1180 Búbánat 2015-06-08 21:25:19 [Válasz erre: 1168 Búbánat 2015-06-08 10:43:59]
[url] https://www.kozterkep.hu/~/24184/Keler_Bela_emlektablaja_Bartfa_2012.html; Kéler Béla emléktáblája Bártfán [/url]
[url] https://www.kozterkep.hu/~/24184/Keler_Bela_emlektablaja_Bartfa_2012.html; Kéler Béla emléktáblája Bártfán [/url]
1179 Búbánat 2015-06-08 21:24:36 [Válasz erre: 1174 smaragd 2015-06-08 20:39:36]
Most utánanéztem: a youtube-on jó pár darabjának (főleg nyitányok, szalonzenék) felvétele megtalálható, ha lesz rá időm, sorra meghallgatom azokat.
Most utánanéztem: a youtube-on jó pár darabjának (főleg nyitányok, szalonzenék) felvétele megtalálható, ha lesz rá időm, sorra meghallgatom azokat.
1178 Búbánat 2015-06-08 21:23:37 [Válasz erre: 1172 Búbánat 2015-06-08 20:23:24]
Mindenesetre, örülök, hogy Nagy Ibolya most felhívta a figyelmünket erre a darabjára, és egyáltalán, magára a komponistára.
Mindenesetre, örülök, hogy Nagy Ibolya most felhívta a figyelmünket erre a darabjára, és egyáltalán, magára a komponistára.
1177 smaragd 2015-06-08 21:15:03
Remélem, hogy sok kellemes zenei meglepetést, operettslágereket tartogat még ezen a héten a "Túl az Óperencián" c. rádióműsor :-)
Remélem, hogy sok kellemes zenei meglepetést, operettslágereket tartogat még ezen a héten a "Túl az Óperencián" c. rádióműsor :-)
1176 smaragd 2015-06-08 21:10:19 [Válasz erre: 1172 Búbánat 2015-06-08 20:23:24]
A zenéből áradó személyes lelkület, a zeneszerzők "saját hangja" azért támpontot ad, ezek nem egyeztek. Tény, hogy mindketten Bécsben tanultak zenét,most újraolvastam a neten az életrajzokat.Ezt ezen a zenedarabon is hallani lehetett. Mindketten felvidéki családban születtek, néhány évtizednyi eltéréssel, innen a magyar hangzásvilág,vannak meghatározó, láthatatlan elemek. Ha Nagy Ibolya ma nem bakizott volna, talán minderre nem is figyeltünk volna fel. A ma hallott nyitány erősen eltér Kemény Egon rádióopererettjei, operettjei, nyitányáinak zenei stílusától,nem is hasonlítható össze. Talán egyes szimfónikus könnyűzenei műveit idézték emlékezetünkbe, ill. fordítva, miután Kéler Béla korábban írta ezt a művét. Remélem nem bántottam meg ezekkel a megjegyzéseimmel a két nagyszerű zeneszerző emlékét.
A zenéből áradó személyes lelkület, a zeneszerzők "saját hangja" azért támpontot ad, ezek nem egyeztek. Tény, hogy mindketten Bécsben tanultak zenét,most újraolvastam a neten az életrajzokat.Ezt ezen a zenedarabon is hallani lehetett. Mindketten felvidéki családban születtek, néhány évtizednyi eltéréssel, innen a magyar hangzásvilág,vannak meghatározó, láthatatlan elemek. Ha Nagy Ibolya ma nem bakizott volna, talán minderre nem is figyeltünk volna fel. A ma hallott nyitány erősen eltér Kemény Egon rádióopererettjei, operettjei, nyitányáinak zenei stílusától,nem is hasonlítható össze. Talán egyes szimfónikus könnyűzenei műveit idézték emlékezetünkbe, ill. fordítva, miután Kéler Béla korábban írta ezt a művét. Remélem nem bántottam meg ezekkel a megjegyzéseimmel a két nagyszerű zeneszerző emlékét.
1175 Búbánat 2015-06-08 21:05:36 [Válasz erre: 1174 smaragd 2015-06-08 20:39:36]
Ferencsik nem is ugrott be azonnal...
Ferencsik nem is ugrott be azonnal...
1174 smaragd 2015-06-08 20:39:36 [Válasz erre: 1172 Búbánat 2015-06-08 20:23:24]
Szép darab volt ez a zene. Tudomásom szerint Kemény Egon művet nem vezényelt Ferencsik, nekem ott lett egy kicsit feltűnő a dolog. Mindenesetre érdekes. Azt hittem, te ismerted Kéler Bélát. Adás előtt megjelent a mai műsor, ott láttam a nevét, műsorváltozásra gyanakodtam.
Szép darab volt ez a zene. Tudomásom szerint Kemény Egon művet nem vezényelt Ferencsik, nekem ott lett egy kicsit feltűnő a dolog. Mindenesetre érdekes. Azt hittem, te ismerted Kéler Bélát. Adás előtt megjelent a mai műsor, ott láttam a nevét, műsorváltozásra gyanakodtam.
1172 Búbánat 2015-06-08 20:23:24 [Válasz erre: 1169 smaragd 2015-06-08 12:39:21]
Ha a Dankó Rádió Facebook oldalán nem lett volna a darab címe mellé odaírva Kéler Béla komponista neve, akkor bizony én "elhittem volna", hogy Kemény Egon-nyitányt hallok. De voltam olyan óvatos, hogy rákerestem a Google-on a XIX. században alkotott szerzőre; a linkről letölthető életrajzból egy mára csaknem elfeledett, széles műveltségű ember, zeneköltő portréja rajzolódik ki. Zenéjével most ismerkedtem meg, ezért hála illeti Nagy Ibolyát, hogy beszerkesztette a nyitányát az operettműsorába. (Kár volt a vélhető nyelvbotlásáért...)
Ha a Dankó Rádió Facebook oldalán nem lett volna a darab címe mellé odaírva Kéler Béla komponista neve, akkor bizony én "elhittem volna", hogy Kemény Egon-nyitányt hallok. De voltam olyan óvatos, hogy rákerestem a Google-on a XIX. században alkotott szerzőre; a linkről letölthető életrajzból egy mára csaknem elfeledett, széles műveltségű ember, zeneköltő portréja rajzolódik ki. Zenéjével most ismerkedtem meg, ezért hála illeti Nagy Ibolyát, hogy beszerkesztette a nyitányát az operettműsorába. (Kár volt a vélhető nyelvbotlásáért...)
1171 Búbánat 2015-06-08 20:09:07 [Válasz erre: 1170 smaragd 2015-06-08 12:53:31]
És sikerült ezt javítania? Nem hallgattam meg az ismétlést.
És sikerült ezt javítania? Nem hallgattam meg az ismétlést.
1170 smaragd 2015-06-08 12:53:31 [Válasz erre: 1168 Búbánat 2015-06-08 10:43:59]
Talán sikerül a délutáni ismétlésig helyesbíteni, és Kéler Béla nevét bemondani.
Talán sikerül a délutáni ismétlésig helyesbíteni, és Kéler Béla nevét bemondani.
1169 smaragd 2015-06-08 12:39:21 [Válasz erre: 1168 Búbánat 2015-06-08 10:43:59]
Kemény Egonról nem lehet eleget szólni és eleget olvasni, olyan nagy a lemaradás művei megszólaltatása és művészetének ismertetése terén. Kiemelem Nagy Ibolya szerkesztői munkáját, amellyel ez az űr pótlódik, és a számtalan szebbnél szebb Kemény-mű rádiófelvételei gyakran hallhatók a "Túl az Óperencián" műsorában. Ezzel a bakival Nagy Ibolya ha nem is hetet, de kettőt ütött egy csapásra :-), talán nem vagyok egyedül, aki eddig nem ismerte Kéler Béla nagyszerű zenéjét, és méltó minőségű honlapját, amit voltál olyan jó nyilvánosságra hozni, és linkként elolvashattam. Szinetár Miklós úr is érdekesen emlékezett, tartalmas hét előtt állunk. A mai műsorban már említette az operett egyik műfaji jellegzetességét, miszerint mindig az adott korhoz tud idomulni egy darab. Szerencsénkre a Magyar Rádió felvételein, a mai műsorban is, hallhatjuk az eredeti operettek részleteinek nagyszerű előadását, így emlékezhetünk arra is, mit nem hallunk esetleg egy mai rendezésben.
Kemény Egonról nem lehet eleget szólni és eleget olvasni, olyan nagy a lemaradás művei megszólaltatása és művészetének ismertetése terén. Kiemelem Nagy Ibolya szerkesztői munkáját, amellyel ez az űr pótlódik, és a számtalan szebbnél szebb Kemény-mű rádiófelvételei gyakran hallhatók a "Túl az Óperencián" műsorában. Ezzel a bakival Nagy Ibolya ha nem is hetet, de kettőt ütött egy csapásra :-), talán nem vagyok egyedül, aki eddig nem ismerte Kéler Béla nagyszerű zenéjét, és méltó minőségű honlapját, amit voltál olyan jó nyilvánosságra hozni, és linkként elolvashattam. Szinetár Miklós úr is érdekesen emlékezett, tartalmas hét előtt állunk. A mai műsorban már említette az operett egyik műfaji jellegzetességét, miszerint mindig az adott korhoz tud idomulni egy darab. Szerencsénkre a Magyar Rádió felvételein, a mai műsorban is, hallhatjuk az eredeti operettek részleteinek nagyszerű előadását, így emlékezhetünk arra is, mit nem hallunk esetleg egy mai rendezésben.
1168 Búbánat 2015-06-08 10:43:59
A mai operettműsor zenei bejátszásai között volt A denevér első fináléja (Lehel György – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara – 1963. stúdiófelvételről), a János vitéz második fináléja (Polgár Tibor – Lehoczky Éva, Sárdy János, Szakács Sándor, Palló Imre, a Földényi Kórus, az MR Szimfonikus Zenekara – 1959.) De volt egy operarészlet is: Gounod operájából Faust kavatínáját Gulyás Dénes énekelte – magyarul (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Oberfrank Géza vezényli.) Az utolsó zeneszámként [url] http://belakeler.eu/?id=2&lg=hu; Kéler Béla (1820-1882) [/url] Magyar vígjáték című nyitánya hangzott el (Ungarische Lustspiel Ouverture op.108.) a Ferencsik János vezényelte ÁHZ stúdiófelvételéről. A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, aki ezen a héten Szinetár Miklóssal beszélget a Nagymező utcai stúdióban, ezen darab bekonferálásakor – számomra érthetetlen módon - szerzőként Kemény Egon zeneszerzőt nevezte meg. (A rádió Facebook oldalán – helyesen - Kéler Béla neve van feltüntetve.) A délelőtti adás ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és internetes oldalán.
A mai operettműsor zenei bejátszásai között volt A denevér első fináléja (Lehel György – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara – 1963. stúdiófelvételről), a János vitéz második fináléja (Polgár Tibor – Lehoczky Éva, Sárdy János, Szakács Sándor, Palló Imre, a Földényi Kórus, az MR Szimfonikus Zenekara – 1959.) De volt egy operarészlet is: Gounod operájából Faust kavatínáját Gulyás Dénes énekelte – magyarul (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Oberfrank Géza vezényli.) Az utolsó zeneszámként [url] http://belakeler.eu/?id=2&lg=hu; Kéler Béla (1820-1882) [/url] Magyar vígjáték című nyitánya hangzott el (Ungarische Lustspiel Ouverture op.108.) a Ferencsik János vezényelte ÁHZ stúdiófelvételéről. A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, aki ezen a héten Szinetár Miklóssal beszélget a Nagymező utcai stúdióban, ezen darab bekonferálásakor – számomra érthetetlen módon - szerzőként Kemény Egon zeneszerzőt nevezte meg. (A rádió Facebook oldalán – helyesen - Kéler Béla neve van feltüntetve.) A délelőtti adás ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és internetes oldalán.
1167 Búbánat 2015-06-08 08:59:57 [Válasz erre: 1165 Búbánat 2015-06-07 22:33:29]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/06/tul-az-operencian-szinetar-miklossal/; Túl az Óperencián Szinetár Miklóssal [/url]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/06/tul-az-operencian-szinetar-miklossal/; Túl az Óperencián Szinetár Miklóssal [/url]
1165 Búbánat 2015-06-07 22:33:29
Itt jelzem: holnapól egy héten át, minden nap SZINETÁR MIKLÓS lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Kezdési időpontok: 9-10; ismétlés 18-19 óra, és az interneten is online (www.dankoradio.hu)
Itt jelzem: holnapól egy héten át, minden nap SZINETÁR MIKLÓS lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Kezdési időpontok: 9-10; ismétlés 18-19 óra, és az interneten is online (www.dankoradio.hu)
1164 Búbánat 2015-06-07 22:20:40 [Válasz erre: 1162 Ardelao 2015-06-07 15:20:02]
A rádió hatalmas hangarchívuma - tapasztaljuk illetve halljuk nap mint nap itt a Dankó Rádióban is - óriási mennyiségű zenei kincset ölel fel, és van elraktározva hangszalag- és immár digitalizálva, CD formátumban: így megőrizve sok minden egyéb mellett mindmáig az operettirodalom színe-javát is. Legendás énekművészeink, színművészeink, karmestereink, zenekaraink, énekkaraink anno nem ódzkodtak attól, hogy az ún. komoly-könnyű zenés műfaj egyetemes és hazai kultúrértékeit „magyar kiadásban” közelebb hozzák a rajongók otthonába is; nevüket, tudásukat, hangjukat, művészetüket adták hozzá, így nemcsak a zenés színházakból ismerhetjük meg a szűk választékot, de a rádió, televízió, a hanglemezgyár stúdióinak mikrofonjai előtt is bizonyíthatták hogy ebben a zenei világban is „otthon” vannak, és ezáltal is öregbítették/öregbítik nimbuszukat – a hangrögzítésnek hála, még holtuk után is, a közönség máig tartó szeretetétől, tiszteletétől övezve és megbecsülve, egyben elbűvölve minket felvételeikkel. De az operettek/daljátékok/”rádióoperettek”/zenés játékok stúdiófelvételei nem (sem) jöhettek volna létre, ha a felvételeken közreműködő művészek és együttesek mellett nincsenek ott a nagyszerű alkotók sora: gondolok elsősorban a kitűnő komponistákra és librettistákra, akiknek művei felkeltették egykor a gyártók és - mai szóhasználattal élve - a producerek érdeklődését, akik kivívták a darabok bemutatásának jogát, s ezzel megteremtették a lehetőségét maguknak a stúdiófelvételeknek az elkészítéséhez. Emlékszem, a hatvanas-hetvenes évektől kezdve - mióta rendszeresen figyelemmel kísérem és követem az újabb és újabb operettbemutatókat a rádióban -, hétről hétre és hónapról-hónapra vártam, kívántam és kivártam ezeknek az örökbecsű dalműveknek a rádióban történő bemutatását, az újabb és újabb sugárzásukat. És a rádióban bekonferált szereposztás mellett tudatosult bennem az is, mennyi elkötelezett neves dalszövegíró/fordító, dramaturg, zenei rendező, rendező, szerkesztő munkatárs tevékenykedett a művészekkel összedolgozva azért, hogy a lehető legtökéletesebb hangzás-minőségben kerüljenek bemutatásra a Rádió Dalszínháza égisze alatt ezek a ragyogó operettek és jussanak el az éter hullámhosszán minél több rádióhallgatóhoz. Bizony, az aranykor az ötvenes-hatvanas évek voltak, de egészen a nyolcvanas-kilencvenes évekig egymás után vették fel a hangstúdiókban szinte a teljes operettirodalom válogatott remekeit. Manapság, ha bosszankodom egy élő színházi előadásban látott operetten, akkor másnap és a következő napokban hallgatva a Dankó Rádiót, kis szerencsével hozzájutok az ominózus darab egy korábbi rádiófelvételéről bejátszott énekszámokhoz a régi nagy kedvencekkel. És akkor már is feledve van, milyen kellemetlen vagy zavaró élményekkel távoztam előzőleg az adott operettelőadásról. És biztos, ami biztos alapon, most már napi gyakorisággal sorra veszem fel a rádióból az én operettkedvenceimet, a kedvenc énekeseimmel – a részletekből idővel összeáll az egész…
A rádió hatalmas hangarchívuma - tapasztaljuk illetve halljuk nap mint nap itt a Dankó Rádióban is - óriási mennyiségű zenei kincset ölel fel, és van elraktározva hangszalag- és immár digitalizálva, CD formátumban: így megőrizve sok minden egyéb mellett mindmáig az operettirodalom színe-javát is. Legendás énekművészeink, színművészeink, karmestereink, zenekaraink, énekkaraink anno nem ódzkodtak attól, hogy az ún. komoly-könnyű zenés műfaj egyetemes és hazai kultúrértékeit „magyar kiadásban” közelebb hozzák a rajongók otthonába is; nevüket, tudásukat, hangjukat, művészetüket adták hozzá, így nemcsak a zenés színházakból ismerhetjük meg a szűk választékot, de a rádió, televízió, a hanglemezgyár stúdióinak mikrofonjai előtt is bizonyíthatták hogy ebben a zenei világban is „otthon” vannak, és ezáltal is öregbítették/öregbítik nimbuszukat – a hangrögzítésnek hála, még holtuk után is, a közönség máig tartó szeretetétől, tiszteletétől övezve és megbecsülve, egyben elbűvölve minket felvételeikkel. De az operettek/daljátékok/”rádióoperettek”/zenés játékok stúdiófelvételei nem (sem) jöhettek volna létre, ha a felvételeken közreműködő művészek és együttesek mellett nincsenek ott a nagyszerű alkotók sora: gondolok elsősorban a kitűnő komponistákra és librettistákra, akiknek művei felkeltették egykor a gyártók és - mai szóhasználattal élve - a producerek érdeklődését, akik kivívták a darabok bemutatásának jogát, s ezzel megteremtették a lehetőségét maguknak a stúdiófelvételeknek az elkészítéséhez. Emlékszem, a hatvanas-hetvenes évektől kezdve - mióta rendszeresen figyelemmel kísérem és követem az újabb és újabb operettbemutatókat a rádióban -, hétről hétre és hónapról-hónapra vártam, kívántam és kivártam ezeknek az örökbecsű dalműveknek a rádióban történő bemutatását, az újabb és újabb sugárzásukat. És a rádióban bekonferált szereposztás mellett tudatosult bennem az is, mennyi elkötelezett neves dalszövegíró/fordító, dramaturg, zenei rendező, rendező, szerkesztő munkatárs tevékenykedett a művészekkel összedolgozva azért, hogy a lehető legtökéletesebb hangzás-minőségben kerüljenek bemutatásra a Rádió Dalszínháza égisze alatt ezek a ragyogó operettek és jussanak el az éter hullámhosszán minél több rádióhallgatóhoz. Bizony, az aranykor az ötvenes-hatvanas évek voltak, de egészen a nyolcvanas-kilencvenes évekig egymás után vették fel a hangstúdiókban szinte a teljes operettirodalom válogatott remekeit. Manapság, ha bosszankodom egy élő színházi előadásban látott operetten, akkor másnap és a következő napokban hallgatva a Dankó Rádiót, kis szerencsével hozzájutok az ominózus darab egy korábbi rádiófelvételéről bejátszott énekszámokhoz a régi nagy kedvencekkel. És akkor már is feledve van, milyen kellemetlen vagy zavaró élményekkel távoztam előzőleg az adott operettelőadásról. És biztos, ami biztos alapon, most már napi gyakorisággal sorra veszem fel a rádióból az én operettkedvenceimet, a kedvenc énekeseimmel – a részletekből idővel összeáll az egész…
1163 Búbánat 2015-06-07 20:20:17 [Válasz erre: 1157 Búbánat 2015-06-07 13:01:35]
Bocsánat, elírtam, helyesen: "Palcsó Sándor"
Bocsánat, elírtam, helyesen: "Palcsó Sándor"
1162 Ardelao 2015-06-07 15:20:02 [Válasz erre: 1157 Búbánat 2015-06-07 13:01:35]
Micsoda szereplőkkel mentek ezek az operettek! A felejthetetlen Neményi Lili, Ráday, Fekete Pál, hogy csak egy párat említsek. Olyan előadások voltak, hogy a Színházak is megirigyelhették volna. Nem láttuk a darabokat, mégis, egy életre megmaradt emlékezetünkben. Én is ott ültem rendszeresen a rádió mellett gyermekkoromban, nagy élvezettel. Jó, hogy van valaki, aki előveszi és újra bemutatja őket a rádióban.
Micsoda szereplőkkel mentek ezek az operettek! A felejthetetlen Neményi Lili, Ráday, Fekete Pál, hogy csak egy párat említsek. Olyan előadások voltak, hogy a Színházak is megirigyelhették volna. Nem láttuk a darabokat, mégis, egy életre megmaradt emlékezetünkben. Én is ott ültem rendszeresen a rádió mellett gyermekkoromban, nagy élvezettel. Jó, hogy van valaki, aki előveszi és újra bemutatja őket a rádióban.
1161 smaragd 2015-06-07 13:22:18 [Válasz erre: 1159 Búbánat 2015-06-07 13:14:35]
Hát ez az ajánlat, a nap operettajándéka!!! Köszönöm szépen, akkor lehet, hogy nem is veszem nyakamba a várost...:-)
Hát ez az ajánlat, a nap operettajándéka!!! Köszönöm szépen, akkor lehet, hogy nem is veszem nyakamba a várost...:-)
1160 smaragd 2015-06-07 13:19:44 [Válasz erre: 1157 Búbánat 2015-06-07 13:01:35]
Sokszor emlegetett gyermekkorombam milyen gyakran ment a rádióban,"...egy az oka, egy az oka, hogy csak ólomkatona..." Tetszett Horváth Margit művésznő őszinte, közvetlen gondolatsora a szerepről, amiben "én vagyok". Hallottunk már hasonló tapasztalatokat, az övé is érdekes, hozzátett valamit :-)
Sokszor emlegetett gyermekkorombam milyen gyakran ment a rádióban,"...egy az oka, egy az oka, hogy csak ólomkatona..." Tetszett Horváth Margit művésznő őszinte, közvetlen gondolatsora a szerepről, amiben "én vagyok". Hallottunk már hasonló tapasztalatokat, az övé is érdekes, hozzátett valamit :-)
1159 Búbánat 2015-06-07 13:14:35 [Válasz erre: 1158 smaragd 2015-06-07 13:12:52]
De ha én előbb meglátnám valahol, lefoglaltatom számodra...
De ha én előbb meglátnám valahol, lefoglaltatom számodra...
1158 smaragd 2015-06-07 13:12:52 [Válasz erre: 1156 Búbánat 2015-06-07 12:59:16]
Köszönöm szépen, majd nyakamba veszem a várost...!
Köszönöm szépen, majd nyakamba veszem a várost...!
1157 Búbánat 2015-06-07 13:01:35
A Dankó Rádió mai operettműsorában ezúttal két francia szerző „klasszikus” operettjeiből hallhattunk részleteket: a Nebáncsvirág és a Szép Heléna remek magyar rádiófelvételeiről szólaltak meg a varázslatos dalok, kettősök… Florimond Hervé: Nebáncsvirág Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20 Fordította: Zágon István Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Beck László Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Denise de Flavigni – Neményi Lili Celestin, orgonista/Floridor – Ráday Imre Fernand de Champlatreux – Baksay Árpád Chateau Gibeaux, őrnagy – Egri István A fejedelemasszony – Ladomerszky Margit Corinne – Olty Magda Loriot, őrmester- Fekete Pál Kapusnő – Koloss Margit A részeg – Hlatky László Színigazgató – Zách János Színésznő – Darvas Magda Az operettből az alábbi részletek csendültek fel a ma délelőtti adásban: - Denise dala (No.6.) - „Klastromdal” (Neményi Lili, Km. orgona és az énekkar): „Ó, mily szép itt az élet…Klastrom, édes otthonunk, jó nekünk, hogy itt lakunk, ájtatosan és boldogan. /És a szentek otthonában….hogyha itt a földi létben vonz a tiszta égi béke, kísértés erre nem jár, nyugalmat ez a zárda ád. Klastrom, édes otthonunk…” - Denise és Celestine kettőse (No.15.) - A gránátos /„ólomkatona”!dal (Neményi Lili, Ráday Imre, valamint orgonaszóló): „-A gránátos szép ember volt / - és Nürrenbergből jött lovon /- Egy hercegnő meglátta ott /- ki Rómából jött vasúton /- A hercegnő, ki gyenge szíve /- úgy lángra gyúlt egy perc alatt /- A gránátost megnézte szíve /- már ment feléje, sőt szaladt. /- És mit csinál a jó vitéz? Álkatonásra rá se néz, oly meleg arccal, mint a fa. /- Miért mondd ilyet? /- Egy az oka, egy az oka, hogy csak ólomkatona…./- mondhatom, hogy szép vitéz… de furcsa eset, megnevettet ez az éjszaka, ólomkatona, na… /- Jaj, a fejedelemasszony!... - Denise búcsúdala és az I. rész fináléja (No.17.) (Neményi Lili és az énekkar) „- És most egy szót se többet! ----Örökre mégse vállunk, látjuk egymást, bennem él remény! Mert akinek a szíve tiszta, majd ide kerül úgyis vissza. A szívem akkor lesz egészen újra csak boldog, hogyha már örökre visszatér…/- Mert a zárda a szívem otthona, bármi lesz, nem hagyom el soha! /- A hintó előállott!...” - Denise és Fernand kettőse, az operett fináléja (No.18.) (Neményi Lili és Baksay Árpád) „- Tudom, a fejedelemasszony angyali fénynek mondott el. / - És ez igaz, mert ahogy hallom, hangja e képnek megfelel…../- Káprázat játszik én velem! Hisz ezt a hangot ismerem! …/- De ismerős e dallam, de miért van olyan zavarban?.../Ki lehet ez a falon túl? /- De hadnagy úr, hadnagy úr! …/- Félre ezzel a fallal! Nebáncsvirág!!!” - Denise dala (No.13.) - „Nagydob-kuplé” (Neményi Lili „- Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót. A nőcske arcán édes mosoly, a sok zenész mind rákacsint. A nagydobos csak egyre dobol: ő nem kacsintgat, és nem int. A nagydob mindent eltakar, és ő szegény se lát, se hall… /Csak üssed jól, csak üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…/- A banda minden tagja tüzes és ostromolja már a nőt, eltűnnek sorra, vár a tüzes, andalogni mennek ők. A nagydobos, míg tart a szünet, otthagyja húrját, hangszerét, a többit látva, arra siet és ott látja hű nejét. Oly váratlan, hogy arra tart! A nagydob mindent eltakar. Szegény most a nagydobbal, mit kezdjen ilyen asszonnyal?!..../ Csak üssed jól, csak üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…/- Ha él is a férjben gyanú, a nőcske mindet rendbe hoz, az ég, a föld és minden tanú, hogy nem történt itt semmi rossz. A nagydobosnak gyenge szíve a nővel szemben végtelen. És visszatér a régi hite: a hű szerelme végtelen. A nagydob véle elpirul, a nő, a nő hozzásimul…” Jacques Offenbach: Szép Heléna Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52 Fordította: Fischer Sándor Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Horváth Ádám Az operettből ezúttal az alábbi részletek hangzottak fel: - Templomi kórus (MRT Énekkara) - Heléna románca (Házy Erzsébet): „A szép Heléna, így neveznek…/- Óh Vénusz, mondd, Neked örömet ád, ha félrecsúszik az erényes máz…” - Orestes kupléja (Bende Zsolt, Maleczky Oszkár és az MRT énekkara) - Az Adonisz siratók (Házy Erzsébet és az MRT Énekkara) „Ó áldva légy, a vágyban égő nagy Adonisz, Vénusz, égi báj. A régi vágy a szívben élő, ó jaj, kihunyt… Szőke Vénusz segíts, segít mi rajtunk… Gyúljon újra ki a vágy!” - Kockajáték /„Lúdjáték”/ - együttes (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Pacsó Sándor, Palócz László, MRT énekkara): „Tisztelet illet engem csak és nem a hódolat…” - Egy másik rádiófelvételről: Paris ítélete az 1. felvonásból. (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) „Nos, ifjú Paris, jól figyelj… - Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…” Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken (www.dankoradio.hu oldalon).
A Dankó Rádió mai operettműsorában ezúttal két francia szerző „klasszikus” operettjeiből hallhattunk részleteket: a Nebáncsvirág és a Szép Heléna remek magyar rádiófelvételeiről szólaltak meg a varázslatos dalok, kettősök… Florimond Hervé: Nebáncsvirág Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20 Fordította: Zágon István Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Beck László Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Denise de Flavigni – Neményi Lili Celestin, orgonista/Floridor – Ráday Imre Fernand de Champlatreux – Baksay Árpád Chateau Gibeaux, őrnagy – Egri István A fejedelemasszony – Ladomerszky Margit Corinne – Olty Magda Loriot, őrmester- Fekete Pál Kapusnő – Koloss Margit A részeg – Hlatky László Színigazgató – Zách János Színésznő – Darvas Magda Az operettből az alábbi részletek csendültek fel a ma délelőtti adásban: - Denise dala (No.6.) - „Klastromdal” (Neményi Lili, Km. orgona és az énekkar): „Ó, mily szép itt az élet…Klastrom, édes otthonunk, jó nekünk, hogy itt lakunk, ájtatosan és boldogan. /És a szentek otthonában….hogyha itt a földi létben vonz a tiszta égi béke, kísértés erre nem jár, nyugalmat ez a zárda ád. Klastrom, édes otthonunk…” - Denise és Celestine kettőse (No.15.) - A gránátos /„ólomkatona”!dal (Neményi Lili, Ráday Imre, valamint orgonaszóló): „-A gránátos szép ember volt / - és Nürrenbergből jött lovon /- Egy hercegnő meglátta ott /- ki Rómából jött vasúton /- A hercegnő, ki gyenge szíve /- úgy lángra gyúlt egy perc alatt /- A gránátost megnézte szíve /- már ment feléje, sőt szaladt. /- És mit csinál a jó vitéz? Álkatonásra rá se néz, oly meleg arccal, mint a fa. /- Miért mondd ilyet? /- Egy az oka, egy az oka, hogy csak ólomkatona…./- mondhatom, hogy szép vitéz… de furcsa eset, megnevettet ez az éjszaka, ólomkatona, na… /- Jaj, a fejedelemasszony!... - Denise búcsúdala és az I. rész fináléja (No.17.) (Neményi Lili és az énekkar) „- És most egy szót se többet! ----Örökre mégse vállunk, látjuk egymást, bennem él remény! Mert akinek a szíve tiszta, majd ide kerül úgyis vissza. A szívem akkor lesz egészen újra csak boldog, hogyha már örökre visszatér…/- Mert a zárda a szívem otthona, bármi lesz, nem hagyom el soha! /- A hintó előállott!...” - Denise és Fernand kettőse, az operett fináléja (No.18.) (Neményi Lili és Baksay Árpád) „- Tudom, a fejedelemasszony angyali fénynek mondott el. / - És ez igaz, mert ahogy hallom, hangja e képnek megfelel…../- Káprázat játszik én velem! Hisz ezt a hangot ismerem! …/- De ismerős e dallam, de miért van olyan zavarban?.../Ki lehet ez a falon túl? /- De hadnagy úr, hadnagy úr! …/- Félre ezzel a fallal! Nebáncsvirág!!!” - Denise dala (No.13.) - „Nagydob-kuplé” (Neményi Lili „- Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót. A nőcske arcán édes mosoly, a sok zenész mind rákacsint. A nagydobos csak egyre dobol: ő nem kacsintgat, és nem int. A nagydob mindent eltakar, és ő szegény se lát, se hall… /Csak üssed jól, csak üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…/- A banda minden tagja tüzes és ostromolja már a nőt, eltűnnek sorra, vár a tüzes, andalogni mennek ők. A nagydobos, míg tart a szünet, otthagyja húrját, hangszerét, a többit látva, arra siet és ott látja hű nejét. Oly váratlan, hogy arra tart! A nagydob mindent eltakar. Szegény most a nagydobbal, mit kezdjen ilyen asszonnyal?!..../ Csak üssed jól, csak üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…/- Ha él is a férjben gyanú, a nőcske mindet rendbe hoz, az ég, a föld és minden tanú, hogy nem történt itt semmi rossz. A nagydobosnak gyenge szíve a nővel szemben végtelen. És visszatér a régi hite: a hű szerelme végtelen. A nagydob véle elpirul, a nő, a nő hozzásimul…” Jacques Offenbach: Szép Heléna Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52 Fordította: Fischer Sándor Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Horváth Ádám Az operettből ezúttal az alábbi részletek hangzottak fel: - Templomi kórus (MRT Énekkara) - Heléna románca (Házy Erzsébet): „A szép Heléna, így neveznek…/- Óh Vénusz, mondd, Neked örömet ád, ha félrecsúszik az erényes máz…” - Orestes kupléja (Bende Zsolt, Maleczky Oszkár és az MRT énekkara) - Az Adonisz siratók (Házy Erzsébet és az MRT Énekkara) „Ó áldva légy, a vágyban égő nagy Adonisz, Vénusz, égi báj. A régi vágy a szívben élő, ó jaj, kihunyt… Szőke Vénusz segíts, segít mi rajtunk… Gyúljon újra ki a vágy!” - Kockajáték /„Lúdjáték”/ - együttes (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Pacsó Sándor, Palócz László, MRT énekkara): „Tisztelet illet engem csak és nem a hódolat…” - Egy másik rádiófelvételről: Paris ítélete az 1. felvonásból. (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) „Nos, ifjú Paris, jól figyelj… - Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…” Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken (www.dankoradio.hu oldalon).
1156 Búbánat 2015-06-07 12:59:16 [Válasz erre: 1155 smaragd 2015-06-07 07:09:49]
Próbáld megérdeklődni a Nyugati tér aluljárójában lévő antikvár könyvek és lemezek üzletében vagy a VII, ker., Kertész utcában lévő hanglemez-lerakat boltban: elég széles a kínálat. Régebben többször is láttam náluk ezt a lemezt (én is ott vettem meg).
Próbáld megérdeklődni a Nyugati tér aluljárójában lévő antikvár könyvek és lemezek üzletében vagy a VII, ker., Kertész utcában lévő hanglemez-lerakat boltban: elég széles a kínálat. Régebben többször is láttam náluk ezt a lemezt (én is ott vettem meg).
1155 smaragd 2015-06-07 07:09:49 [Válasz erre: 1154 Búbánat 2015-06-06 11:01:41]
Köszönöm, szívesen megvenném :-).
Köszönöm, szívesen megvenném :-).
1154 Búbánat 2015-06-06 11:01:41 [Válasz erre: 1153 smaragd 2015-06-05 19:49:17]
Egyébként a Csárdáskirálynő említett rádiófelvétele nyomán a teljes zenei anyag kijött LP-n is: a Qualiton jelentette meg három lemezen, díszdobozban (LPX 16564-66).
Egyébként a Csárdáskirálynő említett rádiófelvétele nyomán a teljes zenei anyag kijött LP-n is: a Qualiton jelentette meg három lemezen, díszdobozban (LPX 16564-66).
1153 smaragd 2015-06-05 19:49:17 [Válasz erre: 1152 Búbánat 2015-06-05 12:54:50]
Igy hallottam én is délelőtt, a hangszerelés is feltűnően teljes.Köszönöm, hogy írtál róla.
Igy hallottam én is délelőtt, a hangszerelés is feltűnően teljes.Köszönöm, hogy írtál róla.
1152 Búbánat 2015-06-05 12:54:50 [Válasz erre: 1148 smaragd 2015-06-05 11:53:23]
Ez a legteljesebb rádiós stúdiófelvétele a Csárdáskirálynőnek - 1968-ból. És amit nagyra értékelek benne: "hagyományos" zenei anyag, kottahűség és dalszöveg. És persze, a kitűnő előadók, közreműködő művészek a felvételen! Azóta sem készült idehaza ehhez fogható Csárdáskirálynő-felvétel. (A kereskedelmi forgalomban kapható változatok már mind átiratok, átdolgozások, erős húzásokkal vagy oda nem illő, az eredetiségtől távol álló betoldásokkal: CD-n, DVD-n; Operettszínház élő előadásai is messze távolodtak az elődöktől...)
Ez a legteljesebb rádiós stúdiófelvétele a Csárdáskirálynőnek - 1968-ból. És amit nagyra értékelek benne: "hagyományos" zenei anyag, kottahűség és dalszöveg. És persze, a kitűnő előadók, közreműködő művészek a felvételen! Azóta sem készült idehaza ehhez fogható Csárdáskirálynő-felvétel. (A kereskedelmi forgalomban kapható változatok már mind átiratok, átdolgozások, erős húzásokkal vagy oda nem illő, az eredetiségtől távol álló betoldásokkal: CD-n, DVD-n; Operettszínház élő előadásai is messze távolodtak az elődöktől...)
1151 Búbánat 2015-06-05 12:40:24 [Válasz erre: 1150 Búbánat 2015-06-05 12:39:31]
"originál" zenét kaptunk
"originál" zenét kaptunk
1150 Búbánat 2015-06-05 12:39:31 [Válasz erre: 1148 smaragd 2015-06-05 11:53:23]
"Kotta szerint" előadni műveket - igen, lassacskán odajutunk, ha ebben a műfajban valami "eredetiségre" vágyunk, akkor vidékre kell utaznunk: Nyíregyháza, Veszprém, Békéscsaba, Szolnok, Eger, Veszprém, Zalaegerszeg, Székesfehérvár... Régen a televízió rendszeresen sugárzott operettelőadásokat e vidéki városok színházaiból - "originál" zenét és többségében az eredeti magyar dalszövegekkel csendültek fel a különben jól ismert melódiák.
"Kotta szerint" előadni műveket - igen, lassacskán odajutunk, ha ebben a műfajban valami "eredetiségre" vágyunk, akkor vidékre kell utaznunk: Nyíregyháza, Veszprém, Békéscsaba, Szolnok, Eger, Veszprém, Zalaegerszeg, Székesfehérvár... Régen a televízió rendszeresen sugárzott operettelőadásokat e vidéki városok színházaiból - "originál" zenét és többségében az eredeti magyar dalszövegekkel csendültek fel a különben jól ismert melódiák.
1149 Búbánat 2015-06-05 12:31:22 [Válasz erre: 1148 smaragd 2015-06-05 11:53:23]
Bevallom, Horváth Margit színművészt eddig nem ismertem. (Vidéki teátrumokban játszott-játszik.) Ezért is szívesen hallgatom a Nagy Ibolya műsorvezetésével és szerkesztésében készült zenés beszélgetős műsorokat, mert kitágul a nézőköröm és horizontom; a főváros-centrikusság elfeledteti velünk, hogy mennyi kitűnő művész él és dolgozik kis hazánkban, nem csak Budapesten, hanem vidéki teátrumokban is, akikre kevés fény vetül, az országos média fősodrából kiszoruln(t)ak, így sok mindenben hátrányba szorulnak pesti művésztársaikkal szemben. Ezért is szerencsés ötlet, hogy Nagy Ibolya bemutat a hallgatónak olyan színészegyéniségeket is, akik vidéken bontakoztatják ki képességeiket, az ott élőknek adnak sok örömet és nyújtanak számukra tartalmas szórakozást-kikapcsolódást egy-egy színházi estére. Bár nem a fővároshoz kötődnek, mégis több figyelmet érdemelnének tehetségük okán, de legalább a „vidéki színházi szakma” egy-egy képviselője, most éppen Horvát Margit művésznő, lehetőséget kap a Dankó Rádióban, hogy egy héten át magát élőben, "hangos szóval", bemutatkozhasson a rádióműsor hallgatóságának; az éter hullámhosszán is felhívhatja magára, művészetére a figyelmet, és ezáltal – a régión túl – országos ismeretségre is szert tehessen. Már régóta vallom, szükség van arra, hogy a főváros-centrikusságon kissé túllépjünk – ebben is segít Nagy Ibolya operettműsora.
Bevallom, Horváth Margit színművészt eddig nem ismertem. (Vidéki teátrumokban játszott-játszik.) Ezért is szívesen hallgatom a Nagy Ibolya műsorvezetésével és szerkesztésében készült zenés beszélgetős műsorokat, mert kitágul a nézőköröm és horizontom; a főváros-centrikusság elfeledteti velünk, hogy mennyi kitűnő művész él és dolgozik kis hazánkban, nem csak Budapesten, hanem vidéki teátrumokban is, akikre kevés fény vetül, az országos média fősodrából kiszoruln(t)ak, így sok mindenben hátrányba szorulnak pesti művésztársaikkal szemben. Ezért is szerencsés ötlet, hogy Nagy Ibolya bemutat a hallgatónak olyan színészegyéniségeket is, akik vidéken bontakoztatják ki képességeiket, az ott élőknek adnak sok örömet és nyújtanak számukra tartalmas szórakozást-kikapcsolódást egy-egy színházi estére. Bár nem a fővároshoz kötődnek, mégis több figyelmet érdemelnének tehetségük okán, de legalább a „vidéki színházi szakma” egy-egy képviselője, most éppen Horvát Margit művésznő, lehetőséget kap a Dankó Rádióban, hogy egy héten át magát élőben, "hangos szóval", bemutatkozhasson a rádióműsor hallgatóságának; az éter hullámhosszán is felhívhatja magára, művészetére a figyelmet, és ezáltal – a régión túl – országos ismeretségre is szert tehessen. Már régóta vallom, szükség van arra, hogy a főváros-centrikusságon kissé túllépjünk – ebben is segít Nagy Ibolya operettműsora.
1148 smaragd 2015-06-05 11:53:23 [Válasz erre: 1146 Búbánat 2015-06-05 11:32:06]
Nekem a mai műsorban nagyon tetszett Horváth Margit művésznő egyik mondása, amikor arról beszélt, hogyan készült egy szerepre: ..." a néző ott ül, várja a füle..." Ezt érdemes lenne a rendezőknek szem előtt tartani és be is tartani, a kotta szerint előadni a műveket, mert a néző a zenedarabot szeretné hallani. Gondolom, hogy itt ezt nem kell jobban részleteznem. Elsősorban a mai modern rendezésekre gondolok. Örültem a hosszabb részletnek - archív rádiófelvételről - a "Csárdáskirálynő"-ből.
Nekem a mai műsorban nagyon tetszett Horváth Margit művésznő egyik mondása, amikor arról beszélt, hogyan készült egy szerepre: ..." a néző ott ül, várja a füle..." Ezt érdemes lenne a rendezőknek szem előtt tartani és be is tartani, a kotta szerint előadni a műveket, mert a néző a zenedarabot szeretné hallani. Gondolom, hogy itt ezt nem kell jobban részleteznem. Elsősorban a mai modern rendezésekre gondolok. Örültem a hosszabb részletnek - archív rádiófelvételről - a "Csárdáskirálynő"-ből.
1147 Búbánat 2015-06-05 11:34:39 [Válasz erre: 1146 Búbánat 2015-06-05 11:32:06]
Helyesbítek: - Az I. felvonás fináléja; ének és próza (Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Ferencz László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – vezényel: Bródy Tamás)
Helyesbítek: - Az I. felvonás fináléja; ének és próza (Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Ferencz László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – vezényel: Bródy Tamás)
1146 Búbánat 2015-06-05 11:32:06
A magyar (és nemzetközi) operett két klasszikusából hangzottak el részletek a Dankó Rádió délelőtti, szokásos operettműsorában: I. Lehár: A víg özvegy A rádió három, más-más felvételéről hallhattunk egy-egy részletet Oszvald Marika (Grisette-dal); Németh Marika (Bevezetés és Vilja-dal); Házy Erzsébet és Udvardy Tibor (Kettős: „Bamba, bamba gyászvitéz”) énekével. II. Kálmán: Csárdáskirálynő – A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00 (Megjegyzem, a kereskedelmi forgalomban kapható Hungaroton-CD csak az operett keresztmetszetét tartalmazza mintegy 70 percben). A dalszövegeket fordította: Gábor Andor, a prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső. Rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), valamint a Körmendi együttes. Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendezte: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál A Csárdáskirálynő stúdiófelvétele a rádió 6-os stúdiójában készült 1968 januárjában Szereposztás: Vereczky Szilvia, a Csárdáskirálynő – Házy Erzsébet Edwin herceg – Korondy György Cecília – Honthy Hanna Bóni gróf – Rátonyi Róbert Stázi bárónő – Zentay Anna Miska főpincér – Feleki Kamill Leopold Mária főherceg – Csákányi László Kerekes Ferkó – Palócz László Ferdinánd főherceg – Ferencz László - Az I. felvonás fináléja; ének és próza (Házy Erzsébet, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Ferencz László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – vezényel: Bródy Tamás) A Túl az Óperencián című adás végén még Lehár Ferenc Cigányszerelméből a nagy keringő dallamai csendültek fel: a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli. A műsor vendége ezen a héten továbbra is HORVÁTH MARGIT, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésznője, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A magyar (és nemzetközi) operett két klasszikusából hangzottak el részletek a Dankó Rádió délelőtti, szokásos operettműsorában: I. Lehár: A víg özvegy A rádió három, más-más felvételéről hallhattunk egy-egy részletet Oszvald Marika (Grisette-dal); Németh Marika (Bevezetés és Vilja-dal); Házy Erzsébet és Udvardy Tibor (Kettős: „Bamba, bamba gyászvitéz”) énekével. II. Kálmán: Csárdáskirálynő – A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00 (Megjegyzem, a kereskedelmi forgalomban kapható Hungaroton-CD csak az operett keresztmetszetét tartalmazza mintegy 70 percben). A dalszövegeket fordította: Gábor Andor, a prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső. Rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), valamint a Körmendi együttes. Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendezte: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál A Csárdáskirálynő stúdiófelvétele a rádió 6-os stúdiójában készült 1968 januárjában Szereposztás: Vereczky Szilvia, a Csárdáskirálynő – Házy Erzsébet Edwin herceg – Korondy György Cecília – Honthy Hanna Bóni gróf – Rátonyi Róbert Stázi bárónő – Zentay Anna Miska főpincér – Feleki Kamill Leopold Mária főherceg – Csákányi László Kerekes Ferkó – Palócz László Ferdinánd főherceg – Ferencz László - Az I. felvonás fináléja; ének és próza (Házy Erzsébet, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Ferencz László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – vezényel: Bródy Tamás) A Túl az Óperencián című adás végén még Lehár Ferenc Cigányszerelméből a nagy keringő dallamai csendültek fel: a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli. A műsor vendége ezen a héten továbbra is HORVÁTH MARGIT, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésznője, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1145 Búbánat 2015-06-02 13:42:51
A Dankó Rádióban ma délelőtt sugárzott operettműsorból kiemelem Jacobi és Lehár egy-egy operettjéből hallott részleteket, mégpedig a Magyar Rádió illetve a Magyar Hanglemezgyár immár „klasszikussá” nemesedett felvételeit: I. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György - Sybill levele, Sybill és Petrov szerelmi kettőse, I. felv. (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert): Sybill: Kis Petrovom, remélem, megbocsájtja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát! Tudom, hogy ön Sybillnek, jó barátja, s egy jó barát az mindig megbocsájt. Kövesse példám, szép vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendelé! Ha fáj is kissé, Petrovom, ne féljen, azért a szívem nem szakad belé! Ma érkeztünk, és máris írok, látja, a szállodánk elég finom, És hull a hó, s a hópehely hullása közben magáról elgondolkozom... Szerelmünk, mint virág a hófúvatban elhervadt máris, mielőtt kinyílt... Szorítsa meg kezem, így gondolatban, és kérem, hogy feledje el Sybillt! Petrov: Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, Esküvőre lépünk... Sybill: Hangod hallom, arcod látom, Mégis, mégis álom, csak álom! Petrov: Ez csak álom! Együtt: Én édes szép szerelmesem, jöjj vélem engedelmesen, Szép lesz majd az élet, én szerelmesem! - A II. felvonás fináléja (Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara) „- Fenséged parancsára elhoztam a művésznőt…/- Fenséged, mondja, hogy megbocsát!.../- Egy-két szót szeretnék közölni Önnel… /- Kegyét igen köszönöm, nagyon nagy az örömöm, de a forduló elígérve már…/ - No, lám, mily szép ifjú pár!.../ - Ugyebár, milyen csodaszép ez a bál…/- Csodás, isteni asszony, imádom, imádlak, Sybill!... /- Pardon, egy szóra… mit parancsol Fenség?.../- A tréfa túl megy a határon, tovább nem tűröm semmi áron! Kacérkodása, flörtölése sért! Én szégyellem magam, Önért!.../- Igazán nem értem, mivel sértettem kegyedet?!.. a társaság az életem. /- Búcsúzzék a társaságtól, kérem!…/…- Kis hadnagyom, most itt hagyom, no, látja, kívánom, hogy mulasson jól tovább! Sybillnek most már csak jó barátja. S búcsúzik Öntől most a jó barát. Kövesse példám, és vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendeli…/ - Pardon, hölgyek és urak! Kérem, megbocsássanak, de még én is megyek hazafelé már! Nagyon gyötör a migrén, alig bírom, alig én, megbocsátanak, ugyebár?...” II. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja Az operett több stúdiófelvételéről szólaltak meg részletek: a.) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. február 26. Kossuth adó 20.25 – 22.00 A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Angela Didier– Sándor Judit René – Udvardy Tibor Sir Basil – Melis György Juliette Vermont – Zentay Anna Armand Brissard – Palcsó Sándor - René belépője (Udvardy Tibor és az MRT Énekkara): „Farsang van, íme áll itt a bál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! Ő az úr hát nálunk!… /- Szép igazán, barátaim ….ilyen ünnepi perceket szívem át még nem élt! / Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas, a szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más! / Csak hírét hagyta a pénz helyet az új dinasztiának, utóda címeres fittyet hányt a tisztelt úri háznak. A grófi rang, csak nagy szavak, bár ez töltötte el volna S megmaradt volna némi pénz a derék utókornak! Ó pompás egy méltóság a luxemburgi grófság, de élni véle oly nehéz, ha nem jár hozzá semmi pénz! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári,... „ b.) Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja – Hungaroton felvétel Keresztmetszet, 1964 Vezényel: Breitner Tamás Km.: Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara Zenei rendező: Székely Andor Szereposztás: Angele Didier – Petress Zsuzsa Fleury – Honthy Hanna Juliette Vermont – Zentay Anna René – Baksay Árpád Basil – Feleki Kamill Armand Brissar – Rátonyi Róbert - Juliette és Armand kettőse /Bohém-kettős/, I. felv. (Zentai Anna és Rátonyi Róbert): „- Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk… /- Hol nincs eleség, egy jó feleség oly élelmes…/ - Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk…” - Juliette és Armand kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) „ - Kérem, nézzen reám! /- türelem, türelem…/- Gimbelem, gombolom, légy enyém, angyalom, a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te, jól tudom…/…- Gombolom, gimbelem, a tiéd a szívem, a félelemre nincs okod, hiszen szeretlek/elveszlek, jól tudod!” - Basil belépője, I. felv.: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom. Szívem szeret, örömmel konstatálom. Szívem szeret, mint aki most húszéves. Szívem szeret, szeretni olyan édes. Szívem szeret, úszom ifjúi tűzben. Csak verseket olvasnék, kötve-fűzve. Szívem szeret, szívem szeret, az ember el se hinné, hogy ilyen lehet. Lehet.” A darab szövegkönyvét és a verseket átdolgozta Békeffy István és Kellér Dezső – ez a változat az Operettszínház 1952-es új bemutatójára készült, benne új szereplővel: Honthy Hanna lett Fleury, - Fleury belépője /az eredetiben Kokozov grófnő III. felvonásbeli kupléja/ (Tiboldi Mária valamint a Debreceni Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Kaposi Gergely. „Mennyi ember és micsoda zaj, tolongás, egyáltalán, mi van az utcán!? /- Konfettifelhő száll, mint a vihar… /- Jó hírnév, jó modor a fő…” (Január 28-án, ebből a két operettből szinte ugyanezek a dalok, ugyanezen előadókkal, már szerepeltek a rádió műsorán; nem lehet elégszer ismételni…) A Túl az Óperencián című adás ismétlése ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszain és az interneten is meghallgatható (www.dankoradio.hu oldalon is).
A Dankó Rádióban ma délelőtt sugárzott operettműsorból kiemelem Jacobi és Lehár egy-egy operettjéből hallott részleteket, mégpedig a Magyar Rádió illetve a Magyar Hanglemezgyár immár „klasszikussá” nemesedett felvételeit: I. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György - Sybill levele, Sybill és Petrov szerelmi kettőse, I. felv. (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert): Sybill: Kis Petrovom, remélem, megbocsájtja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát! Tudom, hogy ön Sybillnek, jó barátja, s egy jó barát az mindig megbocsájt. Kövesse példám, szép vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendelé! Ha fáj is kissé, Petrovom, ne féljen, azért a szívem nem szakad belé! Ma érkeztünk, és máris írok, látja, a szállodánk elég finom, És hull a hó, s a hópehely hullása közben magáról elgondolkozom... Szerelmünk, mint virág a hófúvatban elhervadt máris, mielőtt kinyílt... Szorítsa meg kezem, így gondolatban, és kérem, hogy feledje el Sybillt! Petrov: Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, Esküvőre lépünk... Sybill: Hangod hallom, arcod látom, Mégis, mégis álom, csak álom! Petrov: Ez csak álom! Együtt: Én édes szép szerelmesem, jöjj vélem engedelmesen, Szép lesz majd az élet, én szerelmesem! - A II. felvonás fináléja (Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara) „- Fenséged parancsára elhoztam a művésznőt…/- Fenséged, mondja, hogy megbocsát!.../- Egy-két szót szeretnék közölni Önnel… /- Kegyét igen köszönöm, nagyon nagy az örömöm, de a forduló elígérve már…/ - No, lám, mily szép ifjú pár!.../ - Ugyebár, milyen csodaszép ez a bál…/- Csodás, isteni asszony, imádom, imádlak, Sybill!... /- Pardon, egy szóra… mit parancsol Fenség?.../- A tréfa túl megy a határon, tovább nem tűröm semmi áron! Kacérkodása, flörtölése sért! Én szégyellem magam, Önért!.../- Igazán nem értem, mivel sértettem kegyedet?!.. a társaság az életem. /- Búcsúzzék a társaságtól, kérem!…/…- Kis hadnagyom, most itt hagyom, no, látja, kívánom, hogy mulasson jól tovább! Sybillnek most már csak jó barátja. S búcsúzik Öntől most a jó barát. Kövesse példám, és vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendeli…/ - Pardon, hölgyek és urak! Kérem, megbocsássanak, de még én is megyek hazafelé már! Nagyon gyötör a migrén, alig bírom, alig én, megbocsátanak, ugyebár?...” II. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja Az operett több stúdiófelvételéről szólaltak meg részletek: a.) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. február 26. Kossuth adó 20.25 – 22.00 A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Angela Didier– Sándor Judit René – Udvardy Tibor Sir Basil – Melis György Juliette Vermont – Zentay Anna Armand Brissard – Palcsó Sándor - René belépője (Udvardy Tibor és az MRT Énekkara): „Farsang van, íme áll itt a bál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! Ő az úr hát nálunk!… /- Szép igazán, barátaim ….ilyen ünnepi perceket szívem át még nem élt! / Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas, a szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más! / Csak hírét hagyta a pénz helyet az új dinasztiának, utóda címeres fittyet hányt a tisztelt úri háznak. A grófi rang, csak nagy szavak, bár ez töltötte el volna S megmaradt volna némi pénz a derék utókornak! Ó pompás egy méltóság a luxemburgi grófság, de élni véle oly nehéz, ha nem jár hozzá semmi pénz! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári,... „ b.) Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja – Hungaroton felvétel Keresztmetszet, 1964 Vezényel: Breitner Tamás Km.: Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara Zenei rendező: Székely Andor Szereposztás: Angele Didier – Petress Zsuzsa Fleury – Honthy Hanna Juliette Vermont – Zentay Anna René – Baksay Árpád Basil – Feleki Kamill Armand Brissar – Rátonyi Róbert - Juliette és Armand kettőse /Bohém-kettős/, I. felv. (Zentai Anna és Rátonyi Róbert): „- Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk… /- Hol nincs eleség, egy jó feleség oly élelmes…/ - Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk…” - Juliette és Armand kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) „ - Kérem, nézzen reám! /- türelem, türelem…/- Gimbelem, gombolom, légy enyém, angyalom, a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te, jól tudom…/…- Gombolom, gimbelem, a tiéd a szívem, a félelemre nincs okod, hiszen szeretlek/elveszlek, jól tudod!” - Basil belépője, I. felv.: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom. Szívem szeret, örömmel konstatálom. Szívem szeret, mint aki most húszéves. Szívem szeret, szeretni olyan édes. Szívem szeret, úszom ifjúi tűzben. Csak verseket olvasnék, kötve-fűzve. Szívem szeret, szívem szeret, az ember el se hinné, hogy ilyen lehet. Lehet.” A darab szövegkönyvét és a verseket átdolgozta Békeffy István és Kellér Dezső – ez a változat az Operettszínház 1952-es új bemutatójára készült, benne új szereplővel: Honthy Hanna lett Fleury, - Fleury belépője /az eredetiben Kokozov grófnő III. felvonásbeli kupléja/ (Tiboldi Mária valamint a Debreceni Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Kaposi Gergely. „Mennyi ember és micsoda zaj, tolongás, egyáltalán, mi van az utcán!? /- Konfettifelhő száll, mint a vihar… /- Jó hírnév, jó modor a fő…” (Január 28-án, ebből a két operettből szinte ugyanezek a dalok, ugyanezen előadókkal, már szerepeltek a rádió műsorán; nem lehet elégszer ismételni…) A Túl az Óperencián című adás ismétlése ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszain és az interneten is meghallgatható (www.dankoradio.hu oldalon is).
1144 Búbánat 2015-05-29 10:23:06
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában részletek szólaltak meg Huszka Jenő Erzsébet című művéből; arról az új rádiófelvételről, amelyen a zeneszerző összes operettjéből, daljátékából részleteket vettek fel az elmúlt év végén és először a múlt hónapban került adásba. A ma elhangzott részletekben Kalocsai Zsuzsát, Balczó Pétert (Petőfi megzenésített verse: Szeptember végén), Nagy Ibolyát (a szoprán énekesnő egyben a rádió szerkesztő-műsorvezetője), Szendy Szilvit és Kerényi Miklós Mátét hallhattuk énekelni, az MR Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli. A Túl az Óperencián című műsorban Kerekes János Állami áruházának rádiófelvételéről is elhangzottak dalok Feleki Kamill, Petress Zsuzsa, Melis György és Mindszenty Ödön énekével. Ma is Pazeller Frigyes zeneszerző, komponista, karmester a vendég a stúdióban, akivel Nagy Ibolya beszélget nagyapjáról, Pazeller Jakab zeneszerző-karmesterről, a Herkulesfürdői emlék című darab komponistájáról. Ismétlés 18 órától a Dankó Rádió frekvenciáin és az internetes elérhetőségeken.
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában részletek szólaltak meg Huszka Jenő Erzsébet című művéből; arról az új rádiófelvételről, amelyen a zeneszerző összes operettjéből, daljátékából részleteket vettek fel az elmúlt év végén és először a múlt hónapban került adásba. A ma elhangzott részletekben Kalocsai Zsuzsát, Balczó Pétert (Petőfi megzenésített verse: Szeptember végén), Nagy Ibolyát (a szoprán énekesnő egyben a rádió szerkesztő-műsorvezetője), Szendy Szilvit és Kerényi Miklós Mátét hallhattuk énekelni, az MR Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli. A Túl az Óperencián című műsorban Kerekes János Állami áruházának rádiófelvételéről is elhangzottak dalok Feleki Kamill, Petress Zsuzsa, Melis György és Mindszenty Ödön énekével. Ma is Pazeller Frigyes zeneszerző, komponista, karmester a vendég a stúdióban, akivel Nagy Ibolya beszélget nagyapjáról, Pazeller Jakab zeneszerző-karmesterről, a Herkulesfürdői emlék című darab komponistájáról. Ismétlés 18 órától a Dankó Rádió frekvenciáin és az internetes elérhetőségeken.
1143 Búbánat 2015-05-27 16:38:32
A bécsi operett aranykorát (Suppé, Johann Strauss, Millöcker, Zeller) követte az „ezüstkor”: az operett a másodvirágzását élte, és Ziehrer, Heuberger, Berté, Stolz, Eysler, Benatzky, a cseh származású de már Bécsben alkotó Oscar Nedbal mellett a két legismertebb és legkedveltebb operettkomponista – a mi magyarjaink (a kiemelkedő Lehár és Kálmán) mellett - Oscar Straus és Leo Fall voltak e korszak „klasszikus” reprezentánsai. A Dankó Rádió mai operettműsorában most ez utóbbi két szerző egy-egy világsikerű operettjének (a bemutatóik is egész közel voltak egymáshoz) részletei szólaltak meg: Oscar Straus: Legénybúcsú (bemutatója Bécsben volt 1914-ben) A Magyar Rádió rendkívül gazdag zenei hangarchívuma két magyar nyelvű felvételét is őrzi ennek az operettnek. Mindegyikből került bejátszásra részlet a délelőtti adásban: - Stella belépője (Petress Zsuzsa, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás. – 1962-es felvételről) „- Ha bármit kérek, megmarad: kimondom és beteljesül, e téren nincs is sok panasz, egy vágyam van csak itt belül… Nem csábít engem sok kaland vagy utazási láz… Egy ábránd tart fogva igazán, csak hallomásból ismerem, s még bevallani sem merem. /- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne, ám nekem. Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem! /- Mit érdekel a tánc, a flört s az úgynevezett társaság! Nem ád nekem igaz gyönyört az ifjúság! Jobb elfeledni azt a kört, amelyben élek én. Mely pompa és fény mely körbevesz, az mind csak talmi fény! Ott boldog nem bódít, s nem szívből fakad ott a csók, s a jókedv ottan mind hamis, és éretlen a tréfa is! /- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól, hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne ám nekem! Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem!" Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00 Romhányi József összekötőszövegét Bárdy György mondja el. Dalszöveg: Gábor Andor Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: László Endre Szerkesztő: Bitó Pál Szereplők: Andor Éva, László Margit, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, Külkey László, Palcsó Sándor, Simándy József, Sikolya István, Várhelyi Endre ¬- Hans dala, I.. felv. (Simándy József) „Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett. Nincs semmi különösebb gondom, nem csábít semmi élvezet. …. Egy lány …ki magáról minden cicomát levesz! Mi ez a vágy? Mi ez az óhaj? Mi az, mi nékem ízlenék? Egy szenvedély! Egy édes sóhaj! Egy leány ki hozzám illenék!? / - Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled! /- Más szőke fejeket imádtam, vagy szaladtam barnák után. De más az, ami engem bánt ….Gyönyörű nők szívesen vették, ha néki suttogott ajkam, de szívem ezt nem üdítették, a szívemnek egy vágya van! Mi ez a vágy? Mi ez az óhaj? Mi az, mi nékem ízlenék? Egy szenvedély! Egy édes sóhaj! Egy lány ki hozzám illenék!? /- Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!” - A II. felvonás fináléja (Andor Éva, László Margit, Simándy József, Kovács Péter, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar) „- Én, én, én, hogy ki vagyok? Alig tudom…Ó, jaj, jön a báró most…/ - Mondd, Lőrinc mi a baj? Tán miattad van ez a tarka zsivaj? /-- Báró úr, pardon, most már bevallhatom, hogy rosszul végződött az inkognitóm! / - Kinyögted tehát! Való igaz! Nem báró áll itt! De a másik meg az!.../ - Valóban igaz, bár nem kellemes! Báró se vagyok, se úr, se nemes! Kocsis vagyok én! …Az én nevem: Lőrinc és semmi egyéb!... /- Ne búsulj, Lőrinc…./- Van úgy néha, hogy kéjes az álom, olyan szép hogy nem való! Felébredek, és nem találom. És egy másik nem is volna jó!....../- Ez kell, szívem, ez kell! Ezzel csitítlak el. Már tudom, már tudom, ez kellene még, mivel nem akadt utamba még. E lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! Így csók közben mindent de mindent feled! Itt vagy Te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!” Leo Fall: Sztambul rózsája (Bemutatója Bécsben volt, 1916-ban) - Midili és Flórián vidám kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház) „ -Egy a vágyam, egy csak egy…./ - Mondd azt, hogy kis Bocikám, mondd azt, hogy kis Bocikám, a többi szó nem ilyen csuda jó, nem ilyen, de nem ám! Légy hozzám elragadó! Tündéri ennivaló! Csak ennyit mondj: Bocikám, Bocikám, Bocikám! /- Kár minden szó, Bocikám! Nem lesz az jó, Bocikám! /- De hogyha ezt, csakis ezt, csakis ezt akarom, Bocikám! Mondd azt, hogy kis Bocikám! /- Jobb lesz egy csók, Bocikám. Jaj, én is kimondtam e szót, Bocikám, no lám!.../- Én te hozzád hű leszek! Három rossz filmet veszek. Villa-autó, minden jó, mégis lesz vagy négy kiló. / - Csak hogy én ezt nem hiszem. /- De én megesküszöm! Csak mondd, hogy kis Bocikám, mondd azt, hogy kis Bocikám, a többi szó nem ilyen csuda jó, nem ilyen, de nem ám! Légy hozzám elragadó! Tündéri ennivaló! Csak ennyit kérj: Bocikám, Bocikám, Bocikám, Bocikám! / - Kár minden szó, Bocikám! Jobb lesz egy csók, Bocikám! / De hogyha ezt, csakis ezt, csakis ezt akarom, Bocikám! Mondd azt, hogy kis Bocikám! /- Jobb lesz egy csók, Bocikám. Jaj, én is kimondtam e szót, Bocikám, no lám!” Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 - Szövegét Brammer és Grünwald írta Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szereposztás: Kamek pasa – Zách János (pózai szerep) Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi (prózai szerep) Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (prózai szerep) A rádió többször ismételte a felvételt, így a Kossuth Rádióban 1973. május 5., 19.30-kor ; Petőfi, 1982. április 17., 14:35; Kossuth, 1989. március 26. , 20:35 időpontokban is elhangzott ez az operett. (Ahmed dalát a rádióban külön is felvette Réti Józseffel, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Kerekes János) - Ahmed dala (Ilosfalvy Róbert) „Ezt mondják mindenütt a nagyvilágban, örök szép lányok, nagyon sokat szeret. Egy férfi fogva tart tíz nőt, vidáman. Lehet, hogy így volt, lehet, meglehet. Ma már e tények, a múlt regények: egy nő s egy férfi jobb arány! Ma már a férfiak egy nőnek élnek, s így össze nem török én sem, talán. / - Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom, te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét! Felírjuk egy könyvbe, fel ám, de mind! Mindazt mire szívünk szerelmeit. Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl. S reád kívül csak ez kerül: két szív és ezer gyönyör! /- És ha a fátum nagy rendeltetése azt mondja: egy nő vár csupán! Csak azt kívánom, szívem értsed, Vidáman élünk, akár az égben élnek a bájos angyalok. Ilyen nőt várom én, míg el nem érem, örökké rája gondolok! /- Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom, te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét! Felírjuk egy könyvbe, fel ám, de mind! Mindazt mire szívünk szerelmeit. Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl. S reád kívül csak ez kerül: két szív s ezer gyönyör! - Midili és Flórián vidám kettőse, III. felv. (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád) „ - Rám nem nézett még soha férfinép…/- Lányka, lányka, szörnyűség, mert az kellett volna itt, csókra illeszd hát a szád! Hallod édes, hallod, hát! Megtanítlak, meg ’bíz én! /- Kezdjük, szép legény! Szörnyű nagy kíváncsiság! Drága, földim, kezdjük, hát…/ --- Megszólítom könnyedén, s a szemébe nézek én. Annyit mondok, drága kincs, madaracskám, rám tekints! Szomjas számra csókolj, hiszen ennél szebb úgy sincs! Ó, Midili, Midili, Midili, csókold hát a szám, Midili, Midili, Midili, ugye hogy jó, cicám! /- Flórián, a bajszod jaj be szúr! Flórián, Flórián! Flórián, miért csókolsz oly vadul!? Flórián, Flórián! Flórián, a csóktól, jaj mi lesz? Flórián, a szívem ébredez! Flórián, már érzem, érzem, érzem, hogy szeretlek én! /- Jaj de, jaj de jó a csók! /- Érted ám a csíziót! /…Fontos itt a szorgalom. Lesz is arra alkalom. Ám a leckét, nem vitás, én adom csak, senki más! Csókos szemre azt fitogtatom, déli csókkal, esti csókkal várlak, angyalom…/- Jobb aspiránst nem találsz nálam, mondhatom neked. Nálam mindig lesz rá mód, hogy újrakezdheted../- No,de Midili, Midili, Midili, fő az, hogy ne félj! És Midili, Midili, Midili, így te beszélj! /- /- Flórián, a bajszod, jaj be szúr! Flórián, Flórián! Flórián, miért csókolsz oly vadul!? Flórián, Flórián! Flórián, a csóktól, jaj mi lesz? Flórián, a szívem ébredez! Flórián, már mondhatom, csak érzem, érzem, érzem, hogy szeretlek én!” - Jelenet és együttes (No.3.) (Koltay Valéria, László Margit és az MRT Énekkarának Nőikara) „ …A bálteremben áll a bál… De ha nem jő, de ha nem jő! S marad minden úgy, mint rég! Ide nem jő, ide nem jő,s marad minden, minden, minden úgy mint rég!” Ezt a műsort 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
A bécsi operett aranykorát (Suppé, Johann Strauss, Millöcker, Zeller) követte az „ezüstkor”: az operett a másodvirágzását élte, és Ziehrer, Heuberger, Berté, Stolz, Eysler, Benatzky, a cseh származású de már Bécsben alkotó Oscar Nedbal mellett a két legismertebb és legkedveltebb operettkomponista – a mi magyarjaink (a kiemelkedő Lehár és Kálmán) mellett - Oscar Straus és Leo Fall voltak e korszak „klasszikus” reprezentánsai. A Dankó Rádió mai operettműsorában most ez utóbbi két szerző egy-egy világsikerű operettjének (a bemutatóik is egész közel voltak egymáshoz) részletei szólaltak meg: Oscar Straus: Legénybúcsú (bemutatója Bécsben volt 1914-ben) A Magyar Rádió rendkívül gazdag zenei hangarchívuma két magyar nyelvű felvételét is őrzi ennek az operettnek. Mindegyikből került bejátszásra részlet a délelőtti adásban: - Stella belépője (Petress Zsuzsa, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás. – 1962-es felvételről) „- Ha bármit kérek, megmarad: kimondom és beteljesül, e téren nincs is sok panasz, egy vágyam van csak itt belül… Nem csábít engem sok kaland vagy utazási láz… Egy ábránd tart fogva igazán, csak hallomásból ismerem, s még bevallani sem merem. /- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne, ám nekem. Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem! /- Mit érdekel a tánc, a flört s az úgynevezett társaság! Nem ád nekem igaz gyönyört az ifjúság! Jobb elfeledni azt a kört, amelyben élek én. Mely pompa és fény mely körbevesz, az mind csak talmi fény! Ott boldog nem bódít, s nem szívből fakad ott a csók, s a jókedv ottan mind hamis, és éretlen a tréfa is! /- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól, hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne ám nekem! Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem!" Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00 Romhányi József összekötőszövegét Bárdy György mondja el. Dalszöveg: Gábor Andor Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: László Endre Szerkesztő: Bitó Pál Szereplők: Andor Éva, László Margit, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, Külkey László, Palcsó Sándor, Simándy József, Sikolya István, Várhelyi Endre ¬- Hans dala, I.. felv. (Simándy József) „Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett. Nincs semmi különösebb gondom, nem csábít semmi élvezet. …. Egy lány …ki magáról minden cicomát levesz! Mi ez a vágy? Mi ez az óhaj? Mi az, mi nékem ízlenék? Egy szenvedély! Egy édes sóhaj! Egy leány ki hozzám illenék!? / - Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled! /- Más szőke fejeket imádtam, vagy szaladtam barnák után. De más az, ami engem bánt ….Gyönyörű nők szívesen vették, ha néki suttogott ajkam, de szívem ezt nem üdítették, a szívemnek egy vágya van! Mi ez a vágy? Mi ez az óhaj? Mi az, mi nékem ízlenék? Egy szenvedély! Egy édes sóhaj! Egy lány ki hozzám illenék!? /- Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!” - A II. felvonás fináléja (Andor Éva, László Margit, Simándy József, Kovács Péter, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar) „- Én, én, én, hogy ki vagyok? Alig tudom…Ó, jaj, jön a báró most…/ - Mondd, Lőrinc mi a baj? Tán miattad van ez a tarka zsivaj? /-- Báró úr, pardon, most már bevallhatom, hogy rosszul végződött az inkognitóm! / - Kinyögted tehát! Való igaz! Nem báró áll itt! De a másik meg az!.../ - Valóban igaz, bár nem kellemes! Báró se vagyok, se úr, se nemes! Kocsis vagyok én! …Az én nevem: Lőrinc és semmi egyéb!... /- Ne búsulj, Lőrinc…./- Van úgy néha, hogy kéjes az álom, olyan szép hogy nem való! Felébredek, és nem találom. És egy másik nem is volna jó!....../- Ez kell, szívem, ez kell! Ezzel csitítlak el. Már tudom, már tudom, ez kellene még, mivel nem akadt utamba még. E lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! Így csók közben mindent de mindent feled! Itt vagy Te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!” Leo Fall: Sztambul rózsája (Bemutatója Bécsben volt, 1916-ban) - Midili és Flórián vidám kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház) „ -Egy a vágyam, egy csak egy…./ - Mondd azt, hogy kis Bocikám, mondd azt, hogy kis Bocikám, a többi szó nem ilyen csuda jó, nem ilyen, de nem ám! Légy hozzám elragadó! Tündéri ennivaló! Csak ennyit mondj: Bocikám, Bocikám, Bocikám! /- Kár minden szó, Bocikám! Nem lesz az jó, Bocikám! /- De hogyha ezt, csakis ezt, csakis ezt akarom, Bocikám! Mondd azt, hogy kis Bocikám! /- Jobb lesz egy csók, Bocikám. Jaj, én is kimondtam e szót, Bocikám, no lám!.../- Én te hozzád hű leszek! Három rossz filmet veszek. Villa-autó, minden jó, mégis lesz vagy négy kiló. / - Csak hogy én ezt nem hiszem. /- De én megesküszöm! Csak mondd, hogy kis Bocikám, mondd azt, hogy kis Bocikám, a többi szó nem ilyen csuda jó, nem ilyen, de nem ám! Légy hozzám elragadó! Tündéri ennivaló! Csak ennyit kérj: Bocikám, Bocikám, Bocikám, Bocikám! / - Kár minden szó, Bocikám! Jobb lesz egy csók, Bocikám! / De hogyha ezt, csakis ezt, csakis ezt akarom, Bocikám! Mondd azt, hogy kis Bocikám! /- Jobb lesz egy csók, Bocikám. Jaj, én is kimondtam e szót, Bocikám, no lám!” Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 - Szövegét Brammer és Grünwald írta Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szereposztás: Kamek pasa – Zách János (pózai szerep) Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi (prózai szerep) Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (prózai szerep) A rádió többször ismételte a felvételt, így a Kossuth Rádióban 1973. május 5., 19.30-kor ; Petőfi, 1982. április 17., 14:35; Kossuth, 1989. március 26. , 20:35 időpontokban is elhangzott ez az operett. (Ahmed dalát a rádióban külön is felvette Réti Józseffel, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Kerekes János) - Ahmed dala (Ilosfalvy Róbert) „Ezt mondják mindenütt a nagyvilágban, örök szép lányok, nagyon sokat szeret. Egy férfi fogva tart tíz nőt, vidáman. Lehet, hogy így volt, lehet, meglehet. Ma már e tények, a múlt regények: egy nő s egy férfi jobb arány! Ma már a férfiak egy nőnek élnek, s így össze nem török én sem, talán. / - Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom, te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét! Felírjuk egy könyvbe, fel ám, de mind! Mindazt mire szívünk szerelmeit. Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl. S reád kívül csak ez kerül: két szív és ezer gyönyör! /- És ha a fátum nagy rendeltetése azt mondja: egy nő vár csupán! Csak azt kívánom, szívem értsed, Vidáman élünk, akár az égben élnek a bájos angyalok. Ilyen nőt várom én, míg el nem érem, örökké rája gondolok! /- Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom, te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét! Felírjuk egy könyvbe, fel ám, de mind! Mindazt mire szívünk szerelmeit. Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl. S reád kívül csak ez kerül: két szív s ezer gyönyör! - Midili és Flórián vidám kettőse, III. felv. (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád) „ - Rám nem nézett még soha férfinép…/- Lányka, lányka, szörnyűség, mert az kellett volna itt, csókra illeszd hát a szád! Hallod édes, hallod, hát! Megtanítlak, meg ’bíz én! /- Kezdjük, szép legény! Szörnyű nagy kíváncsiság! Drága, földim, kezdjük, hát…/ --- Megszólítom könnyedén, s a szemébe nézek én. Annyit mondok, drága kincs, madaracskám, rám tekints! Szomjas számra csókolj, hiszen ennél szebb úgy sincs! Ó, Midili, Midili, Midili, csókold hát a szám, Midili, Midili, Midili, ugye hogy jó, cicám! /- Flórián, a bajszod jaj be szúr! Flórián, Flórián! Flórián, miért csókolsz oly vadul!? Flórián, Flórián! Flórián, a csóktól, jaj mi lesz? Flórián, a szívem ébredez! Flórián, már érzem, érzem, érzem, hogy szeretlek én! /- Jaj de, jaj de jó a csók! /- Érted ám a csíziót! /…Fontos itt a szorgalom. Lesz is arra alkalom. Ám a leckét, nem vitás, én adom csak, senki más! Csókos szemre azt fitogtatom, déli csókkal, esti csókkal várlak, angyalom…/- Jobb aspiránst nem találsz nálam, mondhatom neked. Nálam mindig lesz rá mód, hogy újrakezdheted../- No,de Midili, Midili, Midili, fő az, hogy ne félj! És Midili, Midili, Midili, így te beszélj! /- /- Flórián, a bajszod, jaj be szúr! Flórián, Flórián! Flórián, miért csókolsz oly vadul!? Flórián, Flórián! Flórián, a csóktól, jaj mi lesz? Flórián, a szívem ébredez! Flórián, már mondhatom, csak érzem, érzem, érzem, hogy szeretlek én!” - Jelenet és együttes (No.3.) (Koltay Valéria, László Margit és az MRT Énekkarának Nőikara) „ …A bálteremben áll a bál… De ha nem jő, de ha nem jő! S marad minden úgy, mint rég! Ide nem jő, ide nem jő,s marad minden, minden, minden úgy mint rég!” Ezt a műsort 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
1142 Búbánat 2015-05-26 19:14:56 [Válasz erre: 1141 Búbánat 2015-05-26 19:01:05]
(Ez a link és az idézett írás a lap 2008. június 10-i számából való. Hét évvel ezelőtti beszélgetést tartalmaz.)
(Ez a link és az idézett írás a lap 2008. június 10-i számából való. Hét évvel ezelőtti beszélgetést tartalmaz.)
1141 Búbánat 2015-05-26 19:01:05 [Válasz erre: 1137 Búbánat 2015-05-25 12:08:56]
Ezen a héten minden nap a Dankó Rádió mikrofonja előtt Pazeller Frigyes zongoraművész-zeneszerző emlékezik nagyapjára; mesél érdekes történeteket Pazeller Jakabról, ugyancsak zongoraművész-zeneszerzőről, egyebek közt a híres „Herkulesfürdői emlék”- keringő komponistájáról. Nem is tudtam, hogy maga Millöcker is felfigyelt az ifjú zenei tehetségre: Baden-baden egy kávéházban – ahol Ziehrer is megfordult – sok hasznos tanáccsal látta el, segítve őt a zenei pályán való előmenetelben. Az alábbi cikkre a [url] http://jozsefvaros.hu/feltolt/jozsefvaros_ujsag_2008-11.pdf; Józsefváros.hu [/url] oldalán találtam rá. "TÖRTÉNELEM" „Máig érvényes dallamok” "Pazeller Jakab, a K.u.K. idők híres katona karmestere 1869-ben született. Kétszáznál több indulót, nyitányt, keringőt komponált, legtöbbjét máig játsszák a magyarországi katonazenekarok. Leánya, Pazeller Mária a Józsefvárosban él, itt született, itt járt iskolába, itt diplomázott, és negyven éven át a kerületben tanított. Nyugdíjazása után napjainkig német nyelvvizsgára készítette fel a hozzá járókat. Járókerettel fogad, hiszen kilencvennégy éves korban elcsúszni, minimum hathetes totyogást jelent. – Kilencvennégy éve vagyok józsefvárosi. Orvos-feleségként tanítottam, öt gyereket neveltünk fel. Mind diplomás! - kezdi élete regényét Pazeller Mária. Dr. Krajcsik József, a férjem, éppen harmincegy éve hagyott itt, azóta élek özvegyen. - Aztán elmondja, hogy a gyerekek között van vegyész, zenekutató-muzsikus, van egy iskolaigazgató Kóspallagon és kántor Zebegényben. Betegségében gépészmérnök fia, József látja el, aki a többi gyerek nevében és helyett veszi körül szeretettel, gondoskodással. Az öt gyerek közül négy a Krajcsik vezetéknévre hallgat, Frigyes, nagyapja iránti tiszteletből felvette a Pazeller nevet, s mint zenetudós és muzsikus a Pazeller életmű összegyűjtésére és rendszerzésére tette fel az életét. – Hogyan telik egy-egy napja? - kérdezem Pazeller Máriát, a híres zeneszerző lányát. Elmondja, hogy újraolvassa gyerekkora nagy könyvélményeit, s naponta újabbakkal ismerkedik a mai irodalom alkotásai közül. Valamelyik rádióadón délelőttönként irodalmi vetélkedőt hallgat, s megsértődik, ha nem õ a nyertes. Mindenről tud, minden érdekli. Még nem felejtette el a combnyaktörés kellemetlenségeit, de naponta megteszi rituális sétáját a József körúton a Kristály cukrászdáig, ahol Wienercaffét iszik csekélyke tejszínhabbal, mint ifjú éveiben Bécsben, vagy Baden-Badenban és később a korabeli József körúton. Többször elsétál a Pál utca 6. számú házhoz, ahol emléktábla jelzi, hogy édesapja, Pazeller Jakab több mint negyven évig ott élt és alkotott. Pazeller Mária az utolsó atomjáig pedagógus; néhány hét múlva újra német nyelvleckéket ad, mert a tanítványai már türelmetlenek. Állítja, hogy negyedik emeleti ablakából négy toronydarura lát, hiszen a Corvin sétány kődobásnyira épül a lakásától, melyben hatvan éve lakik. Meg szeretné érni, hogy ott is kiülhessen egy kávézó teraszára, s esetleg egy Wurlitzerből a Herkulesfürdői emlék hangjait hallhassa. /H.I./”
Ezen a héten minden nap a Dankó Rádió mikrofonja előtt Pazeller Frigyes zongoraművész-zeneszerző emlékezik nagyapjára; mesél érdekes történeteket Pazeller Jakabról, ugyancsak zongoraművész-zeneszerzőről, egyebek közt a híres „Herkulesfürdői emlék”- keringő komponistájáról. Nem is tudtam, hogy maga Millöcker is felfigyelt az ifjú zenei tehetségre: Baden-baden egy kávéházban – ahol Ziehrer is megfordult – sok hasznos tanáccsal látta el, segítve őt a zenei pályán való előmenetelben. Az alábbi cikkre a [url] http://jozsefvaros.hu/feltolt/jozsefvaros_ujsag_2008-11.pdf; Józsefváros.hu [/url] oldalán találtam rá. "TÖRTÉNELEM" „Máig érvényes dallamok” "Pazeller Jakab, a K.u.K. idők híres katona karmestere 1869-ben született. Kétszáznál több indulót, nyitányt, keringőt komponált, legtöbbjét máig játsszák a magyarországi katonazenekarok. Leánya, Pazeller Mária a Józsefvárosban él, itt született, itt járt iskolába, itt diplomázott, és negyven éven át a kerületben tanított. Nyugdíjazása után napjainkig német nyelvvizsgára készítette fel a hozzá járókat. Járókerettel fogad, hiszen kilencvennégy éves korban elcsúszni, minimum hathetes totyogást jelent. – Kilencvennégy éve vagyok józsefvárosi. Orvos-feleségként tanítottam, öt gyereket neveltünk fel. Mind diplomás! - kezdi élete regényét Pazeller Mária. Dr. Krajcsik József, a férjem, éppen harmincegy éve hagyott itt, azóta élek özvegyen. - Aztán elmondja, hogy a gyerekek között van vegyész, zenekutató-muzsikus, van egy iskolaigazgató Kóspallagon és kántor Zebegényben. Betegségében gépészmérnök fia, József látja el, aki a többi gyerek nevében és helyett veszi körül szeretettel, gondoskodással. Az öt gyerek közül négy a Krajcsik vezetéknévre hallgat, Frigyes, nagyapja iránti tiszteletből felvette a Pazeller nevet, s mint zenetudós és muzsikus a Pazeller életmű összegyűjtésére és rendszerzésére tette fel az életét. – Hogyan telik egy-egy napja? - kérdezem Pazeller Máriát, a híres zeneszerző lányát. Elmondja, hogy újraolvassa gyerekkora nagy könyvélményeit, s naponta újabbakkal ismerkedik a mai irodalom alkotásai közül. Valamelyik rádióadón délelőttönként irodalmi vetélkedőt hallgat, s megsértődik, ha nem õ a nyertes. Mindenről tud, minden érdekli. Még nem felejtette el a combnyaktörés kellemetlenségeit, de naponta megteszi rituális sétáját a József körúton a Kristály cukrászdáig, ahol Wienercaffét iszik csekélyke tejszínhabbal, mint ifjú éveiben Bécsben, vagy Baden-Badenban és később a korabeli József körúton. Többször elsétál a Pál utca 6. számú házhoz, ahol emléktábla jelzi, hogy édesapja, Pazeller Jakab több mint negyven évig ott élt és alkotott. Pazeller Mária az utolsó atomjáig pedagógus; néhány hét múlva újra német nyelvleckéket ad, mert a tanítványai már türelmetlenek. Állítja, hogy negyedik emeleti ablakából négy toronydarura lát, hiszen a Corvin sétány kődobásnyira épül a lakásától, melyben hatvan éve lakik. Meg szeretné érni, hogy ott is kiülhessen egy kávézó teraszára, s esetleg egy Wurlitzerből a Herkulesfürdői emlék hangjait hallhassa. /H.I./”
1139 Búbánat 2015-05-26 18:15:51 [Válasz erre: 1138 Búbánat 2015-05-26 17:57:22]
A Dankó Rádió mai operettműsorának második részében Millcöker A koldusdiák című operettjének a részleteit halljuk – négy különböző rádiófelvételről: Karl Millöcker: A koldusdiák A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00 Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György A verseket Blum Tamás fordította Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Békés András Szereposztás: Szymon Rimanowsky – Palcsó Sándor Jan Janiczky – Bende Zsolt Nowalska grófnő – Neményi Lili Laura – Vámos Ágnes Bronislawa – Svéd Nóra Bogumil gróf – Maleczky Oszkár Ollendorf ezredes – Palócz László Őrnagy – Pálffy Endre Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor Ulászló – Verdes Tamás Porkoláb – Göndöcs József Pifke – Almási József Pufka – Gál János Kocsmáros – Balázs István Herold – Harkányi Ödön Erről a teljes rádiófelvételről három részlet csendül fel: - Bevezető jelenet: asszonyok és a porkoláb dala (No.1) (Göndöcs József, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara): „- Elvették tőlünk jegyeseink… csak néhány percre engedje meg…./- Micsoda lárma van itt kint! Legyetek csendbe lelkeim! Aki zajong, aki üvölt, az néhány napot itt benntölt! /- Ó, mélyen tisztelt porkoláb…./- Ne sírjatok, ti ostobák, nincs még egy ilyen porkoláb! Megértem én a hölgyeket, megszánom én a könnyeket, csak sajnos nem segíthetek, mert nem szabad, mert nem lehet. De hogyha szépen kéritek, még megenyhülhetek…/- Ó, mélyen tisztelt porkoláb…./ - Bár arcom roppant szigorú, azért a szívem még sincs jégből. Hadd jöjjenek a lázadók, a tizenegyből meg a négyből! /- Jóságos porkoláb!.../- Szót se halljak itt! /- Jóságos porkoláb!.../ - Csend legyen! A dolgokról, mit hoztatok, csínálok lajstromot! Mi kétesnek tarttatik, hálásan, hálásan elkonfiskáltatik. /- Hálásan, hálásan elkonfiskáltatik../- Gyerünk, mutasd! Mit hoztatok? --- Két üveg bort. Egy kicsit sok. Ennyit nem hagyhatok! Ez tejszínhab! … agyonra fájni fog. Ezt köszönettel elveszem s a lajstromomba felveszem. /- Ezt köszönettel elvesszük s a lajstromomba felvesszük----„ - Palmatica, Laura és Bronislawa hármasa az I. felvonásból (No.5) (Neményi Lili, Vámos Ágnes és Svéd Nóra): „Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! … semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. Hát semmit nem veszünk! Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó! /- A rang, a méltóság az első, a pénz az másodrendű csak! Egy grófi lány ha egyszer felnő, akarja, illek mindent kap. – A mama ezt akar, a mama azt akar - Eszembe jut még reggeli se volt. - Egy úri lánynak nincsen gyomra, és reggelizni sem szokott. Ha így beszélsz, én mától fogva, ebédet adni sem fogok! /- Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! Semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. – Úgy teszünk. Ám semmit nem veszünk! – Nem veszünk. Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!” - Simon és Jan kettőse, I. felv, (No.3) (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara): „…- Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! - / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - Mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető… /- Ez nem kevés komiszkodás, szemfényvesztés, szemforgatás; - irigység és kapzsiság, erőszakoskodás és durvaság. – ezzel van teli a világ! Ezzel van a teli világ!...- /A mosolyodat őrizd meg és nem lesz baj!” A Rádió a nyolcvanas években új felvételt készített A koldusdiákból: László Margit, Kalmár Magda, Sánta Jolán, Molnár András, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, Szüle Tamás és a MR Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás Erről a felvételről egy részlet hangzik fel: - Laura és Simon kettőse, II. felv. No.10. (Kalmár Magda és Molnár András): „Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek? Elfogadjam tiszta szívét, kétszínű, csaló legyek?! /- Bánat nyomja lelkemet, mi történt? Most mit tegyek? / - Könnyebb lenne mindenképp, ha nem lenne ilyen szép! Ha nem lenne ilyen szép. / - Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek?..../- Hadd, kérjek Tőled valamit! /- Én rögtön válaszolok itt. Csak szólj! Csak szólj! /- Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg, hogyha a birtokaim régen tönkrementek, hogyha gazembernek vagyok csak címeres, hogyha a származásom épphogy nem nemes! Hogyha nem illett meg az ősnemesi kard, hogyha az úri élet három napig tart?! Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát? /- Még kérded ezt? Ó, szívem Tiéd! …/ - A szegénység - már megesett – hogy tönkretett szerelmeket! / - Nem. Szívem Tiéd! …/ - Rád hallgatok. Boldog vagyok…./ - Hadd, kérjek Tőled valamit /- Én rögtön válaszolok itt. Csak szólj! Csak szólj! / - És hogyha mind az nem enyém, amit szereztem…--- És hogyha nincs se inasom, se palotám?--- Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát? /- Miért kérded ezt? Ó, régen tudod, Tiéd vagyok! Csak érted élek, csak érted halok! Többre és szebbre nem vágyom én, ha a szíved az enyém! / - A szerelem - már megesett – hogy gazdaggá tett szegényeket…./ - Ó, régen tudod, Tiéd vagyok! Csak érted élek, csak érted halok! Többre és szebbre nem vágyom én, csak a szíved legyen nekem az enyém!” Egy újabb rádiós felvételről csendül fel: - Ollendorf belépője. I. felv. (No.2) (Melis György, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás): „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem! Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! Néhány hadtestet már vezettem a mocsarakon át, újra csatarendbe szedtem néhány vert ármádiát, de a módszer, mely a harcmezőn a győzelemre vitt, mindig csődbe ment, ha kergettem a hölgyek kegyeit! Ó! Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én, álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, Hófehér hattyú vállát csókoltam én! Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem! /- Milyen büszke volt a dáma! Milyen gőgös, milyen vad! Pedig minden ember látta, hogy én jót akartam csak! Hogyha máskor inzultáltak, kardom elégtételt kért, vívtam harminc győztes párbajt…. Most az egyszer nem tudtam, mitévő legyek? Mégse hívhatok ki duellóra ifjú hölgyeket?! /- Ó! Férfiszívem sutba dobva, majdnem könnyeztem én álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, hófehér hattyú vállát csókoltam én! Csattant már a legyező! Azzal vágott képen ő! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem! (Ollendorf belépőjét Palócz Lászlón, Póka Balázson Melis Györgyön kívül énekelte még Radnay György, Miller Lajos és Gáti István is.) Még egy dalt hallhatunk A koldusdiákból, amit az ötvenes évek végén vettek fel a rádió stúdiójában: - Laura dala (Gencsy Sári és a Földényi Kórus, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó) A Túl az Óperencián mai adásának ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és a rádió internetes oldalán is: www.dankoradio.hu.
A Dankó Rádió mai operettműsorának második részében Millcöker A koldusdiák című operettjének a részleteit halljuk – négy különböző rádiófelvételről: Karl Millöcker: A koldusdiák A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00 Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György A verseket Blum Tamás fordította Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Békés András Szereposztás: Szymon Rimanowsky – Palcsó Sándor Jan Janiczky – Bende Zsolt Nowalska grófnő – Neményi Lili Laura – Vámos Ágnes Bronislawa – Svéd Nóra Bogumil gróf – Maleczky Oszkár Ollendorf ezredes – Palócz László Őrnagy – Pálffy Endre Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor Ulászló – Verdes Tamás Porkoláb – Göndöcs József Pifke – Almási József Pufka – Gál János Kocsmáros – Balázs István Herold – Harkányi Ödön Erről a teljes rádiófelvételről három részlet csendül fel: - Bevezető jelenet: asszonyok és a porkoláb dala (No.1) (Göndöcs József, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara): „- Elvették tőlünk jegyeseink… csak néhány percre engedje meg…./- Micsoda lárma van itt kint! Legyetek csendbe lelkeim! Aki zajong, aki üvölt, az néhány napot itt benntölt! /- Ó, mélyen tisztelt porkoláb…./- Ne sírjatok, ti ostobák, nincs még egy ilyen porkoláb! Megértem én a hölgyeket, megszánom én a könnyeket, csak sajnos nem segíthetek, mert nem szabad, mert nem lehet. De hogyha szépen kéritek, még megenyhülhetek…/- Ó, mélyen tisztelt porkoláb…./ - Bár arcom roppant szigorú, azért a szívem még sincs jégből. Hadd jöjjenek a lázadók, a tizenegyből meg a négyből! /- Jóságos porkoláb!.../- Szót se halljak itt! /- Jóságos porkoláb!.../ - Csend legyen! A dolgokról, mit hoztatok, csínálok lajstromot! Mi kétesnek tarttatik, hálásan, hálásan elkonfiskáltatik. /- Hálásan, hálásan elkonfiskáltatik../- Gyerünk, mutasd! Mit hoztatok? --- Két üveg bort. Egy kicsit sok. Ennyit nem hagyhatok! Ez tejszínhab! … agyonra fájni fog. Ezt köszönettel elveszem s a lajstromomba felveszem. /- Ezt köszönettel elvesszük s a lajstromomba felvesszük----„ - Palmatica, Laura és Bronislawa hármasa az I. felvonásból (No.5) (Neményi Lili, Vámos Ágnes és Svéd Nóra): „Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! … semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. Hát semmit nem veszünk! Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó! /- A rang, a méltóság az első, a pénz az másodrendű csak! Egy grófi lány ha egyszer felnő, akarja, illek mindent kap. – A mama ezt akar, a mama azt akar - Eszembe jut még reggeli se volt. - Egy úri lánynak nincsen gyomra, és reggelizni sem szokott. Ha így beszélsz, én mától fogva, ebédet adni sem fogok! /- Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! Semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. – Úgy teszünk. Ám semmit nem veszünk! – Nem veszünk. Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!” - Simon és Jan kettőse, I. felv, (No.3) (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara): „…- Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! - / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - Mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető… /- Ez nem kevés komiszkodás, szemfényvesztés, szemforgatás; - irigység és kapzsiság, erőszakoskodás és durvaság. – ezzel van teli a világ! Ezzel van a teli világ!...- /A mosolyodat őrizd meg és nem lesz baj!” A Rádió a nyolcvanas években új felvételt készített A koldusdiákból: László Margit, Kalmár Magda, Sánta Jolán, Molnár András, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, Szüle Tamás és a MR Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás Erről a felvételről egy részlet hangzik fel: - Laura és Simon kettőse, II. felv. No.10. (Kalmár Magda és Molnár András): „Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek? Elfogadjam tiszta szívét, kétszínű, csaló legyek?! /- Bánat nyomja lelkemet, mi történt? Most mit tegyek? / - Könnyebb lenne mindenképp, ha nem lenne ilyen szép! Ha nem lenne ilyen szép. / - Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek?..../- Hadd, kérjek Tőled valamit! /- Én rögtön válaszolok itt. Csak szólj! Csak szólj! /- Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg, hogyha a birtokaim régen tönkrementek, hogyha gazembernek vagyok csak címeres, hogyha a származásom épphogy nem nemes! Hogyha nem illett meg az ősnemesi kard, hogyha az úri élet három napig tart?! Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát? /- Még kérded ezt? Ó, szívem Tiéd! …/ - A szegénység - már megesett – hogy tönkretett szerelmeket! / - Nem. Szívem Tiéd! …/ - Rád hallgatok. Boldog vagyok…./ - Hadd, kérjek Tőled valamit /- Én rögtön válaszolok itt. Csak szólj! Csak szólj! / - És hogyha mind az nem enyém, amit szereztem…--- És hogyha nincs se inasom, se palotám?--- Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát? /- Miért kérded ezt? Ó, régen tudod, Tiéd vagyok! Csak érted élek, csak érted halok! Többre és szebbre nem vágyom én, ha a szíved az enyém! / - A szerelem - már megesett – hogy gazdaggá tett szegényeket…./ - Ó, régen tudod, Tiéd vagyok! Csak érted élek, csak érted halok! Többre és szebbre nem vágyom én, csak a szíved legyen nekem az enyém!” Egy újabb rádiós felvételről csendül fel: - Ollendorf belépője. I. felv. (No.2) (Melis György, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás): „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem! Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! Néhány hadtestet már vezettem a mocsarakon át, újra csatarendbe szedtem néhány vert ármádiát, de a módszer, mely a harcmezőn a győzelemre vitt, mindig csődbe ment, ha kergettem a hölgyek kegyeit! Ó! Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én, álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, Hófehér hattyú vállát csókoltam én! Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem! /- Milyen büszke volt a dáma! Milyen gőgös, milyen vad! Pedig minden ember látta, hogy én jót akartam csak! Hogyha máskor inzultáltak, kardom elégtételt kért, vívtam harminc győztes párbajt…. Most az egyszer nem tudtam, mitévő legyek? Mégse hívhatok ki duellóra ifjú hölgyeket?! /- Ó! Férfiszívem sutba dobva, majdnem könnyeztem én álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, hófehér hattyú vállát csókoltam én! Csattant már a legyező! Azzal vágott képen ő! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem! (Ollendorf belépőjét Palócz Lászlón, Póka Balázson Melis Györgyön kívül énekelte még Radnay György, Miller Lajos és Gáti István is.) Még egy dalt hallhatunk A koldusdiákból, amit az ötvenes évek végén vettek fel a rádió stúdiójában: - Laura dala (Gencsy Sári és a Földényi Kórus, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó) A Túl az Óperencián mai adásának ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és a rádió internetes oldalán is: www.dankoradio.hu.
1138 Búbánat 2015-05-26 17:57:22
Mindjárt kezdődik a délelőtti operettadás ismétlése a Dankó Rádióban. Huszka és Millöcker egy-egy operettjének a részleteit hallhatjuk megint a Magyar Rádió régi és újabb felvételei közül: Huszka Jenő: Aranyvirág Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957 Km.: Petress Zsuzsa, Lehoczky Éva, Palócz László, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Szekeres-kórus Vezényel: Vincze Ottó - Tarantella (Lehoczky Éva) - Barcarola (Szekeres Kórus) - Cake Walk (Lehoczky Éva és a Szekeres Kórus) - Induló: „Csodavilágból jöttem én, csuhaj!..../- Szállj, nóta szállj!...” (Petress Zsuzsa és a Szekeres Kórus) Még egy részlet szólal meg ebből a Huszka-operettből: Aranyvirág és Beppó kettőse (Kincses Veronika és Miller Lajos, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar)
Mindjárt kezdődik a délelőtti operettadás ismétlése a Dankó Rádióban. Huszka és Millöcker egy-egy operettjének a részleteit hallhatjuk megint a Magyar Rádió régi és újabb felvételei közül: Huszka Jenő: Aranyvirág Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957 Km.: Petress Zsuzsa, Lehoczky Éva, Palócz László, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Szekeres-kórus Vezényel: Vincze Ottó - Tarantella (Lehoczky Éva) - Barcarola (Szekeres Kórus) - Cake Walk (Lehoczky Éva és a Szekeres Kórus) - Induló: „Csodavilágból jöttem én, csuhaj!..../- Szállj, nóta szállj!...” (Petress Zsuzsa és a Szekeres Kórus) Még egy részlet szólal meg ebből a Huszka-operettből: Aranyvirág és Beppó kettőse (Kincses Veronika és Miller Lajos, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar)
1137 Búbánat 2015-05-25 12:08:56
Ezen a héten a Németországban élő Pazeller Frigyes zongoraművész a beszélgetőtársa Nagy Ibolyának, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora szerkesztő-műsorvezetőjének. A műsorban kiemelt figyelmet kap a nagypapa-katonakarmester-zeneszerző [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/24/tul-az-operencian-pazeller-jakabbal-es-pazeller-frigyessel/; Pazeller Jakab munkássága [/url] - híres keringője, a Herkulesfürdői emlék is elhangzott a mai műsorban: a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte. Márkus Alfréd dalai mellett Huszka Jenő Bob hercegéből csendültek fel jól ismert melódiák Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Melis György, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, Dancs Annamari és Clementis Tamás rádiófelvételeiről – egyben emlékezve Fedák Sárira, aki ebben a Huszka-műben aratta élete legelső nagy sikerét. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik Dankó Rádióban, amit az internetes oldalakon is meghallgathatunk.
Ezen a héten a Németországban élő Pazeller Frigyes zongoraművész a beszélgetőtársa Nagy Ibolyának, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora szerkesztő-műsorvezetőjének. A műsorban kiemelt figyelmet kap a nagypapa-katonakarmester-zeneszerző [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/24/tul-az-operencian-pazeller-jakabbal-es-pazeller-frigyessel/; Pazeller Jakab munkássága [/url] - híres keringője, a Herkulesfürdői emlék is elhangzott a mai műsorban: a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte. Márkus Alfréd dalai mellett Huszka Jenő Bob hercegéből csendültek fel jól ismert melódiák Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Melis György, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, Dancs Annamari és Clementis Tamás rádiófelvételeiről – egyben emlékezve Fedák Sárira, aki ebben a Huszka-műben aratta élete legelső nagy sikerét. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik Dankó Rádióban, amit az internetes oldalakon is meghallgathatunk.
1136 smaragd 2015-05-24 13:01:15 [Válasz erre: 1135 Búbánat 2015-05-24 12:45:27]
Korondy György Sajnos átvettem a mai műsorba/facebook becsúszott hibát. "...a többi stimmel." Köszönöm a pontosítást és a részletezést is! A műsor jó volt!
Korondy György Sajnos átvettem a mai műsorba/facebook becsúszott hibát. "...a többi stimmel." Köszönöm a pontosítást és a részletezést is! A műsor jó volt!
1135 Búbánat 2015-05-24 12:45:27 [Válasz erre: 1133 smaragd 2015-05-24 09:45:20]
Ehhez pontosításul még annyit teszek hozzá, hogy a Csárdáskirálynőből bejátszott részletben (Bóni és Feri dala: „A jányok, a jányok, a jányok angyalok..” ) a megnevezett előadók neve közül az egyik tévesen szerepel a rádió adattárában illetve a Dankó Rádió Facebook oldalán közzétett közreműködői felsorolásban: nem Gulyás Dénes a „párja” Korondy Györgynek, hanem Gáti István! Hozzáteszem, ez egy tenor és bariton hangra írt vidám kettős. Az elhangzott részlet egy élő koncertfelvételről való: a Csepeli Munkásotthonban 1979. december 3-án volt egy Kálmán Imre operett-est (Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Korondy György, Gáti István előadásában részleteket hallhattunk a Csárdáskirálynő mellett a Marica grófnőből, A bajadérból, a Tatárjárásból, A cigányprímásból), melyen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara működött közre Breitner Tamás vezényletével, amit a rádió élőben sugárzott. 19.35 órától. A fellépő művészek között ott volt Gulyás Dénes, valóban, de ő csak a Marica grófnő részleteiben énekelt Kukely Júlia oldalán. Érdekesség, hogy Korondy György ezt megelőzően, 1968-ban, a Csárdáskirálynő teljes stúdiófelvételén még a tenor bonviván-szerepet, Edvint énekelte (Házy Erzsébet Szilviája oldalán, ahol Bóni grófot Rátonyi Róbert, Kerekes Ferkót Palócz László formálta meg).
Ehhez pontosításul még annyit teszek hozzá, hogy a Csárdáskirálynőből bejátszott részletben (Bóni és Feri dala: „A jányok, a jányok, a jányok angyalok..” ) a megnevezett előadók neve közül az egyik tévesen szerepel a rádió adattárában illetve a Dankó Rádió Facebook oldalán közzétett közreműködői felsorolásban: nem Gulyás Dénes a „párja” Korondy Györgynek, hanem Gáti István! Hozzáteszem, ez egy tenor és bariton hangra írt vidám kettős. Az elhangzott részlet egy élő koncertfelvételről való: a Csepeli Munkásotthonban 1979. december 3-án volt egy Kálmán Imre operett-est (Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Korondy György, Gáti István előadásában részleteket hallhattunk a Csárdáskirálynő mellett a Marica grófnőből, A bajadérból, a Tatárjárásból, A cigányprímásból), melyen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara működött közre Breitner Tamás vezényletével, amit a rádió élőben sugárzott. 19.35 órától. A fellépő művészek között ott volt Gulyás Dénes, valóban, de ő csak a Marica grófnő részleteiben énekelt Kukely Júlia oldalán. Érdekesség, hogy Korondy György ezt megelőzően, 1968-ban, a Csárdáskirálynő teljes stúdiófelvételén még a tenor bonviván-szerepet, Edvint énekelte (Házy Erzsébet Szilviája oldalán, ahol Bóni grófot Rátonyi Róbert, Kerekes Ferkót Palócz László formálta meg).
1134 Búbánat 2015-05-24 11:11:35 [Válasz erre: 1133 smaragd 2015-05-24 09:45:20]
Ezen a héten minden nap Sass Sylvia volt a Dankó Rádió operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetett. Aki végighallgatta a rádióban Sass „önvallomásait”, az előtt többnyire az eddigi három könyvéből és korábbi interjúiból is már megismert énekművész és a hitvalló ember személyes portréja bontakozott ki, aki azzal, hogy eljött a Nagymező utcai rádió stúdiójába Nagy Ibolyához, a rádióhallgató még jobban megismerhette őt, kihez régen , a színpadtól való visszavonulása előtt, sok-sok emlékezetes operaélmény is fűzte. Megtudhattuk tőle, mivel telnek mindennapjai, hol és hogyan él, milyen tervek foglalkoztatják, hogyan látja napjaink zenei életét; ebben hol a mi helyünk; milyen tapasztalatokat szerez énektanítványai oktatása során, vagy az énekversenyek meghívott zsűrijében helyet foglalva meg a mesterkurzusai alkalmából milyen benyomások érik, hol a helye a magyar zeneoktatásnak a nemzetközi trendek tekintetében. Említette a nyelvtanulás fontosságát is, mert egy operaénekesnek ma már több nyelven meg kell tudnia értetnie magát; nem elegendő, ha csak a szerepét magolja be olaszul, németül, franciául vagy angolul. Kiemelte, hogy nálunk a Zeneakadémián – a melléktárgyak tekintetében - sokkal alaposabb oktatás folyik, mint Rómában, Párizsban vagy Bécsben, ezért – megfelelő tanárok keze alatt – a növendékek ebből profitálhatnak. Sass Sylvia ma is aktívan dolgozik, fellép dalkoncerteken, és ír meg fest is, utazik sokfelé a világban; jelenleg Róma az „otthona”, az ottani Magyar Akadémia tagjaként énekkurzusokat tart, festményeiből kiállításokat rendez, készül negyedik könyve, ami várhatóan az idén megjelenik, operalibrettót írt, melyhez egy spanyol komponista zenét szerzett és az operát (A Díva) várhatón még az idén bemutatják. Elismeréseit, díjait, hazai és külföldi kitüntetéseit nagy becsben őrzi. Betegségét immár legyőzte, ez felszabadulttá teszi, de továbbra is fegyelmezetten, alázatosan, a maga szabta életritmusban éli meg életét. Jövőre ünnepli 65, születésnapját és 45 éve lesz, hogy énekel. Ebből az alkalomból itthon egy nagyszabású ünnepi koncertet szeretne majd adni. Sass Sylviától – búcsúzóul – régi rádiófelvételei közül a Csárdáskirálynőből Sylvia belépőjét, A cigánybáróból Szaffi dalát hallottuk (mindkét részleten az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli – 1974. évi stúdiófelvételről), meg Kodálytól a Nausikaá-dalt (zongorán Dénes Erzsébet kísért), a Parasztbecsületből Santuzza áriája is elhangzott (az MRT Szimfonikus Zenekarát Medveczky Ádám vezényli) és ismét hallhattuk tőle Wolf Péter - Fülöp Kálmán Ave Maria-kompozícióját. Az ismétlést még meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
Ezen a héten minden nap Sass Sylvia volt a Dankó Rádió operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetett. Aki végighallgatta a rádióban Sass „önvallomásait”, az előtt többnyire az eddigi három könyvéből és korábbi interjúiból is már megismert énekművész és a hitvalló ember személyes portréja bontakozott ki, aki azzal, hogy eljött a Nagymező utcai rádió stúdiójába Nagy Ibolyához, a rádióhallgató még jobban megismerhette őt, kihez régen , a színpadtól való visszavonulása előtt, sok-sok emlékezetes operaélmény is fűzte. Megtudhattuk tőle, mivel telnek mindennapjai, hol és hogyan él, milyen tervek foglalkoztatják, hogyan látja napjaink zenei életét; ebben hol a mi helyünk; milyen tapasztalatokat szerez énektanítványai oktatása során, vagy az énekversenyek meghívott zsűrijében helyet foglalva meg a mesterkurzusai alkalmából milyen benyomások érik, hol a helye a magyar zeneoktatásnak a nemzetközi trendek tekintetében. Említette a nyelvtanulás fontosságát is, mert egy operaénekesnek ma már több nyelven meg kell tudnia értetnie magát; nem elegendő, ha csak a szerepét magolja be olaszul, németül, franciául vagy angolul. Kiemelte, hogy nálunk a Zeneakadémián – a melléktárgyak tekintetében - sokkal alaposabb oktatás folyik, mint Rómában, Párizsban vagy Bécsben, ezért – megfelelő tanárok keze alatt – a növendékek ebből profitálhatnak. Sass Sylvia ma is aktívan dolgozik, fellép dalkoncerteken, és ír meg fest is, utazik sokfelé a világban; jelenleg Róma az „otthona”, az ottani Magyar Akadémia tagjaként énekkurzusokat tart, festményeiből kiállításokat rendez, készül negyedik könyve, ami várhatóan az idén megjelenik, operalibrettót írt, melyhez egy spanyol komponista zenét szerzett és az operát (A Díva) várhatón még az idén bemutatják. Elismeréseit, díjait, hazai és külföldi kitüntetéseit nagy becsben őrzi. Betegségét immár legyőzte, ez felszabadulttá teszi, de továbbra is fegyelmezetten, alázatosan, a maga szabta életritmusban éli meg életét. Jövőre ünnepli 65, születésnapját és 45 éve lesz, hogy énekel. Ebből az alkalomból itthon egy nagyszabású ünnepi koncertet szeretne majd adni. Sass Sylviától – búcsúzóul – régi rádiófelvételei közül a Csárdáskirálynőből Sylvia belépőjét, A cigánybáróból Szaffi dalát hallottuk (mindkét részleten az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli – 1974. évi stúdiófelvételről), meg Kodálytól a Nausikaá-dalt (zongorán Dénes Erzsébet kísért), a Parasztbecsületből Santuzza áriája is elhangzott (az MRT Szimfonikus Zenekarát Medveczky Ádám vezényli) és ismét hallhattuk tőle Wolf Péter - Fülöp Kálmán Ave Maria-kompozícióját. Az ismétlést még meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
1133 smaragd 2015-05-24 09:45:20
Még megy a műsor, de már most hangot adok tetszésemnek :-) Sass Sylvia drámai szopránja gyönyörűen szól Sylvia belépőjében, akárcsak Szaffi dalában. Nagy Ibolya bevezetője Strauss, Jókai és a Szaffi keletkezéséről is érdekes magyar vonatkozású anyag. Bóni és Feri dala, örökérvényű szövegével is nagyon tetszett Gulyás Dénes és Korondi György előadásában. Most Melis György énekel...! Nagyon szórakoztató vasárnapi program.
Még megy a műsor, de már most hangot adok tetszésemnek :-) Sass Sylvia drámai szopránja gyönyörűen szól Sylvia belépőjében, akárcsak Szaffi dalában. Nagy Ibolya bevezetője Strauss, Jókai és a Szaffi keletkezéséről is érdekes magyar vonatkozású anyag. Bóni és Feri dala, örökérvényű szövegével is nagyon tetszett Gulyás Dénes és Korondi György előadásában. Most Melis György énekel...! Nagyon szórakoztató vasárnapi program.
1132 Búbánat 2015-05-23 14:15:11
A Dankó Rádió ma délelőtti adásában, a Túl az Óperencián című műsorán többek közt szerepelt három nagyszerű részlet Lehár Ferenc Paganinijából! A Magyar Rádió Gulyás Dénes (Niccolo Paganini), Kalmár Magda (Maria Anna Elisa Napoleon hercegnő), Lehoczky Éva (Bella Giretti, primadonna), Palcsó Sándor (Pimpinelli márki), Rozsos István (Felice Bacchiocchi herceg) énekhangján, és prózai szereplők közreműködésével 1981-ben elkészítette az operett teljes magyar nyelvű felvételét. Az MRT Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1981. március 14-én volt a Kossuth adón, 19.15 – 20.35 óra között hangzott el először ez a stúdiófelvétel. Szöveg: Kulinyi Ernő, átdolgozta és rádióra alkalmazta Erdődy János. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László - Kártya-jelenet (Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara): „- A csóknak ára van….ha vágyol, és szeretsz, majd sírsz utánam… fizess meg mindenért, fizesd az árat!... Egy boldog pillanat mindent megért…/- Nem kedvez nekem a kártyajárás…/- Visszanyerte a pénzét!…/- Egy férfi mindent a káróra tesz…./- Treff, kör….- Ő vesztett!... Nincs többé pénzed, szegény barátom!.... – De mégis játszom! Felteszem hegedűmet is! …- Nem, nem!... Itt a Stradivarim áll a 100 arany ellen! Tartja? – Tartom….- Vesztettem….- A kör dámán ön rajtaveszt… - Még gúnyolódik! Unom ezt! – Megcsalta önt a kártyajárás! – Így hát a nőknél szerencséje lesz. Egy szép nő többet ér, mint egy játszma, csomagkártya, és többet ér az aranynál. Ha felcsendül egy derűs, ezüst új kacagás… /- Pénz után futottam én csupán! De most már másra vágyom, szerelemre várok én! Nem tudok más után, csupán a pénz után, mióta a szerelem sugara süt felém! Rőt arany, sápadt ezüst nékem szemét, engem nem boldogít ma már. Mást akarok: egy asszony szívét! Mert szívem szerelemre vár! /- A csóknak ára van…” - Paganini belépője (Gulyás Dénes): „ – Bűvös Itáliám csodás ország! Az első kortyitalt köszöntöm rád! Te vagy az én szerelmes hazám, sohasem hagylak el, sohasem én! Nincs nálad szebb ország e széles földtekén! Talán felköszöntöm forrón őt. A drága égi rózsa istennőt! Muzsika szól, de életadó, tied a szín és csak a tiéd! Neked ajánlom lelkem hűségét! Ez a pohár köszöntse őket, a gyönyörű angyali nőket! Mert ha édes asszony kacagva néz rád, mámorító drága perceket élsz át! Igazi mámor szívünk sokféle vár, köszöntsen minden asszonyt ez a pohár! De hogyha drága nő, elhagy a hűtlen nő, vigyázz tehát, a szerelem bajt hoz reám!/- A bűvös hangú szép hegedűm, csak ő nem csal meg, mindig hű! Ha húrok hangja szállj, minden álmok múlik már, és a lelkem mindig új várra vár! És fogd a hangszerem, vígan szól, vigaszhang a hangomból, hegedűmnek édes hangja szállj! Bármi bánt, akár mindig fáj, gyere kedves hegedűm, és muzsikálj! És muzsikálj! Csak muzsikálj! Csak muzsikálj!” - Az operettből Paganini dala is felcsendült Kovács József előadásában egy későbbi felvételről („Volt nem egy, de száz babám…”) Az operettműsorban – melynek ma is Sass Sylvia volt a vendége – Kálmán Imre Marica grófnőjéből is elhangzottak részletek, az egyes énekszámok előadói voltak: Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, sőt magát Sass Sylviát is hallhattuk egy dal erejéig: a rádió 1974-es áriafelvételén Marica belépőjét énekli. Sass egész héten át Nagy Ibolyával beszélget a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában. Az operaénekesnő a mai adásban elsősorban írásaira tért ki¸ a motivációkra, melyek eddig megjelent három könyveiben is „tetten” érhetők; a Rómában eltöltött időszakában ért benyomásai különösen a most készülő negyedik könyvében kapnak erős hangsúlyt – árult el. Sass Sylvia operafelvételei közül meghallgathattuk Tosca imáját Puccini operájából (a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli), valamint Micheller Myrtill - Wolf Péter dalát: „Hallelu-yah”. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és online az internetes elérhetőségeken.
A Dankó Rádió ma délelőtti adásában, a Túl az Óperencián című műsorán többek közt szerepelt három nagyszerű részlet Lehár Ferenc Paganinijából! A Magyar Rádió Gulyás Dénes (Niccolo Paganini), Kalmár Magda (Maria Anna Elisa Napoleon hercegnő), Lehoczky Éva (Bella Giretti, primadonna), Palcsó Sándor (Pimpinelli márki), Rozsos István (Felice Bacchiocchi herceg) énekhangján, és prózai szereplők közreműködésével 1981-ben elkészítette az operett teljes magyar nyelvű felvételét. Az MRT Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1981. március 14-én volt a Kossuth adón, 19.15 – 20.35 óra között hangzott el először ez a stúdiófelvétel. Szöveg: Kulinyi Ernő, átdolgozta és rádióra alkalmazta Erdődy János. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László - Kártya-jelenet (Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara): „- A csóknak ára van….ha vágyol, és szeretsz, majd sírsz utánam… fizess meg mindenért, fizesd az árat!... Egy boldog pillanat mindent megért…/- Nem kedvez nekem a kártyajárás…/- Visszanyerte a pénzét!…/- Egy férfi mindent a káróra tesz…./- Treff, kör….- Ő vesztett!... Nincs többé pénzed, szegény barátom!.... – De mégis játszom! Felteszem hegedűmet is! …- Nem, nem!... Itt a Stradivarim áll a 100 arany ellen! Tartja? – Tartom….- Vesztettem….- A kör dámán ön rajtaveszt… - Még gúnyolódik! Unom ezt! – Megcsalta önt a kártyajárás! – Így hát a nőknél szerencséje lesz. Egy szép nő többet ér, mint egy játszma, csomagkártya, és többet ér az aranynál. Ha felcsendül egy derűs, ezüst új kacagás… /- Pénz után futottam én csupán! De most már másra vágyom, szerelemre várok én! Nem tudok más után, csupán a pénz után, mióta a szerelem sugara süt felém! Rőt arany, sápadt ezüst nékem szemét, engem nem boldogít ma már. Mást akarok: egy asszony szívét! Mert szívem szerelemre vár! /- A csóknak ára van…” - Paganini belépője (Gulyás Dénes): „ – Bűvös Itáliám csodás ország! Az első kortyitalt köszöntöm rád! Te vagy az én szerelmes hazám, sohasem hagylak el, sohasem én! Nincs nálad szebb ország e széles földtekén! Talán felköszöntöm forrón őt. A drága égi rózsa istennőt! Muzsika szól, de életadó, tied a szín és csak a tiéd! Neked ajánlom lelkem hűségét! Ez a pohár köszöntse őket, a gyönyörű angyali nőket! Mert ha édes asszony kacagva néz rád, mámorító drága perceket élsz át! Igazi mámor szívünk sokféle vár, köszöntsen minden asszonyt ez a pohár! De hogyha drága nő, elhagy a hűtlen nő, vigyázz tehát, a szerelem bajt hoz reám!/- A bűvös hangú szép hegedűm, csak ő nem csal meg, mindig hű! Ha húrok hangja szállj, minden álmok múlik már, és a lelkem mindig új várra vár! És fogd a hangszerem, vígan szól, vigaszhang a hangomból, hegedűmnek édes hangja szállj! Bármi bánt, akár mindig fáj, gyere kedves hegedűm, és muzsikálj! És muzsikálj! Csak muzsikálj! Csak muzsikálj!” - Az operettből Paganini dala is felcsendült Kovács József előadásában egy későbbi felvételről („Volt nem egy, de száz babám…”) Az operettműsorban – melynek ma is Sass Sylvia volt a vendége – Kálmán Imre Marica grófnőjéből is elhangzottak részletek, az egyes énekszámok előadói voltak: Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, sőt magát Sass Sylviát is hallhattuk egy dal erejéig: a rádió 1974-es áriafelvételén Marica belépőjét énekli. Sass egész héten át Nagy Ibolyával beszélget a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában. Az operaénekesnő a mai adásban elsősorban írásaira tért ki¸ a motivációkra, melyek eddig megjelent három könyveiben is „tetten” érhetők; a Rómában eltöltött időszakában ért benyomásai különösen a most készülő negyedik könyvében kapnak erős hangsúlyt – árult el. Sass Sylvia operafelvételei közül meghallgathattuk Tosca imáját Puccini operájából (a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli), valamint Micheller Myrtill - Wolf Péter dalát: „Hallelu-yah”. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és online az internetes elérhetőségeken.
1131 Búbánat 2015-05-20 14:16:18
A Túl az Óperencián című adás ma délelőtti műsorában kizárólag operaénekes legendák hangjain szólaltak meg részletek, két klasszikus operett felhangzó többféle felvételéről! Lehár: Giuditta – Sass Sylvia és az MRT Énekkara; Koltay Valéria és Palcsó Sándor; Korondy György és a Földényi Kórus; Zempléni Mária és Korcsmáros Péter Ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Szabó Miklós és a Földényi kórus; Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara; Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert; Ilosfalvy Róbert Az operettműsor ismétlését ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az elérhető internetes oldalakról.
A Túl az Óperencián című adás ma délelőtti műsorában kizárólag operaénekes legendák hangjain szólaltak meg részletek, két klasszikus operett felhangzó többféle felvételéről! Lehár: Giuditta – Sass Sylvia és az MRT Énekkara; Koltay Valéria és Palcsó Sándor; Korondy György és a Földényi Kórus; Zempléni Mária és Korcsmáros Péter Ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Szabó Miklós és a Földényi kórus; Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara; Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert; Ilosfalvy Róbert Az operettműsor ismétlését ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az elérhető internetes oldalakról.
