1213 Búbánat 2015-06-17 21:35:29 [Válasz erre: 1212 smaragd 2015-06-17 14:47:19]
A Dankó Rádió érdeme - a jelenleg hallgatható Túl az Óperencián- adássorozata mellett - hogy egyáltalán, új operettfelvétel készült a Rádióban: az elmúlt év végén vették fel a rádió stúdiójában az új Huszka-részleteket; a kezdeményezés "dicsősége" mindenképpen érdeme, melyhez az anyagi támogatást MTVA nyújtotta. Persze ezzel nem oldódott meg a központi "óhaj-sóhaj": újra teljes operettet sugározzon a magyar rádió - tőlem bármelyik közszolgálati adón.
A Dankó Rádió érdeme - a jelenleg hallgatható Túl az Óperencián- adássorozata mellett - hogy egyáltalán, új operettfelvétel készült a Rádióban: az elmúlt év végén vették fel a rádió stúdiójában az új Huszka-részleteket; a kezdeményezés "dicsősége" mindenképpen érdeme, melyhez az anyagi támogatást MTVA nyújtotta. Persze ezzel nem oldódott meg a központi "óhaj-sóhaj": újra teljes operettet sugározzon a magyar rádió - tőlem bármelyik közszolgálati adón.
1212 smaragd 2015-06-17 14:47:19
Hungarikum Magyar operett hungarikum.hu Ezen az esztétikus, gazdag honlapon tájékozódhatunk mindarról, ami a témában a legismertebb, valamint a hungarikum jelentőségéről. Hiányzik innen a Magyar Rádió, amely saját operettfelvételeivel - köztük a rádióoperettekkel - egész estés műsoraival, évtizedekig szórakoztatta a hallgatóságot. A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsora 2012. decembere óta, és új Kívánságműsora is részleteket sugároz operettkedvelőknek. A magyar operett színpadi megjelenése mellett a Magyar Rádió hangfelvételei ugyanúgy részei a nemzeti kincsnek. Az MTVA és a Magyar Rádió együttműködésével önálló programokat kapott már a fiatal nemzedék is a rádióban és a televízióban. A magyar operett hungarikum minőségét teljes mértékben új, egész estés rádiós programok indításával lehet csak megvalósítani. Akkor nemcsak az operettkedvelők, de még az eddig más programokat hallgatók is választhatják ezeket a magyar hagyományt őrző, szórakoztató műsorokat. A még megmaradt operett-történeti adások ismétlése, újak készítése is felfrissítené a Magyar Rádió szórakoztató és ismeretterjesztő műsorainak választékát, növelné a rádióhallgatók számát.
Hungarikum Magyar operett hungarikum.hu Ezen az esztétikus, gazdag honlapon tájékozódhatunk mindarról, ami a témában a legismertebb, valamint a hungarikum jelentőségéről. Hiányzik innen a Magyar Rádió, amely saját operettfelvételeivel - köztük a rádióoperettekkel - egész estés műsoraival, évtizedekig szórakoztatta a hallgatóságot. A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsora 2012. decembere óta, és új Kívánságműsora is részleteket sugároz operettkedvelőknek. A magyar operett színpadi megjelenése mellett a Magyar Rádió hangfelvételei ugyanúgy részei a nemzeti kincsnek. Az MTVA és a Magyar Rádió együttműködésével önálló programokat kapott már a fiatal nemzedék is a rádióban és a televízióban. A magyar operett hungarikum minőségét teljes mértékben új, egész estés rádiós programok indításával lehet csak megvalósítani. Akkor nemcsak az operettkedvelők, de még az eddig más programokat hallgatók is választhatják ezeket a magyar hagyományt őrző, szórakoztató műsorokat. A még megmaradt operett-történeti adások ismétlése, újak készítése is felfrissítené a Magyar Rádió szórakoztató és ismeretterjesztő műsorainak választékát, növelné a rádióhallgatók számát.
1211 Búbánat 2015-06-16 11:55:10
„Elcsíptem” a Dankó Rádió kívánságműsorából egy operettrészlet-bejátszást! Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva Négy felvételét ismerem a rádióból az operettnek, ezúttal az alábbi stúdiófelvételről hangzott el az alábbi részlet: Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20 Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil - Vidám hármas (Zentay Anna, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert): „- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok! - s a nevem Desirée, a nagy titok! - én már voltam hitvese – el is váltak, lássa be! /- Ha-ha-ha…Elválunk, ha kell, az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no, ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? /- Ön az első szám - maga jön aztán – belenyugszunk mind a hárman már - semmi nagy remény – semmi költemény – kivéve azt, aki vélem él! - Párizsban, ez így szokás… szörnyű banalitás! / - Elválunk, ha kell – így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás! /- Ez biztos siker és nagy diadal, mert elválni külön varázs / - Ha elvált a nő, már szabad az út /- hogy azt tegye, amit kíván /- Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán!”
„Elcsíptem” a Dankó Rádió kívánságműsorából egy operettrészlet-bejátszást! Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva Négy felvételét ismerem a rádióból az operettnek, ezúttal az alábbi stúdiófelvételről hangzott el az alábbi részlet: Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20 Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil - Vidám hármas (Zentay Anna, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert): „- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok! - s a nevem Desirée, a nagy titok! - én már voltam hitvese – el is váltak, lássa be! /- Ha-ha-ha…Elválunk, ha kell, az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no, ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? /- Ön az első szám - maga jön aztán – belenyugszunk mind a hárman már - semmi nagy remény – semmi költemény – kivéve azt, aki vélem él! - Párizsban, ez így szokás… szörnyű banalitás! / - Elválunk, ha kell – így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás! /- Ez biztos siker és nagy diadal, mert elválni külön varázs / - Ha elvált a nő, már szabad az út /- hogy azt tegye, amit kíván /- Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán!”
1210 Búbánat 2015-06-16 10:46:14
A Dankó Rádió mai operett adásában Domahidy László szeretettel emlegette „Sanyi bácsit”, azaz Palcsó Sándort, akivel mai napig barátságban van - abból az apropóból, hogy mindkettejük énekesi pályája a Honvéd Művészegyüttes Énekkarából indult (de említette Ilosfalvyt, Gregor Józsefet, Gulyás Dénest, Sárkány Kázmért és másokat);n amikor Palcsó Sándor volt Nagy Ibolya vendége műsorában, hosszasan ecsetelte azt az időszakot és benne azt a sokrétű művészi munkát, feladatot, tanulást, mely megalapozta a későbbi énekesi hivatást, pályát. Domahidy László – egy generációval később – ugyanebből a nézőpontból tekintett vissza saját indulására, amit a Honvéd Művészegyüttesben töltött el, és innen már felvértezve került be az énekművész-lét sűrűjébe… A Nagy Ibolya szerkesztette zenei összeállításból itt az Alexandra című Szirmai-operett részleteit említem, melynek rádiófelvételéről elhangzott dalokban Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Palcsó Sándor és Maros Gábor énekét élvezhettük (km. a MRT Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényelt.) Az operett részleteit 1980. július 2-án sugározta először a Petőfi rádió 18.35-19.25 óra között. A délelőtti adás délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik, a rádió mellett online az internetem is.
A Dankó Rádió mai operett adásában Domahidy László szeretettel emlegette „Sanyi bácsit”, azaz Palcsó Sándort, akivel mai napig barátságban van - abból az apropóból, hogy mindkettejük énekesi pályája a Honvéd Művészegyüttes Énekkarából indult (de említette Ilosfalvyt, Gregor Józsefet, Gulyás Dénest, Sárkány Kázmért és másokat);n amikor Palcsó Sándor volt Nagy Ibolya vendége műsorában, hosszasan ecsetelte azt az időszakot és benne azt a sokrétű művészi munkát, feladatot, tanulást, mely megalapozta a későbbi énekesi hivatást, pályát. Domahidy László – egy generációval később – ugyanebből a nézőpontból tekintett vissza saját indulására, amit a Honvéd Művészegyüttesben töltött el, és innen már felvértezve került be az énekművész-lét sűrűjébe… A Nagy Ibolya szerkesztette zenei összeállításból itt az Alexandra című Szirmai-operett részleteit említem, melynek rádiófelvételéről elhangzott dalokban Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Palcsó Sándor és Maros Gábor énekét élvezhettük (km. a MRT Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényelt.) Az operett részleteit 1980. július 2-án sugározta először a Petőfi rádió 18.35-19.25 óra között. A délelőtti adás délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik, a rádió mellett online az internetem is.
1209 Búbánat 2015-06-16 09:41:17 [Válasz erre: 1208 smaragd 2015-06-15 14:10:55]
Persze, és ez nemcsak Szinetár Miklós- Nagy Ibolya-függő.
Persze, és ez nemcsak Szinetár Miklós- Nagy Ibolya-függő.
1208 smaragd 2015-06-15 14:10:55 [Válasz erre: 1207 Búbánat 2015-06-15 13:11:45]
A dolgok összefüggnek, ha el is térít, hasznot hoz máshol. Hacsak lehet, közöld azt is, hadd legyen a gondolataidból tett, amit talán mások megvalósítanak.
A dolgok összefüggnek, ha el is térít, hasznot hoz máshol. Hacsak lehet, közöld azt is, hadd legyen a gondolataidból tett, amit talán mások megvalósítanak.
1207 Búbánat 2015-06-15 13:11:45 [Válasz erre: 1206 smaragd 2015-06-15 12:51:20]
Lenne még a "tarsolyomban" további észrevétel, megjegyzés, kérdés - de ezzel most nem fogom itt a szót szaporítani. Eltérítene az "operett a magyar rádióban tárgyától, messzire vinne...
Lenne még a "tarsolyomban" további észrevétel, megjegyzés, kérdés - de ezzel most nem fogom itt a szót szaporítani. Eltérítene az "operett a magyar rádióban tárgyától, messzire vinne...
1206 smaragd 2015-06-15 12:51:20 [Válasz erre: 1205 Búbánat 2015-06-15 12:36:40]
Ennek nagyon örülök, alaposan el fogom olvasni!
Ennek nagyon örülök, alaposan el fogom olvasni!
1205 Búbánat 2015-06-15 12:36:40 [Válasz erre: 1203 Búbánat 2015-06-15 11:53:02]
Összeszedtem Színetár egyik beszédéből témákat, de átviszem az Operett, mint színpadi műfaj topicba - a tematikából adódóan.
Összeszedtem Színetár egyik beszédéből témákat, de átviszem az Operett, mint színpadi műfaj topicba - a tematikából adódóan.
1204 smaragd 2015-06-15 12:36:01 [Válasz erre: 1203 Búbánat 2015-06-15 11:53:02]
Na, akkor megkérjük Nagy Ibolyát, hogy téged külön kérdezzen meg a következő alkalom előtt :-)
Na, akkor megkérjük Nagy Ibolyát, hogy téged külön kérdezzen meg a következő alkalom előtt :-)
1202 smaragd 2015-06-15 11:03:48 [Válasz erre: 1200 Búbánat 2015-06-15 10:54:53]
Van neked is olyan témaköröd, amiről még eddig nem hallottad nyilatkozni Szinetár Miklóst, és most lett volna rá alkalom? Nem baj az, ha itt gyűjtjük a személyes érdeklődési témáinkat, Nagy Ibolya néhány vendégét újra meghívta eddig is, lehet, hogy most is így tesz majd? :-)
Van neked is olyan témaköröd, amiről még eddig nem hallottad nyilatkozni Szinetár Miklóst, és most lett volna rá alkalom? Nem baj az, ha itt gyűjtjük a személyes érdeklődési témáinkat, Nagy Ibolya néhány vendégét újra meghívta eddig is, lehet, hogy most is így tesz majd? :-)
1201 Búbánat 2015-06-15 10:55:18
Ezen a héten minden nap [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/13/tul-az-operencian-domahidy-laszloval/; Domahidy Lászlót [/url] köszönthetjük a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában: a nagyhírű basszista-vendéggel a „Túl az Óperencián” operettműsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban Domahidy László szeretettel emlékezett vissza édesapjára, az Operaház egykori kiváló magánénekesére, akinek minden tiltakozása ellenére ugyanarra a pályára állt; a korán megmutatkozott zenei tehetsége először a zongoraművészi (majd ének-karnagyi) irányba vitte, ám diplomáinak megszerzése után hamar belátta, az ő hivatása az éneklés lesz. Zeneakadémiai énektanulmányait így későn kezdte el, de már hamarosan kitűnt mély basszusával, és magánúton is tovább képezte magát: énektechnikája csiszolásában, és a hangképzés terén is, nagy segítséget kapott édesapja kollégájától egyben jóbarátjától, a kitűnő operaénekestől, Szabó Miklóstól: a sokoldalú tenorista (az éneklés mellett tanított, dalszövegeket írt és fordított) mesteri tudásának is köszönhetően, az ifjú, pályakezdő énekművész hamarosan „saját lábra” állt… Élet- és művészi pályája további alakulásának történéseit tovább meséli Domahody László, amit a vasárnapig tartó beszélgetős zenei összeállításban naponta figyelemmel követhetünk a rádió mellett. Ami a ma bejátszott zenéket illeti, előbb a francia operett egyik klasszikusának, Charles Lecocqnak híres operettjéből, Az Angot asszony lányából csendültek fel részletek Németh Marika, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert és az MRT Énekkarának előadásában (a rádió 1960-a felvételén Polgár Tibor vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát). A műsor második részéből kiemelem Eisemann Mihály/Baróti Géza/Dalos László) Bástya sétány 77 című rádióoperettjének részleteit, melyekben Domahidy László, Németh Marika, Zentay Anna, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert énekét hallhattuk. Az adást ma 18 és 19 óra között megismétli a rádió. A műsor az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Ezen a héten minden nap [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/13/tul-az-operencian-domahidy-laszloval/; Domahidy Lászlót [/url] köszönthetjük a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában: a nagyhírű basszista-vendéggel a „Túl az Óperencián” operettműsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban Domahidy László szeretettel emlékezett vissza édesapjára, az Operaház egykori kiváló magánénekesére, akinek minden tiltakozása ellenére ugyanarra a pályára állt; a korán megmutatkozott zenei tehetsége először a zongoraművészi (majd ének-karnagyi) irányba vitte, ám diplomáinak megszerzése után hamar belátta, az ő hivatása az éneklés lesz. Zeneakadémiai énektanulmányait így későn kezdte el, de már hamarosan kitűnt mély basszusával, és magánúton is tovább képezte magát: énektechnikája csiszolásában, és a hangképzés terén is, nagy segítséget kapott édesapja kollégájától egyben jóbarátjától, a kitűnő operaénekestől, Szabó Miklóstól: a sokoldalú tenorista (az éneklés mellett tanított, dalszövegeket írt és fordított) mesteri tudásának is köszönhetően, az ifjú, pályakezdő énekművész hamarosan „saját lábra” állt… Élet- és művészi pályája további alakulásának történéseit tovább meséli Domahody László, amit a vasárnapig tartó beszélgetős zenei összeállításban naponta figyelemmel követhetünk a rádió mellett. Ami a ma bejátszott zenéket illeti, előbb a francia operett egyik klasszikusának, Charles Lecocqnak híres operettjéből, Az Angot asszony lányából csendültek fel részletek Németh Marika, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert és az MRT Énekkarának előadásában (a rádió 1960-a felvételén Polgár Tibor vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát). A műsor második részéből kiemelem Eisemann Mihály/Baróti Géza/Dalos László) Bástya sétány 77 című rádióoperettjének részleteit, melyekben Domahidy László, Németh Marika, Zentay Anna, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert énekét hallhattuk. Az adást ma 18 és 19 óra között megismétli a rádió. A műsor az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
1200 Búbánat 2015-06-15 10:54:53 [Válasz erre: 1199 smaragd 2015-06-14 15:10:38]
Annyi minden kimaradt, sajnos, így is...
Annyi minden kimaradt, sajnos, így is...
1199 smaragd 2015-06-14 15:10:38 [Válasz erre: 1198 Búbánat 2015-06-14 14:31:57]
Telhetetlen nem vagyok - itt volt az alkalom, nem élt vele... Különlegesség lett volna, ha személyes élményeket elevenít fel az akkori színházi előadásokról, az említett nagyoperett kapcsán. Nagyon tetszettek ezen a héten a Kodály-művek archiv rádiófelvételei.
Telhetetlen nem vagyok - itt volt az alkalom, nem élt vele... Különlegesség lett volna, ha személyes élményeket elevenít fel az akkori színházi előadásokról, az említett nagyoperett kapcsán. Nagyon tetszettek ezen a héten a Kodály-művek archiv rádiófelvételei.
1198 Búbánat 2015-06-14 14:31:57 [Válasz erre: 1197 smaragd 2015-06-14 14:09:25]
Hiányérzetem persze nekem is van, de hát ne legyünk telhetetlenek. Nem egy hetet, hanem több hetet kellett volna ráfordítani – műsorpercekben mérve a többszörösét a jelenleginek – hogy Nagy Ibolya minden, a rádióhallgatókat foglalkoztató, érdeklő kérdést is feltegye a magáén kívül Szinetár Miklósnak, és azokra kimerítő választ kapjon. Sajnos, be kell látnunk, ehhez az adásidő kevés. (Azt sem tudjuk pontosan, hogy az előzetesen felvett beszélgetések anyagából mit vág ki a szerkesztő, milyen megfontolásokból, ami lehet a riportalannyal való megegyezés következménye is.) El tudnám képzelni azt, hogy a Dankó Rádió Klubdélutánjaira meghívják a rádióadásban már szerepelt vendégeket, és ott a közönség tagjai kérdéseket tehessenek fel nekik, így személyes kérdésekre személyes válaszokban részesülhetne. De lennének még ötleteim…
Hiányérzetem persze nekem is van, de hát ne legyünk telhetetlenek. Nem egy hetet, hanem több hetet kellett volna ráfordítani – műsorpercekben mérve a többszörösét a jelenleginek – hogy Nagy Ibolya minden, a rádióhallgatókat foglalkoztató, érdeklő kérdést is feltegye a magáén kívül Szinetár Miklósnak, és azokra kimerítő választ kapjon. Sajnos, be kell látnunk, ehhez az adásidő kevés. (Azt sem tudjuk pontosan, hogy az előzetesen felvett beszélgetések anyagából mit vág ki a szerkesztő, milyen megfontolásokból, ami lehet a riportalannyal való megegyezés következménye is.) El tudnám képzelni azt, hogy a Dankó Rádió Klubdélutánjaira meghívják a rádióadásban már szerepelt vendégeket, és ott a közönség tagjai kérdéseket tehessenek fel nekik, így személyes kérdésekre személyes válaszokban részesülhetne. De lennének még ötleteim…
1197 smaragd 2015-06-14 14:09:25 [Válasz erre: 1196 Búbánat 2015-06-14 12:34:41]
Kis hiányérzetem azért maradt. Ezen a fórumon mi saját körben írunk, olvasóink is vannak. Fórumbeli 1114, 1115, 1187-es bejegyzéseinkre utalok elsősorban ezzel a bejegyzésemmel, aminek témaköre a mai adással lezárult. Sem Nagy Ibolyától, sem Szinetár Miklóstól nem várhatjuk el, hogy olvassa írásainkat és kívánságainkat teljesítse (ámbár örültünk volna neki :-)). Kemény Egon: Valahol Délen c. nagyoperettjéről van szó, amelyre a műsor vendége a hét folyamán nem tért ki. A fiatal rendező,Szinetár Miklós, és a már pályája delén levő, magának nevet szerzett Kemény Egon zeneszerző közös munkájáról és óriási sikeréről a Szovjetunióban. A kétszeres Erkel-díjas Kemény Egon születésének 110. évfordulóján, ez év októberében lesz, meglátásom szerint a Dankó Rádió hallgatói is örültek volna annak, hogyha az e darabból sokszor hallott rádiófelvételek mellé, a kortárs Szinetár Miklós rövid visszaemlékezését is hallhatták volna. Ezzel a darabbal kapcsolatos Gáspár Margit és Sennyei Vera neve,a Fővárosi Operettszínház, az oroszországi és német színpadi operettjátszás jelentősége, amelyek a műsorhéten más összefüggésben megemlítésre kerültek, valamint tegnap hallhattuk a Krisztina kisasszony c. Kemény Egon mű nyitányát. Mintha a "Valahol Délen" és Kemény Egon személye itt-ott körüllengte volna a műsort...
Kis hiányérzetem azért maradt. Ezen a fórumon mi saját körben írunk, olvasóink is vannak. Fórumbeli 1114, 1115, 1187-es bejegyzéseinkre utalok elsősorban ezzel a bejegyzésemmel, aminek témaköre a mai adással lezárult. Sem Nagy Ibolyától, sem Szinetár Miklóstól nem várhatjuk el, hogy olvassa írásainkat és kívánságainkat teljesítse (ámbár örültünk volna neki :-)). Kemény Egon: Valahol Délen c. nagyoperettjéről van szó, amelyre a műsor vendége a hét folyamán nem tért ki. A fiatal rendező,Szinetár Miklós, és a már pályája delén levő, magának nevet szerzett Kemény Egon zeneszerző közös munkájáról és óriási sikeréről a Szovjetunióban. A kétszeres Erkel-díjas Kemény Egon születésének 110. évfordulóján, ez év októberében lesz, meglátásom szerint a Dankó Rádió hallgatói is örültek volna annak, hogyha az e darabból sokszor hallott rádiófelvételek mellé, a kortárs Szinetár Miklós rövid visszaemlékezését is hallhatták volna. Ezzel a darabbal kapcsolatos Gáspár Margit és Sennyei Vera neve,a Fővárosi Operettszínház, az oroszországi és német színpadi operettjátszás jelentősége, amelyek a műsorhéten más összefüggésben megemlítésre kerültek, valamint tegnap hallhattuk a Krisztina kisasszony c. Kemény Egon mű nyitányát. Mintha a "Valahol Délen" és Kemény Egon személye itt-ott körüllengte volna a műsort...
1196 Búbánat 2015-06-14 12:34:41
A Dankó Rádió délelőtti műsorában véget ért a Szinetár Miklóssal folytatott egész heti beszélgetés-sorozat. Nagy Ibolya immár elmondhatja: „mikrofonvégre” kapta a Budapesti Operettszínház korábbi és mai felelős vezetőit, hiszen pár héttel ezelőtt Kerényi Miklós Gábor és a jelenlegi direktor, Lőrinczy György is a vendége volt a rádió Nagymező utcai stúdiójában. Nagy Ibolya alaposan „körbejárta” e heti beszélgetőtársának is az életútját, pályáját, aki minderre reflektált: „kerek-perec” elmondta véleményét, meglátásait, és emlékezett egy letűnt korra, egy olyan időszakra, mely meghatározó volt számára, amelyben élt, mozgott, alkotott... De a jelen is szóba került, ami foglalkoztatja még - és az idő múlásával sem lankad kedve, ereje. A beszélgetések során megtudhattuk tőle, miként vélekedik a jelen színházáról, annak funkciójáról és betöltött szerepéről (benne az opera és operett intézményéről is), aktuális problémáikat is feszegetve, de bevallotta, a film, a televízió hatása alól sem tud szabadulni, melyhez egykor szintén szoros kapcsolat fűzte. Nem megtagadva önmagát, fanyar, élcelődő modorában, egyenesen, szókimondóan vallott minden, őt foglalkoztató kérdéskörről. Hallgatva szavait egy széles látókörű, sok mindenbe belefogott és végigvitt, nyitott művészembert ismerhetett meg benne a rádióhallgató, aki még időskorában is aktív, és véleménye van a világ - és benne maga – dolgairól. A hétfőtől vasárnapig tartó beszélgetések során színesen, oldott stílusban, érdekfeszítően és fesztelenül beszélt a származásáról, a gyermekkoráról, a kezdődő művészi hajlamairól, első iskolai tanulmányairól, a színház, a zene, a film bűvöletéről, az ifjan elért első színpadi rendezéseiről, sikerekről, fesztiválokról, utazásairól, legendás művészekről, akikkel munkakapcsolatba került, a Televízió, az Operett, az Opera felelős posztjain betöltött időszakáról éppúgy, mint családról, színésznő lányáról, vagy a műfajok sokszínűségéről (a musical világáról is), a könyveiről, életfilozófiájáról, vallásról, társadalmi megbecsültségről, elismerésről, hírnévről - de mindezek árnyoldalait is fejtegette, nem rejtve véka alá olykor pesszimista meglátásait sem. Nagy Ibolya ezúttal is jól szerkesztette be műsorába azokat a zene- és énekszámokat, melyek valamilyen téren kapcsolódtak beszélgető partnere mondandójához, művészi, alkotói pályájához. Szinetár Miklós rendezéseit felidézve szólaltak meg a részletek a Dankó Rádióban a következő művekből: Johann Strauss: A denevér: - „Csárdás” (Kalocsai Zsuzsa) - A II. felvonás fináléja (Lehel György – Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – a teljes operett rádiófelvételének bemutatója: 1963. december 25. Kossuth adó, 19.05) GÉRARD PRESGURVIC/GALAMBOS ATTILA/SOMOGYI SZILÁRD): Rómeó és Jália (musical) - Két duettben énekelt Szinetár Dóra és Dolhai Attila Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Stazi és Edvin kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) Kodály Zoltán: Székelyfonó - „A csitári hegyek alatt” – A leány és a legény kettőse (Andor Éva és Simándy József, km. Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Vezényel: Ferencsik János - 1970. LP, 1996 CD) Ránki György - Hubay Miklós – Vas István: [url] https://www.youtube.com/watch?v=WvUs4DS3BYM; Egy szerelem három éjszakája [/url] - Melitta búcsúdala (Sennyei Vera) : „Isten veled, Budapest te édes, Isten hozzád, fényes éjszaka!” Délután 18 órától az ismétlésben még egyszer meghallgathatjuk ezt a műsort a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában (interneten a www.dankoradio.hu oldalon), egyúttal elköszönve Szinetár Miklóstól, akivel Nagy Ibolya beszélgetett szeretettel.
A Dankó Rádió délelőtti műsorában véget ért a Szinetár Miklóssal folytatott egész heti beszélgetés-sorozat. Nagy Ibolya immár elmondhatja: „mikrofonvégre” kapta a Budapesti Operettszínház korábbi és mai felelős vezetőit, hiszen pár héttel ezelőtt Kerényi Miklós Gábor és a jelenlegi direktor, Lőrinczy György is a vendége volt a rádió Nagymező utcai stúdiójában. Nagy Ibolya alaposan „körbejárta” e heti beszélgetőtársának is az életútját, pályáját, aki minderre reflektált: „kerek-perec” elmondta véleményét, meglátásait, és emlékezett egy letűnt korra, egy olyan időszakra, mely meghatározó volt számára, amelyben élt, mozgott, alkotott... De a jelen is szóba került, ami foglalkoztatja még - és az idő múlásával sem lankad kedve, ereje. A beszélgetések során megtudhattuk tőle, miként vélekedik a jelen színházáról, annak funkciójáról és betöltött szerepéről (benne az opera és operett intézményéről is), aktuális problémáikat is feszegetve, de bevallotta, a film, a televízió hatása alól sem tud szabadulni, melyhez egykor szintén szoros kapcsolat fűzte. Nem megtagadva önmagát, fanyar, élcelődő modorában, egyenesen, szókimondóan vallott minden, őt foglalkoztató kérdéskörről. Hallgatva szavait egy széles látókörű, sok mindenbe belefogott és végigvitt, nyitott művészembert ismerhetett meg benne a rádióhallgató, aki még időskorában is aktív, és véleménye van a világ - és benne maga – dolgairól. A hétfőtől vasárnapig tartó beszélgetések során színesen, oldott stílusban, érdekfeszítően és fesztelenül beszélt a származásáról, a gyermekkoráról, a kezdődő művészi hajlamairól, első iskolai tanulmányairól, a színház, a zene, a film bűvöletéről, az ifjan elért első színpadi rendezéseiről, sikerekről, fesztiválokról, utazásairól, legendás művészekről, akikkel munkakapcsolatba került, a Televízió, az Operett, az Opera felelős posztjain betöltött időszakáról éppúgy, mint családról, színésznő lányáról, vagy a műfajok sokszínűségéről (a musical világáról is), a könyveiről, életfilozófiájáról, vallásról, társadalmi megbecsültségről, elismerésről, hírnévről - de mindezek árnyoldalait is fejtegette, nem rejtve véka alá olykor pesszimista meglátásait sem. Nagy Ibolya ezúttal is jól szerkesztette be műsorába azokat a zene- és énekszámokat, melyek valamilyen téren kapcsolódtak beszélgető partnere mondandójához, művészi, alkotói pályájához. Szinetár Miklós rendezéseit felidézve szólaltak meg a részletek a Dankó Rádióban a következő művekből: Johann Strauss: A denevér: - „Csárdás” (Kalocsai Zsuzsa) - A II. felvonás fináléja (Lehel György – Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – a teljes operett rádiófelvételének bemutatója: 1963. december 25. Kossuth adó, 19.05) GÉRARD PRESGURVIC/GALAMBOS ATTILA/SOMOGYI SZILÁRD): Rómeó és Jália (musical) - Két duettben énekelt Szinetár Dóra és Dolhai Attila Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Stazi és Edvin kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) Kodály Zoltán: Székelyfonó - „A csitári hegyek alatt” – A leány és a legény kettőse (Andor Éva és Simándy József, km. Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Vezényel: Ferencsik János - 1970. LP, 1996 CD) Ránki György - Hubay Miklós – Vas István: [url] https://www.youtube.com/watch?v=WvUs4DS3BYM; Egy szerelem három éjszakája [/url] - Melitta búcsúdala (Sennyei Vera) : „Isten veled, Budapest te édes, Isten hozzád, fényes éjszaka!” Délután 18 órától az ismétlésben még egyszer meghallgathatjuk ezt a műsort a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában (interneten a www.dankoradio.hu oldalon), egyúttal elköszönve Szinetár Miklóstól, akivel Nagy Ibolya beszélgetett szeretettel.
1195 smaragd 2015-06-13 19:19:22 [Válasz erre: 1192 Búbánat 2015-06-13 11:45:37]
Nagy Ibolyában nem lehet csalódni! :-) Szinetár Miklós mellett tündökölve hölgykoszorút varázsolt köré a zenedarabok címeivel: Viktória Szép Heléna Pompadour Krisztina kisasszony fokozva ezt közkedvelt és nagyszerű énekesnőink szeretett énekhangjával. A rendező úr pályájának újabb részleteit hallottuk a most véget ért ismétlésben, közvetlenül, tanulságos és érdekes tapasztalataival.
Nagy Ibolyában nem lehet csalódni! :-) Szinetár Miklós mellett tündökölve hölgykoszorút varázsolt köré a zenedarabok címeivel: Viktória Szép Heléna Pompadour Krisztina kisasszony fokozva ezt közkedvelt és nagyszerű énekesnőink szeretett énekhangjával. A rendező úr pályájának újabb részleteit hallottuk a most véget ért ismétlésben, közvetlenül, tanulságos és érdekes tapasztalataival.
1194 Búbánat 2015-06-13 13:08:30 [Válasz erre: 1193 Búbánat 2015-06-13 12:57:02]
Az internetes Színházi adattárhoz útmutató: először a "keresésre" kattintani, majd beírni a produkciós címet: Krisztina kisasszony. Ezután: „Keresés indítása” – rákattintva előjön a keresett színlap(ok).
Az internetes Színházi adattárhoz útmutató: először a "keresésre" kattintani, majd beírni a produkciós címet: Krisztina kisasszony. Ezután: „Keresés indítása” – rákattintva előjön a keresett színlap(ok).
1193 Búbánat 2015-06-13 12:57:02 [Válasz erre: 1192 Búbánat 2015-06-13 11:45:37]
Az előbbi bejegyzésemhez kívánkozik még. A Dankó Rádió az operettadásaiban - örvendetes módon - Kemény Egon operettjeinek rádiófelvételeit is műsorán tartja – részleteket szólaltat meg azokból. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az egyik kedvencem, a Krisztina kisasszony című „rádióoperett” nyitányán kívül a darab más részlete emlékeim szerint még nem került itt az adásba. Természetesen örülök annak, hogy a gyönyörű darab igazán szép, hatásos bevezető zenéje újra és újra felcsendül itt a rádióban - sajnos, inkább töredékében, mert általában az adás legvégén szokott elhangzani záró számként: és akkor is többnyire nem a felvétel elejétől kezdve. Örömmel venném, s azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, ha e zenekari részlet mellett az operett kedves, énekbetét számai - dalok, kettősök, jelenetek - is helyet kapnának a műsorban! Szerintem, sokunk örömére szolgálna. Kemény Egon rádióoperettjének teljes stúdiófelvétele az idők folyamán - a Kossuth Rádió 1959. augusztus 22-i bemutatóját követően - többször adásba került: úgy tudom, utoljára 1981. szeptember 15-én 21.01 órai kezdettel hangzott el a rádióban a teljes operett. De ha az egész darab sugárzását nem várhatjuk is, miért nem jutunk hozzá az operett sok szép részletéhez? A Krisztina kisasszonynak a nagyszerű zenekari előjátékán túl ragyogó vokális részletei is vannak! Kemény Egon melodikus dallamai igazán megérdemelnék, hogy több évtized után ismét eljussanak a rádióhallgatókhoz! Vélhetően, csakis a Dankó Rádió szerkesztőjén múlik ez a óhaj: a kívánságunk teljesítése. Egyszer már leírtam, most újra ideírom a rádiófelvétel színlapját: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék) Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a [url] http://www.szinhaziadattar.hu/index.php?lang=hu&db=oszmi.01.01&kf=; Miskolci Nemzeti Színház [/url] előadásról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat…
Az előbbi bejegyzésemhez kívánkozik még. A Dankó Rádió az operettadásaiban - örvendetes módon - Kemény Egon operettjeinek rádiófelvételeit is műsorán tartja – részleteket szólaltat meg azokból. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az egyik kedvencem, a Krisztina kisasszony című „rádióoperett” nyitányán kívül a darab más részlete emlékeim szerint még nem került itt az adásba. Természetesen örülök annak, hogy a gyönyörű darab igazán szép, hatásos bevezető zenéje újra és újra felcsendül itt a rádióban - sajnos, inkább töredékében, mert általában az adás legvégén szokott elhangzani záró számként: és akkor is többnyire nem a felvétel elejétől kezdve. Örömmel venném, s azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, ha e zenekari részlet mellett az operett kedves, énekbetét számai - dalok, kettősök, jelenetek - is helyet kapnának a műsorban! Szerintem, sokunk örömére szolgálna. Kemény Egon rádióoperettjének teljes stúdiófelvétele az idők folyamán - a Kossuth Rádió 1959. augusztus 22-i bemutatóját követően - többször adásba került: úgy tudom, utoljára 1981. szeptember 15-én 21.01 órai kezdettel hangzott el a rádióban a teljes operett. De ha az egész darab sugárzását nem várhatjuk is, miért nem jutunk hozzá az operett sok szép részletéhez? A Krisztina kisasszonynak a nagyszerű zenekari előjátékán túl ragyogó vokális részletei is vannak! Kemény Egon melodikus dallamai igazán megérdemelnék, hogy több évtized után ismét eljussanak a rádióhallgatókhoz! Vélhetően, csakis a Dankó Rádió szerkesztőjén múlik ez a óhaj: a kívánságunk teljesítése. Egyszer már leírtam, most újra ideírom a rádiófelvétel színlapját: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék) Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a [url] http://www.szinhaziadattar.hu/index.php?lang=hu&db=oszmi.01.01&kf=; Miskolci Nemzeti Színház [/url] előadásról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat…
1192 Búbánat 2015-06-13 11:45:37
Szinetár Miklós a vendég e héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadásban, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A mai műsorban is olyan operettekből hangzottak el részletek, melyeket egykor Szinetár rendezett. Ábrahám Pál/Földes Imre/Harmath Imre Viktória című operett dalait követte Offenbach Szép Helénájának ismert részletei a rádió stúdiófelvételeiről: Kelen Péter; Házy Erzsébet és az MRT Énekkara. Végül a másik nagy kedvenc, Fall Pompadourjából következtek pompás dalok és egy kettős: - Előbb Sass Sylvia énekelte Pompadour jól ismert belépőjét a rádióban 1974-ben készült felvételről: operettdalokat rögzítettek vele (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényelt): „Ma érzek itt magamban valamit…/- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit…” - Ezt követte a rádióban 1980-as években rögzített kettős Tiboldi Mária és Molnár András előadásában. Pompadour és René duettjében km. az MRT Szimfonikus Zenekara: „Drága kincsem! Van egy utca, hol ismerős nincsen. Ott egy eldugott kis szobát vettem. Olyan boldogok lennénk ott ketten, önfeledten. /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod! ….. / - Finom büfé és kettőnkre terített asztal….jeges pezsgő és egy úr, aki forrón marasztal, őrült lángolás, szív és táncolás, a hold néz le ránk, és a csillagos ég…./- Ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogom gondolni még! Jól van rendben! De a vére, akkor, ha forró lenne, azért előbb csak esküdni tessék. --- akkor más ne essék, csak tisztesség! /- Esküdnék én! Hisz megszegem úgyis a végén, mivel esküt meg nem szegni nem mer érte ember, felruházott férfiember! /- Finom büfé és kettőnkre terített asztal….jeges pezsgő s egy lány, aki forrón marasztal… őrült lángolás, szív és táncolás, a hold néz le ránk, és a csillagos ég… /- Ez nem rossz, ezt meg fogod gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! /- Mondd meg, hogy hívnak? …Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak!? / - Jeanne /- Jeanne, te imádott tündéri lány! /- Majd ha ketten leszünk, megcsókolhatsz, talán.” A Pompadour teljes stúdiófelvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1967. szeptember 9.-én, a Kossuth Rádióban, 20.31 - 22.00 között. A felvételen csupa legendát hallunk: Házy Erzsébet, Koltay Valéria,Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád. Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és Lnekkarát. Bródy Tamás vezényelte. ( Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre) Erről a felvételről most három részletet hallhattunk: - René dala (Korondy György és az MRT Énekkara) - Pompadour kupléja (Házy Erzsébet): „ - Rá jár a rúd a sakkban már a királyra, emlékek tárja, magát találja. Állása nem biztos, mert senki nem kíméli. A paraszt, ha érzi, sakkot ad néki. Hogy védje bátran magát a házban, nem olyan---- és hogyha támadásra mégis kedvet kap--- csak kettőt lépett és máris matt! / - Ha egyszer úgy érzed, hogy hív a szíved hangja, a nagy kalandra, ne nézz a rajtra… Fütyül a vágyakra és a pénzre, az éles késre, nem veszi észre. Lehet kiváló vagy úri báró, vagy útonálló. A vágyban az a fő, hogy mindent elfelejt….Kapsz egy mattot… egy óra múlva már egyre megy!” - Belotte és Calicot vidám kettõse (Koltay Valéria, Palcsó Sándor) „ - Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem: tánc az nincs, nem lehet ebben engednem! Elvégtére bennem is van méltóság! Megvethet, nem ugrálok tehát!../- Ha a kedv és a szívnél, s a kettő összeütközött, itt döntened kell a kedv és a méltóság között./- De hogy tegyem?! Jaj, Istenem! Hisz kezdeném, de nem tudom, vagy nem merem! /- Lángra gyúlt a vén bakkecske, s erre táncba kezd, lomha lába, teste nem gátolja ezt. Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lába meggyorsul, szíve újra fiatalon ver-ver-ver!...” Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lábam meggyorsul, szíve újra fiatalon ver-ver-ver!...” A mai operettműsor végén Kemény Egon Krisztina kisasszony c.. zenés darabjának nyitányát játszotta az MRT Szimfonikis Zenekara, Lehel György vezényletével. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban, amit meghallgathatunk az internetes elérő helyeken is (www.dankoradio.hu
Szinetár Miklós a vendég e héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadásban, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A mai műsorban is olyan operettekből hangzottak el részletek, melyeket egykor Szinetár rendezett. Ábrahám Pál/Földes Imre/Harmath Imre Viktória című operett dalait követte Offenbach Szép Helénájának ismert részletei a rádió stúdiófelvételeiről: Kelen Péter; Házy Erzsébet és az MRT Énekkara. Végül a másik nagy kedvenc, Fall Pompadourjából következtek pompás dalok és egy kettős: - Előbb Sass Sylvia énekelte Pompadour jól ismert belépőjét a rádióban 1974-ben készült felvételről: operettdalokat rögzítettek vele (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényelt): „Ma érzek itt magamban valamit…/- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit…” - Ezt követte a rádióban 1980-as években rögzített kettős Tiboldi Mária és Molnár András előadásában. Pompadour és René duettjében km. az MRT Szimfonikus Zenekara: „Drága kincsem! Van egy utca, hol ismerős nincsen. Ott egy eldugott kis szobát vettem. Olyan boldogok lennénk ott ketten, önfeledten. /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod! ….. / - Finom büfé és kettőnkre terített asztal….jeges pezsgő és egy úr, aki forrón marasztal, őrült lángolás, szív és táncolás, a hold néz le ránk, és a csillagos ég…./- Ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogom gondolni még! Jól van rendben! De a vére, akkor, ha forró lenne, azért előbb csak esküdni tessék. --- akkor más ne essék, csak tisztesség! /- Esküdnék én! Hisz megszegem úgyis a végén, mivel esküt meg nem szegni nem mer érte ember, felruházott férfiember! /- Finom büfé és kettőnkre terített asztal….jeges pezsgő s egy lány, aki forrón marasztal… őrült lángolás, szív és táncolás, a hold néz le ránk, és a csillagos ég… /- Ez nem rossz, ezt meg fogod gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! /- Mondd meg, hogy hívnak? …Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak!? / - Jeanne /- Jeanne, te imádott tündéri lány! /- Majd ha ketten leszünk, megcsókolhatsz, talán.” A Pompadour teljes stúdiófelvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1967. szeptember 9.-én, a Kossuth Rádióban, 20.31 - 22.00 között. A felvételen csupa legendát hallunk: Házy Erzsébet, Koltay Valéria,Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád. Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és Lnekkarát. Bródy Tamás vezényelte. ( Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre) Erről a felvételről most három részletet hallhattunk: - René dala (Korondy György és az MRT Énekkara) - Pompadour kupléja (Házy Erzsébet): „ - Rá jár a rúd a sakkban már a királyra, emlékek tárja, magát találja. Állása nem biztos, mert senki nem kíméli. A paraszt, ha érzi, sakkot ad néki. Hogy védje bátran magát a házban, nem olyan---- és hogyha támadásra mégis kedvet kap--- csak kettőt lépett és máris matt! / - Ha egyszer úgy érzed, hogy hív a szíved hangja, a nagy kalandra, ne nézz a rajtra… Fütyül a vágyakra és a pénzre, az éles késre, nem veszi észre. Lehet kiváló vagy úri báró, vagy útonálló. A vágyban az a fő, hogy mindent elfelejt….Kapsz egy mattot… egy óra múlva már egyre megy!” - Belotte és Calicot vidám kettõse (Koltay Valéria, Palcsó Sándor) „ - Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem: tánc az nincs, nem lehet ebben engednem! Elvégtére bennem is van méltóság! Megvethet, nem ugrálok tehát!../- Ha a kedv és a szívnél, s a kettő összeütközött, itt döntened kell a kedv és a méltóság között./- De hogy tegyem?! Jaj, Istenem! Hisz kezdeném, de nem tudom, vagy nem merem! /- Lángra gyúlt a vén bakkecske, s erre táncba kezd, lomha lába, teste nem gátolja ezt. Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lába meggyorsul, szíve újra fiatalon ver-ver-ver!...” Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lábam meggyorsul, szíve újra fiatalon ver-ver-ver!...” A mai operettműsor végén Kemény Egon Krisztina kisasszony c.. zenés darabjának nyitányát játszotta az MRT Szimfonikis Zenekara, Lehel György vezényletével. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban, amit meghallgathatunk az internetes elérő helyeken is (www.dankoradio.hu
1191 Búbánat 2015-06-12 11:22:22
Az operettkedvelőknek szóló ma délelőtti rádióműsorban részleteket hallhattunk Kálmán Imre A Montmartre-i ibolya című operettjéből (mások mellett Kalmár Magda és Palcsó Sándor énekelt egy vidám kettőst), a Hoffmann meséiben (Barcarola – Szőnyi Olga és Takács Paula; Ferenc dala – Kishegyi Árpád; Olympia áriája – Kertesi Ingrid). A mai napon, 1984. június 12-én hunyt el Ferencsik János karmester – emlékére A cigánybáró 1961. évi rádió-stúdiófelvételéről hallottunk két részletet: Szaffi dalát Házy Erzsébet, Zsupán belépőjét Melis György énekli, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekara működik közre. Ugyancsak Ferencsik vezényletével hallhattuk a Palotást a Hunyadi Lászlóból – a Magyar Állami Hangversenyzenekar élén. A Dankó Rádió operettműsorát – melyben Nagy Ibolya beszélget Szinetár Miklóssal – a délután 18 órakor kezdődő adásban újra meghallgathatjuk.
Az operettkedvelőknek szóló ma délelőtti rádióműsorban részleteket hallhattunk Kálmán Imre A Montmartre-i ibolya című operettjéből (mások mellett Kalmár Magda és Palcsó Sándor énekelt egy vidám kettőst), a Hoffmann meséiben (Barcarola – Szőnyi Olga és Takács Paula; Ferenc dala – Kishegyi Árpád; Olympia áriája – Kertesi Ingrid). A mai napon, 1984. június 12-én hunyt el Ferencsik János karmester – emlékére A cigánybáró 1961. évi rádió-stúdiófelvételéről hallottunk két részletet: Szaffi dalát Házy Erzsébet, Zsupán belépőjét Melis György énekli, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekara működik közre. Ugyancsak Ferencsik vezényletével hallhattuk a Palotást a Hunyadi Lászlóból – a Magyar Állami Hangversenyzenekar élén. A Dankó Rádió operettműsorát – melyben Nagy Ibolya beszélget Szinetár Miklóssal – a délután 18 órakor kezdődő adásban újra meghallgathatjuk.
1190 Búbánat 2015-06-11 13:11:27
A Dankó Rádió mai operettműsorában is nívós zenei bejátszásokról gondoskodott a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, akinek ma is vendége volt a stúdióban Szinetár Miklós. Szinetár Miklós megrendezte a Szabadság, szerelmet az Operettszínházban (1955), A 66-os számot a televízióban (1965). Mindkét operettnek készült a rádióban stúdiófelvétele. Ezekről szólaltak meg az alábbi dalok, kettősök – nagyszerű énekeseink, közreműködő művészeink előadásában: I. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem A felvétel ideje: 1955. május 10. (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György éneke mellett km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényelt. (Az 1.036-os számú bejegyzésemben bővebben írtam a darabról és rádiófelvételéről) - Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj” - Csákányi László jól ismert felvételéről csendül fel a dal! (a bejátszott részletben Behár György vezényli a MÁV Szimfonikus Zenekart – 1978., LP, Qualiton.) - Judit belépője, 1- felv. – dal (Petress Zsuzsa) „Száll, száll a tavaszi remény… Szívemben mosolyog az ég… Tavasz idején….” - Béla dala - Bujdosódal, 2. felv. (Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara) „ A bujdosó, a bujdosó bolyong magában elhagyatottan…” - Erzsók Andris kettőse – Játékkettős (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) „ Csók csak kettesbe’ jó, ajkad másnak nem tartható…” - Judit dala , 2. felv. (Petress Zsuzsa) „Párja után száll a madár…” - Erzsók és Andris vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát! Semmi baj nem fenyeget, fenyeget, ettől ugyan nem dől össze a világ! Mert a csók olyan, mint az orvosság, csókra kivirul a boldogság! Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen icipici csókocskát! /- Hallod-e angyalom, értsd meg a szót…” II. Offenbach: A 66-os szám (A rádióban két stúdiófelvétele is van az egyfelvonásos daljátéknak. Lásd a 783. és 761. számú bejegyzéseimet) - A „Házaló-dal” (Miller Lajos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. - operettáriákat rögzítettek vele a rádióban a hetvenes évek végén.) „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….” - François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km. Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes – km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Pál Tamás. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23. „-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…” - Jelenet és a záró tercett (László Margit, Palcsó Sándor, Radnai György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Fischer Sándor – a felvétel időpontja: 1961.) „- …Első szám: 13--- Második szám: 460---Harmadik szám: 530--- negyedik szám: 66--- /- Ez az én számom! - Valóban: 66!--- Szerencse fel!---Mi a nyeremény? - 100.000 frank! /--- Vagyonosnak élni, jaj de gyönyörű szép! ---/- Nos, adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. /- Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz, forduló óra éveitek száma, hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!” - A daljáték Nyitánya hangzott még el zárásként: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. A délelőtti operettadásban felcsendült a Torreádordal is a Carmenből; az ária Svéd Sándor francia nyelvű stúdiófelvételéről való. A műsornak egész héten át vendége Szinetár Miklós - aki 1980-ban, 1985-ben és 2000-ben is színpadra állította Bizet operáját -, mesélt még a korabeli televíziós művészeti vezetői és főrendezői tevékenységéről, a filmsorozatokról, a TV Zenés Színházában készült opera és operett felvételeiről, a régi „Ki mit tud?” televíziós vetélkedők szerepéről. Ezt a műsort a 18 órakor kezdődő ismétlésben újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió mai operettműsorában is nívós zenei bejátszásokról gondoskodott a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, akinek ma is vendége volt a stúdióban Szinetár Miklós. Szinetár Miklós megrendezte a Szabadság, szerelmet az Operettszínházban (1955), A 66-os számot a televízióban (1965). Mindkét operettnek készült a rádióban stúdiófelvétele. Ezekről szólaltak meg az alábbi dalok, kettősök – nagyszerű énekeseink, közreműködő művészeink előadásában: I. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem A felvétel ideje: 1955. május 10. (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György éneke mellett km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényelt. (Az 1.036-os számú bejegyzésemben bővebben írtam a darabról és rádiófelvételéről) - Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj” - Csákányi László jól ismert felvételéről csendül fel a dal! (a bejátszott részletben Behár György vezényli a MÁV Szimfonikus Zenekart – 1978., LP, Qualiton.) - Judit belépője, 1- felv. – dal (Petress Zsuzsa) „Száll, száll a tavaszi remény… Szívemben mosolyog az ég… Tavasz idején….” - Béla dala - Bujdosódal, 2. felv. (Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara) „ A bujdosó, a bujdosó bolyong magában elhagyatottan…” - Erzsók Andris kettőse – Játékkettős (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) „ Csók csak kettesbe’ jó, ajkad másnak nem tartható…” - Judit dala , 2. felv. (Petress Zsuzsa) „Párja után száll a madár…” - Erzsók és Andris vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát! Semmi baj nem fenyeget, fenyeget, ettől ugyan nem dől össze a világ! Mert a csók olyan, mint az orvosság, csókra kivirul a boldogság! Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen icipici csókocskát! /- Hallod-e angyalom, értsd meg a szót…” II. Offenbach: A 66-os szám (A rádióban két stúdiófelvétele is van az egyfelvonásos daljátéknak. Lásd a 783. és 761. számú bejegyzéseimet) - A „Házaló-dal” (Miller Lajos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. - operettáriákat rögzítettek vele a rádióban a hetvenes évek végén.) „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….” - François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km. Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes – km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Pál Tamás. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23. „-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…” - Jelenet és a záró tercett (László Margit, Palcsó Sándor, Radnai György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Fischer Sándor – a felvétel időpontja: 1961.) „- …Első szám: 13--- Második szám: 460---Harmadik szám: 530--- negyedik szám: 66--- /- Ez az én számom! - Valóban: 66!--- Szerencse fel!---Mi a nyeremény? - 100.000 frank! /--- Vagyonosnak élni, jaj de gyönyörű szép! ---/- Nos, adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. /- Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz, forduló óra éveitek száma, hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!” - A daljáték Nyitánya hangzott még el zárásként: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. A délelőtti operettadásban felcsendült a Torreádordal is a Carmenből; az ária Svéd Sándor francia nyelvű stúdiófelvételéről való. A műsornak egész héten át vendége Szinetár Miklós - aki 1980-ban, 1985-ben és 2000-ben is színpadra állította Bizet operáját -, mesélt még a korabeli televíziós művészeti vezetői és főrendezői tevékenységéről, a filmsorozatokról, a TV Zenés Színházában készült opera és operett felvételeiről, a régi „Ki mit tud?” televíziós vetélkedők szerepéről. Ezt a műsort a 18 órakor kezdődő ismétlésben újra meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1189 Búbánat 2015-06-10 14:29:26
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, napi sugárzású adás-sorozata – Nagy Ibolyával az élen – az utóbbi időkben örvendetes módon sorra veszi és bemutatja azon XX. századi magyar operett/daljáték-szerzőket és azok színpadi és/vagy a rádió számára komponált műveit, akik és amelyek nem vagy csak alig ismertek a mai rádióhallgatók körében, így a „laikus” operettbarátok számára is alig mondanak valamit, pedig az ötvenes-hatvanas években - a nagy klasszikusok mellett - ezeket (főként részleteket belőlük) a korabeli három rádióadó sokszor a műsorára tűzte. Csak néhány ilyen név, aki a Dankó Rádió operettműsorában figyelmet – és akiknek művei - helyet kapott az elmúlt hónapok zenei összeállításaiban: Bágya András; Behár György; Brodszky Miklós, Bródy Tamás, Buday Dénes, Carlo De Fries, Gyöngy Pál, Horváth Jenő, Kemény Egon, Kerekes János, Kókai Rezső, Lajtai Lajos, Márkus Alfréd, Polgár Tibor, Sárközy István, Stephanides Károly, Vincze Ottó, Vincze Zsigmond. Ezen a héten az apropót Szinetár Miklós operettrendezései adják illetve ma Bródy Tamás halálának 25. évfordulója szolgáltatta. A mai adás menüjének kínálata volt két operett és egy zenés játék részletei. Érdekes az is, hogy az operettműsorban két zeneszerző egyben karmesteri rangot is szerzett magának: Kerekes János az Operaházban, Bródy Tamás az Operettszínházban és a rádió felelős posztján egyaránt szolgálta az operett nemes ügyét is. Kerekes János – Romhányi József Kard és szerelem című operettjéből (melynek bemutatója 1957-ben volt a Fővárosi Operettszínházban, Szinetár Miklós rendezésében) elhangzott részletekben Petress Zsuzsát, Koltay Valériát, Sárdy Jánost és Gálcsiki János énekét hallhattuk. Bródy Tamás – Szenes Iván Balkezes bajnok című, sporttémájú operettjének 1955-ben volt a bemutatója a Fővárosi Operettszínházban. Vincze Ottó vezényelt. A rádiófelvételen a Rádió Esztrádzenekara, a Harmónia énekegyüttes működött közre, Németh Marika és Rátonyi Róbert énekelnek a felcsendülő részletekben. Szinetár Miklós visszaemlékezett Gáspár Margitra, a Fővárosi Operettszínház direktorára, valamint saját, a Csárdáskirálynő 1954-es rendezésére is. Elmondta, egyhuzamban mintegy 1.600-szor ment a darab, volt idő, amikor ki kellett írni a jegypénztár ablakára, hogy több hónapra előre már minden jegy elkelt. Egy 1963-as élő színházi részletében Honthy Hanna és Feleki Kamill jelenetét hallgathattuk meg, valamint a Csárdáskirálynő 1968-as rádióstúdiófelvételéről egy hármast („Hajmási Péter…”) Honthy, Feleki és Palócz László előadásában. Egy musical-részlet is felhangzott: Oscar Wilde The Importance of Being Earnest című műve nyomán Petrovics Emil- Huszár Klára Hevesi Sándor fordítását felhasználva megírták a Bunbury zenés darabjukat, amit a Fővárosi Operettszínház az Ódry Színpadon mutatott be 1968. február 24-én. A rádió élőben közvetítette. A Dankó Rádió most felidézte ezt a bemutatót, annak hangulatát: a hangfelvételről Gwendolen, Cecily, Jack és Algernon jelenetét ( ének és próza) hallhattuk Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, Lehoczky Zsuzsa és Harsányi Frigyes előadásában A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes oldalán (www.dankoradio.hu) hallható.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, napi sugárzású adás-sorozata – Nagy Ibolyával az élen – az utóbbi időkben örvendetes módon sorra veszi és bemutatja azon XX. századi magyar operett/daljáték-szerzőket és azok színpadi és/vagy a rádió számára komponált műveit, akik és amelyek nem vagy csak alig ismertek a mai rádióhallgatók körében, így a „laikus” operettbarátok számára is alig mondanak valamit, pedig az ötvenes-hatvanas években - a nagy klasszikusok mellett - ezeket (főként részleteket belőlük) a korabeli három rádióadó sokszor a műsorára tűzte. Csak néhány ilyen név, aki a Dankó Rádió operettműsorában figyelmet – és akiknek művei - helyet kapott az elmúlt hónapok zenei összeállításaiban: Bágya András; Behár György; Brodszky Miklós, Bródy Tamás, Buday Dénes, Carlo De Fries, Gyöngy Pál, Horváth Jenő, Kemény Egon, Kerekes János, Kókai Rezső, Lajtai Lajos, Márkus Alfréd, Polgár Tibor, Sárközy István, Stephanides Károly, Vincze Ottó, Vincze Zsigmond. Ezen a héten az apropót Szinetár Miklós operettrendezései adják illetve ma Bródy Tamás halálának 25. évfordulója szolgáltatta. A mai adás menüjének kínálata volt két operett és egy zenés játék részletei. Érdekes az is, hogy az operettműsorban két zeneszerző egyben karmesteri rangot is szerzett magának: Kerekes János az Operaházban, Bródy Tamás az Operettszínházban és a rádió felelős posztján egyaránt szolgálta az operett nemes ügyét is. Kerekes János – Romhányi József Kard és szerelem című operettjéből (melynek bemutatója 1957-ben volt a Fővárosi Operettszínházban, Szinetár Miklós rendezésében) elhangzott részletekben Petress Zsuzsát, Koltay Valériát, Sárdy Jánost és Gálcsiki János énekét hallhattuk. Bródy Tamás – Szenes Iván Balkezes bajnok című, sporttémájú operettjének 1955-ben volt a bemutatója a Fővárosi Operettszínházban. Vincze Ottó vezényelt. A rádiófelvételen a Rádió Esztrádzenekara, a Harmónia énekegyüttes működött közre, Németh Marika és Rátonyi Róbert énekelnek a felcsendülő részletekben. Szinetár Miklós visszaemlékezett Gáspár Margitra, a Fővárosi Operettszínház direktorára, valamint saját, a Csárdáskirálynő 1954-es rendezésére is. Elmondta, egyhuzamban mintegy 1.600-szor ment a darab, volt idő, amikor ki kellett írni a jegypénztár ablakára, hogy több hónapra előre már minden jegy elkelt. Egy 1963-as élő színházi részletében Honthy Hanna és Feleki Kamill jelenetét hallgathattuk meg, valamint a Csárdáskirálynő 1968-as rádióstúdiófelvételéről egy hármast („Hajmási Péter…”) Honthy, Feleki és Palócz László előadásában. Egy musical-részlet is felhangzott: Oscar Wilde The Importance of Being Earnest című műve nyomán Petrovics Emil- Huszár Klára Hevesi Sándor fordítását felhasználva megírták a Bunbury zenés darabjukat, amit a Fővárosi Operettszínház az Ódry Színpadon mutatott be 1968. február 24-én. A rádió élőben közvetítette. A Dankó Rádió most felidézte ezt a bemutatót, annak hangulatát: a hangfelvételről Gwendolen, Cecily, Jack és Algernon jelenetét ( ének és próza) hallhattuk Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, Lehoczky Zsuzsa és Harsányi Frigyes előadásában A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes oldalán (www.dankoradio.hu) hallható.
1188 Búbánat 2015-06-09 18:17:52
Érdekes témájú új magyar operett bemutatójára került sor 1954. június 18-án a Fővárosi Operettszínházban: Fényes Szabolcs Romhányi József verseire és Mesterházi Lajos Boldogság című novellájából Boross Elemér szövegkönyvére született meg a „Két szerelem”. Téma, amit választottak, a bányászélet, csúfolták is miatta a darabot „bányászoperett”-nek. Szinetár Miklós egyik legelső rendezése volt az Operettszínházban. Pár évvel később a rádióban egy keresztmetszet-stúdiófelvételt készítettek belőle: a színházi bemutató két szereplőjét a rádió a felvételhez „kölcsönvette”: Zentai Anna és Rátonyi Róbert. Hozzájuk társult még Petress Zsuzsa, és Melis György, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bánfalvy Miklós vezényelte. A hatvanas évek elején Ilosfalvy Róbert is énekelt az operettből egy szép dalt, itt az MRT szimfonikus Zenekara működött közre Gyulai Gaál Ferenc vezényletével. A Dankó Rádióban épp most hallhatunk e rádiófelvételekről szép részleteket: - Anna dala a nyárról (Petress Zsuzsa) - „Kék hajnali fény ragyog a fákon át” (Ilosfalvy Róbert) - Vidám kettős: „Lassan-lassan, ne olyan hevesen…” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) - András dala: „Hinni kell, a szerelemben hinni kell…” (Melis György) - Vidám kettős: „Jöjj, ide a csókhoz nem kell szótár!... Háp háp háp, sárga kacsaláb…” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) A Háry Jánosból is hallhatunk részleteket: Toborzó (Melis György); Közzene (Magyar Állami Operaház Zenekara & FERENCSIK JÁNOS); Örzse dala a 4. kalandból (No.28) Szegény vagyok, szegénynek születtem,,,,” (Házy Erzsébet); „Gyújtottam gyertyát” (László Margit & Szőnyi Olga & Edinbourgh-i Fesztivál kórusa); Marci bácsi bordala (Gregor József) Szinetár Miklós az operai működésének első időszakáról szólva mondotta: Tizenkilenc éves koromban kerültem a MÁO-hoz ösztöndíjas rendezőnek. Házy Erzsébet, Melis György, Gáncs Edit és én voltunk az első ösztöndíjas csapat. Most éppen megy a Dankó Rádióban ez az adás, ami online a www.dankoradio.hu oldalon is meghallgatható.
Érdekes témájú új magyar operett bemutatójára került sor 1954. június 18-án a Fővárosi Operettszínházban: Fényes Szabolcs Romhányi József verseire és Mesterházi Lajos Boldogság című novellájából Boross Elemér szövegkönyvére született meg a „Két szerelem”. Téma, amit választottak, a bányászélet, csúfolták is miatta a darabot „bányászoperett”-nek. Szinetár Miklós egyik legelső rendezése volt az Operettszínházban. Pár évvel később a rádióban egy keresztmetszet-stúdiófelvételt készítettek belőle: a színházi bemutató két szereplőjét a rádió a felvételhez „kölcsönvette”: Zentai Anna és Rátonyi Róbert. Hozzájuk társult még Petress Zsuzsa, és Melis György, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bánfalvy Miklós vezényelte. A hatvanas évek elején Ilosfalvy Róbert is énekelt az operettből egy szép dalt, itt az MRT szimfonikus Zenekara működött közre Gyulai Gaál Ferenc vezényletével. A Dankó Rádióban épp most hallhatunk e rádiófelvételekről szép részleteket: - Anna dala a nyárról (Petress Zsuzsa) - „Kék hajnali fény ragyog a fákon át” (Ilosfalvy Róbert) - Vidám kettős: „Lassan-lassan, ne olyan hevesen…” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) - András dala: „Hinni kell, a szerelemben hinni kell…” (Melis György) - Vidám kettős: „Jöjj, ide a csókhoz nem kell szótár!... Háp háp háp, sárga kacsaláb…” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) A Háry Jánosból is hallhatunk részleteket: Toborzó (Melis György); Közzene (Magyar Állami Operaház Zenekara & FERENCSIK JÁNOS); Örzse dala a 4. kalandból (No.28) Szegény vagyok, szegénynek születtem,,,,” (Házy Erzsébet); „Gyújtottam gyertyát” (László Margit & Szőnyi Olga & Edinbourgh-i Fesztivál kórusa); Marci bácsi bordala (Gregor József) Szinetár Miklós az operai működésének első időszakáról szólva mondotta: Tizenkilenc éves koromban kerültem a MÁO-hoz ösztöndíjas rendezőnek. Házy Erzsébet, Melis György, Gáncs Edit és én voltunk az első ösztöndíjas csapat. Most éppen megy a Dankó Rádióban ez az adás, ami online a www.dankoradio.hu oldalon is meghallgatható.
1187 Búbánat 2015-06-09 10:18:10 [Válasz erre: 1185 smaragd 2015-06-09 03:46:30]
Igen, itt az alkalom, hogy a Valahol délen /Délen/ operett szovjetunióbeli sikertörténetére is kitérjen Szinetár Miklós a rádióműsorban. Talán Nagy Ibolya "rákérdez"... Meglátjuk - meghalljuk.
Igen, itt az alkalom, hogy a Valahol délen /Délen/ operett szovjetunióbeli sikertörténetére is kitérjen Szinetár Miklós a rádióműsorban. Talán Nagy Ibolya "rákérdez"... Meglátjuk - meghalljuk.
1186 Búbánat 2015-06-09 10:14:53 [Válasz erre: 1183 smaragd 2015-06-09 03:32:37]
Az a jó ezekben a zenékben, hogy ki-ki saját szubjektumából fakadóan tud belőlük következtetésekre jutni: érzelmeket, hangulatokat, dallamokat, zenei motívumokat, kottajegyeket stb. illetően.
Az a jó ezekben a zenékben, hogy ki-ki saját szubjektumából fakadóan tud belőlük következtetésekre jutni: érzelmeket, hangulatokat, dallamokat, zenei motívumokat, kottajegyeket stb. illetően.
1185 smaragd 2015-06-09 03:46:30 [Válasz erre: 1182 Búbánat 2015-06-08 23:21:41]
Érdemes elolvasni újra 1115. bejegyzésedet, alig egy hónapra rá valóra vált... Minden bizonnyal akkor már szervezés alatt lehetett az eheti program, ez is különös gondolati egybeesés... Abban írsz a "Valahol Délen" szovjetunióbeli útjáról. Talán ezen a nagyoperetten keresztül tényleg hallhatjuk a héten Kemény Egon zenéjét.
Érdemes elolvasni újra 1115. bejegyzésedet, alig egy hónapra rá valóra vált... Minden bizonnyal akkor már szervezés alatt lehetett az eheti program, ez is különös gondolati egybeesés... Abban írsz a "Valahol Délen" szovjetunióbeli útjáról. Talán ezen a nagyoperetten keresztül tényleg hallhatjuk a héten Kemény Egon zenéjét.
1184 smaragd 2015-06-09 03:35:42 [Válasz erre: 1183 smaragd 2015-06-09 03:32:37]
(A két utolsó sor nem tartozik írásomhoz.)
(A két utolsó sor nem tartozik írásomhoz.)
1183 smaragd 2015-06-09 03:32:37 [Válasz erre: 1181 Búbánat 2015-06-08 23:21:10]
Döbbenetes volt, ez az eset. A bemondás után, ahogy a 1148-ban idéztem, megtörtént velünk is, " a néző ott ül és várja a füle". Kemény Egon muzsikáját vártuk. Ez a pszichológiában a beállítódás esete, amikor az vártuk, amit mondtak nekünk és abban kerestük a zeneszerzőt. Erre voltunk beállítva. Én azonnal felismertem, hogy ezt a művét még nem hallottam. Mint kiderült, nem is az övé. Döbbenetes az is, hogy sem te sem én nem tudtuk az ismétlésben újra meghallgatni... Döbbenetes az is, hogy Nagy Ibolya, aki a műsorzáró darabokat csak néha szólaltatja meg végig, itt teret adott a muzsikának, és hosszan hallhattuk a zenét, amit csak a zeneszerző (téves) megjelölésével tört meg, a zenedarab címét nem mondta be (úgy emlékszem), mert azután én is újra megnéztem a műsort, és ismét megdöbbentem. "Mintha kihallanék a két zeneszerzőből valami közöset" - írod, ezt pontosan akkor tudnánk megállapítani, ha Kéler Béla műveit ismernénk, csak ezt az egy nyitányát hallottuk. Ami közös, az szerintem az erős bécsi zenei hatás és a felvidéki magyar származás finom, zenei megvalósítása. Dallammviláguk azonban eltérő volt. Amit tegnap A bemondott zeneszerző művét várva én azonnal
Döbbenetes volt, ez az eset. A bemondás után, ahogy a 1148-ban idéztem, megtörtént velünk is, " a néző ott ül és várja a füle". Kemény Egon muzsikáját vártuk. Ez a pszichológiában a beállítódás esete, amikor az vártuk, amit mondtak nekünk és abban kerestük a zeneszerzőt. Erre voltunk beállítva. Én azonnal felismertem, hogy ezt a művét még nem hallottam. Mint kiderült, nem is az övé. Döbbenetes az is, hogy sem te sem én nem tudtuk az ismétlésben újra meghallgatni... Döbbenetes az is, hogy Nagy Ibolya, aki a műsorzáró darabokat csak néha szólaltatja meg végig, itt teret adott a muzsikának, és hosszan hallhattuk a zenét, amit csak a zeneszerző (téves) megjelölésével tört meg, a zenedarab címét nem mondta be (úgy emlékszem), mert azután én is újra megnéztem a műsort, és ismét megdöbbentem. "Mintha kihallanék a két zeneszerzőből valami közöset" - írod, ezt pontosan akkor tudnánk megállapítani, ha Kéler Béla műveit ismernénk, csak ezt az egy nyitányát hallottuk. Ami közös, az szerintem az erős bécsi zenei hatás és a felvidéki magyar származás finom, zenei megvalósítása. Dallammviláguk azonban eltérő volt. Amit tegnap A bemondott zeneszerző művét várva én azonnal
1182 Búbánat 2015-06-08 23:21:41 [Válasz erre: 1177 smaragd 2015-06-08 21:15:03]
Szinetár Miklós – tudjuk – sok zenés színpadi művet rendezett vagy mutattatott be több évtizedes művészi, rendezői - igazgatói tevékenysége alatt, a fővárosban, és szerte vidéken is, de külföldi bemutatóiról is tudna sokat beszélni. Ma inkább a megírt könyveiről volt szó a beszélgetés során. De biztos vagyok benne, a színes történetei, adomái mellett a következő napokban sok olyan operettből fogunk zenéket hallani, mely darabokat itt és ott megrendezett, a hosszú évtizedeket felölelő alkotói pályáján a nevéhez köthetőek – akár színházban, akár szabadtéren vagy televízióban, filmen is hozta azokat létre. Már ma is hallottunk részleteket a János vitézből és A denevérből, de bizonyára jönnek majd sorra a Csárdáskirálynő, a Szép Heléna, A víg özvegy, A cigánybáró, a Nyugtalan boldogság, Viktória, a Montmartre-i ibolya, Kard és szerelem vagy éppen az Egy szerelem három éjszakája részletei – közülük válogatva. Van bőven, miről tud mesélni, és van bőven a rádiónak is sok szép felvételük belőlük.
Szinetár Miklós – tudjuk – sok zenés színpadi művet rendezett vagy mutattatott be több évtizedes művészi, rendezői - igazgatói tevékenysége alatt, a fővárosban, és szerte vidéken is, de külföldi bemutatóiról is tudna sokat beszélni. Ma inkább a megírt könyveiről volt szó a beszélgetés során. De biztos vagyok benne, a színes történetei, adomái mellett a következő napokban sok olyan operettből fogunk zenéket hallani, mely darabokat itt és ott megrendezett, a hosszú évtizedeket felölelő alkotói pályáján a nevéhez köthetőek – akár színházban, akár szabadtéren vagy televízióban, filmen is hozta azokat létre. Már ma is hallottunk részleteket a János vitézből és A denevérből, de bizonyára jönnek majd sorra a Csárdáskirálynő, a Szép Heléna, A víg özvegy, A cigánybáró, a Nyugtalan boldogság, Viktória, a Montmartre-i ibolya, Kard és szerelem vagy éppen az Egy szerelem három éjszakája részletei – közülük válogatva. Van bőven, miről tud mesélni, és van bőven a rádiónak is sok szép felvételük belőlük.
1181 Búbánat 2015-06-08 23:21:10 [Válasz erre: 1176 smaragd 2015-06-08 21:10:19]
A két zeneszerző születése közötti „néhány évtizednyi eltérés” az bizony nyolc és fél évtized. Ezért is lepett meg, hogy e hallott nyitány zenéje, stílusvilága, felépítése eszembe juttatta Kemény Egont, akinek nagyon szeretem zenéjét, mondhatni azt is, hogy nagyon jól ismerem zeneszerzői talentumait, aki invenciójából a nagy magyar operettszerzők árnyékában is tudott maradandót, szépséget a maga és a műfaj rajongói számára létrehozni. Ha Nagy Ibolya „nem dobta volna be” tévesen Kemény Egon nevét, talán fel sem merült volna bennem, hogy a hallott zenét Kemény Egon nyitányainak dallamvilágával próbáljam egybe vetni. De az utóbbi név hallatára egyből beugrott nekem a neves magyar komponista Krisztina kisasszony nyitánya, amit a Dankó Rádió többször is leadott már. Én nem mondanám azt, hogy nem is hasonlíthatók össze; a Magyar vígjáték című nyitányt (Ungarische Lustspiel Ouverture op.108.) a bekonferáláskor először tényleg Kemény Egonénak véltem (csak később néztem vissza a műsorrészletezésben: ott a műsort záró töredékszámokra annyira már nem szoktam odafigyelni, mit is írnak le). Egész véletlen, hogy most utána néztem ennek s Kemény Egon helyett Kéler Béla nevét olvasom. Akkor ugrott be, hogy itt Nagy Ibolya bizony bakizott. S ekkor kerestem rá a szerzőre a Google-on s tudtam ezt lekontrollálni. Most utólag is csak azt mondhatom: amikor meghallottam ezt a zenét, mintha ráismertem volna a Kemény Egon-féle dallamszövetre, zenei motívumokra, harmóniakezelésre, mintha „összecsengett” volna a fülemben valami a két komponista stílusvilágából. Pedig - jól mondod - sok közös nem is lehetett bennük, műveikben, hiszen más időkben éltek és alkottak. De mégis, még mindig bennem él a délelőtt hallott nyitány zenéje, és előjönnek a Kemény Egon zenekarra írt darabjai (akár operett nyitányai isI) – mintha kihallanék a két zeneszerzőből valami közöset.
A két zeneszerző születése közötti „néhány évtizednyi eltérés” az bizony nyolc és fél évtized. Ezért is lepett meg, hogy e hallott nyitány zenéje, stílusvilága, felépítése eszembe juttatta Kemény Egont, akinek nagyon szeretem zenéjét, mondhatni azt is, hogy nagyon jól ismerem zeneszerzői talentumait, aki invenciójából a nagy magyar operettszerzők árnyékában is tudott maradandót, szépséget a maga és a műfaj rajongói számára létrehozni. Ha Nagy Ibolya „nem dobta volna be” tévesen Kemény Egon nevét, talán fel sem merült volna bennem, hogy a hallott zenét Kemény Egon nyitányainak dallamvilágával próbáljam egybe vetni. De az utóbbi név hallatára egyből beugrott nekem a neves magyar komponista Krisztina kisasszony nyitánya, amit a Dankó Rádió többször is leadott már. Én nem mondanám azt, hogy nem is hasonlíthatók össze; a Magyar vígjáték című nyitányt (Ungarische Lustspiel Ouverture op.108.) a bekonferáláskor először tényleg Kemény Egonénak véltem (csak később néztem vissza a műsorrészletezésben: ott a műsort záró töredékszámokra annyira már nem szoktam odafigyelni, mit is írnak le). Egész véletlen, hogy most utána néztem ennek s Kemény Egon helyett Kéler Béla nevét olvasom. Akkor ugrott be, hogy itt Nagy Ibolya bizony bakizott. S ekkor kerestem rá a szerzőre a Google-on s tudtam ezt lekontrollálni. Most utólag is csak azt mondhatom: amikor meghallottam ezt a zenét, mintha ráismertem volna a Kemény Egon-féle dallamszövetre, zenei motívumokra, harmóniakezelésre, mintha „összecsengett” volna a fülemben valami a két komponista stílusvilágából. Pedig - jól mondod - sok közös nem is lehetett bennük, műveikben, hiszen más időkben éltek és alkottak. De mégis, még mindig bennem él a délelőtt hallott nyitány zenéje, és előjönnek a Kemény Egon zenekarra írt darabjai (akár operett nyitányai isI) – mintha kihallanék a két zeneszerzőből valami közöset.
1180 Búbánat 2015-06-08 21:25:19 [Válasz erre: 1168 Búbánat 2015-06-08 10:43:59]
[url] https://www.kozterkep.hu/~/24184/Keler_Bela_emlektablaja_Bartfa_2012.html; Kéler Béla emléktáblája Bártfán [/url]
[url] https://www.kozterkep.hu/~/24184/Keler_Bela_emlektablaja_Bartfa_2012.html; Kéler Béla emléktáblája Bártfán [/url]
1179 Búbánat 2015-06-08 21:24:36 [Válasz erre: 1174 smaragd 2015-06-08 20:39:36]
Most utánanéztem: a youtube-on jó pár darabjának (főleg nyitányok, szalonzenék) felvétele megtalálható, ha lesz rá időm, sorra meghallgatom azokat.
Most utánanéztem: a youtube-on jó pár darabjának (főleg nyitányok, szalonzenék) felvétele megtalálható, ha lesz rá időm, sorra meghallgatom azokat.
1178 Búbánat 2015-06-08 21:23:37 [Válasz erre: 1172 Búbánat 2015-06-08 20:23:24]
Mindenesetre, örülök, hogy Nagy Ibolya most felhívta a figyelmünket erre a darabjára, és egyáltalán, magára a komponistára.
Mindenesetre, örülök, hogy Nagy Ibolya most felhívta a figyelmünket erre a darabjára, és egyáltalán, magára a komponistára.
1177 smaragd 2015-06-08 21:15:03
Remélem, hogy sok kellemes zenei meglepetést, operettslágereket tartogat még ezen a héten a "Túl az Óperencián" c. rádióműsor :-)
Remélem, hogy sok kellemes zenei meglepetést, operettslágereket tartogat még ezen a héten a "Túl az Óperencián" c. rádióműsor :-)
1176 smaragd 2015-06-08 21:10:19 [Válasz erre: 1172 Búbánat 2015-06-08 20:23:24]
A zenéből áradó személyes lelkület, a zeneszerzők "saját hangja" azért támpontot ad, ezek nem egyeztek. Tény, hogy mindketten Bécsben tanultak zenét,most újraolvastam a neten az életrajzokat.Ezt ezen a zenedarabon is hallani lehetett. Mindketten felvidéki családban születtek, néhány évtizednyi eltéréssel, innen a magyar hangzásvilág,vannak meghatározó, láthatatlan elemek. Ha Nagy Ibolya ma nem bakizott volna, talán minderre nem is figyeltünk volna fel. A ma hallott nyitány erősen eltér Kemény Egon rádióopererettjei, operettjei, nyitányáinak zenei stílusától,nem is hasonlítható össze. Talán egyes szimfónikus könnyűzenei műveit idézték emlékezetünkbe, ill. fordítva, miután Kéler Béla korábban írta ezt a művét. Remélem nem bántottam meg ezekkel a megjegyzéseimmel a két nagyszerű zeneszerző emlékét.
A zenéből áradó személyes lelkület, a zeneszerzők "saját hangja" azért támpontot ad, ezek nem egyeztek. Tény, hogy mindketten Bécsben tanultak zenét,most újraolvastam a neten az életrajzokat.Ezt ezen a zenedarabon is hallani lehetett. Mindketten felvidéki családban születtek, néhány évtizednyi eltéréssel, innen a magyar hangzásvilág,vannak meghatározó, láthatatlan elemek. Ha Nagy Ibolya ma nem bakizott volna, talán minderre nem is figyeltünk volna fel. A ma hallott nyitány erősen eltér Kemény Egon rádióopererettjei, operettjei, nyitányáinak zenei stílusától,nem is hasonlítható össze. Talán egyes szimfónikus könnyűzenei műveit idézték emlékezetünkbe, ill. fordítva, miután Kéler Béla korábban írta ezt a művét. Remélem nem bántottam meg ezekkel a megjegyzéseimmel a két nagyszerű zeneszerző emlékét.
1175 Búbánat 2015-06-08 21:05:36 [Válasz erre: 1174 smaragd 2015-06-08 20:39:36]
Ferencsik nem is ugrott be azonnal...
Ferencsik nem is ugrott be azonnal...
1174 smaragd 2015-06-08 20:39:36 [Válasz erre: 1172 Búbánat 2015-06-08 20:23:24]
Szép darab volt ez a zene. Tudomásom szerint Kemény Egon művet nem vezényelt Ferencsik, nekem ott lett egy kicsit feltűnő a dolog. Mindenesetre érdekes. Azt hittem, te ismerted Kéler Bélát. Adás előtt megjelent a mai műsor, ott láttam a nevét, műsorváltozásra gyanakodtam.
Szép darab volt ez a zene. Tudomásom szerint Kemény Egon művet nem vezényelt Ferencsik, nekem ott lett egy kicsit feltűnő a dolog. Mindenesetre érdekes. Azt hittem, te ismerted Kéler Bélát. Adás előtt megjelent a mai műsor, ott láttam a nevét, műsorváltozásra gyanakodtam.
1172 Búbánat 2015-06-08 20:23:24 [Válasz erre: 1169 smaragd 2015-06-08 12:39:21]
Ha a Dankó Rádió Facebook oldalán nem lett volna a darab címe mellé odaírva Kéler Béla komponista neve, akkor bizony én "elhittem volna", hogy Kemény Egon-nyitányt hallok. De voltam olyan óvatos, hogy rákerestem a Google-on a XIX. században alkotott szerzőre; a linkről letölthető életrajzból egy mára csaknem elfeledett, széles műveltségű ember, zeneköltő portréja rajzolódik ki. Zenéjével most ismerkedtem meg, ezért hála illeti Nagy Ibolyát, hogy beszerkesztette a nyitányát az operettműsorába. (Kár volt a vélhető nyelvbotlásáért...)
Ha a Dankó Rádió Facebook oldalán nem lett volna a darab címe mellé odaírva Kéler Béla komponista neve, akkor bizony én "elhittem volna", hogy Kemény Egon-nyitányt hallok. De voltam olyan óvatos, hogy rákerestem a Google-on a XIX. században alkotott szerzőre; a linkről letölthető életrajzból egy mára csaknem elfeledett, széles műveltségű ember, zeneköltő portréja rajzolódik ki. Zenéjével most ismerkedtem meg, ezért hála illeti Nagy Ibolyát, hogy beszerkesztette a nyitányát az operettműsorába. (Kár volt a vélhető nyelvbotlásáért...)
1171 Búbánat 2015-06-08 20:09:07 [Válasz erre: 1170 smaragd 2015-06-08 12:53:31]
És sikerült ezt javítania? Nem hallgattam meg az ismétlést.
És sikerült ezt javítania? Nem hallgattam meg az ismétlést.
1170 smaragd 2015-06-08 12:53:31 [Válasz erre: 1168 Búbánat 2015-06-08 10:43:59]
Talán sikerül a délutáni ismétlésig helyesbíteni, és Kéler Béla nevét bemondani.
Talán sikerül a délutáni ismétlésig helyesbíteni, és Kéler Béla nevét bemondani.
1169 smaragd 2015-06-08 12:39:21 [Válasz erre: 1168 Búbánat 2015-06-08 10:43:59]
Kemény Egonról nem lehet eleget szólni és eleget olvasni, olyan nagy a lemaradás művei megszólaltatása és művészetének ismertetése terén. Kiemelem Nagy Ibolya szerkesztői munkáját, amellyel ez az űr pótlódik, és a számtalan szebbnél szebb Kemény-mű rádiófelvételei gyakran hallhatók a "Túl az Óperencián" műsorában. Ezzel a bakival Nagy Ibolya ha nem is hetet, de kettőt ütött egy csapásra :-), talán nem vagyok egyedül, aki eddig nem ismerte Kéler Béla nagyszerű zenéjét, és méltó minőségű honlapját, amit voltál olyan jó nyilvánosságra hozni, és linkként elolvashattam. Szinetár Miklós úr is érdekesen emlékezett, tartalmas hét előtt állunk. A mai műsorban már említette az operett egyik műfaji jellegzetességét, miszerint mindig az adott korhoz tud idomulni egy darab. Szerencsénkre a Magyar Rádió felvételein, a mai műsorban is, hallhatjuk az eredeti operettek részleteinek nagyszerű előadását, így emlékezhetünk arra is, mit nem hallunk esetleg egy mai rendezésben.
Kemény Egonról nem lehet eleget szólni és eleget olvasni, olyan nagy a lemaradás művei megszólaltatása és művészetének ismertetése terén. Kiemelem Nagy Ibolya szerkesztői munkáját, amellyel ez az űr pótlódik, és a számtalan szebbnél szebb Kemény-mű rádiófelvételei gyakran hallhatók a "Túl az Óperencián" műsorában. Ezzel a bakival Nagy Ibolya ha nem is hetet, de kettőt ütött egy csapásra :-), talán nem vagyok egyedül, aki eddig nem ismerte Kéler Béla nagyszerű zenéjét, és méltó minőségű honlapját, amit voltál olyan jó nyilvánosságra hozni, és linkként elolvashattam. Szinetár Miklós úr is érdekesen emlékezett, tartalmas hét előtt állunk. A mai műsorban már említette az operett egyik műfaji jellegzetességét, miszerint mindig az adott korhoz tud idomulni egy darab. Szerencsénkre a Magyar Rádió felvételein, a mai műsorban is, hallhatjuk az eredeti operettek részleteinek nagyszerű előadását, így emlékezhetünk arra is, mit nem hallunk esetleg egy mai rendezésben.
1168 Búbánat 2015-06-08 10:43:59
A mai operettműsor zenei bejátszásai között volt A denevér első fináléja (Lehel György – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara – 1963. stúdiófelvételről), a János vitéz második fináléja (Polgár Tibor – Lehoczky Éva, Sárdy János, Szakács Sándor, Palló Imre, a Földényi Kórus, az MR Szimfonikus Zenekara – 1959.) De volt egy operarészlet is: Gounod operájából Faust kavatínáját Gulyás Dénes énekelte – magyarul (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Oberfrank Géza vezényli.) Az utolsó zeneszámként [url] http://belakeler.eu/?id=2&lg=hu; Kéler Béla (1820-1882) [/url] Magyar vígjáték című nyitánya hangzott el (Ungarische Lustspiel Ouverture op.108.) a Ferencsik János vezényelte ÁHZ stúdiófelvételéről. A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, aki ezen a héten Szinetár Miklóssal beszélget a Nagymező utcai stúdióban, ezen darab bekonferálásakor – számomra érthetetlen módon - szerzőként Kemény Egon zeneszerzőt nevezte meg. (A rádió Facebook oldalán – helyesen - Kéler Béla neve van feltüntetve.) A délelőtti adás ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és internetes oldalán.
A mai operettműsor zenei bejátszásai között volt A denevér első fináléja (Lehel György – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara – 1963. stúdiófelvételről), a János vitéz második fináléja (Polgár Tibor – Lehoczky Éva, Sárdy János, Szakács Sándor, Palló Imre, a Földényi Kórus, az MR Szimfonikus Zenekara – 1959.) De volt egy operarészlet is: Gounod operájából Faust kavatínáját Gulyás Dénes énekelte – magyarul (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Oberfrank Géza vezényli.) Az utolsó zeneszámként [url] http://belakeler.eu/?id=2&lg=hu; Kéler Béla (1820-1882) [/url] Magyar vígjáték című nyitánya hangzott el (Ungarische Lustspiel Ouverture op.108.) a Ferencsik János vezényelte ÁHZ stúdiófelvételéről. A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, aki ezen a héten Szinetár Miklóssal beszélget a Nagymező utcai stúdióban, ezen darab bekonferálásakor – számomra érthetetlen módon - szerzőként Kemény Egon zeneszerzőt nevezte meg. (A rádió Facebook oldalán – helyesen - Kéler Béla neve van feltüntetve.) A délelőtti adás ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és internetes oldalán.
1167 Búbánat 2015-06-08 08:59:57 [Válasz erre: 1165 Búbánat 2015-06-07 22:33:29]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/06/tul-az-operencian-szinetar-miklossal/; Túl az Óperencián Szinetár Miklóssal [/url]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/06/tul-az-operencian-szinetar-miklossal/; Túl az Óperencián Szinetár Miklóssal [/url]
1165 Búbánat 2015-06-07 22:33:29
Itt jelzem: holnapól egy héten át, minden nap SZINETÁR MIKLÓS lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Kezdési időpontok: 9-10; ismétlés 18-19 óra, és az interneten is online (www.dankoradio.hu)
Itt jelzem: holnapól egy héten át, minden nap SZINETÁR MIKLÓS lesz a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Kezdési időpontok: 9-10; ismétlés 18-19 óra, és az interneten is online (www.dankoradio.hu)
1164 Búbánat 2015-06-07 22:20:40 [Válasz erre: 1162 Ardelao 2015-06-07 15:20:02]
A rádió hatalmas hangarchívuma - tapasztaljuk illetve halljuk nap mint nap itt a Dankó Rádióban is - óriási mennyiségű zenei kincset ölel fel, és van elraktározva hangszalag- és immár digitalizálva, CD formátumban: így megőrizve sok minden egyéb mellett mindmáig az operettirodalom színe-javát is. Legendás énekművészeink, színművészeink, karmestereink, zenekaraink, énekkaraink anno nem ódzkodtak attól, hogy az ún. komoly-könnyű zenés műfaj egyetemes és hazai kultúrértékeit „magyar kiadásban” közelebb hozzák a rajongók otthonába is; nevüket, tudásukat, hangjukat, művészetüket adták hozzá, így nemcsak a zenés színházakból ismerhetjük meg a szűk választékot, de a rádió, televízió, a hanglemezgyár stúdióinak mikrofonjai előtt is bizonyíthatták hogy ebben a zenei világban is „otthon” vannak, és ezáltal is öregbítették/öregbítik nimbuszukat – a hangrögzítésnek hála, még holtuk után is, a közönség máig tartó szeretetétől, tiszteletétől övezve és megbecsülve, egyben elbűvölve minket felvételeikkel. De az operettek/daljátékok/”rádióoperettek”/zenés játékok stúdiófelvételei nem (sem) jöhettek volna létre, ha a felvételeken közreműködő művészek és együttesek mellett nincsenek ott a nagyszerű alkotók sora: gondolok elsősorban a kitűnő komponistákra és librettistákra, akiknek művei felkeltették egykor a gyártók és - mai szóhasználattal élve - a producerek érdeklődését, akik kivívták a darabok bemutatásának jogát, s ezzel megteremtették a lehetőségét maguknak a stúdiófelvételeknek az elkészítéséhez. Emlékszem, a hatvanas-hetvenes évektől kezdve - mióta rendszeresen figyelemmel kísérem és követem az újabb és újabb operettbemutatókat a rádióban -, hétről hétre és hónapról-hónapra vártam, kívántam és kivártam ezeknek az örökbecsű dalműveknek a rádióban történő bemutatását, az újabb és újabb sugárzásukat. És a rádióban bekonferált szereposztás mellett tudatosult bennem az is, mennyi elkötelezett neves dalszövegíró/fordító, dramaturg, zenei rendező, rendező, szerkesztő munkatárs tevékenykedett a művészekkel összedolgozva azért, hogy a lehető legtökéletesebb hangzás-minőségben kerüljenek bemutatásra a Rádió Dalszínháza égisze alatt ezek a ragyogó operettek és jussanak el az éter hullámhosszán minél több rádióhallgatóhoz. Bizony, az aranykor az ötvenes-hatvanas évek voltak, de egészen a nyolcvanas-kilencvenes évekig egymás után vették fel a hangstúdiókban szinte a teljes operettirodalom válogatott remekeit. Manapság, ha bosszankodom egy élő színházi előadásban látott operetten, akkor másnap és a következő napokban hallgatva a Dankó Rádiót, kis szerencsével hozzájutok az ominózus darab egy korábbi rádiófelvételéről bejátszott énekszámokhoz a régi nagy kedvencekkel. És akkor már is feledve van, milyen kellemetlen vagy zavaró élményekkel távoztam előzőleg az adott operettelőadásról. És biztos, ami biztos alapon, most már napi gyakorisággal sorra veszem fel a rádióból az én operettkedvenceimet, a kedvenc énekeseimmel – a részletekből idővel összeáll az egész…
A rádió hatalmas hangarchívuma - tapasztaljuk illetve halljuk nap mint nap itt a Dankó Rádióban is - óriási mennyiségű zenei kincset ölel fel, és van elraktározva hangszalag- és immár digitalizálva, CD formátumban: így megőrizve sok minden egyéb mellett mindmáig az operettirodalom színe-javát is. Legendás énekművészeink, színművészeink, karmestereink, zenekaraink, énekkaraink anno nem ódzkodtak attól, hogy az ún. komoly-könnyű zenés műfaj egyetemes és hazai kultúrértékeit „magyar kiadásban” közelebb hozzák a rajongók otthonába is; nevüket, tudásukat, hangjukat, művészetüket adták hozzá, így nemcsak a zenés színházakból ismerhetjük meg a szűk választékot, de a rádió, televízió, a hanglemezgyár stúdióinak mikrofonjai előtt is bizonyíthatták hogy ebben a zenei világban is „otthon” vannak, és ezáltal is öregbítették/öregbítik nimbuszukat – a hangrögzítésnek hála, még holtuk után is, a közönség máig tartó szeretetétől, tiszteletétől övezve és megbecsülve, egyben elbűvölve minket felvételeikkel. De az operettek/daljátékok/”rádióoperettek”/zenés játékok stúdiófelvételei nem (sem) jöhettek volna létre, ha a felvételeken közreműködő művészek és együttesek mellett nincsenek ott a nagyszerű alkotók sora: gondolok elsősorban a kitűnő komponistákra és librettistákra, akiknek művei felkeltették egykor a gyártók és - mai szóhasználattal élve - a producerek érdeklődését, akik kivívták a darabok bemutatásának jogát, s ezzel megteremtették a lehetőségét maguknak a stúdiófelvételeknek az elkészítéséhez. Emlékszem, a hatvanas-hetvenes évektől kezdve - mióta rendszeresen figyelemmel kísérem és követem az újabb és újabb operettbemutatókat a rádióban -, hétről hétre és hónapról-hónapra vártam, kívántam és kivártam ezeknek az örökbecsű dalműveknek a rádióban történő bemutatását, az újabb és újabb sugárzásukat. És a rádióban bekonferált szereposztás mellett tudatosult bennem az is, mennyi elkötelezett neves dalszövegíró/fordító, dramaturg, zenei rendező, rendező, szerkesztő munkatárs tevékenykedett a művészekkel összedolgozva azért, hogy a lehető legtökéletesebb hangzás-minőségben kerüljenek bemutatásra a Rádió Dalszínháza égisze alatt ezek a ragyogó operettek és jussanak el az éter hullámhosszán minél több rádióhallgatóhoz. Bizony, az aranykor az ötvenes-hatvanas évek voltak, de egészen a nyolcvanas-kilencvenes évekig egymás után vették fel a hangstúdiókban szinte a teljes operettirodalom válogatott remekeit. Manapság, ha bosszankodom egy élő színházi előadásban látott operetten, akkor másnap és a következő napokban hallgatva a Dankó Rádiót, kis szerencsével hozzájutok az ominózus darab egy korábbi rádiófelvételéről bejátszott énekszámokhoz a régi nagy kedvencekkel. És akkor már is feledve van, milyen kellemetlen vagy zavaró élményekkel távoztam előzőleg az adott operettelőadásról. És biztos, ami biztos alapon, most már napi gyakorisággal sorra veszem fel a rádióból az én operettkedvenceimet, a kedvenc énekeseimmel – a részletekből idővel összeáll az egész…
