1241 ferocissimoato 2015-06-25 09:37:50 [Válasz erre: 1239 ferocissimoato 2015-06-25 09:26:20]
Micsoda szuper CD-t lehetne ezekböl a felvételekböl csinálni Németh Marikának! Vagy többet is! S ez nem jut senkinek az eszébe. Mint ahogy a Kossuth díj sem. Mindegy, az én Kossuth díjamat már régen megkapta. Már gyerekkoromban, amikor is élöben láthattam sok szerepében. Felejthetetlen esték!
Micsoda szuper CD-t lehetne ezekböl a felvételekböl csinálni Németh Marikának! Vagy többet is! S ez nem jut senkinek az eszébe. Mint ahogy a Kossuth díj sem. Mindegy, az én Kossuth díjamat már régen megkapta. Már gyerekkoromban, amikor is élöben láthattam sok szerepében. Felejthetetlen esték!
1240 smaragd 2015-06-25 09:35:01 [Válasz erre: 1239 ferocissimoato 2015-06-25 09:26:20]
Isten hozott! További kellemes szórakozást kívánok ezen a fórumon is, ahol van mit olvasgatni - szépet és jót - a korábbi adásokról is.
Isten hozott! További kellemes szórakozást kívánok ezen a fórumon is, ahol van mit olvasgatni - szépet és jót - a korábbi adásokról is.
1239 ferocissimoato 2015-06-25 09:26:20 [Válasz erre: 1235 smaragd 2015-06-24 14:21:13]
Valóban, ezen a héten hallottam elöször a Túl az Òperencián c. müsort. Az elbüvölö Németh Marika miatt vettem rá magam, hogy ilyen hajnalban felkeljek.... Ki korán kell aranyat lel.. Mennyire igaz. A mai müsor is szenzációs, és benne ezek a ritkaság számba menö riportok. S mennyi bölcsességet mond a müvésznö! S hogy énekel? Ez a hihetetlen muzikalitás teljesen egyedi, csak a legnagyobbak sajátja!
Valóban, ezen a héten hallottam elöször a Túl az Òperencián c. müsort. Az elbüvölö Németh Marika miatt vettem rá magam, hogy ilyen hajnalban felkeljek.... Ki korán kell aranyat lel.. Mennyire igaz. A mai müsor is szenzációs, és benne ezek a ritkaság számba menö riportok. S mennyi bölcsességet mond a müvésznö! S hogy énekel? Ez a hihetetlen muzikalitás teljesen egyedi, csak a legnagyobbak sajátja!
1238 Búbánat 2015-06-24 14:51:30 [Válasz erre: 1237 smaragd 2015-06-24 14:38:51]
Talán meghallgatásra kerülnek szavaink...
Talán meghallgatásra kerülnek szavaink...
1237 smaragd 2015-06-24 14:38:51 [Válasz erre: 1236 Búbánat 2015-06-24 14:35:47]
Ahogy így elhallgattam az elkészült felvételeket, szerintem jó és üdvös lenne, ha mondhatok ilyen magánvéleményt.
Ahogy így elhallgattam az elkészült felvételeket, szerintem jó és üdvös lenne, ha mondhatok ilyen magánvéleményt.
1236 Búbánat 2015-06-24 14:35:47 [Válasz erre: 1235 smaragd 2015-06-24 14:21:13]
Kovács Jánost talán az "utolsó percben" sikerült megnyerni a Huszka-felvételek elkészítésére; vezetői megbízatása nemrég megszűnt a rádiózenekar élén. (Mint karmester persze továbbra is szívesen látott "vendég", aki sokat vezényelheti az MRT Szimfonikusokat. Talán még operettet is velük?...)
Kovács Jánost talán az "utolsó percben" sikerült megnyerni a Huszka-felvételek elkészítésére; vezetői megbízatása nemrég megszűnt a rádiózenekar élén. (Mint karmester persze továbbra is szívesen látott "vendég", aki sokat vezényelheti az MRT Szimfonikusokat. Talán még operettet is velük?...)
1235 smaragd 2015-06-24 14:21:13 [Válasz erre: 1231 ferocissimoato 2015-06-24 09:42:03]
Lehet, hogy te új hallgatója vagy a "Túl az Óperencián" c. műsornak? Itt említem meg a Kovács János karmester úrral készített telefonos riportot, ami a Huszka-felvételek után készült. Elmondta, hogy az operetthez egész pályafutása alatt nem volt kapcsolata. Épp ez a rádiós találkozás, az új felvételek irányították figyelmét az operett műfajára, nem bánta meg, örömét lelte ebben a zenei feladatban.
Lehet, hogy te új hallgatója vagy a "Túl az Óperencián" c. műsornak? Itt említem meg a Kovács János karmester úrral készített telefonos riportot, ami a Huszka-felvételek után készült. Elmondta, hogy az operetthez egész pályafutása alatt nem volt kapcsolata. Épp ez a rádiós találkozás, az új felvételek irányították figyelmét az operett műfajára, nem bánta meg, örömét lelte ebben a zenei feladatban.
1234 smaragd 2015-06-24 14:11:56 [Válasz erre: 1231 ferocissimoato 2015-06-24 09:42:03]
Én is örülök, hogy hangot adtál véleményednek. Az emlékhetek - pl. a közelmúltban Petress Zsuzsáról - az archiv riportok sugárzásával számtalan rádiós és színházi eseményt felidéznek, amit a hallgatók egy része talán már el is felejtett, mások pedig életkoruk miatt nem is hallhatták. Ezek az ismétlések élvezetesek, tanulságosak és szórakoztatóak, természetesen a zenei válogatásba is a legkiválóbb felvételek kerülnek.
Én is örülök, hogy hangot adtál véleményednek. Az emlékhetek - pl. a közelmúltban Petress Zsuzsáról - az archiv riportok sugárzásával számtalan rádiós és színházi eseményt felidéznek, amit a hallgatók egy része talán már el is felejtett, mások pedig életkoruk miatt nem is hallhatták. Ezek az ismétlések élvezetesek, tanulságosak és szórakoztatóak, természetesen a zenei válogatásba is a legkiválóbb felvételek kerülnek.
1233 Búbánat 2015-06-24 14:03:38
A Németh Marika-emlékhét jegyében szerkesztett operettműsor a Dankó Rádióban ma sem hagyott közömbösen; csakúgy tobzódtam a Lehár és Lecocq műveiből bejátszott részletek szebbnél szebb dallamaiban, mely élvezetet erősítette a Németh Marika énekhangján megszólaló dalok, kettősök szépsége: 1.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A három grácia – részletek (1960-as évek közepe) Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Udvardy Tibor, Külkey László, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Sebestyén András. Erről a felvételről ma két számot hallhattunk: egy dalt és egy kettőst Németh Marika és Udvardy Tibor előadásában. 2.) Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ „Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először magyar nyelven a teljes operett: a felvételen Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor és Basky István énekel, km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Erről a felvételről négy részlet került adásba, de volt még egy ötödik szám is, a dalt Szabó Miklós énekelte egy korábbi stúdiófelvételéről. 3.) A két Lehár-operett részletei között egy francia klasszikus operettből is hallhattunk megint részleteket: benne újra megcsodálhattuk Németh Marika „ezüstös” szopránját: Lecocq: Angot asszony lánya A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra. Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor. Öt részlet hangzott el az operettből. Ám megjegyzem, volt egy hatodik is, de az a duett benne volt az öt között; úgy látszik, annyira tetszik a szerkesztőnek, hogy kétszer is beszerkesztette a blokkba! Nem csodálom: nagyszerű kettős! A leírt rádióműsorban megtévesztő, hogy a részletezés szerint „Lange és Pitou kettőse (No.13.)” és „Hortensie és Pitou kettőse (XXII.)” is szerepel, pedig a kettő ugyanazt a duettet fedi (Hortensie és Lange ugyanaz a hölgy) - Németh Marika és Szabó Miklós tolmácsolásában halljuk: - " Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs az égen, a fennálló rend örökké és remélve itt soha ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” - Hortensie Langé dala ( No. 10.) - Németh Marika & Magyar Rádió Énekkara (Női kar) „Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad, a vésszel szembenéz….” - Pitou belépője (No. 5.) - Szabó Miklós „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő kit ketten tudnak csak meghódítani. Az egyik egyszerű miniszter, a másik miszerint csak király. De aki még királyt se tisztel, annak miniszter se jár. Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő, kit ketten tudnak csak meghódítani. Szegény király! Nehéz a dolga, hiszen ő semmiről se tud. Ma más az úr, és más a szolga. Így a miniszter többet tud. Én szeretem az én Clairette-tem, no, de ez mégis más eset. Ha én őt feleségül vettem, királyról szó nem lehet. Talán, majd veszítünk hárman, ha addig el nem fognak, mind. Erre a boldogságra vártam, amiért az élet most is szép, amiért az élet most is szép, még most is szép. Ó, én szeretem az én Clairette-tem, és ez az érzés boldogít - de kutya van még ám a kertben, ki lehet már ily boldog itt, de kutya van még ám a kertben, ki lehet már ily boldog itt!” Külön öröm volt számomra, hogy két olyan részlete is elhangzott ennek az operettnek, melyek már nagyon régen szerepeltek a rádió műsorán: - Jelenet és keringő (No. 14.) - Házy Erzsébet, Németh Marika és Geszty Szilvia „- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!... Rendelkezzék mindennel!.....Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (: keringő - balettzene) - Átkötő zene (Itt tévesen van megadva Szabó Miklós & Házy Erzsébet & Németh Marika neve, hiszen ének nélküli szám ez: közzene!) A mai műsor-összeállítás Lehárral kezdődött és Lehárral is fejeződött be: A mosoly országából a kínai balettszvit részletét hallhattuk meg (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli). Németh Marikára emlékezve megint két riport bejátszás követte egymást: 1991-ben Varró Barna kérdezte a szopránt életének, pályájának alakulásáról, külföldi útjairól, rádiófelvételeire is kitérve, míg 1996-ban Nemes András Saját hangja, vigye haza! című műsorában Polgár Tibor zeneszerző-karmesterrel való munkakapcsolatáról érdeklődött Németh Marikától, mikor Kanadában, Torontóban együtt dolgoztak a Kertész András rendezte Csárdáskirálynő és A víg özvegy bemutatóinak időszakában, a hatvanas évek elején; Polgár Tibor itthon - még a disszidálása előtt - több operett stúdiófelvételén dirigált, Németh Marikával például az említett Angot asszony lányát készítették el. A délelőtti, „operettkedvelőknek” szóló adás ismétlése a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is meghallgatható ma 18 órától.
A Németh Marika-emlékhét jegyében szerkesztett operettműsor a Dankó Rádióban ma sem hagyott közömbösen; csakúgy tobzódtam a Lehár és Lecocq műveiből bejátszott részletek szebbnél szebb dallamaiban, mely élvezetet erősítette a Németh Marika énekhangján megszólaló dalok, kettősök szépsége: 1.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A három grácia – részletek (1960-as évek közepe) Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Udvardy Tibor, Külkey László, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Sebestyén András. Erről a felvételről ma két számot hallhattunk: egy dalt és egy kettőst Németh Marika és Udvardy Tibor előadásában. 2.) Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ „Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először magyar nyelven a teljes operett: a felvételen Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor és Basky István énekel, km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Erről a felvételről négy részlet került adásba, de volt még egy ötödik szám is, a dalt Szabó Miklós énekelte egy korábbi stúdiófelvételéről. 3.) A két Lehár-operett részletei között egy francia klasszikus operettből is hallhattunk megint részleteket: benne újra megcsodálhattuk Németh Marika „ezüstös” szopránját: Lecocq: Angot asszony lánya A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra. Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor. Öt részlet hangzott el az operettből. Ám megjegyzem, volt egy hatodik is, de az a duett benne volt az öt között; úgy látszik, annyira tetszik a szerkesztőnek, hogy kétszer is beszerkesztette a blokkba! Nem csodálom: nagyszerű kettős! A leírt rádióműsorban megtévesztő, hogy a részletezés szerint „Lange és Pitou kettőse (No.13.)” és „Hortensie és Pitou kettőse (XXII.)” is szerepel, pedig a kettő ugyanazt a duettet fedi (Hortensie és Lange ugyanaz a hölgy) - Németh Marika és Szabó Miklós tolmácsolásában halljuk: - " Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs az égen, a fennálló rend örökké és remélve itt soha ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” - Hortensie Langé dala ( No. 10.) - Németh Marika & Magyar Rádió Énekkara (Női kar) „Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad, a vésszel szembenéz….” - Pitou belépője (No. 5.) - Szabó Miklós „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő kit ketten tudnak csak meghódítani. Az egyik egyszerű miniszter, a másik miszerint csak király. De aki még királyt se tisztel, annak miniszter se jár. Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő, kit ketten tudnak csak meghódítani. Szegény király! Nehéz a dolga, hiszen ő semmiről se tud. Ma más az úr, és más a szolga. Így a miniszter többet tud. Én szeretem az én Clairette-tem, no, de ez mégis más eset. Ha én őt feleségül vettem, királyról szó nem lehet. Talán, majd veszítünk hárman, ha addig el nem fognak, mind. Erre a boldogságra vártam, amiért az élet most is szép, amiért az élet most is szép, még most is szép. Ó, én szeretem az én Clairette-tem, és ez az érzés boldogít - de kutya van még ám a kertben, ki lehet már ily boldog itt, de kutya van még ám a kertben, ki lehet már ily boldog itt!” Külön öröm volt számomra, hogy két olyan részlete is elhangzott ennek az operettnek, melyek már nagyon régen szerepeltek a rádió műsorán: - Jelenet és keringő (No. 14.) - Házy Erzsébet, Németh Marika és Geszty Szilvia „- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!... Rendelkezzék mindennel!.....Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (: keringő - balettzene) - Átkötő zene (Itt tévesen van megadva Szabó Miklós & Házy Erzsébet & Németh Marika neve, hiszen ének nélküli szám ez: közzene!) A mai műsor-összeállítás Lehárral kezdődött és Lehárral is fejeződött be: A mosoly országából a kínai balettszvit részletét hallhattuk meg (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli). Németh Marikára emlékezve megint két riport bejátszás követte egymást: 1991-ben Varró Barna kérdezte a szopránt életének, pályájának alakulásáról, külföldi útjairól, rádiófelvételeire is kitérve, míg 1996-ban Nemes András Saját hangja, vigye haza! című műsorában Polgár Tibor zeneszerző-karmesterrel való munkakapcsolatáról érdeklődött Németh Marikától, mikor Kanadában, Torontóban együtt dolgoztak a Kertész András rendezte Csárdáskirálynő és A víg özvegy bemutatóinak időszakában, a hatvanas évek elején; Polgár Tibor itthon - még a disszidálása előtt - több operett stúdiófelvételén dirigált, Németh Marikával például az említett Angot asszony lányát készítették el. A délelőtti, „operettkedvelőknek” szóló adás ismétlése a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is meghallgatható ma 18 órától.
1232 Búbánat 2015-06-24 13:56:55 [Válasz erre: 1231 ferocissimoato 2015-06-24 09:42:03]
Pontosan fogalmazod meg azt, amit én is így érzek!
Pontosan fogalmazod meg azt, amit én is így érzek!
1231 ferocissimoato 2015-06-24 09:42:03 [Válasz erre: 1229 Búbánat 2015-06-23 22:20:20]
Ez a remek müsor felér egy zenei továbbképzéssel. A szerkesztés is nagyszerü, nem csak a zseniális Németh Marika énekel álomszépen, mások is dalhoz jutnak, egyedi zenekari részek is vannak. Nagyon élvezetes!
Ez a remek müsor felér egy zenei továbbképzéssel. A szerkesztés is nagyszerü, nem csak a zseniális Németh Marika énekel álomszépen, mások is dalhoz jutnak, egyedi zenekari részek is vannak. Nagyon élvezetes!
1230 Búbánat 2015-06-23 23:15:50 [Válasz erre: 1229 Búbánat 2015-06-23 22:20:20]
Egy helyen elírtam: "szenvedély dobog". A "szenvedély lobog" - ez utóbbi a helyes.
Egy helyen elírtam: "szenvedély dobog". A "szenvedély lobog" - ez utóbbi a helyes.
1229 Búbánat 2015-06-23 22:20:20 [Válasz erre: 1228 Búbánat 2015-06-23 12:06:08]
Éppen ma egy hete utaltam itt rá (lásd 1.211. sorszám), hogy az Éva című Lehár-operettnek négy rádióváltozatát ismerem. Most rövid időn belül az operett két stúdiófelvételéről is meghallgathattam ugyanazt az egy számot – de más-más dalszöveggel. Ez egy vidám hármas az operettből, amit előbb június 16-án, a Dankó Rádió kívánságműsorában fogtam ki: Zentay Anna, Puskás Sándor, Rátonyi Róber énekelt, az Állami Hangversenyzenekart Török Emil vezényelte. A mai operettadásban pedig ugyanezt a tercettet Németh Marika, Bende Zsolt és Sólyom-Nagy Sándor énekében hallhattuk, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényelt Sebestyén András. Most összevetettem a két dalszöveget. Teljesen különböznek egymástól. Nekem mindkettő tetszik, és jól énekelhető meg rímel is, a zene és a vers jól „passzol” egymáshoz. Érdekességképpen – összehasonlításul - ideírom a tercett dalszövegének eredetijét és variánsát. Az 1958. április 8-án, a Kossuth Rádióban 20.20-kor bemutatott Éva magyar dalszövege Gábor Andor eredeti fordításán alapul. I. változat: Tercett „- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok! - s a nevem Desirée, a nagy titok! - én már voltam hitvese – el is váltak, lássa be! /- Ha-ha-ha…Elválunk, ha kell, az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no, ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? /- Ön az első szám - maga jön aztán – belenyugszunk mind a hárman már - semmi nagy remény – semmi költemény – kivéve azt, aki vélem él! - Párizsban, ez így szokás… szörnyű banalitás! / - Elválunk, ha kell – így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás! /- Ez biztos siker és nagy diadal, mert elválni külön varázs / - Ha elvált a nő, már szabad az út /- hogy azt tegye, amit kíván /- Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán!” A későbbi, az 1975. június 23-án, a Kossuth adón 19.30-21.30 óra között bemutatásra került Lehár-operett magyar nyelvű dalszövege Gábor Andor librettója nyomán már Szabó Miklós operaénekes, műfordító, dalszövegíró munkáját dicséri. II. változat: Tercett „- Jobbra áll kit kedvelek, balra áll kit elveszek. Na, hadd szemeljem hát ki, hogy merre ki fog állni,….még töprengek Prunelles úron. Ki cserben hagy, csak menjen, majd más vesz nőül engem! /- Itt az elsőbbség - Arra várhat még - Urak, itt a nő dönt mindenképp! - Vagy a szép jövő - Vagy a múlt idő - Míg a jelenben él a nő! - Első férje voltam itt - Én az újabb vőlegény! /- A válás ma már úgy divatban jő, mint régen a házasodás! Ma az már a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk! /- Még ha egy-két perc alatt több tucatnyi férj akad, kit választhatnák mégis, nehogy megjárjam én is. De úgyis mindegy, egy a férj, hogy nem kötünk inkább senkit itt. Úgy sincs béke nálunk, hát nem jobb, hogyha válunk? /- Prunelles, ön mehet! - Ne félj engemet! - Valamelyiküknek jobb lehet - No, ez biztató! - De a legfőbb jó - Uraim, a szív az változó! - Párizsban ez így divat - Pajtás, el ne hagyd magad! /- A válás ma már úgy divatban jő, mint régen a házasodás, ma az már a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk!.” Adós vagyok még az Éva elhangzott másik két részletének is a dalszövegével: - Oktáv és Pipsi kettőse (Korondy György és Németh Marika): „- Az óra éjfélt üt, már csend van mindenütt, ilyenkor régen menni kell, mindegy hová, csak el. Miért volna itthon jobb? Nem, nem maradhatok, csak ahogy való: derül ki szép, mi jó./ - Ne mondja azt, hogy nem! Jaj mi van velem, a könnyű leányt leigáz, hajszol is engem; kalandos szenvedély, mely tör büszkeségem ellen… Fogjunk össze, ez ám a tűz, mi összefűz. /- Kit Párizs éjszakája csak egyszer megfogott, nincs nyugtalanja többé, mert szenvedély dobog, ki látta egyszer Párizst, az álmok városát, az visszavárja egyre az élet mámorát!/ - Az óra éjfélt üt, mily izgat úgy itt, egy hang is suttog valamit, az ördög tudja mit. És nem vagy egyedül, a jégen pezsgő hűl, s ha pukkan a dugó, lesz ámde dáridó!../- Itt most az ördög úr, egy jó fogáshoz nyúl, mert kézbe kapva a gonoszt, rákezdik halkan, és oly húrt érinté, oly helyen szédíté,, a hang oly csábító, oly izzító a dalban - máris elkábít. /- Kit Párizs éjszakája csak egyszer megfogott,…” - Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból (jelenet és kórusinduló): Németh Marika, Bende Zsolt és az MRT Énekkarának közreműködésével: „ –Védjetek meg már Dagobert-től!. Szemtelen ő! /- Uraim, ez nem lehet! Kérem, menjenek! Ez a hölgy oly ifjú még! Rémíti a férfinép. Oly riadt az ő szíve, mint egy űzött őzike. Látja, pici angyalkám!? Minden férfi gaz zsivány! …./- No, szép kis filozófia! A férfi, mind haramia! A női szív rossz, ha jó, a csókra mindig hajlandó! /- Ez ám az ötlet! Kitűnő. …/ - De fontos: asszony vagy leány! Úgyis egy a fő a férfinépnek, ha csupa tűz a nap, mert ez a lényeg. És lehet bármi nő, és hogyha van még ilyen, fontos csak az, hogy: nő! …”
Éppen ma egy hete utaltam itt rá (lásd 1.211. sorszám), hogy az Éva című Lehár-operettnek négy rádióváltozatát ismerem. Most rövid időn belül az operett két stúdiófelvételéről is meghallgathattam ugyanazt az egy számot – de más-más dalszöveggel. Ez egy vidám hármas az operettből, amit előbb június 16-án, a Dankó Rádió kívánságműsorában fogtam ki: Zentay Anna, Puskás Sándor, Rátonyi Róber énekelt, az Állami Hangversenyzenekart Török Emil vezényelte. A mai operettadásban pedig ugyanezt a tercettet Németh Marika, Bende Zsolt és Sólyom-Nagy Sándor énekében hallhattuk, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényelt Sebestyén András. Most összevetettem a két dalszöveget. Teljesen különböznek egymástól. Nekem mindkettő tetszik, és jól énekelhető meg rímel is, a zene és a vers jól „passzol” egymáshoz. Érdekességképpen – összehasonlításul - ideírom a tercett dalszövegének eredetijét és variánsát. Az 1958. április 8-án, a Kossuth Rádióban 20.20-kor bemutatott Éva magyar dalszövege Gábor Andor eredeti fordításán alapul. I. változat: Tercett „- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok! - s a nevem Desirée, a nagy titok! - én már voltam hitvese – el is váltak, lássa be! /- Ha-ha-ha…Elválunk, ha kell, az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no, ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? /- Ön az első szám - maga jön aztán – belenyugszunk mind a hárman már - semmi nagy remény – semmi költemény – kivéve azt, aki vélem él! - Párizsban, ez így szokás… szörnyű banalitás! / - Elválunk, ha kell – így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás! /- Ez biztos siker és nagy diadal, mert elválni külön varázs / - Ha elvált a nő, már szabad az út /- hogy azt tegye, amit kíván /- Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán!” A későbbi, az 1975. június 23-án, a Kossuth adón 19.30-21.30 óra között bemutatásra került Lehár-operett magyar nyelvű dalszövege Gábor Andor librettója nyomán már Szabó Miklós operaénekes, műfordító, dalszövegíró munkáját dicséri. II. változat: Tercett „- Jobbra áll kit kedvelek, balra áll kit elveszek. Na, hadd szemeljem hát ki, hogy merre ki fog állni,….még töprengek Prunelles úron. Ki cserben hagy, csak menjen, majd más vesz nőül engem! /- Itt az elsőbbség - Arra várhat még - Urak, itt a nő dönt mindenképp! - Vagy a szép jövő - Vagy a múlt idő - Míg a jelenben él a nő! - Első férje voltam itt - Én az újabb vőlegény! /- A válás ma már úgy divatban jő, mint régen a házasodás! Ma az már a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk! /- Még ha egy-két perc alatt több tucatnyi férj akad, kit választhatnák mégis, nehogy megjárjam én is. De úgyis mindegy, egy a férj, hogy nem kötünk inkább senkit itt. Úgy sincs béke nálunk, hát nem jobb, hogyha válunk? /- Prunelles, ön mehet! - Ne félj engemet! - Valamelyiküknek jobb lehet - No, ez biztató! - De a legfőbb jó - Uraim, a szív az változó! - Párizsban ez így divat - Pajtás, el ne hagyd magad! /- A válás ma már úgy divatban jő, mint régen a házasodás, ma az már a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk!.” Adós vagyok még az Éva elhangzott másik két részletének is a dalszövegével: - Oktáv és Pipsi kettőse (Korondy György és Németh Marika): „- Az óra éjfélt üt, már csend van mindenütt, ilyenkor régen menni kell, mindegy hová, csak el. Miért volna itthon jobb? Nem, nem maradhatok, csak ahogy való: derül ki szép, mi jó./ - Ne mondja azt, hogy nem! Jaj mi van velem, a könnyű leányt leigáz, hajszol is engem; kalandos szenvedély, mely tör büszkeségem ellen… Fogjunk össze, ez ám a tűz, mi összefűz. /- Kit Párizs éjszakája csak egyszer megfogott, nincs nyugtalanja többé, mert szenvedély dobog, ki látta egyszer Párizst, az álmok városát, az visszavárja egyre az élet mámorát!/ - Az óra éjfélt üt, mily izgat úgy itt, egy hang is suttog valamit, az ördög tudja mit. És nem vagy egyedül, a jégen pezsgő hűl, s ha pukkan a dugó, lesz ámde dáridó!../- Itt most az ördög úr, egy jó fogáshoz nyúl, mert kézbe kapva a gonoszt, rákezdik halkan, és oly húrt érinté, oly helyen szédíté,, a hang oly csábító, oly izzító a dalban - máris elkábít. /- Kit Párizs éjszakája csak egyszer megfogott,…” - Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból (jelenet és kórusinduló): Németh Marika, Bende Zsolt és az MRT Énekkarának közreműködésével: „ –Védjetek meg már Dagobert-től!. Szemtelen ő! /- Uraim, ez nem lehet! Kérem, menjenek! Ez a hölgy oly ifjú még! Rémíti a férfinép. Oly riadt az ő szíve, mint egy űzött őzike. Látja, pici angyalkám!? Minden férfi gaz zsivány! …./- No, szép kis filozófia! A férfi, mind haramia! A női szív rossz, ha jó, a csókra mindig hajlandó! /- Ez ám az ötlet! Kitűnő. …/ - De fontos: asszony vagy leány! Úgyis egy a fő a férfinépnek, ha csupa tűz a nap, mert ez a lényeg. És lehet bármi nő, és hogyha van még ilyen, fontos csak az, hogy: nő! …”
1228 Búbánat 2015-06-23 12:06:08
Németh Marika szinte minden fontosabb Lehár-műben énekelt, színpadon és rádióban egyaránt: A víg özvegy, A mosoly országa, Luxemburg grófja, Cigányszerelem; a stúdiófelvételeken - és koncertjein - még énekelte a Három grácia, Tavasz, Szép a világ, Cárevics, Giuditta, Kék mazúr, Paganini, Éva, Pacsirta részleteit is. A Pacsirtának - amiből a Dankó Rádióban délelőtt két duettet („ Más a szerelem a tanyán”, „Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár”) hallhattunk Németh Marika és Udvardy Tibor előadásában - a rádió az 1960-as években készítette el magyar nyelvű stúdiófelvételét, melyen még László Margit és Bende Zsolt is énekelt. A Lehár-blokkban - Németh Marikára emlékezve - A víg özvegyből elhangzott a nevezetes Vilja-dal, egy élő koncert hangfelvételéről (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara), továbbá az „Éva” három részletét is meghallgathattuk az operett-adásban: a Rádió Dalszínháza .az operett teljes stúdiófelvételét 1975. június 23-án (19.30-21.30 óra), a Kossuth adó mutatta be A keretjátékot Romhányi József írta. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr. Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. A felvételen Németh Marika (Pipsi), Lehoczky Éva (Éva), Korondy György (Oktáv), Bende Zsolt (Dagobert), Sólyom Nagy Sándor (Prunelles), Kishegyi Árpád (Larousse) énekel. Erről a felvételről most felcsendültek: Németh Marika és Korondy György kettősében „A félhomályos utcán…”; Németh Marika, Bende Zsolt és Sólyom-Nagy Sándor előadásában egy hármas („…A válás ma divatba jő, mint régen a házasság…”); Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból: Németh Marika, Bende Zsolt és MRT Énekkarának közreműködésével. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya ismét bejátszott két archív riport-részletet: Varró Barnának Németh Marikával 1991-ben készített interjújában a művésznő Marik Péter tenoristával, későbbi férjével való megismerkedéséről is vall; Petress István pedig a Pihenőidő című rádióműsorában Sárdy Jánossal való színpadi és magánemberi kapcsolatáról kérdezte őt, felidézve közös nagy sikerüket az 1949-es Mágnás Miska Keleti Márton rendezte operettfilmben:. - A Paganini szerelmi kettősében Németh Marikát és Marik Pétert hallottuk énekelni egy német nyelvű felvételükről (magyar fordításban: „Súgd meg… Nem szeret így téged más…” - Szirmai Albert- Gábor Andor: Mágnás Miska című operettből Rolla és Baracs kettőse kettőse Németh Marika és Sárdy János énekhangján szólalt meg („Azt hittem egy percig, szíve az enyém… A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…”) - Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa Leányvásárának bejátszott részletében Németh Marika partnere Sárdy János volt – egy élő előadás hangfelvételéről szólalt meg a szerelmi kettős: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája…” Délután 6 órától újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
Németh Marika szinte minden fontosabb Lehár-műben énekelt, színpadon és rádióban egyaránt: A víg özvegy, A mosoly országa, Luxemburg grófja, Cigányszerelem; a stúdiófelvételeken - és koncertjein - még énekelte a Három grácia, Tavasz, Szép a világ, Cárevics, Giuditta, Kék mazúr, Paganini, Éva, Pacsirta részleteit is. A Pacsirtának - amiből a Dankó Rádióban délelőtt két duettet („ Más a szerelem a tanyán”, „Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár”) hallhattunk Németh Marika és Udvardy Tibor előadásában - a rádió az 1960-as években készítette el magyar nyelvű stúdiófelvételét, melyen még László Margit és Bende Zsolt is énekelt. A Lehár-blokkban - Németh Marikára emlékezve - A víg özvegyből elhangzott a nevezetes Vilja-dal, egy élő koncert hangfelvételéről (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara), továbbá az „Éva” három részletét is meghallgathattuk az operett-adásban: a Rádió Dalszínháza .az operett teljes stúdiófelvételét 1975. június 23-án (19.30-21.30 óra), a Kossuth adó mutatta be A keretjátékot Romhányi József írta. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr. Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. A felvételen Németh Marika (Pipsi), Lehoczky Éva (Éva), Korondy György (Oktáv), Bende Zsolt (Dagobert), Sólyom Nagy Sándor (Prunelles), Kishegyi Árpád (Larousse) énekel. Erről a felvételről most felcsendültek: Németh Marika és Korondy György kettősében „A félhomályos utcán…”; Németh Marika, Bende Zsolt és Sólyom-Nagy Sándor előadásában egy hármas („…A válás ma divatba jő, mint régen a házasság…”); Pipsi és Dagobert kettőse a II. felvonásból: Németh Marika, Bende Zsolt és MRT Énekkarának közreműködésével. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya ismét bejátszott két archív riport-részletet: Varró Barnának Németh Marikával 1991-ben készített interjújában a művésznő Marik Péter tenoristával, későbbi férjével való megismerkedéséről is vall; Petress István pedig a Pihenőidő című rádióműsorában Sárdy Jánossal való színpadi és magánemberi kapcsolatáról kérdezte őt, felidézve közös nagy sikerüket az 1949-es Mágnás Miska Keleti Márton rendezte operettfilmben:. - A Paganini szerelmi kettősében Németh Marikát és Marik Pétert hallottuk énekelni egy német nyelvű felvételükről (magyar fordításban: „Súgd meg… Nem szeret így téged más…” - Szirmai Albert- Gábor Andor: Mágnás Miska című operettből Rolla és Baracs kettőse kettőse Németh Marika és Sárdy János énekhangján szólalt meg („Azt hittem egy percig, szíve az enyém… A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…”) - Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa Leányvásárának bejátszott részletében Németh Marika partnere Sárdy János volt – egy élő előadás hangfelvételéről szólalt meg a szerelmi kettős: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája…” Délután 6 órától újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
1227 Búbánat 2015-06-23 12:02:07 [Válasz erre: 1226 ferocissimoato 2015-06-23 09:31:03]
Örülünk együtt...
Örülünk együtt...
1226 ferocissimoato 2015-06-23 09:31:03 [Válasz erre: 1225 Búbánat 2015-06-22 12:44:29]
Most megy az adás! Csodálatos, s lenyügözö! Németh Marika gyönyörü hangja simogatja az ember lelkét! A Pacsirta részletet még sosem hallottam- milyen szuper zene! Udvardy Tibor is remek benne. KÖSZI Búbánat, hogy erre felhívtad a figyelmemet.
Most megy az adás! Csodálatos, s lenyügözö! Németh Marika gyönyörü hangja simogatja az ember lelkét! A Pacsirta részletet még sosem hallottam- milyen szuper zene! Udvardy Tibor is remek benne. KÖSZI Búbánat, hogy erre felhívtad a figyelmemet.
1225 Búbánat 2015-06-22 12:44:29 [Válasz erre: 1224 Búbánat 2015-06-21 17:21:34]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/19/tul-az-operencian-nemeth-marika-emlekhet/; Németh Marika-emlékhét a Dankó Rádióban [/url] Bevallom, életem legelső operettjeit az Operettszínházban Németh Marikával láttam, és egyből elbűvölt hangjával, énekével, tánctudásával, ha kellett temperamentumos, vagy akár visszafogott játékával is! És ami nem gyakori: prózája is mindig tisztán, érthetően hallatszott le a nézőtérre, de a rádióban is, a dalszövegek megértéséhez nem kellett számomra "tolmács". (Más kolléganők énekében a szövegérthetőség, bizony, sokszor kívánni valót hagy maga után. Az is igaz, ott a zenei rendező és a hangmérnök szerepe sem közömbös.) Ezzel párhuzamosan hallgattam szép operettfelvételeit a rádióban vagy hanglemezekről (Bob herceg, Gül baba, Leányvásár, A gésák, Nebáncsvirág,Marica grófnő, Havasi kürt, Angot asszony lánya, Az elvált asszony, Tavasz, Három grácia, Kék mazúr, Sybill stb.) élveztem TV- és mozifilmjeit (Mágnás Miska). Házy Erzsébet mellett Németh Marika volt és maradt az örök “szerelmem”, akiket – bármit is énekeltek – rám mindig ellenállhatatlan hatást gyakoroltak, és ezen az sem változtat, hogy már, sajnos, incsenek köztünk. Németh Marika igazi primadonna-alkat volt (bár nem szerette ezt a rá aggatott titulust), aki Honthy Hanna örökébe lépve igyekezett ennek a szónak más kicsengést, jelentéstartalmat adni, így a mára kissé elkoptatott és talán bizonyos pejoratív felhangot sem nélkülöző kifejezés nála minden bizonnyal csakis pozitív szövegkörnyezetben "érhető tetten". Június 26-án lesz 90 éve, hogy megszületett Németh Marika, és ezen a héten Nagy Ibolya műsorában “természetesen” Ő a “főszereplő”, a tüneményes szopránunk emléke áll a középpontban. A mai első adásban a művész énekfelvételei mellett a “civil” ember hangját is halljuk: Varró Dániel 1991-ben interjút készített Németh Marikával a rádiónak, otthonában kereste őt fel, aki mesélt és mesélt, színesen, érdekeseket a művészi pálya kezdeteiről (Mozart-szubrettként indult), később a Vígszínházhoz került, majd onnan a Nagymező utcai teátrumba vezette a Sors keze. Beszélt Honthyhoz fűződő kapcsolatáról (Honthy eléggé távolságtartóan irányult hozzá), az első sikerszerepeiről a Nebáncsvirágban, a Marica grófnőben, a Luxemburg grófjában, A gerolsteini nagyhercegnőben, a Csárdáskirálynőben, a Montmartre-i ibolyában. Rádiófelvételei közül - a Nebáncsvirág és egy Fényes Szabolcs-dal után – részletek hangzottak el az alábbi darabokból: Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya Km. Németh Marika, Galambos Erzsi, Korda György, Rátonyi Róbert, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) (Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00) Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő Km.: Németh Marika, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara.Vezényel: Bródy Tamás. (Rádió Dalszínháza az operett keresztmetszetét először 1976. augusztus 14-én, a Kossuth rádióban sugározta, 19.43-20.28.) Holnap és a hét többi napján is nagy érdeklődéssel várom a folytatást! A délelőtt 9 órakor kezdődő műsor ismétlése a18 órai híreket követően kerül újra adásba a rádio frekvenciáin, amit a www.dankoradio.hu internetes oldalon is meghallgathatunk
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/19/tul-az-operencian-nemeth-marika-emlekhet/; Németh Marika-emlékhét a Dankó Rádióban [/url] Bevallom, életem legelső operettjeit az Operettszínházban Németh Marikával láttam, és egyből elbűvölt hangjával, énekével, tánctudásával, ha kellett temperamentumos, vagy akár visszafogott játékával is! És ami nem gyakori: prózája is mindig tisztán, érthetően hallatszott le a nézőtérre, de a rádióban is, a dalszövegek megértéséhez nem kellett számomra "tolmács". (Más kolléganők énekében a szövegérthetőség, bizony, sokszor kívánni valót hagy maga után. Az is igaz, ott a zenei rendező és a hangmérnök szerepe sem közömbös.) Ezzel párhuzamosan hallgattam szép operettfelvételeit a rádióban vagy hanglemezekről (Bob herceg, Gül baba, Leányvásár, A gésák, Nebáncsvirág,Marica grófnő, Havasi kürt, Angot asszony lánya, Az elvált asszony, Tavasz, Három grácia, Kék mazúr, Sybill stb.) élveztem TV- és mozifilmjeit (Mágnás Miska). Házy Erzsébet mellett Németh Marika volt és maradt az örök “szerelmem”, akiket – bármit is énekeltek – rám mindig ellenállhatatlan hatást gyakoroltak, és ezen az sem változtat, hogy már, sajnos, incsenek köztünk. Németh Marika igazi primadonna-alkat volt (bár nem szerette ezt a rá aggatott titulust), aki Honthy Hanna örökébe lépve igyekezett ennek a szónak más kicsengést, jelentéstartalmat adni, így a mára kissé elkoptatott és talán bizonyos pejoratív felhangot sem nélkülöző kifejezés nála minden bizonnyal csakis pozitív szövegkörnyezetben "érhető tetten". Június 26-án lesz 90 éve, hogy megszületett Németh Marika, és ezen a héten Nagy Ibolya műsorában “természetesen” Ő a “főszereplő”, a tüneményes szopránunk emléke áll a középpontban. A mai első adásban a művész énekfelvételei mellett a “civil” ember hangját is halljuk: Varró Dániel 1991-ben interjút készített Németh Marikával a rádiónak, otthonában kereste őt fel, aki mesélt és mesélt, színesen, érdekeseket a művészi pálya kezdeteiről (Mozart-szubrettként indult), később a Vígszínházhoz került, majd onnan a Nagymező utcai teátrumba vezette a Sors keze. Beszélt Honthyhoz fűződő kapcsolatáról (Honthy eléggé távolságtartóan irányult hozzá), az első sikerszerepeiről a Nebáncsvirágban, a Marica grófnőben, a Luxemburg grófjában, A gerolsteini nagyhercegnőben, a Csárdáskirálynőben, a Montmartre-i ibolyában. Rádiófelvételei közül - a Nebáncsvirág és egy Fényes Szabolcs-dal után – részletek hangzottak el az alábbi darabokból: Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya Km. Németh Marika, Galambos Erzsi, Korda György, Rátonyi Róbert, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) (Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00) Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő Km.: Németh Marika, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara.Vezényel: Bródy Tamás. (Rádió Dalszínháza az operett keresztmetszetét először 1976. augusztus 14-én, a Kossuth rádióban sugározta, 19.43-20.28.) Holnap és a hét többi napján is nagy érdeklődéssel várom a folytatást! A délelőtt 9 órakor kezdődő műsor ismétlése a18 órai híreket követően kerül újra adásba a rádio frekvenciáin, amit a www.dankoradio.hu internetes oldalon is meghallgathatunk
1224 Búbánat 2015-06-21 17:21:34
A jövő héten lesz Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) Jászai Mari-díjas magyar operett-énekesnő, színésznő, primadonna születésének 90. évfordulója! A Dankó Rádióban Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló adás szerkesztő-műsorvezetője egész héten át minden nap Németh Marika művészetét helyezi műsora középpontjába: rá emlékezik majd archív interjúk, riportok, beszélgetések segítségével fel- és megidézni alakját, lényét, művészetét, hangját, amit természetesen énekfelvételei tesznek majd teljessé - és bennünket, a rádióhallgatókat valószínűsíthetően elandalítóvá is…
A jövő héten lesz Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) Jászai Mari-díjas magyar operett-énekesnő, színésznő, primadonna születésének 90. évfordulója! A Dankó Rádióban Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló adás szerkesztő-műsorvezetője egész héten át minden nap Németh Marika művészetét helyezi műsora középpontjába: rá emlékezik majd archív interjúk, riportok, beszélgetések segítségével fel- és megidézni alakját, lényét, művészetét, hangját, amit természetesen énekfelvételei tesznek majd teljessé - és bennünket, a rádióhallgatókat valószínűsíthetően elandalítóvá is…
1223 smaragd 2015-06-20 12:51:46 [Válasz erre: 1222 Búbánat 2015-06-20 12:41:10]
Köszönöm a dalszövegeket, amik Romhányi József esetében még a régi "versek" megnevezést fedi. Nagy Ibolya említette a Kívánságműsor programját, amiből választani lehet - ha jól értettem -, sajnos én nem találtam sehol. Ki tudja, hol van? Megtalálta valaki? Hasznos pedig, mert az operettkedvelők itt is találnak napi műsort, amit előre meg lehet nézni.
Köszönöm a dalszövegeket, amik Romhányi József esetében még a régi "versek" megnevezést fedi. Nagy Ibolya említette a Kívánságműsor programját, amiből választani lehet - ha jól értettem -, sajnos én nem találtam sehol. Ki tudja, hol van? Megtalálta valaki? Hasznos pedig, mert az operettkedvelők itt is találnak napi műsort, amit előre meg lehet nézni.
1222 Búbánat 2015-06-20 12:41:10
A ma 196 éve született Jacques Offenbachra emlékezve a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában igazán kedvemre való részleteket hallhattam a Párizsi életből! A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre) A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva) Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond) Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor) Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona) Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc) Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi) Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola) Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla) Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért) Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső Karadek grófnő – Tolnay Klári Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia Négy jelenet szólalt meg erről a rádiófelvételről: - Négyes (No.5.) – Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Bordás György) „-Párizs ezer színben ragyog, Párizs rajongója vagyok, minden úti kalauz szíve kicsit hazahúz, ez így van, csakugyan… /- A színházhoz, nem untató, de ha drámát adnak, horkolok, a lenge lány, az izgató… /- A szívem dobban, a szívem ring, operába gyakran elmennék, ha déltől estig sétáltam a híres Louvre képtárban…/- Operába járni nálunk sikk… /- Korareggel vagy éjfél, legyen Ön mindig kéznél, ami itt jó és szép minket izgat már rég…” - Kettős (No.8) – Fülöp Attila és Bordás György „- Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér. Ez a túl nagy méret város, a sok bulvár mit sem ér… Hol ilyen nagyon sok a látvány, a templom, a múzeum, az nem elég, szinte hátrány, az ember gyorsan beleun. /- Egy pici lokál nékem épp elég, ott hol az ember szépen félrelép… /- Nekem mindegy hol a Szajna, merre folydogál csendesen. Abban víz van, sajna-bajna, de én a pezsgőt kedvelem. És lehet bármi híres Versailles, a partja lehet óriás, ha csókra csücsörít egy cseppszáj, nem izgat akkor semmi más… /- Egy pici lokál nékem épp elég…” - A báróné dala – rondó (No.20.) – Kincses Veronika „A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd, de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, s elolvad a szívemre a jég. Mikor a zsongó utcát járom, az a pezsgés megszédít, olyan ez, mint egy híres álom, mely minden bűnt is megszédít. Így szinte levegőben lóg az édes csók… összesúg egy kis grisette meg egy úr, és azon túl az Isten sem tudja már, mit csinál. Tudtam én már az első percben, ez nem szül bennem sem jó vért. Ez a tűz, megperzsel engem, a sátán itt majd megkísért. Feküdni este hűvös ágyban, zord magányban, nem is vágytam többé már. Égett az ajkam, súgtam halkan: segíts rajtam, gyere Ámor, szívem vár! És akkor Ámor ott is termett, nagy csoda történt Párizsban! A szívem akkor meg nem dermedt: szerelmi bájitalt ittam. Óh, milyen szép volt ez a titkos-híres nézet: kívánom forrón ezt a bűnt! Ma este újra boldog görbe útra lépek, hogyha a háznép eltűnt…../Egy francia lány elcsitul végül, élhetek svédül férjem rideg oldalán, de gyakran nálam ha vendég, ez a kis vendég, és felidézem sokszor tán… / Álomkép, álomkép! A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd. De de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, leolvad a szívemről a jég, a szívem már nem jég, a szívem már nem jég!” - A III. felv. fináléja (No. 18.) - Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, km. az MRT Énekkara „- Igyál! Igyál!....Ó, de szép ez a görbe éjjel… Igyál! Inni újra kell!/- Itt kell inni, annak ki józan, de most az ész az nincs… Pezsgőt… Ha az ember szomjas, inni kell… Igyunk egy sört!... Igyuk tehát pezsgővel most a bort!... Ezen a görbe éjszakán, örüljünk minden jónak szépnek! Legyen a bölcs, az úr is észen. /- Én úgy érzem kicsit sok lesz, rám fér most egy kis pihenés, egy félóra alvás jót tesz, jobban megy majd a szívverés… Ott elkapta, őt egy szellem, egy kísértet vitte el! Mit kell tenni? Kísértetek ellen, a szellem ellen inni kell! ---Inni kell…inni kell… /- Hogy ring a csillár, ringat, a csillár, csillár csillár, és körbe forgatják az egész palotát, a palotát, a palotát, és az ember három pohár helyet hatot lát, ó nem hármat, palotát…” A műsor második részében még Ábrahám Pál melódiáit hallhattuk: „3:1 a szerelem javára” és a „Bál a Savoyban” részleteiben km. többek között Zentai Anna, Németh Marika meg Házy Erzsébet és Melis György („A férjed szerelmes beléd…. A férjem szerelmes belém…”) A műsor vendége Domahidy László ezúttal is sok színes történettel szolgált édesapja, id. Domahidy László külföldi vendégszereplései során átélt úti élményeiből, „kalandjairól”… Az adás ismétlése du. 6 órától kerül adásba a rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
A ma 196 éve született Jacques Offenbachra emlékezve a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában igazán kedvemre való részleteket hallhattam a Párizsi életből! A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre) A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva) Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond) Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor) Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona) Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc) Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi) Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola) Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla) Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért) Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső Karadek grófnő – Tolnay Klári Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia Négy jelenet szólalt meg erről a rádiófelvételről: - Négyes (No.5.) – Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Bordás György) „-Párizs ezer színben ragyog, Párizs rajongója vagyok, minden úti kalauz szíve kicsit hazahúz, ez így van, csakugyan… /- A színházhoz, nem untató, de ha drámát adnak, horkolok, a lenge lány, az izgató… /- A szívem dobban, a szívem ring, operába gyakran elmennék, ha déltől estig sétáltam a híres Louvre képtárban…/- Operába járni nálunk sikk… /- Korareggel vagy éjfél, legyen Ön mindig kéznél, ami itt jó és szép minket izgat már rég…” - Kettős (No.8) – Fülöp Attila és Bordás György „- Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér. Ez a túl nagy méret város, a sok bulvár mit sem ér… Hol ilyen nagyon sok a látvány, a templom, a múzeum, az nem elég, szinte hátrány, az ember gyorsan beleun. /- Egy pici lokál nékem épp elég, ott hol az ember szépen félrelép… /- Nekem mindegy hol a Szajna, merre folydogál csendesen. Abban víz van, sajna-bajna, de én a pezsgőt kedvelem. És lehet bármi híres Versailles, a partja lehet óriás, ha csókra csücsörít egy cseppszáj, nem izgat akkor semmi más… /- Egy pici lokál nékem épp elég…” - A báróné dala – rondó (No.20.) – Kincses Veronika „A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd, de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, s elolvad a szívemre a jég. Mikor a zsongó utcát járom, az a pezsgés megszédít, olyan ez, mint egy híres álom, mely minden bűnt is megszédít. Így szinte levegőben lóg az édes csók… összesúg egy kis grisette meg egy úr, és azon túl az Isten sem tudja már, mit csinál. Tudtam én már az első percben, ez nem szül bennem sem jó vért. Ez a tűz, megperzsel engem, a sátán itt majd megkísért. Feküdni este hűvös ágyban, zord magányban, nem is vágytam többé már. Égett az ajkam, súgtam halkan: segíts rajtam, gyere Ámor, szívem vár! És akkor Ámor ott is termett, nagy csoda történt Párizsban! A szívem akkor meg nem dermedt: szerelmi bájitalt ittam. Óh, milyen szép volt ez a titkos-híres nézet: kívánom forrón ezt a bűnt! Ma este újra boldog görbe útra lépek, hogyha a háznép eltűnt…../Egy francia lány elcsitul végül, élhetek svédül férjem rideg oldalán, de gyakran nálam ha vendég, ez a kis vendég, és felidézem sokszor tán… / Álomkép, álomkép! A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd. De de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, leolvad a szívemről a jég, a szívem már nem jég, a szívem már nem jég!” - A III. felv. fináléja (No. 18.) - Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, km. az MRT Énekkara „- Igyál! Igyál!....Ó, de szép ez a görbe éjjel… Igyál! Inni újra kell!/- Itt kell inni, annak ki józan, de most az ész az nincs… Pezsgőt… Ha az ember szomjas, inni kell… Igyunk egy sört!... Igyuk tehát pezsgővel most a bort!... Ezen a görbe éjszakán, örüljünk minden jónak szépnek! Legyen a bölcs, az úr is észen. /- Én úgy érzem kicsit sok lesz, rám fér most egy kis pihenés, egy félóra alvás jót tesz, jobban megy majd a szívverés… Ott elkapta, őt egy szellem, egy kísértet vitte el! Mit kell tenni? Kísértetek ellen, a szellem ellen inni kell! ---Inni kell…inni kell… /- Hogy ring a csillár, ringat, a csillár, csillár csillár, és körbe forgatják az egész palotát, a palotát, a palotát, és az ember három pohár helyet hatot lát, ó nem hármat, palotát…” A műsor második részében még Ábrahám Pál melódiáit hallhattuk: „3:1 a szerelem javára” és a „Bál a Savoyban” részleteiben km. többek között Zentai Anna, Németh Marika meg Házy Erzsébet és Melis György („A férjed szerelmes beléd…. A férjem szerelmes belém…”) A műsor vendége Domahidy László ezúttal is sok színes történettel szolgált édesapja, id. Domahidy László külföldi vendégszereplései során átélt úti élményeiből, „kalandjairól”… Az adás ismétlése du. 6 órától kerül adásba a rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
1221 Búbánat 2015-06-19 23:58:23
Ritkán hívom fel - külön - a figyelmet a napi operettműsorokat záró zenékre (általában zenekari számok: nyitányok, előjátékok, közzenék, keringők, polkák, indulók, palotások, balettzenék, önálló rövid hangversenydarabok, egyén instrumentális zenék) – de sajnos, nem teljes egészükben hangzanak el az adás végén. Mondhatni: töredékek (szilánkok). Erről a problémáról korábban tettem már itt említést, és javaslatot is megfogalmaztam a szerkesztésüket illetően. Erre nem kívánok még egyszer visszatérni. Végtére is, nem ezen van a hangsúly, a műsor szépen, jól működik, amit biztosan lehet csiszolni tovább, de a jelenlegi formájában is meg vagyok ezzel elégedve. Más kérdés, hogy lehetne hetente- kéthetente-havonta egyszer teljes operettfelvételt is leadni (90-120 percnyi időtartamban). Április 27 óta, már van napi több órás kívánságműsora a Dankó Rádiónak. Miért ne lehetne azok helyében – mondjuk havi egy- két alkalommal -, egy-egy népszerű operett rádiófelvételét sugározni? (Ismerem az ellenvetést a rádió részéről: jogdíjak kérdése, a műsoridő hozzárendelése, anyagi forrás előteremtése.) De azért mégis. Talán idővel megoldhatóvá válik ez is. De visszatérve a mai műsorban elhangzott utolsó zeneszámra: Lehár Éva című operettjének nyitányából hallottunk egy rövid részletet, és ami az érdekes: a felvételen maga Lehár dirigálja saját művét! Már máskor is hallhattuk, hogy: „Lehár vezényel Lehárt”. Erről jutott az eszembe, hogy lehetne egy olyan Lehár-blokkot megszerkeszteni, hogy csupa Lehár-melódia szólaljon meg a szerző vezényletével. A kereskedelmi forgalomban több CD-kiadvány is kapható, melyeken hozzáférhetők ezek az archív hangfelvételek. Vélhetően a Dankó Rádióban is egy ilyen Lehár-lemezről hangzanak el a bejátszott zeneszámok, mint az említett Éva-részlet is volt. Persze én örültem eddig is és örülök továbbra is, ha kedvenc operettszerzőm műveinek részleteit hallhatom akár külön-külön, más napokon is a rádió műsorán.
Ritkán hívom fel - külön - a figyelmet a napi operettműsorokat záró zenékre (általában zenekari számok: nyitányok, előjátékok, közzenék, keringők, polkák, indulók, palotások, balettzenék, önálló rövid hangversenydarabok, egyén instrumentális zenék) – de sajnos, nem teljes egészükben hangzanak el az adás végén. Mondhatni: töredékek (szilánkok). Erről a problémáról korábban tettem már itt említést, és javaslatot is megfogalmaztam a szerkesztésüket illetően. Erre nem kívánok még egyszer visszatérni. Végtére is, nem ezen van a hangsúly, a műsor szépen, jól működik, amit biztosan lehet csiszolni tovább, de a jelenlegi formájában is meg vagyok ezzel elégedve. Más kérdés, hogy lehetne hetente- kéthetente-havonta egyszer teljes operettfelvételt is leadni (90-120 percnyi időtartamban). Április 27 óta, már van napi több órás kívánságműsora a Dankó Rádiónak. Miért ne lehetne azok helyében – mondjuk havi egy- két alkalommal -, egy-egy népszerű operett rádiófelvételét sugározni? (Ismerem az ellenvetést a rádió részéről: jogdíjak kérdése, a műsoridő hozzárendelése, anyagi forrás előteremtése.) De azért mégis. Talán idővel megoldhatóvá válik ez is. De visszatérve a mai műsorban elhangzott utolsó zeneszámra: Lehár Éva című operettjének nyitányából hallottunk egy rövid részletet, és ami az érdekes: a felvételen maga Lehár dirigálja saját művét! Már máskor is hallhattuk, hogy: „Lehár vezényel Lehárt”. Erről jutott az eszembe, hogy lehetne egy olyan Lehár-blokkot megszerkeszteni, hogy csupa Lehár-melódia szólaljon meg a szerző vezényletével. A kereskedelmi forgalomban több CD-kiadvány is kapható, melyeken hozzáférhetők ezek az archív hangfelvételek. Vélhetően a Dankó Rádióban is egy ilyen Lehár-lemezről hangzanak el a bejátszott zeneszámok, mint az említett Éva-részlet is volt. Persze én örültem eddig is és örülök továbbra is, ha kedvenc operettszerzőm műveinek részleteit hallhatom akár külön-külön, más napokon is a rádió műsorán.
1220 smaragd 2015-06-19 16:43:31 [Válasz erre: 1219 Búbánat 2015-06-19 16:35:51]
Igen, ajánlom az ismétlést, 18 órakor kezdődik! Délelőtt én csak "futtában" tudtam meghallgatni, nagyon sok "régi dolog", emlék volt benne, pl. a rádióoperetteket, rádiós daljátékokat is felelevenítette Domahidy László művész úr, érdekesen és színesen. A mai műsor id. Domahidy László születésnapján elsősorban rá emlékezett.
Igen, ajánlom az ismétlést, 18 órakor kezdődik! Délelőtt én csak "futtában" tudtam meghallgatni, nagyon sok "régi dolog", emlék volt benne, pl. a rádióoperetteket, rádiós daljátékokat is felelevenítette Domahidy László művész úr, érdekesen és színesen. A mai műsor id. Domahidy László születésnapján elsősorban rá emlékezett.
1219 Búbánat 2015-06-19 16:35:51 [Válasz erre: 1216 smaragd 2015-06-19 09:43:43]
A 18 órakor kezdődő ismétlő adásban még a Luxemburg grófja részletei is felcsendülnek újra Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Baksay Árpád és Rátonyi Róbert felvételéről. A Csínom Palkó szép részleteiben Simándy mellett Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő is énekelt több jelenetben, az 1960-as rádiófelvételről. Ugyancsak hallhattuk Farkas Ferenc daljátékából "Tyukodi pajtás" dalát id. Domahidy László előadásában - a mai adásban ifj. Domahidy László sok érdekeset mesélt édesapjának a komponistához fűződő és a darabhoz kötődő "kitüntetett" kapcsolatáról is.
A 18 órakor kezdődő ismétlő adásban még a Luxemburg grófja részletei is felcsendülnek újra Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Baksay Árpád és Rátonyi Róbert felvételéről. A Csínom Palkó szép részleteiben Simándy mellett Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő is énekelt több jelenetben, az 1960-as rádiófelvételről. Ugyancsak hallhattuk Farkas Ferenc daljátékából "Tyukodi pajtás" dalát id. Domahidy László előadásában - a mai adásban ifj. Domahidy László sok érdekeset mesélt édesapjának a komponistához fűződő és a darabhoz kötődő "kitüntetett" kapcsolatáról is.
1218 Búbánat 2015-06-19 16:22:16 [Válasz erre: 1217 telramund 2015-06-19 11:30:09]
Elírtam, Traviátában énekelt, színpadon.
Elírtam, Traviátában énekelt, színpadon.
1217 telramund 2015-06-19 11:30:09 [Válasz erre: 1214 Búbánat 2015-06-18 12:34:29]
A Lucia film Anna Moffoval számomra ismert és nem is rossz,de Traviata filmre Kozma Lajossal nem emlékszem. Közel azonos időben forgattak egy Traviata filmet,de abban Mirella Freni mellett Franco Bonisolli volt Alfredo. Érdekelne kik énekeltek ebben a "kozmaféle" Traviátában ?
A Lucia film Anna Moffoval számomra ismert és nem is rossz,de Traviata filmre Kozma Lajossal nem emlékszem. Közel azonos időben forgattak egy Traviata filmet,de abban Mirella Freni mellett Franco Bonisolli volt Alfredo. Érdekelne kik énekeltek ebben a "kozmaféle" Traviátában ?
1216 smaragd 2015-06-19 09:43:43
Dankon megy a Csínom Palkó, most Simándy énekel!
Dankon megy a Csínom Palkó, most Simándy énekel!
1214 Búbánat 2015-06-18 12:34:29
Kozma Lajos (Lepsény, 1938. szeptember 2.[1] – Pierantonio, 2007. december 30.) alig három évig volt az Operaház ösztöndíjas tenoristája, mikor 1964-ben Olaszországba disszidált. Ott aztán nagy karriert futott be, Európa-szerte fellépett, neves karmesterekkel dolgozott, új operák ősbemutatóiban vett részt, operafilmeket is készített (Lammermoori Lucia, Traviata) de aztán a nyolcvanas évek elején váratlanul otthagyta a „rivaldát”. Az énekléstől teljesen nem szakadt el: a perugiai Università per Stranieri keretében és mesterkurzusokon tanított. Tanítványai közt volt ifj. Domahidy László is, akit mos, ezen a héten, a Dankó Rádió „operettkedvelőknek” szóló adásában beszélget Nagy Ibolyával. A mai műsorban került szóba kapcsolata Kozma Lajossal, akire szeretettel emlékezett, és akinek Assisiben tanítványa volt: mesterkurzusaira éveken át járt hozzá, és közben jó barátság alakult ki köztük. Kozmának volt egy birtoka, Assisi közelében, ahová visszavonulva gazdálkodott. Domahidy fájó szívvel, és hálásan emlékezett vissza barátinak mondható kapcsolatukra, mely hosszú éveken át szövődött és egészen a tenorista haláláig kitartott. Kozma Lajos - még a pályája kezdetén – a magyar rádióban két operett felvételén működött közre, melyekből most részleteket hallhattunk a Dankó Rádióban: 1.) Johann Strauss: A denevér (1963) – ezen a klasszikus felvétele együtt énekelt Házy Erzsébettel, László Margittal, Ilosfalvyval,Szőnyi Ferenccel, Melissel, Radnayval, Palcsó Sándorral) - Orlovszkij kupléja (Kozma Lajos, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György) 2.) Kerekes János-Kristóf Károly: Hófehérke és a hét óriás (1964) – zenés játék Annak idején, sikeres darabja volt a rádiónak, manapság alig tudunk valamit erről a felvételről, érdemes megismerni a teljes szereposztását: A Rádió Dalszínháza 1964-es bemutatóját nem sokkal követte az adás újabb és újabb ismétlései (Petőfi, 1965. aug. 19. 17.20 – 19.00; Kossuth, 1965. márc. 7. 10.00 -) Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT Esztrádzenekara és a Földényi-kamarakórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Kovács Ilona – László Margit Baksa Géza – Kozma Lajos Nagy Ica – Mednyánszky ági Vadász Frédi – Márkus László Guszti – Bay Gyula Mihály – Kibédy Ervin Béla – Gálcsiki János István – Kósa András László – Gozmány György János – Victor Gedeon Gábor – Berényi Ottó Főnök – Viola Mihály Miniszterhelyettes – Greguss Zoltán Ma délelőtt a rádióban három részletet hallhattuk a zenés játékból: - Géza dala (Kozma Lajos): „Ha szeretni tudna engem, mint ahogyan én magát, ez megoldaná a kettőnk közti problémát, ha megosztaná majd velem az örömét-bánatát, úgy örökké tartana boldogság…” - Géza dala (kozma Lajos): Milyen színű a szerelem? Szőke vagy barna - összekeverem, lehet, hogy kék, mint a tiszta ég, vagy színe zöld, mint a napsütötte rét…” - Ilona és Géza kettőse (László Margit, Kozma Lajos): „Maga csinos lány, maga tetszik nekem, ha szabad még, legyen a partnerem, semmi kifogás…. - Kedves barátom, amit elmond nekem…ügyes udvarló…” A mai operettműsor második részében Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéből hallottunk részleteket. A dalokat a darab több hangfelvételéről Petress Zsuzsa, Melis György, Bozsó József, Détár Enikő és Zentay Anna énekhangján élvezhettük. A délután ismétlés 6 órakor kezdődik a rádióban.
Kozma Lajos (Lepsény, 1938. szeptember 2.[1] – Pierantonio, 2007. december 30.) alig három évig volt az Operaház ösztöndíjas tenoristája, mikor 1964-ben Olaszországba disszidált. Ott aztán nagy karriert futott be, Európa-szerte fellépett, neves karmesterekkel dolgozott, új operák ősbemutatóiban vett részt, operafilmeket is készített (Lammermoori Lucia, Traviata) de aztán a nyolcvanas évek elején váratlanul otthagyta a „rivaldát”. Az énekléstől teljesen nem szakadt el: a perugiai Università per Stranieri keretében és mesterkurzusokon tanított. Tanítványai közt volt ifj. Domahidy László is, akit mos, ezen a héten, a Dankó Rádió „operettkedvelőknek” szóló adásában beszélget Nagy Ibolyával. A mai műsorban került szóba kapcsolata Kozma Lajossal, akire szeretettel emlékezett, és akinek Assisiben tanítványa volt: mesterkurzusaira éveken át járt hozzá, és közben jó barátság alakult ki köztük. Kozmának volt egy birtoka, Assisi közelében, ahová visszavonulva gazdálkodott. Domahidy fájó szívvel, és hálásan emlékezett vissza barátinak mondható kapcsolatukra, mely hosszú éveken át szövődött és egészen a tenorista haláláig kitartott. Kozma Lajos - még a pályája kezdetén – a magyar rádióban két operett felvételén működött közre, melyekből most részleteket hallhattunk a Dankó Rádióban: 1.) Johann Strauss: A denevér (1963) – ezen a klasszikus felvétele együtt énekelt Házy Erzsébettel, László Margittal, Ilosfalvyval,Szőnyi Ferenccel, Melissel, Radnayval, Palcsó Sándorral) - Orlovszkij kupléja (Kozma Lajos, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György) 2.) Kerekes János-Kristóf Károly: Hófehérke és a hét óriás (1964) – zenés játék Annak idején, sikeres darabja volt a rádiónak, manapság alig tudunk valamit erről a felvételről, érdemes megismerni a teljes szereposztását: A Rádió Dalszínháza 1964-es bemutatóját nem sokkal követte az adás újabb és újabb ismétlései (Petőfi, 1965. aug. 19. 17.20 – 19.00; Kossuth, 1965. márc. 7. 10.00 -) Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT Esztrádzenekara és a Földényi-kamarakórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Kovács Ilona – László Margit Baksa Géza – Kozma Lajos Nagy Ica – Mednyánszky ági Vadász Frédi – Márkus László Guszti – Bay Gyula Mihály – Kibédy Ervin Béla – Gálcsiki János István – Kósa András László – Gozmány György János – Victor Gedeon Gábor – Berényi Ottó Főnök – Viola Mihály Miniszterhelyettes – Greguss Zoltán Ma délelőtt a rádióban három részletet hallhattuk a zenés játékból: - Géza dala (Kozma Lajos): „Ha szeretni tudna engem, mint ahogyan én magát, ez megoldaná a kettőnk közti problémát, ha megosztaná majd velem az örömét-bánatát, úgy örökké tartana boldogság…” - Géza dala (kozma Lajos): Milyen színű a szerelem? Szőke vagy barna - összekeverem, lehet, hogy kék, mint a tiszta ég, vagy színe zöld, mint a napsütötte rét…” - Ilona és Géza kettőse (László Margit, Kozma Lajos): „Maga csinos lány, maga tetszik nekem, ha szabad még, legyen a partnerem, semmi kifogás…. - Kedves barátom, amit elmond nekem…ügyes udvarló…” A mai operettműsor második részében Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéből hallottunk részleteket. A dalokat a darab több hangfelvételéről Petress Zsuzsa, Melis György, Bozsó József, Détár Enikő és Zentay Anna énekhangján élvezhettük. A délután ismétlés 6 órakor kezdődik a rádióban.
1213 Búbánat 2015-06-17 21:35:29 [Válasz erre: 1212 smaragd 2015-06-17 14:47:19]
A Dankó Rádió érdeme - a jelenleg hallgatható Túl az Óperencián- adássorozata mellett - hogy egyáltalán, új operettfelvétel készült a Rádióban: az elmúlt év végén vették fel a rádió stúdiójában az új Huszka-részleteket; a kezdeményezés "dicsősége" mindenképpen érdeme, melyhez az anyagi támogatást MTVA nyújtotta. Persze ezzel nem oldódott meg a központi "óhaj-sóhaj": újra teljes operettet sugározzon a magyar rádió - tőlem bármelyik közszolgálati adón.
A Dankó Rádió érdeme - a jelenleg hallgatható Túl az Óperencián- adássorozata mellett - hogy egyáltalán, új operettfelvétel készült a Rádióban: az elmúlt év végén vették fel a rádió stúdiójában az új Huszka-részleteket; a kezdeményezés "dicsősége" mindenképpen érdeme, melyhez az anyagi támogatást MTVA nyújtotta. Persze ezzel nem oldódott meg a központi "óhaj-sóhaj": újra teljes operettet sugározzon a magyar rádió - tőlem bármelyik közszolgálati adón.
1212 smaragd 2015-06-17 14:47:19
Hungarikum Magyar operett hungarikum.hu Ezen az esztétikus, gazdag honlapon tájékozódhatunk mindarról, ami a témában a legismertebb, valamint a hungarikum jelentőségéről. Hiányzik innen a Magyar Rádió, amely saját operettfelvételeivel - köztük a rádióoperettekkel - egész estés műsoraival, évtizedekig szórakoztatta a hallgatóságot. A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsora 2012. decembere óta, és új Kívánságműsora is részleteket sugároz operettkedvelőknek. A magyar operett színpadi megjelenése mellett a Magyar Rádió hangfelvételei ugyanúgy részei a nemzeti kincsnek. Az MTVA és a Magyar Rádió együttműködésével önálló programokat kapott már a fiatal nemzedék is a rádióban és a televízióban. A magyar operett hungarikum minőségét teljes mértékben új, egész estés rádiós programok indításával lehet csak megvalósítani. Akkor nemcsak az operettkedvelők, de még az eddig más programokat hallgatók is választhatják ezeket a magyar hagyományt őrző, szórakoztató műsorokat. A még megmaradt operett-történeti adások ismétlése, újak készítése is felfrissítené a Magyar Rádió szórakoztató és ismeretterjesztő műsorainak választékát, növelné a rádióhallgatók számát.
Hungarikum Magyar operett hungarikum.hu Ezen az esztétikus, gazdag honlapon tájékozódhatunk mindarról, ami a témában a legismertebb, valamint a hungarikum jelentőségéről. Hiányzik innen a Magyar Rádió, amely saját operettfelvételeivel - köztük a rádióoperettekkel - egész estés műsoraival, évtizedekig szórakoztatta a hallgatóságot. A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsora 2012. decembere óta, és új Kívánságműsora is részleteket sugároz operettkedvelőknek. A magyar operett színpadi megjelenése mellett a Magyar Rádió hangfelvételei ugyanúgy részei a nemzeti kincsnek. Az MTVA és a Magyar Rádió együttműködésével önálló programokat kapott már a fiatal nemzedék is a rádióban és a televízióban. A magyar operett hungarikum minőségét teljes mértékben új, egész estés rádiós programok indításával lehet csak megvalósítani. Akkor nemcsak az operettkedvelők, de még az eddig más programokat hallgatók is választhatják ezeket a magyar hagyományt őrző, szórakoztató műsorokat. A még megmaradt operett-történeti adások ismétlése, újak készítése is felfrissítené a Magyar Rádió szórakoztató és ismeretterjesztő műsorainak választékát, növelné a rádióhallgatók számát.
1211 Búbánat 2015-06-16 11:55:10
„Elcsíptem” a Dankó Rádió kívánságműsorából egy operettrészlet-bejátszást! Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva Négy felvételét ismerem a rádióból az operettnek, ezúttal az alábbi stúdiófelvételről hangzott el az alábbi részlet: Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20 Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil - Vidám hármas (Zentay Anna, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert): „- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok! - s a nevem Desirée, a nagy titok! - én már voltam hitvese – el is váltak, lássa be! /- Ha-ha-ha…Elválunk, ha kell, az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no, ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? /- Ön az első szám - maga jön aztán – belenyugszunk mind a hárman már - semmi nagy remény – semmi költemény – kivéve azt, aki vélem él! - Párizsban, ez így szokás… szörnyű banalitás! / - Elválunk, ha kell – így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás! /- Ez biztos siker és nagy diadal, mert elválni külön varázs / - Ha elvált a nő, már szabad az út /- hogy azt tegye, amit kíván /- Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán!”
„Elcsíptem” a Dankó Rádió kívánságműsorából egy operettrészlet-bejátszást! Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva Négy felvételét ismerem a rádióból az operettnek, ezúttal az alábbi stúdiófelvételről hangzott el az alábbi részlet: Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20 Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil - Vidám hármas (Zentay Anna, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert): „- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok! - s a nevem Desirée, a nagy titok! - én már voltam hitvese – el is váltak, lássa be! /- Ha-ha-ha…Elválunk, ha kell, az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no, ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? /- Ön az első szám - maga jön aztán – belenyugszunk mind a hárman már - semmi nagy remény – semmi költemény – kivéve azt, aki vélem él! - Párizsban, ez így szokás… szörnyű banalitás! / - Elválunk, ha kell – így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás! /- Ez biztos siker és nagy diadal, mert elválni külön varázs / - Ha elvált a nő, már szabad az út /- hogy azt tegye, amit kíván /- Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán!”
1210 Búbánat 2015-06-16 10:46:14
A Dankó Rádió mai operett adásában Domahidy László szeretettel emlegette „Sanyi bácsit”, azaz Palcsó Sándort, akivel mai napig barátságban van - abból az apropóból, hogy mindkettejük énekesi pályája a Honvéd Művészegyüttes Énekkarából indult (de említette Ilosfalvyt, Gregor Józsefet, Gulyás Dénest, Sárkány Kázmért és másokat);n amikor Palcsó Sándor volt Nagy Ibolya vendége műsorában, hosszasan ecsetelte azt az időszakot és benne azt a sokrétű művészi munkát, feladatot, tanulást, mely megalapozta a későbbi énekesi hivatást, pályát. Domahidy László – egy generációval később – ugyanebből a nézőpontból tekintett vissza saját indulására, amit a Honvéd Művészegyüttesben töltött el, és innen már felvértezve került be az énekművész-lét sűrűjébe… A Nagy Ibolya szerkesztette zenei összeállításból itt az Alexandra című Szirmai-operett részleteit említem, melynek rádiófelvételéről elhangzott dalokban Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Palcsó Sándor és Maros Gábor énekét élvezhettük (km. a MRT Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényelt.) Az operett részleteit 1980. július 2-án sugározta először a Petőfi rádió 18.35-19.25 óra között. A délelőtti adás délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik, a rádió mellett online az internetem is.
A Dankó Rádió mai operett adásában Domahidy László szeretettel emlegette „Sanyi bácsit”, azaz Palcsó Sándort, akivel mai napig barátságban van - abból az apropóból, hogy mindkettejük énekesi pályája a Honvéd Művészegyüttes Énekkarából indult (de említette Ilosfalvyt, Gregor Józsefet, Gulyás Dénest, Sárkány Kázmért és másokat);n amikor Palcsó Sándor volt Nagy Ibolya vendége műsorában, hosszasan ecsetelte azt az időszakot és benne azt a sokrétű művészi munkát, feladatot, tanulást, mely megalapozta a későbbi énekesi hivatást, pályát. Domahidy László – egy generációval később – ugyanebből a nézőpontból tekintett vissza saját indulására, amit a Honvéd Művészegyüttesben töltött el, és innen már felvértezve került be az énekművész-lét sűrűjébe… A Nagy Ibolya szerkesztette zenei összeállításból itt az Alexandra című Szirmai-operett részleteit említem, melynek rádiófelvételéről elhangzott dalokban Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Palcsó Sándor és Maros Gábor énekét élvezhettük (km. a MRT Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényelt.) Az operett részleteit 1980. július 2-án sugározta először a Petőfi rádió 18.35-19.25 óra között. A délelőtti adás délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik, a rádió mellett online az internetem is.
1209 Búbánat 2015-06-16 09:41:17 [Válasz erre: 1208 smaragd 2015-06-15 14:10:55]
Persze, és ez nemcsak Szinetár Miklós- Nagy Ibolya-függő.
Persze, és ez nemcsak Szinetár Miklós- Nagy Ibolya-függő.
1208 smaragd 2015-06-15 14:10:55 [Válasz erre: 1207 Búbánat 2015-06-15 13:11:45]
A dolgok összefüggnek, ha el is térít, hasznot hoz máshol. Hacsak lehet, közöld azt is, hadd legyen a gondolataidból tett, amit talán mások megvalósítanak.
A dolgok összefüggnek, ha el is térít, hasznot hoz máshol. Hacsak lehet, közöld azt is, hadd legyen a gondolataidból tett, amit talán mások megvalósítanak.
1207 Búbánat 2015-06-15 13:11:45 [Válasz erre: 1206 smaragd 2015-06-15 12:51:20]
Lenne még a "tarsolyomban" további észrevétel, megjegyzés, kérdés - de ezzel most nem fogom itt a szót szaporítani. Eltérítene az "operett a magyar rádióban tárgyától, messzire vinne...
Lenne még a "tarsolyomban" további észrevétel, megjegyzés, kérdés - de ezzel most nem fogom itt a szót szaporítani. Eltérítene az "operett a magyar rádióban tárgyától, messzire vinne...
1206 smaragd 2015-06-15 12:51:20 [Válasz erre: 1205 Búbánat 2015-06-15 12:36:40]
Ennek nagyon örülök, alaposan el fogom olvasni!
Ennek nagyon örülök, alaposan el fogom olvasni!
1205 Búbánat 2015-06-15 12:36:40 [Válasz erre: 1203 Búbánat 2015-06-15 11:53:02]
Összeszedtem Színetár egyik beszédéből témákat, de átviszem az Operett, mint színpadi műfaj topicba - a tematikából adódóan.
Összeszedtem Színetár egyik beszédéből témákat, de átviszem az Operett, mint színpadi műfaj topicba - a tematikából adódóan.
1204 smaragd 2015-06-15 12:36:01 [Válasz erre: 1203 Búbánat 2015-06-15 11:53:02]
Na, akkor megkérjük Nagy Ibolyát, hogy téged külön kérdezzen meg a következő alkalom előtt :-)
Na, akkor megkérjük Nagy Ibolyát, hogy téged külön kérdezzen meg a következő alkalom előtt :-)
1202 smaragd 2015-06-15 11:03:48 [Válasz erre: 1200 Búbánat 2015-06-15 10:54:53]
Van neked is olyan témaköröd, amiről még eddig nem hallottad nyilatkozni Szinetár Miklóst, és most lett volna rá alkalom? Nem baj az, ha itt gyűjtjük a személyes érdeklődési témáinkat, Nagy Ibolya néhány vendégét újra meghívta eddig is, lehet, hogy most is így tesz majd? :-)
Van neked is olyan témaköröd, amiről még eddig nem hallottad nyilatkozni Szinetár Miklóst, és most lett volna rá alkalom? Nem baj az, ha itt gyűjtjük a személyes érdeklődési témáinkat, Nagy Ibolya néhány vendégét újra meghívta eddig is, lehet, hogy most is így tesz majd? :-)
1201 Búbánat 2015-06-15 10:55:18
Ezen a héten minden nap [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/13/tul-az-operencian-domahidy-laszloval/; Domahidy Lászlót [/url] köszönthetjük a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában: a nagyhírű basszista-vendéggel a „Túl az Óperencián” operettműsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban Domahidy László szeretettel emlékezett vissza édesapjára, az Operaház egykori kiváló magánénekesére, akinek minden tiltakozása ellenére ugyanarra a pályára állt; a korán megmutatkozott zenei tehetsége először a zongoraművészi (majd ének-karnagyi) irányba vitte, ám diplomáinak megszerzése után hamar belátta, az ő hivatása az éneklés lesz. Zeneakadémiai énektanulmányait így későn kezdte el, de már hamarosan kitűnt mély basszusával, és magánúton is tovább képezte magát: énektechnikája csiszolásában, és a hangképzés terén is, nagy segítséget kapott édesapja kollégájától egyben jóbarátjától, a kitűnő operaénekestől, Szabó Miklóstól: a sokoldalú tenorista (az éneklés mellett tanított, dalszövegeket írt és fordított) mesteri tudásának is köszönhetően, az ifjú, pályakezdő énekművész hamarosan „saját lábra” állt… Élet- és művészi pályája további alakulásának történéseit tovább meséli Domahody László, amit a vasárnapig tartó beszélgetős zenei összeállításban naponta figyelemmel követhetünk a rádió mellett. Ami a ma bejátszott zenéket illeti, előbb a francia operett egyik klasszikusának, Charles Lecocqnak híres operettjéből, Az Angot asszony lányából csendültek fel részletek Németh Marika, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert és az MRT Énekkarának előadásában (a rádió 1960-a felvételén Polgár Tibor vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát). A műsor második részéből kiemelem Eisemann Mihály/Baróti Géza/Dalos László) Bástya sétány 77 című rádióoperettjének részleteit, melyekben Domahidy László, Németh Marika, Zentay Anna, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert énekét hallhattuk. Az adást ma 18 és 19 óra között megismétli a rádió. A műsor az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Ezen a héten minden nap [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/06/13/tul-az-operencian-domahidy-laszloval/; Domahidy Lászlót [/url] köszönthetjük a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában: a nagyhírű basszista-vendéggel a „Túl az Óperencián” operettműsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban Domahidy László szeretettel emlékezett vissza édesapjára, az Operaház egykori kiváló magánénekesére, akinek minden tiltakozása ellenére ugyanarra a pályára állt; a korán megmutatkozott zenei tehetsége először a zongoraművészi (majd ének-karnagyi) irányba vitte, ám diplomáinak megszerzése után hamar belátta, az ő hivatása az éneklés lesz. Zeneakadémiai énektanulmányait így későn kezdte el, de már hamarosan kitűnt mély basszusával, és magánúton is tovább képezte magát: énektechnikája csiszolásában, és a hangképzés terén is, nagy segítséget kapott édesapja kollégájától egyben jóbarátjától, a kitűnő operaénekestől, Szabó Miklóstól: a sokoldalú tenorista (az éneklés mellett tanított, dalszövegeket írt és fordított) mesteri tudásának is köszönhetően, az ifjú, pályakezdő énekművész hamarosan „saját lábra” állt… Élet- és művészi pályája további alakulásának történéseit tovább meséli Domahody László, amit a vasárnapig tartó beszélgetős zenei összeállításban naponta figyelemmel követhetünk a rádió mellett. Ami a ma bejátszott zenéket illeti, előbb a francia operett egyik klasszikusának, Charles Lecocqnak híres operettjéből, Az Angot asszony lányából csendültek fel részletek Németh Marika, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert és az MRT Énekkarának előadásában (a rádió 1960-a felvételén Polgár Tibor vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát). A műsor második részéből kiemelem Eisemann Mihály/Baróti Géza/Dalos László) Bástya sétány 77 című rádióoperettjének részleteit, melyekben Domahidy László, Németh Marika, Zentay Anna, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert énekét hallhattuk. Az adást ma 18 és 19 óra között megismétli a rádió. A műsor az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
1200 Búbánat 2015-06-15 10:54:53 [Válasz erre: 1199 smaragd 2015-06-14 15:10:38]
Annyi minden kimaradt, sajnos, így is...
Annyi minden kimaradt, sajnos, így is...
1199 smaragd 2015-06-14 15:10:38 [Válasz erre: 1198 Búbánat 2015-06-14 14:31:57]
Telhetetlen nem vagyok - itt volt az alkalom, nem élt vele... Különlegesség lett volna, ha személyes élményeket elevenít fel az akkori színházi előadásokról, az említett nagyoperett kapcsán. Nagyon tetszettek ezen a héten a Kodály-művek archiv rádiófelvételei.
Telhetetlen nem vagyok - itt volt az alkalom, nem élt vele... Különlegesség lett volna, ha személyes élményeket elevenít fel az akkori színházi előadásokról, az említett nagyoperett kapcsán. Nagyon tetszettek ezen a héten a Kodály-művek archiv rádiófelvételei.
1198 Búbánat 2015-06-14 14:31:57 [Válasz erre: 1197 smaragd 2015-06-14 14:09:25]
Hiányérzetem persze nekem is van, de hát ne legyünk telhetetlenek. Nem egy hetet, hanem több hetet kellett volna ráfordítani – műsorpercekben mérve a többszörösét a jelenleginek – hogy Nagy Ibolya minden, a rádióhallgatókat foglalkoztató, érdeklő kérdést is feltegye a magáén kívül Szinetár Miklósnak, és azokra kimerítő választ kapjon. Sajnos, be kell látnunk, ehhez az adásidő kevés. (Azt sem tudjuk pontosan, hogy az előzetesen felvett beszélgetések anyagából mit vág ki a szerkesztő, milyen megfontolásokból, ami lehet a riportalannyal való megegyezés következménye is.) El tudnám képzelni azt, hogy a Dankó Rádió Klubdélutánjaira meghívják a rádióadásban már szerepelt vendégeket, és ott a közönség tagjai kérdéseket tehessenek fel nekik, így személyes kérdésekre személyes válaszokban részesülhetne. De lennének még ötleteim…
Hiányérzetem persze nekem is van, de hát ne legyünk telhetetlenek. Nem egy hetet, hanem több hetet kellett volna ráfordítani – műsorpercekben mérve a többszörösét a jelenleginek – hogy Nagy Ibolya minden, a rádióhallgatókat foglalkoztató, érdeklő kérdést is feltegye a magáén kívül Szinetár Miklósnak, és azokra kimerítő választ kapjon. Sajnos, be kell látnunk, ehhez az adásidő kevés. (Azt sem tudjuk pontosan, hogy az előzetesen felvett beszélgetések anyagából mit vág ki a szerkesztő, milyen megfontolásokból, ami lehet a riportalannyal való megegyezés következménye is.) El tudnám képzelni azt, hogy a Dankó Rádió Klubdélutánjaira meghívják a rádióadásban már szerepelt vendégeket, és ott a közönség tagjai kérdéseket tehessenek fel nekik, így személyes kérdésekre személyes válaszokban részesülhetne. De lennének még ötleteim…
1197 smaragd 2015-06-14 14:09:25 [Válasz erre: 1196 Búbánat 2015-06-14 12:34:41]
Kis hiányérzetem azért maradt. Ezen a fórumon mi saját körben írunk, olvasóink is vannak. Fórumbeli 1114, 1115, 1187-es bejegyzéseinkre utalok elsősorban ezzel a bejegyzésemmel, aminek témaköre a mai adással lezárult. Sem Nagy Ibolyától, sem Szinetár Miklóstól nem várhatjuk el, hogy olvassa írásainkat és kívánságainkat teljesítse (ámbár örültünk volna neki :-)). Kemény Egon: Valahol Délen c. nagyoperettjéről van szó, amelyre a műsor vendége a hét folyamán nem tért ki. A fiatal rendező,Szinetár Miklós, és a már pályája delén levő, magának nevet szerzett Kemény Egon zeneszerző közös munkájáról és óriási sikeréről a Szovjetunióban. A kétszeres Erkel-díjas Kemény Egon születésének 110. évfordulóján, ez év októberében lesz, meglátásom szerint a Dankó Rádió hallgatói is örültek volna annak, hogyha az e darabból sokszor hallott rádiófelvételek mellé, a kortárs Szinetár Miklós rövid visszaemlékezését is hallhatták volna. Ezzel a darabbal kapcsolatos Gáspár Margit és Sennyei Vera neve,a Fővárosi Operettszínház, az oroszországi és német színpadi operettjátszás jelentősége, amelyek a műsorhéten más összefüggésben megemlítésre kerültek, valamint tegnap hallhattuk a Krisztina kisasszony c. Kemény Egon mű nyitányát. Mintha a "Valahol Délen" és Kemény Egon személye itt-ott körüllengte volna a műsort...
Kis hiányérzetem azért maradt. Ezen a fórumon mi saját körben írunk, olvasóink is vannak. Fórumbeli 1114, 1115, 1187-es bejegyzéseinkre utalok elsősorban ezzel a bejegyzésemmel, aminek témaköre a mai adással lezárult. Sem Nagy Ibolyától, sem Szinetár Miklóstól nem várhatjuk el, hogy olvassa írásainkat és kívánságainkat teljesítse (ámbár örültünk volna neki :-)). Kemény Egon: Valahol Délen c. nagyoperettjéről van szó, amelyre a műsor vendége a hét folyamán nem tért ki. A fiatal rendező,Szinetár Miklós, és a már pályája delén levő, magának nevet szerzett Kemény Egon zeneszerző közös munkájáról és óriási sikeréről a Szovjetunióban. A kétszeres Erkel-díjas Kemény Egon születésének 110. évfordulóján, ez év októberében lesz, meglátásom szerint a Dankó Rádió hallgatói is örültek volna annak, hogyha az e darabból sokszor hallott rádiófelvételek mellé, a kortárs Szinetár Miklós rövid visszaemlékezését is hallhatták volna. Ezzel a darabbal kapcsolatos Gáspár Margit és Sennyei Vera neve,a Fővárosi Operettszínház, az oroszországi és német színpadi operettjátszás jelentősége, amelyek a műsorhéten más összefüggésben megemlítésre kerültek, valamint tegnap hallhattuk a Krisztina kisasszony c. Kemény Egon mű nyitányát. Mintha a "Valahol Délen" és Kemény Egon személye itt-ott körüllengte volna a műsort...
1196 Búbánat 2015-06-14 12:34:41
A Dankó Rádió délelőtti műsorában véget ért a Szinetár Miklóssal folytatott egész heti beszélgetés-sorozat. Nagy Ibolya immár elmondhatja: „mikrofonvégre” kapta a Budapesti Operettszínház korábbi és mai felelős vezetőit, hiszen pár héttel ezelőtt Kerényi Miklós Gábor és a jelenlegi direktor, Lőrinczy György is a vendége volt a rádió Nagymező utcai stúdiójában. Nagy Ibolya alaposan „körbejárta” e heti beszélgetőtársának is az életútját, pályáját, aki minderre reflektált: „kerek-perec” elmondta véleményét, meglátásait, és emlékezett egy letűnt korra, egy olyan időszakra, mely meghatározó volt számára, amelyben élt, mozgott, alkotott... De a jelen is szóba került, ami foglalkoztatja még - és az idő múlásával sem lankad kedve, ereje. A beszélgetések során megtudhattuk tőle, miként vélekedik a jelen színházáról, annak funkciójáról és betöltött szerepéről (benne az opera és operett intézményéről is), aktuális problémáikat is feszegetve, de bevallotta, a film, a televízió hatása alól sem tud szabadulni, melyhez egykor szintén szoros kapcsolat fűzte. Nem megtagadva önmagát, fanyar, élcelődő modorában, egyenesen, szókimondóan vallott minden, őt foglalkoztató kérdéskörről. Hallgatva szavait egy széles látókörű, sok mindenbe belefogott és végigvitt, nyitott művészembert ismerhetett meg benne a rádióhallgató, aki még időskorában is aktív, és véleménye van a világ - és benne maga – dolgairól. A hétfőtől vasárnapig tartó beszélgetések során színesen, oldott stílusban, érdekfeszítően és fesztelenül beszélt a származásáról, a gyermekkoráról, a kezdődő művészi hajlamairól, első iskolai tanulmányairól, a színház, a zene, a film bűvöletéről, az ifjan elért első színpadi rendezéseiről, sikerekről, fesztiválokról, utazásairól, legendás művészekről, akikkel munkakapcsolatba került, a Televízió, az Operett, az Opera felelős posztjain betöltött időszakáról éppúgy, mint családról, színésznő lányáról, vagy a műfajok sokszínűségéről (a musical világáról is), a könyveiről, életfilozófiájáról, vallásról, társadalmi megbecsültségről, elismerésről, hírnévről - de mindezek árnyoldalait is fejtegette, nem rejtve véka alá olykor pesszimista meglátásait sem. Nagy Ibolya ezúttal is jól szerkesztette be műsorába azokat a zene- és énekszámokat, melyek valamilyen téren kapcsolódtak beszélgető partnere mondandójához, művészi, alkotói pályájához. Szinetár Miklós rendezéseit felidézve szólaltak meg a részletek a Dankó Rádióban a következő művekből: Johann Strauss: A denevér: - „Csárdás” (Kalocsai Zsuzsa) - A II. felvonás fináléja (Lehel György – Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – a teljes operett rádiófelvételének bemutatója: 1963. december 25. Kossuth adó, 19.05) GÉRARD PRESGURVIC/GALAMBOS ATTILA/SOMOGYI SZILÁRD): Rómeó és Jália (musical) - Két duettben énekelt Szinetár Dóra és Dolhai Attila Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Stazi és Edvin kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) Kodály Zoltán: Székelyfonó - „A csitári hegyek alatt” – A leány és a legény kettőse (Andor Éva és Simándy József, km. Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Vezényel: Ferencsik János - 1970. LP, 1996 CD) Ránki György - Hubay Miklós – Vas István: [url] https://www.youtube.com/watch?v=WvUs4DS3BYM; Egy szerelem három éjszakája [/url] - Melitta búcsúdala (Sennyei Vera) : „Isten veled, Budapest te édes, Isten hozzád, fényes éjszaka!” Délután 18 órától az ismétlésben még egyszer meghallgathatjuk ezt a műsort a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában (interneten a www.dankoradio.hu oldalon), egyúttal elköszönve Szinetár Miklóstól, akivel Nagy Ibolya beszélgetett szeretettel.
A Dankó Rádió délelőtti műsorában véget ért a Szinetár Miklóssal folytatott egész heti beszélgetés-sorozat. Nagy Ibolya immár elmondhatja: „mikrofonvégre” kapta a Budapesti Operettszínház korábbi és mai felelős vezetőit, hiszen pár héttel ezelőtt Kerényi Miklós Gábor és a jelenlegi direktor, Lőrinczy György is a vendége volt a rádió Nagymező utcai stúdiójában. Nagy Ibolya alaposan „körbejárta” e heti beszélgetőtársának is az életútját, pályáját, aki minderre reflektált: „kerek-perec” elmondta véleményét, meglátásait, és emlékezett egy letűnt korra, egy olyan időszakra, mely meghatározó volt számára, amelyben élt, mozgott, alkotott... De a jelen is szóba került, ami foglalkoztatja még - és az idő múlásával sem lankad kedve, ereje. A beszélgetések során megtudhattuk tőle, miként vélekedik a jelen színházáról, annak funkciójáról és betöltött szerepéről (benne az opera és operett intézményéről is), aktuális problémáikat is feszegetve, de bevallotta, a film, a televízió hatása alól sem tud szabadulni, melyhez egykor szintén szoros kapcsolat fűzte. Nem megtagadva önmagát, fanyar, élcelődő modorában, egyenesen, szókimondóan vallott minden, őt foglalkoztató kérdéskörről. Hallgatva szavait egy széles látókörű, sok mindenbe belefogott és végigvitt, nyitott művészembert ismerhetett meg benne a rádióhallgató, aki még időskorában is aktív, és véleménye van a világ - és benne maga – dolgairól. A hétfőtől vasárnapig tartó beszélgetések során színesen, oldott stílusban, érdekfeszítően és fesztelenül beszélt a származásáról, a gyermekkoráról, a kezdődő művészi hajlamairól, első iskolai tanulmányairól, a színház, a zene, a film bűvöletéről, az ifjan elért első színpadi rendezéseiről, sikerekről, fesztiválokról, utazásairól, legendás művészekről, akikkel munkakapcsolatba került, a Televízió, az Operett, az Opera felelős posztjain betöltött időszakáról éppúgy, mint családról, színésznő lányáról, vagy a műfajok sokszínűségéről (a musical világáról is), a könyveiről, életfilozófiájáról, vallásról, társadalmi megbecsültségről, elismerésről, hírnévről - de mindezek árnyoldalait is fejtegette, nem rejtve véka alá olykor pesszimista meglátásait sem. Nagy Ibolya ezúttal is jól szerkesztette be műsorába azokat a zene- és énekszámokat, melyek valamilyen téren kapcsolódtak beszélgető partnere mondandójához, művészi, alkotói pályájához. Szinetár Miklós rendezéseit felidézve szólaltak meg a részletek a Dankó Rádióban a következő művekből: Johann Strauss: A denevér: - „Csárdás” (Kalocsai Zsuzsa) - A II. felvonás fináléja (Lehel György – Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – a teljes operett rádiófelvételének bemutatója: 1963. december 25. Kossuth adó, 19.05) GÉRARD PRESGURVIC/GALAMBOS ATTILA/SOMOGYI SZILÁRD): Rómeó és Jália (musical) - Két duettben énekelt Szinetár Dóra és Dolhai Attila Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Stazi és Edvin kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) Kodály Zoltán: Székelyfonó - „A csitári hegyek alatt” – A leány és a legény kettőse (Andor Éva és Simándy József, km. Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Vezényel: Ferencsik János - 1970. LP, 1996 CD) Ránki György - Hubay Miklós – Vas István: [url] https://www.youtube.com/watch?v=WvUs4DS3BYM; Egy szerelem három éjszakája [/url] - Melitta búcsúdala (Sennyei Vera) : „Isten veled, Budapest te édes, Isten hozzád, fényes éjszaka!” Délután 18 órától az ismétlésben még egyszer meghallgathatjuk ezt a műsort a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában (interneten a www.dankoradio.hu oldalon), egyúttal elköszönve Szinetár Miklóstól, akivel Nagy Ibolya beszélgetett szeretettel.
1195 smaragd 2015-06-13 19:19:22 [Válasz erre: 1192 Búbánat 2015-06-13 11:45:37]
Nagy Ibolyában nem lehet csalódni! :-) Szinetár Miklós mellett tündökölve hölgykoszorút varázsolt köré a zenedarabok címeivel: Viktória Szép Heléna Pompadour Krisztina kisasszony fokozva ezt közkedvelt és nagyszerű énekesnőink szeretett énekhangjával. A rendező úr pályájának újabb részleteit hallottuk a most véget ért ismétlésben, közvetlenül, tanulságos és érdekes tapasztalataival.
Nagy Ibolyában nem lehet csalódni! :-) Szinetár Miklós mellett tündökölve hölgykoszorút varázsolt köré a zenedarabok címeivel: Viktória Szép Heléna Pompadour Krisztina kisasszony fokozva ezt közkedvelt és nagyszerű énekesnőink szeretett énekhangjával. A rendező úr pályájának újabb részleteit hallottuk a most véget ért ismétlésben, közvetlenül, tanulságos és érdekes tapasztalataival.
1194 Búbánat 2015-06-13 13:08:30 [Válasz erre: 1193 Búbánat 2015-06-13 12:57:02]
Az internetes Színházi adattárhoz útmutató: először a "keresésre" kattintani, majd beírni a produkciós címet: Krisztina kisasszony. Ezután: „Keresés indítása” – rákattintva előjön a keresett színlap(ok).
Az internetes Színházi adattárhoz útmutató: először a "keresésre" kattintani, majd beírni a produkciós címet: Krisztina kisasszony. Ezután: „Keresés indítása” – rákattintva előjön a keresett színlap(ok).
1193 Búbánat 2015-06-13 12:57:02 [Válasz erre: 1192 Búbánat 2015-06-13 11:45:37]
Az előbbi bejegyzésemhez kívánkozik még. A Dankó Rádió az operettadásaiban - örvendetes módon - Kemény Egon operettjeinek rádiófelvételeit is műsorán tartja – részleteket szólaltat meg azokból. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az egyik kedvencem, a Krisztina kisasszony című „rádióoperett” nyitányán kívül a darab más részlete emlékeim szerint még nem került itt az adásba. Természetesen örülök annak, hogy a gyönyörű darab igazán szép, hatásos bevezető zenéje újra és újra felcsendül itt a rádióban - sajnos, inkább töredékében, mert általában az adás legvégén szokott elhangzani záró számként: és akkor is többnyire nem a felvétel elejétől kezdve. Örömmel venném, s azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, ha e zenekari részlet mellett az operett kedves, énekbetét számai - dalok, kettősök, jelenetek - is helyet kapnának a műsorban! Szerintem, sokunk örömére szolgálna. Kemény Egon rádióoperettjének teljes stúdiófelvétele az idők folyamán - a Kossuth Rádió 1959. augusztus 22-i bemutatóját követően - többször adásba került: úgy tudom, utoljára 1981. szeptember 15-én 21.01 órai kezdettel hangzott el a rádióban a teljes operett. De ha az egész darab sugárzását nem várhatjuk is, miért nem jutunk hozzá az operett sok szép részletéhez? A Krisztina kisasszonynak a nagyszerű zenekari előjátékán túl ragyogó vokális részletei is vannak! Kemény Egon melodikus dallamai igazán megérdemelnék, hogy több évtized után ismét eljussanak a rádióhallgatókhoz! Vélhetően, csakis a Dankó Rádió szerkesztőjén múlik ez a óhaj: a kívánságunk teljesítése. Egyszer már leírtam, most újra ideírom a rádiófelvétel színlapját: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék) Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a [url] http://www.szinhaziadattar.hu/index.php?lang=hu&db=oszmi.01.01&kf=; Miskolci Nemzeti Színház [/url] előadásról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat…
Az előbbi bejegyzésemhez kívánkozik még. A Dankó Rádió az operettadásaiban - örvendetes módon - Kemény Egon operettjeinek rádiófelvételeit is műsorán tartja – részleteket szólaltat meg azokból. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az egyik kedvencem, a Krisztina kisasszony című „rádióoperett” nyitányán kívül a darab más részlete emlékeim szerint még nem került itt az adásba. Természetesen örülök annak, hogy a gyönyörű darab igazán szép, hatásos bevezető zenéje újra és újra felcsendül itt a rádióban - sajnos, inkább töredékében, mert általában az adás legvégén szokott elhangzani záró számként: és akkor is többnyire nem a felvétel elejétől kezdve. Örömmel venném, s azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, ha e zenekari részlet mellett az operett kedves, énekbetét számai - dalok, kettősök, jelenetek - is helyet kapnának a műsorban! Szerintem, sokunk örömére szolgálna. Kemény Egon rádióoperettjének teljes stúdiófelvétele az idők folyamán - a Kossuth Rádió 1959. augusztus 22-i bemutatóját követően - többször adásba került: úgy tudom, utoljára 1981. szeptember 15-én 21.01 órai kezdettel hangzott el a rádióban a teljes operett. De ha az egész darab sugárzását nem várhatjuk is, miért nem jutunk hozzá az operett sok szép részletéhez? A Krisztina kisasszonynak a nagyszerű zenekari előjátékán túl ragyogó vokális részletei is vannak! Kemény Egon melodikus dallamai igazán megérdemelnék, hogy több évtized után ismét eljussanak a rádióhallgatókhoz! Vélhetően, csakis a Dankó Rádió szerkesztőjén múlik ez a óhaj: a kívánságunk teljesítése. Egyszer már leírtam, most újra ideírom a rádiófelvétel színlapját: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék) Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a [url] http://www.szinhaziadattar.hu/index.php?lang=hu&db=oszmi.01.01&kf=; Miskolci Nemzeti Színház [/url] előadásról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat…
1192 Búbánat 2015-06-13 11:45:37
Szinetár Miklós a vendég e héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadásban, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A mai műsorban is olyan operettekből hangzottak el részletek, melyeket egykor Szinetár rendezett. Ábrahám Pál/Földes Imre/Harmath Imre Viktória című operett dalait követte Offenbach Szép Helénájának ismert részletei a rádió stúdiófelvételeiről: Kelen Péter; Házy Erzsébet és az MRT Énekkara. Végül a másik nagy kedvenc, Fall Pompadourjából következtek pompás dalok és egy kettős: - Előbb Sass Sylvia énekelte Pompadour jól ismert belépőjét a rádióban 1974-ben készült felvételről: operettdalokat rögzítettek vele (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényelt): „Ma érzek itt magamban valamit…/- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit…” - Ezt követte a rádióban 1980-as években rögzített kettős Tiboldi Mária és Molnár András előadásában. Pompadour és René duettjében km. az MRT Szimfonikus Zenekara: „Drága kincsem! Van egy utca, hol ismerős nincsen. Ott egy eldugott kis szobát vettem. Olyan boldogok lennénk ott ketten, önfeledten. /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod! ….. / - Finom büfé és kettőnkre terített asztal….jeges pezsgő és egy úr, aki forrón marasztal, őrült lángolás, szív és táncolás, a hold néz le ránk, és a csillagos ég…./- Ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogom gondolni még! Jól van rendben! De a vére, akkor, ha forró lenne, azért előbb csak esküdni tessék. --- akkor más ne essék, csak tisztesség! /- Esküdnék én! Hisz megszegem úgyis a végén, mivel esküt meg nem szegni nem mer érte ember, felruházott férfiember! /- Finom büfé és kettőnkre terített asztal….jeges pezsgő s egy lány, aki forrón marasztal… őrült lángolás, szív és táncolás, a hold néz le ránk, és a csillagos ég… /- Ez nem rossz, ezt meg fogod gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! /- Mondd meg, hogy hívnak? …Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak!? / - Jeanne /- Jeanne, te imádott tündéri lány! /- Majd ha ketten leszünk, megcsókolhatsz, talán.” A Pompadour teljes stúdiófelvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1967. szeptember 9.-én, a Kossuth Rádióban, 20.31 - 22.00 között. A felvételen csupa legendát hallunk: Házy Erzsébet, Koltay Valéria,Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád. Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és Lnekkarát. Bródy Tamás vezényelte. ( Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre) Erről a felvételről most három részletet hallhattunk: - René dala (Korondy György és az MRT Énekkara) - Pompadour kupléja (Házy Erzsébet): „ - Rá jár a rúd a sakkban már a királyra, emlékek tárja, magát találja. Állása nem biztos, mert senki nem kíméli. A paraszt, ha érzi, sakkot ad néki. Hogy védje bátran magát a házban, nem olyan---- és hogyha támadásra mégis kedvet kap--- csak kettőt lépett és máris matt! / - Ha egyszer úgy érzed, hogy hív a szíved hangja, a nagy kalandra, ne nézz a rajtra… Fütyül a vágyakra és a pénzre, az éles késre, nem veszi észre. Lehet kiváló vagy úri báró, vagy útonálló. A vágyban az a fő, hogy mindent elfelejt….Kapsz egy mattot… egy óra múlva már egyre megy!” - Belotte és Calicot vidám kettõse (Koltay Valéria, Palcsó Sándor) „ - Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem: tánc az nincs, nem lehet ebben engednem! Elvégtére bennem is van méltóság! Megvethet, nem ugrálok tehát!../- Ha a kedv és a szívnél, s a kettő összeütközött, itt döntened kell a kedv és a méltóság között./- De hogy tegyem?! Jaj, Istenem! Hisz kezdeném, de nem tudom, vagy nem merem! /- Lángra gyúlt a vén bakkecske, s erre táncba kezd, lomha lába, teste nem gátolja ezt. Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lába meggyorsul, szíve újra fiatalon ver-ver-ver!...” Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lábam meggyorsul, szíve újra fiatalon ver-ver-ver!...” A mai operettműsor végén Kemény Egon Krisztina kisasszony c.. zenés darabjának nyitányát játszotta az MRT Szimfonikis Zenekara, Lehel György vezényletével. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban, amit meghallgathatunk az internetes elérő helyeken is (www.dankoradio.hu
Szinetár Miklós a vendég e héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadásban, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A mai műsorban is olyan operettekből hangzottak el részletek, melyeket egykor Szinetár rendezett. Ábrahám Pál/Földes Imre/Harmath Imre Viktória című operett dalait követte Offenbach Szép Helénájának ismert részletei a rádió stúdiófelvételeiről: Kelen Péter; Házy Erzsébet és az MRT Énekkara. Végül a másik nagy kedvenc, Fall Pompadourjából következtek pompás dalok és egy kettős: - Előbb Sass Sylvia énekelte Pompadour jól ismert belépőjét a rádióban 1974-ben készült felvételről: operettdalokat rögzítettek vele (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényelt): „Ma érzek itt magamban valamit…/- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit…” - Ezt követte a rádióban 1980-as években rögzített kettős Tiboldi Mária és Molnár András előadásában. Pompadour és René duettjében km. az MRT Szimfonikus Zenekara: „Drága kincsem! Van egy utca, hol ismerős nincsen. Ott egy eldugott kis szobát vettem. Olyan boldogok lennénk ott ketten, önfeledten. /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod! ….. / - Finom büfé és kettőnkre terített asztal….jeges pezsgő és egy úr, aki forrón marasztal, őrült lángolás, szív és táncolás, a hold néz le ránk, és a csillagos ég…./- Ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogom gondolni még! Jól van rendben! De a vére, akkor, ha forró lenne, azért előbb csak esküdni tessék. --- akkor más ne essék, csak tisztesség! /- Esküdnék én! Hisz megszegem úgyis a végén, mivel esküt meg nem szegni nem mer érte ember, felruházott férfiember! /- Finom büfé és kettőnkre terített asztal….jeges pezsgő s egy lány, aki forrón marasztal… őrült lángolás, szív és táncolás, a hold néz le ránk, és a csillagos ég… /- Ez nem rossz, ezt meg fogod gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! /- Mondd meg, hogy hívnak? …Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak!? / - Jeanne /- Jeanne, te imádott tündéri lány! /- Majd ha ketten leszünk, megcsókolhatsz, talán.” A Pompadour teljes stúdiófelvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1967. szeptember 9.-én, a Kossuth Rádióban, 20.31 - 22.00 között. A felvételen csupa legendát hallunk: Házy Erzsébet, Koltay Valéria,Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád. Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és Lnekkarát. Bródy Tamás vezényelte. ( Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre) Erről a felvételről most három részletet hallhattunk: - René dala (Korondy György és az MRT Énekkara) - Pompadour kupléja (Házy Erzsébet): „ - Rá jár a rúd a sakkban már a királyra, emlékek tárja, magát találja. Állása nem biztos, mert senki nem kíméli. A paraszt, ha érzi, sakkot ad néki. Hogy védje bátran magát a házban, nem olyan---- és hogyha támadásra mégis kedvet kap--- csak kettőt lépett és máris matt! / - Ha egyszer úgy érzed, hogy hív a szíved hangja, a nagy kalandra, ne nézz a rajtra… Fütyül a vágyakra és a pénzre, az éles késre, nem veszi észre. Lehet kiváló vagy úri báró, vagy útonálló. A vágyban az a fő, hogy mindent elfelejt….Kapsz egy mattot… egy óra múlva már egyre megy!” - Belotte és Calicot vidám kettõse (Koltay Valéria, Palcsó Sándor) „ - Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem: tánc az nincs, nem lehet ebben engednem! Elvégtére bennem is van méltóság! Megvethet, nem ugrálok tehát!../- Ha a kedv és a szívnél, s a kettő összeütközött, itt döntened kell a kedv és a méltóság között./- De hogy tegyem?! Jaj, Istenem! Hisz kezdeném, de nem tudom, vagy nem merem! /- Lángra gyúlt a vén bakkecske, s erre táncba kezd, lomha lába, teste nem gátolja ezt. Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lába meggyorsul, szíve újra fiatalon ver-ver-ver!...” Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lábam meggyorsul, szíve újra fiatalon ver-ver-ver!...” A mai operettműsor végén Kemény Egon Krisztina kisasszony c.. zenés darabjának nyitányát játszotta az MRT Szimfonikis Zenekara, Lehel György vezényletével. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban, amit meghallgathatunk az internetes elérő helyeken is (www.dankoradio.hu
