1263 Ardelao 2015-06-28 14:18:50 [Válasz erre: 1261 Búbánat 2015-06-28 14:09:28]
Jó, hogy bemásoltad. Nem mindenki tudja megnézni a temetőben. Itt legalább mindig elérhető lesz! Köszönjük!
Jó, hogy bemásoltad. Nem mindenki tudja megnézni a temetőben. Itt legalább mindig elérhető lesz! Köszönjük!
1262 Búbánat 2015-06-28 14:13:48
Itt jelzem már: holnaptól vasárnapig Huszti Péter színművész lesz a Dankó Rádió operettműsorának a vendége, kivel Nagy Ibolya beszélget.
Itt jelzem már: holnaptól vasárnapig Huszti Péter színművész lesz a Dankó Rádió operettműsorának a vendége, kivel Nagy Ibolya beszélget.
1261 Búbánat 2015-06-28 14:09:28 [Válasz erre: 1260 Ardelao 2015-06-28 13:53:57]
Úgy van! Nem volt szívem, hogy ide be ne másoljam.
Úgy van! Nem volt szívem, hogy ide be ne másoljam.
1260 Ardelao 2015-06-28 13:53:57 [Válasz erre: 1259 Búbánat 2015-06-28 13:18:21]
Nagyon szép és megható a vers!
Nagyon szép és megható a vers!
1259 Búbánat 2015-06-28 13:18:21
Ezen a héten a kiváló színművésznőnkre és operetténekesünkre, a kilencven esztendővel ezelőtt született Németh Marikára (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a következőképpen fogalmazta meg szép gondolatait, érzéseit a művészről, amit a rádió honlapján is olvashatunk: „A primadonnák-primadonnáját mindenki, de legfőképpen közönsége szerette, és szereti a mai napig. Emberileg és szakmailag is egyedülálló volt, akire kollégái és ezen belül a fiatalabb generáció is mindvégig számíthatott. A zene, a színpad volt az élete, melyben varázsolt és Ő maga is elvarázsolódott.” A hét minden napján hallgathattuk Németh Marika remek rádiófelvételeinek részleteit (a mai adásban a Cigányszerelem, a Bástyasétány 77, a Bob herceg és a Marica grófnő dalai szólaltak meg) és hallhattuk gyönyörű énekét, de prózáját is. A bejátszott riportokból, interjúkból, a róla szóló visszaemlékezésekből kicsit jobban megismerhettük a primadonna-művészt magát éppúgy, mint a „civil” embert, a benne kavargó érzéseivel, indulataival, gondolatvilágával, örömével, bánatával. A mai adásban egy archív riportbejátszásból megtudhattuk, hogy Németh Marika egész pályáját egy kettősség kísérte végig: miközben a komolyzenéhez soha nem lett hűtlen (lehetett volna Mozart-szubrett: hívták az Operába Zerlina és Blonde szerepeire vagy Puccinit is énekelhetett volna (Liu, Musette), de rá az Operettnek volt szüksége, pedig soha nem akart primadonna lenni; az éneklésen túl színészi ambícióit is kiélhette a színpadon. Az egyik interjújában hangsúlyozta, kipróbálta magát prózai szerepkörben is: egy Lengyel Menyhért darabban Benkő Gyulával játszott együtt, de a színpadon Ladányi Mihálynak is a partnere lehetett egykor. Ebből kiindulva Németh Marika úgy fogalmazta meg érzését: „nem tartanak sem színésznek, sem énekesnek igazán”. Farkas József rádiós riportjában Németh Marika elárulta, örök bánata, hogy nem jött létre az a zenés film, melyben Mario Lanzával együtt szerepeltek volna; már Rómában volt, hol előzetes megbeszéléseket folytattak egy Girardi életéről készülő életrajzi filmről, aminek zenéje megkomponálására Fényes Szabolcsot kérték volna fel, de az egész projekt meghiúsult Lanza váratlan halálával, így ez az álma odaveszett. Nemes András riporter 1995-ben, születésnapja alkalmából beszélgetett Németh Marikával, aki elmesélte neki találkozását a kiváló szovjet operettszerzővel, Jurij Szergejevics Miljutyinnal (a Nyugtalan boldogság, a Havasi kürt komponistájával), aki többször járt Magyarországon. Még a rákosista-időkben történt, hogy a zeneszerző új darabját, a Juanita csókját mutatta be az Operettszínház, és erre az ünnepi alkalomra meghívták Miljutyint is. Ő a teátrum műsorpolitikáját megismerve a színház vezetőségével folytatott személyes beszélgetése során csodálkozásának adott hangot, hogy annyi kitűnő operettszerzőnk van, de műveiket nem találja a palettán! Náluk a szovjet zenés színházak hatalmas sikerrel játsszák Kálmán és Lehár kedvelt operettjeit! Ez számára érthetetlen. Örül, hogy a szovjet operettszerzők (Dunajevszkij, Scserbasov, az ő és mások) alkotásai az Operettszínház repertoárján szerepelnek, de miért hiányzanak onnan a mi híres operettszerzőink népszerű alkotásai? (Ugyanis, még az ötvenes évek elején Magyarországon, politikai megfontoltságokból, nem voltak „szalonképesek” a grófokról, bárókról, hercegekről, királynőkről szóló operettek, így egy időre lekerültek a színpadokról.) Miljutyin szavai megtették hatását, hamarosan viszontláthatta a közönség a Csárdáskirálynőt, a Luxemburg grófját vagy a Marica grófnőt…Beindult itthon újra sikersorozatuk. Miljutyin „figyelmeztetése” kellett ehhez! – mesélte Németh Marika, aki természetesen abban az időben a szovjet operettekből is kivette a részét. Ebben a riportbejátszásban elhangzik egy dal is: Németh Marika énekli archív felvételén Juanita belépőjét Miljutyin-operettjéből. Az adás végén Nagy Ibolya szerkesztő felolvasta Vadas Zsuzsa újságcikkének záró sorait, aki így búcsúzott 1996-ban az elhunyt művésztől: „Németh Marika kerek, ötven évet töltött a pályán. Ragyogó tehetsége emberi nagysággal is párosult. Utolsó kérése az volt, hogy csendben, feltűnés nélkül helyezzék örök nyugalomra. A primadonna, akinek a kocsijából ma is kifogták volna a lovakat a hódolói, nem kívánt operettesen pompázatos temetést. Egyszerűen átszerződött a földről az égi operettszínház felhőkárpitos örökkévalóságába: ahol már nem fáj a szív.” Nem lehet meghatottság nélkül olvasni e szavakat, melyek után – utoljára e héten - felcsendült Németh Marika aranysugaras hangján az ideillő Lehár-dal A három gráciából: „Szív, ó szív, tán a mennybolt hív…” [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9meth_Marika#/media/File:N%C3%A9meth_Marika_s%C3%ADrja.jpg; Németh Marika sírja a Farkasréti temetőben [/url] Egy internetes portálon (https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9meth_Marika#/media/File:N%C3%A9meth_Marika_s%C3%ADrja.jpg) találtam rá erre a szép versre: ISTEN VELED NÉMETH MARIKA Képzelt-világ királynője, Írók, költők ihletője, Istenadta szép ajándék, Magyar népnek adott az ég. Köszönet a jó Istennek, Nekünk formált ilyen szépnek! Mint a mágnes, vonzott lényed, Látogatott széles réteg. Tapsoltak a munkáskezek, Megbántódott szellemiek, Szomszédok és sok jó barát. Páholy mélyén pár órán át Tehetséged lenyűgözött; Felüdült ott sok üldözött, Bút félelmet feledtettél, Búsulókat nevettettél, Olykor kakasülőn álltunk, Onnan fentről úgy csodáltunk. Csalogány sem dalolt szebben! Örültünk ha szoknyád lebben, Néztünk Téged önfeledten. Földreszállott Istenember! Mosolyodat az angyalkák Fenn az égben tanulgatták. Hangod mint a kiscsengettyük, Bizony sokszor emlegetjük, és a sok-sok boldog órát, amit kaptunk sok éven át. Aludj kedves, aludj csendben, Éljél tovább a szívünkben. Te édes, drága, csodás fennkölt, Mosolyogj ránk tovább fentről! /Kaderják Gitta/
Ezen a héten a kiváló színművésznőnkre és operetténekesünkre, a kilencven esztendővel ezelőtt született Németh Marikára (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a következőképpen fogalmazta meg szép gondolatait, érzéseit a művészről, amit a rádió honlapján is olvashatunk: „A primadonnák-primadonnáját mindenki, de legfőképpen közönsége szerette, és szereti a mai napig. Emberileg és szakmailag is egyedülálló volt, akire kollégái és ezen belül a fiatalabb generáció is mindvégig számíthatott. A zene, a színpad volt az élete, melyben varázsolt és Ő maga is elvarázsolódott.” A hét minden napján hallgathattuk Németh Marika remek rádiófelvételeinek részleteit (a mai adásban a Cigányszerelem, a Bástyasétány 77, a Bob herceg és a Marica grófnő dalai szólaltak meg) és hallhattuk gyönyörű énekét, de prózáját is. A bejátszott riportokból, interjúkból, a róla szóló visszaemlékezésekből kicsit jobban megismerhettük a primadonna-művészt magát éppúgy, mint a „civil” embert, a benne kavargó érzéseivel, indulataival, gondolatvilágával, örömével, bánatával. A mai adásban egy archív riportbejátszásból megtudhattuk, hogy Németh Marika egész pályáját egy kettősség kísérte végig: miközben a komolyzenéhez soha nem lett hűtlen (lehetett volna Mozart-szubrett: hívták az Operába Zerlina és Blonde szerepeire vagy Puccinit is énekelhetett volna (Liu, Musette), de rá az Operettnek volt szüksége, pedig soha nem akart primadonna lenni; az éneklésen túl színészi ambícióit is kiélhette a színpadon. Az egyik interjújában hangsúlyozta, kipróbálta magát prózai szerepkörben is: egy Lengyel Menyhért darabban Benkő Gyulával játszott együtt, de a színpadon Ladányi Mihálynak is a partnere lehetett egykor. Ebből kiindulva Németh Marika úgy fogalmazta meg érzését: „nem tartanak sem színésznek, sem énekesnek igazán”. Farkas József rádiós riportjában Németh Marika elárulta, örök bánata, hogy nem jött létre az a zenés film, melyben Mario Lanzával együtt szerepeltek volna; már Rómában volt, hol előzetes megbeszéléseket folytattak egy Girardi életéről készülő életrajzi filmről, aminek zenéje megkomponálására Fényes Szabolcsot kérték volna fel, de az egész projekt meghiúsult Lanza váratlan halálával, így ez az álma odaveszett. Nemes András riporter 1995-ben, születésnapja alkalmából beszélgetett Németh Marikával, aki elmesélte neki találkozását a kiváló szovjet operettszerzővel, Jurij Szergejevics Miljutyinnal (a Nyugtalan boldogság, a Havasi kürt komponistájával), aki többször járt Magyarországon. Még a rákosista-időkben történt, hogy a zeneszerző új darabját, a Juanita csókját mutatta be az Operettszínház, és erre az ünnepi alkalomra meghívták Miljutyint is. Ő a teátrum műsorpolitikáját megismerve a színház vezetőségével folytatott személyes beszélgetése során csodálkozásának adott hangot, hogy annyi kitűnő operettszerzőnk van, de műveiket nem találja a palettán! Náluk a szovjet zenés színházak hatalmas sikerrel játsszák Kálmán és Lehár kedvelt operettjeit! Ez számára érthetetlen. Örül, hogy a szovjet operettszerzők (Dunajevszkij, Scserbasov, az ő és mások) alkotásai az Operettszínház repertoárján szerepelnek, de miért hiányzanak onnan a mi híres operettszerzőink népszerű alkotásai? (Ugyanis, még az ötvenes évek elején Magyarországon, politikai megfontoltságokból, nem voltak „szalonképesek” a grófokról, bárókról, hercegekről, királynőkről szóló operettek, így egy időre lekerültek a színpadokról.) Miljutyin szavai megtették hatását, hamarosan viszontláthatta a közönség a Csárdáskirálynőt, a Luxemburg grófját vagy a Marica grófnőt…Beindult itthon újra sikersorozatuk. Miljutyin „figyelmeztetése” kellett ehhez! – mesélte Németh Marika, aki természetesen abban az időben a szovjet operettekből is kivette a részét. Ebben a riportbejátszásban elhangzik egy dal is: Németh Marika énekli archív felvételén Juanita belépőjét Miljutyin-operettjéből. Az adás végén Nagy Ibolya szerkesztő felolvasta Vadas Zsuzsa újságcikkének záró sorait, aki így búcsúzott 1996-ban az elhunyt művésztől: „Németh Marika kerek, ötven évet töltött a pályán. Ragyogó tehetsége emberi nagysággal is párosult. Utolsó kérése az volt, hogy csendben, feltűnés nélkül helyezzék örök nyugalomra. A primadonna, akinek a kocsijából ma is kifogták volna a lovakat a hódolói, nem kívánt operettesen pompázatos temetést. Egyszerűen átszerződött a földről az égi operettszínház felhőkárpitos örökkévalóságába: ahol már nem fáj a szív.” Nem lehet meghatottság nélkül olvasni e szavakat, melyek után – utoljára e héten - felcsendült Németh Marika aranysugaras hangján az ideillő Lehár-dal A három gráciából: „Szív, ó szív, tán a mennybolt hív…” [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9meth_Marika#/media/File:N%C3%A9meth_Marika_s%C3%ADrja.jpg; Németh Marika sírja a Farkasréti temetőben [/url] Egy internetes portálon (https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9meth_Marika#/media/File:N%C3%A9meth_Marika_s%C3%ADrja.jpg) találtam rá erre a szép versre: ISTEN VELED NÉMETH MARIKA Képzelt-világ királynője, Írók, költők ihletője, Istenadta szép ajándék, Magyar népnek adott az ég. Köszönet a jó Istennek, Nekünk formált ilyen szépnek! Mint a mágnes, vonzott lényed, Látogatott széles réteg. Tapsoltak a munkáskezek, Megbántódott szellemiek, Szomszédok és sok jó barát. Páholy mélyén pár órán át Tehetséged lenyűgözött; Felüdült ott sok üldözött, Bút félelmet feledtettél, Búsulókat nevettettél, Olykor kakasülőn álltunk, Onnan fentről úgy csodáltunk. Csalogány sem dalolt szebben! Örültünk ha szoknyád lebben, Néztünk Téged önfeledten. Földreszállott Istenember! Mosolyodat az angyalkák Fenn az égben tanulgatták. Hangod mint a kiscsengettyük, Bizony sokszor emlegetjük, és a sok-sok boldog órát, amit kaptunk sok éven át. Aludj kedves, aludj csendben, Éljél tovább a szívünkben. Te édes, drága, csodás fennkölt, Mosolyogj ránk tovább fentről! /Kaderják Gitta/
1258 Búbánat 2015-06-28 13:14:07 [Válasz erre: 1256 Ardelao 2015-06-28 12:06:17]
Bizony, a Kossuth-díjat megérdemelte volna Németh Marika! Félek, sok mai ifjú "titán" az Operettben azt sem tudja, kinek, mekkora művészi örökségét viszi éppen tovább. Ez a rádiós emlékműsor jó alkalomnak kínálkozhatott számukra is - ha hallgatták az adást -, hogy nemcsak Honthy, Petress és más primadonnák vitték a prímet ott nap mint nap, és a művészi megbecsülés azt is jelenti, ha az utód ismeri és tovább ápolja ezt az örökséget, amit ő is átad majd az utána következőknek. Szerencsére,ebben a rádió, a TV és a hanglemezgyár is a sok-sok archív felvételével segítségére -segítségünkre lehet!
Bizony, a Kossuth-díjat megérdemelte volna Németh Marika! Félek, sok mai ifjú "titán" az Operettben azt sem tudja, kinek, mekkora művészi örökségét viszi éppen tovább. Ez a rádiós emlékműsor jó alkalomnak kínálkozhatott számukra is - ha hallgatták az adást -, hogy nemcsak Honthy, Petress és más primadonnák vitték a prímet ott nap mint nap, és a művészi megbecsülés azt is jelenti, ha az utód ismeri és tovább ápolja ezt az örökséget, amit ő is átad majd az utána következőknek. Szerencsére,ebben a rádió, a TV és a hanglemezgyár is a sok-sok archív felvételével segítségére -segítségünkre lehet!
1257 Búbánat 2015-06-28 13:03:52 [Válasz erre: 1253 ferocissimoato 2015-06-28 09:30:33]
"S a szívhez szólt a hang és az egyéniség, jobban mint sok kiváló operaénekesnél. Ilosfalvynak, Udvardynak, Simándinak egyenrangú partnere volt." Mélységesen egyetértek megállapításoddal!
"S a szívhez szólt a hang és az egyéniség, jobban mint sok kiváló operaénekesnél. Ilosfalvynak, Udvardynak, Simándinak egyenrangú partnere volt." Mélységesen egyetértek megállapításoddal!
1256 Ardelao 2015-06-28 12:06:17 [Válasz erre: 1241 ferocissimoato 2015-06-25 09:37:50]
Említetted a Kossuth díjat. Hát igen. Németh Marika több megbecsülést érdemelt volna!
Említetted a Kossuth díjat. Hát igen. Németh Marika több megbecsülést érdemelt volna!
1255 Ardelao 2015-06-28 11:56:16 [Válasz erre: 1253 ferocissimoato 2015-06-28 09:30:33]
Teljes mértékben igazat adok Neked! Németh Marika nekem is nagy kedvencem volt.
Teljes mértékben igazat adok Neked! Németh Marika nekem is nagy kedvencem volt.
1254 smaragd 2015-06-28 10:56:37 [Válasz erre: 1253 ferocissimoato 2015-06-28 09:30:33]
Említette azt is, hogy komolyzenét tanult, és az élet hozta az operettet,nem az ő akarata. Sok fontos észrevétel van a mondataidban. Nem is tudtam, hogy az Operettszínház akusztikája rossz, ha tudtam is elfelejtettem, most felhívtad rá a figyelmemet. A felvételek legnagyobb része a Magyar Rádióban készült. Bárcsak olvashatta volna bejegyzésedet! Mindig, amikor egy sztárvendég megszólal ebben a műsorban, talál az ember valamit, ami megkapja, felkelti az érdeklődését.
Említette azt is, hogy komolyzenét tanult, és az élet hozta az operettet,nem az ő akarata. Sok fontos észrevétel van a mondataidban. Nem is tudtam, hogy az Operettszínház akusztikája rossz, ha tudtam is elfelejtettem, most felhívtad rá a figyelmemet. A felvételek legnagyobb része a Magyar Rádióban készült. Bárcsak olvashatta volna bejegyzésedet! Mindig, amikor egy sztárvendég megszólal ebben a műsorban, talál az ember valamit, ami megkapja, felkelti az érdeklődését.
1253 ferocissimoato 2015-06-28 09:30:33 [Válasz erre: 1252 Búbánat 2015-06-27 12:28:57]
A mai adás is roppant érdekes és lenyügözö. Egy riportban azt mondja Németh Marika, hogy egy operetténekest nem tartja a szakma fájó módon sem szinésznek, sem énekesnek. Nos én szerintem Németh Marika jobban énekel, technikásabban és muzikálisabban, mint több tucatnyi operaénekes. Hihetetlenül jól ül a hangja, a maszkban- elöl, hatalmas csengéssel és ettöl volt annyira vivö erös. Neki nem kellett mikroport, hangja gond nélkül szárnyalt a rossz akusztikáju Operett Színházban. S a szívhez szólt a hang és az egyéniség, jobban mint sok kiváló operaénekesnél. Ilosfalvynak, Udvardynak, Simándinak egyenrangú partnere volt.
A mai adás is roppant érdekes és lenyügözö. Egy riportban azt mondja Németh Marika, hogy egy operetténekest nem tartja a szakma fájó módon sem szinésznek, sem énekesnek. Nos én szerintem Németh Marika jobban énekel, technikásabban és muzikálisabban, mint több tucatnyi operaénekes. Hihetetlenül jól ül a hangja, a maszkban- elöl, hatalmas csengéssel és ettöl volt annyira vivö erös. Neki nem kellett mikroport, hangja gond nélkül szárnyalt a rossz akusztikáju Operett Színházban. S a szívhez szólt a hang és az egyéniség, jobban mint sok kiváló operaénekesnél. Ilosfalvynak, Udvardynak, Simándinak egyenrangú partnere volt.
1252 Búbánat 2015-06-27 12:28:57
A Dankó Rádióban a Németh Marikára emlékező operettműsorból nem maradhatott ki persze Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc Sybill című operettjének részletei sem. Érdekesség: a Sybill volt Németh Marika legelső teljes operettje a rádióban, aminek felvétele a Rádió Dalszínháza bemutatójaként 1962. január 10.én, a Kossuth Rádióban 20.25 – 22.00 órakor került először adásba. Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MR szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire – Feleki Kamill A fiatal Poire – Kishegyi Árpád Sybill – Németh Marika Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Gorcsakov – Petri Miklós Lakáj – Regős Péter Erről a felvételről hangzott el két jelenet ma délelőtt a Dankó Rádióban: - Sybill levele (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert) - Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád): „- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” Németh Marika sok szép rádiófelvétele közül nehéz kiemelni egyet is, mert mindegyik nagyszerű. De legyen itt még egy vidám dal, ami szintén elragadó: Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok - Karmester-kettős (Németh Marika és Kövecses Béla): „…Karmester, ez a neve néki rettentő, oly mégis szerelmes belé minden nő…” (Az operett rádiófelvételét a Rádió Dalszínháza ugyancsak az 1960-as évek elején mutatta be, melyen Németh Marika és Kövecses Béla mellett Neményi Lili és Szabó Miklós is énekel, km. az MRT szimfonikus zenekara, Bródy Tamás vezényel.) Szirmai Albert kapcsán elevenített fel egy humoros, kedves történetet Németh Marika, amit Nemes András rádiós riportjából játszott be a szerkesztő-műsorvzető, Nagy Ibolya: Amikor a hatvanas évek elején már a 80-on túl lévő Szirmai hazalátogatott Amerikából utolsó operettjének, a Tündérlaki lányok operettszínházi bemutatójának előkészítésére, bemutatták neki Németh Marikát, aki még 1949-ben szerepelt és énekelt a szerző Mágnás Miskájából készült filmoperettben. Szirmait már akkor annyira megbabonázta Németh Marika szépsége, hangja, természetes játéka a vásznon, hogy emlékezetében megmaradt az ő képe, alakja és most a viszontlátáskor egyből megkérte a kezét! Halálos komolyan. Németh Marika persze udvariasan kitért a házassági ajánlat elől, mondván ő már férjes asszony, de ez Szirmait nem érdekelte, tovább erősködött, hogy ő annak ellenére el kívánja venni. Alig tudta „leszerelni” a szimpatikus kedves „öregurat”, eltéríteni mániájától, aki aztán pár évre rá, sajnos, eltávozott örökre. Ezt a számomra ismeretlen, kedves kis epizódot olyan pajkosan és humorral adta elő a riporternek Németh Marika, hogy azt nem lehet hűen visszaadni! Meg kell hallgatni a délután 6 és 7 óra között elhangzó ismétlő adásban!
A Dankó Rádióban a Németh Marikára emlékező operettműsorból nem maradhatott ki persze Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc Sybill című operettjének részletei sem. Érdekesség: a Sybill volt Németh Marika legelső teljes operettje a rádióban, aminek felvétele a Rádió Dalszínháza bemutatójaként 1962. január 10.én, a Kossuth Rádióban 20.25 – 22.00 órakor került először adásba. Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MR szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire – Feleki Kamill A fiatal Poire – Kishegyi Árpád Sybill – Németh Marika Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Gorcsakov – Petri Miklós Lakáj – Regős Péter Erről a felvételről hangzott el két jelenet ma délelőtt a Dankó Rádióban: - Sybill levele (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert) - Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád): „- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” Németh Marika sok szép rádiófelvétele közül nehéz kiemelni egyet is, mert mindegyik nagyszerű. De legyen itt még egy vidám dal, ami szintén elragadó: Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok - Karmester-kettős (Németh Marika és Kövecses Béla): „…Karmester, ez a neve néki rettentő, oly mégis szerelmes belé minden nő…” (Az operett rádiófelvételét a Rádió Dalszínháza ugyancsak az 1960-as évek elején mutatta be, melyen Németh Marika és Kövecses Béla mellett Neményi Lili és Szabó Miklós is énekel, km. az MRT szimfonikus zenekara, Bródy Tamás vezényel.) Szirmai Albert kapcsán elevenített fel egy humoros, kedves történetet Németh Marika, amit Nemes András rádiós riportjából játszott be a szerkesztő-műsorvzető, Nagy Ibolya: Amikor a hatvanas évek elején már a 80-on túl lévő Szirmai hazalátogatott Amerikából utolsó operettjének, a Tündérlaki lányok operettszínházi bemutatójának előkészítésére, bemutatták neki Németh Marikát, aki még 1949-ben szerepelt és énekelt a szerző Mágnás Miskájából készült filmoperettben. Szirmait már akkor annyira megbabonázta Németh Marika szépsége, hangja, természetes játéka a vásznon, hogy emlékezetében megmaradt az ő képe, alakja és most a viszontlátáskor egyből megkérte a kezét! Halálos komolyan. Németh Marika persze udvariasan kitért a házassági ajánlat elől, mondván ő már férjes asszony, de ez Szirmait nem érdekelte, tovább erősködött, hogy ő annak ellenére el kívánja venni. Alig tudta „leszerelni” a szimpatikus kedves „öregurat”, eltéríteni mániájától, aki aztán pár évre rá, sajnos, eltávozott örökre. Ezt a számomra ismeretlen, kedves kis epizódot olyan pajkosan és humorral adta elő a riporternek Németh Marika, hogy azt nem lehet hűen visszaadni! Meg kell hallgatni a délután 6 és 7 óra között elhangzó ismétlő adásban!
1251 Búbánat 2015-06-26 12:55:07 [Válasz erre: 1250 Búbánat 2015-06-26 12:52:46]
A "Cirkuszkirálynő" persze "csak" A cirkuszhercegnő...
A "Cirkuszkirálynő" persze "csak" A cirkuszhercegnő...
1250 Búbánat 2015-06-26 12:52:46 [Válasz erre: 1248 Búbánat 2015-06-26 12:13:36]
Ha minden igaz, az M3 televízió is megemlékezik a ma 90 éve született Németh Marikáról! Ma éjjel sugározza a tavaly év végén már látott, a televízióban először 1993-ban bemutatott filmet, mely Németh Marika televíziós operettfelvételeiből nyújt válogatást. 2015. június 26. péntek 23:10 - 23:40 M3 csatorna „Operett-böngésző” Németh Marika felvételeiből (1992) „Kedves Nézőink! A mai Operett-böngészőben Németh Marika kiváló énekesnő dalaiből láthatnak válogatást. Németh Marika több híres operett címszerepét játszotta el, így a válogatásban részleteket hallhatnak a Sybill, a Nebáncsvirág, a Cirkuszkirálynő és a Marica grófnő dalaiból.” Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1992 Az internetes [url] http://nava.hu/id/2055184/; NAVA.hu [/url] oldalon megtekinthető az adás – benne az archív filmjelenetekkel.
Ha minden igaz, az M3 televízió is megemlékezik a ma 90 éve született Németh Marikáról! Ma éjjel sugározza a tavaly év végén már látott, a televízióban először 1993-ban bemutatott filmet, mely Németh Marika televíziós operettfelvételeiből nyújt válogatást. 2015. június 26. péntek 23:10 - 23:40 M3 csatorna „Operett-böngésző” Németh Marika felvételeiből (1992) „Kedves Nézőink! A mai Operett-böngészőben Németh Marika kiváló énekesnő dalaiből láthatnak válogatást. Németh Marika több híres operett címszerepét játszotta el, így a válogatásban részleteket hallhatnak a Sybill, a Nebáncsvirág, a Cirkuszkirálynő és a Marica grófnő dalaiból.” Műsorvezető: Kubik Anna Rendezte: Lengyelfi Miklós Időtartam: 35 perc Gyártási év: 1992 Az internetes [url] http://nava.hu/id/2055184/; NAVA.hu [/url] oldalon megtekinthető az adás – benne az archív filmjelenetekkel.
1249 smaragd 2015-06-26 12:17:02 [Válasz erre: 1246 ferocissimoato 2015-06-26 09:34:26]
...kíváncsi vagyok a folytatásra" írtad, ezzel én is így vagyok. Hétről hétre új regény, egy ember élete, művészeké, akiknek különösen eseménydús évtizedeket adott a sors. Ez volt az alapötlet,erre épül napról napra a kiváló zenei élményeket adó műsor - operettkedvelőknek...ami itt tág fogalom :-)
...kíváncsi vagyok a folytatásra" írtad, ezzel én is így vagyok. Hétről hétre új regény, egy ember élete, művészeké, akiknek különösen eseménydús évtizedeket adott a sors. Ez volt az alapötlet,erre épül napról napra a kiváló zenei élményeket adó műsor - operettkedvelőknek...ami itt tág fogalom :-)
1248 Búbánat 2015-06-26 12:13:36
A ma 90 éve született Németh Marikára emlékezik ezen a héten a Dankó Rádió. A Túl az Óperencián című operettadás délelőtt elhangzott műsorában – örömömre - ismét kaptunk több Lehár-részletet, melyek között három szám A kék mazúrból való. A szerkesztő Nagy Ibolya, aki a rádióműsort vezeti is, ezen a héten „nem tehet mást”, sorra előveszi a rádió zenei archívumának Lehár-kincseit, azokat, mely felvételeken Németh Marika énekhangját halljuk - van belőlük szép számmal, és ezeket mondhatni „köteles” a rádióhallgatók örömére a műsorra tűzni. Így került adásba már ezen a héten A víg özvegy, a Pacsirta, a Paganini, az Éva, A három grácia, a Szép a világ - és ma A kék mazúr részletei is, melyek mindegyikében hallhattuk Németh Marika különlegesen szép szopránját. Remélem, szombaton és vasárnap még sorra kerül a Tavasz című Lehár-operett is, amiben szintén énekel! Németh Marikára emlékező összeállításban helyet kaptak más szerzők alkotásai is: tulajdonképpen a rádióban felvett operettek mindegyikében tudott emlékezeteset nyújtani, így a mai is hallott Hervé Nebáncsvirágjában, Fényes Szabolcs Mayájában, csakúgy mint Huszka Lili bárónőjében vagy Gyöngy Pál - Boross Elemér Romantika pedig nincs című művének részleteiben. A dalszámok között megint hallhattunk Németh Marikával készül riportbejátszásokat. Például a Petress István Pihenőidő című műsorában utazási élményeiről mesélt, melyek szorosan fellépéseivel együtt jártak, így különösen szívéhez nőtt München. Említette Szentendrét, ami neki egyszerre „Párizs és London” – viszont kertészkedni nem szeret ott, mondván. „a gaz is szép tud lenni”, sajnálná ezt a növényt kiforgatni a földből… Nagy Ibolya ebben a műsorban ugyancsak megemlékezett Kovács József opera- és operetténekesről, rendezőről, az Interoperett létrehozójáról, aki ma 5 éve hunyt el. Emlékére két Lehár- és egy Kálmán-operett részlete szólalt meg előadásában: A cárevicsből, a Friderikából és a Marica grófnőből. Most kiemelem a Németh Marikára emlékező blokkból a szívemhez közel álló operett részleteit, amiket a 18 órakor kezdődő ismétlésben is meghallgathatunk a rádióban és online a www.dankoradio.hu oldalon is: Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr – részletek (1960-as évek közepe) Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás - Blanka és Julian kettőse (No.13) (Németh Marika és Udvardy Tibor): „ Zeng a tündér, szép mazúr, ellenállhatatlanul. Csak te leszel a párom, így való lesz az álmom…/ Ezt a régi táncot egy leánnyal táncoljuk már…” - Közzene és dal (Udvardy Tibor): „Fáj a szívem érted, dalom is oly bús…” - Gretl és Muki vidám kettőse (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert) : Első vers: „- Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /- Miért pont én rám esik ez a kegy, minek vagyok magam ez az egy? Nem is puszta frázis, akad olyan fázis, ki szívesen férjül megy. /- Bánom én, hogy mennyi van: száz vagy százezer, te kedves kicsi uram, te uram leszel, tralla-lalla-lallala, te kedves kicsi uram, te uram leszel! Refrén: - Hölgyem, én édes hölgyem – Mondj le a nászról szépen bölcsen – A józan szívem, nem fog a hymem – A férfi nem kell neki semmi rózsaláng – Szívem, oly nagyon vártam rád, nékem kell a házasság! – Bármi tervet forral, szépem, én velem könnyen el nem bánsz! Második vers: - Férjül jönned nem is oly nehéz, kezet nyújts, ennyi az egész. Előtted az oltár, hogyha ilyet szóltál, egykettőre minden kész. /- Strindberg rég megírta ugyebár, aki nősül, csuda nagy szamár. Ez az öreg svéd is, tudta, amit én is, szegény férfi pórul jár. /- Bánom én a svéd mit mond, az nem érdekel, de kedves kicsi szamár, te uram leszel, tralla-lalla-lallala, te kedves kicsi szamár, te uram leszel! Refrén: - Hölgyem, én édes hölgyem – Mondj le a nászról szépen bölcsen – A józan szívem, nem fog a hymem – A férfi nem kell neki semmi rózsaláng – Szívem, oly nagyon vártam rád, nékem kell a házasság! – Bármi tervet forral, szépem, én velem könnyen el nem bánsz!
A ma 90 éve született Németh Marikára emlékezik ezen a héten a Dankó Rádió. A Túl az Óperencián című operettadás délelőtt elhangzott műsorában – örömömre - ismét kaptunk több Lehár-részletet, melyek között három szám A kék mazúrból való. A szerkesztő Nagy Ibolya, aki a rádióműsort vezeti is, ezen a héten „nem tehet mást”, sorra előveszi a rádió zenei archívumának Lehár-kincseit, azokat, mely felvételeken Németh Marika énekhangját halljuk - van belőlük szép számmal, és ezeket mondhatni „köteles” a rádióhallgatók örömére a műsorra tűzni. Így került adásba már ezen a héten A víg özvegy, a Pacsirta, a Paganini, az Éva, A három grácia, a Szép a világ - és ma A kék mazúr részletei is, melyek mindegyikében hallhattuk Németh Marika különlegesen szép szopránját. Remélem, szombaton és vasárnap még sorra kerül a Tavasz című Lehár-operett is, amiben szintén énekel! Németh Marikára emlékező összeállításban helyet kaptak más szerzők alkotásai is: tulajdonképpen a rádióban felvett operettek mindegyikében tudott emlékezeteset nyújtani, így a mai is hallott Hervé Nebáncsvirágjában, Fényes Szabolcs Mayájában, csakúgy mint Huszka Lili bárónőjében vagy Gyöngy Pál - Boross Elemér Romantika pedig nincs című művének részleteiben. A dalszámok között megint hallhattunk Németh Marikával készül riportbejátszásokat. Például a Petress István Pihenőidő című műsorában utazási élményeiről mesélt, melyek szorosan fellépéseivel együtt jártak, így különösen szívéhez nőtt München. Említette Szentendrét, ami neki egyszerre „Párizs és London” – viszont kertészkedni nem szeret ott, mondván. „a gaz is szép tud lenni”, sajnálná ezt a növényt kiforgatni a földből… Nagy Ibolya ebben a műsorban ugyancsak megemlékezett Kovács József opera- és operetténekesről, rendezőről, az Interoperett létrehozójáról, aki ma 5 éve hunyt el. Emlékére két Lehár- és egy Kálmán-operett részlete szólalt meg előadásában: A cárevicsből, a Friderikából és a Marica grófnőből. Most kiemelem a Németh Marikára emlékező blokkból a szívemhez közel álló operett részleteit, amiket a 18 órakor kezdődő ismétlésben is meghallgathatunk a rádióban és online a www.dankoradio.hu oldalon is: Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr – részletek (1960-as évek közepe) Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás - Blanka és Julian kettőse (No.13) (Németh Marika és Udvardy Tibor): „ Zeng a tündér, szép mazúr, ellenállhatatlanul. Csak te leszel a párom, így való lesz az álmom…/ Ezt a régi táncot egy leánnyal táncoljuk már…” - Közzene és dal (Udvardy Tibor): „Fáj a szívem érted, dalom is oly bús…” - Gretl és Muki vidám kettőse (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert) : Első vers: „- Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /- Miért pont én rám esik ez a kegy, minek vagyok magam ez az egy? Nem is puszta frázis, akad olyan fázis, ki szívesen férjül megy. /- Bánom én, hogy mennyi van: száz vagy százezer, te kedves kicsi uram, te uram leszel, tralla-lalla-lallala, te kedves kicsi uram, te uram leszel! Refrén: - Hölgyem, én édes hölgyem – Mondj le a nászról szépen bölcsen – A józan szívem, nem fog a hymem – A férfi nem kell neki semmi rózsaláng – Szívem, oly nagyon vártam rád, nékem kell a házasság! – Bármi tervet forral, szépem, én velem könnyen el nem bánsz! Második vers: - Férjül jönned nem is oly nehéz, kezet nyújts, ennyi az egész. Előtted az oltár, hogyha ilyet szóltál, egykettőre minden kész. /- Strindberg rég megírta ugyebár, aki nősül, csuda nagy szamár. Ez az öreg svéd is, tudta, amit én is, szegény férfi pórul jár. /- Bánom én a svéd mit mond, az nem érdekel, de kedves kicsi szamár, te uram leszel, tralla-lalla-lallala, te kedves kicsi szamár, te uram leszel! Refrén: - Hölgyem, én édes hölgyem – Mondj le a nászról szépen bölcsen – A józan szívem, nem fog a hymem – A férfi nem kell neki semmi rózsaláng – Szívem, oly nagyon vártam rád, nékem kell a házasság! – Bármi tervet forral, szépem, én velem könnyen el nem bánsz!
1247 Búbánat 2015-06-26 12:11:50 [Válasz erre: 1246 ferocissimoato 2015-06-26 09:34:26]
Szívemből beszélsz!...
Szívemből beszélsz!...
1246 ferocissimoato 2015-06-26 09:34:26 [Válasz erre: 1244 Búbánat 2015-06-25 09:45:16]
Ez a müsor annyira kiváló, hogy jövö héttöl is maradok s továbbhallgatom, bár Németh Marika, aki még Richard Strauss dalokat is a repertoárján tartott(!!!), hiányozni fog. A Jóhoz gyorsan hozzászokik az ember. Kiváncsi vagyok a folytatásra. Mindenestre ez a hét csodás volt, az embernek jól és harmónikusan indult minden napja.
Ez a müsor annyira kiváló, hogy jövö héttöl is maradok s továbbhallgatom, bár Németh Marika, aki még Richard Strauss dalokat is a repertoárján tartott(!!!), hiányozni fog. A Jóhoz gyorsan hozzászokik az ember. Kiváncsi vagyok a folytatásra. Mindenestre ez a hét csodás volt, az embernek jól és harmónikusan indult minden napja.
1245 Búbánat 2015-06-25 12:05:03
Ezen a héten minden napra jut operettzene-„csemege” a számomra - és sokunk számára!; nemcsak a Németh Marika iránt rajongókra gondolok, mert a klasszikus hazai és külföldi operettek kedvelői éppúgy megtalálhatják az elhangzó műsorokban saját kedvenceiket, mint persze az e hét „főszereplőjét”, az Operettszínház egykori - de örök! - üdvöskéjét, aki holnap lenne 90 éves! A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adás-sorozata - Nagy Ibolya értő, gondos és szeretetteljes szerkesztésében és műsorvezetésében - ezen a héten Németh Marikát állítja a középpontba, rá emlékezik a rádió gazdag zenei archívumában található több mint harminc operettfelvétele közül válogatva, és még közelebb hozza el őt a hallgatók szívéhez a bejátszott archív riportok, interjú-részletek, élő hangfelvételek segítségével, melyekből megismerhetjük művészi pályájának fordulópontjait, tartalmas és mozgalmas életét, gondolatait a műfajról, pályatársakról, szerzőkről-alkotókról, operett-előadásairól, koncertfellépéseiről, , utazásairól, családról, a magánéletéről is vallva. A mai műsorból kiemelem egyik gondolatát, amit akár művészi hitvallásának is tekinthetünk: „Odaadással tudjunk énekelni… ha fél perccel az emberek gondját-baját el tudjuk feledtetni a muzsika szárnyain keresztül, már megérte erre a pályára születni…” (Forrás: egy riportbejátszásból, amit Farkas József készített vele egykor a rádióban.) Egy 1981-es „Nógrád”-i cikkben arra kérdésre, hogy vajon az operetten túl haladt-e a kor, optimista választ adott: ellenkezőleg, az operett újra a virágkorát éli, a romantika iránti igény is él az emberekben! Egy másik, 1995-ös interjúban (egy évvel a halála előtt) - Nemes András, a Saját hangja, vigye haza! című rádióműsor szerkesztője beszélgetett Németh Marikával. Szóba került a hatvanas évek közepe, mikor pár évre a magánélete Görögországba szólította, de aztán feladva azt az életformát onnan NSZK-ba utazott, hol koncertfellépések és előadások sorozata várta, majd Amerikába és Kanadába utazott, hol szintén sok feladat várta. De az Operettszínházhoz mindvégig hű maradt, oda mindig vissza – „haza” – tért… Koncertjein, fellépésein az operett mellett operaáriákat is énekelt németül, olaszul, magyarul, Kodály-dalokat is szívesen adott elő. A jelenre kitérve említette, hogy éppen ausztrál-koncert turnéja után van. Kissé kesernyés hangon fogalmazta meg, már nem nagyon foglalkoztatja az „anyaszínháza”, ritkán jár be az Operettbe, pedig bízott abban, hogy még kapni fog korának megfelelő szerepeket, sőt titkon abban reménykedett, írnak neki olyan jeleneteket, mint amiket egykor Honthy számára, de hiába várta-várja… Marad a koncertezés. Most úgy érzi, a világ elszaladt mellette, nem érzi benne és színházában a helyét… Ami a mai zenei kínálatot illeti, ezúttal egy-egy Fall- és Huszka-operett részleteiben csendült fel Németh Marika csodás énekhangja: 1. Leo Fall: Az elvált asszony A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1. Kossuth adó 13.30 – 14.50 Fordította és rádióra írta: Innocent Vincze Ernő. A dalszövegeket írta: Szabó Miklós Vezényel: Bródy Tamás. Km. az MRT Szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Scrop, a hálókocsi-kalauz - Rátonyi Róbert Jana - Németh Marika Gonda - Zentai Anna Karel - Kövecses Béla Papa - Bilicsi Tivadar Ügyvéd - Kishegyi Árpád A bíróság elnöke - Nádas Tibor Kalauz - Horkai János Erről a stúdiófelvételről két részlet hangzott el: - Jana dala (No. 13.) – Németh Marika - Jana dala és a II. felvonás fináléja (No.11) – Németh Marika, Zentay Anna, Kövecses Béla, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, Nádas Tibor 2. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. Gál Zsuzsa és Kardos György összekötőszövegét elmondja: Berek Kati. Vezényel: Sebestyén András. Km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György A rádiófelvételen énekelnek: Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kovács Péter, Palócz László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre Erről a kiváló stúdiófelvételről öt részletet hallhattunk, közte Leila és Gábor szerelmi kettősét a II. felvonásból: „Ha volnék énekes madárka, Tehozzád szólna mindegyik dalom. /- Mily tündöklő az én szerelmem… / Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. Jer, vélem, édes, szökjünk el együtt…” (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert). Az adásban Németh Marika és Bende Zsolt kettősében felcsendült Rudolf Friml jól ismert zenés darabjából, a Rose Marie-ből az Indián szerelmi dal is (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara.) Aki lemaradt volna erről a délelőtti adásról, meghallgathatja még a délutáni ismétléskor (18-19 óra) a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken is.
Ezen a héten minden napra jut operettzene-„csemege” a számomra - és sokunk számára!; nemcsak a Németh Marika iránt rajongókra gondolok, mert a klasszikus hazai és külföldi operettek kedvelői éppúgy megtalálhatják az elhangzó műsorokban saját kedvenceiket, mint persze az e hét „főszereplőjét”, az Operettszínház egykori - de örök! - üdvöskéjét, aki holnap lenne 90 éves! A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adás-sorozata - Nagy Ibolya értő, gondos és szeretetteljes szerkesztésében és műsorvezetésében - ezen a héten Németh Marikát állítja a középpontba, rá emlékezik a rádió gazdag zenei archívumában található több mint harminc operettfelvétele közül válogatva, és még közelebb hozza el őt a hallgatók szívéhez a bejátszott archív riportok, interjú-részletek, élő hangfelvételek segítségével, melyekből megismerhetjük művészi pályájának fordulópontjait, tartalmas és mozgalmas életét, gondolatait a műfajról, pályatársakról, szerzőkről-alkotókról, operett-előadásairól, koncertfellépéseiről, , utazásairól, családról, a magánéletéről is vallva. A mai műsorból kiemelem egyik gondolatát, amit akár művészi hitvallásának is tekinthetünk: „Odaadással tudjunk énekelni… ha fél perccel az emberek gondját-baját el tudjuk feledtetni a muzsika szárnyain keresztül, már megérte erre a pályára születni…” (Forrás: egy riportbejátszásból, amit Farkas József készített vele egykor a rádióban.) Egy 1981-es „Nógrád”-i cikkben arra kérdésre, hogy vajon az operetten túl haladt-e a kor, optimista választ adott: ellenkezőleg, az operett újra a virágkorát éli, a romantika iránti igény is él az emberekben! Egy másik, 1995-ös interjúban (egy évvel a halála előtt) - Nemes András, a Saját hangja, vigye haza! című rádióműsor szerkesztője beszélgetett Németh Marikával. Szóba került a hatvanas évek közepe, mikor pár évre a magánélete Görögországba szólította, de aztán feladva azt az életformát onnan NSZK-ba utazott, hol koncertfellépések és előadások sorozata várta, majd Amerikába és Kanadába utazott, hol szintén sok feladat várta. De az Operettszínházhoz mindvégig hű maradt, oda mindig vissza – „haza” – tért… Koncertjein, fellépésein az operett mellett operaáriákat is énekelt németül, olaszul, magyarul, Kodály-dalokat is szívesen adott elő. A jelenre kitérve említette, hogy éppen ausztrál-koncert turnéja után van. Kissé kesernyés hangon fogalmazta meg, már nem nagyon foglalkoztatja az „anyaszínháza”, ritkán jár be az Operettbe, pedig bízott abban, hogy még kapni fog korának megfelelő szerepeket, sőt titkon abban reménykedett, írnak neki olyan jeleneteket, mint amiket egykor Honthy számára, de hiába várta-várja… Marad a koncertezés. Most úgy érzi, a világ elszaladt mellette, nem érzi benne és színházában a helyét… Ami a mai zenei kínálatot illeti, ezúttal egy-egy Fall- és Huszka-operett részleteiben csendült fel Németh Marika csodás énekhangja: 1. Leo Fall: Az elvált asszony A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1. Kossuth adó 13.30 – 14.50 Fordította és rádióra írta: Innocent Vincze Ernő. A dalszövegeket írta: Szabó Miklós Vezényel: Bródy Tamás. Km. az MRT Szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Scrop, a hálókocsi-kalauz - Rátonyi Róbert Jana - Németh Marika Gonda - Zentai Anna Karel - Kövecses Béla Papa - Bilicsi Tivadar Ügyvéd - Kishegyi Árpád A bíróság elnöke - Nádas Tibor Kalauz - Horkai János Erről a stúdiófelvételről két részlet hangzott el: - Jana dala (No. 13.) – Németh Marika - Jana dala és a II. felvonás fináléja (No.11) – Németh Marika, Zentay Anna, Kövecses Béla, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, Nádas Tibor 2. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. Gál Zsuzsa és Kardos György összekötőszövegét elmondja: Berek Kati. Vezényel: Sebestyén András. Km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György A rádiófelvételen énekelnek: Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kovács Péter, Palócz László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre Erről a kiváló stúdiófelvételről öt részletet hallhattunk, közte Leila és Gábor szerelmi kettősét a II. felvonásból: „Ha volnék énekes madárka, Tehozzád szólna mindegyik dalom. /- Mily tündöklő az én szerelmem… / Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. Jer, vélem, édes, szökjünk el együtt…” (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert). Az adásban Németh Marika és Bende Zsolt kettősében felcsendült Rudolf Friml jól ismert zenés darabjából, a Rose Marie-ből az Indián szerelmi dal is (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara.) Aki lemaradt volna erről a délelőtti adásról, meghallgathatja még a délutáni ismétléskor (18-19 óra) a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken is.
1244 Búbánat 2015-06-25 09:45:16 [Válasz erre: 1239 ferocissimoato 2015-06-25 09:26:20]
Csak maradj, a Németh Marika-hét után is!...
Csak maradj, a Németh Marika-hét után is!...
1243 Búbánat 2015-06-25 09:43:46 [Válasz erre: 1241 ferocissimoato 2015-06-25 09:37:50]
Most tartok a 33. darab 90 perces audio kazettámnál: ezeket sorra íratom át CD-re...
Most tartok a 33. darab 90 perces audio kazettámnál: ezeket sorra íratom át CD-re...
1242 ferocissimoato 2015-06-25 09:39:34 [Válasz erre: 1240 smaragd 2015-06-25 09:35:01]
"Köszike, puszillak..." ( Csókos asszony)
"Köszike, puszillak..." ( Csókos asszony)
1241 ferocissimoato 2015-06-25 09:37:50 [Válasz erre: 1239 ferocissimoato 2015-06-25 09:26:20]
Micsoda szuper CD-t lehetne ezekböl a felvételekböl csinálni Németh Marikának! Vagy többet is! S ez nem jut senkinek az eszébe. Mint ahogy a Kossuth díj sem. Mindegy, az én Kossuth díjamat már régen megkapta. Már gyerekkoromban, amikor is élöben láthattam sok szerepében. Felejthetetlen esték!
Micsoda szuper CD-t lehetne ezekböl a felvételekböl csinálni Németh Marikának! Vagy többet is! S ez nem jut senkinek az eszébe. Mint ahogy a Kossuth díj sem. Mindegy, az én Kossuth díjamat már régen megkapta. Már gyerekkoromban, amikor is élöben láthattam sok szerepében. Felejthetetlen esték!
1240 smaragd 2015-06-25 09:35:01 [Válasz erre: 1239 ferocissimoato 2015-06-25 09:26:20]
Isten hozott! További kellemes szórakozást kívánok ezen a fórumon is, ahol van mit olvasgatni - szépet és jót - a korábbi adásokról is.
Isten hozott! További kellemes szórakozást kívánok ezen a fórumon is, ahol van mit olvasgatni - szépet és jót - a korábbi adásokról is.
1239 ferocissimoato 2015-06-25 09:26:20 [Válasz erre: 1235 smaragd 2015-06-24 14:21:13]
Valóban, ezen a héten hallottam elöször a Túl az Òperencián c. müsort. Az elbüvölö Németh Marika miatt vettem rá magam, hogy ilyen hajnalban felkeljek.... Ki korán kell aranyat lel.. Mennyire igaz. A mai müsor is szenzációs, és benne ezek a ritkaság számba menö riportok. S mennyi bölcsességet mond a müvésznö! S hogy énekel? Ez a hihetetlen muzikalitás teljesen egyedi, csak a legnagyobbak sajátja!
Valóban, ezen a héten hallottam elöször a Túl az Òperencián c. müsort. Az elbüvölö Németh Marika miatt vettem rá magam, hogy ilyen hajnalban felkeljek.... Ki korán kell aranyat lel.. Mennyire igaz. A mai müsor is szenzációs, és benne ezek a ritkaság számba menö riportok. S mennyi bölcsességet mond a müvésznö! S hogy énekel? Ez a hihetetlen muzikalitás teljesen egyedi, csak a legnagyobbak sajátja!
1238 Búbánat 2015-06-24 14:51:30 [Válasz erre: 1237 smaragd 2015-06-24 14:38:51]
Talán meghallgatásra kerülnek szavaink...
Talán meghallgatásra kerülnek szavaink...
1237 smaragd 2015-06-24 14:38:51 [Válasz erre: 1236 Búbánat 2015-06-24 14:35:47]
Ahogy így elhallgattam az elkészült felvételeket, szerintem jó és üdvös lenne, ha mondhatok ilyen magánvéleményt.
Ahogy így elhallgattam az elkészült felvételeket, szerintem jó és üdvös lenne, ha mondhatok ilyen magánvéleményt.
1236 Búbánat 2015-06-24 14:35:47 [Válasz erre: 1235 smaragd 2015-06-24 14:21:13]
Kovács Jánost talán az "utolsó percben" sikerült megnyerni a Huszka-felvételek elkészítésére; vezetői megbízatása nemrég megszűnt a rádiózenekar élén. (Mint karmester persze továbbra is szívesen látott "vendég", aki sokat vezényelheti az MRT Szimfonikusokat. Talán még operettet is velük?...)
Kovács Jánost talán az "utolsó percben" sikerült megnyerni a Huszka-felvételek elkészítésére; vezetői megbízatása nemrég megszűnt a rádiózenekar élén. (Mint karmester persze továbbra is szívesen látott "vendég", aki sokat vezényelheti az MRT Szimfonikusokat. Talán még operettet is velük?...)
1235 smaragd 2015-06-24 14:21:13 [Válasz erre: 1231 ferocissimoato 2015-06-24 09:42:03]
Lehet, hogy te új hallgatója vagy a "Túl az Óperencián" c. műsornak? Itt említem meg a Kovács János karmester úrral készített telefonos riportot, ami a Huszka-felvételek után készült. Elmondta, hogy az operetthez egész pályafutása alatt nem volt kapcsolata. Épp ez a rádiós találkozás, az új felvételek irányították figyelmét az operett műfajára, nem bánta meg, örömét lelte ebben a zenei feladatban.
Lehet, hogy te új hallgatója vagy a "Túl az Óperencián" c. műsornak? Itt említem meg a Kovács János karmester úrral készített telefonos riportot, ami a Huszka-felvételek után készült. Elmondta, hogy az operetthez egész pályafutása alatt nem volt kapcsolata. Épp ez a rádiós találkozás, az új felvételek irányították figyelmét az operett műfajára, nem bánta meg, örömét lelte ebben a zenei feladatban.
1234 smaragd 2015-06-24 14:11:56 [Válasz erre: 1231 ferocissimoato 2015-06-24 09:42:03]
Én is örülök, hogy hangot adtál véleményednek. Az emlékhetek - pl. a közelmúltban Petress Zsuzsáról - az archiv riportok sugárzásával számtalan rádiós és színházi eseményt felidéznek, amit a hallgatók egy része talán már el is felejtett, mások pedig életkoruk miatt nem is hallhatták. Ezek az ismétlések élvezetesek, tanulságosak és szórakoztatóak, természetesen a zenei válogatásba is a legkiválóbb felvételek kerülnek.
Én is örülök, hogy hangot adtál véleményednek. Az emlékhetek - pl. a közelmúltban Petress Zsuzsáról - az archiv riportok sugárzásával számtalan rádiós és színházi eseményt felidéznek, amit a hallgatók egy része talán már el is felejtett, mások pedig életkoruk miatt nem is hallhatták. Ezek az ismétlések élvezetesek, tanulságosak és szórakoztatóak, természetesen a zenei válogatásba is a legkiválóbb felvételek kerülnek.
1233 Búbánat 2015-06-24 14:03:38
A Németh Marika-emlékhét jegyében szerkesztett operettműsor a Dankó Rádióban ma sem hagyott közömbösen; csakúgy tobzódtam a Lehár és Lecocq műveiből bejátszott részletek szebbnél szebb dallamaiban, mely élvezetet erősítette a Németh Marika énekhangján megszólaló dalok, kettősök szépsége: 1.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A három grácia – részletek (1960-as évek közepe) Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Udvardy Tibor, Külkey László, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Sebestyén András. Erről a felvételről ma két számot hallhattunk: egy dalt és egy kettőst Németh Marika és Udvardy Tibor előadásában. 2.) Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ „Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először magyar nyelven a teljes operett: a felvételen Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor és Basky István énekel, km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Erről a felvételről négy részlet került adásba, de volt még egy ötödik szám is, a dalt Szabó Miklós énekelte egy korábbi stúdiófelvételéről. 3.) A két Lehár-operett részletei között egy francia klasszikus operettből is hallhattunk megint részleteket: benne újra megcsodálhattuk Németh Marika „ezüstös” szopránját: Lecocq: Angot asszony lánya A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra. Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor. Öt részlet hangzott el az operettből. Ám megjegyzem, volt egy hatodik is, de az a duett benne volt az öt között; úgy látszik, annyira tetszik a szerkesztőnek, hogy kétszer is beszerkesztette a blokkba! Nem csodálom: nagyszerű kettős! A leírt rádióműsorban megtévesztő, hogy a részletezés szerint „Lange és Pitou kettőse (No.13.)” és „Hortensie és Pitou kettőse (XXII.)” is szerepel, pedig a kettő ugyanazt a duettet fedi (Hortensie és Lange ugyanaz a hölgy) - Németh Marika és Szabó Miklós tolmácsolásában halljuk: - " Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs az égen, a fennálló rend örökké és remélve itt soha ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” - Hortensie Langé dala ( No. 10.) - Németh Marika & Magyar Rádió Énekkara (Női kar) „Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad, a vésszel szembenéz….” - Pitou belépője (No. 5.) - Szabó Miklós „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő kit ketten tudnak csak meghódítani. Az egyik egyszerű miniszter, a másik miszerint csak király. De aki még királyt se tisztel, annak miniszter se jár. Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő, kit ketten tudnak csak meghódítani. Szegény király! Nehéz a dolga, hiszen ő semmiről se tud. Ma más az úr, és más a szolga. Így a miniszter többet tud. Én szeretem az én Clairette-tem, no, de ez mégis más eset. Ha én őt feleségül vettem, királyról szó nem lehet. Talán, majd veszítünk hárman, ha addig el nem fognak, mind. Erre a boldogságra vártam, amiért az élet most is szép, amiért az élet most is szép, még most is szép. Ó, én szeretem az én Clairette-tem, és ez az érzés boldogít - de kutya van még ám a kertben, ki lehet már ily boldog itt, de kutya van még ám a kertben, ki lehet már ily boldog itt!” Külön öröm volt számomra, hogy két olyan részlete is elhangzott ennek az operettnek, melyek már nagyon régen szerepeltek a rádió műsorán: - Jelenet és keringő (No. 14.) - Házy Erzsébet, Németh Marika és Geszty Szilvia „- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!... Rendelkezzék mindennel!.....Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (: keringő - balettzene) - Átkötő zene (Itt tévesen van megadva Szabó Miklós & Házy Erzsébet & Németh Marika neve, hiszen ének nélküli szám ez: közzene!) A mai műsor-összeállítás Lehárral kezdődött és Lehárral is fejeződött be: A mosoly országából a kínai balettszvit részletét hallhattuk meg (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli). Németh Marikára emlékezve megint két riport bejátszás követte egymást: 1991-ben Varró Barna kérdezte a szopránt életének, pályájának alakulásáról, külföldi útjairól, rádiófelvételeire is kitérve, míg 1996-ban Nemes András Saját hangja, vigye haza! című műsorában Polgár Tibor zeneszerző-karmesterrel való munkakapcsolatáról érdeklődött Németh Marikától, mikor Kanadában, Torontóban együtt dolgoztak a Kertész András rendezte Csárdáskirálynő és A víg özvegy bemutatóinak időszakában, a hatvanas évek elején; Polgár Tibor itthon - még a disszidálása előtt - több operett stúdiófelvételén dirigált, Németh Marikával például az említett Angot asszony lányát készítették el. A délelőtti, „operettkedvelőknek” szóló adás ismétlése a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is meghallgatható ma 18 órától.
A Németh Marika-emlékhét jegyében szerkesztett operettműsor a Dankó Rádióban ma sem hagyott közömbösen; csakúgy tobzódtam a Lehár és Lecocq műveiből bejátszott részletek szebbnél szebb dallamaiban, mely élvezetet erősítette a Németh Marika énekhangján megszólaló dalok, kettősök szépsége: 1.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A három grácia – részletek (1960-as évek közepe) Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Udvardy Tibor, Külkey László, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Sebestyén András. Erről a felvételről ma két számot hallhattunk: egy dalt és egy kettőst Németh Marika és Udvardy Tibor előadásában. 2.) Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ „Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először magyar nyelven a teljes operett: a felvételen Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor és Basky István énekel, km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Erről a felvételről négy részlet került adásba, de volt még egy ötödik szám is, a dalt Szabó Miklós énekelte egy korábbi stúdiófelvételéről. 3.) A két Lehár-operett részletei között egy francia klasszikus operettből is hallhattunk megint részleteket: benne újra megcsodálhattuk Németh Marika „ezüstös” szopránját: Lecocq: Angot asszony lánya A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra. Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor. Öt részlet hangzott el az operettből. Ám megjegyzem, volt egy hatodik is, de az a duett benne volt az öt között; úgy látszik, annyira tetszik a szerkesztőnek, hogy kétszer is beszerkesztette a blokkba! Nem csodálom: nagyszerű kettős! A leírt rádióműsorban megtévesztő, hogy a részletezés szerint „Lange és Pitou kettőse (No.13.)” és „Hortensie és Pitou kettőse (XXII.)” is szerepel, pedig a kettő ugyanazt a duettet fedi (Hortensie és Lange ugyanaz a hölgy) - Németh Marika és Szabó Miklós tolmácsolásában halljuk: - " Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs az égen, a fennálló rend örökké és remélve itt soha ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” - Hortensie Langé dala ( No. 10.) - Németh Marika & Magyar Rádió Énekkara (Női kar) „Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad, a vésszel szembenéz….” - Pitou belépője (No. 5.) - Szabó Miklós „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő kit ketten tudnak csak meghódítani. Az egyik egyszerű miniszter, a másik miszerint csak király. De aki még királyt se tisztel, annak miniszter se jár. Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő, kit ketten tudnak csak meghódítani. Szegény király! Nehéz a dolga, hiszen ő semmiről se tud. Ma más az úr, és más a szolga. Így a miniszter többet tud. Én szeretem az én Clairette-tem, no, de ez mégis más eset. Ha én őt feleségül vettem, királyról szó nem lehet. Talán, majd veszítünk hárman, ha addig el nem fognak, mind. Erre a boldogságra vártam, amiért az élet most is szép, amiért az élet most is szép, még most is szép. Ó, én szeretem az én Clairette-tem, és ez az érzés boldogít - de kutya van még ám a kertben, ki lehet már ily boldog itt, de kutya van még ám a kertben, ki lehet már ily boldog itt!” Külön öröm volt számomra, hogy két olyan részlete is elhangzott ennek az operettnek, melyek már nagyon régen szerepeltek a rádió műsorán: - Jelenet és keringő (No. 14.) - Házy Erzsébet, Németh Marika és Geszty Szilvia „- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!... Rendelkezzék mindennel!.....Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (: keringő - balettzene) - Átkötő zene (Itt tévesen van megadva Szabó Miklós & Házy Erzsébet & Németh Marika neve, hiszen ének nélküli szám ez: közzene!) A mai műsor-összeállítás Lehárral kezdődött és Lehárral is fejeződött be: A mosoly országából a kínai balettszvit részletét hallhattuk meg (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli). Németh Marikára emlékezve megint két riport bejátszás követte egymást: 1991-ben Varró Barna kérdezte a szopránt életének, pályájának alakulásáról, külföldi útjairól, rádiófelvételeire is kitérve, míg 1996-ban Nemes András Saját hangja, vigye haza! című műsorában Polgár Tibor zeneszerző-karmesterrel való munkakapcsolatáról érdeklődött Németh Marikától, mikor Kanadában, Torontóban együtt dolgoztak a Kertész András rendezte Csárdáskirálynő és A víg özvegy bemutatóinak időszakában, a hatvanas évek elején; Polgár Tibor itthon - még a disszidálása előtt - több operett stúdiófelvételén dirigált, Németh Marikával például az említett Angot asszony lányát készítették el. A délelőtti, „operettkedvelőknek” szóló adás ismétlése a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is meghallgatható ma 18 órától.
1232 Búbánat 2015-06-24 13:56:55 [Válasz erre: 1231 ferocissimoato 2015-06-24 09:42:03]
Pontosan fogalmazod meg azt, amit én is így érzek!
Pontosan fogalmazod meg azt, amit én is így érzek!
1231 ferocissimoato 2015-06-24 09:42:03 [Válasz erre: 1229 Búbánat 2015-06-23 22:20:20]
Ez a remek müsor felér egy zenei továbbképzéssel. A szerkesztés is nagyszerü, nem csak a zseniális Németh Marika énekel álomszépen, mások is dalhoz jutnak, egyedi zenekari részek is vannak. Nagyon élvezetes!
Ez a remek müsor felér egy zenei továbbképzéssel. A szerkesztés is nagyszerü, nem csak a zseniális Németh Marika énekel álomszépen, mások is dalhoz jutnak, egyedi zenekari részek is vannak. Nagyon élvezetes!
1230 Búbánat 2015-06-23 23:15:50 [Válasz erre: 1229 Búbánat 2015-06-23 22:20:20]
Egy helyen elírtam: "szenvedély dobog". A "szenvedély lobog" - ez utóbbi a helyes.
Egy helyen elírtam: "szenvedély dobog". A "szenvedély lobog" - ez utóbbi a helyes.
1229 Búbánat 2015-06-23 22:20:20 [Válasz erre: 1228 Búbánat 2015-06-23 12:06:08]
Éppen ma egy hete utaltam itt rá (lásd 1.211. sorszám), hogy az Éva című Lehár-operettnek négy rádióváltozatát ismerem. Most rövid időn belül az operett két stúdiófelvételéről is meghallgathattam ugyanazt az egy számot – de más-más dalszöveggel. Ez egy vidám hármas az operettből, amit előbb június 16-án, a Dankó Rádió kívánságműsorában fogtam ki: Zentay Anna, Puskás Sándor, Rátonyi Róber énekelt, az Állami Hangversenyzenekart Török Emil vezényelte. A mai operettadásban pedig ugyanezt a tercettet Németh Marika, Bende Zsolt és Sólyom-Nagy Sándor énekében hallhattuk, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényelt Sebestyén András. Most összevetettem a két dalszöveget. Teljesen különböznek egymástól. Nekem mindkettő tetszik, és jól énekelhető meg rímel is, a zene és a vers jól „passzol” egymáshoz. Érdekességképpen – összehasonlításul - ideírom a tercett dalszövegének eredetijét és variánsát. Az 1958. április 8-án, a Kossuth Rádióban 20.20-kor bemutatott Éva magyar dalszövege Gábor Andor eredeti fordításán alapul. I. változat: Tercett „- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok! - s a nevem Desirée, a nagy titok! - én már voltam hitvese – el is váltak, lássa be! /- Ha-ha-ha…Elválunk, ha kell, az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no, ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? /- Ön az első szám - maga jön aztán – belenyugszunk mind a hárman már - semmi nagy remény – semmi költemény – kivéve azt, aki vélem él! - Párizsban, ez így szokás… szörnyű banalitás! / - Elválunk, ha kell – így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás! /- Ez biztos siker és nagy diadal, mert elválni külön varázs / - Ha elvált a nő, már szabad az út /- hogy azt tegye, amit kíván /- Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán!” A későbbi, az 1975. június 23-án, a Kossuth adón 19.30-21.30 óra között bemutatásra került Lehár-operett magyar nyelvű dalszövege Gábor Andor librettója nyomán már Szabó Miklós operaénekes, műfordító, dalszövegíró munkáját dicséri. II. változat: Tercett „- Jobbra áll kit kedvelek, balra áll kit elveszek. Na, hadd szemeljem hát ki, hogy merre ki fog állni,….még töprengek Prunelles úron. Ki cserben hagy, csak menjen, majd más vesz nőül engem! /- Itt az elsőbbség - Arra várhat még - Urak, itt a nő dönt mindenképp! - Vagy a szép jövő - Vagy a múlt idő - Míg a jelenben él a nő! - Első férje voltam itt - Én az újabb vőlegény! /- A válás ma már úgy divatban jő, mint régen a házasodás! Ma az már a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk! /- Még ha egy-két perc alatt több tucatnyi férj akad, kit választhatnák mégis, nehogy megjárjam én is. De úgyis mindegy, egy a férj, hogy nem kötünk inkább senkit itt. Úgy sincs béke nálunk, hát nem jobb, hogyha válunk? /- Prunelles, ön mehet! - Ne félj engemet! - Valamelyiküknek jobb lehet - No, ez biztató! - De a legfőbb jó - Uraim, a szív az változó! - Párizsban ez így divat - Pajtás, el ne hagyd magad! /- A válás ma már úgy divatban jő, mint régen a házasodás, ma az már a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk!.” Adós vagyok még az Éva elhangzott másik két részletének is a dalszövegével: - Oktáv és Pipsi kettőse (Korondy György és Németh Marika): „- Az óra éjfélt üt, már csend van mindenütt, ilyenkor régen menni kell, mindegy hová, csak el. Miért volna itthon jobb? Nem, nem maradhatok, csak ahogy való: derül ki szép, mi jó./ - Ne mondja azt, hogy nem! Jaj mi van velem, a könnyű leányt leigáz, hajszol is engem; kalandos szenvedély, mely tör büszkeségem ellen… Fogjunk össze, ez ám a tűz, mi összefűz. /- Kit Párizs éjszakája csak egyszer megfogott, nincs nyugtalanja többé, mert szenvedély dobog, ki látta egyszer Párizst, az álmok városát, az visszavárja egyre az élet mámorát!/ - Az óra éjfélt üt, mily izgat úgy itt, egy hang is suttog valamit, az ördög tudja mit. És nem vagy egyedül, a jégen pezsgő hűl, s ha pukkan a dugó, lesz ámde dáridó!../- Itt most az ördög úr, egy jó fogáshoz nyúl, mert kézbe kapva a gonoszt, rákezdik halkan, és oly húrt érinté, oly helyen szédíté,, a hang oly csábító, oly izzító a dalban - máris elkábít. /- Kit Párizs éjszakája csak egyszer megfogott,…” - Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból (jelenet és kórusinduló): Németh Marika, Bende Zsolt és az MRT Énekkarának közreműködésével: „ –Védjetek meg már Dagobert-től!. Szemtelen ő! /- Uraim, ez nem lehet! Kérem, menjenek! Ez a hölgy oly ifjú még! Rémíti a férfinép. Oly riadt az ő szíve, mint egy űzött őzike. Látja, pici angyalkám!? Minden férfi gaz zsivány! …./- No, szép kis filozófia! A férfi, mind haramia! A női szív rossz, ha jó, a csókra mindig hajlandó! /- Ez ám az ötlet! Kitűnő. …/ - De fontos: asszony vagy leány! Úgyis egy a fő a férfinépnek, ha csupa tűz a nap, mert ez a lényeg. És lehet bármi nő, és hogyha van még ilyen, fontos csak az, hogy: nő! …”
Éppen ma egy hete utaltam itt rá (lásd 1.211. sorszám), hogy az Éva című Lehár-operettnek négy rádióváltozatát ismerem. Most rövid időn belül az operett két stúdiófelvételéről is meghallgathattam ugyanazt az egy számot – de más-más dalszöveggel. Ez egy vidám hármas az operettből, amit előbb június 16-án, a Dankó Rádió kívánságműsorában fogtam ki: Zentay Anna, Puskás Sándor, Rátonyi Róber énekelt, az Állami Hangversenyzenekart Török Emil vezényelte. A mai operettadásban pedig ugyanezt a tercettet Németh Marika, Bende Zsolt és Sólyom-Nagy Sándor énekében hallhattuk, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényelt Sebestyén András. Most összevetettem a két dalszöveget. Teljesen különböznek egymástól. Nekem mindkettő tetszik, és jól énekelhető meg rímel is, a zene és a vers jól „passzol” egymáshoz. Érdekességképpen – összehasonlításul - ideírom a tercett dalszövegének eredetijét és variánsát. Az 1958. április 8-án, a Kossuth Rádióban 20.20-kor bemutatott Éva magyar dalszövege Gábor Andor eredeti fordításán alapul. I. változat: Tercett „- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok! - s a nevem Desirée, a nagy titok! - én már voltam hitvese – el is váltak, lássa be! /- Ha-ha-ha…Elválunk, ha kell, az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no, ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? /- Ön az első szám - maga jön aztán – belenyugszunk mind a hárman már - semmi nagy remény – semmi költemény – kivéve azt, aki vélem él! - Párizsban, ez így szokás… szörnyű banalitás! / - Elválunk, ha kell – így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás! /- Ez biztos siker és nagy diadal, mert elválni külön varázs / - Ha elvált a nő, már szabad az út /- hogy azt tegye, amit kíván /- Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán!” A későbbi, az 1975. június 23-án, a Kossuth adón 19.30-21.30 óra között bemutatásra került Lehár-operett magyar nyelvű dalszövege Gábor Andor librettója nyomán már Szabó Miklós operaénekes, műfordító, dalszövegíró munkáját dicséri. II. változat: Tercett „- Jobbra áll kit kedvelek, balra áll kit elveszek. Na, hadd szemeljem hát ki, hogy merre ki fog állni,….még töprengek Prunelles úron. Ki cserben hagy, csak menjen, majd más vesz nőül engem! /- Itt az elsőbbség - Arra várhat még - Urak, itt a nő dönt mindenképp! - Vagy a szép jövő - Vagy a múlt idő - Míg a jelenben él a nő! - Első férje voltam itt - Én az újabb vőlegény! /- A válás ma már úgy divatban jő, mint régen a házasodás! Ma az már a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk! /- Még ha egy-két perc alatt több tucatnyi férj akad, kit választhatnák mégis, nehogy megjárjam én is. De úgyis mindegy, egy a férj, hogy nem kötünk inkább senkit itt. Úgy sincs béke nálunk, hát nem jobb, hogyha válunk? /- Prunelles, ön mehet! - Ne félj engemet! - Valamelyiküknek jobb lehet - No, ez biztató! - De a legfőbb jó - Uraim, a szív az változó! - Párizsban ez így divat - Pajtás, el ne hagyd magad! /- A válás ma már úgy divatban jő, mint régen a házasodás, ma az már a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk!.” Adós vagyok még az Éva elhangzott másik két részletének is a dalszövegével: - Oktáv és Pipsi kettőse (Korondy György és Németh Marika): „- Az óra éjfélt üt, már csend van mindenütt, ilyenkor régen menni kell, mindegy hová, csak el. Miért volna itthon jobb? Nem, nem maradhatok, csak ahogy való: derül ki szép, mi jó./ - Ne mondja azt, hogy nem! Jaj mi van velem, a könnyű leányt leigáz, hajszol is engem; kalandos szenvedély, mely tör büszkeségem ellen… Fogjunk össze, ez ám a tűz, mi összefűz. /- Kit Párizs éjszakája csak egyszer megfogott, nincs nyugtalanja többé, mert szenvedély dobog, ki látta egyszer Párizst, az álmok városát, az visszavárja egyre az élet mámorát!/ - Az óra éjfélt üt, mily izgat úgy itt, egy hang is suttog valamit, az ördög tudja mit. És nem vagy egyedül, a jégen pezsgő hűl, s ha pukkan a dugó, lesz ámde dáridó!../- Itt most az ördög úr, egy jó fogáshoz nyúl, mert kézbe kapva a gonoszt, rákezdik halkan, és oly húrt érinté, oly helyen szédíté,, a hang oly csábító, oly izzító a dalban - máris elkábít. /- Kit Párizs éjszakája csak egyszer megfogott,…” - Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból (jelenet és kórusinduló): Németh Marika, Bende Zsolt és az MRT Énekkarának közreműködésével: „ –Védjetek meg már Dagobert-től!. Szemtelen ő! /- Uraim, ez nem lehet! Kérem, menjenek! Ez a hölgy oly ifjú még! Rémíti a férfinép. Oly riadt az ő szíve, mint egy űzött őzike. Látja, pici angyalkám!? Minden férfi gaz zsivány! …./- No, szép kis filozófia! A férfi, mind haramia! A női szív rossz, ha jó, a csókra mindig hajlandó! /- Ez ám az ötlet! Kitűnő. …/ - De fontos: asszony vagy leány! Úgyis egy a fő a férfinépnek, ha csupa tűz a nap, mert ez a lényeg. És lehet bármi nő, és hogyha van még ilyen, fontos csak az, hogy: nő! …”
1228 Búbánat 2015-06-23 12:06:08
Németh Marika szinte minden fontosabb Lehár-műben énekelt, színpadon és rádióban egyaránt: A víg özvegy, A mosoly országa, Luxemburg grófja, Cigányszerelem; a stúdiófelvételeken - és koncertjein - még énekelte a Három grácia, Tavasz, Szép a világ, Cárevics, Giuditta, Kék mazúr, Paganini, Éva, Pacsirta részleteit is. A Pacsirtának - amiből a Dankó Rádióban délelőtt két duettet („ Más a szerelem a tanyán”, „Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár”) hallhattunk Németh Marika és Udvardy Tibor előadásában - a rádió az 1960-as években készítette el magyar nyelvű stúdiófelvételét, melyen még László Margit és Bende Zsolt is énekelt. A Lehár-blokkban - Németh Marikára emlékezve - A víg özvegyből elhangzott a nevezetes Vilja-dal, egy élő koncert hangfelvételéről (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara), továbbá az „Éva” három részletét is meghallgathattuk az operett-adásban: a Rádió Dalszínháza .az operett teljes stúdiófelvételét 1975. június 23-án (19.30-21.30 óra), a Kossuth adó mutatta be A keretjátékot Romhányi József írta. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr. Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. A felvételen Németh Marika (Pipsi), Lehoczky Éva (Éva), Korondy György (Oktáv), Bende Zsolt (Dagobert), Sólyom Nagy Sándor (Prunelles), Kishegyi Árpád (Larousse) énekel. Erről a felvételről most felcsendültek: Németh Marika és Korondy György kettősében „A félhomályos utcán…”; Németh Marika, Bende Zsolt és Sólyom-Nagy Sándor előadásában egy hármas („…A válás ma divatba jő, mint régen a házasság…”); Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból: Németh Marika, Bende Zsolt és MRT Énekkarának közreműködésével. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya ismét bejátszott két archív riport-részletet: Varró Barnának Németh Marikával 1991-ben készített interjújában a művésznő Marik Péter tenoristával, későbbi férjével való megismerkedéséről is vall; Petress István pedig a Pihenőidő című rádióműsorában Sárdy Jánossal való színpadi és magánemberi kapcsolatáról kérdezte őt, felidézve közös nagy sikerüket az 1949-es Mágnás Miska Keleti Márton rendezte operettfilmben:. - A Paganini szerelmi kettősében Németh Marikát és Marik Pétert hallottuk énekelni egy német nyelvű felvételükről (magyar fordításban: „Súgd meg… Nem szeret így téged más…” - Szirmai Albert- Gábor Andor: Mágnás Miska című operettből Rolla és Baracs kettőse kettőse Németh Marika és Sárdy János énekhangján szólalt meg („Azt hittem egy percig, szíve az enyém… A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…”) - Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa Leányvásárának bejátszott részletében Németh Marika partnere Sárdy János volt – egy élő előadás hangfelvételéről szólalt meg a szerelmi kettős: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája…” Délután 6 órától újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
Németh Marika szinte minden fontosabb Lehár-műben énekelt, színpadon és rádióban egyaránt: A víg özvegy, A mosoly országa, Luxemburg grófja, Cigányszerelem; a stúdiófelvételeken - és koncertjein - még énekelte a Három grácia, Tavasz, Szép a világ, Cárevics, Giuditta, Kék mazúr, Paganini, Éva, Pacsirta részleteit is. A Pacsirtának - amiből a Dankó Rádióban délelőtt két duettet („ Más a szerelem a tanyán”, „Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár”) hallhattunk Németh Marika és Udvardy Tibor előadásában - a rádió az 1960-as években készítette el magyar nyelvű stúdiófelvételét, melyen még László Margit és Bende Zsolt is énekelt. A Lehár-blokkban - Németh Marikára emlékezve - A víg özvegyből elhangzott a nevezetes Vilja-dal, egy élő koncert hangfelvételéről (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara), továbbá az „Éva” három részletét is meghallgathattuk az operett-adásban: a Rádió Dalszínháza .az operett teljes stúdiófelvételét 1975. június 23-án (19.30-21.30 óra), a Kossuth adó mutatta be A keretjátékot Romhányi József írta. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr. Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. A felvételen Németh Marika (Pipsi), Lehoczky Éva (Éva), Korondy György (Oktáv), Bende Zsolt (Dagobert), Sólyom Nagy Sándor (Prunelles), Kishegyi Árpád (Larousse) énekel. Erről a felvételről most felcsendültek: Németh Marika és Korondy György kettősében „A félhomályos utcán…”; Németh Marika, Bende Zsolt és Sólyom-Nagy Sándor előadásában egy hármas („…A válás ma divatba jő, mint régen a házasság…”); Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból: Németh Marika, Bende Zsolt és MRT Énekkarának közreműködésével. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya ismét bejátszott két archív riport-részletet: Varró Barnának Németh Marikával 1991-ben készített interjújában a művésznő Marik Péter tenoristával, későbbi férjével való megismerkedéséről is vall; Petress István pedig a Pihenőidő című rádióműsorában Sárdy Jánossal való színpadi és magánemberi kapcsolatáról kérdezte őt, felidézve közös nagy sikerüket az 1949-es Mágnás Miska Keleti Márton rendezte operettfilmben:. - A Paganini szerelmi kettősében Németh Marikát és Marik Pétert hallottuk énekelni egy német nyelvű felvételükről (magyar fordításban: „Súgd meg… Nem szeret így téged más…” - Szirmai Albert- Gábor Andor: Mágnás Miska című operettből Rolla és Baracs kettőse kettőse Németh Marika és Sárdy János énekhangján szólalt meg („Azt hittem egy percig, szíve az enyém… A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…”) - Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa Leányvásárának bejátszott részletében Németh Marika partnere Sárdy János volt – egy élő előadás hangfelvételéről szólalt meg a szerelmi kettős: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája…” Délután 6 órától újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
1227 Búbánat 2015-06-23 12:02:07 [Válasz erre: 1226 ferocissimoato 2015-06-23 09:31:03]
Örülünk együtt...
Örülünk együtt...
1226 ferocissimoato 2015-06-23 09:31:03 [Válasz erre: 1225 Búbánat 2015-06-22 12:44:29]
Most megy az adás! Csodálatos, s lenyügözö! Németh Marika gyönyörü hangja simogatja az ember lelkét! A Pacsirta részletet még sosem hallottam- milyen szuper zene! Udvardy Tibor is remek benne. KÖSZI Búbánat, hogy erre felhívtad a figyelmemet.
Most megy az adás! Csodálatos, s lenyügözö! Németh Marika gyönyörü hangja simogatja az ember lelkét! A Pacsirta részletet még sosem hallottam- milyen szuper zene! Udvardy Tibor is remek benne. KÖSZI Búbánat, hogy erre felhívtad a figyelmemet.
1225 Búbánat 2015-06-22 12:44:29 [Válasz erre: 1224 Búbánat 2015-06-21 17:21:34]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/19/tul-az-operencian-nemeth-marika-emlekhet/; Németh Marika-emlékhét a Dankó Rádióban [/url] Bevallom, életem legelső operettjeit az Operettszínházban Németh Marikával láttam, és egyből elbűvölt hangjával, énekével, tánctudásával, ha kellett temperamentumos, vagy akár visszafogott játékával is! És ami nem gyakori: prózája is mindig tisztán, érthetően hallatszott le a nézőtérre, de a rádióban is, a dalszövegek megértéséhez nem kellett számomra "tolmács". (Más kolléganők énekében a szövegérthetőség, bizony, sokszor kívánni valót hagy maga után. Az is igaz, ott a zenei rendező és a hangmérnök szerepe sem közömbös.) Ezzel párhuzamosan hallgattam szép operettfelvételeit a rádióban vagy hanglemezekről (Bob herceg, Gül baba, Leányvásár, A gésák, Nebáncsvirág,Marica grófnő, Havasi kürt, Angot asszony lánya, Az elvált asszony, Tavasz, Három grácia, Kék mazúr, Sybill stb.) élveztem TV- és mozifilmjeit (Mágnás Miska). Házy Erzsébet mellett Németh Marika volt és maradt az örök “szerelmem”, akiket – bármit is énekeltek – rám mindig ellenállhatatlan hatást gyakoroltak, és ezen az sem változtat, hogy már, sajnos, incsenek köztünk. Németh Marika igazi primadonna-alkat volt (bár nem szerette ezt a rá aggatott titulust), aki Honthy Hanna örökébe lépve igyekezett ennek a szónak más kicsengést, jelentéstartalmat adni, így a mára kissé elkoptatott és talán bizonyos pejoratív felhangot sem nélkülöző kifejezés nála minden bizonnyal csakis pozitív szövegkörnyezetben "érhető tetten". Június 26-án lesz 90 éve, hogy megszületett Németh Marika, és ezen a héten Nagy Ibolya műsorában “természetesen” Ő a “főszereplő”, a tüneményes szopránunk emléke áll a középpontban. A mai első adásban a művész énekfelvételei mellett a “civil” ember hangját is halljuk: Varró Dániel 1991-ben interjút készített Németh Marikával a rádiónak, otthonában kereste őt fel, aki mesélt és mesélt, színesen, érdekeseket a művészi pálya kezdeteiről (Mozart-szubrettként indult), később a Vígszínházhoz került, majd onnan a Nagymező utcai teátrumba vezette a Sors keze. Beszélt Honthyhoz fűződő kapcsolatáról (Honthy eléggé távolságtartóan irányult hozzá), az első sikerszerepeiről a Nebáncsvirágban, a Marica grófnőben, a Luxemburg grófjában, A gerolsteini nagyhercegnőben, a Csárdáskirálynőben, a Montmartre-i ibolyában. Rádiófelvételei közül - a Nebáncsvirág és egy Fényes Szabolcs-dal után – részletek hangzottak el az alábbi darabokból: Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya Km. Németh Marika, Galambos Erzsi, Korda György, Rátonyi Róbert, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) (Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00) Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő Km.: Németh Marika, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara.Vezényel: Bródy Tamás. (Rádió Dalszínháza az operett keresztmetszetét először 1976. augusztus 14-én, a Kossuth rádióban sugározta, 19.43-20.28.) Holnap és a hét többi napján is nagy érdeklődéssel várom a folytatást! A délelőtt 9 órakor kezdődő műsor ismétlése a18 órai híreket követően kerül újra adásba a rádio frekvenciáin, amit a www.dankoradio.hu internetes oldalon is meghallgathatunk
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/19/tul-az-operencian-nemeth-marika-emlekhet/; Németh Marika-emlékhét a Dankó Rádióban [/url] Bevallom, életem legelső operettjeit az Operettszínházban Németh Marikával láttam, és egyből elbűvölt hangjával, énekével, tánctudásával, ha kellett temperamentumos, vagy akár visszafogott játékával is! És ami nem gyakori: prózája is mindig tisztán, érthetően hallatszott le a nézőtérre, de a rádióban is, a dalszövegek megértéséhez nem kellett számomra "tolmács". (Más kolléganők énekében a szövegérthetőség, bizony, sokszor kívánni valót hagy maga után. Az is igaz, ott a zenei rendező és a hangmérnök szerepe sem közömbös.) Ezzel párhuzamosan hallgattam szép operettfelvételeit a rádióban vagy hanglemezekről (Bob herceg, Gül baba, Leányvásár, A gésák, Nebáncsvirág,Marica grófnő, Havasi kürt, Angot asszony lánya, Az elvált asszony, Tavasz, Három grácia, Kék mazúr, Sybill stb.) élveztem TV- és mozifilmjeit (Mágnás Miska). Házy Erzsébet mellett Németh Marika volt és maradt az örök “szerelmem”, akiket – bármit is énekeltek – rám mindig ellenállhatatlan hatást gyakoroltak, és ezen az sem változtat, hogy már, sajnos, incsenek köztünk. Németh Marika igazi primadonna-alkat volt (bár nem szerette ezt a rá aggatott titulust), aki Honthy Hanna örökébe lépve igyekezett ennek a szónak más kicsengést, jelentéstartalmat adni, így a mára kissé elkoptatott és talán bizonyos pejoratív felhangot sem nélkülöző kifejezés nála minden bizonnyal csakis pozitív szövegkörnyezetben "érhető tetten". Június 26-án lesz 90 éve, hogy megszületett Németh Marika, és ezen a héten Nagy Ibolya műsorában “természetesen” Ő a “főszereplő”, a tüneményes szopránunk emléke áll a középpontban. A mai első adásban a művész énekfelvételei mellett a “civil” ember hangját is halljuk: Varró Dániel 1991-ben interjút készített Németh Marikával a rádiónak, otthonában kereste őt fel, aki mesélt és mesélt, színesen, érdekeseket a művészi pálya kezdeteiről (Mozart-szubrettként indult), később a Vígszínházhoz került, majd onnan a Nagymező utcai teátrumba vezette a Sors keze. Beszélt Honthyhoz fűződő kapcsolatáról (Honthy eléggé távolságtartóan irányult hozzá), az első sikerszerepeiről a Nebáncsvirágban, a Marica grófnőben, a Luxemburg grófjában, A gerolsteini nagyhercegnőben, a Csárdáskirálynőben, a Montmartre-i ibolyában. Rádiófelvételei közül - a Nebáncsvirág és egy Fényes Szabolcs-dal után – részletek hangzottak el az alábbi darabokból: Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya Km. Németh Marika, Galambos Erzsi, Korda György, Rátonyi Róbert, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) (Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00) Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő Km.: Németh Marika, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara.Vezényel: Bródy Tamás. (Rádió Dalszínháza az operett keresztmetszetét először 1976. augusztus 14-én, a Kossuth rádióban sugározta, 19.43-20.28.) Holnap és a hét többi napján is nagy érdeklődéssel várom a folytatást! A délelőtt 9 órakor kezdődő műsor ismétlése a18 órai híreket követően kerül újra adásba a rádio frekvenciáin, amit a www.dankoradio.hu internetes oldalon is meghallgathatunk
1224 Búbánat 2015-06-21 17:21:34
A jövő héten lesz Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) Jászai Mari-díjas magyar operett-énekesnő, színésznő, primadonna születésének 90. évfordulója! A Dankó Rádióban Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló adás szerkesztő-műsorvezetője egész héten át minden nap Németh Marika művészetét helyezi műsora középpontjába: rá emlékezik majd archív interjúk, riportok, beszélgetések segítségével fel- és megidézni alakját, lényét, művészetét, hangját, amit természetesen énekfelvételei tesznek majd teljessé - és bennünket, a rádióhallgatókat valószínűsíthetően elandalítóvá is…
A jövő héten lesz Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) Jászai Mari-díjas magyar operett-énekesnő, színésznő, primadonna születésének 90. évfordulója! A Dankó Rádióban Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló adás szerkesztő-műsorvezetője egész héten át minden nap Németh Marika művészetét helyezi műsora középpontjába: rá emlékezik majd archív interjúk, riportok, beszélgetések segítségével fel- és megidézni alakját, lényét, művészetét, hangját, amit természetesen énekfelvételei tesznek majd teljessé - és bennünket, a rádióhallgatókat valószínűsíthetően elandalítóvá is…
1223 smaragd 2015-06-20 12:51:46 [Válasz erre: 1222 Búbánat 2015-06-20 12:41:10]
Köszönöm a dalszövegeket, amik Romhányi József esetében még a régi "versek" megnevezést fedi. Nagy Ibolya említette a Kívánságműsor programját, amiből választani lehet - ha jól értettem -, sajnos én nem találtam sehol. Ki tudja, hol van? Megtalálta valaki? Hasznos pedig, mert az operettkedvelők itt is találnak napi műsort, amit előre meg lehet nézni.
Köszönöm a dalszövegeket, amik Romhányi József esetében még a régi "versek" megnevezést fedi. Nagy Ibolya említette a Kívánságműsor programját, amiből választani lehet - ha jól értettem -, sajnos én nem találtam sehol. Ki tudja, hol van? Megtalálta valaki? Hasznos pedig, mert az operettkedvelők itt is találnak napi műsort, amit előre meg lehet nézni.
1222 Búbánat 2015-06-20 12:41:10
A ma 196 éve született Jacques Offenbachra emlékezve a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában igazán kedvemre való részleteket hallhattam a Párizsi életből! A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre) A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva) Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond) Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor) Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona) Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc) Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi) Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola) Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla) Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért) Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső Karadek grófnő – Tolnay Klári Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia Négy jelenet szólalt meg erről a rádiófelvételről: - Négyes (No.5.) – Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Bordás György) „-Párizs ezer színben ragyog, Párizs rajongója vagyok, minden úti kalauz szíve kicsit hazahúz, ez így van, csakugyan… /- A színházhoz, nem untató, de ha drámát adnak, horkolok, a lenge lány, az izgató… /- A szívem dobban, a szívem ring, operába gyakran elmennék, ha déltől estig sétáltam a híres Louvre képtárban…/- Operába járni nálunk sikk… /- Korareggel vagy éjfél, legyen Ön mindig kéznél, ami itt jó és szép minket izgat már rég…” - Kettős (No.8) – Fülöp Attila és Bordás György „- Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér. Ez a túl nagy méret város, a sok bulvár mit sem ér… Hol ilyen nagyon sok a látvány, a templom, a múzeum, az nem elég, szinte hátrány, az ember gyorsan beleun. /- Egy pici lokál nékem épp elég, ott hol az ember szépen félrelép… /- Nekem mindegy hol a Szajna, merre folydogál csendesen. Abban víz van, sajna-bajna, de én a pezsgőt kedvelem. És lehet bármi híres Versailles, a partja lehet óriás, ha csókra csücsörít egy cseppszáj, nem izgat akkor semmi más… /- Egy pici lokál nékem épp elég…” - A báróné dala – rondó (No.20.) – Kincses Veronika „A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd, de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, s elolvad a szívemre a jég. Mikor a zsongó utcát járom, az a pezsgés megszédít, olyan ez, mint egy híres álom, mely minden bűnt is megszédít. Így szinte levegőben lóg az édes csók… összesúg egy kis grisette meg egy úr, és azon túl az Isten sem tudja már, mit csinál. Tudtam én már az első percben, ez nem szül bennem sem jó vért. Ez a tűz, megperzsel engem, a sátán itt majd megkísért. Feküdni este hűvös ágyban, zord magányban, nem is vágytam többé már. Égett az ajkam, súgtam halkan: segíts rajtam, gyere Ámor, szívem vár! És akkor Ámor ott is termett, nagy csoda történt Párizsban! A szívem akkor meg nem dermedt: szerelmi bájitalt ittam. Óh, milyen szép volt ez a titkos-híres nézet: kívánom forrón ezt a bűnt! Ma este újra boldog görbe útra lépek, hogyha a háznép eltűnt…../Egy francia lány elcsitul végül, élhetek svédül férjem rideg oldalán, de gyakran nálam ha vendég, ez a kis vendég, és felidézem sokszor tán… / Álomkép, álomkép! A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd. De de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, leolvad a szívemről a jég, a szívem már nem jég, a szívem már nem jég!” - A III. felv. fináléja (No. 18.) - Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, km. az MRT Énekkara „- Igyál! Igyál!....Ó, de szép ez a görbe éjjel… Igyál! Inni újra kell!/- Itt kell inni, annak ki józan, de most az ész az nincs… Pezsgőt… Ha az ember szomjas, inni kell… Igyunk egy sört!... Igyuk tehát pezsgővel most a bort!... Ezen a görbe éjszakán, örüljünk minden jónak szépnek! Legyen a bölcs, az úr is észen. /- Én úgy érzem kicsit sok lesz, rám fér most egy kis pihenés, egy félóra alvás jót tesz, jobban megy majd a szívverés… Ott elkapta, őt egy szellem, egy kísértet vitte el! Mit kell tenni? Kísértetek ellen, a szellem ellen inni kell! ---Inni kell…inni kell… /- Hogy ring a csillár, ringat, a csillár, csillár csillár, és körbe forgatják az egész palotát, a palotát, a palotát, és az ember három pohár helyet hatot lát, ó nem hármat, palotát…” A műsor második részében még Ábrahám Pál melódiáit hallhattuk: „3:1 a szerelem javára” és a „Bál a Savoyban” részleteiben km. többek között Zentai Anna, Németh Marika meg Házy Erzsébet és Melis György („A férjed szerelmes beléd…. A férjem szerelmes belém…”) A műsor vendége Domahidy László ezúttal is sok színes történettel szolgált édesapja, id. Domahidy László külföldi vendégszereplései során átélt úti élményeiből, „kalandjairól”… Az adás ismétlése du. 6 órától kerül adásba a rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
A ma 196 éve született Jacques Offenbachra emlékezve a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában igazán kedvemre való részleteket hallhattam a Párizsi életből! A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre) A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva) Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond) Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor) Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona) Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc) Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi) Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola) Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla) Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért) Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső Karadek grófnő – Tolnay Klári Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia Négy jelenet szólalt meg erről a rádiófelvételről: - Négyes (No.5.) – Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Bordás György) „-Párizs ezer színben ragyog, Párizs rajongója vagyok, minden úti kalauz szíve kicsit hazahúz, ez így van, csakugyan… /- A színházhoz, nem untató, de ha drámát adnak, horkolok, a lenge lány, az izgató… /- A szívem dobban, a szívem ring, operába gyakran elmennék, ha déltől estig sétáltam a híres Louvre képtárban…/- Operába járni nálunk sikk… /- Korareggel vagy éjfél, legyen Ön mindig kéznél, ami itt jó és szép minket izgat már rég…” - Kettős (No.8) – Fülöp Attila és Bordás György „- Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér. Ez a túl nagy méret város, a sok bulvár mit sem ér… Hol ilyen nagyon sok a látvány, a templom, a múzeum, az nem elég, szinte hátrány, az ember gyorsan beleun. /- Egy pici lokál nékem épp elég, ott hol az ember szépen félrelép… /- Nekem mindegy hol a Szajna, merre folydogál csendesen. Abban víz van, sajna-bajna, de én a pezsgőt kedvelem. És lehet bármi híres Versailles, a partja lehet óriás, ha csókra csücsörít egy cseppszáj, nem izgat akkor semmi más… /- Egy pici lokál nékem épp elég…” - A báróné dala – rondó (No.20.) – Kincses Veronika „A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd, de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, s elolvad a szívemre a jég. Mikor a zsongó utcát járom, az a pezsgés megszédít, olyan ez, mint egy híres álom, mely minden bűnt is megszédít. Így szinte levegőben lóg az édes csók… összesúg egy kis grisette meg egy úr, és azon túl az Isten sem tudja már, mit csinál. Tudtam én már az első percben, ez nem szül bennem sem jó vért. Ez a tűz, megperzsel engem, a sátán itt majd megkísért. Feküdni este hűvös ágyban, zord magányban, nem is vágytam többé már. Égett az ajkam, súgtam halkan: segíts rajtam, gyere Ámor, szívem vár! És akkor Ámor ott is termett, nagy csoda történt Párizsban! A szívem akkor meg nem dermedt: szerelmi bájitalt ittam. Óh, milyen szép volt ez a titkos-híres nézet: kívánom forrón ezt a bűnt! Ma este újra boldog görbe útra lépek, hogyha a háznép eltűnt…../Egy francia lány elcsitul végül, élhetek svédül férjem rideg oldalán, de gyakran nálam ha vendég, ez a kis vendég, és felidézem sokszor tán… / Álomkép, álomkép! A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd. De de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, leolvad a szívemről a jég, a szívem már nem jég, a szívem már nem jég!” - A III. felv. fináléja (No. 18.) - Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, km. az MRT Énekkara „- Igyál! Igyál!....Ó, de szép ez a görbe éjjel… Igyál! Inni újra kell!/- Itt kell inni, annak ki józan, de most az ész az nincs… Pezsgőt… Ha az ember szomjas, inni kell… Igyunk egy sört!... Igyuk tehát pezsgővel most a bort!... Ezen a görbe éjszakán, örüljünk minden jónak szépnek! Legyen a bölcs, az úr is észen. /- Én úgy érzem kicsit sok lesz, rám fér most egy kis pihenés, egy félóra alvás jót tesz, jobban megy majd a szívverés… Ott elkapta, őt egy szellem, egy kísértet vitte el! Mit kell tenni? Kísértetek ellen, a szellem ellen inni kell! ---Inni kell…inni kell… /- Hogy ring a csillár, ringat, a csillár, csillár csillár, és körbe forgatják az egész palotát, a palotát, a palotát, és az ember három pohár helyet hatot lát, ó nem hármat, palotát…” A műsor második részében még Ábrahám Pál melódiáit hallhattuk: „3:1 a szerelem javára” és a „Bál a Savoyban” részleteiben km. többek között Zentai Anna, Németh Marika meg Házy Erzsébet és Melis György („A férjed szerelmes beléd…. A férjem szerelmes belém…”) A műsor vendége Domahidy László ezúttal is sok színes történettel szolgált édesapja, id. Domahidy László külföldi vendégszereplései során átélt úti élményeiből, „kalandjairól”… Az adás ismétlése du. 6 órától kerül adásba a rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
1221 Búbánat 2015-06-19 23:58:23
Ritkán hívom fel - külön - a figyelmet a napi operettműsorokat záró zenékre (általában zenekari számok: nyitányok, előjátékok, közzenék, keringők, polkák, indulók, palotások, balettzenék, önálló rövid hangversenydarabok, egyén instrumentális zenék) – de sajnos, nem teljes egészükben hangzanak el az adás végén. Mondhatni: töredékek (szilánkok). Erről a problémáról korábban tettem már itt említést, és javaslatot is megfogalmaztam a szerkesztésüket illetően. Erre nem kívánok még egyszer visszatérni. Végtére is, nem ezen van a hangsúly, a műsor szépen, jól működik, amit biztosan lehet csiszolni tovább, de a jelenlegi formájában is meg vagyok ezzel elégedve. Más kérdés, hogy lehetne hetente- kéthetente-havonta egyszer teljes operettfelvételt is leadni (90-120 percnyi időtartamban). Április 27 óta, már van napi több órás kívánságműsora a Dankó Rádiónak. Miért ne lehetne azok helyében – mondjuk havi egy- két alkalommal -, egy-egy népszerű operett rádiófelvételét sugározni? (Ismerem az ellenvetést a rádió részéről: jogdíjak kérdése, a műsoridő hozzárendelése, anyagi forrás előteremtése.) De azért mégis. Talán idővel megoldhatóvá válik ez is. De visszatérve a mai műsorban elhangzott utolsó zeneszámra: Lehár Éva című operettjének nyitányából hallottunk egy rövid részletet, és ami az érdekes: a felvételen maga Lehár dirigálja saját művét! Már máskor is hallhattuk, hogy: „Lehár vezényel Lehárt”. Erről jutott az eszembe, hogy lehetne egy olyan Lehár-blokkot megszerkeszteni, hogy csupa Lehár-melódia szólaljon meg a szerző vezényletével. A kereskedelmi forgalomban több CD-kiadvány is kapható, melyeken hozzáférhetők ezek az archív hangfelvételek. Vélhetően a Dankó Rádióban is egy ilyen Lehár-lemezről hangzanak el a bejátszott zeneszámok, mint az említett Éva-részlet is volt. Persze én örültem eddig is és örülök továbbra is, ha kedvenc operettszerzőm műveinek részleteit hallhatom akár külön-külön, más napokon is a rádió műsorán.
Ritkán hívom fel - külön - a figyelmet a napi operettműsorokat záró zenékre (általában zenekari számok: nyitányok, előjátékok, közzenék, keringők, polkák, indulók, palotások, balettzenék, önálló rövid hangversenydarabok, egyén instrumentális zenék) – de sajnos, nem teljes egészükben hangzanak el az adás végén. Mondhatni: töredékek (szilánkok). Erről a problémáról korábban tettem már itt említést, és javaslatot is megfogalmaztam a szerkesztésüket illetően. Erre nem kívánok még egyszer visszatérni. Végtére is, nem ezen van a hangsúly, a műsor szépen, jól működik, amit biztosan lehet csiszolni tovább, de a jelenlegi formájában is meg vagyok ezzel elégedve. Más kérdés, hogy lehetne hetente- kéthetente-havonta egyszer teljes operettfelvételt is leadni (90-120 percnyi időtartamban). Április 27 óta, már van napi több órás kívánságműsora a Dankó Rádiónak. Miért ne lehetne azok helyében – mondjuk havi egy- két alkalommal -, egy-egy népszerű operett rádiófelvételét sugározni? (Ismerem az ellenvetést a rádió részéről: jogdíjak kérdése, a műsoridő hozzárendelése, anyagi forrás előteremtése.) De azért mégis. Talán idővel megoldhatóvá válik ez is. De visszatérve a mai műsorban elhangzott utolsó zeneszámra: Lehár Éva című operettjének nyitányából hallottunk egy rövid részletet, és ami az érdekes: a felvételen maga Lehár dirigálja saját művét! Már máskor is hallhattuk, hogy: „Lehár vezényel Lehárt”. Erről jutott az eszembe, hogy lehetne egy olyan Lehár-blokkot megszerkeszteni, hogy csupa Lehár-melódia szólaljon meg a szerző vezényletével. A kereskedelmi forgalomban több CD-kiadvány is kapható, melyeken hozzáférhetők ezek az archív hangfelvételek. Vélhetően a Dankó Rádióban is egy ilyen Lehár-lemezről hangzanak el a bejátszott zeneszámok, mint az említett Éva-részlet is volt. Persze én örültem eddig is és örülök továbbra is, ha kedvenc operettszerzőm műveinek részleteit hallhatom akár külön-külön, más napokon is a rádió műsorán.
1220 smaragd 2015-06-19 16:43:31 [Válasz erre: 1219 Búbánat 2015-06-19 16:35:51]
Igen, ajánlom az ismétlést, 18 órakor kezdődik! Délelőtt én csak "futtában" tudtam meghallgatni, nagyon sok "régi dolog", emlék volt benne, pl. a rádióoperetteket, rádiós daljátékokat is felelevenítette Domahidy László művész úr, érdekesen és színesen. A mai műsor id. Domahidy László születésnapján elsősorban rá emlékezett.
Igen, ajánlom az ismétlést, 18 órakor kezdődik! Délelőtt én csak "futtában" tudtam meghallgatni, nagyon sok "régi dolog", emlék volt benne, pl. a rádióoperetteket, rádiós daljátékokat is felelevenítette Domahidy László művész úr, érdekesen és színesen. A mai műsor id. Domahidy László születésnapján elsősorban rá emlékezett.
1219 Búbánat 2015-06-19 16:35:51 [Válasz erre: 1216 smaragd 2015-06-19 09:43:43]
A 18 órakor kezdődő ismétlő adásban még a Luxemburg grófja részletei is felcsendülnek újra Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Baksay Árpád és Rátonyi Róbert felvételéről. A Csínom Palkó szép részleteiben Simándy mellett Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő is énekelt több jelenetben, az 1960-as rádiófelvételről. Ugyancsak hallhattuk Farkas Ferenc daljátékából "Tyukodi pajtás" dalát id. Domahidy László előadásában - a mai adásban ifj. Domahidy László sok érdekeset mesélt édesapjának a komponistához fűződő és a darabhoz kötődő "kitüntetett" kapcsolatáról is.
A 18 órakor kezdődő ismétlő adásban még a Luxemburg grófja részletei is felcsendülnek újra Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Baksay Árpád és Rátonyi Róbert felvételéről. A Csínom Palkó szép részleteiben Simándy mellett Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő is énekelt több jelenetben, az 1960-as rádiófelvételről. Ugyancsak hallhattuk Farkas Ferenc daljátékából "Tyukodi pajtás" dalát id. Domahidy László előadásában - a mai adásban ifj. Domahidy László sok érdekeset mesélt édesapjának a komponistához fűződő és a darabhoz kötődő "kitüntetett" kapcsolatáról is.
1218 Búbánat 2015-06-19 16:22:16 [Válasz erre: 1217 telramund 2015-06-19 11:30:09]
Elírtam, Traviátában énekelt, színpadon.
Elírtam, Traviátában énekelt, színpadon.
1217 telramund 2015-06-19 11:30:09 [Válasz erre: 1214 Búbánat 2015-06-18 12:34:29]
A Lucia film Anna Moffoval számomra ismert és nem is rossz,de Traviata filmre Kozma Lajossal nem emlékszem. Közel azonos időben forgattak egy Traviata filmet,de abban Mirella Freni mellett Franco Bonisolli volt Alfredo. Érdekelne kik énekeltek ebben a "kozmaféle" Traviátában ?
A Lucia film Anna Moffoval számomra ismert és nem is rossz,de Traviata filmre Kozma Lajossal nem emlékszem. Közel azonos időben forgattak egy Traviata filmet,de abban Mirella Freni mellett Franco Bonisolli volt Alfredo. Érdekelne kik énekeltek ebben a "kozmaféle" Traviátában ?
1216 smaragd 2015-06-19 09:43:43
Dankon megy a Csínom Palkó, most Simándy énekel!
Dankon megy a Csínom Palkó, most Simándy énekel!
1214 Búbánat 2015-06-18 12:34:29
Kozma Lajos (Lepsény, 1938. szeptember 2.[1] – Pierantonio, 2007. december 30.) alig három évig volt az Operaház ösztöndíjas tenoristája, mikor 1964-ben Olaszországba disszidált. Ott aztán nagy karriert futott be, Európa-szerte fellépett, neves karmesterekkel dolgozott, új operák ősbemutatóiban vett részt, operafilmeket is készített (Lammermoori Lucia, Traviata) de aztán a nyolcvanas évek elején váratlanul otthagyta a „rivaldát”. Az énekléstől teljesen nem szakadt el: a perugiai Università per Stranieri keretében és mesterkurzusokon tanított. Tanítványai közt volt ifj. Domahidy László is, akit mos, ezen a héten, a Dankó Rádió „operettkedvelőknek” szóló adásában beszélget Nagy Ibolyával. A mai műsorban került szóba kapcsolata Kozma Lajossal, akire szeretettel emlékezett, és akinek Assisiben tanítványa volt: mesterkurzusaira éveken át járt hozzá, és közben jó barátság alakult ki köztük. Kozmának volt egy birtoka, Assisi közelében, ahová visszavonulva gazdálkodott. Domahidy fájó szívvel, és hálásan emlékezett vissza barátinak mondható kapcsolatukra, mely hosszú éveken át szövődött és egészen a tenorista haláláig kitartott. Kozma Lajos - még a pályája kezdetén – a magyar rádióban két operett felvételén működött közre, melyekből most részleteket hallhattunk a Dankó Rádióban: 1.) Johann Strauss: A denevér (1963) – ezen a klasszikus felvétele együtt énekelt Házy Erzsébettel, László Margittal, Ilosfalvyval,Szőnyi Ferenccel, Melissel, Radnayval, Palcsó Sándorral) - Orlovszkij kupléja (Kozma Lajos, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György) 2.) Kerekes János-Kristóf Károly: Hófehérke és a hét óriás (1964) – zenés játék Annak idején, sikeres darabja volt a rádiónak, manapság alig tudunk valamit erről a felvételről, érdemes megismerni a teljes szereposztását: A Rádió Dalszínháza 1964-es bemutatóját nem sokkal követte az adás újabb és újabb ismétlései (Petőfi, 1965. aug. 19. 17.20 – 19.00; Kossuth, 1965. márc. 7. 10.00 -) Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT Esztrádzenekara és a Földényi-kamarakórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Kovács Ilona – László Margit Baksa Géza – Kozma Lajos Nagy Ica – Mednyánszky ági Vadász Frédi – Márkus László Guszti – Bay Gyula Mihály – Kibédy Ervin Béla – Gálcsiki János István – Kósa András László – Gozmány György János – Victor Gedeon Gábor – Berényi Ottó Főnök – Viola Mihály Miniszterhelyettes – Greguss Zoltán Ma délelőtt a rádióban három részletet hallhattuk a zenés játékból: - Géza dala (Kozma Lajos): „Ha szeretni tudna engem, mint ahogyan én magát, ez megoldaná a kettőnk közti problémát, ha megosztaná majd velem az örömét-bánatát, úgy örökké tartana boldogság…” - Géza dala (kozma Lajos): Milyen színű a szerelem? Szőke vagy barna - összekeverem, lehet, hogy kék, mint a tiszta ég, vagy színe zöld, mint a napsütötte rét…” - Ilona és Géza kettőse (László Margit, Kozma Lajos): „Maga csinos lány, maga tetszik nekem, ha szabad még, legyen a partnerem, semmi kifogás…. - Kedves barátom, amit elmond nekem…ügyes udvarló…” A mai operettműsor második részében Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéből hallottunk részleteket. A dalokat a darab több hangfelvételéről Petress Zsuzsa, Melis György, Bozsó József, Détár Enikő és Zentay Anna énekhangján élvezhettük. A délután ismétlés 6 órakor kezdődik a rádióban.
Kozma Lajos (Lepsény, 1938. szeptember 2.[1] – Pierantonio, 2007. december 30.) alig három évig volt az Operaház ösztöndíjas tenoristája, mikor 1964-ben Olaszországba disszidált. Ott aztán nagy karriert futott be, Európa-szerte fellépett, neves karmesterekkel dolgozott, új operák ősbemutatóiban vett részt, operafilmeket is készített (Lammermoori Lucia, Traviata) de aztán a nyolcvanas évek elején váratlanul otthagyta a „rivaldát”. Az énekléstől teljesen nem szakadt el: a perugiai Università per Stranieri keretében és mesterkurzusokon tanított. Tanítványai közt volt ifj. Domahidy László is, akit mos, ezen a héten, a Dankó Rádió „operettkedvelőknek” szóló adásában beszélget Nagy Ibolyával. A mai műsorban került szóba kapcsolata Kozma Lajossal, akire szeretettel emlékezett, és akinek Assisiben tanítványa volt: mesterkurzusaira éveken át járt hozzá, és közben jó barátság alakult ki köztük. Kozmának volt egy birtoka, Assisi közelében, ahová visszavonulva gazdálkodott. Domahidy fájó szívvel, és hálásan emlékezett vissza barátinak mondható kapcsolatukra, mely hosszú éveken át szövődött és egészen a tenorista haláláig kitartott. Kozma Lajos - még a pályája kezdetén – a magyar rádióban két operett felvételén működött közre, melyekből most részleteket hallhattunk a Dankó Rádióban: 1.) Johann Strauss: A denevér (1963) – ezen a klasszikus felvétele együtt énekelt Házy Erzsébettel, László Margittal, Ilosfalvyval,Szőnyi Ferenccel, Melissel, Radnayval, Palcsó Sándorral) - Orlovszkij kupléja (Kozma Lajos, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György) 2.) Kerekes János-Kristóf Károly: Hófehérke és a hét óriás (1964) – zenés játék Annak idején, sikeres darabja volt a rádiónak, manapság alig tudunk valamit erről a felvételről, érdemes megismerni a teljes szereposztását: A Rádió Dalszínháza 1964-es bemutatóját nem sokkal követte az adás újabb és újabb ismétlései (Petőfi, 1965. aug. 19. 17.20 – 19.00; Kossuth, 1965. márc. 7. 10.00 -) Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT Esztrádzenekara és a Földényi-kamarakórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Kovács Ilona – László Margit Baksa Géza – Kozma Lajos Nagy Ica – Mednyánszky ági Vadász Frédi – Márkus László Guszti – Bay Gyula Mihály – Kibédy Ervin Béla – Gálcsiki János István – Kósa András László – Gozmány György János – Victor Gedeon Gábor – Berényi Ottó Főnök – Viola Mihály Miniszterhelyettes – Greguss Zoltán Ma délelőtt a rádióban három részletet hallhattuk a zenés játékból: - Géza dala (Kozma Lajos): „Ha szeretni tudna engem, mint ahogyan én magát, ez megoldaná a kettőnk közti problémát, ha megosztaná majd velem az örömét-bánatát, úgy örökké tartana boldogság…” - Géza dala (kozma Lajos): Milyen színű a szerelem? Szőke vagy barna - összekeverem, lehet, hogy kék, mint a tiszta ég, vagy színe zöld, mint a napsütötte rét…” - Ilona és Géza kettőse (László Margit, Kozma Lajos): „Maga csinos lány, maga tetszik nekem, ha szabad még, legyen a partnerem, semmi kifogás…. - Kedves barátom, amit elmond nekem…ügyes udvarló…” A mai operettműsor második részében Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéből hallottunk részleteket. A dalokat a darab több hangfelvételéről Petress Zsuzsa, Melis György, Bozsó József, Détár Enikő és Zentay Anna énekhangján élvezhettük. A délután ismétlés 6 órakor kezdődik a rádióban.
