441 Búbánat 2008-07-18 23:55:25
373.) Fényes Szabolcs – Békeffy István – Szilágyi László: Pusztai szerenád (1939) Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Egy részletéről tudok a rádióból: Bilicsi Tivadar énekel
373.) Fényes Szabolcs – Békeffy István – Szilágyi László: Pusztai szerenád (1939) Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Egy részletéről tudok a rádióból: Bilicsi Tivadar énekel
440 Búbánat 2008-07-18 23:54:44
372.) Jacques Offenbach: Brabanti Genoveva Rádiós bemutató 1950-es évek vége Részletek: - A tyúk kupléja – Neményi Lili - Keresztes lovagok dala – Szabó Miklós, Maleczky Oszkár Km.:. az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Újabb felvétel is készült ezekből a részletekből: - A tyúk kupléja – Ágai Karola - Keresztes lovagok dala – Réti József, Sólyom-Nagy Sándor Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara
372.) Jacques Offenbach: Brabanti Genoveva Rádiós bemutató 1950-es évek vége Részletek: - A tyúk kupléja – Neményi Lili - Keresztes lovagok dala – Szabó Miklós, Maleczky Oszkár Km.:. az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Újabb felvétel is készült ezekből a részletekből: - A tyúk kupléja – Ágai Karola - Keresztes lovagok dala – Réti József, Sólyom-Nagy Sándor Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara
439 Búbánat 2008-07-18 23:53:39
371.) Váry Ferenc: Tékozló fiatalok Rádiós bemutató: 1960-as évek eleje Részletek Km.: Zentay Anna, Baksay Árpád Váry Ferenc, zeneszerző, zeneelmélet-tanár. Gyulán született 1928. november 29-én. Tanulmányait 1947 és 1955 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Kókai Rezső és Szabó Ferenc növendékeként végezte. 1955 és 1959 között a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjának ösztöndíjasa, 1959-től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-tanára. 1957-ben aranyérmet nyert a vercelli zeneszerzői versenyen, Moszkvában ugyanabban az esztendőben második helyezett. Művei: daljáték, mesejátékok, televíziós kísérőzenék, zenekari kompozíciók, dalok, kamarazene, kórusművek. Erkel-díjas.
371.) Váry Ferenc: Tékozló fiatalok Rádiós bemutató: 1960-as évek eleje Részletek Km.: Zentay Anna, Baksay Árpád Váry Ferenc, zeneszerző, zeneelmélet-tanár. Gyulán született 1928. november 29-én. Tanulmányait 1947 és 1955 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Kókai Rezső és Szabó Ferenc növendékeként végezte. 1955 és 1959 között a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjának ösztöndíjasa, 1959-től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-tanára. 1957-ben aranyérmet nyert a vercelli zeneszerzői versenyen, Moszkvában ugyanabban az esztendőben második helyezett. Művei: daljáték, mesejátékok, televíziós kísérőzenék, zenekari kompozíciók, dalok, kamarazene, kórusművek. Erkel-díjas.
438 Búbánat 2008-07-18 23:53:03
370.) Tamássy Zdenko - Raics István: Csipkerózsika Rádiós bemutató: az 1960-as évek eleje Részletek “Tavaszi dal” – Szőnyi Olga A részletekben közreműködik még Bende Zsolt is. Az operett zenei anyagának forrása Tamássynak egy azonos címmel bemutatott rádiós mesejátéka, melyről már a Házy-topicban írtam (lásd 1.129 sorszám) Tamássy Zdenkó (Vezseny, 1921. szept. 6. – Bp., 1987. jún. 9.): zeneszerző, Erkel Ferenc-díjas (1966). Előadóművésznek készült. 1940- 46 között Böszörményi Nagy Béla tanítványaként elvégezte a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk. zongoratanszakát. A kompozíció művészetét Kókai Rezsőnél sajátította el. Diplomáját megszerezve a Magy. Rádiónál helyezkedett el. 1953-54-ben a Zenei Osztály vezetője volt. Utóbb lektora a Könnyű Zenei Osztálynak, elnöke a Sanzon és Táncdal Bizottságnak. A kifejező hangulatok invenciózus mestere, dallamos, lírai szépségű muzsikája számos rádió-operettben, zenés játékban csendült fel (Százszorszép, 1956; Szigligeti ribillió, 1959; A ház közbeszól, 1960; Joe bácsi, 1961; Álomkastély, 1962; Egymillió fontos bankjegy, 1962.; Fő a vendég, 1963; A boldogságra jól vigyázz, 1964; Haldoklás habbal, 1965; Hotel Amerika, 1965; Énekóra, 1966; Női különítmény, 1967; Óz, a nagy varázsló, 1974; Vendégek, 1975; Az ezerkettedik éjszaka, 1975 stb.). 1951-től Kollányi Ágoston népszerű-tudományos rövidfilmjeinek kísérőzenéjét írta. A játékfilm műfajban Fábri Zoltán Hannibál tanár úr c. filmjének zenei aláfestésével mutatkozott be. Szabó István felkérte a nyolcvanas években a Redl ezredes, ill. az Oscar-díjas Mephisto komponistájául. 1958-tól dolgozott a Magyar Televízió számára. Itt került a közönség elé művei közül az Énekóra (Vígopera) és az Olasz vendéglő (pop- opera). Sikeres táncdalok, sanzonok szerzője is volt.
370.) Tamássy Zdenko - Raics István: Csipkerózsika Rádiós bemutató: az 1960-as évek eleje Részletek “Tavaszi dal” – Szőnyi Olga A részletekben közreműködik még Bende Zsolt is. Az operett zenei anyagának forrása Tamássynak egy azonos címmel bemutatott rádiós mesejátéka, melyről már a Házy-topicban írtam (lásd 1.129 sorszám) Tamássy Zdenkó (Vezseny, 1921. szept. 6. – Bp., 1987. jún. 9.): zeneszerző, Erkel Ferenc-díjas (1966). Előadóművésznek készült. 1940- 46 között Böszörményi Nagy Béla tanítványaként elvégezte a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk. zongoratanszakát. A kompozíció művészetét Kókai Rezsőnél sajátította el. Diplomáját megszerezve a Magy. Rádiónál helyezkedett el. 1953-54-ben a Zenei Osztály vezetője volt. Utóbb lektora a Könnyű Zenei Osztálynak, elnöke a Sanzon és Táncdal Bizottságnak. A kifejező hangulatok invenciózus mestere, dallamos, lírai szépségű muzsikája számos rádió-operettben, zenés játékban csendült fel (Százszorszép, 1956; Szigligeti ribillió, 1959; A ház közbeszól, 1960; Joe bácsi, 1961; Álomkastély, 1962; Egymillió fontos bankjegy, 1962.; Fő a vendég, 1963; A boldogságra jól vigyázz, 1964; Haldoklás habbal, 1965; Hotel Amerika, 1965; Énekóra, 1966; Női különítmény, 1967; Óz, a nagy varázsló, 1974; Vendégek, 1975; Az ezerkettedik éjszaka, 1975 stb.). 1951-től Kollányi Ágoston népszerű-tudományos rövidfilmjeinek kísérőzenéjét írta. A játékfilm műfajban Fábri Zoltán Hannibál tanár úr c. filmjének zenei aláfestésével mutatkozott be. Szabó István felkérte a nyolcvanas években a Redl ezredes, ill. az Oscar-díjas Mephisto komponistájául. 1958-tól dolgozott a Magyar Televízió számára. Itt került a közönség elé művei közül az Énekóra (Vígopera) és az Olasz vendéglő (pop- opera). Sikeres táncdalok, sanzonok szerzője is volt.
437 Búbánat 2008-07-18 23:51:27
368.) Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Részletek: Endre dala: Ilosfalvy Róbert Annie dala: Vámos Ágnes 369.) Stephanides Károly – Kótzián Géza – Vitéz Tibor: Mátyás király szerelme Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Km.: Fábry Edit, László Margit, Bende Zsolt, Réti József, valamint az MRT szimfonikus zenekara Vezényel: Vincze Ottó Nevezetes részlete a darabnak: a „Medvetánc” – zenekari részlet Stephanides Károly (Bp., 1871. ápr. 7.– Bp., 1964. jún. 19.): karmester, zeneszerző. Karmesterként működött a zombor-bajai társ.-nál 1894-ben, Szegeden 1896-ban, Kolozsvárott 1897–1905 között, végül a Nép-, a Víg-, a Városi, a Fővárosi Operett-, és a Várszínházban. 1930 után közreműködött a Magyar Rádió operett-előadásain. 1926-tól az Ufa Filmszínház zenei vezetője volt Berlinben. Színpadi és film kísérőzenét, dalokat, zenés színpadi műveket is komponált. F.M. A bakter (1904); Mátyás király szerelme (1921 – a Várszínházban került bemutatásra, Szegeden is játszották: Ez volt az első rádióközvetítéses előadás). 1933-tól a Rádióban vezényelt operetteket, 84 éves korában még régi magyar operetteket hangszerelt át a Rádió részére.
368.) Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Részletek: Endre dala: Ilosfalvy Róbert Annie dala: Vámos Ágnes 369.) Stephanides Károly – Kótzián Géza – Vitéz Tibor: Mátyás király szerelme Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Km.: Fábry Edit, László Margit, Bende Zsolt, Réti József, valamint az MRT szimfonikus zenekara Vezényel: Vincze Ottó Nevezetes részlete a darabnak: a „Medvetánc” – zenekari részlet Stephanides Károly (Bp., 1871. ápr. 7.– Bp., 1964. jún. 19.): karmester, zeneszerző. Karmesterként működött a zombor-bajai társ.-nál 1894-ben, Szegeden 1896-ban, Kolozsvárott 1897–1905 között, végül a Nép-, a Víg-, a Városi, a Fővárosi Operett-, és a Várszínházban. 1930 után közreműködött a Magyar Rádió operett-előadásain. 1926-tól az Ufa Filmszínház zenei vezetője volt Berlinben. Színpadi és film kísérőzenét, dalokat, zenés színpadi műveket is komponált. F.M. A bakter (1904); Mátyás király szerelme (1921 – a Várszínházban került bemutatásra, Szegeden is játszották: Ez volt az első rádióközvetítéses előadás). 1933-tól a Rádióban vezényelt operetteket, 84 éves korában még régi magyar operetteket hangszerelt át a Rádió részére.
436 Búbánat 2008-07-18 23:50:33
367.) Buttykay Ákos: Olivia hercegnő (1922) Rádiós bemutató: 1960-as évek eleje Részletek: Km.: Orosz Júlia, Udvardy Tibor, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Bródy Tamás Buttykay Ákos (Halmi, 1871. júl. 22.–Debrecen, 1935. okt. 26.): zeneszerző. Weimarban, majd a Zak-n tanult, ahol 1907–1922 között tanított is. Színpadi művei főként operettek, közülük néhányat külföldön is játszottak. Kísérőzenét írt Madách Imre: Az ember tragédiájához és átdolgozta később Kacsoh Pongrác: János vitézét. Meseoperáját – Hamupipőke – 1912-ben az Operaház mutatta be. F.M. A csibészkirály; Az ezüstsirály.
367.) Buttykay Ákos: Olivia hercegnő (1922) Rádiós bemutató: 1960-as évek eleje Részletek: Km.: Orosz Júlia, Udvardy Tibor, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Bródy Tamás Buttykay Ákos (Halmi, 1871. júl. 22.–Debrecen, 1935. okt. 26.): zeneszerző. Weimarban, majd a Zak-n tanult, ahol 1907–1922 között tanított is. Színpadi művei főként operettek, közülük néhányat külföldön is játszottak. Kísérőzenét írt Madách Imre: Az ember tragédiájához és átdolgozta később Kacsoh Pongrác: János vitézét. Meseoperáját – Hamupipőke – 1912-ben az Operaház mutatta be. F.M. A csibészkirály; Az ezüstsirály.
435 Búbánat 2008-07-18 23:49:33
366.) Vincze Zsigmond- Martos Ferenc – Kulinyi Ernő: Az Anna-bál Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Részletek Km.: Zentay Anna, Szabó Miklós Vincze Zsigmond biográfiáját a 90. sorszámnál hoztam: az 1922-ben komponált A hamburgi menyasszony c. operettjének rádiós felvétele kapcsán Az Anna-bál ősbemutatója 1925. szeptember 30. –án volt a Király Színházban. Hogyan ír a korabeli színikritikus erről a bemutatóról? Itt van Lányi Viktor recenziójának részlete: „Régi jó Budapest után - régi jó Budafok. Sőt régi jó Magyarország. A régi jó, azaz hogy jó öreg Biedermeier, svábosan beszélő polgáraival, Gretchen-frizurás, tournure-os polgár leányaival, gavotte-ot éneklő grószmamáival, waffenrock alatt magyar szívet dobogtató katonatisztjeivel, tricikliző gavallérjaival s az osztrák főherceggel, aki, ha juhászkutyának nem is, de kádár legénynek szívesen beáll egy szép és szende magyar kisasszony kedvéért. Szóval, minden ami jó és - régi. A zenében ami régi, az ezúttal csakugyan jó. Volkmann Róbert, a meleg és poétikus Schumann epigon néhány finom melódiája, kvartettjeiből, szerenádjaiból, négykezes zongora darabjaiból kiszakított, operett számokká igazított motívuma - de ami új, az se rossz. Sőt! Vincze Zsigmond (aki kegyelettel és finom művészi tapintattal használta fel a hatvanas-nyolcvanas években Pesten remetéskedett szerény német zeneprofesszor hagyatékát), a maga egészséges vénájából is sokat adott és sikerülten kerekítette épkézláb operett-partitúrává az Anna-bál zenéjét. Ha a kor stílusából itt-ott ki is modernkedik, az operett stílus szankcionálta határokat nemigen lépi át. Schubertet is meg-operettesítették már, de sokkal barbárabb módon, mert hiszen a dalait ráncigálták mindenestül a színpadra. És őt magát is, személyesen. Ilyesmitől a kitűnő szövegírók, Martos Ferenc és Kulinyi Ernő ízlése távol áll. A lege artis megszerkesztett szövegkönyv naiv bonyodalmaiban sok az üde kedvesség, a műfaj tegnapelőtti eszközeinek diszkrét és új változatú alkalmazása. A harmadik felvonás bohózatos kavargása szerencsésen kárpótol az első kettő némely sablon unalmáért…” Nyugat • / • 1925 • / • 1925. 19. szám • / • Figyelő • / • Zenei Figyelő
366.) Vincze Zsigmond- Martos Ferenc – Kulinyi Ernő: Az Anna-bál Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Részletek Km.: Zentay Anna, Szabó Miklós Vincze Zsigmond biográfiáját a 90. sorszámnál hoztam: az 1922-ben komponált A hamburgi menyasszony c. operettjének rádiós felvétele kapcsán Az Anna-bál ősbemutatója 1925. szeptember 30. –án volt a Király Színházban. Hogyan ír a korabeli színikritikus erről a bemutatóról? Itt van Lányi Viktor recenziójának részlete: „Régi jó Budapest után - régi jó Budafok. Sőt régi jó Magyarország. A régi jó, azaz hogy jó öreg Biedermeier, svábosan beszélő polgáraival, Gretchen-frizurás, tournure-os polgár leányaival, gavotte-ot éneklő grószmamáival, waffenrock alatt magyar szívet dobogtató katonatisztjeivel, tricikliző gavallérjaival s az osztrák főherceggel, aki, ha juhászkutyának nem is, de kádár legénynek szívesen beáll egy szép és szende magyar kisasszony kedvéért. Szóval, minden ami jó és - régi. A zenében ami régi, az ezúttal csakugyan jó. Volkmann Róbert, a meleg és poétikus Schumann epigon néhány finom melódiája, kvartettjeiből, szerenádjaiból, négykezes zongora darabjaiból kiszakított, operett számokká igazított motívuma - de ami új, az se rossz. Sőt! Vincze Zsigmond (aki kegyelettel és finom művészi tapintattal használta fel a hatvanas-nyolcvanas években Pesten remetéskedett szerény német zeneprofesszor hagyatékát), a maga egészséges vénájából is sokat adott és sikerülten kerekítette épkézláb operett-partitúrává az Anna-bál zenéjét. Ha a kor stílusából itt-ott ki is modernkedik, az operett stílus szankcionálta határokat nemigen lépi át. Schubertet is meg-operettesítették már, de sokkal barbárabb módon, mert hiszen a dalait ráncigálták mindenestül a színpadra. És őt magát is, személyesen. Ilyesmitől a kitűnő szövegírók, Martos Ferenc és Kulinyi Ernő ízlése távol áll. A lege artis megszerkesztett szövegkönyv naiv bonyodalmaiban sok az üde kedvesség, a műfaj tegnapelőtti eszközeinek diszkrét és új változatú alkalmazása. A harmadik felvonás bohózatos kavargása szerencsésen kárpótol az első kettő némely sablon unalmáért…” Nyugat • / • 1925 • / • 1925. 19. szám • / • Figyelő • / • Zenei Figyelő
434 Búbánat 2008-07-18 23:47:59 [Válasz erre: 91 Búbánat 2008-04-03 00:18:54]
Lásd még a 91.) és 427.) sorszámoknál 365.) Verő György: Szultán A szöveget is a zeneszerző írta. Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Egy részletéről tudok, amelyet Vámos Ágnes énekel A 3 felvonásos operettet a Népszínház mutatta be 1892. november 19-én. A darab cselekménye röviden: Szelim szultán halálosan unja háremhölgyeit, majd beleszeret egy francia hölgybe (Roxelán), aki átutazik országán. A hölgy kezdetben visszautasítja, de végül a szultánnak sikerül megnyernie. Az előadásnak az ősbemutatón nagy sikere volt.
Lásd még a 91.) és 427.) sorszámoknál 365.) Verő György: Szultán A szöveget is a zeneszerző írta. Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Egy részletéről tudok, amelyet Vámos Ágnes énekel A 3 felvonásos operettet a Népszínház mutatta be 1892. november 19-én. A darab cselekménye röviden: Szelim szultán halálosan unja háremhölgyeit, majd beleszeret egy francia hölgybe (Roxelán), aki átutazik országán. A hölgy kezdetben visszautasítja, de végül a szultánnak sikerül megnyernie. Az előadásnak az ősbemutatón nagy sikere volt.
433 Búbánat 2008-07-18 23:41:40 [Válasz erre: 421 Búbánat 2008-07-13 01:16:33]
Jacobi Viktor- Martos Ferenc: Sybill A 421. sorszám alatt becsúszott egy tévesen másolt mondat: Helyesen: \"A teljes felvétel paramétereit az 1962 évből (Feleki, Kishegyi, Németh Marika, Ilosfalvy, Bende, Vámos Ágnes, Koltay, Várhelyi) a 111.sorszámnál ismertettem.
Jacobi Viktor- Martos Ferenc: Sybill A 421. sorszám alatt becsúszott egy tévesen másolt mondat: Helyesen: \"A teljes felvétel paramétereit az 1962 évből (Feleki, Kishegyi, Németh Marika, Ilosfalvy, Bende, Vámos Ágnes, Koltay, Várhelyi) a 111.sorszámnál ismertettem.
432 Búbánat 2008-07-18 23:36:31 [Válasz erre: 431 Búbánat 2008-07-16 21:01:59]
Kiegészítés Kemény Egon – Szász Péter: Májusfa A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
Kiegészítés Kemény Egon – Szász Péter: Májusfa A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
431 Búbánat 2008-07-16 21:01:59
1949 tavaszán Révai József, ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponál- ta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgy- nevezett rádióoperettek. Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon zenéjével az első rádióoperettet Májusfa címmel, s ezzel megindították a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádió- operettekből nem egy később színházi produkció is lett. 364.) Rádiós bemutató: 1949. május 1. Szövegkönyv: Szász Péter Vezényel: Lehel György Rendező: Rácz György Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Vámos Ágnes, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, valamint az MR szimfonikus zenekara és egy akkor, alkalmilag verbuvált ifjúsági énekkar, melyet Forrai Miklós szervezett kifejezetten a rádióban bemutatandó zenés játékokhoz -, s mely egy évvel később már hivatalosan is a Magyar Rádió Énekkara lett, de még hosszú évekig a Forrai-kórus néven is működött. Érdekesség, hogy az új, fiatal énekkar vezető baritonistája a TV későbbi főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédy Ervin fújta, és olyan, idővel híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László. Még egy érdekesség: ez a rádióoperett nem aratott igazán sikert, aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.
1949 tavaszán Révai József, ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponál- ta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgy- nevezett rádióoperettek. Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon zenéjével az első rádióoperettet Májusfa címmel, s ezzel megindították a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádió- operettekből nem egy később színházi produkció is lett. 364.) Rádiós bemutató: 1949. május 1. Szövegkönyv: Szász Péter Vezényel: Lehel György Rendező: Rácz György Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Vámos Ágnes, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, valamint az MR szimfonikus zenekara és egy akkor, alkalmilag verbuvált ifjúsági énekkar, melyet Forrai Miklós szervezett kifejezetten a rádióban bemutatandó zenés játékokhoz -, s mely egy évvel később már hivatalosan is a Magyar Rádió Énekkara lett, de még hosszú évekig a Forrai-kórus néven is működött. Érdekesség, hogy az új, fiatal énekkar vezető baritonistája a TV későbbi főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédy Ervin fújta, és olyan, idővel híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László. Még egy érdekesség: ez a rádióoperett nem aratott igazán sikert, aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.
430 Búbánat 2008-07-16 20:29:57 [Válasz erre: 429 Búbánat 2008-07-16 19:04:51]
Ha már alább megemlítésre került a „Májusi fény” c. rádióoperett, további kiegészítő adatok erről a különlegességről: Zeneszerző: Farkas Ferenc Szöveg: Dékány András Rendező: Rácz György Rádiós bemutató: 1951. május 1. A Farkas Ferenc-mű az akkoriban divatozó „belép-e vagy miért nem lép be” falusi, szövetkezeti témát variálta. A darab érdekessége a zenés műfajban szokatlanul sok prózai szerep volt, viszont amelyek eljátszására olyan nagy színészóriásokat sikerült a rádió rovatának megnyernie, mint Uray Tivadar, Lehotay Árpád és Tompa Sándor. De az énekes főszereplő is kiválóság volt: Sárdy János (a szoprán partner: Rafael Márta), aki akkor – mint később még sok alkalommal – dalait Dalos László költői fogantatású rímeire komponáltan adta elő. (Közreműködött az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Lehel György vezényletével.)
Ha már alább megemlítésre került a „Májusi fény” c. rádióoperett, további kiegészítő adatok erről a különlegességről: Zeneszerző: Farkas Ferenc Szöveg: Dékány András Rendező: Rácz György Rádiós bemutató: 1951. május 1. A Farkas Ferenc-mű az akkoriban divatozó „belép-e vagy miért nem lép be” falusi, szövetkezeti témát variálta. A darab érdekessége a zenés műfajban szokatlanul sok prózai szerep volt, viszont amelyek eljátszására olyan nagy színészóriásokat sikerült a rádió rovatának megnyernie, mint Uray Tivadar, Lehotay Árpád és Tompa Sándor. De az énekes főszereplő is kiválóság volt: Sárdy János (a szoprán partner: Rafael Márta), aki akkor – mint később még sok alkalommal – dalait Dalos László költői fogantatású rímeire komponáltan adta elő. (Közreműködött az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Lehel György vezényletével.)
429 Búbánat 2008-07-16 19:04:51
Áthozom ide „Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban?” c. topicból az operettel kapcsolatos adatokat, melyeket a neten találtam. A Magyar Rádió átmeneti korszaka (1950–1956); a Magyar Rádió 1956-tól “1950-ben a magyar operett új alkotással gazdagodott, Farkas Ferenc Csínom Palkó c. történelmi darabjával. Ez a darab is a Rádióban hangzott el elsőként. Az 1950-es évek elején folyt a régi, klasszikus operettek kiirtása a Rádióból. Révai {III-396.} József többségüket burzsoá, káros produktumnak nyilvánította. Parancsára 1950–1951-ben elkezdődött az akkori életet tükröző zenés játékok, operettek gyártása. A magyar szerzőkön kívül eredeti szovjet operetteket, filmforgatókönyvből írt átdolgozásokat is műsorra tűztek. Miljutyin Sztálin-díjas nagyoperettje, a Nyugtalan boldogság szövegkönyve a Szibériai rapszódia c. filmből készült. Vajda István írta a magyar rádióváltozatot. A darabot két szereposztásban, operett és prózai színészek előadásában mutatták be. Ezenkívül 200 statiszta mozgott a mikrofon előtt. 1951-ben számos ilyen típusú produkció került a hallgatók elé. (Fekete csillagok, Ambrózy Ágoston és Fényes Szabolcs kisoperettje; A legszebb lány a kolhozban. Kisoperett a Turr fivérek ötlete nyomán, a zenéjét Zoltán Pál verseire Pálos György szerezte; Vidám brigádok. Kisoperett. Írta: Bokor István és Kerekes Imre. Zene: Országh György és Müller György; Vidám vásár. Rádióoperett. Kővári György átdolgozása.) Az operettek, zenés játékok mind túlzott hurráoptimizmust sugároztak, de sok baj volt a figurák megformálásával is. 1951-ben különösen ezen a téren érték bírálatok a magyar operetteket. Részlet egy kritikából: „A májusi fény c. operett, amely a falu és város találkozásának egy kis epizódját meséli el, megpróbálkozott ugyan az osztályellenség leleplezésével, de sikertelenül. A nagyképű színész és a dagadt kulákok, akiket Dékány András, a jókedvű, harcos traktorista fiúval szembeállít, korántsem leküzdeni való gyűlöletes ellenségek, hanem vicclapból ollózott pojácák. Szó sincs arról, hogy A májusi fény politikailag káros darab lett volna, de most fejlődésünk új szakaszában markánsabban kellett volna ábrázolni ezeket a figurákat.” 1954-től a színházakból és a rádióból is kiszorultak az új zenés játékok, a megrendelésre írt operettek, és elfoglalták helyüket a kedvelt, örökbecsű klasszikus operettek. Az idősebb rádióhallgatóknak szóló műsor volt az Operettkedvelőknek (1981–1991) Bitó Pál, majd az Operettparádé (1991 óta) Schubert Ferenc szerkesztésében.”
Áthozom ide „Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban?” c. topicból az operettel kapcsolatos adatokat, melyeket a neten találtam. A Magyar Rádió átmeneti korszaka (1950–1956); a Magyar Rádió 1956-tól “1950-ben a magyar operett új alkotással gazdagodott, Farkas Ferenc Csínom Palkó c. történelmi darabjával. Ez a darab is a Rádióban hangzott el elsőként. Az 1950-es évek elején folyt a régi, klasszikus operettek kiirtása a Rádióból. Révai {III-396.} József többségüket burzsoá, káros produktumnak nyilvánította. Parancsára 1950–1951-ben elkezdődött az akkori életet tükröző zenés játékok, operettek gyártása. A magyar szerzőkön kívül eredeti szovjet operetteket, filmforgatókönyvből írt átdolgozásokat is műsorra tűztek. Miljutyin Sztálin-díjas nagyoperettje, a Nyugtalan boldogság szövegkönyve a Szibériai rapszódia c. filmből készült. Vajda István írta a magyar rádióváltozatot. A darabot két szereposztásban, operett és prózai színészek előadásában mutatták be. Ezenkívül 200 statiszta mozgott a mikrofon előtt. 1951-ben számos ilyen típusú produkció került a hallgatók elé. (Fekete csillagok, Ambrózy Ágoston és Fényes Szabolcs kisoperettje; A legszebb lány a kolhozban. Kisoperett a Turr fivérek ötlete nyomán, a zenéjét Zoltán Pál verseire Pálos György szerezte; Vidám brigádok. Kisoperett. Írta: Bokor István és Kerekes Imre. Zene: Országh György és Müller György; Vidám vásár. Rádióoperett. Kővári György átdolgozása.) Az operettek, zenés játékok mind túlzott hurráoptimizmust sugároztak, de sok baj volt a figurák megformálásával is. 1951-ben különösen ezen a téren érték bírálatok a magyar operetteket. Részlet egy kritikából: „A májusi fény c. operett, amely a falu és város találkozásának egy kis epizódját meséli el, megpróbálkozott ugyan az osztályellenség leleplezésével, de sikertelenül. A nagyképű színész és a dagadt kulákok, akiket Dékány András, a jókedvű, harcos traktorista fiúval szembeállít, korántsem leküzdeni való gyűlöletes ellenségek, hanem vicclapból ollózott pojácák. Szó sincs arról, hogy A májusi fény politikailag káros darab lett volna, de most fejlődésünk új szakaszában markánsabban kellett volna ábrázolni ezeket a figurákat.” 1954-től a színházakból és a rádióból is kiszorultak az új zenés játékok, a megrendelésre írt operettek, és elfoglalták helyüket a kedvelt, örökbecsű klasszikus operettek. Az idősebb rádióhallgatóknak szóló műsor volt az Operettkedvelőknek (1981–1991) Bitó Pál, majd az Operettparádé (1991 óta) Schubert Ferenc szerkesztésében.”
428 Búbánat 2008-07-13 01:22:59
362.) Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: A babavásár Rádiós bemutató: az ötvenes évek közepe Részletek: Km.: Miklós Kata, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád…, valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás A teljes felvétel paramétereit, az 1960-as évekből (Andor, Koltay, Udvardy, Kishegyi, Palcsó) a 295. sorszámnál ismertettem.
362.) Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: A babavásár Rádiós bemutató: az ötvenes évek közepe Részletek: Km.: Miklós Kata, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád…, valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás A teljes felvétel paramétereit, az 1960-as évekből (Andor, Koltay, Udvardy, Kishegyi, Palcsó) a 295. sorszámnál ismertettem.
427 Búbánat 2008-07-13 01:21:59 [Válasz erre: 91 Búbánat 2008-04-03 00:18:54]
Kiegészítés (91. sorszám) Verő György (a szöveget is ő írta): Virágcsata Km.: Fáy Erzsébet, Gyenes Magda, Göndöcs József, Réti József, Oláh Emil, Raggambi Zoltán, Kaposy Andor, valamint az MR Szimfonikus zenekara Vezényel: Török Emil
Kiegészítés (91. sorszám) Verő György (a szöveget is ő írta): Virágcsata Km.: Fáy Erzsébet, Gyenes Magda, Göndöcs József, Réti József, Oláh Emil, Raggambi Zoltán, Kaposy Andor, valamint az MR Szimfonikus zenekara Vezényel: Török Emil
426 Búbánat 2008-07-13 01:20:57 [Válasz erre: 89 Búbánat 2008-04-03 00:17:53]
Kiegészítés (89. sorszám) Szabados Béla: Rika Az operettet 1895-ben komponálta a szerző Km.: Gyenes Magda, Fáy Erzsébet, Raskó Magda, Kaposy Andor, valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Török Emil
Kiegészítés (89. sorszám) Szabados Béla: Rika Az operettet 1895-ben komponálta a szerző Km.: Gyenes Magda, Fáy Erzsébet, Raskó Magda, Kaposy Andor, valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Török Emil
425 Búbánat 2008-07-13 01:19:16
361.) Alexandre Charles Lecocq: Angot asszony lánya Rádiós bemutató: az 1950-es évek közepe Részletek: Km.: Medgyaszay Vilma, Petress Zsuzsa… valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Polgár Tibor A teljes felvétel paramétereit, 1960-ból (Házy, Németh, Szabó, Kiss Manyi, Rátonyi), a 27. sorszámnál ismertettem.
361.) Alexandre Charles Lecocq: Angot asszony lánya Rádiós bemutató: az 1950-es évek közepe Részletek: Km.: Medgyaszay Vilma, Petress Zsuzsa… valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Polgár Tibor A teljes felvétel paramétereit, 1960-ból (Házy, Németh, Szabó, Kiss Manyi, Rátonyi), a 27. sorszámnál ismertettem.
424 Búbánat 2008-07-13 01:18:35
360.) Johann Strauss: Egy éj Velencében Rádiós bemutató: 1950-es évek közepe Részletek: Km.: Fábry Edit, Mátray Ferenc A teljes felvétel paramétereit , a hatvanas évekből (Házy, Ilosfalvy, Udvardy, Zentay, Kishegyi) , a 6. sorszámnál ismertettem.
360.) Johann Strauss: Egy éj Velencében Rádiós bemutató: 1950-es évek közepe Részletek: Km.: Fábry Edit, Mátray Ferenc A teljes felvétel paramétereit , a hatvanas évekből (Házy, Ilosfalvy, Udvardy, Zentay, Kishegyi) , a 6. sorszámnál ismertettem.
423 Búbánat 2008-07-13 01:17:48
359.) Székely Endre – Hámos György: Aranycsillag Rádiós bemutató: 1950-es évek közepe Km.: Zentay Anna, Petress Zsuzsa, Latabár Kálmán …., valamint a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara A mű a szocialista fejlődés (?) és a reakció harcát mutatja be Újfaluban, ahol éppen a villanyt készülnek bevezetni. Az árvizet kihasználva az egykori birtokos és néhány híve az új rend ellen szövetkezik. Hoska Lajos borbély hő vágya, hogy katona lehessen, úgy teljesül, hogy miután a bűnözők meglőtték, Honvéd Kórházba kerül. Székely többi „komoly” műve hangversenytermekben szólalt meg.
359.) Székely Endre – Hámos György: Aranycsillag Rádiós bemutató: 1950-es évek közepe Km.: Zentay Anna, Petress Zsuzsa, Latabár Kálmán …., valamint a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara A mű a szocialista fejlődés (?) és a reakció harcát mutatja be Újfaluban, ahol éppen a villanyt készülnek bevezetni. Az árvizet kihasználva az egykori birtokos és néhány híve az új rend ellen szövetkezik. Hoska Lajos borbély hő vágya, hogy katona lehessen, úgy teljesül, hogy miután a bűnözők meglőtték, Honvéd Kórházba kerül. Székely többi „komoly” műve hangversenytermekben szólalt meg.
422 Búbánat 2008-07-13 01:17:16
358.) Leo Fall: Sztambul rózsája Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége Részletek: Km.: Szilvássy Margit, Szabó Miklós, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara Vezényel: Bródy Tamás A teljes felvétel paramétereit a hatvanas évekből (László, Ilosfalvy, Koltay, Kishegyi), a 70. sorszámnál ismertettem.
358.) Leo Fall: Sztambul rózsája Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége Részletek: Km.: Szilvássy Margit, Szabó Miklós, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara Vezényel: Bródy Tamás A teljes felvétel paramétereit a hatvanas évekből (László, Ilosfalvy, Koltay, Kishegyi), a 70. sorszámnál ismertettem.
421 Búbánat 2008-07-13 01:16:33
357.) Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Sybill Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége Keresztmetszet: Km.: Vámos Ágnes, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Mátra Ferenc, Radnay György A teljes felvétel paramétereit , az 1960-as évekből (Andor, Koltay, Udvardy, Kishegyi, Palcsó) a 111.sorszámnál ismertettem.
357.) Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Sybill Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége Keresztmetszet: Km.: Vámos Ágnes, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Mátra Ferenc, Radnay György A teljes felvétel paramétereit , az 1960-as évekből (Andor, Koltay, Udvardy, Kishegyi, Palcsó) a 111.sorszámnál ismertettem.
420 Búbánat 2008-07-13 01:16:02
356.) Johann Strauss: Szembekötősdi Részlet: Nyitány Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Km.: MR szimfonikus zenekara Vezényel: Lehel György
356.) Johann Strauss: Szembekötősdi Részlet: Nyitány Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Km.: MR szimfonikus zenekara Vezényel: Lehel György
419 Búbánat 2008-07-13 01:15:33
355.) Jacques Offenbach: Dunanan apó utazása Részlet: ”Közzene” Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Km.: MR szimfonikus zenekara Vezényel: Fischer Sándor
355.) Jacques Offenbach: Dunanan apó utazása Részlet: ”Közzene” Rádiós bemutató: 1950-es évek vége Km.: MR szimfonikus zenekara Vezényel: Fischer Sándor
418 Búbánat 2008-07-13 01:15:02
354.) Kókai Rezső: A fülemile Rádiós bemutató: 1950 Km.: Miklós Kata, Szabó Miklós…., valamint a MR szimfonikus zenekara és a Magyar Állami Operaház Gyermekkara Vezényel: Fischer Sándor
354.) Kókai Rezső: A fülemile Rádiós bemutató: 1950 Km.: Miklós Kata, Szabó Miklós…., valamint a MR szimfonikus zenekara és a Magyar Állami Operaház Gyermekkara Vezényel: Fischer Sándor
417 Búbánat 2008-07-13 01:13:56
353.) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő Rádiós bemutató: az 1950-es évek közepe Részletek: Km.: Romváry Gertrud, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós Az operett keresztmetszet- felvételének paramétereit , az 1960-as évekből (Andor Éva, Németh Marika, Simándy József, Kishegyi Árpád, Külkey László) a 85.sorszámnál ismertettem. (És készült egy teljes felvétele is belőle a rádióban a nyolcvanas évek közepén – ha jól tudom – Kincses Veronikával a címszerepben,)
353.) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő Rádiós bemutató: az 1950-es évek közepe Részletek: Km.: Romváry Gertrud, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós Az operett keresztmetszet- felvételének paramétereit , az 1960-as évekből (Andor Éva, Németh Marika, Simándy József, Kishegyi Árpád, Külkey László) a 85.sorszámnál ismertettem. (És készült egy teljes felvétele is belőle a rádióban a nyolcvanas évek közepén – ha jól tudom – Kincses Veronikával a címszerepben,)
416 Búbánat 2008-07-13 01:12:44
352.) Leo Fall: Spanyol csalogány Rádiós bemutató: 1957 Km.: Gyenes Magda, Orosz Júlia, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a MR énekkara Vezényel: Bródy Tamás
352.) Leo Fall: Spanyol csalogány Rádiós bemutató: 1957 Km.: Gyenes Magda, Orosz Júlia, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a MR énekkara Vezényel: Bródy Tamás
415 Búbánat 2008-07-13 01:11:57
351.) Leo Fall: Pompadour Rádiós bemutató: 1957 Részletek: Km.: Moldován Stefánia, Szilvássy Margit, Kishegyi Árpád A teljes felvétel paramétereit, az 1960-as évekből (Házy, Koltay, Korondy, Külkey, Palcsó) a 174. sorszámnál ismertettem.
351.) Leo Fall: Pompadour Rádiós bemutató: 1957 Részletek: Km.: Moldován Stefánia, Szilvássy Margit, Kishegyi Árpád A teljes felvétel paramétereit, az 1960-as évekből (Házy, Koltay, Korondy, Külkey, Palcsó) a 174. sorszámnál ismertettem.
414 Búbánat 2008-07-11 00:56:34 [Válasz erre: 412 Búbánat 2008-07-11 00:49:47]
A Kékszakáll televíziós közvetítése 1983. január 15-én volt az MTV 2 csatornán, 20.25-22.45 óra között. Pótlás: Alvarezt itt Tóth János formálta meg.
A Kékszakáll televíziós közvetítése 1983. január 15-én volt az MTV 2 csatornán, 20.25-22.45 óra között. Pótlás: Alvarezt itt Tóth János formálta meg.
413 Búbánat 2008-07-11 00:51:04
350.) Kálmán Imre: Josephine császárné - részletek Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50 Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el. Km.: Kalmár Magda, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Ötvös Csaba, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás Szerkesztő: Bitó Pál
350.) Kálmán Imre: Josephine császárné - részletek Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50 Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el. Km.: Kalmár Magda, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Ötvös Csaba, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás Szerkesztő: Bitó Pál
412 Búbánat 2008-07-11 00:49:47
349.) Jacques Offenbach: Kékszakáll Közvetítés az Erkel Színházból: 1981. november 8., 3. Műsor 19.00 – Bemutató előadás Karigazgató és vezényel: Nagy Ferenc Rendező: Békés András Kékszakáll lovag – Karizs Béla Bobéche király (Kandeláber király) - Benedek Miklós mv. Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Moldován Stefánia Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként, mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Pászthy Júlia Zafir herceg (aki először Daphnisként, a pásztorként jelenik meg a darabban) – Bándi János Oszkár gróf, a király minisztere – Begányi Ferenc Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Sudlik Mária Alvarez, udvaronc – Vass József Kékszakáll „elhunyt” feleségei: Héloise, az első asszonya – Számadó Gabriella Eléonore, a második asszonya – Takács Mária Isaure de Valleou, a harmadik asszonya – Póka Eszter Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita Blanche, az ötödik asszonya – Nádor Magda A televízió által felvett későbbi előadáson Moldován Stefánia (Clementine királyné) helyett Barlay Zsuzsa, Pászthy Júlia (Hermina hercegnő/Fleurette) helyett Zempléni Mária játszott. Az „elhunyt asszonyokat pedig Takács Tamara, Decsi Ágnes, Dénes Judit, Szücs Márta és Maria Tereza Uribe személyesítette meg. A Rádió Dalszínháza felvétele 1978-ban készült, arról a „színlapot” lásd a Házy-topicban (658. szám) és itt a 325. sorszám alatt.
349.) Jacques Offenbach: Kékszakáll Közvetítés az Erkel Színházból: 1981. november 8., 3. Műsor 19.00 – Bemutató előadás Karigazgató és vezényel: Nagy Ferenc Rendező: Békés András Kékszakáll lovag – Karizs Béla Bobéche király (Kandeláber király) - Benedek Miklós mv. Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Moldován Stefánia Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként, mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Pászthy Júlia Zafir herceg (aki először Daphnisként, a pásztorként jelenik meg a darabban) – Bándi János Oszkár gróf, a király minisztere – Begányi Ferenc Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Sudlik Mária Alvarez, udvaronc – Vass József Kékszakáll „elhunyt” feleségei: Héloise, az első asszonya – Számadó Gabriella Eléonore, a második asszonya – Takács Mária Isaure de Valleou, a harmadik asszonya – Póka Eszter Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita Blanche, az ötödik asszonya – Nádor Magda A televízió által felvett későbbi előadáson Moldován Stefánia (Clementine királyné) helyett Barlay Zsuzsa, Pászthy Júlia (Hermina hercegnő/Fleurette) helyett Zempléni Mária játszott. Az „elhunyt asszonyokat pedig Takács Tamara, Decsi Ágnes, Dénes Judit, Szücs Márta és Maria Tereza Uribe személyesítette meg. A Rádió Dalszínháza felvétele 1978-ban készült, arról a „színlapot” lásd a Házy-topicban (658. szám) és itt a 325. sorszám alatt.
411 Búbánat 2008-07-11 00:48:49
348.) Kukely Júlia operett dalokat énekel Rádiós bemutató: 1982. április 1., Kossuth adó 19.15 – 19.46 Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Nagy Ferenc Műsor: 1.) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Marica belépője 2.) Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja –Angela dala 3.) Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő” 4.) Franz von Suppé: Boccaccio – Fiametta dala 5.) Leo Fall: Pompadour – Pompadour belépője
348.) Kukely Júlia operett dalokat énekel Rádiós bemutató: 1982. április 1., Kossuth adó 19.15 – 19.46 Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Nagy Ferenc Műsor: 1.) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Marica belépője 2.) Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja –Angela dala 3.) Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő” 4.) Franz von Suppé: Boccaccio – Fiametta dala 5.) Leo Fall: Pompadour – Pompadour belépője
410 Búbánat 2008-07-11 00:47:23
347.) Brodszky Miklós (1905 Ogyessza – 1950 New York): Szökik az asszony (1929 Budapest, Budai Színkör) Rádiós bemutató – részlet: 1950-es évek vége Km.: Mátray Ferenc
347.) Brodszky Miklós (1905 Ogyessza – 1950 New York): Szökik az asszony (1929 Budapest, Budai Színkör) Rádiós bemutató – részlet: 1950-es évek vége Km.: Mátray Ferenc
409 Búbánat 2008-07-11 00:43:45
346.) Franz von Suppé: A szép Galathea - részletek Rádiós bemutató: 1957 Km.: Fábri Edit, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós Az 57.) és a 73.) sorszámok alatt két teljes operett felvételét részleteztem. Ez itt egy még korábbi felvételről részletek
346.) Franz von Suppé: A szép Galathea - részletek Rádiós bemutató: 1957 Km.: Fábri Edit, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós Az 57.) és a 73.) sorszámok alatt két teljes operett felvételét részleteztem. Ez itt egy még korábbi felvételről részletek
408 Búbánat 2008-07-11 00:39:52
345.) Szenkár Dezső: A maláji lány – részletek Rádiós bemutató: 1960 Km.: Koltay Valéria, Némath Anna, Szőnyi Olga, Kövecses Béla, valamint az MRT szimfonikus zenekara Vezényel: Vaszy Viktor
345.) Szenkár Dezső: A maláji lány – részletek Rádiós bemutató: 1960 Km.: Koltay Valéria, Némath Anna, Szőnyi Olga, Kövecses Béla, valamint az MRT szimfonikus zenekara Vezényel: Vaszy Viktor
407 Búbánat 2008-07-11 00:38:46 [Válasz erre: 64 Búbánat 2008-03-26 00:23:57]
Jean Gilbert: A hermelines nő Rádiós bemutató ideje: 1957 Km.: Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás
Jean Gilbert: A hermelines nő Rádiós bemutató ideje: 1957 Km.: Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás
406 Búbánat 2008-07-11 00:35:59 [Válasz erre: 64 Búbánat 2008-03-26 00:23:57]
343.) Jean Gilbert: A bíborruhás asszony Rádiós bemutató ideje: 1957 Km.: Gyenes Magda, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás
343.) Jean Gilbert: A bíborruhás asszony Rádiós bemutató ideje: 1957 Km.: Gyenes Magda, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás
405 Búbánat 2008-07-11 00:33:54 [Válasz erre: 64 Búbánat 2008-03-26 00:23:57]
342.) Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő Rádiós bemutató: 1957 Km.: Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás
342.) Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő Rádiós bemutató: 1957 Km.: Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, valamint az MR szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás
404 Búbánat 2008-07-11 00:30:42 [Válasz erre: 12 Búbánat 2008-03-06 21:39:18]
Kiegészítés 12 Ivan Tijardovics (1895 – 1976): Kis Floramy Rádiós bemutató: 1957 Km.: Lehoczky Éva, Zentay Anna, Kövecses Béla, Palócz László, valamint az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: a szerző
Kiegészítés 12 Ivan Tijardovics (1895 – 1976): Kis Floramy Rádiós bemutató: 1957 Km.: Lehoczky Éva, Zentay Anna, Kövecses Béla, Palócz László, valamint az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: a szerző
403 Búbánat 2008-07-11 00:17:41 [Válasz erre: 12 Búbánat 2008-03-06 21:39:18]
Kiegészítés Ivan Tijardovics (1895 - 1976): A sanghaji kaland Rádiós bemutató: 1957 Km.: Lehoczky Éva, Kövecses Béla, Palócz László, valamint az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: a szerző
Kiegészítés Ivan Tijardovics (1895 - 1976): A sanghaji kaland Rádiós bemutató: 1957 Km.: Lehoczky Éva, Kövecses Béla, Palócz László, valamint az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: a szerző
402 Búbánat 2008-07-02 01:05:35 [Válasz erre: 253 Búbánat 2008-04-28 00:58:53]
341.) Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő: A szelistyei asszonyok A daljáték szövegét Mikszáth Kálmán kisregénye nyomán írták a szerzők, a verseket Innocent Vincze Ernő írta. A Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42 (Egy korábbi - 1961 - rádiós keresztmetszetét már ismertettem, ahol Zentay Anna, Jámbor László és mások nekeltek, valamint az MRT szimfonikus zenekara működött közre Lehel György vezényletével) Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Békés András Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Mátyás király – Kalocsay Miklós Szelistyei asszonyok: Anna – Mészöly Katalin Mária – Sudlik Mária Vuca – Zempléni Mária Nagy András, kocsis – Miller Lajos (Csernák János) Mujko, udvari bolond – Benedek Miklós Rostó Pál, prefektus – Sólyom Nagy Sándor Wolfgang, kocsmáros – Palcsó Sándor Czobor hadnagy – Mersei Miklós Vendelné, fogadósné – Divéky Zsuzsa Marini lovag – Lesznek Tibor Bánffy, ajtónálló – Dózsa László Kassai Mihály, földesúr – Kertész Péter
341.) Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő: A szelistyei asszonyok A daljáték szövegét Mikszáth Kálmán kisregénye nyomán írták a szerzők, a verseket Innocent Vincze Ernő írta. A Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42 (Egy korábbi - 1961 - rádiós keresztmetszetét már ismertettem, ahol Zentay Anna, Jámbor László és mások nekeltek, valamint az MRT szimfonikus zenekara működött közre Lehel György vezényletével) Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Békés András Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Mátyás király – Kalocsay Miklós Szelistyei asszonyok: Anna – Mészöly Katalin Mária – Sudlik Mária Vuca – Zempléni Mária Nagy András, kocsis – Miller Lajos (Csernák János) Mujko, udvari bolond – Benedek Miklós Rostó Pál, prefektus – Sólyom Nagy Sándor Wolfgang, kocsmáros – Palcsó Sándor Czobor hadnagy – Mersei Miklós Vendelné, fogadósné – Divéky Zsuzsa Marini lovag – Lesznek Tibor Bánffy, ajtónálló – Dózsa László Kassai Mihály, földesúr – Kertész Péter
401 Búbánat 2008-07-02 00:36:05 [Válasz erre: 20 Búbánat 2008-03-06 23:23:41]
Egy újabb változat Schubert-Berté daljátékának rádiós feldolgozásában: az 1963-as teljes felvételt megelőzte az ötvenes évek végén egy keresztmetszete a Három a kislánynak Km.: Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara. Vezényel: Bródy Tamás László, Ilosfalvy, Maleczky és Várhelyi az 1963-as teljes stúdiófelvételen is közreműködtek.
Egy újabb változat Schubert-Berté daljátékának rádiós feldolgozásában: az 1963-as teljes felvételt megelőzte az ötvenes évek végén egy keresztmetszete a Három a kislánynak Km.: Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara. Vezényel: Bródy Tamás László, Ilosfalvy, Maleczky és Várhelyi az 1963-as teljes stúdiófelvételen is közreműködtek.
400 Búbánat 2008-06-30 00:29:06
400.
400.
399 Búbánat 2008-06-30 00:28:24
339.) Jacques Offenbach: Szökött szerelmesek Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57 Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Seregi László Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Lucille – Lehoczky Éva Nanette – Kalmár Magda Gaston – Rozsos István Bellerose rendőr őrmester – Palcsó Sándor Rendőrők – Domján Gyula, Michels János, Moldvay József, Orbán László
339.) Jacques Offenbach: Szökött szerelmesek Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57 Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Seregi László Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Lucille – Lehoczky Éva Nanette – Kalmár Magda Gaston – Rozsos István Bellerose rendőr őrmester – Palcsó Sándor Rendőrők – Domján Gyula, Michels János, Moldvay József, Orbán László
398 Búbánat 2008-06-30 00:28:03
Már ismertettem azt a Supppé: Boccaccio- dalszínházi felvételt, mely a hatvanas évek közepén a rádió stúdiójában készült Ilosfalvyval, Ágaival, László Margittal, Sándor Judittal, Kishegyivel, Maleczkyvel, melyet Erdélyi Miklós vezényelt. Itt van egy másik felvétel, mely élő színházi közvetítés a nyolcvanas évek elejéről: 338.) Franz von Suppé: Boccaccio Közvetítés a Fővárosi Operettszínházból: 1983. január 22. Petőfi rádió 14.35-17.15 (Az 1982. április 23-i előadás hangfelvétele) Fordította: Róna Frigyes Karigazgató: Rónai Pál Karmester: Váradi Katalin Rendező: Seregi László Szereposztás: Boccaccio – Jankovich József Fiametta – Zsadon Andrea Pietro – Németh Sándor Leonetto – Kokas László Tofeno – Varga Tibor Lotteringhi – Marik Péter Izabella – Domonkos Zsuzsa Scalza – Gárday Gábor Beatrice – Tiboldi Mária Lambertuccio – Oszvald Gyula Peronella – Gallay Judit Herceg – Pagonyi János Fresco – Henker Gyula Könyvtáros – Kincses Károly Koldus – Magasházy István
Már ismertettem azt a Supppé: Boccaccio- dalszínházi felvételt, mely a hatvanas évek közepén a rádió stúdiójában készült Ilosfalvyval, Ágaival, László Margittal, Sándor Judittal, Kishegyivel, Maleczkyvel, melyet Erdélyi Miklós vezényelt. Itt van egy másik felvétel, mely élő színházi közvetítés a nyolcvanas évek elejéről: 338.) Franz von Suppé: Boccaccio Közvetítés a Fővárosi Operettszínházból: 1983. január 22. Petőfi rádió 14.35-17.15 (Az 1982. április 23-i előadás hangfelvétele) Fordította: Róna Frigyes Karigazgató: Rónai Pál Karmester: Váradi Katalin Rendező: Seregi László Szereposztás: Boccaccio – Jankovich József Fiametta – Zsadon Andrea Pietro – Németh Sándor Leonetto – Kokas László Tofeno – Varga Tibor Lotteringhi – Marik Péter Izabella – Domonkos Zsuzsa Scalza – Gárday Gábor Beatrice – Tiboldi Mária Lambertuccio – Oszvald Gyula Peronella – Gallay Judit Herceg – Pagonyi János Fresco – Henker Gyula Könyvtáros – Kincses Károly Koldus – Magasházy István
397 Búbánat 2008-06-30 00:26:32
Lehár-est közvetítése az MN. Művelődési Házában: 1981. augusztus 10., Kossuth rádió 20.14 – 22.00 (A június 27-i hangverseny felvétele) Km.: B. Nagy János, Basky István, Palcsó Sándor, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, Kalmár Magda, Ötvös Csilla, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás Szerkesztő: Bitó Pál Műsor: 1.) – Mérey Adolf: A víg özvegy a.) Nyitány b.) Danilo belépője (Rozsos) c.) Grisette-dal (Ötvös, énekkar) 2.) – Harsányi Zsolt: Három grácia a.) Apacs-dal (Ötvös, Rozsos) 3.) – Harsányi Zsolt: A mosoly országa a.) Vágyom egy nő után (B. Nagy János) b.) Szerelmi kettős (Kukely, B. Nagy) 4.) – Harsányi Zsolt: Cigányszerelem a.) Nyitány 5.) – Martos Ferenc: Pacsirta a.) Bevezető kórus (énekkar) b.) Palikám, Palikám (Palcsó, énekkar) 6.) – Harsányi Zsolt: Giuditta a.) Oly forró ajkamról a csók (Kalmár, énekkar) 7.) – Kulinyi Ernő: Paganini a.) Volt, nem egy,de száz babám (B. Nagy) b.) Szép álom, szállj a szívemre (Kalmár) 8.) – Gábor Andor: Luxemburg grófja a.) Basil belépője (Palcsó, Basky, Pere, Zimányi) b.) Angéla dala (Kalmár) c.) Polka táncos (Kalmár, Palcsó)
Lehár-est közvetítése az MN. Művelődési Házában: 1981. augusztus 10., Kossuth rádió 20.14 – 22.00 (A június 27-i hangverseny felvétele) Km.: B. Nagy János, Basky István, Palcsó Sándor, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, Kalmár Magda, Ötvös Csilla, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás Szerkesztő: Bitó Pál Műsor: 1.) – Mérey Adolf: A víg özvegy a.) Nyitány b.) Danilo belépője (Rozsos) c.) Grisette-dal (Ötvös, énekkar) 2.) – Harsányi Zsolt: Három grácia a.) Apacs-dal (Ötvös, Rozsos) 3.) – Harsányi Zsolt: A mosoly országa a.) Vágyom egy nő után (B. Nagy János) b.) Szerelmi kettős (Kukely, B. Nagy) 4.) – Harsányi Zsolt: Cigányszerelem a.) Nyitány 5.) – Martos Ferenc: Pacsirta a.) Bevezető kórus (énekkar) b.) Palikám, Palikám (Palcsó, énekkar) 6.) – Harsányi Zsolt: Giuditta a.) Oly forró ajkamról a csók (Kalmár, énekkar) 7.) – Kulinyi Ernő: Paganini a.) Volt, nem egy,de száz babám (B. Nagy) b.) Szép álom, szállj a szívemre (Kalmár) 8.) – Gábor Andor: Luxemburg grófja a.) Basil belépője (Palcsó, Basky, Pere, Zimányi) b.) Angéla dala (Kalmár) c.) Polka táncos (Kalmár, Palcsó)
396 Búbánat 2008-06-28 01:13:37
337.) Huszka Jenő – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem – operett 3 felvonásban Rádió Dalszínháza bemutatója: 1955., Kossuth rádió Jókai Mór Politikai divatok c. regénye nyomán Gáspár Margit írta a librettót, Fischer Sándor a verseket Dalbetétek között szerepel Petőfi Sándor versének megzenésítése: „Szabadság, szerelem” És a híres szám, Csákányi László énekével: „Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj?…” Vezényel: Várady László Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Szereposztás: Hargitay Judit – Petress Zsuzsa Lévay Béla, író, Judit férje – Jámbor László Erzsók – Zentay Anna Andris – Kishegyi Árpád Melchior doktor – Csákányi László Huszka Jenő utolsó operettjének az ősbemutatója 1955. április 1-jén volt a Fővárosi operettszínházban. ( A „Szép Juhászné „ c. – már korábban ismertetett Huszka-daljáték - Kristóf Károly szövegére - a rádióban hangzott el először, 1954. december 19.-én, s csak ezt követte a színházi bemutató: 1955. május 8. Szeged) Tartalmi kivonat: Hargitay Judit gyámjától Pestre szökik, majd színésznőnek áll. Pesten már fel is lép 1848. március 15-én. Később férjhez megy Lévay Béla íróhoz, akinek Komáromban menlevelet szerez. Judit gyámja meg akarja szerezni Lévay vérdíját, de Melchior doktor ebben megakadályozza. A fiatal párt nem fenyegeti több veszély, boldogan élhetnek. Huszka zenéje még egyszer felvillantotta a magasrendű nagyoperett nemes hagyományait csodaszép dallamaival és közvetlenül ható stílusával.
337.) Huszka Jenő – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem – operett 3 felvonásban Rádió Dalszínháza bemutatója: 1955., Kossuth rádió Jókai Mór Politikai divatok c. regénye nyomán Gáspár Margit írta a librettót, Fischer Sándor a verseket Dalbetétek között szerepel Petőfi Sándor versének megzenésítése: „Szabadság, szerelem” És a híres szám, Csákányi László énekével: „Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj?…” Vezényel: Várady László Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Szereposztás: Hargitay Judit – Petress Zsuzsa Lévay Béla, író, Judit férje – Jámbor László Erzsók – Zentay Anna Andris – Kishegyi Árpád Melchior doktor – Csákányi László Huszka Jenő utolsó operettjének az ősbemutatója 1955. április 1-jén volt a Fővárosi operettszínházban. ( A „Szép Juhászné „ c. – már korábban ismertetett Huszka-daljáték - Kristóf Károly szövegére - a rádióban hangzott el először, 1954. december 19.-én, s csak ezt követte a színházi bemutató: 1955. május 8. Szeged) Tartalmi kivonat: Hargitay Judit gyámjától Pestre szökik, majd színésznőnek áll. Pesten már fel is lép 1848. március 15-én. Később férjhez megy Lévay Béla íróhoz, akinek Komáromban menlevelet szerez. Judit gyámja meg akarja szerezni Lévay vérdíját, de Melchior doktor ebben megakadályozza. A fiatal párt nem fenyegeti több veszély, boldogan élhetnek. Huszka zenéje még egyszer felvillantotta a magasrendű nagyoperett nemes hagyományait csodaszép dallamaival és közvetlenül ható stílusával.
395 Búbánat 2008-06-28 01:11:22
336.) Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya Rádió Dalszínháza bemutatója: 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00 Szenes Andor fordítása alapján rádióra átdolgozta Szenes Iván Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Bozó László Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Violette .- Kincses Veronika Durand, Violette mostohaapja – Bessenyei Ferenc Raoul, festő – Molnár András Henry, költő – Póka Balázs Florimond, zeneszerző – Rozsos István Ninon – Kalmár Magda Spaghetti – Begányi Ferenc Színházigazgató – Csákányi László Frascotti, miniszter – Palcsó Sándor Margó, komorna – Bakó Márta Páholynyitogató – Kornai Mariann Leblanc – Sinkó László
336.) Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya Rádió Dalszínháza bemutatója: 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00 Szenes Andor fordítása alapján rádióra átdolgozta Szenes Iván Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Bozó László Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Violette .- Kincses Veronika Durand, Violette mostohaapja – Bessenyei Ferenc Raoul, festő – Molnár András Henry, költő – Póka Balázs Florimond, zeneszerző – Rozsos István Ninon – Kalmár Magda Spaghetti – Begányi Ferenc Színházigazgató – Csákányi László Frascotti, miniszter – Palcsó Sándor Margó, komorna – Bakó Márta Páholynyitogató – Kornai Mariann Leblanc – Sinkó László
394 Búbánat 2008-06-28 01:10:13 [Válasz erre: 27 Búbánat 2008-03-07 23:44:04]
Az 1959-es – korábban ismertetett: Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szlivia, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Kiss Manyi neve fémjelezte - rádiófelvételt megelőzte egy kilenc évvel korábbi rádiós dalszínházi munka, a karmester akkor is Polgár Tibor volt: 335.) Charles Lecocq: Angot asszony lánya - operett három felvonásban Az 1950. december 5-i Rádió Dalszínháza felvétel ismétlése: 1983. június 12., Kossuth rádió, 20.19 – 22.00 Szövegét Clairville, Siraudin és Koning nyomán átdolgozta Kristóf Károly és Polgár Tibor Vezényel: Polgár Tibor Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Rendező: Rácz György Szereposztás: Ange Pitou, népénekes – Homm Pál Clairette, virágáruslány – Petress Zsuzsa Hortensie Langé, primadonna – Mezei Mária Pomponnet, fodrász – Horváth Tivadar Marie Antoinette – Sennyei Vera De Brienne, pénzügyminiszter – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Lauchard, rendőrügynök – Képessy József Amaranthe – Medgyaszay Vilma Babette – Soltész Annie Jeanette – Sitkey Irén Butoux, zöldséges – Balázs János Polgármester – Lengyel Vilmos Városházi tisztviselő – Harsányi Rezső Gamain, lakatos – Kovács János Odette, komorna – Balogh Erzsi Piaci vevő – Tóth Böske Foglyok a Bastille-ban – Berki József, Szegedi Szabó István Hirdető – Bánffy György Lakáj – Szabados Lehel Vendéglős – Pázmán Ferenc Vendég a fodrászüzletben – Tamás Benő Marianne, forradalmárnő – Peéry Piri
Az 1959-es – korábban ismertetett: Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szlivia, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Kiss Manyi neve fémjelezte - rádiófelvételt megelőzte egy kilenc évvel korábbi rádiós dalszínházi munka, a karmester akkor is Polgár Tibor volt: 335.) Charles Lecocq: Angot asszony lánya - operett három felvonásban Az 1950. december 5-i Rádió Dalszínháza felvétel ismétlése: 1983. június 12., Kossuth rádió, 20.19 – 22.00 Szövegét Clairville, Siraudin és Koning nyomán átdolgozta Kristóf Károly és Polgár Tibor Vezényel: Polgár Tibor Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Rendező: Rácz György Szereposztás: Ange Pitou, népénekes – Homm Pál Clairette, virágáruslány – Petress Zsuzsa Hortensie Langé, primadonna – Mezei Mária Pomponnet, fodrász – Horváth Tivadar Marie Antoinette – Sennyei Vera De Brienne, pénzügyminiszter – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Lauchard, rendőrügynök – Képessy József Amaranthe – Medgyaszay Vilma Babette – Soltész Annie Jeanette – Sitkey Irén Butoux, zöldséges – Balázs János Polgármester – Lengyel Vilmos Városházi tisztviselő – Harsányi Rezső Gamain, lakatos – Kovács János Odette, komorna – Balogh Erzsi Piaci vevő – Tóth Böske Foglyok a Bastille-ban – Berki József, Szegedi Szabó István Hirdető – Bánffy György Lakáj – Szabados Lehel Vendéglős – Pázmán Ferenc Vendég a fodrászüzletben – Tamás Benő Marianne, forradalmárnő – Peéry Piri
393 Búbánat 2008-06-22 14:31:50 [Válasz erre: 392 indymedia 2008-06-22 14:30:29]
Egykor meg lehetett, ma már nem, egy éve a rádió vezetése száműzte az operettet a műsorokból.
Egykor meg lehetett, ma már nem, egy éve a rádió vezetése száműzte az operettet a műsorokból.
392 indymedia 2008-06-22 14:30:29 [Válasz erre: 387 Búbánat 2008-06-22 14:28:28]
Ezeket meg is lehet hallgatni?
Ezeket meg is lehet hallgatni?
