2022 Búbánat 2017-04-10 12:32:26
Tegnap Lehár: Cigányszerelem, ma Lehár: Giuditta; - a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásaiban hallhattunk részleteket belőlük, több magyar rádiófelvételról; a mai műsorban Lehár utolsó, 1933-ban, a Bécsi Állami Operában bemutatott remekművéből a következő dalok szólaltak meg Harsányi Zsolt-Erdődy János fordításában: - Octavio dala (No.11) – „Életemnek fénye, te vagy csupán a szív reménye” (Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1968-as rádiófelvétel) - Anita és Pierrino kettőse – „Egy barna fiú s barna lányka…/Mindig minden egyre megy…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter, km. az MRT az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza – 1982-es rádiófelvétel - Giuditta dala – „Oly forró ajkamról a csók” (Tiboldi Mária és énekkar) Zerkovitz Béla Csókos asszony című művéből is felhangzott néhány dal. A mai adás a Garabonciás nyitányával fejeződött be: a Cigányszerelem átdolgozásának bemutatója 1943-ban, a Magyar Állami Operaházban volt, maga a szerző, Lehár Ferenc vezényelt – ez a zenei részlet csendült most fel az előadásból. Mától egész héten át a rádióban https://www.facebook.com/TunyogiBernadett/photos/a.405242162835586.113778.405201666172969/1684907301535726/?type=3&theater; Tunyogi Bernadett musical-énekesnővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
Tegnap Lehár: Cigányszerelem, ma Lehár: Giuditta; - a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásaiban hallhattunk részleteket belőlük, több magyar rádiófelvételról; a mai műsorban Lehár utolsó, 1933-ban, a Bécsi Állami Operában bemutatott remekművéből a következő dalok szólaltak meg Harsányi Zsolt-Erdődy János fordításában: - Octavio dala (No.11) – „Életemnek fénye, te vagy csupán a szív reménye” (Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1968-as rádiófelvétel) - Anita és Pierrino kettőse – „Egy barna fiú s barna lányka…/Mindig minden egyre megy…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter, km. az MRT az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza – 1982-es rádiófelvétel - Giuditta dala – „Oly forró ajkamról a csók” (Tiboldi Mária és énekkar) Zerkovitz Béla Csókos asszony című művéből is felhangzott néhány dal. A mai adás a Garabonciás nyitányával fejeződött be: a Cigányszerelem átdolgozásának bemutatója 1943-ban, a Magyar Állami Operaházban volt, maga a szerző, Lehár Ferenc vezényelt – ez a zenei részlet csendült most fel az előadásból. Mától egész héten át a rádióban https://www.facebook.com/TunyogiBernadett/photos/a.405242162835586.113778.405201666172969/1684907301535726/?type=3&theater; Tunyogi Bernadett musical-énekesnővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
2021 Búbánat 2017-04-10 00:30:42 [Válasz erre: 1732 Búbánat 2016-09-15 13:35:45]
Kapcs. 1.732. és 202. sorszámokhoz Pontosítás Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba A daljáték keresztmetszete „Bemutatjuk új operettfelvételünket” 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57 Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Kardos György és Gál Zsuzsa szövegét elmondja: Berek Kati Szereplők: Németh Marika (Leila), Ilosfalvy Róbert (Gábor diák), Palócz László (Mujkó), Palcsó Sándor (Kucsuk Ali), Várhelyi Endre (Gül baba), Bende Zsolt, Kovács Péter
Kapcs. 1.732. és 202. sorszámokhoz Pontosítás Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba A daljáték keresztmetszete „Bemutatjuk új operettfelvételünket” 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57 Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Kardos György és Gál Zsuzsa szövegét elmondja: Berek Kati Szereplők: Németh Marika (Leila), Ilosfalvy Róbert (Gábor diák), Palócz László (Mujkó), Palcsó Sándor (Kucsuk Ali), Várhelyi Endre (Gül baba), Bende Zsolt, Kovács Péter
2020 Búbánat 2017-04-10 00:17:14 [Válasz erre: 42 Búbánat 2008-03-16 23:42:10]
Kapcs. 42. sorszámhoz Fő a vendég Zenés játék-két részben Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth rádió 18.50 - 21.33 (Közben 19.52 - 20.25 szünet: esti mese, hírek) Írta: Baróti Géza és Garai Tamás Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó A verseket Dalos László írta Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Rácz György Szereplők: Mike Bálint - Bilicsi Tivadar Jerry, a leánya - Psota Irén Franciska - Zentai Anna Feri - Sárdy János Tibor - Rátonyi Róbert Sándor - Márkus László Klári - Galambos Erzsi Döme - Csákányi László Döméné - Fónay Márta Dr. Varjú - Mányai Lajos Ruitner Sándor írja a zenés játék bemutatója elé a korabeli rádióújságban: „Tavaly nyáron a Kulich Gyula Szabadtéri Színpadon mutatták be Tamássy Zdenkó-Baróti Géza-Garai Tamás-Dalos László zenés vígjátékát. Akkor Álomkastély volt a címe, ám a szerzők a rádióhallgatók igénye szerint átalakították a darabot, ’újjáépítették’, amint a darab hősei a régi Wittelspach kastélyt, hogy most a rádiószínpadon nyíljon meg az új balatoni luxusszálloda, amelyben nem a bevétel, nem is a személyzet, hanem egyedül a vendég a legfőbb tényező. Jelen esetben a rádióhallgató, akinek hétvégi pihenőjéről kellemes muzsikával, sok vidámsággal igyekszik gondoskodni a szerzők és a szereplők népes tábora. S ha a ’kedves vendégek’ jól érezték magukat, kellemes hétvégét töltöttek a rádiókészülék mellett, akkor a rádió dalszínháza teljesítette ’vendéglátóipari tervét’.”
Kapcs. 42. sorszámhoz Fő a vendég Zenés játék-két részben Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth rádió 18.50 - 21.33 (Közben 19.52 - 20.25 szünet: esti mese, hírek) Írta: Baróti Géza és Garai Tamás Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó A verseket Dalos László írta Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Rácz György Szereplők: Mike Bálint - Bilicsi Tivadar Jerry, a leánya - Psota Irén Franciska - Zentai Anna Feri - Sárdy János Tibor - Rátonyi Róbert Sándor - Márkus László Klári - Galambos Erzsi Döme - Csákányi László Döméné - Fónay Márta Dr. Varjú - Mányai Lajos Ruitner Sándor írja a zenés játék bemutatója elé a korabeli rádióújságban: „Tavaly nyáron a Kulich Gyula Szabadtéri Színpadon mutatták be Tamássy Zdenkó-Baróti Géza-Garai Tamás-Dalos László zenés vígjátékát. Akkor Álomkastély volt a címe, ám a szerzők a rádióhallgatók igénye szerint átalakították a darabot, ’újjáépítették’, amint a darab hősei a régi Wittelspach kastélyt, hogy most a rádiószínpadon nyíljon meg az új balatoni luxusszálloda, amelyben nem a bevétel, nem is a személyzet, hanem egyedül a vendég a legfőbb tényező. Jelen esetben a rádióhallgató, akinek hétvégi pihenőjéről kellemes muzsikával, sok vidámsággal igyekszik gondoskodni a szerzők és a szereplők népes tábora. S ha a ’kedves vendégek’ jól érezték magukat, kellemes hétvégét töltöttek a rádiókészülék mellett, akkor a rádió dalszínháza teljesítette ’vendéglátóipari tervét’.”
2019 Búbánat 2017-04-08 22:26:32 [Válasz erre: 30 Búbánat 2008-03-09 14:45:59]
Kapcs.: 30., 137. sorszámok Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban A Rádió Dalszínháza stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport) Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József Vezényel: Blum Tamás Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília) Hegedűszóló: Hidy Péter Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Szereposztás: Orfeusz – Bartha Alfonz (Márkus László) Euridike – László Margit (Váradi Hédi) Közvélemény – Barlay Zsuzsa (Kohut Magda) Jupiter – Melis György (Ráday Imre) Juno – Tolnay Klári Pluto (Ariszteusz) – Réti József (Kaló Flórián) Styx Jankó – Maleczky Oszkár Diana – Ágai Karola (Gombos Katalin) Vénusz – Szőnyi Olga (Gordon Zsuzsa) Cupido – Szabó Anita (Csűrös Karola) Minerva – Dunszt Mária Merkur – Külkey László (Velenczei István) Mars – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Morfeusz – Pálfy Endre Ruitner Sándor írása az operettfelvétel rádiós bemutatója elé a Rádióújságból: „A Rádió Dalszínháza az ’új’ alkotások bemutatása mellett arra is gondot fordít, hogy időnként felelevenítse a klasszikus operettek, daljátékok kimagasló darabjait. Lecocq, Hervé, J. Strauss után most ismét Offenbach műre esett a választás, a 102 színpadi mű közül arra, amelyet – ha operettről van szó – a klasszikusok klasszikusaként emlegetnek. Az ’Orfeusz az alvilágban’ bemutatóját nem kis munka előzte meg. Romhányi József újrafordította a darabot (nem mintha a régi fordítás már elavult volna, de legutóbbi felújításán erősen átdolgozott formában került a közönség elé s most Halévy és Cremieux szövegét eredeti alakjában kívántuk megszólaltatni.) Operaénekesek kitűnő gárdája dolgozott Blum Tamás irányítása mellett, hogy az ’opera-igényes’ zenei anyag a maga szépségében kerüljön hangszalagra. A sort kiváló prózai színészgárda egészítette ki, élvezettel formálva a szellemes jelenetek egész sorát, felelevenítve a III. Napóleon koráról készült remek szatíra sorait. S ha ezt a sok kiváló tényezőt a rendezők ügyes kézzel fogták össze, építették eggyé, ez részben azért van, mert az Orfeuszt ’csinálni’ nagyon jó dolog. Ennél talán csak egy lehet jobb: kényelmesen elhelyezkedni szombat este a rádiókészülék mellett és m e g h a l l g a t n i.”
Kapcs.: 30., 137. sorszámok Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban A Rádió Dalszínháza stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport) Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József Vezényel: Blum Tamás Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília) Hegedűszóló: Hidy Péter Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Rácz György Szereposztás: Orfeusz – Bartha Alfonz (Márkus László) Euridike – László Margit (Váradi Hédi) Közvélemény – Barlay Zsuzsa (Kohut Magda) Jupiter – Melis György (Ráday Imre) Juno – Tolnay Klári Pluto (Ariszteusz) – Réti József (Kaló Flórián) Styx Jankó – Maleczky Oszkár Diana – Ágai Karola (Gombos Katalin) Vénusz – Szőnyi Olga (Gordon Zsuzsa) Cupido – Szabó Anita (Csűrös Karola) Minerva – Dunszt Mária Merkur – Külkey László (Velenczei István) Mars – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Morfeusz – Pálfy Endre Ruitner Sándor írása az operettfelvétel rádiós bemutatója elé a Rádióújságból: „A Rádió Dalszínháza az ’új’ alkotások bemutatása mellett arra is gondot fordít, hogy időnként felelevenítse a klasszikus operettek, daljátékok kimagasló darabjait. Lecocq, Hervé, J. Strauss után most ismét Offenbach műre esett a választás, a 102 színpadi mű közül arra, amelyet – ha operettről van szó – a klasszikusok klasszikusaként emlegetnek. Az ’Orfeusz az alvilágban’ bemutatóját nem kis munka előzte meg. Romhányi József újrafordította a darabot (nem mintha a régi fordítás már elavult volna, de legutóbbi felújításán erősen átdolgozott formában került a közönség elé s most Halévy és Cremieux szövegét eredeti alakjában kívántuk megszólaltatni.) Operaénekesek kitűnő gárdája dolgozott Blum Tamás irányítása mellett, hogy az ’opera-igényes’ zenei anyag a maga szépségében kerüljön hangszalagra. A sort kiváló prózai színészgárda egészítette ki, élvezettel formálva a szellemes jelenetek egész sorát, felelevenítve a III. Napóleon koráról készült remek szatíra sorait. S ha ezt a sok kiváló tényezőt a rendezők ügyes kézzel fogták össze, építették eggyé, ez részben azért van, mert az Orfeuszt ’csinálni’ nagyon jó dolog. Ennél talán csak egy lehet jobb: kényelmesen elhelyezkedni szombat este a rádiókészülék mellett és m e g h a l l g a t n i.”
2018 Búbánat 2017-04-07 18:11:52 [Válasz erre: 1853 Búbánat 2017-01-08 17:29:03]
Kapcs. az 1853., 208., 446. sorszámú bejegyzésekhez: Kiegészítés Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini - keresztmetszet A rádió dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50 Km.: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint Ney Tibor – hegedű és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás A zenei anyag felvétele az alábbi részleteket tartalmazza: 1. Bevezető (km. Ney Tibor) 2. „Déli vér, csupa izzó szenvedély” (Orosz Júlia) 3. „Bűvös Itáliám, te drága táj” (Szabó Miklós) 4. „Ha este nyit a színház” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 5. „Szép álom, szállj a szívemre” (Orosz Júlia) 6. „Könnyű pille mind a nő” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 7. „Mint réti vadvirág” (Orosz Júlia) 8. „Volt nékem már száz babám” (Szabó Miklós) 9. „Nem szeret így téged más” (Orosz Júlia, Szabó Miklós) 10. „Egy kis bolondos mulatós éj” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 11. „Piros ajkad bársonyán” (Orosz Júlia, Szabó Miklós)
Kapcs. az 1853., 208., 446. sorszámú bejegyzésekhez: Kiegészítés Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini - keresztmetszet A rádió dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50 Km.: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint Ney Tibor – hegedű és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás A zenei anyag felvétele az alábbi részleteket tartalmazza: 1. Bevezető (km. Ney Tibor) 2. „Déli vér, csupa izzó szenvedély” (Orosz Júlia) 3. „Bűvös Itáliám, te drága táj” (Szabó Miklós) 4. „Ha este nyit a színház” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 5. „Szép álom, szállj a szívemre” (Orosz Júlia) 6. „Könnyű pille mind a nő” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 7. „Mint réti vadvirág” (Orosz Júlia) 8. „Volt nékem már száz babám” (Szabó Miklós) 9. „Nem szeret így téged más” (Orosz Júlia, Szabó Miklós) 10. „Egy kis bolondos mulatós éj” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 11. „Piros ajkad bársonyán” (Orosz Júlia, Szabó Miklós)
2017 Búbánat 2017-04-06 11:10:47
Ajánlom figyelembe a Lehár-kedvelőknek a Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettadásának 18 órakor kezdődő ismétlését („Túl az Óperencián”): Benne Jenbach Béla – Kulinyi Ernő verseire: A cárevics című operettből hallhatunk néhány részletet más-más hangfelvételről: - A Volga-dal (Aljosa áriája): „Egyedül, újra egyedül... A Volga vizénél őrszem áll... Nézz rám az égből, teremtő atyám!...” (Kovács József. Km. az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Lukács Ervin) - Mása és Iván vidám kettőse, I. felv.: „Jaj, de jó, hogy itt vársz…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1966) - Szonja és Aljosa szerelmi kettőse: „„Légy a mindenem, vigasztalóm, szerelmesem...,Tiéd az életem, őrangyalom, szerelmesem” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1966) - Mása és Iván vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád babám, ha este várnál rám! Nem bánod meg, figyelj, cicám, ma éppen szomjas szám! Amikor a két szemedet látom, csókjaidra egyre jobban vágyom! Nem bánod meg, figyelj, cicám, csak egyszer várj még rám!” (Élő koncertfelvételről - Bódi Barbara és Szabó Dávid, valamint a Budapesti Operettszínház Zenekara)
Ajánlom figyelembe a Lehár-kedvelőknek a Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettadásának 18 órakor kezdődő ismétlését („Túl az Óperencián”): Benne Jenbach Béla – Kulinyi Ernő verseire: A cárevics című operettből hallhatunk néhány részletet más-más hangfelvételről: - A Volga-dal (Aljosa áriája): „Egyedül, újra egyedül... A Volga vizénél őrszem áll... Nézz rám az égből, teremtő atyám!...” (Kovács József. Km. az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Lukács Ervin) - Mása és Iván vidám kettőse, I. felv.: „Jaj, de jó, hogy itt vársz…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1966) - Szonja és Aljosa szerelmi kettőse: „„Légy a mindenem, vigasztalóm, szerelmesem...,Tiéd az életem, őrangyalom, szerelmesem” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1966) - Mása és Iván vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád babám, ha este várnál rám! Nem bánod meg, figyelj, cicám, ma éppen szomjas szám! Amikor a két szemedet látom, csókjaidra egyre jobban vágyom! Nem bánod meg, figyelj, cicám, csak egyszer várj még rám!” (Élő koncertfelvételről - Bódi Barbara és Szabó Dávid, valamint a Budapesti Operettszínház Zenekara)
2016 Búbánat 2017-04-05 21:51:36 [Válasz erre: 1993 Búbánat 2017-03-27 10:50:24]
Kapcs.: 1993. sorszámhoz 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink” Km. Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Külkey László, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner - Heinz Reichert - Martos Ferenc: Pacsirta – részletek - Juliska és Sándor keringő-kettőse: „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő…”/” Rózsa tudja, senki más” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok…” (Németh Marika) - Juliska és Sándor kettőse: „Más a szerelem a tanyán” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…” /”Kis pacsirta, kis Juliska” (Németh Marika és Udvardy Tibor) Lehár Ferenc – Carlo Lombardo – Harsányi Zsolt: Három grácia - részletek - Helen és Charles kettőse: „Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… /Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Koltay Valéria és Külkey László) - Hélène dala: „Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutattam már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Koltay Valéria és Külkey László)
Kapcs.: 1993. sorszámhoz 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink” Km. Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Külkey László, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner - Heinz Reichert - Martos Ferenc: Pacsirta – részletek - Juliska és Sándor keringő-kettőse: „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő…”/” Rózsa tudja, senki más” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok…” (Németh Marika) - Juliska és Sándor kettőse: „Más a szerelem a tanyán” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…” /”Kis pacsirta, kis Juliska” (Németh Marika és Udvardy Tibor) Lehár Ferenc – Carlo Lombardo – Harsányi Zsolt: Három grácia - részletek - Helen és Charles kettőse: „Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…” (Németh Marika és Udvardy Tibor) - Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… /Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Koltay Valéria és Külkey László) - Hélène dala: „Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutattam már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Koltay Valéria és Külkey László)
2015 Búbánat 2017-04-05 13:44:39
Szirmai Albert-Emőd Tamás: Mézeskalács A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában ismét hallhattunk néhány dalt ebből a daljátékból, melynek stúdiófelvétele (keresztmetszet) 1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg először 17.19 – 18.04 között ( „Bemutatjuk új felvételünket”). Itt is megemlítem, és pontosítom, a korábban beírtakat, Házy Erzsébet az alábbi részletekben énekel ezen a felvételen: - No.3. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Kívül piros, belül édes” (Házy Erzsébet, Melis György) - No.7. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Tücskök között nem köll ehhöz semmi figura!” (Házy Erzsébet, Melis György) - No. 8. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Szív küldi szívnek szívesen, Szív a szívtől kapja szívből kedvesen” (Házy Erzsébet, Melis György) - No.13. Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - No.15. A II. felvonás fináléja (Andor Éva, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - No. 17. Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv.: „Hála néked mindenható, ejje-hujja, hm!...” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - No.18. A III. felvonás fináléja (Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) A Túl az Óperencián című adásban ma a következő számok csendültek fel: No.8. (Házy-Melis), No.13. (Házy-Palcsó), No.7. (Házy-Melis), továbbá a No.2. Jóska dala, I. felv. „Ibolyák, violák” (Melis György). A rádió – Andor Éva után – később külön Pitti Katalinnal készített egy dalfelvételt a daljátékból. A királynő dalát énekli az I. felvonásból: „A kis királykisasszonyoknak, azoknak jó dolguk van ám…./Mégis, mégis, furcsa egy dolog! Szegény királynők mégse boldogok, egy kis cseléd higgyétek nékem el, az nem cserélne őfelségével!” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) A délelőtti operettadást – melynek vendége ezen a héten mindennap Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgató-főrendezője, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban – 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten elérhetőségeken.
Szirmai Albert-Emőd Tamás: Mézeskalács A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában ismét hallhattunk néhány dalt ebből a daljátékból, melynek stúdiófelvétele (keresztmetszet) 1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg először 17.19 – 18.04 között ( „Bemutatjuk új felvételünket”). Itt is megemlítem, és pontosítom, a korábban beírtakat, Házy Erzsébet az alábbi részletekben énekel ezen a felvételen: - No.3. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Kívül piros, belül édes” (Házy Erzsébet, Melis György) - No.7. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Tücskök között nem köll ehhöz semmi figura!” (Házy Erzsébet, Melis György) - No. 8. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Szív küldi szívnek szívesen, Szív a szívtől kapja szívből kedvesen” (Házy Erzsébet, Melis György) - No.13. Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - No.15. A II. felvonás fináléja (Andor Éva, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - No. 17. Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv.: „Hála néked mindenható, ejje-hujja, hm!...” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor) - No.18. A III. felvonás fináléja (Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) A Túl az Óperencián című adásban ma a következő számok csendültek fel: No.8. (Házy-Melis), No.13. (Házy-Palcsó), No.7. (Házy-Melis), továbbá a No.2. Jóska dala, I. felv. „Ibolyák, violák” (Melis György). A rádió – Andor Éva után – később külön Pitti Katalinnal készített egy dalfelvételt a daljátékból. A királynő dalát énekli az I. felvonásból: „A kis királykisasszonyoknak, azoknak jó dolguk van ám…./Mégis, mégis, furcsa egy dolog! Szegény királynők mégse boldogok, egy kis cseléd higgyétek nékem el, az nem cserélne őfelségével!” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) A délelőtti operettadást – melynek vendége ezen a héten mindennap Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgató-főrendezője, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban – 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten elérhetőségeken.
2014 Búbánat 2017-04-04 23:45:47 [Válasz erre: 251 Búbánat 2008-04-28 00:56:52]
Kapcs.: 251. sorszám Kiegészítés Gyöngy Pál – Boros Elemér: Romantika pedig nincs! - Zenés játék A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. június 22., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00 Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás Dr. Urbányi Pál – Horváth Tivadar Ágnes – Lehoczky Zsuzsa Garda Balázs – Agárdi Gábor Gardáné – Mészáros Ági dr. Bogner – Csákányi László Tatár Mihály – Benkő Gyula Tatárné – Feleki Sári Gerébné – Gyenes Magda dr. Szabó – Kőmíves Sándor Pincér – Angyal Sándor Az új rádiófelvétel bemutatójához fűz gondolatokat a rendező, Rácz György (RTV Újságban): „A Rádió új zenés darabjának címe nem tévesztheti meg a hallgatót, hiszen az adás ideje – szombat este – és a darab műfaja – vidám, zenés játék – már eleve valami mást sejtet. Azt, hogy 1963-ban Budapesten, a rohanó nagyváros zajos forgatagában, a napsütéses nyári Duna-parton, a kis budai cukrászdában, sőt uram bocsá’ még egyes munkahelyeken is igenis van romantika, hiába igyekszik tagadni és védekezni ellene a tudományos kutató, s a ’dühöngő öregek’ hiába állítják, hogy a fiatalság szerelme csupán ’szia… csao… uszoda… kirándulás… Lenin körút… válóper…’ A zenés játékban mindezek az elemek felvonulnak, romantikus hátteret adva a kedves-vidám történetnek. Ezt szolgálja a darab zenei anyaga is: vidám dalok, finom sanzonok, - mai táncritmusok a fiatal szíveknek s keringők az idősebbeknek… A zeneszerző Gyöngy Pál ezt mondja az új darabról: - Amikor Boros Elemér barátom darabját a rádió ideadta megzenésítésre, én is kicsit meghökkenve olvastam a címét. Már-már azt hittem: újra kitaláltuk valamire, hogy a mai modern korszakban fölösleges, idejétmúlt… No de aztán gyorsan rájöttem, hogy itt nincs semmi baj, örömmel láttam neki a kedvemre való munkának, melyet az író kitűnő versei különösen élvezetessé tettek. Úgy érzem, a szívem szerinti dalolás eredménye az, hogy a romantikus, tiszta szerelmet igazi, mai értelmezésében tudom megszólaltatni. Még csak annyit, hogy a szereplőgárda tagjai mind szeretettel, jókedvűen és kitűnően formálták meg a hús-vérből való, nagyon is emberi figurákat.”
Kapcs.: 251. sorszám Kiegészítés Gyöngy Pál – Boros Elemér: Romantika pedig nincs! - Zenés játék A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. június 22., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00 Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás Dr. Urbányi Pál – Horváth Tivadar Ágnes – Lehoczky Zsuzsa Garda Balázs – Agárdi Gábor Gardáné – Mészáros Ági dr. Bogner – Csákányi László Tatár Mihály – Benkő Gyula Tatárné – Feleki Sári Gerébné – Gyenes Magda dr. Szabó – Kőmíves Sándor Pincér – Angyal Sándor Az új rádiófelvétel bemutatójához fűz gondolatokat a rendező, Rácz György (RTV Újságban): „A Rádió új zenés darabjának címe nem tévesztheti meg a hallgatót, hiszen az adás ideje – szombat este – és a darab műfaja – vidám, zenés játék – már eleve valami mást sejtet. Azt, hogy 1963-ban Budapesten, a rohanó nagyváros zajos forgatagában, a napsütéses nyári Duna-parton, a kis budai cukrászdában, sőt uram bocsá’ még egyes munkahelyeken is igenis van romantika, hiába igyekszik tagadni és védekezni ellene a tudományos kutató, s a ’dühöngő öregek’ hiába állítják, hogy a fiatalság szerelme csupán ’szia… csao… uszoda… kirándulás… Lenin körút… válóper…’ A zenés játékban mindezek az elemek felvonulnak, romantikus hátteret adva a kedves-vidám történetnek. Ezt szolgálja a darab zenei anyaga is: vidám dalok, finom sanzonok, - mai táncritmusok a fiatal szíveknek s keringők az idősebbeknek… A zeneszerző Gyöngy Pál ezt mondja az új darabról: - Amikor Boros Elemér barátom darabját a rádió ideadta megzenésítésre, én is kicsit meghökkenve olvastam a címét. Már-már azt hittem: újra kitaláltuk valamire, hogy a mai modern korszakban fölösleges, idejétmúlt… No de aztán gyorsan rájöttem, hogy itt nincs semmi baj, örömmel láttam neki a kedvemre való munkának, melyet az író kitűnő versei különösen élvezetessé tettek. Úgy érzem, a szívem szerinti dalolás eredménye az, hogy a romantikus, tiszta szerelmet igazi, mai értelmezésében tudom megszólaltatni. Még csak annyit, hogy a szereplőgárda tagjai mind szeretettel, jókedvűen és kitűnően formálták meg a hús-vérből való, nagyon is emberi figurákat.”
2013 smaragd 2017-04-04 14:59:48
Rádióműsor, 1987 MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZIÓ Petőfi Rádió 8.05: Kemény Egon műveiből 1. Szerencsés utazás - előjáték (MRT szimfonikus zenekara, vez. Lehel György), 2. - Erdődy János: A messzetűnt kedves - a) Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József), b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus), c) Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) 3. Valahol délen a) - Valahol délen (Melis György), b) Bolero (Mezei Mária), c) Egy szót se szólj (Petress Zsuzsa, Melis György), 4. - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - a) Elmira sanzonja (Mezei Mária), b) Dal a bontonról ( Mezei Mária, Tompa Sándor), c) Óh, miért vagy ilyen édes-kedves (Petress Zsuzsa, Simándy József), 5. - Szász Péter: Talán a csillagok - Balatonkeringő ( Gyurkovics Mária, km. Földényi-kórus) (Monó) (RTV műsorújság)
Rádióműsor, 1987 MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZIÓ Petőfi Rádió 8.05: Kemény Egon műveiből 1. Szerencsés utazás - előjáték (MRT szimfonikus zenekara, vez. Lehel György), 2. - Erdődy János: A messzetűnt kedves - a) Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József), b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus), c) Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) 3. Valahol délen a) - Valahol délen (Melis György), b) Bolero (Mezei Mária), c) Egy szót se szólj (Petress Zsuzsa, Melis György), 4. - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - a) Elmira sanzonja (Mezei Mária), b) Dal a bontonról ( Mezei Mária, Tompa Sándor), c) Óh, miért vagy ilyen édes-kedves (Petress Zsuzsa, Simándy József), 5. - Szász Péter: Talán a csillagok - Balatonkeringő ( Gyurkovics Mária, km. Földényi-kórus) (Monó) (RTV műsorújság)
2012 Búbánat 2017-04-03 22:50:38 [Válasz erre: 513 Búbánat 2011-12-28 20:32:20]
Kapcs. 513. és 36. sorszámokhoz Dávid Gyula: Egy éj az Aranybogárban – zenés játék A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. április 4.,Kossuth Rádió 20.10 – 21.20 Mikszáth Kálmán műve nyomán a szövegkönyvet és a verseket írta: Benedek András Vezényel: Hidas Frigyes Km.: MRT szimfonikus zenekara és női kara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Mária – Sándor Judit Miki – Palócz László Zsuzsa – Andor Éva Matykó – Palcsó Sándor Huszákné – Komlóssy Erzsébet Kozsibrovszky gróf – Radnay György Hajdu – Sebestyén Sándor Kristóf Károly zenekritikája a rádiófelvétel sugárzása utáni héten jelent meg az RTV Újságban, amit alábbiakban idemásolok: „Formás, ízléses, szórakoztató – ezt a három jelzőt érdemli meg mindenekelőtt az új daljáték, amelyet Benedek András gyakorlott dramatizáló érzékkel írt Mikszáth elbeszéléséből, minél több alkalmat nyújtva a zenei szerzőtársnak, Dávid Gyulának. A szövegkönyv kerek egysége, a bő dallam-anyag, az alakok ’zenére termett’, világos jelleme felveti a kérdést: miért nem lett ebből vígopera? Dávid gazdag zenéjében kettős hangvételt alkalmazott. Jórészt magyar dallamvilágát (Vízen úszik, Nesze-nesze, Szerelem, te rózsaszál, Szegény lovas katonának) másfajta zenei szövettel keverte, persze az előző javára. Éppen a zenei túlzsúfoltság, a zene feszítő ereje kívánja a darab egyfelvonásos dalművé való kiterebélyesítését. Nem annak az asszociációja ez a megállapítás, hogy a daljátékot operai művészekkel tolmácsoltatták. Régi rádiós probléma, miképpen lehet a stúdióban felvett operettet (mondjuk elegánsabb és tetszetősebb nevén: daljátékot úgy játszani, hogy a prózai és igényes énekes szerepeket azonos művészek adják elő. Ismeretes, hogy nem mindig sikerül helyes, százszázalékosan kielégítő megoldást megtalálni. Solymosi Ottó rendező, valamint Ruitner Sándor zenei rendező ezúttal bátran választotta ki a szereplőket operaénekesek közül, s szerencsés volt a ’fogásuk’. Sándor Judit, Palócz László, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Radnai György, Sebestyén Sándor, Andor Éva egyaránt megállták a helyüket a mikrofon előtt, prózai és énekhang-alakításukkal. Alig-alig volt néhány apró részlet, amikor erőteljesebben éreztették Benedek verses szövegének ritmusát, amit prózai művész könnyedébben áthidalt volna. Hidas Frigyes játékos kedvteléssel vezényelt a zenekar élén, s szépen énekelt a női kórus. (Szövegmondásuk közérthetőségére még fokozottabban kellene törekedniük.) A hetvenperces daljáték frissen, tempósan pergett, egyetlen unalmas mozzanat nélkül. (Illetve az unalmat egy mulatságos dal képviselte, ám szerencsére csak témájában és kezdő mondatában: ’Unalmas volt az életem’ – dalolta Kozsibrovszky gróf úr, azaz a kitűnő Radnai György…).”
Kapcs. 513. és 36. sorszámokhoz Dávid Gyula: Egy éj az Aranybogárban – zenés játék A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. április 4.,Kossuth Rádió 20.10 – 21.20 Mikszáth Kálmán műve nyomán a szövegkönyvet és a verseket írta: Benedek András Vezényel: Hidas Frigyes Km.: MRT szimfonikus zenekara és női kara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Mária – Sándor Judit Miki – Palócz László Zsuzsa – Andor Éva Matykó – Palcsó Sándor Huszákné – Komlóssy Erzsébet Kozsibrovszky gróf – Radnay György Hajdu – Sebestyén Sándor Kristóf Károly zenekritikája a rádiófelvétel sugárzása utáni héten jelent meg az RTV Újságban, amit alábbiakban idemásolok: „Formás, ízléses, szórakoztató – ezt a három jelzőt érdemli meg mindenekelőtt az új daljáték, amelyet Benedek András gyakorlott dramatizáló érzékkel írt Mikszáth elbeszéléséből, minél több alkalmat nyújtva a zenei szerzőtársnak, Dávid Gyulának. A szövegkönyv kerek egysége, a bő dallam-anyag, az alakok ’zenére termett’, világos jelleme felveti a kérdést: miért nem lett ebből vígopera? Dávid gazdag zenéjében kettős hangvételt alkalmazott. Jórészt magyar dallamvilágát (Vízen úszik, Nesze-nesze, Szerelem, te rózsaszál, Szegény lovas katonának) másfajta zenei szövettel keverte, persze az előző javára. Éppen a zenei túlzsúfoltság, a zene feszítő ereje kívánja a darab egyfelvonásos dalművé való kiterebélyesítését. Nem annak az asszociációja ez a megállapítás, hogy a daljátékot operai művészekkel tolmácsoltatták. Régi rádiós probléma, miképpen lehet a stúdióban felvett operettet (mondjuk elegánsabb és tetszetősebb nevén: daljátékot úgy játszani, hogy a prózai és igényes énekes szerepeket azonos művészek adják elő. Ismeretes, hogy nem mindig sikerül helyes, százszázalékosan kielégítő megoldást megtalálni. Solymosi Ottó rendező, valamint Ruitner Sándor zenei rendező ezúttal bátran választotta ki a szereplőket operaénekesek közül, s szerencsés volt a ’fogásuk’. Sándor Judit, Palócz László, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Radnai György, Sebestyén Sándor, Andor Éva egyaránt megállták a helyüket a mikrofon előtt, prózai és énekhang-alakításukkal. Alig-alig volt néhány apró részlet, amikor erőteljesebben éreztették Benedek verses szövegének ritmusát, amit prózai művész könnyedébben áthidalt volna. Hidas Frigyes játékos kedvteléssel vezényelt a zenekar élén, s szépen énekelt a női kórus. (Szövegmondásuk közérthetőségére még fokozottabban kellene törekedniük.) A hetvenperces daljáték frissen, tempósan pergett, egyetlen unalmas mozzanat nélkül. (Illetve az unalmat egy mulatságos dal képviselte, ám szerencsére csak témájában és kezdő mondatában: ’Unalmas volt az életem’ – dalolta Kozsibrovszky gróf úr, azaz a kitűnő Radnai György…).”
2011 smaragd 2017-04-03 13:06:36 [Válasz erre: 2010 smaragd 2017-04-03 13:05:43]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet (1955) Csobádi Péter, - részlet - : "Molnár Mihály és Szécsi Ferenc rendezte a "Hatvani diákjai"-t. Jó tempójú, lendületes előadást teremtettek, amely mind színészi játék - tehát érzelmi, eszmei hitelesség -, mind pedig rádiószerűség - tehát a láthatatlan színpadot láttató erő - dolgában szilárdan állt a lábán. Különösen a Hatvani professzor lakásán kezdődő jelenetsor megoldása sikerült művészi módon. A tömegjelenetek ( a vásári és kocsmai szín) mozgalmasság , "tágasság" tekintetében felülemelkedett a rádióban megszokott színvonalon."
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet (1955) Csobádi Péter, - részlet - : "Molnár Mihály és Szécsi Ferenc rendezte a "Hatvani diákjai"-t. Jó tempójú, lendületes előadást teremtettek, amely mind színészi játék - tehát érzelmi, eszmei hitelesség -, mind pedig rádiószerűség - tehát a láthatatlan színpadot láttató erő - dolgában szilárdan állt a lábán. Különösen a Hatvani professzor lakásán kezdődő jelenetsor megoldása sikerült művészi módon. A tömegjelenetek ( a vásári és kocsmai szín) mozgalmasság , "tágasság" tekintetében felülemelkedett a rádióban megszokott színvonalon."
2010 smaragd 2017-04-03 13:05:43 [Válasz erre: 2004 smaragd 2017-03-31 00:05:25]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet 1955 Csobádi Péter - részlet - : "A történet hősei: a híres debreceni tudósprofesszor, Hatvani s tanítványainak csapata. A nemzeti függetlenségi törekvések itt a tudomány szabadságáért és a felvilágosodásért vívott küzdelemmel járnak váll-váll mellett. Az osztrák helytartótanács Hatvaniban egyszerre üldözi a rebellist és a gyanús mágiával foglakozó boszorkánymestert. A szövegkönyv egyik fő erénye Hatvani professzor egy tömbből mintázott, tömör, erőteljes és rokonszenves alakja: melegszívű, de szigorú arcú humanista, akit mi sem rettent vissza eszméinek és felismeréseinek hirdetésétől. .... A két fő komikus-intrikus alak Fodoritó csizmadia céhmester, ez a debreceni "úrhatnám polgár" , másfelől a külföldi módit propagáló, eladósodott, cselszövő, szélhámos, arisztokratahölgy, Elmira."
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet 1955 Csobádi Péter - részlet - : "A történet hősei: a híres debreceni tudósprofesszor, Hatvani s tanítványainak csapata. A nemzeti függetlenségi törekvések itt a tudomány szabadságáért és a felvilágosodásért vívott küzdelemmel járnak váll-váll mellett. Az osztrák helytartótanács Hatvaniban egyszerre üldözi a rebellist és a gyanús mágiával foglakozó boszorkánymestert. A szövegkönyv egyik fő erénye Hatvani professzor egy tömbből mintázott, tömör, erőteljes és rokonszenves alakja: melegszívű, de szigorú arcú humanista, akit mi sem rettent vissza eszméinek és felismeréseinek hirdetésétől. .... A két fő komikus-intrikus alak Fodoritó csizmadia céhmester, ez a debreceni "úrhatnám polgár" , másfelől a külföldi módit propagáló, eladósodott, cselszövő, szélhámos, arisztokratahölgy, Elmira."
2009 Búbánat 2017-04-03 10:38:17
Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekével indított a Fényes Szabolcs-blokk a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: „Fekete csillagok” – énekelték Ilonka és Péter kettősében az operett címadó slágerét az ötvenes évek végén készült stúdiófelvételről (Km. Magyar Állami Hangversenyzenekar). Még egy dal hangzott el ebből az operettből Petress Zsuzsa előadásában. A másik Fényes-operett, melynek nemrég digitalizált rádiófelvételéről szólaltak meg részletek: „Az első pillanat”. A felvételen Bán Klári, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Vámosi János énekelt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. A továbbiakban felcsendültek Sir Arthur Sullivan operettjének „A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja” részletei Kalmár Magda, Gregor József, Miller Lajos, Németh Sándor énekhangján. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkarának Nő-i és Férfikara, vezényel: Breitner Tamás. A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35. Ideírom a teljes színlapot: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A verseket fordította: Fischer Sándor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A Dankó Rádió e heti vendége a stúdióban a Madách Színház igazgató-rendezője, Szirtes Tamás, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami a www.dankoradio.hu internetes elérhetőségről is meghallgatható újra.
Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekével indított a Fényes Szabolcs-blokk a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: „Fekete csillagok” – énekelték Ilonka és Péter kettősében az operett címadó slágerét az ötvenes évek végén készült stúdiófelvételről (Km. Magyar Állami Hangversenyzenekar). Még egy dal hangzott el ebből az operettből Petress Zsuzsa előadásában. A másik Fényes-operett, melynek nemrég digitalizált rádiófelvételéről szólaltak meg részletek: „Az első pillanat”. A felvételen Bán Klári, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Vámosi János énekelt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. A továbbiakban felcsendültek Sir Arthur Sullivan operettjének „A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja” részletei Kalmár Magda, Gregor József, Miller Lajos, Németh Sándor énekhangján. Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkarának Nő-i és Férfikara, vezényel: Breitner Tamás. A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35. Ideírom a teljes színlapot: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A verseket fordította: Fischer Sándor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A Dankó Rádió e heti vendége a stúdióban a Madách Színház igazgató-rendezője, Szirtes Tamás, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádió hullámhosszán, ami a www.dankoradio.hu internetes elérhetőségről is meghallgatható újra.
2008 smaragd 2017-04-02 17:07:24 [Válasz erre: 2004 smaragd 2017-03-31 00:05:25]
Most már a teljes heti program megtekinthető a "Túl az Óperencián" Facebook oldalán, Nagy Ibolya műsorának egész héten Pál Atilla volt a vendége. A Prima díjas művész ma Bessenyei Ferencet is közénk idézi, utolsó, közös színpadi emlékeit, szép szavakkal, érdekesen. Így mintha a csütörtökön hallott "Hatvani diákjai" - részletek is felelevenednének...amelyben Hatvani professzort Bessenyei Ferenc alakította.
Most már a teljes heti program megtekinthető a "Túl az Óperencián" Facebook oldalán, Nagy Ibolya műsorának egész héten Pál Atilla volt a vendége. A Prima díjas művész ma Bessenyei Ferencet is közénk idézi, utolsó, közös színpadi emlékeit, szép szavakkal, érdekesen. Így mintha a csütörtökön hallott "Hatvani diákjai" - részletek is felelevenednének...amelyben Hatvani professzort Bessenyei Ferenc alakította.
2007 Búbánat 2017-04-02 12:33:09
A Dankó Rádió Facebook oldaláról ma is hiányzik a délelőtt sugárzott operettadás tartalma, így ideírom, mit hallhattunk a hét utolsó napján a műsorban: Az operett vonalat Johann Strauss „Egy éj Velencében” részletei képezték: Előbb a teljes stúdiófelvételről Annina és Caramello kettőse hangzott fel az I. felvonásból: „Pellegrina, rondinella, rondinella, pellegrina” Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert kettősében, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Rendező: Horváth Ádám. Következett két jelenet egy másik rádiófelvételről: - Annina belépője és kórus (Fábry Edit és a Földényi-kórus) - Gondola-dal és jelenet, tarantella a II. felvonásból: „Hó-hahó! Hó-hahó!” /”Jöjj velem édes…” - Szabó Miklós és a Földényi-kórus előadásában ( az operett keresztmetszet felvételéről ), bemutatója 1960. augusztus 25., Kossuth Rádió 20.23- 21.35. Rendező: Solymosi Ottó. A továbbiakban Bessenyei Ferenc énekelt egy dalt, majd Szentirmai Ákos dalaiból csendült fel néhány, Ruttkai Éva, Mikó István, Tolnay Klári és Bencze Ilona tolmácsolásában. A „Túl az Óperencián” operettműsor Johann Strauss Déli rózsák c. keringőjével ért véget. A délelőtti adás ma 18 órától hallgatható meg újra a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.
A Dankó Rádió Facebook oldaláról ma is hiányzik a délelőtt sugárzott operettadás tartalma, így ideírom, mit hallhattunk a hét utolsó napján a műsorban: Az operett vonalat Johann Strauss „Egy éj Velencében” részletei képezték: Előbb a teljes stúdiófelvételről Annina és Caramello kettőse hangzott fel az I. felvonásból: „Pellegrina, rondinella, rondinella, pellegrina” Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert kettősében, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Rendező: Horváth Ádám. Következett két jelenet egy másik rádiófelvételről: - Annina belépője és kórus (Fábry Edit és a Földényi-kórus) - Gondola-dal és jelenet, tarantella a II. felvonásból: „Hó-hahó! Hó-hahó!” /”Jöjj velem édes…” - Szabó Miklós és a Földényi-kórus előadásában ( az operett keresztmetszet felvételéről ), bemutatója 1960. augusztus 25., Kossuth Rádió 20.23- 21.35. Rendező: Solymosi Ottó. A továbbiakban Bessenyei Ferenc énekelt egy dalt, majd Szentirmai Ákos dalaiból csendült fel néhány, Ruttkai Éva, Mikó István, Tolnay Klári és Bencze Ilona tolmácsolásában. A „Túl az Óperencián” operettműsor Johann Strauss Déli rózsák c. keringőjével ért véget. A délelőtti adás ma 18 órától hallgatható meg újra a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.
2006 Búbánat 2017-04-01 10:17:39
A Dankó Rádió Facebook oldalára még nem tették ki a most lejátszott operettrészleteket: Ideírom, mit hallhattunk a „Túl az Óperencián”: Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő - Romhányi József: Budai Kaland (Rádiófelvétel: 1962. december) A most hallott részletekben Petress Zsuzsa, Németh Marika, Szabó Miklós énekelt, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Lehár Ferenc-Gábor Andor- Semsei Jenő- Szabó Miklós: Éva A rádiófelvétel bemutatója 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 - Prunelles dala és jelenet:” Hát, pajtás, jól vigyázz! „(Sólyom-Nagy Sándor, km.: Korondy György, Ambrus Mihály) - Finálé (Lehoczky Éva, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió Facebook oldalára még nem tették ki a most lejátszott operettrészleteket: Ideírom, mit hallhattunk a „Túl az Óperencián”: Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő - Romhányi József: Budai Kaland (Rádiófelvétel: 1962. december) A most hallott részletekben Petress Zsuzsa, Németh Marika, Szabó Miklós énekelt, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Lehár Ferenc-Gábor Andor- Semsei Jenő- Szabó Miklós: Éva A rádiófelvétel bemutatója 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 - Prunelles dala és jelenet:” Hát, pajtás, jól vigyázz! „(Sólyom-Nagy Sándor, km.: Korondy György, Ambrus Mihály) - Finálé (Lehoczky Éva, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a Dankó Rádióban.
2005 Búbánat 2017-03-31 10:33:32
Ma is két népszerű operettből csendültek fel részletek a Dankó Rádióban; nem először szólaltak meg a Túl az Óperencián c., naponta jelentkező operettadásban Charles Lecocq nevezetes operettjének az "Angot asszony lánya" részletei és Leo Fall Pompadour -jának fülbemászó dallamai! Most a francia komponista művének 1960-ban felvett teljes rádiófelvételéről a következő dalok kerültek ismét adásba: - Amaranthe dala: Angot asszony legendája „A vásárcsarnok standján….Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható…” (Kiss Manyi, km. az MRT Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) - Pomponnet dala „Miért éppen engem ért a szégyen?” (Rátonyi Róbert) - Hortensie Langé dala „Csak a férfi való katonának, katonának…” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - Jelenet és keringő ( No.14.) „ Vendégünk felvette szép ruháját…” (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós) – a jelenet végén nagyszabású, csak zenekar játszotta „francia keringő” (balettzene). - Ange-Pitou belépője „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani…") A Pompadour részletei több stúdiófelvételről valók: énekelt Moldován Stefánia; egy kettősben („Drága kincsem…”) Domonkos Zsuzsa és Molnár András; egy „férfi-hármasban” Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szénássy Imre és az MRT Énekkara; PALCSÓ SÁNDOR előbb Kalmár Magdával énekelte Calicot és Pompadour kettősét („Óh, Jozef, óh, Jozef, no, gyere, ne félj…”) – ezt a duettet Házy Erzsébettel együtt énekli egy korábbi, a rádió 1967-es teljes felvételén; majd erről a stúdiófelvételről hallhattuk ugyancsak Palcsó Sándort, ezúttal Koltay Valéria partnereként a Calicot és Belotte vidám duettjében „”Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem…”/”Lángra gyúlt a vén bakkecske…”) Az operettműsor vendége továbbra is a kecskeméti Katona József Színház művésze, [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/27/tul-az-operencian-pal-attila-13-het/; Pál Attila [/url] Az ismertetett délelőtti adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió délután 6 órakor kezdődő ismétlésekor.
Ma is két népszerű operettből csendültek fel részletek a Dankó Rádióban; nem először szólaltak meg a Túl az Óperencián c., naponta jelentkező operettadásban Charles Lecocq nevezetes operettjének az "Angot asszony lánya" részletei és Leo Fall Pompadour -jának fülbemászó dallamai! Most a francia komponista művének 1960-ban felvett teljes rádiófelvételéről a következő dalok kerültek ismét adásba: - Amaranthe dala: Angot asszony legendája „A vásárcsarnok standján….Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható…” (Kiss Manyi, km. az MRT Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) - Pomponnet dala „Miért éppen engem ért a szégyen?” (Rátonyi Róbert) - Hortensie Langé dala „Csak a férfi való katonának, katonának…” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - Jelenet és keringő ( No.14.) „ Vendégünk felvette szép ruháját…” (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós) – a jelenet végén nagyszabású, csak zenekar játszotta „francia keringő” (balettzene). - Ange-Pitou belépője „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani…") A Pompadour részletei több stúdiófelvételről valók: énekelt Moldován Stefánia; egy kettősben („Drága kincsem…”) Domonkos Zsuzsa és Molnár András; egy „férfi-hármasban” Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szénássy Imre és az MRT Énekkara; PALCSÓ SÁNDOR előbb Kalmár Magdával énekelte Calicot és Pompadour kettősét („Óh, Jozef, óh, Jozef, no, gyere, ne félj…”) – ezt a duettet Házy Erzsébettel együtt énekli egy korábbi, a rádió 1967-es teljes felvételén; majd erről a stúdiófelvételről hallhattuk ugyancsak Palcsó Sándort, ezúttal Koltay Valéria partnereként a Calicot és Belotte vidám duettjében „”Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem…”/”Lángra gyúlt a vén bakkecske…”) Az operettműsor vendége továbbra is a kecskeméti Katona József Színház művésze, [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/27/tul-az-operencian-pal-attila-13-het/; Pál Attila [/url] Az ismertetett délelőtti adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió délután 6 órakor kezdődő ismétlésekor.
2004 smaragd 2017-03-31 00:05:25 [Válasz erre: 1998 smaragd 2017-03-29 12:05:05]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) daljáték Magyar Rádió Színház és Filmművészet 1955 Cs.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" műfaját tekintve daljáték. Jellem- és társadalomrajza ebből eredően magasabb fokú konkrétságra törekszik, hangvétele komolyabb. A "Hatvani diákjai" főszerepét Bessenyei Ferenc játszotta. ...Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes értékű helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, s ami ennél több: énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval.
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) daljáték Magyar Rádió Színház és Filmművészet 1955 Cs.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" műfaját tekintve daljáték. Jellem- és társadalomrajza ebből eredően magasabb fokú konkrétságra törekszik, hangvétele komolyabb. A "Hatvani diákjai" főszerepét Bessenyei Ferenc játszotta. ...Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes értékű helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, s ami ennél több: énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval.
2003 Búbánat 2017-03-30 10:59:24 [Válasz erre: 2002 Búbánat 2017-03-30 10:44:39]
Megjegyzem, a hivatkozott Pálóczy Horváth Ádám-dalt "Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” a rádiófelvételen "Kapocs" énekli: (Hadics László, valamint a Földényi-kórus Férfikara)
Megjegyzem, a hivatkozott Pálóczy Horváth Ádám-dalt "Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” a rádiófelvételen "Kapocs" énekli: (Hadics László, valamint a Földényi-kórus Férfikara)
2002 Búbánat 2017-03-30 10:44:39 [Válasz erre: 1891 Búbánat 2017-02-01 12:44:14]
A Dankó Rádióban nemrég véget ért operettműsorának első részében Kemény Egon Hatvani diákjai című darabjából (1955) hangzottak el részletek: - Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról (Mezei Mária, Tompa Sándor) - Karjelenet (Földényi-kórus) - Amálka és Máté kettőse: „- Jaj, Istenkém, engedj el már…/…Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…” (Petress Zsuzsa, Simándy József) - Pálóczy Horváth dala: „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” (Hadics László és a Földényi-kórus) Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekera. Vezényel: Lehel György. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beolvasta Tamássy Zdenkó méltató írását Kemény Egonról és operettjéről (ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal) – melyet itt az 1891. sorszám alatt másoltam be. A műsor másik felében Jacobi Viktor-Bródy Miksa-Martos Ferenc :Leányvásár című operettjéből hangzott el néhány részlet, Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor 1964-es operettfelvételéről, valamint utolsóként egy vidám hármast Kékkovács Mara, Szendy Szilvi és Peller Károly énektolmácsolásában ebből az operettből. A Túl az Óperencián című adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban, ami elérhető az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádióban nemrég véget ért operettműsorának első részében Kemény Egon Hatvani diákjai című darabjából (1955) hangzottak el részletek: - Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról (Mezei Mária, Tompa Sándor) - Karjelenet (Földényi-kórus) - Amálka és Máté kettőse: „- Jaj, Istenkém, engedj el már…/…Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…” (Petress Zsuzsa, Simándy József) - Pálóczy Horváth dala: „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” (Hadics László és a Földényi-kórus) Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekera. Vezényel: Lehel György. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beolvasta Tamássy Zdenkó méltató írását Kemény Egonról és operettjéről (ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal) – melyet itt az 1891. sorszám alatt másoltam be. A műsor másik felében Jacobi Viktor-Bródy Miksa-Martos Ferenc :Leányvásár című operettjéből hangzott el néhány részlet, Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor 1964-es operettfelvételéről, valamint utolsóként egy vidám hármast Kékkovács Mara, Szendy Szilvi és Peller Károly énektolmácsolásában ebből az operettből. A Túl az Óperencián című adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban, ami elérhető az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon.
2001 Búbánat 2017-03-29 20:48:55 [Válasz erre: 1999 Búbánat 2017-03-29 20:44:44]
Egy fotót is közölt a rádióújság a Schubert-Berté - daljáték bemutatója hetében - Réti József és Melis György a felvétel próbáján a rádió stúdiójában.
Egy fotót is közölt a rádióújság a Schubert-Berté - daljáték bemutatója hetében - Réti József és Melis György a felvétel próbáján a rádió stúdiójában.
2000 macskás 2017-03-29 20:47:12
2000
2000
1999 Búbánat 2017-03-29 20:44:44 [Válasz erre: 20 Búbánat 2008-03-06 23:23:41]
Kapcs. 20. sorszám Kiegészítés Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963, január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30) Fordította: Harsányi Zsolt Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Franz Schubert, zeneszerző – Ilosfalvy Róbert Tschöll Keresztély, üvegfestő mester – Maleczky Oszkár Tschöllné, a felesége – Palánkay Klára A Tschöll leányok: Édi – Hankiss Ilona Hédi – Andor Éva Médi – László Margit Franz Schober báró, költő – Melis György Grisi Lucia, énekesnő – Neményi Lili Vogl, operaénekes – Réti József Schwind, festő – Bende Zsolt Gumpelwieser, rajzoló – Várhelyi Endre Binder Nándor, postahivatalnok – Külkey László Bruneder Antal, nyergesmester – Nádas Tibor Scharntorff, dán követ - Ajtay Andor Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill Házmesterné – Somogyi Nusi Kocsmáros – Keleti László Seiler, karmester – Tomanek Nándor Cukrászné – Máté Eta Sáni, pikkolófiú – Kern András Wéberné – Verbőczy Ila Kocsis – Gonda György Az RTV Újságban olvasható a daljáték bemutató előzeteseként: „Az új év szombatján ismét klasszikus értékű operett bemutatójával jelentkezik a Rádió Dalszínháza. Schubert-Berté Három a kislány című operettjét – ha nem is olyan sűrűn, mint néhány évvel ezelőtt – játssza az Erkel Színház, de felfrissített szereposztású új felvétele bizonyára kellemes szórakozást jelent a Schubert-melódiák kedvelőinek. A darab mostani szereposztása nem ismeretlen a rádióhallgatók előtt, hiszen néhány éve műsoron van az operett keresztmetszete, csak nem ezzel az előadógárdával. S az új felvétel, a teljes operett ’közkívánatra’, az operett-hallgatók meg-megújuló kívánságára készült a már ismert, az Operaház élvonalába tartozó művészekkel.” Megjegyzés: az említett rádiós keresztmetszet bemutatójáról a Házy Erzsébet (3.783. sz.) és az Ilosfalvy Róbert (705. sz.) topicjában, a jelzett sorszámok alatt tettem említést: „Tavaszi felhők az égen” – Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor - 1959. március 30. Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.
Kapcs. 20. sorszám Kiegészítés Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963, január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30) Fordította: Harsányi Zsolt Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Franz Schubert, zeneszerző – Ilosfalvy Róbert Tschöll Keresztély, üvegfestő mester – Maleczky Oszkár Tschöllné, a felesége – Palánkay Klára A Tschöll leányok: Édi – Hankiss Ilona Hédi – Andor Éva Médi – László Margit Franz Schober báró, költő – Melis György Grisi Lucia, énekesnő – Neményi Lili Vogl, operaénekes – Réti József Schwind, festő – Bende Zsolt Gumpelwieser, rajzoló – Várhelyi Endre Binder Nándor, postahivatalnok – Külkey László Bruneder Antal, nyergesmester – Nádas Tibor Scharntorff, dán követ - Ajtay Andor Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill Házmesterné – Somogyi Nusi Kocsmáros – Keleti László Seiler, karmester – Tomanek Nándor Cukrászné – Máté Eta Sáni, pikkolófiú – Kern András Wéberné – Verbőczy Ila Kocsis – Gonda György Az RTV Újságban olvasható a daljáték bemutató előzeteseként: „Az új év szombatján ismét klasszikus értékű operett bemutatójával jelentkezik a Rádió Dalszínháza. Schubert-Berté Három a kislány című operettjét – ha nem is olyan sűrűn, mint néhány évvel ezelőtt – játssza az Erkel Színház, de felfrissített szereposztású új felvétele bizonyára kellemes szórakozást jelent a Schubert-melódiák kedvelőinek. A darab mostani szereposztása nem ismeretlen a rádióhallgatók előtt, hiszen néhány éve műsoron van az operett keresztmetszete, csak nem ezzel az előadógárdával. S az új felvétel, a teljes operett ’közkívánatra’, az operett-hallgatók meg-megújuló kívánságára készült a már ismert, az Operaház élvonalába tartozó művészekkel.” Megjegyzés: az említett rádiós keresztmetszet bemutatójáról a Házy Erzsébet (3.783. sz.) és az Ilosfalvy Róbert (705. sz.) topicjában, a jelzett sorszámok alatt tettem említést: „Tavaszi felhők az égen” – Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor - 1959. március 30. Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.
1998 smaragd 2017-03-29 12:05:05 [Válasz erre: 1891 Búbánat 2017-02-01 12:44:14]
KEMÉNY EGON-Soós László-Ignácz Rózsa-Ambrózy Ágoston:"Hatvani diákjai" Daljáték Magyar Rádió, 1955 Színház és Filmművészet, 1955/3 Két új operett a Rádióban CS.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" zenéjét Kemény Egon szerzette. A rendkívüli tehetségű zeneszerző magyar alaphangú muzsikáját romantikus színekkel szövi át: hangszerelése finom, áttetsző, árnyalatos. A XVIII. századi civis város diákéletének hangulatát idézik a diák-kántus kórusszámai. A bemutató zenei anyaga alkalmas és méltó arra, hogy önálló szvitként is feldolgozódjék, de főképpen arra, hogy a látható színpadon is átmelegítse a játékot és a közönség szívét.
KEMÉNY EGON-Soós László-Ignácz Rózsa-Ambrózy Ágoston:"Hatvani diákjai" Daljáték Magyar Rádió, 1955 Színház és Filmművészet, 1955/3 Két új operett a Rádióban CS.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" zenéjét Kemény Egon szerzette. A rendkívüli tehetségű zeneszerző magyar alaphangú muzsikáját romantikus színekkel szövi át: hangszerelése finom, áttetsző, árnyalatos. A XVIII. századi civis város diákéletének hangulatát idézik a diák-kántus kórusszámai. A bemutató zenei anyaga alkalmas és méltó arra, hogy önálló szvitként is feldolgozódjék, de főképpen arra, hogy a látható színpadon is átmelegítse a játékot és a közönség szívét.
1997 Búbánat 2017-03-29 10:58:52
A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorának („Túl az Óperencián”) 18 órakor kezdődő ismétlésére hívom fel a figyelmet: benne Szirmai Albert Mágnás Miska és Millöcker Dubarry című operettjeiből szólalnak meg dalok, kettősök. A hatvanas-hetvenes években készült rádiófelvételekről hallhatjuk Andor Éva, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László, Korondy György, Palcsó Sándor, Szabó Miklós illetve Sass Sylvia, Petress Zsuzsa, Molnár András és ugyancsak Palcsó Sándor énekét.
A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorának („Túl az Óperencián”) 18 órakor kezdődő ismétlésére hívom fel a figyelmet: benne Szirmai Albert Mágnás Miska és Millöcker Dubarry című operettjeiből szólalnak meg dalok, kettősök. A hatvanas-hetvenes években készült rádiófelvételekről hallhatjuk Andor Éva, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László, Korondy György, Palcsó Sándor, Szabó Miklós illetve Sass Sylvia, Petress Zsuzsa, Molnár András és ugyancsak Palcsó Sándor énekét.
1996 Búbánat 2017-03-28 10:40:37 [Válasz erre: 1856 Búbánat 2017-01-08 17:47:48]
Kapcs.: az 1856. és 119. sz. beírásokhoz További pontosítás A „Szovjet Zenei Hét” alkalmával mutatta be a Rádió Dalszínháza Miljutyin A cirkusz csillagai című operettjét – két részben. A bemutató ideje: 1962. november 10., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.46. A Rádió és Televízió Újságban az alábbi ismertető-ajánlás olvasható a darab sugárzása elé: „A Cirkusz csillagai - egy Párizsban vendégszereplő szovjet cirkusz és egy olasz cirkusz két fiatal művészének szerelméről. Egy hónappal ezelőtt még mikrofilm őrizte a több mint kétórás nagyoperett hangjegyeit: partitúráját és zongorakivonatát. Ez alatt a lehetetlenül rövid idő alatt lett a kis filmtekercsből kotta, a kottából élő zene, szöveg, és ebből ismét felvétel: hangfelvétel a rádióban. Fordítók, rendezők, színészek, énekesek, muzsikusok fáradtságot nem ismerő munkája futott versenyt az idővel – hogy a Kedves Hallgató kellemes szombat estét tölthessen készüléke mellett.” Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Verseket Raics István fordította Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Marton Frigyes Szereposztás: Andrej Baklanov – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Gloria – Németh Marika Galina – Lehoczky Zsuzsa Kosztya – Bodrogi Gyula Voroncova – Olty Magda Rosetti – Mányai Lajos Mortimer – Radnay György (Greguss Zoltán) Valdemar – Feleki Kamill Lolita – Gyenes Magda Odüsszeusz – Pagonyi János Pizsama – Kibédy Ervin Abdul – Nádas Tibor (Hlatky László) Rendőrtiszt – Kamarás Gyula Újságárus – Árosi Aladár
Kapcs.: az 1856. és 119. sz. beírásokhoz További pontosítás A „Szovjet Zenei Hét” alkalmával mutatta be a Rádió Dalszínháza Miljutyin A cirkusz csillagai című operettjét – két részben. A bemutató ideje: 1962. november 10., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.46. A Rádió és Televízió Újságban az alábbi ismertető-ajánlás olvasható a darab sugárzása elé: „A Cirkusz csillagai - egy Párizsban vendégszereplő szovjet cirkusz és egy olasz cirkusz két fiatal művészének szerelméről. Egy hónappal ezelőtt még mikrofilm őrizte a több mint kétórás nagyoperett hangjegyeit: partitúráját és zongorakivonatát. Ez alatt a lehetetlenül rövid idő alatt lett a kis filmtekercsből kotta, a kottából élő zene, szöveg, és ebből ismét felvétel: hangfelvétel a rádióban. Fordítók, rendezők, színészek, énekesek, muzsikusok fáradtságot nem ismerő munkája futott versenyt az idővel – hogy a Kedves Hallgató kellemes szombat estét tölthessen készüléke mellett.” Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Verseket Raics István fordította Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Marton Frigyes Szereposztás: Andrej Baklanov – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Gloria – Németh Marika Galina – Lehoczky Zsuzsa Kosztya – Bodrogi Gyula Voroncova – Olty Magda Rosetti – Mányai Lajos Mortimer – Radnay György (Greguss Zoltán) Valdemar – Feleki Kamill Lolita – Gyenes Magda Odüsszeusz – Pagonyi János Pizsama – Kibédy Ervin Abdul – Nádas Tibor (Hlatky László) Rendőrtiszt – Kamarás Gyula Újságárus – Árosi Aladár
1995 Búbánat 2017-03-27 21:49:20 [Válasz erre: 1994 Búbánat 2017-03-27 21:04:11]
A zeneszerző másik dalműve, amiből a rádió felvételt készített: rádióopera, amit a Rádió Dalszínháza mutatott be 1962. augusztus 22-én a Kossuth Rádióban (21.30-23.22) Székely Endre: Vízirózsa A 20. századi magyar zeneszerzők között az egyik legellentmondásosabb pályafutás Székely Endréé. Tekintsük át életét 1962-ig. 1912-ben született Budapesten, először zongorázni tanult, majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1937-ben kapott zeneszerzői diplomát. Fiatalkora a mozgalmi munka jegyében zajlott, annak minden szépségével és negatívumával együtt. 1945 után különféle kulturális szervezetek vezetője. 1950-ben alapító karnagya a Magyar Rádió énekkarának. Mint zeneszerző – a „tömegdal és kantáta” korszakban ő is főleg e műfajokat művelte. Egy zenei vita során Székely Endre erős pártkritikában részesült. Ez fordulópontot hozott azéletében: felhagyott minden politikai-közéleti tevékenységgel és vidékre költözött. A visszavonultság évei meghozták számára azt a nyugalmat, amely szükséges volt továbbfejlődéséhez. Addigi zeneszerzői munkásságát átértékelte és elkezdte tanulmányozni a modern muzsika mestereinek alkotásait. Az új bécsi iskola komponistáinak művei felfedezés erejével hatottak rá. Úgy érezte, számára is a 12 fokú hangrendszer alkalmazása ad lehetőséget kifejezőeszközeinek korszerűsítésére. Székely Endre új alkotókorszakából két mű hangzott el a Rádióban 1962-ben: júliusban a Képes Géza szövegére komponált Dózsa György c. oratóriuma, augusztus 22-én pedig a Rádió Dalszínházának bemutatójaként a Vízirózsa c. 3 felvonásos operája. Várnai Péter zenetörténész az operáról így írt: „Székely Endre Vízirózsa c. operájának első verziója 1958-ban készült el, de a szerző 1961-ben átdolgozta, illetve néhány jelenethez új zenét komponált. Romhányi József szövegkönyve az ősi Undine történet alapján készült: az apja akarata ellenére földi férfihez feleségül menő vízi-tündér tragikus története. A darabot egy öreg halász prológusa és epilógusa keretezi. Az opera muzsikája az átdolgozás folytán érezhetően két világra bomlik. Az eredeti verzióhoz tartozó nagyobb részben Székelyt a vízcsobogás, a tündérek tánca és a vihar hangfestése köti le. Ezzel szemben az 1961-ben komponált szakaszok már többnyire a stílusváltás utáni hangot képviselik és technikájukban a tizenkét-fokú szerkesztésmódot követik. Bár Székely Endre első operájában a sikerültebb és a gyengébb pillanatok váltakoznak, mégis operaszerzői képességeit bizonyítják.” /http://fonix-sarok.hu./ A rádiófelvétel szereposztása: Vízirózsa - László Margit Halászlegény - Réti József Öreghalász – Székely Mihály Vízikirály – Palócz László Harangozó – Rösler Endre A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor Ruitner Sándor az új rádiós bemutató elé a következő gondolatokat fűzte a Rádió és Televízió Újság aktuális számában: „A Rádió Dalszínháza, tradícióihoz híven, igyekszik teret adni zeneszerzőink új alkotásainak és megszólaltatni minél több új magyar dalművet, - amint ezt a hallgatók az utóbbi években gyakran tapasztalhatták. (Egy esztendővel ezelőtt Petrovics Emil – Hubay Miklós C’est la guerre című operáját mutatta be.) A sort szerda este Székely Endre – Romhányi József Vízirózsa című alkotása folytatja. Az opera stílusjegyeiben – a szereplők ábrázolásának dramatikus követelményei szerint – a modern és népzenei elemek ötvözete. Az öreg halász elbeszélése foglalja keretbe a Vízirózsa és a halászlegény tragikus sorsú szerelmének történetét. Az öreg halász mondja el, hogy a mese szimbólum csupán és hősei élő alakok is lehettek volna itt a Balaton partján a földesúri elnyomás korában, amikor a Vízikirály volt az úr ’föld és víz felett’. A Vízikirály, akinek legkedvesebb lányát szereti el tündértársnői közül a szegény halászlegény és ezért a tettéért az egész halászfalut sújtja a félelmetes hatalom bosszúja. S amikor véget ér Rózsa és a halászlegény szomorú históriája, szinte a mi gondolataink szólalnak meg az öreg halász ajkán: ’Mese volt, de a valónál igazabb…’ „ Várnai Péter fentebb idézett írását az operafelvétel bírálatával zárja. Kifejti: „Az előadás minden dicséretet megérdemel. Erdélyi Miklós teljes átéléssel vezényli a darabot, a mű lírai és drámai szépségei egyaránt kellő kifejezéshez jutnak. S ebben nem kis érdeme van a munkáját mintaszerűen végző zenei rendezőnek, Ruitner Sándornak is. Énekkar és zenekar, valamint a szólisták hangzási egyensúlya igen jó, legfeljebb a szólisták hangja néha túlságosan is előtérbe kerül, ’fedi a zenekart’. Ez különösen az új kompozíciójú részeknél tűnik fel, mert itt a zenei anyag erősen polifonikus – szükséges lenne minden szólam önálló életének hangzásbeli kidomborítása. A Rádiózenekar egyébként bravúrosan győzte le a nehéz intonációs és ritmikai problémákat. A szólisták közül Székely Mihály gyönyörűen zengő hangjával, László Margit és Réti József lírikus kifejezőkészségével és biztos muzikalitásával, Palócz László drámai erővel, Rösler Endre pedig kiélezett jellemábrázolással szolgálja az új magyar mű megszólaltatását.”
A zeneszerző másik dalműve, amiből a rádió felvételt készített: rádióopera, amit a Rádió Dalszínháza mutatott be 1962. augusztus 22-én a Kossuth Rádióban (21.30-23.22) Székely Endre: Vízirózsa A 20. századi magyar zeneszerzők között az egyik legellentmondásosabb pályafutás Székely Endréé. Tekintsük át életét 1962-ig. 1912-ben született Budapesten, először zongorázni tanult, majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1937-ben kapott zeneszerzői diplomát. Fiatalkora a mozgalmi munka jegyében zajlott, annak minden szépségével és negatívumával együtt. 1945 után különféle kulturális szervezetek vezetője. 1950-ben alapító karnagya a Magyar Rádió énekkarának. Mint zeneszerző – a „tömegdal és kantáta” korszakban ő is főleg e műfajokat művelte. Egy zenei vita során Székely Endre erős pártkritikában részesült. Ez fordulópontot hozott azéletében: felhagyott minden politikai-közéleti tevékenységgel és vidékre költözött. A visszavonultság évei meghozták számára azt a nyugalmat, amely szükséges volt továbbfejlődéséhez. Addigi zeneszerzői munkásságát átértékelte és elkezdte tanulmányozni a modern muzsika mestereinek alkotásait. Az új bécsi iskola komponistáinak művei felfedezés erejével hatottak rá. Úgy érezte, számára is a 12 fokú hangrendszer alkalmazása ad lehetőséget kifejezőeszközeinek korszerűsítésére. Székely Endre új alkotókorszakából két mű hangzott el a Rádióban 1962-ben: júliusban a Képes Géza szövegére komponált Dózsa György c. oratóriuma, augusztus 22-én pedig a Rádió Dalszínházának bemutatójaként a Vízirózsa c. 3 felvonásos operája. Várnai Péter zenetörténész az operáról így írt: „Székely Endre Vízirózsa c. operájának első verziója 1958-ban készült el, de a szerző 1961-ben átdolgozta, illetve néhány jelenethez új zenét komponált. Romhányi József szövegkönyve az ősi Undine történet alapján készült: az apja akarata ellenére földi férfihez feleségül menő vízi-tündér tragikus története. A darabot egy öreg halász prológusa és epilógusa keretezi. Az opera muzsikája az átdolgozás folytán érezhetően két világra bomlik. Az eredeti verzióhoz tartozó nagyobb részben Székelyt a vízcsobogás, a tündérek tánca és a vihar hangfestése köti le. Ezzel szemben az 1961-ben komponált szakaszok már többnyire a stílusváltás utáni hangot képviselik és technikájukban a tizenkét-fokú szerkesztésmódot követik. Bár Székely Endre első operájában a sikerültebb és a gyengébb pillanatok váltakoznak, mégis operaszerzői képességeit bizonyítják.” /http://fonix-sarok.hu./ A rádiófelvétel szereposztása: Vízirózsa - László Margit Halászlegény - Réti József Öreghalász – Székely Mihály Vízikirály – Palócz László Harangozó – Rösler Endre A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor Ruitner Sándor az új rádiós bemutató elé a következő gondolatokat fűzte a Rádió és Televízió Újság aktuális számában: „A Rádió Dalszínháza, tradícióihoz híven, igyekszik teret adni zeneszerzőink új alkotásainak és megszólaltatni minél több új magyar dalművet, - amint ezt a hallgatók az utóbbi években gyakran tapasztalhatták. (Egy esztendővel ezelőtt Petrovics Emil – Hubay Miklós C’est la guerre című operáját mutatta be.) A sort szerda este Székely Endre – Romhányi József Vízirózsa című alkotása folytatja. Az opera stílusjegyeiben – a szereplők ábrázolásának dramatikus követelményei szerint – a modern és népzenei elemek ötvözete. Az öreg halász elbeszélése foglalja keretbe a Vízirózsa és a halászlegény tragikus sorsú szerelmének történetét. Az öreg halász mondja el, hogy a mese szimbólum csupán és hősei élő alakok is lehettek volna itt a Balaton partján a földesúri elnyomás korában, amikor a Vízikirály volt az úr ’föld és víz felett’. A Vízikirály, akinek legkedvesebb lányát szereti el tündértársnői közül a szegény halászlegény és ezért a tettéért az egész halászfalut sújtja a félelmetes hatalom bosszúja. S amikor véget ér Rózsa és a halászlegény szomorú históriája, szinte a mi gondolataink szólalnak meg az öreg halász ajkán: ’Mese volt, de a valónál igazabb…’ „ Várnai Péter fentebb idézett írását az operafelvétel bírálatával zárja. Kifejti: „Az előadás minden dicséretet megérdemel. Erdélyi Miklós teljes átéléssel vezényli a darabot, a mű lírai és drámai szépségei egyaránt kellő kifejezéshez jutnak. S ebben nem kis érdeme van a munkáját mintaszerűen végző zenei rendezőnek, Ruitner Sándornak is. Énekkar és zenekar, valamint a szólisták hangzási egyensúlya igen jó, legfeljebb a szólisták hangja néha túlságosan is előtérbe kerül, ’fedi a zenekart’. Ez különösen az új kompozíciójú részeknél tűnik fel, mert itt a zenei anyag erősen polifonikus – szükséges lenne minden szólam önálló életének hangzásbeli kidomborítása. A Rádiózenekar egyébként bravúrosan győzte le a nehéz intonációs és ritmikai problémákat. A szólisták közül Székely Mihály gyönyörűen zengő hangjával, László Margit és Réti József lírikus kifejezőkészségével és biztos muzikalitásával, Palócz László drámai erővel, Rösler Endre pedig kiélezett jellemábrázolással szolgálja az új magyar mű megszólaltatását.”
1994 Búbánat 2017-03-27 21:04:11 [Válasz erre: 423 Búbánat 2008-07-13 01:17:48]
Székely Endre (Bp., 1912. ápr. 6. – Bp., 1989. ápr. 14.): zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár, Erkel-díjas (1954, 1980) 1950-ben írt operettjét – Aranycsillag a 423. sorszám alatt említettem. Találtam egy terjedelmes elemzést a kor első „szocreál” operettjéről. Érdemes elolvasni a tanulmányt: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Jymg5C4ccIkJ:www.dunamuzeum.hu/public/imre/operett.doc+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; “Árvíz az operett-színpadon” [/url]
Székely Endre (Bp., 1912. ápr. 6. – Bp., 1989. ápr. 14.): zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár, Erkel-díjas (1954, 1980) 1950-ben írt operettjét – Aranycsillag a 423. sorszám alatt említettem. Találtam egy terjedelmes elemzést a kor első „szocreál” operettjéről. Érdemes elolvasni a tanulmányt: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Jymg5C4ccIkJ:www.dunamuzeum.hu/public/imre/operett.doc+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; “Árvíz az operett-színpadon” [/url]
1993 Búbánat 2017-03-27 10:50:24
A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában ezúttal Lehár Ferenc két operettjéből hallhattunk részleteket: 1.) Szép a világ - két különböző rádiófelvételről (1974. május 1.; 1957. év) hangzottak el a dalok: - „Szeretni jó, ó, de jó, oly izgató” (Andor Éva, km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Induló: „A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás…” /” Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég…” (Németh Marika és Palcsó Sándor) - „Rio de Janeiro” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - „Ugye, gondolsz rám” (Korondy György) - „Oly szép a világ” (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) 2.) A három grácia - az alább megnevezett két operettdal először 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40: „Új Lehár felvételeink” - Pacsirta, A három grácia, A drótostót; A bécsi asszonyok – részletek; a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli): - Szerelmi kettős: „Angyalkám, kicsikém, hallgass rám” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár.” /”Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen” (Koltay Valéria és Külkey László) - Egy másik, későbbi felvételről felcsendült a nevezetes „Apacs-kettős” is az operettből: „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/ Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kállay Bori és Németh Sándor, valamint a Fővárosi Operettszínház Zenekara) Megemlítem még az elhangzott gyönyörű Kodály-dalt: ( „A csitári hegyek alatt” Andor Éva és Simándy József szépséges tolmácsolásában! A "Túl az Óperencián" operettműsor - a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége ma és egész héten át Pál Attila, a Kecskeméti Katona József Színház művésze – Franz von Suppé Pikk dáma című operettjének pompás nyitányával ért véget (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara Sándor János vezényletével). A délelőtti rádióadás meghallgatható újra az ismétlésben, 18 és 19 óra között az ismert elérhetőségeken.
A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában ezúttal Lehár Ferenc két operettjéből hallhattunk részleteket: 1.) Szép a világ - két különböző rádiófelvételről (1974. május 1.; 1957. év) hangzottak el a dalok: - „Szeretni jó, ó, de jó, oly izgató” (Andor Éva, km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Induló: „A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás…” /” Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég…” (Németh Marika és Palcsó Sándor) - „Rio de Janeiro” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara) - „Ugye, gondolsz rám” (Korondy György) - „Oly szép a világ” (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) 2.) A három grácia - az alább megnevezett két operettdal először 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40: „Új Lehár felvételeink” - Pacsirta, A három grácia, A drótostót; A bécsi asszonyok – részletek; a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli): - Szerelmi kettős: „Angyalkám, kicsikém, hallgass rám” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár.” /”Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen” (Koltay Valéria és Külkey László) - Egy másik, későbbi felvételről felcsendült a nevezetes „Apacs-kettős” is az operettből: „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/ Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kállay Bori és Németh Sándor, valamint a Fővárosi Operettszínház Zenekara) Megemlítem még az elhangzott gyönyörű Kodály-dalt: ( „A csitári hegyek alatt” Andor Éva és Simándy József szépséges tolmácsolásában! A "Túl az Óperencián" operettműsor - a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége ma és egész héten át Pál Attila, a Kecskeméti Katona József Színház művésze – Franz von Suppé Pikk dáma című operettjének pompás nyitányával ért véget (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara Sándor János vezényletével). A délelőtti rádióadás meghallgatható újra az ismétlésben, 18 és 19 óra között az ismert elérhetőségeken.
1992 Búbánat 2017-03-23 00:16:57 [Válasz erre: 181 Búbánat 2008-04-20 02:17:25]
Kapcs. 181. sorszám Pontosítás. Kálmán Imre: A bajadér című operettjének keresztmetszetét (részletek) – új rádiófelvétel bemutatóként - 1962. augusztus 8-án sugározta a Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10 órakor. A dalszövegek Kulinyi Ernő magyar fordítása. Az összekötőszöveget Innocent-Vincze Ernő írta. Rendező: Rácz György Zenei rendező: Fejes Cecília Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás Szereposztás: Odette, operettprimadonna – Vámos Ágnes (Gordon Zsuzsa) Radjami , Lahore hercege – Udvardy Tibor (Bitskey Tibor) Marietta – Zentai Anna Lajos Fülöp – Árossy Aladár (próza) Napóleon – Kishegyi Árpád (Szoó György) Parker ezredes – Balázs István (próza) Pimprinette, reklámfőnök – Csákányi László (próza)
Kapcs. 181. sorszám Pontosítás. Kálmán Imre: A bajadér című operettjének keresztmetszetét (részletek) – új rádiófelvétel bemutatóként - 1962. augusztus 8-án sugározta a Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10 órakor. A dalszövegek Kulinyi Ernő magyar fordítása. Az összekötőszöveget Innocent-Vincze Ernő írta. Rendező: Rácz György Zenei rendező: Fejes Cecília Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás Szereposztás: Odette, operettprimadonna – Vámos Ágnes (Gordon Zsuzsa) Radjami , Lahore hercege – Udvardy Tibor (Bitskey Tibor) Marietta – Zentai Anna Lajos Fülöp – Árossy Aladár (próza) Napóleon – Kishegyi Árpád (Szoó György) Parker ezredes – Balázs István (próza) Pimprinette, reklámfőnök – Csákányi László (próza)
1991 Búbánat 2017-03-22 23:41:10
1962. július 27., Kossuth Rádió 18.20 – 19.10 Franz von Suppé: Könnyű lovasság – keresztmetszet (részletek) Rácz György összekötő szövegét Mezey Mária mondja el. Km. Fábri Edit, Osváth Júlia, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós (Egyéb adatom nincs erről a felvételről.)
1962. július 27., Kossuth Rádió 18.20 – 19.10 Franz von Suppé: Könnyű lovasság – keresztmetszet (részletek) Rácz György összekötő szövegét Mezey Mária mondja el. Km. Fábri Edit, Osváth Júlia, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós (Egyéb adatom nincs erről a felvételről.)
1990 Búbánat 2017-03-22 23:40:08
1962. július 8. , Kossuth Rádió 17.10 – 17.40 Magyar Rádió új Lehár-felvételei Részletek: Közreműködik: Németh Marika, Koltay Valéria, Külkey László, Udvardy Tibor, az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András 1.) Pacsirta - Keringő - Juliska belépője (Németh Marika) - Kettős: „A rózsa tudja, senki más” (Németh Marika, Udvardy Tibor) 2.) A drótostót - Pfefferkorn dala (Külkey László) 3.) A három grácia - Dal: „Szív, óh, szív” (Németh Marika) - Toutou és Bouquet kettőse (Koltay Valéria, Külkey László) - Apacs-kettős (Koltay Valéria, Külkey László) 4.) A bécsi asszonyok - Dal: „A banda élén” (Külkey László)
1962. július 8. , Kossuth Rádió 17.10 – 17.40 Magyar Rádió új Lehár-felvételei Részletek: Közreműködik: Németh Marika, Koltay Valéria, Külkey László, Udvardy Tibor, az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András 1.) Pacsirta - Keringő - Juliska belépője (Németh Marika) - Kettős: „A rózsa tudja, senki más” (Németh Marika, Udvardy Tibor) 2.) A drótostót - Pfefferkorn dala (Külkey László) 3.) A három grácia - Dal: „Szív, óh, szív” (Németh Marika) - Toutou és Bouquet kettőse (Koltay Valéria, Külkey László) - Apacs-kettős (Koltay Valéria, Külkey László) 4.) A bécsi asszonyok - Dal: „A banda élén” (Külkey László)
1989 Búbánat 2017-03-20 16:53:03
Ilosfalvy Róbert teljes operettfelvételeiről (az ötvenes évek vége/hatvanas évek első fele) itt és a topicjában többször szót ejtettem, akárcsak a "kései" korszakából való (már újra itthon), a rádióban a nyolcvanas évek elején felvett operettrészleteiről. Pótlásként ideírom, hogy Ilosfalvyval a hatvanas évek elején a rádióban felvettek két Fényes Szabolcs-dalt: a Mayából és a Rigó Jancsi operettből egy-egy operettrészletet. Rádióban elhangzott: 1962. június 29., Kossuth Rádió 15.10.
Ilosfalvy Róbert teljes operettfelvételeiről (az ötvenes évek vége/hatvanas évek első fele) itt és a topicjában többször szót ejtettem, akárcsak a "kései" korszakából való (már újra itthon), a rádióban a nyolcvanas évek elején felvett operettrészleteiről. Pótlásként ideírom, hogy Ilosfalvyval a hatvanas évek elején a rádióban felvettek két Fényes Szabolcs-dalt: a Mayából és a Rigó Jancsi operettből egy-egy operettrészletet. Rádióban elhangzott: 1962. június 29., Kossuth Rádió 15.10.
1988 smaragd 2017-03-20 14:57:01
Magyar Rádió Elhangzott rádióműsor: "Idősebbek hullámhosszán" Operettparádé Kemény Egon műveiből 1. -Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai a) Dal a bon ton-ról (Mezei Mária, Tompa Sándor) b) Kettős (Petress Zsuzsa, Melis György) 2. -Erdődy János: Valahol Délen a) Bolero (Mezei Mária) b) Valahol Délen (Melis György) 3. - Erdődy János: A messzetűnt kedves a) Jelenet és Ámeli dal (László Margit, Simándy József) b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi kórus) 4. -Erdődy János: Komáromi farsang Lilla itt a drága óra (Házy Erzsébet, Ilosfalvi Róbert) (monó) Szerkesztő: Schubert Ferenc
Magyar Rádió Elhangzott rádióműsor: "Idősebbek hullámhosszán" Operettparádé Kemény Egon műveiből 1. -Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai a) Dal a bon ton-ról (Mezei Mária, Tompa Sándor) b) Kettős (Petress Zsuzsa, Melis György) 2. -Erdődy János: Valahol Délen a) Bolero (Mezei Mária) b) Valahol Délen (Melis György) 3. - Erdődy János: A messzetűnt kedves a) Jelenet és Ámeli dal (László Margit, Simándy József) b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi kórus) 4. -Erdődy János: Komáromi farsang Lilla itt a drága óra (Házy Erzsébet, Ilosfalvi Róbert) (monó) Szerkesztő: Schubert Ferenc
1987 Búbánat 2017-03-18 11:53:26
Az előbb megnéztem a Dankó Rádió Facebook oldalát, de még nem tették fel a délelőtt elhangzott operettműsor részletezését. Meghallgattam az adást, ezért jelezni tudom, hogy a hat órakor kezdődő ismétlésben mely operettekből hallunk részleteket: - Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (Km. tbk. Dániel Gábor, Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor...) - Huszka Jenő: Mária főhadnagy - a 2015-ös rádió stúdiófelvétel hanganyagából, vezényel: Kovács János A heti vendég a rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/14/tul-az-operencian-meszaros-janos-elek-11-het/; Mészáros János Elek [/url] agrármérnöki végzettségű tenor.
Az előbb megnéztem a Dankó Rádió Facebook oldalát, de még nem tették fel a délelőtt elhangzott operettműsor részletezését. Meghallgattam az adást, ezért jelezni tudom, hogy a hat órakor kezdődő ismétlésben mely operettekből hallunk részleteket: - Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (Km. tbk. Dániel Gábor, Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor...) - Huszka Jenő: Mária főhadnagy - a 2015-ös rádió stúdiófelvétel hanganyagából, vezényel: Kovács János A heti vendég a rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/03/14/tul-az-operencian-meszaros-janos-elek-11-het/; Mészáros János Elek [/url] agrármérnöki végzettségű tenor.
1986 Búbánat 2017-03-17 16:49:10
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában délelőtt részleteket hallhattunk Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa „Sybill”-jének 1962-es rádiófelvételéről: - Nyitány (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Nagyherceg és Sybill kettőse: "Hogy van? Hogy van? Fenséges asszonyom.../"Engedelmével, táncra kérném fel..." (Németh Marika, Bende Zsolt és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara) - Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese: „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) - Poire és Charlotte vidám kettőse: „- Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád) Az operettből még egy részlet csendült fel az adásban, Sass Sylvia és Miller Lajos közös, 1976-os rádiófelvételéről: - Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem…” (Km a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) Ma délután 6 órától újra meghallgathatjukezt a rádióadást, benne Jacobi operettjének ismertetett részleteivel.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában délelőtt részleteket hallhattunk Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa „Sybill”-jének 1962-es rádiófelvételéről: - Nyitány (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Nagyherceg és Sybill kettőse: "Hogy van? Hogy van? Fenséges asszonyom.../"Engedelmével, táncra kérném fel..." (Németh Marika, Bende Zsolt és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara) - Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese: „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) - Poire és Charlotte vidám kettőse: „- Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád) Az operettből még egy részlet csendült fel az adásban, Sass Sylvia és Miller Lajos közös, 1976-os rádiófelvételéről: - Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem…” (Km a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) Ma délután 6 órától újra meghallgathatjukezt a rádióadást, benne Jacobi operettjének ismertetett részleteivel.
1985 Búbánat 2017-03-16 14:49:02 [Válasz erre: 242 Búbánat 2008-04-28 00:52:10]
Kapcs. 242. sorszám Ránki György – Innocent Vincze Ernő – Török Rezső: Hölgyválasz – részletek „Bemutatjuk új felvételeinket” 1962. június 20., Kossuth Rádió 21.25 - 22.00 Km.: Németh Marika, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara Vezényel: Bródy Tamás a) „Napfényes táj” (Németh Marika, Bende Zsolt) b) „Pont zárunk” (Rátonyi Róbert) c) „Motor-szám” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert) d) „Kislány” (Németh Marika) e) „A férfi és a nő” (Németh Marika, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert) f) „Bigi-bugi csacsa” csárdás (Zentai Anna, Bende Zsolt) g) „Késő éjjel” (Németh Marika, Bende Zsolt) h) „Az én bűnöm” (Zentai Anna) i) „Mikor a szívemben” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert” Megjegyzem, a „Zenés TV Színház” ugyancsak bemutatta Ránki György zenés komédiáját – 1971-ben készült ez a változat, melynek rendezője Kalmár András, zenei rendezője Ruitner Sándor, dramaturgja Fejes Cecília volt. Tartalom: Téglás Boldizsár, a csókréti Tsz elnöke váratlanul apa lesz. Egy húsz évvel ezelőtti félrelépéséből született lányáról eddig nem is tudott. Apa és lánya egyre többet találkoznak. Boldi elhatározza, hogy Piroskát törvényesen is nevére veszi, de hátra van még bűnbánó vallomása feleségének. A fiatal lánnyal való találkozásnak híre előbb jut feleségének fülébe, mintsem hazatér. Ennek a félreértett helyzetnek köszönhető, hogy nemcsak Örzse asszony, hanem a falu népe is ellene fordul. A Fővárosi Operettszínház 1961. október 12-én mutatta be az operettet, a főbb szerepekben: Fónay Márta, Halassy Marika, Németh Marika, Zentai Anna, Homm Pál, Rátonyi Róbert és Hadics László.
Kapcs. 242. sorszám Ránki György – Innocent Vincze Ernő – Török Rezső: Hölgyválasz – részletek „Bemutatjuk új felvételeinket” 1962. június 20., Kossuth Rádió 21.25 - 22.00 Km.: Németh Marika, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara Vezényel: Bródy Tamás a) „Napfényes táj” (Németh Marika, Bende Zsolt) b) „Pont zárunk” (Rátonyi Róbert) c) „Motor-szám” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert) d) „Kislány” (Németh Marika) e) „A férfi és a nő” (Németh Marika, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert) f) „Bigi-bugi csacsa” csárdás (Zentai Anna, Bende Zsolt) g) „Késő éjjel” (Németh Marika, Bende Zsolt) h) „Az én bűnöm” (Zentai Anna) i) „Mikor a szívemben” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert” Megjegyzem, a „Zenés TV Színház” ugyancsak bemutatta Ránki György zenés komédiáját – 1971-ben készült ez a változat, melynek rendezője Kalmár András, zenei rendezője Ruitner Sándor, dramaturgja Fejes Cecília volt. Tartalom: Téglás Boldizsár, a csókréti Tsz elnöke váratlanul apa lesz. Egy húsz évvel ezelőtti félrelépéséből született lányáról eddig nem is tudott. Apa és lánya egyre többet találkoznak. Boldi elhatározza, hogy Piroskát törvényesen is nevére veszi, de hátra van még bűnbánó vallomása feleségének. A fiatal lánnyal való találkozásnak híre előbb jut feleségének fülébe, mintsem hazatér. Ennek a félreértett helyzetnek köszönhető, hogy nemcsak Örzse asszony, hanem a falu népe is ellene fordul. A Fővárosi Operettszínház 1961. október 12-én mutatta be az operettet, a főbb szerepekben: Fónay Márta, Halassy Marika, Németh Marika, Zentai Anna, Homm Pál, Rátonyi Róbert és Hadics László.
1983 smaragd 2017-03-16 13:46:02 [Válasz erre: 1982 smaragd 2017-03-16 12:13:30]
RUITNER SÁNDOR: "Arckép egy mű tükrében KEMÉNY EGON: "Hatvani diákja" A fenti két részes adás az 1990-es években hangzott el a Magyar Rádióban. A daljáték zenei rendezője sorozatának ebben a részében Kemény Egon zeneszerző művészi pályáját mutatta be, ezen belül zenei részletekkel, emlékekkel, elemzésekkel tette színessé tartalmas és emlékezetes műsorát. A zenei szerkesztő Schubert Ferenc volt.
RUITNER SÁNDOR: "Arckép egy mű tükrében KEMÉNY EGON: "Hatvani diákja" A fenti két részes adás az 1990-es években hangzott el a Magyar Rádióban. A daljáték zenei rendezője sorozatának ebben a részében Kemény Egon zeneszerző művészi pályáját mutatta be, ezen belül zenei részletekkel, emlékekkel, elemzésekkel tette színessé tartalmas és emlékezetes műsorát. A zenei szerkesztő Schubert Ferenc volt.
1982 smaragd 2017-03-16 12:13:30 [Válasz erre: 1981 Búbánat 2017-03-16 11:43:00]
Ruitner Sándor idős korában is szellemileg friss, szeretettel emlékezik régi munkáira, és a művészekre....jó egészséget kívánok neki innen,ha szabad, akkor mások nevében is, talán eljut hozzá!
Ruitner Sándor idős korában is szellemileg friss, szeretettel emlékezik régi munkáira, és a művészekre....jó egészséget kívánok neki innen,ha szabad, akkor mások nevében is, talán eljut hozzá!
1981 Búbánat 2017-03-16 11:43:00 [Válasz erre: 742 Búbánat 2014-12-14 20:16:57]
Kapcs. 742. sorszám Ruitner Sándor nevét gyakran írom le itt a fórumon, hiszen mint dramaturg, zenei rendező, szerkesztő egész sereg opera, operett, rádióoperett, daljáték vagy zenés játék rádiós felvételénél „bábáskodott”; az ötvenes évektől mintegy két évtizeden át a Rádió Dalszínháza bemutatói műsorlapján az ő neve is gyakorta feltűnt. (Később a televízióban folytatta ezt a fontos tevékenységét: a „Zenés TV Színház” produkcióiban és más zenei műsorokban.) Többször idéztem gondolatait a pályájára visszaemlékező rádiós műsoraiból („Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", a „Zenepavilon - a múzsák neveletlen gyermekeivel", az „Operasztárok – operett álarcban”, a „Zenés névjegy”), melyeket a kilencvenes években és a kétezres évek elején készített és sugárzott a rádió, de szóba hoztam szerkesztett és elhangzott műsorportréit is Gyurkovics Máriáról, Házy Erzsébetről, Lehoczky Éváról, Ilosfalvy Róbertről, Udvardy Tiborról, Sárdy Jánosról, Simándy Józsefről, Maleczky Oszkárról vagy éppen Gregor Józsefről. De nemcsak énekművészeknek szentelt figyelmet, hanem karmestereket is (pl. Polgár Tibor, Hidas Frigyes) bemutatott műsorsorozataiban, akárcsak operettkomponistákat (például Lehár Ferencet, Huszka Jenőt és Kemény Egont). Ruitner Sándor érdekes, nosztalgikus írásának címe: „Volt egyszer Dalszínház” címmel jelent meg anno a Rádióújságban. Most találtam egy másik, régi cikket ugyancsak a Rádió és Televízió Újságban (1962. május 14-20.), melyben bemutatnak rádiós személyiségeket, köztük Ruitner Sándort – rádiós nívódíjuk kapcsán: „12 éve került a Rádióba, többirányú zenei tanulmányok és aktív zenélés után. Mint az igazán rádióssá vált muzsikusok jelentős része, ő is forgatóként kezdte a stúdióban. S az évek múltával rendező, majd dramaturg lett. Ha megkérdezzük, miért és hogyan lett zenedrámai szakember, azt válaszolja: azért mert ez akart lenni. Ezért tanult, ezért kísérletezett, ezért figyelt másokat, ezért asszisztált pl. Nádasdy Kálmán mellett sokszor éjszakákba nyújtott munkanapokon. Ma kétféle minőségben is bábája az új műveknek: hol dramaturg, hol rendező, hol mind a kettő egyszemélyben. Az ő gondja az operettek műhelymunkája is, igazi szívügye azonban az opera, mégpedig az új magyar opera, amiről ezt mondja: - Az elmúlt 17 évben született magyar operák szinte kivétel nélkül a rádióból indultak el – Kadosa Pál Huszti Kaland-jától egészen Petrovics Emil C’est la guerre-jéig. És szebbet nem is kívánhat az ember, mint egy új magyar opera dramaturgiai és rendezői munkájáért kitüntetést megkapni. Ezt a nemes, felelősségteljes hagyományt szeretném mind eredményesebben folytatni.” /E. – B. /
Kapcs. 742. sorszám Ruitner Sándor nevét gyakran írom le itt a fórumon, hiszen mint dramaturg, zenei rendező, szerkesztő egész sereg opera, operett, rádióoperett, daljáték vagy zenés játék rádiós felvételénél „bábáskodott”; az ötvenes évektől mintegy két évtizeden át a Rádió Dalszínháza bemutatói műsorlapján az ő neve is gyakorta feltűnt. (Később a televízióban folytatta ezt a fontos tevékenységét: a „Zenés TV Színház” produkcióiban és más zenei műsorokban.) Többször idéztem gondolatait a pályájára visszaemlékező rádiós műsoraiból („Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből", a „Zenepavilon - a múzsák neveletlen gyermekeivel", az „Operasztárok – operett álarcban”, a „Zenés névjegy”), melyeket a kilencvenes években és a kétezres évek elején készített és sugárzott a rádió, de szóba hoztam szerkesztett és elhangzott műsorportréit is Gyurkovics Máriáról, Házy Erzsébetről, Lehoczky Éváról, Ilosfalvy Róbertről, Udvardy Tiborról, Sárdy Jánosról, Simándy Józsefről, Maleczky Oszkárról vagy éppen Gregor Józsefről. De nemcsak énekművészeknek szentelt figyelmet, hanem karmestereket is (pl. Polgár Tibor, Hidas Frigyes) bemutatott műsorsorozataiban, akárcsak operettkomponistákat (például Lehár Ferencet, Huszka Jenőt és Kemény Egont). Ruitner Sándor érdekes, nosztalgikus írásának címe: „Volt egyszer Dalszínház” címmel jelent meg anno a Rádióújságban. Most találtam egy másik, régi cikket ugyancsak a Rádió és Televízió Újságban (1962. május 14-20.), melyben bemutatnak rádiós személyiségeket, köztük Ruitner Sándort – rádiós nívódíjuk kapcsán: „12 éve került a Rádióba, többirányú zenei tanulmányok és aktív zenélés után. Mint az igazán rádióssá vált muzsikusok jelentős része, ő is forgatóként kezdte a stúdióban. S az évek múltával rendező, majd dramaturg lett. Ha megkérdezzük, miért és hogyan lett zenedrámai szakember, azt válaszolja: azért mert ez akart lenni. Ezért tanult, ezért kísérletezett, ezért figyelt másokat, ezért asszisztált pl. Nádasdy Kálmán mellett sokszor éjszakákba nyújtott munkanapokon. Ma kétféle minőségben is bábája az új műveknek: hol dramaturg, hol rendező, hol mind a kettő egyszemélyben. Az ő gondja az operettek műhelymunkája is, igazi szívügye azonban az opera, mégpedig az új magyar opera, amiről ezt mondja: - Az elmúlt 17 évben született magyar operák szinte kivétel nélkül a rádióból indultak el – Kadosa Pál Huszti Kaland-jától egészen Petrovics Emil C’est la guerre-jéig. És szebbet nem is kívánhat az ember, mint egy új magyar opera dramaturgiai és rendezői munkájáért kitüntetést megkapni. Ezt a nemes, felelősségteljes hagyományt szeretném mind eredményesebben folytatni.” /E. – B. /
1980 Búbánat 2017-03-14 14:14:20 [Válasz erre: 265 Búbánat 2008-04-30 08:24:06]
Kapcs.: 265. sorszám Iszaak Dunajevszkij: Az aranyvölgy - keresztmetszet Kiegészítés Rádiós bemutató: 1962. április 24., Kossuth Rádió 18.00 – 19.00 Az operettet bemutatja: Rácz György Az összekötőszöveget elmondja: Kállai Ilona és Dömsödi János Km.: Fábry Edit, László Margit, Neményi Lili, Baksay Árpád, Melis György, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Vincze Ottó
Kapcs.: 265. sorszám Iszaak Dunajevszkij: Az aranyvölgy - keresztmetszet Kiegészítés Rádiós bemutató: 1962. április 24., Kossuth Rádió 18.00 – 19.00 Az operettet bemutatja: Rácz György Az összekötőszöveget elmondja: Kállai Ilona és Dömsödi János Km.: Fábry Edit, László Margit, Neményi Lili, Baksay Árpád, Melis György, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Vincze Ottó
1979 Búbánat 2017-03-14 14:07:51 [Válasz erre: 268 Búbánat 2008-04-30 08:25:55]
Kapcs.: 268. sorszám: Jurij Miljutyin: Havasi kürt Kiegészítés A rádiófelvétel részletei először az 1950-es évek elején hangzottak fel a rádióban, majd utóbb – dialógusok hozzáírásával – az operett keresztmetszete is elkészült a stúdióban. Az összekötőszöveget írta: Innocent-Vincze Ernő Rendező: Rácz György Km. a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara. Vezényel: Várady László Szereposztás: Paraszja – Szilvássy Margit (próza: Fónay Márta) Vaszilina – Osváth Júlia (Bánki Zsuzsa) Alekszej – Melis Görgy (Ujlaki László) Oleszja – Zentai Anna Mikola – Szabó Miklós (Szabó Gyula) Kruppa – Makláry János Szuszik – Rátonyi Róbert Antonák – Maleczky Oszkár Prokop – Szoó György
Kapcs.: 268. sorszám: Jurij Miljutyin: Havasi kürt Kiegészítés A rádiófelvétel részletei először az 1950-es évek elején hangzottak fel a rádióban, majd utóbb – dialógusok hozzáírásával – az operett keresztmetszete is elkészült a stúdióban. Az összekötőszöveget írta: Innocent-Vincze Ernő Rendező: Rácz György Km. a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara. Vezényel: Várady László Szereposztás: Paraszja – Szilvássy Margit (próza: Fónay Márta) Vaszilina – Osváth Júlia (Bánki Zsuzsa) Alekszej – Melis Görgy (Ujlaki László) Oleszja – Zentai Anna Mikola – Szabó Miklós (Szabó Gyula) Kruppa – Makláry János Szuszik – Rátonyi Róbert Antonák – Maleczky Oszkár Prokop – Szoó György
1978 Búbánat 2017-03-13 17:01:08 [Válasz erre: 248 Búbánat 2008-04-28 00:55:27]
Kapcs. 248. sorszám bejegyzéshez Kiegészítés Buday Dénes – Babay József: Csodatükör - részletek A rádiófelvétel bemutatója: 1962. március 10. Km.: Lehoczky Éva, Palócz László, valamint az MRT szimfonikus zenekara Vezényel: Bánfalvy Miklós a) Nyitány b) Katalin dala (Lehoczky Éva) c) Kettős: „csárdás” (Lehoczky Éva, Palócz László) d) István dala: „Márvány medre” (Palócz László) e) Katalin és István kettőse ((Lehoczky Éva, Palócz László) f) Balettzene g) Katalin és István kettőse: „Tenéked adom a lelkem” (Lehoczky Éva, Palócz László) [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/babay-jozsef-csodatukor-609065; Buday Dénes (1890. okt. 8.– 1963. okt. 19.): Csodatükör - kísérőzene [/url] Babay József darabjának 1937-es Nemzeti Színház-beli bemutatójához. Ismertető füzet. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Korabeli hirdetésekkel. A Globus mélynyomása, Budapest. SZERZŐ: Babay József FOTÓZTA: Vajda M. Pál Nemzeti Színház (Budapest) Tűzött kötés , 44 oldal Nyelv: Magyar Méret: 16 cm x 12 cm ELŐSZÓ „Buday Dénes barátomnak, a Csodatűkőr zeneszerzőjének van egy szénfeketeszemű, gyönyörű kisfia, a Dini. Dini ötéves múlt, most az ősszel lesz első elemista, rendkívül élénk fantáziájú gyermek, akinek kis képe szinte kivirágzik, ha mesét hall. Ő volt az én próbapublikumom... Amikor ugyanis, - ahogy mondani szokták, - megérett bennem a thema és megírtam a darab vázlatát, a sűrü sorok fölé odaillesztettem a címet: Csodatükör, mesejáték 3 felvonásban. Ha már egyszer mesejáték, bizony igazi meséjének is kell lennie. Egy alkalommal Badayéknál hozzám simult a kis Dini: - Te Babaykám, (nagyon benső s „felnőtt" barátságban élünk), légy oly jó, mesélj nekem! - Kérlek szépen Budaykám, - válaszoltam s elmeséltem a Csodatükör tartalmát.. Úgy, ahogy azt gyermeknek a gyermek nyelvén mesélni kell. Rendkívül figyelemmel hallgatta. Napokig beszélt a tükör fehér és fekete királyáról. Egyszer csak azt mondja az apja: - Te Jóska. Mi a csoda az a csodatükör? A fiam szakadatlan arra kér, hogy vegyek neki egyet. - Micsoda? Egy zenés magyar mesejáték címe. - Ki csinálta a zenéjét? - Te fogod csinálni, ha kedved van hozzá - válaszoltam. Elmondottam a mesét. Nem szerénytelenség: nagyon tetszett. Két hét múlva már a Balaton mellett voltunk és dolgoztunk. Aztán a Nemzetibe mentünk és - dolgoztunk Németh Antal dr. igazgató úr vezetése mellett. Így jutottunk idáig, hogy az igen tisztelt Publikum itt ül a nézőtéren és - Kérem alássan... Ha a darab nem tetszik, ne csak engem méltóztassanak szidni, hanem Budayt is... Nem a kis Budayt, a Dinit, hanem a nagyot.”
Kapcs. 248. sorszám bejegyzéshez Kiegészítés Buday Dénes – Babay József: Csodatükör - részletek A rádiófelvétel bemutatója: 1962. március 10. Km.: Lehoczky Éva, Palócz László, valamint az MRT szimfonikus zenekara Vezényel: Bánfalvy Miklós a) Nyitány b) Katalin dala (Lehoczky Éva) c) Kettős: „csárdás” (Lehoczky Éva, Palócz László) d) István dala: „Márvány medre” (Palócz László) e) Katalin és István kettőse ((Lehoczky Éva, Palócz László) f) Balettzene g) Katalin és István kettőse: „Tenéked adom a lelkem” (Lehoczky Éva, Palócz László) [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/babay-jozsef-csodatukor-609065; Buday Dénes (1890. okt. 8.– 1963. okt. 19.): Csodatükör - kísérőzene [/url] Babay József darabjának 1937-es Nemzeti Színház-beli bemutatójához. Ismertető füzet. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Korabeli hirdetésekkel. A Globus mélynyomása, Budapest. SZERZŐ: Babay József FOTÓZTA: Vajda M. Pál Nemzeti Színház (Budapest) Tűzött kötés , 44 oldal Nyelv: Magyar Méret: 16 cm x 12 cm ELŐSZÓ „Buday Dénes barátomnak, a Csodatűkőr zeneszerzőjének van egy szénfeketeszemű, gyönyörű kisfia, a Dini. Dini ötéves múlt, most az ősszel lesz első elemista, rendkívül élénk fantáziájú gyermek, akinek kis képe szinte kivirágzik, ha mesét hall. Ő volt az én próbapublikumom... Amikor ugyanis, - ahogy mondani szokták, - megérett bennem a thema és megírtam a darab vázlatát, a sűrü sorok fölé odaillesztettem a címet: Csodatükör, mesejáték 3 felvonásban. Ha már egyszer mesejáték, bizony igazi meséjének is kell lennie. Egy alkalommal Badayéknál hozzám simult a kis Dini: - Te Babaykám, (nagyon benső s „felnőtt" barátságban élünk), légy oly jó, mesélj nekem! - Kérlek szépen Budaykám, - válaszoltam s elmeséltem a Csodatükör tartalmát.. Úgy, ahogy azt gyermeknek a gyermek nyelvén mesélni kell. Rendkívül figyelemmel hallgatta. Napokig beszélt a tükör fehér és fekete királyáról. Egyszer csak azt mondja az apja: - Te Jóska. Mi a csoda az a csodatükör? A fiam szakadatlan arra kér, hogy vegyek neki egyet. - Micsoda? Egy zenés magyar mesejáték címe. - Ki csinálta a zenéjét? - Te fogod csinálni, ha kedved van hozzá - válaszoltam. Elmondottam a mesét. Nem szerénytelenség: nagyon tetszett. Két hét múlva már a Balaton mellett voltunk és dolgoztunk. Aztán a Nemzetibe mentünk és - dolgoztunk Németh Antal dr. igazgató úr vezetése mellett. Így jutottunk idáig, hogy az igen tisztelt Publikum itt ül a nézőtéren és - Kérem alássan... Ha a darab nem tetszik, ne csak engem méltóztassanak szidni, hanem Budayt is... Nem a kis Budayt, a Dinit, hanem a nagyot.”
1977 Búbánat 2017-03-13 16:31:15 [Válasz erre: 244 Búbánat 2008-04-28 00:52:57]
Bródy Tamás – Gombos László: Nílusparti randevú A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. február 3. Kossuth rádió, 20.35 – 22.00 Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Tánczenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara (karigazgató: Virány László) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Vera – Petress Zsuzsa Mr. Salama – Udvardy Tibor (Benkő Gyula: próza) Mrs Salama – Mezei Mária Kende – Gálcsiki János Kovács – Pagonyi János Darvas – Horváth Jenő Feri bácsi – Homm Pál Mr. Husszein - Radnay György (Próza: Basilides Zoltán) A rádiófelvételről nyilatkozik a zeneszerző a bemutató előtt az RTV Újságnak: „A szombaton bemutatásra kerülő Nílusparti randevú c. rádióoperettről a zeneszerzővel – Bródy Tamással – beszélgettünk. - Szerzőtársam, Gombos László már több jó szövegkönyvet írt a Rádió számára, úgy érzem ez a mostani, a „Nílusparti randevú” is méltán számíthat sikerre – mondja bevezetésként. – A történet – mint í címéből sejteni lehet – részben a Közel-Keleten, részben pedig Budapesten játszódik. Érdekessége, hogy alapötlete – gazdag közel-keleti üzletember és pesti dolgozó lány szerelme és házassága – nem írói fantázia eredménye, hanem igaz történet. De azt hiszem elég, ha a bemutató előtt csak ennyit árulok el. - Igen, de a zenéről talán többet tudhatunk meg, anélkül, hogy ezzel elébevágnánk a bemutatónak… - Zenéjének megkomponálására szívesen vállalkoztam, mert sokrétű, izgalmas feladatot jelentett. Az a célkitűzés lebegett előttem, hogy mai, korszerű operettet írjak, tehát nem zenés vígjátékot, nem musical comedy-t, sőt nem is daljátékot a szó hagyományos értelmében. Bármennyire is kínálkozott a lehetőség, nem igyekeztem a történet ürügyén vélt vagy valódi keleti zenét írni, csak ott közeledtem ehhez a hangvételhez, ahol azt a jelenetek helye, hangulata feltétlenül indokolta. Óvakodtam a keresett exotikumtól, mert ez heterogén zenei anyagot eredményezett volna. Szépenhangzó, fülbemászó operettzenét igyekeztem írni, és az operett hagyományos felépítésének, szabályainak tiszteletbentartása mellett a műfaj korszerű megoldásaira törekedtem. - Megítélése szerint hogy sikerült a felvétel? - Zeneszerzői- s egyben karmesteri – elképzeléseim – Ruitner Sándor zenei és Rácz György prózai rendezők teljes művészi megértésével találkozott. Hálával és szeretettel gondolok a két énekes főszereplőre, Petress Zsuzsára és Udvardy Tiborra, akik kitűnő művészettel és példátlan lelkesedéssel vették ki részüket a produkcióból.” / Zs. P. /
Bródy Tamás – Gombos László: Nílusparti randevú A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. február 3. Kossuth rádió, 20.35 – 22.00 Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Tánczenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara (karigazgató: Virány László) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Vera – Petress Zsuzsa Mr. Salama – Udvardy Tibor (Benkő Gyula: próza) Mrs Salama – Mezei Mária Kende – Gálcsiki János Kovács – Pagonyi János Darvas – Horváth Jenő Feri bácsi – Homm Pál Mr. Husszein - Radnay György (Próza: Basilides Zoltán) A rádiófelvételről nyilatkozik a zeneszerző a bemutató előtt az RTV Újságnak: „A szombaton bemutatásra kerülő Nílusparti randevú c. rádióoperettről a zeneszerzővel – Bródy Tamással – beszélgettünk. - Szerzőtársam, Gombos László már több jó szövegkönyvet írt a Rádió számára, úgy érzem ez a mostani, a „Nílusparti randevú” is méltán számíthat sikerre – mondja bevezetésként. – A történet – mint í címéből sejteni lehet – részben a Közel-Keleten, részben pedig Budapesten játszódik. Érdekessége, hogy alapötlete – gazdag közel-keleti üzletember és pesti dolgozó lány szerelme és házassága – nem írói fantázia eredménye, hanem igaz történet. De azt hiszem elég, ha a bemutató előtt csak ennyit árulok el. - Igen, de a zenéről talán többet tudhatunk meg, anélkül, hogy ezzel elébevágnánk a bemutatónak… - Zenéjének megkomponálására szívesen vállalkoztam, mert sokrétű, izgalmas feladatot jelentett. Az a célkitűzés lebegett előttem, hogy mai, korszerű operettet írjak, tehát nem zenés vígjátékot, nem musical comedy-t, sőt nem is daljátékot a szó hagyományos értelmében. Bármennyire is kínálkozott a lehetőség, nem igyekeztem a történet ürügyén vélt vagy valódi keleti zenét írni, csak ott közeledtem ehhez a hangvételhez, ahol azt a jelenetek helye, hangulata feltétlenül indokolta. Óvakodtam a keresett exotikumtól, mert ez heterogén zenei anyagot eredményezett volna. Szépenhangzó, fülbemászó operettzenét igyekeztem írni, és az operett hagyományos felépítésének, szabályainak tiszteletbentartása mellett a műfaj korszerű megoldásaira törekedtem. - Megítélése szerint hogy sikerült a felvétel? - Zeneszerzői- s egyben karmesteri – elképzeléseim – Ruitner Sándor zenei és Rácz György prózai rendezők teljes művészi megértésével találkozott. Hálával és szeretettel gondolok a két énekes főszereplőre, Petress Zsuzsára és Udvardy Tiborra, akik kitűnő művészettel és példátlan lelkesedéssel vették ki részüket a produkcióból.” / Zs. P. /
1976 Búbánat 2017-03-13 16:28:12 [Válasz erre: 238 Búbánat 2008-04-28 00:50:12]
Kapcs. 238. sorszámhoz Szirmai Albert – Kristóf Károly: Tabáni legenda - részletek A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Km.: Petress Zsuzsa, Szilvássy Margit, Fekete Pál, Palócz László, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Kamarazenekara Vezényel: Bródy Tamás a.) Gitár Panni belépője (Szilvássy Margit b.) Panni és Balázs szerelmi kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László) c.) Dal a serről (Fekete Pál) d.) Minka és Flórián kettőse (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert) e.) Minka belépője (Petress Zsuzsa) f.) Kuplé (Fekete Pál) g.) Panni és Balázs kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László)
Kapcs. 238. sorszámhoz Szirmai Albert – Kristóf Károly: Tabáni legenda - részletek A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Km.: Petress Zsuzsa, Szilvássy Margit, Fekete Pál, Palócz László, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Kamarazenekara Vezényel: Bródy Tamás a.) Gitár Panni belépője (Szilvássy Margit b.) Panni és Balázs szerelmi kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László) c.) Dal a serről (Fekete Pál) d.) Minka és Flórián kettőse (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert) e.) Minka belépője (Petress Zsuzsa) f.) Kuplé (Fekete Pál) g.) Panni és Balázs kettőse (Szilvássy Margit, Palócz László)
1975 Andante Spianato 2017-03-13 02:30:23 [Válasz erre: 1972 Búbánat 2017-03-12 13:59:26]
Így, ahogy mondod. Csodálatos talentum....ember! Könnyes a szemem.
Így, ahogy mondod. Csodálatos talentum....ember! Könnyes a szemem.
1974 Búbánat 2017-03-12 14:11:14 [Válasz erre: 1972 Búbánat 2017-03-12 13:59:26]
"kilencedik évtizedének elején"
"kilencedik évtizedének elején"
