedvencével találkozik a közönség. Gózon Gyula, Berki Lili, Bilicsi Tivadar, Rózsahegyi Kálmán, Szabó Ernő, Lehoczky Éva, Hlatky László, Kovács Károly, Gönczöl János és még sokan mások fognak össze, hogy derüs, kellemes estét szerezzenek a rádióhallgatóknak. Ruitner Sándor: Most pedig a zenéről beszéljünk. Kemény Egon muzsikája, dallamos, stílusosan korhű, hangvételében... Fischer Sándor: Ne magyarázzuk a zenét Sanyikám. Inkább üljön le a komponista, és játsza el legkedvesebb dallamát. Kemény Egon: Szívesen. Legjobban talán ezt a kettőst szeretem... / zongora / "Az első reggel" Házy Erzsébet - Ilosfalvy Róbert: /beledúdolnak/ Házy Erzsébet: Ó, ezt mi sokkal szebben énekeltük! Tegyük fel a magnót. /magnó/ "Az első reggel" László Endre: Hogy tetszik a daljáték muzsikája, Erzsike? Házy Erzsébet: Igazán nem sablonos válasz, ha azt mondom, hogy nagyon. Mi most Ilosfalvy Róberttel "Az arany és az asszony" és a "Bohémélet" főszerepeire készülünk. Mégis... Ilosfalvy Róbert: Mégis Mimit és Rodolfót szíven találta ez a bájos, édes muzsika. Színe, lendülete, tüze van. Ruitner Sándor: De ne feledkezzünk meg a vidámságról, a humorról sem. E számok közül legkedvesebb talán az üldözők szeksztett, vagy Bilicsi mókás Kraxelstumpf szerenádja. László Endre: Ebből az utóbbiból adjunk egy kis kóstolót. /magnó/ "Kraxelstumpf szerenádja"
60 ÉVVEL EZELŐTT, A RÁDIÓSZÍNHÁZ BEMUTATÓJA 1957. március 9. Kossuth-adó 20.00 MAGYAR RÁDIÓ KEMÉNY EGON-GÁL GYÖRGY SÁNDOR-ERDŐDY JÁNOS: "KOMÁROMI FARSANG" Daljáték 2 részben, rádióváltozat A bemutató előtt, a felvételeket követően a szerzők, az énekesek, a zenei rendező és a rendező valamint Fischer Sándor dramaturg rádióműsorban beszélgettek, ebből idézek fel rövid részletet: " ......... László Endre: Ezek után elmondom a főszereplőket. Csokonait Zenthe Ferenc játsza és Ilosfalvy Róbert énekli. Lillát Korompai Vali és Házy Erzsi. A többi szerepekben sok kedvencével találkozik a közönség. Gózon Gyula, Berki Lili, Bilicsi Tivadar, Rózsahegyi Kálmán, Szabó Ernő, Lehoczky Éva, Hlatky László, Kovács Károly, Gönczöl János és még sokan mások fognak össze, hogy derüs, kellemes estét szerezzenek a rádióhallgatóknak. Ruitner Sándor: Most pedig a zenéről beszéljünk. Kemény Egon muzsikája, dallamos, stílusosan korhű, hangvételében... Fischer Sándor: Ne magyarázzuk a zenét Sanyikám. Inkább üljön le a komponista, és játsza el legkedvesebb dallamát. Kemény Egon: Szívesen. Legjobban talán ezt a kettőst szeretem... / zongora / "Az első reggel" Házy Erzsébet - Ilosfalvy Róbert: /beledúdolnak/ Házy Erzsébet: Ó, ezt mi sokkal szebben énekeltük! Tegyük fel a magnót. /magnó/ "Az első reggel" László Endre: Hogy tetszik a daljáték muzsikája, Erzsike? Házy Erzsébet: Igazán nem sablonos válasz, ha azt mondom, hogy nagyon. Mi most Ilosfalvy Róberttel "Az arany és az asszony" és a "Bohémélet" főszerepeire készülünk. Mégis... Ilosfalvy Róbert: Mégis Mimit és Rodolfót szíven találta ez a bájos, édes muzsika. Színe, lendülete, tüze van. Ruitner Sándor: De ne feledkezzünk meg a vidámságról, a humorról sem. E számok közül legkedvesebb talán az üldözők szeksztett, vagy Bilicsi mókás Kraxelstumpf szerenádja. László Endre: Ebből az utóbbiból adjunk egy kis kóstolót. /magnó/ "Kraxelstumpf szerenádja"
1964 Búbánat 2017-03-09 12:28:17 [Válasz erre: 1962 Búbánat 2017-03-08 19:20:25]
Lehoczky Évára emlékező e heti operettműsor-sorozatban – Ötvös Csilla, Kalmár Magda, Palcsó Sándor után – a mai adásnapon Sólyom-Nagy Sándor emlékezett a Dankó Rádióban a tavaly december 6-án 91 éves korában elhunyt szopránunkra, az Operaház nyugalmazott magánénekesére. A neves baritonista a telefonban felidézte azt a négy darabot, melyben együtt szerepelhetett a kiváló koloratúrszoprán énekesnővel: Cosi van tutte, A varázsfuvola, Hunyadi László, Lammermoori Lucia… Sólyom- Nagy Sándor is megemlítette, Lehoczky Éva nagyszerű színpadi partnerségét, ritmusfegyelmét; a Zeneakadémián az énektanszak mellett az ütős-tanszakot is elvégezte, kiválóan dobolt! (Pályája elején még dobolt is egy esztrádzenekarban!) Innen származtatható az opera- és operettszínpadokon az éneklésében realizált kiváló ritmusfegyelme. Felhozta róla szólva jókedélyét; sokakat megnevettetett, sokat csipkelődött a kollégákkal. A felkészült énektudása mellett „színészként” is elragadó volt, a „mesterség” csínját-bínját tudta. Mindig elegánsan, csinosan öltözködött, és szeretett élni… A „Túl az Óperencián” műsorban magát Lehoczky Évát is hallhattuk arról az archív rádióinterjúból, mely hangfelvételről a korábbi adásokban is történtek bejátszások: „Aranyhangok” – riporter: Farkas Éva (2006). Az akkor 81 éves Lehoczky Éva töretlen jókedvvel, élénkséggel és jó memóriával elevenítette fel életének egyik-másik epizódját: a gyermekkorából a szüleivel töltött időszakát, Debrecenből, és a vidéki, falusi életformát, baromfi udvart a sok állattal. Beszélt álmairól, vágyairól, a megélt hosszú élete „titkáról”; Vincze Ottó Bolero-daláról, melyet akár még most is (81 éves korában) el tudna énekelni… És a riport részeként elhangzott abból a műsorból egy hadarós, bravúr-koloratúrszoprán dal is Lehoczky Éva előadásában. A mai operettműsorban elhangzott operettrészletek – melyek rádiófelvételein ő is énekel – a következők voltak: Offenbach: Kék szakáll - Nyitány. Gyopár és Zafir kettőse (No.1) – Lehoczky Éva, Fülöp Attila - Palotajelenet (No. 14.) – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Róka István, Bende Zsolt, Fülöp Attila, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1978. december 26., Kossuth Rádió 19.53 – 22.00) Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Sybill - Kettős: „Illúzió a szerelem” – Lehoczky Éva, Sólyom-Nagy Sándor (élő, koncertfelvételről) A műsor végén a Sybill 1963-as rádiófelvételéről a II. felvonás fináléja hangzott el: Vámos Ágnes, Németh Marika, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András. Megemlítem még, hogy Kodály Zoltán egy dala is felcsendült a műsorban: „ Világ, világ, ha így bánsz velem” (Sólyom-Nagy Sándor) A műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
Lehoczky Évára emlékező e heti operettműsor-sorozatban – Ötvös Csilla, Kalmár Magda, Palcsó Sándor után – a mai adásnapon Sólyom-Nagy Sándor emlékezett a Dankó Rádióban a tavaly december 6-án 91 éves korában elhunyt szopránunkra, az Operaház nyugalmazott magánénekesére. A neves baritonista a telefonban felidézte azt a négy darabot, melyben együtt szerepelhetett a kiváló koloratúrszoprán énekesnővel: Cosi van tutte, A varázsfuvola, Hunyadi László, Lammermoori Lucia… Sólyom- Nagy Sándor is megemlítette, Lehoczky Éva nagyszerű színpadi partnerségét, ritmusfegyelmét; a Zeneakadémián az énektanszak mellett az ütős-tanszakot is elvégezte, kiválóan dobolt! (Pályája elején még dobolt is egy esztrádzenekarban!) Innen származtatható az opera- és operettszínpadokon az éneklésében realizált kiváló ritmusfegyelme. Felhozta róla szólva jókedélyét; sokakat megnevettetett, sokat csipkelődött a kollégákkal. A felkészült énektudása mellett „színészként” is elragadó volt, a „mesterség” csínját-bínját tudta. Mindig elegánsan, csinosan öltözködött, és szeretett élni… A „Túl az Óperencián” műsorban magát Lehoczky Évát is hallhattuk arról az archív rádióinterjúból, mely hangfelvételről a korábbi adásokban is történtek bejátszások: „Aranyhangok” – riporter: Farkas Éva (2006). Az akkor 81 éves Lehoczky Éva töretlen jókedvvel, élénkséggel és jó memóriával elevenítette fel életének egyik-másik epizódját: a gyermekkorából a szüleivel töltött időszakát, Debrecenből, és a vidéki, falusi életformát, baromfi udvart a sok állattal. Beszélt álmairól, vágyairól, a megélt hosszú élete „titkáról”; Vincze Ottó Bolero-daláról, melyet akár még most is (81 éves korában) el tudna énekelni… És a riport részeként elhangzott abból a műsorból egy hadarós, bravúr-koloratúrszoprán dal is Lehoczky Éva előadásában. A mai operettműsorban elhangzott operettrészletek – melyek rádiófelvételein ő is énekel – a következők voltak: Offenbach: Kék szakáll - Nyitány. Gyopár és Zafir kettőse (No.1) – Lehoczky Éva, Fülöp Attila - Palotajelenet (No. 14.) – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Róka István, Bende Zsolt, Fülöp Attila, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1978. december 26., Kossuth Rádió 19.53 – 22.00) Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Sybill - Kettős: „Illúzió a szerelem” – Lehoczky Éva, Sólyom-Nagy Sándor (élő, koncertfelvételről) A műsor végén a Sybill 1963-as rádiófelvételéről a II. felvonás fináléja hangzott el: Vámos Ágnes, Németh Marika, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András. Megemlítem még, hogy Kodály Zoltán egy dala is felcsendült a műsorban: „ Világ, világ, ha így bánsz velem” (Sólyom-Nagy Sándor) A műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
